1

Szabó Anikó–Szutor Péter

Bevezetés a permakultúrába*Saját magunkat, az emberiséget nem különíthetjük el a természet egészétől. Szerves ré-

szei vagyunk a természetnek és ennek a Földnek, annak minden élő és élettelen részével együtt, és minden, amit csinálunk, kihat a Földre, és az visszahat ránk.

Mielőtt elkezdenénk beszélni a permakultúráról, szeretném, ha tudatosítanánk magunk-ban, hogy mi mint emberiség, a környezetünk és vele a természet is, milyen állapotban van. Azt, hogy hova jutottunk.

Nézzük meg a technológiai fejlődést egy pillanatra.Gondoljunk csak bele, hogy a múlt század elején, 1903-ban szállt fel sikeresen a legelső

repülőgép.

• Szerves részei vagyunk a természetnek. • Minden, amit csinálunk, kihat a Földre, és az visszahat ránk. • Milyen állapotban van a környezetünk? Hova jutottunk?

A Wright fi vérek első sikeres repülése 1903-ban

* Az Ember és Természet Kollégium: Egységben a természettel sorozat keretén belül 2015. május 13-án elhangzott előadás szerkesztett változata. Helyszín: EMKE Györkös Mányi Albert Emlékház, Kolozsvár.

2

Pár évre rá, 1969-ben Holdra szállt az első ember. 66 év alatt a technológia akkorát fejlő-dött, hogy eljutottunk az űrbe.

A Holdra szállás mellett a technológiai vívmányok robbanásszerű elterjedéséről és fejlő-déséről beszélhetünk a múlt században. Ilyen pl. a televízió, az antibiotikumok, az atom-bomba, az atomerőművek, a számítógépek, a mobiltelefonok, az internet.

Neil Armstrong 1969-ben szállt le a Holdra.Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek.

A technológiai vívmányok robbanásszerű elterjedése

3

Valós tény az, hogy amekkorát ugrottunk technológiai szinten, ugyanakkora mértékben romboltuk vele a Földünket, a környezetünket és a természetet azért, hogy ezt a fejlődést fenntartsuk és a fogyasztói igényünket kielégítsük. Szerintem mindannyian tudatában va-gyunk a Földünket veszélyeztető környezeti károknak, amiket mi magunk hoztunk létre a

technológia segítségével. Itt olyan dolgokra gondolok, mint a globális felmelegedés, a sar-kok olvadása, ózonlyukak, erdőirtások, tűzvészek, árvizek, szárazságok, elsivatagosodás, földcsuszamlás, savas eső. De beszélhetünk talaj-, levegő- és vízszennyeződésekről is. Nem kell kitérnem részletekre, mert tudjuk, hogy mi történt és történik körülöttünk. De fontos-nak tartom felhívni a fi gyelmet arra, hogy a természet rombolása és ezeknek a természeti katasztrófáknak a megjelenése összefügg és egyértelműen kihat ránk.

Amekkorát ugrottunk technológiai szinten, ugyanakkora mértékben romboltuk vele a Földet

A Földünket veszélyeztető környezeti károk

4

„Hargita megyében hat év alatt összesen 4300 hektár (közel hatezer labdarúgó-pályának megfelelő nagyságú) erdőt irtottak ki – állapították meg műholdfelvételek alapján a buka-resti Mezőgazdasági és Erdészeti Kutató Intézet (ICAS) munkatársai.” (Forrás: Új Magyar Szó, 2015. május 12.)

„Harminc év alatt 300 millió madár tűnt el Európából – derül ki a Nemzetközi Madár-védelmi Szervezet, a Birdlife International adataiból. Egyértelmű az összefüggés a mező-gazdasági használat intenzív volta és a madarak eltűnése közt: azokban az országokban, ahol a közös agrárpolitika összehangolt támogatási rendszerét bevezették, néhány éven belül elindult a drasztikus csökkenés. A szakember szerint javulást csak az agrárpolitika változása hozhatna: általános zöldítésre van szükség: a vegyszerhasználat csökkentésére, bizonyos vegyszerfajták kiszorítására, vegyszermentes zónákra, sövények, fasorok meg-tartására, telepítésére.” (Forrás: erdély.ma, 2012. július 17.)

Hargita megye erdőirtása NASA-felvételek szerint 2003–2006 között

Májusban az utóbbi 120 év legsúlyosabb árvize zúdult Bosznia-Hercegovina és Szerbia nagyon sok településére, földönfutóvá téve azok lakosainak jó részét. (Forrás: Krónika, 2014. június 17.)

Farkaslaka (2005)A Fehér Nyikó-menti árvíz

5

„Veszélyben a Fellegvár déli részén lakók. Wanek Ferenc, a Román Földtani Intézet főkutatója a kolozsvári Drăgălina utca lakosainak mihamarabbi elköltöztetését javasolja. A Fellegvár déli oldalának újabb csúszása ugyanis bármelyik pillanatban bekövetkezhet, veszélybe sodorva ezáltal az ott lakók életét. Évek óta földcsuszamlások veszélyeztetik Ko-lozsváron a Fellegvári (Drăgălina) úton levő épületeket és a Rákóczi út (Eremia Grigorescu) elején levő ingatlanok némelyikét. Az itt lakók az elmúlt években több ízben is arra ébred-tek, hogy nagy mennyiségű földtömeg zúdult le a Fellegvár oldaláról a házak felé, s csupán a véletlennek tulajdonítható, hogy egyetlen épületet sem temetett be, hanem »csak« meg-rongálta azokat.” (Forrás: Szabadság, 2003. április 2.)

• Kolozsvár földcsuszamlástól veszélyeztetett zónái közül említenék párat: Drăgălina, Rákóczi út, Donáth út, Törökvágás, Tordai út stb.

27 fát csavart ki a vihar. A hatóságok összesítése szerint Kolozsváron 27 fát csavart ki vagy tört ketté a szerda délutáni heves, jégesővel kísért

vihar (Forrás: Szabadság, 2011. július 22.)

6

„A szárazság elsősorban a keleti országrészt, Vaslui, Brăila és Vrancea megyét, a déli és délkeleti övezetet, Dolj, Teleorman, Giurgiu, Călăraşi és Ialomiţa megyét, valamint Erdély jelentős részét, Fehér, Kolozs, Szilágy, Maros és Kovászna megyét sújtja.” (Forrás: Új Ma-gyar Szó, 2012. augusztus 9.)

„A napok óta tartó kánikula a kisebb patakok élőlényeit sem kíméli, a szárazság miatt minimálisra szűkült vagy helyenként átmenetileg el is tűnt az életterük. A Szejke patak-nak egy szakasza teljesen kiszáradt, a patak élővilágának nagy része kipusztult.” (Forrás: erdély. ma, 2012. július 9.)

Az időnk nem engedi, hogy belemélyedjünk mindezeknek a tárgyalásába. De sajnos a hagyományos mezőgazdálkodás is a korábbiakhoz sorolható. Talán sikerül elmagyarázni, hogy miért veszélyes az emberiségre nézve a hagyományos mezőgazdálkodás. Elsősorban a szántásra, a kémiai vegyszerezésre és műtrágyázásra gondolok. Miért lehet veszélyesebb egy látszólag ártalmatlannak és természetesnek tűnő módszer az emberiség számára, mint egy háború?

Kiégett földek Erdély-szerte Kiszáradt a Szejke patak

7

A talaj a humuszrétegnek köszönheti a termőképességét. Ha megszűnik a talaj humusz-tartalma, akkor egy terméketlen, élettelen röggé válik. Ezt próbálják pótolni műtrágyázás-sal, de hosszú távon, 100-200 éven keresztül vajon ez fenntartható megoldás? A műtrágya a növényeknek három szükséges fő tápanyagot nyújt. De a fő tápanyagok mellett a növé-nyeknek sok mikrotápanyagra is szükségük van.

Ha megszűnik a talaj humusztartalma, akkor egy terméketlen, élettelen röggé válik.

8

A felszántott talajról a humuszt elsodorhatja a szél és elmoshatja az esővíz. Tehát teljes mértékben ki van téve a természet szeszélyeinek. Nyilván ez nem hangzik annyira vésze-sen. Hiszen mennyi talajt tud elsodorni a szél és elmosni a víz? Sokat nem. De gondoljuk csak meg, hogy egy vihar igenis hatalmas romboló erővel bírhat. Erős széllel és nagyon magas csapadékmennyiséggel. De még ez sem tűnik vészesnek. De amikor a humuszról beszélünk, akkor számításba kell vennünk annak a keletkezési idejét. Mennyi idő alatt ke-letkezett egy adott helyen a humuszréteg? Vagy egy másik kérdés lehetne az, hogy mek-kora mennyiségű humusz termelődik évente egy adott helyen? Hogy ha szántóföldről van szó, akkor egyértelműen humuszréteg-veszítésről beszélhetünk. Még ha nagyon kismér-tékű is ez, az évek során összegyűl, és a talaj terméketlenné válik. Ha a talajnak nincs hu-musztartalma, többé nem lehet ehető dolgot termelni benne.

Visszatérnék arra, hogy miért káros a szántás, de az idő rövidsége miatt nagyon le fo-gom ezt egyszerűsíteni. A humusz alapjában véve a következő dolgokból áll össze: ásványi anyagokból, vízből, levegőből/gázokból, szerves anyagokból és mikroorganizmusokból. És itt a mikroorganizmu sokra szeretnék összpontosítani egy kicsit. Mik ezek? Baktériumok-tól, egysejtűektől kezdve a földigilisztáig és különféle bogarakig minden élőlény és gomba, ami a talajban él. Miért fontosak ezek? Mert az anyagcseréjükkel biztosítják a növények tápanyagait. Emellett folyamatos működésükkel megmozgatják a talajt, ami porhanyóssá válik, nem lesz egy kemény rög. A szerves anyagokat felbontják, és mikor egy elpusztul, egy másik élőlény felhasználja és a növények számára értékes tápanyaggá alakítja át.

Amikor felszántjuk a földet, akkor igenis hirtelen megnő a termékenysége. A megnőtt termékenységet a következő jelenség okozza. Amikor a mikroorganizmusok a felszántott talajban ki vannak téve a napfénynek, elpusztulnak. Ezek az elpusztult mikroorganizmu-sok testei adják azt a plusz termékenységet, amit elértünk. Ez rövid távon nagyon hasznos dolog. A gond ezzel az, hogy így egy idő után megszűnnek létezni a mikroorganizmusok

A felszántott talaj ki van téve a természet szeszélyeinek

9

a talajban, és emiatt válik egyre terméketlenebbé a talaj. Ezt régebben úgy oldottak meg, hogy új szántóföldet kerestek, de ez nem megoldás, mert korlátozott mennyiségű az a föld, amit meg tudunk művelni.

Fontosnak tartottam, hogy valamennyire értsük meg a talaj termékenységének a mecha-nizmusát, még ha csak felszínesen is érintettük. És hogy miért, azt mindjárt megtudjuk. Most pár szót fogunk szólni a permakultúra meghatározásáról, történetéről, arról, hogy milyen etikával rendelkezik, és hogy milyen életterületeket foglal magába.

„Nem önmaga a talaj, hanem a talaj élőlényei alkotják a legfontosabb elemet. ” (Geoff Lawton)

10

A permakultúra történeteFontosabb személyiségek

Masanobu Fukuoka (1913–2008): Egy szalmaszál forradalma című könyv írója, agrármér-nök, aki a hagyományos mezőgazdálkodás mellett más módszert is kipróbált. Mi a leg-lényegesebb dolog, amit csinált? Az, hogy megmutatta/bebizonyította, hogy lehet vetni szántás nélkül vegyszermentesen. Rovar-, gyom- és gombairtók nélkül is meg lehet mű-velni a földet és gazdag termést lehet kapni. A természetes mezőgazdálkodásnak és a Ne-tégy-semmit mezőgazdálkodásnak a hirdetője.

Az emberiségnek fogalma sincs a természetrőlRészlet Masanobu Fukuoka One-straw Revolution (Egy szalmaszál forradalma) című könyvéből

Egy ok, amiért a természetes gazdálkodás nem terjedt elAz elmúlt húsz vagy harminc év alatt a rizs és a téli gabonák termesztésének ezen módszere a klima-tikus és természeti viszonyok széles palettáján lett kipróbálva. Japán szinte összes prefektúrája végzett kísérleteket az átlagos hegygerincen való hántolatlan rizs, rozs és árpa termesztésre, a „szántás nélküli közvetlen vetés” módszerével. Ezek a kísérletek igazolták a természetes gazdálkodás általános alkalmaz-hatóságát.Ezért feltehetnénk a kérdést, miért nem terjedt el a híre? Azt hiszem, az egyik ok, hogy a világ annyira specializálódott, hogy az emberek képtelenné váltak arra, hogy valamit a teljes valójában értsenek meg. Például Kochi prefektúra kísérleti központjából jött egy rovarkár-megelőzési szakértő, hogy megvizsgálja, miért olyan kevés a földemen a mezei kabóca, amikor nem használok rovarölő szereket. Miután megvizs-gálta a területet, a rovarok és természetes ellenségeik közötti egyensúlyt, a pókszaporulatot és így tovább, úgy találta, hogy épp annyira kevés mezei kabóca volt található nálam, mint a kutatóközpont földjein, amiket számtalanszor végigpermeteztek különféle halálos vegyületekkel.

MASANOBU FUKUOKA (1913–2008)Egy szalmaszál forradalma

szántás nélküli közvetlen vetés vegyszermentesen, rovar-, gyom-, gombairtók nélkül

A természetes mezőgazdálkodásnak és a Ne-tégy-semmit mezőgazdálkodás-nak a hirdetője.

11

Bill Mollison (sz. 1928) ausztráliai író, kutató, tudós, biológus és tanár, őt tekintik a permakultúra atyjának. David Holgremmel, tanítványával együtt adták ki a Permakultúra I–II. című könyvet 1978-ban, ami először hozta nyilvánosság elé ezt a fogalmat. Létrehoz-ta a Tazmániai Permakultúra Intézetet és kidolgozta azt az oktatási rendszert, amellyel a permakultúrat tanítják.

Más jelentős személyiségekről is beszélhetnénk, de egyelőre csak őket említjük meg itt.

BILL MOLLISON (sz. 1928), a permakultúra atyjának tekintik.

Felismerése, hogy az emberiségnek a természet törvényei szerint kell élnie, gondolkodnia, mert egyébként saját létét teszi tönkre.

Tanítványával,DAVID HOLGREMMEL

együtt adták ki a Permakultúra I–II. című könyvet (1978)

12

A permakultúra meghatározásaMint már említettük, a permakultúra épp a hagyományos mezőgazdaság hibáiból okul-

va jött létre. Helyettesíteni akarja a rövid távon látszólag hasznos, de hosszú távon káros módszereket hosszú távon is fenntartható módszerekkel.

Permanent agriculture = fenntartható kultúra A permakultúra egy egységesített tervezési módszer, amely nem csak a mező-gazdálkodásra, kertészkedésre, építészetre és ökológiára összpontosít, ha-nem magába foglalja a közgazdasági rendszereket, közle kedési stratégiákat, a közösségek és vállalatok jogi rendszereit is.

Maurício Umann (Portugália) permakultúrás tervrajza

13

Bill Mollison meghatározásai:

A PC tervezés egy olyan módszer, amely anyagi, stratégiai és fogalmi alkotóelemeket helyez egy mintázatba, aminek az a rendeltetése, hogy az életet támogassa annak min-den formájában.

A PC fi lozófi ája szerint a természettel együtt kell dolgoznunk, nem pedig ellene. Inkább a megfi gyelésekre alapozva, jól megfontolva cselekedjünk, mintsem meggondolatlanul. Egy rendszernek a teljes működését vegyük szemügyre, ne csak egyetlenegy termésho-zamot követeljünk tőle, és engedjük meg, hogy egy rendszer megmutassa a saját fejlő-dését.

„A PC olyan tudatosan alakított tájat jelent, amely hűen tükrözi a természetben találha-tó mintákat és kapcsolatokat, miközben bőven teremt élelmét, rostokat és energiákat a helyi szükségletek kielégítésére.” A PC az embert állítja a középpontba építményeivel és szokásrendszerével együtt. Vagyis a PC-ban megfogalmazott tartós vagy fenntartható mezőgazdaság eszméje egy tartós vagy fenntartható kultúra eszményképe.

A permakultúra fogalmát bárki használhatja, aki elfogadja és magáénak érzi az általa meghatározott etikai elveket és alapelveket. Az egyetlen megkötés a tanításával kapcsola-tos, amit Bill Mollison szabott meg, és egyhangúan el fogadták permakultúrás körökben: ahhoz, hogy valaki tanítsa a permakultúrat, el kell végezzen egy Permakultúra Tervezői Tanfolyamot (PDC – Permaculture Design Course).

14

A három etikai elvA permakultúra hármas követelményrendszere

1. A földi bioszféra védelme (törődés a Földdel): A talaj, az erdők és a vizek gondozása. Gondoskodás arról, hogy minden élő szervezet élhessen és szaporodhasson. Ez a legelső etikai elv, mert egy egészséges, tápláló Föld nélkül az emberiség nem virágozhat. Mint ahogy az elején próbáltuk elmagyarázni, a talaj az egyik legfontosabb nyersanyagunk ah-hoz, hogy élelmet biztosítsunk magunknak, ezért elsőrendű fontosságú az, hogy olyan módszereket használjunk, amelyek növelik a humusz mennyiséget és védik a talajt. De itt nem csak a talajra kell fi gyelnünk, hanem ebben az etikai elvben maga az egész természet élővilága bele van foglalva. Bármennyire is szeretnénk magunkat mint emberiséget elkülö-níteni a természettől, nem tudjuk megtenni, mert szerves része vagyunk.

Érdekesség: Mózes törvényeinek hatása a mai nyugati társadalmunkra: a törvényekből tel-jesen kihagyja a természet/környezet károsításáért járó büntetést. Csak Isten és az emberek közötti törvényekről szól. Ennek az lett a következménye, hogy az ember a természet urá-nak gondolhatta magát teljes szabadsággal. Ez teret engedett a természetet kizsákmányoló magatartás kialakulására. A természet az ember társadalmától és kultúrájától különálló, idegen tér lett, és ez az idegenkedés egy ellenséges mentalitásnak adott helyet, miszerint a

15

természet ellen folyton harcolni kell, és a természet veszélyes. Ezzel szemben a természeti népek törvényei magukba foglaljak a környezet iránt is elkövetett bűnöknek, tabuknak a büntetését. A természet szerves része a társadalomnak és a kultúrának.

2. Az emberek védelme: Törődés az emberekkel: gondoskodás saját magunkról, rokona-inkról és a közösségről. Arról, hogy hozzáférjünk a létünk fenntartásához szükséges forrá-sokhoz anyagi, szellemi és társadalmi szinten egyaránt.

3. A javak igazságos elosztása: Helyes elosztás: a fogyasztás és az újratermelés mértéké-nek meghatározása, a fölösleg újraelosztása. Ennek az etikai elvnek a hűséges alkalmazása rengeteget segítene azokon a területeken, ahol éhínség, szárazság és szegénység sújtja az embereket.

16

A permakultúra 12 elvét csak felsoroljuk, mert ennek a részletes ismertetése egy külön előadásnak a témáját kepézhetne.

A permakultúra 12 alapelveDavid Holgrem megfogalmazása szerint

1. Figyeld meg es válj cselekvő részesevé a természetnek

2. Gyűjtsd össze és tárold az energiát

3. Érj el hozamot

4. Gyakorolj önuralmat és fi gyelj a visszajelzésekre

5. Használd és becsüld a megújuló forrásokat és szolgáltatásokat

6. Mindent hasznosíts

7. Tervezz a mintáktól a részletekig

8. Elkülönítés helyett törekedj az egységre

9. Alkalmazz kisléptékű, lassú es fokozatos megoldásokat

10. Használd és becsüld meg a sokféleséget

11. Becsüld meg a szegélyeket és hasznosítsd a peremterületek adta lehetőségeket

12. Kövesd a változást és használd kreatívan

17

A permakultúra 7 szirmos virága

Nemcsak a mezőgazdálkodásra és a kertészkedésre terjed ki a permakultúra, hanem sok minden mást is magába foglal, ezt pedig David Holgrem permakultúra-virága kiváló-an szemlélteti.

A perrnakultúra egy életre szóló utazás, mely etikai és tervezési alapelvekkel kezdődik, majd számos olyan kulcsterületen halad keresztül, amelyek egy fenntartható kultúra létre-hozásához szükségesek. E kulcsterületeket egy spirál formájú evolúciós ösvény kapcsolja össze, mely az egyén szintjén és helyi szinten indul el, majd halad tovább a közösségi és globális szintekre.

18

Természetszerű gazdálkodás Biointenzív kertészet Erdőkertészet Agroerdészet Gyümölcsészet, tájfajták fenntartása Organikus mezőgazdaság

Biodinamika Vízmegtartás a talajban Holisztikus legelőgazdálkodás Ártéri gazdálkodás Természetszerű erdőgazdálkodás Integrált vízikultúra Gyűjtögetés és vadászat

Néhány jellemző terület, design rendszer és megoldás került felsorolásra, melyek a permakultúra tágabban vett területével hozhatók összefüggésbe:

A ter észet és táj gondozása, ápolása

Építkezés

Eszközök és technológia

Oktatás és kult ra

Egészség és lelki har ónia

Passzív szolár dizájn Természetes építőanyagok Föld- és dombház Vályogépítészet Vízgyűjtés és -újrahasznosítás

Természeti katasztrófáknak ellenálló épít-kezésTulajdonos általi építkezés Minta nyelv

Újrahasználat és kreatív újrahasznosítás KéziszerszámokBiciklik és elektromos kerékpárok Hatékony és alacsony kibocsátású fatüze-lésű kályhák Üzemanyag szerves hulladékból Fa elgázosítás

Bio-faszén erdei hulladékbólKapcsolt energiatermelésKis méretű víz- és szélerőművekHálózatra kötött, megújulóenergiatermelésEnergiatárolásÁtalakulási mérnökség

MagántanulásWaldorf oktatásRészvételi művészet és zene

Szociális ökológia Akciókutatás Átalakulási kultúra

Otthonszülés és anyatejes táplálás Kiegészítő és holisztikus orvoslás Jóga, Tai Chi és egyéb testi/szellemi/lelki gyakorlatokA hely szelleme, ősi kultúrák újjászületése Méltóságteljes halál

19

Helyi és regionális pénzek Telekocsi, jármű- és fuvarmegosztás Etikus befektetés, fair trade piacok és a közösség által fenntartott mezőgazdaság (dobozos rendszer)

WWOOF és hasonló hálózatok Energia kvóta kereskedelem Életciklus-elemzések és energiaelszámolás

Pénzüg és gazdaság

Földbir oklás és GazdaságSzövetkezetek Kollektív lakóegyüttesek és ökofalvak Nyitott Tér TechnológiaŐsi tulajdonjog és hagyományos használati jogok Konszenzusos döntéshozatal

Dizájn„A jó dizájn segít, a rossz dizájn bénít.”

(EIDD – European Institute for Design and Desability)

Don Norman kognitív tudósnak semmi köze nincs a permakultúrához, viszont nagyon behatóan vizsgálta azt, hogy hogyan hat ránk a hétköznapi dolgok megtervezettsége. A hétköznapi dolgok dizájnja című, 1988-ban megjelent könyvében alaposan bemutatta azo-kat a vizsgálatait, megfi gyeléseit, amelyekkel bebizonyította, hogy amikor valami balul sül el, amikor egy eszközt nem tudunk helyesen használni, az nem az ember hibája, tudatlan-sága és hiányossága miatt történik, hanem azért, mert annak az eszköznek a megtervezése nem felhasználóbarát, vagy egyszerűen nem egyértelműek a használati módszerek, és ezt úgy éljük meg, hogy magunkat hibáztatjuk: biztos velem van a baj.

Don Norman nagyon egyszerűen megmutatta, hogy mennyi hibát vagyunk képesek el-követni, ha egy dolog nincs megfelelően megtervezve.

Vegyük például a kocsit. Hányan tudnak vezetni közülünk? Lehet, hogy ez nem a leg-jobb példa, mert nem mindenki tud vezetni. De talán mindenki el tudja képzelni, hogy egy kormány előtt ülő személynek létfontosságú az, hogy bármi, amit kell csináljon ahhoz, hogy az autót vezethesse és használja a lehetőségeit, kapcsolja be/ki a fényeket, indítsa el az ablaktörlőt, a rádiót, a légkondit, engedje le vagy húzza fel az ablakot és bármi egyebet, tehát ezek mind a keze ügyében kell legyenek, hogy könnyedén és gyorsan tudja végre-hajtani, nagy odafi gyelés nélkül. Ha például ahhoz, hogy a rádiót elindítsa, minden egyes alkalommal nyújtózkodnia kellene, ez mit vonna maga után? Elsősorban azt, hogy túlsá-gosan elvonná a fi gyelmét az útról, és kimozdítaná a megfelelő pozícióból, ami szükséges ahhoz, hogy vezessen. Vagyis ez megnöveli a balesetveszélyt. Szóval itt, ahol egy rossz dizájn, egy hiba egy vagy több életbe kerülhet, igenis nagyon fontossá válik, hogy mit ho-gyan terveztek meg.

20

Következtetésként azt szeretném levonni ebből, hogy a tervezés ilyen jellegű hatékony megközelítését az életünk minden részében alkalmaznunk kellene. A permakultúra pedig kimondottan egy olyan módszertan, amely ezt elkezdte használni, elsősorban a mezőgaz-dálkodásban, de nem csak.

A jó dizájn segít, a rossz dizájn bénít.

A tervezés hatékony megközelítését életünk minden területén alkalmaznunk kellene. A természeti népcsoportok a mai napig használják a természetből vett mintákat,

melyek mélyen a kultúrájukba vannak ivódva.

21

A természeti mintákat a mai napig használjak mindennapjaikban a természeti népcso-portok, és ezek mélyen a kultúrájukba vannak ivódva. Például a természeti minták isme-rete adta meg elsősorban ezeknek a népeknek a bölcsességét, amit nekünk is újra el kezde-nünk használni.

A természetben fellelhető minták

22

A PC tervezés a tájak mintázataira, a tevékenységekre és élőlények közti összefüggé-sekre összpontosít. Meghatározza, hogy ezeket az elemeket hova kellene elhelyezni, hogy a legnagyobb előnyt nyújtsa a helyi környezetnek. Egy központi meglátása a PC-ban az, hogy lehetőség szerint növeljük az előnyös összeköttetéseket az elemek között, és a végle-ges tervnek az összhangját. Ezáltal ne a külön elemekre összpontosítsunk, hanem inkább az elemek között létrehozott kapcsolatokra. Aszerint, hogy hogyan vannak elhelyezve, az egész többé válik, mint a részek halmaza. Ez a fajta tervezési módszer csökkenteni igyek-szik a hulladékokat, az emberi munkát és az energiabefektetéseket olyan rendszerek létre-hozásával, amelyek felfokozzak az elemek közötti kapcsolatok adta előnyöket. Egy ilyen dizájn idővel fejlődik, számításba véve mindezeket a kapcsolatokat és elemeket, és nagyon összetett rendszerré válhat, amelyek nagy mennyiségű élelmet és nyersanyagot szolgáltat minimális energiaráfordítással.

Amire a permakultúrás tervezés összpontosít:

• a tájak mintázata• a tevékenységek és élőlények közti összefüggések• mi a legelőnyösebb a helyi környezet számára• nem az egyes elemekre koncentrál, hanem az elemek között létesíthe-

tő kapcsolatokra• hogyan csökkentheti a hulladékokat (veszteségeket), az emberi mun-

kát és az energiabefektetéseket • idővel hogy tud szolgáltatni nagy mennyiségű élelmet és nyersanya-

got minimális energiaráfordítással

Hagyományos telek

23

Különbségek a hagyományos gazdálkodás és a permakultúra között

Permakultúrás tervrajz

• nagyobb terméshozam, de kevésbé változatos termékek

• a termékek azonos időben érnek meg• a kártevők szoros ellenőrzése• többségében az ember végzi el a szük-

séges feladatokat

• szélesebb körű termékek, melyek közé sorolhatjuk az élelmiszereket, fűtőanyagot

• pihenőhely, természetes élőhely• a kert használata olyan módon, hogy

az otthont védje (elterelje a szelet, árnyékoljon, tisztítsa a levegőt, csök-kentse a hangszennyezést)

• a vízgyűjtő rendszer meghatározza a kertnek az alakját

• helyileg szerzett, újrahasznosított nyersanyagok

• egységesített kártevőkezelés• a termés megosztása a dolgozó háziál-

latokkal

24

Befejezés Jelenleg olyan állapotban vagyunk, amikor a puszta technológiai fejlődés nem elegendő

az emberiség számára ahhoz, hogy minden gondot megoldjon. Egyre nagyobb szükség van egy olyan gondolkodás- és tudatváltoztatásra, amely mi-

nél inkább törekszik az egységlátásra. Láthatjuk a természetben, hogy minden mindennel összefügg, ezért kell nekünk is kibővítenünk a világról és annak működéséről kialakított elképzeléseinket és tudásunkat.

Valójában minden eszközünk megvan arra, hogy az emberi-ség kihívásait megoldjuk, de ehhez szükségünk van egy tudatbeli változtatásra is.