szemiotika

IV. ELŐADÁS

Jeltipológia Jeltipológia

1. Jeltipológia és a jelek osztályozása 1. Jeltipológia és a jelek osztályozása

2. Jelek felosztása Peirce szempontjai szerint2. Jelek felosztása Peirce szempontjai szerint

3. Jelek felosztása Schaff szerint3. Jelek felosztása Schaff szerint

4. A jelek diakronikus felosztása4. A jelek diakronikus felosztása

5. Kódolás – dekódolás?5. Kódolás – dekódolás?

jelfajták

Zöld ág, zöldség...

1. Jeltipológia és a jelek osztályozása

A jelek felosztása:

• külsődleges szempontok• szerves szempontok • egyes szerzők szerint

1.1 jelosztályozási szempontok

szemiotikai megközelítés: - szinkronikus - jelosztályok : a meglévő jelek

jelosztályokba való rendezése (Szinkrónia = időben párhuzamosan létező)

- diakronikus - genetikus jelkategóriák : a jellé válás folyamatában különítik el a különböző jelkategóriákat. (Diakrónia = időben kibontakozó)

jelosztályok:- külsődleges szempontok- meghatározásból szervesen adódó szempontok

1.1.1 szinkronikus felosztás

A jelek felosztása külsődleges szempontok szerintA jelek felosztása külsődleges szempontok szerint

a.) Látható jelek és hallható jelek a.) Látható jelek és hallható jelek

b.) Szerves jelek és eszközszerű jelekb.) Szerves jelek és eszközszerű jelek

c.) Természetes és mesterséges jelekc.) Természetes és mesterséges jelek

1.1.1.a járulékos jellemzők szerint

Látható jelek és hallható (és egyéb érzékelhető) jelek:Látható jelek és hallható (és egyéb érzékelhető) jelek:

- érzékszervek szerepe! – az idődimenzió!- érzékszervek szerepe! – az idődimenzió!

- látható jelek: - látható jelek: - álló- álló

- mozgó- mozgó

- hallható jelek: - hallható jelek: - beszélt nyelv- beszélt nyelv

- zene - zene

1.1.1.b létrehozás módja szerint

Szerves és eszközszerű jelek – mivel hozzuk létre őket?Szerves és eszközszerű jelek – mivel hozzuk létre őket?

- szerves jelek: szerves jelek:

pl. kiáltás, tekintet, mosoly, taps…pl. kiáltás, tekintet, mosoly, taps…

- létrehozott jelek:létrehozott jelek:

pl. mértani ábrák, közlekedési táblák, pl. mértani ábrák, közlekedési táblák, tengeri tengeri

zászlójelzésekzászlójelzések

1.1.1.c eredet szerintTermészetes és mesterséges jelek Természetes és mesterséges jelek

egyik legrégibb felosztás – a jelek egyik legrégibb felosztás – a jelek közvetlen megtapasztalása alapjánközvetlen megtapasztalása alapján

hagyomány:hagyomány:

Szent Ágoston, skolasztika, Szent Ágoston, skolasztika,

Port Royal Grammatika…Port Royal Grammatika…

modern szemiotika: - átveszi, pontosítjamodern szemiotika: - átveszi, pontosítja

Roman Jakobson stb.Roman Jakobson stb.

1.1.1.c természetes / mesterséges jelek

- természetes jelek: füst, állati csapás - természetes jelek: füst, állati csapás - - - - - - dolog-jelekdolog-jelek

(emberi akarattól függetlenül is alkalmasak, hogy (emberi akarattól függetlenül is alkalmasak, hogy valami rajtuk kívülinek az ismeretére vezessenek)valami rajtuk kívülinek az ismeretére vezessenek)

- mesterséges jelek: mértani ábrákmesterséges jelek: mértani ábrák - - - - - - jel-dolgok jel-dolgok

(élőlények hozzák létre, ahhoz, hogy közöljék (élőlények hozzák létre, ahhoz, hogy közöljék egymással lelkük tartalmait)egymással lelkük tartalmait)

1.1.1.c természetes / mesterséges jelek

NINCS éles határ! NINCS éles határ! Tétel: természetes jelek esetében az embertől Tétel: természetes jelek esetében az embertől

független, egymáshoz kapcsolódó természeti független, egymáshoz kapcsolódó természeti folyamatok működnek egymás jeleként, míg a folyamatok működnek egymás jeleként, míg a mesterséges jeleket az ember hozza létre.mesterséges jeleket az ember hozza létre.

Probléma: ez a felosztás azt sugallja, hogy a Probléma: ez a felosztás azt sugallja, hogy a természetben az emberi létezéstől függetlenül is természetben az emberi létezéstől függetlenül is létezhetnek jelek. De az világos, hogy a tűz létezhetnek jelek. De az világos, hogy a tűz nem nem jelzési szándékkaljelzési szándékkal bocsátja ki a füstöt. Tehát bocsátja ki a füstöt. Tehát kizárólag az (értelmező) ember számára tesznek kizárólag az (értelmező) ember számára tesznek szert ezek a természeti jelenségek jelszerűségre. szert ezek a természeti jelenségek jelszerűségre. - - Az ember viszont már gyújthat Az ember viszont már gyújthat jelzőtüzetjelzőtüzet! …! …

1.1.1.c emberi beavatkozás szempontjából

- szimptómák (tünetek)szimptómák (tünetek)

mennydörgés hangja, villám fénye, betegség tüneteimennydörgés hangja, villám fénye, betegség tünetei

- szignálok (jelzések)szignálok (jelzések)

vonat füttye, szemafor színe, útra gördített kő vonat füttye, szemafor színe, útra gördített kő

1.1.1.c kapcsolat természetessége

A kapcsolat A kapcsolat természetességénektermészetességénekszempontjaszempontja(oksági szempont)(oksági szempont)

tűz tűz ≡ ≡ füstfüst

természetes jelek:természetes jelek:nem tiszta jeleknem tiszta jelek

értelmezésiértelmezési szabályszerűségekszabályszerűségek

1.1.1.c mesterséges jelek

A mesterséges jeleket az ember A mesterséges jeleket az ember jelekként alkotta meg, és jelekként alkotta meg, és érvényes rájuk, amit általában a érvényes rájuk, amit általában a jelekről elmondtunk. jelekről elmondtunk. Az a Az a dolguk, hogy jelekként dolguk, hogy jelekként működjenek:működjenek:

tiszta jelek!tiszta jelek!

1.1.1.c mesterséges jelek kommunikációs osztályozása

- verbális (nyelvi) jelek (igazi szemiotikai rendszer)verbális (nyelvi) jelek (igazi szemiotikai rendszer)

- nem verbális jelek (képek, mimika, gesztusok, divat) – nem verbális jelek (képek, mimika, gesztusok, divat) – természetes jelek elemeit is magukba építik! természetes jelek elemeit is magukba építik!

– – nem tiszta jelek…nem tiszta jelek…

1.1.1.c kommunikációs elsődlegesség

A nyelvi jelek – elsődlegesek!A nyelvi jelek – elsődlegesek!

A többi jelrendszert szavak által is ki tudjuk fejezni. A többi jelrendszert szavak által is ki tudjuk fejezni.

Fordítva problémás (lásd. pantomim) Fordítva problémás (lásd. pantomim)

Nem verbális jelek – kiegészítő, származékos nyelvNem verbális jelek – kiegészítő, származékos nyelv„„látható szavak”látható szavak”

2. Jelek felosztása Peirce szempontjai szerint

• szemiotikai analízis 3 szintje: egymásra épülnek szemiotikai analízis 3 szintje: egymásra épülnek (feltételezik az előzőket)(feltételezik az előzőket)

- representamen szintjén: megjelenítés- representamen szintjén: megjelenítés- jel-dolog kapcsolat szintjén: jeltárgyak - jel-dolog kapcsolat szintjén: jeltárgyak - értelmező szintjén: jelmező- értelmező szintjén: jelmező

• felosztás alapja 2 kritérium kombinációja:felosztás alapja 2 kritérium kombinációja:- a hármas viszony három tagja - a hármas viszony három tagja

(helyettesítő, tárgy, értelmező)(helyettesítő, tárgy, értelmező)- a jel három létállapota - a jel három létállapota

(lehetőség, egyedi tény, általános típus)(lehetőség, egyedi tény, általános típus)• három trichotómia lehetőségehárom trichotómia lehetősége

2.1. A jelek első trichotómiája

• magánvaló jel, mint helyettesítő (representamen) létállapotamagánvaló jel, mint helyettesítő (representamen) létállapota

- helyettesítő: puszta minőség- helyettesítő: puszta minőség

- helyettesítő: ténylegesen fennálló egyszeri- helyettesítő: ténylegesen fennálló egyszeri

- helyettesítő: általános törvény - helyettesítő: általános törvény

2.1.1. Minőségjel – qualisign

potenciális jel: a jel lehetőségepotenciális jel: a jel lehetősége

Egy szín, a „zöld”, egy olyanEgy szín, a „zöld”, egy olyan

érzékelhető minőség,érzékelhető minőség,

amely önmagábanamely önmagában

nem jelöl semmit. Akkornem jelöl semmit. Akkor

válik tényleges jellé, ha egy tényleges létező válik tényleges jellé, ha egy tényleges létező meghatározottságaként megvalósul. meghatározottságaként megvalósul.

2.1.2. Egyszeri jel – sinsign

több minőségjel együtteséből több minőségjel együtteséből megvalósultmegvalósult egyszeri jel egyszeri jel

pl. Forgalmi tábla:pl. Forgalmi tábla:egyszeri jel, amelyegyszeri jel, amelyaz alak, nagyság,az alak, nagyság,szín minőségeiből áll.szín minőségeiből áll.Ezek önmagukbanEzek önmagukbannem képeznek jelet,nem képeznek jelet,de azáltal, de azáltal, hogy a táblához tartoznak,hogy a táblához tartoznak,jelölő szerepet töltenek be. jelölő szerepet töltenek be.

2.1.2. Egyszeri jel – sinsign…– még egyszer!

• több minőségjel együtteséből több minőségjel együtteséből megvalósultmegvalósult egyszeri egyszeri jeljel

2.1.3. Törvényjel – legisign

jel szerepét betöltő törvény, általános szabály – jel szerepét betöltő törvény, általános szabály – konvencionális: általános típuskonvencionális: általános típus

egyazon törvényjel előfordulásai,egyazon törvényjel előfordulásai,vagyis alkalmazásai:vagyis alkalmazásai:egymás hasonmásai!egymás hasonmásai!

pl. „pl. „zöldzöld” melléknév – jeltípus” melléknév – jeltípus – – de minden megnyilvánulása de minden megnyilvánulása egyszeri jelegyszeri jel : : jelpéldányjelpéldány

ZÖLD

2.2. A jelek második trichotómiája

• a helyettesítő és a jeltárgy viszonyaa helyettesítő és a jeltárgy viszonya

- helyettesítő és tárgy közös tulajdonságahelyettesítő és tárgy közös tulajdonsága

- helyettesítő és tárgy fizikai összefüggése helyettesítő és tárgy fizikai összefüggése

- helyettesítő és tárgy viszonya az helyettesítő és tárgy viszonya az

értelmezővelértelmezővel

2.2.1. Ikon (eikon = kép)

helyettesítő és tárgy hasonlósága: helyettesítő és tárgy hasonlósága: kép! kép!

akkor is,akkor is,

ha nincsha nincs

valós tárgyvalós tárgy

(pl. angyal) (pl. angyal)

2.2.2. Index (indicare = mutatás)

helyettesítő és tárgy helyettesítő és tárgy közvetlen kapcsolata:közvetlen kapcsolata:fizikai összefüggés (mutató)fizikai összefüggés (mutató)

tárgy megléte abszolút feltétel!tárgy megléte abszolút feltétel!

(füst = tűz;(füst = tűz;farkasnyom = farkas;farkasnyom = farkas;ujjlenyomat = egyén)ujjlenyomat = egyén)

– – közös minőség!közös minőség!

2.2.3. Szimbólum // inkább: konvencionális jel //

helyettesítő és tárgyhelyettesítő és tárgy között eszmei kapcsolatközött eszmei kapcsolat- önkényes - önkényes - konvencionális - konvencionális (pl. oroszlán, (pl. oroszlán, Szabadság-szobor)Szabadság-szobor)

• értelmező megléteértelmező megléte elengedhetetlen feltételelengedhetetlen feltétel– – attól jel,attól jel,hogy akként használják! hogy akként használják!

2.2.3. (bis) Szimbólum (szünbolon = ismertetőjel)

szünballein = összevetés, összeillesztésszünballein = összevetés, összeillesztés

2.3. A jelek harmadik trichotómiája

az értelmező szempontjából: az értelmező szempontjából:

logikai aspektus!logikai aspektus!

- réma (rhéma: mondás, közlés) - lehetőség- réma (rhéma: mondás, közlés) - lehetőség

- tétel- tétel (dicentum, propositio) - tény(dicentum, propositio) - tény

- argumentum- argumentum (következtetés) - érvelés (következtetés) - érvelés

2.4. Pierce jelosztályozása

2.4 A jelek tíz osztálya

Peirce nyomán BENSE…Peirce nyomán BENSE…• minőségjel (rématikus ikonikus)minőségjel (rématikus ikonikus) - zöld-ség- zöld-ség• ikonikus egyszeri jel (rématikus)ikonikus egyszeri jel (rématikus) - hasonló tárgy- hasonló tárgy• rématikus index jellegű egyszeri jel (közv. kapcs.) rématikus index jellegű egyszeri jel (közv. kapcs.) - felkiáltás- felkiáltás• tétel jellegű egyszeri jeltétel jellegű egyszeri jel - szélkakas- szélkakas• ikonikus törvényjel (rématikus)ikonikus törvényjel (rématikus) - ábra- ábra• rématikus index jellegű törvényjel rématikus index jellegű törvényjel - mut. névm. „az”- mut. névm. „az”• tétel, egyszersmind index jellegű törvényjeltétel, egyszersmind index jellegű törvényjel - utcai kiáltás- utcai kiáltás• rématikus szimbólum v. szimbolikus réma (törv.jel)rématikus szimbólum v. szimbolikus réma (törv.jel) - köznév, - köznév,

ált. ált.

fogalom: asztalfogalom: asztal• közönséges tétel jellegű szimbólum (törvényjel)közönséges tétel jellegű szimbólum (törvényjel) - javaslat- javaslat• argumentum (szimbólum, törvényjel)argumentum (szimbólum, törvényjel) - szillogizmus - szillogizmus

2.5. az alapvető második trichotómia

- ikonikus jelekikonikus jelek

- indexikus jelekindexikus jelek

- szimbólumokszimbólumok

2.5.1. ikonikus jelek

• ikon - nehéz elhelyezni a kép és a jel között. ikon - nehéz elhelyezni a kép és a jel között. Képnek is lehetne tekinteni, de a képtől eltérően, az Képnek is lehetne tekinteni, de a képtől eltérően, az

ikonban az utalás az elsődleges funkció, a hasonlóság pedig nem a ikonban az utalás az elsődleges funkció, a hasonlóság pedig nem a tárggyal való hasonlóságot fejez ki, hanem a tulajdonságok közötti tárggyal való hasonlóságot fejez ki, hanem a tulajdonságok közötti hasonlóságot. hasonlóságot.

• Tükörkép: ikon-e? Tükörkép: ikon-e? NEM ikon, mert nem is jel. Nem a tárgy helyett áll, hanem a NEM ikon, mert nem is jel. Nem a tárgy helyett áll, hanem a

tárgy tárgy előtt, nem valaminek a helyettesítéseként létezik, hanem előtt, nem valaminek a helyettesítéseként létezik, hanem valaminek a valaminek a jelenléte következtében. De nem is kép. Szintén azért, jelenléte következtében. De nem is kép. Szintén azért, mert a mert a valóságos kép esetében nincs szükség az ábrázolt dolog valóságos kép esetében nincs szükség az ábrázolt dolog jelenlétére. jelenlétére. Pszeudokép.Pszeudokép.

• Pszeudoikonikus jelenségek:Pszeudoikonikus jelenségek:a gyermek által használt bot, ami a lovacskát helyettesíti. Ikon-a gyermek által használt bot, ami a lovacskát helyettesíti. Ikon-

e? e? Problémás. Hiszen valami hasonlóság van, a hosszúság. De Problémás. Hiszen valami hasonlóság van, a hosszúság. De bármit bármit használhatna a gyerek a bot helyett, pl. széket. Hiszen a használhatna a gyerek a bot helyett, pl. széket. Hiszen a botot csupán botot csupán egy kulturális konvenció teszi a ló jelölőjévé. Nincs egy kulturális konvenció teszi a ló jelölőjévé. Nincs semmilyen semmilyen tényleges hasonlóság közöttük. tényleges hasonlóság közöttük.

2.5.2. indexikus jelek

• Az index esetében a helyettesítő és a tárgy számos közös Az index esetében a helyettesítő és a tárgy számos közös tulajdonsággal rendelkezhet, mivel a tárgy meghatározza a tulajdonsággal rendelkezhet, mivel a tárgy meghatározza a helyettesítőt. A helyettesítő és a tárgy viszonya nem korlátozódik helyettesítőt. A helyettesítő és a tárgy viszonya nem korlátozódik csupán a hasonlóságra, mint az ikon esetében. (Tűz = fűst, elhaladó csupán a hasonlóságra, mint az ikon esetében. (Tűz = fűst, elhaladó vad = nyom) Az index azért képes a tárgy felé mutatni, mert a vad = nyom) Az index azért képes a tárgy felé mutatni, mert a tárgyat és a helyettesítő közötti kapcsolatot eleve ismertük!tárgyat és a helyettesítő közötti kapcsolatot eleve ismertük!

• Mentális kapcsolat. A kapcsolat azonban nem csupán fizikai lehet, Mentális kapcsolat. A kapcsolat azonban nem csupán fizikai lehet,

lehet mentális is. Pl. A közlekedési táblán lévő „S” jel és a kanyargó lehet mentális is. Pl. A közlekedési táblán lévő „S” jel és a kanyargó útszakasz közti kapcsolat. Nem fizikai, de az világos, hogy az útszakasz közti kapcsolat. Nem fizikai, de az világos, hogy az útszakasz állapota miatt lesz a jel „S” alakú. útszakasz állapota miatt lesz a jel „S” alakú.

• Alindex. Peirce bevezeti az alindex fogalmát. Ezek nem teljes értékű Alindex. Peirce bevezeti az alindex fogalmát. Ezek nem teljes értékű index jelek. Ide tartoznak a gesztus-indexek (valamire mutató ujj) és index jelek. Ide tartoznak a gesztus-indexek (valamire mutató ujj) és a verbális indexek („ez”, „az” mutató névmás használata). Itt nincs a verbális indexek („ez”, „az” mutató névmás használata). Itt nincs szükségszerű kapcsolat a helyettesítő és a tárgy között, a szükségszerű kapcsolat a helyettesítő és a tárgy között, a kapcsolatot egy emberi döntés hozza létre, és addig áll fenn, amíg kapcsolatot egy emberi döntés hozza létre, és addig áll fenn, amíg ez a döntés érvényes. ez a döntés érvényes.

2.5.3. szimbólum• Maximálisan nyitott jel: a szimbolikus megjelenítés nincs kitéve a kifejezés Maximálisan nyitott jel: a szimbolikus megjelenítés nincs kitéve a kifejezés

beszűkítő hatásának, a szimbólum mindent elmond a tárgyáról. Hiszen maga a beszűkítő hatásának, a szimbólum mindent elmond a tárgyáról. Hiszen maga a tárgy is szimbolikus megjelenítésre utalt.tárgy is szimbolikus megjelenítésre utalt.

• Erőteljesen kifejeződő: a szimbolikus megjelenítődés érzékien kifejeződő Erőteljesen kifejeződő: a szimbolikus megjelenítődés érzékien kifejeződő jellegű és képszerű.jellegű és képszerű.

• Szemantikailag gazdag, poliszémikus: A szimbólum nem csupán rögzíti, hanem Szemantikailag gazdag, poliszémikus: A szimbólum nem csupán rögzíti, hanem megsokszorozza a benne foglalt információt. Egy konkrét szimbólum megsokszorozza a benne foglalt információt. Egy konkrét szimbólum tulajdonképpeni jelentése megfoghatatlan, mivel nem egy pontosan tulajdonképpeni jelentése megfoghatatlan, mivel nem egy pontosan körülhatárolható jelentés az, hanem egy többértelmű jelentéstartalom. Olyan jel, körülhatárolható jelentés az, hanem egy többértelmű jelentéstartalom. Olyan jel, amelynek jelentéstartalma többet és mást is magába foglal, mint, ami amelynek jelentéstartalma többet és mást is magába foglal, mint, ami közvetlenül megjelenik előttünk. Ezért a művészet elsődlegesen szimbolikus közvetlenül megjelenik előttünk. Ezért a művészet elsődlegesen szimbolikus tevékenységnek tekinthető.tevékenységnek tekinthető.

• Érzelmi telítettségű és értéktartalmú: a szimbólum érzelmi reakciókat tud Érzelmi telítettségű és értéktartalmú: a szimbólum érzelmi reakciókat tud kiváltani, a szimbólum egy kultúra értékrendjét is kifejezi.kiváltani, a szimbólum egy kultúra értékrendjét is kifejezi.

• Egységesítő és totalizáló jel: egy kultúrában a szimbólumok nem csupán jelek, Egységesítő és totalizáló jel: egy kultúrában a szimbólumok nem csupán jelek, hanem a kultúra egészének a kifejeződései. A szimbólum modellt, törvényt hanem a kultúra egészének a kifejeződései. A szimbólum modellt, törvényt kínálhat, viselkedési modellként szerepelhet. kínálhat, viselkedési modellként szerepelhet.

2.5.4. ikon, index, szimbólum

Hulk Hulk

ikonicitás indexikalitás

szimbolizmus

izmos Hulk Erő, igazságosság

3.1 Jelek felosztása Schaff szerint

- Természetes jelek Természetes jelek - indexek- indexek- szimptómák- szimptómák

- Mesterséges (igazi) jelekMesterséges (igazi) jelek - nyelv- nyelv- származékos - származékos jelek jelek

szignálokszignálok helyettesítő jelekhelyettesítő jelek

jelzésekjelzések - indexek- indexek- -

szimbólumokszimbólumok

3.2 Schaff jelosztályozása táblázatban

4. A jelek diakronikus felosztása

WALLON…WALLON…

• az ingeraz inger - pavlovi kísérlet: csengőhang- pavlovi kísérlet: csengőhang

• a jelzésa jelzés - medvemorgás a bokorban- medvemorgás a bokorban

• a nyoma nyom - múltbeli, múlandó!- múltbeli, múlandó! - farkasnyom- farkasnyom

• a szimulakruma szimulakrum - utánzat, utánzó cselekvés (mimesis!)- utánzat, utánzó cselekvés (mimesis!)

(participációs mechanizmus!)(participációs mechanizmus!)

• a jelkép (szimbólum)a jelkép (szimbólum) - absztrakt tárgy konkrét kifejezése!- absztrakt tárgy konkrét kifejezése!

• a jela jel - mesterséges konstrukció: kulturális - mesterséges konstrukció: kulturális

alkotás!alkotás!

• Paradoxon: Paradoxon: olyan dolog, amely csak jelként létezikolyan dolog, amely csak jelként létezik

Könyvészet, források:

MORRIS, Ch. William: MORRIS, Ch. William:

PEIRCE, Charles Sanders: PEIRCE, Charles Sanders:

SZILÁGYI N Sándor: Jelek és szimbólumokSZILÁGYI N Sándor: Jelek és szimbólumok

VERESS Károly: Filozófiai szemiotika, Stúdium, Kvár, 1999VERESS Károly: Filozófiai szemiotika, Stúdium, Kvár, 1999