0

ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék

www.alkjog.elte.hu

2017/18. tanév őszi félév

SZEMINÁRIUMI FELADATGYŰJTEMÉNY Alkotmányjog 3. kurzushoz

ALAPJOGOK

1

AZ ALAPJOGOK ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI

2

I. ALAPJOGELMÉLETI VITAKÉRDÉSEK I.1. Megfelelnek-e az alapjogok fogalmának az alábbi szemelvények?

A Magyar Népköztársaság Alkotmánya (1972) 54. § (1) A Magyar Népköztársaság tiszteletben tartja az emberi jogokat. (2) A Magyar Népköztársaságban az állampolgári jogokat a szocialista társadalom érdekeivel összhangban kell gyakorolni; a jogok gyakorlása elválaszthatatlan az állampolgári kötelességek teljesítésétől. 9. § (1) A Magyar Népköztársaság társadalmi rendjének alapja a munka. (2) Minden munkaképes polgárnak joga, kötelessége és becsületbeli ügye, hogy képességei szerint dolgozzék. (3) A dolgozók munkájukkal, munkaversenyben való részvételükkel, a munkafegyelem fokozásával és a munkamódszerek tökéletesítésével a szocialista építés ügyét szolgálják. (4) A Magyar Népköztársaság megvalósítani törekszik a szocializmus elvét: „Mindenki képessége szerint, mindenkinek munkája szerint”. Észak-Korea alkotmánya 63. cikk Az Észak-Koreai Demokratikus Köztársaságban az állampolgárok jogai és kötelezettségei az egy mindenkiért, mindenki egyért kollektivista elven alapulnak. Egyiptom alkotmánya (2012) 2. cikk: Egyiptom államvallása az iszlám, a törvényhozás meghatározó alapelve a saría. 36. cikk: A férfiak és nők egyenjogúak mindaddig, amíg ez nem sérti az iszlám jogot.

I.2. Az emberi jogok elvi megalapozására és cáfolatára számos elmélet szolgál. A ma uralkodó morális igazolással versengő legismertebb felfogás az alapjogokat konzekvencionalista (következményelvű) alapon tartja legitimálhatónak. E szerint az állam cselekedeteinek megengedhetősége következményeinek vizsgálata alapján dől el. Olvassa el az alábbi rövid szemelvényeket Jeremy Bentham, John Stuart Mill és Sajó András haszonelvű felfogásáról, majd gondolkodjon az alábbi fiktív jogeseteken!

Michael Sandel: A legnagyobb boldogulás elve / Haszonelvűség. In (uő): Mi igazságos, és mi nem? Budapest, Corvina, 2009. (részlet) ITT letölthető (http://alkjog.elte.hu/wp-content/uploads/Sandel_BenthamMill_webre.pdf)

Sajó András: Jogok nem emberi jogi alapon. In (uő): Jogosultságok. Budapest, Seneca, 1996, 41-45. o. ITT letölthető (http://alkjog.elte.hu/wp-content/uploads/Sajo_nem-EJialapon_webre.pdf)

a) Képzelje el, hogy egy néhány fős utasszállító gépet lázadó terroristák szállnak meg! Úti céljuk

ismeretlen, a rádióadón a terroristák csak annyit közölnek, hogy olyan véres cselekedetre készülnek, amire évtizedek múltán is mindenki könnyes szemmel fog emlékezni. Mit tehet az állam ebben a helyzetben az alapjogok különböző igazolásai alapján?

b) Képzelje el, hogy az állam betiltja a nagy nyilvánosság előtti csúnya, a másik embert sértő,

lealacsonyító véleménynyilvánítást, ideértve a politikusok és hatalomgyakorlók bírálatát! A

3

szabályozás indokolása szerint az ilyen beszédekkel az emberek csak fájdalmat okoznak másoknak, azok nem járulnak hozzá a társadalom erkölcsi, szellemi fejlődéséhez, egyszóval haszontalanok, s így védelemre érdemtelenek. Megteheti-e ezt az állam az alapjogok különböző igazolásai alapján?

c) Képzelje el, hogy az állam az ország egész területén betiltja a hajléktalanságot, a hatóságok

valamennyi hajlék nélküli embert összegyűjtik és kötelezően ún. munkaházakban helyezik el, ahol a szállásért és az ételért cserébe kell dolgozniuk mindaddig, amíg az „önálló életre és munkára” alkalmassá válnak! Megteheti-e ezt az állam az alapjogok különböző igazolásai alapján?

I.3. Karikázza be az alábbi esetek közül azokat, amelyek szereplője alanyi alapjogát gyakorolja! 1) P. ZS. a szombathelyi ügyészség egyik – forgalmas utcára nyíló – bejárata előtt reggel 8 órakor egy

mérőrúdra rögzített A3-as méretű transzparenssel várja a rend munkába érkező őreit. A transzparensen a következő felirat olvasható: „Számolják fel a rasszista ügyészséget!”

2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal levélben fordul az egyik ellenzéki képviselőhöz, hogy a képviselő

bocsássa rendelkezésre a képviselői megbízatása időtartama alatt részére juttatott, 150 000 forintot meghaladó ajándékok listáját. Levele tárgyában feltünteti: „közérdekű adatigénylés”.

3) Z. Z. rendőr százados egy utcai demonstráció erőszakos oszlatása közben észleli, hogy tevékenységét

egy televíziós csatorna munkatársa filmezi. Pillanatokon belül odalép, kezével a kamerát eltakarja, és közli az operatőrrel, hogy nem járult hozzá, hogy róla felvételt készítsenek.

4) R. család évek óta viharos viszonyban áll a szomszédságban élő K. családdal. A viszályt kiváltó ok az, hogy R. családot minden évben megkárosítják azzal, hogy a veteményes kertet megrongálják, és a zöldségeket ellopják, legutóbb a medvehagymákat. Az R. család meg van győződve róla, hogy az ügy hátterében K. család áll. Az R. család feje, Károly, családi házuk kertbejáratára a következő molinót függeszti ki: „Hogy ízlik a medvehagymám szomszéd? 1000 éve ezért a kezedet is levágták volna!”

Ajánlott irodalom:

Halmai Gábor – Tóth Gábor Attila (szerk.): Emberi jogok. Osiris, Budapest, 2008.

II. TESZTKÉRDÉSEK

Tananyag

Alapjogok tankönyv: 15-63. o., valamint az előadáson elhangzottak (lásd a közzétett előadásvázlatot)

Alaptörvény I. cikk

a 21/1996. (V. 17.) AB határozat elvi tétele az alapjogi cselekvőképesség vonatkozásában

a 64/1991. (XII. 17.) AB határozat az alapjogokat érintő szabályozás megkövetelt jogforrási szintje (törvény ~ rendelet), valamint az alapjogi jogképesség vonatkozásában

4

II. 1. Húzza alá azokat az alapjogokat, illetve alapjogi részjogosultságokat, amelyek abszolút jogi védelmet élveznek! Mi ennek a védelemnek a következménye?

az ártatlanság vélelme

a véleménynyilvánítás szabadsága

az egyesületalapítás szabadsága

a kínzás, kegyetlen bánásmód tilalma

a foglalkozás megválasztásának szabadsága

az emberi méltósághoz való jog

az önrendelkezési jog

az élethez való jog

a közérdekű adat megismeréséhez való jog

II.2. Osztályozza az alapjogokat generációs illetve alanyi jogi jellegük alapján! Jelölje X-szel a megfelelő helyen!

első

generációs

második

generációs

harmadik

generációs

alanyi

alapjog

nem alanyi

alapjog

egészséges környezethez való jog

személyes adatok védelméhez való jog

sajtószabadság

művelődéshez való jog

a foglalkozás szabad megválasztásához

való jog

gyülekezési jog

sztrájkhoz való jog

II.3. Kinek a nevéhez fűződik? A) Locke B) Bentham C) Dworkin D) Montesquieu

Az államnak politikai és morális szempontból mindenkivel egyenlőként (egyenlő tisztelet), és egyenlő gondossággal (egyenlő figyelem) kell bánnia. ____ A törvény akkor helyénvaló, ha maximalizálja a boldogságot, és minimalizálja a szenvedést. A cél tehát: a lehető legnagyobb boldogság a lehető legtöbb ember számára. ___ Az emberi szabadság érvényesülésének legfőbb államszervezeti garanciája a hatalommegosztás. ___ A természeti törvény alapján mindenkinek joga van az élethez, a szabadsághoz és a tulajdonhoz. ___

II.4. Értékelje az alábbi összefüggéseket az alábbi szempontok szerint (relációanalízis): 1. az állítás és az indoklás is igaz, és az indoklás teljesen megmagyarázza az állítást; 2. mindkettő külön igaz, de az indoklás nem magyarázza meg kielégítően az állítást; 3. az állítás igaz, az indoklás hamis; 4. az állítás hamis, az indoklás igaz; 5. mindkettő hamis.

Az Alaptörvény tartalmazza az alapjog-korlátozás alkotmányos jogalapját és határait, mert rögzíti a szükségesség, az arányosság és a lényeges tartalom tiszteletben tartásának követelményét. ___ Az alapvető jogokat csak törvényben lehet korlátozni, mert a jogalkotásról szóló törvény azokat törvényhozási tárgykörként jelöli meg. ___ Az alapvető jogok a magánszemélyeket is kötelezik, mert az Alaptörvény előírja, hogy az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani.___ Különleges jogrendben bármely alapjog lényeges tartalma korlátozható, mert ekkor az Alaptörvény alkalmazása is felfüggeszthető.___

5

III. JOGESET

Régi álma megvalósítása céljából a sportminiszter javaslatot tesz a Kormánynak egy magyar futballtörténeti múzeum létrehozására. A Kormány támogatja a tervet, a rendelkezésre álló gyűjtemény kiállításának helyszínéül pedig egy budapesti közgazdasági szakközépiskolát jelöl ki. A miniszter tájékoztatja az iskolaigazgatót, hogy a következő tanévtől már egy másik, később kijelölendő épületben kell megszerveznie az oktatást. A hír kitudódását követően a szakiskola diákjai – a közeli gimnázium diákjainak támogatásával – egész napos tüntetésekbe kezdenek a szakiskola felszámolása ellen. Reakciójában az oktatási miniszter leszögezi, hogy a Kormány nem tud elállni a tervétől, közleményében pedig arra figyelmeztet, hogy az iskola és a szülő felelős a gyermekek testi, szellemi, erkölcsi fejlődéséért, ennek keretében azért is, hogy a diákok tanítási időben az iskolában legyenek. A közlemény hatására a diáktüntetések nappal helyett éjszakára szerveződnek, mely még nagyobb sajtónyilvánosságot kap. A rendezvényeken meginterjúvolt diákok úgy nyilatkoznak, hogy így átlagosan 2-3 órát alszanak, azt is az iskolában, de ha elérik a céljukat, megéri ez az áldozat. A Kormány végül javaslatot terjeszt be a gyülekezési törvény módosítására, amit az Országgyűlés a kormánypárti képviselők támogatásával elfogad. Így a törvény a következő paragrafussal egészül ki:

11/A. § (1) A rendezvényen önállóan az vehet részt, aki a 14. életévét betöltötte. A 14. életévét még

be nem töltött személy gyülekezési jogát kizárólag törvényes képviselője, vagy az általa meghatalmazott más nagykorú személy felügyelete mellett gyakorolhatja.

(2) Aki a 14. életévét már betöltötte, de még nem nagykorú, a rendezvényen a törvényes képviselő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, írásbeli jóváhagyó nyilatkozata alapján vehet részt. A résztvevő a jóváhagyást a szülői nyilatkozat felmutatásával igazolja. A köztársasági elnök alkotmányossági vétót fontolgat az ügyben. Ön a Köztársasági Elnöki Hivatal Alkotmányossági Főosztályának munkatársa. Foglaljon állást az alábbi kérdésekben!

Megilleti-e a gyülekezési jog a gyermekeket (nem nagykorú személyeket)? Ha igen, milyen mértékben?

Alapjogi szempontból vizsgálja meg gyülekezési jogi törvény módosítását, és az Alkotmánybíróság irányadó gyakorlata alapján foglaljon állást annak alkotmányosságáról! Elemzésében a két rendelkezést külön-külön és egymásra figyelemmel is vizsgálja!

IV. KULCSFOGALMAK

morális jog – emberi jog – alapjog * alapjogok generációi (klasszikus alapjogok / szabadságjogok * ECOSOC jogok * csoportjogok és más harmadik generációs jogok) * alanyi és nem alanyi alapjogok * individuális és kollektív jogok * alapjogok forrásai * alapjogi jogviszony *alapjogi jogalanyiság * alapjogi kötelezett * az alapjogok horizontális hatálya * alapjogi cselekvőképesség * az állam intézményvédelmi kötelezettsége * az alapjogok korlátozása * abszolút jogok * a szükségességi-arányossági teszt, a teszt elemei

6

AZ ALAPJOGOK VÉDELME

7

I. ALAPJOGELMÉLETI VITAKÉRDÉSEK I.1. 2019 végén Magyarországot ismételten elmarasztalta egy nemzetközi szervezet a betegjogok, az egészségügyi önrendelkezési jog, a tájékoztatáshoz való jog, illetve a méltósághoz való jog érvényesülése kapcsán. Válaszként az Országgyűlés Alkotmányügyi Bizottságában mind kormánypárti, mind ellenzéki képviselők is felvetik, hogy indokolt lenne egy a betegek jogainak érvényesülésével foglalkozó intézmény létrehozása. Az intézményalakításban konszenzus is mutatkozik, azonban abban már megosztott a bizottság, hogy egy új független hatóság (A), egy miniszteri biztos (B), egy önálló országgyűlési biztos (C) vagy esetleg az alapvető jogok biztosának egy újabb, külön „szakosított” helyettese (D) lássa el a feladatot. Önnek az Alkotmányügyi Bizottság elnöke által felkért szakértőként kell javaslatot tennie arra, hogy a felsoroltak közül melyik megoldást látja alapjogi szempontból a leginkább megfelelőnek. Ajánlott irodalom:

Somody Bernadette: Alapjogvédelem a bíráskodáson túl – Ombudsmanok és alapjogvédő hatóságok Magyarországon: http://www.fundamentum.hu/sites/default/files/10-2-01.pdf

Az AJB-995/2011. számú ombudsmani jelentés (III. 2. rész): http://www.ajbh.hu/jelentesek-inditvanyok-allasfoglalasok

I.2. 2022 áprilisában, az Alaptörvény elfogadásának 10. évfordulóján a kormánypártok és az ellenzék konszenzusos javaslatára egy ún. kontroll-bizottságot állítanak fel, amelynek az a feladata, hogy a tíz éves tapasztalatok alapján tekintse át az Alaptörvény Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályait. A bizottságon belül az egyik leghevesebb vita a populáris akció, azaz a személyes érdekeltség nélküli utólagos normakontroll indítványozás visszaállításának kérdése kapcsán alakult ki. A bizottság meghallgatja

a) az egyik legnagyobb magyar civil jogvédő szervezet elnökét, b) az Alkotmánybíróság elnökét, c) az igazságügyért felelős minisztert.

Szerepválasztása szerint, annak megfelelően érveljen a populáris akció intézménye mellett, illetve ellene alkotmányjogi érvekkel! Ajánlott irodalom:

● A Velencei Bizottság állásfoglalása a magyarországi alkotmányozási folyamat során felmerült három kérdésről: http://tasz.hu/files/tasz/imce/2011/opinion_on_hungarian_constitutional_questions_enhu_0.pdf

I.3. Alkotmányjogi érvekkel foglaljon állást a következő kérdésekben:

a) indokolatlan volt eltörölni az ügyvédkényszert az alkotmányjogi panasz eljárásban; b) indokolatlan, hogy nincs pontos határidő az alkotmányjogi panasz eljárás befejezésére; c) indokolt, hogy az alkotmányjogi panasz csak „bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-

ellenesség”, vagy „alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés” esetén fogadható be

8

II. TESZTKÉRDÉSEK

II.1. Melyik alapjogvédő szervre igaz? Jelölje a megfelelő betűvel! Egy helyre több betű is írható! A: rendes bíróság B: az alapvető jogok biztosa C: Egyenlő Bánásmód Hatóság D: mindegyik E: egyik sem

a) autonóm jogállású államigazgatási szerv: ___; b) döntése nem kikényszeríthető: ___; c) nincs normakontroll-indítványozási jogköre: ___; d) eljárása során nem utasítható: ___; e) döntése mindenkire kötelező hatályú: ___; f) nem jogosult hivatalból vizsgálódni: ___

II. 2. Jelölje a megfelelő betűjellel, hogy az alábbi állítások közül melyek igazak, illetve hamisak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságra!

a) Elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés kilenc évre választja a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával. ___;

b) Vizsgálatát bejelentéssel bárki, érintettség vagy érdekeltség igazolása nélkül kezdeményezheti. ___;

c) Általános jelleggel vagy meghatározott adatkezelő részére ajánlást bocsáthat ki. ___; d) Feladatkörében kizárólag a köztársasági elnök és az Országgyűlés által utasítható. ___ e) Kérelemre és hivatalból egyaránt folytathat adatvédelmi hatósági eljárást. ___; f) Elnöke az országgyűlési képviselők által kérdezhető. ___; g) Adatvédelmi hatósági eljárásban hozott határozata bíróság előtt megtámadható. ___

Tananyag ● az előadáson elhangzottak (iránymutatásul lásd a honlapon közzétett előadásvázlatot) ● Alapjogok TK. 370-386. o. ● At. 24-25. cikk, 30. cikk, 37. cikk (4)-(5) bek. ● az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 1. §; 24. §; 25-32. §; 33/A. §; 34/A. §; 39.

§; 41. §, 43. §, 45. §, 51. §, 52. § (1) bek.; 56. § ● az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 1-4. §, 18-19. §, 21-22. §, 31-34. §,

36-38. § ● az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi. CXXV.

törvény 14. §, 15. § (1)-(2) bek., 17. § és 17/A. § (1) és (5) bek., 17/B. § (1) bek., 33. § és 35. § ● információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 22.

§, 31. § (4) bek., 38. §, 40. §, 52. § (1) és (4) bek.; 56. §, 57. §, 60. § (1) és (3)-(4) bek.; 61. § (1) bek.; 62. § (1) és (3)-(4) bek., 64. § (1) bek.

● az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1993. évi XXXI. törvény 34. cikk, 35. cikk. 1. bek.

9

II. 3. Relációanalízis keretében jelölje a megfelelő betűjellel az alábbi állításokat! A: az első és a második tagmondat is igaz, és van köztük ok-okozati összefüggés; B az első és a második tagmondat is igaz, de nincs köztük ok-okozati összefüggés; C: az első tagmondat igaz, a második hamis; D: az első tagmondat hamis, a második igaz; E: mindkét tagmondat hamis

a) Hazánkban van ún. valódi alkotmányjogi panasz, ezért az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezheti és megváltoztathatja az egyedi ügyekben született bírósági ítéleteket. ___; b) Magánszemély ma már nem kezdeményezheti az Alkotmánybíróság eljárását, mert kizárólag az alapvető jogok biztosa kezdeményezheti a jogszabályok alkotmányosságának absztrakt vizsgálatát. ___; c) A jogszabályok alkotmányellenességének kötelező erejű megállapítása hazánkban az Alkotmánybíróság monopóliuma, ezért a bíróságok kötelesek az egyedi ügyben alkalmazandó, alaptörvénysértő normát az Alkotmánybíróságnak megküldeni. ___ II.4. Az alábbi szervek, intézmények közül melyeket vizsgálhatja az alapvető jogok biztosa?

a) Köztársasági Elnöki Hivatal b) Központi Nyomozó Főügyészség c) Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület d) Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság e) Szentgotthárd Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala f) Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal g) Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

III. JOGESETEK III.1. A parlament a gyülekezési törvény egyes rendelkezéseinek pontosítása keretében a törvényt egy új értelmező rendelkezéssel is kiegészíti, amelynek értelmében nem minősül a törvény hatálya alá tartozó rendezvénynek az olyan tüntetés, amelyen legalább öt fő nem vesz részt. Az új szabályozás hatályba lépését követően XY demonstrációt szervez a havasi cincérek védetté nyilvánítása érdekében. A bejelentett várható 500 fős létszám helyett azonban csak 3 további tüntető érkezik a demonstráció helyszínére, a Margit hídra. A rendőrség – észlelve, hogy a rendezvény nem felel meg a törvényben foglalt létszámfeltételnek – a programot megszakítja és a forgalmat akadályozó demonstrálókat előállítja. A rendőrség intézkedésével szemben az érintettek panasszal élnek, amelynek elutasítása után az ügy a bíróság elé kerül. A perben a tüntetők arra hivatkoznak, hogy bár csak négyen voltak, a gyülekezési jogukat gyakorolták. A bíróság azonban jogerős ítéletében a tüntetők keresetét elutasítja, mivel a rendőrség eljárása összhangban állt az újonnan bevezetett törvényi szabállyal. Ön ügyvédként milyen jogi tanácsot adna a tüntetőknek: milyen eszközökkel érvényesíthetik gyülekezési jogukat, illetve hogyan léphetnek fel a gyülekezési törvény létszámkorlátozásával szemben?

10

III.2. Egy újságíró hetente vezetett politikai blogján indulatos hangvételű bejegyzést tesz közzé egy miniszterről, amelyben őt korruptnak, hazaárulónak és impotensnek minősíti az oknyomozó újságírást erősen korlátozó törvényjavaslatok előkészítése miatt. A miniszter az őt sértő megjegyzések miatt az újságíróval szemben személyiségi jogi pert indít, amelyben az újságíró arra hivatkozik, hogy a miniszternek közszereplő politikusként tűrnie kell az ilyen kritikát. A bíróság azonban ezeket az érveket nem fogadja el és az újságírót jogerősen elmarasztalja, mivel a bírálatot aránytalanul túlzónak, indokolatlanul bántónak, megalázónak ítéli. Ön ügyvédként milyen jogi tanácsot adna az újságírónak: milyen eszközökkel érvényesítheti véleményszabadságát? III.3. A nemzetgazdasági miniszter javaslatára az Országgyűlés törvényt fogad el, amelyben előírja, hogy az elfogadást követő hónap első napjával csak olyan személyek működtetnek gyógynövényboltot, akik rendelkeznek egy 10 évnél nem régebbi szakirányú egyetemi diplomával, erkölcsi bizonyítvánnyal, továbbá magyar állampolgárok vagy valamelyik európai uniós tagállam állampolgárai. D. M. is értesül az új törvényi előírásról, aki magyar nemzetiségű ukrán állampolgárként 1999-ben végzett a Kijevi Természettudományi Egyetemen és hosszú ideje üzemeltet gyógynövényboltot a fővárosban. A törvény nyomán azonnali hatállyal vissza kellene adnia a működési engedélyét, ami véleménye szerint sérti a jogállami követelményeket, a tulajdonhoz való jogát és a vállalkozás szabadságát. Ön ügyvédként milyen jogi tanácsot adna D. M.-nek, milyen eszközökkel érvényesítheti jogait? Ajánlott irodalom:

Somody Bernadette (szerk.): Alapjogi bíráskodás – alapjogok az ítélkezésben. L’Harmattan, Budapest, 2013.

Somody Bernadette – Szabó Máté Dániel – Vissy Beatrix: Az alapjogi bíráskodás kézikönyve. HVG-Orac, Budapest, 2013.

IV. KULCSFOGALMAK

alanyi alapjogok kikényszeríthetősége * alapjogi igény *alapjogi katalógus * végrehajtó törvények * intézményrendszer * nemzetközi egyezmények * alapjogsérelem orvoslása * jogsérelmek megelőzése * független jogállás * alapjogi bíráskodás * alkotmánybírósági alapjogvédelem * konkrét normakontroll * alkotmányjogi panasz eljárás * alapjogi törvények * szakjogági szabályok * ombudsmani alapjogvédelem * ombudsmani hatáskör * intézkedések * utólagos normakontroll indítványozás * alapjogvédő hatóságok * panaszkezelés * hivatalbóli eljárás * nemzetközi fórumok * komplementer védelem * civil jogvédő szervezetek Az alkotmányjogi panasz körében: panaszfajták (kvázi, valódi, közvetlen) * érintettség, kvalifikált érintettség * rendkívüli jogorvoslat * befogadhatóság * alkotmány-eljárásjog * formális szubszidiaritás * tartalmi szubszidiaritás * a panasz visszautasítása * a panasz elutasítása * jogkövetkezmények

11

AZ EMBERI MÉLTÓSÁG ÉS AZ ÉLETHEZ VALÓ JOG.

AZ ÖNRENDELKEZÉSI JOG

12

I. ALAPJOGELMÉLETI VITAKÉRDÉSEK I.1. Az Alkotmánybíróság 23/1990. (X. 31.) AB határozatában (halálbüntetés-határozat) olvasható érvrendszer figyelembe vételével készítsen formális parlamenti előterjesztést az Alaptörvény II. cikkének módosítására. Az előterjesztésnek normaszöveget és indokolást egyaránt kell tartalmaznia! I.2. Az Alkotmánybíróság 22/2003. (IV. 28.) és 24/2014. (VII. 22.) AB határozataiban (eutanázia- és élő végrendelet-határozat) olvasható érvrendszer figyelembe vételével készítsen formális parlamenti előterjesztést az Alaptörvény II. cikkének módosítására. Az előterjesztésnek normaszöveget és indokolást egyaránt kell tartalmaznia! I.3. Kérdések az 54/2004. (XII. 13.) AB határozathoz (droghatározat)

Btk. 178. § (1) Aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (…) (6) Aki kábítószert fogyaszt, illetve csekély mennyiségű kábítószert fogyasztás céljából megszerez vagy tart, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (…) 180. § (1) Nem büntethető, aki csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít, megszerez vagy tart, illetve aki kábítószert fogyaszt, ha a bűncselekmény elkövetését beismeri, és az elsőfokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt.

Gyűjtsön alapjogilag releváns érveket

a) a csekély mértékű, saját használatú kábítószer-fogyasztás dekriminalizációja mellett! b) a hatályos szabályozás mellett!

Ajánlott irodalom:

Győrfi Tamás: Üzenet az elefántcsonttoronyból: az Alkotmánybíróság droghatározata. Fundamentum 2005/1. szám: http://www.fundamentum.hu/sites/default/files/05-1-06.pdf

A német Szövetségi Alkotmánybíróság döntése: http://www.fundamentum.hu/sites/default/files/01-1-13.pdf

I.4. Kérdések a 43/2005. (XI. 11.) AB határozathoz (művi meddővé tétel)

Értékelje alapjogi szempontból a családtervezési célú művi meddővé tétel alábbi szabályozásait!

a) „Családtervezési célból a művi meddővé tétel negyvenedik életévét betöltött vagy három vér szerinti gyermekkel rendelkező személynél végezhető el.”

b) „A nemző-, illetőleg fogamzásképességet megakadályozó művi meddővé tétel az érintett nő vagy férfi írásbeli kérelme alapján, tizennyolcadik életévét betöltött, cselekvőképes és korlátozottan cselekvőképes személynél végezhető el.”

c) „A nemző-, illetőleg fogamzásképességet megakadályozó művi meddővé tétel az érintett nő vagy férfi írásbeli kérelme alapján, huszonhatodik életévét betöltött, cselekvőképes személynél végezhető el.”

13

II. TESZTKÉRDÉSEK

II.1. Mely jogokat vezette le az emberi méltóság fogalmából az Alkotmánybíróság? Húzza alá

valamennyi helyes választ!

• az általános cselekvési szabadság • a személyiség szabad kibontakoztatásához való jog • a lelkiismereti- és vallásszabadság • a véleménynyilvánítás szabadsága • az önrendelkezési jog • a közérdekű adat megismeréséhez való jog • a magánszférához való jog

II.2. Mely alaphatározatában fektette le az Alkotmánybíróság az alábbi alapjogi dogmatikai megállapításokat? Párosítsa össze az elemeket!

a) a halálbüntetés alkotmányosságát vizsgáló 23/1990. (X. 31.) AB határozat b) ún. első abortuszdöntés [64/1991. (XII. 17.) AB határozat] c) ún. eutanázia határozat [22/2003. (IV. 28.) AB határozat] d) a rendőri lőfegyverhasználat alkotmányosságát vizsgáló 9/2004. (III. 30.) AB határozat

Az emberi élet és az emberi méltóság elválaszthatatlan egységet alkot és minden mást megelőző legnagyobb érték. ___ Az állam életvédelmi kötelezettsége nem merül ki az egyes emberek egyedi életvédelmében, hanem az államnak általában az emberi életet és létfeltételeit is védenie kell. ___ Az egyén autonómiájának, önrendelkezésének van egy mindenki más rendelkezése alól kivont magja, amelynél fogva az ember alany maradhat, és nem válik eszközzé vagy tárggyá. ___ Az állam objektív életvédelmi kötelezettségének arra kell irányulnia, hogy az önrendelkezési jog

befolyástól mentesen – alkotmányosan szükséges korlátozás mellett – az érvényesülését biztosító jogi eljárás útján, valóságos jogként nyerjen elismerést. ___ Aki más életének kioltásával megsérti az élethez való jogot, magára vonja azt a kockázatot, hogy a saját élete kerül veszélybe. ___

II.3. Értékelje az összefüggéseket az alábbi szempontok szerint (relációanalízis): A: az első és a második tagmondat is igaz, és van köztük ok-okozati összefüggés; B az első és a második tagmondat is igaz, de nincs köztük ok-okozati összefüggés; C: az első tagmondat igaz, a második hamis; D: az első tagmondat hamis, a második igaz; E: mindkét tagmondat hamis

Tananyag • az előadáson elhangzottak (iránymutatásul lásd a honlapon közzétett előadásvázlatot) • Alapjogok tankönyv: 85-108. o. • Alaptörvény II. cikk és IV. cikk (2) bekezdés (2. mondat) • A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény 1-12. § • Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 20-23. § • 8/1990. (IV. 23.) AB határozat fő elvi megállapításai • 23/1990. (X. 31.) AB határozat fő elvi megállapításai • 64/1991. (XII. 17.) AB határozat fő elvi megállapításai • 48/1998. (XI. 23.) AB határozat fő elvi megállapításai • 22/2003. (IV. 28.) AB határozat fő elvi megállapításai • 24/2014. (VII. 22.) AB határozat fő elvi megállapításai

14

Az emberi méltóság sérthetetlen, ebből adódóan az államnak általában az emberi életet és létfeltételeit is védenie kell. ___ Magyarországon az abortusz törvényben meghatározott határidőben indokolás nélkül kérhető, mert az állam objektív életvédelmi kötelessége nem terjed ki magzati élet védelmére. ___

Az emberi élethez és méltósághoz való jog elidegeníthetetlen, sérthetetlen, oszthatatlan és általában korlátozhatatlan, azonban különleges jogrend esetén akár külön-külön, akár együttesen korlátozható. ___ Az emberi élethez és méltósághoz való jog szubszidiárius jellegű jog, vagyis csak abban az esetben lehet felhívni az egyén autonómiájának védelmére, ha az adott tényállásra más nevesített alapjog nem alkalmazható. ___ Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint önmagának szabadon csak az árthat, aki képes a tájékozott és felelős döntésre, ezért az önkéntes passzív eutanáziát csak cselekvőképes betegek gyakorolhatják. ___

III. JOGESETEK

III.1. A második gyermekük megszületése után a házaspár – főként anyagi okok miatt – úgy dönt, hogy további gyermeket már nem szeretnének vállalni, és a fogamzásgátlás „legbiztosabb módjaként” a feleség művi meddővé tételét választanák. A feleség 35 éves. A lehetőségeket keresve észlelik, hogy családtervezési célból csak a 40. életév betöltése vagy 3 vér szerinti gyermek vállalása után kezdeményezhető ilyen beavatkozás, míg egészségügyi indikáció esetén már a 18. életév betöltése elegendő [Eütv. 187. §]. A házaspár az Alkotmánybírósághoz szeretne fordulni annak érdekében, hogy a testület semmisítse meg a hatályos szabályokat, mivel azok alkotmányellenesek, sértik az önrendelkezési jogot, a fogamzásgátlási módszer drasztikus korlátozása voltaképpen a terhességmegszakítások potenciális növekedéséhez vezet, és a törvényhozó indokolatlanul különböztet az egészségügyi, valamint a családtervezési indikáció között.

Milyen módon érvényesíthetik az igényüket? Hogyan dönthet az Alkotmánybíróság? III.2. P.D. 15 éves kora óta súlyos, az orvostudomány mai állása szerint halálhoz vezető, gyógyíthatatlan betegséggel küzd. 17. születésnapja után szenvedése már-már elviselhetetlen, folyamatos kórházi kezelésre és fájdalomcsillapításra szorul, csak a kezelés tartja életben, ugyanakkor belátási képessége nem csökkent. A hatályos szabályozás miatt nem utasíthatja vissza az életfenntartó kezelést nagykorúsága eléréséig. Úgy dönt, hogy ügyvédje útján Alkotmánybírósághoz fordul az Eütv. korlátozó szabályai alaptörvény-ellenességének megállapítása érdekében.

Készítse el ügyfele nevében az alkotmányjogi panaszt! Hogyan dönthet az Alkotmánybíróság? III.3. K.Z. ismert zsebtolvaj a kerületben, akivel szemben már számos büntetőeljárás indult. Egy alkalommal egy kisboltba tért be, majd egy csomag kávé kifizetése után távozott. Az eladónak és több vásárlónak is feltűnt zavart viselkedése, és az, hogy egyik kezét mindvégig bő, kapucnis felsője zsebében tartotta, kezében láthatóan fogott valamit. Mivel a kisboltban tartózkodó polgárőr felismerte, az eladóval K.Z. távozása után rögtön visszanézték a biztonsági kamera felvételeit: ez alapján kiderült, hogy K.Z. ellopott egy parfümöt, amit a táskájába rejtett. A polgárőr telefonon értesítette rendőr ismerősét, akivel közölte, hogy a tettes milyen irányban távozott a boltból, és azt is, hogy elképzelhető, hogy fegyver van a zsebében. K.Z.-t rövidesen utolérte autójával két rendőrjárőr. Az autóból kiszállva megállásra szólították fel, és közölték vele, hogy lassan vegye ki a kezeit a zsebéből és emelje azokat a feje fölé. K.Z. nem tett eleget a felszólításnak, és kezeit mindvégig zsebében tartva, futva menekült a helyszínről egy szűk, autóval nem megközelíthető sikátor felé. Mivel a rendőrök nem láttak arra esélyt, hogy utolérjék, figyelmeztették, hogy lőfegyver használatára kerül sor, ha nem áll meg, K.Z. azonban tovább futott. Ezt követően a rendőrök egy figyelmeztető

15

lövést, majd röviddel azután egy másik lövést adtak le, amely eltalálta a menekülő K.Z.-t, aki röviddel a kórházba szállítását követően meghalt. A rendőrség jelentése szerint az intézkedő rendőrök eljárása szabályos volt, arra tekintettel, hogy alappal feltételezhették, hogy fegyver van nála, és a rendőri felszólításnak sem tett eleget. Az ügyészség hivatalból meginduló nyomozása során arra jut a legfőbb ügyész, hogy a rendőrségi törvény vonatkozó előírásainak alaptörvény-ellenessége miatt kezdeményezi az Alkotmánybíróság eljárását.

Milyen szempontokat mérlegel, hogyan dönt az Alkotmánybíróság?

Készítse el az legfőbb ügyész alkotmánybírósági beadványát, illetve annak érdemi érvelését!

III.4. A Kormány a nemdohányzók életének és egészségének fokozott védelme érdekében elfogad egy olyan tartalmú kormányrendelet-módosítást, amely általános jelleggel, kivételt nem engedve tiltja a bentlakásos szociális és egészségügyi intézmények egész területén a dohányzást. A kormányrendelet előírása szerint a bentlakó 18 év feletti személyek (köztük idős, illetve beteg emberek), az intézményekben dolgozók, illetve a bentlakókhoz érkező látogatók az intézményektől legalább 100 méter távolságra dohányozhatnak, amennyiben ez megoldható, illetve amennyiben erre az intézmény vezetője engedélyt ad. Z. Szociális Intézmény igazgatója – figyelemmel az intézmény körül található iskola, illetve gyermekvédelmi központ közelségére – nem jelöl ki dohányzásra külön helyet.

Sérült-e álláspontja szerint a szabályozás, illetve az igazgatói döntés folytán az érintett 1) bentlakók, 2) dolgozók, 3) látogatók önrendelkezéshez való joga?

Mit tehetnek az érintettek, hova fordulhatnak jogorvoslatért? Válaszát az alkotmánybírósági gyakorlatot felhasználva indokolja!

VJE 1. 2024 nyarán több hetilap arról számol be, hogy Magyarország egyre több pontján van már lehetőség az ún. „lézersport” nevű szabadidős tevékenység űzésére. A játék lényege, hogy a játékosok egy támaszfalakból kiépített labirintusban géppisztolyszerű lézeres célzókészülékekkel lövöldözhetnek rögzített célponttárgyakra, valamint egymásra. Az „öldöklős sportként” elhíresült játék rendkívüli népszerűségnek örvend, ugyanakkor jelentősen megosztja a közvéleményt. A konzervatív pártok amellett érvelnek, hogy a játékot be kell tiltani, mivel az emberölési cselekmények szórakoztató jelleggel való szimulálása károsan befolyásolja az emberi személyiségfejlődést, rombolja a közmorált és alapjaiban ellentétes az Alaptörvényben kifejezésre juttatott erkölcsi értékekkel. Más vélemények szerint az államnak nincs joga korlátozni az embereknek azt a döntését, hogy belátásuk szerint ilyen formában szórakoztassák magukat és egymást. Az Országgyűlés első lépésben – gyermekvédő civil szervezetek és aggódó szülői csoportosulások nyomására – törvényben megtiltja, hogy a szolgáltatást 18. életévüket be nem töltött személyek igénybe vehessék, majd pár nappal később váratlanul újabb törvényt fogad el a szórakoztató tevékenység teljes betiltásáról. A törvény hivatalos indokolása szerint a betiltás oka a játék személyiségfejlődésre gyakorolt hatásainak tisztázatlansága. Az ezt követő hetekben számos kamasz és felnőtt személy élt panasszal az alapvető jogok biztosánál arra hivatkozással, hogy az Országgyűlés által elfogadott törvény alapvető jogait sérti.

1. Alapjogi érvekkel támassza alá, hogy alkotmányos védelmet élvez az egyénnek az a magatartása, hogy a fent írt lézersport nevű szabadidős tevékenységet űzze!

2. Igazolható-e alkotmányosan az a törvényi szabályozás, amely a 18. életév alatti gyermekeket eltiltja a játéktól?

3. Összhangban állna-e az Alaptörvénnyel egy olyan törvényi szabály, amely megtiltaná, hogy a szülők gyermekeikkel saját otthonukban lézersportot vagy ahhoz hasonló lövöldözős játékot játszanak?

16

4. Milyen szempontokat mérlegel az alapvető jogok biztosa annak eldöntése érdekében, hogy történt-e alapjogsérelem a törvényi tilalom következtében?

5. Ha Ön lenne az alapvető jogok biztosa, megállapítaná-e az alapjogsérelmet a játék abszolút tilalmát kimondó szabályozás vonatkozásában?

6. Milyen úton érhetné el az alapvető jogok biztosa a jogsérelem orvoslását? VJE 2. A drasztikus népességfogyás megállítása érdekében 2017 márciusában a Kormány törvénymódosítást terjeszt az Országgyűlés elé, amely szigorítana a terhességmegszakítás feltételrendszerén. Mivel még a kormánypárti képviselők jó része is ellenzi a javaslatot, az végül nem is kapja meg a szükséges többséget, így a törvényi szabályozás változatlan marad. A Kormány ezt követően 2017. szeptember 1-jei hatállyal rendeletben írja elő azt, hogy ha az állapotos nő házasságban él, akkor a terhesség-megszakítás elvégzéséhez a férj hozzájáruló nyilatkozata szükséges. B. Z., házasságban élő háromgyermekes nő, 2018. augusztusában kezdeményezi a nem kívánt terhessége megszakítását, ám az egészségügyi intézmény vezetője megtagadja a beavatkozás elvégzését, mivel B. Z. férje, B. V. nem adta meg az írásbeli hozzájárulását. B. Z. egyik barátnője, M. M. mélységesen felháborodik a férj eljárásán és a Szabad Döntés jogvédő civil szervezet figyelmét is felhívja a barátnőjével történtekre. 2017 júliusában a Kormány újabb törvénymódosítási javaslatot terjeszt az Országgyűlés elé, amely a családtervezési célú művi meddővé tételi eljárásokhoz kapcsolódik. Mivel a javaslat elfogadásának szükségességéről sikerült meggyőzni a képviselők többségét, a törvény alapján 2018. január 1-jei hatállyal a művi meddővé tétel családtervezési célból csak negyven éves kor felett, vagy három, vérszerinti gyermekkel rendelkező kérelmező esetén végezhető el. B. Z. szomszédja, K. L. 32 éves, kétgyermekes családapa, aki 2018. március 1-jén úgy dönt, hogy szeretné elvégeztetni magán a művi meddővé tételi eljárást. Az egészségügyi intézményben azonban közlik vele, hogy erre egészen addig nincsen lehetősége, amíg nem születik még egy gyermeke, vagy be nem tölti a negyvenedik életévét. K. L. szintén a Szabad Döntés nevű jogvédő szervezetet keresi meg a szabályozás alkotmányosságát érintő problémájával.

1. Alkotmányosan bővíthette-e a Kormány a terhességmegszakítás törvényi szabályozását? 2. Az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján tartalmi szempontból alkotmányos-e a terhesség-

megszakítás elvégzésére vonatkozó, a Kormány által benyújtott, de végül el nem fogadott módosítás?

3. A Szabad Döntés jogvédő civil szervezet munkatársaként mit tanácsolna M. M.-nek, aki el szeretné érni, hogy az Alkotmánybíróság felülvizsgálja kormányrendelet alkotmányosságát?

4. Milyen elvi tételekre és szempontokra lehetne hivatkozni az alkotmánybírósági gyakorlat nyomán a művi meddővé tételre vonatkozó törvényjavaslattal kapcsolatos alkotmánybírósági indítványban? Válaszában térjen ki arra is, hogy az indítványban milyen alkotmányos érvek alapján támadható a meddővé tétel feltételéül szabott 40 éves korhatár!

5. A Szabad Döntés jogvédő szervezet munkatársaként mit tanácsolna K. L.-nek, aki azt szeretné, hogy az ügye az Alkotmánybíróság elé kerüljön?

IV. KULCSFOGALMAK

emberi méltóság * élethez való jog * oszthatatlansági elmélet * az emberi méltóság fogalmából levezetett jogok * általános személyiségi jog * szubszidiárius alapjog * önrendelkezési jog * önrendelkezési képesség/alapjogi cselekvőképesség * önsorsrontó döntések * az állam életvédelmi kötelezettsége * halálbüntetés *a magzati élet védelme * súlyos válsághelyzet * aktív/passzív, önkéntes/nem önkéntes eutanázia * tényleges életfogytiglani szabadságvesztés * rendőri lőfegyverhasználat * egészségügyi önrendelkezési jog * ellátás visszautasítása * abszolút jogok * az emberi méltóság az alapjogok rendszerében *

17

AZ EGYENLŐ BÁNÁSMÓD KÖVETELMÉNYE

18

I. ALAPJOGELMÉLETI VITAKÉRDÉSEK I.1. Egy nyomdaipari cég főnöke, Jancsi nagyszabású házibulit rendez otthonában, ahová családtagjait, barátait és valamennyi alkalmazottját meghívja, kivéve...

a) ...Julcsit, akivel korábban szerelmi afférba keveredett. Julcsi több mint 10 éve dolgozik a cégnél, többszörösen előléptetett, kiváló munkaerő. Julcsi sérelmezi, hogy rajta kívül mindenki más kapott meghívót a rendezvényre, úgy érzi, főnöke hátrányosan megkülönböztette őt.

b) ...az arab származású informatikus kollégáját. Bár neki nincs személyes ellentéte a munkatársával, kifejezetten kiváló munkaerőnek tartja, de mivel sógora a madridi terrortámadásban vesztette életét, nem akarja a kollégája meghívásával felkavarni a tragikus emlékeket.

c) ...a roma származású biztonsági dolgozókat. A biztonsági személyzet egyébként nem roma származású főnökének a cégvezető döntését azzal indokolta, hogy mivel a biztonsági dolgozók nem a cég érdemi nyomdai munkájában vesznek részt, így nem is alakult ki szorosabb, baráti jellegű viszonyuk az érdemi munkatársakkal. Történt-e alkotmányosan tiltott hátrányos megkülönböztetés ezekben az esetekben? Az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerint megállapítható-e az egyenlő bánásmód követelményének sérelme? Elméleti megfontolások alapján Ön az alapjogi kötelezettek szűkebb vagy tágabb körét érintően határozná meg a törvény hatályát? Ajánlott irodalom:

Részlet Kovács Kriszta: Diszkrimináció és magánszféra. Részlet Kovács Kriszta: Az egyenlőség felé. A hátrányos megkülönböztetés tilalma és a támogató intézkedések c. monográfiájából (Budapest, L’Harmattan, 2012, 129-153. o.) http://alkjog.elte.hu/wp-content/uploads/Kovacs_Kriszta_Maganszfera_egyenloseg_optimalizalt.pdf

I.2. Egy falu önkormányzati képviselőtestületének a helyi bűnözéssel foglalkozó nyilvános ülésén vitába keveredik egymással a város polgármestere, rendőrkapitánya és az egyik ellenzéki képviselő. A rendőrkapitány a közbiztonság helyzetét értékelő beszédében arról számol be, hogy a településen “csúcsokat döntöget a cigánybűnözés”, a napi minimum a két-három kisebb értékű lopás, ami heti rendszerességgel erőszakos bűncselekményekkel, tipikusan rablással párosul. Az elkövetők szinte kivétel nélkül cigány származásúak. A polgármester a rendőrfőnök által elmondottakat azzal egészíti ki, hogy a bűncselekmények elkövetése ráadásul egy bűnöző életmód része, a döntő többségükben roma elkövetők munka helyett szociális segélyekből akarnak megélni, ennek érdekében akár nyolc-tíz gyereket is hajlandóak szülni. Amint a polgármester kifejti, “nyílt titok az is, hogy a cigányok lakta településeken a nők a terhesség ideje alatt szándékosan olyan gyógyszereket szednek, hogy bolond gyerek szülessen, hogy tudja, családi pótlékot kapjanak.” Az ellenzéki képviselő felszólalásában tűrhetetlennek minősíti, hogy ilyen, nyíltan diszkriminatív, rasszista a felszólalásokra sor kerülhet egy a népet, ebbe beleértve a romákat is képviselő, közhatalmi testület ülésén, amelynek elkötelezettnek kellene lennie az alapvető emberi jogi értékek iránt – még akkor is, ha a polgármester így akar szavazatokat szerezni a következő választásokon.

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerint megállapítható-e a hátrányos megkülönböztetés?

Ajánlott forrás: LB ítélete az edelényi polgármester ügyében

(http://alkjog.elte.hu/wp-content/uploads/edeleny_LBitelet.pdf)

19

I.3. Oszkár és halmozottan hátrányos helyzetű osztálytársa, János beadták felvételi kérelmüket a Pécsi Tudományegyetem Orvostudományi Karára. A felvételi sikerességéhez mindketten megszerezték német nyelvből a középfokú nyelvvizsgát, és két tárgyból is emelt szintű érettségi vizsgát tettek. Az érettségi vizsgaeredmények szerint Oszkár lényegesen jobban szerepelt a roma származású Jánosnál, százalékos eredményei tizenöt ponttal verték Jánosét. Oszkár év végi bizonyítványban szereplő jegyei alapján is tizennyolc ponttal több pontra tett szert Jánosnál. Az emelt szintű érettségik teljesítéséért, valamint a középfokú nyelvvizsgáért kapott többletpontok beszámításával így Oszkár 408 pontot szerzett, míg János elért pontszáma ezekkel a többletpontokkal csak 379-re rúgott. Oszkár – osztályában kiemelkedőnek számító – eredményei sem bizonyultak azonban elegendőnek a pécsi orvostudományi karra, mert a bejutáshoz 412 pontra lett volna szüksége. A felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló kormányrendelet alapján azonban János szociális helyzetére és roma származására tekintettel további 40 többletpontra volt jogosult, így ő – bár teljesítménye Oszkárénál jóval gyengébbnek bizonyult – felvételt nyert a megjelölt egyetemre. Oszkár igazságtalannak tartja a szabályozást, úgy érzi, büntetik azért, mert rendezett szociális körülmények között él és nem roma származású. Megsérti-e a jogalkotó az egyenlőség morális követelményét a fent írt szabályozással? Tisztességtelenül, igazságtalanul bánik-e a jogalkotó Oszkárral? Alappal követelheti-e Oszkár, hogy a szociális helyzetet determináló körülmények figyelembevétele nélkül, kizárólag érdem szerint (tanulmányi eredmények, képességek) alapján lehessen bekerülni a felsőoktatásba? Érvelésében legyen figyelemmel az Alkotmánybíróság 9/1990. (IV. 25.) AB határozatára! Ajánlott irodalom és multimédia:

„A megerősítő intézkedések sikeresek”. Michel Rosenfeld amerikai alkotmányjogásszal Krizsán Andrea beszélget. Fundamentum, 2006. 4. szám, 57-64. o. http://epa.oszk.hu/02300/02334/00025/pdf/EPA02334_Fundamentum_2006_04_057-064.pdf

Szente Zoltán: A pozitív megkülönböztetés problémái. Fundamentum, 2006, 4. szám, 17-44. o. http://epa.oszk.hu/02300/02334/00025/pdf/EPA02334_Fundamentum_2006_04_017-044.pdf

Angolul beszélőknek: Arguing Affirmative Action – Harvard University’s Justice with Michael Sandel http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=AUhReMT5uqA

II. TESZTKÉRDÉSEK

II.1. Nevezze meg, hogy az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének mely formáját valósítják meg az alábbi tényállások!

a) K. P. munkáltató megvonja női munkavállalóitól az év végi jutalmat, miután egy jogvédő szervezetnél csoportosan elpanaszolták, hogy ugyanazért a munkáért kevesebb bért kapnak férfi munkatársaiknál. _______________________________________________________

Tananyag ● az előadáson elhangzottak (iránymutatásul lásd a honlapon közzétett előadásvázlatot) ● Alapjogok 64-81. o. (a kulcsfogalmak fényében) ● Alaptörvény II. és XV. cikk ● az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény

4-12. §; 14. § (1)-(3) bek.; 15. §; 17-17/B. §; 18-20. §, 33. § és 35. § ● 9/1990. (IV. 25.); 14/1995. (III. 13.) AB határozatok főbb elvi tételei

20

b) Egy multinacionális cég érettségi végzettséget ír elő takarítói munkakör betöltéséhez. ______________________________________

c) Az Esély SC focicsapat leigazolja az arab származású M. K.-t. A klub szurkolói csoportjának néhány tagja idegengyűlöletből folyamatosan inzultálja M. K.-t az edzéseken és meccseken, és minden igyekezetükkel próbálják a csapatot és szurkolótársaikat M. K. ellen hangolni. _________________________________________

d) Egy újságban a következő hirdetés olvasható: “Könyvelőirodánkba keresünk 30 évnél fiatalabb mérlegképes könyvelő hölgyet. Szőkék kíméljenek!“ ___________________________________

II.2. Mely hátrányos megkülönböztetések minősülnek ab ovo önkényesnek az Ebktv. alapján?

II.3. Milyen alapjogi teszt alkalmazásával döntendő el az alábbi tényállások alkotmányossága?

Az a törvényi szabály, amelynek értelmében élettársak nem, csak házastársak vehetik igénybe a Kormány családpolitikai reformjának részeként bevezetett lakhatási támogatást. ___________________

Az a törvényi szabály, amelynek értelmében az iszlám vallás követői sem fényképezkedhetnek fejkendőben személyazonosító okmányaik készítéséhez ______________________________

Az a szabályozás, amelynek értelmében családtervezési célú művi meddővé tétel kizárólag a 40. életévét betöltött személyeken végezhető el. _____________________________________

Az a szabályozás, amelynek értelmében a halmozottan hátrányos helyzetű hallgatók mentesülnek a felsőoktatási képzésért fizetendő tandíj megtérítése alól. ______________________________________

III. JOGESETEK III.1. XY hétvégi bevásárlás céljából vakvezető kutyájával szeretett volna bejutni az egyik nagy szupermarket-lánc üzletébe. Az üzlet biztonsági őre azonban a bejáratnál útját állta, és közölte vele, hogy kutyát tilos az üzletbe bevinni. Mindezt annak ellenére tette, hogy XY jelezte, kutyája vakvezető kutya, akinek a segítsége nélkül a boltban nem lenne képes tájékozódni. A vitát észlelve odajött a főpénztáros is, aki megerősítette, hogy az üzlet szabályai egészségügyi okokból általánosan tiltják bármiféle állat bevitelét.

Történt-e diszkrimináció?

Hova fordulhat XY jogorvoslatért?

Milyen jogkövetkezmények alkalmazhatók az ügyben? III.2. Kockás Roland munkába menet autójával megáll az egyik útba eső település benzinkútjánál, hogy tankoljon. A benzinkút gépházain és a shop bejáratán az alábbi felirat fogadja: „Az elmúlt időszakban számos nem fizetéses tankolás történt a cigány kisebbséghez tartozók részéről. Ezért ha 2016. február 15-ig az alábbi forgalmi rendszámú autók nem jelentkeznek a tartozásuk rendezésére, akkor ezen időponttól kezdődően a cigányságot a benzinkúton nem szolgáljuk ki. Tesszük ezt a dolgozóink fizetése és családjuk megélhetése érdekében, miután az elmúlt hónapokban számos roma származású

21

személy fizetés nélkül távozott a benzinkúttól, és ezzel mintegy 700.000 Ft összegű kárt okozott.” Rolandot, bár maga nem roma származású, mélységesen felháborítja a felirat. A látottak után nem is hajlandó a benzinkúton tankolni, visszaül kocsijába, és dühösen elhajt. Útközben elhatározza, hogy jogi útra tereli az ügyet, mert a benzinkút üzemeltetői legálisan biztosan nem tanúsíthatnak ilyen kirekesztő magatartást. Roland a jogi tanácsadásért végül Önt keresi fel az ügyben mint a helyi roma nemzetiségi jogvédő szervezetének elnökét.

Köteles-e a benzinkút üzemeltetője megtartani az egyenlő bánásmód követelményét?

A felirat elhelyezésével megsértette-e a benzinkút üzemeltetője az egyenlő bánásmód követelményét? Történt-e diszkrimináció, és ha igen, akkor van-e lehetőség a kimentésre?

Fordulhat-e Roland maga az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz vagy bírósághoz az ügyben?

Jogosult-e a nemzetiségi jogvédő szervezet az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz vagy a bírósághoz fordulni az ügyben?

Eljárhat-e az eset kapcsán az alapvető jogok biztosa? III.3. Az egyik újság álláshirdető oldalán az alábbi hirdetés olvasható: “XY biztosító társaság budapesti telephelyére keres erős testalkatú munkatársat karbantartói-munkakör betöltésére. Szakmunkás végzettség elegendő. Érdeklődni lehet: ….” A hirdetést olvasván K. Ilona is jelentkezett a munkára, ám a személyes meghallgatáson nem járt sikerrel, mert a biztosító társaság a munkakör betöltéséhez legalább 180 cm-es magasságot és 75 kg-os testsúly követelt meg. Mivel K. Ilona csak 177 cm magas, nem felelt meg az „erősebb testalkat” követelményének.

A hátrányos megkülönböztetés mely formájára gyanakszunk a fenti jogeset kapcsán?

Hogyan, milyen tesztek alkalmazásával vizsgálandó, hogy történt-e hátrányos megkülönböztetés?

Mely szervek, milyen eljárásban orvosolhatnák K. Ilona sérelmét?

Melyik fél mit köteles bizonyítani az eljárás során?

Milyen jogkövetkezmények jöhetnek szóba? III.4. D. Sándor és felesége roma származásúak, mindhárom gyermekük a budaörsi ... Általános Iskola tanulója. Gyermekeik az általános iskola speciális tagozatán tanulnak. A speciális tagozat diákjai csak tanítási idő alatt ebédelhetnek, így normál tagozatos iskolatársaikkal az ebédlőben nem találkoznak. A speciális tagozat speciális tanterve abban is különbözik az általános tantervtől, hogy az idejáró gyerekek számára az iskola nem szervez napközit, és logopédiai ellátásuk sem biztosított. A normál és a speciális tagozat épületrészét összekötő folyosó ajtaját – az átjárást megakadályozandó – a pedagógusok kulccsal zárják. A legutóbbi farsangi rendezvényen a speciális tagozaton tanuló gyermekek – fertőzésveszélyre hivatkozással – nem vehettek részt. Az eltérő bánásmódot az iskolaigazgató a speciális tagozat hátrányos helyzetű tanulóinak különleges igényeivel indokolja.

Történt-e diszkrimináció az adott ügyben?

Milyen eszközökkel léphet fel az iskola gyakorlatával szemben D. Sándor? Felléphet-e harmadik személy az egyenlőség követelményének védelmében?

Megalapozottak-e az iskolaigazgató érvei? III.5. A Budapesten rendezett foci világbajnokság előkészületei során a főváros számára megoldhatatlan problémát jelent az újonnan épített stadionok környékére jellemző piszkos, szemetes utcakép. Az önkormányzat a Kormányhoz fordul segítségért, amely a szabálysértési törvény módosításával kívánja rendezni a problémát. A Kormány törvényjavaslata alapján az Országgyűlés

22

végül a köztisztasági szabálysértés tényállását egy új elkövetési magatartással egészíti ki, amelynek értelmében nemcsak az követ el szabálysértést, aki a közterületen, a közforgalom céljait szolgáló épületben, vagy közforgalmú közlekedési eszközön szemetel, ezeket beszennyezi, hanem az is “aki a közterületre kihelyezett gyűjtőedényzetből szemetet önt ki, vesz ki, vagy abban guberál.”

Mely szerv, milyen eljárásban vizsgálhatja a törvény alkotmányosságát? Értékelje a törvényi rendelkezést az alapjogok érvényesülése szempontjából!

Ajánlott forrás:

176/2011. (XII. 29.) AB határozat

Novoszádek Nóra: Az Alkotmánybíróság határozata a guberálás szabálysértéssé minősítéséről. Jogesetek Magyarázata, 2012. 3. szám, 12-19. o. http://alkjog.elte.hu/wp-content/uploads/article_Jema_NNori_guberalas.pdf

VJE 1. B.G. az interneten felfedezte, hogy otthonától nem messze található egy bio- és gyógytermékeket forgalmazó nagykereskedelmi áruház, amely nemcsak viszonteladókat, hanem egyéni vásárlókat is kiszolgál, mégpedig nagykereskedelmi áron.

Felfedezésének megörülve még aznap felkereste a BioÉlet Áruházat, hogy beszerezze a havi szükségletének megfelelő mennyiségű zöldbúzafű koktélt. A vásárláshoz magával vitte hároméves kisfiát is, akit egyedül nevel otthon. Az áruházba belépve azonban a biztonsági őr megállította, és közölte vele, hogy az üzletszabályzat szerint – miként azt az áruház bejáratán olvasható felirat is tartalmazza – 10 éven aluli gyermekek nem tartózkodhatnak az áruházban. Bár B. G. felajánlotta, hogy karjába veszi gyermekét, és úgy közlekedik vele a vásárlás során, a biztonsági őr kérlelhetetlenül kitessékelte őt az üzletből. B.G. mélységesen felháborodott az incidensen. Hazaérve rögvest megírta fogyasztói panaszlevelét a BioÉlet Áruháznak, amelyben magyarázatot követelt gyermeke kitiltására. A BioÉlet Áruház válaszában sajnálatát fejezte ki az okozott kellemetlenségért. Egyúttal előadta, hogy a korlátozásra a gyermekek testi épségének megóvása érdekében van szükség, mivel - a kiskereskedelmi célú üzletekkel ellentétben – az olyan nagykereskedelmi raktáráruházak, mint a BioÉlet Áruház, fokozottan balesetveszélyesnek minősülnek a kisgyermekek számára, akik könnyen átbújnak a súlyos árucikkeket tároló fémállványok alatt.

A válaszlevél elolvasását követően B. G. felhívta ügyvéd barátnőjét, hogy kikérje véleményét az esetről.

A megtörtént esetben lehet-e hivatkozni az egyenlő bánásmód követelményére a BioÉlet Áruházzal szemben?

Történt-e az eset során hátrányos megkülönböztetés? Sérült-e az egyenlő bánásmód követelménye a gyermek belépésének megtiltásával?

Mit fog válaszolni az ügyvédnő arra a kérdésre, hogy mely szerv(ek)től várhatja B. G. vélt vagy valós jogsérelme orvoslását?

Mit kell B.G.-nek alátámasztania ahhoz, hogy elérje a hátrányos megkülönböztetés megállapítását?

Hátrányos megkülönböztetés megállapítása esetén van-e lehetősége az áruháznak sérelem kimentésére?

VJE 2. Nagyhalom általános iskolájában minden évfolyamon két osztály működik. Az A osztályokba döntő többségben nem roma, míg a B-be szinte kizárólag csak roma nemzetiségű gyermekek járnak. A Közös Oktatásért nevű civil szervezet, megkeresi az iskola igazgatóját, és együttműködést kínál az intézménynek. Azt kérik, hogy az iskola alakítsa át az osztályokat úgy, hogy minden osztályba roma és

23

nem roma gyerekek vegyesen járjanak. Ehhez a szervezet szakmai segítséget, az iskolában dolgozó tanárok képzését, sőt anyagi támogatást is ajánl az oktatási intézménynek.

Az iskola igazgatója tájékoztatja a Közös Oktatásért vezetőjét, hogy nem áll módjában változtatni a fennálló helyzeten, hiszen Nagyhalom polgárai maradéktalanul elégedettek az iskola működésével. Bár a roma és nem roma nemzetiségű gyerekeket valóban külön osztályokban oktatják, de a rendszer bevezetését kifejezetten a roma gyermekek szülei kérték még a 2000-es évek elején a konfliktusmentes együttélés jegyében. A szegényes ruhában járó roma gyerekeket ugyanis korábban gyakran csúfolták az osztálytársaik, amire agresszíven reagáltak. Azt is nehezményezték a roma szülők, hogy nem engedhették meg maguknak az iskolán kívüli foglalkozások, kirándulások finanszírozását, ezért gyerekeik kiszorultak ezekből, ami elszigetelte őket az osztály többi tagjától. Ekkor vezették be a külön osztályokat mindenki megelégedésére. A Közös Oktatásért vezetője válaszul azzal érvelt, hogy nem megoldás a gyerekek elkülönítése, hiszen a társadalomban is együtt kell élniük, mint roma és nem roma felnőttek. Felkészült pedagógusokkal, esélykiegyenlítő módszerekkel az integrált oktatás áthidalhatja a felsorolt problémákat.

Mivel az igazgató hajthatatlannak bizonyult, így a Közös Oktatásért jogi lépéseket fontolgatott az iskola ellen. Sikerült is egy olyan roma nemzetiségű szülőt találniuk, aki hajlandó volt eljárást indítani az iskola ellen. Amikor erről tudomást szerzett az iskolaigazgató, személyesen közölte a szülővel, hogy ha szervezkedik az iskola ellen, annak a gyereke fogja “meginni a levét”. A szülő ezért meggondolta magát, és elállt az eljárástól. Az igazgató fellépése minden helyi roma nemzetiségű szülőt megijesztett, és ezután senki sem volt hajlandó együttműködni a jogvédő szervezettel.

1. Sérül-e az egyenlő bánásmód követelménye Nagyhalom általános iskolájában? 2. Hogyan minősíthető az iskolaigazgatónak az a magatartása, amivel a jogi eljárástól igyekezett

elrettenteni a roma szülőt? 3. Milyen eszközei lehetnek a Közös Oktatás jogvédő szervezetnek azért, hogy megszűnjön a roma

és nem roma gyerekek külön oktatása, ha egyetlen család sem hajlandó jogi eljárást indítani? 4. A Közös Oktatásért jogvédő szervezetnek mit kell tennie az eljárás során, hogy elérje a

hátrányos megkülönböztetés megállapítását? Mit kell tennie az oktatási intézménynek akkor, ha el akarja kerülni, hogy megállapítsák az egyenlő bánásmód követelményének megsértését?

5. Jogszerűeknek minősülnek-e az iskolaigazgató érvei, amelyekkel a gyerekek külön osztályban oktatását indokolta?

IV. KULCSFOGALMAK

jogegyenlőség/egyenjogúság * törvény előtti egyenlőség * diszkriminációtilalom/a hátrányos megkülönböztetés tilalma * esélyegyenlőség * egyenlő emberi méltóság * nemzetközi jogi dokumentumok *uniós jogforrások * egyenlő bánásmódra kötelezettek * horizontális hatály * közvetlen és közvetett hátrányos megkülönböztetés * alapjogok közötti különbségtétel * szükségességi-arányossági teszt * egyéb jogok közötti különbségtétel * összehasonlíthatósági próba * ésszerűségi teszt * a diszkrimináció egyéb formái: jogellenes elkülönítés; zaklatás; megtorlás; előnyben részesítés * bírósági jogvédelem * hatósági jogvédelem * az Egyenlő Bánásmód Hatóság funkciója, jogállása, függetlenségének garanciái * a hatóság eljárása * közérdekű igényérvényesítés *osztott bizonyítás

24

VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS SZABADSÁGA.

A KOMMUNIKÁCIÓS JOGOK

25

SZÓLÁS- ÉS SAJTÓSZABADSÁG I. ALKOTMÁNYELMÉLETI VITAKÉRDÉSEK

I.1. Bűncselekménynek minősülnek-e jelenleg az alábbi tényállások?

Ha igen, akkor alkotmányosan indokolt-e a büntetőjogi szankció?

Ha nem, akkor igazolható lenne-e alkotmányosan a büntetőjogi szankcionálás?

A. Egy meleg és leszbikus fiatalokból álló baráti társaság havi rendszerességgel szervez filmvetítéseket az egyik fővárosi művészmoziban, amely nyilvános rendezvényeit a facebookon népszerűsíti. A vetítéseket a film témájához kapcsolódó beszélgetés követi, amelyre minden alkalommal egy vendéget is hívnak. A legutóbbi vetítésre meghívott vendég a beszélgetésen nagyon felindult hangulatba került, többször fennhangon azt kiabálta: „Minden buzit addig kellene verni, amíg egy életre el nem megy a kedvük a buziságtól!” B. Egy falu nagy többségben romák lakta részére szervezett demonstráción a tüntetés szónoka kijelenti: „Vannak magasabb és alsóbb rendű fajok. Ilyen alsóbb rendű faj a nigger, a cigány. Képtelen a tanulásra, a munkára. Csak lopni tud és segélyből él.” C. Egy szélsőjobboldali szervezetek által a holokauszt-emléknapon rendezett tüntetésen a rendezvény egyik felszólalója kijelenti: „Magyarországon nincs és nem is volt antiszemitizmus, a hivatalos tankönyvek éppen hogy eltúlozzák – hol lett volna hat millió, talán ha párezer... Ez is csak a zsidókra jellemző hazudozás, ők csak csalni és hazudni tudnak. Éppen azon kell sajnálkoznunk, hogy csak párezer volt, és nem nekik van igazuk.” D. Moziban levetítésre kerül egy amatőr dokumentumfilmes történész által a kommunista rezsim magyarországi működéséről készített rövidfilm. A film egyéni sorsok bemutatásával azt illusztrálja, hogy a kommunista rendszernek tulajdonított kegyetlenségek nem feltétlenül voltak annyira súlyosak, mint amilyennek azt többségi történészi álláspont leírja.

Közösség elleni uszítás 332. § Aki nagy nyilvánosság előtt

a) a magyar nemzet ellen, b) valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport ellen, vagy c) a lakosság egyes csoportjai ellen - különösen fogyatékosságra, nemi identitásra, szexuális

irányultságra tekintettel - gyűlöletre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása 333. § Aki nagy nyilvánosság előtt a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek által elkövetett népirtás vagy más, emberiesség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja, jelentéktelen színben tünteti fel, vagy azokat igazolni törekszik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Ajánlott forrás:

o 30/1992. (V. 26.) AB határozat o 16/2013. (VI. 20.) AB határozat

26

I. 2. Mondhatja-e...? Csinálhatja-e...?

KI(K)? HOL? MIT?

a kormánypárt szóvivője

a Magyar Nemzeti Gárda

szélsőséges szervezet tüntetésén felszólaló / résztvevő(k)

rendőrkapitány

polgármester

az egyik ellenzéki párt országgyűlési képviselője

a Miskolci Egyetem docens oktatója

a Hallgatói Hálózat facebook csoport

TV 2 kereskedelmi csatorna

egy celeb

Ön/ők

a zsinagóga előtt

a HVG hetilap vélemény rovatában

az Országgyűlés plénuma előtt

kiadó által terjesztett könyvében

otthonában, családi körben

a Kossuth téren

internetes blogjában // a faceboookon

a laki cigánysoron

az általános iskolai ünnepségen

televíziós riportban

kampánybeszédében

magánlevelében

cigánybűnözésről értekezik

a homoszexuálisokat gyalázza

uniós zászlót éget(nek)

a közhatalom valamely képviselőjét lehazaárulózza

obszcén megjegyzést tesz egy közszereplőre

horogkeresztet visel

masírozik

a Himnusz átköltött versszakát skandálja

antiszemita nézeteket terjeszt

a holokauszt áldozatok becsült számát kétségbe vonja

a holokauszt áldozatok becsült számát kevesli

durván sértő, lealacsonyító megjegyzéseket tesz a főügyészre

pornográf tartalmat jelenít meg

Ajánlott forrás:

30/1992. (V. 26.) AB határozat

36/1994. (VI. 24.) AB határozat

13/2014. (IV. 18.) AB határozat

27

II. TESZTKÉRDÉSEK

I

I.1 Húzza alá a kommunikációs jogok családjába tartozó alapjogokat!

a) lelkiismereti- és vallásszabadság b) sajtószabadság c) önrendelkezési jog d) gyülekezési jog e) személyes adatok védelméhez való jog f) információszabadság g) mozgásszabadság

II.2. Válaszoljon a következő kérdésekre a magyar alkotmánybírósági gyakorlat alapján!

a) Mivel igazolható az, hogy alkotmányos demokráciákban a véleményszabadság kitüntetett védelmet élvez?

b) Miben nyilvánul meg a véleménynyilvánítás szabadságának fokozott védelme? c) Védelemben részesíti-e a véleménynyilvánítás szabadsága a szimbólumokkal történő önkifejezést? d) Hol helyezkedik el a véleménynyilvánítás szabadsága az alapjogok hierarchiájában?

II.3. Sorolja be az alábbi állításokat a következő kategóriák (A, B, C, D vagy E) valamelyikébe!

A: az állítás és az indokolás is igaz, és van köztük ok-okozati összefüggés; B: az állítás és az indokolás is igaz, de nincs köztük ok-okozati összefüggés; C: az állítás igaz, az indokolás hamis; D: az állítás hamis, az indokolás igaz; E: mindkettő hamis.

a) A véleménynyilvánítás szabadsága a kommunikációs jogok anyajoga, mert a véleményszabadságot korlátozó törvényeket megszorítóan kell értelmezni.___ b) A véleménynyilvánítás szabadsága csak a beszéd tartalma alapján korlátozható, mert a szólásszabadság kitüntetett helyet foglal el az alapjogi hierarchiában. ___ c) A gyalázkodás büntethetőségét alkotmányosnak ítélte az Alkotmánybíróság, mert az uszítással ellentétben ez a magatartás közvetlen és nyilvánvaló veszélyt jelent az alkotmányos alapjogokra.___ d) Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette a hivatalos személy megsértésének büntetőjogi tényállását, mert a közhatalom gyakorlóinak több kritikát kell eltűrniük, mint az átlagembereknek. ___ e) A médiajogban a tartalomalapú szabályozás is alkotmányos lehet, mert a sajtószabadság nem kommunikációs alapjog. ___

Tananyag ● az előadáson elhangzottak (iránymutatásul lásd a honlapon közzétett előadásvázlatot); ● Alapjogok 161-182. o. (a kulcsfogalmak fényében); ● Alaptörvény IX. cikk; ● a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 1-

20. § ● A 30/1992. (V. 26.) AB határozat, a 36/1994. (VI. 24.) AB határozat és a 13/20014. (IV. 18.) AB

határozat főbb elvi tételei ● 37/1992. (VI. 10.), 165/2011. (XII. 20.) AB határozatok elvi tételei ● Vajnai kontra Magyarország ügy (az EJEB előtt 33629/06. sz. kérelem alapján indult ügy)

28

III. JOGESETEK

III. 1. Az egyik hetilap azon kérdésére, hogy a Kormány miért nem tesz adekvát lépéseket a dohányzás visszaszorítására, az egészségügyi miniszter a következőt válaszolja: „Mindent egybevetve az államnak hosszútávon megéri, hogy ne gördítsen további akadályokat a dohányzás elé. Kiszámolható, hogy a jövedéki adóból származó bevételeknek, valamint annak a “megtakarításnak” az összege, amit az állam azon nyer, hogy a dohányzó személyek előbb elhaláloznak, mint nemdohányzó társaik, és így számukra nem kell nyugdíjat és más szociális ellátást fizetni, jelentősen meghaladja azt az összeget, amit az államnak a dohányzásból eredő betegségek gyógyítására kell fordítania.”. A nyilatkozat kapcsán az Országos Onkológiai Intézet igazgatója a közszolgálati híradóban felindultan úgy fogalmaz, hogy aki képes így árcímkét ragasztani az egyes emberek életére, az nem csak, hogy miniszternek nem alkalmas, de egy “zéró érzelmi és értelmi intelligenciával bíró, félművelt erkölcsi analfabéta is.” A miniszter mélységesen felháborodik azon, hogy az intézetigazgató őt nagy nyilvánosság előtt így becsmérelte, ezért jóhírnév sérelme miatt személyiségi jogi pert indít. A bíróság jogerős ítéletében az intézetigazgatót nyilvános bocsánatkérésre és nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezi.

Védi-e a véleménynyilvánítás szabadsága az intézetigazgató szólását? Helyesen döntött-e a bíróság akkor, amikor úgy ítélte meg, hogy az intézetigazgatónak a miniszterrel szembeni megnyilvánulása túllépte a szabad véleménynyilvánítás határait?

Ajánlott forrás: o 36/1994. (VI. 24.) AB határozat o 7/2014. (III. 7.) AB határozat

III.2. M. Károly egy vidéki kisváros képviselő-testületének tagja. Saját kiadásban működtet egy időszaki lapot, amelyben a város közügyeiről ír. Egyik cikkében felháborodottan számol be arról, hogy a város siralmas anyagi helyzete ellenére a városvezetés év végi jutalomban részesült a költségvetés terhére. A cikk konklúziója az: „a polgármester úgy bánik a közpénzzel, mintha a sajátja lenne”. Z. Borbála polgármester tudomást szerez a cikkről, és feljelentést tesz M. Károly ellen rágalmazás miatt. M. Károly Önt bízza meg, hogy ügyvédként képviselje az eljárás során.

Milyen érveket hozna fel védence mellett?

Ajánlott forrás: o 13/2014. (IV. 18.) AB határozat

III.3. Egy napilap internetes oldalán az újság neves publicistája az alábbi írást jelentette meg: “Tízből kilencszer a Kereskedőház valamely ezer forint alatti palackáron hozzáférhető terméke reprezentálja a világ legjobb borvidékét, a Magyar Nemzet Büszkeségét és Kincset a mi teljesen átlagosnak tűnő családi körünkben, minden borkulturális felvilágosító erőfeszítésem ellenére, és ettől sírni tudnék. Nem csak az íz miatt, pedig az is elég volna, simán, egy kiadós zokogáshoz: savanyú, buta eloxidált ízek, rossz minőségű, mindenféle resztlikből összehordott alapanyag, szürkerothadás plusz egy kis szerencsi cukor, dohos hordók, hanem hogy itt tartunk még mindig, tizennyolc évvel a kommerszek után, magyarok százezrei isszák büszkén, sőt áhítattal …..........................”

a) ezt a moslékot b) ezt a szart c) ezt a vacak italt d) ezt a minőségileg elfogadhatatlan alkoholt

Melyik megfogalmazást védi a véleményszabadság? Átlépi-e valamelyik annak határait?

Ajánlott forrás: o Uj Péter kontra Magyarország-ügy (összefoglaló)

http://jema.hu/hallgatoi/jema-kulonszam-beliv1.pdf o Az LB ezen ügyben született ítélete

http://alkjog.elte.hu/wp-content/uploads/LBítelet_tokaji.pdf

29

III.4. Az alábbi tényállások alapján büntetőeljárás indul. Választása szerint a bíróság, illetve az alkotmányjogi panasz alapján eljáró Alkotmánybíróság szerepébe helyezkedve hogyan döntene az egyes tényállások esetén?

a) K. Zoltán egy jogszerűen tartott békés rendezvény ideje alatt 50x40 cm-es fehér alapon vörös csillagot ábrázoló zászlót lengetett.

b) S. István és társai a Ferenciek terén agresszív hangvételű kapitalizmusellenes szórólapokat osztogattak, melyben a nyugati világ megdöntésének szükségességét hirdették. A szórólap négy sarkában vörös csillag és sarló-kalapács található.

c) J. Anikó egy törvényesen bejegyzett, szélsőjobboldali eszméket valló egyesület tagja. Az egyesület egyik bejelentett rendezvényén kabátján horogkereszt alakú kitűzőt viselt.

d) N. Fülöp sportszerüzletének kirakatában Puskás Öcsi mezét teszi közszemlére. A mez bal felső részén jól látható helyen vöröscsillag található.

Önkényuralmi jelkép használata 335. § Aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vöröscsillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet a köznyugalom megzavarására alkalmas - különösen az önkényuralmi rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát sértő - módon

a) terjeszt, b) nagy nyilvánosság előtt használ, vagy c) közszemlére tesz,

ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő.

Ajánlott forrás:

o 14/2000. (V. 12.) AB határozat o 4/2013. (II. 21.) AB határozat o Vajnai kontra Magyarország-ügy:

(http://alkjog.elte.hu/wp-content/uploads/Vajnai_kontra_Magyarorszag.pdf) o Vajnai ügy - hazai ítéletek

(http://alkjog.elte.hu/wp-content/uploads/Vajnai_egyben.pdf) III.5. A szélsőséges Szebb Jövő Párt gyűlést szervez D. kisvárosba, Együtt a magyar önvédelemért címmel. A főtéren megtartott rendezvényen gyújtó hangú beszédek hangzanak el. Egyes szónokok a roma kisebbséget hibáztatják Magyarország problémáiért, és arra szólítják fel a jelenlévőket, hogy minden lehetséges eszközzel lépjenek fel, és „söpörjék ki az országból ezeket a hulladékokat”. A tömeg ekkor éljenzésben tör ki, majd több tucat jelenlévő a helyi cigánysorra vonul, ahol újabb beszédekben ismétlik meg a korábbi gondolatokat. Ezt követően néhányan kövekkel és vizespalackokkal dobálják meg a romák házait. A gyűlés után pár nappal egy jogvédő szervezet feljelentést tesz a rendőrségnél közösség elleni uszítás bűncselekményére hivatkozva, ám az illetékes rendőrkapitányság két hónap múlva bűncselekmény hiányában megszünteti a nyomozást.

Helyesen járt-e el a rendőrség? Megvalósult bűncselekmény a rendezvény alatt?

Ajánlott forrás: o 30/1992. (V. 26.) AB határozat o Az alapvető jogok biztosának jelentése:

www.ajbh.hu/documents/10180/108908/201206234.rtf/98e68163-8334-4bc4-98c1-51b338b31969?version=1.0

o Felvétel egy hasonló rendezvényről: http://www.youtube.com/watch?v=ChXRMmBVfyE

30

VJE 1. Az Országgyűlés 2017. szeptember 30-án kiegészíti a Büntető Törvénykönyv nemzeti jelkép védelméről szóló 334. §-át, ennek értelmében pedig 2018. július 1-jétől az, aki nagy nyilvánosság előtt Magyarország bármely történelmi zászlaját sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, illetve azokat más módon meggyalázza, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A változtatásra az előterjesztő Kormány szerint azért volt szükség, mert elszaporodott az országban az agresszív jellegű, megfélemlítő politikai véleménynyilvánítás, nem egyszer pedig sor került például az ún. „árpádsávos” zászlók elégetésére. A törvény módosításának hatalmas a sajtóvisszhangja. A közszolgálati televízióban zajló egyik vitaműsorban meghívott K. F. esztéta és kulturtörténész keményen kritikus véleményének ad hangot a módosítás kapcsán, leszögezve, hogy már a hatályos szabályozást, így különösen a Szent Korona megsértésének büntetését sem tartja indokoltnak. A vitaműsor végén K. F. úgy fogalmaz, hogy „a Szent Korona manapság tapasztalt állami felmagasztalása nem más, mint modern bálványimádás. Bár szépnek szép, de a jelen eseményeit látva azt kívánom, hogy bárcsak még mindig ott rohadna a földben.” A stúdióban elhangzottakat követően K. F. ellen nemzeti jelkép megsértésének vétsége miatt büntetőeljárás indul, amely nyomán a Fővárosi Törvényszék 2017. április 2-án hozott ítéletében négy hónap egy évre felfüggesztett szabadságvesztést szab ki, mivel álláspontja szerint az élő televíziós műsorban elhangzott „jelkép-gyalázás” a lehető legnagyobb nyilvánossághoz jutott el. K. F. egy hosszabb külföldi útja miatt végül 2018. június 15-én azzal keresi fel az egyik magyar civil jogvédő szervezet munkatársát, hogy szeretne a jogerős bírósági döntéssel szemben lépéseket tenni.

Védelemben részesül-e a véleménynyilvánítás szabadsága keretében K. F.-nek a vitaműsor alkalmával tett megszólalása a magyar alkotmánybírósági gyakorlatra figyelemmel?

A civil jogvédő szervezet munkatársaként azonosítson az alkotmánybírósági gyakorlatban lefektetett elvi tételeket, szempontokat, amelyekre alappal lehetne hivatkozni az Országgyűlés által kiegészített új Btk. tényállás Alaptörvénnyel való összhangját támadó alkotmánybírósági indítványban! Válaszában röviden fejtse ki a megnevezett tételeket!

Tanácsolhatja-e a vonatkozó szabályozás alapján megalapozottan a civil jogvédő szervezet munkatársa K. F. számára azt, hogy a meghozott bírósági ítélettel szemben forduljon Alkotmánybírósághoz?

Tanácsolhatja-e a vonatkozó szabályozás alapján megalapozottan a civil jogvédő szervezet munkatársa K. F. számára azt, hogy a meghozott bírósági ítélettel szemben forduljon az Emberi Jogok Európai Bíróságához?

Milyen lehetősége van arra magának a jogvédő civil szervezetnek, hogy elérje az elfogadott Btk. módosítás absztrakt alkotmányossági felülvizsgálatát? Vizsgálhat-e egy érvényes, de még nem hatályos jogszabályi rendelkezést az Alkotmánybíróság utólagos normakontroll eljárásban?

Nemzeti jelkép megsértése 334. § Aki nagy nyilvánosság előtt Magyarország himnuszát, zászlaját, címerét vagy a Szent Koronát sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, illetve azokat más módon meggyalázza, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

VJE 2. Az Országgyűlés 2018. október 30-án kiegészíti a Büntető Törvénykönyvet. Az újonnan beiktatott tényállás szerint 2019. január 1-jétől az, aki nagy nyilvánosság előtt az Európai Unió zászlaját sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, illetve azt más módon meggyalázza, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A változtatásra az előterjesztő Kormány szerint azért volt szükség, mert Magyarország nemzeti érdekérvényesítési lehetőségeit az uniós döntéshozatali

31

eljárásokban jelentősen rontják a zászló meggyalázásával kifejezésre juttatott unióellenes politikai megnyilvánulások. 2019 februárjában egy szélsőséges párt tüntetésén B. Z.-t és három társát a rendőrség letartóztatja benzinbe áztatott uniós zászlók égetése miatt. Cselekedetük következményeként a négy fiatal ellen büntetőeljárás indul, amely nyomán a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék végül 2020. május 2-án hozott ítéletében négy hónap egy évre felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki. B. Z. egy hosszabb külföldi útjáról hazatérve, 2020. június 15-én azzal keresi fel az egyik magyar civil jogvédő szervezet munkatársát, hogy szeretne a jogerős bírósági döntéssel szemben lépéseket tenni.

1. Az alkotmánybírósági gyakorlat alapján alapjogi védelemben részesül-e a zászlóégetés mint véleménynyilvánítás?

2. Az alkotmánybírósági gyakorlatban lefektetett elvi tételekre támaszkodva azonosítson olyan alkotmányjogi érveket, szempontokat, amelyekre alappal lehetne hivatkozni az Országgyűlés által kiegészített új Btk. tényállás Alaptörvénnyel való összhangját támadó alkotmánybírósági indítványban! Válaszában röviden fejtse ki a megnevezett tételeket!

3. Tanácsolhatja-e megalapozottan a civil jogvédő szervezet munkatársa B.Z. számára azt, hogy a meghozott bírósági ítélettel szemben forduljon Alkotmánybírósághoz? Fennállnak ennek feltételei?

4. Tanácsolhatja-e megalapozottan a civil jogvédő szervezet munkatársa B.Z. számára azt, hogy a meghozott bírósági ítélettel szemben forduljon az Emberi Jogok Európai Bíróságához? Fennállnak ennek feltételei?

5. Milyen lehetősége van arra magának a jogvédő civil szervezetnek, hogy elérje az elfogadott Btk.-módosítás absztrakt alkotmányossági felülvizsgálatát?

VJE 3. Nagy Piroska, konzervatív parlamenti képviselő és igazságügyi miniszter, átfogó törvénymódosító csomagot nyújt be a parlamentnek, mely a kábítószerekkel kapcsolatos bűncselekmények jelentős szigorítását célozza. A javaslat alapján többek között a könnyűdrogok fogyasztása is elkerülhetetlen szabadságvesztés-büntetést vonna maga után. A média hetekig a javaslat támogatói és ellenzői közötti vitától hangos. Az egyik legnagyobb online hírportál tényfeltáró anyagot közöl, amelyben arról számol be, hogy joghallgató korában Nagy miniszter asszony többször szívott marihuánát csoporttársaival. Az egyik ilyen buliról videófelvétel is készült, amit bemutat az online hírportál. Mi több, egy volt évfolyamtárs beszámolója alapján a lap azt is megemlíti, hogy a miniszter a heroint is kipróbálta egyszer, de visszariadt annak erős hatásától. A cikk szerzője a következő sorokkal zárja az írást: „Nagy Piroska egy álszent némber. Itt az ideje, hogy lemondjon.” A miniszter büntetőeljárást indít a cikk szerzője ellen rágalmazás miatt. A bíróság nem találja elegendőnek az évfolyamtárs tanúvallomását a heroinfogyasztásra vonatkozóan, és a cikket záró mondatokat is túlzóan lealacsonyítónak találja, ezért egymillió forint pénzbüntetés megfizetésére kötelezi a szerzőt. Az újságíró még az ítélet indokolása közben annyit ír Twitter oldalára: „Döntött a bíróság: egymilliót kell fizetnem”. Ennek hatására nagyjából száz fős, fiatalokból álló tömeg verődik össze a bíróságnak otthont adó Markó utcában, akik tapssal és éljenzéssel fogadják a bíróság épületéből kilépő újságírót. A kiérkező járőrök közlik a támogatókkal, hogy senki nem jelezte a rendőrségnek az eseményt, ezért távozniuk kell a helyszínről.

1. Melyik alapjogot és annak melyik részjogosultságát gyakorolta az online lap, amikor megjelentette a jogesetben szereplő cikket? Milyen alapjogi érvekkel igazolható a cikk publikálása?

32

2. Eljáró bíróként hogyan minősítené a cikket záró mondatokat? Van-e alapjogi jelentősége, hogy a szóban forgó mondatok a miniszterre vonatkoznak?

3. Milyen jogi minősítés alá esnek a cikk azon részei, amelyek a kábítószer-fogyasztással foglalkoznak? Milyen alapjogi megfontolásokat kell figyelembe venni az eljáró bírónak, amikor ezen részletek büntethetőségéről dönt?

4. Kereshet-e jogorvoslatot az elítélt újságíró Magyarországon kívül? Ha igen, milyen feltételekkel? 5. Helytálló-e a rendőrjárőr tájékoztatása, miszerint jogellenes az újságírót támogató polgárok

magatartása? Milyen alapjogi megfontolásokat kell figyelembe venni az eset elbírálása során?

IV. KULCSFOGALMAK

kommunikációs jogok * véleménynyilvánítás szabadsága * kiemelt védelem * önkifejezés szabadsága * tényállítás * értékítélet * tartalomsemleges védelem elve * nyilvánvaló és közvetlen veszély teszt * gyűlöletbeszéd és uszítási tilalom * közszereplők és közhatalom-gyakorlók bírálhatósága * közügyek vitathatósága * public watchdog * sajtószabadság * New York Times szabály * frekvenciaszűkösség * kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye * médiumspecifikus mércék * médiafelügyelet

33

GYÜLEKEZÉSI SZABADSÁG

I. ALKOTMÁNYELMÉLETI VITAKÉRDÉSEK I.1. A Történelmi Emlékezet Egyesület (TEE) minden évben szokásos módon március 19-én, Magyarország német megszállásának évfordulóján a feledést elkerülendő csendes, emlékeztető demonstrációt tart az egyik nyugat-magyarországi kisváros főterén, ahová szónokként politikusokat és közéleti személyiségeket is meghívnak. 2017-ben azonban egy másik civil szervezet és több helyi vállalkozó összefogásával első ízben szeretnék megrendezni a Tavaszköszöntő Fesztivált a város központjában. Ennek érdekében a szervezők még 2016 decemberében közterület-használati engedélyt kértek a főtérre és több utcára is a város önkormányzatától 2017. március 15. és március 24. között délelőtt 10 óra és este 22 óra között, amelyet 2016. december 12-én ingyenesen meg is kapnak. A TEE elnöke 2016. január közepén a helyi újságból értesül a fesztivál megrendezéséről, így haladéktalanul bejelenti a helyi rendőrkapitányságon, hogy – a szokásos módon – 2017. március 19-én reggel 10 óra és este 20 óra között a főtéren politikai rendezvényt kívánnak tartani, amelyen a korábbi évek tapasztalatai alapján 5-600 fő résztvevő megjelenésére számítanak. Az illetékes rendőrkapitányság a bejelentést követő napon hozott végzésében hatáskörének hiányát állapította meg, mivel álláspontja szerint az érintett terület elvesztette „közterületi jellegét”, így a kérelem nem bírálható el.

Készítse el az ügyben a bírósági felülvizsgálati kérelem tervezetét!

Hogyan, milyen alkotmányjogi szempontok alapján dönthet a bíróság?

Vizsgálja meg azt a helyzetet, ha a TEE elnöke nemcsak 2017-re, hanem egyben a következő tíz évre előre, minden év március 19-ére is rendezvényt jelentene be ugyanezen paraméterekkel!

Ajánlott irodalom:

Az Alkotmánybíróság 3/2013. (II. 14.) AB határozata

Az Alkotmánybíróság 24/2015. (VII. 7.) AB határozata

Kádár András Kristóf – M. Tóth Balázs: A gyülekezési jog külföldi és magyar szabályai http://www.fundamentum.hu/sites/default/files/07-1-04.pdf

Az AJB-4721/2009. számú ombudsmani jelentés részlete (11-14. oldal) www.ajbh.hu/documents/10180/104939/200904721.rtf/0324c1b3-ab07-41cb-a16a-7a622e5fe81a?version=1.0

Tóth Gábor Attila: A tüntetők, a bulizók és az állam http://www.szuveren.hu/jog/a-tuntetok-a-bulizok-es-az-allam

I.2. A parlament az állami költségvetés nehéz helyzetére hivatkozva a felsőoktatás állami támogatásának drasztikus csökkentéséről, ezen belül az állami finanszírozott közgazdászképzés teljes megszüntetéséről döntött. Tiltakozásul a közgazdasági karok hallgatói érdekképviseletei úgy határoztak, hogy valamennyi budapesti és vidéki egyetem előtt gyertyákat gyújtanak, amelyeket folyamatosan, éjjel-nappal öt-öt egyetemista őriz majd egészen addig, amíg az Országgyűlés vissza nem vonja a számukra elfogadhatatlan döntést. Ennek megfelelően a hallgatói érdekképviseletek a következő egy évre folyamatos rendezvényt jelentettek be valamennyi budapesti egyetem főépülete elé. A rendőrség a rendezvény megtartását nem vette tudomásul arra hivatkozással, hogy a bejelentés nem felel meg a törvényben meghatározott kritériumoknak, a megtiltási okok fennállása vagy annak hiánya ennyi időre nem látható egyszerűen előre. A szervezők a rendőrségi határozattal szemben bírósághoz fordultak, az ügyben eljáró bíróság pedig helybenhagyta a határozatot, és a döntésében arra is hivatkozott, hogy a bejelentésnek ez a módja, időbeli korlát megjelölése nélkül gyülekezési joggal való visszaélést valósítana meg. A szervezők ezek után a bírósági döntéssel szemben az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak, azzal érvelve,

34

hogy az ítélet, a tüntetés előzetes megtiltása egyezménysértő volt, sértette a békés gyülekezéshez való jogukat.

Hogyan döntene, milyen szempontokat mérlegelne az ügyben az Emberi Jogok Európai Bírósága? EJEE 11. Cikk - Gyülekezés és egyesülés szabadsága

1. Mindenkinek joga van a békés célú gyülekezés szabadságához és a másokkal való

egyesülés szabadságához, beleértve érdekei védelmében a szakszervezetek alapítását és az

azokhoz való csatlakozásnak a jogát.

2. E jogok gyakorlását csak a törvényben meghatározott, olyan korlátozásoknak lehet alávetni,

amelyek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság vagy közbiztonság, a zavargás

vagy bűnözés megakadályozása, a közegészség, az erkölcsök, illetőleg mások jogai és

szabadságai védelme érdekében szükségesek.

Ajánlott irodalom:

Kádár András Kristóf – M. Tóth Balázs: A gyülekezési jog külföldi és magyar szabályai http://www.fundamentum.hu/sites/default/files/07-1-04.pdf A gyülekezési joggal kapcsolatos EJEB gyakorlat (5.2 pont): http://www.ajbh.hu/documents/10180/124842/gyulekezesijogi.pdf/9e675513-ca81-4b6b-b258-8aad57c604ca?version=1.0

I.3. Az egyik budapesti kerület önkormányzata a fenntartásában működő két régi, patinás középiskola összevonásáról döntött, amit a beiratkozó tanulók létszámának csökkenésével és költséghatékonysági szempontokkal magyarázatott. Az összevonás, illetve az iskolaépületek egy részének gyors értékesítése nemcsak a szülők, hanem a diákok körében is nagy felháborodást váltott ki, különösen akkor, amikor kiderült, hogy a tanári karban is leépítésekre, nyugdíjazásokra kerül sor. A gimnázium két diákönkormányzatának vezetője, egy 16, illetve egy 17 éves diák közösen tett írásbeli bejelentést a budapesti rendőr-főkapitányságon, amely szerint 2017. november 30-án vonulásos demonstrációt tartanának szimbolikusan a két középiskola között, tiltakozva az összevonás ellen, délután 16 és 18 óra között, várhatóan 200 fő részvételével. A rendőrség azonban azt közölte, hogy 18 év alatti személy nem jogosult a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvény bejelentésére, így a tudomásul vételre sincsen lehetősége. A fiatalok a rendőrségi döntéssel szemben bírósághoz fordultak.

Hogyan dönthet, milyen alkotmányjogi szempontokat mérlegelhet a bíróság ebben az esetben? Ajánlott irodalom:

Somody Bernadette: Életkori kordon? A gyermekek gyülekezési szabadsága. http://www.ifjusagugy.hu/uszi_kotetek/UISZ-16.pdf Az Alkotmánybíróság 55/2001. (XI. 29.) AB határozata Az Alkotmánybíróság 21/1996. (V. 27.) AB határozata

35

II. TESZTKÉRDÉSEK

II.1. Húzza alá, hogy az alábbiak közül mely esetekben lehet megtiltani a rendezvény megtartását a gyülekezési törvény alapján!

a) az Igazságügyi Minisztérium tevékenységét munkaidőben megzavarja b) nincs lehetőség a közlekedés más útvonalon történő biztosítására c) a bejelentés alapján erőszakos cselekmények bekövetkezése valószínűsíthető d) az Országgyűlés ülésének zavartalanságát súlyosan veszélyezteti e) alappal lehet feltételezni, hogy a gyűlés a közlekedés aránytalan sérelmét jelentené egy

frekventált útvonal érintettsége miatt f) a megtartása esetén mások alapvető jogainak súlyos sérelme merülhet fel g) a Kúrián zajló büntetőbírósági tárgyalás zavartalan megtartását súlyosan veszélyezteti h) a bejelentésben foglaltak szerint a résztvevők fegyveresen, illetve felfegyverkezve szándékoznak

megjelenni II.2. Lehetnek-e gyűlés szervezői a gyülekezési törvény alapján az alábbi személyek? Jelölje IGEN vagy NEM jelzéssel!

a) belföldi székhelyű, alapjogvédelemmel foglalkozó civil szervezet

b) egy Magyarország területén jogszerűen tartózkodó kubai állampolgár

c) egy 17 éves magyar állampolgár

d) büntetett előéletű nagykorú magyar állampolgár

II.3. Milyen lényegi elemeket kell tartalmaznia a rendezvény írásbeli bejelentésnek a törvény alapján? II.4. Mikor oszlatható fel a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvény?

Tananyag ● az előadáson elhangzottak (iránymutatásul lásd a honlapon közzétett előadásvázlatot); ● Alapjogok Tankönyv 201-209. o. (a kulcsfogalmak fényében); ● Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdés; ● a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény; ● az 55/2001. (XI. 29.) AB határozat, a 75/2008. (V. 29.) AB határozat, a 4/2007. (II. 13.) AB

határozat, valamint a 3/2013. (II. 14.) AB határozat főbb elvi tételei ● Bukta és társai kontra Magyarország ügy (az EJEB előtt 25691/04. sz. kérelem alapján indult

ügy)

36

III. JOGESETEK III.1. Egy Ipoly melletti község lakóinak, megfelelő összeköttetés hiányában közel egy órás kerülőt kell tenniük, hogy eljuthassanak a folyó túlpartjára, majd egy rövid szlovákiai úttal Esztergom városába. A helyiek egy civil szervezet vezetésével tüntetést szeretnének szervezni 2016. december 3-ára, szimbolikusan a községbe vezető 12-es főút egy részének félpályás lezárásával demonstrálni a közúti híd megépítésének a szükségessége mellett. A tüntetést 2016. november 19-én délelőtt bejelentik az illetékes rendőrkapitányságon, jelezve, hogy azon legfeljebb 15 fő részvételére számítanak. A rendőrség azonban másnap arról tájékoztatja írásban a szervezőt, hogy „nincsen lehetőség a bejelentett rendezvény engedélyezésére, mivel – köztudomásúlag – politikai demonstrációt kizárólag komoly, országos jelentőségű ügyben, kérdésben lehet tartani, jelen rendezvény ugyanakkor sem bejelentett céljában, sem pedig a várható résztvevői számában nem tekinthető ilyennek”. Jogszerűen járt-e el a rendőrség a rendezvény megtartásának a megtiltásakor? Milyen jogorvoslati lehetőség áll a szervező rendelkezésére? Elérhető-e, hogy mégis sor kerüljön a tüntetés megtartására? III. 2. Egy kisvárosban a helyi orvos és tanító gyermekeinek esküvőjén, 2022. november 24-én, szombaton a több száz fős nászmenet a város főterén kívánt felvonulni, és ünnepelni az ifjú párt. A násznagy, mint a rendezvény szervezője ezt 2022. november 9-én be is jelentette a városi rendőrkapitányságon. A rendőrség azonban határozatában a rendezvény megtartását a főtér kis területére, az ott zajló felújítási munkálatokra tekintettel megtiltotta, mivel álláspontja szerint az ott található helyi bíróság zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné. Mit tehet a násznagy ebben az esetben? Felvonulhat a nászmenet? III.3. A Jogfosztottak Ligája (JL) nevű szervezet 2025. augusztus 2-ára rendezvényt szervez egy Komárom melletti, a szervezet egyik tehetősebb tagjának birtokára, amelyen az ún. Benes-dekrétumok kiadásának évfordulóján tiltakozni kívánnak a kollektív bűnösség elve és a magyarokat, valamint más nemzetiségeket ért jogfosztások miatt. A birtok udvarán tartott rendezvényen a napirend szerint beszédekre és felolvasásokra kerül sor, majd a dekrétum kiosztott szövegét a jelenlévők összetépik, és a szemétbe dobják. A JL rendezvénye az interneten keresztül élőben követhető, a rendezvényen való részvételhez pedig előzetes telefonos vagy internetes regisztrációt kértek a szervezők. A rendőrség is értesül a rendezvényről, mivel azonban hozzá nem érkezett bejelentés, ezért 2025. augusztus 3-án a tüntetést feloszlatta. Jogszerűen járt-e el a rendőrség akkor, amikor feloszlatta a rendezvényt? III.4. Mianmarban 2020. március 11-én délelőtt több buddhista szerzetest és külföldi, köztük egy magyar emberi jogi aktivistát halálra ítéltek „kémkedés” és az országot „felforgató” tevékenységük miatt. Ennek hírére Budapest több pontján még aznap előre be nem jelentett utcai tüntetésekre került sor. Az ítélet kihirdetésének estéjére a Külügyminisztérium elé jogvédő szervezetek – e-mail-listákra küldött üzenetekkel, sms-ekkel, a legnépszerűbb közösségi oldalakon közzétett felhívásokban – sok embert hívtak, hogy közösen rábírják a magyar kormányt a halálbüntetések másnap hajnali végrehajtása elleni azonnali diplomáciai tiltakozásra. Továbbá, mivel a halálbüntetés hírét a magyar elektronikus sajtó a híradókban és a hírportálokon is vezető hírként közölte, több ezer ember gyűlt

37

össze Mianmar budapesti konzulátusának otthont adó épület elé is. A rendőrség a gyülekezési törvény 6. §-ára hivatkozással mindkét tüntetést feloszlatta. Jogszerűen járt-e el a rendőrség? Hol és milyen alapon kereshetnek jogorvoslatot a tüntetők? Ajánlott forrás:

Az Alkotmánybíróság 75/2008. (V. 29.) AB határozata III.5. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán első alkalommal jelölteket indító Magyar Tradíció Pártja (MTP) – az ismertségét növelendő – számos politikai akcióba kezdett, így többek között népszavazási kezdeményezéseket indított, és aláírásokat is gyűjtött annak érdekében, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére a köztársasági elnök közvetlen választásának, valamint a kétkamarás parlament bevezetésének a kérdését. Miután a köztársasági elnök kitűzte az önkormányzati választások időpontját, az MTP a népszavazási kezdeményezések népszerűsítése érdekében a fővárosban és több megyeszékhelyen szervezett politikai nagygyűlést, amelyek közül azonban már az elsőt is – a bejelentés hiánya miatt – a rendőrség feloszlatta. Jogszerűen járt-e el a rendőrség? A válaszadáshoz tekintse át a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) vonatkozó szabályait is! III.6. Az Országgyűlés 2015 szeptemberében a jelen lévő képviselők 53 százalékának támogatásával úgy módosította a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvényt, hogy annak új 11/A. §-a alapján a jövőben: „A rendezvényen a kereskedelmi tevékenység végzéséhez szükséges ideiglenes bódék, valamint a szónoki emelvény építéséhez az illetékes helyi önkormányzat által kiadott közterület-használati engedély szükséges, amely engedély kiadásának részletes feltételeit az önkormányzat rendeletben határozza meg.” Az alapvető jogok biztosa – a hozzá forduló civil jogvédő szervezetek panasza alapján – a szabályozás kapcsán az Alkotmánybíróság vizsgálatát kezdeményezte. Hogyan dönt, milyen alkotmányjogi, alapjogi szempontokat mérlegelne az Alkotmánybíróság a döntés során? Ajánlott forrás: az Alkotmánybíróság 4/2007. (II. 13.) AB határozata VJE 1. 2020 júniusában rendkívüli híradásokban számolnak be arról, hogy a Budapest Pride felvonulásról több tucat demonstrálót súlyos sérülésekkel szállítottak kórházba, miután egy ellentüntető alakulat könnyedén lerohanta a „szellős” rendőrségi sorfalat, hogy összecsaphasson a békésen demonstrálókkal. A tragikus kimenetelű rendezvényt követően civil szervezetek széleskörű összefogása követeli a miniszterelnök lemondását, mivel meglátásuk szerint a Kormány szándékosan hagyta védtelenül az áldozatokat. A közlemény utal a miniszterelnök programadó beszédére is, amelyben a kormányfő hosszasan ecsetelte, hogy sem a családpolitika, sem az egyenlőségpolitika nem mehet el jóerkölcsbe ütköző irányba, ezért kormánya csak tűri, semmi esetre sem támogatja vagy védi az LMBTQ+ (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer, interszexuális és aszexuális) identitású személyek jogegyenlőségi törekvéseit. A miniszterelnök a kritikákra adott válaszában azonban arra hivatkozott, hogy a rendezvény biztonságáért elsősorban a rendezvény szervezője a felelős, a rendőrség csak kisegítő jelleggel van jelen a tüntetéseken, hiszen a gyülekezési szabadság azáltal valósul meg, hogy az állam annak gyakorlásába nem avatkozik be. Azért, hogy a történtek ne ismétlődhessenek meg, arra utasítja a belügyminisztert, hogy dolgozza ki a gyülekezési törvény ehhez szükséges módosításait. A Kormány végül 2020. szeptember 2-án olyan tartalmú törvényjavaslatot tesz az Országgyűlés asztalára, amely

38

két új korlátozást építene a törvénybe. Ezek értelmében egyrészről megtilthatóak a rendőrség által a közterületen tartandó rendezvények, ha annak biztonságát a rendőrség előreláthatóan nem tudja garantálni. Másrészről a rendőrség által feloszlathatóvá válnak azok a rendezvények, amelyeken a résztvevők másokat megbotránkoztató, a jóerkölcsbe ütköző magatartást tanúsítanak. A törvényjavaslatot kivételesen sürgős eljárásban fogadta el a parlament, annak ellenére is, hogy a módosítás csak 2020. december 1-jén lép hatályba. A zárószavazás hírére több száz fős tömeg verődött össze a Parlament előtt, hogy tiltakozzon a törvény ellen, és továbbra is követelje a miniszterelnök lemondását. Tüntetésüket azonban a helyszínre érkező készenléti rendőrök rövid idő alatt feloszlatták, mivel a tüntetésről a rendőrségnek nem volt tudomása.

1. Köteles lett volna a rendőrség megvédeni a felvonulás résztvevőit az ellentüntetők erőszakos

fellépésétől? Válaszát indokolja és külön is reflektáljon a miniszterelnök e kérdéssel összefüggő megállapításaira!

2. Az Alaptörvény rendelkezései, valamint az Alkotmánybíróság véleménynyilvánítási szabadságra vonatkozó gyakorlatának alapul vételével minősítse alapjogi szempontból a gyülekezési törvénybe iktatott korlátozó rendelkezéseket!

3. Jogszerű volt-e a Parlament előtti tüntetés feloszlatása? 4. Fordulhatnak-e a parlament előtti tüntető személyek a rendőrség döntésével szemben az

Alkotmánybírósághoz? 5. Az egymással összefogó civil szervezetek milyen úton érhetik el a törvény absztrakt utólagos

felülvizsgálatát? Meg tudják-e akadályozni a törvény hatályba lépését? VJE 2. 2028-ban Magyarország ad otthont a labdarugó Európa-bajnokságnak, azonban a Kormány már 2026 elején azzal szembesül, hogy a közelgő sportesemény egyre növekvő költségei, különösen pedig a beruházásokat körülvevő korrupcióról szóló sajtóhírek miatt egyre többen fejezik ki nemtetszésüket. A helyzet odáig fajul, hogy az UEFA delegációjának 2026. júniusi budapesti látogatása során már több tízezren tüntetnek az épülő létesítmények közelében, illetve a bajnoki mérkőzéseken, teljes vizsgálatot és az érintett sportvezetők felelősségre vonását követelve. A kínos esemény után a Kormány egyik július eleji ülésén úgy dönt, hogy – az Országgyűlés ülésezésének nyári „szünete” okán – rendeletben szabályozza a sportrendezvényeken való véleménynyilvánítást. A kihirdetett kormányrendelet 2026. szeptember 1-jei hatállyal arról rendelkezik, hogy az EB végéig az összes magyarországi sportrendezvényen tiltott minden verbális vagy szimbolikus politikai jellegű véleménynyilvánítás, a tilalom megszegése pedig szabálysértési eljárást és kitiltást von maga után. A rendelet emellett azt is tartalmazza, hogy a sportrendezvények közvetlen közelében tartott politikai rendezvényeken a közterület tulajdonosának közterület-használati engedélyéhez kötött bármilyen építmény, berendezés elhelyezése. A „Tiszta Foci” Egyesület vezetője 2026. július 6-án a Budapesti Rendőr-főkapitányságon a kormányrendelet elleni tiltakozásul írásban tüntetést jelent be a következő nap délutánjára a Vasas SC stadionjának belső, lezárt területére, miután a tulajdonostól nem kapott rá engedélyt.

1. Alkotmányosan járt-e el a Kormány akkor, amikor rendeletben szabályozta a spotrendezvényeken való véleménynyilvánítás, illetve a gyülekezési jog gyakorlásának kérdéseit?

2. Az Alkotmánybíróság gyakorlatának szem előtt tartásával foglaljon állást a sportrendezvényeken való politikai véleménynyilvánítás teljes körű tilalmának alkotmányosságáról!

3. Az Alkotmánybíróság vonatkozó gyakorlata alapján alkotmányosak-e a sportrendezvények közvetlen közelében tartott tüntetések megtartásával kapcsolatos szabályok?

4. Hogyan dönthet a törvény alapján a „Tiszta Foci” Egyesület bejelentésével kapcsolatban a rendőrség?

39

5. Milyen módon érheti el a tüntetést szervező „Tiszta Foci” Egyesület a kifogásolt kormányrendeleti szabályok absztrakt alkotmányossági felülvizsgálatát? Elérhető-e bármilyen módon, hogy a kifogásolt kormányrendeleti szabályozás ne lépjen hatályba?

VJE 3. 2025 első napjaiban a kormány népesedéspolitikai javaslatcsomagot terjeszt az Országgyűlés elé, amely többek közt a terhességmegszakítás lehetőségének szigorításával igyekszik növelni a születések számát. Felháborodott polgárok egy csoportja tüntetést szervez „Nem vagyunk tenyészállatok!” címmel 2025. január 31-ére, szombatra. A tervek szerint a tüntetés 13 órakor a Hősök teréről indul és nagyjából három óra alatt a parlamentig vonul, ahol beszédek zárják. Az előzetes visszajelzések alapján nagyjából tízezer embert várnak. A szervezők nevében Kis Tamara a tüntetést január 25-én jelenti be a Budapesti Rendőr-főkapitányságon. Január 26-án azt a tájékoztatást kapja a bejelentésben megadott telefonszámára érkező rendőrségi hívásból, hogy a rendezvény súlyosan megterhelné a környékbeli mellékutcák forgalmát, hiszen az autósok odakényszerülnek az Andrássy útról, ráadásul az útvonal két, nagy forgalmú budapesti bíróság épülete előtt is elhalad, a skandálás és a zaj pedig csorbítaná a bíróságok tekintélyét. Így a rendőrségnek „nem áll módjában engedélyezni azt”. Kis Tamara végül jogi úton eléri, hogy a rendezvényt az eredeti tervek szerint sikerüljön megtartani. A több ezres, békésen vonuló tömegben egy négy fős, részeg fiatalokból álló csoport lemarad, és verbálisan inzultálni kezd egy Bibliát szorongató, a menetet védő kordon mögött álló nénit, majd betörik egy parkoló autó szélvédőjét is. A rendezvény biztosításáért felelős parancsnok az erőszakos cselekmény hatására a tüntetés feloszlatása mellett határoz. Kis Tamara testvére, Kis Kálmán lelkes amatőr színjátszó, aki társulatával szabadtéri előadássorozatot tervez a februári farsangi időszakra. A csoport a Nyugati téren szeretne bemutatni néhány rövidebb darabot a repertoárjából, de testvére kálváriáját látva a rendőrséggel, Kis Kálmán egyre kevesebb esélyt lát rá, hogy terve megvalósuljon.

1. Értékelje a rendőrség döntését formai szempontból! 2. Értékelje a rendőrségi döntés tartalmát a tételes jogi szabályozás fényében! 3. Hogyan érhette el Kis Tamara jogi úton, hogy mégis sor kerülhessen a tüntetésre az eredeti tervek

szerint? 4. Milyen jogorvoslati eljárások állnak nyitva Kis Tamara számára a feloszlatást elrendelő döntéssel

szemben? 5. Minősülhet jogszerűnek a tüntetés feloszlatása a törvényi szabályok és az alapjogok korlátozására

irányadó követelményrendszer alapján? 6. Kis Kálmán Öntől kér tanácsot, hogyan jelentse be a tervezett rendezvényt. Milyen választ ad neki?

IV. KULCSFOGALMAK

a gyülekezési jog békés jellege * a politikai véleményformálás * a gyülekezési jog hatálya alá nem tartozó rendezvények * választási gyűlés * generálklauzula * a rendezvény bejelentése * egy időben zajló rendezvények * a tiltás legitim okai * spontán gyülekezés * flash mob * a rendezvény feloszlatása * jogorvoslat*

40

EGYESÜLÉSI SZABADSÁG

I. ALAPJOGELMÉLETI VITAKÉRDÉSEK I.1. A Kormány törvényjavaslatot nyújt be az egyesületalapítási szabályok módosításáról. A javaslat a következők szerint módosítaná a hatályos rendszert: a) Az egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. Az egyesület nyilvántartásba vétele megtagadható, ha - az ország ugyanazon régiójában azonos vagy hasonló célú egyesület működik; vagy - a társadalom általános erkölcsi felfogása szerint elítélendő tevékenységet folytat; vagy - olyan alapító tagja van, aki az elmúlt öt évben feloszlatott egyesület tagja volt. b) Az egyesület az alapszabályának elfogadásával jön létre, amit az egyesület képviselőjének 15 napon belül kell bejelentenie az egyesületek nyilvántartásáért felelős miniszternek. A miniszter az egyesületet nyilvántartásba veszi. c) Az egyesülési jogukat a polgárok szabad elhatározásukból gyakorolhatják, szerveződéseiket azok megalapítását követő 15 napon belül kell bejelenteni a Civil Nyilvántartó Hatóságnak. A be nem jelentett szerveződés résztvevői szabálysértést követnek el. d) Az egyesületi jogállás a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, amelynek feltétele, hogy a szerveződés a Hatóság nyilvántartásában legalább három éve szerepeljen, ami alatt ellene az ügyészség intézkedést nem kezdeményezett.

Alkotmányosak-e a fenti javaslatok?

Ajánlott forrás:

6/2001. (III. 14.) AB határozat (egyesületalapítási rendszerek) 10/2011. (III. 9.) AB határozat (ügyészi törvényességi felügyelet) 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 3:63. §, 3:64. §, 3:84. §

I.2. A Magyar Gárda ítélet feldolgozása

Ajánlott forrás:

A Legfelsőbb Bíróság ítélete a Magyar Gárda ügyében (http://alkjog.elte.hu/wp-content/uploads/Magyar_Garda_itelet_LB.pdf)

Chronowski Nóra – Kocsis Miklós: Jogerős ítélet a Magyar Gárda feloszlatásának ügyében – kommentárral. Közjogi Szemle 2009. 3. sz.

Herbert Küpper: A Legfelsőbb Bíróság ítélete a Magyar Gárda feloszlatása ügyében. A Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület és az egyesülési szabadság korlátai. JeMa 2010. 2. szám. (http://alkjog.elte.hu/wp-content/uploads/Jema_Kupper_Magyar_Garda.pdf)

Mutassa be az Egyesület feloszlatása (a) mellett, illetve (b) ellen felhozható alapjogi érveket!

41

A feloszlatást követően a) létrejöhet-e a Gagyar Márda egyesület, azonos tartalmú alapszabállyal? b) létrehozhatják-e a Gagyar Márda egyesületet a korábbi tagok eltérő tartalmú alapszabállyal? c) a korábbi tagság végezheti-e ugyanazt a tevékenységet egyesület létrehozatala nélkül?

2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről

129. Feloszlatott egyesület tevékenységében való részvétel

174. § Aki a) a bíróság által egyesület feloszlatásáról hozott döntésben jogellenesnek nyilvánított tevékenységet végez, b) a bíróság által feloszlatott egyesület működésében a feloszlatás után részt vesz, c) nyilvános rendezvényen a bíróság által feloszlatott egyesület egyenruháját vagy formaruháját viseli, továbbá aki nyilvános rendezvényen olyan egyenruhát vagy formaruhát visel, amelyről - annak jellegzetes tulajdonságai miatt - bíróság által feloszlatott egyesület egyenruhája, formaruhája ismerhető fel, szabálysértést követ el.

II. TESZTKÉRDÉSEK

II.1. Húzza alá azokat a szervezeteket, amelyek nem az egyesülési szabadság alapján jönnek létre!

a) egyház b) alapítvány c) civil társaság d) egyesület e) szakszervezet

f) köztestület g) érdekvédelmi szervezet h) politikai párt i) bűnszervezet

Tananyag

az előadáson elhangzottak

2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 1. §, 2. § 6., 7. és 20. pont, 3. §, 4. § (1)-(4) bekezdés, 5. §, 7. §, 11. § (1)-(5) bekezdés, 13. §

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 3:63. §, 3:64. §, 3:84. §

1989. évi XXXIII. törvény a pártok működéséről és gazdálkodásáról 1-2. §; 3. § (1)-(3) bek.; 4-6. §; 10. §

22/1994. (IV. 16.), 21/1996. (V. 17.), 6/2001. (III. 14.), 10/2011. (III. 9.) AB határozatok elvi tételei

Rekvényi kontra Magyarország ügy (az EJEB előtt 25390/94. sz. kérelem alapján indult ügy)

43

II.2. Milyen egyesületalapítási modelleket különböztetett meg az Alkotmánybíróság egyesülési jogi alaphatározatában? Ezek közül melyik minősül a testület szerint összeegyeztethetetlennek az egyesülési szabadsággal, és miért? Melyik rendszernek feleltethető meg a ma hatályos szabályozás? II.3. Melyek az egyesületalapítás és pártalapítás közötti különbségek? II.4. Válaszolja meg a következő, az egyesületek törvényességi ellenőrzésével kapcsolatos kérdéseket! Válaszát indokolja!

a) Mely szerv gyakorol törvényességi kontrollt az egyesületek működése felett Magyarországon? b) Az alábbiak közül mely indokra tekintettel állapított meg az Alkotmánybíróság mulasztásban

megnyilvánuló alkotmányellenességet az egyesületek felett gyakorolt törvényességi kontrollt illetően?

a. az Országgyűlés nem megfelelő szervhez telepítette a törvényességi felügyeleti jogosítványokat

b. az Országgyűlés nem határolta körül kellőképpen a törvényességi kontroll terjedelmét, így az nem felel meg az alapjog-korlátozás alkotmányos mércéjének

c. mindkét fent írt indokra tekintettel

c) A hatályos törvényi szabályozás elemzésével állapítsa meg, hogy kiküszöbölte-e az Országgyűlés az alkotmányellenességet?

III. JOGESETEK III.1. A) A Hóvirág Környezetvédelmi Egyesület (HKE) nyilvántartásba vételét az ügyben eljáró Pécsi Törvényszék azzal az indokkal tagadta meg, hogy a HKE székhelyén, Mohácson már három ilyen speciális céllal, azaz a város körüli erdők és mezők hóvirágjai letépésének megakadályozása érdekében bejegyzett környezetvédelmi egyesület is működik. A bíróság az elutasító döntést – az adatgyűjtésre hivatkozva – a kérelem benyújtását követő 65. napon hozta meg. Jogszerű volt-e törvényszék döntése? Mit tehet a HKE elnöke akkor, ha a bírósági döntés jogszerűtlen volt? B) Egy egyesületi formában, Békéscsabán működő énekkar koncertjei alkalmával alacsony összegű belépőjegyet árul. Az illetékes ügyész egy állampolgári bejelentés alapján értesül erről a tényről, és törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva – mivel a jegyek „értékesítésére” már több alkalommal is sor került – a Gyulai Törvényszékhez fordul, mivel álláspontja szerint törvénysértő, ha egy kulturális céllal alapított egyesület olyan gazdasági-vállalkozási tevékenységet végez, amelyből bevétele is származik. Hogyan és milyen szempontokra tekintettel dönt a Gyulai Törvényszék?

44

III.2. A Vér és Erő Kulturális Egyesületet 2021 februárjában vették nyilvántartásba. Alapító okirata szerint fiatal, mellőzött zenészek felkarolására jött létre. A szervezet 2022 decemberében került a figyelem középpontjába, ekkor szervezték meg Szigligeten a Fehér Karácsony nevű, nemzetközi neonáci találkozót. 2023 februárjában a budai várban akartak megemlékezni a második világháborús német és magyar csapatok kitörési kísérletéről. Az ügyészség ezt követően kezdeményezte a szervezet feloszlatását, mivel az az Alaptörvénybe ütköző módon újfasiszta nézeteket képvisel. Az ügyészi kezdeményezésnek helyt adó, első fokon eljáró bíróság azzal indokolta az ítéletet, hogy az Alaptörvény alapján minden embert megillet az emberi méltósághoz való jog, az egyesület rendezvényein elhangzó kijelentések azonban sértették egyes emberi csoportok, köztük a zsidóság és cigányság méltóságát. Az elsőfokú ítélet ellen az egyesület fellebbezett. A másodfokú ítélet azzal a kiegészítéssel hagyta helyben az elsőfokú bíróság határozatát, hogy az 1947-es párizsi békeszerződésben Magyarország vállalta, hogy feloszlat minden fasiszta jellegű politikai és katonai szervezetet. A Vér és Erő szervezet tagjai pedig több rendezvényen hungaristának, illetve nemzetiszocialista irányultságúnak nevezték magukat. Azonosítson a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatában lefektetett olyan elvi tételeket, amelyekre ügyvédként alappal lehetne hivatkozni egy, a Kúriához benyújtott felülvizsgálati kérelemben / Alkotmánybírósághoz benyújtott alkotmányjogi panaszban! Válaszában röviden fejtse ki a megnevezett tételeket! III.3. A Férfiak Jogaiért Egyesület (FJE) alapszabályában foglalt célja, hogy küzdjön „a női többség által, különösen a munka világában kiharcolt indokolatlan privilégiumok ellen” és kiálljon a „hagyományos családmodell mellett”, mivel azt vallják, hogy „a nőnek otthon van a helye”. Az FJE taggyűlése a nyilvántartásba vételt követő harmadik ülésén, 2012. november 20-án egyhangúan elfogadja azt az alapszabályt módosító határozatot, hogy az egyesület csak „normális”, heteroszexuális férfiak számára biztosítja a tagságot, hogy ezzel is jelezze „identitását”. Ugyanezen a taggyűlésen arról is minősített többséggel döntenek az egyesületi tagok, hogy X. és Y. tagot az egyesületből kizárják. A kizáró határozatokban arra hivatkoznak, hogy a tagság számára utólag derült ki, hogy X. elvált, és jelenleg egy másik férfival él együtt, Y. pedig újságíróként több cikket is írt a családon belüli erőszak témájáról, amelyben egyértelműen az FJE határozott álláspontjával ellentétesen foglalt állást. Jogszerűnek tekinthetőek-e az FJE taggyűlése által hozott határozatok? Mit tehetnek a kizárt tagok? Van-e bármilyen jogorvoslati lehetősége azoknak a személyeknek, akik a tagságra vonatkozó korlátozás miatt nem léphettek be az egyesületbe? Válaszát indokolja! Ajánlott forrás (angol nyelven):

Dale v. The Boy Scouts of America (99-699) 530 U.S. 640 (2000) http://www.law.cornell.edu/supct/html/99-699.ZO.html

III.4. Az Országgyűlés 2017-ben hosszas viták után elfogadja a földforgalomról szóló új törvényt, amely a megyei földmíves szövetségek (FMSZ) 2018. január 1-jei felállításáról rendelkezik. A törvény szerint – állampolgárságtól függetlenül – valamennyi, az adott megyében meghatározott mezőgazdasági birtokmérettel rendelkező, illetve hivatásszerűen mezőgazdasági tevékenységet végző személynek, azaz a megyei földmíveseknek kötelezően az adott megyei FMSZ tagjaivá kell válniuk 2019. január 1-jéig. Az adott megyei FMSZ tagság igazolása nélkül pedig ettől az időponttól kezdődően nem lehet hivatásszerű mezőgazdasági tevékenységet végezni. A törvény alapján a megyei FMSZ alapvető feladata az, hogy – a megyei földmívesek érdekeinek védelme mellett, azzal összhangban – az egyes mezőgazdasági földterületek értékesítésekor hozzájárulást adjon a föld vásárlásához. P. K. már hosszú

45

évek óta a mezőgazdaságból él, a birtokterülete pedig eléri a törvényi határt, azonban nem kíván belépni a megyei szövetségbe, mivel nem kíván kamarai tagsági díjat fizetni, illetve az sem foglalkoztatja, hogy ki és milyen földet kíván venni a megyében. Mivel már eleve tagja egy szakmai szövetségnek, úgy látja, hogy a szabályozásban szereplő kényszertagság sérti az önrendelkezési jogát és az egyesülési szabadságát. Alkotmányosnak tekinthető-e az FMSZ megalakítása és a kényszertagság előírása? Mit tehet, hová fordulhat P. K. akkor, ha úgy látja, hogy alapvető jogai sérülnek a szabályozás miatt? Ajánlott források:

22/1994. (IV. 16.) AB határozat, 39/1997. (VII. 1.) AB határozat

IV. KULCSFOGALMAK

politikai szabadságjog * kommunikációs jog * szervezet/közösség létrehozásának és szervezethez/közösséghez való csatlakozás szabadsága * állami elismerés – jogi személyiség * intézményesült személyegyesülési formák * az egyesület * egyesületalapítási modellek * a cél megválasztásának szabadsága * az „alkotmányhűség” követelménye * autonómia, működési szabadság * önkormányzatiság * külső és belső egyleti jog * a demokratikus belső felépítés és működés kényszere * tagfelvétel és tagkizárás szabadsága * az egyesülési jog alanyai * külső korlátok * feloszlatási és megszűnési okok * törvényességi kontroll

46

LELKIISMERETI ÉS VALLÁSSZABADSÁG

VILÁGNÉZETI SEMLEGESSÉG

47

I. ALKOTMÁNYELMÉLETI VITAKÉRDÉSEK I.1. a) Egy isztambuli egyetem rektora körlevelet bocsátott ki, melyben előírta, hogy a fejkendőt viselő diákok nem léphetnek be az előadásokra, szemináriumokra és gyakorlatokra. Leyla orvostanhallgató az egyetemen, és muszlim lévén ragaszkodik a fejkendő viseléséhez. A fejkendő viselése miatt megakadályozzák, hogy beüljön egy szemináriumra, kiküldik egy előadásról és egy írásbeli vizsgára sem engedik be, végül pedig fegyelmi eljárást indítanak ellene. b) Egy tizenhárom éves brit állampolgárságú szikh fiút nem vesznek fel egy birminghami magániskolába, mivel előreláthatóan nem tud eleget tenni az iskola öltözködési szabályainak, amelyekben többek között egy bizonyos egyensapka viselését írják elő, illetve azt, hogy a fiúknak olyan rövidre kell vágatniuk a hajukat, hogy az ne érintse a gallérjukat. A szikh vallás azonban szigorú kötelezettségként írja elő a vágatlan hajat, amit a szikheknek turbánnal kell fedniük. EJEE 9. cikk 1. Mindenkinek joga van a gondolat-, a lelkiismeret- és vallásszabadsághoz; ez a jog magában foglalja a vallás vagy meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben istentisztelet, oktatás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát. 2. A vallás vagy meggyőződés kifejezésre juttatásának szabadságát csak a törvényben meghatározott, olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban a közbiztonság, a közrend, közegészség vagy az erkölcsök, illetőleg mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükségesek.

Megfelel-e a két intézmény eljárása az Emberi Jogok Európai Egyezményében 9. cikkében foglaltaknak? Ajánlott irodalom:

o Galambos Gábor: Vallásszabadság az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatában (8-11. o.) http://www.ajk.elte.hu/file/GalambosGabor-Vallasszabadsag.pdf

o Uitz Renáta: A sokszínűség kavalkádja, vagy a vallásszabadság válsága? (101-102. o.) http://fundamentum.hu/sites/default/files/14-3-10.pdf

o Schanda Balázs: Fejkendőviselet az iskolában http://www.fundamentum.hu/sites/default/files/04-2-10.pdf

o Schanda Balázs – Csiziné Schlosser Annamária: Újabb fejlemények az Európai Emberi Jogi Bíróság vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatában http://ias.jak.ppke.hu/hir/ias/20092sz/04.pdf

I.2. a) Az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter javaslata nyomán a Kormány előterjesztést nyújt be az Országgyűlésben, amellyel szigorítani kívánja az egyházként való elismerés törvényi szabályait. A tervezett új szabályok szerint a bíróságok a törvény hatálybalépése után csak már működő egyesületeket vehetnek új egyházként nyilvántartásba, és csak a következő feltételek teljesülése esetén: (1) az egyesület alapcélként vallási tevékenységet végez, (2) tanítása lényegét tartalmazó hitvallása és rítusa van, (3) tanai és tevékenységei nem sértik az ember testi-lelki egészséghez való jogát, az élet védelmét, az emberi méltóságot, (4) az egyesület legalább két éve működik, és (5) az egyházként való elismerés iránti kérelmet legalább száz, az országgyűlési választásokon választásra jogosult választópolgár aláírja. A törvényjavaslat indokolása szerint a módosítás célja, hogy ne növekedjen tovább az úgynevezett „businessegyházak” száma.

48

b) A törvény hatálybalépése után öt évvel az új, de elődje célkitűzéseit az „egyházügy rendezése” kapcsán magáénak valló miniszter felmérést készíttet a bíróságok által az elmúlt öt évben egyházként elismert egyesületekről. Ez alapján a miniszter úgy ítéli meg, hogy a törvényi szabályozás nem érte el a kívánt célt, és továbbra is sok, csupán két-három éve létező, megítélése szerint csupán a státusszal járó előnyök kihasználása érdekében alakított egyesületet vesznek egyházként nyilvántartásba. A miniszter úgy véli, hogy a helyzet rendezésének az a legjobb módja, ha minden eddig regisztrált egyházat egyesületté alakítanak, és a továbbiakban csak az egyházügyi törvény mellékletében felsorolt felekezetek minősülnek egyháznak. Az egyházként való elismerést elképzelései szerint a továbbiakban az országos népi kezdeményezésben részvételre jogosult, legalább ezer választópolgár aláírásával, az országos népi kezdeményezésre vonatkozó szabályok alkalmazásával lehetne csak kezdeményezni. A vonatkozó törvényjavaslat vitája során kormánypárti képviselők javaslatot tesznek arra is, hogy csak a nemzetközi szinten legalább száz éve működő, vagy Magyarországon legalább húsz éve egyesületként vagy egyházként működő vallási közösségeket lehessen egyházként elismerni, utóbbiakat csak akkor, ha Magyarország lakosságának 0,1 százalékát elérő taglétszámmal rendelkezik. A népi kezdeményezési eljárás helyett pedig azt javasolják, hogy a közösség képviseletére jogosult személy a miniszternél kezdeményezze az egyházzá nyilvánítási eljárást. Az Országgyűlés a kormánypárti képviselők javaslatainak megfelelően módosítja az egyházügyi törvényt; a módosítások a kihirdetésüket követő első vasárnap lépnek hatályba. Értékelje a két szabályozási modellt (a) és b) pontok) alkotmányossági szempontból, az Alkotmánybíróság, illetve az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata fényében! Ajánlott források:

o Az Alkotmánybíróság 6/2013. (III. 1.) AB határozata o Kérelem az Emberi Jogok Európai Bíróságához (2012)

http://tasz.hu/files/tasz/imce/2011/egyhaz_ejebkerelem_anonim.pdf Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete a Magyar Keresztény Mennonita Egyház és társai kontra Magyarország ügyben http://www.metegyhaz.hu/files/emberi_jogok_2014_05.pdf o Uitz Renáta: „Hogy ki egyház és ki nem” – Látlelet a magyar állam és az egyházak

viszonyáról http://www.fundamentum.hu/sites/default/files/11-3-02.pdf

I.3. Egy önkormányzat képviselő-testülete határozatban tiltja meg azt, hogy a kisváros muszlim közössége az eddigi kisméretű imahelység helyett egy olyan modern mecsetet építsen, amelyhez egy 20 méter magas – a település házaihoz képest nem kirívó magasságú – minaret is tartozna. A képviselők az egyhangú döntésükben arra hivatkoznak, hogy a nagy forgalom mellett a minaretben helyet foglaló müezzin napi ötszöri imára hívása zavarja a nem muzulmán vallású lakókat. Sérti-e a helyi muzulmán vallást követők vallásszabadságát az önkormányzati tilalom? Ajánlott irodalom:

o az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelentése az OBH-5124/2005. számú ügyben www.ajbh.hu/documents/10180/97358/200505124.rtf/38e9344f-967e-49f7-b05b-c90aa6e2e8aa?version=1.0 o Somody Bernadette: A „tisztességes ember érdeke”: a második általános országgyűlési

biztos jogszemlélete (97-98. o.) http://www.fundamentum.hu/sites/default/files/07-2-07.pdf

49

o Zala Miklós: Konrád György és az iszlám http://szuveren.hu/tarsadalom/konrad-gyorgy-es-az-iszlam

II. TESZTKÉRDÉSEK II.1. Az alábbiak közül húzza alá azokat, amelyek a hatályos magyar törvényi szabályozás szerint az egyházalapítás feltételei!

a) húsz éve szervezett formában, vallási közösségként működik Magyarországon és legalább a lakosság 0,1%-át elérő tagja van

b) százéves nemzetközi működéssel rendelkezik c) tanításának lényegét tartalmazó hitvallása és rítusa van d) szociális feladatokat is ellát e) tanai és tevékenységei nem sértik az ember testi-lelki egészséghez való jogát, az élet védelmét,

az emberi méltóságot f) legalább 500.000 Ft-os saját tőkével rendelkezik

II.2. Állítsa sorrendbe a lelkiismereti és vallásszabadság részjogosultságait úgy, hogy a magánszférához kapcsolódó részjogokkal kezdi, és a „közszférához” kapcsolódó részjogok felé halad! II.3. Létrehozhatna-e az Országgyűlés olyan hivatalt, amelynek feladata az elismert egyházak működésének felügyelete? Hogyan ítélné meg Ön a szabályozás alaptörvény-szerűségét? II.4. Határolja el egymástól jogállási jellemzői alapján a bevett egyház és a vallási tevékenységet végző szervezet kategóriáját (fogalmát)!

Tananyag ● az előadáson elhangzottak (iránymutatásul lásd a honlapon közzétett előadásvázlatot); ● Alapjogok 143-156. o. (a kulcsfogalmak fényében); ● Alaptörvény VII. cikk; ● a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási

közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény; ● a 4/1993. (II. 12.) AB határozat és a 6/2013. (III. 1.) AB határozat főbb elvi tételei ● Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete

○ a Magyar Keresztény Mennonita Egyház és társai kontra Magyarország ügyben, 75-115. pont főbb elvi tételei

○ a Dahlab kontra Svájc ügyben (Fejkendőviselet az iskolában)

50

II.5. A vallásszabadság melyik részterületéhez tartoznak a felsorolt védett magatartások?

Hit, meggyőződés szabadsága

Kultusz-szabadság

Vallási egyesülési jog

Vallási gyülekezési jog

körmenetben való részvétel

csatlakozás vallási tevékenységet végző szervezethez

iskolai hitoktatás helyett erkölcstan választása

vallásos meggyőződés megvallásának mellőzése népszámlálás alkalmával

bevett egyházként való elismerés kezdeményezése

eskütétel „Isten engem úgy segéljen” fordulattal történő lezárása

III. JOGESETEK III.1. A magyarországi szikh közösség kezdeményezésére az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága törvényjavaslatot nyújt be, amely lehetővé tenné azok számára, akik vallási okokból viselnek turbánt, hogy bukósisak nélkül, turbánban vezessenek motort, vagyis kivételt iktatna az addig a bukósisak viselését mindenki számára kötelezővé tevő szabályok közé. A javaslat azonban nem arat osztatlan sikert sem a képviselők, sem a Magyarországon elismert egyházak körében, így a bizottság végül úgy dönt, hogy visszavonja az előterjesztést. A szikh vallási közösség vezetője azonban nem nyugszik bele a fejleményekbe, és a tiltásra fittyet hányva, egyet nem értése demonstrálásaként rendszeresen turbánban motorozik, ami miatt rendszeresen meg is büntetik, két év alatt összesen húsz alkalommal.

Értékelje a javasolt szabályozást alapjogi szempontból! Ha Ön lenne a szikh közösség vezetőjének jogi képviselője, milyen jogorvoslati lehetőségek igénybevételét tanácsolná neki?

Ajánlott forrás:

Az Alkotmánybíróság 47/2009. (IV. 21.) AB határozat, indokolás III. rész 2.5 pontja III.2. Egy otthoni körülmények között végzett, vallási célú körülmetélés során egy négy éves kisfiú sok vért veszít. Azonnal kórházba szállítják, ahol szerencsére sikerül gyorsan elállítani a vérzést, és a beavatkozás hatására a gyermek nem szenved súlyos vagy maradandó károsodást. A kórház feljelentése nyomán azonban büntetőeljárás indul kiskorú veszélyeztetése miatt a szülők ellen.

Választása szerint a vádlottak védőügyvédjeként vagy a vádat képviselő ügyészként, érveljen a bíróság előtt a felmentés, illetve az elítélés mellett alapjogi érvekkel!

Ajánlott forrás:

Salát Orsolya: A körülmetélés esete a büntetőjoggal http://szuveren.hu/jog/a-korulmeteles-esete-a-buntetojoggal

Az Alkotmánybíróság 39/2007. (VI. 20.) AB határozat (védőoltás-határozat)

51

III.3. A közoktatás átalakítása során az Emberi Erőforrások Minisztériumának közoktatási államtitkársága olyan jogszabály-tervezetét tár a Kormány elé, amely az indokolás szerint "közelebb hozná a tanulókhoz az ünnepek eredetét és segítene megismerni az egyházakat". A tervezet szerint az általános- és középiskolákban a vallási eredetű ünnepekkor, ha azokhoz munkaszüneti nap kapcsolódik (húsvét, pünkösd, karácsony), az intézmények kötelesek vallási felvilágosítást szervezni. Ez azt jelenti, hogy az adott ünnepet megelőző utolsó munkanapon egy, az ünnepet tartó vallás képviselője egy tanóra keretében minden osztály számára bemutatja az adott ünnep vallási eredetét és hagyományait. Az iskolák szabadon választhatják meg, hogy melyik vallás képviselője tartsa az órát. A törvényjavaslat érvelése szerint ez nem ellentétes az állam és az egyház elválasztásának alapvető tételével, hiszen ezek az ünnepek állami szinten elismert munkaszüneti napok.

Választása szerint a Kormány nemzetközi emberi jogi szakértőjeként vagy a panaszos szülők jogi képviselőjeként érveljen amellett, hogy a törvényjavaslat megfelel, illetve nem felel meg az Emberi Jogok Európai Egyezményében 9. cikkében foglaltaknak, az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlatának!

Ajánlott forrás:

Lautsi és társai Olaszország elleni ügye http://kuria-birosag.hu/hu/ejeb/lautsi-es-tarsai-olaszorszag-elleni-ugye-3081406

III.4. Állatvédő szervezetek kampányba kezdenek, melynek során feljelentést tesznek állatkínzásért olyan hentesek ellen, amelyek kóser vágást végeznek. Azzal érvelnek, hogy ilyen esetekben az állatokat nem kábítják el, és kivéreztetik (ezek a vallási előírások), amik olyan indokolatlan szenvedést okoznak, amit már állatkínzásként büntetni rendel a Büntető Törvénykönyv. Az országban több büntetőeljárás is lezajlik, egyesekben megállapítja az eljáró bíróság a bűncselekmény elkövetését, másokban azonban a vallásszabadság jogára hivatkozással a bíróság felmenti a vádlottakat. A Kúria jogegységi tanácsának a helyzet megoldása érdekében a legfőbb ügyész javaslatára úgy találja, hogy szükséges lenne jogegységi határozatot kiadni a kóser vágás és az állatkínzás bűntettének elkövetésével kapcsolatban.

Az ügy előadó bírójaként érveljen az Emberi Jogok Európai Bíróságának határozata alapján! [Btk. 244. § (1) bekezdés a) pont: „Aki gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”] Ajánlott forrás:

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata (Jakóbski kontra Lengyelország), 98-99. o. http://www.fundamentum.hu/sites/default/files/10-4-06.pdf

VJE. Ahmad Khrez a szíriai háború elől menekülve érkezett Magyarországra. Ahmed hamar megtanult magyarul, és kedves természete miatt sokan megkedvelték a településen. A helyi általános iskolában helyezkedett el karbantartóként, ahol megismerkedett Kis Klárával, aki tanítónőként dolgozott. Barátságuk szerelemmé alakult, 2016 nyarán össze is házasodtak. Időközben Klára egyre szimpatikusabbnak találta párja hitét, és az esküvő előtt felvette az iszlám vallást. A nászútról visszatérve a helyeik észrevették, hogy az addig nem vallásos Klára fejkendőt kezdett viselni, és a 2016-17-os tanév első napján az iskolában is fejkendőben jelent meg.

52

A mélyen katolikus hitű Kovács család gyermeke, a 8 éves Kovács Edit egy vacsora közben azt a kérést intézte szüleihez, hogy a katolikus hittanóra helyett iszlám hitoktatásra írassák be, mert neki nagyon tetszik a Klári néni által viselt fejkendő (ahogy minden más is, ami Klári nénihez köthető), és különben is utálja a göndör és folyton kócos haját, jobb lenne azt eltakarni. Kovácsék ezt követően panaszt tettek az iskolaigazgatónál, arra kérve, hogy tegyen valamit Klára fejkendőviselése ellen. Kijelentették, hogy bár nagyon elégedettek Klárával mint tanítónővel, azt csakis ők jogosultak megítélni, mi gyermekük számára a legjobb neveltetés, és ők katolikus hitben szeretnék nevelni Editet, mindenfajta külső - direkt vagy indirekt - nyomásgyakorlás nélkül. Szerintük egy állami iskola köteles ezt a jogukat tiszteletben tartani, különösen, hogy a közelben nincs a katolikus egyház által fenntartott iskola. Az iskolaigazgató visszautasítja a kérést, hiszen Klára az iskola egyik legkiválóbb pedagógusa, és szerinte megilleti a jog, hogy kifejezze a hitét. Kovács Antónia, Edit édesanyja azonban a helyi képviselőtestület befolyásos tagjaként nem hagyja annyiban a dolgot. Eléri, hogy a képviselő-testület olyan rendeletet hozzon, amely szerint tilos a település közintézményeiben feltűnő vallási jelképet viselni. A rendelet hatályba lépését követően Klárát elbocsátják az iskolából 2016. december 1-jei hatállyal. Klára munkaügyi pert indít az iskola ellen. A jogerős ítélet 2017. május 23-án születik meg, amely az önkormányzati rendelet alapján jogszerűnek találja Klára elbocsátását. Az ítélet megszületésének másnapján Klára Öntől kér jogi tanácsot.

1. Magában foglalja-e a vallásszabadság joga az áttérést az iszlám hitre és az ahhoz kapcsolódó fejkendőviselést?

2. Értékelje formai alkotmányossági szempontból a vallási jelképek viseletét tiltó önkormányzati rendeletet!

3. Releváns-e a vallásszabadság jogának gyakorlása szempontjából az a tény, hogy Klára általános iskolai tanítónő?

4. Sérti-e Kovács Edit alapvető jogát az, hogy szülei nem teljesítik kérését (nem engedik az iszlám hitre való áttérését)?

5. Helytálló-e Kovácsék érvelése az állami iskolába járó gyermekük világnézeti nevelésével kapcsolatban? Értékelhető-e az állam terhére, hogy nem működtet a szülők számára elérhető római katolikus iskolát?

6. Jogosult-e Klára az Alkotmánybírósághoz fordulni az ügyben?

IV. KULCSFOGALMAK

* állam és egyház elválasztása * világnézeti semlegesség követelménye * a vallásszabadság elemei * a pozitív és negatív vallásszabadság * az egyházalapítás szabadsága * vallási közösség, vallási tevékenységet végző szervezet, egyházi jogi személyiség * az egyházi státusz megszerzésének feltételei * az egyházak felügyeletének tilalma * az egyházak egyenjogúsága * lelkiismereti és vallásszabadság az oktatásban * lelkiismeret szerinti nevelés szabadsága * a vallásgyakorlás külső korlátai

53

INFORMÁCIÓS JOGOK

54

I. ALKOTMÁNYELMÉLETI VITAKÉRDÉSEK I.1. Az ikerparadoxon

Egy egypetéjű ikerpár – akiknek a génállománya szinte teljesen megegyezik – egyik tagja nagyon gazdag, a másik nagyon szegény. Az ikrek harminc évesek. Egy alkalommal a gazdag testvér egy genetikai vizsgálaton vesz részt, ami több millió forintba kerül. A vizsgálat olyan örökletes, genetikai betegséget tár fel, amely tíz éven belül, kezelés nélkül végzetes lenne, kezeléssel azonban a halál elkerülhető. Vegyük figyelembe az információs önrendelkezési jog különböző tartalmi elemeit, elsősorban azt, hogy saját személyes (itt: egészségügyi) adatait mindenki csak azzal kell, hogy megossza, akivel meg szeretné osztani, és azt is, hogy a saját személyes (egészségügyi) adataihoz mindenki hozzáférhet, ha akar, ha pedig nem, akkor el is zárkózhat a megismeréstől. a) Tegyük fel, hogy a testvérek nincsenek jóban, érzelmi kötelékük jó ideje megszűnt. Köteles-e a gazdag értesíteni a szegény testvérét arról, hogy feltehetően ő is egy örökletes és halálos betegségben szenved? Milyen érvek szólnak a kötelezettség fennállása mellett? Milyen érvek szolgálnak ellene? b) Tegyük fel, hogy a gazdag testvér saját elhatározása alapján nem szólt a szegénynek, a szegény testvér azonban megtudja, hogy a gazdag végeztetett egy genetikai vizsgálatot, és – mivel annak eredménye rá is vonatkozik – szeretné azt megismerni, aki viszont nem akarja ezt elmondani, hiszen ez egy drága vizsgálat, és nem akarja haragos testvérét ezzel is segíteni. Eltitkolhatja-e a gazdag testvér a genetikai betegségére vonatkozó adatokat a testvérétől? Milyen érvek szólnak e lehetőség fennállása mellett? Milyen érvek szólnak ellene? c) Tegyük fel, hogy a testvérek jó viszonyban vannak, és a szegény tud is arról, hogy testvére végeztetett egy ilyen vizsgálatot. Ő azonban olyan személyiség-típus, aki szereti homokba dugni a fejét, és nem akarja tudni, hogy mikor és miben fog meghalni. A gazdag azonban szeretné elmondani testvérének, hogy milyen eredményt hozott a vizsgálat. Köteles-e magában tartani a gazdag testvér, amit tud? Milyen érvek szólnak a kötelezettség fennállása mellett? Milyen érvek szólnak ellene? I.2. Az igazság ára

Az egyik kereskedelmi csatorna hétköznaponként 20:00 órakor vetíti az „Igazság ára” című vetélkedőműsort. A műsor lényege, hogy a jelentkezőket egy válogatás során alaposan kikérdezik magánéletükről, és a válaszok igazságtartalmát a jelentkezőkre kötött hazugságvizsgálóval ellenőrzik. Egyes kérdések csak kellemetlenek, míg mások a személyiség legmélyebb rétegeit feszegetik. Például: Reggelente tükörbe tud nézni smink nélkül? / Jobban szereti, ha az eszét és nem a dekoltázsát dicsérik? / Lecserélné-e családját? / Ön rasszista? / Húzott valaha is szándékosan hasznot egy jóbarátja szenvedéséből? / Mindig hűséges volt a férjéhez? / Van-e kedvence a gyermekei között? / Szorult Ön valaha pszichiátriai kezelésre? / Árulta már pénzért a testét? A műsorkészítők a válaszok alapján szelektálnak a jelentkezők közül, és a kiválasztott egyénekkel önálló műsort készítenek, ahol a korábban feltett kérdések közül válogatva egyre nagyobb pénzért egyre kínosabb kérdéseket szegeznek a játékosoknak. A hazugságvizsgálat eredményét a játékosok nem tudják előre, azt ők is csak a felvétel során ismerik meg. Ha a játékos a kérdésre ugyanazt a választ adja, mint az előszűrő során, akkor pénzt nyer, de ha csak egyet is elvét, azaz hazudik, minden korábbi nyereményét elveszíti. A műsorvezető a következő felvezetővel kezdi a műsort:

55

„Jó estét kívánok! A hazugság mindenkinél kiderül, így vagy úgy. Van, aki belebukik, van, aki bevallja, és van, akinek segítség kell, hogy titkos terhét letegye. Sokszor nem másoknak, hanem önmagunknak hazudunk. Az igazságnak ára van. 21 kérdés, 21 igaz válasz, 20 millió forint.” A jogeset feldolgozásához ajánlott források:

az ORTT határozata a TV2 “Az igazság ára” című műsor kapcsán

az ORTT határozat bírósági felülvizsgálati eljárása során született ítéletek: http://alapjogiiteletek.hu/server_side/download.php?generatedFileName=20131116195843.PDF&folderName=20131116

2197/2010. számú közigazgatási elvi határozat I.3. Milyen adat?

Személyes adatnak minősül-e a biztosító call center szolgáltatásának igénybevétele során rögzített hangfelvétel?

Személyes adatnak minősül-e az a banki hitelügyintéző általi feljegyzés, miszerint „Kovács Lajos várhatóan nem fog meghalni tíz éven belül”?

Különleges adat-e a céges laptopon tárolt meztelen „selfie”?

Pszichológiai vizsgálat során készített gyermekrajz tekinthető-e a gyermek személyes adatának? Tekinthető-e a szülők személyes adatának?

Egy a magyar honlapok nézettségét mérő magáncég az interneten közzéteszi Top1000-es weblistáját. A lista az egyes oldalak látogatottsági statisztikái mellett tartalmazza az utolsó tíz látogató IP címét is. Nyilvánosságra került-e személyes adat a közzétételkor?

Iránymutatásul ld. az EU 29. cikk alapján létrejött adatvédelmi munkacsoportjának 4/2007-es véleménye a személyes adat fogalmáról: http://ec.europa.eu/justice/policies/privacy/docs/wpdocs/2007/wp136_hu.pdf

II. TESZTKÉRDÉSEK

II.1. Mely kategóriákba tartoznak a következő adatok? Besorolását röviden indokolja! (7 pont)

az Ön testsúlya: ____, mert az ítéletet hirdető bíró képmása: ____, mert a miniszter illetménye: ____, mert a vasúti sínszálak gyártására kiírt közbeszerzési pályázat nyertese ____, mert

Tananyag ● az előadáson elhangzottak ● Alapjogok 133-143. és 210-217. o. ● 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

2. §, 3. § 1-18. és 24. pont, 4-6. §, 7. § (1)-(2) bek., 8. § (1) bek., 9-10. §, 14. §, 15. § (1) bek., 17. § (1)-(2) bek., 19. §, 21. § (1) bek., 22. § (1)-(2) bek., 23. §, 26. §, 27. § (1)-(2) és (5)-(6) bek., 28. §, 29. § (1) és (3) bek., 30. § (1)-(5) bek., 31. § (1)-(2) bek., 32. §, 33. § (1) bek.

● 15/1991. (IV. 13.), 32/1992. (V. 29.), 36/1994. (VI. 24.), 12/2004. (IV. 7.), 5/2014. (II. 14.) AB határozat elvi tételei

56

a köztársasági elnök családi és baráti körben megünnepelt születésnapjára meghívott személyek listája ____, mert

az egyetemi oktató előadásáról készített hangfelvétel ____, mert vadászrepülők beszerzésére vonatkozó, állambiztonsági okokból minősített adat ____, mert anonimizált bírósági határozat ____, mert

bizalmasan kezelendő személyes adat: A közérdekből nyilvános személyes adat: B bárki által megismerhető közérdekű adat: C nem nyilvános közérdekű adat: D közszerepléssel összefüggő nyilvános adat: E II.2. Relációanalízis: jelölje megfelelően az állításokat!

A) az első tagmondat igaz, a második hamis B) az első tagmondat hamis, a második igaz C) mindkét tagmondat igaz és fennáll közöttük az ok-okozati összefüggés D) mindkét tagmondat igaz, de nincs közöttük ok-okozati összefüggés E) mindkét tagmondat hamis.

Hagyományos postai direktmarketing esetében opt out alapú adatkezelés az irányadó, ezért postai címzett reklámküldemények természetes személyek számára a címzettek előzetes és kifejezett hozzájárulásának a hiányában is küldhető mindaddig, amíg a reklám címzettje nem tiltotta meg a reklám küldését. ____ Az adatkezelő és az adatfeldolgozó egyetemlegesen felelnek az érintettnek okozott kárért, ezért a károsult nem követelheti olyan kár megtérítését, amely saját felróható magatartásából származott. _____ A minősített adatok megismerésére irányuló igényeknek az adatkezelőnek nem kell eleget tennie, ezért nem kell megtéríteni a kárt annyiban, amennyiben az a károsult szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott. _____ A közérdekűadat-igénylést az adatkezelőnek főszabály szerint az igény előterjesztésétől számított 15 napon belül kell megválaszolni, ezért az azonnal megválaszolható közérdekűadat-kéréseket elegendő a 15. napon megválaszolni. ____ III.3. Húzza alá az állítások közül azokat, amelyek IGAZAK a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságra!

Elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés kilenc évre választja a képviselők kétharmadának szavazatával.

Elnöke az országgyűlési képviselők által interpellálható. A hatóság vizsgálatát bejelentéssel bárki kezdeményezheti. Kérelemre és hivatalból egyaránt folytathat adatvédelmi hatósági eljárást. Adatvédelmi, valamint titokfelügyeleti hatósági eljárásban hozott határozata bíróság előtt

megtámadható. Adatkezelő részére ajánlást bocsáthat ki.

57

III. JOGESETEK III.1. Egy budapesti ruházati boltban a bevezetett biztonsági intézkedések (elektronikus lopásgátlók felszerelése, biztonsági őr foglalkoztatása) ellenére is tetemes leltárhiányok mutatkoznak. A biztonsági intézkedésekre figyelemmel a tulajdonos nem a vásárlókra, hanem alkalmazottaira kezd gyanakodni. Hogy kiderítse, ki áll a lopások mögött, úgy dönt, hogy – a mellékhelyiségek kivételével – rejtett kamerákat szerel fel a bolt minden helyiségében, beleértve a munkavállalók pihenőhelyiségét és öltözőjét is.

1. A törvényi szabályozás alapján a munkáltató köteles-e tiszteletben tartani munkavállalói információs önrendelkezési jogát?

2. Információs jogi szempontból jogszerű lépés volt a munkáltató részéről az üzlethelyiségben rejtett kamerákat elhelyezni?

3. Hogyan ítélné meg a fenti kérdést akkor, ha a videokamerák üzemeltetése jól látható figyelemfelkeltő ábrák elhelyezésével, továbbá a munkavállalók kimerítő tájékoztatásával történne?

4. Fordulhat-e H. G. az adatvédelmi hatósághoz, hogy kezdeményezze adatvédelmi hatósági eljárás megindítását?

III.2. F. Géza három barátjával az egyik kávézóban kávézgat. A kávézóba nem sokkal később betér a médiában hajdanán botrányos nőügyeiről is ismertté vált egykori belügyminiszter és felesége. A házaspár leül F. Géza társasága melletti asztalhoz. F. Géza ekkor előveszi mobiltelefonját és kb. tíz-tizenöt képet készít a kávézó házaspárról, akik ez ellen folyamatosan tiltakoznak. F. Géza szerint viszont a volt miniszter közszereplő, ezért neki joga van a házaspárról fényképeket készíteni. Minősítse az esetet információs jogi szempontból!

III.3. Aladár Vilmos (A. V.) 2012. május 2-án a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalához fordult azzal a kéréssel, hogy a hivatal egyrészt tájékoztassa őt arról, hogy az elmúlt egy évben a hivatal kinek adta át az ő nevét és lakcímét, másrészt adjon felvilágosítást arról, hogy ugyanebben az időszakban mennyi igazgatási szolgáltatási díjbevétele volt a hivatalnak nevek és lakcímek eladásából. A hivatal május 30-án válaszlevelében arról tájékoztatta A. V.-t, hogy a kért adatokról készült dokumentumokat 100 forint/oldal áron a hivatal ügyfélszolgálatán átveheti, vagy 150 forint/oldal áron a hivatal azt számára postázza. A levélben kérték, hogy a választott módról postafordultával értesítse a hivatalt. Minősítse a hivatal eljárását!

VJE 1. Az Adatbánya Kft. adatlotto.hu néven egy új internetes honlapot hoz létre és működtet, amelyen minden nagykorú személy regisztrálhat. Az internetes oldalon a regisztrációt követően számos kérdésre várnak választ: meg kell adni nevet, címet, életkort, foglalkozást, továbbá a sportolási szokásokról, eddigi betegségekről, műtétekről, orvosi beavatkozásokról is be lehet számolni. A honlap arról tájékoztat, hogy az adatok megadása révén az Adatbánya Kft. egy olyan „kockázati profilt” alakít ki, amely alapján a Kft.-vel kapcsolatban álló biztosítótársaságok személyre szabott szolgáltatásokat, például életbiztosításokat tudnak majd kínálni a regisztrált felhasználóknak. Az adatokat hiánytalanul kitöltők emellett egy sorsoláson vehetnek részt, amelynek a fődíja egy

58

értékes utazás. P. I. egyetemi hallgató 2015 februárjában regisztrál az oldalon, megadja a kért adatokat, egy héttel később azonban az egyik közösségi portálon több, a honlapon regisztrált ismerőse nagyszámú, kéretlen elektronikus levélről, telefonos ajánlattevőkről számolt be. Mindezek után P. I. már bánja könnyelmű lépését és 2015. március 20-án levelet küld az Adatbánya Kft. vezetőjének, amelyben tiltakozik a megadott adatok további kezelése ellen, és az összes általa megadott információ mielőbbi törlését kéri. Az adatlotto.hu honlapot üzemeltető társaság igazgatója 2015. április 15-én kelt e-mailben küldött válaszában közli, hogy nem kívánja törölni az információkat. Álláspontja szerint P. I. felnőtt ember, aki mindenféle külső kényszer nélkül, önként adta meg a kért információkat, az adatkezelés így semmi esetre sem lehet jogszerűtlen, utólag pedig nincs lehetősége arra, hogy meggondolja magát.

1. Minősítse az adatlotto.hu oldalon kért adatokat!

2. Jogszerűen kezeli-e P. I. a honlapon megadott adatait az Adatbánya Kft.?

3. Van-e lehetősége P. I.-nek arra, hogy tiltakozzon az adatok kezelése ellen, illetve a megadott adatok utólagos törlését kérje? Jogszerűen járt-e P. I. kérelmével kapcsolatban az Adatbánya Kft. igazgatója?

4. Milyen jogorvoslati lehetőségek állnak a rendelkezésére az elutasító választ követően, hová fordulhat P. I. az adatok törlésének elérése érdekében?

5. Az információs önrendelkezési jogot értelmező magyar alkotmánybírósági gyakorlat alapján minek minősíthető az Adatbánya Kft. azon gyakorlata, amely egy „kockázati profil” kialakítását tűzi ki célul? Van-e bármilyen fellépési lehetőség ezzel a gyakorlattal szemben?

VJE 2. 2024 nyarán nagy felháborodást váltott ki, hogy a köztársasági elnök kegyelmet adott egy sikkasztásért jogerősen elítélt ügyvédnek, aki korábban az évfolyamtársa volt a jogi karon. A kormányzati működés és az igazságszolgáltatás átláthatóságáért küzdő egyik civil szervezet ügyvédje elektronikus levélben 2024. október 1-jén adatigénylési kérelemmel fordult a Köztársasági Elnöki Hivatalhoz (KEH). Az ügyvéd arról kért tájékoztatást, hogy a KEH szervezetében az előző elnöki ciklushoz képest jelenleg összesen hány munkatárs foglalkozik a kegyelmi ügyekkel. Az ügyvéd továbbá a 2023-ban született valamennyi, kérelemnek helyt adó kegyelmi határozat, valamint az ezen ügyekben az igazságügyi minisztertől érkezett írásos vélemények másolatának megküldését kérte. A KEH főtitkára 2024. október 14-én kelt válaszában jelezte, hogy a munkatársak számára vonatkozó összehasonlító adatok esetében csak 15 napos határidő-hosszabbítással tudja megadni a választ. A főtitkár ugyanakkor megtagadta az egyes kegyelmi határozatok, valamint a miniszteri előzetes vélemények másolatának megküldését. Ezen adatok kiadásának megtagadását azzal indokolta, hogy azok a kérelmezők személyes adatait, illetve adott esetben minősített adatokat is tartalmazhatnak, a miniszteri előzetes vélemények pedig mint döntés-előkészítő adatok nem megismerhetők. A szervezet a döntéssel szemben bírósághoz fordul.

1. Megfelelt-e a formai feltételeknek az ügyvéd által benyújtott adatigénylés?

2. A törvényi kategóriák alapján milyen adattípusoknak felelnek meg a közérdekű adatigénylésben kért adatok?

3. Anyagi jogi és eljárási szempontból jogszerű volt-e a KEH főtitkárának eljárása az összehasonlító adatok megadása során a határidő meghosszabbításával kapcsolatban?

4. Anyagi jogi és eljárási szempontból jogszerűen tagadta-e meg a KEH főtitkára a kérelmezett határozatok, illetve miniszteri vélemények másolatainak megküldését?

59

5. A pernyertesség érdekében ki mit köteles bizonyítani a megindult bírósági eljárásban? Milyen alkotmányos megfontoláson alapszik a bizonyításra vonatkozó szabályozás?

VJE 3. Hidegfalva polgármestere úgy döntött, hogy a község honlapján, illetve a községháza hirdetőtábláján listát tesz közzé azokról a személyekről, akik magukat rászorulónak vallva a várostól segélyt igényeltek, de azt mégsem vették át, vagy a megítélt támogatást később visszautasították. A lista a mintegy 500 érintett nevét, címét, születési dátumát, a rászorultság indokát, valamint a megítélt segély mértékét tartalmazta. Az eset hamar helyi, majd országos szintű botránnyá eszkalálódott, az ügyről „szégyenlista-botrány” szalagcím alatt minden híradó beszámolt. A település pillanatok alatt hírhedté vált polgármestere sajtónyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a városvezetést kizárólag jó szándék vezérelte; csupán megelégelték, hogy a listán szereplők magatartásukkal számos tisztességes, ténylegesen rászoruló polgárt kiszorítottak a támogatási rendszerből. A közzétételt követő napon a jegyző figyelmeztetésére, miszerint a lista közzététele jogszerűtlen, a képviselő-testület rendeletben rögzíti a szégyenlistákon közzétett adatok nyilvánosságát. A listán szereplő N. Viktort teljesen felháborítja az ügy. Ő egyébként azért nem vette fel a segélyt, mert időközben munkát talált, és ilyen körülmények között nem akart a város pénzén élősködni. Szeretne jogi eszközökkel fellépni az ügyben, ezért felkeresi azt a civil szervezetet, amelyik munkatársa a híradóban állást foglalt az ügyben. A civil szervezet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) irányítja Viktort, javasolva, hogy kezdeményezze adatvédelmi hatósági eljárás megindítását.

1. Köteles-e a polgármester betartani a segélyért folyamodók információs önrendelkezési jogát garantáló törvényi rendelkezéseket akkor, amikor szégyenlistát tesz közszemlére?

2. Fordulhat-e N. Viktor panaszával az NAIH-hoz, ha igen, milyen feltételekkel?

3. Információs jogi szempontból vizsgálja meg a szégyenlista közzétételét, és foglaljon állást annak jogszerűségéről!

4. Indul-e adatvédelmi hatósági eljárás az ügyben?

5. Milyen más alapjogvédő mechanizmus(oka)t ajánlhatott volna még a civil szervezet N. Viktor figyelmébe?

VJE 4. Az ország rendkívüli gazdasági fejlődésére tekintettel a kormányzat úgy dönt, minden felsőoktatásban tanuló számára havi fix összegű ösztöndíjat biztosít. Az ösztöndíjat az egyidejűleg bankkártyás fizetésre alkalmassá tett diákigazolványra folyósítják. Az új ösztöndíjrendszer már néhány hónap elteltével súlyos kritikákat kap: ezek szerint a kormányzat úgy „ajándékoz” hatalmas összeget az egyetemistáknak, hogy egyáltalán nem kontrollálja, mire költik a pénzt. A bírálók úgy gondolják, az ösztöndíjrendszernek azt is garantálnia kellene, hogy a jelentős költségvetési tételt jelentő támogatás a hallgatók tanulását, szellemi fejlődését, kulturálódását, testi-lelki egészségét szolgálja. A kormányzat válaszul felveti, hogy a diákigazolvánnyal a jövőben csak kulturális, egészségügyi és más hasonló szolgáltatásokat nyújtó helyeken lehet majd fizetni. Végül azonban úgy döntenek, a diákigazolvány általánosan alkalmas marad bankkártyás fizetésre, ugyanakkor a felsőoktatási törvény módosításával rendelkeznek arról, hogy egy központi adatbázisban diákigazolványszámok szerint rendszerezve összegyűjtik, hogy az adott diákigazolvánnyal hol fizettek. A kormányzat azt reméli, hogy a diákigazolvány-használat figyelemmel kísérése eleve visszatartó hatással lehet arra is, hogy a hallgatók haszontalan vagy káros dolgokra költsék ösztöndíjukat. Ha pedig a nyilvántartás mégsem váltaná be e reményeket, két-három éves átmeneti időszak után, a begyűjtött adatokat is feldolgozva, megalapozottabban térhetnek át a kötött felhasználású ösztöndíjrendszerre.

60

Az egyetemistákból álló „Figyeljük a Nagy Testvért” mozgalom a felsőoktatási törvény módosításának vitája idején tüntetéseket szervez a központi nyilvántartás bevezetése ellen, de ezek nem vezetnek eredményre. Az egészségügyi miniszter a vitában kifejti: „most még nem is tudhatjuk, hogy a hallgatók fogyasztási szokásainak ilyen részletességű, személyre szabott gyűjtése mi mindenre lesz még jó a fiatal korosztály egészségmegőrzése terén – rengeteg hasznosítási mód elképzelhető, kár lenne veszni hagyni ezeket az információkat.”

1. A törvénymódosítás kihirdetése után hogyan juttathatják el az ügyet a „Figyeljük a Nagy

Testvért” mozgalom tagjai az Alkotmánybíróság elé? Milyen alkotmánybírósági eljárások indulhatnak így meg és milyen feltételekkel?

2. Melyik alkotmányos alapjog sérelmére hivatkozhatnak a központi nyilvántartás bevezetését sérelmező alkotmánybírósági beadványban? Indokolja az alapjog érintettségét (itt még nem kell érvelnie az alapjog sérelme mellett)!

3. A jogeset alapján azonosítsa a központi nyilvántartás bevezetésének alkotmányosan elfogadható célját!

4. Értékelje az alkotmánybírósági gyakorlat alapján a központi nyilvántartás alkotmányosságát figyelemmel az egészségügyi miniszter érveire!

5. Mi lesz az addig összegyűjtött vásárlási adatok sorsa, ha az Alkotmánybíróság megsemmisíti a felsőoktatási törvény kifogásolt rendelkezéseit?

IV. KULCSFOGALMAK

INFORMÁCIÓS ÖNRENDELKEZÉSI JOG jog a magánszférához * információs hatalom * harmadik generációs jog * szabadságjog * adatvédelem * személyiségprofil * információs önrendelkezés * személyes adat *adatvédelem magánjogi jogviszonyokban – az Infotv. hatálya * általános és szektorális adatvédelem * az adatkezelés jogalapja * az érvényes hozzájárulás kritériumai: határozottság, önkéntesség, tájékozottság * célhozkötöttség * közhatalomgyakorló személyek magánszférája * közszereplők magánszférája * az adatalany részvételi jogai * az adatkezelés átláthatósága * adatminőség *adatbiztonság * adatkezelő ~ adatfeldolgozó * felelősség * jogérvényesítés * hatósági jogvédelem * az NAIH jogállása, hatásköre, intézkedései * szankciók

INFORMÁCIÓSZABADSÁG demokratikus igazolás * véleménynyilvánítás szabadsága * közérdekű adat * közérdekből nyilvános adat * alanyi jogi és intézményvédelmi oldal * megismerés és terjesztés szabadsága * az adatnyilvánosság elve * adatigénylés * az adatigény teljesítése * bírósági jogvédelem * elektronikus információszabadság * közzétételi kötelezettség * az állam titkai * a titkosítás alkotmányosságának kritériumai * közérdekű adat minősítése * titokfelügyeleti hatósági eljárás * magántitkok, üzleti titok * döntéselőkészítő adatok (a minősítés formai és tartalmi szempontú bírósági felülvizsgálatának alkotmányos követelménye) * személyes adatok *szinoptikus jogvédelem