szerzői jogi útjelzők az analóg és a digitális környezetben

Szerzői jogi útjelzők az analóg és a digitális környezetben

A szellemitulajdon-védelem aK + F eredmények hasznosításában

2009. június 3. Eötvös Loránd Tudományegyetem

Magyar Szabadalmi Hivatal

A szerzői jog helye a szellemi tulajdonjogon belül

• a szellemi tulajdon a polgári jog külön ága; Ptk. • a szerzői jog a szellemi tulajdon külön ága,• a védi a szerzői műveket és a szerzői joghoz

kapcsolódó teljesítményeket,• a szerzői jog védelme alatt állnak: szerzői művek,

szomszédos jogi teljesítmények, nem eredeti adatbázisok,

• know how, üzleti titok (mögöttes védelem: Ptk.).

Regulare necesse est, avagy szabályozzunk vagy ne szabályozzunk

• Szabályozzunk: szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény + vhr.-ek,•Önszabályozzunk: A domain-nevek nemzetközi és nemzeti rendszere (ICANN, ISZT)

A szerzői jogvédelem feltétele

• a mű létrejöttének pillanatától kezdve megilleti a szerzőt a védelem,• a védelem automatikus, hatósági eljárás lefolytatása és lajstromba vétel nélkül fennáll,• a védelem egyedüli feltétele a mű egyéni, eredeti jellege,• hiányoznak az iparjogvédelmi, hatósági aktushoz kötött védelmi előírások.

A szerzői jogvédelem alanya 1.

• a szerző az a természetes személy, aki a művet megalkotta,

• a szerző vagyoni jogai nem átruházhatók (csak a felhasználási jogok felhasználási szerződés útján),

• egyes, a törvényben meghatározott esetekben a vagyoni jogok átszállhatnak, illetve átruházhatók,

• átszáll: a munkaviszonyban, munkaköri kötelezettség keretében alkotott mű („szolgálati mű”),

• átruházható: a filmalkotás, szoftver, adatbázis, reklámcélra alkotott mű.

A szerzői jogvédelem alanya 2.

• öröklés esetén a vagyoni jogokról az örökösök egymás javára korlátozás nélkül rendelkezhetnek,• több szerzős művek: szerzőtárs, ha a mű részei nem használhatók fel önállóan, illetve társszerző, ha a közös mű önálló részei külön-külön is felhasználhatóak,• szerkesztő védelme: ha a gyűjtemény tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jelleget ölt

A szerzői jog tárgya• egyéni-eredeti jelleg felmutatása (nem szolgai másolás),• szellemi alkotótevékenységen kell alapulnia,• az irodalom, a tudomány, és a művészet minden alkotása védett,• esztétikai kritériumokra tekintet nélkül fennáll a védelem,• a műfajták példálózó felsorolása,• a védelemből kizárt: a folklóralkotás, ötlet, elv, eljárás, matematikai művelet, jogszabály, hatósági határozat, ügyirat, sajtóközlemények alapjául szolgáló hírek, tények.

A szerzői jog tartalma

• magyar szerző Magyarországon létrehozott művére és külföldön nyilvánosságra került műveire, ha a szerző magyar állampolgár, vagy ha a szerzőt nemzetközi egyezmény, illetőleg viszonosság alapján a védelem megilleti,

• védelmi idő (70, 50, 15 év),• a személyhez fűződő és a vagyoni jogok

összessége.

Az internet szerzői jogi megközelítésben

• egyfelől egy kommunikációs eszköz, felhasználási mód (művek, adatok, információk nyilvánossághoz közvetítésének sajátos formája),• másfelől önálló műtípus mint internetes honlap,• az engedélyhez kötött felhasználási formák érvényesülése (többszörözés, nyilvános előadás, nyilvánossághoz közvetítés),•Külön szabad felhasználási esetkörök.

A szabad felhasználás mint a szerzői jog egyik korlátja közérdekből

• csak a vagyoni jogokat érintik és kizárólag nyilvánosságra hozott művekre vonatkozik,

• sem a szerző engedélye, sem díjfizetés nem szükséges,

• háromlépcsős teszt: (1) nem lehet sérelmes a mű rendes felhasználására, és indokolatlanul nem károsíthatja a szerző jogos érdekeit (2) meg kell felelnie a tisztesség követelményeinek (3) nem irányulhat a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra,

• egyes eseteit az Szjt. külön nevesíti és további feltételekhez köti.

A szabad felhasználás egyes esetei 1.

• a mű részletének idézése a forrás és a szerző megnevezésével,• nyilvánosságra hozott irodalmi mű vagy zenei mű, oktatási célra és tudományos kutatás céljára történő átvétele nem üzletszerűen. 2009-től + a film részlete, a képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás képe, valamint a fotóművészeti alkotás is.• magáncélú másolás természetes személy által, ha jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. (Rosszhiszeműen jogsértő forrásból való többszörözés és a nyilvánossághoz nem jogszerűen közvetített műről való többszörözés?)

A szabad felhasználás egyes esetei 2.

• 2009-től a mű iskolai oktatási célra iskolai foglalkozás keretében átdolgozható,• meghatározott intézmények: könyvtárak, oktatási intézmények, múzeumok, levéltárak, kép- és hangarchívumok, meghatározott feltételekkel,meghatározott céllal: tudományos kutatás, vagy saját példányról archiválásként tudományos célra, illetve nyilvános könyvtári ellátás céljából, vagy megjelent mű kisebb részéről, illetve újság- vagy folyóiratcikkről készül meghatározott tevékenységi körrel: közvetve sem irányulhat haszonszerzésre.

Az intézményi célú szabad többszörözés 3.

• háttere: értelmezési nehézségek a gyakorlatban• a módosítás tisztázza, hogy milyen speciális

célok teljesülése érdekében végezhetnek a kedvezményezett intézmények szabad felhasználásként többszörözést: (1) megszűnik a saját példányról való többszörözés megszorítása, (2) elválik egymástól az archiválási és a tudományos kutatási célú többszörözés

• kiterjesztése a nyilvános könyvtári ellátásra(39. §) és a művek szabad megjelenítésére intézményekben [38. § (5) bek.].

Művek szabad megjelenítése 4.

• közgyűjtemények részét képező művek az ilyen intézmények helyiségeiben (NAVA-pontok) ilyen célból üzembe állított számítógépes terminálok képernyőjén tudományos kutatás vagy egyéni tanulás céljára a nyilvánosság egyes tagjai számára történő megjelenítése, feltéve, hogy mindez non-profit jelleggel valósul meg,

• nincs változás 2009-től.

Könyvtári haszonkölcsönzés 5.

• az országos szakkönyvtárak (11 db) a mű egyes példányait szabadon haszonkölcsönbe adhatják. (Ez nem vonatkozik a szoftverre és az adatbázisra.) • 2009 februárjáig a szabad felhasználás a nyilvános szolgáltatást nyújtó könyvtárakra terjedt ki,• következmény: a szerzők kizárólagos engedélyezési joga a műpéldányok nyilvános haszonkölcsönbe adása, kivéve a hangfelvételben foglalt művek és a filmalkotások szerzőit.

A nyilvános haszonkölcsönzési jogdíj

• A nyilvános haszonkölcsönzést végzőkönyvtárakban haszonkölcsönzés útján terjesztett irodalmi művek és kottában rögzített zeneművekszerzőit a haszonkölcsönbe adásra tekintettel megfelelő díjazás illeti meg,

• a díj megfizetésének kötelezettje valamennyi könyvtár, amely a műveket nyilvános kikölcsönzi,

• a szerzőket megillető díjak megfizetését az állam átvállalja,

• a szerzők díjigényüket kötelező közös jogkezeléskeretében érvényesíthetik (MISZJE).

A közös jogkezelés szabályai

• de jure monopolhelyzet maradt,• szigorúbb nyilvántartásba vételi szabályok; folyamatos ellenőrzés,• nyilvántartásból való törlés,• díjszabások megállapításának és elfogadásának szigorúbb rendje: határidők, jelentős felhasználó (10%) és felhasználói érdek-képviseleti szervezet (25%) fogalma, bírósági megtámadhatóság, Hivatalos Értesítő.

A szerzői jog megsértése, jogkövetkezmények 1.

• Polgári jogi jogkövetkezmények,• Vámintézkedések,• Büntetőjogi jogkövetkezmények,• Jogérvényesítést segítő egyéb

jogintézmények (Szerzői Jogi Szakértő Testület, Egyeztető Testület, igazságügyi szakértők és más szakértő, tanácsadó szervezetek).

A szerzői jog megsértése 2. Polgári jogi jogkövetkezmények

• a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítása,• abbahagyás és eltiltás a további jogsértéstől, • nyilatkozattal elégtétel, megfelelő nyilvánosság,• adatszolgáltatás a jogsértéssel kapcsolatban,• elért gazdagodás visszatérítése, (Szjt. mód. 2009-től!)• sérelmes helyzet megszüntetése, eredeti állapot

helyreállítása, a jogsértéssel előállított dolog lefoglalása,• kártérítés (értékcsökkenés, elmaradt vagyoni előny, a

hátrány kiküszöböléséhez szükséges költségek megtérítése). (Szjt. mód. 2009-től!)

A szerzői jog megsértése 3.Büntetőjogi jogkövetkezmények

• bitorlás,• szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó

jogok megsértése, • műszaki intézkedések kijátszása, • jogkezelési adat jogosulatlan

meghamisítása vagy megváltoztatása.

A szerzői jog megsértése 4. Szerzői Jogi Szakértő Testület

• szerzői jogi szakkérdésekben vagy a felhasználási jog gyakorlásával összefüggő kérdésekben,

• perben álló felek közötti jogvitában,• hatóságok (pl. rendőrség) megkeresésére,• peren kívül vagy a pert megelőzően megbízás útján,• három- vagy öttagú tanácsokban + külső szakértő,• szakvélemény elkészítésének alapdíja 180 000 Ft +

ÁFA• a feltett kérdések és a benyújtott iratok alapján (nem

végez külön bizonyítást és nem idézhető).

A Magyar Szabadalmi Hivatal szerzői jogi szolgáltatásai és hatósági feladatai

• Szerzői Jogi Szakértő Testület (2000-től),• Önkéntes műnyilvántartás (2006-tól),• Árva művek felhasználásának

engedélyezése (2009-től).

Az önkéntes műnyilvántartás 1.(A szerzőség vélelme)

Ellenkező bizonyításig azt kell szerzőnek tekintetni akinek a nevét ilyenként a művön a szokásos

módon feltüntették, aki a művet sajátjaként az MSZH-nál önkéntes

műnyilvántartásba vetette, és ezt közokirattal igazolja,

aki ezt közös jogkezelő szervezet által kiállított magánokirattal igazolja,

aki a művet először hozta nyilvánosságra.

Az önkéntes műnyilvántartás 2.

• a műnyilvántartás alanya: a szerző vagy a kapcsolódó jogi jogosult (képviselő is!),

• a műnyilvántartás tárgya: az Szjt. hatálya alá tartozó minden,

• a műnyilvántartás kellékei: formanyomtatvány, a mű eredeti vagy másolt példánya (A/4-es méretben, 5000 Ft)

• a műnyilvántartás eredménye: tanúsítvány

Árva művek felhasználásának engedélyezése 1.

• előzménye: a kulturális anyagok digitalizálásáról és online hozzáférhetővé tételéről, valamint a digitális megőrzésről szóló bizottsági ajánlás javasolja, hogy a tagállamok hozzanak létre mechanizmusokat az árva művek felhasználásának megkönnyítésére,

• fogalma: árva művek azok az alkotások, amelyeknek a jogosultja ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik,

• célja: olyan jogi megoldás bevezetése, amelynek révén ezek a művek is jogszerűen felhasználhatóvá válnak, ugyanakkor a jogosult érdekei sem sérülnek,

• letéteményese: az MSZH, amely ideiglenesen a jogosult helyébe lépve adja meg a felhasználásra az engedélyt.


• hatálya: Magyar Köztársaság területére, legfeljebb öt évre, nem kizárólagos, át nem ruházható, a mű átdolgozására és további felhasználási engedély adására nem jogosít,

• lehetősége: ha a felhasználó a szerző fellelésére, felkutatására megtette az adott helyzetben általában elvárható intézkedéseket (ezek felsorolása az R.-ben),

• ára: a kérelemért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni (mértéke 102.500, 40.000, -10.000, +10.000),

• üzletszerű felhasználás: az MSZH által megállapított felhasználási díjat az MSZH-nál letétbe kell helyezni.


• a jog feléledése: ha a jogosult személye még a felhasználási engedély hatálya alatt ismertté válik, joga feléled, és meg is tilthatja a felhasználást.

• a díj jogosultja: ha a szerző ezen az öt éven belül nem tart igényt a díjra, akkor azt a jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgáló felhasználások esetében nem kell megfizetni, az egyéb célú felhasználások körében pedig a letétbe helyezett díjat annak a közös jogkezelő szervezetnek utalja át az MSZH, amely az ismeretlen vagy az ismeretlen helyen tartózkodó szerző művének egyéb felhasználását jogosítja. Ha nincs ilyen, az NKA-nak.

• nem adható engedély, ha a felhasználás jogosítása közös jogkezelésbe tartozik.


• az MSZH eljárására a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény (Ket.) szabályait kell alkalmazni eltérésekkel,

• az MSZH döntéseinek felülvizsgálatát a Fővárosi Bíróságnál lehet kérni nemperes eljárás keretében. Az eljárás megindítására irányuló kérelmet a döntés közlésétől számított 30 napon belül az MSZH-nál kell benyújtani, amely azt az ügy irataival együtt 15 napon belül továbbítja a bírósághoz,

• az elévülési időn belül megjelent szerző által a díj mértékével kapcsolatban kezdeményezett viták bírósági úton rendezhetők, a szerzői jogi perekre irányadó szabályok szerint

Köszönöm figyelmüket!

[email protected]

szerzői jogi útjelzők az analóg és a digitális környezetben

Documents