Szentes Városellátó Nonprofit Kft. 6600 Szentes, Kossuth tér 6.

Szentes Városellátó Nonprofit Kft. Székhely: 6600 Szentes, Kossuth tér 6., Tel/fax: 63/400-179, email: hulladek.szentes@invitel.hu Cégj.sz.: 06-09-020280, adószám: 24383684-2-06,

1

Témafelelős: Kiss Ferenc Tárgy: a Szentes Városellátó Nonprofit Kft. üzemeltetésében levő 8253 Révfülöp, Turista u. 1.

sz alatti pihenőház működtetésének felülvizsgálata

SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE

Szentes

Tisztelt Képviselő-testület! Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2015. évi munkatervének megfelelően az alábbiakban előterjesztem a Szentes Városellátó Nonprofit Kft. üzemeltetésében levő 8253 Révfülöp, Turista u. 1. sz alatti pihenőház működtetésének felülvizsgálatáról készített beszámolót. A 8253 Révfülöp 708. hrsz-ú, Turista u. l. sz. alatti, 666 m2 nagyságú ingatlan, földhivatali nyilvántartás szerint a Magyar Állam tulajdona, kezelője a Közalkalmazottak Szakszervezete, (a továbbiakban: MKKSZ) Szakszervezeti Bizottsága (6600 Szentes Kossuth tér 6.). Az ingatlant használatba adási szerződéssel az MKKSZ a Városellátó Intézmény, majd a Szentes Városellátó Nkf. használatába adta. Az üdülő üzemeltetési engedélye alapján nem üzleti célú közösségi szabadidő szálláshelynek minősül, pihenőház-vendégszállás kategóriában. Az engedély szerint a szálláshelyen maximum 16 fő vendég helyezhető el. Az üdülő idényjelleggel, tárgyév június 1-től szeptember 30. napjáig üzemel. Az üdülőben 4 db szoba (1 db 5 ágyas, 1 db 4 ágyas és 2 db 3 ágyas) található, minden szobához tartozik külön tusoló WC-vel, valamint van egy közös társalgó helyiség, és egy mosó helyiség. Főző konyha különálló fa épületben található. Az üdülő felszerelt, a társalgó helyiségben TV, a konyhában alapvető konyhai gépek, eszközök (kávé és teafőző, mikrohullámú sütő, 2 db gáztűzhely, edények), a szobákban hűtőszekrény, a mosó helyiségben mosógép, centrifuga, ruhaszárító és fagyasztó szekrény található. Az üdülő önellátó, a vendégeknek az ágynemű huzatról maguknak kell gondoskodni. Az üdülőben az üdülési szezonban megbízási jogviszonyban gondnok látja el a vendégek fogadásával, az adminisztrációs ügyintézéssel kapcsolatos feladatokat. A Révfülöp Önkormányzat térítésmentesen biztosít vendégkártyát az idegenforgalmi adó fizetésére kötelezett vendégek részére. A vendégkártyák igénylését, nyilvántartását a gondnok végzi, és adja át az üdülő vendégek részére, mellyel az elfogadó helyeken kedvezménnyel vehetők igénybe a szolgáltatások (strand belépő, éttermi szolgáltatás).

2

A Városellátó Intézmény, majd a Szentes Városellátó Nkft. az elmúlt 6 évben az évi tisztasági meszeléseken és az általános karbantartáson kívül az alábbi felújítási munkákat végezte el: • 2011. évben a pincehelyiség gombaölő munkálatai, az 1. sz. szoba felújítása, ajtó cseréje,

valamint a villamos hálózat felújítása történt meg. Értéke 405 eFt. • 2012. évben az épület teljes homlokzat felújítására, részleges ablak cserékre, és

bádogozási munkára, a 2. sz. szoba felújítására, valamint a társalgó helyiség parketta csiszolására került sor. Ezeknek a munkáknak az értéke: 1.878 eFt

Ezen felül az alábbi eszköz és egyéb beszerzések történtek: • 2009. évben eszközpótlás címen 25 eFt kiadás merült fel. • 2010. évben teljes ágynemű és a függöny csere történt 125 eFt értékben. • 2011. évben a berendezések részleges cseréjére került sor 280 eFt értékben (új ágyak,

étkező asztal, székek, a társalgóba szekrény, tv állvány, ülő garnitúra beszerzés) valamint az elhasználódott konyhai és takarító eszközök pótlása megtörtént 48 eFt értékben.

• 2012-ben a szobákba új szekrények, szőnyegek, fotelek, dohányzó asztalok, a társalgóba új tv beszerzésére 306 eFt értékben, valamint az elhasználódott eszközök pótlására került sor 24 eFt értékben.

• 2013. évben 37 eFt értékben, • 2014. évben 20 eFt értékben történtek kisebb eszközpótlások.

Kiadások részletezése 2009-2014. években

Megnevezés 2009 2010 2011 2012 2013 2014Felújítás - - 405 1878 - -Épület karbantartás 75 149 189 222 248 -Berendezés vásárlás - - 280 306 - -Eszköz beszerzések 25 125 48 24 37 20Üzemeltetési kiadások 139 244 240 284 301 550Összesen: 239 518 1162 2714 586 570

Révfülöpi üdülő kiadási, bevételi és a vendégforgalmi mutatóinak alakulása 2009.-2014. évben

Kiadás eFt Bevétel eFt Vendégek száma

Vendég éjszakák

száma

1 vendég által eltöltött idő

fő/nap

üdülő kihasználtsága

%

2009. 239 493 76 488 6,4 24,62010. 518 379 70 376 5,4 27,22011. 1162 548 101 474 4,7 34,32012. 2714 710 155 644 4,1 46,62013. 586 883 157 770 4,9 55,72014. 570 839 137 741 5,4 53,7

3

Összefoglalva: 2009-ben és 2013-ban a bevételek teljes egészében fedezték a felmerült kiadásokat. 2010.-ben 139 e Ft, 2011. évben 614 e Ft önkormányzati támogatásra volt szükség. 2012. évben a jelentős felújítási munkák miatti 2014 e Ft kiadási többlet forrása a Városellátó Intézmény 2011. évi jóváhagyott pénzmaradványa volt. A többi évben önkormányzati támogatásra a révfülöpi üdülő üzemeltetéséhez nem volt szükség. A 2010-es évben a kedvezőtlen időjárás miatt kisebb volt az érdeklődés, ezért felmerült költségek meghaladták a realizált bevétel összegét. 2011. és 2012. évben a jelentős nagyságú felújítási és karbantartási munkák, valamint az eszközökben történt cserék miatt kiugróan magas kiadás mutatkozott. Azonban ennek a fejlesztésnek, és a nagyobb propagandának köszönhetően pozitív változás tapasztalható az üdülési vendég szám és a bevételek nagyságában is. A Városellátó Intézmény, majd a Szentes Városellátó Nonprofit Kft igyekszik a városban propagálni a kedvező árú, szerényebb igényeket kielégítő üdülés lehetőségét. A 2014. évben már az üdülési szezon turnusainak mintegy 80%-ára történtek előjegyzések. Az üdülési díjakban a 2008. - 2011 időszakban nem történt változás. 2011. évben az üdülési díj felnőttek részére 1500 Ft/fő/éjszaka, a 6-14 éves gyermekek részére 1200 Ft/fő/éjszaka mértékre, 2014. évben 1500 Ft/fő/éjszaka, illetve 1300 Ft/fő/éjszaka mértékre emelkedett. 0-6 éves korú gyermekek részére nem kell üdülési díjat fizetni. Az előzőeket figyelembe véve kérjük a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést megtárgyalni és a beszámolót elfogadni szíveskedjen. ……/2014. (II. 28.) Tárgy: Szentes Városellátó Nonprofit Kft. üzemeltetésében levő 8253 Révfülöp, Turista u. 1.

sz alatti pihenőház működtetésének felülvizsgálata

HATÁROZATI JAVASLAT

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete megtárgyalta a Szentes Városellátó Nonprofit Kft. üzemeltetésében levő 8253 Révfülöp, Turista u. 1. sz alatti pihenőház működtetésének felülvizsgálatáról szóló előterjesztést és az alábbiak szerint határoz: Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete elfogadja a Szentes Városellátó Nonprofit Kft. üzemeltetésében levő 8253 Révfülöp, Turista u. 1. sz alatti pihenőház működtetésének felülvizsgálatáról szóló beszámolót.

A határozatról értesítést kap: 1./ Szentes Város Polgármestere 2./ Szentes Város Jegyzője 3./ Szentesi Önkormányzati Hivatal Tervezési Iroda irodavezetője 4./ Szentes Városellátó Nonprofit Kft. ügyvezetője Szentes, 2014. február 5.

Tisztelettel: Varga Sándor ügyvezető

1  

TÁJÉKOZTATÓ A SZIGLIGETI ÜDÜLŐTÁBOR TEVÉKENYSÉGÉRŐL, ÉSA FEJLESZTÉS LEHETSÉGES IRÁNYAIRÓL

A Szentes Városi Üdülőtábor 1994-től a Szentesi Családsegítő Központ kezelésében

működik. Üzemelését illetően szezonálisan nyitva tartó, nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely. Fő profilja a gyermek és ifjúsági korosztály táboroztatásán túl, családok, baráti társaságok, szakmai csoportok rekreációjának, szabadidős, szakmai, prevenciós, ismeretbővítő és erdei iskolai programok biztosítása. Tevékenységét, működésének rendjét többek között a 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról, a 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről, a 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről, a 2/1991. (V. 18.) NM rendelet a tanuló ifjúság üdülésének és táborozásának egészségügyi feltételeiről és a 62/2011. (VI. 30.) VM rendelet a vendéglátó-ipari termékek előállításának és forgalomba hozatalának élelmiszerbiztonsági feltételeiről szóló jogszabályok szabályozzák. Az üdülőtábor területén egyidejűleg maximum 106 vendég elhelyezésére van lehetőség 10 db üdülőházi szobában (2-5 ágyas) és 10 db faházban (8 ágyas).

A működést meghatározó körülmények

Az üzemeltetési jog átvételét követően (1993) az intézmény felmérést végzett az épületek és építmények állagát és az üdülési és táborozási szokásokat illetően és az akkori igényeknek megfelelően próbálták a szabadidős programjaikat összeállítani és a potenciális vendégkörnek megajánlani. Szem előtt tartva azt a tényt, hogy az üdülés, a táborozás, egyszóval a turizmus az emberek környezetváltozással egybekötött élményszerzésére irányul, melynek igénye bármilyen gazdasági helyzetben fennáll. Az ez irányú keresletet objektív és szubjektív körülmények befolyásolják. Az előbbit befolyásoló tényezők például az adott tábor, üdülés ára, a közlekedés módja, a szálláshely vonzereje, az egyén jövedelmi viszonyai. Szubjektív körülményeknél fontos szerepet játszik a média, melynek tudatformáló hatása egyre növekszik. Az írott és elektronikus csatornák divatot diktálnak és igényeket, majd szükségleteket teremtenek. Egy család, egy iskolai csoport, egy munkahelyi kollektívaéletében a fárasztó hétköznapok után, a közösen eltöltött idő szabadidős programokból, többnyire kirándulásokból, utazásokból áll, aminek egyik fő célja az, hogy minél több tudáshoz, kultúrához, történelmi, ismeretekhez jussanak, megismerjék egymást és ezáltal igazi összetartó közösségé formálódjanak. Mivel a társadalmunk alapvetően a munka, hivatás valamint a szabadidő köré szerveződik ezért e két területen megjelenő célok köré épültek az üdülőtábor programjai. Figyelembe véve, hogy a szabadidő vagy üdülő turizmus esetén a cél a pihenés, a kikapcsolódás, az élményszerzés. Az üdülés a turizmus kezdeti időszakától egészen napjainkig jellemző utazási, helyváltoztatási motiváció, a legnagyobb tömegeket mozgatja meg. Az üdülőturizmusnál a helyváltoztatás mindig a kedvezőbb természeti környezet igénybevételére irányul. Az emberek legfőbb motiváló ereje a környezetváltozás iránti igény, a szabadidő legoptimálisabb eltöltésének vágya, mely eléréséhez rendelkezik e cél érdekében mobilizálható jövedelemmel. A vonzó természeti környezet esetünkben adott, hiszen az üdülőtábor a Balaton északi részének egyik legszebb részén, Szigligeten található.

Az üdülőturizmusban részt vevők lényegében két alaptípusra oszthatók. Az egyikbe tartoznak azok, akik csak pihenni, kikapcsolódni akarnak, a másik csoportba azok, akik a cselekvést, az aktivitást, az aktív pihenést aktív pihenést tartják az üdülés fő céljának. Ide sorolhatjuk az úszást, teniszezést, csónakázást, kirándulást stb. Minden üdülőtípusnál

2  

megtalálható a hétköznapi környezetből való kiszakadás igénye, a kedvezőbb éghajlati viszonyok keresése. Az üdülőturizmus rendszerint szezon jellegű, igazodva a szabadságolási szokásokhoz, a tanintézmények szüneteihez, tanterveihez. A természeti tényezők és a szabadság szerepe miatt az üdülőturizmus területileg és időben is rendkívül koncentráltan jelentkezik.

Az üzleti vagy hivatás-turizmusban résztvevők magatartása és motivációja eltér a szabadidő turizmusban résztvevőktől. Itt a legfőbb hangsúly nem az élményszerzésen és kikapcsolódáson van, hanem a haszon,- illetve jövedelemszerzésen, a karrierépítésen, illetve speciális ismeretek megszerzésén. A turizmus e két területén jelentkező kereslet kielégítése érdekében az üzemelési időt is úgy határozták meg, hogy az a szálláshely szezonális jellege miatt a lehető legszélesebb intervallumban biztosítson elérhetőséget. Szabadidős és egyéb programjaiknál is főleg az említett két területre koncentráltak. Az üdülőturizmus területén belül többek között a közoktatási intézmények szorgalmi idejében erdei iskolai programokat, csapatépítő tréningek szervezését végzik, főszezonban tematikus (népzenei, kézműves, sport, alkotó, zenekari, szociális stb.) táborokat szerveznek.

2014. évi működés bemutatása A 2014. évi turisztikai szezon fő célkitűzése volt, hogy a kínált programok által a vendégek minél szélesebb köréből jelentkező rekreációs, turisztikai, nevelési és oktatási, valamint kulturális igényeket, programjaikon keresztül a körülményeinkhez képest, lehető legjobban kielégíthessék. Az üdülő vendégforgalmának növelése érdekében 2014. évi turisztikai szezon tervezése és szervezése kapcsán több alternatívát vizsgáltak meg, illetve egyeztetések folytattak a szervező partnerekkel. Szükségessé tette ezt az ifjúsági turizmus átalakulása, az erdei iskolák, az osztálykirándulások, nyári táborok drasztikus csökkenése. Ennek okait vizsgálva megállapítható, hogy az ez irányú motiváltságot jelentősen befolyásolja a családok szűkülő anyagi forrása, az Erzsébet program által szinte teljes egészében finanszírozott Erzsébet táborok által kínált programok. Ezt a tényt alapul véve külföldi ifjúsági és diákcsoportok fogadására, csereüdültetésre tettek ajánlatot, kihasználva a Hévíz Airport közelségét, azonban a tábor által biztosított infrastruktúra jelenlegi állapota miatt a szervező partnerek másik ifjúsági szálláshellyel szerződtek. Figyelembe véve azt a tényt, hogy egyre kevesebb az igény a program nélküli, kifejezetten csak a pihenést szolgáló táborokra. Ennek kapcsán több tábori turnust tematikus programmal töltöttek, meg és ezt az új turisztikai terméket kínálták a vendégeknek. A tematikus táborok lebonyolításához szakmai partnereik segítségét kérték. A szezon vendégforgalmát jelentősen meghatározta a családok tovább szűkülő anyagi forrása, a szociális alapon igényelhető üdülési támogatás felhasználásának korlátozása, a diákcsoportok határon túli táborozásának ösztönzése, támogatása, mellyel egy időben a belföldi táborozások támogatásának nagyarányú csökkentése, majd megszüntetése. Sikeresen megszervezték a már hagyományosnak mondható népzenei, népi mesterségek, fizikai, csillagászati, bibliai, fúvószenekari és néptánc szaktáborokat. Bár itt is megfigyelhető a résztvevők számának némi csökkenése. Ezeken túl osztálykirándulásoknak, családi üdüléseknek biztosítottak lehetőséget. Egyre gyakoribbá vált a kerékpáros turizmus fellendülésének következményeként az egy-két éjszakás tartózkodás. A turisztikai szezon meghosszabbítására tett erőfeszítés keretében ebben az évben először a hagyományos Szigligeti Süllőfesztivál programját bővítették azon városok, települések programjával, mely települések kötődnek valamely módon Szigligethez. Ezt a programsorozatot Szentes város nyitotta meg. A fesztivál díszvendégeként sikerült színvonalas programokkal bemutatni városunkat.

3  

Az egy főre eső vendégéjszakák száma 2014-ban 3,3 nap.

A foglalkoztatás szabályaiban bekövetkező változások miatt kisebb gondot okozott a nyugdíjas munkaerő alkalmazása, mivel a nyugdíj mellett párhuzamosan nem vállalhatnak munkát a közszférában. Ezzel a ténnyel a következő években is szembe kell nézni. A rendelkezésre álló státuszokat mindig a létszámoknak megfelelően töltik fel, mindig annyi munkatársat foglalkoztatva, amennyire feltétlenül szükség van. A 2013. évben júniustól augusztusig 2 fő szezonális munkást foglalkoztattak. Július és augusztus hónapban diákmunkások segítették a feladatellátást.

A tárgyi feltételek terén elmondható, hogy az üdülőtábor a kategóriájának megfelelően biztosítani tudja a vendégek elhelyezését, étkeztetését. Azonban a vendégkörnél fokozottabban jelentkezik a komfortosabb, magasabb szolgáltatást nyújtó szálláshely iránti igény. Megfigyelhető, hogy leggyorsabban a magasabb komfortfokozatú szobák kerülnek értékesítésre. A szeszélyesebbé váló időjárás miatt több esetben előfordult, hogy az üzemelési időben extrém hideg fogadta a nyaraló vendégeket, és mivel nem fűthetőek a szobák, ezért előfordult, hogy hamarabb elhagyták, vagy lemondták a szállást. A jelenlegi szűkös gazdálkodási keretek nem teszik lehetővé, az önerős fejlesztéseket, a korszerű eszközök beszerzését, a képzett munkaerő foglalkoztatását, mely gátolja az ellátás színvonalának fejlődését. A létesítmény infrastrukturális fejlesztése továbbra is szükségszerű, fontos lenne a kőépület fűthetőségének megoldása, mely által az üdülési szezon meghosszabbítható lenne, mely által a bevételi források is bővülnének. A fejlesztés lehetséges területei a későbbiekben kerül bemutatásra. Az üdülőtábor gazdálkodásáról elmondható, hogy bevételei fedezik a működés költségeit.

A bevétel optimalizálása érdekében elengedhetetlen egy jó szolgáltatási árstruktúra és árképzési stratégia kialakítása. A szolgáltatásaik kínálati értékének meghatározásához alkalmazott árstratégia célja a befektetett ráfordítások gazdaságos megtérülésében, az ár és a nyereség stabilitásában, a versenyhelyzet erősítésében, az elért pozíció fenntartásában, javításában és a versenytársak mindenkori árstratégiájának, operatív árintézkedéseinek figyelemmel kísérésében fogalmazható meg. A turisztikai szolgáltatásaik stratégiai árképzésére alapvetően a következő tényezők hatnak:

- a nyújtott szolgáltatásaik ráfordításai (beszerzési ár, transzformációs, marketing és egyéb közvetlen költségek, közvetett költségek),

- az értékesítési utak (közvetlen és közvetett értékesítési csatornák – hatással a közvetett költségekre),

- a potenciális vendégkörük turisztikai szolgáltatások iránti költési készsége és értékítélete,

- a turisztikai szolgáltatások régiós árai és ebből kiemelten a versenytársak árai, - a szolgáltatásaik specialitása, egyedi jellemzői.

A fentieken túl számolniuk kellett a kereslet – kínálat arányával, különösen ennek szezonális és területi vonatkozásaival. Az itt vázolt bonyolult hatásmechanizmusnak oly módon kell eleget tenniük, hogy a szolgáltatásaik árai megfeleljenek a hatékonysági és gazdaságossági követelményeknek. Magyarországon a turisztikai szolgáltatások árai a szabad árképzés körébe tartoznak. Ez a szolgáltatást végzőknek viszonylag és látszólag szabad mozgásteret biztosít, azonban a fenti tényezők e mozgástér igen erős korlátaira utalnak (ráfordítási, keresleti, kínálati, regionális árkorlátok). Áraik kialakítását három módszer együttes alkalmazásával végezik. Az árképzés alsó határát jelentő költség-alapú módszer meghatározza egy-egy szolgáltatás, szolgáltatáscsoport minimális árát. A maximális árat a kereslet-alapú módszerrel határozzák meg. A két

4  

módszer által meghatározott kínálathoz alkalmazkodik a versenytárs-alapú módszer, melynek segítségével, az előző két módszer által kijelölt sávon belül határozzák meg a stratégiának megfelelő reálisan alkalmazható szolgáltatási áraikat. A gazdálkodás alakulása az elmúlt öt éves időszakban: A gazdálkodás elemzésénél fontos figyelembe venni a makro és mikro gazdasági folyamatok turizmusra közvetett és közvetlen módon gyakorolt hatását, munkáltatók által adható munkabéren kívüli juttatások változásait, valamint a vendégkör összetételét. Az üdülőtábor szolgáltatásit igénybevevők körénél jelentkező üdülési szándék megvalósításában döntő fontosságú tényező a cafetéria elemként, vagy szociális alapon adható üdülési támogatás. Ezek változásai a többi gazdasági mechanizmus mellett, egyértelműen kimutatható a pénz és vendégforgalmi adatokban, melyeket az alábbi táblázatok tartalmaznak. A népszerű üdülési csekk 2011-től megszűnt, majd ezt követte új cafetéria elemként a Széchenyi Pihenőkártya, valamint a szociális alapon igényelhető üdülési támogatás, melyek felhasználhatósága csak az adományozóval szerződött, kizárólag állami költségvetésből fenntartott üdülőkben lehetséges. Ez által a szociális rendszerben támogatott vendégek már nem tudták igénybe venni az üdülőtábor szolgáltatásait. Fontos befolyásoló tényező volt a gyermek és ifjúsági pályázatok által nyújtott támogatások átalakítása is, ahol jelenleg prioritásként a határon túl megrendezendő táborok finanszírozása szerepel.

Fejlesztési lehetőségek vizsgálata

A fentiek miatt fontos feladatuk, a szolgáltatási piacon betöltött pozíciójuk fenntartása, fejlesztése. Ennek érdekében folyamatosan nagy hangsúlyt fordítanak lehetőségeikhez képest szolgáltatásaik fejlesztésére, regionális szerepének, egyediségének megtartására. Ezeket a szolgáltatási termékfejlesztéseket egyrészt a település turisztikai adottságának, másrészt a potenciális vendégkör igényeinek, javaslatainak figyelembevételével tervezik és végzik, kutatva és kihasználva az e célra rendelkezésre álló külső pénzügyi forrásokat.

1706014626

1693915686

1846816317

15137 15545 15099 15868

0

5000

10000

15000

20000

2010 2011 2012 2013 2014

Az üdülőtábor pénzforgalmának alakulása 2010‐2014 (eFt)

Bevétel Kiadás

5  

A fejlesztés lehetséges irányának meghatározásához, szükséges megvizsgálni a vendégforgalmat, annak összetételét és a forgalmat pozitívan, illetve negatívan befolyásoló gazdasági és társadalmi változásokat, azok hatásait, valamint a szálláshely adottságait, színvonalát.

Az első diagramon 10 év vendégforgalmának adatait rögzítették, függetlenül a szállás kategóriától, korcsoporttól.

A forgalmat elemezve látható, hogy 2006-os évben mind a vendégszám és mind a vendégéjszakák terén egy mélypont jelentkezett.2005-ben megszületett a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia, mely kiemelt turisztikai régiónak tekintette a Balatont, és kiemelt feladatnak a szolgáltatások színvonalának emelését, a balatoni turisztikai szezon meghosszabbítását. Ennek érdekében két pályázati lehetőség kihasználásával éltek az üdülőtábor üzemeltetői, melynek eredményeképpen 7.380 ezer Ft támogatásban részesültek. Ez az összeg és a saját forrás együttesen fedezetet biztosított a kőépület földszinti szobáinak komfortosabbá tételéhez, a konyha földgázzal történő ellátására, a faházak belsejének felújítására. A munkálatokat 2006-ban a szezonzárást követően kezdték el, és 2007. szezonkezdésre el is készült a felújítás. Ezt a tényt a marketing tevékenységükben kommunikálták és már 2007-ben ugrásszerűen megnövekedett a vendégszám. Az ezt követő években a vendégszámot viszonylag lassú csökkenés, majd egyfajta álladóság jellemzi. A vendégéjszakák számában némi ingadozás mellett, gyorsabb csökkenés tapasztalható. 2009. évben már a válság éreztette hatását az országban is. Ez és az üdülési csekkrendszer kivezetésének híre némi motivációt jelentett az utazni szándékozóknak. A motiváció alapja a birtokukban lévő üdülési csekkek elköltése, és a szűkülő pénzügyi források következtében a jövőbeni utazási korlát lehetett. Ez a tendencia 2011-ig megfigyelhető, majd ebben az évben az üdülési csekk helyett bevezetésre kerülő Széchenyi Pihenőkártya pozitív hatása jelentkezett a némileg emelkedő vendégéjszakák számában.

A fent vázolt folyamat megfigyelhető az alábbi két táblázatban is, ahol már a két szállásegységre és korcsoportra lebontva elemezhető a vendégforgalom. A faházban történő szállásigény elsősorban a gyermek és ifjúsági korosztálynál, míg az üdülőházi szálláshely a felnőtt korosztályban, családoknál a jellemző.

17301129

19461510 1567 1330 1161 1301 1231 1292

6255

4585

6650

5612 59065124

39404528 4128 4338

01000200030004000500060007000

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

Vendégszámok és vendégéjszakák alakulása 2005‐2014

Vendég összesen Vendégéjszakák

6  

A diagramon megfigyelhető, hogy a gyermek és ifjúsági korosztály számára nyújtott belföldi táborozás támogatására irányuló pályázati források 2008. évtől kezdődő beszűkülése negatív hatást gyakorolt a forgalomra. Megszűntek az erdei iskolai programokra szánt anyagi források, helyette a határon átnyúló táborok élveznek intenzívebb pályázati támogatást. A vendégek számában lassú, míg a vendégéjszakák számában erőteljesebb csökkenés figyelhető meg. Ebből adódik, hogy a kikapcsolódásra, a rekreációra való hajlandóság megmaradt, viszont az erre a célra mobilizálható források csökkenése miatt, az egy vendég által eltöltött vendégéjszakák száma egyre kevesebb.

Mindkét szálláshelytípusnál a 2012. évben a vendégek számát és a vendégéjszakákat illetően kisebb emelkedés mutatkozik, mivel a Társadalmi Megújulás Operatív Program támogatási rendszerében nyertes pályázó kétturnusos, személyiség-fejlesztő táborának helyet biztosítottak, mely közel 900-zal növelte a vendégéjszakák számát. Sajnos ez a lehetőség már nem állt rendelkezésre a szálláshelynek.

1221753

14171102 1195

938 837 893 914 7701074604

1147892 975

688 698 693 672 582147 149 270 210 220 250 139 200 242 182

4189

2804

4488

34503956

3417

25043026

27052306

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

Vendégforgalom 2005‐2014 FaházakVendég összesen Gyermek Felnőtt Vendégéjszakák

509376

529408 372 392 324 408 317

522

26088

19270 123 137 40 85 69

193249 288 337 338 249 255 284 323 248352

2066

1781

2162 21621950

1707

1436 1502 1423

2032

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

Vendégforgalom 2005‐2014 ÜdülőházVendég összesen Gyermek Felnőtt Vendégéjszakák

7  

A vendégforgalmat befolyásoló tényezők között fontos szerepet tölt be a szálláshely minősége. A Szentes Városi Üdülőtáborban az infrastruktúra javítása érdekében 1995- től folyamatosan, a rendelkezésre álló anyagi források függvényében az alábbi felújítások valósultak meg:

‐ Az ifjúsági tábor területén felépítésre került nemenként elkülönített közös használatú WC épület.

‐ Az ifjúsági tábor területén megvalósításra került egy közös használatú vizesblokk, nemenként elkülönített tusolóval, mosdóval.

‐ Megvalósították a terület tereprendezését, fásítását, sátorhelyek, gépkocsi parkolók kialakítását

‐ Felújításra került az üdülőház tetőszerkezete, melyet cserépfedéssel láttak el. ‐ A földszinti négy szobában kialakításra kerültek fürdőszobák WC-vel, tusolóval. ‐ Egy szoba mozgáskorlátozottak számára átalakításra került. ‐ Az üdülőépületben felújításra került, a vizesblokk. ‐ Az ebédlő épületét új, hőszigetelt nyílászárókkal látták el és kiépítették a fűtésrendszer

csőhálózatát, valamint új kézmosó-helyiség került kialakításra. ‐ Felépítésre került a tálalókonyha, felújították a konyha épületét a HACCP

minőségbiztosítási rendszernek megfelelően. ‐ A faházak belső falazatát gipszkarton burkolással újították fel. ‐ Modernizálták az ingatlan területén a szennyvíz-elvezetését, rákötötték az épületeket a

csatornahálózatra. ‐ Bevezetésre került a konyha épületébe a földgáz. ‐ Elvégezték az üdülőház külső hőszigetelését, újravakolását. ‐ Személyzeti pihenő és iroda került kialakításra a konyha tetőterében.

A további fejlesztés lehetséges területei:

1. Szálláskorszerűsítés az ifjúsági tábor területén A vendégforgalom szinten tartása, illetve növelése érdekében további felújítási munkák válnak szükségessé. Az ifjúsági tábor területén lévő faházak 1974. október 20-án kerültek üzembe helyezésre, koruk lassan eléri a 40 évet. A folyamatos karbantartás ellenére már csak részben felelnek meg a vendégkör igényének. Egy faházban 8 fő elhelyezésére van lehetőség, ezért a házak kihasználtsága magasabb, mint a rendelkezésre álló ágyaké. Az utóbbi időben jellemzően a kisebb létszámú, gyermek és ifjúsági csoportok, családok keresik fel szálláshelyet. Ez a tény és a komfort nélküli, megviselt állagú faházak szükségessé teszik a szálláshely modernizálását. Ez a program tartalmazná a lakófaházak teljes cseréjét, valamint az üdülőház teljesítését a szakaszolható fűtésrendszer kialakításával. Ezek megvalósulásával lehetővé válna üdülőházban a szezon meghosszabbítása, a hideg hónapokban a vendégek fogadásával. Az új, komfortos faházakban nyújtott szolgáltatás új vendégkör bevonását tenné lehetővé. Az üzemeltető a Szentesi Családsegítő Központ a fenti két terület felújítására vonatkozóan árajánlatokat kért a kivitelezésre vonatkozóan. A faházak cseréjét illetően a legkedvezőbb ajánlatot az E-32 típusú faházra az Erdért Zrt adta. A faházakban két hálószoba, egy nappali, kis főzőfülke vagy gardrób és egy fürdőszoba alakítható ki, és maximálisan 6 fő helyezhető el.

A faház alapterülete 30 m2, (a jelenlegi egy légterű faházak 23m2) 1. Nappali: 10,08 m2 2. Háló: 7,54 m2 3. Háló: 7,54 m2 4. Zuhanyfülke: 2,48 m2 5. Főzőfülke: 2,44 m2

8  

Az E-32 típusú faházak műszaki jellemzői a mellékletben részletezve:

A faház szerkezetkész ajánlati ÁFA-s ára: 2.858.900,- Ft Alapozás, aljzatbetonozás, a régi alapok bontása, szállítása: 500.000,- Ft Összeszerelési díj: 285.750,- Ft Villanyszerelési és szerelvényezési munkák, 127.000,- Ft Vízvezeték-szerelési, szerelvényezési és burkolási munkák: 499.600,- Ft Bútorok, berendezési tárgyak: 450.250,- Ft Összes tervezett bekerülés 1 db faházra: 4.721.500,-Ft 9 db faház esetében: 42.493.500,- Ft Az üdülőtábor jelenleg 9 db 8 férőhelyes 23 m2-es szintén ERDÉRT típusú faházakkal rendelkezik, melyek az üzembe helyezésük óta eltelt 40 év alatt, a folyamatos karbantartás ellenére elhasználódtak, a faszerkezeti elemek korhadásnak indultak, berendezési tárgyai, bútorai cserére szorulnak. Az elkövetkezendő időben elkerülhetetlenné válik a teljes felújításuk, vagy a jelenleg némileg költségesebb, de hosszabb távon jövedelmezőbb megoldás, a faházak teljes cseréje. Az új faházak 6 személy együttes elhelyezésére nyújtanának jogszabályi előírásnak megfelelően, kényelmes, komfortos és kulturált elhelyezést, melyek szükség esetén pótágyazhatók lennének. Alkalmasak lennének továbbra is diák és ifjúsági csoportok fogadására, de emellett lehetővé válik családok és baráti társaságok fogadására is. Ezzel a megoldással lehetőség nyílna az egyre csökkenő gyermekcsoportok mellett a fokozottan jelentkező egyéni és családi üdülésekre, valamint szakmai tréningekre irányuló igények kielégítésére is. Ezzel egyidejűleg a magasabb komfortfokozatot igénylő és kikapcsolódni vágyó személyek bővíthetik az eddig kialakított vendégkört.

2. Fűtésrendszer kiépítése és nyílászárócsere az üdülőházban A vendégéjszakák növelése érdekében a fejlesztés másik területe az üdülőház fűthetőségének megvalósítása lehet. Itt jelenleg összesen 4 db komfortos, és 6 db félkomfortos szobában 34 vendég egyidejű elhelyezésére van lehetőség. Mivel a vendégszobák nem fűthetők, ezért csak szezonálisan értékesíthetőek jelenleg. Szeszélyes időjárás alkalmával az üdülési szezonban is előfordul, hogy a hidegre való tekintettel hamarabb hazamennek, vagy lemondják a foglalásukat a vendégek. Ennek kiküszöbölésére és a nyitva tartás meghosszabbítása érdekében a fűtés kialakítására vonatkozóan az üzemeltető 2009-ben már készíttetett árajánlatot. Az árajánlatok egyrészt a komfortos szobákban és az ebédlőben a már részben kialakított fűtésrendszer befejezését, a többi szobában, a közösségi és a kiszolgáló helyiségekben pedig, szakaszolhatóan működtethető rendszer kiépítését tartalmazza, másrészt a nyílászárók hőszigeteltre történő cseréjét tartalmazza, az adott évre vonatkozó áron. Ezek alapján a: Fűtésszerelési munkák szerelvényekkel: 4.907.280,- Ft 2015-re kalkulált áron számolva (tekintettel az évi infláció mértékére): 6.032.000,- Ft A nyílászárók cseréjére vonatkozó legkedvezőbb ajánlat: 2.882.900,- Ft 2015-re kalkulált áron számolva (tekintettel az évi infláció mértékére): 3.543.800,- Ft

9  

3. Szabadidőpark kialakítása A fejlesztés harmadik lehetséges iránya a családbarát jelleg bővítését célozná meg. Korábbi terveink között szerepelt az ifjúsági tábor délnyugati területén található egy nehezen megközelíthető, kihasználatlan telekrész cseréje az üdülő alatti telekrésszel. A csere lebonyolítására 2014-ben a Képviselő Testület felhatalmazásának birtokában tárgyalást kezdeményeztek a telek tulajdonosával. Ez a tárgyalás a tulajdonos betegsége, majd halála miatt meghiúsult. Ezt követően az örökösök azt a tájékoztatást adták, hogy ők egyelőre nem szándékozzák a telket elcserélni. A kialakult helyzet követően a fejlesztés ezen iránya már csak a meglévő, eddig kihasználatlan telekrészen valósulhatna meg. Itt kialakítható lenne egy szabadidő park, szabadtéri gyermekjátékokkal, foglalkoztató pavilonnal. Ez az innováció további rekreációs lehetőségeket jelentene az érkező vendégek számára, egy optimálisabban hasznosítható, családbarát, gyermek centrikus környezetben

Bruno Escape játszótér: 236.900,- Ft Kerti pavilon : 6m x 12m-es faszerkezetű 780.000,- Ft Kerti pavilon alapozás, térburkolás: 500.000,- Ft Gyermekhomokozó: 76.200,- Ft Kerti sakk, teke: 203.200,- Ft Parkosítás, növények, tereprendezés: 180.000,- Ft

Szabadidőpark kialakításának összes költsége: 1.976.300,- Ft Innovációs költségek összesítése

Fejlesztés sorszáma Fejlesztési terület Tervezett fejlesztési költség

ÁFA-val

1. Faházak cseréje, berendezése 42.493.500,- Ft

2. Üdülőház fűtés kiépítése 6.032.000,- Ft Üdülőház nyílászárócsere 3.543.800,- Ft

3. Szabadidőpark kialakítása 1.976.300,- Ft Beruházás tervezett összes költsége: 54.045.600,- Ft

A fejlesztések várható hatásai: Minden turisztikai beruházás – a multiplikátorhatáson keresztül – tovagyűrűző hatást indít el a mikro- és a makrogazdasági rendszerben, mivel a kibocsátás és a foglalkoztatottság bővülését eredményezi. E bővülés mindig nagyobb, mint maga az eredeti megrendelés vagy beruházás. E hatások előzetes számszerűsítése nem egyszerű, mivel azt tapasztalati és becsült adatok alapján lehetne elvégezni. Azonban, ha figyelembe vesszük a 2006. évi szálláshely-fejlesztési beruházás hatását, eltekintve az egyéb, forgalmat pozitívan, vagy negatívan befolyásoló társadalmi és gazdasági hatásoktól, megállapítható, hogy a vendégek száma 88 %-kal, az eltöltött vendégéjszakák száma 60%-kal emelkedett. Ez a tény az innováció közvetlen hatásának könyvelhető el. A hatások jelentős része azonban csak hosszabb távon jelentkezik. Míg egy szálláshely-fejlesztés már akár rövidtávon is jelentős keresletélénkülést eredményezhet, addig egy szemléletformáló akció, egy-egy turisztikai attrakció, természeti látnivalók igazi hatásai csak sokkal hosszabb távon, a látogatók környezeti tudatának formálása és a lakosság mind nagyobb hányada részéről környezettudatosabb életmód

10  

kialakulása révén mutatkoznak meg. Ezeket a hatásokat számszerűsíteni azonban gyakorlatilag lehetetlen. A turizmus hatásainak egzakt mérésére nincs kidolgozott, kiforrott és egységesen elfogadott módszertan. Mindenesetre a pontos forgalmi eredmények meghatározása majd csak a rendelkezésre álló adatok birtokában lehet. Annyi viszont egyértelműen megállapítható, hogy a fentebb vázolt első és második terület fejlesztése esetén közvetlen hatásként vendégforgalom és ennek kapcsán bevétel növekedés várható. A beruházás megvalósulásával az ingatlanok értékének növekedése következtében növekszik az Önkormányzat vagyona is és bevétele. Hosszabb távon a bevétel növekedésnek köszönhetően a működtető intézmény, jelen esetben a Szentesi Családsegítő Központ a bevétel növekedésének mértékével egyezően kevesebb önkormányzati támogatást igényelne további feladatainak ellátására.

Kérem a T. Képviselő-testületet, hogy a tájékoztatást elfogadni szíveskedjen.

Szentes, 2015. február 10.

Tisztelettel:

Gál Antal

Szentesi Családsegítő Központ

igazgatója

11  

MELLÉKLET E-32 típusú faházak műszaki paraméterei A faburkolatú házak 1,60m-es modulhálóba illeszthető, kiselemes panelrendszerrel készülnek.

Az 1,60x2,40x0,10m méretű MULTI-MODUL külső elemek csavaros kötéssel kapcsolódnak egymáshoz.

Alapozás: Adaptáló tervező feladata, az építkezés helyszínének geodéziai és talajmechanikai adottságainak megfelelően.

Nem zsugorodó, nem agresszív jó teherbírású talaj esetén min. 30 cm sávalap javasolt fagyhatárig a teherhordó falak alá. Lábazat min. 30 cm.

A fogadószint lehet pincefödém is. Földszinti padlószerkezet: Adaptáló tervező feladata. Javaslat felülről lefelé: Burkolat Aljzatbeton 6 cm Talajnedvesség elleni szig. 2 rtg. Szerelőbeton 10cm Kavicságy 15 cm tömörítve. Igény esetén 5 cm lépésálló hőszigetelés, úsztatva, párazáró fóliával vízszigetelés felett. Felépítményi szerkezet: ERDÉRT MULTI-MODUL favázas szendvicspanel szerkezeti

rendszer elemeiből készül Talpkoszorú: 68*45 mm fenyő-fűrészáru alaphoz lekötő vassal rögzítve. Külső fal: 1600*2400*98 mm méretű szendvicspanelek, csavarozott kötésekkel

egymáshoz rögzítve. Vázszerkezet: 68*45 mm I.-II.osztályú fenyő keret, két függőleges osztóbordával. Rétegrend kívülről befelé: 19 mm fenyő faházborító (vízszintes) 18 mm légrés 50 mm üveggyapot hőszigetelés 0,15 mm PE fólia 10 mm V-20 forgácslap Gyárilag kerülnek elhelyezésre a hőszigetelt üvegezésű nyílászárók. Általánosan használt

nyílászáró méretek: 60*60, 120*60, 120*120, 100*210, 140*210. Válaszfalak: 1600*2350*60 mm méretű, hőszigetelés nélküli elemek, szegezett

kapcsolattal. 40*40 mm vázszerkezet két álló bordával, kétoldalt 10-10 mm V-20 forgácslappal. Igény szerint a vizes helyiségekbe OSB forgácslapot kell használni. Standard belső ajtó méretek: 75*210, 90*210, 100*210, 140*210. Födém: 1600*1600*60 mm méretű hőszigetelt mennyezet elemek a rácsos tartó alsó övére

szegezve. Az épületen belül, a teljes mennyezetet 12 mm-es tűzálló gipszkartonnal kell borítani. Fedett terasznál lambéria borítású, szigetelés nélküli, egyébként üveggyapot szigetelés

forgácslap borítással. Tetőszerkezet: Szeglemezes rácsos tartók (8 m fesztávig) a falpanelhez lekötő vassal

csavarozva. A rácsos tartók tengelytávolságát a tetőfedő anyag határozza meg. Hullámlemez fedés esetén 1, 6 m. Zsindely, cserépfedés esetén 0,8 m.

12  

Tartozékok: Párkánydeszka, veréb- ereszdeszka, takarólécek gyalult fenyő-fűrészáruból készülnek.

Szegek, csavarok, lekötő vasak felületkezeltek. Faanyagvédelem: Gyárilag, mártásos vagy telítési technológiával WOLMANIT QB-1.

égéskésleltető védelem minden szerkezeti anyagra. Külső látható felületek XYLADEKOR CLASSIC FENYŐ bevonattal készülnek.

Tűzállóság: A MULTI-MODUL elemrendszerből felépített épületek a külső teherhordó falszerkezete a V. tűzrendészeti kategória követelményeinek felelnek meg. (RE 15 D)

A külső elemek belső falfelületeit a szerkezet helyszíni szerelésekor 12 mm-s tűzálló gipszkartonnal kell borítani.

Állékonyság: A külső falak, valamint a tetőszerkezet max: 8,0 m fesztávolság esetén képes elviselni a szerkezet saját súlyán kívül az MSZ 15021/1 alatti szabványban előirt terheket, max: 300 m tengerszint feletti magasság alatt.

Ütésállóság: Kis ütésállósági kategóriába tartoznak a külső falak, kielégítve az MSZ 04-321/2 követelményeit.

Légzárás, csapóeső állóság: Panelcsatlakozás "normál légzárású" kategóriába tartozik. Ablakos elemek "kis légzárású" kategóriába sorolhatók. Az ablakok az MSZ 9384/4 vízzárási követelményeknek megfelelnek. Csapóeső állósági követelményeknek az ablakok és panelcsatlakozások megfelelnek. Szerelvényezhetőség: A szerelvényeket keretnél vagy bordánál facsavarral kell felerősíteni.

A csővezetékeket a keretre facsavarral felerősített bilincsekkel kell rögzíteni. Nyomó- és ejtő-vezetéket falon kívül kell vezetni. Célszerű padlón álló berendezési tárgyakat vagy szerelvényeket alkalmazni.

Bojler használata esetén gondoskodni kell az alátámasztásról vagy a szaruállás alsó kötőgerendájához kell felfüggeszteni.

Elektromos vezetékek szerelését csak szakember végezheti a mindenkori vonatkozó szabványok betartásával. A vezetékeket célszerű a padlástérben szerelőpallón rögzíteni és csatlakozó dobozokon keresztül elágaztatni. A függőleges vezetékeket általában falon kívül kell vezetni.

Akusztikai jellemzők: Az elem kis tömegéből és szerkezetéből adódóan kisigényű akusztikai követelmények teljesítésére alkalmas.

Tájékoztatásul: Tömör elem Ékh = + 13 dB Ablakos elem Ékh = + 5 dB Hőtechnikai jellemzők: Tömör falelem hő átbocsátási tényezője: K = 0,578 W/m2K ÉMI. engedély száma: A-190/2007. Érvényesség: 2018.május 31.-ig.   

13