számvitel-elemzes szóbeli tételsor kidolgozva frissített 2013-ra

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013

1. AA számvitel törvényi szintű szabályozásának szükségessége. A számviteli törvény célja, filozófiája, hatálya, kikre terjed ki. A számviteli törvény által meghatározott számviteli

alapelvek és érvényesülésük a törvény szerinti beszámoló elkészítésénél, valamint a folyamatos könyvvezetés során.

A számvitel törvény i szintű szabályozásának szükségessége

A számvitelről szóló 2000. évi C. tv. Szerint: „A piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplői számára hozzáférhetően, döntéseik megalapozása érdekében mind a vállalkozók, mind a nem nyereségorientált szervezetek, valamint az egyéb gazdálkodást folytató szervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok alakulásáról objektív információk álljanak rendelkezésre”Magyarországon kontinentális típusú számviteli rendszer van, (másik az angolszász) a számviteli és adótörvények szorosan összefonódnak, emiatt a társaságok adózásáról szóló törvény domináns helyet foglal el a beszámoló készítésénél.

A számviteli törvény célja, filozófiája, hatálya, kikre terjed ki

Célja: az Európai Közösségnek a számvitel jogterületére vonatkozó irányelveivel és a nemzetközi számviteli elvekkel összhangban, megbízható és valós képet nyújtson a törvény hatálya alá tartozó gazdálkodók (vállalkozók) vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, annak alakulásáról és jövőbeli terveiről. A beszámolók tájékoztatást adnak a tulajdonosok, a potenciális befektetők, a hitelezők, a piaci partnerek, valamint a kormányzati szervek, a munkavállalók és a vállalkozás vezetői számára.

Filozófiája: a számviteli rendszer legyen képes arra, hogy a vállalkozások tevékenységéről a lehető leghitelesebb képet mutassa, s ezt röviden a megbízható és valós összkép követelményének is nevezhetjük.

A számviteli törvény hatálya:Az Szt. hatálya kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevőjére, amelynek működéséről a piac szereplői tájékoztatást igényelnek.

A Szt. kiterjed: a vállalkozóra (azaz olyan vállalkozási tevékenységet végző jogi személyre, amely a saját

nevében és kockázatára nyereség céljából üzletszerűen végez.)Pl.: hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, biztosító intézet, vizitársulat, egyéni cég

a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepére a GT. Szerinti előtársaságra az államháztartás szervezeteire (helyi önkormányzatok, elkülönített állami pénzalapok,

központi költségvetési szervek) egyéb szervezetek (lakásszövetkezet, társasház, egyházi jogi személy, alapítvány,

magánnyugdíjpénztár, közraktár, ügyvédi iroda) MNB

A Szt. hatálya alá nem tartozik: a magánszemély, az egyéni vállalkozó a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviselete polgárjogi társaság, építőközösség jogi személyiség nélküli társaság, ha a nyílvántartásait az EVA tv. előírásai szerint vezeti.

1

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013Számviteli alapelvek és érvényesülésük

I.Általános alapelv:

1) Vállalkozás folytatásának elve : a beszámoló összeállítása és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a vállalkozás a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése vagy jelentős csökkenése.

II. Tartalmi alapelvei:

2) Teljesség elve : A gazdálkodónak könyvelnie kell minden olyan gazdasági eseményt, amely az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre hatással van a mérleg fordulónapját követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté, és a mérleg fordulónapjával lezárt év gazdasági eseményeiből erednek, a mérleg fordulónapja előtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelőzően ismertté váltak. Mérlegkészítés időpontját a számviteli politikában kell rögzíteni, végső időpont (az üzleti év mérlegfordulónapját követő) az a nap, amely időpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el lehet, és el kell végezni. A beszámolót a mérlegfordulónapot követő 5.hónap utolsó napjáig nyilvánosságra kell hozni, és letétbe kell helyezni, s ezt megelőzően könyvvizsgáló és a gazdasági társaság legfőbb szerve elé kell terjeszteni, jóváhagyás céljából

3) valódiság elve : A könyvekben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatónak, bizonyíthatónak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Az értékelésük meg kell, hogy feleljen a törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak. A gazdasági események könyvelése, elszámolása hitelt érdemlő bizonylatok alapján történt.

4) összemérés elve : Az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit, és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításokat) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek azokhoz az évekhez kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek.

5) óvatosság elve : nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével vehető figyelembe az előrelátható kockázat és feltételezhető veszteség akkor is, ha az a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az értékvesztéseket és az értékcsökkenéseket el kell számolni, függetlenül attól, hogy a tárgyév eredménye nyereség vagy veszteség. Az eszközöket általában nem szabad felértékelni, a forrásokat pedig leértékelni!

III.Kiegészítő számviteli alapelvek:

6) egyedi értékelés elve : Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni, és a nyilvántartásokban azokat egyedileg értékelni. Az egyedi értékelés sajátosan érvényesül az olyan eszközök vonatkozásában, amelyek azonos paraméterekkel rendelkeznek, különböző időpontban szereztük be, csoportosan tartjuk nyilván. Értékelésük átlagos beszerzési áron, vagy FIFO módszerrel történik. A gazdasági eseményeket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni.

2

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 20137) bruttó elszámolás elve : A bevételek és a költségek (ráfordítások) illetve a követelések

és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el. Különösen az eredménykimutatás összeállítása során érvényesül.

8) időbeli elhatárolás elve : Az éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót készítőknél az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik.

9) tartalom elsődlegessége a formával szemben elv : A beszámolóban és azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni.

10) lényegesség elve : Lényegesnek minősül minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait, felhasználó szervezet döntéseit.

11) költség-haszon összevetésének elve : A beszámolóban nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága álljon arányban az információk előállításának költségeivel.

IV. Formai számviteli alapelvek:

12) folytonosság elve : A naptári év nyitómérlegében szereplő adatoknak meg kell egyezniük az előző évi zárómérleg megfelelő adataival. Az egymást követő években az eszközök és a források értékelése, az eredmény számbavétele csak a törvényben meghatározott szabályok szerint változhat.

13) Világosság elve : A könyvvezetést, és a beszámolót áttekinthető, érthető a törvénynek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni.

14) Következetesség : A beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell.

V. Nem nevesített alapelvek:

Hasznosíthatóság elve: a beszámoló olyan adattartalommal és olyan formában kell az érdekeltek rendelkezésére állnia, hogy segítsen az üzleti események értékelésében, a gazdálkodó megítélésében.

Semlegesség elve: (tárgyilagosság) az éves beszámoló információinak előítélettől és elfogultságtól mentesnek kell lennie.

Időszerűség elve: a beszámoló információi indokolatlanul ne túl későn álljanak rendelkezésre.

Helytállóság: a beszámolóban közölt információk tévedéstől és előítéletektől mentesek, az információk nem félrevezetőek.

3


1. BA vállalkozás számviteli információs rendszerének kialakításánál figyelembe veendő

szempontok. A pénzügyi és a vezetői számvitel jellemzői. A vezetői számvitel kialakítását befolyásoló tényezők. Felelősség a beszámoló és az üzleti jelentés összeállításáért.

A számviteli információs rendszer:

A vállalkozások vezetéséhez, irányításához, a vezetői döntésekhez a vezetés minden szintjén információkra van szükség. A vállalkozás környezete, a piac szereplői (pl. befektetők, vevők, szállítók, hitelezők, hatósági szervek) elsősorban a vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről akarnak megbízható információkat kapni. A törvény elsődlegesen a beszámolási kötelezettséget szabályozza, a számviteli információs rendszer kialakításánál sokféle lehetőség adódik. Figyelembe kell venni:

A jogi szabályozást (elsősorban a számviteli törvényt). A törvény előírja, hogy a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó a kezelésében, használatában illetve tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásairól, valamint a gazdasági műveletekről olyan könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni, amely az eszközökben és a forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben áttekinthetően mutatja. Egységes számlakeretet kell alkalmazni. / Pénzügyi számvitel/

A belső információs igényeket, valamint az információk tartalmát és az információszolgáltatás gyakoriságát. A vállalkozáson belül az információk iránti igény a tulajdonosok, a menedzsment, a divíziók, valamint a döntéshozó és ellenőrző testületek részéről merül fel. Ők az információk iránti igényüket szükségleteiknek megfelelően alakítják ki. Vezetői számvitel- számvitel politika

A vállalkozáson belül a legjelentősebb információforrás a számvitel. A számvitel a törvényes előírásokhoz igazodó, a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének bemutatásához szükséges információs igényeket, valamint a döntési folyamat információs igényeit elégíti ki.

Tartalmilag két részre bontjuk:

1. A pénzügyi számvitel : a vállalkozáson kívüli felhasználók információs igényeit elsősorban az évente elkészített beszámolóval elégíti ki, amely a vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét mutatja be.

Jellemzői: a pénzügyi számvitel elveit, tartalmát a számviteli törvény írja elő a pénzügyi beszámoló elveit, tartalmát a számviteli törvény szabályozza a pénzügyi beszámoló a vállalkozás egészére koncentrál és információi döntően értékben jelennek meg. A pénzügyi számvitelben a múltra vonatkozó adatok a meghatározóak.

2. A vezetői számvitel: a vezetők részére szükséges információt biztosítja, amelyek a vezetői feladatok teljesítéséhez szükségesek.

Jellemzői: a vezetői számvitel elvét, tartalmát törvény nem írja elő, a vállalkozó hatáskörébe tartozik annak kialakítása jogszabályi előírás nincs sem a készítési kötelezettségről, sem a tartalmáról a vállalkozás szervezetire, termékekre koncentrál, mennyiségi jellemzőket alkalmaz és értékadatokon túlmenően a múltbeli adatok mellett a tervezés keretében a jövőbeni adatokat és információkat is hasznosítja

A vezetői számvitel kialakítását befolyásoló tényezők:

4

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013 A gazdaságosság (költség-haszon) elvét érvényesítendő kell kiválasztani, kialakítani a

legjobb megoldást. A vállalkozásnak kell eldönteni, hogy a 6. és 7. számlaosztályokat használja-e az 5.

számlaosztály mellett, vezetői információk biztosításához. Tartalmi meghatározásánál figyelembe kell venni az adott vállalkozás által folytatott

tevékenység jellegét, szervezeti felépítését, stratégiai célkitűzéseket. Tartalmát elsősorban a vállalkozáson belüli önelszámoló egységek

teljesítménymérésénél használt mutatók hangsúlyossága határozza meg, ezt nevezzük a felelősségi központok kijelölésének.

Felelősségi központok kijelölésével azokat a mutatókat határozzák meg, amelyeknek a tervtől való eltérésén keresztül mérni tudják az adott önelszámoló egység pénzügyi teljesítményét.

költségközpontú rendszer: a középpontban a takarékos költséggazdálkodást helyezi. Árbevétel-központú: középpontban az árbevétel növelése áll. Nyereségközpontú: központja a profit (nyereség-maximalizálás, veszteség-minimalizálás) Egyéb orientációk: pl.: beruházás központú.

Kialakítása: célszerű úgy kialakítani, hogy az a könyvvitel zárt rendszerébe beépüljön. Az egységes számlakeret lehetővé teszi a 6-7. számlaosztályok használatát is, amely lehetővé teszi a vállalkozáson belüli egységek elszámoltatását, a költséggazdálkodás, önköltségszámítás sajátos rendszerének kialakítását. A vezetői számvitel sajátos részterülete a költségszámvitel.

Költségszámvitel: a számviteli törvény kötelezően előírja a költségek költség nemenkénti elszámolását (anyagköltség, igénybevett szolgáltatások értéke, egyéb szolgáltatások értéke, bérköltség, személyi jellegű egyéb kifizetések, bérjárulékok, értékcsökkenési leírás). Ezek mellett lehetséges a költségeket költséghelyek, általános költségek és tevékenységek költségei szerint megfigyelni. A vállalkozásnak számviteli politikájában kell rögzíteni, hogy kizárólag az 5. Költségnemek számlaosztályba számláin könyveli a költségeket, vagy emellett használja a 6. Költséghelyek, általános költségek és a 7. Tevékenységek költségei számlaosztály számláit is. Az utóbbi esetben azt is kell dönteni, hogy elsődlegesen költségnemek szerint, illetve elsődlegesen költséghely, költségviselő szerint rögzíti a felmerült költségeket.

Felelősség a beszámoló és az üzleti jelentés összeállításáért

Felelősség: a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok társasággal szembeni korlátlan és egyetemleges felelőssége magába foglalja a számviteli beszámoló és a kapcsolódó üzleti jelentés szabályszerű összeállításáért és nyilvánosságra hozataláért való felelősséget is. A vezető tisztségviselők elsődleges felelőssége a beszámoló és kapcsolódó üzleti jelentések összeállítása.

5


2. AA számviteli politika fogalma, szerepe, kialakítása. A számviteli politika tartalma. A

számviteli politika keretében elkészítendő szabályzatok. Az értékelési szabályzat tartalma, követelmények a szabályzattal szemben. Az egységes számlakeret célja és tartalma. A

számlarend készítési kötelezettség, a vállalkozás számlarendjének kialakításánál figyelembe veendő szempontok, a számlarend tartalma.

A számviteli politika fogalma, szerepe, kialakítása

A számviteli politika a számviteli törvény végrehajtásához szükséges módszerek, eszközök és eljárások összessége, amelyek hatással vannak a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére, befolyásolják a vállalkozás eredményét. Megalapozott döntések sorozata, melyet legalább a gazdálkodó vezetésének kell elfogadnia, ezek a döntések az adott gazdálkodóra kötelező érvényűek, eltérni csak a számviteli politika módosítása, illetve a módosított szabályok elfogadása után, az azokban foglaltaknak megfelelő módon lehet. A számviteli politika keretében rögzíteni kell a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat és módszereket.

A szabályok, előírások és módszerek: kidolgozásával határozza meg a gazdálkodó, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek,

nem lényegesnek, nem jelentősnek a számviteli törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket

milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni.

A számviteli politika célja az, hogy a gazdálkodónál olyan számviteli rendszer működjön, amelynek elsődleges szempontja, hogy a számviteli törvényben meghatározott számviteli elveket és értékelési előírásokat betartva a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét bemutató beszámoló valós és megbízható képet adjon.

A számviteli politikát a vállalkozás megalakulásától számított 90 napon belül el kell készíteni. Törvénymódosulás esetén a változásokat, annak hatálybelépésétől számított 90 napon belül a számviteli politikán keresztül kell vezetni, azaz aktualizálni kell. A számviteli politika elkészítéséért, illetve módosításáért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős.

A számviteli politika tartalma

A számviteli politikában rögzíteni kell azokat az eljárási módokat, amelyekre vonatkozóan a törvényválasztási lehetőséget ajánl, mint pl.:

a beszámolási és könyvvezetési forma a mérleg-, az eredmény-kimutatás választott formája a mérlegkészítés időpontja az eredmény-kimutatás fajtája az eszközök minősítése a vállalkozási tevékenységben betöltött szerepük szerint bekerülési értékek elemei terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának feltételei az értékvesztés elszámolásának meghatározása értékhelyesbítés és az értékelési tartalék elszámolása külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek forintértékének megállapítása külföldi pénzértékre szóló hitel- és devizakötvény-tartozások árfolyamveszteségének elszámolása céltartalék-képzés szabályai elhatárolások köre, azok elszámolásának rendje a nyilvántartások kialakítása, bizonylati album összeállítása a kiegészítő melléklet szerkezetének, tartalmának részletes kialakítása

A számviteli politika keretében el kell készíteni

6

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013a) az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzatátb) az eszközök és források értékelési szabályzatátc) az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatotd) pénzkezelési szabályzatot Az értékelési szabályzat tartalma, követelmények a szabályzattal szemben

Az egyedi értékelés elvének megfelelően az eszközöket és kötelezettségeket egyedileg kell értékelni, amelyeket a számviteli politika részeként írásban kell elkészíteni. Tételesen kell meghatározni a bekerülési érték tartalmát, az arra ható változások elszámolásának módját (értékcsökkenés, értékvesztés, visszaírás, piaci értéken, valós értéken való értékelés eljárásait.)

Az értékelési szabályzat tartalma:1. Befektetett eszközöknél

Meg kell határozni, hogy a vállalkozás milyen szempontok alapján minősíti az eszközöket befektetett, ill. forgóeszköznek Ha kis értékű tárgyi eszköznél, az egyösszegű értékcsökkenés leírását választotta, mi az az értékhatár, ami kis értékű tárgyi eszköznek minősül. Részletesen meg kell határozni az egyes eszközöknél a terv szerinti értékcsökkenés módját Ki kell jelölni azon tárgyi eszközök körét, amelyre értékcsökkenés nem számolható el Meg kell határozni, hogy mely esetben kell terven felüli értékcsökkenést elszámolni, mikor kell azt visszaírni. Befektetett pénzügyi eszközöknél meg kell határozni az értékvesztés és visszaírás elszámolásának módját, ezeket alátámasztó számítások, dokumentumok körét.

Ha a vállalkozás a piaci értéken történő értékelést választotta, ki kell jelölni ezen eszközök körét, a piaci ár kiválasztásának módszerét, a szükséges dokumentációt

2. ForgóeszközöknélKészleteknél:

Rögzíteni kell a bekerülési érték, a piaci érték, az értékvesztés és visszaírása meghatározásának módját.

Követeléseknél: Meg kell határozni, mi alapján minősíthető a követelés behajthatatlannak , ki kell alakítani ennek dokumentációs hátterét Élni kíván-e a vállalkozás a bizonytalanná vált követelések értékelésének egyszerűsített eljárással. Ki kell dolgozni és rögzíteni kell az adósok minősítésének szempontjait.

Pénzeszközöknél Írásba kell foglalni, hogy milyen módszerrel (átlagárfolyamon, FIFO) számolják el a

valuta, illetve devizaszámlákon történt pénzmozgásokat.

3. Források Szabályzatba kell foglalni a kötelezettségek elismerésének feltételeit. A külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek értékelési módját Ha a vállalkozás alkalmazza a valós értéken történő értékelés lehetőségét, akkor a

megállapítás módját.

7


Az egységes számlakeret célja és tartalma

Számlakeret a könyvviteli szolgáltatások során alkalmazandó főkönyvi számlák egységesen és következetesen felépített rendszere. Felépítésénél a decimális számozási rendszert alkalmazzák, vagyis a főkönyvi számlákat a decimális számrendszer alapján számlaosztályokba sorolják, ezeket számlacsoportokra (két számjegyű), illetve számlákra (három számjegyű) bontják, ezek szükség szerint tovább bonthatók alszámlákra.Számlakeret célja: hogy a gazdálkodó eszközeinek és forrásainak, a gazdasági műveltek eredményre gyakorolt hatásának egységes rendszerbe foglalásával segítséget adjon a gazdálkodó számvitelének megszervezéséhez, biztosítsa a beszámoló elkészítéséhez szükséges alapinformációkat.

Számlakeret:1. Befektetett eszközök2. Készletek3. Követelések, pénzügyi eszközök, aktív időbeli elhatárolások4. Források5. Költségnemek6. Költséghely, általános költségek7. Költségviselő8. Értékesítés elszámolt önköltsége és ráfordítások9. Értékesítés árbevétele és bevételek10. Nyilvántartási számlák

A számlarend készítési kötelezettség, a vállalkozás számlarendjének kialakításánál figyelembe veendő szempontok, a számlarend tartalma

A gazdálkodónak az egységes számlakeret előírásai alapján kell elkészítenie a saját számlarendjét.Tartalma:

minden kijelölt főkönyvi számla száma és megnevezése = számlatükör a főkönyvi számla tartalmát, ha az a megnevezésből egyértelműen nem következik analitikus nyilvántartás és a főkönyvi számla kapcsolatát, tovább a főkönyvi számla

növekedésének jogcímeit a számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rendet.

2 részből áll: a számlatükör az egységes számlakeret alapján tartalmazza - emelkedő számlaszám

sorrendben – a főkönyvi számlákat, a szöveges számlarend, mely az egyes számlákhoz kapcsolódó tartalmi kérdéseket,

magyarázatokat, valamint a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatát, egyeztetését mutatja be

Követelmények: feleljen meg az egységes számlakeret előírásainak, segítse a számviteli politika maradéktalan érvényesítését, szerkezete, taglalása, szöveges része legyen világos, egyértelmű, áttekinthető segítse a belső és külső ellenőrzés megbízhatóságát adjon alapinformációkat az elemző tevékenységhez

biztosítsa, hogy az információk valamennyi érdekelt részére időben, kellő részletességgel, megbízható és valós tartalommal álljanak rendelkezésre

Elkészítése és aktualizálása: a vállalkozás megalakulásától számított 90 napon belül el kell készíteni. Törvénymódosulás esetén a változásokat, annak hatálybelépésétől számított 90 napon belül át kell vezetni, azaz aktualizálni kell. Elkészítéséért, illetve módosításáért a gazdálkodó, vagy a képviseletére jogosult személy a felelős.

8


2. BA gazdasági elemzés fogalma, célja, szükségessége, feladata. A gazdasági elemzés tárgya. A

gazdasági elemzés csoportjai. Az elemzési munka végrehajtása, szakaszainak tervezése.

Gazdasági elemzés a gazdálkodás és fejlesztés, a vállalkozás eredményeinek vizsgálatára és értékelésére irányuló tevékenység. Az elemzés során az ok-okozati összefüggéseket kell vizsgálni. Fő cél az eredendő ok(ok) meghatározása. Az elemzésnek fel kell tárnia a gazdasági és műszaki összefüggéseket, elő kell segítenie a hibák és a hibákat előidéző okok feltárását.

Célja, hogy feltárja és számszerűleg értékelje azokat a körülményeket, amelyek befolyásolják a vállalkozás gazdálkodását, a vezetés döntéseinek előkészítését, valamint a megtett intézkedések végrehajtását.

Szükségessége: a megfelelő döntésekhez megalapozott, pontos információkra van szüksége a vezetők számára, melyeket a gazdasági elemzés eredményei nyújtanak. Az elemzés alapján levont következtetések szabják meg a cselekvés irányát és egyúttal segítik a hatékony gazdálkodást.

Feladata: elsősorban a hatékonyabb, az eredményesebb gazdálkodás segítése. A gazdasági döntések megalapozása, fejlődés tendenciáinak mérése, a kitűzött feladatok végrehajtásának minősítése, az eltérések okainak feltárása, kapacitáskihasználás mérése, erőforrások hasznosításának színvonala, belső

tartalékok feltárása, termelés hatékonyságának, jövedelmezőségének vizsgálata, gazdálkodás ellenőrzése.

Tárgya: a vállalkozás piaci, fejlesztési, beszerzési tevékenysége, valamint a tevékenységek komplex értékelése.

Elemzés módszerei: levezető (deduktív) – átfogó eredményekből a részeredmények felé haladva vizsgálódunk felépítő (induktív) – egyszerű tevékenységekből az összetettebb felé halad a vizsgálat

A gazdasági elemzés során az ok-okozati összefüggéseket kell vizsgálni. Ezek feltárása az elemzés legfontosabb követelménye.

Csoportosítása:a) az elemzés időpontja szerint:

vezetői döntéseket előkészítő elemzés, a végrehajtás szakaszában készített elemzés, időszaki elemzés

b) az elemzés a periodicitása szerint lehet: periodikusan ismétlődő, periódikusan jelentkező, egyszeri döntés előkészítő

c) terjedelme szerint: átfogó, részletes

d) az elemzési folyamat állapota, helyzete szerint: statikus dinamikus

e) az elemzés a felhasznált adatok milyensége szerint: műszaki-gazdasági gazdasági

f) az elemzés jellege szerint:

9

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013 leíró döntés előkészítő.

Elemzési munka szakaszai:

1. Döntést megelőző szakasz: cél az optimális döntés, módszer: gazdasági számítások, adatok gyűjtése

2. Végrehajtás szakasza: cél a kitűzött cél megvalósulásának biztosítása, módszer a végrehajtás állásáról szóló folyamatos információk elemzése, operatív elemzés

3. Utólagos szakasz: cél a tényleges eredmények elemzése módszer: összehasonlítás, tényezőkre bontás (tény-tervadatok, indexszámítások, láncviszonyszámok), revíziós jellegű elemzés

10


3. AA beszámolási kötelezettség, a beszámolók fajtái. Az egyszerűsített éves beszámoló

készítésének feltételei. A könyvvezetési kötelezettség. A beszámolók és a könyvvezetés kapcsolata. Az éves beszámoló részét képező különböző mérlegek felépítése. A mérlegek

tartalma, a mérlegtételek csoportosítása. A mérlegtételek értékelésének általános szabályai.

A beszámolási kötelezettség, a beszámolók fajtái

A beszámoló célja: megbízható és valós összképet kell adnia a gazdálkodó vagyonáról, annak összetételéről (eszközeiről és forrásairól), pénzügyi helyzetéről és tevékenysége eredményéről.Az üzleti év = az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. Az üzleti év időtartama általában megegyezik a naptári évvel. Ekkor a fordulónapja december 31.Eltérhet

előtársasági időszaknál és az azt követő 1. üzleti évnél átalakulás esetén devizanem változás esetén felszámolás, végelszámolás esetén 12 hónapnál hosszabb csak felszámolási eljárás esetén lehet 2012-től a hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak vagy biztosítóintézetnek nem

minősülő vállalkozónál, a nemzetközi jellegű felsőoktatási intézménynél, konszolidálásba bevont vállalkozás

Csak naptári évet választhat:- EVA alany, aki nyilvántartásait a SZT szerint vezeti- sajátos egyszerűsített beszámolót készít

Beszámolási kötelezettség terheli a Szt. hatálya alá tartozó: Előtársaságot (az előtársasági időszakról) A folyamatosan működő gazdálkodót (az üzleti év egészéről) Az átalakuló vállalkozást (az átalakulás előtti időszakról) A felszámolással, végelszámolással megszűnő vállalkozást (az eljárás előtti időszakról ill.

az eljárás végeztével.)

A beszámoló lehet:1. Éves beszámoló: kettős könyvvitelt vezető minden vállalkozó készíthet. Részei: Mérleg,

eredménykimutatás, kiegészítő melléklet, üzleti jelentés

2. Egyszerűsített éves beszámoló Részei: Mérleg, EK, KMEgyszerűsített éves beszámolót készíthet az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozás, amelynél két egymást követő évben, a mérleg fordulónapján három mutatóérték közül kettő nem haladja meg az előírt mértéket:

a mérleg főösszege nem haladja meg az 500 millió forintot, az éves nettó árbevétel az 1000 millió forintot, a tárgyévben foglalkoztatottak átlagos létszáma az 50 főt.

Nem választhatja: NYRT, anyavállalat, olyan vállalkozó, melynek értékpapírjait tőzsdén jegyzik vagy kérelmezték a tőzsdei kereskedelmet

3. Sajátos egyszerűsített éves beszámoló Részei: M, EKKönyvvizsgálatra nem kötelezett jogi személyiség nélküli gt, korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég választhatja, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő mutatók közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

Mérleg főösszeg 65 millió Ft Éves nettó árbevétel 130 millió Ft Foglalkoztatott létszám 10 fő

Ha ezt választotta, addig míg a feltételeknek megfelel, nem választhat mást. Csak 2012. üzleti évre volt válaszható, 2013-tól megszűnt.

11

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 20134. Mikrogazdálkodói éves beszámoló: 2013-as üzleti évtől választható. A kettős könyvvitelt

választó legkisebb cégek, egyéni cégek, egyéb vállalkozók választhatják. Feltétel: Könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérlegforduló napján a 3 mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg a következő határértékeket:

- mérlegfőösszeg a 100 M Ft-ot

- az éves nettó árbevétel a 200 M Ft-ot

- az átlagos foglalkoztatott létszám a 10 főt.

A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót választó vállalkozás, a választásától leghamarabb 3, mikrogazdálkodói beszámolóval lezárt üzleti év után térhet el. A beszámolásra vonatkozó szabályokat kormányrendelet határozza meg. A beszámoló részei: a M és az EK.

5. Összevont (konszolidált) éves beszámoló: az a vállalkozó köteles készíteni, amely egy vagy több vállalkozóhoz fűződő viszonyában anyavállalatnak minősül. Részei: konszolidált-M, -EK, - KM. /Üzleti jelentést is./

6. Egyszerűsített beszámoló: Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó készíthetett, akinek az éves nettó árbevétele két egymást követő évben az 50 millió Ft-ot nem haladta meg. Ez utoljára a 2003-as évről volt választható. Részei: egyszerűsített mérleg, eredménylevezetés.Azok a vállalkozások akik most is választhatják, egyszeres könyvvitelt vezetnek, és megfelelnek a jogszabályban rögzített feltételeknek. Pl.: társasházak, társadalmi szervezetek, kisebbségi önkormányzatok, köztestületek, egyházi jogi személyek, alapítványok.

A könyvvezetési kötelezettség

A gazdálkodónak a működése során előforduló, a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről folyamatos nyilvántartást vezet és azt a mérleg fordulónapján lezárja. Az egyszeres / csak az 5. pont szerintiek / kettős könyvvitel rendszerében, csak magyar nyelven történhet.

A beszámolók és a könyvvezetés kapcsolata

Kapcsolatot a beszámoló információtartalmának részletezettsége, a pénzügyi vagy a gazdasági realizáció elvét érvényesítő szemlélete indokolja. A vállalkozó az egységes számlakeret alapján köteles a számlarendjét kialakítani. A könyvvezetés a beszámolót alátámasztó eszköz.

A mérlegek tartalma, a mérlegtételek csoportosítása / Éves beszámoló/

A gazdálkodó a mérleg tagolását kétféle „A” (mérlegszerű) illetve „B” (lépcsőzetes felépítésű) változat szerint készítheti el. A választást a számviteli politikában kell rögzíteni.

„A” változat: a mérleg bal oldalán az eszközök, jobb oldalán a források szerepelnek, a két oldal főösszegének egyeznie kell.

„B” változat: lépcsőzetes felépítésű, először az eszközök, majd a források szerepelnek

MÉRLEG A változat

EszközökSorsz. MegnevezésA/ Befektetett eszközökI. Immateriális javak1. Alapítás átszervezés aktivált értéke 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 3. Vagyoni értékű jogok 4. Szellemi termékek5. Üzleti vagy cégérték6. Immateriális javakra adott előlegek7. Immateriális javak értékhelyesbítéseII. Tárgyi eszközök1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok2. Műszaki berendezések, gépek, járművek3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek

12

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 20134. Tenyészállatok5. Beruházások, felújítások6. Beruházásokra adott előlegek7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítéseIII. Befektetett pénzügyi eszközök1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban3. Egyéb tartós részesedés4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban5. Egyéb tartósan adott kölcsön6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése8. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözeteB/ ForgóeszközökI. Készletek1. Anyagok2. Befejezetlen és félkész termékek 3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok 4. Késztermékek5. Áruk6. Készletekre adott előlegekII. Követelések1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők)2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben4. Váltókövetelések5. Egyéb követelések6. Követelések értékelési különbözete7. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözeteIII. Értékpapírok1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban2. Egyéb részesedés3. Saját részvények, saját üzletrészek4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok5. Értékpapírok értékelési különbözeteIV. Pénzeszközök1. Pénztár, csekkek2. BankbetétekC/ Aktív időbeli elhatárolások1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása3. Halasztott ráfordítások

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

ForrásokSorsz. MegnevezésD/ Saját tőkeI. Jegyzett tőke

Ebből: a) visszavásárolt tulajdoni részesedés névértékenII. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-)III. TőketartalékIV. EredménytartalékV. Lekötött tartalékVI. Értékelési tartalék1. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka2. Valós értékelés értékelési tartalékaVII. Mérleg szerinti eredményE/ Céltartalékok1. Céltartalék a várható kötelezettségekre2. Céltartalék a jövőbeni költségekre3. Egyéb céltartalékF/ KötelezettségekI. Hátrasorolt kötelezettségek1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben2. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési

13

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013viszonyban lévő vállalkozással szemben

3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szembenII. Hosszú lejáratú kötelezettségek1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 2. Átváltoztatható kötvények 3. Tartozások kötvénykibocsátásból4. Beruházási és fejlesztési hitelek5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési

viszonyban lévő vállalkozással szemben8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségekIII. Rövid lejáratú kötelezettségek1. Rövid lejáratú kölcsönök

- ebből: az átváltoztatható kötvények 2. Rövid lejáratú hitelek 3. Vevőktől kapott előlegek 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)

5. Váltótartozások6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben7. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési

viszonyban lévő vállalkozással szemben8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

9. Kötelezettségek értékelési különbözete10. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözeteG/ Passzív időbeli elhatárolások 1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása3. Halasztott bevételek

FORRÁSOK ÖSSZESEN

Mérleg „B” változat

A/ Befektetett eszközökI. Immateriális javak1. Alapítás átszervezés aktivált értéke 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 3. Vagyoni értékű jogok 4. Szellemi termékek5. Üzleti vagy cégérték6. Immateriális javakra adott előlegek7. Immateriális javak értékhelyesbítéseII. Tárgyi eszközök1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok2. Műszaki berendezések, gépek, járművek3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek4. Tenyészállatok5. Beruházások, felújítások6. Beruházásokra adott előlegek7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítéseIII. Befektetett pénzügyi eszközök1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban3. Egyéb tartós részesedés4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban5. Egyéb tartósan adott kölcsön6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése8. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözeteB/ ForgóeszközökI. Készletek

14

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 20131. Anyagok2. Befejezetlen és félkész termékek 3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok 4. Késztermékek5. Áruk6. Készletekre adott előlegekII. Követelések1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők)2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben4. Váltókövetelések5. Egyéb követelések6. Követelések értékelési különbözete7. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözeteIII. Értékpapírok1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban2. Egyéb részesedés3. Saját részvények, saját üzletrészek4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok5. Értékpapírok értékelési különbözeteIV. Pénzeszközök1. Pénztár, csekkek2. BankbetétekC/

Aktív időbeli elhatárolások

1.Bevételek aktív időbeli elhatárolása

2.Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása

3.Halasztott ráfordítások

D/Egy éven belül esedékes kötelezettségek

1. Rövid lejáratú kölcsönök- ebből: az átváltoztatható kötvények

2. Rövid lejáratú hitelek 3. Vevőktől kapott előlegek 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)5. Váltótartozások6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben7. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek9. Kötelezettségek értékelési különbözete10. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözeteE/ Passzív időbeli elhatárolások 1.

Bevételek passzív időbeli elhatárolása

2.Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása

3.Halasztott bevételek

F/ Forgóeszközök – rövid lejáratú kötelezettségek különbözete (B+C-D-E)

G/ Az eszközök összértéke az egy éven belül esedékes kötelezettségek levonása után (A+- F)

H/ Egy évnél hosszabb lejáratú kötelezettségek

I. Hosszú lejáratú kötelezettségek1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 2. Átváltoztatható kötvények 3. Tartozások kötvénykibocsátásból

15

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 20134. Beruházási és fejlesztési hitelek5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek6.

Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben

7.Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással

szemben

8.Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

II. Hátrasorolt kötelezettségek1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben2. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szembenI/ Céltartalékok1. Céltartalék a várható kötelezettségekre2. Céltartalék a jövőbeni költségekre3. Egyéb céltartalékJ/ Saját tőkeI. Jegyzett tőke

Ebből: a) visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken

II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-)III. TőketartalékIV. EredménytartalékV. Lekötött tartalékVI.

Értékelési tartalék

1.Értékhelyesbítés értékelési tartaléka

2.Valós értékelés értékelési tartaléka

VII. Mérleg szerinti eredmény

A mérlegtételek értékelésének általános szabályai

A mérlegtételek értékelésénél a vállalkozás folytatásának elvéből kell kiindulni, ha az érvényesülését eltérő rendelkezés nem akadályozza. Az eszközöket és kötelezettségeket leltározással egyeztetetéssel ellenőrizni, és egyedenként értékelni kell.

Mérlegérték = bekerülési érték +/- értékmódosítások (értékcsökkenés, értékvesztés, értékhelyesbítés, a valós értékelés, valamint az árfolyam-különbözet.

Bekerülési érték = az eszköz megszerzéséhez, létesítéséhez, üzembe helyezéséhez felmerült beszerzési, előállítási költség, mely a bekerülési érték részét képezi.

+szállítási, rakodási költség,+vámteher,+illetékek,+vámköltség, +bizományi díjak, +le nem vonható előzetesen felszámított áfa, / megosztott áfa nem /+biztosítási díj, +vásárolt vételi opció díja,+hitel rend.tart. jutaléka, kezelési költség, közjegyzői díj, bankgarancia díj, +/- árfolyamkülönbségek, - kapott engedmények stb.

16

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013A Szt. lehetővé teszi, hogy a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó – saját döntése alapján – a törvényben nevesített eszközöket piaci értéken is értékelje /értékhelyesbítés/. Ezek az eszközök a következők

vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, ingatlanok, műszaki berendezések, gépek, járművek, egyéb berendezések, felszerelések, járművek, tenyészállatok, részesedések

17


3. BA tárgyi eszközökkel való ellátottság vizsgálata, a tárgyi eszközök állománya

összetételének, elhasználódásának, korszerűségének elemzési módszerei. A tárgyi eszközök kapacitás kihasználásának vizsgálata.

A vállalkozásoknak tevékenységük folytatásához megfelelő mennyiségű és műszaki színvonalú tárgyi eszközre van szükségük. A meglévő, illetve beszerzésre kerülő tárgyi eszközök hasznosítási módja, kihasználása, hatékonysága jelentősen befolyásolja a gazdálkodás jövedelmezőségét. Mindezek miatt a gazdasági elemzések fontos területe a tárgyieszköz-gazdálkodás elemzése. A tárgyi eszközgazdálkodás elemzése során a következő feladatok végezhetők el:

- tárgyi eszköz állomány összetételének- állagának, használhatóságának- kapacitáskihasználásának vizsgálata

1./ A tárgyi eszközök összetételének vizsgálatára az elemzés során a tárgyi eszköz bruttó értéke alapján számított megoszlási viszonyszámok segítségével képet kapunk arról, hogy 1-1 időpontban milyen tárgyieszköz-állomány összetétele. Ún. hányadmutatókat használunk.

Géphányad = gépek/járművek bruttó értéke Tárgyi eszközök bruttó értékeAzt mutatja meg, hogy milyen a termelés gépesítettsége

2./ A tárgyi eszközök állagának vizsgálatára a használhatósági fokot használjuk

Használhatósági fok = tárgyi eszköz nettó értéke Tárgyi eszköz bruttó értékeElhasználódottsági fok (%) = 100 - Használhatósági fok

Az tekinthető kedvezőnek, ha a mutató minél közelebb 100%-hoz. Csökkenése az állag romlására utal, ami maga után vonja az üzemeltetési és fenntartási költségek növekedését is.

3./ Kapacitás az üzemgazdaságtanban egy elméleti teljesítőképesség, ami megmutatja azt, hogy optimális feltételek esetén milyen nagyságú teljesítményt lehet elérni. A vállalkozásokat több tényező is arra ösztönzi, hogy a tárgyi eszközeinek kihasználtsága a lehető legmagasabb legyen. Ilyen tényezők:

- lekötött tőke jelentős része fekszik a tárgyi eszközökben- viszonylag rövid ideig tekinthetők a gépek korszerűnek- kapacitáskihasználás közvetlen kapcsolatban van a jövedelmezőséggel- a kihasználatlan kapacitások passzív költségeket okoznak

A vállalkozásnál a rendelkezésre álló gépek, berendezések nem vesznek részt teljes számban a tevékenység folytatásában, lehetnek olyan gépek, berendezések, amelyen nem működőképesek, illetve működőképesek, de valamilyen ok miatt nem dolgoznak.Elemzésére a következő mutatókat használjuk:

Üzemképességi mutató = működőképes gépek, berendezések, járművek átlagos száma rendelkezésre álló gépek, berendezések, járművek átlagos száma

Teljes felhasználási mutató = működő gépek, berendezések, járművek átlagos száma rendelkezésre álló gépek, berendezések, járművek átlagos száma

Működő gépek, berendezések, járművek aránya == működő gépek, berendezések, járművek átlagos száma Üzemképes gépek, berendezések, járművek átlagos száma

A tárgyi eszközök kapacitáskihasználásának javulása, amely termelési volumen növekedésével jár együtt, kedvezően befolyásolja a vállalkozások jövedelmezőségét.

18


4. AKülönböző formában működő társaságok alapításával kapcsolatos számviteli feladatok. Az

előtársasági időszak. Előtársaságok létrejötte, megszűnése, könyvvezetési, beszámolási kötelezettsége.

Különböző formában működő társaságok alapításával kapcsolatos számviteli feladatokCégalapításról akkor beszélünk, ha valakik megteremtik annak lehetőségét, hogy saját cégnevük alatt jogokat szerezzenek, és kötelezettségeket vállaljanak. (tulajdont szerezzenek, szerződést köthetnek, pert indíthatnak, és perelhetők) A cégalapítás működhet vállalkozásban (egyéni, társas), államháztartás szervezeteiben, illetve egyéb szervezeti formában. A vállalkozásokra vonatkozó előírásokat a GT. szabályozza. A gazdasági társaság alapításához – Kft, és Rt, kivételével, amelyek lehetnek egyszemélyesek is -, legalább két tag szükséges. Ezek lehetnek belföldi vagy külföldi természetes jogi személyek, jogi személyiség nélküli vagy jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok.

Gazdasági társaság létrejöhet egy korábbi társaság megszűnésével és egyidejűleg jogutód gazdasági társaság alapításával, átalakulásával és szétválásával is.

Gazdasági társaságot a következő formátumban lehet alapítani:

jogi személyiség nélküli gazdasági társaság: Kkt, Bt, Ec (személyegyesítő) jogi személyiségű gazdasági társaság: Kft, Rt, Ec (tőkeegyesítő)

Társaság vagyona a gazdasági társaságok legfőbb ismérve, amelynek a tagoktól kell származnia, vagyis a cégalapításkor a társaság valamennyi tagja köteles hozzájárulni a társaság alapítói vagyonához. Hitelezői érdekvédelem miatt a társasági törvény meghatározza a Kft és az Rt jegyzett tőkéjének legkisebb mértékét.(Kft 500 E Ft, Zrt 5 M Ft, Nyrt 20 M Ft) Kkt és Bt esetében nincs minimális induló vagyon.

pénzbeli

nem pénzbeli (apport), melyet a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig a társaság rendelkezésére kell bocsájtani. lehet: (apport túlértékelésének tilalma, az apportba adó 5 évig felel az apport bevitelkori értékéért)

szellemi alkotás vagyoni értékű jog vagyoni értékkel rendelkező forgalomképes dolog

Az apport alapításkor, kell a társaság rendelkezésére bocsátani, kivéve Kft esetén, ha az apport kisebb, mint a törzstőke 50%-a, akkor 3 éven belül, Zrt esetén, ha az apport kisebb az alaptőke 25 %-nál, akkor 5 éven belül.

Alapítással kapcsolatos gazdasági feladatok:

A tulajdonosok által befizetett pénzösszeg T/384 Elsz.betét K/325 v. 328 Jegyzett, de… a bank által jóváírt összeg

az apport rendelkezésre bocsátása T/1-3 eszközök (apport) K/325 v. 328 Jegyzett, de… apport lista szerinti érték

ügyvédi díj T/52 Igénybe vett szolg. K/454 Szállítók számla szerinti érték

illetékekT/53 Egyéb szolg. K/381 Pénztár számla szerinti érték

cégbírósági bejegyzésT/325 v. 328 Jegyzett, de… K/411 Jegyzett tőke cégbírósági végzés szerinti összeg

További befizetésekT/384 Elszámolási betét K/325 v. 328 Jegyzett, de… a bank által jóváírt összeg

19


Az előtársasági időszak. Előtársaságok létrejötte, megszűnése, könyvvezetési, beszámolási kötelezettsége.

Előtársaság: A gazdasági társaságokról szóló törvény szerint nem egy önálló jogalany, hanem a cég működésének egy sajátos szakasza. Az előtársasági jelet (BA) a társaság iratain, szerződésein fel kell tüntetni. Működését a társasági szerződés ellenjegyzésének napjától megkezdheti, sőt a bejegyzési kérelem cégbírósághoz történő benyújtásával már üzletszerű gazdasági tevékenységet is folytathat, de hatósági engedélyhez kötött tevékenységet nem végezhet. A cégalapítást az alapdokumentumok aláírása és ellenjegyzése után legfeljebb 30 napon belül be kell jelenteni a cégbíróságnak.

Megszűnése: az előtársasági jelleg a bejegyzéssel, a bejegyzés napjával szűnik meg és automatikusan létrejön a társaság, amely a következő napon kezdődik. Az előtársaság akkor is megszűnik, ha a cégbíróság a társaság bejegyzését jogerősen elutasítja. Ilyenkor a társaság működését haladéktalanul meg kell szüntetni, további jogokat és kötelezettségeket nem szerezhet. Ha az előtársaság vagyona nem elegendő a kötelezettségek kielégítésére, akkor Bt és Kkt esetén a tagok, korlátozott felelősség esetén pedig a vezető tisztségviselők személyesen, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az általuk kötött szerződésekért.

Könyvvezetési kötelezettség terheli az előtársaságot, az alapításának időpontjától a bejegyzésig, a bejegyzési kérelem visszavonásáig, illetve annak elutasításáig.

Előtársasági időszak eltérő rendelkezései:

Az üzleti év eltérhet a bevallás időszakától Az előtársasági időszakról beszámolót kell készíteni, amelynek a cégbejegyzést követő

90 napon belül köteles eleget tenni. A létrejött vállalkozás eszközeinek és forrásainak nyitó adatai az előtársasági időszak

záró adatival egyeznek meg. A gazdasági eseményeket az előtársasági időszakban is ugyan úgy kell könyvelni, mint

egyébként. Cégbejegyzés elutasítása esetén előtársasági beszámolót kell készíteni, majd a jogutód

nélküli megszűnés szabályai szerint, a végelszámolás szabályai figyelembevételével kell elszámolni az előtársaság hitelezőivel és az alapítókkal.

Ha a társaság nem kezdi meg tevékenységét az előtársasági időszak alatt, csak az alapítással kapcsolatos GES van, akkor nem minősül külön beszámolási időszaknak, beszámolót nem kell készítenie.

20


4. BA vagyoni helyzet alakulásának mutatói, a vagyoni helyzet elemzése a mérleg adatai alapján. A mérleg átfogó elemzésének eszközei, módszerei. Az egyes mérlegtételek

alakulásának részletes elemzése. A vállalkozás tőkeszerkezetének elemzése.

A vállalkozás gazdálkodásának átfogó elemzésére szolgál a vállalkozás számviteli beszámolójának elemzése, amely három fő részre bontható:

A vagyoni helyzet alakulásának elemzése, A vállalkozás jövedelmezőségének elemzése A vállalkozás pénzügyi helyzetének elemzése

A vagyoni helyzet alakulásának mutatói, a vagyoni helyzet elemzése a mérleg adatai alapján

A vállalkozás vagyoni helyzetének elemzését lényegében a mérlegben szereplő adatok elemzésével végezzük el, melynek során az eszközök és a források belső arányát, az egyes tételek értékének időbeli változását, annak okait vizsgálják.Az eszközök ill. a források összetételének vizsgálatát a mérleg nagyvonalú elemezésének is szoktuk hívni. Ennek során az egyes eszköz (befektetett, forgó) illetve forrás (saját tőke, céltartalékok, kötelezettségek) arányát, azok alakulását vizsgáljuk a mérlegfőösszeghez viszonyítva. A mutatók kiszámításával az a cél, hogy kimutassuk, mekkora részt képviselnek az egyes főcsoportok a mérlegfőösszegen belül, illetve milyen változások mennek végbe az elmúlt év(ek)hez képest.

Az egyes mérlegtételek alakulásának részletes elemzése

A vizsgálati módszer lehet:1. Abszolút eltérések módszere . Az előző év adatainak és a tárgyévi adatoknak értékbeli eltérésének megállapítása, és az eltérések okainak elemzése.Elemezhető mérlegtételek: Immateriális javak, befektetett pénzügyi eszközök, váltókövetelések, egyéb követelések, saját tőke, céltartalékok, hátrasorolt kötelezettségek, hosszúlejáratú kötelezettségek, rövidlejáratú kötelezettségek (kivéve szállítók), aktív és passzív időbeli elhatárolások.2. A relatív eltérések módszere. Az abszolút eltérések mellet az egyes mérlegtételek tartalmának megfelelő viszonyítási alapot választunk, majd mutatószámokat (hányadosokat) képzünk.

a) Tárgyi eszközöknél számolható mutatók

Használhatósági fok:= TE könyv szerinti értéke *100 TE bruttó értéke

TE megújítása = Tárgyévben aktivált érték *100 TE bruttó értéke

TE leírtsága = TE halmozott écs-e *100 TE bruttó értéke

b) Készleteknél számolható mutatók

Átlagos anyagtárolási idő (nap) = Anyagkészletek 1 napi anyagfelhasználás

Készletek forgási sebessége = Értékesítés nettó árbevétele Készletek (kronológikus átlag)

c) A követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők)

Átlagos vevő futamidő = Vevőkövetelés áruszállításból és szolgáltatásból – áfa 1 napi értékesítési árbevétel

d) Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból ( szállítók )

Átlagos szállítói tartozások futamidő=Kötelezettség áruszáll.ból és szolg.ból – áfa 1 napi anyagjellegű ráfordítás

21


A vállalkozás tőkeszerkezetének elemzése. A vállalkozás pénzügyi helyzetének elemézése.

A mérleg adatainak felhasználásával. A likviditási mutatók a vállalkozás pénzügyi stabilitását tükrözik.

Likviditási mutató = Forgóeszközök Rövidlejáratú kötelezettségek

Az 1,5 érték tekinthető ideálisnak.

Gyors likviditási mutató = Forgóeszközök- Készletek Rövidlejáratú kötelezettségek

Az 1 vagy ennél magasabb érték a megfelelő.

Pénzhányad = Forgóeszközö+értékpapírok Rövid lejáratú kötelezettségek

1 feletti értéke a rövid lejáratú kötelezettségek behajtására a hitelezőknek fedezetet nyújt. A pénzügyi struktúra mutatóival a cég gazdálkodásában rejlő pénzügyi kockázat jellege és mértéke határozható meg.

Saját tőke arány = Saját tőke Összes forrás

Minél magasabb a mutatószám értéke, annál kedvezőbb a vállalkozás megítélése, ami azt jelenti, hogy a vállalkozás nincs eladósodva.

Eladósodottsági mutató = Idegen tőke Összes forrás

Akkor tekinthető a mutató kedvezőnek, ha értéke 50-60% körül van.

Eladósodottsági mutató = Idegen tőke Saját tőke

Fedezeti mutató = Saját tőke + Hátrasorolt + Hosszúlejáratú kötelezettségek Befektetett eszközök

22


5. AA könyvviteli zárlat célja, a havi, a negyedéves és az éves zárlati feladatok. A könyvviteli zárlattal kapcsolatos számviteli feladatok. Az üzleti év fogalma, jelentősége, a beszámoló készítés (mérlegkészítés) időpontjának megválasztása és annak hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A főkönyvi számlák megnyitása, évnyitás utáni rendező tételek.

Főkönyvi kivonatot köteles készíteni a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, a könyvviteli számlákból az általa választott időszakonként, de legalább a beszámoló elkészítését, valamint más jogszabályokban előírt, a számviteli adatokon alapuló adatszolgáltatás teljesítését megelőzően, annak alátámasztására.A főkönyvi kivonat a könyvelés számszaki ellenőrzését szolgálja, mivel tartalmazza az összes megnyitott számla halmozott T és K forgalmát, valamint egyenlegét.

Zárlati munkák elvégzését a kettős könyvvitelt készítőknek kötelezően csak 1 alkalommal írja elő a számviteli törvény, de zárást célszerű legalább negyedévente készíteni.

Könyvviteli zárlat: az üzleti év végén a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében végzett kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munkák és számlák technikai lezárása.

Az év végi zárlat feladatait két részre lehet bontani.

1. Első fázisban a tárgyidőszak adatait kell teljessé tenni. 2. A második fázis a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés napja között végbement

események hatására korrekciós tételeket kell könyvelni.

Havi zárlati feladatok

befektetett eszközök állományváltozásnak elszámolása vásárol készletek állományváltozásnak elszámolása saját termelés készletek állományváltozásnak elszámolása értékcsökkenés elszámolása áruszállításhoz, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó követelések nyilvántartásba vétele az áruszállításhoz kapcsolódó kötelezettségek nyilvántartásba vétele, elszámolása adott előlegek elszámolása áfa-val kapcsolatos feladatok munkavállalókkal kapcsolatos elszámolások személyi jellegű ráfordításokkal összefüggő elszámolások pénzeszközökkel kapcsolatos elszámolások bevallásokkal kapcsolatos elszámolások stb.

Negyedéves zárlati feladatok

havi zárlati feladatok végrehajtása a tárgyi eszközök és készletek között szükségessé vált átsorolások elszámolása értékcsökkenés elszámolása, ha nem havi vagy éves gyakorisággal történik szükség szerint a terven felüli értékcsökkenés összegének elszámolása saját termelésű készletekkel kapcsolatos elszámolások, az előállítási költség

meghatározása negyedév folyamán végrehajtott leltározáshoz kapcsolódó elszámolások bevallásokkal kapcsolatos elszámolások stb.

Éves zárlati feladatok

havi és negyedéves zárlati feladatok végrehajtása fordulónapi leltározáshoz kapcsolódó feladatok készlet- és költség számlák korrigálása készletérték különbözet elszámolása és felosztása saját termelésű készletek utókalkulációinak elkészítése, helyesbítések végrehajtása időbeli elhatárolások elszámolása eszközök és kötelezettségek minősítése főkönyvi és az analitikus nyilvántartások egyeztetése költségszámlák zárása

23

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013 eredményszámlák zárása, átvezetése az évi eredményszámlára eszköz és forrásszámlák zárása behajthatatlan követelések elszámolása.

Könyvviteli zárlat gazdasági eseményei

Bevételi számlák zárása T9 bevételek K493 adózott eredmény

Aktivált saját telj. zárása T581,582 AST K493 adózott eredmény

Költségszámlák zárása T493 adózott eredmény K5 (8) költségek

Ráfordításszámlák zárása T493 adózott eredmény K8 ráfordítások

Tárgyévet terhelő társasági adó elszámolása

T891 eredményt terhelő adók K461 társasági adó kötelezettség

Eredménytartalék igénybe vétele osztalékra

T413 eredménytartalék K493 adózott eredmény

Osztalék elszámolás T493 adózott eredményK476 rövid lejáratú kötelezettség munkavállalókkal, tagokkal

Mérleg szerinti eredmény elszámolás / nyereség/ veszteség

T493 adózott eredményT419

K419 mérleg szerinti eredményK493

Következő év (nyitás után)T419 mérleg szerinti eredményT413

K413 eredménytartalékK419

Üzleti év: az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. Időtartama általában megegyezik a naptári évvel, de bizonyos esetekben eltérhet. Az üzleti év általában 12 hónap, de ettől eltérő lehet (előtársasági időszak, átalakuló gazdasági társaságoknál az átalakulás évében, beszámoló pénznemének megváltoztatása, felszámolási, végleszámolási eljárást megelőző időszak alatt, illetve a végelszámolás -, felszámolás időszaka alatti beszámolási időszak. stb.)

Mérlegkészítés időpontja: a mérleg egyes tételeihez kapcsolódóan meghatározott azon időpont, amely időpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el lehet és el kell végezni.A mérleg a vállalkozás vagyoni helyzetét egy adott időpontban mutatja meg. Ez az időpont a mérleg fordulónapja, ebből következően a mérleg statikus vagyoni helyzetet kifejező okmány.

A mérlegkészítés napját a számviteli tv. nem írja elő, azt a vállalkozónak kell a számviteli politikájában meghatározni. A fordulónap és a mérlegkészítés napja közötti időpont szolgál azon számviteli feladatok végrehajtására, amelyek szükségesek a beszámoló elkészítéséhez. Követelménynek tekintendő, hogy a vállalkozó a beszámolóját évente azonos időpontra készítse el, ez esetben a következetesség és a folytonosság számviteli elvek is érvényesülnek.

Nyitás, zárás: Egy-egy beszámolási időszakot (üzleti évet) mindig mérleggel nyitunk és zárunk. A főkönyvi számlákon is nyitással kezdődik és zárással fejeződik be a könyvelés. A főkönyvi számlák nyitása a nyitómérleg alapján történik. A nyitás során az eszköz és forrásszámlákat nyitjuk meg a Nyitómérleg számláival szemben. A nyitás után szükséges lehet a rendező tételek könyvelésére is. Ezeket a folyamatosan felmerülő gazdasági események elszámolása előtt rögzítjük a főkönyvi számlákon. (pl: nyitást követően a mérleg szerinti eredményt az eredménytartalék számlára vezetjük át, T/419-K/413, feloldjuk az elhatárolásokat, T 5-9-K 39 és T48-K5-9, több számlán vezetett követeléseket, kötelezettségeket összevezetjük a pénzügyi teljesítés számlára 362-363, 463-464, 466-468,467-468stb.)

Jelentős összegű hiba fogalmának változása:

Az új előírás főszabályként megtartja azt a korábban hatályos előírást, mely szerint, ha hiba és hibahatások meghaladják az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 %-át, akkor minősülnek jelentős hibának. Az új előírás azonban az 500 M korlátot törli (ez nagyobb méretű

24

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013vállalkozásoknak jelent változást). Új előírásként azonban alsó korlát került be, azaz ha a mérlegfőösszeg 2%-a nem haladja meg az 1 M Ft-ot, akkor a jelentős hiba 1 M Ft (ez kisebb vállalkozásoknak jelent könnyítést). A szabály 2012-re is alkalmazható.

Lényeges hiba:

A törvénymódosítás törli a lényeges hiba fogalmát, így ilyen hiba a jövőben nem lesz. A lényeges hibához kapcsolódott, a javított beszámoló ismételt közzétételi kötelezettsége. A lényeges hiba fogalmának törlésével megszűnik a beszámoló ismételt közzétételi kötelezettsége is. Ha az előbbiekben leírtak szerint jelentős összegű a hiba, akkor a hibát a tárgyévi beszámolóban kell csak külön oszlopban bemutatni, de az ismételt közzététel megszűnik. Az ismételt közzétételi kötelezettséget, már a 2012-ben feltárt lényeges hibákra sem kell alkalmazni.

25


5. BAz eredményelemzés célja és módszerei. Az eredmény tervezésének, megállapításának

módszerei. Az eredményt meghatározó tényezők elemzése a választott formájú eredménykimutatás alapján.

A vállalkozás működésének hosszabb távon biztosítandó alapkövetelménye a jövedelmező gazdálkodás. Az eredményes gazdálkodás biztosítja a tulajdonosok osztalék elvárásainak kielégítését, teremti meg a bővülő működési feltételeket, az erőforrások beszerzését, a fejlesztési lehetőségeket.

A vállalkozás eredménye a gazdálkodás legkomplexebb, legösszetettebb mutatója. Alakulásában valamennyi tevékenység részeredménye tükröződik:- piacszerző, marketing tevékenység; - K+F tevékenység; - termelésszervezés, irányítás, végrehajtás; - elvégzett munka minősége; - munka termelékenységének szintje; - termelési erőforrásokkal (anyag, energia, ember, gép) való takarékos gazdálkodás; - és sok más tényező egy időben érezteti hatását az eredményesség alakulására.

Az eredmény a mérlegben, mint a vállalkozás vagyongyarapodása vagy vagyoncsökkenése jelenik meg (mérleg szerinti eredmény). Ez a vállalkozás működésének tiszta haszna, vagy vesztesége. A működés eredményeképpen a megtermelt adózás előtti eredményből társasági adó- és osztalékfizetési kötelezettségének kell eleget tenni, és csak a vállalkozásnál maradó összeg jelentkezik a későbbi években felhasználható – vagyonrészként, eredménytartalékként

A vállalkozási eredmény elemzésében három szakaszt különböztetünk meg1. tervezés időszakában végzett munka célja az optimális terv kidolgozása2. várható eredmény évközi, folyamatos elemzés célja a kitűzött cél teljesítésének biztosítása3. az éves eredmény utólagos elemzés célja a gazdálkodás eredményességének értékelése

Az eredménytervezés módszerei

a) nagyvonalú: középtávú tervek készítésekor, éves tervezésnél, a tervmunka kezdeti szakaszában használjuk. Cél a tervidőszaki minimális nyereségtömeg-követelmény meghatározása, valamint az eredményre ható tényezők alakulásának vizsgálata

b) optimális: a tervezéséhez szükséges - az előző év elemzett tényszámai; - piaci információk (piaci igény, feltételek, elérhető árak, szállítási határidők); - gyártási és fejlesztési lehetőségek (gépi kapacitások, munkaerőkapcitások, beszerezhető alapanyag); - tervkalkulációk (közvetlen önköltségek, fajlagos gépórák, alapanyag beszerzési normák, jövedelmezőségi sorrendek), melyek segítségével nyereség-optimumszámítást készítünk a komplex terv elkészítéséhez, melynek része az eredményterv.

c) részletes, KOMPLEX üzleti terv részét képező eredménytervezés : tevékenységek értékesítésének fedezeti összegterve közvetett költségek terve egyéb bevételek és ráfordítások terve pénzügyi műveletek eredményterve a rendkívüli eredmény terveAz összeállított üzleti tervet értékelésnek és bírálatnak kell alávetni.

Az eredménymegállapítás (EREDMÉMYKIMUTATÁS) módszerei

1. összköltség eljárás módszere2. forgalmi költség eljárás módszere

A vállalakozás mindkét módszer esetében A és B változat közül választhatnak, amelyek alapvetően csak formailag és szerkezetileg térnek el egymástól. A lépcsőzetes, B mérleg elrendezésűA két módszer csak az üzemi tevékenység eredményének megállapítása során tér el egymástól.

26


Összköltség eljárás módszere: elsődlegesen az üzleti évben felmerülő költségek gyűjtését és bemutatását hangsúlyozza, a költségelszámolása „időszak-meghatározott”, nem az értékesítés alakulásának

függvénye, a költségleszámolás nyitott, nagyobb lehetőséget biztosít az elemzésre, az egyes időszakok költségeinek összehasonlítását lehetővé teszi a vállalkozás könyvvezetése során az 5. számlaosztály mellet nem igényli az elsősorban

költséggazdálkodási, önköltség-számítási célokat szolgáló 6. és 7. számlaosztály számláinak vezetését

azoknak a vállalkozásoknak célszerű választaniuk : ahol alapvetően szolgáltatási vagy kereskedelmi tevékenységet végeznek ahol a vállalkozás nagysága nem jelentős, nem folytat sokrétű tevékenységet a vezetés az önköltségelemzésre nem helyez nagy hangsúlyt a készletezési tevékenység nem meghatározó

Forgalmi költség eljárást módszere: az értékesítési árbevétellel az értékesítés költségeit állítja szembe, a költségek „árbevétel-

meghatározottak”, függetlenül attól, hogy melyik időszakban merültek fel ténylegesen A BESZÁMOLÓ ALAPJÁN LEHETŐVÉ TESZI AZ ÁTLAGOS

JÖVEDELMEZŐSÉG MÉRÉSÉT A közvetett költségeket főbb funkciók szerint is részletezi azok a vállalkozásoknak célszerű választania, akik

alapvetően termelőtevékenységet folytatnak ahol a vállalkozás kiterjedt, jelentős nagyságrendű, bonyolult szervezettel rendelkezik ahol igényes a vezetői számvitelt kívánnak kiépíteni a 6. és 7. számlaosztályok felhasználásával jelentős készletezői tevékenység a jellemző, évközben folyamatos és naprakész nyilvántartást kívánnak vezetni

Eredménymegállapítás módja 1. közvetlen módon

mérlegből történő eredménymegállapítás eszközök és források különbségével a saját tőke változásával

2. közvetett módon eredménykimutatással történő eredménymegállapítás

bevételek és ráfordítások különbségekénta kettőnek egyenlőnek kell lennie!

A vállalkozás adózás előtti eredménye 3 fő részre bontható 1. üzemi (üzleti ) tevékenység eredménye

a. értékesítés bruttó eredményeb. közvetett költségek összegec. egyéb bevételek és egyéb ráfordítások

2. pénzügyi műveletek eredménye 3. rendkívüli eredmény

Ez a felosztás a forgalmi költség eljárás módszerére épülő eredménykimutatásnál egyértelműen meghatározható, de az összköltség eljárás szerint eredménykimutatásnál az értékesítés közvetlen és közvetett költségei a beszámoló eredménykimutatásából nem, csak a könyvviteli adatokból külön történő kigyűjtéssel állapítható meg.

EREDMÉNYT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK:

27

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 20131. az értékesített termékeke árszínvonalának elemzése Áv=szummaq1(p1-p0)2. az értékesített volumen változásának hatása az eredményre Vv=szumma (q1-q0)*p0f0

(egyes termékek bázis fedezeti hányada)3. az értékesítés elszámolt önköltsége változásának hatása az eredményre, q1(ö0-ö1)4. az értékesítés összetétel változásának hatása az eredményre, (f1,0-f0)*szummaq1p0,

f1,0=a terv szintű tény átlagos fedezeti hányada5. a közvetett költségek elemzésének feladatai6. az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások egyenlegének alakulása7. a pénzügyi műveletek eredményének értékelése8. a rendkívüli eredmény elemzése

28


6. AAz immateriális javak fogalma, csoportjai, szerepük a vállalkozásoknál. Az immateriális javak helye a mérlegben. Az immateriális javakkal kapcsolatos gazdasági események és

azok elszámolása, a bekerülési értékbe tartozó tételek. Az immateriális javak terv szerinti értékcsökkenésének megállapítása és elszámolása. A terven felüli értékcsökkenés és annak

visszaírása. Az immateriális javak értékhelyesbítése. Az immateriális javak értékelése a mérlegben, az értékelés bizonylati alátámasztása. Immateriális javak a kiegészítő

mellékletben.

Immateriális javak: A Szt. szerint a gazdálkodók a mérlegbe bizonyos nem anyagi, de a vállalkozási tevékenységben közvetlenül és tartósan szerepet játszó eszközöket is felvegyenek. Az immateriális javak meghatározó ismérvei: nem anyagi jellegű eszközök, befektetett eszköznek minősülnek (1 éven túl szolgálják a vállalkozás tevékenységét.)

Mérlegben az A és B változat szerint is az A/I sorban szerepelnek

Az egyszerűsített mérlegben szintén az A/I sorban szerepelnek azzal az eltéréssel, hogy az egyszerűsített beszámolóban az alapítás-átszervezés költségei nem aktiválhatók, illetve nem értelmezett az immateriális javak értékhelyesbítése

Az immateriális javak csoportjai.

1. Alapítás, átszervezés aktivált értéke. 111 Alapítás-átszervezés aktivált értékeként az új vállalkozás létrehozásával kapcsolatos (a tevékenység megindítását megelőzően felmerülő), illetve a meglévő vállalkozás működési feltételeinek jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos (beruházásnak nem minősülő) közvetlen költségek mutathatók ki. E költségek aktiválása nem kötelező. A vállalkozó döntésétől függ, hogy az adott év eredménye terhére elszámolja-e, vagy azokat több évre megosztja. Az aktivált értéket, a költségként még el nem számolt összeget az eredménytartalékból át kell vezetni a lekötött tartalékba. T 413 – K 414.Bekerülési értéke: saját tevékenység közvetlenül felmerült költségeinek összege, vagy a külső vállalkozó által számlázott értéke. A Szt. alapján az alapítás-átszervezés aktivált értékét 5 év vagy annál rövidebb idő alatt lehet leírni. Könyvelése:

T 111 – K 454/38 Külső költségek könyveléseT 466 – K 454/38 ÁfaT 5 – K 1,2,3,4 Saját teljesítmény eseténT 111 – K 582 Saját teljesítmény aktiválásaT 571 – K 119 Terv szerinti Écs

2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 112 Olyan többletköltségek aktiválását jelenti, amelyek a jövőben várhatóan megtérülnek, mivel a kísérleti fejlesztés jövőben hasznosítható, értékesíthető produktuma érdekében merültek fel. A kísérleti fejlesztés eredménye lehet:

a) új termék, gép, berendezés v. szellemi termék jön létre.b) a kísérlet nem sikerültc) az adott évben a kísérleti fejlesztés még nem fejeződött be.

Bekerülési érték: csak a közvetlen költségek!Értékcsökkenést 5 vagy annál rövidebb idő alatt lehet elszámolni.Könyvelés:

T 5 – K 1-4 Saját vállalkozásban történő K+FT 112 – K 582 AktiválásT 413 – K 414 Eredménytartalék átvezetéseT 866 – K 118 Sikertelen K+FT 118 – K 112 Br. Érték kivezetéseT 414 – K 413 Lekötött tartalék visszavezetéseT 571 – K 119 Écs

29

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013T 414 – K 413 Lekötött tartalék visszavezetése

3. Vagyoni értékű jogok 113 Azok a nem anyagi eszközök, amelyek tulajdonból származó, önmagukban is forgalomképes jogokat testesítenek meg. Pl.: bérleti jog, használati jog, márkanév, licence, vagyonkezelő jog, szellemi termékek). Nem szabad itt feltüntetni az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni érétkű jogokat, mert azokat a tárgyi eszközök között kell kimutatni.Vagyoni értékű jogot csak vagyoni hozzájárulás vagy vétel útján lehet szerezni.Bekerülési érték: az eszköz megszerzéséért fizetett ellenérték vagy a vagyoni hozzájárulásként átvett eszköz átvételekor a létesítő okiratban meghatározott összeg. A követelés fejében kapott eszköz esetében a megállapodás szerinti csereérték, vagy a vagyonfelosztási javaslat szerinti összeg.Értékcsökkenés elszámolásában nincsen korlátozásKönyvelés

T 113, 114 – K 454 VásárlásT 466 - K 454 ÁfaT 113,114 – K 411 Vagyoni hozzájárulásT 466 - K 469 Áfa, ha az átevőt terheli

4. Szellemi termékek 114 A vállalkozás tevékenységét közvetlenül és tartósan szolgáló szellemi alkotások. A szellemi termékek közé kell sorolni: találmány, szabadalom, ipari minta, szoftver termékek, know-how, gyártási eljárást, védjegyet.Bekerülési érték: saját előállítás esetén az előállítás közvetlen önköltsége. Beszerzés esetén fizetett ellenérték. Kapott eszköznél a létesítő okirat szerint, követelés fejében átvett eszköz esetében a csereszerződés szerinti összeg. Értékcsökkenés leírási idejében nincsen korlátozás.Könyvelése: Ua. Mint a vagyoni érétkű jogoknál.

5. Üzleti vagy cégérték Cégvásárlás esetén a jövőbeni gazdasági haszon reményében teljesített többletkifizetés összegét. Vállalatot értékelni lehet:

a) A megvásárolt társaságban 100% részesedést szerez a társaság és beolvasztjuk. A vevő az eszközöket és kötelezettségeket piaci értéken tételesen állományba veszi, az eszközök értékéből levonja a kötelezettségeket. Pozitív üzleti értéknél az ellenérték magasabb, a negatívnál pedig alacsonyabb a vállalat ténylegesen értékelt értékénél.

b) A vásárlással közvetlen irányítást biztosító befolyást szerez a vállalkozás, a szavazatok legalább 75%-át birtokolja, és részvényei a tőzsdén jegyzettek. Vételár > tőzsdei árfolyam (pozitív üzleti vagy cégérték);Vételár < tőzsdei árfolyam (negatív üzleti vagy cégérték)

c) ha a vásárlással közvetlen irányítást biztosító befolyást szerzünk, a szavazatok legalább 75%-át birtokoljuk, és a tőzsdén NEM jegyzettek a részvények. Vételár jelentősen > saját tőkére jutó befektetés arányos összege (pozitív üzleti vagy cégérték)

Vételár jelentősen < saját tőkére jutó befektetés arányos összege (negatív üzleti vagy cégérték)

Könyvelése:T 1,2,3 - K 479 Eszközök átvételeT 479 - K 454, 44, 46/47 Források átvételeT 466 - K 454 ÁfaT 479 - K 969 Negatív üzl. CégértékT 969 - K 483 ElhatárolásT 115 - K 479 Pozitív üzleti cégérték. A 479-nek nullára kell futni.T 571 - K 119 Écs

Az értékcsökkenés 5 év, vagy ennél hosszabb, de ekkor indokolni kell a kiegészítő mellékletben.

30

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 20136. Immateriális javakra adott előleg A vállalkozás ezt az összeget szellemi termék illetve vagyoni értékű jog beszerzésre szánta. Ilyen címen tehát csak a szálltóknak átutalt összeget lehet szerepeltetni.

T 35 - K 384 Adott előleg

7. Immateriális javak értékhelyesbítése. A vállalkozó az immateriális javak közül a vagyoni értékű jogokat, a szellemi termékeket piaci értéken is értékelheti. Minden év december 31-i fordulónappal meg kell állapítani az egyedi eszköz könyv szerinti értékét és piaci értékét is. Ezután a pozitív jelű különbözetet elsődlegesen a korábban elszámolt terven felüli écs visszaírásával kell helyesbíteni. Ezen felül a mérlegben külön soron, értékhelyesbítésként kell kimutatni.Ha az immateriális jószág piaci értéke jelentősen meghaladja a visszaírás utáni könyv szerinti értéket, akkor értékhelyesbítést kell elszámolni. Az értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékban kell kimutatni. Könyvelése:

T 117 - K 417 Pozitív előjelű különbözet eseténT 417 - K 117 Negatív előjelű különözet eseténT 118 - K 11 Terven felüli écs visszaírása

8. Immateriális javak terven felüli écs, és annak visszaírása 118 Terven felüli ÉCS-t kell elszámolni:

ha a könyv szerinti érték tartósan magasabb a piaci értéknél a tevékenység megváltozása miatt nincs szükség az immateriális jószágra, vagy

megrongálódás, megsemmisülés miatt, hiány következtében rendeltetésszerűen nem használható,

a kísérlet – fejlesztés megszűnik vagy eredménytelenA terven felüli ÉCS-t olyan mértékig kell végrehajtani, hogy az immateriális jószág a mérlegkészítéskori piaci értéken szerepeljen a mérlegben. Ha az immateriális jószágnál a piaci érték alapján meghatározott terven felüli ÉCS elszámolásának okai már nem állnak fenn, akkor az elszámolt terven felüli ÉCS-t meg kell szűntetni, az immateriális jószágot a piaci értékre vissza kell értékelni. T.F.ÉCS. alapbizonylatai: - kárfelvételi, - selejtezési, - hiányjegyzőkönyvek

9. Immateriális javak terv szerinti écs. Immateriális javakra az állományba vétel időpontjától terv szerinti ÉCS-t kell elszámolni. A törvény az ÉCS elszámolására korlátokat állít: =(T571-K119)

üzleti vagy cégérték esetében 5 év, vagy hosszabb idő, ezt a kiegészítő mellékletben indokolni kell.

befejezett kísérleti fejlesztés és alapítás – átszervezés 5 év, vagy rövidebb idő

Nem lehet terv szerinti értékcsökkenést elszámolni az olyan üzleti vagy cégértéknél, amely értékéből a használat során sem veszít, illetve amelynek értéke évről évre nő.Nem számolható el terv szerinti illetve terven felüli értékcsökkenés a már teljesen leírt, továbbá terv szerinti értékcsökkenés a tervezett maradványértéket elért immat. jószágnál.Míg a terv szerinti é.cs. egy előre látható és tervezhető az eszköz értékét csökkentő folyamatosan elszámolandó összeg, a terven felüli é.cs azonban előre nem tervezhető, nem várt események bekövetkezése esetén számolandó el.Ha a terven felüli értékcsökkenést a piaci érték és a könyv szerinti érték különbözeteként állapítják meg, akkor azt a mérleg fordulónapján kell elszámolni.T.SZ. ÉCS ALAPbizonylata: analitikus nyilvántartás

Egyéb könyvelések:T 311 - K 961 ÉrtékesítésT 311 - K 467 ÁfaT 861 – K 11/14 Br. Érték kivezetés

31

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013T 119 – K 861 Écs kivezetésT 111/114 - K 989 Térítés nélküli átvétT 989 – K 483 Halasztott bevétT 368 – K 981 Apport TSZ szerinti érték Áfa nincs /jelenleg/T 881 – K 11/14 Bruttó érték kivezetlseT 11/14 – K 881 Écs kivezetése

Az immateriális javak értékelése a mérlegben , az értékelés bizonylati alátámasztása . Immateriális javak állományba vételeAz immateriális javakat bekerülési (beszerzési) értéken kell állományba venni:

beszerzéskor: tényleges beszerzési áron apportként átvételkor: létesítő okiratban meghatározott értéken követelés fejében való átvételkor: megállapodás szerinti értéken saját előállításkor: tényleges közvetlen önköltségen térítés nélküli átvétel esetén: állományba vételkori piaci értéken ajándékként kapott: állományba vételkori piaci értéken

Az immateriális javakat a mérlegben nettó értéken kell értékelni:

+ Bekerülési érték- terv szerinti értékcsökkenés- terven felüli értékcsökkenés+ visszaírás = nettó érték+ értékhelyesbítés

Immateriális javak könyvelésének bizonylatai külső számlák szerződések létesítő okirat térítés nélküli átvétel bizonylata hagyatékozási, ajándékozási bizonylat szállítólevél

Állománynövekedés beszerzés térítés nélküli átvétel apport leltári többlet saját előállítás követelés fejében átvétel tulajdoni hányad fejében átvétel

Állománycsökkenés értékesítés terven felüli, terv szerinti értékcsökkenés selejtezés térítés nélküli átadás káresemény hiány apportként történő átadás

Az immateriális javak nyilvántartása

32

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013Az immateriális javak adatait egyedi nyilvántartó lapon célszerű vezetni, úgy, hogy arról megállapítható legyen:

az egyedi eszköz megnevezése, jellemzői, az azonosításhoz szükséges adatok a bekerülési érték használatbavétel időpontja, a várható használati (megtérülési) idő a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának módja, mértéke. az elszámolt értékcsökkenés tárgyévi és halmozott összege, a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának és a visszaírásának okai, értéke az eszköz nettó értéke

Vagyoni értékű jogok, és szellemi termékeket piaci értéken mutatja ki a vállalkozás. Az analitikus nyilvántartást a következő adatokkal is ki kell egészíteni:

az eszköz piaci értéke és annak változásai, az értékhelyesbítés nyitó egyenlege, növekedése, csökkenése, záró egyenlege.

Az immateriális javakat egyénileg kell értékelni. Az értékelés alapja a vállalkozás által vezetett analitikus nyilvántartás. Az analitkus nyilvántartásra azért kell nagy figyelmet fordítani, mert a Szt. szerint a vállalkozónak a kiegészítő mellékletben az immateriális javakról kötelezően előírt részletező adatokat és szöveges értékelést is kell adni.A kiegészítő melléklet célja, hogy a mérleg és az eredménykimutatás adatait értékelje és bővebb információkat adjon azok értelmezéséhez.

A kiegészítő mellékletben is be kell mutatni az imm.javak immateriális tükröt, vagyis nyitó bruttó értékét annak növekedését, - csökkenését záró bruttó értékét, külön az átsorolásokat halmozott értékcsökkenés nyitó értékét, tárgyévi növekedését, csökkenését, záró értékét, tárgyévi értékcsökkenés összegét legalább a mérlegtételek szerinti bontásban

33


6. BA termelés számbavétele. A termelési érték számbavétele. A termelési érték

meghatározásának módszerei. A termelési érték alakulásának volumenének összetételének, minőségének és ütemességének vizsgálata.

Termelés elemzése: A termelőtevékenységet folytató vállalkozások alapvető feladata, a tevékenységi körükbe tartozó termékekkel, szolgáltatásokkal szemben támasztott vevői igények kielégítése, ezért olyan nagyságú és összetételű termelést kell megvalósítaniuk, amely megfelel a piaci igényeknek. A termelés volumene, összetétele, ütemessége, a gyártás, valamint a termékek és szolgáltatások minősége a gazdálkodás minden területére, fontos mutatószámára (árbevétel, piaci részesedés, jövedelmezőség, hatékonyság) hat, ezért ez a termelőtevékenységet folytató vállalakozásoknál gazdasági-elemző munkának fontos területe.

A termelési érték számbavétele: a vállalkozásoknak a termelési feladatok tervezésekor mérni kell egy meghatározott időszakra vonatkozóan a termelés nagyságát, terjedelmét.

A termelési érték meghatározásának módszerei.

Mérhető a termelés természetes mértékegységben (kg, db): munkamértékegységben (normaóra, munkaóra) értékben (termelési érték mutatók segítségével)

A termelésiérték-mutatók Értékesített késztermék nettó árbevétele+/- Késztermék készlet változása (közvetlen önköltségen)+ Értékesített félkésztermék nettó árbevétele+ Saját előállítású eszközök aktivált értéke= Késztermelés értéke+ Számlázott szolgáltatások nettó árbevétele= Befejezetlen termelés értéke+/- Befejezett és befejezetlen termékek állományváltozása= Teljes termelési érték A vállalkozás főtevékenységének értéke + Egyéb termelő tevékenységek nettó árbevétele+/- Egyéb termelő tevékenység késztermék készletváltozása+ Saját előállításu eszközök aktivált értéke (egyéb termelő tev.)+/- Egyéb termelőtevékenységek befejezetlen és félkésztermelésének állományváltozása+ Szolgáltató tevékenységek nettó árbevétele+ Kereskedelmi tevékenységek árrése (Nettó árbevétel- ELÁBÉ)+ Egyéb tevékenység nettó árbevétele= Bruttó termelési érték

Összevontan levezetve Értékesítés nettó árbevétele- ELÁBÉ- Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke+ Saját előállítású eszközök aktivált értéke+/- Saját termelésű eszközök állományváltozása= Bruttó termelési érték

Összköltség eljárással (A” változat) készült eredménykimutatásból az alábbiak szerint számíthatók ki a termelési érték mutatók

Értékesítés nettó árbevételeA/I:- Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke A/09- Eladott áruk beszerzési értéke A/08+ Aktivált saját teljesítmények értéke A/III. = Bruttó termelési érték

34

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013- Anyagköltségek A/05- Igénybevett szolgáltatások értéke A/06- Egyéb szolgáltatások értéke A/07 = Anyagmentes termelési érték - Értékcsökkenési leírás A/VI. = Nettó termelési érték

A hozzáadott érték megállapítása+ Személyi jellegű ráfordítások A/V.+ Értékcsökkenési leírás A/VI.+ Adózás előtti eredmény E = Hozzáadott érték

A termelési érték alakulásának volumenének összetételének, minőségének és ütemességének vizsgálata.

A termelés elemzési feladatai:a) Termelési érték változás: A vállalkozások a gazdasági tevékenység elemzés során

rendszeresen számszerűsítik, hogy hogyan változott a termelési érték, és a változás milyen okokra vezethető vissza.

= -Árváltozás hatása a termelési érték alakulására:

= -Volumenváltozás hatása a termelési érték alakulására:

= -

= +

Erre használják, az érték-, ár- és volumenindexet.

Értékindex: a termékek, árucikkek bizonyos körére vonatkozóan a termelési érték együttes változását mutatja.

(I ) =

Árindex: a különböző termékek, árucikkek árainak együttes, átlagos változását, tehát az árszínvonal változását mutatja.

(I ) =

Volumenindex: a különböző termékekből termelt, eladott mennyiségek együttes, átlagos változását mutatja, de különböző tényezők (termelés összetételének változása) torzíthatják.

(I ) =

b) A termelés összetétele: A termelés elemzésekor azt is vizsgáljuk, hogy a piaci igényeknek megfelelően alakult e a termelés összetétele, illetve ez hogyan befolyásolja a fontos gazdasági mutatószámokat. Az összetétel változás hatásának vizsgálatára a standardizálás használható.

c) Ütemesség elemzés: A gazdaságos termelés nélkülözhetetlen feltétele, hogy a termelővállalkozás a lehetőségekhez képest egyenletes, folyamatos, ütemes termelést valósítsanak meg, a megrendelők által igényelt időpontra, megfelelő mennyiségű és

35

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013minőségű termékeket a vevők rendelkezésére bocsássanak. Az ütemesség vizsgálatához alkalmazható módszerek a megoszlási viszonyszámok, a grafikonok, a szórás.

d) Minőség: alapvetően azt kell értékelni, hogy a vevő mennyire elégedett a minőséggel. Ennek során értékelhető, hogyan alakulnak a nem megfelelő minőség miatti veszteségek.

Átlagos minőségi kategória (ÁMK)

Bázis:

Tárgy:

Átlagos minőségi együttható (ÁME)

Bázis:

Tárgy:

A minőségváltozás eredményre gyakorolt hatása:

36


7. AA tárgyi eszközök fogalma, jellemzői, szerepük a gazdálkodásban. A tárgyi eszközök helye

és csoportosítása a mérlegben, a bekerülési értékbe tartozó tételek. Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok. A tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenésének

megállapítása, az amortizáció számításának módszerei. A terven felüli értékcsökkenés és annak visszaírása. A tárgyi eszközök értékhelyesbítése. A tárgyi eszközök értékelése a

mérlegben.

A tárgyi eszközök fogalma, jellemzői, szerepük a gazdálkodásbanA tárgyi eszközök között azokat az anyagi eszközöket mutatja ki a vállalkozás, amelyek tartósan –közvetlenül vagy közvetett módon szolgálják a vállalkozási tevékenységet. Az üzembe még nem helyezett tárgyi eszközöket a vállalkozás a beruházások között tartja nyilván. Bekerülési (beszerzési) értéken kerülnek állományba. Az aktiválás időpontját dokumentálni kell, az üzembe helyezésről bizonylatot kell kiállítani.

A tárgyi eszközök helye és csoportosítása a mérlegben, a bekerülési értékbe tartozó tételek

A mérlegben- A/II sorban szerepel.

A. Befektetett eszközök

II. Tárgyi eszközök

1. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok: minden olyan anyagi eszköz, amely a földdel tartós kapcsolatban áll, pl: épület, telek, építmény. Itt kell kimutatni a bérbe vett ingatlanon végzett, aktivált beruházást, felújítást is, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat is, mint a földhasználat, haszonélvezet, szolgalmi jog, bérleti jog

2. műszaki berendezések, gépek, járművek: a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a vállalkozás tevékenységét közvetlenül szolgáló gépeket, berendezéseket, járműveket kell kimutatni, valamit a bérbe vett eszközökön végzett és aktivált felújítást.

3. egyéb berendezések, gépek, járművek: a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a vállalkozás tevékenységét közvetett módon szolgáló gépek, berendezések tartoznak ide, valamint a bérbe vett eszközökön végzett aktivált és beruházás és felújítás.

4. tenyészállatok: amelyek a tenyésztés során leválasztható terméket termelnek (szaporulat), ezen termékek értékesítése, vagy a tenyészállatok egyéb hasznosítása biztosítja a tartási költségek megtérülését

5. beruházások, felújítások: itt kell nyilvántartani a még üzembe nem helyezett tárgyi eszközöket. Beruházásokra terv szerinti értékcsökkenést nem számolunk utánuk, csak terven felüli értékcsökkenés elszámolása illetve annak visszaírása lehetséges. A befejezetlen beruházásokról leltárt készít a vállalkozás, a beruházási szállítóknak adott előlegről külön analitikát kell vezetni.

6. beruházásra adott előleg: szállítónak előre kifizetett, áfa nélküli összeg7. tárgyi eszközök értékhelyesbítése, ha a tárgyi eszköz mérlegkészítéskor ismert piaci értéke

tartósan és jelentősen (számviteli politika tartalmazza) magasabb, mint a könyvszerinti értéke, akkor értékhelyesbítés mutatható ki.

Bekerülési érték: része a tárgyi eszköz beszerzésével kapcsolatban az üzembe helyezésig felmerülő valamennyi költség. Nem része a levonható, előzetesen felszámított áfa (kivéve személygépkocsi).

Növeli a bekerülési értéket: vételár; felár; szállítási-, rakodási költség; közvetítői-, bizományosi díj; tartozékok, tartalék alkatrészek; biztosítási díj; ügyvédi díj; alapozási-, beszerelési-, üzembe helyezési költség; vámterhek; beszerzéshez kapcsolódó adók-, illetékek; a tárgyi eszköz hitelköltségei; a hitel, üzembe helyezésig arányos kamata; próbaüzemelés költségei; a külföldről vásárolt tárgyi eszköz esetében keletkezett árfolyam különbözet vesztesége;

Csökkenti a bekerülési értéket: vásárlás során kapott engedmény; a beruházásra adott előleg után kapott kamat, de maximum a fizetett kamat mértékéig; a külföldről vásárolt tárgyi

37

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013eszköz esetében keletkezett árfolyam különbözet nyeresége; a próbaüzemelés során előállított termék értéke.

Utólag növeli a bekerülési értéket: a már meglévő tárgyi eszköz utólagos bővítése, felújítása, és helyreállítása.

Utólag nem növeli a bekerülési értéket: a folyamatos, biztonságos üzemeltetést szolgáló javítási-, karbantartási munkák költségei.

A tárgyi eszközök bekerülési értékébe tartozó tételek:

a.) Beszerzéskor tényleges beszerzési áronb.) Apportként történő átvételkor: a létesítő okiratban meghatározott értékenc.) Átalakulás esetén: végleges vagyonmérlegben szereplő értékend.) Részesedés megszűnése fejében átvett eszközök esetében:

- Jegyzett tőke leszállításakor: Társaság által közölt, számlázott értéken- Végelszámoláskor, felszámoláskor: Vagyonfelosztási javaslat szerinti értéken

e.) Követelés fejében történő átvétel: Megállapodás, szerződés szerinti értékenf.) Csődeljárás során: átvételkor, a csődegyezség szerinti értékeng.) Felszámolás esetén: átvételkor, a vagyonfelosztási javaslat szerinti értéken.h.) Csere útján beszerzett eszköz esetén: Csereszerződés szerinti értékeni.) Saját előállításkor: Tényleges közvetlen önköltségenj.) Térítés nélküli átvétel esetén: az állományba vétel időpontjában ismert piaci értékenk.) Ajándék, hagyaték, leltári többlet: az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéken

A beruházást korábban nem lehetett a megfelelő hatósági engedélyek nélkül üzembe helyezni, ez 2012-től lehetséges.

A tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenésének megállapítása, az amortizáció számításának módszereiÉrtékcsökkenés: a tárgyi eszköz kopásának, elhasználódásnak, avulásának pénzben kifejezett értéke.Terv szerinti értékcsökkenés: a már rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett tárgyi eszközök után kell elszámolni. Kellékei: bekerülési érték, várható használati idő, várható maradványérték, valamint a leírás módszere, amely lehet lineáris, degresszív (évek száma összege, szorzószámok összege, teljesítmény arányos, nettó érték alapján állandó % kulccsal. A 100 000,- Ft egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülési értéke (a vállalkozó döntésétől függően) a használatba vételkor értékcsökkenésként egy összegben elszámolható.Nem lehet elszámolni:

- földterület, - telek, - erdő, - üzembe nem helyezett beruházás, - képzőművészeti alkotás, - régészeti lelet, - kép és hangarchívumnál, ha a használat során nem veszít az értékéből.

A tárgyi eszközök a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értékét azok az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják.Terv szerinti értékcsökkenést a már rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett tárgyi eszközök után kell elszámolni addig, amíg azokat rendeltetésüknek megfelelően használják.Tárgyi eszközök esetében használható amortizációs módszerek

- lineáris: egymást követő években azonos összegű écs. kerül leírásra- degresszív: egymást követő években csökkenő összegű écs kerül leírásra- teljesítményarányos: amortizáció évenkénti elszámolása a tényleges igénybevétel

arányában történik

38

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013- abszolút összegű: évenkénti écs. összegét határozza meg, nem pedig a leírás mértékét- progresszív: egymást követő években növekvő összegű écs kerül elszámolásra

A terven felüli értékcsökkenés és annak visszaírása

Terven felüli értékcsökkenést kell a tárgyi eszköznél elszámolni, ha: - a tárgyi eszköz könyvszerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint a piaci értéke.

A „tartósság” 2011 év végéig azt jelentette, hogy legalább 1 évig fennállt. 2012-től ez annyiban változott, hogy ha a különbözet véglegesen áll fent, akkor az is tartósnak tekinthető.

- A tárgyi eszköz (ide értve a beruházást is) értéke tartósan lecsökkent, mert a tárgyi eszköz feleslegessé vált, megsemmisülés, megrongálódás, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, használhatatlan.

Terven felüli értékcsökkenés visszaírása: a terven felüli értékcsökkenést vissza kell írni, ha- A terven felüli értékcsökkenés okai már nem állnak fenn- a piaci érték jelentősen meghaladja a tárgyi eszköz könyvszerinti értékét.

Nem számolható el terven felüli écs, a már teljesen leírt, továbbá terv szerint écs a tervezett maradványértéket elért tárgyi eszközöknél

Az eszközök terven felüli écs-t olyan mértékig kell végrehajtani, hogy a tárgyi eszköz a beruházás használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes piaci értéken szerepeljen a mérlegben.Amennyiben a tárgyi eszköz a beruházás rendeltetésének megfelelően nem használható, használhatatlan, megsemmisült, vagy hiányzik, azt a tárgyi eszközt a beruházások közül a terven felüli écs. elszámolása után ki kell vezetni.Ha a tárgyi eszközöknél a terven felüli écs-t a piaci érték és a könyv szerinti érték különbözeteként állapítják meg, akkor azt a mérleg fordulónapjával kell elszámolni.Amennyiben a tárgyi eszköznél a piaci érték alapján meghatározott terven felüli értékcsökkenés elszámolásának okai már nem, vagy csak részben állnak fenn, az elszámolt terven felüli értékcsökkenést meg kell szüntetni, a tárgyi eszközt a piaci értékére vissza kell értékelni.

Könyv szerinti érték: Bekerülési érték csökkentve a terv szerint, valamint a terven felüli értékcsökkenés összegével.

A tárgyi eszközök értékhelyesbítéseHa tárgyi eszköz piaci értéke jelentősen meghaladja a visszaírás utáni könyv szerinti értéket, az eszköz piaci értéken is felvehető. Ez esetben a bekerülési érték, illetve a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó érték és a piaci érték különbözetét az eszközök értékhelyesbítéseként, a források között, értékelési tartalékként kell kimutatni.

A tárgyi eszközök értékelése a mérlegbenBekerülési érték- terv szerinti értékcsökkenés- terven felüli értékcsökkenés+ visszaírás = Nettó érték+ értékhelyesbítés

39


7. BA likviditás vizsgálatát szolgáló mérlegek. A cash-flow kimutatás tartalma és összeállítása.

A pénzeszközök változására ható tényezők elemzése a cash-flow kimutatás alapján.

A likviditási mérlegA mérlegelemzés egyik fontos területe a likviditási mérleg, amely a vállalkozások pénzügyi helyzetének elemzéséhez nyújt segítséget. A likviditási mérleg gyakorlatilag a rendelkezésre álló pénz, továbbá a pénzzé tehető (likvid) eszközök és az esedékes kötelezettségeket foglalja magában.A vállalkozás éppúgy érdekelt a pénzügyi helyzet naprakész ismeretében, mint a külső szereplők (piac, versenytársak, hitelezők, befektetők).3 fő irányt lehet vizsgálni.

1. Adósságállomány: hosszú lejáratú fizető – és hitelképesség. Az adósságállomány az egy évet meghaladó, hosszú lejáratú tartozások, melyet az elemzés során egyrészt a tartós, állandó tőkeelemek összegével célszerű összehasonlítani, másrészt az adósságszolgálat fedezettségét kell vizsgálni. Elemei a hátrasorolt és a hosszú lejáratú kötelezettségek között egyaránt lehetnek.

- Adósságállomány aránya: = Adósságállomány / (Adósságállomány + Saját tőke)- Saját tőke aránya = Saját tőke / (Adósságállomány + Saját tőke)

- Adósságszolgálati mutató: megmutatja, hogy a vállalkozás a következő üzleti évben esedékes adósságszolgálata (részlet + kamatok) fedezett-e az erre fordítható forrásokból. Kritikusnak tekinthető, az arány 60-65%-ot meghaladja, vagy az fedezeti mutató tartósan 1,3 alatt marad.

- Adósságállomány fedezettsége: az adósságállomány saját tőke általi fedezettségét mutatja. = Saját tőke / Adósságállomány

- Eladósodottság foka: megmutatja, hogy az eszközállomány milyen mértékben van megterhelve kötelezettségvállalással. = Kötelezettségek / ∑ Eszközök

2. Likviditás: rövid lejáratú fizető – és hitelképesség. Az elemzés a likvid (rövid távon pénzzé tehető) eszközök és rövid lejáratú kötelezettségek összehasonlítását jelenti.

- Likviditási mutató I.: a teljes forgóeszköz-állomány figyelembevételével, biztonságos értéke minimálisan 1,3. = Forgóeszközök / Rövid lejáratú kötelezettségek

- Likviditási mutató II. : a készletek figyelmen kívül hagyásával. = (Forgóeszközök – Készletek) / Rövid lejáratú kötelezettségek

Likviditási mérleg: olyan kétoldalú kimutatás, amely az eszközöket a pénzzé tehetőségük sorrendjében, a forrásukat a rendelkezésre állásuk sorrendjében mutatja.Eszközök:

Azonnal rendelkezésre álló pénzeszközök (Pénztár; Bankbetét; Értékpapírok jól értékesíthető része)

1 éven belül behajtható követelések (az éven belül behajtható követelés)

1 éven belül pénzzé tehető eszközök (Készletek; Értékpapírok (forgatási célú); Bevételek aktív időbeli elhatárolása)

1 éven túl pénzzé tehető eszközök Az előző 3 kategóriából fennmaradó részek

Befektetett eszközök, pénzzé nem tehető eszközök (Költségek ráfordítások aktív időbeli elhatárolása; Halasztott ráfordítások)

Eszközök összesen: (megegyezik a mérleggel)

Források:I. Azonnal esedékes kötelezettségek (Bér, bérköltség, személyi jellegű kifizetések, adótartozások, valamint a vállalkozás maga határozza meg, hogy a rövid lejáratú kötelezettségek közül melyek azok a tételek, amelyek néhány napon belül lejárnak)

40

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013II. 1 éven belül esedékes kötelezettségek (RLK maradéka; Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása (%); Céltartalékok éven belüli része;III. Hosszú lejáratú kötelezettségek esedékes törlesztő részlete IV. Hosszú lejáratú kötelezettségek: (HLK fennmaradó része /éven belüli törlesztő részlettel csökkentett/); Hátrasorolt kötelezettségek; Költségek-, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása éven túli része; Céltartalékok éven túli részeV. Vissza nem fizetendő források: Saját tőke; Bevételek passzív időbeli elhatárolása; Halasztott bevételek

Források összesen: (megegyezik a mérleggel)

3. Cash flow: (pénzáramok) Pénzforrások képződésének és felhasználásának folyamata egy meghatározott időszak alatt. Értéke megegyezik a pénzbevételek és a pénzkiadások különbségével, vagyis a pénzeszközök állományváltozását jelenti. A kimutatás összeállítása során a tevékenységek általában 3 fő csoportba sorolhatók, melyek megmutatják, hogy a tevékenységcsoportok és műveltek milyen hatással vannak a vállalkozás pénzáramaira, pénzfolyamataira.

a.) Operatív működési (üzleti) tevékenységBevételi oldalon: minden olyan pénzáramlás, amely az üzleti tevékenységből

származik (értékesítés, szolgáltatásnyújtás), vagy a normál üzletmenethez tartoznak, de nem az árbevétel része (kapott kötbér, késedelmi kamat), valamint a más cégeknél meglévő vagyonrészek után kapott osztalék és kamatbevételek összege.

Kiadási oldalon: az üzemi tevékenységgel szorosan összefüggő kiadások (szállító, munkavállalói kifizetések), valamint a kifizetett kamatok, adók, illetékek, osztalék, részesedés

b.) Befektetési (beruházási) tevékenységBevételi oldalon: befektetési céllal vásárolt részesedések, értékpapírok eladásából

származó pénzösszegek, ezek hozamai, a tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítéséből származó bevételek, valamint a pénzügyi befektetés hozama, a kapott osztalék, részesedés.

Kiadási oldalon: a befektetési célú részvény- és értékpapír vásárlására fordított összegek, illetve a tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzésével összefüggő pénzkiáramlások.

c.) Pénzügyi (finanszírozási) tevékenység: döntően a tulajdonosi források megszerzését, illetve esetleges visszafizetését (saját tőkét érintő pénzmozgások), továbbá a hitel-, kölcsönfelvétellel és törlesztéssel kapcsolatos pénzmozgásokat foglalja magába.

Az éves beszámoló kiegészítő mellékletének az előírt formában a cash-flow kimutatást is tartalmaznia kell. Számítását indokolja, hogy a számviteli eredmény nem jelenti egyben a cég pénzeszközeinek hasonló mértékű változását is. Tartósan nyereséges vállalkozás is válhat fizetésképtelenné, ha a bevételek mögött nem áll tényleges, valóságos pénzáram. A kötelező forma azért szükséges, mert a hazai és nemzetközi gyakorlatban is többféle cash-flow kimutatás is használatos.A cash flow gyakorlatilag (kész)pénzforgalmat jelent, vagyis nagyon leegyszerűsítve a pénz képződésének és felhasználásának összetevőit mutatja be egy adott időszak alatt. A cash flow kimutatás a “IV. Pénzeszközök változása” összege megegyezik a mérlegben kimutatott Pénzeszközök nyitó és záró értékének különbségével.A cash-flow kimutatás kötelező előírását a Szt. 7. számú melléklete tartalmazza.Három fő része van.

A/ Szokásos tevékenységből származó pénzeszközváltozás (Működési cash flow)- A kimutatás az adózás előtti eredményből kiindulva a jövedelmet azokkal a tételekkel korrigálja, amelyek (még) nem jelentettek pénzmozgást.

41

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013- A kapott oszatalék összegével korrigálni kell az adózás előtti eredményt /+/- Az écs, és az értékvesztést bevételt növelő tényezőként kell figyelembe venni. Ennek oka, hogy az “adózás előtti eredmény” megállapításánál ráfordításként elszámolásra kerültek, de ezek pénzmozgással nem járó gazdasági események.- A terven felüli écs, és az értékvesztés visszaírásánál ennek az ellenkezője szerint járunk el.- A céltartalék képzés és felhasználás azért szerepel korrigáló tényezőként, mert ezek közvetlen hatással vannak a pénzeszözök állományára.- A fizetett fizetendő adó és osztalék csökkenő tételként szerepel az eredménykimutatásbanB/ Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás- Befektetett eszközök beszerzése csökkenő tételként jelentkezik (beszerzés=pénzkiadás)- Befektetett eszközök eladása növelő tételként jelentkezik (eladás=bevétel)C/ Pénzügyiműveletekből származó pénzeszköz változása Növelő tételek:- részvénykibocsátás, tőkebevonás, kötvény kibocsátás, hitel és kölcsön felvétele, véglegesen kapott pénzeszközökCsökkentő tételek:- részvénybevonás, tőkekivonás, tőkeleszállítás, kötvény, hitel visszafizetése, véglegesen átadott pénzeszközök. Alapítókkal szembeni, ill. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek (ez lehet növelő is.)

I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Működési cash flow 1-13. sorok) 1. Adózás előtti eredmény +/- 2. Elszámolt amortizáció + 3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás +/- 4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete +/- 5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye +/- 6. Szállítói kötelezettség változása +/- 7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek változása +/- 8. Passzív időbeli elhatárolások változása +/- 9. Vevőkövetelés változása +/- 10. Forgóeszközök (vevő és pénze. Nélkül) változása +/- 11. Aktív időbeli elhatárolások változása +/- 12. Fizetett, fizetendő adó (nyereség után) - 13. Fizetett, fizetendő osztalék, részesedés -II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Befektetési cash-flow 14-16. sorok) 14. Befektetett eszközök beszerzése - 15. Befektetett eszközök eladása + 16. Kapott osztalék, részesedés +III. Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változás (Finanszírozási cash-flow 17-27. sorok) 17. Részvénykibocsátás, tőkebevonás bevétele + 18. Kötvény, hitelv. Megtestesítő értékpapír bevétele + 19. Hitel és kölcsön felvétele + 20. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett Bankbetétek törlesztése, megszüntetése, beváltása + 21. Véglegesen kapott pénzeszközök + 22. Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás) - 23. Kötvény és hitelvisz. Megt. Értékpapír visszafiz. - 24. Hitel és kölcsön törleszétse, visszafizetése - 25. Hosszúlej. Nyújtott kölcsönök és bankbetétek - 26. Véglegesen átadott pénzeszközök - 27. Alapítókkal szembeni, ill. Egyéb hosszúlejáratú

42

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013 Kötelezettségek változása +/-IV. Pénzeszközök változása (+/-I.+/-II.+/-III. Sorok)

Fontos a cash-flow kimutatás során az előjelek helyes értelmezése.Általánosan: az előjel az eszközök állományváltozásának irányával ellentétes, azaz a növekedést levonásként, a csökkenést hozzáadásként, a források esetében azonos: az állomány növekedését hozzáadásként, csökkenését levonásként kell kezelni.

43


8. AA tárgyi eszközök állományának növekedése és csökkenése. A tárgyi eszközökkel

kapcsolatos gazdasági események elszámolása, a gazdasági események bizonylatai. A tárgyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági események hatása a mérlegre és az

eredménykimutatásra. A beruházás, a felújítás, a fenntartás elkülönítése. A tárgyi eszközök analitikus nyilvántartása. Tárgyi eszközök a kiegészítő mellékletben.

Tárgyi eszköz : között azokat az eszközöket mutatja ki a vállalkozás, amelyek tartósan –közvetlenül vagy közvetett módon szolgálják a vállalkozási tevékenységet. Nyilvántartása a kettős könyvvitelben az 1. számlaosztályban történik.

12 Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok: minden olyan anyagi eszköz, amely a földdel tartós kapcsolatban áll, pl: épület, telek, építmény. Itt kell kimutatni a bérbe vett ingatlanon végzett, aktivált beruházást, felújítást is. Kapcsolódó vagyoni értékű jog: földhasználat, haszonélvezet, szolgalmi jog, bérleti jog

13 Műszaki berendezések, gépek, járművek: üzembe helyezett, a vállalkozás tevékenységét közvetlenül szolgáló gépek. A bérbe vett eszközökön végzett aktivált felújítást is itt kell kimutatni.

14 Egyéb berendezések, gépek, járművek: üzembe helyezett, a vállalkozás tevékenységét közvetett módon szolgáló gépek, berendezések. A bérbe vett eszközökön végzett aktivált felújítást is itt kell kimutatni.

15 Tenyészállatok amelyek a tenyésztés során leválasztható terméket termelnek (szaporulat), ezen termékek értékesítése, vagy a tenyészállatok egyéb hasznosítása biztosítja a tartási költségek megtérülését

16 Beruházások, felújítások: itt kell nyilvántartani a még üzembe nem helyezett tárgyi eszközöket. Beruházásra terv szerinti értékcsökkenést nem szabad elszámolni, csak terven felüli értékcsökkenést!

352 Beruházásra adott előleg: szállítónak előre kifizetett, áfa nélküli összeg

1x7 Tárgyi eszközök értékhelyesbítése ha a tárgyi eszköz mérlegkészítéskor ismert piaci értéke tartósan és jelentősen (számviteli politika tartalmazza) magasabb, mint a könyvszerinti értéke, akkor értékhelyesbítés mutatható ki.

Beruházás: a meglévő tárgyi eszközök bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, élettartamának közvetlen növelése.

Felújítás: az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állagának helyreállítását szolgáló tevékenység, amely utólag növeli a tárgyi eszköz bekerülési értékét.

Karbantartás: a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan működését szolgáló javítási tevékenység

Tárgyi eszközök állománynövekedései:Beszerzés Saját

előállításApport

behozatalTérítés nélküli átvétel,

ajándék, hagyaték,

többlet

Követelés fejében átvétel

visszaírás

Ingatlanok és kapcs.vagyoni értékű jogok

Üzembe helyezésT12-K16



T12-K989 Üzembe helyezésT12-K16

T128-K966

Műszaki berendezések, gépek, járművek

Üzembe helyezés13-16



13-989 Üzembe helyezés13-16

138-966

44

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013Egyéb berendezések, felszerelések, járművek





148-966

Tenyészállatok Üzembe helyezés15-16




158-966

Beruházások, felújítások

16-455/381466-455/381

16-582 16-32/332/358466-458/459/479

16-989 16-454466-454

168-966

Beruházásra adott előlegek

T352-K38 T359-K966T466-K38

Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

127/137/147/157-417 (pozitív különbözet esetén)

Kapcsolódó tételEngedmény455-16

Áfaelszám.369-467466-369

Cégb.bejegyz.32/332/358-411

Elhatárolás989-483

Követelés kivezetése454(479)-31

Az ÁFA elszámolása: a le nem vonható ÁFA a bekerülési érték részét képezi, az ellenérték arányában megosztott ÁFA le nem vonható hányada azonban egyéb ráfordítás.

Tárgyi eszközök állománycsökkenése:Terv

szerinti és terven felüliÉcs.

értékesítés Apportként történő átadás

Térítés nélküli átadás

Megsemmi-sülés,

selejtezés,káresemény

Kötelezett-ségek

teljesítésére történő átadás

Ingatlanok és kapcs.vagyoni értékű jogok

571-129866-28

861-12129/128-861

881-12129/128-88132/331/867-467

88-12129/128-889889-467

129/128-12886-12

861-12 (nettó érték kivezetése)

Műszaki berendezések, gépek, járművek

571/572-139866-138

861-13139/138-861

881-13139/138-88132/331/867-467

88-13139/138-889889-467

139/138-13866-13

861-13

Egyéb berendezések, felszerelések, járművek

571/572-149866-148

861-14149/148-861

881-14149/148-88132/331/867-467

88-14149/148-889889-467

149/148-14866-14

861-14

Tenyészállatok 571/572-159866-158

861-15159/158-861

881-15159/158-88132/331/867-467

88-15159/158-889889-467

159/158-15866-15

861-15

Beruházások, felújítások

866-168 861-16168-861

881-16168-88132/331/867-467

88-16168-889889-467

168-16866-16

861-16

Beruházásokra adott előlegek

ÉrtékvesztésT866-K359

Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

417-117 (értékhelyesbítés csökkenésének elszámolása, illetve kivezetése)

45

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013Kapcsolódó tétel Eladási ár

311-961/467Létesítő okirat171/172-981

Hulladék21-22-,12-16Biztosító térítése368-968

31-961/467454/479-31/479454-989, vagy889-31

Könyvelés alapbizonylatai: külső számlák; szerződések; társasági szerződés; leltári többlet jegyzőkönyv; térítés nélküli átvétel bizonylata; szállítólevél; üzembe helyezési jegyzőkönyv.

Eredménykimutatással való kapcsolat: költség (értékcsökkenési leírás): a tervszerinti értékcsökkenés egyéb ráfordítás: terven felüli értékcsökkenés; hiány, selejt, káresemény, eladás;

értékvesztés egyéb bevétel: visszaírás rendkívüli ráfordítás: apportként-, terítés nélküli átadás rendkívüli bevétel: követelés fejében átvétel, részesedés fejében (apportként) átvétel,

térítés nélküli átvétel

A tárgyi eszközök egyedi analitikus nyilvántartást igényelnek, a nyilvántartásnak tartalmaznia kell: azonosítási adatokat (tárgyi eszköz megnevezése, gyártás éve, beszerzés időpontja,

tartozékai, használatbavétel időpontja, a beruházások és felújítások időpontjai) nyilvántartási adatokat (értékcsökkenés elszámolásának módszere, leírás kulcsa,

adótörvényben meghatározott leírás kulcsa) személyi használatra kiadott tárgyi eszközöknél a munkavállaló nevét állomány és értékadatokat (bruttó érték, maradványérték, nettó értéke, TSZÉCS adott

időszakra elszámolt és halmozott összegét; TFÉCS és változásai)

A kiegészítő mellékletben is be kell mutatni: a tárgyi eszközök nyitó bruttó értékét, és a halmozott értékcsökkenés nyitóértékét, és mindezek növekedését, csökkenését, záró bruttó értékét, külön az átsoroltakat. Az értékhelyesbítések esetén mindezeken túl, ismertetni kell a piaci értéken történő értékelés alkalmazott elveit és módszereit.

46


8. BKönyvvizsgálat célja, a könyvvizsgálati kötelezettség. A könyvvizsgáló feladatai.

Könyvvizsgálói jelentés és záradék tartalma. A beszámolók elektronikus közzététel és letétbe helyezés.

Könyvvizsgálat célja: célja: annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített beszámoló a számviteli tv. előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetéről és működése eredményéről. A könyvvizsgálat során ellenőrizni kell az éves beszámoló és a kapcsolódó üzleti jelentés adatainak összhangját, kapcsolatát is.

Kötelező a könyvvizsgálat minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál, kivéve, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 200 millió forintot, és az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt, ezek az értékhatárok 2014-től nem haladhatják meg 300 millió forintot és az 50 főt. Minden olyan esetben, amikor a könyvvizsgálat a Számviteli törvény vagy más jogszabály előírásai szerint nem kötelező, a vállalkozó dönthet arról, hogy a beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg. A vállalkozó legfőbb szerve az üzleti évről készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló felülvizsgálatára, az abban foglaltak valódiságának és jogszabályszerűségének ellenőrzésére köteles a Magyar Könyvvizsgálói Kamara nyilvántartásába bejegyzett könyvvizsgálót, könyvvizsgálói társaságot választani.

Nagyságrendtől függetlenül kötelező a könyvvizsgálat: kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál, ahol más jogszabály előírja, takarék szövetkezetnek, konszolidálásba bevont vállalkozásnál, külföldi székhelyű vállalkozás Mo-i fióktelepénél.

Könyvvizsgáló: és a társaság között megbízási szerződést kell kötni. A bejegyzett könyvvizsgáló a könyvvizsgálói tevékenység során jelentéseinek készítésekor független szakértőként köteles eljárni. A kamarai tag könyvvizsgálói tevékenységre megbízást csak akkor fogadhat el, ha az nem veszélyezteti a független véleményalkotást. A könyvvizsgáló megbízása csak megfelelő indok alapján mondható fel.

Könyvvizsgáló feladata: az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló valódiságának és szabályszerűségének (a mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítő melléklet) felülvizsgálata, törvény és a létesítő okirat előírásai betartásának ellenőrzése, és ennek alapján az éves beszámolóról, az egyszerűsített éves beszámolóról a könyvvizsgáló állásfoglalását tükröző vélemény kialakítása, a független könyvvizsgálói jelentés elkészítése. A jelentés a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazza, írásban készül és azt a megbízónak át kell adnia.

A független könyvvizsgálói jelentésnek tartalmaznia kell: a jelentés címét, továbbá címzettjét a beszámoló azonosítóit (különösen melyik vállalkozó, melyik üzleti évre vonatkozó,

milyen mérlegfordulónappal készült, milyen főbb jellemző adatokat tartalmazó beszámolója)

az alkalmazott beszámolási szabályrendszer megjelölését a könyvvizsgálat hatókörének leírását, az alkalmazott könyvvizsgálati standardrendszer

megjelölését; az elvégzett, a könyvvizsgálói véleményt (a záradékot vagy a záradék megadásának

elutasítását) megfelelően alátámasztó vizsgálatok jellegét, összefoglaló bemutatását; a záradékban vagy a záradék megadásának elutasításában, hogy a beszámoló megfelel-e a

törvényben foglaltaknak, továbbá azon egyéb jogszabályok előírásainak, amelyek a könyvvizsgáló számára a beszámolóban szereplő adatok vonatkozásában feladatokat határoznak meg;

47

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013 a (hitelesítő, korlátozott, elutasító) könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának

elutasítását; hivatkozást bármely olyan kérdésre, amelyre a könyvvizsgáló hangsúlyosan fel kívánja

hívni a figyelmet anélkül, hogy az a könyvvizsgáló véleményét minősítette volna (figyelemfelhívó megjegyzés);

a könyvvizsgáló véleményét arról, hogy az éves beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló összhangban áll-e az ugyanazon üzleti évről készített üzleti jelentéssel;

a könyvvizsgálói jelentés keltezését; a könyvvizsgálatért személyében felelős könyvvizsgáló nevét, aláírását, kamarai bejegyzési

(nyilvántartási) számát; könyvvizsgáló cég esetén társaság képviseletére jogosult személy nevét, aláírását, a társaság megnevezését, székhelyét, kamarai nyilvántartási számát is.

A beszámoló záradékai: hitelesítő záradék: ha a könyvvizsgáló megállapítja, hogy a felülvizsgálat során sem törvénysértést, sem szabálytalanságot nem tapasztalt, a beszámolóban foglaltakkal egyetért. Korlátozott, illetve elutasító záradék: Ha a beszámoló, egészében vagy részben nem felel meg a törvény előírásainak és a valóságnak, akkor a hitelesítő záradék helyett korlátozott vagy elutasító záradékot ad a záradék korlátozása vagy elutasítása okainak részletes feltüntetésével. Ha nem tud záradékot adni, mert ahhoz nem tudott elegendő és megfelelő könyvvizsgálói bizonyítékot szerezni, akkor a záradék megadásának elutasítását (az elutasítás okainak részletes feltüntetésével) tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést kell letétbe helyezni, illetve közzétenni.

A beszámoló közzététele: a vállalkozó köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolót, a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 napon belül letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal (szövegezésben), mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az éves beszámolót vagy az egyszerűsített éves beszámolót felülvizsgálta. A letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének elektronikus úton kell eleget tenni. A beszámolóhoz elektronikus űrlapot kell mellékelni, melyet a céginformációs szolgálat továbbít az állami adóhatóság részére. A beszámolónak a céginformációs szolgálat részére történő elektronikus megküldésével a cég letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének is eleget tesz. A papír alapú beszámoló egy eredeti példányát - annak elfogadásától számított tíz évig – meg kell őrizni, és amennyiben a megküldött beszámoló szabályszerűségével összefüggésben kétség merülne fel, köteles azt a cégbíróság felhívására bemutatni.

Amennyiben az állami adóhatóság azt állapítja meg, hogy a cég a letétbe helyezésre és közzétételre előírt törvényi határidőig nem küldte meg a beszámolót, felhívja a cég figyelmét kötelezettségének elmulasztására, továbbá arra, hogy 15 napon belül tegyen annak eleget. A felhívás eredménytelensége esetén az állami adóhatóság külön törvényben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhat.

A közzététel céljából megküldött beszámolók haladéktalanul és ingyenesen megismerhetővé válnak.

A beszámolót úgy kell megőrizni, hogy az kizárja az utólagos módosítás lehetőségét, folyamatosan biztosított legyen az ahhoz való hozzáférés, valamint az elektronikus okirat értelmezhetősége (olvashatósága). Az elektronikus okiratot védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, módosítás, törlés vagy megsemmisítés ellen is.

48


9. AA befektetett pénzügyi eszközök fogalma, jellemzői, szerepük a gazdálkodásban. A

befektetett pénzügyi eszközök helye és csoportosítása a mérlegben, a bekerülési értékbe tartozó tételek. A befektetett pénzügyi eszközök értékvesztése és annak visszaírása. A

befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése. A befektetett pénzügyi eszközök értékelése a mérlegben, az értékelés bizonylati alátámasztása.

A befektetett pénzügyi eszközök fogalma, jellemzői, szerepük a gazdálkodásban.

Befektetett pénzügyi eszközök: között azokat az eszközöket kell kimutatni, amelyek a vállalkozás tevékenységét egy éven túl szolgálják. A befektetések és az értékpapírok esetében nem azok lejárata a meghatározó, hanem az, hogy milyen céllal szerezte be a vállalkozás.

A nemzetközi előírásoknak megfelelően a mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök között kiemelten kell bemutatni a kapcsolt vállalkozásban (az anyavállalat, leányvállalat, közös vezetésű vállalat, társult vállalkozás), és az egyéb részesedési viszonyban (az a gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy annak leányvállalata közvetlenül vagy közvetetten sem rendelkezik az szavazatok 20%-val) lévőket.

A befektetett pénzügyi eszközök helye és csoportosítása a mérlegben, a bekerülési értékbe tartozó tételek.

17 Tulajdoni részesedést jelentő befektetés: minden olyan nyomdai úton előállított vagy dematerizált értékpapír, illetve számviteli törvény által értékpapírnak minősített, jogot megtestesítő okirat, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, illetve pénzértékben meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonba vagy használatba vételét elismerve arra kötelezi magát, hogy ezen értékpapír, okirat birtokosának meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosít. (Részvény, üzletrész, vagyonjegy, részjegy, vagyoni betét, befektetési jegy). Dematerizált értékpapír: elektronikus úton rögzített és továbbított, értékpapír-számlán nyilvántartott, az értékpapír valamennyi tartalmi kellékét azonosítható módon tartalmazó adat.

Itt kell kimutatni:

171 Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban172 Egyéb tartós részesedés177 Részesedések értékhelyesbítése179 Részesedések értékvesztése és annak visszaírása

18 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: melyben a kibocsátó, meghatározott pénzösszeg rendelkezésére bocsátását elismerve kötelezi magát, hogy a pénz összegét, valamint annak kamatát az értékpapír tulajdonosának meghatározott időben és módon megfizeti. (Pl: letéti jegy, pénztárjegy, kincstárjegy, kötvény, zálogjegy, kárpótlási jegy). Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: azok a befektetési céllal vásárolt értékpapírok, melyek lejárata, beváltása a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes.

19 Tartósan adott kölcsönök: között azokat a pénzkölcsönöket kell kimutatni, amelyeknél az adóssal kötött szerződés szerint a fizetési igények teljesítése, a betét megszüntetése a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes. (pénzügyi lízing miatti, a részletre, a halasztott fizetéssel történt értékesítés miatti követeléseket).

Helye a mérlegben: mindkét (A és B) változat szerint is az A. Befektetett eszközök / III. Befektetett pénzügyi eszközök sorban van.

Bekerülési érték: részesedés értékpapír esetében a bekerülési érték része a hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak fizetett bizományi díj és a vásárolt opció kiírójának (eladójának) fizetett opció díja. Követelés fejében átvett: a megállapodás, vagyonfelosztási javaslat szerinti érték Csere útján megszerzett: Csereszerződés szerinti érték, a cserébe adott eszköz eladási ára. Térítés nélkül átvett: Állományba vétel időpontjában ismert piaci érték

49

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013 Ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt: Állományba vétel időpontjában

ismert piaci érték

Tulajdoni részesedést jelentő befektetések állományba vétele: beszerzéskor: vételár + bizományosi díj, vételi opció díja apportként árvételkor: apport értéken követelés fejében átvételkor: megállapodás, szerződés szerint csődeljárás során: átvételkor a csődegyezség szerint felszámolás esetén: vagyonfelosztás szerint térítés nélküli átvételnél: a piaci értéken

Tartós hitelviszonyt megtestesítő ép-ok állományba vétele (kötvény): beszerzéskor: vételár + bizományosi díj, vételi opció díja apportként árvételkor: apport értéken követelés fejében átvételkor: szerződés szerint csődeljárás során: átvételkor a csődegyezség szerint felszámolás esetén: vagyonfelosztás szerint térítés nélküli átvételnél: a piaci értéken

Kamatozó értékpapírok bekerülési értéke nem tartalmazhatja a kamatot! Elsődleges forgalomban beszerzett: bekerülési érték egyenlő a kibocsátási értékkel Másodlagos forgalomban beszerzett:

o Évente kamatot fizető: a legutolsó kamatfizetéstől a beszerzés időpontjáig számított kamattal csökkentett beszerzési érték.

o Kamatot a lejáratkor fizető: a kibocsátástól a beszerzés időpontjáig számított kamattal csökkentett beszerzési érték.

Diszkont értékpapírok: Elsődleges forgalomban beszerzett: bekerülési érték egyenlő a kibocsátási értékkel Másodlagos forgalomban beszerzett: bekerülési érték egyenlő a vételár

A befektetett pénzügyi eszközök értékvesztése és annak visszaírása. Tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél: ha a befektetés könyvszerinti értéke tartósan és

jelentősen meghaladja a befektetés ismert, várható piaci értékét. Hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapíroknál: Ha az értékpapír

könyv szerinti értéke és a piaci értéke közötti különbözet veszteség jellegű, tartósnak mutatkozik és jelentős.

Tartósan adott kölcsönök esetén: ha az adott kölcsön könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján becsült, várhatóan megtérülő összeg.

A befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése.

Csak a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél lehet elszámolni, az értékhelyesbítés összegére értékelési tartalékot kell képezni. Ha a vállalkozó él az értékelés lehetőségével, akkor minden év végén el kell végezni az értékelést, és meg kell állapítani az értékhelyesbítés összegét. Az értékhelyesbítést és annak alakulását eszközcsoportonként a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.

Ha a tárgyévi értékhelyesbítés értéke meghaladja az előző évit, a különbözet növeli az értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékkal szemben.

Ha a tárgyévi értékhelyesbítés értéke alacsonyabb az előző évinél, akkor a különbözet csökkeni az értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékkal szemben, de maximum az előző évi értékhelyesbítés összegéig.

50

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013A befektetett pénzügyi eszközök értékelése a mérlegben, az értékelés bizonylati alátámasztása

Részesedések értékelése:Könyv szerinti érték- Értékvesztés+ Visszaírás+/- árfolyam különbözet

Mérlegérték+ részesedések értékhelyesbítés

Értékpapírok és a tartósan adott kölcsönök értékelése:Könyv szerinti érték- Értékvesztés+ Visszaírás+/- árfolyam különbözet

Mérlegérték

Az adott kölcsönök értékénél az egy éven túl esedékes összegeket kell a befektetett pénzügyi eszközök között a mérlegbe beállítani.

A befektetett pénzügyi eszközök és értékpapírok elszámolásának bizonylatai a szerződések (alapító okirat, adásvételi szerződés), számlák, jegyzőkönyvek, térítés nélküli átvételi bizonylatok, belső bizonylatok (számítási anyagok).

51


9. BA számviteli szolgáltatás fogalma, rendszere. A könyvviteli szolgáltatással kapcsolatos

előírások, a könyvviteli szolgáltatást végzőkkel szembeni követelmények.

Számviteli szolgáltatás : A számviteli törvényben, továbbá a kapcsolódó kormányrendeletekben előírt könyvvezetési, beszámolókészítési kötelezettség teljesítése érdekében elvégezendő feladatok összessége, a könyvviteli szolgáltatás és könyvvizsgálói tevékenység együttesen.

A számviteli szolgáltatást végző könyvelőknek, könyvvizsgálóknak jogszabályi feltételeken alapuló engedéllyel kell rendelkezniük. A gazdálkodók vagyoni, pénzügyi helyzetéről, működésének eredményéről megbízható és valós összképet adó beszámoló készítőire, azaz a mérlegképes könyvelőkre vonatkozóan a számviteli törvény, valamint a nyilvántartásra vonatkozóan külön kormányrendelet írja elő a szabályokat.

A könyvvizsgálói tevékenységet végző könyvvizsgálóval, továbbá a könyvvizsgálói képesítéssel szembeni követelményeket külön törvények szabályozzák

A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozik:- számviteli politika, könyvviteli elszámolás, beszámoló készítése- számlarend és főkönyvi nyilvántartások vezetése- elszámolások, a beszámoló bizonylatokkal való alátámasztása

A könyvviteli szolgáltatás elvégzésével olyan természetes személyt köteles a vállalkozó megbízni, aki okleveles könyvvizsgálói képesítéssel, ill. mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezik, aki szerepel a mérlegképes könyvelői, vagy bejegyzett könyvvizsgálói nyilvántartások valamelyikében és ennek megfelelően a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel rendelkezik (Pénzügyminisztérium nyilvántartásában szerepel- méregképes könyvelői végzettséggel).

A könyvviteli szolgáltatást végzők kötelesek a már megszerzett ismerteket napra készen tartani, fejleszteni, változásokból eredő követelményekkel összhangba hozni. Ennek érdekében kötelesek szakmai továbbképzésen részt venni. 2013-tól 16 kreditpont gyűjtésével tud megfelelni, melyből 8 pontot számvitel témájú előadáson való részvétellel (4 előadás), 2 kreditpont egyesületi tagsággal és 8 kreditpont szakkönyv vásárlással teljesíthető.

Minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozás köteles beszámolóját regisztrált mérlegképes könyvelővel elkészíttetni.

A fenti kötelezettség alól mentesül az a vállalkozó, amelynél az éves nettó árbevétel az üzleti évet megelőző 2 üzleti év átlagában – ennek hiányában a tárgyévben várhatóan - a 10 millió forintot nem haladja meg.

A könyvviteli szolgáltatást végzőkről nyilvántartást kell vezetni.

Az okleveles könyvelőket a Pénzügyminisztériumnál, a könyvvizsgálókat pedig a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál tartják nyilván.

Mérlegképes könyvelői nyilvántartásba fel kell venni azt a természetes személyt, aki- legalább mérlegképes könyvelői képesítéssel- a képesítés megszerzését követően legalább 3 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik- büntetlen előéletű és a tevékenység gyakorlását korlátozó vagy kizáró intézkedés hatálya

alatt nem áll- Magyarországon könyvviteli szolgáltatást kíván végezni

Nyilvántartásból törölni kell, azt a természetes személyt, aki- az évi kötelező továbbképzésben nem vesz részt- akit a bíróság bűncselekmény miatt jogerősen elitélt- akit a bíróság e tevékenység végzésétől eltiltott- aki kéri a nyilvántartásból való törlését- akit a bíróság a cselekvőképességet korlátozó, vagy kizáró gondnokság alá helyezett- aki elhalálozott.

52

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013A könyvviteli szolgáltatást végzők kötelesek a már megszerzett ismereteiket naprakészen tartani, fejleszteni. Ennek érdekében kötelesek továbbképzésen részt venni.

53


10. AA befektetett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági események azok hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A befektetett pénzügyi eszközök a kiegészítő

mellékletben.

A befektetett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági események azok hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra.

A tárgyévet követő üzleti évben esedékes törlesztő részletet a mérlegben a forgóeszközök között kell kimutatni. A vállalkozás a befektetett pénzügyi eszközökről egyedi nyilvántartást vezet!

Értékhelyesbítésként a részesedések piaci értéke és a bekerülési értéke közötti különbözet mutatható ki

Eredménykimutatással való kapcsolat: a B/Pénzügyi műveletek eredménye között található. Értékvesztés (általában ) – Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása

o adott kölcsönnél - egyéb ráfordítás Visszaírás – Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítását csökkentő tétel

o adott kölcsönnél - egyéb bevétel Osztalék, részesedés – Pénzügyi műveletek bevétele, (kapott (járó) osztalék) Részesedés értékesítés - Pénzügyi műveletek bevétele, ráfordítása Kamat – Pénzügyi műveletek bevétele Névérték és bekerülési érték különbözete - Pénzügyi műveletek egyéb bevétele, egyéb

ráfordítása Térítés nélküli átadás- rendkívüli ráfordítás Követelés fejében átvétel – rendkívüli bevétel Részesedés fejében átvétel – rendkívüli bevétel Térítés nélküli átvétel - rendkívüli bevétel

Elhatárolás: a bekerülési érték és névérték arányos különbözetének az elhatárolása (csak befektetési célúnál!). Feloldása beváltáskor, illetve értékesítéskor történik!

= ((bekerülési érték - névérték) / vásárlástól futamidő végéig hátralévő hónapok száma) * a vásárlástól dec.31-ig hátralévő hónapok száma

Nyereség jellegű: ha a névérték > bekerülési érték T/391 K/97Veszteség jellegű: ha a névérték < bekerülési érték T/87 K/482

A vállalkozó maga dönti el, hogy alkalmazza-e az időbeli elhatárolást, vagy sem. Nem alkalmazható olyan kamatozó értékpapírokra, amelyek a valós értéken történő értékelés alá tartoznak.

A vételárban lévő kamat (beszerzéskor elszámolt kamat) összege a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok esetében a befektetett pénzügyi eszközök kamatait csökkentő tételként forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok esetén az egyéb kapott (járó)kamatok és kamatjellegű bevételeket csökkentő tételként kell kimutatni.

A befektetett pénzügyi eszközök a kiegészítő mellékletben.A kiegészítő melléklet elkészítésénél a lényegesség és a költség-haszon elvek érvényesítendők. A befektetett pénzügyi eszközökről olyan információkat kell tehát közölni, amelyek a piac szereplői számára döntéseik meghozatalához megbazható és hasznosítható információkat nyújtanak.

A kiegészítő mellékletnek tartalmazni kell minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, bemutatva külön-külön azok saját tőkéjét, jegyzett tőkéjét, tartalékait, a birtokolt részesedés arányát, a legutolsó üzleti év mérleg szerinti eredményét, továbbá

amely a mellékletet készítő vállalkozónak leányvállalata,

54

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013 a mellékletet készítő vállalkozó más vállalkozóval közösen vezet, a mellékletet készítő vállalkozónak társult vállalkozása, a mellékletet készítő vállalkozónak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozása.

ahol jelentős befolyással, többségi irányítást biztosító befolyással, közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik.

A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a befektetett pénzügyi eszközök értékelése kapcsán elszámolt értékvesztés nyitó értékét, tárgyévi növekedését, tárgyévi csökkenését, a visszaírt értékvesztés összegét, az értékvesztés záró értékét legalább mérlegtételek szerinti bontásban.

55


10. BA készletgazdálkodás elemzése. A készletek állományának vizsgálata. A készletállomány összetételének elemzése. A készletgazdálkodás összefüggése a termeléssel és az eredmény

alakulásával. A készletgazdálkodási hiányosságokra figyelmeztető adatok vizsgálata.

Készletgazdálkodás: a logisztika körébe tartozik, feladata biztosítani azt, hogy a termeléshez szükséges anyag a megfelelő időben, megfelelő helyen, megfelelő mennyiségben a legkisebb tőkelekötés és költségráfordítás mellett a rendelkezésre álljon.

A vállalkozásoknak feladataik ellátásához forgó eszközökre, ezen belül különböző készletekre van szükségük. A vállalkozások legfontosabb készletei:

anyagkészlet befejezetlen termelés körébe tartozó készlet félkész termékek késztermékek

A vállalkozások ezekben a készletekben tőkét kötnek le és a készletezéssel, beszerzéssel, tárolással kapcsolatban költségek merülnek fel, tehát nem mindegy, hogy milyen nagyságban állnak rendelkezésre és milyen gyorsan forognak. Mindezek indokolttá teszik a készletgazdálkodási tevékenységhez kapcsolódó elemzések rendszeres végzését.

készletállomány vizsgálata a készletnormákhoz viszonyítva vállalkozási szintű készlet összetételének, hatékonyságának vizsgálata készletek időbeli alakulásának, a termelés és a készletek kapcsolatának számszerűsítése a készletgazdálkodási hiányosságra figyelmeztető adatok vizsgálata

1) Készletállomány vizsgálata a készletnormákhoz viszonyítva elemzés során a számításokat készletfajtánkénti bontásban végezzük el. A vizsgálatok célja a tervezett készletnagyságtól való eltérések nagyságának meghatározása, és az eltéréseket előidéző főbb okok kimutatása, azokkal az összefüggésekkel, amelyek segítségével a készlet nagysága meghatározható.

a. Anyagkészlet: = átlagos tárolási idő (nap) * 1 napi anyagfelhasználásAz anyagkészlet csökkenthető

ha az átlagos tárolási idő vagy a napi anyagfelhasználás csökken. Átlagos tárolási idő csökkenthető a korszerű anyagszükséglet tervezési rendszer alkalmazásával, az elfekvő készletek felhasználásával, értékesítésével, valamint megbízható szállítási partner választásával.

Egy napi anyagfelhasználás csökkenthető: a termelés csökkentésével, a termelés összetételének változtatásával (kevésbé

anyagigényes termékek arányának emelésével), a gyártásfejlesztéssel, valamint az olcsóbb, helyettesítő anyagok alkalmazásával

b. Befejezetlen termelés: = gyártásfinanszírozási idő * 1 napi termelési költség

Gyártásfinanszírozási idő = Gyártási átfutási idő * átlagos készültségi fokA gyártási átfutási idő csökkenthető a gyártmányfejlesztéssel, a jobb munkaszervezéssel,

a korszerűbb gyártási rendszerek alkalmazásával, az anyagmozgatási rendszer korszerűsítésével.

Az egy napra jutó termelési költség csökkentése elsősorban a közvetlen önköltség csökkentésével valósítható meg.

c. Késztermék-készlet: = átlagos késztermék tárolási idő (nap) * 1 napi termelési költségA késztermék-tárolási idő a gyártás és kiszállítás jobb összhangjának megteremtésével

érhető el. Amennyibe intézkedéseket hozunk az anyagtakarékossággal, a munkatermelékenység javításával kapcsolatban, ezek hatására nemcsak az önköltség alakul kedvezően, hanem a készletek nagysága is.

56

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 20132) Vállalkozási szintű készlet összetételének, hatékonyságának vizsgálata. A készletstruktúra

vizsgálatához megoszlási viszonyszámokat használunk. Itt azt kell vizsgálni, hogy hogyan változott az összes készleten belül az egyes készletfajták részaránya, a vállalkozás készletének összetétele illetve készlethatékonysága.

3) Készletek időbeli alakulásának, a termelés és a készletek kapcsolatának számszerűsítése

a) Készletek nagyságának alakulása: két időpont készletének vagy két időszak átlagkészletének különbségét és indexét számszerűsíthetjük a készletek összegére és az egyes készletfajtákra.

b) Készletlekötés relatív alakulása : fontos feladat a forgási sebesség alakulásának értékelése. A forgóeszközök a működés következtében körforgást végeznek. (pénz – anyag – termelési ráfordítás – befejezetlen – félkész – késztermék – kintlévőség (értékesítés miatt) – pénz). Fontos gazdasági érdek, hogy ez az idő a lehető legrövidebb legyen. A forgási mutatók között számszerűsítjük

a fordulatok számát ( egy időszak alatt az árbevételből hányszor térültek meg a vállalkozás készletei); forgóeszköz-igényességi mutató (egységnyi árbevétel elérése mekkora készletlekötéssel valósítható meg); forgási idő mutatója (az az időtartam, amely alatt egy körforgás végbemegy).

c) A készletrugalmasság mutatói (reagálási fok) azt fejezi ki, hogy egy százalékos árbevétel-növekedés hány százalékos készletnövekedéssel jár együtt.

d) A relatív készletváltozás a különböző tényezők hogyan befolyásolják a lekötött készletek nagyságát.

e) Az értékesítés és a készletek alakulásának kapcsolata meghatározhatjuk, hogy az értékesítés változása milyen készletváltozást von maga után.

4) a készletgazdálkodási hiányosságra figyelmeztető adatok vizsgálata: a vállalkozás számviteli információs rendszere számos olyan adatot tartalmaz, amelyből a készletgazdálkodási tevékenységre vonatkozóan következtetések vonhatók le. Ilyen figyelmeztető adatok

az anyagár-különbözetek, a távolsági fuvardíjak, az anyagok értékesítése során keletkezett veszteségek, a készletek értékvesztéséből és a leltárkülönbözetekből adódó veszteségek, a fizetett bakkamatok, kötbérek és bírságok.

57


11. AA készletek fogalma, helyük és csoportosításuk a mérlegben, a bekerülési értékbe tartozó tételek. A készletek értékelése és helye a mérlegben, az értékelés bizonylati alátámasztása.

A készletek értékvesztése, az értékvesztés és annak visszaírása. A vásárolt készletekkel kapcsolatos gazdasági események és azok hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A vásárolt készletek állományváltozásai, azok bizonylatai, könyvelése. A vásárolt készletek

analitikus nyilvántartása.A készletek fogalma, helyük és csoportosításuk a mérlegben, a bekerülési értékbe tartozó tételek.

Készletek: a vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló eszközök, amelyek vagy egyetlen tevékenységi folyamatban vesznek részt és a tevékenység folyamán eredeti megjelenési alakjukat elvesztik, vagy több tevékenységi folyamatban vesznek részt, de a törvény szerint azokat a készletek közé kell besorolni, vagy 1 éven belül elhasználódnak.

Mérlegben B/1 sorban foglalnak helyet.

Mérlegsorok: anyagok befejezetlen termelés és félkész termékek késztermékek áruk Készletre adott előlegek

A vásárolt készletek állományba vétele Bekerülési értékbe tartozik:

(+)vételár (-)engedmény (+)felár (+)szállítási, rakodás, szerelési, üzembe helyezés költség (+)közvetítői tevékenység ellenértéke (+)bizományi díj (+)beszerzéshez kapcsolódó adók (+)vámteher

Beszerzéshez kapcsolódó egyéb költségek(+)illetékek (+)le nem vonható előzetes áfa (+)hatósági, igazgatási, szolgáltatási díjak (+)vásárolt vételi opció (döntés a számviteli politikában)

beszerzéshez kapcsolódó hitel költségei:(+)bankgarancia díj (+)kezelési költség, folyósítási jutalék, (+)közjegyzői díj

Bekerülési érték: Apportként történő átvételkor: a létesítő okiratban meghatározott értéken

o Átalakulás esetén: végleges vagyonmérlegben szereplő értéken Részesedés megszűnése fejében átvett eszközök esetében

o Jegyzett tőke leszállításakor: a társaság által közölt, számlázott értékeno Végelszámoláskor, felszámoláskor: vagyonfelosztási javaslat szerinti értéken

Követelés fejében átvétel esetében: a megállapodás, szerződés szerinti értékeno Csődeljárás során: átvételkor, a csődegyezség szerinti értékeno Felszámoláskor: átvételkor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értéken

Csere útján beszerzett eszköz esetén: a csereszerződés szerinti értéken Térítés nélküli átvételkor: az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéken Ajándék, hagyaték, leltári többlet: az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéken

Bekerülési értéknek nem része: az ellenérték arányában megosztott előzetesen felszámított ÁFA le nem vonható része, valamint a saját előállításhoz kapcsolódó igazgatási és egyéb általános költségek.

Importbeszerzések értéke: Forintban történő kiegyenlítés esetén: Levonható ÁFA nélküli számlaérték Devizában, valutában történő kiegyenlítés esetén: Levonható ÁFA nélküli devizának a

teljesítés napján érvényes választott árfolyamon számított forintértéke Barter ügylet esetén: az első ügylet teljesítésének napján érvényes választott

devizaárfolyamon számított érték.

58

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013Saját termelésű készletek állományba vétele a befejezetlen termelésnél, a félkész és késztermékeknél, állatoknál az előállítási érték a közvetlen önköltség, vagy az átlagos közvetlen önköltség, vagy a FIFO módszer szerint meghatározott közvetlen önköltség.Közvetlen önköltség: utókalkulációval meghatározott vagy norma szerinti közvetlen önköltség

A készletek értékelése és helye a mérlegben, az értékelés bizonylati alátámasztása. Könyv szerinti érték(-) Értékvesztés(+) Visszaírás Mérlegérték

Készletekre adott előleg a szállítónak, az importálást végző vállalkozónak készletek vásárlására előre átutalt levonható ÁFA nélküli összeg.Aktiválása:- forintban adott előleg levonható ÁFA nélkül,- devizában: elszámolási betétszámláról történő utalás estén a választott hitelintézet deviza

eladási árfolyamán, deviza betétszámláról történő utalás esetén a deviza könyv szerinti árfolyamán, amit a FIFO vagy átlagár módszerével határozhatunk meg. Mérlegforduló napon a választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken át kell értékelni, és pénzügyi műveletek egyéb bevételei illetve ráfordításai között kell az árfolyam különbözetet kimutatni.

A készletek értékvesztése, az értékvesztés és annak visszaírása. Az óvatos értékelés elvének megfelelően azoknak a készletnek értékét csökkenteni kell, amely:

A vonatkozó előírásoknak (szabvány, műszaki előírások) nem felel meg Felhasználása, értékesítése kétségessé vált, Már nem felel meg eredeti rendeltetésének (megrongálódott, típusváltás, már nem lehet értékesíteni, minősége, műszaki ismérve megváltozott)

Értékvesztés: vásárolt készlet könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, értékvesztést kell elszámolni.

Visszaírás: amennyiben a készlet piaci értéke jelentősen és tartósan meghaladja a könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a készlet könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a bekerülési értéket.

2012 januártól alkalmazható új szabály: az értékesítési céllal beszerzett, átmenetileg használatba vett eszközöket a készletek – ezen belül az áruk – között kell kimutatni. Amennyiben az áru mérlegforduló napon még megvan, de a használat miatt kevesebbet ér, akkor értékvesztés elszámolásával kell leértékelni.

A vásárolt készletekkel kapcsolatos gazdasági események és azok hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A vásárolt készletek állományváltozásai, azok bizonylatai, könyvelése.

Készletek nyilvántartása a 2. számlaosztályban történik. Fő csoportjai az anyagok (21.-22.), áruk (26.-28).

Anyagok: olyan vásárolt készletek, amelyeket termék-előállításhoz, illetve szolgáltatásnyújtáshoz szereztek be, az újratermelési folyamatban általában egyszer vesznek részt, és megjelenési formájukat is általában elvesztik, a vállalkozási tevékenységet nem tartósan szolgálják. (alapanyag, segédanyag, üzemanyag, építési anyag)

Áruk: azok a vásárolt készletek, amelyeket a rendszeres üzleti tevékenység keretében szerzett be a vállalat azzal a céllal, hogy azokat változatlan állapotban értékük megtartása mellett tovább értékesítse. (kereskedelmi áruk, közvetített szolgáltatás, göngyölegek.

59


Vásárolt készletek állománynövekedése Vásárolt készletek állománycsökkenéseBeszerzés anyagfelhasználásBeszerzés eladott árukVisszáru továbbszáml. közvetített szolgáltatásokAnyag visszavételezés tartozás kiegyenlítésére átadott készletekKövetelés fejében átvétel selejtezésTérítés nélküli átvétel térítés nélküli átadásApport káreseményAjándék, hagyaték hiányLeltári többlet átsorolásCsereszerződés keretében átvétel apportként történő átadásVisszaírt értékvesztés értékvesztés

Könyvelésének alapbizonylatai: anyag- és áru bevételezési jegy, anyagkivételezési jegy, külső számlák, szerződések, jegyzőkönyv (leltári hiány/többlet, káresemény, selejtezés, értékvesztés, átsorolási), szállítólevél, stb. A vállalkozó birtokában lévő és nem tulajdonát képező készleteket a 0. számlaosztályban

kell nyilvántartani. (bizományi értékesítés).

Eredménykimutatással való kapcsolat: egyéb ráfordítás – Hiány, káresemény, selejtezés, értékesítés, értékvesztés egyéb bevétel – visszaírás Anyagköltség – anyagfelhasználás ELÁBÉ, közvetített szolgáltatás – értékesítés Rendkívüli ráfordítás – apportként történő átadás, térítés nélküli átadás Rendkívüli bevétel – Követelés-, részesedés fejében, térítés nélküli átvétel,

A vásárolt készletek analitikus nyilvántartásaKészletek analitikus nyilvántartása lehet:

Folyamatos mennyiségi nyilvántartás Folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartás Folyamatos értékbeni nyilvántartás Év közben nincs se mennyiségi, se értékbeni nyílvántartás

Készletek év közbeni értékelése lehet: Tényleges bekerülési értéken FIFO módszerrel Tényleges bekerülési értéken átlagár módszerrel Elszámoló áron korrigálva az árkülönbözettel (anyagok) Fogyasztói áron korrigálva az árrésel (áruk) Nincs évközi nyílvántartás és értékelés

A kiegészítő mellékletben a készletekkel kapcsolatban be kell mutatni az elszámolt értékvesztés nyitó értékét, tárgyévi növekedését, csökkenését, záróértékét. Be kell mutatni a visszaírt értékvesztés összegét. Be kell mutatni a veszélyes hulladékok, környezetre káros anyagok nyitó és záró készletének adatait is.

60


11. BA fedezeti költségszámítás módszere és felhasználási lehetőségei a vállalkozói döntések

meghozatalánál. A költségek csoportosítása a fedezeti költségszámítás követelményeinek megfelelően.

Fedezeti összeg: az árbevétel és az ahhoz kapcsolódó költségek különbsége.

Fedezeti összeg számítása:1. Árbevétel2. - proporcionális jellegű költségek3. fedezeti összeg (1+2)4. - fix jellegű költségek5. eredmény

Proporcionális jellegű költségek: azok a költségek, amelyek a termelési volumen (vagy más költségjellemző) változásának hatására összegükben viszonylag arányosan változnak. pl: közvetlen anyag és közvetlen bérköltség).

Fix jellegű költségek: amelyek a termelés volumenének (vagy más költségjellemzőnek) változására összegükben változatlanok maradnak (általános költségek jelentős része). A fix jellegű költségek fel nem oszthatósága azt eredményezi, hogy a tevékenység, a termék jövedelmezőségének vizsgálata nem az eredmény, hanem a fedezeti összeg illetve a fedezeti hányad alapján történik. Fedezeti hányad = Fedezeti összeg *100 Árbevétel

Fedezeti pont: az a termelési, értékesítési volumen, amely mellett a vállalkozásnak sem vesztesége, sem nyeresége nincs, vagyis az összes költség és az árbevétel találkozása. A fedezeti ponthoz tartozó árbevételt termelés kritikus pontjának nevezzük. Számítása:Értékesítés = fix költségek + változó költségek

Fedezeti költségszámítás: a vállalati szintű döntések során akkor használják, amikor a bázis időszak adatira támaszkodva azt vizsgálják, hogy

milyen eredmény és összes költség várható illetve tervezhető. különböző nagyságú eredmény eléréséhez bizonyos költségváltozásokat is feltételezve

mennyivel kell a bázishoz mérten az árbevételt, illetve a kapacitáskihasználást változtatni,

milyen árbevételnél van a fedezeti pont, vagyis mekkora az az árbevétel (illetve volumen) amelynél az eredmény 0.

Fedezetszámítás korlátai: abból fakad, hogy a számítás feltételezi: a költségek és bevételek viselkedése ismert, és hogy a termelési szintek változásainak

hatása a költségekre és bevételekre egyértelműen meghatározható. A költségek viselkedése teljes egészében a volumentől függ Bármilyen mennyiségi változás esetén a fix költségek összege állandó.

A gyakorlatban: nem mindig könnyű a költségeket a fix és proporcionális költségek kategóriába sorolni a módszer alkalmazása során nem számolnak a befejezetlen termeléssel és elfekvő készlettel a számítás egy termék jellemzőivel számol a terméket eltérő fogyasztónak vagy piaci szegmenseknek esetleg csak eltérő árakon lehet értékesíteni a vezetőség döntései befolyásolhatják a proporcionális és fix költségeket a termékösszetételnek alkalmazkodnia kell a kereslet változásaihoz, ezért nem lehet pontosan előre jelezni.

61


A fedezeti összegből összeállított termékrangsor nevezzük gyártmánykarakterisztikának. Használható

műszaki fejlesztési döntések megalapozásához termelési programok eredményorientált optimalizáláshoz piaci döntések meghozatalához árképzésnél stb.

Az eredmény utólagos elemzése történhet az előző évhez és az eredménytervhez viszonyítva.

Az előző évhez történő viszonyítás többnyire a külső szervek részére készített elemzés témája.

Az eredménytervhez való viszonyítás a belső elvárások teljesítését értékeli. Feladata az eredmény-változást előidéző tényezők, okok feltárása, bemutatása.Az éves eredmény alakulására alapvetően ható tényezők:

Az értékesített termékek árszínvonalának változása, Az értékesítés volumenének változása Az értékesítés összetételének változása Az értékesített termékek közvetlen önköltségének változása A közvetett költségek változása

Amíg a megrendelések fedezeti összege nem éri l a fedezeti pontot jelentő fedezeti összeg értékét, a vállalkozás veszteséges. Amikor a megrendelések fedezeti összege meghaladja a fedezeti pontot jelentő fedezeti összeg értékét, a vállalkozás nyereséges lesz.

A számviteli rendszernek lényeges szerepe van az adatszolgáltatásban, mert időszakonként (havonta, negyedévente) kimutatja

a tényleges közvetlen önköltség eltérését a tervezettől az egyes üzemek tényleges költségeinek eltérését a tervezettől a közvetett költségeket a tervezéssel azonos bontásban, a realizált árbevételt, amelynek alapján a termékek árszínvonala is megállapítható.

62


12. AA sajátos beszámolási kötelezettségek. Csődeljárással, felszámolási eljárással és

végelszámolással kapcsolatos számviteli feladatok. Devizanemváltás.

A sajátos számvitel: összegzi mindazon cégjogi és számviteli helyzeteket, ahol a társaságok működését jellemző törvényi előírások nem kizárólag a folyamatos tevékenység végzéséhez igazodnak.Sajátos beszámolási kötelezettségek, nem más, mint:

1. Előtársasági működés2. Átalakulási döntések, jogutódlással kapcsolatos döntések3. Jogutód nélküli megszűnések (végelszámolás, felszámolás)4. Beszámolás pénznemének megváltoztatása5. Ellenőrzés hibáinak, jogkövetkezményeinek elszámolása6. Csődeljárás

1. Előtársasági működés : gazdasági társaságok alapítása esetén a szabályozás lehetővé, hogy a társaságok már cégbejegyzésüket megelőzően létesítő okiratuk ellenjegyzésének, közokiratba foglalásának, illetve a létesítő okirat cégbírósági benyújtásának napjától megkezdjék tevékenységüket. A bejegyzéssel elismert társaság köztes jogi helyzetének tisztázását az előtársaság intézményének bevezetése biztosítja. Az előtársasági működés alatt a társaságok csak bizonyos korlátok mellett működhetnek. A tagok személyében változás nem következhet be, az okiratban a cégbírósági hiánypótláson kívül nem módosítható, hatósági engedélyhez kötött tevékenység nem végezhető, megszűnésről, átalakulásról szóló döntés nem hozható. Az előtársasági időszak a számvitelben és adózásban önálló üzleti év, amely a cégbejegyzés napjáig szól. Ha a cégbíróság elrendeli a cég bejegyzését a cégjegyzékbe, a cég létrejött. Előfordulhat, hogy a cégbíróság elutasítja a cégbejegyzés iránti kérelmet, ilyenkor a végelszámolás esetére irányadó szabályok alkalmazandók.

Lehetséges könyvelési módszer:Pénzbeli betét: T/3. pénzeszközök K/4. Rövid lejáratú kötelezettségApport: T/1-3. eszközök K/4. Rövid lejáratú kötelezettségBejegyzés: T/3. Jegyzett, de… K/411 Jegyzett tőkeElszámolás: T/4. Rövid lejáratú kötelezettség K/3. Jegyzett, de még …

Az üzleti év az ellenjegyzés napjától a bejegyzés, illetve a jogerős elutasítás időpontjáig, mint mérlegfordolónapig tart. Amennyiben az előtársasági időszak több naptári évet is érint, akkor az ellenjegyzés időpontjában érvényes adó- és számviteli szabályok alkalmazandók. A beszámoló elkészítésének határideje a mérlegfordulónapot követő 90. nap.

2. Átalakulási döntések, jogutódlással kapcsolatos döntések : meghozatala a társaság legfőbb szervének joga, minősített többséget igénylő határozata. A döntés korlátai:

felszámolási, végelszámolási eljárás alatt nem lehet átalakulni jegyzett, de még be nem fizetett tőke esetén csak a tőke rendelkezésre bocsátása után lehet

átalakulni Előtársaság nem alakulhat át.

A legfőbb szerv dönt a választott gazdasági formáról, és az átalakulási vagyonmérleg-tervezetek fordulónapjáról. A cégbírósághoz benyújtott bejegyzési kérelem alapján a cégbíróság dönt az átalakulással létrejövő társaság bejegyzéséről, a jogutódlásról, az átalakulással megszűnő társaság törléséről.

3. Jogutód nélküli megszűnések (végelszámolás, felszámolás ). A vállalkozások a jogutód nélküli megszűnésről saját akaratból, illetve a piac többi szereplőjének indítványa alapján, felszámolás esetén az illetékes a bíróság, mint cégbíróság a végelszámolásról a cégbíróság dönt. A jogutód nélküli megszűnés fizetésképtelenség esetén felszámolási eljárással, illetve saját akarat esetén, amennyiben az eszközök fedezik a

63

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013kötelezettségeket, végelszámolási eljárás megindításával történhet. A felszámolási eljárás időszaka egy üzleti évnek minősül függetlenül annak hosszától.

Felszámolási eljárás: a vállalkozás ellen maga a vállalkozás, a vállalkozás hitelezői, valamint a végelszámoló kezdeményezhet fizetésképtelenség esetén. A bíróság a kérelem benyújtását követő 60 napon belül határoz a felszámolásról. Fizetésképtelenség kimondására akkor kerül sor, ha a vállalkozó tartozásai az esedékességet követő 60 napon belül nem egyenlítik ki, a kezdeményezett végrehajtás eredménytelen volt, illetve a csődegyezség ellenére sem teljesítette a vállalkozó a fizetési kötelezettségét. A felszámolás időpontjában a tulajdonosok jogai megszűnnek és a felszámolóra szállnak át. A vállalkozó minden tartozása a felszámolás kezdő napjától lejárttá válik, a megkezdett végrehajtásokat pedig fel kell függeszteni! A felszámolási végzést követőn 45 napon belül a felszámolás kezdő napjával nyitó záróleltárt, záróbeszámolót, zárómérleget, tevékenységi zárómérleget kell összeállítani. A zárómérlegben a mérleg szerinti eredményt az eredménytartalék terhére vagy javára kell átvezetni. A tevékenységi zárómérlegben korrekciós tételként kell elszámolniaz értékelési tartalék kivezetését az értékhelyesbítéssel szemben T/413 Értékelési tartalék K/1x7 Értékhelyesbítések az időbeli elhatárolások feloldását képzési jogcímük szerint:T/48x Passzív időbeli elhatárolások K/ 5; 8; 9 EredményszámlákT/5; 8; 9 Eredményszámlák K/39x Aktív időbeli elhatárolásokA felszámolás végén záró mérleget, záró kimutatást kell készíteni, ezt a bíróságnak és az adóhatóságnak meg kell küldeni.

Végelszámolás A vállalkozás legfőbb szerve dönthet a társaság jogutód nélküli megszűnéséről. A elszámolás kezdő időpontját megelőző nappal, mint mérlegfordulónappal záróleltárt, tevékenységet lezáró mérleget, eredményfelosztás utáni zárómérleget kell készíteni. előtt le kell zárni az évet, az addigi időszak lesz az üzleti év. A végelszámolási eljárás során a végelszámoló teljesíti a kötelezettségeket és a fennmaradó vagyont vagyonfelosztási javaslatával a tulajdonosok között szétosztja. A vagyonfelosztására végrehajtására csak a bírósági döntést követően kerülhet sor. A végelszámolás ideje alatt üzleti évenként mérleget kell készíteni. Hitelezői igényekre, szavatosságokra lekötött tartalékot kell készíteni. Pótlólagos tőkehozzájárulást az eredménytartalékba kell helyezni.

4. Beszámolás pénznemének megváltoztatása : jogszabályi előírások alapján egyes szervezetek forinttól eltérő devizában vezethetik könyveiket, illetve új devizára érhetnek át könyvvezetésükben. Áttérés esetén csak a mérleget kell átszámítani.

áttérés forintról devizára a mérleg minden tételét az áttérés napján érvényes MNB devizaárfolyam reciprok értékén

kell számítani a nyitómérlegben. (nyereségtőketartalék, veszteségeredménytartalék)áttérés devizáról forintra

a mérleg minden tételét az áttérés napján érvényes MNB devizaárfolyam értékén kell átszámítani a nyitómérlegben.

áttérés devizáról devizára a mérleg minden tételét az áttérés napján érvényes MNB keresztárfolyam értékén kell

számítani a nyitómérlegben.

5. Ellenőrzés hibáinak, jogkövetkezményeinek elszámolásaA számviteli nyilvántartások korrekciójára szükség lehet adóellenőrzés, önellenőrzés után.

a nem jelentős hibákat a feltárás évének gazdasági eseményei között kell elszámolni a megfelelő mérlegsoron és eredménysoron. a hiba akkor jelentős, ha a hiba és a hibahatás eredményre, saját tőkére gyakorolt hatása előjeltől függetlenül meghaladja az ellenőrzött év mérlegfőösszegének 2%-át. Az új előírás az 500 MFt-os korlátot törli (ez nagyobb méretű vállalkozásoknak jelent változást). Új előírásként azonban alsó korlát került be a szabályozásba, azaz ha a mérlegfőösszeg 2%-a nem haladja meg az 1MFt-ot, akkor a jelentős hiba 1MFt (ez a kisebb vállalkozásoknak jelent könnyítést). Az új szabály 2012-re is alkalmazható.

64

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013A jelentős hibákat elkülönítetten kell kimutatni az éves beszámoló mérlegében (középső oszlop szolgál erre a célra), valamint a kiegészítő mellékletben, évenkénti bontásban.Az eredményre gyakorolt hatással a mérleg szerinti eredményt, majd a tárgyévi elszámoláskor az eredménytartalékot kell korrigálni.A jelentős hiba akkor lényeges, ha az utolsó közzétett beszámoló saját tőkéjét 20%-kal módosítja (előjelhelyesen)A lényeges hiba fogalmát a törvénymódosítás törli, így ilyen hiba a jövőben nem lesz.A lényeges hibákhoz kapcsolódott a javított beszámoló ismételt közzétételi kötelezettsége. A lényeges hiba fogalmának törlésével ez a kötelezettség megszűnik. Ha az előbbiekben leírtak szerint jelentős összegű a hiba, akkor a hibát a tárgyévi beszámolóban kell csak külön oszlopban bemutatni, de az ismételt közzététel megszűnik. Ezt a szabályt már a 2012-ben feltárt lényeges hibákra is kell alkalmazni.

A csődeljárás esetén a társaság vezetője a legfőbb szerv egyetértésével fizetési nehézségei miatt a bírósághoz csődeljárásról szóló kérelmet nyújthat be, legfeljebb 2 évente. Csődeljárás kezdő időpontja a kérelem bírósághoz érkezésének napja. A kérelem benyújtását követő 30 napon belül a kérelmezőnek a hitelezőkkel tárgyalnia kell a fizetési haladék megadásáról. A tárgyalás eredményét a cégbíróságnak jelenteni kell. A bíróság egyezség esetén, fizetési haladékot tartalmazó végzést közzéteszi és vagyonfelügyelőt rendel ki. A csődeljárás alatt a vállalkozót 90 napig fizetési haladék (moratórium) illeti meg a vele szemben esedékessé vált pénzkövetelések vonatkozásában. A fizetési haladék időtartama alatt a vállalkozó egyezségi tárgyalás keretében a fizetőképesség helyreállítását célzó úgynevezett reorganizációs programot kell kidolgozzon.Kiemelt könyvviteli elszámolások elengedett, átvállalt kötelezettség T/4 Kötelezettségek K/9 rendkívüli bevételek kötelezettség-tulajdon csere T/4 Kötelezettségek K4 jegyzett tőke, tőketartalék

65


12. BAz eredménykategóriák. Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye részletes elemzésének

lehetőségei (ár, volumen, összetétel, önköltség összefüggések).

Eredménykategóriák a vállalkozás mérleg szerinti eredményének levezetése során a következő eredménykategóriákkal találkozunk:

Értékesítés bruttó eredménye (csak a forgalmi költségnél) Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Szokásos vállalkozási eredmény Adózás előtti eredmény Adózott eredmény Mérleg szerinti eredmény

Az eredményelemzés feladata az eredményváltozás (javulást vagy romlást) előidéző tényezőinek és előidéző okainak feltárása.

Az eredményelemzés módszerei:

A fedezeti hányadot alkalmazó módszer Valamely jellemző erőforrás egységre jutó fedezeti-összegmutatót alkalmazó módszer, amely

lehet normaórára jutó-, gépórára jutó-, illetve anyagfelhasználásra jutó fedezeti összeg, attól függően, hogy a vállalkozásnál melyik tekinthető meghatározó erőforrásnak.

Az üzemi (üzlet) tevékenység eredményének alakulására alapvetően hat fő tényezőcsoport gyakorolhat hatást.

Értékesített termékek árszínvonalának változása: A vizsgált tényezők: az egyes termékekből értékesített mennyiségek a tárgyévben (q1), az előző évi nettó eladási ár (p0) valamint a tényleges nettó eladási ár a tárgyévben. = ∑q1 * (p1 – p0). Az értékesített termékeknél, áruknál elért árnövekedés az eredményt javítja, árcsökkenés az eredményt rontja. A belföldi értékesítés árszínvonalának vizsgálatát további elemzését az árformák (szabadon értékesíthető-, vagy hatósági áras a termék), valamint az árszerkezet (termelői ár, felár, engedmény, Kis- és nagykereskedelmi árrés) szerint elvégezni.

Az értékesítés volumenének változása: kihat az eredményre, ezért célszerű ezt is vizsgálni. Vizsgált tényezők: az egyes termékek bázis eladási ára (p0); az egyes termékek bázis fedezeti hányada (f0); az egyes termékekből ténylegesen értékesített volumen a tárgyidőszakban (q1)-, valamint a bázisidőszakban (q0); az egyes termékek bázis fajlagos normaóra szükséglete (n0); valamint az egyes termékek -bázis- egy normaórára jutó fedezeti összege (ƒ0)

= ∑(q1 - q0) * p0 * ƒ0, vagy ∑(q1 – q0) * n0 * (ƒ /nó)0 Az értékesített termékek közvetlen önköltségének változása: Vizsgált tényezők: termékek bázis

közvetlen önköltsége (ö0), a termékek tényleges közvetlen önköltsége (ö1), valamint az egyes termékekből ténylegesen értékesített volumen a tárgyidőszakban (q1) = q1 * (ö0 – ö1). A bázishoz viszonyított önköltségcsökkenést mérni csak összehasonlítható termékeknél lehetséges. Az önköltség alakulására sok tevékenység kihat (gyártmányfejlesztés, technológia, anyag-, szerszám-, bérgazdálkodás, munka minősége, stb). Csökkentésére az aktív önköltségcsökkentő intézkedések, amelyek az alkotóelemek és termelési költség tényleges csökkenését eredményezi (anyag, energia, munkaerő takarékosság), vagy a viszonylagos önköltségcsökkenés, amely a termelési volumenének növelésére irányuló tevékenységek révén következik be.

Az értékesítés összetételének változása: a kevésbé jövedelmező cikk gyártásának és értékesítésének növelése a vállalkozás átlagos jövedelmezőségét csökkenti, csökkentése természetesen növeli. Hasonlóképpen az átlagos jövedelmezőséget meghaladó termékek értékesítésének növekedése a vállalkozás jövedelmezőségét javítja, csökkentése viszont rontja. Átlagos fedezeti hányadok különbségének és a tárgyévi értékesítés mennyiség árának szorzatával számolható. Az összetétel-változás is vizsgálható asz előző évi, a tervezett és az optimális összetételhez viszonyítva.

A közvetett költségek változása: Közvetett költségek lehetnek a közvetett értékesítési- (az értékesítési forgalom alakulásához viszonyít), az igazgatási- (elemzést irányítási szintenként és

66

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013szakmai funkciónként célszerű végezni), valamint az egyéb általános költségek (az elemzést a fő- és segédüzemek-, az anyaggazdálkodás-, a K+F-, a garanciális javítási költségek bontásában elvégezni).

Az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások változása: elemzését az abszolút eltérések módszerével a főkönyvi könyvelés adataiból a tervezett, illetve bázis adatokhoz viszonyítva kell elvégezni.

A vizsgálat tárgyai: az értékesített immateriális javak és tárgyi eszközök értékesítése (ráfordításként

elszámolt nettó érték nagyságának viszonyítása az eladási árhoz); a vásárolt és saját termelésű készletek hiányainak és értékvesztéseinek elemzése

(hiányok értékvesztések, ezek visszaírása indokolt volt-e); a céltartalék képzés (óvatosság és a teljesség elvének érvényesülését kell

vizsgálni); az eredmény terhére fizetett adók, illetve kapott támogatások szabályszerűségét és

dinamikáját) alakulását vizsgáljuk az előző évi adatokhoz képest.

67


13. AA saját termelésű készletekkel kapcsolatos gazdasági események, azok hatása a mérlegre és

az eredmény kimutatásra. Az előállítási költség tartalma. A költségek fogalma, csoportosítása az elszámolás szempontjából költségfajták (költségnemek) szerint. A

költségek elszámolásának lehetősége és jelentősége a kettős könyvvezetésben.

A saját termelésű készletekkel kapcsolatos gazdasági események, azok hatása a mérlegre és az eredmény kimutatásra.

Saját termelésű készleteknél, ide tartozik a befejezetlen termelés, félkész és késztermék, valamint az állatok, az előállítási érték:

A számviteli törvény 51. §. szerinti közvetlen önköltség, vagy Az átlagos (súlyozott) közvetlen önköltség, vagy A FIFO módszer szerint meghatározott közvetlen önköltség.

Közvetlen önköltség: utókalkulációval meghatározott, vagy norma szerinti közvetlen önköltség lehet. A befejezetlen termelés norma szerinti közvetlen önköltsége a félkész s késztermék norma szerinti közvetlen önköltségéből a teljesítési fok alapján arányosítással is meghatározható.

A saját előállítású eszközök aktiválása a tényleges előállítási költségen (utókalkulációval vagy norma szerinti kalkulációval) történik. Nyilvántartása a kettős könyvvitelben a 2. számlaosztályban történik.

23. Befejezetlen és félkész termékek Befejezetlen termékek azok, amelyeken már legalább egy számottevő munkaműveletet elvégeztek. Félkész termékek: amely egy teljes megmunkálási folyamaton keresztülment, ilyen címen raktárra vették, készterméknek azonban nem minősül, mert további termelési folyamatban vesznek részt.

24. Növedék-, hízó- és egyéb álatok: a vásárolt, illetve saját előállítású állatok, amelyeknél a tartási cél a nevelés, a hízlalás, illetve az egyéb – nem tenyészeti – célú hasznosítás. Az állatokkal kapcsolatos célok szerint a befektetett eszközök és a forgóeszközök között is nyilvántartható.

25. Késztermékek: a műszaki feltételeknek megfelelő minőségi átvétel után raktárra vett értékesíthető termék.

Az előállítási költség tartalma. A költségek fogalma, csoportosítása az elszámolás szempontjából költségfajták (költségnemek) szerint. A költségek elszámolásának lehetősége és jelentősége a kettős könyvvezetésben

Költség: a tevékenység, a termelés érdekében felhasznált eszközök pénzben kifejezett összege.

Ráfordítás: egy meghatározott időszak eszközfelhasználásának mennyiségben és pénzben kifejezett összege.

Kiadás: eszközcsökkenés, és ide tartoznak a pénzkiadások is.

Költségek csoportosítása Megjelenési forma szerint: a költségeket költségfajták (költségnemek) szerint csoportosítjuk

- 51. Anyagköltség: az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési értéke- 52. Igénybe vett szolgáltatások értéke: az üzleti évben igénybe vett anyag- és nem

anyagjellegű szolgáltatások bekerülési értéke, számlázott, fizetett, szerződésben meghatározott összegben kell elszámolni. (bérleti díj, karbantartás, oktatás, szállítás, reklám)

- 53. Egyéb szolgáltatások értéke: az eszköz bekerülési értékébe figyelembe nem vehető illetékek, hatósági díjak, biztosítás, bankköltség.

- 54. Bérköltség: az alkalmazottaknak bérként elszámolt összeg, valamint a tagoknak a személyes közreműködésért elszámolt össze. Ide értve a prémiumot, jutalmat, 13. havi bért

68

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013- 55. Személyi jellegű kifizetések: a természetes személyek részére nem bérköltségként és

nem vállalkozási díjként kifizetett, elszámolt összeg, beleértve ezen összegek le nem vonható adóját is, továbbá ezen összegek után a vállalkozó által fizetett személyi jövedelemadó összegét is (reprezentáció, saját gépjármű használat, munkába jártás költsége)

- 56. Bérjárulékok: nyugdíjbiztosítás 24%, egészségbiztosítási járulék 2% + 6%, munkaadói járulék 1%, szakképzési hozzájárulás 1,5%, kommunális adó, egyéb bérjárulék

- 57. Értékcsökkenési leírás: immateriális javak, tárgyi eszközök után elszámolt, tervezett értékcsökkenési leírás, valamint a 100.000 Ft értéket meg nem haladó eszköz egyösszegű leírása

- 58. aktivált saját teljesítmények: Saját termelésű készletek állományváltozása, Saját előállítású eszközök aktivált értéke

Tervezésük, utalványozásuk és elszámolásuk szerint:- Közvetlen: már tervezéskor megállapítható- Közvetett, általános költségek: a termelési folyamat során keletkeznek, és termékre

közvetlenül nem elszámolható költségek. A termelés (tevékenység) volumen változásával kapcsolat szerint:

- Állandó: a termelés volumenének változására összegükben arányosan változnak.- Változó: arányosan-, arány alatt és felett változó

Összetételük, összetettségük szerint:- elemi: további részekre, összetevőkre nem bonthatók- összetett: több elemi költségből tevődnek össze.

Felmerülési helyük szerint: költséghelyi és költségviselői költségek A termelési folyamattal való kapcsolatuk szerint

- Alapköltségek: a technológiai folyamathoz szorosan kapcsolódnak- Járulékos : a vállalkozás irányítási tevékenységével kapcsolatban merülnek fel.

A számviteli törvény előírja, hogy a felmerült költségeket költségnemenként az 5. számlaosztályban kell elszámolni.

Költségelszámolás módszere Csak 5. költségnemek számlaosztályban könyveljük a felmerülő költségeket. Elsődleges 5. költségnemek számlaosztály; másodlagos 6. költséghely, 7. költségviselő

számlaosztályba könyveljük. Elsődleges 6. költséghely, 7. költségviselő számlaosztályba; másodlagos 5. költségnemek

számlaosztály Elsődleges 6. költséghely, 7. költségviselő + Aktivált saját teljesítések használata

6, 7 SZÁMLAOSZTÁLY

6 Költséghelyek, általános költségek (konkrét üzem költségei. Azok a költségek kerülnek ide, amelyikről a felmerülés pillanatában nem tudjuk, hogy melyik terméket terheli. Itt lehetnek olyan költségek is, amelyek közvetlenül nem tartoznak a termék önköltségébe, így év végéig ezen a számlán marad. Ezeknek a költségeknek a körét az önköltségszabályzatban kell meghatározni.))

7 Költségviselők (1-1 termék önköltségét gyűjtjük rajta, amelyekről a felmerülés pillanatában tudjuk, hogy melyik terméket terheli. Legkésőbb év végén nullára kifut, nem marad egyenlege!) T(+); K(-)

69


13. BAz éves beszámoló, mint az elemzés információ bázisa. Az éves beszámoló adataiból

számítható különféle mutatók.

A vállalkozás beszámolója lehet: Éves beszámoló Egyszerűsített éves beszámoló Összevont (konszolidált) éves beszámoló

Az éves beszámolónak a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, az abban bekövetkezett változásokról kell valós képet mutatnia. Éves beszámolót köteles készíteni a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, amennyiben nem jogosult az egyszerűsített éves beszámoló készítésére.

Fő részei:

a mérleg: amelynek tartalmaznia kell a vállalkozás összes eszköz és forrásállományát az eredménykimutatás: az időszak összes bevételét és ráfordítását, az adózott eredményt

és mérleg szerinti eredményt tartalmazza, kiegészítő melléklet: a valós kép megítéléséhez szüksége adatokat és információkat

tartalmazza.

Az egyszerűsített éves beszámoló: fő részei azonosak az éves beszámolóéval, de mérlege az eszközöket és forrásokat, eredménykimutatása a bevételeket és ráfordításokat összevontabban, kevésbé részletezetten tartalmazza, s kevesebb információt kell közölni a kiegészítő mellékletben is.

Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

a mérlegfőösszeg az 500 millió forintot, az éves nettó árbevétel az 1000 millió forintot, az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt

Az összevont (konszolidált) éves beszámoló: a konszolidálásba bevont vállalkozások vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét úgy kell bemutatni, mintha ezek a vállalkozások egyetlen vállalkozásként működnének. A beszámolóban az eszközök és a források, a bevételek és a ráfordítások, a nyereség és a veszteség értékéből –az anyavállalat és a hozzá tartozó leányvállalatok, közös vezetésű vállalkozások közötti kapcsolataiból adódó – halmozódásokat ki kell szűrni. A konszolidált beszámolót az anyavállalat készíti el.

Anyavállalat: Aki másik vállalkozásban meghatározó befolyást gyakorol. Főszabályként, aki a

szavazatok 50%+1 birtokolja. Kevesebb szavazat esetén, ha erről így állapodtak meg. Jogot szerez arra, hogy vezető tisztségviselők és a felügyelő-bizottság többségét maga

választhatja.Leányvállalat: akinél az anyavállalat meghatározó befolyással rendelkezik.Társult vállalkozás: az, ahol egy másik vállalat mértékadó befolyással rendelkezik, a

szavazatok 20% - 50% közötti részét birtokolja.Közös vezetésű vállalat: ahol paritásos (egyenlő arányú) irányítás érvényesül. A szavazatok

legalább 25%-át meg kell haladnia.

A mérleg: olyan kétoldalú kimutatás, amely egy adott időpontra (fordulónapra, általában december 31.) vonatkozóan, előírt csoportosításban, értékben mutatja a vállalkozás eszközeit (aktíváit) és forrásait (passzíváit). A számviteli törvény meghatározott esetekben (külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi leányvállalata, fióktelepe, előtársasági időszak) lehetővé teszi, hogy a mérleg fordulónapja eltérjen a naptári év utolsó napjától. A mérleg bármelyik változatának (A vagy B) adatai információforrást jelentenek a vállalkozás vagyoni és pénzügyi

70

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013helyzetének elemzéséhez. A mérlegből származnak a tőkeszerkezeti mutatók, az adósságállományra vonatkozó mutatók és a likviditási mutatók.

Eredménykimutatás: a vállalkozás mérleg szerinti eredményének levezetését tartalmazza. Az eredménykimutatás készülhet összköltség eljárással (A vagy B változat), valamint forgalmi költség eljárással (A vagy B változat). Az eredménykimutatás adataiból számítható mutatószámok a jövedelmezőségei mutatók és a hatékonysági mutatók.

A kiegészítő melléklet: a vállalkozásról olyan információk rendszerbe foglalt közlése, amellyel hozzájárulhat, hogy a beszámolót tanulmányozó, megbízható, valós képet tudjon formálni a vállalkozás jelenlegi és részben a jövőbeni vagyoni-pénzügyi helyzetéről. Szorosan a mérleghez és az eredménykimutatáshoz kell, hogy kapcsolódjon, szöveges indoklás, amely a vállalkozás valós képének megítéléséhez szükséges.

Üzleti jelentés: az éves beszámolónak nem része, de azzal egyidejűleg el kell készíteni. Kötelező tartalom, hogy az üzleti jelentés az éves beszámoló adatainak értékelésével úgy mutassa be a vállalkozó vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, hogy ezekről a tényleges körülményeknek megfelelő képet adjon.

Az üzleti jelentésben ki kell térni:

mérleg fordulónapja után bekövetkezett eseményekre várható fejlődésekre visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek megszerzésére vonatkozó adatokra telephelyek bemutatására kutatás, kísérleti fejlesztés területére környezetvédelem területén várható fejlesztésekre környezetvédelmi intézkedések bevezetését stb.

A beszámoló egyes részei bőséges lehetőséget kínálnak mutatószámok képzésére, és elemzésére, amely mutatók fő csoportjai alkalmasak a vállalkozás

- a vagyoni helyzet átfogó, részletes elemzésére- rövid és hosszú távú pénzügyi helyzet értékelésére- jövedelmezőség szintjének bemutatására- gazdálkodás hatékonyságának vizsgálatára.

71


14. AA követelések fogalma, fajtái, bekerülési értékük, értékelésük a mérlegben, különös tekintettel a devizakövetelésekre. Követelések értékvesztése, annak visszaírása. A

behajthatatlan követelések kritériumai. Követelések engedményezése, beszámítása. Vásárolt követelések. Követelések a kiegészítő mellékletben.

Követelések azok a különféle szállítási, szolgáltatási, és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez kapcsolódnak. Ide tartoznak a különféle egyéb követelések, ideértve a vásárolt-, a térítés nélkül és egyéb jogcímen átvett-, valamint a bíróság által jogerősen megítélt követeléseket is. Követelés keletkezhet szerződésből, jogszabályból vagy hatósági rendelkezésből.Fajtái:

Követelések áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból Váltókövetelések Egyéb követelések

Követelés tartalmú tételek az adott előlegek, adott kölcsönök, bevételek aktív időbeli elhatárolása, valamint a jegyzett, de még be nem fizetett tőke is.

Mérlegben elfoglalt helyük a B/II. sorban van.

Mérlegen kívüli tételek: Függő követelés: olyan pénzeszközökre vagy egyéb eszközökre vonatkozó, a mérleg fordulónapján fennálló követelés, amely jövőbeni eseménytől függ. (kapott garancia, kapott fedezet, biztosíték, egyéb eszköz átvételére vonatkozó követelés) Biztos (jövőbeni) követelés: olyan pénzeszközökre vagy egyéb eszközökre vonatkozó, a mérleg fordulónapján fennálló követelés, amely szerződés teljesítésétől függ. (határidős adásvételi ügyletek).

A követelések nyilvántartása a kettős könyvvitelben a 3. számlaosztályban történik.

31. Követelések áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból (vevők): között kell kimutatni minden olyan, a vállalkozó által teljesített – a vevő által elismert – termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó követelést, amely nem kapcsolt vállalkozással, illetve egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni, valamint nem tartozik a pénzkölcsönök közé.

32. Követelés kapcsolt vállalkozással szemben

33. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

34. Váltókövetelések között csak a nem részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni váltóköveteléseket szabad kimutatni.

36. Egyéb követelések mérlegsoron kell kimutatni a munkavállalói tartozást, a visszatérítendő adót, az igényelt, de még nem teljesített támogatást.

32. A saját tőkét csökkentő követelés jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként kell kimutatni alapításkor, jegyzett tőke emeléskor a cégbíróságon bejegyzett tőkének a tulajdonosok által még be nem fizetett, rendelkezésre nem bocsátott összegét.

Követelésekkel kapcsolatos dokumentumok a szolgáltatási szerződés, a hitel- és kölcsönszerződés, a munkaviszonnyal kapcsolatos szerződések, a megbízási szerződések, jogszabályok (támogatások esetében), valamint határozatok (bírósági, adóhatósági).

A vevőkkel szembeni követelések alapbizonylatai: az előírásoknak megfelelő, szabályszerűen kiállított számla, a számlát helyettesítő okmány, a szerződés, a bírósági-, adóhatósági határozat.

A vevőkkel szembeni követelések értékét csökkenti az utólag adott, számlázott engedmény, a visszáruk, a számlahelyesbítések, valamint az értékvesztések.

72

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013Követelések bekerülési értéke:

Számlázáskor: elfogadott, elismert értéken Követelés fejében átvétel esetén: a megállapodás, szerződés szerinti értéken

oCsődeljárás során: átvételkor a csődegyezség szerint értékenoFelszámolás esetén: átvételkor, a vagyonfelosztási javaslat szerinti értéken

Csere útján beszerzett követelés: csereszerződés szerinti értéken Térítés nélküli átvétel: Piaci értéken Ajándék, hagyaték, többlet: piaci értéken Devizás követelések: a teljesítés napján érvényes választott árfolyamon számított forintértéken. Barter ügylet: az első ügylet teljesítésének napján érvényes választott devizaárfolyamon számított értéken.

Követelések értékelése a mérlegben:Könyv szerinti érték

Értékvesztés+ Visszaírás+- Árfolyamkülönbözetek

Mérlegérték

Devizás követelések értékelése: a mérlegben a külföldi pénzértékre szóló követeléseket az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni. Az összevont árfolyam különbséget pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai/bevételei között kell elszámolni. Tehát a vállalkozás összes eredetileg devizás követelése így a mérlegforduló napján érvényes választott árfolyamon szerepel a mérlegben.A vállalkozásnak adósonkénti részletezésű leltárt kell készíteni év végén, amit egyezetéssel kell ellenőrizni.

Behajthatatlan követelésnek kell minősíteni, és az egyéb ráfordítások között, hitelezési veszteségként elszámolni

Azt a követelést, amelyre végrehajtás során nincs fedezet Azt a követelést, amelyet a csődeljárás, felszámolási eljárás során adósságrendezési

megállapodás keretében elengedtek Ahol a behajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés összegével. Amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet

A behajthatatlannak nem minősülő, elengedett követelések összegét a rendkívüli ráfordítások közötti elszámolással kell leírni, mint hitelezési veszteséget.

Sajátosan kezelendő követelések: a vásárolt, kapott követelés, valamint az engedményezett átadott követelés. A követelés értékesítését (faktorálását) az engedményezés szabályaival kell megalapozni, a jogosult a követelését szerződéssel másra átruházhatja (vásárolt, kapott követelések).

Vásárolt követelések (T368-K384)

a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell kimutatni a vásárolt követelés könyv szerinti értékét meghaladó összegben befolyt pénzbevétel összegét

a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni a vásárolt követelés értékesítésekor az eladási ár és a könyv szerinti érték közötti veszteségjellegű különbözetet.

Követelés engedményezés

egyéb bevételek között kell kimutatni az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) követelésnek az engedményes által elismert értékét a követelés átruházásakor

73

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013 az egyéb ráfordítások között kell kimutatni az eredeti követelést engedményezőnél

(eladónál) az átruházott (engedményezett) követelésnek a könyv szerinti értékét a követelés átruházásakor.

Értékvesztés és annak visszaírása: a vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél értékvesztést kell elszámolni, a mérlegkészítéskor rendelkezésre álló információk alapján, a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várthatóan megtérülő összeg közötti, - veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős.

Amennyiben a vevő, az adós minősítése alapján a követelés várhatóan megtérülő összege jelentősen meghaladja a követelés könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a követelés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a nyilvántartásba vétel értékét. Csak fordulónappal lehet visszaírni.

Kiegészítő mellékletben értékelni kell a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, az eszközök és a források összetételét, a saját tőke, a kötelezettségek tételeinek alakulását, a likviditás és a fizetőképesség, valamint a jövedelmezőség alakulását.

Be kell mutatni: Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban és követelések kapcsolt vállalkozással

szemben mérlegsorokban mennyi az anya – és leányvállalatok követelése A követelések eredeti értékét, nyilvántartásba vételi értékét, üzleti évben elszámolt

értékvesztés összegét és a visszaírás. Támogatási program keretében végleges jelleggel kapott támogatásokat, annak

felhasználását. El nem ismert, peresített követeléseket Hátrasorolt követelések értékét Jelentős összegű hitelezési veszteséget

74


14. BA jövedelmezőség számításának mutatói. A jövedelmezőség alakulásának elemzése a

mérleg és az eredménykimutatás adatai alapján.

Jövedelmezőség a gazdálkodásnak egy abszolút jellemzője, azon egyszerű elvárásunkat közvetíti, hogy a bevételek haladják meg a ráfordításokat.

Jövedelmezőség átfogó elemzése során az egyes eredménykategóriákat valamilyen vetítési alaphoz viszonyítjuk:

Minősítő jellegű elemzés: jelzi a jövedelemtermelő képesség változását Lehetőséget biztosít az összehasonlításra, más vállalkozások, ágazati átlagok adatival Lehetőséget teremt a jövedelmezőség tendenciaszerű elemzéséhez Tájékoztatást nyújt a felhasználóknak az eredményesség változásáról

Alapképlet : Jövedelmezőség = Eredmény / vetítési alap

A jövedelmezőség számítása során figyelembe vehető eredménykategóriák: Értékesítés bruttó eredménye (fedezeti összeg) üzemi tevékenység eredménye (Nü) szokásos vállalkozói eredmény(Nszok) adózás előtti eredmény (Nad.előtti) adózott eredmény (Nad) mérleg szerinti eredmény (Nm) relációs eredmény (fedezeti összeg)

Alkalmazható vetítési alapok:

értékesítés nettó árbevétele (Ánettó) saját tőke összege összes eszközérték bérköltség személyi jellegű ráfordítások vállalkozás átlagos állományi létszáma lekötött eszközök nettó értéke és a készletek összege

Jövedelmezőségi mutatók:

1. Átlagos fedezeti hányad (bruttó jövedelmezőség): az értékesítés bruttó eredménye és az értékesítés nettó árbevétele arányát fejezi ki. Elsősorban vállalkozáson belül érdemel figyelmet, számítható belföldi és export relációkra, illetve fő piacok szerint is.

2. Árbevétel-arányos jövedelmezőségi mutatók:

= Üzemi (üzleti) eredmény / (Értékesítés N0 árbevétele + egyéb bevétel)

= Szokásos vállalkozási eredmény / (Értékesítés N0 árbevétele + egyéb bevétel + pü.-i bevétel)

= Adózás előtti eredmény / ( ∑árbevétel + ∑ bevételek)

3. Tőke- (vagyon-) arányos jövedelmezőségi mutatók: a jövedelmezőség mérésének igen gyakran használt mutatója, mert a az osztalékfizetési képességre, illetve a lehetséges maximális tőkegyarapodáshoz ad információt, nemzetközi gyakorlatban a vállalkozások összehasonlításához használják.

= Szokásos vállalkozási eredmény / Saját tőke

= Adózott eredmény / Saját tőke

= Mérleg szerinti eredmény / Saját tőke

4. Élőmunka-arányos jövedelmezősédi mutatók: segítségével kiszámolhatjuk pl.: létszámarányosan az 1 főre jutó fedezeti összeg, szokásos vállalkozói eredmény, az adózatlan eredmény az adózott eredmény arányát.

75

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 20135. Eszközarányos jövedelmezőségi mutatók: célszerűen választott eredménykategóriát viszonyítjuk

az eszközök meghatározott csoportjához, alakulásuk az eszközök jövedelemtermelő képességére ad jelzéseket, remélhetően növekedést mutatva. Legfontosabb mutatói:

ROA = AEE / Σ Eszközök

ROI = AE / Σ Eszköz

6. Erőforrás-arányos (komplex) jövedelmezőség: a lekötött eszközérték- és bérráfordítás- (esetleg személyi jellegű ráfordítás-) arányos jövedelmezőség alakulása vizsgálható az üzemi eredmény, a szokásos vállalkozói eredmény, valamint az adózás előtti eredményhez viszonyítva.

= Szokásos vállalkozási eredmény / (lekötött eszközök nettó értéke + készletek + bérköltség)

= üzemi (üzleti) eredmény / (lekötött eszközök nettó értéke + készletek + bérköltség)

= Adózás előtti eredmény / (lekötött eszközök nettó értéke + készletek + bérköltség)

76


15. AA forgóeszközök között kimutatott értékpapírok fogalma, fajtái, csoportosításuk. Az

értékpapírok helye és csoportosítása a mérlegben, a bekerülési értékbe tartozó tételek. Az értékpapírok értékelése a mérlegben, az értékelés bizonylati alátámasztása. A tőzsdei és a tőzsdén kívüli ügyletek csoportosítása. A határidős, az opciós, a swap, illetve az azonnali

ügyletek elszámolása. Az értékpapírokkal kapcsolatos információk a kiegészítő mellékletben.

A forgóeszközök között értékpapírként a forgatási célból, átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, részesedéseket mutatja ki a vállalkozás.

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír minden olyan nyomdai úton előállított vagy dematerizált értékpapír, jogot megtestesítő okirat, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz összegét, valamint annak kamatát vagy hozamát, illetve az általa vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti. (kötvény, kincstárjegy, letéti jegy, kárpótlási jegy, stb.)

Fajtái:

Részesedés kapcsolt vállalkozásban Egyéb részesedés Saját részvények, saját üzletrészek Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Mérlegben elfoglalt helyük a B/III. sorban van.

B/III. Értékpapírok1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban: tulajdoni részesedést jelentő, forgatási célból,

árfolyamnyereség elérése érdekében vásárolt befektetés (részvény, üzletrész, vagyoni betét)2. Egyéb részesedés: ami nem tartozik az előző részesedések közé3. Saját részvények, saját üzletrészek: a visszavásárolt tulajdoni részesedést jelentő saját

befektetések4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok: azokat az értékpapírokat kell

kimutatni, amelyeket forgatási célból kamatbevétel, illetve árfolyamnyereség elérése érdekében szereztek be, illetve amelyek a tárgyévet követő üzleti évben lejárnak

5. Értékpapírok értékelési különbözete: A valós értéken történő értékelés lehetőségének alkalmazása esetén a könyv szerinti értéktől való eltéréseket mutatjuk ki.

Az értékpapírban foglalt jog szerint megkülönböztetünk: tulajdoni részesedést jelentő értékpapírokat és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat. A számviteli elszámolás szerint: vannak: befektetési célt szolgáló- és forgatási célú, spekulációs értékpapírok.

Az értékpapírok a mérlegben bekerülési értéken kerülnek állományba.

Részesedések és a forgatási célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományba vétele: beszerzéskor vételáron apportként: átvételkor apportértéken, a alapítói okiratban szereplő értéken térítés nélküli átvétel esetén: állományba vétel időpontjában ismert piaci értéken követelés fejében átvételkor: a megállapodás szerint Csere útján szerzett követelés esetén: csereszerződés szerinti értéken Ajándékként, hagyatékként kapott összeg: állományba vétel időpontjában ismert piaci

értéken

Bekerülési értéke: Vásárláskor: a fizetett ellenérték Cégvásárláskor: üzleti vagy cégérték Alapításkor, tőkeemeléskor: a létesítő okiratban szereplő, a ténylegesen befizetett

pénzbetét és a rendelkezésre bocsátott nem pénzbeli betét együttes összege. Átalakuláskor: a megszűnt gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti, saját

tőke összege.

77

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013 Beolvadáskor: a megszűnt gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti, saját

tőke összege.Kamatozó értékpapírok: bekerülési értéke nem tartalmazhatja a vételárban lévő kamatot.

Diszkont értékpapírok esetén a kibocsátónál elsődleges forgalomban beszerzésnél a kibocsátási érték lesz a bekerülési érték, másodlagos forgalomban beszerzéskor pedig a vételár.

Értékpapírok értékelése a mérlegben:

Könyv szerinti érték Értékvesztés+ Visszaírás+- Árfolyamkülönbözetek =Mérlegérték

A rövid lejáratú értékpapír beszerzési értéken értékelhető mindaddig, amíg a kibocsátó a lejáratkor, a beváltáskor várhatóan a névértéket (és a felhalmozott kamatot) megfizeti. Ha a névérték (és kamat) megtérülése bizonytalan, akkor értékvesztést kell elszámolni.

Egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál értékvesztést kell elszámolni, ha az értékpapír könyv szerinti értéke (kamatot nem tartalmazó) és a piaci értéke közötti különbözet veszteségjellegű, tartósnak mutatkozik és jelentős.

Tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél értékvesztést kell elszámolni, ha a befektetés könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen meghaladja a befektetés ismert, várható piaci értékét.

Figyelembe kell venni:

A társaság piaci megítélését, ennek tendenciáját, tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát (osztalékkal csökkentett), és annak tartós tendenciáját.

A megszűnő társaságnál a várhatóan megtérülő összeget A társaság saját tőkéjéből a befektetésre jutó részt.

Amennyiben a befektetés mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a könyv szerinti értéke, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírása a könyv szerinti értéket nem haladhatja meg!

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnál az értékvesztés visszaírásával a könyv szerinti érték nem haladhatja meg az adott értékpapír névértékét.

A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a forgóeszköz értékelése kapcsán elszámolt értékvesztés nyitó értékét, növekedését, csökkenését, visszaírt értékvesztés összegét, az értékvesztés záró értékét legalább mérlegtételek szerinti bontásban.

Tőzsdei ügyletek szabályozottak és szabványosítottak. Az a szerződés, amelyet a tőzsdei kereskedési joggal rendelkezők a tőzsdén forgalmazott árukra vonatkozóan egymással kötnek. Lehet azonnali vagy határidős ügylet.A tőzsdén kívüli ügyletek szabályozottak, de nem szabványosítottak. A nem koncentrált piac, az értékpapírok tőzsdén kívüli forgalmazását jelenti. Elsősorban a tőzsdére be nem vezetett részvények és kötvények mozognak.

Határidős ügyletek: a felek a szerződésben meghatározott fajtájú, mennyiségű, értékpapírt, előre meghatározott kötési áron egy későbbi időpontban történő adásvételéről állapodnak meg.Az ügylet a lejáratig a 0. számlaosztályban szerepel kötési árfolyamon, illetve eredményt csak az ügylet zárásakor lehet elszámolni. A határidős ügyletek bekerülési értéke a kötési árral megegyezik.Zárás időpontjának minősül a lejárati időpont, az opciólehívás időpontja, a határidős ügyletek ellenügylet kötésének (likvidálásának) időpontja.

Leszállítási ügylet: a teljesítés az ügylet zárásakor az értékpapír leszállításával, átadásával, értékpapírszámlán történő jóváírásával és a kötési ár kifizetésével történik.

Elszámolási ügylet: a teljesítés az ügylet zárásakor a kötési ár és a záráskori ár, illetve tőzsdei elszámolóár közötti különbözet felek közötti pénzügyi rendezésével valósul meg.

78

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013Csak a két ár közötti különbözetet kell elszámolni a mérleget és az eredménykimutatást érintő tételként.

Az ügyletek köthetők tőzsdén és tőzsdén kívül.

Opciós ügyletek olyan speciális határidős ügylet, amelyben az egyik fél (opció kiírója) a kapott opciós díj fejében egyoldalú kötelezettséget vállal, a másik fél (opció vevője) a fizetett opciós díj fejében jogosultságot szerez arra, hogy a lejárati idő végén, vagy a lejárati idő alatt, az opciós ügylet tárgyát képező értékpapírt vagy más tőzsdei terméket, a szerződésben meghatározott áron és mennyiségben, egymásnak adásvétel keretében átadják. A fizetett opciós díj növeli a bekerülési értéket.

Vételi opció:

A vételi jog vevője az ügylet megkötésékor fizetendő opciós díj ellenében jogot szerez arra, hogy az opció tárgyát képező termék meghatározott mennyiségét, meghatározott árfolyamon, meghatározott időpontban vagy időtartamon belül megvásárolja.

A vételi jog eladója az ügylet megkötésékor kapott opciós díj ellenében kötelezettséget vállal arra, hogy ha a vételi jog vevője érvényesíteni kívánja vételi jogát, akkor az ügylet tárgyát képező terméket a meghatározott mennyiségben, meghatározott árfolyamon eladja.

A vevő maximális vesztesége a fizetett opciós díj, az eladó maximális vesztesége korlátlan lehet.

Eladási opció

opció vevője az opciós díj ellenében jogot szerez arra, hogy az opció tárgyát képező termék meghatározott ….. eladja.

az eladási jog eladója …….. megvásárolja.

Swap ügyletek valamely pénzügyi szerződéses megállapodás (tőzsdei termék, értékpapír, deviza, opció) cseréjére vonatkozó, olyan összetett megállapodás, amely általában egy azonnali és egy határidős adásvételi, illetve több határidős ügyletből áll., amelyek általában jövőbeni pénzáramlások cseréjét vonják maguk után.

Kamat csere ügylet: egy felvett fix kamatozású hitel azonos összegű változó kamatozású hitelre történő cseréjét jelenti.

Devizacsere ügylet: egyik devizában fennálló hitel cseréje egy másik devizában fennálló hitelre. A pénzáramlások jelenértékét is kicserélik.

tőkecsere ügyletA cseréket bruttó módon számoljuk el!

79


15. BAz önköltségmegállapítás módszerei, szükségessége. A vállalkozás önköltségszámítási

kötelezettsége, az önköltségszámítási szabályzat tartalma és az összeállításánál figyelembe veendő szempontok.

Önköltségszámítás olyan műszaki-gazdasági tevékenység, amellyel megállapítható a termék vagy szolgáltatás várható, illetve tényleges önköltsége. Ezen tevékenységet a vállalkozás a termelési tevékenység előtt (előkalkuláció), alatt (közbenső kalkuláció) és utána (utókalkuláció) végzi. Az önköltségszámítást más néven kalkulációnak hívjuk. Az önköltségszámításnak csak akkor van értelme, ha a költségelszámolás alatt érvényesítjük azt az elvet, hogy minden termék, szolgáltatás, tevékenység csak annyi költséget viseljen, amennyi az előállításukkal kapcsolatban merült fel.

Önköltség a termék vagy szolgáltatás meghatározott mennyiségének előállítására fordított eszközök pénzben kifejezett értéke.

Önköltségszámítás alól mentesül az a vállalkozó, akinek: ELÁBÉ-val és közvetített szolgáltatásokkal csökkentett nettó árbevétele nem éri el az

1 mrd Ft-ot A költségnemek szerinti költségek együttes összege az 500 m Ft-ot nem haladja meg

Módszerei: Osztókalkuláció: a felmerült költségeket a termelés mennyiségével elosztva határozzuk

meg az önköltséget. Csak ott használható, ahol csak egyfajta vagy rokon termékeket állítanak elő. Önköltség=Befejezett termelés értéke / Előállított mennyiségo Egyszerű: csak egynemű a termék

o Egyenértékszámos: a befejezetlen termelés összes költségét osztjuk a termelés egyenértékszámban kifejezett mennyiségével. Egyenértékszámokat műszaki paraméterek segítségével határozzák meg.

Pótlékoló kalkuláció: a terméket, termékcsoportot, szolgáltatást terhelőo Közvetlen költségeket a felhasználáskor elszámoljuk a konkrét termékre,

termékcsoportra, szolgáltatásrao Közvetett költségeket először a felmerülés helyén gyűjtjük, majd valamilyen vetítési

alap segítségével felosztjuk azt.Vetítési alapon azt a természetes mértékegységben vagy értékben meghatározható termelési tényezőt értjük, amelynek mértéke és változása a legjobban befolyásolja a közvetett költségek összegének és gyártmányonkénti mértékének alakulását. Számítása:Pótlékkulcs= Felosztandó költség / Vetítési alap

Vegyes kalkuláció: többféle kalkulációs módszert használ Normatív kalkuláció: az érvényes normák alapján határozzák meg a norma szerinti

önköltséget, későbbiekben csak a normáktól való eltérés vizsgálandó és ezzel módosítandó a norma.

Tevékenység alapú kalkuláció: a közvetett és támogató tevékenységek erőforrás-költségeinek a korábbiaknál hatékonyabb felosztása az üzleti folyamatok, a termékek, a szolgáltatások és a vevők között

Önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot a számviteli politika keretében kell elkészíteni.

Kialakításánál figyelembe veendő követelmények: Megbízható és ellenőrizhető adatokat szolgáltasson Teljes önköltségszámítást kell biztosítani Gyorsan, a célnak megfelelően kell kialakítani Igazodjon a vállalkozás sajátosságaihoz Megfelelő bizonylatolás

80

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013Az önköltség magában foglalja a közvetlen anyag-, a közvetlen bér és bérek közterhei, valamint az egyéb közvetlen költségeket.

A kalkuláció a könyvelés rendszerezett adataiból információt szolgáltat a vezetés számára: Hogyan alakul a termelés költsége Szükséges-e a beavatkozás a jövedelmezőség javítása érdekében STK mérlegértékének megállapításához STK értékeléséhez

A számviteli politika keretében kell elkészíteni az önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályzatot Nem kell

egyszerűsített beszámolót készítő egyszerűsített éves beszámolót készítő

Szabályzat tartalmazza önköltségszámítás tárgyát, módszerét, készítésének időpontját, felelős személyek nevét

Önköltségszámítás időpontja szerint megkülönböztetünk előkalkuláció

o a tevékenység megkezdése előtt kiszámítjuk a termék/szolg. tervezett, várható költségét

költségcsökkentési tervek megalapozásához üzleti tervek részét képező eredménytervek és költségtervekhez új termékek egységárának megállapításához

közbenső kalkuláció o termelési folyamat alatt számítjuk a t/sz tényleges önköltségét, a termelési

folyamat 1-1 szakaszának lezárása után készül (műveleti, ideiglenes, befejezetlen termelés kal.)

utókalkuláció o a termelés befejezése, illetve a kalkulációs időszak végén számítjuk ki a t/sz

tényleges önköltségét, információt szolgáltat a költség tervezéshez árpolitika alakításához

Az önköltségszámításnak csak akkor van értelme, ha a költségleszámolás során érvényesítjük azt az elvet, hogy minden termék, szolgáltatás, tevékenység csak annyi költséget viseljen, amennyi az előállításukkal kapcsolatban merült fel.Az önköltségszámítás tárgyát kalkulációs egységnek nevezzük, amelynek mindig valamilyen mérőszáma van. (átlagkilométer, átlagos férőhely).Az önköltség pontossága, megbízhatósága érdekében a költségek elszámolásakor figyelembe kell venni:

Az költségek tervezésénél csak olyan költségek vehetők figyelembe, amely a termék előállításával ok-okozati összefüggésben állnak.

Csak részletes számításokkal alátámasztott, bizonylatolt költségek számolhatóak el. Azonos jellegű ráfordításokat minden időszakban azonos módon kell elszámolni,

változtatni csak indokolt esetben kell.

Elvárás, hogy az önköltségszámítás szolgáltasson adatokat: A saját termelésű készletek mérlegértékének megállapításához A tervezéshez, gazdaságossági számításokhoz Az árképzéshez A költség és önköltség alakulásának figyelemmel kíséréséhez, valamint az áralakulás

belső ellenőrzéséhez.

81

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013A Szt. előírja, hogy a számviteli politika keretében el kell készíteni az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot.Nem kell elkészíteni:

Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó Az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó Az a vállalkozás, amelynek az árbevétele – ELÁBÉ- közvetített szolg. Nem haladja mg az

1mFt-ot. A költségek –ELÁBÉ- közv.szolg. összege nem haladja meg az 500mFt-ot.

Amennyiben valamelyik üzleti évben az említett értékeket meghaladja, ezután a mentességgel akkor sem élhet, ha később a feltételeknek megfelel.

A költség és önköltségszámítás folyamatát ki kell alakítani, meg kell szervezni. A szervezés eredményét önköltségszámítási szabályzatba kell foglalni.A sajátosságoknak megfelelően a következőket kell egyértelműen rögzíteni:

Meg kell határozni az önköltségszámítás alapfogalmait. (költségnem, költséghely, költségviselő, szűkített önköltség, teljes önköltség, vetítési alap, közvetlenül, közvetve elszámolható költségek.)

Ki kell alakítani a költségelszámolás rendjét Meg kell határozni a költségelszámolás és kalkuláció folyamatában résztvevő egységek

feladatait, a feladat elvégzéséért felelősöket. Meg kell határozni a különböző kalkulációk sémáját, a kalkulációs tételek tartalmát. Kalkulációs időszak(ok) kijelölése. A költségszámítás szempontjából kialakítandó fő és melléküzeme kijelölése. Bizonylati rend és a bizonylatok feldolgozásának szabályozása.

82


16. AA forgóeszközök között kimutatott értékpapírokkal kapcsolatos gazdasági események, ezek

bizonylatai, gazdasági eseményeik hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. Az értékpapírok analitikus nyilvántartása (nyomdai úton előállított és dematerializált

értékpapírok).

A forgóeszközök között értékpapírként a forgatási célból, átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, részesedéseket mutatja ki a vállalkozás.

Nyilvántartása a kettős könyvvitelben a 3. számlaosztályban történik.

371. Részesdés kapcsolt vállalkozásban a kapcsolt vállalkozásban lévő tulajdoni részesedést jelent, forgatási célból, általában árfolyamnyereség elérése érdekében vásárolt befektetések

372. Egyéb részesedés olyan tulajdoni részesedést jelentő, forgatási célból vásárolt befektetés, amely nem tartozik a részesedések közé.

373. Saját részvények, üzletrészek a visszavásárolt tulajdoni részesedést jelentő saját befektetések.

374. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok amelyeket forgatási célból, kamatbevétel, illetve árfolyamnyereség elérése érdekében szereztek be, valamint amelyek a tárgyévet követő üzleti évben lejárnak.

Bekerülési érték: a forgóeszközök között kimutatott értékpírok, részesedések esetében nem kötelező eleme a bekerülési értéknek az opciós és bizományi díj. Ha ezeket a vállalkozás nem tekinti a bekerülési érték részének, akkor határolhatóak el, ha az összegük jelentős, és az értékpapír, a befektetés értéke során várhatóan megtérül. Az elhatárolt bizományi- és opciós díj feloldására az értékpapír nyilvántartásból való kivezetéssel kerül sor. Amennyiben értékvesztést számolnak el, akkor az arányos összeget kell feloldani.

Értékpapírok könyvelési tételei:

Vásárláso Vételár: T/37x K/38 (4)o Vételárban felhalmozott kamat: T/97 K/37xo Időarányos kamat elhatárolása dec.31.: T/391K/97o Bek-ért. – névért. Különb. Elhat.

- Nyereségjellegű: T/391 K/975- Veszteségjellegű: T/875 K/482

Törlesztés (lejár tőke) T/384 K/37x Kamatfizetés: T/384 K/975 Értékesítés:o Könyvszerinti érték kivezetése: T/3682 K/37xo Kapott ellenérték: T/38(4) v. 366 K/3682o Eladási árban lévő kamat: T/3682 K/975o Nyereség: T/3682 K/975o Veszteség: T/875 K/3682

- Nyer.jell.Elhatárolás feloldása: T/97 K/391- Veszt.jell. Elhatárolás feloldása: T/97 K/391

Rendkívüli ráfordítás: T/88 K/37x Rendkívüli bevétel: T/37x K/98o Elhatárolás: T/98 K/481

Részvény könyvelési tételei:

Vásárlás:o Vételár: T/373 K/38o Lekötött tartalék képzése: T/413 K/414

83

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013 Bevonás:o Bevonás könyvszerinti értéken: T/379K/373o Bevonás névértéken: T/411 K/379

Egyenlegtől függően az eredménytartalékkal szemben könyveljük: T413-K379 v. T379-K413

o Lekötött tartalék feloldása: T/414 K/413 Értékesítés:o Könyvszerinti érték kivezetése: T/379K/373o Eladási összeg: T/38(4) v. 366 K/379

- Nyereség: T/379 K/975- Veszteség T/875 K/3792

o Lekötött tartalék feloldása: T/414 K/413

Eredménykimutatással való kapcsolat:

értékvesztés: pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása visszaírás: pénzügyi műveletek egyéb ráfordítását csökkentő tétel részesedés értékesítés: pénzügyi műveletek bevétele, ráfordítása Vételi opció: pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai kamat: pénzügyi műveletek bevétele névérték és bekerülési érték különbözete: pénzügyi műveletek egyéb bevétele, ráfordítása térítés nélküli átadás: rendkívüli ráfordítás követelés fejében átvétel: rendkívüli bevétel részesedés fejében átvétel: rendkívüli bevétel térítés nélküli átvétel: rendkívüli bevétel

Értékpapírok analitikus nyilvántartása egyedi vagy csoportos lehet.

Részesedéseknél tartalmazza:- befektetés megnevezése, azonosító adatai; beszerzés ideje, módja; névérték és beszerzési

érték, befektetés helye, jellemzői, értékelésének információi, megszűnésének információi

A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: - az azonosításhoz szükséges adatokat; - vásárlás éve; összege; - annak időközben végrehajtott csökkenése (értékvesztés), - törlesztés; - lejárat; - kamatfeltételek

Dematerializált értékpapírok Az értékpapír fizikai formában nem kerül kinyomtatásra, hanem elektronikus úton rögzített és továbbított, értékpapírszámlán nyilvántartott, az értékpapír valamennyi tartalmi kellékét azonosítható módon tartalmazó adatként létezik. Az ügyfél értékpapírja, mint elektronikus jel egyrészt a KELER (Központi Elszámolóház és Értéktár Rt) központi értékpapírszámláján, másrészt az ügyfél által megbízott számlavezetőnél lévő értékpapírszámláján található meg, mely számlák egyenlegének meg kell egyeznie egymással

84


16. BA leltárkészítési kötelezettség. A leltár fogalma. A leltár és a mérleg összehasonlítása. A

leltárfelvételi módszerek. A leltározási feladatok és azok megszervezése. Az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzata.

A beszámolóban foglalt tételeknek a leltárral való alátámasztása az egyik garancia arra, hogy az eszközök és források valóságban is léteznek. Ha a vállalkozó év közben nem vezet folyamatos nyilvántartást, akkor év végén leltárral kell meggyőződnie a beszámolóba kerülő adatok valódiságáról. A mérleget leltárral kell alátámasztani. Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezet, a leltárba bekerülő adatok valódiságáról – a leltár összeállítását követően – leltározással köteles meggyőződni és azt az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzatában meghatározott időszakonként, de legalább három évente mennyiségi felvétellel, a csak értékben kimutatott mérlegértékeknél egyeztetéssel kell elvégezni.

A számviteli törvény előírásai alapján a mérleget leltárral kell alátámasztani!

A leltározási szabályzat több évre szóló belső szabályzat, amelyet évente célszerű áttekinteni, s ha kell módosítani. Hatálya kiterjed minden, a vállalkozás tulajdonában és használatában lévő eszközre.

Leltározás célja: a mérleg valódiságának alátámasztása a bizonylati fegyelem ellenőrzése, megszilárdítása, a könyvelés helyességének ellenőrzése, a tulajdon védelme a vezetőség tájékoztatása.

Leltározás mennyiségi felvétellel történik, és az üzleti év végi leltározás fordulónapja december 31. A leltározásban részt vevő személyek feladatát és felelősségét a leltározási ütemterv írja elő, melyet a vezető hagy jóvá.

Leltározás sorrendje:

előkészítés: leltározási ütemterv összeállítása és az utasítás kidolgozása. Elsősorban szervezési feladat, melynek során fel kell mérni az elvégzendő feladatokat és gondoskodni kell a leltározáshoz szükséges munkaerő rendelkezésre állásáról. A leltározás előtt 30 nappal a vállalkozás vezetője jóváhagyja a leltározási ütemtervet Megszervezés: A leltározás gyors, sikeres lebonyolítása érdekében előzetesen fel kell mérni a leltározási feladatokat. A leltározási egységek a következők: az iroda (immateriális javak, berendezések leltározása), a személyi használatra kiadott tárgyi eszközök, a járművek és a pénztár. A leltározás megszervezésére, előkészítésére és technika lebonyolítására leltározó bizottság alakul. A leltározó bizottság 3-4 tagú, hatásköre a vállalkozásra kiterjed. Lebonyolítás:

immateriális javakat egyeztetéssel tárgyi eszközök mennyiségi felvétellel Beruházások egyeztetéssel Befektetett pénzügyi eszközök nyilvántartással történő egyeztetéssel Vásárolt készletek mennyiségi felvétellel Közvetített szolgáltatások nyilvántartással való egyeztetéssel saját termelésű készletekről folyamatos analitika és analitikus nyilvántartás alapján

történik a könyvelés követeléseket egyeztetéssel értékpapírokat nyilvántartással való egyeztetés útján pénzeszközök egyeztetéssel, tényleges mennyiségi felvétellel aktív időbeli elhatárolásokat egyeztetéssel Saját tőkét, egyezetéssel Céltartalékok egyezetéssel

85

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013 Kötelezettségeket egyeztetéssel passzív időbeli elhatárolásokat egyeztetéssel

Leltári adatok értékelése: Vállalkozás folytatásának elve és óvatosság elve, valamint az egyedi értékelés elve alapján az eszközök és források értékelési szabályzatában leírtak szerint kell értékadatokkal kiegészíteni Hiányok, többletek rendezése: ha a leltár és a nyilvántartás adatai nem egyeznek meg, ki kell deríteni az eltérés okát és a leltár adataira helyesbíteni kell a könyvelést. A leltár lezárása: A leltározást követően a leltárt vezetőnek összefoglaló jelentést kell írnia az elvégzett munkáról.

A leltározáshoz szükséges bizonylatokat a bizonylati rendre, bizonylati fegyelemre vonatkozó szabályokat a számlarend mellékletét képező bizonylati album és bizonylati szabályzat tartalmazza.

A leltárzáró jegyzőkönyv tartalma: leltározásban részt vevők neve leltározás időtartama kijelölt feladatok végrehajtása végre nem hajtott feladatok és annak oka raktározási észrevételek leltárbizonylatok száma hiány – többlet feltehető okai

A leltározási bizonylatokat és jelentést 8 évig meg kell őrizni.

86


17. AA pénzeszközök fogalma, fajtái. A pénzeszközökkel kapcsolatos gazdasági események és

bizonylatai. A pénzeszközök értékelése a mérlegben, különös tekintettel a valuta-, devizakészletek értékelésére. A pénzeszközökről a kiegészítő mellékletben adandó

információk. A pénzkezelési szabályzat célja, tartalma, az elkészítésénél figyelembe veendő szempontok.

Pénzeszközök a készpénz, elektronikus pénzeszköz, csekk valamint a bankbetétek értékét foglalják magukban. Ide olyan vagyonrészek tartoznak, amelyek tartósan le nem kötöttek, különféle pénznemben jelennek meg, és fizetési eszközként felhasználhatók.

Mérlegben elfoglalt helyük a B. Forgóeszközök / IV. Pénzeszközök sorban van.

pénztár, csekkek (381. – 383) bankbetétek (384. – 389.)

Csoportosítása: Megjelenési forma szerint: készpénz; pénzt helyettesítő eszközök; számlapénz Elszámolásuk devizaneme szerint: forintban lévő pénzeszköz; valuta, deviza

Valuta: egy külföldi ország készpénzes fizetőeszköze, Deviza: külföldi pénzeszközre szóló követelés

A valutakészlet és devizaszámla forintértéknek meghatározása (számviteli politika szerint): a választott hitelintézet által meghirdetett devizavételi és deviza eladási átlag árfolyamon MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon

Pénzeszközök csoportosítása: Pénztár: A gazdálkodó készpénzfizetéseinek teljesítésére és az ehhez szükséges készpénzösszegek, valamint a közvetlenül befolyó készpénzbevételeinek kezelésére létesített házipénztár. A bevételekről bevételi pénztárbizonylat, a kiadásokról kiadási pénztárbizonylat készül. Ezek szigorú számadású bizonylatok. A pénzkezelésre vonatkozó előírásokat a pénzkezelési szabályzat tartalmazza. Elszámolási betétszámla: Pénzforgalmi jellegű betétszámla, mely a gazdálkodó pénzforgalmának lebonyolítására szolgál. A gazdálkodó köteles a pénzeszközeit bankszámláján tartani, pénzforgalmát bankszámlán lebonyolítani. A bank az elszámolási betétszámlán bekövetkezett változásokról számlakivonatot küld a vállalkozónak. Elkülönített betétszámlát: meghatározott célra a hitelintézetnél elkülönített pénzeszközök. Devizabetét számla: A gazdálkodó devizában rendelkezésre álló pénzeszközeinek elkülönített kezelésére szolgáló számla. Átvezetési számla: Bankszámlák között mozgások áthidalására szolgál.

A pénzeszközök állományba vétele a jogszerűen követelhető összegben történik

forintban nyilvántartott pénzeszközök esetén: a befolyt forintértéken Devizás/valutás pénzeszközök esetén: választott árfolyam, kivéve: valuta, ill.

devizavásárlás: ELADÁSI árfolyamon

Deviza, valuta növekedések elszámolása Vásárlás forintért: eladási árfolyam Devizahitel felvét: választott árfolyam, de ha forintban írták jóvá, akkor vételi Befolyt követelés: napi választott árfolyam Valutapénztárból befizetés devizaszámlára vagy fordítva: választott árfolyam Deviza lekötés: választott árfolyam Kapott kamatok: választott árfolyam

Deviza, valuta csökkenések elszámolása Beváltás forintra: könyv szerinti árfolyam Kifizetés devizás kötelezettségekre: könyv szerinti árfolyam Átváltás más valuta, devizanemre: könyv szerinti árfolyam

Kölcsönadott deviza, valuta: könyv szerinti árfolyam

87

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013 Kifizetés költségre: könyv szerinti árfolyam Fizetett kamatok: könyv szerinti árfolyam

Könyv szerinti árfolyam: a valuta és devizakészletek csökkentő tételeinek elszámolása a felhasznált valuta, deviza könyv szerinti árfolyamán számított forintértéken történik,

FIFO módszerrel, vagy súlyozott átlagárfolyam módszere szerint.

Pénzeszközök mozgásai az eredménykimutatásban értékesítés nettó árbevétele : az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, teljesített szolgáltatások árkiegészítéssel, felárral növelt, árengedménnyel csökkentett - ÁFÁ-t nem tartalmazó - ellenértékét. egyéb bevétel : a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódóan költségek, ráfordítások ellentételezésére, visszafizetési kötelezettség nélkül, más belföldi, illetve külföldi gazdálkodótól vagy természetes személytől kapott pénzügyileg rendezett támogatások, juttatások összegét. egyéb ráfordítás : a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódóan a költségek, ráfordítások ellentételezésére, visszafizetési kötelezettség nélkül más belföldi, illetve külföldi gazdálkodónak vagy természetes személynek adott pénzügyileg rendezett támogatások, juttatások összege. pü.műv.bevételei : befektetett pü-i eszközök kamatai, árfolyamnyeresége, pü-i műveletek egyéb bevételei, pü.műv.ráfordításai : devizakészlet forintra történő átváltásakor a deviza könyv szerinti értéke és az átváltáskor érvényes devizavételi árfolyamon átszámított forintértéke közötti különbözet összege, ha az utóbbi az alacsonyabb, valuta- illetve devizakészletek fordulónapi értékeléséből származó árfolyamveszteségek összege, ha az árfolyamváltozásból származó különbözetek összevont egyenlege jelentős összegű. rendkívüli bevételek : a fejlesztési célra- visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott pénzügyileg rendezett támogatások, juttatások összegeit, véglegesen átvett pénzeszközöket. rendkívüli ráfordítások : a fejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nélkül – átadott pénzügyileg rendezett támogatások, juttatások, véglegese átadott pénzeszközöket.

Pénzforgalommal kapcsolatos bizonylatok: Bevételi és kiadási pénztárbizonylat Pénztárjelentések Csekkek, utalványok Bankszámla kivonatok

Év végi értékelés az üzleti év mérleg fordulónapján meg kell állapítani a valuta és a deviza könyv szerinti értékét, valamint a választott értékelési eljárásnak megfelelő fordulónapi árfolyam közötti különbözetét.

Veszteség esetén a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között árfolyamveszteségként, Nyereség esetén a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között árfolyamnyereségként kell elszámolni.

Kiegészítő mellékletben meg kell említeni az alábbi információkat: Likviditás A pénzeszközök hatása a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetre Tartós és nem tartós betétek átsorolásai Pénzeszközök eredeti értéke, tárgyévi és halmozott értékvesztése, visszaírása

Pénzkezelési szabályzat elkészítését a számviteli politika keretében el kell készíteni. Célja, hogy a vállalkozás bankszámlán, valamint pénztárban lévő pénze biztonságban legyen, a pénzkezelés módja, a pénzforgalom rendje, a pénzkezelés és nyilvántartás, a bizonylatolás szabályszerű legyen.

Tartalma:

88

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013 Házipénztár helye, működtetésére vonatkozó szabályok, biztonsági követelményrendszere Készpénz bankba szállításának, őrzésének módja, a kiadás összeghatára Napi záró készpénzállomány Pénztárbizonylatok nyilvántartása, elszámolása Fizetési módok meghatározása: átutalás, beszedési megbízás, készpénz helyettesítő fizetőeszköz, készpénzfizetés, bankkártya Pénzkezelés személyi feltételei: pénztáros, utalványozó személye Bankszámlaforgalom szabályozása, aláírásra jogosultak meghatározása Évközi ellenőrzések időszakainak meghatározása A pénztár mérlegfordulónapi leltárához kapcsolódó végrehajtási és értékelési feladatokat, különös tekintettel a valutakészletek számbavételére és értékelésére.

89


17. BA költségelemzés célja, feladata, információbázisa statikus és dinamikus költségelemzés

esetén.

Költséggazdálkodáson olyan tevékenységet értünk, amelynek középpontjában a költség állTartalmazza

a költségek tervezését utalványozását analitikus nyilvántartását főkönyvi elszámolását ellenőrzését elemzését és információrendszerének kialakítását

A vállalkozás vezetése folyamatosan igényli a költségek alakulásának elemzését, ugyanis ez biztosítja az információkat,

amelyeket felhasznál a hosszú és középtávú döntéseihez, reális tervek elkészítéséhez, amelyek alapján visszajelzést kap, hogy a költséggazdálkodás a kívánt céloknak megfelelően alakul-e, amelyek jelzik a ktggazdálkodás eredményességét, vagy eredménytelenségét, annak nagyságát, okait, amelyekre építve hozza meg a döntéseket, illetve intézkedéseket a vállakozó a hiányosságok kiküszöbölésére, valamint továbbfejlesztésére.

A korszerű költségelemzési rendszer megvalósításához megfelelő információs rendszerre van szükség. Az információs rendszer kialakításának fő célja olyan adat- és információbázis létrehozása a költségekről, az önköltségről, amely folyamatosan és rendszeresen szolgáltatja azokat az információkat, amelyek szükségesek a vezetők beszámoltatásához és az önálló szervezeti egységek teljesítményének értékeléséhez.A költségek elemzéséhez a költségeket csoportosítani kell

költségek megjelenése költségnemek szerint (5. számlosztály) o anyagköltségo igénybe vett szolgáltatások költségeio egyéb szolgáltatások költségeio bérköltségo személyi jellegű egyéb kifizetéseko bérjárulékoko écs

A költségnemek szerinti költségek vizsgálhatók statikusan és dinamikusan is. A megoszlási viszonyszámok segítségével bemutathatjuk a költségek szerkezetét. A bázis vagy a terv és a tényadatok összehasonlításával választ kapunk a változásokra abszolút összegben vagy dinamikus viszonyszámban kifejezve.

költségek csoportosítása elszámolhatósága és tervezhetősége szerint o közvetlenül elszámolható (felmerülés időpontjában eldönthető, mely

költségviselőt milyen mértékben terhel)o közvetett költség (felmerüléskor nem tudjuk megnevezni a költségviselőt, csak a

költséghelyet) költségek kapcsolata a termelés volumenének változásával

o gazdasági döntések során fontos ez az elemzés állandó (azok a költségek, amelyek a termelés változásával az adott

időszakban nem változnak. Ezek a költségek függetlenek a termelés terjedelmétől)

változó költségek (Annak függvényében, hogy a költségek a termelés volumenével hogyan változnak:

lineárisan változó o termelés volumenével arányosan nő (teljesítménybér)

90

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013 progresszíven

o költségnövekedés üteme meghaladja a termelés növekedésének ütemét (eredmény szempontjából kedvezőtlen)

degresszíven o költségnövekedés üteme kisebb, mint a termelés növekedésének üteme (javítási

ktg) regresszíven változó költségek vannak

o termelés volumenének növekedése hatására ezen költségek összegükben csökkennek

Költségelemzéshez a költségváltozási tényezőt használjuk. A termelés és a költségváltozás kapcsolatát írja le. Vagyis 1%-os termelésváltozás, milyen mértékű költségváltozást eredményez. A termékszintű költségelemzésnél kiemelkedő szerepe van a határköltség-számításnak. A rétegköltség a rétegtermelés költsége, a határköltség pedig rétegtermelés egységére jutó rétegköltség.

Költségelemzési mutatószámok:

Költségváltozás indexe = Tárgyévi költség / Bázisidőszak költsége *100(dinamikus)

Költségváltozás összege = Tárgyévi költségek – bázis időszak költségeiKöltségmegoszlás (%) = Költségnem (részösszeg) / Összes termelési költség. *100Költséghányad = Költségnem / Termelési érték *100Költségszint = Költségek (részöltségek) / Termelési érték *100

A költséghányadok összege mindig egyenlő a költségszint-mutatók összegével.

91


18. AAz aktív és passzív időbeli elhatárolások szerepe az összemérés elvének érvényre

juttatásában. Az időbeli elhatárolások és az eredmény kapcsolata, különös tekintettel a halasztott bevételekre, a halasztott ráfordításokra Az aktív és passzív időbeli elhatárolások jogcímei, könyvviteli elszámolásuk és bizonylati alátámasztásuk, kapcsolódó számítások.

Az időbeli elhatárolások az összemérés és az időbeli elhatárolások elvéből következő elszámolások, amelyek célja elsősorban a megbízható valós összkép, mindenekelőtt az eredmény pontos kimutatása.

Összemérés elve: Az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek.

Időbeli elhatárolás elve: Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az, az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik

Az aktív időbeli elhatárolások (eredményt növelő): mérlegben a C. sorban vannak.

Bevételek aktív időbeli elhatárolása: Pl.: tárgyévre járó kamat, osztalék Olyan járó bevételek, amelyek a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a beszámolóval

lezárt üzleti évet illetik Diszkont értékpapírok névértéke és kibocsátási értéke (vételára) közötti különbözet

elszámolása („kamat”) Névérték alatt vásárolt tartós, hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó értékpapírok

nyereségjellegű különbözetéből a tárgyévre arányosan jutó rész elhatárolása

1. Szerződés szerint járó díjbevétel (tárgyévi bérleti díj)T 391 – K 91-92T 91-92 – K 391 Következő évnyitáskor megszüntetés

2. Járó kamatokT 391 – K 974 Tárgyidőszakot illető, de még nem esedékes járó kamatT 974 – K 391 Következő évnyitáskor megszüntetés

3. Névérték alatt vásárolt diszkont értékpapírT 184 v. 374 – K 38 Nyílvántartásba vétel beszerzési áronT 391 – K 974 Időarányosan járó kamat elszámolása mérlegkészítéskor

Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása: Pl.: újság előfizetés, számla, bérleti díj, egy része átnyúlik a következő évre is, vagy a váltótartozás következő évi kamatának elhatárolása.

Tárgyévben keletkezett (elszámolt) olyan költségek és ráfordítások, amelyek a következő évet/éveket terhelik

Forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, tulajdoni részesedést jelentő befektetések beszerzéséhez kapcsolódóan fizetett bizományi díj, vételi opció díja, (amennyiben ezeket nem aktiválja), ha később az értékesítés során várhatóan megtérülnek

1. Előre fizetett díjakT 52, 53 – K 38 Év közben kifzetett költség teljes összegének elszámolásaT 392 – K 52, 53 A következő évet terhelő idóarányos költség elszámolása

2. Forgatási célú értékpapírokT 877 v. 532 – K 384 Az opciós, megbízási díj kifizetéseT 392 – K 877 v. 532 Ha az értékpapír várhatóan megtérül, el kell határolni.

92


Halasztott ráfordítások: Pl.: szállítói tartozás átvállalása kapcsolt vállalkozástól Ellentételezés nélküli tartozás, kötelezettség átvállalásának összege (rendkívüli ráfordítás)

Az eredménykimutatásban csak a hatásai érvényesülnek, a tárgyidőszakban elszámolt költségek (ráfordítások), valamint árbevételek (bevételek) helyesbítő tételeiként.

A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a járó osztalékot, mint adóalap-csökkentő tételt, valamint a bevételek aktív időbeli elhatárolásának, a halasztott ráfordításoknak a jelentősebb összegeit, azok időbeli alakulását.

A passzív időbeli elhatárolások (eredményt csökkentő): mérlegben „A” változatnál a G. sorban, a „B” változat esetében az E. sorban vannak.

Bevételek passzív időbeli elhatárolása: Pl.: Bérbeadás

Olyan bevétel, amelynek elszámolása a tárgyévben (a mérleg fordulónapja előtt) megtörtént, de az a következő évet/éveket illeti, de nem halasztott bevétel A költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott vissza nem térítendő támogatások

1. A tárgyidőszakban befolyt, de a következő évet illető bevételek kiemelése. Pl.: előre fizetett biztosítási díj.

T 9 – K 481 2. Visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatások elhatárolása. Az elszámolás feltétele az, hogy a támogatás, juttatás pénzügyi rendezése megtörténjen.

T 38 – K 963 TámogatásT 963 – K 481 Elhatárolás időarányosan

Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása: pl: kártérítési igény, késedelmi pótlék, bírósági költség, tárgyévre vonatkozó prémium, jutalom összege és ezek járulékai

A mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költség/ráfordítás, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merül fel, kerül számlázásra Névérték felett vásárolt tartós hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok veszteségjellegű különbözetéből a tárgyévre arányosan jutó összeg

T 52,53 – K 482 Mérlegfordulónap után leszámlázott, de a beszámolási időszakot terhelő ráfordításT 863 – K 482 Beszámolási időszakhoz kapcsolódó a vállalkozással szemben érvényesített, de még meg nem fizetett kártérítési kötelezettség, késedelmi kamat.T 54,56 – K 482 Mérlegkészítésig ki nem fizetett, vagy jóváhagyott, de a beszámolási időszakhoz kapcsolódó prémium, jutalom és járulékaik.T 482 – K 471 Évnyitás után. /Nem visszavezetjük!!!!!/

Halasztott bevételek: speciális, mert NEM DEC.31.-én határoljuk el! Pl. térítés nélküli átvétel, visszafizetési kötelezettség nélkül, beruházási-, fejlesztési célra kapott támogatás, negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt a cégvásárlást követő 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt lehet az egyéb bevételekkel szemben megszüntetni.

T 38 – K 989 Kapott összeg nyílvántartásba vételeT 989 – K 483 A teljes összeg elhatárolásaT 5. 8. – K 11-16 Az eszközzel kapcsolatos költségek, ráfordítások könyveléseT 483 – K 989 A költség v. annak arányos részének elhatárolásának feloldása

93

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013T 969 – K 483 Negatív üzleti értéket is el kell határolni.

A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a negatív üzleti vagy cégérték 5 éven túli megszüntetésének indoklását, továbbá tartalmaznia kell a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolásának, a halasztott bevételeknek a jelentősebb összegeit, azok időbeli alakulását.

Egyedi nyilvántartást kell vezetnie a vállalkozásnak az aktív és passzív időbeli elhatárolásokról. Az analitikus nyilvántartás adatait alátámasztja mindazon bizonylatokkal, amelyek az elhatárolások jogosságát, számszerű helyességét bizonyítani képesek. A leltározás egyeztetéssel történik.

Időbeli elhatárolások könyvviteli elszámolása

Aktív időbeli elhatárolás Passzív időbeli elhatárolásBevételek

T K T K1. Járó bevételek elhatárolása 391 9 1. Befolyt, elszámolt bevételek

elhatárolása9 481

2. Diszkont értékpapírok időarányos kamata

391 973,4 2. Költségek ellentételezésére kapott támogatás

963 481

3. Hitelv. Megt. Ért.papír árfolyamnyeresége

391 973

Költségek, ráfordításokT K T K

1. Értékpapírhoz kapcs. Bizományosi, opciós díj

392 53,877 1. Beszámolási időszakot terhelő ráfordítások

5/8 482

2. Többlet kötelezettség időbeli elhatárolása

392 872 2. Hitelv. Megt. Értékpapírok árfolyamvesztesége

871 482

3. Költségek, fizetett kamatok időbeli elhatárolása

392 5,8 3. Fizetendő kamatok 872 482

HalasztottRáfordítások Bevételek

T K T K1. Tartozás átvállalás időbeli elhatárolása

393 889 1. Elengedett kötelezettség miatti elhatárolás

989 483

2. Fejlesztési célra kapott támogatás

989 483

3. Térítés nélküli átvét, többlet, ajándék, hagyaték

989 483

4. Negatív üzleti v. cégérték 96 4835. Befektett e. jogának átengedéséért kapott bevétel

91 483

94


18. BA piaci tevékenység elemzése. A piaci döntések előkészítése során alkalmazható elemzések.

Az értékesítési tevékenység elemzése a döntések végrehajtásának szakaszában.

A piaci döntések előkészítése: a vállalkozásoknak folyamatosan dönteniük kell, hogy kinek értékesítsék termékeiket, szolgáltatásaikat, mekkora mennyiségben, milyen árak, feltételek mellett, kitől, milyen formában és mekkora mennyiségben szerezzék be árukészletüket. Ezen döntések támogatására sokféle számítás végezhető.

1. Árakkal kapcsolatos számítások Az árdöntéseket korlátozza az árak alsó korlátja a termék előállítási költsége, és felső korlátja, amennyiért azt a piacon el lehet adni. Ezek figyelembevételével az árak megállapításánál a költségekből (költségalapú árképzés), és a vevők árelfogadó hajlandóságából (piacvezérelt árképzés) lehet kiindulni.

a.) Költségalapú árképzés: minden vállalkozás akkora árat szeretne kapni termékéért, hogy az fedezze a költségeit, és egy elvárt hasznot is nyújtson.

Tervezett ár = Tervezett önköltség + elvárt bruttó eredmény (fedezet)

Az ár megállapításához tervkalkulációt kell összeállítani, mellette számszerűsíteni kell az ajánlati árat is. A felhasznált erőforrások árai folyamatosan változnak, emiatt rendszeres számításokat kell végezni, hogy a változásoknak milyen hatásai vannak a költségekre, ezt nevezzük az árkövetés módszerének. A minimális ár a költségektől függ, amelyek szoros kapcsolatban vannak a termelés, értékesítés volumenével és összetételével. Elméletileg a vállalkozói ár alsó határa a termék határköltsége, de a költség-haszon elv alapján inkább a közvetlen önköltség alkalmazható minimális árként. Ennek feltétele, olyan nagyságú és összetételű rendelésállomány, amely legalább a fedezeti pontot eléri.

b.) Piacvezérelt árképzés: az árak meghatározásakor alapvetően piaci szempontokból kell kiindulni. Meghatározásakor piaci információkra van szükség. Ismerni a vevő döntéseket a termék hasznos tulajdonságaira vonatkozóan, amelyhez alapos piacelemzésre van szükség. A versenytársak áraiból kiinduló árképzés: a vállalkozás az árait mindig a

versenytársak áraihoz igazítja, árváltozása mindig követei a versenytárs ármozgását. Árarányosítás: a piacon lévő hasonló termékekhez képest a vállalkozás terméke milyen

árral lehet még versenyképes. Csak akkor végezhető, ha van a piacon hasonló termék.

c.) Az árrugalmasság vizsgálata: annak vizsgálata, hogy milyen a termék árának és keresletének kapcsolata, a vevők, hogyan reagálnak az árváltozásokra. Általában az a jellemző, hogy az árak és a kereslet ellentétesen mozognak, ezért ez a mutató negatív.

Kereslet árrugalmasság = Értékesítési volumen változás % / árváltozás %

d.) Fedezetelemzés: az árak, értékesítési volumenek, költségek és eredmények közötti összefüggések vizsgálatára hatékony módszer a fedezetszámítás, fedezetelemzés, különös tekintettel a fedezeti pont vizsgálatára. Fedezeti pont az a pont, ahol az árbevétel találkozik az összes költséggel.

Összes költség = változó költség + fix költség

e.) Fordított kalkuláció: A vállalkozás kénytelen elfogadni a piaci árat, és a nyereség növelését a költségek fokozottabb ellenőrzésével megvalósítani.

Közvetlen önköltség = Piaci ár – elvárt bruttó eredmény

2. Termékösszetétel, termékstruktúra kialakítását támogató elemzések meghatározható, hogy a meglévő piaci feltételek mellett rövidtávon milyen értékesítési összetétel a legkedvezőbb a vállalkozás számára, illetve milyen termékstruktúrával tudja biztosítani a folyamatosan kedvező piaci pozícióját.

a.) A rövid távú döntések előkészítésére alkalmazható számítások: Gyártmánykarakterisztika: a termékek gazdaságossági mutatószámai (termékrangsor),

megmutatja, hogy egységnyi erőforráskorlát felhasználása esetén mennyi fedezet képződik (fedezeti hányad, egy gépórára jutó fedezet, egy normaórára jutó fedezet, egységnyi anyag- és energiafelhasználásra jutó fedezet.

95

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013 Gazdaságos termékösszetétel meghatározása: meg kell határozni, az úgynevezett gazdaságos termékösszetételt, hogy melyik az a termék, amelyik a legmagasabb bruttó eredményt biztosítja a vállalkozás számára.

b.) A hosszú távú döntések során alkalmazható módszerek: milyen termékstruktúrával lehet a vállalkozás hosszabb időtartamon keresztül sikeres, érhet el kedvező piaci pozíciót.

3. Értékesítési csatornák, partnerek kiválasztása: A piaci részesedést jelentősen befolyásolja az értékesítés formája, ezért fontos vizsgálni, hogy hol ad el a vállalkozás. (Piacszerzés)

4. Az árubeszerzés elemzése a kereskedelemben: A kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásoknál a beszerzés az értékesítéshez szükséges áruk biztosítását jelenti, ezért nagyon fontos a megfelelő partner kiválasztása.

A beszerzési tevékenység főbb elemei: vásárlói igények felmérése: a szükséges árumennyiségre vonatkozó döntés. megfelelő partner kiválasztása: kihat a vállalkozás jövedelmezőségére. Megfelelő

beszerzési ár, minőség, a márkához kapcsolódó fogyasztói elvárás, a szállító ad-e mennyiségi engedményt, milyen gyakran szállít, milyen költségekkel.

szállítási szerződés megkötése: eseti rendelés, terv szerinti beszerzés, szállítási szerződés, opciós megállapodás. Fontos tartalma a szállítások ütemezésének meghatározása.

rendelések feladása: a szállítási szerződésben rögzített keret-megállapodásokat konkretizálja.

áru mennyiségi és minőségi átvétele: komoly ellenőrzési feladat.

Az értékesítési tevékenység elemzése a döntések végrehajtásának szakaszában (rendelésállomány elemzés): Hasznos információt szolgáltat a vezetők számára, lehetőséget adnak beavatkozásra, javításra. A vállalkozások egy része termelő tevékenységet folytat, ezek megrendelésre dolgoznak. A folyamatos sikerekhez állandóan figyelni kell a rendelésállományt és összetételt. Fontos, hogy a teljesítőképesség megfelelő része le legyen kötve megrendeléssel, különben a teljesítőképesség egy része kihasználatlanul marad.

A rendeléssel való ellátottság vizsgálat: A vállalkozásoknak folyamatosan kell vizsgálniuk, hogy a következő időszakra megfelelő mennyiségű és összetételű rendelésállománnyal rendelkezzenek.

Rendeléssel való ellátottság = Rendelésállomány / tervezett nettó árbevétel

Az élő rendelésállomány fedezettartalmának vizsgálata: az élő (meglévő) rendelésállomány a vállalkozás jövedelmezőségi elvárásainak megfelelően alakul-e, amelyet a rendelésállomány fedezettartalmának folyamatos vizsgálatával állapíthatunk meg.

96


19. AA saját tőke fogalma, struktúrája, jelentősége a gazdálkodásban. A lekötött tartalék, a

tőketartalék és az eredménytartalék fogalma, képzésének célja, számviteli elszámolása. A saját tőke elemeinek változásai, a változásokat előidéző gazdasági események és azok

elszámolása. Az osztalékfizetés feltételei. Mikor fizethető osztalékelőleg?

Saját tőke a mérlegben csak olyan tőkerészt szabad kimutatni, amelyet a tulajdonos bocsátott a vállalkozás rendelkezésére, vagy amelyet a tulajdonos (tag) az adózott eredményéből hagyott a vállalkozásnál. Saját tőkeként kell kimutatni - a Sztv. által előírt - az értékhelyesbítéssel összegszerűen megegyező értékelési tartalékot is. A saját tőkének finanszíroznia kell a társaság gazdálkodását, azaz a negatív saját tőke csak matematikailag értelmezhető az eszköz-forrás összefüggés alapján. A gazdasági társaságokról szóló törvény csak átmeneti állapotként engedi meg, hogy a saját tőke a jegyezett tőke meghatározott szintje alá csökkenjen. A vállalkozás vagyonának saját forrása.

Fajtái:

a) 411. Jegyzett tőke: a tulajdonosok által a vállalkozás létesítésekor és tőkeemeléskor a vállalkozás rendelkezésére bocsátott eszközök értéke. Pénzbeli betétből és nem pénzbeli betétből (apportból) áll. Jegyzett tőke a választott társasági formától függően törzstőke, illetve részvénytőke elnevezést kaphat. Állományba vétel a létesítő okiratban szereplő értéken, a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg történik.Mérlegben szereplő érték a jegyzett tőke könyvszerinti értéke.Jegyzett tőke leszállításakor a korábban visszavásárolt és bevont saját részvények, üzletrészek könyv szerinti értékét rendkívüli ráfordításként, névértékét pedig rendkívüli bevételként kell elszámolni.Kiegészítő mellékletben értékelni kell a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, az eszközök és a források összetételét, a saját tőke és a kötelezettségek tételeinek alakulását, a likviditás a fizetőképesség és a jövedelmezőség alakulását. Meg kell adni a kibocsátott részvények számát, névértékét részvénytípusonként csoportosítva.

b) Jegyzett, de még be nem fizetett tőke: alapításkor, illetve tőkeemeléskor a cégbíróságon bejegyzett tőkének a tulajdonosok által még be nem fizetett, rendelkezésre nem bocsátott összegét. Állományba vétel a cégbírósági bejegyzéskor elfogadott összegben történik. Cégbejegyzés után a tulajdonosokkal szembeni követelést mutatja.Mérlegben szereplő érték a könyv szerinti értékKiegészítő mellékletben értékelni kell a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, az eszközök és a források összetételét, a saját tőke és a kötelezettségek tételeinek alakulását, a likviditás és a fizetőképesség, valamint a jövedelmezőség alakulását.

c) 412. Tőketartalék: tulajdonosoktól, tagoktól, befektetőktől ellenszolgáltatás nélkül, tehermentesen, véglegesen kapott vagyontárgyak, pénzeszközök, átvett eszközök ill. egyéb jogszabály által átvett eszközök cégbíróságon be nem jegyzett saját forrása

növekedéseként kell kimutatni: ázsió: jegyzési és névérték közötti érték tőkeemeléskor véglegesen átadott eszköz értéke jegyzett tőke leszállítása tőketartalékkal szemben szövetkezeti üzletrész bevonása miatti fel nem osztható vagyon forint – deviza áttérés esetén az áttérési különbözet növeli a tőketartalékot

Csökkenésként kell kimutatni: jegyzett tőke emelése szabad tőketartalékból veszteség miatti negatív eredménytartalék ellenételezésére felhasznált összeg tőketartalék lekötött tartalékba átvezetett összege tőketartalék terhére jogszabály által átadott eszköz, pl. haszonélvezeti jog átadása

97

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013Kiegészítő mellékletben be kell mutatni a saját tőke üzleti éven belüli változását, annak okait. Mérlegben szereplő érték a könyv szerinti érték

d) 413. Eredménytartalék: az előző évek áthozott mérleg szerinti eredménye, ez a saját tőke változó eleme.

képzése: előző év mérleg szerinti eredménye (lehet +, vagy -) jegyzett tőke leszállítása, felemelése az eredménytartalékkal szemben lekötött tartalékkal szemben van felhasználása osztalékfizetésre tulajdonosok pótbefizetései veszteség ellentételezésére, illetve ezen összegek visszafizetése

Mérlegben szereplő érték a könyv szerinti értékKiegészítő mellékletben be kell mutatni a saját tőke üzleti éven belüli változását, annak okait.Analitikus nyilvántartás és főkönyvi nyilvántartás közötti egyeztetése év végen, a beszámoló összeállítását megelőzően kell elvégezni.

d) 414. Lekötött tartalék: a tőketartalékból, illetve az eredménytartalékból lekötött összegeket és a kapott pótbefizetések összegét foglalja magába. A lekötést az eredménytartalékkal szemben kell elszámolni, feloldása a tőketartalékkal vagy az eredménytartalékkal szemben kell elszámolni. Bizonylata a közgyűlési napló, alapítói, taggyűlési határozat vagy vezetői utasítás, rendelkezés. A képzést már a határozat napján könyvelni kell.

képzése : alapítás – átszervezés kísérlet fejlesztés le nem írt része visszavásárolt saját részvény visszavásárláskori értéke veszteség fedezésére történő pótbefizetések azon része, amely december 31-ig nem került átutalásra Nem az eredménytartalékkal szemben, veszteség fedezetére kapott pótbefizetés „A-C” különbözet: veszteséget lehet elhatárolni (beruházási hitel, immateriális javak, hitel devizában)

Állományba vétele: a tőketartalékból, illetve az eredménytartalékból lekötött összegeken és a kapott pótbefizetés összegében.

Mérlegben szereplő érték a könyv szerinti értékKiegészítő mellékletben értékelni kell a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, az eszközök és a források összetételét, a saját tőke és a kötelezettségek tételeinek alakulását, a likviditás és a fizetőképesség, valamint a jövedelmezőség alakulását. Be kell mutatni a saját tőke üzleti éven belüli változását, annak okait.

e) 417. Értékelési tartalék: az értékhelyesbítéssel azonos összegű saját forrás. Nem kötelező eleme a számvitelnek, a számviteli politikában kell rögzíteni, hogy él-e vele a vállalkozás.

Részei: értékhelyesbítés értékelési tartaléka a piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítés összege valós értékelés értékelési tartaléka a valós értéken történő értékelés alapján, a saját tőkével szemben elszámolt értékelési különbözet összege.

elszámolható: vagyoni értékű jogok; szellemi termékek; ingatlanok, és a hozzá kapcsolódó vagyoni értékű jogok; műszaki berendezések; Egyéb berendezések; tenyészállatok; tartós tulajdonosi részesedést jelentő befektetések.

Mérlegben szereplő érték a könyv szerinti érték, az értékhelyesbítéssel azonos érték.Kiegészítő mellékletben be kell mutatni az értékhelyesbítések nyitó értékét, növekedését, csökkenését, záró értékét részletezve. Könyvvizsgálóval auditáltatni szükséges.

98

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013f) 419. Mérleg szerinti eredmény: az osztalékra igénybevett eredménytartalékkal növelt, jóváhagyott osztalékkal csökkentett tárgyévi adózott eredmény, egyezően az eredmény-kimutatásban kimutatott összeggel. Állományba vétel az eredménykimutatásban kimutatott összegben történik.Mérlegben szereplő érték a könyv szerinti érték.Kiegészítő mellékletben be kell mutatni a társasági adóalapot módosító tételeket.

Osztalékfizetés feltétele: a tárgyévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege nem csökken a jegyzett tőke összege alá. Az osztalék maximális összegét az osztalékfizetési korlát határozza meg.

Működő tőke meghatározása:+ Jegyzett tőke (411)- Jegyzett, de még be nem fizetett tőke- Visszavásárolt saját részvény névértéken = Működő tőke

Osztalékfizetési korlát meghatározása: Maximálisan kifizethető osztalék:

1. Adózott eredmény, ha (+)2. Eredménytartalék (413), ha (+) (K egyenleg)3. 1. + 2. Összesen:4. Adózott eredmény, ha (-)5. Eredménytartalék (413), ha (-) (T egyenleg)6. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke7. Tőketartalék8. Csökkentő tételek: (7 – (4+5+6)), csak akkor van, ha ez negatív, ha pozitív, akkor

nincs csökkentő tétel.9. Kifizethető maximális osztalék: (3. – 8.)

Osztalékelőleg: csak akkor fizethető ki a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredmény (eredménytartalékkal kiegészített adózott eredmény), ha a lekötött- és értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege nem csökken a jegyzett tőke összege alá.

99


19. BAz éves beszámoló részét képező kiegészítő melléklet célja, tartalma, kapcsolata az éves

beszámolóval. Az egyszerűsített éves beszámoló részét képező kiegészítő melléklet különbözősége.

Kiegészítő mellékletbe azokat a számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat kell leírni, amelyet a számviteli törvény előír, továbbá mindazokat, amelyek a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetének működése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok a befektetők, a hitelezők számára - a mérlegben, az eredménykimutatásban szereplőkön túlmenően - szükségesek.

Követelmény: a nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága álljon arányban az információk előállításának költségeivel (költség-haszon összevetésének elve) az éves beszámoló részét képező mérleget, eredménykimutatást és kiegészítő mellékletet a hely és a kelet feltüntetésével a vállalkozó képviseletére jogosult személy köteles aláírni.

Tartalma

1.) Általános rész Értékelni kell a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, az eszközök és források összetételét, a saját tőke és a kötelezettségek alakulását, a likviditást, a fizetőképességet, valamint a jövedelmezőség alakulását.

Ismertetni kell a beszámoló összeállításánál alkalmazott szabályrendszert, az alkalmazott értékelési eljárásokat, az értékcsökkenés elszámolásának módjait (módszer, gyakoriság)

Be kell mutatni az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák hatását, évenkénti bontásban.

Tartalmaznia kell a Cash-flow kimutatást is.

2.) Specifikus rész: A kiegészítő melléklet specifikus részei a mérleghez és az eredmény-kimutatáshoz kapcsolódnak

Mérlegre vonatkozó előírások: Össze nem hasonlítható adatokat tételesen kell megjelölni és indokolni. Ha egy eszköz vagy kötelezettség a mérleg több tételében is elhelyezhető, illetve ha

minősítése egyik évről a másikra megváltozik, akkor az alkalmazott megoldást számszerűsítve, az összetartozás, az összehasonlíthatóság tételhivatkozásaival meg kell adni.

Általánostól eltérő értékelés esetén (vagy csak devizavételi, vagy csak deviza-eladási árfolyam), adódó különbözetet, ha ezek hatása jelentős.

Tételes előírásokat a kiegészítő mellékletben kell bemutatni pl.:- céltartalék képzése, felhasználása- hitelek- kölcsönök következő évi törlesztő részletét- üzleti vagy cégérték 5 évnél hosszabb idő alatti leírás indokait- 5 évnél hosszabb futamidejű kötelezettségeket- immateriális javak, tárgyi eszközök nyitó bruttó értékét, annak növekedését, csökkenését, záró bruttó értékét, külön az átsorolásokat, továbbá a halmozott értékcsökkenés nyitó értékét, tárgyévi növekedését, záró értékét, külön az átsorolásokat, a tárgyévi értékcsökkenési leírás összegét legalább a mérlegtételek szerinti bontásban.- A befektetett pénzügyi eszközök, a készletek valamint a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok értékelése kapcsán elszámolt értékvesztés és a visszaírt értékvesztés nyitó- záró értékét, növekedését, csökkenését, legalább mérlegtételek szerinti bontásban.

100

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013Eredménykimutatásra vonatkozó információk: Össze nem hasonlítható adatokat tételesen kell megjelölni és indokolni. Egyik változatról a másikra való áttérés, valamint az egyes tételek összevonásának az

indoklása Tételes előírások pl.:

- Exporttámogatás esetén a kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell a támogatott exportbevételhez kapcsolódó közvetlen költségek összegét- A támogatási program keretében végleges jelleggel kapott, folyósított, illetve elszámolt összegeket támogatásonként, azok felhasználását- A kutatás és kísérleti fejlesztés tárgyévi költségeit- A rendkívüli bevételeket, a rendkívüli ráfordításokat a felsorolt jogcímek szerint részletezni kell, amennyiben azok eredményre gyakorolt hatása jelentős.

3.) Tájékoztató rész: azokat a számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat kell felvenni, amit a törvény előír, továbbá amelyek a megbízható, valós kép kialakításához szükségesek. Be kell mutatni a sajátos tevékenységgel kapcsolatos információkat.

A tájékoztató résznek – többek között – a következőket kell tartalmaznia: A tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát, bérköltségét és

személyi jellegű egyéb kifizetéseit, mindegyiket állománycsoportonként bontva. Részvénytársaságnál a kibocsátott részvények számát és névértékét részvény- típusonként

csoportosítva (ezen belül külön feltüntetve a tárgyévben kibocsátottakat), továbbá a kibocsátott átváltoztatható kötvények számát és névértékét.

Minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő vállalkozónak leányvállalata.

Minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amelyet a mellékletet készítő vállalkozó más vállalkozóval közösen vezet.

Minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő vállalkozónak társult vállalkozása, bemutatva külön-külön azok saját tőkéjét, jegyzett tőkéjét, tartalékait, a birtokolt részesedés arányát, a legutolsó üzleti év mérleg szerinti eredményét.

Minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő vállalkozónak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozása.

Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének nem kell tartalmaznia

A képzett céltartalék, illetve annak felhasználása összegét A követelések eredeti, nyilvántartásba vételi értékét, az elszámolt, illetve visszaírt, és a

halmozottan elszámolt értékvesztés összegét A rendkívüli bevételek illetve ráfordítások között kimutatott saját tőke összegét, valamint

azokat a tételeket, amelyeket halasztott bevételként határolt el a társaság, cash flow-kimutatást Azon társaságok adatait, amelyekben tulajdoni részesedéssel rendelkezik Ami után céltartalékot kell képezni (várható kötelezettség, jövőbeni költségre, egyéb

kötelezettség) azokat az összegeket, amelyek az értékelés következtében a társasági adó

megállapításánál módosító tételt jelentenek, a rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások társasági adóra gyakorolt számszerűsített hatását

az immateriális javak, a tárgyi eszközök nyitó bruttó értékét, annak növekedését, csökkenését, záró bruttó értékét, külön az átsorolásokat, továbbá a halmozott értékcsökkenés nyitó értékét, tárgyévi növekedését, csökkenését, záró értékét, külön az átsorolásokat, a tárgyévi értékcsökkenési leírás összegét legalább a mérlegtételek szerinti bontásban,

Exportértékesítéssel, támogatással kapcsolatos adatokat.

101


20. AA céltartalék fogalma, célja, fajtái. A céltartalékok helye a mérlegben. A céltartalékok

képzésével és felhasználásával kapcsolatos gazdasági események, azok könyvelése és hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A céltartalékokkal kapcsolatos információk a

kiegészítő mellékletben.

Céltartalékok olyan (adózás előtti eredmény terhére) képzett forrás, amelyet a számviteli törvényben meghatározott jogcímek szerint a tárgyévet követően jelentkező várható kötelezettségek fedezetére, illetve egyéb címen kell képezni, illetve képezhet a vállalkozás. Óvatosság-elv érvényesülése.

Kell képezni azokra a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik féllel szembeni fizetési kötelezettségekre, amelyek a mérlegfordulónapon valószínű vagy bizonyos, hogy fennállnak, de összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan, és azokra a fedezet más módon nem lett biztosítva.

Mérlegben elfoglalt helyük az „A” változat szerint az E., a „B” változat esetén az I. sorban van.

Fajtái:

421. Céltartalékok várható költségekre: képzése kötelező, olyan kötelezettségekre, amelyek a múltbeli vagy folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származnak. függő kötelezettségre: harmadik személlyel szembeni kötelezettségek, lehetnek

pénzeszközre, vagy egyéb eszközre vonatkozó kötelezettségek. Pl.: garanciavállalás, peres ügyekkel kapcsolatos várható kötelezettségek

biztos (jövőbeni) kötelezettség: olyan visszavonhatatlan kötelezettség, amely szerződésen alapul, és teljesítése még nem történt meg. Pl.: határidős adásvételi ügyletek

Mérlegen kívüli tétel: szerződés alapján fennálló, függő, vagy biztos kötelezettség. pl.: korengedményes nyugdíjfizetési kötelezettségek. Nem rendszeres fenntartási, átszervezési ktöltség.

422. Céltartalék jövőbeni költségekre: képezhető olyan jövőbeni költségekre, amelyek valószínűsíthetően, időszakonként ismétlődően, jelentős összegben felmerülnek, de összegük és időpontjuk bizonytalan, és nem vehetők fel a passzív időbeli elhatárolások közé.

424. Halasztott ráfordításként: elszámolt nem realizált árfolyamveszteséghez kapcsolódó céltartalék. Ha devizakészlettel nem fedezett külföldi pénzértékre szóló hiteltartozások, devizakötvény kibocsátásából származó tartozások nem realizált árfolyamveszteségét itt mutatta ki a vállalkozás, akkor ebben az esetben céltartalékot is kell képezni (a futamidő arányában számított hányadának megfelelő összegben).

429. Egyéb céltartalékok: kormányrendelettel szabályozott tartalékképzés.

Mérlegben szereplő érték: a könyv szerinti érték

A céltartalékképzésnél minden információt figyelembe kell venni, ami a mérlegkészítés időpontjáig ismertté válik. A céltartalék képzés mértékét „témánként ” a legmagasabb fizetési kötelezettség és jövőbeni költség várható legmagasabb összege alapján kell meghatározni. A vállalkozásnak a számvitel politikában kell rögzítenie, hogy a tárgyévi céltartalékkképzés és – felhasználás számításokkal alátámasztott összegét milyen ütemezésben, milyen gyakorisággal számolja el. A beszámoló készítést megelőzően, minimum egyszer a fordulónapra vonatkozóan el kell számolni a belső szabályzatban meghatározott módszerrel megállapított összeget. Az óvatosság számviteli alapelve kimondja, hogy céltartalék képzés összegét akkor is el kell számolni, ha emiatt a vállalkozás eredménye negatívvá válik, vagy a céltartlék összege tovább növeli a veszteséget.

Kapcsolat az eredmény- kimutatással:

Képzése: egyéb ráfordítás Feloldása: egyéb bevétel

102

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013KönyvelésT 01 – K 01 A függő kötelezettség nyilvántartásba vételeT 02 – K 02 A biztos (jövőbeni) kötelezettség nyilvántartásba vételeT 865 – K 421 Fordulónapon céltartalék képzéseT 421 – K 965 A kötelezettség kivezetésével egyidejűleg a céltartalék összegének feloldása Ha nem használjuk fel, akkor is ezt kell könyvelni.Nem realizált árfolyamveszteség elhatárolása miatt képzett céltartalék.Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként elszámolható a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló – beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz kapcsolódó- hiteltartozások és devizakötvény-kibocsátásból származó- tartozások esetén a tárgyévben, a mérleg-fordulónapi értékelésből adódóan keletkezett és a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolt- árfolyamnyereséggel nem ellentételezett – árfolyamveszteség teljes összege, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a csökkentésével. Ha a vállalkozó él ezen lehetőséggel, akkor az üzleti év végén az így elhatárolt halmozott összegnek a hitelfelvételtől eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell kimutatni.Céltartalék= Nem realizált árfolyamveszteség halmozott összege X Hitelfelvételtől eltelt

Hitel figyelembe vehető futamideje időA nem realizált árfolyamveszteség elhatárolásának első évét követő években a céltartalékot újra kell számolni. Amennyiben az előző üzleti év végéig ilyen címen képzett céltartalék ennél kevesebb, illetve több, a különbözettel a tárgyévben kell a céltartalékot növelni az egyéb ráfordításokkal szemben, illetve csökkenteni az egyéb bevételekkel szemben.

Ezt a szabályt a pénzügyi lízing kötelezettségekre is lehet alkalmazni.

A céltartalék képzés bizonylatai.A céltartalék képzéssel kapcsolatos szerződéseket, számításokat a vállalkozás, a beszámolót alátámasztó dokumentációként meg kell, hogy őrizze.A bizonylatokat úgy érdemes csoportosítani, hogy azok a kiegészítő melléklethez szükséges adatokhoz is információt nyújtsanak.

Kiegészítő mellékletben: a képzés illetve a felhasználás összegét jogcímek szerinti részletezésben kell bemutatni. Eltéréseket indokolni kell. Itt kell bemutatni a környezetvédelmi kötelezettségekre szolgáló jövőbeni költségek fedezetére képzett céltartalék összegét, ezzel kapcsolatban elszámolt költségek összegét, illetve a kötelezettségek között ki nem mutatott környezetvédelmi, helyreállítási kötelezettségek várható összegét.

Részletesen kell bemutatni a kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló kötelezettségekre képzett céltartalék, illetve annak felhasználása összegét jogcímek szerinti részletezésben, különös tekintettel a garanciális kötelezettségekre képzett céltartalékot.

Nem kell az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének a képzett céltartalék, illetve annak felhasználását, az előző évi és tárgyévi céltartalék összege közötti lényeges eltérés indokait sem kell kimutatni.

103


20. BA számla, mint a számviteli bizonylat jelentősége, tartalma és kellékei. A számviteli

fegyelem megsértésének jogkövetkezményei.

Számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) - függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától -, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá. A számlát a teljesítéstől számított ésszerű időn belül (15 nap) kell kiállítani.

Számla Adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely papír alapú vagy elektronikusan kibocsátott bizonylat, mely a következőket tartalmazza, ezt az áfa törvény írja le :

a számla sorszáma, kibocsátásának kelte, a termékértékesítést teljesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany neve, címe és adószáma, a vevő neve, címe, illetve ha a vevő az adó fizetésére kötelezett, annak adószáma, közösségen belüli adómentes értékesítés esetén, amennyiben a Közösségen belülről történő termékbeszerzés során a vevő az adó fizetésére kötelezett személy, ennek közösségi adószáma, a teljesítés időpontja, a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási száma, a termék, szolgáltatás mennyiségi egysége és mennyisége, a termék, szolgáltatás adó nélkül számított egységára, a termék (szolgáltatás) adó nélkül számított ellenértéke összesen, a felszámított adó százalékos mértéke, az áthárított adó összege összesen, a számla végösszege, a fizetés módja és határideje.

Kötelező szerepeltetni a számlában az adó alapjának és az áthárított adó összegének a felszámított adómérték szerinti részletezését. A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is), legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni, ez a szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is vonatkozik

Egyszerűsített számla: Adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan papír alapú, vagy elektronikus úton kibocsátott bizonylat, amely legalább a következő adatokat tartalmazza, az áfa törvény alapján. 2013-tól kiszélesedik az egyszerűsített adattartammal rendelkező számla kibocsátási köre. Ennek értelmében az olyan esetekben, amikor a számla bruttó összege nem haladja meg a 100 eurónak (252,19 Ft/Euró) megfelelő pénzösszeget, akkor a számlára vonatkozó előírásoktól eltérően nem kell az adóalapot, az adómértéket, illetve az áthárított adómértéket feltüntetnie, hanem elegendő a bruttó ellenértéket, és a felülről számított százalék éréket szerepeltetni.

a számla sorszáma, kibocsátásának kelte, a termékértékesítést teljesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany neve, címe és adószáma, a vevő neve, címe, illetve ha a vevő az adó fizetésére kötelezett, annak adószáma, közösségen belüli adómentes értékesítés esetén, amennyiben a Közösségen belülről történő termékbeszerzés során a vevő az adó fizetésére kötelezett személy, ennek közösségi adószáma, a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási száma, a termék, szolgáltatás mennyiségi egysége és mennyisége, a termék, szolgáltatás adóval együtt számított egységára, a termék (szolgáltatás) adóval együtt számított ellenértéke összesen,

a meghatározott százalékérték.

104

http://www.penzugysziget.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=43&Itemid=30

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013A számlakibocsátás során figyelemmel kell lenni a számviteli törvény számviteli bizonylatotokra vonatkozó előírásaira is.Számlával egy tekintet alá eső okirat és nyugta is kibocsátható a gazdasági esemény bizonylataként.Létezik még gyűjtőszámla és folyamatos teljesítésű számlák.2013-tól az áfa törvény a számlákra vonatkozó előírásokat néhány pontban kibővítette: a vevő adószámának kötelező feltüntetése, ha az áthárított áfa összege eléri vagy meghaladja a 2 M Ft-ot, a „pénzforgalmi elszámolás” esetén (áfára vonatkozó pénzforgalmi szemlélet), „önszámlázás” (adóalany helyett a vevő állítja ki a számlát), „kisadózó” (KATA). Pontosító jellegű intézkedések 2013-tól: „fordított adózás”

A számviteli fegyelem megsértése: Aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt beszámolási, könyvvezetési és egyéb kötelezettségét, bizonylati fegyelmet megszegi, és ezzel a vagyoni helyzetének áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja vagy megnehezíti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A BTK definiálja a gazdasági bűncselekményeket; számviteli munkával összefüggésben a következő gazdasági bűncselekményeket kell kiemelni:

Számvitel rendjének megsértése,

csődbűncselekmény (gazdasági szereplők egymás között),

adócsalás (állami és gazdasági szereplők között),

Számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény,

Pénzmosás,

Tartozások fedezetének elvonása,

Visszaélés készpénz helyettesítő fizetési eszközzel.

A büntetés bűntett miatt 3 évig terjedő szabadságvesztés, ha a cselekmény:

- adott üzleti évet érintően a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő az eredmény vagy a saját tőke értékének, illetőleg a mérlegfőösszegnek a megállapítása szempontjából, vagy

- az adott üzleti évet érintően a vagyoni helyzet áttekintését, illetőleg ellenőrzését meghiúsítja.

Ha a cselekményt pénzügyi intézmény, biztosító intézet, vagy befektetési szolg. Szervezet körében követik el, úgy a büntetési tétel 5 évig terjedő szabadságvesztés.

Vétségnek minősül a gondatlanság és a szándékosság kizárása esete, ebbe a kategóriába tartozik a adminisztratív csődbűntett.

Az a könyvelő, aki a gazdasági események folyamatát tükröző bizonylatok adatait a könyvviteli nyilvántartásokban nem rögzíti, ezekbe a nyilvántartásokba szabályszerűen kiállított bizonylat nélkül jegyez be adatokat, és ezzel jelentősen nehezíti megbízója vagyoni helyzetének ellenőrzését, megsérti a bizonylati rendet (számviteli fegyelmet). Az adócsalás ténye szükségszerűen együtt jár a számvitel rendjének megsértésével a bizonylati rend megsértésén keresztül, ami legalább vétségnek minősül. Aki az adókötelezettség megállapítása szempontjából jelentős tényekre valótlan adattartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a hatóság elől elhallgat és ezzel adóbevételt csökkent vétséget követ el, és 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Vétség vagy szándékosságtól függően 2-8 évig terjedő büntetés lehetséges.

A mérlegképes könyvelő szempontjából lényeges, hogy számviteli szolgáltatás vállalása esetén írásban kössön szerződést, melyben rögzíteni kell a feladatok, határidők , szolgáltatási díjak részletezésén túl a felelősségi körök meghatározását. Az esetleges eljárás során a felelősség megállapítása a szerződés tartalmától a vállalkozás belső szabályzataitól függ.

105


21. AA kötelezettségek fogalma, fajtái. A kötelezettségek mérlegtételének meghatározása. A

hátrasorolt kötelezettségek, hosszú lejáratú kötelezettségek, rövid lejáratú kötelezettségek. A kötelezettségek mérlegtételeinek értékelése, különös tekintettel a devizakötelezettségekre.

A kötelezettségek és a mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítő melléklet kapcsolata.

F: Kötelezettségek: jogszabályi előírásokból, teljesített szerződésből eredő, általában pénzformában kigyengítendő, előlegként átvett pénzeszközökhöz kapcsolódó a vállalkozó által elismert tartozások.Kapcsolódhatnak áruszállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz (hitel, kölcsön), állami költségvetést megillető tartozásokhoz (adó, illeték, vám, járulék) alapítókkal, munkavállalókkal szembeni tartozásokhoz.A kötelezettségek között csak azokat szabad kimutatni, amelyek értéke pontosan ismert, vagy meghatározható.

A kötelezettség értékelésekor (az óvatosság elvét érvényesítve) a legmagasabb érték elvét kell alkalmazni. Vagyis a kötelezettség értékét az elismert tartozás összegében az azt növelő tételek (árfolyamveszteség, többletfizetési kötelezettségek) figyelembe vételével kell meghatározni azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási vagy egyéb szerződésekből eredő, elismert fizetési kötelezettsége, amelyek a szállító által már teljesítettek

Fajtái: F/I Hátrasorolt kötelezettségek között kell kimutatni minden olyan kapott kölcsönt, amelyet ténylegesen a vállalkozó rendelkezésére bocsátottak, a követelés a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll, a kölcsön visszafizetési határideje vagy meghatározatlan, vagy jövőbeni eseményektől függ, eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, törlesztése az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges.

Kapcsolt vállalkozással szemben; Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben; Egyéb gazdálkodóval szemben

F/II Hosszú lejáratú kötelezettség: az egy üzleti évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsön és hitel, a mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes törlesztő részletek levonásával.Fajtái:

hosszú lejáratra kapott kölcsön; átváltoztatható kötvény; tartozás kötvénykibocsátásból; beruházási és fejlesztési hitelek; egyéb hosszú lejáratú hitel; tartós kötelezettség kapcsolt vállalkozással szemben; tartós kötelezettség egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben; egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

F/III Rövid lejáratú kötelezettségek az egy üzleti évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, ideértve a hosszú lejáratú kötelezettségekből a mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes törlesztő részleteket is. A rövid lejáratú kötelezettségek közé tartozik

a vevőktől kapott előleg, az áruszállításból és szolgáltatás teljesítéséből származó szállítókkal szembeni kötelezettség, a váltótartozás, a fizetendő osztalék, fizetendő kamat. Értékelési különbözetek

106

http://www.lizingpercek.hu/szotar-kamat.html

http://www.lizingpercek.hu/szotar-osztal%C3%A9k.html

http://www.lizingpercek.hu/szotar-hossz%C3%BA+lej%C3%A1rat%C3%BA+k%C3%B6telezetts%C3%A9gek.html

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013Állományba vétel:

Forintban keletkezett kötelezettségnél az elismert, számlázott vagy ténylegesen folyósított összeg, szerződésben rögzített, bevallott összeg

Devizában, valutában keletkezett kötelezettségnél, a devizaszámlára vagy valutapénztárba érkezik a pénz, akkor a teljesítés napján érvényes választott árfolyamon, ha elszámolási betétszámlára érkezik a pénz, akkor a teljesítés napján érvényes devizavételi árfolyamon számított forintértékben.

A bekerülési jogcíme Bekerülési értékHitel, kölcsön szerződés szerinti, folyósított összegKötvénykibocsátás kötvény névértékeVevőtől kapott előleg ténylegesen befolyt összegSzállítói tartozás számlázott, áfát is tartalmazó összegVáltó kibocsátás névérték (kiáltott tartozás) + futamidőre jutó kamatAdóbevallás, adókivetés bevallott, kivetett összegAz egyéb rövid lejáratú kötelezettségek:

Adók, adójellegű kötelezettségek Vámkötelezettségek Munkavállalókkal, tagokkal szembeni kötelezettségek Társadalombiztosítási tartozások Egyéb ( elfogadott kártérítési igény, késedelmi kamat, bírság, átvállalt egyéb rövid

lejáratú kötelezettségek, stb.)

Mérlegben szereplő érték: a kötelezettségek könyv szerinti értéke.

Mérlegbe csak akkor vehető fel a kötelezettség, ha azt a vállalkozás elismerte, elfogadta, a másik fél által megtörtént a teljesítés, különféle szerződésből származik és jellemzően pénzformában teljesítendő.

Év végén értékelni kell minden olyan devizás tételt, ami a mérleg fordulónapon fennáll. Ezeket a mérleg fordulónapi választott árfolyamon kell átszámítani, és nyilvántartásba venni.

A kötelezettség értékeléseA vevőtől kapott előleget a ténylegesen befolyt összegben kell nyilvántartásba venni. A devizában kapott előleget a számviteli politikában meghatározott árfolyamon kell forintra átszámítani. A külföldi pénznemben fennálló kötelezettségek értékelése a vállalkozás számviteli politikájában meghatározott módszer alapján történik. A szerződés szerinti és a pénzügyi teljesítés időpontjában, illetve a mérlegfordulónapon az érvényes devizaárfolyam eltérhet. Az összevont árfolyamkülönbséget, el kell számolni az eredményben, a pénzügyi műveletek között.

Eredménykimutatással való kapcsolat:

Beszerzés: Költség ráfordítás Realizált árfolyamnyereség: pénzügyi műveletek egyéb bevételei Realizált árfolyamveszteség: Fizetendő kamat: pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai, fizetendő kamatok Tartozásátvállalás: Rendkívüli ráfordítás, vagy rendkívüli bevétel (ki vállalt, mit?) Elengedett kötelezettség: Rendkívüli bevétel

Kiegészítő mellékletben be kell mutatni: az 5 évnél hosszabb lejáratú kötelezettségeket; a zálogjoggal biztosított kötelezettségeket; a jövőbeni nyugdíjazás, végkielégítés összegét; környezetvédelmi kötelezettségeket.

107


21. BA vállalkozás pénzügyi helyzetét és annak alakulását jellemző mutatók részletes

ismertetése.

A vállalkozások gazdálkodásának egyik legfontosabb elemzési területe a pénzügyi helyzet vizsgálata. A vállalkozás vezetése éppúgy érdekelt a pénzügyi helyzet naprakész ismeretében, mint a piac külső szereplői, a hitelezők, a szállítók, a befektetők.

A vállalkozás pénzügyi helyzetének megítélése során az elemzés 3 fő irányt: a hosszú lejáratú fizető- és hitelképesség - az adósságállomány, a rövid lejáratú fizető- és hitelképesség – a likviditás és a pénzáramok – cash flow alakulásának vizsgálatát érinti.

A) AZ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYRA VONATKOZÓ MUTATÓK:Az adósságállomány alatt az egy évet meghaladó, hosszú lejáratú tartozásokat értjük. Ennek többirányú elemzése is elképzelhető. Az adósságállományt egyrészt a tartós, állandó tőkeelemek összegével célszerű összehasonlítani, másrészt az adósságszolgálat fedezettségét kell vizsgálni. Az adósságállomány elemei a hátrasorolt és a hosszú lejáratú kötelezettségek mérlegsorokban egyaránt lehetnek.

Adósságállomány aránya= Adósságállomány/Adósságállomány+Saját tőke x 100 (kritikus, ha 60-65%) A saját tőke aránya= Saját tőke/Adósságállomány+Saját tőke x 100 Adósságszolgálati fedezeti mutató= Adózott eredmény+É.Cs+H.lej. köt.kamatai/hátrasorolt és h.lej. köt. esedékes törl. részletei+kamatai (kritikus, ha tartósan 1,3-nál kisebb) Adósságállomány fedezettsége= Saját tőke/Adósságállomány x 100 Eladósodottság foka= kötelezettségek/Eszközök összesen x 100

B) LIKVIDITÁSI MUTATÓKA likviditás elemzése a likvid (rövid távon pénzzé tehető) eszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek összehasonlítását jelenti.

LIKVIDITÁSI MUTATÓ I.= Forgóeszközök/Rövid lejáratú kötelezettségek, kritikus, ha <= 1,3, adósminősítéskor 1,8 feletti értéket pontozzák kedvezően. LIKVIDITÁSI MUTATÓ II. (gyorsráta)= forgóeszközök- készletek/Rövid lejáratú kötelezettségek.

A likviditási helyzet vizsgálatának a mutatószámok mellett gyakran alkalmazott eszköze a likviditási mérleg.Olyan kétoldalú kimutatás, amely az eszközöket a pénzzé tehetőségük sorrendjében, a forrásokat a rendelkezésre állásuk sorrendjében mutatja.

Eszközök:

Azonnal rendelkezésre álló pénzeszközök (Pénztár, Bankbetét, Értékpapírok)1 éven belül behajtható követelések (az éven belül behajtható követelés)1 éven belül pénzzé tehető eszközök (Készletek, forgatási célú értékpapírok, Bevételek

aktív időbeli elhatárolása)1 éven túl pénzzé tehető eszközök (Az előző 3 kategóriából fennmaradó részek)Befektetett eszközök, pénzzé nem tehető eszközök (Költségek ráfordítások aktív időbeli

elhatárolása, Halasztott ráfordítások)

108


Források:

Azonnal esedékes kötelezettségek (néhány napon belül lejáró rövid lejáratú kötelezettségek)

1 éven belül esedékes kötelezettségek (RLK maradéka; Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása, Céltartalékok éven belüli része)

Hosszú lejáratú kötelezettségek esedékes törlesztő részleteHosszú lejáratú kötelezettségek (HLK fennmaradó része /éven belüli törlesztő részlettel

csökkentett/, Hátrasorolt kötelezettségek; Költségek-, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása éven túli része; Céltartalékok éven túli része)

Vissza nem fizetendő források (Saját tőke, Bevételek passzív időbeli elhatárolása, Halasztott bevételek)

Elemzése: Mutató1 = Eszközök I. / Források I.

C) PÉNZÁRAMOK ALAKULÁSA (CASH-FLOW)

A CF nem más, mint a pénzforrások képződésének és felhasználásának folyamata egy meghatározott időszak alatt. Pénzbevételek és pénzkiadások különbsége.HASZNOSÍTÁSA:

a vállalkozás vezetése számára a CF-kimutatás legfontosabb funkciója, hogy a vezetés számszerűsítve láthatja korábbi döntései következményeit és a döntések hatásait a pénzeszközök állományára. A hitelezők és a befektetők a CF-kimutatásból információt kaphatnak a vállalkozás kötelezettség teljesítési és osztalékfizetési képességére vonatkozóan.

A vállalkozás operatív működési (üzleti) tevékenysége, a befektetési (beruházási) tevékenysége és a pénzügyi (finanszírozási) tevékenysége befolyásolják a CF alakulását.

D) ADÓSSÁGFEDEZETI, ADÓSSÁGSZOLGÁLATI ÉS KAMATFEDEZETI MUTATÓK

hosszú lejáratú kötelezettségteljesítési képesség = Bruttó (operatív) CF/ Hosszú lejáratú kötelezettségek hosszú lejáratú kötelezettségteljesítési képesség = Bruttó (operatív CF/ Hosszú lejáratú kötelezettségek esedékes törlesztő részlete a társaság működéséből származó pénzeszköz elegendő forrást biztosít-e a kamatfizetésekre: Bruttó (operatív) CF/ Hosszú lejáratú kötelezettségek esedékes kamatai

E) BEFEKTETÉS FINANSZÍROZÁSI MUTATÓ: Operatív CF/Befektetési pénzszükséglet (a vállalkozás az adott időszak befektetési tevékenységét milyen arányban képes saját működési pénzforrásból finanszírozni, illetve milyen nagyságú küldő forrásbevonás szükséges)

F) JÖVEDELMEZŐSÉGI MUTATÓK: Operatív CF/Értékesítés nettó árbevétele; Operatív CF / Saját tőke: egységnyi árbevétel realizálása, illetve egységnyi tőkelekötés mekkora pénzjövedelmet eredményezett.

109


22. AAz üzemi (üzleti) eredmény megállapítása összköltség, forgalmi költség eljárással, valamint

az „A” és „B” módszerrel. Az eredménykimutatás fajtáihoz kapcsolódó fogalmak, az értékesítés nettó árbevétele (elszámolásának feltételei, időpontja), az aktivált saját

teljesítmények értéke (tartalma, elszámolása).

Az eredménykimutatás olyan számviteli okmány, amely a vállalkozó tárgyévi mérleg szerinti, a vállalkozónál maradó adózott eredményének levezetését tartalmazza, az eredmény keletkezésére, módosítására ható főbb tényezőket, a mérleg szerinti eredmény összetevőit, kialakulását mutatja be.Az EU negyedik irányelve és azzal teljesen összhangban a magyar számviteli törvény részletes előírásokat tartalmaz mind a formai, mind a tartalmi követelményekre. Magyarországon a vállalkozás az eredménykimutatás szerkezetére vonatkozó irányelvek szerint sémák közül választhatunk, a tételek továbbrészletezhetők és a sajátosságoknak megfelelő új tételekkel bővíthetők.A vállalkozók az eredmény megállapításánál tartalmát tekintve kétféle eredménykimutatási eljárás közül választhatnak: összköltség eljárás, és forgalmi költség eljárás módszere.A kétféle eljárás azonos eredménykategóriák megállapítását teszi lehetővé. Csak az üzemi tevékenység eredménye megállapításának elveiben, illetve alapinformációkban van eltérés. A választott módszert a számviteli politikában kell rögzíteni.

ÖSSZKTG ELJÁRÁS:Elsődlegesen az üzleti évben felmerülő költségek gyűjtését és bemutatását hangsúlyozza. A költségelszámolás nyitott, nagyobb lehetőséget biztosít az elemzésre. Lehetővé teszi az egyes időszakok összehasonlítását. A könyvvezetés során az 5. számlaosztályt használják. Azoknak a vállalkozásoknak célszerű használni, ahol alapvetően kereskedelmi vagy szolgáltatási tevékenységet végeznek. A vállalkozás nagysága nem jelentős, nem végeznek sokrétű tevékenységet. A vezetés az önköltségelemzésre nem helyez nagy hangsúlyt.

FORGALMI KTG ELJÁRÁS: Az értékesítési árbevétellel az értékesítés költségeit állítja szembe. A beszámoló alapján lehetővé teszi az átlagos jövedelmezőség mérését. A közvetett költségeket főbb funkciók szerint is részletezi. Azoknak a vállalkozásoknak célszerű használni, ahol alapvetően termelőtevékenységet folytatnak. A vállalkozás kiterjedt, jelentős nagyságrendű, bonyolult szervezettel rendelkezik. A 6. 7. számlaosztályt is vezetik. Jelentős készletezési tevékenység jellemzi. Igény van az évközbeni folyamatos és naprakész nyilvántartásra.

A vállalkozó választási lehetőségét meghatározza a tevékenység jellege, valamint az eredmény alakulása jellemzően mennyiben függ a tulajdonosok, befektetők, hitelező partnerek belső és külső információ igényétől.

A két módszer között az eltérés csak az üzemi (üzleti) eredmény meghatározásában van, bármelyik módszer alkalmazásával a számítás végeredménye azonos összeget ad.Forgalmi költség eljárásnál – az értékesítésből származó bevételeket az értékesítéssel összefüggésben felmerült – közvetlen és közvetett – költségekkel állítja szembenÖsszköltség eljárásnál – az eljárásra épülő számításnál az adott üzleti évben felmerült összes költség áll szemben az ugyanezen időszakra vonatkozó hozamokkal és az aktivált saját teljesítmény értékével.

Értékesítés nettó árbevételeTartalma

üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek kiszámlázott értéke teljesített szolgáltatások kiszámlázott értéke árkiegészítések felárak eladási árat növelő korrekciók

110

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013 az értékesített göngyöleg betétdíjas áron számlázott értéke stb.

Nem tartalmazhatja az engedmény és a fizetendő általános forgalmi adó összegét.Árbevételt csökkenti

utólag adott engedmény helyesbítő számlában szereplő összege visszáru helyesbítő számlában rögzített (ÁFÁ-t nem tartalmazó) értéke szavatossági jogok érvényesítése során utólag adott engedmény

Fajtái belföldi értékesítés árbevétele (belföldi vevőnek értékesített vásárolt és STK, belföldi vevőnek teljesített szolgáltatás export értékesítés árbevétel (vásárolt és STK külkereskedelmi termékforgalomban külföldi vevőnek történő értékesítése, külföldi igénybe vevő részére végzett szolgáltatás.) Csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási és rakodási-raktározási költség

Az árbevétel elszámolásának előfeltételei: - a gazdálkodó már teljesítette a szerződésben foglalt kötelezettségét és erről a szabályszerű számlát kiállította és megküldte a vevőnek; a számla melléklete tartalmazza a vevő által igazolt teljesítés elismerését, a számlát a vevő elfogadta.A vevő által el nem ismert vagy peresített követelést csak akkor lehet a tárgyidőszaki értékestés nettó árbevételében szerepeltetni, ha annak pénzügyi rendezése legalább a mérlegkészítés időpontját megelőzően megtörténik Az árbevétel elszámolásának alapbizonylata a teljesítés igazolásával felszerelt számla.

AKTIVÁLT SAJÁT TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKE: +/- Saját termelésű készletek állományváltozása + Saját előállítású eszközök aktivált értéke.

A saját termelésű készletek állományváltozása (STKÁV) a záró- és a nyitóállomány különbsége.

SEEAÉ: saját vállalkozásban végzett és a befektetett eszközök között állományba vett immateriális javak és tárgyi eszközök előállítási költségén (közvetlen önköltségen) számított érték tenyészállattá átminősített növendékállatok előállítási költségen számított értéke, tárgyi eszközök saját vállalkozásban végzett felújításával, bővítésével, átalakításával összefüggő munkák aktivált értéke, előállítási költségen, tárgyi eszközök próbaüzemeltetése során előállított STK vagy értékesíthető szolgáltatások kalkulált értéke (csökkenti a beruházások és az AST értékét) A saját termelésű készletek SZv tv. szerinti értékelése során az egyéb ráfordítások között elszámolt értékvesztések összegét, A saját termelésű készletek SZv. Tv. szerinti értékelése során az egyéb bevételek között elszámolt visszaírt értékvesztések összegét (csökkenti az AST értékét!)

ELSZÁMOLÁSA: a SEE előállítási költségei a folyamatos könyvelés keretében elszámolásra kerülnek az 5. Költségnemek számlaosztály megfelelő költségnem számláin. Az eszközök előállításának befejezésekor azonban aktiválni kell azokat, mégpedig az előállítás tényleges költségeivel megegyező értéken. Az eszköz felhasználásakor, használatba vételekor, az aktivált előállítási költség újra elszámolásra kerül, vagy az 5. számlaosztály megfelelő költségnem számláin, vagy a 8. számlaosztály megfelelő számláin. Ennek végeredményeként a SEE közvetlen költségei halmozottan jelennek meg az 5. vagy 8. számlaosztályokban. E kettő költség (ráfordítás) elszámolást ellensúlyozza a SZv.tv azzal, hogy a SEE állományba vételével egyidőben ezek előállítási költségeit megjeleníti a hozamok között is, SEEAÉ-ként.

111


22. BAz üzleti jelentés szerepe, információi. Kapcsolt felekkel folytatott tranzakciók bemutatása.

Vállalatirányítási nyilatkozat elkészítése, tartalma

Az üzleti jelentésben a beszámolót készítő vállalkozónak olyan pénzügyi és nem pénzügyi információkon nyugvó, átfogó elemzést kell bemutatni a tulajdonosok (befektetni szándékozók) részére a vállalkozás jelenlegi és várható helyzetéről, amely alkalmas arra, hogy megítélhetők legyenek a felmerülő kockázatok és bizonytalanságok.Jellemzői:

Tartalma és szerkezete nincs közvetlen kapcsolatban az éves beszámoló részeivel Terjedelme a vállalkozó által lényegesnek ítélt számszerű és szöveges információk nagyságától függ. Nem kell letétbe helyezni, de a vállalkozás székhelyén azt meg lehet tekinteni. Kiemeli azokat az eseményeket és értékeli lehetséges hatásait, amelyek a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időszaka között történtek. A vállalkozás méretével és összetettségével összhangban álló elemzést tartalmaz. Nem pénzügyi jellegű mutatókat is tartalmaz, amelyek lényeges információkat adhatnak a vállalkozás helyzetével kapcsolatban.

Az üzleti jelentésnek ki kell térnie: A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményekre, jelentős folyamatokra A várható fejlődésre A K + F területére A vállalkozás telephelyeinek bemutatására A vállalkozó foglalkoztatáspolitikájára A környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésekre A pénzügyi instrumentumok hasznosítására, ha az jelentős hatással van a vállalkozás vagyoni helyzetére. A kockázatkezelési politikára és a fedezeti ügylet politikára Az ár-, hitel-, kamat-, likviditás- és cash flow kockázatokra.

Az üzleti jelentésnek közölni kell: A jegyzett tőke összetételét A jegyzett tőkét megtestesítő értékpapírok forgalmazásában érvényesülő bármely korlátozást Azt, hogy egyes befektetők közvetlenül v. közvetetten jelentős mértékben tulajdonosai a részvényeknek. Bármely korlátozást a szavazati jogokban Testületi tagok kinevezésével, visszahívásával, a társasági szerződés rendelkezéseinek módosításával kapcsolatos szabályokat. A vezetés hatáskörét.

Az üzleti jelentést magyarul kell elkészíteni, és azt a hely és a kelet feltüntetésével a vállalkozás képviseltére jogosult személy köteles aláírni.

Kapcsolt felekkel folytatott tranzakciók bemutatásaA vállalkozó valós piaci, vagyoni, pénzügyi helyzetét nagyban befolyásolhatja a kapcsolt felekkel folytatott tranzakciók nagyságrendje és jellege , mivel azok – a kapcsolt viszony (a közös érdekeltségi körbe való tartozás) miatt – nem feltétlenül a szokásos piaci feltételek mellett jönnek létre. A SZÁMVITELI TÖRVÉNY (módosítás 2008) ezért előírja, amennyiben a kapcsolt felekkel lebonyolított ügyletek jelentősek, lényegesek és nem a szokásos piaci feltételek között valósultak meg , a kiegészítő mellékletben be kell mutatni ezen ügyletek értékét, a kapcsolt féllel fennálló kapcsolat jellegét, az ügyletekkel kapcsolatos egyéb, a vállalkozó

112

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013pénzügyi helyzetének megítéléséhez szükséges információkat. Az ügyletekre vonatkozó információk összesíthetők az egyedi ügyletek jellege szerint. A vállalkozó működésére, pénzügyi helyzetére nemcsak azok a megállapodások, ügyletek lehetnek hatással, amelyek megjelennek a beszámoló mérlegében, hanem azok is, amelyek a mérleg fordulónapján még nem, illetve egyáltalán nem jelennek meg abban. Annak érdekében, hogy a beszámoló teljesebb képet adjon a vállalkozó működéséről, a módosítás a mérlegen kívüli tételek bemutatási kötelezettségét kiterjesztette további tételekre, megállapodásokra. Azokat a tételeket, megállapodásokat kell a kiegészítő mellékletben bemutatni az eddigieken túlmenően, amelyekből származó kockázatok vagy előnyök lényegesek, és bemutatásuk szükséges a vállalkozó pénzügyi helyzetének megítéléséhez. A módosítás szerint az e pontban leírtakat az egyszerűsített éves beszámolót készítőknek a kiegészítő mellékletben nem kell bemutatnia.

Vállalatirányítási nyilatkozatA 2006/46/EK irányelv előírja, hogy azon vállalkozó, amelynek átruházható értékpapírjait az EGT valamely államának szabályozott piacán (jellemzően a tőzsdén) kereskedésre befogadták, köteles meghatározott tartalmú vállalatirányítási nyilatkozatot közzétenni. Az üzleti jelentésben közzétételre kerülő vállalatirányítási nyilatkozatban nyilvánosságra hozza az általa követett vállalatirányítási elveket.

A vállalatirányítási nyilatkozatnak legalább a következőket kell tartalmaznia:a) hivatkozás a vállalkozó által kötelezően alkalmazandó és/vagy önkéntesen alkalmazott vállalatirányítási szabályokra, annak megjelölésével, hogy ezen szabályok milyen módon hozzáférhetőek a nyilvánosság számára;b) hivatkozás a jogszabályi követelményeken túlmenően alkalmazott vállalatirányítási gyakorlattal összefüggő információkra;c) annak bemutatása, hogy a vállalkozó – a jogszabályokkal összhangban – az a) pont szerinti szabályok mely részeitől, milyen mértékben és milyen okból tért el;d) annak indokolása, ha a vállalkozó az a) pont szerinti szabályok valamely rendelkezését nem alkalmazta;e) a vállalkozó belső ellenőrzési és kockázatkezelési rendszere(i) főbb jellemzőinek bemutatása a beszámolókészítés összefüggésében;f) a számviteli törvény 95/A. §-ának c), d), f), h), és i) pontja szerinti információk, ha a 95/A. § hatálya alá tartozik;g) a legfőbb irányító (vezető) szerv, az ügyvezető szerv és a felügyelő testület, valamint ezek bizottságainak összetétele és működése.

A vállalkozónak hozzáférhetővé kell tennie a fenti b) pont szerinti gyakorlatának leírását a nyilvánosság számára. E gyakorlat bemutatható az üzleti jelentésben, de más módon is hozzáférhetővé tehető a nyilvánosság számára.

113


23. AAz egyéb bevételekkel és az egyéb ráfordításokkal kapcsolatos gazdasági események és

hatásuk az eredményre.

Egyéb ráfordítások (86)Az értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódó kifizetések és más veszteségjellegű tételek, amelyek a rendszeres tevékenység során merülnek fel, és nem minősülnek sem a pénzügyi sem rendkívüli ráfordításnak

Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni: mérleg fordulónapjáig ismertté vált káreseményekkel kapcsolatos kifizetéseket,

elszámolt, fizetendő összegeket; a fizetett, illetve a mérleg fordulónapjáig ismertté vált bírságok, kötbérek, késedelmi

kamatok, kártérítések összegét; az adott támogatás, juttatás összegét; az államháztartás egyes alrendszereivel elszámolt adók, díjak fizetendő összegét; külföldön, külföldi telephelyen fizetett, fizetendő nyereségadó összegét; a szerződésen alapuló utólag adott engedmény szerződés szerinti mérlegkészítés

időpontjáig pénzügyileg rendezett összegét.

EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK KÖZÖTT KELL KIMUTATNI: AZ ÜZLETI ÉVBEN KÉPZETT a céltartalék összegét a behajthatatlan követelésnek az üzleti évben leírt összegét imm.javak, tárgyi eszköz KÖZVETLEN értékesítésekor azok könyv szerinti értékét a hiányzó, tárgyévben megsemmisült, az állományból kivezetett imm.javak, tárgyi eszköz, vásárolt és saját termelésű készlet könyv szerinti értékét eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) követelésnek a könyv szerinti értékét a követelés átruházásakor

ELKÜLÖNÍTETTEN KELL KIMUTATNI: értékvesztés összegét, ideértve az imm.javak, tárgyi eszközök elszámolt terven felüli

értékcsökkenésének összegét, a követelések, a készletek elszámolt értékvesztését a kereskedelmi áruk veszteségjellegű leltárértékelési különbözetének összegét a termeléshez, a tevékenységhez, a szolgáltatáshoz, az értékesítéshez kapcsolódó- a

bekerülési értékben, illetve a saját termelésű készlet költségei között el nem számolt – adók, adójellegű tételek összegét.

Egyéb bevételek (96)Az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység során keletkeznek, és nem minősülnek sem pénzügyi, sem rendkívüli bevételeknek.

EGYÉB BEVÉTELEK KÖZÖTT KELL ELSZÁMOLNI: káreseményekkel kapcsolatos bevételeket a kapott bírság, kötbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegét behajthatatlannak minősített követelésekre kapott összeget (az előző évben hitelezési veszteségként leírt) képzett céltartalék felhasználását VISSZAFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG NÉLKÜL KAPOTT TÁMOGATÁS, JUTTATÁS Utólag kapott engedmény szerződés szerinti összegét az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) követelésnek az engedményes által elismert értékét a követelés átruházásakor az imm.javak, tárgyi eszközök közvetlen értékesítéséből származó bevételt a biztosító által fizetett összeget

114

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013 a halasztott bevételként elhatárolt negatív üzleti vagy cégértékből az üzleti évben leírt összeget

ELKÜLÖNÍTETTEN KELL KIMUTATNI: az értékvesztések visszaírt összegét, ideértve az imm.javak, tárgyi eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenésének visszaírt összegét, továbbá a követelések, a készletek visszaírt értékvesztésének összegét a kereskedelmi áruk nyereségjellegű leltárértékelési különbözetének összegét

115


23. BAz összevont (konszolidált) éves beszámoló szükségessége, célja, tartalma, készítésének

kötelezettsége. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésének folyamata. Az egyes konszolidálási eljárások rövid ismertetése.

A számviteli törvény abból a feltételezésből indul ki, hogy a vállalatok jogilag egymástól függetlenek és gazdaságilag képesek az érdekeitek elkülönülten érvényesíteni. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítésébe az anyavállalatot, minden leányvállalatot, továbbá közös vezetésű vállalkozást be kell vonni. (Bizonyos esetekben ez nem kötelező).

Konszolidált éves beszámoló készítésének célja az, hogy a jogilag önálló, de gazdaságilag egymással szoros kapcsolatban álló vállalakozások együttes vagyoni, pénzügyi és jövedelmi viszonyait úgy mutassa be, mintha azok egyetlen vállalakozásként működnének. Konszolidált éve beszámoló készítésére az anyavállalat kötelezett.

Anyavállalat: az a vállalkozás, amely egy másik vállalkozásnál közvetlenül vagy leányvállalatánál keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni.

Meghatározó befolyás:

Szavazati többség alapján, tulajdoni hányad, vagy más tulajdonosokkal kötött megállapodás alapján rendelkezik a szavaztok több, mint 50%-ával. (50% + 1 szavazat) Ellenőrzési többség alapján, jogosult a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjainak többségét kinevezni, visszahívni Szerződés alapján: függetlenül kinevezési és visszahívási jogtól, az anyavállalat döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol.

Leányvállalat: az a vállalkozás, amelyben egy másik vállalkozás (anyavállalat) a meghatározó befolyást gyakorolhatja.

Anyavállalatnak nem kell konszolidált éves beszámolót készíteni: ha az üzleti évet megelőző két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő mutatóértékek közül bármelyik kettő nem haladja meg:

A mérlegfőösszeg 2.700 millió forint Éves nettó árbevétel 4.000 millió forint Az üzleti évben átlagosan foglalkoztattak száma a 250 főt.

A mutatóértékek meghatározásánál az anyavállalat és leányvállalatai, közös vezetésű vállalkozásai konszolidálás előtt összesített adatait kell figyelembe venni. Ha valamelyik vállalkozás nem rendelkezik az üzleti évet megelőző év adataival, akkor a tárgyévi várható adatokat kell számításba venni.

Nem kötelező konszolidált éves beszámolót készíteni annak az anyavállalatnak, amely maga is leányvállalata egy másik anyavállalatnak.Nem adható mentesség konszolidál éves beszámoló készítése alól, ha az anyavállalat részvényeit, kötvényeit tőzsdén értékesítik, vagy tőzsdei forgalomra engedélyezést kért

A konszolidált éves beszámoló készítésének menete kötött, egymásra épülő lépések sorozata, folyamata. A számviteli törvény előírja azokat a munkafázisokat, lépéseket, amelyeknek teljesítése után elkészül a konszolidált éves beszámoló. A beszámoló a konszolidálásba bevont vállalkozások egyedi éves beszámolójára épül.

Előkészítő munkaszakasz: az egyedi mérlegeket, illetve az egyedi eredmény kimutatásokat összevonják, egyesítik és ennek az összegzésnek az eredménye az előkészítő mérleg és előkészítő eredménykimutatás.

- Eltérő fordulónap esetén közbülső beszámoló készítése- A bevont vállalatok eltérő mérlegbeállítási gyakorlatának egyesítése- Forintra történő átszámítás

116

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013- Egységes értékelés végrehajtása

Konszolidációs munkaszakasz: a halmozódásokkal terhelt összevont mérleg, illetve eredménykimutatás sorainak rendezetté tétele.

- Tőkekonszolidálás: az összevont mérlegben fennálló vagyon- és tőkehalmozódások kiszűrése, megszüntetése- Adósságkonszolidálás: az adós-hitelezői kapcsolatok rendezetté tétele. Egymással szemben el kell hagyni a teljes körűen bevont vállalkozások egymás közötti ügyleteiből származó, kölcsönösen fennálló követeléseket, kötelezettségeket, a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat.- Közbenső eredmények elhagyása: az eszközöket a korrigált beszerzési, előállítási értéken kell a mérlegben szerepeltetni.- Bevételek, ráfordítások konszolidálása: a konszolidált eredméynkimutatásban csak azok a bevételek és ráfordítások maradhatnak benn, amelyek a vállalatcsoporton kívüli kapcsolatokból erednek.- Közös vezetésű vállalkozások konszolidálása: a tőkerészesedés mértékének megfelelő mértékben kell konszolidálni.- Társult vállalkozásokat a részesedés értékelése módszerével kell konszolidálni - Konszolidálásból eredő társasági adó-különbözet megállapítása: a konszolidálás folyamán módosul a vállalkozás adózás előtti eredménye, ezáltal TAO különbözet keletkezik. Ezt az adókülönbözetet nem kell megfizetni, de a valós, megbízható kép biztosításához az elkülönített kimutatása indokolt.

A konszolidált éves beszámoló készítésének teljes munkafolyamatába beletartozik még a konszolidált kiegészítő melléklet és a konszolidált üzleti jelentés összeállítása is.

Konszolidált kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell többek között:

A teljes körű bevonás alól mentesített leányvállalatok és közös vezetésű vállalkozás mentesítésének indokait.

Az összevont éves beszámoló pénznemétől eltérő pénznemben készült beszámolók átszámításánál alkalmazott árfolyamot, valamint az eltérés indokait.

A részesedés könyv szerinti értéke és a társult vállalkozás saját tőkéjéből a részesedésre jutó összeg különbözetét.

A mérlegértékelési eljárásokat A konszolidálásba bevont vállalkozások adatait (név, székhely, jegyzett tőke, stb)

Konszolidált üzleti jelentésnek tartalmaznia kell többek között:

A mérleg fordulója után bekövetkezett lényeges eseményeket A vállalkozás által folytatott foglalkoztatáspolitikát Telephelyek bemutatása Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységet

117


24. AA pénzügyi műveletek eredményének tartalma. A pénzügyi műveletekkel kapcsolatos

gazdasági események könyvviteli elszámolása, az elszámolás bizonylatai.

Pénzügyi műveletek eredményeA pénzügyi műveletek bevételeinek és ráfordításainak különbözete.

Pénzügyi műveletek bevétele kapott osztalék, részesedés részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége bef.pü.eszközök kamatai, árfolyamnyeresége (értékpapírok, követelések, bankbetétek) egyéb kapott kamatok, kamatjellegű bevételek (forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kamatbevételei, forgóeszközök között lévő követelések/hitel-kölcsön, váltóköv./, valódi penziós ügyletek esetén a penzióba vevőnél az eladási és a visszavásárlási ár különbözetében elszámolt kamatbevétel, kamatfedezeti ügyletek árfolyamnyeresége. pénzügyi műveletek egyéb bevételei (forgóeszközök között kimutatott értékpapírok értékesítésének és beváltásának árfolyamnyeresége, évente tőkét törlesztő értékpapírok törlesztéskori árfolyamnyeresége, devizaeszközök és devizakövetelések év végi összevont nyereségjellegű átértékelési különbözete, névérték alatt vásárolt kamatozó, befektetési célú értékpapírok névértéke és beszerzési értéke közötti nyereségjellegű különbözet időarányos összegének aktív időbeli elhatárolásaként elszámolt összege; nem fedezeti célú határidős, opciós és swap-ügyletek realizált árfolyamnyeresége; kapott opciós díj, vásárolt követelés könyv szerinti értékén túl befolyt összeg, kapott engedmény a vételár fizetési határidőn belül történő pénzügyi rendezése miatt, valós értékeléssel kapcsolatos pénzügyi műveletek egyéb bevételei.

Pénzügyi műveletek ráfordításai bef. pü.eszközök árfolyamvesztesége (bef. Pü-i eszközök között kimutatott hitelviszonyt megt. értékpapírok értékesítésének és beváltásának árfolyamvesztesége; bef. pü-i eszközök között kimutatott tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékesítésének árfolyamvesztesége; fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások: hosszú és rövid lejáratú kötelezettségek, kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok után a tárgyévben kifizetett, illetve a tárgyév fordulónapjáig fizetendő kamatok; befektetési jegyek eladásának, illetve beváltásának árfolyamvesztesége; valódi penziós ügyletek esetében a penzióba adónál az eladási és a visszavásárlási ár különbözetében elszámolt kamatráfordítás; kamatfedezeti ügyletek árfolyamvesztesége; pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai: forgóeszközök között kimutatott értékpapírok értékesítésének és beváltásának árfolyamvesztesége, évente törlesztő értékpapírok törlesztéskori árfolyamvesztesége, devizaeszközök és devizakövetelések év végi összevont veszteségjellegű átértékelési különbözete, névérték felett vásárolt kamatozó, befektetési célú értékpapírok névértéke és beszerzése közötti veszteségjellegű különbözet időarányos összegének passzív időbeli elhatárolásaként elszámolt összege; nem fedezeti célú határidős, opciós és swap-ügyletek realizált árfolyamvesztesége; nem kamatjellegű, egyéb fedezeti ügyeletek árfolyamvesztesége; fizetett opciós díj, (ha nem része a beszerzési árnak), vásárolt követelés hitelezési veszteségként leírt összege, valamint tovább értékesítésének vesztesége, adott engedmény az eladási ár fizetési határidőn belül történő pénzügyi rendezése miatt, valós értékeléssel kapcsolatos pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

A devizaeszközöket és kötelezettségeket bekerülésekor a következő árfolyamoknak a bekerülés napján érvényes értékén kell értékelni:

az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani

118

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013 választott hitelintézet vételi és eladási árfolyamának átlagán kell csak a választott hitelintézet deviza vételi árfolyamán, vagy a választott hitelintézet deviza eladási árfolyamán

A mérlegben, a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló minden követelést, bef.pü.eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni, amennyiben a mérlegfordulónapi értékelésből adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközre, kötelezettségre, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős.

Év végi értékeléskorAmennyiben az összevontan az árfolyamveszteség – pü.műv.egyéb ráfordításai közt Összevontan az árfolyamnyereséget –pü.műv.egyéb bevételei közt kell elszámolni.

Kapott osztalék és részesedés elszámolásának feltétele, hogy a mérlegkészítés időpontjában ismertté váljon.A részesedések árfolyamnyereségének elszámolása az értékesítés és nem a pü-i rendezés időpontjához kapcsolódikBefektetett pénzügyi eszközök árfolyamveszteségének elszámolás nem kapcsolódik a pénzügyi rendezéshez, azt az értékesítéskor, beváltáskor kell elszámolni.Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége: a kölcsönök, értékpapírok kamatai, az ide tartozó értékpapírok értékesítésekor, beváltásakor realizált – kamattal csökkentett - árfolyamnyereség.Adott árengedmény összegét a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai közt kell elszámolni.Értékvesztések visszaírt összege: részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztéseként kimutatott a tulajdoni részesedést jelentő befektetések, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a tartós bankbetétek elszámolását csökkenti a korábban leírt ÉV) ez a tétel az eredménykimutatásban negatív előjelű is lehet.

119


24. BA bizonylati elv és bizonylati fegyelem követelményének érvényesülése. A bizonylatok alaki

és tartalmi követelményei. Szigorú számadás alá vont bizonylatok. A bizonylatok feldolgozásának rendje, a bizonylatok megőrzése.

BizonylatMinden gazdasági műveletről, eseményről bizonylatot kell kiállítani, amely az eszközök, illetve források állományát, vagy összetételét megváltoztatja. A gazdasági műveletek folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. A számviteli nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni.

Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági eseményre vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet, hiba esetén előírásszerűen javítottak. a gazdasági esemény bekövetkezésével egyidejűleg. Magyar nyelven kell kiállítani.

Számviteli bizonylatnak minősül: Minden olyan, a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás), függetlenül annak nyomdai, vagy egyéb előállítási módjától, amelyet a gazdasági esemény számviteli nyilvántartása céljára készítettek, és amely rendelkezik a számviteli törvényben maghatározott általános alaki és tartalmi kellékekkel. Alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A számviteli bizonylatot a gazdasági művelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának időpontjában főszabályként magyar nyelven kell kiállítani, de a partner kérésére idegen nyelven és devizában is kiállítható, azonban az áfa tartalmat minden esetben forintban kell feltüntetni. A számviteli bizonylatokon az adatok időtállóságát legalább 8 évig biztosítani kell. Alaki és tartalmi kellékek:

bizonylat megnevezése, sorszáma, vagy más azonosítója; - bizonylatot kiállító gazdálkodó (ezen belül szervezeti egység) megjelölése; - gazdasági műveletet elrendelő személy, vagy szervezet megjelölése, utalványozó és ellenőr aláírása; - a bizonylat kiállításának időpontja; - gazdasági művelet tartalmának leírása, vagy megjelölése; - külső bizonylat esetén a bizonylatnak tartalmaznia kell többek között a bizonylatot kiállító gazdálkodó nevét, címét; könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlára való hivatkozás minden olyan adatot, amelyet jogszabály előír

Szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni a készpénz kezeléséhez kapcsolódó bizonylatokat, továbbá minden olyan nyomtatványt, amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat.Szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot, a nyomtatvány kibocsátóját terheliEzekről nyilvántartást kell vezetni, ami biztosítja az elszámoltatást.

Bizonylatok feldolgozási rendje a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve a bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hő 15-ig kell a könyvekben rögzíteni az egyéb gazdasági események adatait, a gazdasági események megtörténte után, legalább negyedévente, a számviteli politikában meghatározott időpontig, legkésőbb a tárgynegyedévet követő hó végéig kell a könyvekben rögzíteni.

A beszámolót, az ezt alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, naplófőkönyvet, vagy más nyilvántartást olvasható formában legalább 8 évig kell megőrizni.

120

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013A könyvviteli elszámolást közvetlenül vagy közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot legalább 8 évig kell olvasható formában visszakereshető módon megőrizni.A szigorú számadású bizonylatok rontott példányára is vonatkozik a megőrzés.

A számviteli fegyelem megsértésének jogkövetkezményeiről a Büntető Törvénykönyv rendelkezik.Aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályban előírt

1. beszámolási, könyvvezetési és egyéb kötelezettségét o írásos beszámoló készítése, leltár készítése, letétbehelyezési kötelezettség,

előírt könyvvizsgálói ellenőrzés2. bizonylati fegyelmet megszegi, és ezzel a vagyoni helyzetének áttekintéslét, illetve

ellenőrzését meghiúsítja, vagy megnehezíti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A bűncselekmény csak szándékosan követhető el.

121


25. AA rendkívüli eredmény fogalma és tartalma. A rendkívüli bevételek és rendkívüli

ráfordítások könyvviteli elszámolása, bizonylatai.

Rendkívüli eredményA rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások különbözeteEzek függetlenek a vállalkozási tevékenységtől, a vállalkozó rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak kapcsolatban.

Rendkívüli bevételek (98) gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak létesítő okiratban, annak módosításában meghatározott értéke (bizonylatai: társ.szerz, alapító okirat) jogutód nélküli megszűnés esetén a megszűnt részesedés ellenében kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékének és az átvett kötelezettségek megállapodás szerinti értékének különbözetét, amennyiben a kapott eszközök értéke a több; jegyzett tőke leszállításakor, ha a tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg, akkor a bevont részesedés névértékének fejében átvett eszközök értékét; véglegesen átvett pénzeszköz; térítés nélkül kapott szolgáltatások átadónál kimutatott nyilvántartási értékét.

HALASZTOTT BEVÉTELKÉNT IDŐBELILEG EL KELL HATÁROLNI: AZ ELENGEDETT KÖTELEZETTSÉG ÖSSZEGÉT AKKOR, HA AZ BESZERZETT ESZKÖZHÖZ KAPCSOLÓDIK Fejlesztési célra kapott, pénzügyileg rendezett támogatás (bankszámlakivonat) Térítés nélkül átvett eszközök átadónál kimutatott nyilvántartási értékét egyéb vagyonnövekedéssel járó bevételek (ajándék, hagyaték) (ajándékozási szerződés, leltárfelvételi jegyzőkönyv)

A halasztott bevételek rendkívüli bevételek közé történő ismételt elszámolása akkor és olyan arányban lehetséges, amikor a kapcsolódó eszköz értékének költségkénti, ráfordításkénti elszámolása megtörténik. Teljes összegben meg kell szüntetni a halasztott bevétel elhatárolását, ha az érintett eszköz a gazdálkodó könyveiből bármilyen jogcímen kivezetésre kerül.Rendkívüli ráfordítások (88)

társaságba bevitt vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értéke térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke Behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelés könyv szerinti értéke Véglegesen átadott pénzeszköz, fejlesztési célra adott támogatás

GAZDASÁGI ESEMÉNYEK RENDKÍVÜLI RÁFORD. RENDKÍVÜLI BEVÉTELEKApportként bevitt vagyontárgyakK.Sz.É. kivezetése T88- K1-3. (szla v. szlát h. okm)Létesítő okiratban meghatározott értéken T366- K98.

Térítés nélküli átadásAz átadónál kimutatott nyilvántartási érték,vagy piaci érték (amelyik a kisebb) T1-3- K98 (szlát h. okm.)átvett eszközök értékének elhatárolása T98- K483az elhatárolás megszüntetése a ktg-ek, ráfordítások elszámolásakor T483- K98.

Ajándékként, kapott, többletként fellelt eszközökPiaci érték állományba vétele T1-3- K98(ajánsz., leltárfelvjkv.)Elhatárolás T98- K483Az elhatárolás megszüntetése T483- K98

122


25. BA controlling célja és feladatai, erőfeltételei. A controlling rendszer kialakításának

lehetőségei.

Controlling: a vállalkozások belső irányításirendszerének egy fontos, a költségeknek kiemelt figyelmet szentelő eleme, amely a vezetés funkciói közül a tervezést, a tervezett és tényleges adatok összehasonlítását, valamint a tervektől való eltérések elemzését, ellenőrzését végzi.

A controlling a vezetésnek egy fontos eszköze, amely segíti a döntések meghozatalát, a vállalkozás környezeti változásokhoz való folyamatos alkalmazkodását, a rövid és hosszú távú célok elérését. Funkciói közé tartozik az ellenőrzés, amely segítségével a vezetők felügyelet alatt tudják tartani a vállalkozás szempontjából fontos folyamatokat, tevékenységeket, állapotokat.

A controllingra jellemző:

Célorientáltság: célok meghatározása a jövő sikerei érdekében Szűkkeresztmetszet-orientáltság: a fejlődés és az előrelépés előtt felmerülő akadályok

folyamatos vizsgálata Jövőorientáltság: alapvetően a jövőbe tekint, múltat csak azért vizsgálja, mert lehet tanulni

a hibákból Költségtudatosság: a vállalkozások a magasabb jövedelmezőségi szint eléréséhez a

költségeivel kell, hogy takarékoskodjanak. A controlling alapelve pedig, hogy költség csak valamilyen cél megvalósítása érdekében merülhet fel. Költségeket a felmerült költséghelyen számolják el, kiemelt figyelmet fordítva a költséghelyi költségtervezésre. Célja, hogy indokolatlan ne keletkezzen.

A controlling időbeli dimenziói:

Stratégiai: hosszú távú előretekintést és irányítást segíti. Operatív: rövid távú, a célokat a meglévő lehetőségek, erőforrások között próbálja elérni.

A controlling feladatai:

Tervezés: célok meghatározása. A stratégiai célok hosszú távra, az operatív célok pedig rövid távra terveznek. Fontos feladat a célok elérésének figyelemmel kísérése

Ellenőrzés: az ellenőrzés a terv – tény adatok összehasonlítás keretében valósul meg. A változások oka lehet a nem megfelelő tervezés, illetve az előre nem látható körülmények befolyása

Információszolgáltatás: az információszolgáltatás beszámolókkal történik, ezek a beszámolók tartalmazzák a terv és tény adatok eltérésének okait. Ezeket különböző időszakokra készítik. A beszámoló követelménye, hogy minden szint vezetése olyan információhoz jusson, amely irányító munkájához szükséges.

A controllingrendszer működésének feltételei:

Felelősségi központok rendszere: a controlling működésének alapfeltétele, hogy a vállalkozás szervezetén belül ezt kialakítsák, melyek önálló döntési jogkörrel, hatáskörrel rendelkező szervezeti egységek.

Megfelelően kiépített vezetői számvitel is szükséges, amely lehetővé teszi a költségek alakulásának folyamatos vizsgálatát

Korszerű tervezési rendszer, megléte amelynek ösztönözni, koordinálni, informálni kell beszámolórendszer, amely továbbítja az információkat a vezetők számára

A controlling-rendszer hatékony működése elképzelhetetlen megfelelő számítástechnikai hátér nélkül.

123


26. AA társasági adó alapjának megállapítása, az adózás előtti eredményt növelő-

csökkentő tételek, a társasági adó kiszámítása, az adózott eredmény elszámolása, a mérleg szerinti eredmény megállapítása. Az eredmény elszámolás könyvelése.

Társasági adót a vállalkozási tevékenységet végző adóalany fizet. VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉG: az a rendszeres gazdasági tevékenység, amelyet a természetes személy, jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság saját nevében és kockázatára jövedelem- és vagyonszerzés céljából végez.

jövedelem típusú adó : a vállalkozások a nyereségük után fizetik, versenysemleges : független a gazdasági társasági formától közvetlen adó : az adó terhének viselője és a befizetője azonos, a számviteli nyilvántartások alapján számított eredmény nem azonos az adóalappal az adóalap után számított adót csökkenteni lehet adókedvezményekkel mértéke: 10%

Az adókötelezettség a vállalkozási tevékenység megkezdésének napján kezdődik, és a vállalakozási tevékenység befejezésének napjáig tart. Adó alapja a korrigált adózás előtti eredmény.

Adózás előtti eredményAdóalap korrekció +/-AdóalapTársasági adó (adóalap 10%-a)Adókedvezmény (kis- és középvállalkozások kedvezménye, fejlesztési kedvezmény, beruházási kedvezmény, térségi és egyéb)Adófizetési kötelezettség

Adózás előtti eredményt növelő és csökkentő tételek CSÖKKENTŐ:

Adótörvény szerinti értékcsökkenés Iparűzési adó 100%-a Behajthatatlan követelés összege Céltartalék felhasználása Terven felüli értékcsökkenés év közben visszaírt összege Kapott osztalék és részesedés Munkanélküli foglalkoztatás esetén maximum 12 havi járulék összege Visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás adott évben felhasznált összege Adomány összege Bírság elengedése miatt elszámolt bevétel

NÖVELŐ Számviteli tv szerinti értékcsökkenés Ráfordításként elszámolt céltartalék Nem a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó költségek ér ráfordítások Ráfordításként elszámolt bírság, késedelmi pótlék (kivéve önellenőrzési pótlék) Behajthatatlan követelésnek nem minősülő elengedett követelés Visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás

A társasági adó előírja a vállalkozások részére, a jövedelem (nyereség) minimum meghatározását, amit a ténylegesen elért jövedelemhez kell viszonyítani, ha a tényleges eredmény, kisebb, mint a nyereség minimum, akkor utóbbi után kell a társasági adót megfizetni. Nyereségminimum meghatározása:

124

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013Összes bevétel – ELÁBÉ – Közvetített szolg. + 2013-tól a taggal szemben fennálló kötelezettség napi átlagos állományának, az adóévet megelőző év utolsó napján a taggal szemben fennálló kötelezettségét meghaladó összeg 50 %-a = Nyereségminimum alapja * 2% = Nyereség minimum

Az adózott eredmény elszámolása, a mérleg szerinti eredmény megállapítása, eredmény-elszámolás

Könyvelése

Költségek átv.ráfordítások közéT8 ráfordítások K59 technikai számlaBevétel számlák zárása T99 technikai számla K 493 adózott eredményRáfordítás számlák zárása T493 K89 technikai számlaAktivált teljesítmények zárása (K egyenleg)

T 59 K 493

Aktivált teljesítmények zárása (T egyenleg)

T 493 K 59

Tárgyévet terhelő társasági adó T 891 társasági adó K 461 társasági adó

Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre, kamatozó részvények kamatára

T 413 eredménytartalék K 493

osztalékelszámolás T 493 K 45 röv. lej. kötelezettségMérleg szerinti eredmény átvezetése

T 493 K 419 mérleg sz.eredmény

Osztalék elszámolás:T/493 Adózott eredmény elszámolás K/479 Egyéb rövidlejáratú kötelezettség

(magánszemélynek fizetett)K/458 Kötelezettség kapcsolt

vállalkozással szemben (Nagy a részesedés az anyavállalat, leányvállalat, társult vállalkozásnál)

K/459 Kötelezettség egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben (Kicsi a részesedésünk)

Mérleg szerinti eredmény ha az egyenleg követel (+) jellegű, nyereségünk van!:T/493 Adózott eredmény elszámolás K/419 Mérleg szerinti eredmény számla

Mérleg szerinti eredmény ha az egyenleg tartozik (-) jellegű, veszteségünk van!:T/419 Mérleg szerinti eredmény K/493 Adózott eredmény elszámolás

Működő tőke meghatározása osztalékfizetéshez:+ Jegyzett tőke (411)- Jegyzett, de még be nem fizetett tőke- Visszavásárolt saját részvény névértéken= Működő tőke

Maximálisan kifizethető osztalék meghatározása

125

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013 Jegyzett tőke-j.d.m.b.n.fiz. tőke-visszavásárolt saját részvény osztalékfizetési korlát

saját tőkét osztalék előtt – lekötött tartalék – értékelési tartalék = korrigált saját tőke > jegyzett tőke, akkor maximális osztalék fizethető ki, de

csak az osztalékfizetési korlát szempontjából

126


26. BVállalkozási szintű hatékonysági mutatók összeállítása, szerepük a hatékonyság

alakulásának vizsgálatában.

A hatékonyság növelését elengedhetetlenül fontossá teszi, hogy a gazdasági növekedés néhány fontos forrása (pl. alapanyag) korlátozottan áll rendelkezésre, egyes erőforrások p. jól képzett munkaerő, korszerű technológia nem állnak még minden vállalkozás rendelkezésére, a versenyképes tevékenység minél kevesebb erőforrás felhasználásával történő előállítást követel meg.Emellett a külső piaci feltételek változásai miatt még a korábban már elért szint tartása is nehéz feladat a gazdálkodás hatékonyságának fokozása nélkül. A GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG: célja mindig valamilyen eredmény elérése, és azok érdekében valamilyen ráfordítások szükségesek. Az eredmény és a ráfordítás viszonya határozza meg a tevékenység gazdaságosságát. Javul a gazdaságosság, ha az eredményt kisebb ráfordítással érjük el, vagy adott ráfordítással nagyobb eredményt érünk el. A gazdaságosság fő elve ebből következik: a legkisebb ráfordítással a legnagyobb eredményt.

A hatékonyság alatt az erőforrások felhasználásának gazdaságosságát értjük.G (gazd.hatékonyság) = H (hozam/eredmény) E (felhasznált erőforrásA hatékonyság relatív fogalom, ami azt jelenti, hogy mindig több változatot kell összehasonlítani, és akkor állapítható meg, hogy melyik változat a gazdaságosabb.Hatékonyság vizsgálható

nemzetgazdasági szinten vállalkozási szinten továbbá résztevékenységre és ezek összességére is

A. Termelési értékmutatók1. Értékesítés nettó árbevétele - Eladott áruk beszerzési értéke - Közvetett szolgáltatások +/- Aktivált saját teljesítmények Bruttó termelési érték - Anyagköltség - Igénybevett anyagjellegű szolgáltatások Anyagmentes termelési érték - Értékcsökkenés Nettó termelési érték

Bruttó termelési érték a vállalkozás tárgyidőszaki teljes hozamértékét jelenti.Nettó termelési érték megközelítőleg a vállalkozás nemzeti jövedelemhez való hozzájárulását méri. A hatékonyságvizsgálat és a munkatermelékenység elemzésének egyik legfontosabb mutatója, mivel a vállalkozás által létrehozott új értéket számszerűsíti. Gazdasági tartalmát tekintve a bruttó munkajövedelemből és a vállalkozásnál

2. Adózás előtti eredmény + Személyi jellegű ráfordítások + Értékcsökkenési leírás Hozzáadott érték

Hozzáadott érték a nemzetgazdasági számításokban alkalmazott mutatók közül a bruttó hazai termék vállalkozásszintű megfelelője

127

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013A hatékonyság elemzése során az alábbi ráfordításokat célszerű figyelembe venni:

összes termelési költség foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma termelésben lekötött tárgyi eszközök átlagos nettó értéke termelésben lekötött készletek átlagos értéke összes eszközérték élőmunka ráfordítás értéke termelésben lekötött eszközök nettó értéke

KOMPLEX HATÉKONYSÁG: nettó termelési érték / (0,15 lekötött eszközök + 1,8 bérköltség)

Egyes erőforrások felhasználása hatékonyságának értékelésére alkalmas mutatók

Élőmunka hatékonysági mutatók Pl: 1 főre jutó bruttó termelési érték = bruttó termelési érték/létszám 1 főre jutó anyagmentes termelési érték: Anyagmentes termelési érték/létszám 1 főre jutó nettó termelési érték: Nettó termelési érték/Létszám 1 főre jutó hozzáadott érték: Hozzáadott érték/Létszám

Bérhatékonysági mutatók = (nettó termelési érték/bérköltség) *100 Nettó (anyagmentes) termelési érték/személyi jellegű ráfordítások

Eszközhatékonysági mutatók Pl: eszközhatékonyság= nettó termelési érték

Lekötött eszközök átl.nettó értéke *100 Tárgyi eszköz hat. = Nettó termelési érték/Tárgyi eszközök átlagos nettó értéke x 100 Készlethat. = Nettó anyagmentes termelési érték/Készletek átlagos nettó értéke x 100

Deviza kitermelési mutatók Pl: exportértékesítés összes (közvetlen) költsége

Árbevétel devizában

Termelési költségszint: a termelési költségek összetevői: anyagköltség, igénybevett szolgáltatások, egyéb szolgáltatások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás

= termelési költségekBruttó termelési érték *100

Kedvező a 100% alatti érték

Tőkehatékonyság = bruttó termelési érték/saját tőkeA vállalkozó a rend.álló saját tőkével hányszoros teljesítményt ér el.

Tőkearányos vállalkozási pénzjövedelem= Vállalkozási pénzjövedelem/Saját tőke, ahol a vállalkozási pénzjövedelem= adózott eredmény+é.cs

128


27. AA társaságok átalakulásával egyesülésével, (összeolvadás, beolvadás), szétválásával

(különválás, kiválás) összefüggő számviteli feladatok, különös tekintettel a vagyonértékelésre, a vagyonleltár és a vagyonmérleg készítésére.

A gazdasági társaságok egyesülését, szétválását, társasági forma változását átalakulásként a törvény nevesíti, szabályozza. Az átalakulási döntést a társaság legfőbb szerve hozhat, minősített többséget igénylő határozat.

Nem alakulhat át: felszámolás, végelszámolás alatt lévő társaság, a jegyzett, de még be nem fizetett tőke rendezéséig, csak ZRT-vé lehet átalakulni, NYRT szétválással nem alapítható, cégbírósági bejegyzés megtörténtéig nem lehet átalakulni.

Számviteli feladatok: a legfőbb szerv dönt a választott gazdasági formáról és az átalakulási vagyonmérleg-tervezet fordulónapjáról. Ha vagyonmérleg-tervezetként a számviteli beszámolót kívánják felhasználni, akkor 6 hónapon belül, egyéb esetben a fordulónapot követő 3 hónapon belül a vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezeteket a legfőbb szerv elé kell terjeszteni. Elfogadás után a legfőbb szerv dönt a tagok jegyzett tőkéből való részesedésének mértékéről, a kiváló tagokat megillető vagyonhányadról, a jegyzett tőke technikailag a saját tőke más elemeinek összegéről. Ezt követően az „átalakulás alatt” toldattal kell a folyamat tényét a cégnévben jelezni. Cégbíróság dönt az átalakulásról. Végleges vagyonmérleg és vagyonleltárt kell összeállítani a cégbejegyzés napjával, mint mérlegfordulónappal.

Átalakuló gazdasági társaságok elszámolása egyesülés esetén:

1. lépés: az átalakulással megszűnő gazdasági társaságok főkönyvi kimutatásaikat lezárják, záróbeszámolót állítanak össze (értékvesztések, értékcsökkenések, időbeli elhatárolások elszámolása mellett), valamint értékhelyesbítések értékét az értékelési tartalékba (T/417 Értékelési tartalék K/1x7 Értékhelyesbítések), valamint a mérleg szerinti eredményt az eredménytartalékba (T/419 MSZE K/413 Eredménytartalék) kell átvezetni. Ezután az analitikus és főkönyvi nyilvántartásokat kell lezárni. A továbbműködő társaságnak technikai záróbeszámolót kell összeállítani az éves beszámolóval azonosan, és az értékelési tartalék valamint a MSZE nem kerül átvezetésre.2. lépés : az átalakuló társaságnak végleges vagyonmérleget és kapcsolódó leltárt kell összeállítania. Elszámolás a megszűnő társaságnál:3. lépés: eszköz vagyonértékelési különbözetének elszámolása

T/K 1-3 eszközök K/T 3 technikai számla 4. lépés: Kötelezettségek vagyonértékelési különbözetének elszámolása

T/K 3 technikai számla K/T 4 kötelezettségek5. lépés: Vagyonértékelési különbözet elszámolása a saját tőkével szemben

T/K 3 technikai számla K/T 4 tőketartalék

Átalakulással létrejövő gazdasági társaságok elszámolása egyesülés esetén:

1. lépés: a létrejövő társaság elszámolja a vagyonátvételt (egyesülés), a vagyonfelosztást (szétválás)

eszköz-átvétel a vagyonleltár szerinti nettó értéken T/1-3 eszközök K/3 technikai számla

Források átvételeT/3 technikai számla K/4 források

Saját tőke átvételeT/3 technikai számla K/4 Saját tőke elemek

2. lépés: a létrejövő társaság vagyonmérlegében a különbözetek elszámolása 3. lépés: saját tőke átrendezésének elszámolása törvényi korlátok figyelembevételével. Az átalakuló gazdasági társaság tulajdonosainak elszámolását a könyveken át kell vezetni.

T/88 Rendkívüli ráfordítás K/1-3 Részesedések (korábbi részesedés kivezetése) T/1-3 eszközök K/98 Rendkívüli bevételek

129

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013A vagyonértékelés a leltár szerint megismerhető egyes eszközök és kötelezettségek értékét, míg az üzletértékelés a vállalkozás egészének, mint folyamatosan működő egésznek értékét próbálja meghatározni.VAGYONÉRTÉKELÉS:

1. KÖLTSÉGALAPÚ MEGKÖZELÍTÉS: AZ ESZKÖZ VAGYONI ÉRTÉKE NEM MÁS, MINT a vagyontárgy pótlási költségének megállapítása, amely az eszközzel elérhető jövőbeli haszon megszerzéséhez szükséges. = egy eszköz piaci ára arányos az élettartama során előállított hasznok jelenértékével.2. JÖVEDELEMALAPÚ MÓDSZER: a várható jövedelmezőség szempontjából közelíti meg a vagyoni értéket. A vagyontárgy értéke az élettartam során előállított nettó gazdasági haszon, azaz az eszközhöz kapcsolható jövedelmek jelenlegi értéke.3. PIACI ÖSSZEHASONLÍTÓ MÓDSZER: az eszköz árát a piac többi résztvevőjének árai alapján állapítja meg.

130


27. BAz eredménykimutatás formájának (fajtájának) megválasztásánál figyelembe veendő

szempontotok. A különböző eljárással készített eredménykimutatások jellemzői.

Eredménykimutatás olyan számviteli okmány, amely a beszámolási időszakra vonatkozóan, meghatározott szerkezetben, összevontan és pénzértékben tartalmazza a vállalkozás bevételeit és ráfordításait, továbbá a kettő különbözeteként a keletkező eredményt.

A hozamok és a ráfordítások eredménykategóriák szerinti csoportosítása: Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Pénzügyi műveletek eredménye Szokásos vállalkozási eredmény Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény Adózott eredmény Mérleg szerinti eredmény

Az üzemi (üzleti) eredmény kétféle módon állapítható meg, bemutatása „A” lépcsőzetes szerkezetben „B” mérleg formában.Az eredmény-kimutatás választását a vállalkozás szervezetének, tevékenységének sajátosságai, valamint a belső információs igények és kielégítésük adminisztrációs lehetőségei befolyásolják.A választási lehetőséget befolyásolja, illetve meghatározza:

tevékenység jellege: termelő-, szolgáltató- forgalmi költségeljárás, kereskedelmi összköltség-eljárás

az eredmény alakulása jellemzően mennyiben függ teljesítés és a forgalom (termelés és az értékesítés) kapcsolatától a forgalom (az értékesítés) egyenletességétől a tulajdonosok, a befektetni szándékozók, a hitelező partnerek belső és külső információs igényeitől, illetve az információs kötelezettségektől

A vállalkozók az eredmény megállapításánál, tartalmát tekintve kétféle eredménykimutatási eljárás közül választhatnak: összköltség eljárás, és forgalmi költségeljárás módszere.A kétféle eljárás azonos eredménykategóriák megállapítását teszi lehetővé. Csak az üzemi tevékenység eredménye megállapításának elveiben, illetve alapinformációkban van eltérés. A választott módszert a számviteli politikában kell rögzíteni.

Összköltség eljárás: (ahol nincs vagy kevés a saját termelésű készlet)

Az üzleti évben felmerült összes elemi költség gyűjtését és bemutatását hangsúlyozza, és ennek összegét veti össze az árbevétel, az egyéb bevétel, valamint az aktivált saját teljesítmények értékével (itt a teljesség elve kerül előtérbe)Jellemzői

bruttó szemléletű =a hozamok: az árbevétel + az aktivált saját teljesítmények közvetlen önköltségen számított értéke Tárgy időszaki összes vevők által a tárgyidőszakban elismert +saját célú felhasználást, jelentős teljesítményt állítja szembe a tárgyidőszakot terhelő összes anyagjellegű ráfordítás + személyi jellegű ráfordítás + értékcsökkenéssel a beszámolási időszakban felmerült elemi költségek-, ráfordítások bemutatására helyezi a fő hangsúlyt a saját teljesítmények közvetlen önköltsége az 5., a 8. és a 9. számlaosztályokban könyvelt adatokból állítható össze nem alkalmas az egyes tevékenységek jövedelmezőségének elemzésére

131

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013Hátránya

nem mutatja ki az értékesítés elszámolt közvetlen költségeit nincs lehetőség az értékesítés gazdaságosságának elemzésére

Forgalmi költség eljárás: (ahol az éves termelés és az értékesítés időben eltér)

Az értékesítés érdekében a tárgyidőszakban közvetlenül vagy közvetetten felmerült költségeket veszi számba és ezt veti össze az értékesítés árbevételével és az egyéb bevételekkel (itt az összemérés elve az elsődleges)Jellemzői

nettó szemléletű a nem értékesített saját teljesítmények értékét, illetve az azokhoz felmerült ráfordításokat nem tartalmazza a fő hangsúlyt az értékesítés bevételére helyezi az értékesítés bevételét és annak költségeit állítja szembe függetlenül a termék előállításának időpontjától a költségeket közvetlen és közvetett költségek szerint csoportosítja a közvetett költségeket fő funkciók szerint részletezi

Hátránya nem tükrözi a tárgyidőszaki költségfelmerülések teljes körét a költséggazdálkodás információ igényének kielégítéséhez külön nyilvántartást kell vezetni

132


28. AAz ellenőrzések számvitele. Az ellenőrzések fogalma, fajtái. Hibatípusok, hibajavítások. Az

ellenőrzés, önellenőrzés során megállapított hibák miatti módosítások elszámolása, kimutatása a mérlegben, az eredménykimutatásban, nyilvánosságra hozatala.

Az ellenőrzés a megismert tényeknek valamilyen követelményekhez történő hasonlítására és ezek alapján a megállapított tények értékelésére irányuló tevékenység.

Az ellenőrzés során: Megfigyelik a már lezajlott folyamatokat, eseményeket Megállapítják a tényeket, a kialakult helyzetet, állapotot, Szembesítik azokat az elérni kívánt célokkal, feladatokkal, a követelményekkel Rögzítik az eltéréseket és azok okát.

Az ellenőrzés és az önellenőrzés vonatkozhat a tárgyévre és az előző évekre is. A számviteli törvény szabályozása csak az előző évre, illetve évekre feltárt hibákra vonatkozik. Ebből következik, hogy nem az ellenőrzés szabályai szerint kell kijavítani azokat a hibákat, hibahatásokat, amelyek a tárgyévvel kapcsolatosak, amelyek a mérleggel még le nem zárt időszak elszámolásait módosítják. E hibákat a tárgyévi könyvelés keretében javítjuk. Ilyen hibaként kell kezelni a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között feltárt, a tárgyévben könyvelt adatokat, módosító tételeket is, amelyeket a mérlegfordulónapi kelettel kell könyvelni.

A számviteli törvény értelmében az ellenőrzés a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott, beszámolóval lezárt üzleti évek adatainak a gazdálkodó, az adóhatóság által utólagos ellenőrzése, önellenőrzése. Az ellenőrzések számvitelébe csak azok a hibajavítások sorolhatók, amelyek a számviteli beszámolóval lezárt üzleti évhez kapcsolódónak. Az ellenőrzések során feltárt hibákat és hibahatásokat mindenképpen ki kell javítani, mivel a számviteli törvény értelmében nincs elévülés (az adótörvény értelmében 5 év).

Fajtái:1. Adóellenőrzés (adórevízió): A számviteli és adózási nyilvántartások adóhatósági felülvizsgálata, célja az adótörvényekben és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása. Az ellenőrzés során az adóhatóság feltárja és bizonyítja azokat a tényeket, körülményeket, adatokat, amelyek megalapozzák a jogsértés és a joggal való visszaélés megállapítását, és az ezek miatt indított adóigazgatási eljárást.

2. Önellenőrzés (önrevízió): A számviteli és adózási nyilvántartások saját hatáskörű, gazdálkodón belüli felülvizsgálata.

A hiba valamely korábban lezárt időszakban (évben) az adótörvénynek, a számviteli törvénynek meg nem felelő elszámolás, nyilvántartás, bevallás. Hiba, ha például adott évben nem számoljuk el az értékcsökkenési leírást valamely eszköz után

Hibahatás alatt az eredeti hiba által okozott újabb hibát értjük. A hibahatás jelentkezhet:

a hiba elkövetésének évében, a hibázást követő időszakban, a hibafeltárás időszakának kezdetéig, a hibafeltárás időszakában.

A hiba és a hibahatás minősítése:

Jelentős összegű hiba: Az új előírás főszabályként megtartja azt a korábban hatályos előírást, mely szerint, ha hiba és hibahatások meghaladják az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 %-át, akkor minősülnek jelentős hibának. Az új előírás azonban az 500 M korlátot törli (ez nagyobb méretű vállalkozásoknak jelent változást). Új előírásként azonban alsó korlát került be, azaz ha a mérlegfőösszeg 2%-a nem haladja meg az 1 M Ft-ot, akkor a jelentős hiba 1 M Ft (ez kisebb vállalkozásoknak jelent könnyítést). A szabály 2012-re is alkalmazható.Nem jelentős összegű hiba: a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során egy adott üzleti évet érintően - évenként külön-külön - feltárt hiba és hibahatások az eredményt, a

133

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013saját tőkét növelő-, csökkentő értékének együttes, előjeltől független értéke nem haladhatja meg a jelentős összegű hiba értékhatárát.

Lényeges hiba:

A törvénymódosítás törli a lényeges hiba fogalmát, így ilyen hiba a jövőben nem lesz. A lényeges hibához kapcsolódott, a javított beszámoló ismételt közzétételi kötelezettsége. A lényeges hiba fogalmának törlésével megszűnik a beszámoló ismételt közzétételi kötelezettsége is. Ha az előbbiekben leírtak szerint jelentős összegű a hiba, akkor a hibát a tárgyévi beszámolóban kell csak külön oszlopban bemutatni, de az ismételt közzététel megszűnik. Az ismételt közzétételi kötelezettséget, már a 2012-ben feltárt lényeges hibákra sem kell alkalmazni.

A hibajavítás folyamata:

Könyvelési hiba: Értékelési hiba: (eszköz-forrás), le kell írni a hibát Eredményt érintő hiba: (költség, ráfordítás, bevétel), a hibás könyvelés és a helyes könyvelés összehasonlítása az érintett évekre külön-külön.

Bevallási hiba: a hibahatások megállapítása, rögzítése Bizonylaton belüli, könyvelési javítást nem igénylő hiba: a hiba nagyságrendjének megállapítása (jelentős vagy nem jelentős, lényeges vagy nem lényeges) Könyvelést is érintő hiba: (eszköz-forrás, költség-, ráfordítás-, bevétel) a hiba, hibahatás javítása

A hibázás jogkövetkezménye:

Adóellenőrzés esetén: Adóbírság: az adóhiány 50%-a Mulasztási bírság Késedelmi pótlék: a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része minden naptári nap után

Önellenőrzés esetén: Önellenőrzési pótlék: a késedelmi pótlék 50%, ismételt önellenőrzés esetén 75 %-a.

A mérlegben és az eredménykimutatásban minden tételnél fel kell tüntetni az előző üzleti év megfelelő adatát. Ha az ellenőrzés az előző üzleti év(ek) éves beszámolójában elkövetett jelentős összegű hibá(ka)t állapított meg, akkor az előző év(ek)re vonatkozó módosításokat a mérleg és az eredménykimutatás minden tételénél az előző üzleti év adatai mellett be kell mutatni, azok nem képezik részét az eredménykimutatás tárgyévi adatainak. Ez esetben a mérlegben is, az eredménykimutatásban is külön-külön oszlopban szerepelnek az előző üzleti év, a lezárt üzleti év(ek)re vonatkozó módosítások, valamint tárgyévi adatok.Az önellenőrzési pótlék kivételével az ellenőrzéssel megállapított jogkövetkezmények a társasági adóalap megállapításánál növelő korrekciós tétel.

KönyvelésÖnellenőrzés, adóbírság, késedelmi pótlékT 863 – K 463

134


28. BA lízing fajtái, könyvviteli elszámolása, a különböző lízing szerződések tartalma.

A lízing adásvétellel egybekötött, vagy egybeköthető bérlet. A finanszírozás egyik alternatív eszköze.

A lízing fajtái: Operatív (működési) és pénzügyi lízing, (ez a leggyakoribb lízingtípus) Direkt és indirekt lízing Egyedi és komplett lízing Rövid és hosszú lejáratú lízing Kereskedelmi lízing Egyedi és fajlagos lízing Ingó és ingatlan lízing Belföldi és nemzetközi lízing Null lízing.

Pénzügyi lízing az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát megszerzi a lízingbevevő megbízása szerint abból a célból, hogy a dolgot a lízingbevevő határozott idejű használatába adja. A lízing tárgya a lízingbevevő könyveiben az Egyéb hosszú lejáratú kötelezettség mérlegsoron kerül kimutatásra, és ő viseli az eszközzel járó költségeket és ráfordításokat, így az értékcsökkenést is. A felek a lízingszerződésben kikötik a tőketörlesztést, kamattörlesztést és a törlesztés ütemezését.

Zárt végű pénzügyi lízing: az eszköz tulajdonjogának megszerzésekor a lízingbeadó kiszámlázza az eszközt áfás áron. A havi részszámlák a tőketörlesztést és a kamatot tartalmazzák, de csak a kamatot kell elszámolni. A futamidő végén a lízingbevevő megszerzi a dolog tulajdonjogát.

- A számlázott vételár elszámolása:T/161 Beruházás K/448 Pénzügyi lízing miatti kötelezettség- Levonható ÁFA elszámolása:T/466 előzetes ÁFA K/479 Egyéb rövid lejáratú kötelezettség- Le nem vonható ÁFA elszámolása:T/161 Beruházás K/479 egyéb rövid lejáratú kötelezettség- Aktiválás:T/12-15 Tárgyi eszköz K/161 Beruházás- Terv szerinti értékcsökkenés:T/571 Értékcsökkenés K/129-159 Tárgyi eszköz értékcsökkenése

Forgalmi költség esetén Terv szerinti értékcsökkenés elsődlegesen:

T/6 Költséghely, költségviselő K/129-159 Tárgyi eszköz értékcsökkenése Terv szerinti értékcsökkenés másodlagosan:

T/571 Értékcsökkenés K/59 Költségnem ellenszámla

Nyíltvégű lízingszerződés: a lízingbevevőnek opciós elővételi joga van a dologra. A lízingbeadó áfa nélküli áron számlázza ki az eszközt, a havi részszámlák a tőketörlesztést, kamatot és áfát tartalmazzák, elszámolni a kamatot és az áfát kell.

- A lízingdíj tőketörlesztő részlete:T/448 Pénzügyi lízing miatti kötelezettség K/384 Elsz.betét- A lízingdíj kamatrésze:

T/872-873 Fizetendő kamatok, kamatjellegű kifizetések K/384 Elsz.betét- Levonható ÁFA elszámolása:

T/466 előzetes ÁFA K/479 Egyéb rövid lejáratú kötelezettség- Le nem vonható ÁFA elszámolása:

T/86 Egyéb ráfordítások K/479 egyéb rövid lejáratú kötelezettség

135

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013- ÁFA rendezése:

T/479 Egyéb rövid lejáratú kötelezettség K/384 Elsz.betét

Év végén meg kell vizsgálni, hogy a kamattal kapcsolatba kell-e időbeli elhatárolást végezni, amely a fizetendő és fizetett kamat viszonyától függően lehet aktív (ha a tény nagyobb) vagy passzív elhatárolás.

Operatív lízing: ha a lízingszerződés nem biztosít a lízingbevevőnek olyan jogot, amely alapján megszerezheti a lízingelt dolog tulajdonjogát a használati idő végén. Jellemzője, hogy az eszköz csak átmenetileg kerül a lízingbevevő használatába. Az eszköz beszerzése általában nem a lízingbevevő megbízásából történik. Sok hasonlóságot mutat a bérlettel.

Lízingbeadó esetén:- Az eszköz beszerzési árának elszámolása:T/161 Beruházás K/455 Beruházási szállítók- Levonható ÁFA elszámolása:T/466 előzetes ÁFA K/455 Beruházási szállítók- Le nem vonható ÁFA elszámolása:T/161 Beruházás K/455 Beruházási szállítók- Aktiválás:T/12-15 Tárgyi eszköz K/161 Beruházás- A használati díj számlázása:T/31x Vevők K/91-92 Belföldi értékesítés nettó árbevétele- A használati díj ÁFA:T/31x Vevők K/467 Fizetendő ÁFA

Lízingbevevő esetén:- A kiszámlázott használati díj:T/522 Bérleti díjak K/454 Szállítók- A használati díj ÁFA:T/466 Előzetes ÁFA K/454 Szállítók

A lízingszerződés a szerződés alanyainak jogait és kötelezettségeit tartalmazza (lízingbeadó, lízingbevevő).

Általános tartalma: A lízingbeadó jogai: díjkövetelés, ellenőrzés, felkínálás, felmondás A lízingbevevő jogai: átadás követelése, használat, vételi jog, hosszabbítás, szavatossági jogok A lízingbeadó kötelezettségei: átadás, használat biztosítása, a felvilágosítás- és információ-adás, kicserélési kötelezettség. A lízingbevevő kötelezettségei: átvétel, díjfizetés, veszélyviselés, maradványérték kiegyenlítése, lízingbeadó érdekeinek védelme, ellenőrzés tűrése, őrzés, karbantartás, biztosítás.

136


29. AA pénzügyi instrumentumok fogalma, csoportjai. A valós értéken történő értékelés célja és a

szükséges számvitelpolitikai döntések.

Pénzügyi instrumentum olyan szerződéses megállapodás, amelynek eredményeként az egyik félnél pénzügyi eszköz, a másik félnél pénzügyi kötelezettség vagy saját tőke keletkezik. Ide tartozik a szerződéses megállapodáson alapuló követelés és kötelezettség, a pénzeszköz, az értékpapír, a származékos ügylet. Mérlegbeli és mérlegen kívüli pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek lehetnek.

Csoportosítása:1. Pénzügyi eszközök:

Kereskedelmi célú pénzügyi eszköz – célja a rövidtávú árfolyamnyereség elérése pl. kötvény, részvény Értékesíthető pénzügyi eszköz – beszerzéskor nincs határozott szándék, a rövid időn belüli értékesítésre, vagy a lejáratig való tartásra, nyilvántartása az 1. számla oszt. Lejáratig tartott pénzügyi eszköz – amikor a vállalkozás lejáratig képes és szándékozik megtartani. Pl.: kötvény, határidős opciós ügylet, bankbetét Gazdálkodó által adott kölcsön és más követelés – eredeti, szerződés szerinti jogosultja a vállalkozás

2. Pénzügyi kötelezettségek: Kereskedelmi célú pénzügyi kötelezettségek – értékpapír kölcsönbevételéből származó bevétel, nem fedezeti célú származékos ügyletekből eredő mérlegen kívüli kötelezettségek Egyéb pénzügyi kötelezettségek – Áruszállítási, határidős, opciós ügyletek; nem értékpapír kölcsönbevételéből származó, szerződés alapján fennálló mérlegbeli kötelezettség, és mérlegen kívüli függő kötelezettség.

3. Tőkeinstrumentumok: a tulajdoni részesedést jelentő befektetés kibocsátójánál a saját tőke

Az értékelés az a folyamat, amelynek során a beszámolót készítő vállalkozás eszközeinek és forrásainak mérlegben szereplő értéke meghatározásra kerül. A számviteli szabályozás szerint az eszközöket és a forrásokat bekerülési értéken kell értékelni és a vagyonelemeket a mérlegben az aktualizált múltbeli értéken szerepeltetni.

Valós érték az az összeg, amelyért egy eszköz elcserélhető, vagy egy kötelezettség rendezhető, megfelelően tájékozott, az üzletkötési szándékukat kinyilvánító felek között, a szokásos piaci feltételeknek megfelelően kötött ügylet keretében.

Piaci érték a tőzsdén jegyzett árfolyam, a két fél szabad megállapodása szerinti ár, ezek hiányában a hasonló pénzügyi instrumentumoknak a piaci ára alapján meghatározott (számított) érték.

Valós érték alkalmazásának feltételei csak kettős könyvvitelt vezető vállalkozás választhatja a valós értéken történő értékelést tőzsdei cégeknek – konszolidált beszámolójuknál – kötelező alkalmazni a valós értékelést ha a vállalkozás úgy dönt, hogy alkalmazza a valós értéken történő értékelést, úgy a befektetett és a forgatási célú pénzügyi eszközöket, illetve a pénzügyi kötelezettségeket be kell sorolni:

Megnevezés Valós értéken tört. értékelésKeresk. Célú pénzü. Eszk. KötelezőÉrtékesíthető pénzü. Eszk. LehetőségLejáratig tartott pénzü. Eszk. Nem lehetséges

137

SZÁMVITEL-ELEMZÉS SZÓBELI TÉTELEK 2013Gazdálk. Által keletkeztetett kölcsön és követelés Nem lehetségesKeresk. Célú pénzü. Köt. KötelezőEgyéb pénzü. Köt. Nem lehetséges

Ha a vállalkozó alkalmazza a valós értéken történő értékelés szabályait, akkor a kereskedelmi célú pénzügyi instrumentumokat köteles valós értéken értékelni, az értékesíthető pénzügyi eszközöket értékelheti valós értéken, illetve a többi valós értéken nem értékelhető. Az átértékelés során átértékelési különbözet keletkezik, melynek elszámolása:

Ha az értékelés kötelező: eredményt módosító tétel, melyet pénzügyi műveletek bevétele vagy ráfordítása között kell elszámolni.

Ha az értékelés lehetőség: akkor saját tőkét módosító tételként, valós értékelési tartalékra kell elszámolni.

A mérlegben szereplő pénzügyi eszközökhöz rendelt értékelési különbözet az eszköz utolsó értékelésekor érvényes valós értéke és bekerülési értéke közötti különbözet összegével egyezik meg. A valós érték változásakor az értékelési különbözetet kell növelni vagy csökkenteni a pénzügyi művelet egyéb bevételével, illetve ráfordításaival, vagy a valós értékelés értékelési tartalékával szemben.

A valós értéken történő értékelés a kiegészítő mellékletben is be kell mutatni.

138


29. BA humánerőforrások elemzésének célja és módszerei. A munkatermelékenység mérésének mutatószámai. A termelékenységet befolyásoló tényezők vizsgálata. Az emberi erőforrás

felhasználásához kapcsolódó költségek elemzése.

Az erőforrások közül kiemelt jelentőséggel bír az ún. emberi erőforrás, a tevékenységeket végző ember. Az ember a vállalkozás legértékesebb és egyik legdrágább erőforrása, melynek következtében az emberi erőforrásokkal való gazdálkodás egyre inkább olyan stratégiai eszközzé válik, amely döntő hatású a vállalkozások jövedelmezőségére, hosszú távú életképességére, sikerességére egyaránt Mindezek miatt a gazdasági elemzés egyre fontosabb feladata az emberi erőforrásokkal való gazdálkodás értékelése

Az emberi erőforrásokkal való gazdálkodás elemzési feladatai sokrétűk, ide tartoznak:1. SWOT (GYELV) elemzés: amely során a vállalkozás belső és külső környezetét vizsgálja. A

vállalkozás képet kap, hogy milyen mértékben használja ki az emberi erőforrásában rejlő adottságokat, hogyan képes reagálni az azokkal kapcsolatos környezeti veszélyekre, valamint lehetőségekre. Belső környezet: feltárható az emberi erőforrás erősségei illetve gyenge pontjai Külső környezet: a vállalkozás megismerheti lehetőségeit és veszélyeit.

2. Létszám nagyságának és összetételének elemzése: Munkaerő-szükséglet meghatározása, melyet össze kell vetni a munkaerő-fedezettel. Dolgozó és hiányzó létszám aránya: azt mutatja meg, hogy hány ember jelenik meg a

munkában, így kiszámolható a hiányzók aránya is Létszám összetétele: különböző szempontok alapján besorolják a munkavállalókat, pl:

FEOR, munkaidő hossza, foglalkoztatás jellege szerint Munkaerő – mozgás (fluktuáció): belépők és kilépők a vállalkozásban, váltás intenzitása

3. Munkaidő-kihasználás elemzése: Munkaidő-kihasználás: megmutatja, hogyan változott a munkarend szerinti napokon

belül a teljesített napok, valamint az egész napos távollétek nagysága és aránya. (teljesített nap / munkarend szerinti nap)

Törtnapi távollétek: Munkanap átlagos hossza (teljesített órák száma / teljesített napok száma); Munkaidő-kihasználási mutató (Munkanap átlagos hossza / törvényes munkanap hossza);

Munkaidőalap-kihasználási mutató: (teljesített órák száma / munkaidőalap) segítségével számszerűsíthető a tört és egész napos távollétek együttes aránya.

4. A munka termelékenységének elemzése: választ ad, hogy milyen hatékonyan használja fel a vállalkozás az erőforrásait, és milyen tényezőkre vezethető vissza a munkatermelékenység változása.

Munkatermelékenység: (Termelés / munkaráfordítás). A termelékenységet befolyásolják a gyártott termékek korszerűsége, az alkalmazott gyártástechnológia műszaki színvonala, az emberek szakismerete, a munkaidő kihasználása

5. Emberi erőforrás felhasználásához kapcsolódó költségek elemzése: Munkaerőköltségek: az egyes költségcsoportok arányát mutatja. Elemei:

Kompenzációs költségek : a munkajövedelem (bérköltség, egyéb munkajövedelem), szociális költségek, Oktatás, képzés, továbbképzés költsége Egyéb munkaerőköltség .

Bérköltség, átlagbérek elemzése: vizsgálható a bérköltség szerkezete, értékelhető a bérköltség változása költségviselőnként, vizsgálható létszámcsoportok szerint. Átlagbér: meghatározott időtartamú munkaviszonyból származó, keresetként kifizetett összegek 1 főre jutó átlaga. A munkaköltségek jelentős hányadát a bérköltségek teszik ki. A bér összetétele: alapbér, bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, egyéb bérek

139

számvitel-elemzes szóbeli tételsor kidolgozva frissített 2013-ra

Documents