szegedi tudomÁnyegyetem · web view1. a kérelmező felsőoktatási intézmény szegedi...

Kémiatanári mesterszak szakmai – diszciplináris egysége

I. Adatlap1. A kérelmező felsőoktatási intézmény

Szegedi Tudományegyetem, 6720 Szeged, Dugonics tér 13.

2. A képzésért felelős kar megnevezése

Természettudományi és Informatikai Kar

3. Az indítandó mesterszak megnevezése: tanári szak mesterfokozat (MA)

4. Az oklevélben szereplő szakképzettség(ek) megnevezése

okleveles kémia szakos tanárteacher of chemistry

5. A képzési idő, a félévek, valamint az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek számaA 15/2006 (IV.3.) OM rendelet 4. sz. melléklet 4-7 pontjai alapján:

6. A képzési idő a félévek, valamint az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma:

4 félév/120 kredit

az összóraszámon (összes hallgatói tanulmányi munkaidőn) belül a tanórák (kontaktórák) száma

összóraszám: 120 x 30 = 3600 kontaktórák: 88 x 15 = 1320

a szakmai gyakorlat időtartama és jellege

1 félév, összóraszám: 900, kreditszám: 30közoktatási intézményekben, felnőttképző intézményekben eltöltött, szervezett, összefüggő gyakorlat

7. A szak indításának tervezett időpontja (figyelembe véve az engedélyezési eljárás

időtartamát):

2008. szeptember 1.

8. A szakért felelős oktató megnevezése és aláírása:

Dr. Visy Csabaegyetemi tanár


9. A tanári mesterszak szakképzettségéért felelős oktató megnevezése és aláírása.

--------------------------------

Kószó Katalin Egyetemi adjunktus

SZTE, TTIK Kémiai Tanszékcsoport

10. A tanári mesterszakért felelős oktató és a szakképzettség(ek)ért felelős oktató(k)

intézményi hatáskörének és együttműködésének bemutatása.

A szakképzettségért felelős oktató hatásköre a kémiatanár képzés szakmai elemeinek összehangolása. Hozza összhangba a B szinten megszerzett szakmai ismereteket az M szint szakmai tárgyainak tematikájával, alakítsa ki a tematikák egymásraépülését. Kísérje figyelemmel és határozza meg a különböző alapképzési szakokról a kémiatanár MSc-felé történő bemeneti követelményeket és határozza meg a szükséges kiegészítő ismereteket. Ismerje a közoktatás számára szükséges szakmai ismereteket, és a szakindítást követően is folyamatosan ellenőrizze, hogy a kémiai szakmai tárgyak tematikái feleljenek meg a biológiatanárok által különböző iskolatípusokban oktatott tananyagnak. Ugyanakkor rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a tanárok számára kötelező szakmai anyag ne csak egyszeűen lefedje a közoktatásban előforduló tematikákat. Célunk, hogy a jövő tanárai betekintést nyerjenek a szaktudomány legújabb eredményeibe és tudományos módszereibe, hogy képesek legyenek ennek alapján ismereteiket folyamatosan megújítni, és az új ismereteket mindennapi munkájukban felhasználni. A szakképzésért felelős oktató koordinálja a szakmai tárgyak és a szakmódszertan kapcsolatát. Hatáskörébe tartozik a tanárképzés szakmai kimeneti követelményei meghatározásának koordinálása az érintett oktatók között, a szakmai és szakmódszertani elemek összehangolása a záróvizsgatételek kidolgozásakor.

A szakképzettségért felelős oktató szorosan együttműködik a tanári mesterszakért felelős oktatóval, amely együttműködés eredményeképpen a szaktárgyak oktatásán keresztül is megvalósul:

- a tanulói személyiség fejlesztésére,

- a tanulói csoportok kialakítására, fejlesztésére,

- a pedagógiai folyamat tervezésére,

- a tanulók szakmai tudásának, műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztésére,

- a tanulási folyamat szervezésére és irányítására,

- a pedagógiai értékelés alkalmazására,

- a szakmai együttműködés kifejlesztésére

- valamint az önművelés és az élethosszig tartó tanulás igényének kialakítására irányuló tanári kompetenciák elsajátítása.


11. Dátum, és az intézmény felelős vezetőjének megnevezése és cégszerű aláírása:

Szeged, 2007.

Dr. Szabó Gábor egyetemi tanár rektor


A kémiatanár mesterszak képzési és kimeneti követelményeit (KKK) tartalmazó leírás


B/II.A szakindítási kérelem indoklása,

a belépés, valamint a továbblépés körülményeiA képzési kapacitás bemutatása

(Legfeljebb 2-5 oldal terjedelemben)

1. A szakképzettségi modul képzési és kutatási előzményei az intézményben. Intézményi képzési előzmények esetén az indítandó szak kimenetének és a korábbi egyetemi végzettségi színvonalnak az összevetése, a megfelelés konkrét bemutatása. (A korábbi egyetemi képzés tartalmával és kimeneti elvárásaival való összevetés.)

A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Karán folyó vegyész és kémiatanár- képzés kezdeteit az egyetem jogelődjénél, a kolozsvári Ferencz József Tudományegyetem Mathematikai és Természettudományi Karának programjában kell keresnünk, ahol kezdettől fogva jelentős volt a kémia szerepe, például itt jelent meg először hazánkban magyar nyelvű kémiai folyóirat, a "Vegytani lapok". A kémia oktatása kezdettől fogva igazodott a tudományág nemzetközi élvonalához és a kor gazdasági/társadalmi körülményeihez. A vegyészképzés 1921 őszén Szegeden is beindult, és az első vegyészdiplomákat 1922-ben adta ki egyetemünk.

A vegyész és kémiatanár oktatás célja és tartalma kezdettől fogva igazodott a tudományág aktuális színvonalához és a kor gazdasági/társadalmi körülményeihez. A színvonalat nagy tudós egyéniségek jellemzik. A szerves kémikusok közül feltétlenül említésre méltó Széki Tibor, Bruckner Győző, Fodor Gábor, a szervetlen kémia területéről Szabó Zoltán, a fizikai kémia területéről az 1924-től 1961-ig tanszékvezetőként tevékenykedő Kiss Árpád, az Alkalmazott Kémiai Tanszék alapítójaként Gerecs Árpád, de közülük is kiemelkedik Szent-Györgyi Albert, aki a Szerves Vegytani Tanszék vezetőjeként 1937-ben Nobel-díjat kapott.

Az oktatás tematikáját kezdetben a két klasszikus kémiai tanszék a Szervetlen és Analitikai Kémiai, és a Szerves Vegytani, majd a hozzájuk csatlakozó Általános és Fizikai Kémiai Tanszék tevékenysége határozta meg. A tematika további bővülését segítette, hogy az 1950-et követő bő évtizedben további három (kisebb) kémiai tanszék alapítására került sor, ezek (alapítási sorrendben): az Alkalmazott Kémiai, a Kolloidkémiai és a Radiokémiai Tanszék.

A Kémiai Tanszékcsoport, ami az SZTE TTK folyó kémiai képzés és kutatás szervezéséért, irányításáért felelős, jelenleg hat tanszéket: Alkalmazott és Környezeti Kémiai, Fizikai Kémiai, Kolloidkémiai, Szerves Kémiai, Szervetlen és Analitikai Kémiai, és a Szilárdtest és Radiokémiai Tanszéket foglal magába. A KTCS-hez a bevezetendő BSc képzés kapcsán társult egységként csatlakozott az SZTE JGYTF Kémiai és Kémiai Informatikai Tanszéke (érdemes utalnunk arra, hogy a az a tanszék lesz a felelőse a kémiai informatikával kapcsolatos oktatási programoknak). A kutatómunka a tanszéki kereteken túl Akadémiai Kutatócsoportokban (Biokoordinációs Kémiai, Nanoszerkezetű Anyagok, Organikus Katalízis és Reakciókinetikai Kutatócsoport) is folyik, melyek munkatársai oktatási feladatokat is végeznek, elsősorban projektmunka, szakdolgozat és diplomamunka készítésének területén, illetőleg a kutatási területhez kapcsolódó speciális kollégiumok meghirdetése révén.

A Kémiai Tanszékcsoport oktatói és kutatói koordinálják és a kémiai PhD programot, a Kémiai Doktori Iskola működésének keretében, az Iskola vezetője Dr. Dékány Imre akadémikus. A doktori iskola programjaira (Analitikai kémia, Bioorganikus kémia, Elektrokémia, Elméleti kémia, Katalízis-, felület-, kolloid- és anyagtudomány, Komplex vegyületek kémiája, Reakció-kinetika, Szerves kémia) eddig (beszámítva a korábbi éveket is) 92 hallgató nyert felvételt, és 63-an fejezték be sikeresen, azaz PhD fokozat megszerzésével, a posztgraduális tanulmányaikat.

A Kémiai Tanszékcsoport oktatói a Kémiai Doktori Iskola ismertetésekor felsorolt tudományos műhelyekben nemzetközileg elismert szinten folytatnak tudományos


tevékenységet. Ezt mutatják az alábbi tények: (i) a publikációs tevékenység elsősorban az egyes szakterületek nemzetközileg elismert, színvonalas külföldi folyóirataiban történik (az utóbbi 3 év átlagában a Tanszékcsoport oktatói évente közel 200 közleményt jelenttettek meg ilyen folyóiratokban), (ii) a szakterületek nemzetközi rendezvényein évente átlagosan mintegy 100 előadás hangzott el (ezekből 15–20 meghívott), illetve körülbelül 140 poszterbemutató történt. A nemzetközi elismertség egyik fontos mércéjeként említhetjük az oktatók, ill. tudományos műhelyek külföldi kutatóhelyekkel kialakított élő, eredményes kapcsolatait (jelenleg 15 kutatóhellyel van pályázatok által támogatott kapcsolat).

A hazai kapcsolatok/együttműködések közül kiemehető a 2 KNRET-pályázatban való részvétel, továbbá az a tény, hogy négy jelentős volumenű NKFP pályázat nyert támogatást a közelmúltban, melyek jelentős mértékben elősegítik a kutatási infrastruktúra fejlődését, ami az oktatásra is kivetíthető, hiszen napjaink színvonalának megfelelő eszközháttér közvetlen bemutatását teszi lehetővé.

A kémiatanár képzés a klasszikus szakpár: a kémiai-fizika tanári szak indításával kezdő-dött, ezzel csaknem egyidős a biológia-kémia tanári szak. Szegeden is ezekkel a szakpárokkal indult meg a kémiatanár képzés 1921-ben. Ez nyilvánvalóan folytatása volt a jogelőd(ök)nél megkezdett programnak, hiszen már 1922-ben adott ki egyetemünk kémia-fizika és biológia-kémia szakos középiskolai tanári okleveleket

A képzési tervek, "hálótervek" a két klasszikus szakpárnál: kémia-fizika és biológia-kémia eltérően épültek fel, gyakorlatilag kétféle kémiatanár képzés érvényesült; a kémia-fizika szakon elsősorban a fizikai kémia, míg a biológia-kémia szakon a szerves kémia oktatása határozta meg a képzés jellegét.

A 80-as évek közepétől kezdődően a matematika-kémia, majd a kémia-angol szakpáro-sítások is megindultak, ami képzési tervek korszerűsítését követelte meg. Ezt annak jegyében végeztük el, hogy az egyetem csak egyféle kémiatanárt bocsáthat ki, függetlenül a másik szaktól. Ezen elv alapján készült el 1989-ben bevezetett hálóterv, amely a kémiai szak képzésének tekintetében már egységesen határozta meg a követelményeket. A 90-es évek kezdetén, már a kreditrendszer előnyeit figyelembe véve, és megvalósítva sor került egy, a korszerű kreditrend-szerre történő áttérést lehetővé tévő képzési program kidolgozására. 1992-től ezen képzési prog-ram alapján folytatódott az egységes kémiatanár oktatás. Ez a program a törzstárgyak" tekinte-tében a vegyészképzéssel is egységes, azaz a képzés alapját meghatározó tárgyak azonos időbe-osztásban és azonos óraszámban szerepelnek benne, ami lehetővé tette a két szak (vegyész – kémiatanár) közötti "átjárhatóságot", és ez szolgát a kredittantervek kiindulópontjának is..

Az SZTE-en a TTK mellett a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán (illetve elődjeinél) a természettudományos, így a kémiatanári képzés is évszázados hagyományra tekint vissza, a Kémiai Tanszék oktatási tevékenysége révén nagyszámú, jól felkészített általános iskolai kémiatanár került ki a hazai közoktatásba, elsősorban biológiával, kémiával, újabban informatikával és környezetvédelemmel párosítva. Elmondható tehát, hogy a kémiatanárképzés háttere, hagyományai teljes körűnek tekinthetők.

2. Regionális és országos igény prognosztizálása, a foglalkoztatási igény lehetőség szerinti bemutatásával/dokumentálásával.

A Dél-alföldi régió bemutatása, a kémiatanári diploma használhatósági mutatóiA Dél-alföld szellemi arculata több évszázados fejlődés eredményeként alakult ki. A

régió a tudományterületek közül a matematika, a biológia mellett a kémia játszik szerepet, hiszen ez az a tudományág, amelyik az anyagokkal, tulajdonságaikkal foglalkozik és az új tudományterület, a nanotechnológia alapjait jelenti.


A régió szinte valamennyi településén van alapfokú képzést biztosító általános iskola és a városokban középfokú tanintézetek széles választéka alakult ki. Békéscsaba, Csongrád, Hódmezővásárhely, Orosháza, Szeged és Szentes nagy múltra visszatekintő gimnáziumai az ország legjobbjai közé számítanak.

A tanár- és pedagógusképzés területén Szeged különösen jelentős szerepet tölt be, hiszen az alap- és középfokú oktatás mellett a felsőfokú képzés intézményei is megtalálhatók, így igazi iskolavárosnak tekinthető. A Dél-alföldi nagyvárosok ennek következtében a kémia tanári állások terén telítettebbek, mint a kis települések, vagy az ország többi nagyvárosa. Ennek ellenére sok hallgatónk helyezkedett el ebben a régióban, nagy részük a régión kívül is, ami egyben a kémiatanári diploma jó felhasználhatóságát és nagyfokú mobilitását is mutatja. Ezt a következők is alátámasztják:

1. A diploma lehetővé teszi, hogy hallgatóink kémiatanárként általános iskolákban, gimnáziumokban, szakiskolákban elhelyezkedjenek. Ez azt jelenti, hogy a korábban az SZTE és a JGYTF által képzett tanári létszámigényt kell kielégítenünk. A biológiatanárok biológián kívül taníthatnak más közismereti tantárgyakat (pl. a természetismeret, környezetvédelemmel kapcsolatos ismeretek) is, és egyes szakmai tárgyak (pl. áruismeret) oktatásában is részt vállalhatnak. A felsőfokú szakképzés jelentőségének megnövekedése egyben szükségessé teszi a speciális (anyagtudományi, élelmiszeripari, környezettudományi, technológiai stb.) ismeretekkel rendelkező kémiatanárok képzését, amelyet az új, lineáris képzési forma által nyújtott nagyobb szabadság és a választható tárgyak széles spektruma tesz lehetővé. Erre kiegészítő képzés formájában a korábban végzett, állásban lévő tanárok esetében is szükség van.

2. A végzettek a tanári pályán kívül számos helyen elhelyezkedhetnek átképzés és tanfolyamok nélkül. Ilyenek pl. a kutatóintézetek, laboratóriumok, környezet-védelemmel foglalkozó cégek, valamint az egészségügy számos területe (pl. orvoslátogató).

3. A Kar kiterjedt kapcsolatrendszerének köszönhetően hallgatóként bekapcsolódhatnak a tanszékeken folyó kutatásokba, az egyetem külföldi partnerintézményeinek segítségével akár nemzetközi projektekben is részt vehetek. Ez hozzásegíti őket ahhoz, hogy a végzés után folytathassák tanulmányaikat a képzés harmadik szakaszában (PhD megszerzése).

4. A diploma átképzéssel könnyen hasznosítható más szakmákban is.5. A jövőben jelentős regionális és országos képzési igény lesz a főiskolai végzettséggel

rendelkező kémiatanárok kiegészítő képzésére mind nappali, mind levelező formában.

3. Előzményként elfogadott alapszakok, kritérium ismeretkörök és kreditértékek:a) a bemenethez feltétel nélkül elfogadott alapszakokb) a bemenethez megadott feltételekkel elfogadott alapszakok, illetve kredit-

követelmények.

a) feltétel nélkül elfogadott alapszak: Kémia, vegyészmérnök alapszakb) megadott feltételekkel elfogadott alapszakok:

környezettan, környezetmérnök, anyagmérnök, élelmiszermérnök alapszakokvalamint vegyész, gyógyszerész szakok a kritérium ismeretkörökkel kiegészítve.

A kritérium ismeretkörök a következők:

Alapszintű matematikai,fizikai és informatikai ismeretek (8 kredit), általános kémia (5 kredit), szervetlen kémia (6 kredit), szerves kémia (6 kredit), fizikai kémia (8 kredit), analitikai kémia


(6 kredit), kémiai technológia (4 kredit), környezeti kémia (3 kredit), biológiai kémia (3 kredit),

A kritérium ismeretkörök az alapképzésből hozott ismeretek egyeztetése után az SZTE Kémia BSc hálótervéből vehetők fel, és egyéni tanrenddel pótolhatók. (https://www.etr.u-szeged.hu/etr/default.aspx)

4. A kémiatanármesterképzésre való jelentkezés és bejutás feltételei

A kémiatanár mesterszakra történő bejutásnál a felsőoktatási törvény 43. § (4) bekezdése, valamint az ehhez kacsolódó 237/2006. (XI. 27.) Korm. Rendelet 35. és 36., valamint a 289/2005. (XII. 22.) Korm. Rendelet 12. §-a alapján járunk el.

A mesterszakra történő bejutáshoz pedagógus alkalmassági vizsga és egységes szempontú kompetenciavizsgálat kívánatos, melyre egyeztetett, és nyilvánosan (az egyetemek honlapján) hozzáférhető tematikai lista alapján lehet felkészülni. A „szakmai kompetenciavizsgálaton” elérhető maximális pontszám (100 pont) az alábbiak szerint oszlik meg:

1. hozott pontok 50%- pl. a BSc hat féléve során elért félévi tanulmányi átlag átlaga, szorozva 3-al

(max. 15 pont)

2. szerzett pontok 85%A szerzett pontok az intézmény honlapján nyilvánosságra hozott tematika által felölelt biológiai alapműveltség alapján szerezhetők meg.

Az értékelési és ellenőrzési módszerek, eljárások és szabályok bemutatása, a (289/2005. Korm. rend. 11.§ (3) bb) bekezdése szerinti) tájékoztató kiadvány internetes elérhetősége. A Szegedi Tudományegyetem honlapjáról elérhető a TTKar honlapja, ahol a hallgatók számára valamennyi oktatással kapcsolatos információ, így az eljárásokat és szabályokat tartalmazó Tanulmányi és Vizsgaszabályzat lineáris képzésre kifejlesztett változata is rendelkezésre áll.http://www.sci.u-szeged.hu/SZTE TTK - Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat

A TVSZ 2. sz. melléklete: Szakdolgozat, diplomamunka követelményei A TVSZ 4. sz. melléklete: A zárt védési eljárású szakdolgozatok és diplomamunkák kezeléséről A TVSZ melléklete az átlagszámításhoz. A 2006-2007. tanévtől érvényes TVSZ letölthető PDF formátumban (hatályos: 2006.09.01-től).

A képzés kimeneti követelményei:

http://www.sci.u-szeged.hu/sztettk/szabaly/tanulm-_s-vizsgszab.pdf

http://www.sci.u-szeged.hu/sztettk/szabaly/atlagszamttk.rtf

http://www.sci.u-szeged.hu/sztettk/szabaly/tvsz-4mell25_2005_2006.rtf



http://www.sci.u-szeged.hu/

https://www.etr.u-szeged.hu/etr/default.aspx


- a képzés típusától függő, első tanári mesterszak esetén 150 kredit teljesítése- az 5 kredites szakdolgozat és a hozzátartozó portfólió elkészítése- a szakdolgozat védése- A Záróvizsga letétele, amely áll:

- egy szakmai komplex részből- egy szakmódszertani részből

5. Az indítandó tanári mesterszak hallgatóinak a kutatás-fejlesztésre, illetve a doktori képzésre való felkészítésének, valamint a doktori képzésre való továbblépés lehetőségének bemutatása.

Egyetemünk Neveléstudományi Doktori Iskolája által felkínált programok lehetőséget adnak olyan kutató tanárok képzésére, akik képesek megtanítani a tudományos kutatás metodikáját diákjaiknak, képesek lelkes tanítványaik kutatómunkájának irányítására, segítésére, illetve mindennapi iskolai munkájuk eredményesebbé tételére tudatosan tudják alkalmazni a pedagógiai kutatások módszereit.

A kémiatanítás megújításának, reformjának egyik útja lehet a gyakorló kémiatanárok továbbképzése, a PhD fokozat megszerzési lehetőségének felkínálása számukra is.

a) A Neveléstudományi Doktori Iskola fő programjai részletesebben:

1. Oktatáselmélet- A képességek fejlődése- Az iskolában elsajátított tudás szerveződése, minőségének jellemzése (Az induktív és

az analógiás gondolkodás szerepe az egyes tantárgyak tanulásában. Analógiák és izomorf problémák, az analógiák szerepe a tudás többszörös reprezentációjában)

- A képességek iskolai fejlesztése (Tartalomba ágyazott képességfejlesztés a biológia tantárgyban. Hátrányos helyzetű tanulók képességeinek fejlesztése)

- Az elsajátított tudás minőségét és a tanuláshoz való viszonyt javító módszerek)2. Pedagógiai értékelés

- Klasszikus és modern tesztelméletek és pedagógiai alkalmazásaik- Feladat- és tesztrendszerek fejlesztésének és alkalmazásának problémái- A diagnosztikus pedagógiai értékelés és az iskolai munka innovációja- A hozzáadott érték értelmezése és meghatározásának lehetőségei az oktatásban- A vizsgák, a vizsgáztatás elmélete és gyakorlata- Rendszerszintű vizsgálatok: a nemzetközi és hazai mérések és az oktatás fejlesztése

3. Neveléstörténet- A tanárképzés és a pedagógia-pszichológia oktatásának története a kolozsvári-szegedi

egyetemen- A magyar neveléstudomány fejlődéstörténete 1948-ig- A magyar neveléstani kézikönyvek és tankönyvek gyermekszemlélete a 1920.

században4. Az oktatás és a nevelés pszichológiai kérdései

- Az affektív fejlődés pszichológiai kérdései, a morális fejlődés vizsgálata- A családi nevelés és szocializáció- Az iskolai tanulás és az iskolai élet pszichológiai kérdései- A kultúra és szocializáció a gyermek felnevelkedésének kulturális-antropológiai

feltételei5. A tanulás és az oktatás kognitív idegtudományi alapjai


- A gyermekek vizuális képességeinek fejlődése- A tanulás és figyelem pszichofiziológiai és elektrofiziológiai analízise gyermekkorban

6. Egészségnevelés- A kultúra és egészség- Egészségvédő, protektív tényezők- Az iskola mint az egészségnevelés és fejlesztés színtere- Az egészségnevelés és egészségfejlesztés hatékonyságának mérése

7. Információs és kommunikációs technológiák az oktatásban- Korszerű pedagógiai paradigmák informatikai megjelenésével vizsgálja a fiatal és a

felnőtt tanulók gondolkodási és tanulási képességeit, stratégiáit számítógéppel segített tanítás és tanulás

- Közoktatás és felsőoktatás szereplői és az IKT viszonya- Speciális igényű tanulók és az IKT kultúra kérdései.

b) Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskolák

A PhD (doktori) képzésben való részvétel jelenti a mesterképzésben résztvevő hallgatók legközelebbi és feltehetőleg legfontosabb célját. A cél elérése érdekében már az alapképzés során nagy figyelmet fordítunk a hallgatók széleskörű tájékoztatására, a kurzusok közötti eligazításra, a szakirányok célszerű választására és végzésére. Az előmenetel köve-tésére oktatói tanácsadó („tutor”) rendszert vezettünk be a kémia BSc-ben, amelyet tovább kívánunk erősíteni a mesterképzés során. Így lehetőség van arra, hogy a tehetséges hallgatók már az alapképzés keretében olyan kurzusokat vegyenek fel és teljesítsenek, amelyek a későbbiekben, a mesterképzés során a gyors előrehaladást biztosítják, és így lehetőség nyílhat az MSc végzésére oly módon, hogy a krediteket egy adott területen végzett kutatómunka tel-jesítésével szerezhessék meg (lásd a későbbiekben). Ez a kutatómunka teszi lehetővé, hogy hallgatóink sikeresen vegyenek részt a tudományos diákköri munkában, illetőleg, hogy már a hallgatóként végzett munka eredményei nemzetközi fórumon publikálható színvonalat érjenek el.

A kémia területén folyó diákköri munkával kapcsolatban feltétlenül utalnunk kell arra, hogy az OTDK Kémia-Vegyipar szekciójában évtizedek óta kiemelt helyet foglal el az SZTE (és elődjei) hallgatóságának tevékenysége. Ez mind a részvételben (általában 30-40 dolgozat), mind az eredményességben érvényesül, hiszen díjazottjaink száma nagy, közülük jónéhányan elnyerték a Pro Sciencia kitüntetést is.

A Kémiai Tanszékcsoport oktatói és kutatói koordinálják a kémiai PhD programot, a Kémiai Doktori Iskola működésének keretében, az Iskola vezetője Dr. Dékány Imre akadémikus. A doktori iskola programjaira eddig 102 hallgató nyert felvételt, és közülük 69-an fejezték be sikeresen, azaz a PhD fokozat megszerzésével, posztgraduális tanulmányaikat.

Részben a kémia területén, a Kémiai Tanszékcsoport jónéhány oktatójának részvételével működik a Környezettudományi Doktori Iskola, amelynek vezető dr. Kiricsi Imre egyetemi tanár, az Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék vezetője.

A doktori képzés területén nemcsak az államilag finanszírozott helyekre szeretnénk hallgatókat felvenni, hanem a különféle pályázatok, illetve ipari megbízások terhére is, hiszen az SZTE Kémiai Tanszékcsoportján belül mind nagyobb szerepet kap az alkalmazott kutatás-fejlesztés.

6. A kiemelkedő képességű hallgatók alkalmasságát figyelő, azt előmozdító, „tehetség-gondozó” tevékenység beépítésére vonatkozó elképzelések, ill. intézkedések bemutatása,


valamint a kutatás-fejlesztésre, illetve a doktori képzésre való felkészítésnek, és a doktori képzésre való továbblépés lehetőségének bemutatása.

kémia iránt érdeklődő és így a szakra jelentkező hallgatóink jelentős része a szakma iránt elkötelezett, tehetséges fiatal. Közülük a szorgalmas és tehetséges hallgatók egy viszonylag széles csoportját már a BSc kurzusok teljesítésekor ki lehet választani. Erre nagy figyelmet fordítanak azon tárgyak előadói, akik érintettek ilyen kurzusokban, illetőleg a tutori megbízással tevékenykedő oktatók. A tehetséges hallgatókat erőteljesen ösztönözni kívánjuk a tudományos diákköri tevékenység végzésére, lehetőséget nyújtva arra, hogy hosszabb-rövidebb ideig kutatólaboratóriumokban dolgozhassanak, megismerve az adott helyen folyó kutatómunka elméleti és gyakorlati hátterét, módszereit.

Tehetséges és idegen nyelvet beszélő hallgatóink számára lehetőség nyílik rövidebb-hosszabb idejű külföldi tanulmányúton történő részvételre. Ezek az utak néhány hetestől kezdve akár féléves időtartamúak is lehetnek, azaz részképzés keretében adott félév külföldön is teljesíthető. Az ERASMUS pályázatok keretében eddig is nagyszámú kémikushallgató tanult Belgiumban, Olaszországban, az Egyesült Királyságban vagy Németországban. Ez a kör azonban szélesedik, elsősorban az Európai Unió országaiban nyílik egyre több lehetőség.

7. A felsőoktatási intézmény képzési kapacitásának bemutatása az érintett szakképzésben. A tervezett hallgatói létszám.

Az SZTE évenként 100-120 fővel számolhat a kémia alapszakon. Ebből kiindulva, az országos és regionális beiskolázási szempontokat, a rendelkezésre álló laboratóriumi és műszerezettségi és nem utolsósorban oktatói bázist tekintve

kémiatanár mesterszakon, nappali tagozaton 50 fő, továbbá kiegészítő képzésként, levelező tagozaton 50 fő

képzésére rendelkezünk olyan kapacitással, amely biztosítani képes, hogy a munkaerőpiacra „eladható” tudással, megfelelő képzettséggel rendelkező szakemberek kerülnek ki.

Az oktatástechnikai feltételek, az előadótermek, a szemináriumi egységek, a laboratóriumok ezt a létszámot magas színvonalon ki tudják szolgálni.

8. A második tanári szakképzettséget megalapozó (BA/BSc szintű) 50 kredites szakdiszciplináris modul bemutatása (amennyiben van ilyen az intézményben).

A Kémia BSc Természettudományos alapképzési és Szakmai törzsképzési blokkjában szereplő kurzusok közül, az alapszak figyelembevételével 50 kredit teljesítése kötelező, első-sorban a következőkben felsorolt kurzusok felvétele ajánlott; 10 pedagógia/pszichológia kredit megszerzése mellett 3 kredit szabadon (SZTE) választható. .

Javasolt kurzusok

Kurzus Kre-dit

óra Ért. Felelős tanszék

Felelős oktató

Matematika 1. 3 2 k MTCS Terjéki JózsefMatematika gyakorlat 1. 2 2 g MTCS Terjéki JózsefBevezetés a kémiába 1 2 g JGyTF- KKIT Marsi IstvánÁltalános kémia 4 3 k FKT Horváth DezsőÁltalános kémiai számítások 2 2 g FKT Horváth Dezső


Általános kémiai laboratórium 3 4 g FKT Horváth DezsőSzervetlen kémia 6 4 k SzAKT Nagy LászlóSzervetlen kémia gyakorlat 2 2 g SzAKT Gyurcsik BélaSzervetlen kémia laboratórium 3 5 g SzAKT Gyurcsik BélaFizikai kémia 1. 4 3 k FKT Visy CsabaFizikai kémia gyakorlat 1. 1 1 g FKT Visy CsabaKolloidika 3 2 k KKT Dékány ImreRadiokémia 3 2 k SzRKT Erdőhelyi AndrásSzerves kémia 1. 6 4 k SzKT Bucsi ImreAnalitikai kémia 1. 3 2 k SzAKT Kiss TamásAnalitikai kémiai gyakorlat 1 1 g SzAKT Gyurcsik BélaAnalitikai kémiai laboratórium 3 4 g SzAKT Labádi ImreKémiai technológia 4 3 k AKKT Kiricsi ImreKémiai technológia labor. 3 4 g AKKT Halász JánosA környezetvédelem kémiája 3 2 k AKKT Hannus IstvánBiológiai kémia 3 2 k SzAKT Gajda Tamás


B/III. A szakmai diszciplináris egység tanterve és

a tantárgyi programok leírásaA képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása

1. Táblázatban összefoglalt, krediteket is megadó, óra és vizsgaterv

A kétszakos, 4 +1 szemeszteres tanárképzésre előírt kreditszám: 120 + 30 (ez utóbbi: iskolai tevékenység, rezidens képzési módban).

a) Pedagógiai-pszichológiai kreditelőírás: 40b) Főszak (amiből BSc-t szerzett): 30c) Minor szak: 50

Szakmai kurzust, amibe bele kell értenünk a Kémia szakmódszertan kreditjeit (7 + 3 tanítási gyakorlat), tehát 30 kreditet kell teljesíteni a Kémia BSc-t végzett hallgatóknak és 50 kreditet a Kémiát minor szakként felvevő hallgatóknak akkor, ha BSc-ben az alapkrediteket teljesítették.

További előírás: a szabadon választható kredit, ami 5 %, így marad 18, illetve 37 kredit szakmai teljesítendő tárgy.

1.1. Kémia szakmódszertan 10 kredit

Kurzus Kre-dit

Óra-sz.

Érté-kelés

Felelős egység

Felelős oktató

A kémia tanítása 2 2 k KSZM Németh VeronikaA kémia tanítása gyakorlat 1. 1 2 g KSZM Kószó KatalinA kémia tanítása laboratórium 1. 2 4 g KSZM Németh VeronikaA kémia tanítása gyakorlat 2. 1 2 g KSZM Kószó KatalinA kémia tanítása laboratórium 2. 1 2 g KSZM Németh Veronika

1.2. Iskolai tanítási gyakorlat 3 kredit

Iskolai tanítás (kémia) 3 5 g KSZM Németh Veronika

1.3. Kémiai szakmai kurzusok 15 kredit

A kémia kultúrtörténete 3 2 k KSZM Németh VeronikaFelkészítés kémia érettségire és tehetséggondozás 2 2 g KSZM Kószó KatalinHétköznapi kémiai anyagismeret 2 2 k AKKT Hernádi KláraModern anyagok 3 2 k AKKT Kukovecz ÁkosAlternatív energiaforrások 3 2 k AKKT Hannus IstvánÉrettségi vizsgák és versenyek kémiából 2 3 g KSZM Kószó Katalin

1.4. Válaszható kémiai szakmai kurzusok 3 kredit

Csoportos tanulás módszerei kémiaórán 2 2 g KSZM Németh VeronikaA környezeti nevelés kémia órán 2 2 g KSZM Kószó KatalinInformatikai eszközök a kémia oktatásában 2 2 k KSZM Kószó KatalinKerettantervek kémiából 1 1 g KSZM Németh Veronika


A kémia és a fizika határán 2 2 k FKT Visy Csaba

1.5. Kiegészítő kémiai szakmai kurzusok, kémia minor szak számára 19 kredit

A kémia BSc korábban nem teljesített kurzusai közül választható.

1.6) Kötelező mester szintű pedagógiai-pszichológiai tárgyak: 40 kredit

Tantárgy KreditértékElmélet Gyakorlat Összesen

A nevelés-oktatás pszichológiai alapjai 4 2 6A nevelés célja, feladatai és módszerei 4 2 6A tanítás-tanulás elméleti alapjai és módszerei 4 2 6Tantervfejlesztés és pedagógiai értékelés 2 2 4Egyenlőtlenségek és sajátos nevelési igények 2 0 2Az iskolarendszer fejlődése és szabályozása 4 0 4A tanári szerep, a tanári munka és fejlesztése 2 2 4Szabadon választható

0 3 3

Szakdolgozat0 5 5

Összesen22 18 40

2. Mintatanterv: Kémia-X szakos tanár

Kurzus Heti óraszám érté-kelés

kre-dit felelős egység1. 2 3 4

1. szemeszterA nevelés-oktatás pszichológiai alapjai

4 k 4 NTI

A nevelés-oktatás pszichológiai alapjai

2 g 2 NTI

A nevelés célja, feladatai, módszerei

4 k 4 NTI

A nevelés célja, feladatai, módszerei

2 g 2 NTI

Hétköznapi kémiai anyagismeret

2 k 2 AKKT

Alternatív energiaforrások 2 k 3 AKKTA kémia tanítása 2 k 2 KSZMA kémia tanítása gyakorlat 1. 2 g 1 KSZMA kémia tanítása labor.1. 4 g 2 KSZMMásodik tárgy 2 k 3Második tárgy 2 k 3Második tárgy 2 g 2Összesen: 1. szemeszter 30 7 k, 5g 30

2. szemeszterA tanítás-tanulás elméleti alapjai és módszerei

4 k 4 NTI


A tanítás-tanulás elméleti alapjai és módszerei

2 g 2 NTI

A kémia tanítása gyakorlat 2. 2 g 1 KSZMA kémia tanítása laboratórium 2.

2 k 1 KSZM

Modern anyagok 2 k 3 AKKTA kémia kultúrtörténete 2 k 3 KSZMMásodik tárgy 2 k 2Második tárgy 2 k 2Második tárgy 2 k 2Második tárgy 2 k 2Második tárgy 4 g 4Második tárgy 4 g 4Összesen: 2. szemeszter 30 8 k, 4 g 30

3. szemeszterTantervfejlesztés és pegagógiai értékelés ea.

2 k 2 NTI

Tantervfejlesztés és pegagógiai értékelés gy.

2 g 2 NTI

A tanári szerep, a tanári munka fejlesztése ea.

2 k 2 NTI

A tanári szerep, a tanári munka fejlesztése gy.

2 g 2 NTI

Felkészítés kémia érettségire és tehetséggondozás

2 g 2 KSZM

Iskolai tanítás (kémia) 5 g 3 KSZMVálasztható kémiai szakmai kurzus

3 k 3 KTCS

A második tárgy tanítása 1. ea. MScTSZ

2 k 2

A második tárgy tanítása 1. gy MScTSZ

1 g 1

Második tárgy 2 k 2Második tárgy 2 k 2Második tárgy 4 g 4Második tárgy 3 g 3Összesen: 3. szemeszter 32 5 k, 7 g 30

4. szemeszterEgyenlőtlenségek és sajátos nevelési igények ea.

2 k 2

Az iskolarendszer fejlődése és szabályozása ea.

4 k 4

A második tárgy tanítása 2. ea. MScTSZ

2 k 2

A második tárgy tanítása 2. gyak. MScTSZ

1 g 1

A második tárgy tanítása 3. szem. MScTSZ

1 g 1

Iskolai szakmai gyakorlat, második tárgy MScTSZ

5 g 3

Szabadon választható tárgy, 2. szak ea..

2 k 2

Szabadon választható ped- 3 k 3


pszich. tárgy ea.Szakdolgozat 5 g 5Második tárgy 3 k 3Második tárgy 4 g 4 KTCSÖsszesen: 4. szemeszter 30 6 k, 6 g 30Mindösszesen: 14 k

12 g120


2. Tantárgyi programok

a) Kötelező tárgyak:

A TÁRGY NEVE A kémia tanításaA TÁRGY KÓDJAGAZDA TANSZÉK Fizikai Kémiai Tanszék FELELŐS OKTATÓ Németh VeronikaKREDIT 2HETI ÓRASZÁM 2TÍPUSA előadásSZÁMONKÉRÉS kollokvium (ötfokozatú)PÁRHUZAMOS FELTÉTEL A kémia tanítása laboratórium 1,

A kémia tanítása gyakorlat 1ELŐFELTÉTEL Pedagógia-pszichológia szigorlatHELYETTESÍTŐ TÁRGYAK -PERIÓDUS őszi félévJAVASOLT FÉLÉV 1.

Tematika:

1. A kémia tantárgy helyzete és fejlesztési feladatai.2. A kémiatanítás makroszintű tervezése. A kerettanterv és a NAT. Pedagógiai program és helyi tanterv. A

közoktatási törvény. A kémiatanítás mikroszintű tervezése: tanmenet, tematikus terv, óravázlat, táblakép. A kémiaóra, mint oktatási alapforma.

3. Az oktatás stratégiái és módszerei kémiaórán: monológikus szóbeli közlési módszerek (előadás, magyarázat, elbeszélés, kiselőadás).

4. Az oktatás stratégiái és módszerei kémiaórán: megbeszélés, (a tanárok kérdéskultúrája)5. Az oktatás stratégiái és módszerei kémiaórán: a készség- és képességfejlesztés módszerei (otthoni

kísérletezés, projektmódszer, kooperatív tanulás, vita stb.).6. A kémia nyelvének és jelrendszerének történeti fejlődése. A kémiai jelrendszer használatának kialakítása

az általános- és a középiskolában.7. A kémiai fogalmak sajátosságai és tanításának problémái. A konstruktivista pedagógia lehetőségei a

kémia tanításában.8. A tanulók kémiai jellegű naív elméletei és tévképzetei.9. A kémiai kísérletek típusai, ismérvei és új irányzatai. A kémiai kísérletek szerepe a tanításban, a tanári

bemutató kísérletek módszertani jellemzői. 10. A tanulókísérletek módszertana, elméleti és gyakorlati vonatkozások, tanulókísérleti

órák tervezése és vezetése kémiából.11. Rendszerezés és ismétlés a kémiatanításban. Átfogó, rendező elvek érvényesítése a kémia tanításában:

periódusos rendszer, oxidációs szám, energetikai szemlélet stb. 12. A motiváció szerepe a kémiai ismeretszerzés folyamatában. A motiválás, aktivizálás módszerei a

kémiaórán. A tantárgyak közötti koncentráció és koordináció lehetőségei a kémiatanításban. Az általános- és a középiskolai kémiatanítás kapcsolatrendszere.

13. A gondolkodás fejlesztése, a kognitív pszichológia alkalmazása a kémiatanításban. A problémamegoldási folyamat szerkezete. A tudományos gondolkodás alapjai (pl. kutatómódszer, felfedeztetéses tanulás). A szerkezet és tulajdonság kapcsolata a kémiában.

14. Kereszttantervek kémiaórán: az egészségnevelés lehetőségei a kémia tanításában, a környezeti nevelés lehetőségei a kémiaórán (fenntarthatóság pedagógiája, a környezettudatos magatartás és az ökológiai világkép fejlesztése).

15. A tanítási órán kívüli szervezett ismeretszerzés: felzárkóztatás, korrepetálás, üzemlátogatás, tanulmányi kirándulás, szaktábor. A kémia népszerűsítésének módszerei. A kémiatanítás és a vegyipar kapcsolata. A technológiai folyamatok tanításának módszertani kérdései.


A TÁRGY NEVE A kémia tanítása laboratórium 1A TÁRGY KÓDJAGAZDA TANSZÉK Fizikai Kémiai Tanszék FELELŐS OKTATÓ Németh VeronikaKREDIT 2HETI ÓRASZÁM 4TÍPUSA laboratóriumi gyakorlatSZÁMONKÉRÉS gyakorlati jegy (ötfokozatú)TELJESÍTHETŐSÉG FELTÉTELE egy mikrotanítási gyakorlat, egy sikeres zárthelyi dolgozat a tankönyvi kísérletekből, kísérletbemutató tartása bármely tankönyvi kísérletből PÁRHUZAMOS FELTÉTEL - ELŐFELTÉTEL Pedagógia-pszichológia szigorlatHELYETTESÍTŐ TÁRGYAK -PERIÓDUS őszi félévJAVASOLT FÉLÉV 1.

Tematika: A kémiatanítás tárgyi feltételei a közoktatásban (előadó-, szaktanterem, laboratórium, előkészítő, szertár),

szertárfejlesztés. Balesetvédelmi oktatás tartása az iskolában. Kémiai biztonsági előírások az iskolában. A kísérletezés hulladékainak kezelése az iskolában. A közvetlen és közvetett szemléltetés módszerei kémiaórán. Modellezés kémiaórán. A kémiatanításban használt anyagi modellek és didaktikai funkciójuk. A kémiatanításban használatos szemléltetőeszközök (faliképek, oktatófilmek stb.) tantárgypedagógiai

jellemzői. A kémiai tankönyvek funkciói, típusai, a tankönyvcsaládok. A tankönyv, munkafüzet, tanári segédkönyv,

feladatbank, példatár, kísérletgyűjtemény, függvénytáblázat didaktikai funkciói. A tankönyvek kiválasztásának, minősítésének szempontjai.

Laboratóriumi alapműveletek tanítása. Az általános kémia tankönyvi (7. és 9. osztály) kísérleteinek elvégzése. Elektrokémiai kísérletek a tankönyvekben (9. osztály). Tankönyvi kísérletek nemfémekkel és vegyületeikkel (8. osztály). Tankönyvi kísérletek fémekkel és vegyületeikkel (8. osztály). Szerves kémiai tankönyvi kísérletek (10. osztály). Komplex óraelemzési szempontrendszer. Minden hallgató mikrotanítási gyakorlatot végez tanári demonstrációs kísérlet alkalmazásával. A

mikrotanítást részletes óraelemzés követi.


A TÁRGY NEVE A kémia tanítása laboratórium 2A TÁRGY KÓDJAGAZDA TANSZÉK Fizikai Kémiai Tanszék FELELŐS OKTATÓ Németh VeronikaKREDIT 1HETI ÓRASZÁM 2TÍPUSA laboratóriumi gyakorlatSZÁMONKÉRÉS gyakorlati jegy (ötfokozatú)TELJESÍTHETŐSÉG FELTÉTELE egy mikrotanítási gyakorlat, sikeres zárthelyi dolgozat az emelt szintű érettségi kísérleti feladataiból, három otthon végezhető kémiai kísérlet munkalapjának elkészítése, részvétel a középiskolásoknak szóló kísérletbemutatónPÁRHUZAMOS FELTÉTEL -ELŐFELTÉTEL A kémia tanítása laboratórium 1, A kémia tanítása gyakorlat 1, A kémia tanítása koll.HELYETTESÍTŐ TÁRGYAK -PERIÓDUS tavaszi félévJAVASOLT FÉLÉV 8.KIKNEK AJÁNLOTT kémia szakos tanárjelöltek

Tematika: Környezetkémiai vizsgálatok az iskolákban Otthon végezhető kémiai kísérletek módszertana A tanulókísérleti munkalapok készítésének tantárgypedagógiai elvei és gyakorlata Problémafelvető kísérletek A középszintű érettségi kísérleti feladatai és értékelésük Az emelt szintű érettségi kísérleti feladatai és értékelésük Minden hallgató mikrotanítási gyakorlatot végez tanulókísérlet alkalmazásával A mikrotanítások elemző értékelése Középiskolásoknak szóló látványos kísérletbemutató előkészítése és lebonyolítása


Kerettantervek kémiábólA TÁRGY KÓDJAGAZDA TANSZÉK Fizikai Kémiai Tanszék FELELŐS OKTATÓ Németh VeronikaKREDIT 1HETI ÓRASZÁM 2TÍPUSA gyakorlatSZÁMONKÉRÉS gyakorlati jegy (ötfokozatú)TELJESÍTHETŐSÉG FELTÉTELE egy konkrét témakör teljes kidolgozása PÁRHUZAMOS FELTÉTEL -ELŐFELTÉTEL -HELYETTESÍTŐ TÁRGYAK -PERIÓDUS őszi félévJAVASOLT FÉLÉV 7.KIKNEK AJÁNLOTT kémia szakos tanárjelöltek

A kurzus célja:

A hallgatók ismerjék meg a kerettantervek által előírt kémia tananyagot, a követelményrendszert, az egyes fejlesztési feladatokat! Lássák meg az összefüggéseket az egyes tananyagrészek között, valamint a külső és belső koncentráció lehetőségeit!

Tematika:

A gimnáziumi és szakközépiskolai kerettantervek és a megfelelő tankönyvek elemzése. A fogalmi fejlődés és az elsajátítás szintjei kémiaórán. A definiálás kritériumai. Hallgatónként egy meghatározott témakör teljes dokumentációjának elkészítése:

- tematikus terv elkészítése, - az előzetes és fejlesztendő kompetenciák körének meghatározása, - a kialakítandó új fogalmak (kulcsfogalmak), - változatos tanulói aktivitásokat igénylő munkaformák megtervezése, - külső és belső koncentrációs lehetőségek feltárása, - óravázlatok és táblaképek elkészítése, - gyakorló és házi feladatok kidolgozása, - szemléltető eszközök számbavétele, - demonstrációs és tanulókísérletek kiválasztása, - kísérleti munkalapok elkészítése, - az értékelés módjainak és szempontjainak meghatározása, - ellenőrző feladatlapok és értékelési útmutatók elkészítése.

A szakiskolai kémia tananyaga és tankönyvei.


A TÁRGY NEVE Érettségi vizsgák és versenyek kémiábólA TÁRGY KÓDJAGAZDA TANSZÉK Fizikai Kémiai Tanszék FELELŐS OKTATÓ Kószó KatalinKREDIT 2HETI ÓRASZÁM 3TÍPUSA gyakorlatSZÁMONKÉRÉS gyakorlati jegy (ötfokozatú)TELJESÍTHETŐSÉG FELTÉTELE -PÁRHUZAMOS FELTÉTEL A kémia tanítása gyakorlat 2. felvételeELŐFELTÉTEL A kémia tanítása gyakorlat 1. teljesítéseHELYETTESÍTŐ TÁRGYAK -PERIÓDUS tavaszi félévJAVASOLT FÉLÉV 8. – 10.KIKNEK AJÁNLOTT kémia szakos tanárjelöltek

CÉLOK, FELADATOK:A hallgatók ismerjék meg

a tehetséggondozás lehetőségeit és módszereit kémiaórákon és tanítási órán kívül, amelyekkel hatékonyabbá tudják tenni a tantárgyhoz kapcsolódó tehetségnevelő munkát.

az érettségi vizsgarendszert, annak jogi hátterét; a kémia érettségi általános és részletes követelményrendszerét, a mérés és értékelés kémia órán való alkalmazásának alapelveit; a kémiatanár lehetőségeit és feladatait az érettségi vizsgára, szaktárgyi és komplex versenyekre való

felkészítés során; a kémiatanár feladatait a kémia érettségi vizsga és az iskolai versenyek, vetélkedők előkészítésében és

lebonyolításában;

TEMATIKA A tehetség fogalma, felismerése, gondozása Az önismeret szerepe a tanulási folyamatban Az egyéni tanulási stratégiák fejlesztése Általános tudnivalók a kétszintű érettségiről

Az érettségi vizsga jogszabályi háttere, tárgyai, vizsgaidőszakok, vizsgaszintek és vizsgafajták, a vizsga szerkezete

Az érettségi vizsga értékelésének általános kérdései Az érettségi vizsga adminisztrációs feladatai, a vizsga résztvevői, azok teendői Az érettségi vizsga és a felsőoktatási felvételi eljárás kapcsolata

A kémia kétszintű érettségi vizsga modellje A kémia érettségi vizsga részei, azok tartalma, vizsgán használható segédeszközök Feladattípusok a kémia érettségin

A kémia érettségi általános és a részletes követelményrendszere: felépítése, használata (fogalmi szintek, összefüggések, az ismeretek, összefüggések alkalmazása, kísérletek értelmezése)

A mérés és értékelés (alapelvek, standardizálhatóság, pontozási stratégiák, kódolás, súlyozás, pontszám megállapítása, osztályzat, felvételi pontszám)

A követelményrendszer használata Az írásbeli érettségi vizsga: ismerkedés a feladattípusokkal (esettanulmány, egyszerű választás,

négyféle asszociáció, táblázatos feladatok, elemző feladatok, számítási feladatok, számítással kombinált kísérletelemzés, alternatív feladatok)

Feladatsorok elemzése: mintafeladatsorok, próbaérettségik és a kétszintű érettségi feladatsorai, a javítókulcs gyakorlati alkalmazása elméleti és számítási feladatokhoz; A végeredmény pontossága - kerekítés

Javítókulcs készítése és kipróbálása adott feladathoz A szóbeli érettségi vizsga: ismerkedés a feladattípusokkal

Egy szerves, szervetlen vagy általános kémiai téma vagy témakör átfogó ismertetése Egy kísérlet végrehajtása és a tapasztalatok értelmezése vagy leírt kísérlet megadott

tapasztalatainak értelmezése vagy becslése Problémamegoldó feladat

A szóbeli vizsga szervezése - a tanár feladatai (előkészítés, tételek készítése)


A vizsga értékelése, az értékelés szempontjai Szóbeli értékelési gyakorlat: hangfelvételek hallgatása és a feleletek értékelése Feladatsorok tanulmányozása, kémia érettségi és versenyfeladatok megoldása A versenyekre készülés során alkalmazható tanulásszervezési lehetőségek és módszerek (differenciált

foglalkozások, a kooperatív tanulás módszerei, szakkör, diákkör, fakultáció…) Kémia versenyek és azok szervezési feladatai (Hevesy, Irinyi, Curie, OKTV, a KÖKÉL levelező

versenyei, VegyÉSZtorna… ) Komplex természettudományos versenyek és azok szervezési feladatai (Kaán Károly, Bugát Pál,

Balogh János…) Diákok kutatómunkájának irányítás, projektek, pályamunkák készítése Hospitálás szakkörön, fakultációs foglalkozáson

KÖVETELMÉNYEK a gyakorlatokon való aktív részvétel egy vetélkedő lebonyolításában való részvétel a kémia részletes érettségi követelményrendszer szakszerű használata kémia tananyag követelményrendszerhez igazítása 2 írásbeli feladathoz javítókulcs készítése 2 középszintű szóbeli tétel és a javítókulcs elkészítése

KÖTELEZŐ IRODALOM Dr. Balogh László: Elméleti kiindulási pontok tehetséggondozó programokhoz

http://www.mateh.hu/content/blogcategory/18/54/ Sarka Ferenc: Új kihívások a tehetséggondozásban (azonosítás, fejlesztés, gondozás)

http://www.mateh.hu/content/blogcategory/18/54/ Gyarmathy Éva: A harmadik évezred kihívásai és a tehetség új szemlélete http://server.borsod-

ped.sulinet.hu/dokumentumok/mateh/mateh_archiv/gyarmathy.htm Az érettségi vizsga vizsgaszabályzata (100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet)

http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid=99700100.kor Az érettségi vizsga részletes követelményei (40/2002. Korm. rendelet)

http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid=a0200040.om Az érettségi vizsgák feladatsorai http://www. okm .gov.hu/main.php?folderID=266

AJÁNLOTT IRODALOM Sarka Ferenc: Tehetségnevelés és integrált oktatás - hazai perspektívák, nemzetközi horizont

http://www.mateh.hu/content/blogcategory/18/54/ Pályaválasztási önismereti tesztek http://www.felvi.hu/test/teszt_oism.ofi?mfa_id=36 #top Az érettségiről tanároknak (kémia) http://www.okm.gov.hu/main.php?

folderID=4 08&articleID=1759&ctag=articlelist&iid=1 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid=99300079.tv 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól

http://www.felvi.hu/bin/content/dload/237_06_felvrend.pdf Szakok és érettségi vizsgatárgyak a 2008-as felsőoktatási felvételi eljárás során

http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=1519&articleID=7194&ctag=ar ticlelist&iid=1 A felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről

http://www.felvi.hu/bin/content/dload/felsooktatasimuhely/289_2005_kepz esi_rendelet.pdf Villányi Attila: Kémia a kétszintű érettségire, Kemavill Bt., Budapest 2004. Villányi Attila: Kémia feladatgyűjtemény a kétszintű érettségire, Kemavill Bt., Budapest 2004. Borissza Endre-Endrész Gyöngyi-Villányi Attila: Kémia próbaérettségi – középszint, Kemavill Bt.,

Budapest 2006. Borissza Endre-Endrész Gyöngyi-Villányi Attila: Kémia próbaérettségi – emeltszint, Kemavill Bt.,

Budapest 2006. Czirók Ede: Kísérletek a kémia érettségin (DVD melléklettel), DFT-Hungária, 2006 Blázsikné Karácsony Lenke- Kiss Lajosné: 12 próbaérettségi kémiából (Középszint, írásbeli), Maxim

Könyvkiadó, 2006 A felvételi fogalomtára http://www.felvi.hu/sitemap/fogalomtar.ofi?mfa_id=415&betu= A Felvi fórum http://www.felvi.hu/forum/index.ofi?mfa_id=80 Gyakran ismételt kérdések http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=1280 Gyakori kérdések a felsőoktatási felvételivel kapcsolatban http://www.okm.gov.hu/?

folderID=720&articleID=228594&ctag =&iid =

http://www.okm.gov.hu/?folderID=720&articleID=228594&ctag=&iid

http://www.okm.gov.hu/?folderID=720&articleID=228594&ctag

http://www.okm.gov.hu/?folderID=720&articleID=228594&ctag

http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=1280

http://www.felvi.hu/forum/index.ofi?mfa_id=80

http://www.felvi.hu/sitemap/fogalomtar.ofi?mfa_id=415&betu=A

http://www.felvi.hu/sitemap/fogalomtar.ofi?mfa_id=415&betu=A

http://www.felvi.hu/bin/content/dload/felsooktatasimuhely/289_2005_kepzesi_rendelet.pdf

http://www.felvi.hu/bin/content/dload/felsooktatasimuhely/289_2005_kepzesi_rendelet.pdf

http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=1519&articleID=7194&ctag=articlelist&iid=1


http://www.felvi.hu/bin/content/dload/237_06_felvrend.pdf

http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid=99300079.tv




http://www.felvi.hu/test/teszt_oism.ofi?mfa_id=36#top

http://www.felvi.hu/test/teszt_oism.ofi?mfa_id=36#top

http://www.mateh.hu/content/blogcategory/18/54/


http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid=a0200040.om

http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid=99700100.kor

http://server.borsod-ped.sulinet.hu/dokumentumok/mateh/mateh_archiv/gyarmathy.htm

http://server.borsod-ped.sulinet.hu/dokumentumok/mateh/mateh_archiv/gyarmathy.htm




Felvételi stratégiák http://www.felvi.hu/ft7/alt_tud.ofi?mfa_id=393&fej=3 &a=23 Dr. Rózsahegyi Márta – Dr. Wajand Judit: Vigyázz, kész, rajt! Segédanyag a középiskolai

kémiaversenyek előkészítéséhez, FPI, 1989 Maleczkiné Szenes Márta: Kémiafeladatok és megoldások, Az Irinyi János Középiskolai Kémiaverseny

országos döntőinek feladatai, 1973-2000, Veszprém, 2000. Orsós – Rózsahegyi – Wajand: Versenyezni jó, Mozaik Oktatási Stúdió, 1994. A Hevesy György Országos Kémiaverseny feladatai http://www.kemavill.hu/ Középiskolai Kémiai Lapok, feladatok kezdőknek, haladóknak, modellezési és fordítási feladatok,

http://www.kokel.mke.org.hu/index.html "VegyÉSZtorna" - Középiskolai Kémiai Feladatmegoldó Verseny feladatai

http://www.sci.u-szeged.hu/chem/kkfv/ OKTV feladatsorok http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=1169 A Nemzetközi Kémiai Diákolimpia feladatai http://olimpia.chem.elte.hu/ Kutató Diákok Országos Szövetsége http://www.kutdiak.hu

http://www.kutdiak.hu/

http://olimpia.chem.elte.hu/


http://www.sci.u-szeged.hu/chem/kkfv/

http://www.kokel.mke.org.hu/index.html

http://www.kemavill.hu/

http://www.felvi.hu/ft7/alt_tud.ofi?mfa_id=393&fej=3&a=23

http://www.felvi.hu/ft7/alt_tud.ofi?mfa_id=393&fej=3&a=23

szegedi tudomÁnyegyetem · web view1. a kérelmező felsőoktatási intézmény szegedi...

Documents