szÁllÍtÁsi kÖltsÉg optimalizÁlÁsa az air liquide hungary

0

MISKOLCI EGYETEM

GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

SZÁLLÍTÁSI KÖLTSÉG OPTIMALIZÁLÁSA AZ AIR LIQUIDE

HUNGARY KFT.-NÉL

STIX PETRA

2015.

1

Tartalom

1. Bevezetés .................................................................................................................................... 3

2. Az Air Liquide bemutatása ............................................................................................................ 5

2.1 Az Air Liquide csoport bemutatása .......................................................................................... 5

2.1.1 Az Air Liquide speciális márkái, termékei és különleges ajánlatai ................................... 5

2.2 Air Liquide Hungary Kft. ......................................................................................................... 9

2.2.1 Kazincbarcika .................................................................................................................. 10

2.2.2. Orosháza ......................................................................................................................... 12

2.2.3. Felsőpakony ................................................................................................................... 12

2.2.4. Budapest ......................................................................................................................... 14

2.2.5. Lerakatok ........................................................................................................................ 14

2.3 A logisztika helye az Air Liquide Hungary Kft. vállalati szervezetében ............................... 15

2.4 SWOT analízis ....................................................................................................................... 16

3. Az ellátási rendszer elméleti háttere ............................................................................................. 18

3.1. A logisztika fogalma és feladata ........................................................................................... 18

3.2 Logisztikai rendszerek, ellátási láncok ................................................................................... 19

3.3 Hagyományos áruszállítási rendszerek .................................................................................. 20

3.3.1 Közúti áruszállítás ........................................................................................................... 20

3.4 A vállalati logisztika területei ............................................................................................... 23

3.4.1 Értékesítési, elosztási logisztika ...................................................................................... 23

3.4.2 A JIT (just in time) elvű anyagellátás ............................................................................. 25

3.5. Készletgazdálkodás ............................................................................................................... 26

3.5.1 Készletszabályozás .......................................................................................................... 27

3.6. Elosztási rendszerek .............................................................................................................. 27

3.6.1. Elosztási rendszerek struktúrája ..................................................................................... 28

2

3.6.2. Az elosztási rendszerek irányítása .................................................................................. 29

3.6.3. A szállításirányítási rendszer feladata és összetevői ...................................................... 29

4. A Társaság disztribúciós logisztikájának bemutatása .................................................................. 31

4.1 Palackos ipari gázforgalmazás jelenlegi folyamata ................................................................ 31

4.1.2 Vevői megrendelések ...................................................................................................... 32

4.1.2 A logisztikai osztály és a fuvarozó kapcsolata ................................................................ 32

4.2 Logisztikai információs rendszer ........................................................................................... 33

4.3 Érvényben lévő fuvarszerződés ismertetése ........................................................................... 34

4.3.1 A fuvarozó cég és a disztribúciós logisztika kapcsolata ................................................. 34

5. Szállítási költség optimalizálására tett javaslatok ....................................................................... 36

5.1 Elosztási csatornák meghatározása ........................................................................................ 36

5.2 Szállítási útvonalak meghatározása ........................................................................................ 39

5.2.1. A szállítási útvonalak optimalizálásának lépései ........................................................... 40

5.2.2 Fuvarköltség számítás ..................................................................................................... 44

5.3. Szállítási modul bevezetése ................................................................................................... 46

5.3.1. Adatok kezelése .............................................................................................................. 47

5.3.2 Kiszállítások kezelése ..................................................................................................... 47

5.3.3 Fuvarok előkészítése ....................................................................................................... 49

5.4 Kulcs teljesítmény mutatók (KPI) .......................................................................................... 49

5.4.1 A teljesítmény mutató jelentősége .................................................................................. 49

5.4.2 A „Trans riport” táblázat jelentősége .............................................................................. 50

5.4.2 A logisztikai riport bemutatása........................................................................................ 51

6. Összefoglalás ................................................................................................................................ 53

Felhasznált Irodalom: ....................................................................................................................... 55

Mellékletek ....................................................................................................................................... 57

3

1. Bevezetés

A vállalatok életében a fennmaradáshoz számos tényező elengedhetetlen fontosságú,

hiszen versenyképesnek maradni ebben a gyorsan fejlődő világban nem könnyű feladat. A

megfelelő minőség, a megfizethetőség és a vevői igények kiszolgálása mellett fokozott

figyelmet kell fordítani arra, hogy mindezt a vállalat egy optimális költség mellett tudja

vállalni.

Dolgozatomat az Air Liquide Hungary Kft.-nél írtam, mely Vállalat jelenlegi munkaadóm.

2012. óta dolgozom a cégnél, mint palackos logisztikai koordinátor. Korábbi

tapasztalataim nem voltak, mivel nem dolgoztam előtte hasonló területen. Az itt

megszerzett gyakorlati tudásomat kollégáimnak és a felettesemnek köszönhetem, akik

segítettek és a mai napig segítenek átlátni a logisztikai terület folyamatait és együtt

próbáljuk meg a ránk bízott feladatokat minél hatékonyabban megoldani.

Témámat is természetesen a napi rutin feladatok ihlették, melyeket szeretnék minél jobban

megoldani, a Vállalat számára költséget csökkenteni. Ez motiválja csapatunkat nap, mint

nap, arra törekszünk, hogy a költségeket minimálisra csökkentsük.

A felvetett probléma, amelyre megoldást keresek, szintén a naponta felmerülő

problémákból adódott: magas szállítási költség az Air Liquide Hungary Kft.-nél.

Véleményem szerint tökéletes választásnak bizonyul, mert a témával való foglalkozás,

kutatás, majd annak gyakorlatba való átültetése és tesztelése segíti a munkahelyemen való

helytállást, fejlődést.

Tehát a szállítási költség optimalizálására fogok javaslatot tenni, felvázolom, hogy milyen

lehetséges stratégiák lennének segítségünkre a probléma enyhítésére illetve megoldására.

A 2013-as év már a hátunk mögött van, minden információ rendelkezésemre áll a szállítási

költségekkel kapcsolatosan, ezért ezt az évet fogom összehasonlítási alapul venni és

megnézni, hogyan is alakultak illetve alakulnak a költségek a jelenlegi szervezés alatt.

Az általam tett javaslatok, stratégiák alapján is számításokat fogok végezni, amivel

szeretném bebizonyítani és számszerűsíteni, hogy mekkora lehet a mértéke a

költségcsökkentésnek. Mivel tényleges adatok nem állnak rendelkezésemre, a 2015-re

vonatkozó eladási tervszámokat fogom figyelembe venni, melyet az Air Liquide Kft.

kereskedelmi osztálya bocsátotta rendelkezésemre.

4

Mindezek előtt fontosnak tartom ismertetni a logisztikai disztribúció elméleti hátterét,

amely a mindennapokban is segítséget nyújt a gyakorlat területén. Igyekszem szorosan a

témához kapcsolódó elméleti részeket kiemelni, összpontosítva azokra a részekre, amelyek

a gyakorlati rész bemutatásához elengedhetetlenül szükségesek.

A következőkben szeretném bemutatni a vállalat történetét a kezdetektől a jelenlegi

állapotig, az előállított termékek és szolgáltatások főbb jellemzőit. Ezek az információk

elengedhetetlenek az átláthatósághoz, szükségesek az összefüggések megértéséhez.

5

2. Az Air Liquide Kft. bemutatása

2.1 Az Air Liquide csoport bemutatása1

Az Air Liquide Csoport több, mint 50 000 alkalmazottal a világ vezető vállalatai

között tudhatja magát az ipari, környezetvédelmi és egészségügyi gázok valamint a

kapcsolódó szolgáltatások területén. Az 1902-ben alapított vállalat Franciaországból indult

és mára már 80 országban van jelen 130 leányvállalattal. Az Air Liquide stratégiájában

először 2000. évben jelent meg a Kelet- Közép Európai terjeszkedés. Ettől az időtől

számítható a csoport markáns megjelenése Európa ezen országaiban. A nemzetközi

fejlesztést mindig is fontosnak tartották és tartják a mai napig.

A fenntartható fejlődésnek napjainkban elengedhetetlen szerepe van a piacon való, stabil

jelenléthez. Az Air Liquide Csoport a vállalati stratégia részeként a folyamatos fejlődésre

koncentrál a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi haladás révén. A vállalati kultúra

fontos részét képezi az innováció, melynek a Csoport a létét köszönheti. A kutatás és

fejlesztés az ügyfelek igényeit tartja szem előtt, ezért a szaktudás és a versenyképesség

növelése elengedhetetlen. Mindezek mellett azonban kiemelkedő figyelmet kap a

biztonság, amely a legfontosabb a Csoport számára.

2.1.1 Az Air Liquide speciális márkái, termékei és különleges ajánlatai

Speciális márkák:

• ARCALTM : ívhegesztéshez, gyökvédelemhez, plazmavágáshoz

Ezen termékcsalád gázai az alábbi tulajdonságokon keresztül lehetővé teszik a növekvő

termelékenységi, minőségi valamint egészségvédelmi követelmények teljesítését:

o kontrollált szennyező tartalom

o állandó összetételű és homogén eloszlású gázkeverékek

o extra alacsony oxigén – és nedvességtartalom

• FLAMAL TM : gázhegesztéshez, lángvágáshoz

1 Forrás: www.airliquide.hu

6

Ebbe a termékcsaládba a lángtechnológia gázai tartoznak. Az eljárások

költséghatékonysága javítható a megfelelő éghető valamint égést tápláló gázok

alkalmazásával.

• LASALTM: ipari lézerekkel történő fémmegmunkáláshoz

Az optimális termelékenységi szint és a kívánt termékminőség elérése mellett, a

gázoknak a berendezés élettartamára is hatása van. Ennek a termékcsaládnak a

minőségét az alábbi feltételek biztosítják:

o kontrollált szennyező tartalom

o alacsony szintű szennyező tartalom

o állandó összetételű és homogén eloszlású gázkeverékek

o különleges kezelésű gázpalackok

o töltés közbeni folyamatos minőségkontroll

• ALIGAL TM : az élelmiszeripari alkalmazásokhoz

Ezt a termékcsaládot az italok és élelmiszerek feldolgozása és csomagolása számára

hozták létre. Az ALIGAL TM védőatmoszférák, főként szagtalan és íz mentes gázokból

állnak: nitrogénből, oxigénből és szén – dioxidból.

A nitrogén egy inert töltőgáz, hozzájárul a csomagolások állagmegőrzéséhez.

A szén – dioxid csökkenti a baktériumok, gombák, penészek és az aerob baktériumok

szaporodását.

Az oxigén a friss hús színének fenntartására, fehér hal vagy gyümölcsök és zöldségek

csomagolására szolgál.

• ALPHAGAZTM: nagytisztaságú gázok laboratóriumi és analitikai alkalmazásokhoz.

A vállalat alaptermékei:

7

• oxigén: a földfelszín leggyakrabban előforduló eleme. Jelenléte elengedhetetlen az

élethez, és az ipar számára is nélkülözhetetlen. Felhasználják az égési folyamatok

szennyező hatásának csökkentésére.

• hidrogén: a legkisebb atom a kémiai elemek között.

• nitrogén: a levegő legnagyobb mennyiségben előforduló összetevője.

• argon: az atmoszférában megközelítőleg 0,9% argon található. A természetben

kizárólag a levegőben megtalálható inert tulajdonságú nemesgáz.

Ezek mellett az Air Liquide Kft. más gázokat is gyárt és forgalmaz, valamint magas

színvonalú műszaki megoldásokat kínál ügyfelei számára. A teljesség igénye nélkül

szeretném pár mondatban ismertetni, hogy az egyes iparágak milyen területeken használják

fel gázainkat. Többek közt a következő területek képviselőit tudhatják ügyfeleik körében:

• autóipar és gépgyártás

A leggyakrabban sűrített argont vagy héliumot használnak a légzsákok töltéséhez. Emellett

az abroncsok feltöltése jelentős nitrogén felhasználási terület. Az autóablakok esetében az

úsztatott üveg gyártásához használnak hidrogént és nitrogént. De az autóipar

gázfelhasználási területe kiterjed még a motor – és mechanikai alkatrészekre,

műanyaggyártásra illetve az autókarosszériához szükséges acélgyártásra.

• élelmiszeripar

Az élelmiszeriparban a következő gázalkalmazási megoldásokat kínálja:

• kriogén gyorsfagyasztás cseppfolyós nitrogén alkalmazásával

• kéregfagyasztás, mely a termék formájának megőrzése érdekében

szükséges

• hőmérsékletszabályozás, melynek leghatékonyabb módszere a nitrogén

befecskendezése

• inertizálás és oxigénmentesítés

• levegő kiszorítása csomagoláskor

8

• védőgázas csomagolás

• üvegipar

Az üvegipar számára az Air Liquide innovatív oxigénes tüzeléstechnikai

technológiákat dolgozott ki, jelentősen megnövelve ezzel az üvegolvasztó kemencék

kapacitását.

• gyógyszeripar

Az Air Liquide gázai lehetővé teszik a gyógyszerkészítmények elemzését és

ellenőrzését, az elemző eszköz kalibrálását, az aktív adalékok szintézisét és a

módosított atmoszférájú csomagolást.

• olajfinomítás és gázipar

A kőolajtermékek kénmentesítéséhez gyakran van szükség hidrogénre, ugyanis szigorú

szabályok határozzák meg a benzin és a dízelolaj maximális kéntartalmát.

• vegyipar

A vegyi anyagok fontos szerepet töltenek be mindennapi életünkben, és használatuk

egyre fokozódik. A műanyagok sokoldalúsága lehetővé teszi, hogy azok a

legkülönfélébb alkalmazási területeken helyettesítsék a fémeket, és általában

könnyebbé és jobbá tegye életünket. Nagyszámú vegyi anyag gyártása történik ipari

gázok felhasználásával.

• kohászat

A kohászati ipar folyamataihoz nagy mennyiségben használ ipari gázokat, elsősorban

fémolvasztáshoz.

• elektronika

A nitrogén felhasználása nyomtatott áramköri lapok (PCB-k) gyártásánál egyre

növekszik mind a hullámforrasztási, mind az újraolvasztó forrasztási technológiák

esetén. Egyre több gyártó ismeri fel az inert atmoszférás forrasztás értékét a

kötésminőség és a termelékenység javításában valamint a folyamatváltozók

ingadozására való érzékenység csökkenésében.

9

• hegesztés és vágás

Az ipari gázok legnagyobb felhasználási területe. A hegesztéshez és vágáshoz használt

gázok szállítása palackban valamint palackkötegben történik. A palackok 50lt

űrtartalmúak és maximum 200 bar üzemi nyomásra tölthetők.

2.2 Air Liquide Hungary Kft.

Megnevezés: AIR LIQUIDE HUNGARY Kft.

Központi szervezet: 1013 Budapest, Krisztina körút 39/b.

Honlap: www.airliquide.hu

Az Air Liquide Csoport magyarországi leányvállalatát 1990-ben alapította. Elsőként

Orosházán indított nitrogéntermelő üzemet, majd 1999-ben Kazincbarcikán épült fel

levegőbontó üzeme. A cseppfolyós gázellátás mellett a cég 2002-ben elindította palackos

üzletágát, szélesítve termékportfólióját.

A következőkben szeretném részletesen bemutatni telephelyeinket és ismertetni

tevékenységüket, mivel ezek eltérnek egymástól:

1. ábra: Gáztermelés és értékesítés Forrás: Air Liquide Kft.

10

2.2.1 Kazincbarcika

Mint azt az előbb már említettem, a kazincbarcikai telephelyen működik a

folyamatos működésű levegő szétválasztó üzem. Az üzem fő feladata csővezetéken

keresztül történő ipari gázszolgáltatás a BorsodChem részére. A levegőszétválasztó üzem a

csővezetéken történő ipari gázszolgáltatás mellett cseppfolyós termék előállítására is

alkalmas. Itt van a vállalati berendezések karbantartását végző szervezet is, amely az üzemi

berendezések, és a vásárlókhoz kihelyezett tároló berendezések felügyeletét, karbantartását

végzi.

A termelő üzemekben az ALH kiemelt figyelmet fordít a biztonságos munkavégzésre és

üzemeltetésre. A biztonságos munkavégzés alapelveit az Air Liquide Csoport előírásai és a

vonatkozó hatósági és iparági szabályozások határozzák meg. Az ALH termelő üzemeiben

automatizált, számítógépes folyamatirányító rendszereket alkalmaz, melyeket folyamatos

műszakban dolgozó munkatársai felügyelik, ezzel minimálisra csökkentve az üzemzavar és

veszélyhelyzet kialakulásának kockázatát.

A Társaság a Vevőhöz kihelyezett berendezéseit automata, folyamatos üzemű távfelügyelő

rendszerrel látja el, melyek jelzéseit folyamatosan figyelemmel kísérik a kazincbarcikai

diszpécser központban.

A következőkben szeretném bemutatni a levegőbontás folyamatát:

1. Levegő beszívása

A levegő nitrogén és oxigén keveréke (99 %-ban), a fennmaradó 1%-ot argon, szén-dioxid

és más nemesgázok alkotják, úgy, mint neon, xenon, hélium és kripton.

2. Előtisztítás

A levegő komponensekre való bontása előtt el kell távolítani belőle a nemkívánatos

összetevőket. Ezeket a szennyeződéseket szűréssel vagy fagyasztással esetleg vegyi úton

történő megkötéssel távolítják el.

3. Sűrítés

A beszívott levegőt 6 bar-ra sűrítik.

11

4. Előhűtés

A sűrített levegőt -180°C-ra hűtik, de a szétválasztó oszlopban tovább hűl a

nyomáscsökkentés következtében. Mivel az előhűtés során a hőmérséklet a forráspont alatt

van, ilyenkor részben cseppfolyósodik a levegő.

5. Hűtés és szétválasztás

A szétválasztó oszlopban megtörténik a levegő összetevőire való bontása. A cseppfolyós

gázkeverék a felszálló gázzal ellentétesen folyik. A folyadék torlódik az oszlop

szitatálcáin, ahol gőzbuborékok áramlanak át rajta. A gázból magas forráspontú oxigén

válik ki cseppfolyós formában. A folyadékcseppekből az alacsonyabb forráspontú nitrogén

gázformában válik ki. Ennek eredményeként az oszlop tetején gázhalmazállapotú nitrogén

halmozódik fel, az aljában pedig cseppfolyós oxigén. Az alul lévő oxigén

elpárologtatásával és a cseppfolyós nitrogén felülre való adagolásával a folyamat addig

folytatható, amíg elérjük a kívánt tisztasági fokot.

6. Az argon kivonása

A nemesgáz előállításához a szétválasztó oszlopot további „nyers”-argon, -

hélium/xenon/kripton gázkeverék előállítására szolgáló gépegységekkel szerelik fel. Ezek

a keverékek további tisztítást igényelnek. Egy 45.000 m3 / óra előállítására alkalmas

modern levegőbontó üzemben óránként 1.700 m3 argon és 91 m3 nemesgáz keletkezik.

7. Sűrítés csővezeték rendszerbe

A gázhalmazállapotú oxigént és nitrogént 40 bar nyomáson csővezetékrendszerbe vezetik.

8. Töltés

Az oxigén, a nitrogén és az argon egy részét cseppfolyós halmazállapotban tartályokba,

majd tartályautókba, szivattyúval 300 bar nyomáson elpárologtatva, gázhalmazállapotban

acélpalackokba töltik.

12

2. ábra: A levegőbontó működési modellje

Forrás: Air Liquide Kft.

Kazincbarcikán van a vállalati berendezések karbantartását végző szervezet is, amely az

üzemi berendezések, és a vásárlókhoz kihelyezett tároló berendezések felügyeletét,

karbantartását végzi.

2.2.2. Orosháza

A Társaságnak Orosházán van a Guardian Orosháza Rt. ellátását biztosító nitrogén

ellátó üzeme, a hozzá kapcsolódó berendezésekkel („On-site” berendezés, nitrogén gáz

termelése, tárolása, szolgáltatása), két fővel. Az On-site berendezés lényege, hogy csak az

adott Vevőt tudja ellátni ipari gázzal, cseppfolyós ipari gáz termelésére nem alkalmas.

2.2.3. Felsőpakony

Az ALH 2002. év végén kezdte meg az ipari gázok palackban történő

forgalmazását. A gázpalackok forgalmazását a Társaság kizárólag alvállalkozó

bevonásával valósítja meg, saját tulajdonú telephelyeket nem kíván létesíteni. A palackok

13

töltésének helye gázfajtától függ. Korábban a Társaság ausztriai testvérvállalatánál történt

a palackok töltése, azonban 2009.-től bizonyos gázfajták a Felsőpakonyban létesített

töltőüzemben is tölthetők.

Az Air Liquide Hungary Kft ipari gázpalacktöltő üzeme 2009.10.01-én kezdte meg

működését a pest megyei Felsőpakony település ipari területén. Kezdetben 2 palacktöltő

operátor és 1 üzemvezető végezte a napi munkát, amely az első időszakban néhány száz

palack letöltését jelentette. Az elmúlt 5 év alatt azonban ugrásszerűen megnőtt a cég

magyarországi palackos forgalma, amely következtében a telephelyen már 2-2 fő

töltőoperátor végzi a palacktöltést délelőttös és délutános műszakrendben.

Az üzem nem csak töltőüzem, hanem logisztikai elosztó központ szerepét is betölti, azaz a

már letöltött palackok innen kerülnek kiszállításra az ország több mint 50 palackos

lerakatába, illetve közvetlenül a kiemelt vevők ellátása is innen történik. A logisztikai

osztály által felvett vevői és lerakati megrendeléseket 1 fő targoncás készíti össze a

másnapi kiszállításra. A tele palackokkal megpakolt teherautók hajnalban indulnak útnak

az előre megadott útvonalakon, általában délután érnek vissza a telephelyre a lerakó

helyeken felvett üres palackokkal.

A telephely napi munkamenetét 1 fő üzemvezető koordinálja, 1 fő üzemvezető helyettes

segíti a munkáját. A fuvarokhoz kapcsolódó adminisztrációs munkát (pl. szállítólevelek

kiállítása) 1 fő logisztikai asszisztens végzi.

Az előállított termékek főként ipari (pl. hegesztéshez) és élelmiszeripari (pl. tartósításhoz)

felhasználásra szánt gázok, de egyre nagyobb a vevői igény a nagy tisztaságú (pl.

lézervágáshoz vagy laborokba) gázokra is.

A forgalmazott gázok (argon, oxigén, nitrogén, szén-dioxid) cseppfolyós formában,

tartályautók szállítják a Felsőpakonyi telephelyre, amelyekből aztán a cseppfolyós anyagot

átfejtik az üzem területén lévő vákuumszigetelt tartályokba. A termelés során az adott

termék a tartályból egy szivattyú segítségével az atmoszférikus elpárologtatóba kerül,

amely végén már gázhalmazállapotban halad tovább a töltőkonténerbe. Az itt

felcsatlakoztatott gázpalackok a töltést megelőzően már átestek a gáztípusonkénti

válogatáson és a szükséges ellenőrzésen (nincs-e sérülés a palacktesten, szelep ép) is. A

14

töltés teljes folyamatát számítógép vezérli, a csatlakozás és a programozás azonban az

operátor feladata.

A telephelyen zajló munkafolyamatok minden lépése az iAladin vállalatirányítási

szoftverben kerül rögzítésre. Mivel a palackok egyedi 5 karakteres bárkóddal vannak

ellátva, a szoftver minden egyes palackot egyedi palackként tud azonosítani és kezelni, így

a rendszer többek közt tartalmazza az adott palack mesteradatait (pl. gyártás idő, méretek)

és a palack eddigi történetét (pl. töltések időpontja vagy mikor, hol, milyen státusszal volt

a palack). A szoftver segítségével történik a szállítólevelek kiállítása, ezen felül a napi

termelés irányítását is nagyban segíti.

2.2.4. Budapest

A Társaság budapesti irodájában kapott helyett az ügyvezetés valamint a pénzügyi,

kereskedelmi és logisztikai osztály. A különböző osztályok között szoros kapcsolat alakult

ki, hiszen csak így lehet a vállalat működési céljait maradéktalanul teljesíteni. Másképpen

fogalmazva az értékesítés hatékonysága a logisztika és pénzügy együttműködésének

függvénye. Nyilvánvaló, hogy a logisztikai osztály csak úgy képes megfelelő színvonalon

a kereskedelmi igényeknek megfelelően kielégíteni a fogyasztót, ha már a döntés

előkészítése során, majd a továbbiakban is folyamatosan és koordináltan együttműködik.

2.2.5. Lerakatok

2003-tól kezdődően több mint 80 lerakatot nyitott országszerte az Air Liquide Kft.

Jelenleg 35 lerakattal rendelkezik, az ország szinte összes megyeszékhelyén jelen van

illetve számos kisebb városban hozzáférhetőek a gázpalackok Vevőik számára. Saját

tulajdonú lerakattal nem rendelkezik a Vállalat. Kizárólag értékesítési megbízással

működnek a lerakatok, amely azt jelenti, hogy jutalékot kapnak minden egyes eladott

palack után. A lerakatok fuvarozást is vállalnak, így a Vevőknek lehetőségük van házhoz

szállítatni a szükséges palackokat. Ehhez külön fuvarozási megállapodást köt az Air

Liquide Kft. a lerakattal. Természetesen csak bizonyos mennyiségig történik a

kiszállítás/kiszolgálás lerakatból. Hogy milyen módon határozható meg a mennyiség, amit

még érdemes lerakatból kiszállítani és mi az, amit már központból szállítunk, a

későbbiekben fogom bemutatni.

15

Felvetődhet a kérdés, hogy mi motiválja azokat a vállalkozásokat, amelyeknél lerakatokat

létesítenek, hiszen saját erőforrás felhasználással történik a lerakat működtetése, plusz

energia ráfordítással jár. A saját kapacitását több helyre kell koncentrálnia. Azonban a

jutalékrendszer arra ösztönzi a lerakatokat, hogy törekedjenek új vevők szerzésére és minél

több gázpalack eladására. A saját termékeik mellett az ipari gáz egy kiegészítő termék,

melynek felhasználási területe sok esetben szoros összefüggésben van a lerakat fő

profiljával.

3. ábra: Lerakatok területi elhelyezkedése Magyarországon


2.3 A logisztika helye az Air Liquide Hungary Kft. vállalati szervezetében

Az alábbiakban szeretném az ALH Kft. szervezeti struktúráját és azon belül a

logisztika helyét ismertetni. Az elmúlt években az ALH Kft. vezetősége fokozatosan

kezdte felismerni a logisztika jelentőségét. Az első időkben a klasszikus funkcionális

szervezeti felépítés keretein belül az egyes logisztikai alrendszerek szétszórtan

helyezkedtek el. A cseppfolyós és palackos termékek értékesítéséhez kapcsolódó

logisztikai tevékenység a műszaki igazgató fennhatósága alá tartozott. 2 fő logisztikai

koordinátor látta el mind a cseppfolyós mind a palackos értékesítés feladatait. Senki sem

fordított túlságosan nagy figyelmet az értékesítési folyamatok rendszerszerű, integrált

16

kezelésére. A vállalat növekedésével azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a hagyományos és

elavult rendszer már nem lesz képes a vevői igények magasabb szintű kielégítésére a

megfelelő költségek mellett. A logisztikai szervezet fejlesztését sürgette, hogy a cégnél

bevezetésre kerültek integrált információs rendszerek is (SAP, iAladin, INFOPATH stb.),

mely rendszerek kezelése és ismerete egy vezetőt igényelt. Így történt, hogy 2008 őszén a

vállalat ügyvezető igazgatója az értékesítési logisztikai funkciót egy magasabb szintre

emelte és így 4 főre bővült az elosztási logisztika csapata. Kineveztek egy logisztikai

vezetőt és ezzel a logisztikai tevékenységek integráltsága jelentősen megnőtt. Lehetőség

nyílt arra, hogy mind a cseppfolyós, mind pedig a palackos értékesítés területén a

költségek, a minőség és a kapcsolódó szolgáltatások is optimalizálva legyenek.

2.4 SWOT analízis

A SWOT analízis egy elemzési módszer, mellyel feltérképezhető a vállalkozás

helyzete, képessége, a kapott eredmény segít a vállalat kritikus értékelésében.

Elvégzését és bemutatását azért tartom fontosnak, mert a piacon jelenlévő Versenytársak is

azonos alapanyagból (levegőből), azonos technológiával készült terméket kínálnak

eladásra, tehát a szolgáltatásnyújtás minősége és széleskörűsége lehet az a „plusz”, amivel

az ALH kiemelkedhet a többi közül.

4. ábra: A SWOT megvalósítási folyamata2

2 http://www.innosupport.net/index.php?id=2065&L=5 2015.02.22

17

A következőkben szeretném ismertetni a vállalat SWOT analízisét:

Strengths – erősségek:

Speciális, csak az AL által kínált termékhez kapcsolódó technológiák és szolgáltatások.

(Pl. TELEFLO – szintfigyelő rendszer). Jelenleg az AL olyan megoldásokkal van jelen a

magyar piacon, amivel egyedülálló többletszolgáltatásokat tud nyújtani a vevő részére. A

megkérdőjelezhetetlen szakmai háttér, a kiváló minőség, és a világszinten vezető pozíció

összességében mind a vevői költségek csökkentését eredményezik.

Weaknesses – gyengeségek:

Jelenleg a cég kazincbarcikai és schwechati levegőbontó üzemében is csak nitrogént és

oxigént képes előállítani. Problémát okoz az argon beszerzése, melyet Belgiumból vagy

Franciaországból kell Közép-Európába, köztük Magyarországra szállítani. A kevés számú

disztribúciós pont és a magas szállítási költségek rontják a versenyhelyzetünket.

Opportunities – lehetőségek:

Az anyavállalat és a kutatóbázisok folyamatosan fejlesztik a terméket. Az AL csoport több

száz szabadalommal rendelkezik. Ezen egyedi megoldások nagy részét az ALH Kft. még

nem kezdte el használni a magyar piacon. Az újítások és folyamatos bevezetésük a piacra,

a hozzáadott értékek („added value”) szolgáltatási és szakértelem oldalon, mind a

különböző szegmensek vevőinek megszerzését fogja segíteni.

Threats – veszélyek:

Nagy veszélyt jelenthet a cégre nézve, ha a konkurencia is fejlesztésekbe kezd és hasonló

kapcsolódó szolgáltatásokat nyújt a termékhez, mint AL. Tudomásunk van róla, hogy

legnagyobb versenytársunk több ezer vevői tartályán nincs, vagy csak elvétve van

tartályfigyelő rendszer. Azt is hozzá kell tennem, hogy a konkurencia már ismeri

stratégiánkat és várhatóan fejlesztéseket indít, mert felismerte a hozzáadott érték

jelentőségét.

18

3. Az ellátási rendszer elméleti háttere

3.1. A logisztika fogalma és feladata

A logisztika kialakulását a tudósok visszavezetik egészen Krisztus előttre, azonban

Én ennyire nem mennék vissza az időben és nem is térnék ki dolgozatomban részletesen a

történelmi hátterére. Néhány mondat erejéig azonban szükséges megemlítenem, hogy a

logisztikával először katonai területen találkozhattunk és az ezen a területen elért sikerek

keltették fel az érdeklődést a civil területeken munkálkodó, termelés – és szállításszervező

szakemberek figyelmét is az 1950-es években és egyre erősebbé váltak a logisztika egyes

területeinek gazdasági rendszerekre való adaptálása. A nemzetgazdaságok szinte minden

területén kezdetét vette egy máig is tartó intenzív kutatási, fejlesztési, gyakorlati

megvalósítási folyamat.

A továbbiakban a figyelmet azokra az elméleti részekre szeretném helyezni, melyek

szorosan összekapcsolódnak a gyakorlati rész témájával is.

Mindenekelőtt szeretném definiálni és összefoglalni, hogy mit is jelent a logisztika:

Röviden és tömören nevezhetjük az ellátás tudományának, amely jól kifejezi mindazt,

amivel a logisztika foglalkozik. Azonban ahhoz, hogy átlássuk és megértsük, mi is az a

logisztika, ennél bővebb ismertetés szükséges. Az interneten böngészve számos

magyarázatot kaphatunk, azonban a legjobban számomra a következő megfogalmazás írja

le: „Logisztika az energia, személyek, anyagok, alapanyagok, félkész – és késztermékek,

információk rendszeren belül és rendszerek közötti áramlásának tervezésével, vezérlésével,

szabályozásával, ellenőrzésével, megvalósításával foglalkozó menedzsment – szemlélet,

melynek célja a folyamathoz járuló összköltség és a vevőkiszolgálás színvonala közötti

optimális elérése.”3

A logisztika célja, hogy a piaci, termelési igényekhez igazodva

• a megfelelő termék,

• a megfelelő időpontban,

3 http://logisztika.com/logisztikai-lexikon/logisztika-fogalma-2/ (2014.09.21.)

19

• a megfelelő helyre,

• a megfelelő mennyiségben,

• a megfelelő minőségben és

• a megfelelő költséggel

eljuttatható legyen. Ezt nevezzük röviden a hat M-elvnek, mely folyamatoptimalizálásra

ösztönöz. Ezek az elvek, célok változhatnak, bővülhetnek. Találkozhatunk olyan

kiegészítésekkel, ahol ezen célok mellett fontos szerepe van még

• „a megfelelő módon és eszközzel,

• a megfelelő környezetvédelmi óvintézkedések mellett, a környezet minimális

terhelésével”4

történő szállításnak.

3.2 Logisztikai rendszerek, ellátási láncok

Logisztikai rendszer alatt azokat az eszközöket, létesítményeket és szervezeteket

értjük, amelyek részt vesznek az ellátó és a felhasználó közötti anyag- és

információáramlás megvalósításában. A logisztikai eszközök egy adott logisztikai

rendszeren belüli anyag- és információáramlást megvalósító eszközök, gépek és

berendezések összessége.

A logisztikai láncok az anyag – és információáramlás területén összekapcsolják, és

egységes folyamattá alakítják az ellátó, a termelő, a felhasználó és a fogyasztó

alapfolyamatait. A logisztika létrejöttét, a folyamatok optimalizálását tulajdonképpen az

élesedő piaci versenyhelyzet váltotta ki, amely többek között azt követeli a vállalatoktól,

hogy rugalmasan és gyorsan reagáljanak a vevői igényekre, továbbá az értékesített

termékhez kapcsolt további szolgáltatásokat nyújtsanak. Ezen kívül a logisztika fontossága

a szervezeteken belül is megjelenik, köszönhetően annak, hogy a gazdasági rendszerek és

gazdálkodó szervezetek működéséhez elengedhetetlen napjainkban a jó szervezés és

koordináció.

4 http://www.gdf.hu/TudNap2010/letoltes/15.pdf (2014.10.04.)

20

3.3 Hagyományos áruszállítási rendszerek

• vasúti áruszállítás

• közúti áruszállítás

• vízi áruszállítás

• légi áruszállítás

• csővezetékes áruszállítás

• kombinált áruszállítási rendszerek

o közúti – vasúti kombinált áruszállítás

o közúti – vízi kombinált szállítás

o folyami – tengeri kombinált szállítás

Az itt felsoroltak közül szeretném bővebben ismertetni a közúti áruszállítás jellemzőit,

mivel szorosan kapcsolódik a dolgozat témájához, a szállítási költség optimalizálásához.

Ezen belül is, azért csak erre az egy szállítási módra térnék ki, mivel az Air Liquide Kft.

csak ezt a módját használja az áruszállításnak.

3.3.1 Közúti áruszállítás5

A közúti áruszállítás elsősorban kisebb árumennyiségek rövid távolságú helyi és

regionális szállítására alkalmas, számos előnye miatt azonban a távolsági forgalomban is

egyre inkább bekapcsolódik. Tekintettel arra, hogy a közúti szállítójármű mozgása nincs

(sín) pályához kötve, a közúti áruszállításban kiemelkedő fontosságú az áruszállítás

szervezése, illetve irányítása.

Főbb előnyei:

• a legsűrűbb vonalhálózattal rendelkezik, a járművek gyakorlatilag mindegyik

fuvaroztató telephelyét közvetlenül ki tudják szolgálni, ami háztól – házig

5 dr. Prezenszki: Logisztika I.

21

fuvarozást tesz lehetővé. Így nincs szükség az áruk szállítás közbeni átrakására,

minimálisra csökkenthetők a csomagolási ráfordítások;

• viszonylag rövid az áruk eljutási ideje;

• rugalmasan tud alkalmazkodni a fuvaroztatók igényeihez;

• szinte minden árufajta szállítását lehetővé teszi a szállítójárművek széles

választéka;

• rugalmas szerződéskötés és tarifakialakítás

• viszonylag kicsik a szállítás közbeni áru-igénybevételek és az ebből fakadó

árukárok.

Főbb hátrányai:

• nagymértékű függőség a külső környezeti hatásoktól, illetve az előre nem látható,

nem tervezhető eseményektől, az időjárási hatásoktól, a forgalmi viszonyoktól;

• a vasúti szállításhoz képest nagyobb a szállítás fajlagos energiaigénye és

környezetszennyező hatása;

• egyszerre nagy árumennyiség továbbítására csak korlátozottan alkalmas, mivel a

járművek hossza korlátozott;

• a leginkább élőmunka – igényes és balesetveszélyes a többi közlekedési

alágazathoz képest;

• útvonal korlátozások, hétvégi szállítási tilalmak nehezíthetik a célbajutást;

• a nemzetközi forgalom az egyes országok kölcsönös megállapodásán alapuló

engedély- kontingensekhez kötött.

22

3.3.1.1 Közúti áruszállító járművek

5. ábra: A közúti áruszállítás járműveinek főbb csoportjai

Forrás: dr. Prezenszki: Logisztika I, 212.o

A közúti áruszállítás járműveinek mérete és felépítménye - a szállított áruk és feladatok

jellegének komplexitása miatt – jelentős eltéréseket mutathat. A szállításhoz alkalmazandó

jármű jellegét több tényező is befolyásolja, ezek közül kiemelném:

• az áru fajtája, tulajdonságai

• a szállítási csomagolás módja

• az áru alakja, mennyisége, méretei

• az árut kell e védeni a környezettől illetve a környezetet kell e védeni az árutól

• a szállítás viszonylata

23

• a szállítási technológia

• a termelési technológia

A közúti áruszállítással szemben támasztott igényeknek megfelelően a közúti szállító

járművek igen sokfélék lehetnek. Attól függően, hogy rendelkeznek e motorral vagy sem,

lehetnek tehergépkocsik, vontatók illetve pótkocsik.

A tehergépkocsi olyan négy vagy több kerekű gépjármű, amelyet beépített erőgép hajt és

teher szállítására alkalmas. A vontató pótkocsi vontatására alkalmas, rakfelület nélküli

tehergépkocsi. Ide tartozik a pótkocsi súlyát részben felvevő nyerges vontató, valamint a

mezőgazdasági vontató.

A pótkocsi olyan közúti jármű, amelyet tehergépkocsival vagy vontatóval lehet

továbbítani. A nyerges vontató nyeregszerkezetére támaszkodó pótkocsit félpótkocsinak

hívjuk.

A legalább két részből álló tehergépjárműveket járműszerelvénynek nevezzük. A nyerges

vontatóból és a félpótkocsiból álló járműkombinációt nyerges gépkocsi szerelvénynek

hívjuk.

3.4 A vállalati logisztika területei

• beszerzési logisztika

• termelési logisztika

• értékesítési, elosztási logisztika

• hulladékkezelési, inverz logisztika

A felsoroltak közül - követve szakdolgozatom tematikáját – csak az értékesítési és elosztási

logisztika elméletével foglalkozom a továbbiakban.

3.4.1 Értékesítési, elosztási logisztika

A globalizációnak és a felgyorsult fejlődésnek köszönhetően egyre nagyobb

nyomás hárul a logisztikai tevékenységekre is. Bővülnek a beszerzési és értékesítési

piacok, egyre növekszik a nemzetközi munkamegosztás. Ebből értelemszerűen az

következik, hogy az egyes termelő vállalatok a világ különböző pontjain helyezkednek el,

24

egymástól távol. A távolság áthidalására az anyag – és információáramlás gyors, rugalmas,

hatékony megvalósítására van szükség.

Az ellátási – elosztási logisztika fejlődésére tehát ösztönzőleg hat a globalizáció, hiszen

csak megfelelő logisztikai megoldások segítségével valósítható meg a vállalatok globális

jelenléte.

Annak érdekében, hogy a vállalatok meg tudjanak felelni az új, gazdaság szabta

követelményeknek, és ezáltal megőrizzék, illetve növeljék piaci versenyképességüket,

gyökeres változásokat kell megvalósítaniuk gazdálkodásukban.

3.4.1.1 A vállalati elosztási logisztika

„Az elosztási – értékesítési logisztika alapvető funkciója annak biztosítása, hogy az

előállított késztermékek a logisztika ismert alapelveinek érvényesítésével a vevők

rendelkezésére álljanak.”6 Ennek keretében feladata a késztermék – raktártól az értékesítési

csatornákon át a vevőkig terjedő áruáramlás és információáramlás tervezése, szervezése,

lebonyolítása, irányítása és ellenőrzése.

Értékesítés

↓

Termeléstervezés és

irányítás, termelési

logisztika

Elosztási logisztikaÉrtékesítési piac

(felhasználók)

taktikai szintkésztermék-raktári

készletgazdálkodás

Kiszáll ítási

megrendelések

teljestíésének

tervezése

A kiszáll ítások

megszervezése,

előkészítése

(tervezési)

operatív szintKésztermék

raktározás

A kiszáll ítási

rendelések

teljesítésének

lebonyolítása

A kiszáll ítás

lebonyolítása

(végrehajtási)

betárolásra

való

előkészítés,

betárolás

TárolásKitárolás,

komissiózásElőskészítés Ügyintézés

Rendelés

követés

Kiszáll ításra

való

előkészítés

Kiszállítás

Vevők

kiszolgálá

sa

6. ábra: A vállalati elosztási logisztika főbb kapcsolatai és feladatai

Forrás: Prezenszki: Logisztika I, 329 o.

6 Dr. Körmendi Lajos – Dr. Pucsek József – A logisztika elmélete és gyakorlata (SALDO kiadó, 2008)

25

3.4.1.1.1 Az ellátási láncok menedzselése

Az alapvető cél a vevő maximális kiszolgálása a költségek minimalizálása mellett,

azonban ez igen gyakran ellentmondásos és abszolút mértékben megvalósíthatatlan. A

vevői igények maximális kielégítése jellemzően nagy készleteket, költséges szállítási

módokat, és esetenként jelentős raktári – hálózat működtetését igényli. Ezek azonban az

elosztás költségeit jelentősen megnövelik.

Az ellátási láncok menedzselése éppen emiatt nem csak a termeléssel kapcsolatos anyagok

és szolgáltatások tervezését, irányítását és ellenőrzését jelenti a vállalatok hálózatában,

hanem ide kapcsolódnak az információs és pénzügyi tevékenységek is. Ezen

tevékenységek együtt járulnak hozzá a hatékonyság növeléséhez és érték teremtéshez. Az

integrált ellátási lánc menedzselésével kimagasló versenyelőnyt lehet elérni, ami

elsősorban a készletek csökkentésében, az átfutási idők rövidülésében, valamint a forgalom

és a nyereség növekedésében mutatkozik meg.

3.4.2 A JIT (just in time) elvű anyagellátás

A különböző alapanyagoknak, félkész – és késztermékeknek rendszerint igen

hosszú és bonyolult utat kell megtenniük amíg a nyersanyagból késztermék lesz, és a

késztermék eljut a végső fogyasztóhoz. Az egyes fázisok közötti átmenetek során a

megfelelő időbeni összehangolás hiányában jelentős mennyiségű készletek

halmozódhatnak fel és hosszú várakozási idők alakulhatnak ki. A vállalatok ugyanakkor a

piaci versenyképességük megőrzése, illetve növelése érdekében a készletek és átfutási idők

csökkentésére és egyben a vevők igényeinek rugalmas kielégítésére törekszenek. Mindezt

csak akkor tudják elérni, ha termelésüket a vevők igényeihez igazodóan irányítják, és a

termeléshez csak akkor és annyi anyagot, alkatrészt szereznek be, amennyi feltétlenül

szükséges. Ezt nevezzük tehát a JIT – elvnek.

„Az ilyen beszállítások csak akkor valósíthatók meg gazdaságosan és akadálymentesen, ha

a beszállító telephelye a felhasználó közelében van, vagy ha a felhasználót egy hozzá

közeli kihelyezett raktárból szolgálják ki.”7

7 http://matyi.misi.eu/doc/jit2006.pdf (2014.10.05)

26

A JIT – koncepció bevezetésétől a gyakorlatban általában a következő eredményeket

várják:

• egyszerűbb, áttekinthetőbb munkafolyamatok;

• a termékminőség javulása;

• a termeléshez szükséges terület csökkenése a felhasználó üzemben;

• nagyobb rugalmasság, kisebb tőkelekötés mellett;

• jelentős készletcsökkenés;

• az átfutási idők csökkenése.

3.5. Készletgazdálkodás

A készletezés az input anyagok kitermelésétől, a gyártáson keresztül a fogyasztóig

terjedő anyagáramlási folyamat része. A készletezési igények abból adódnak, hogy az

ellátási lánc egyes részfolyamatai nem illeszthetők kellő pontossággal egymáshoz. Jól

érzékelhető például ez a termelés és fogyasztás eltérő intenzitása tekintetében. Az ellátási

lánc illeszkedési pontjainak sajátossága, hogy az anyagáramlás megszakad és átmenetileg

nem áramló anyagok, áruk, azaz készletek képződnek.

„A készletek tehát olyan anyagi javak, amelyeket egy szervezet azért halmoz fel, hogy a

jövőben azokat az igényelt intenzitásoknak megfelelően felhasználja.”8

A készletek:

• növelik a termelési, értékesítési átfutási időket;

• jelentős tőkét kötnek le;

• kezelésük, tárolásuk nagy ráfordítással jár.

Ennek ellenére a készletezést mégis értéknövelőnek tekintjük, mert a részfolyamatok

célszerű összekapcsolását, a teljes folyamat zavarmentes működését segíti elő. A

készletezéssel kapcsolatos stratégiák kialakításakor ezért a készletezés előzőekben említett

8 dr. Prezenszki József – Logisztika I. (BME Mérnöktovábbképző Intézet, Budapest, 2006., 430.o.)

27

kettős tulajdonságát kell figyelembe vennünk, vagyis összhangot kell teremteni a

kiszolgálási színvonal és a készletezés, illetve a készletként lekötött tőke között.

A kiszolgálási színvonalnak a készletek oldaláról történő közelítése tekintetében a

megfelelő készlet megfelelő időben való rendelkezésre állása a legfontosabb

színvonalmutató. A készletek növelésével a kiszolgálási színvonal növelhető, de egyre

nagyobb készletezési költség terheli a terméket. A szervezeteknek tehát olyan kiszolgálási

színvonalat kell meghatároznia, amely kielégíti a fogyasztók elvárásait, versenyképes a

konkurenciával szemben, de az adott termékre jutó készletezési költség nem csökkenti a

piaci részesedést.

3.5.1 Készletszabályozás

A készletszabályozás feladata adott termelési, fogyasztási folyamatrendszer anyag-

termék - és alkatrész-szükségletének kielégítése. Általában gazdasági szempontok alapján

történik a készlet optimalizálása és annak szinten tartása. A tárolni kívánt készletek

optimális nagyságának meghatározása eléggé sajátos feladat, mivel az optimum - kritérium

többnyire a megfelelően értelmezett költségek minimuma. A szükségesnél nagyobb

készletek esetében, többek közt a nagy eszközlekötés és a jelentős helyszükséglet

következtében a költségek megemelkednek, a kívánatosnál kisebb készletek mellett viszont

zavar keletkezhet az ellátási, termelési vagy az elosztási folyamatban.

3.6. Elosztási rendszerek

Az elosztási rendszerek feladata az áruk elosztásának tervezése, szervezése,

irányítása és ellenőrzése a termelőüzem készáru raktárától a vevőkig. A cél olyan áru- és a

hozzá tartozó információáramlás létrehozása, amely a fogyasztók igényeinek maximális

kielégítését biztosítja.

Az elosztási feladatok végrehajtása előtt a következő kérdéseket kell feltennünk és

átgondolnunk:

• melyik termékből, milyen mennyiséget kell, melyik útvonalon, milyen

szállítóeszközzel szállítani és mely raktárakban kell tárolni?

• hol, ki által és milyen szolgáltatással kell biztosítani az árukínálatot?

28

Az elosztásnak a következő funkciókat kell elvégeznie:

• térbeli különbségek kiegyenlítése;

• mennyiségi kiegyenlítés;

• időbeli kiegyenlítés;

• termékfajta szerinti kiegyenlítés;

• biztonsági készletek tárolása.

A felhasználók részéről támasztott követelmények az elosztási rendszerrel szemben:

• pontosság és megbízhatóság;

• igényekhez igazodó szállítási gyakoriság;

• rugalmasság;

• kis károsodási és veszteség – kockázat.

3.6.1. Elosztási rendszerek struktúrája

Az optimális költség nagymértékben függ attól, hogy mekkorák a kiszállítási

költségek. Ha a vevők száma korlátozott, és azok mindig viszonylag nagy mennyiséget

rendelnek, kedvezőbb a centralizált készletezés. Ezzel szemben, ha a vevők csak

viszonylag kis mennyiségeket rendelnek, célszerű decentralizált raktárakat létrehozni,

mivel a viszonylag kis árumennyiségek nagy távolságra történő gyakori kiszállítása esetén

magas szállítási költségek és túl hosszú szállítási idők adódnak. A felhasználó JIT-elv

szerinti beszállítási igénye is arra készteti a termelőüzemet, hogy a felhasználó üzem

közelében alakítson ki raktárakat.

A raktározási és szállítási költségek között fordított a viszony. A raktári készletek illetve a

raktárak számának csökkentése esetén az ugyanolyan szállítási készség biztosítása

érdekében gyakoribb szállításra van szükség, ami a szállítási költségek növekedésével jár

együtt. Ezért a JIT – elvű beszállítás bevezetése csak akkor javasolt, ha a készletek és

átfutási idők csökkenéséből elérhető költségmegtakarítások nagyobbak, mint a szállítási

gyakoriságok növekedése miatti szállítási költségnövekedés.

29

3.6.2. Az elosztási rendszerek irányítása

Valamennyi elosztási rendszerben követelmény olyan információs rendszer

kiépítése, amelyek segítik és támogatják az olyan döntési feladatokat, mint az elosztási

stratégiák vagy az elosztási járatok összeállítása. Az ilyen rendszerekre jellemző, hogy

számos információ áttekintése alapján kell döntéseket hozni.

Az elosztó központok fő funkciója a hozzájuk tartozó földrajzi körzetben felmerülő

fogyasztói igények kielégítése, valamint az igények kielégítésével kapcsolatos szállítási,

rakodási, tárolási feladatok valamint a rendelkezésre álló kapacitások megfelelő

egymáshoz rendelése.

3.6.3. A szállításirányítási rendszer feladata és összetevői

Az elosztás – irányítás egyik fő feladata az elosztóhálózathoz rendelt ügyfelek

szállítási igényeinek kielégítése a logisztikai célok és elvek szerint. Ez a feladat szorosan

kapcsolódik a belső nyilvántartáshoz, hiszen ahhoz, hogy a szállításirányítás

zökkenőmentes és optimális legyen, megfelelően kell előkészíteni azt.

A szállításirányítás, a teljes folyamatrendszer kiemelkedő fontosságú eleme. A végtermék

árának egy részét ugyanis a szállítási költségek alkotják, tehát a terített termék árát

nagyban befolyásolják a szállítási folyamat költségei is. Ezzel együtt pedig befolyásolja a

piaci viszonyokat és a teljes elosztórendszer működésének gazdaságosságát is.

A következő célkitűzések mentén kell megvalósítani a korszerű elosztási szállításirányítási

rendszert:

• a lehető legkevesebb legyen a szállításirányítási rendszerben fuvarozó járatok

összes futása;

• a lehető legkevesebbet közlekedjenek üresen;

• a lehető legnagyobb legyen a kapacitáskihasználás;

• a járművek az ügyfelekhez az általuk megadott időintervallumban érkezzenek, és

mindeközben az útvonalakra és ügyfelekre vonatkozó sajátosságokat is figyelembe

vegyék.

30

A járattervezés főbb lépései:

• a fuvarigények összeállítása

• a kiszolgált földrajzi körzet térképi viszonyainak modellezése

• az útvonal optimalizálása

• járattervezés

• az előzőekben felsoroltaktól kapott információk összegyűjtése.

31

4. A Társaság disztribúciós logisztikájának bemutatása

Mint már korábban említettem, a Társaság 2002-ben kezdte meg az ipari gáz

palackban történő forgalmazását, majd 2009-től saját töltőüzemet létesített

Felsőpakonyban. A logisztikai osztály feladata tehát kibővült, a cseppfolyós gázellátás

mellett a palackos logisztika koordinálása is egyre nagyobb feladattal járt. Éppen ezért a

Társaság úgy döntött, a logisztikai osztályon belül kettéválasztja a két üzletágat. Így a

cseppfolyós kiszállítások koordinálása Kazincbarcikáról történik, a palackos logisztika

koordinálása pedig a budapesti irodában kapott helyett.

4.1 Palackos ipari gázforgalmazás jelenlegi folyamata Mielőtt kifejtem társaságunk jelenlegi logisztikai feladatainak menetét, a következő

ábrával szeretném szemléltetni az általam bemutatni kívánt folyamatot:

7. ábra: palackos ipari gázforgalmazás jelenlegi folyamata


Elsőként a rendelések feldolgozását mutatom be, mivel a vevői rendelés indítja el az egész

folyamatot az ellátási láncban, húzóereje minden további folyamatnak.

32

4.1.2 Vevői megrendelések

A palackos logisztikai osztály minden munkanapon begyűjti és feldolgozza a vevői/

lerakati megrendeléseket. A megrendelések fogadásának határideje munkanapon 12:00

óráig történik. A megrendelések e-mailen, telefonon vagy faxon érkeznek. Miután

beérkezett az összes megrendelés, e-mailben továbbításra kerül a felsőpakonyi töltőüzem

részére.

A töltőüzem dolgozói legkésőbb 15:00 óráig elvégzik a következő napra esedékes

megrendelések összekészítését, komissiózását. Az összekészítés befejezését e-mailben

jelzik a logisztikai osztály felé. Amikor a következő napi járatok véglegesítésre kerültek, a

töltőüzem dolgozói egy számsorral ellátott SERVITRAX kártyára beszkennelik a lerakati

összekészítéseket, amelynek az a célja, hogy a palackokat ne kelljen egyesével rögzíteni az

iAladin rendszerben. A szállítólevél rendszerben történő kiállításakor elég a kártyán

található számsort beírni és ez által megjelenik az adott vevőnek összekészített, tele

gázpalackok bárkód szerinti listája.

A töltőüzem kinyomtatja a szükséges fuvarokmányokat és szállítási címenként rendezett

formában átadja a gépjármű vezetők részére.

4.1.2 A logisztikai osztály és a fuvarozó kapcsolata

A palackos logisztikai osztály elküldi a következő napra vonatkozó járműigényét a

fuvarozó részére, legkésőbb 14:00 óráig. A fuvarozó visszaigazolja a következő napi

járműveket a gépjármű rendszámának és a gépkocsivezető nevének feltüntetésével. Ezt

követően a logisztikai osztály fuvarrendelést küld a fuvarozó részére, mely tartalmaz

minden információt, melyek a szállítás pontos lebonyolításához szükségesek.

A fuvarozó a megrendelt időpontban megjelenik a Társaság felsőpakonyi töltőüzemében és

áruátvételre jelentkezik. A töltőüzem dolgozói átadják a fuvarozó részére a szállításhoz

szükséges okmányokat, majd a fuvarozó, a dokumentumok alapján tételesen átveszi a

részére összekészített árut. Az áru átvételét a gépkocsivezetőnek aláírásával és a fuvarozó

cég céges bélyegzőjével igazolnia kell. Az áruátvétel ideje alatt a felsőpakonyi telephely

őrzés – védelmét ellátó cég képviselőjének minden esetben jelen kell lennie.

A töltőüzem dolgozóinak minden dokumentumból egy példányt meg kell őrizni és

naprakész nyilvántartást kell vezetni a kiadott fuvarokmányokról.

33

A szállítójármű palackokkal történő megrakodása, illetve lerakodása a fuvarozó feladata. A

rakodáshoz szükséges targoncát a töltőüzem biztosítja, valamint a le – és felrakodáshoz

szükséges helyet is. A fuvarozó feladata, hogy a targoncát mindenkor rendeltetésszerűen

használja a helyi szabályok és előírások figyelembevételével.

A beérkezett megrendelések, területi elhelyezkedéstől függetlenül, „ad-hoc” jelleggel

másnap kiszállításra kerülnek. Terítő szállítással, a felsőpakonyi (központi) telephelyről

történik a lerakatok és vevőink nagy részének ellátása tele gázpalackokkal , és az üres

gázpalackok is erre a telephelyre kerülnek vissza.

A terítő szállítás jellemzői:

• a szállítandó tele gázpalackok száma jelentősen változhat

• az igényelt jármű változó nagyságú, mérete függ a szállítandó, tele palackok

darabszámától

• a szállítójármű rendszerint nem teljes terheléssel közlekedik

• a szállítási igény hektikusan változhat, a lerakatok forgalmától függően

A fuvar befejezését követően a fuvarozó köteles a szállítási dokumentumokat a töltőüzemi

dolgozók részére átadni. Bármilyen, a kiszállítás során felmerült problémáról a

gépkocsivezetőnek tájékoztatást kell adni a logisztikai osztály részére.

4.2 Logisztikai információs rendszer

A Társaság gázpalackjai egyedi vonalkód azonosítóval vannak ellátva, amely az

alábbi ábrán látható és a SERVITRAX elnevezésű vonalkód rendszert használja.

8. ábra: Vonalkód azonosítás


34

Jelenleg az Air Liquide Hungary palackos logisztikai szervezete saját logisztikai

információs rendszerében a következő adatokat kezeli:

• Távolsági szállítások megrendelése, szervezése, ellenőrzése

• Terítő szállítások megrendelése, szervezése, ellenőrzése

• Gázpalack készletek nyilvántartása, dokumentálása

4.3 Érvényben lévő fuvarszerződés ismertetése

A fejlett ipari országokban a logisztika területén is általános tendencia, hogy nő az

outsourcing - kiszervezés aránya. Gyorsan változó világunkban minden cégnek rá kell

jönnie, hogy a költségek csökkentésének egyik lehetséges módja a kiszervezés. Azokat a

tevékenységeket, melyek nem tartoznak a cég profiljába, illetve mely tevékenységet mások

alacsonyabb költséggel tudnak elvégezni, célszerű kiszervezni. Cégünk az Air Liquide

Hungary Kft. szintén él ezzel a lehetőséggel, és fuvarozási megállapodást kötött a FREE-

GO kft.- vel.

A következőkben szeretném összefoglalóan ismertetni a jelenleg érvényben lévő

fuvarszerződést, mivel a szállítási költség optimalizáláshoz fontos tudni, hogy milyen

szállító eszközöket milyen feltételekkel tudunk igénybe venni.

4.3.1 A fuvarozó cég és a disztribúciós logisztika kapcsolata

A fuvarozási megállapodás keretein belül rögzítettek minden felekre vonatkozó

feladatot és kötelezettséget. Ezek közül csak a legalapvetőbb és leglényegesebb pontokat

szeretném most ismertetni, melyek a napi munkakapcsolat megértéséhez szükségesek:

• a felek megállapodnak, hogy a fuvarozó biztosítja és megszervezi a

fuvarszolgáltatást. A fuvarozó felelős az előírásoknak való megfelelésért.

• az Air Liquide a fuvarozót fuvar megrendelés formájában tájékoztatja a szállítandó

áru természetéről és mennyiségéről, valamint az áru fel – és lepakolásának

helyszínéről.

• az útvonal a fuvarozó és az Air Liquide által kerül meghatározásra és

optimalizálásra az előírások betartása mellett és a biztonsági megfontolások

figyelembe vételével. Az Air liquide a fuvar megkezdését megelőzően időben

tájékoztatja a fuvarozót az optimalizált útvonalról.

35

• A fuvarozó köteles gondoskodni arról, hogy a járművek ne legyenek túlterheltek,

különös tekintettel a szükséges manőverek megtétele szempontjából. A fuvarozó

kizárólagosan felel azért, ha a jármű bruttó tömege túllépésre kerül, vagy

amennyiben a rakomány nem megfelelően oszlik el a járművön. A raksúly

kiszámításához szükséges adatokat az ALH minden esetben biztosítja a fuvarozó

részére.

• Le- és felrakodás során az alkalmazott köteles a fogadóval aláíratni az Air Liquide

által átadott, a szállítás aktuális adatainak megfelelően kiegészített vagy módosított

szállítóleveleket. Ezek a dokumentumok a szállítás helyszínén is előállíthatóak az

alkalmazott felelősségi körében, amennyiben a jármű felszereltsége alkalmas erre.

A fuvarozó minden fuvar végén, de legalább naponta egyszer köteles az Air

Liquide részére átadni a fenti dokumentumokat.

• Az alkalmazottak és a fuvarozó kötelesek szigorúan betartani az előírásokat,

nevezetesen a vezetésre (sebesség, vezetési korlátozások, stb.) vagy

munkavégzésre, illetőleg a sofőrök pihenőidejére vonatkozó előírásokat.

• Az Air Liquide részére használt és működtetett járművek meg kell, hogy feleljenek

a vonatkozó fuvarozási tevékenységre azon országokban hatályos előírásoknak,

ahol a járművek közlekednek, különös tekintettel a veszélyes anyagok szállítására

vonatkozó szabályokra (ADR). A helyi viszonyoknak megfelelően kell őket

összeállítani és felszereléssel ellátni.

36

5. Szállítási költség optimalizálására tett javaslatok

A jelenleg működő folyamat alapvető problémája egyrészről az ellenőrzési pontok

hiánya, másrészről pedig a terítő, „ad –hoc” jellegű fuvarból adódó jármű –

kihasználatlanság, valamint magas szállítási költség. Elsősorban ez utóbbira szeretnék

nagyobb hangsúlyt fektetni. Úgy gondolom, nem elég egy oldalról megközelíteni a

problémát. Több beavatkozási pont is adódik, mint lehetséges megoldás.

Ebben a gyakorlat orientált fejezetben konkrétan szeretném ismertetni egyrészt, hogy

hogyan lehetne, másrészt, hogy mennyit lehetne csökkenteni a szállítási költségeken az

általam javasolt intézkedésekkel.

5.1 Elosztási csatornák meghatározása

A palackos üzletág elindulásakor még nem rendelkezett az ALH olyan méretű

vevőkörrel, amely szükségszerűvé tette volna szállítási útvonalak kialakítását. A beérkezett

megrendelések a következő munkanapon teljesítve lesznek, a területi elhelyezkedéstől

függetlenül. Ebből adódóan előfordul, hogy az Ország egy adott területére heti több

alkalommal indítunk járművet, függetlenül a jármű kihasználtságától. Azonban az évek

során a Vevőkör folyamatosan bővül, olyannyira, hogy az ”ad-hoc” jellegű kiszállítás, nem

csak a magas szállítási költség miatt, kivitelezhetetlenné kezd válni. Ez ösztönzött a

megoldáskeresésre.

A palackozott ipari gázok elosztási csatornáinak meghatározásához számos tényező

hozzájárul. Jelenleg nagyon sok esetben megfigyelhetjük, hogy kis vevőket központból,

míg nagy (főleg palackkötegeket nagy mennyiségben használó) vevőket elosztó

lerakatokból szolgálunk ki.

Ezek a helyzetek különböző okok miatt alakulhatnak ki:

- A vevők fogyasztása folyamatosan változik

- Nincs egyértelmű logikai szabályozás a palackok elosztására.

Ennek következményei:

- Gyenge hatékonyság

- Magasabb szállítási költségek

- Alacsonyabb piaci részesedés a kisfogyasztók körében

37

Véleményem szerint tehát szükségünk lenne egy olyan kalkulációs eszközre, mely nem túl

bonyolult, könnyű a megértése és könnyedén módosíthatóak az adatok. Az Air Liquide

világában létezik egy csoportszintű fejlesztés, melyet még a magyar leányvállalat nem

vezetett be, nem alkalmaz az elosztási csatornák meghatározásához. Ez a formula segítene

összehasonlítani egy matematikai analízis segítségével, a közvetlen és közvetett szállítások

esetén az ügyfelek profitabilitását, azaz eldönteni azt, hogy mely elosztási csatorna

jelentené a leghatékonyabb megoldást a vállalat részére.

A számítások a következő feltételezéseken alapulnak:

- Mindkét esetben ugyanaz a szolgáltatási szint áll fenn (közvetlen, közvetett)

- A termelésre gyakorolt hatása az átszervezésnek elhanyagolható

- Ugyanazzal a másodlagos szállítási költséggel kell számolni lerakati és vevői

szállítás esetben is.

A kritikus vevői szállítási palack darabszám meghatározásához a következő csoport által

kifejlesztett számítás alkalmazható:

Ahol:

δδδδc [cyl/del] Kritikus szállítási méret a lerakatnál

STPdistr [€/del] Másodlagos szállítási költség fuvaronként a lerakatba

COM [€/cyl] jutalék (szállítási + értékesítési)

DEP [€/cyl] palackok értékcsökkenése

dstock [days] Hány napra elengedő készletet tartunk a lerakatban

dwork [days] Munkanapok száma az évben

Ncustomers [del] Harmadlagos szállítások száma a vevőkhöz

Ndistr. [del] Lerakati szállítások száma

ββδ 1. −×

×+=

DEPd

dCOM

STP

work

stock

distrc

.distr

customers

N

N=β

38

A fenti képletet behelyettesítve a megfelelő adatokkal egyértelmű választ kapunk

kérdéseinkre, azonban az elv némi magyarázatra szorul.

Ezért egy konkrét példán keresztül szeretném bemutatni a számításomat:

Lerakat neve: 180.lerakat - Szerszámsziget Kft. - Zalaegerszeg

Időszak: 2014/11.hónap

Árfolyam: 290

STP [€/del]

Másodlagos szállítási költség

fuvaronként a lerakatba 42

COM [€/cyl] jutalék (szállítási + értékesítési) 5

Dstock [days]

Hány napra elengedő készletet tartunk a

lerakatban 14

Dwork [days] Munkanapok száma az évben 250

DEP [€/cyl] palackok értékcsökkenése 4

dD cyl/del Átlagosan, lerakatba szállított mennyiség 12

dc∞ cyl/del 8

Dc cyl/del 5

Az itt látható eredményeket a következőképp kaptam:

Első körben össze kell gyűjtenem, hogy az adott lerakat vonzáskörzetében hány Vevője

van a Vállaltunknak, illetve, hogy egy szállítás alkalmával átlagosan mennyi palackot

rendel. Következő lépésként megnézem, hogy mennyibe kerül a központi telephelyről

történő kiszállítás a szóban forgó lerakatba alkalmanként. Ezt nevezzük másodlagos

szállítási költségnek (STP). Ezután kiszámolom, hogy a lerakat mennyi jutalékot kapna az

eladott palackok után illetve mennyi szállítási költséget kellene fizetnünk azért, hogy a

lerakat továbbszállítja a Vevőnek a megrendelt palackokat (COM). A logisztikai osztály

eldönti, hogy hány napra elegendő palackmennyiséget akar tartani a lerakatban, jelen

esetben 14 napról, azaz két hétről beszélhetünk. A számoláshoz szükséges további

39

információk adottak úgy, mint: munkanapok száma az évben. Az értékcsökkenés mértékét

a Könyvelési Osztály határozza meg. Végül megnézem, mennyi palackot szállítunk

átlagosan egy szállítás alkalmával a lerakatba.

Ha ezeket a kapott adatokat behelyettesítem a fentebb látható képletbe, a kapott eredmény

alapján megállapítható, hogy adott Vevőt központból vagy lerakatból érdemes e

kiszolgálni.

Amennyiben

δδδδ > δδδδc – központi kiszállítást javaslunk

δδδδ < δδδδc - lerakati kiszállítás a megfelelő ellátási forma

Tehát, a kapott eredmény alapján, azt a Vevőt, aki 5 darab palacknál többet rendel ajánlott

központból kiszolgálni, míg, azt a Vevőt, aki ennél kevesebbet rendel, kiszállíthatjuk

lerakatból.

Ennek a matematikai műveletnek a használatával minden egyes Vevőnél felül kell

vizsgálni, hogy központból vagy lerakatból szállítsuk e ki. Miután összegeztem, hogy

melyek azok a Vevők, amelyeket központból szállítok ki, következhet az optimalizálás

következő lépése: a szállítási útvonalak meghatározása. A szállítási útvonalak

meghatározásakor ismételten meg kell vizsgálnunk, hogy adott vevőt érdemes e

központból kiszállítani, mennyire lassítja a fuvart, esetlegesen a néhány palack lerakása

miatt átcsúszik-e 2 naposra a fuvar.

5.2 Szállítási útvonalak meghatározása

Annak érdekében, hogy elkerüljük a jármű kihasználatlanságot, célszerű szállítási

útvonalakat létrehozni. Szállítási útvonal alatt értem, hogy a hét egy adott napján csak az

ország egy adott területére történjen kiszállítás, összegyűjtve a megrendeléseket. Ehhez

elengedhetetlenül fontos a Vevők közreműködése, hiszen szükséges megérteniük ennek

fontosságát.

40

5.2.1. A szállítási útvonalak optimalizálásának lépései

Útvonal optimalizálást a gyakorlatban sok helyen alkalmaznak. Ebben a fejezetben

konkrét problémákra próbálok megoldást keresni, melyek a napi kiszállításokkal

kapcsolatban merülnek fel. A mai, gyorsan változó gazdasági környezetben, a

folyamatosan dráguló üzemanyagárak mellett egyre nagyobb fontossággal bír, hogy egy

cég az erőforrásait a legoptimálisabban használja ki annak érdekében, hogy felvehesse a

versenyt vagy akár versenyelőnyt érjen el a konkurenciával szemben.

Legfőbb célom, hogy tervemet a vevői elégedettség magas szinten tartása mellett

valósítsam meg.

A feladat megoldásához a következő alapinformációkat vettem figyelembe:

- Vevők/lerakatok neve és címe

- Áruátvétel idősávja (mettől-meddig lehet szállítani az árut)

- Készletek

- Eladási átlagok vevőnként/lerakatonként

- Rakodási idők

Cégünk Felsőpakonyon az M0 körgyűrű mellet egy ipari gázpalacktöltő üzemet működtet,

mely egy központi palackelosztó lerakatként is funkcionál. Minden teherautó innen indul,

és ide érkezik vissza. A szállítás elvégzéséhez jelenleg 8 teherautó áll rendelkezésünkre,

melyekről az alábbi paramétereket ismerjük:

- 3db 24 tonna rakodósúlyú gépjármű

- 2db 10 tonna rakodósúlyú gépjármű

- 1db 7,5 tonna rakodósúlyú, daruval ellátott gépjármű

- 1db 3,5 tonna rakodósúlyú gépjármű

- 1db dobozos, 1 tonna rakodósúlyú gépjármű

Az útvonal-keresési probléma egy optimalizálási feladat, ahol adott egy járműállomány,

melynek előre megadott megrendeléseket kell teljesítenie úgy, hogy a kilométer minimális

legyen. Szükség esetén a meglévő járműállomány átstrukturálására is szükség lehet.

41

Természetesen nem egyszerű megállapítani, hogy melyik az optimális szállítási útvonal.

Ennek meghatározása több lépésből tevődik össze, melyet a következőkben szeretném

bemutatni:

Első lépésként meg kell próbálni a vevői rendeléseket és kiszállításokat szinkronba hozni.

Teherautó kapacitás 100

szállítások gyakorisága heti 5x

Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek

Kék vevő gyakorisága: heti 3x Szállítások x x x

Piros vevő gyakorisága = heti 2x Szállítások x x

Hétfő

2 vevő /régió

Kihasználtság: 40 palack 40%

Teljes heti kihasználtság: 35%

30 palack 30% 40 palack 40% 30 palack 30% 40 palack 40%

Csütörtök Péntek

2 vevő/régió 2 vevő/régió

Kedd

2 vevő/régió

Szerda

2 vevő/régió

AL

40 palack

AL

40 palack

AL

40 palack

AL

30 palack

AL

30 palack

Amennyiben a piros Vevő hajlandó Hétfőn és Szerdán rendelni, hogy szinkronban legyen a

kék Vevővel, elkerülhetővé válik, hogy a teherautó napi szállításokat végezzen ugyanabba

a zónába.





Piros vevő gyakorisága = heti 2x Szállítások x ← x x ← x

Hétfő

2 vevő /régió



2 vevő/régió 2 vevő/régió 2 vevő/régió 2 vevő/régió

Kedd Szerda Csütörtök Péntek


AL

70 palack

AL

70 palack

AL

40 palack

AL AL

42

Második lépés szerint javasolni kell a kék Vevőnek, hogy csak hétfő és szerda napokra

rendeljen, valamint kis mértékben növelje palack készletét. (A gyakorlatban ez nem jelent

túlzott készletnövekedést, szinte nincs változás.)





Piros vevő gyakorisága = heti 2x Szállítások x ← x x ← x

Hétfő

2 vevő /régió



2 vevő/régió 2 vevő/régió 2 vevő/régió 2 vevő/régió

Kedd Szerda Csütörtök Péntek


AL

40 palack

AL

40 palack

AL

40 palack

AL

30 palack

AL

30 palack

AL

kék: 60 palackpiros: 30 palack

AL

kék:60 palack piros: 30 palack

ALAL AL

Harmadik lépés a Vevők meghatározott klaszterenkénti csoportosítása a körfuvarokra

használt tehergépjárművek szállítási kapacitásának optimalizálása érdekében.

43

A körfuvarokat az egyes szállítási pontokat összekötő vonalak jelképezik, míg a körök az

adott zónában található összes vevőt és azok sűrűségét, azonban egy valós fuvar esetén

nem minden esetben kell adott zóna minden ügyfelének szükségszerűen szállítani.

Negyedik lépés a körfuvarok modellezése:

Valós távolság = 2 x A x együttható odavezető út + 2 x π x R x szórás együttható

Az AL csoportban általánosan használt átlagos együttható odavezető útra vonatkoztatva

1,2, míg a vevők szóródására 1,3. Speciális földrajzi esetekben, pld. hegyek vagy folyók,

egyéni értékek is használhatóak.

Ötödik lépés pedig a szerződés szerint rendelkezésre álló járművek újragondolása.

Véleményem szerint kevesebb, különböző teherbírású szállítójárműre lesz szükségünk,

melyet a következőkben, a várható szállítási útvonalak és szállítási napok tekintetében

szeretnék bemutatni.

44

5.2.2 Fuvarköltség számítás

Annak érdekében, hogy számszerűsíthetőek legyenek az általam javasolt

megoldások eredményei, szeretném ismertetni, hogy a Vállalat 2013.-ban hogy teljesített a

kiszállítások területén.

Az 1. számú mellékletben, havi bontásban látható, hogy mennyi palackot értékesített a

Vállalat 2013.-ban, ehhez mekkora járműparkra volt szükség, illetve mennyi kilométert

futottak a járművek és mindez mennyibe került. Láthatjuk, hogy az egy palackra jutó

költség: 975 forint. Ezeket az adatokat az Air Liquide Hungary Kft. bocsátotta

rendelkezésemre a kimutatásaik alapján. Arra törekszem, hogy ez a költség még

alacsonyabb legyen. A tervezett számításaim alapja a kereskedelmi osztály által

meghatározott értékesítési terv 2015. évre vonatkozóan.

eladott palackok száma összesen: 101 161

fuvar költség összesen: 98 599 469 Ft

1 palackra jutó átlag költség: 975 Ft

2013. évi adatok

9. ábra: 2013. évi adatok


Mint azt már korábban említettem, először összegyűjtöm azokat a Vevőket, amelyeket a

központi telephelyről kell kiszolgálni. Az értékesítési terv alapján megnézem a Vevők

tervezett, éves fogyasztását, majd ez alapján meghatározom a túraútvonalakat, illetve hogy

adott területre egy héten milyen gyakorisággal és mekkora teherbírású járművet szükséges

indítani. Feltérképezem, hogy a Vevői telephelyek mekkora jármű befogadására

alkalmasak, ezt figyelembe véve határozom meg az adott területre indított jármű méretét.

Az általam meghatározott túraútvonalakat egy számmal látom el a beazonosítás

megkönnyítése végett. A túraútvonalakat a 2. számú melléklet szemlélteti. A táblázatban

látható, hogy az ország különböző területeire mely napokon indítanék járművet és hogyan

szervezném a heti kiszállításokat. Látható, hogy az egyes túraútvonalak hány kilométer

hosszúak és mekkora rakodósúlyú jármű indítása szükséges.

45

10. ábra: Szállítási útvonalak

Forrás: saját szerkesztés

A 3. számú mellékletben található az a számítás, amelyben kiszámoltam, hogy 90%-os9

járműkihasználtság mellett, mekkora járműparkra és milyen rakodósúlyú járművekre van

szükségünk ahhoz, hogy a kereskedelmi osztály által 2015.-ben értékesíteni kívánt

palackokat maradéktalanul ki tudjuk szállítani. Alapul vettem természetesen, hogy az

egyes járművekre hány darab palack fér el, mivel ez is fontos tényező, nem elég csak

súlyban meghatározni a kapacitást. Ezen adatok alapján jutottam arra az eredményre, hogy

az általam javasolt gépjárműpark egy héten 3316 darab palack kiszállítására alkalmas.

Mivel egy hónapban átlagosan 4 hét van, ezért ezt a kapott darabszámot néggyel

felszorozva kaptam meg, hogy havi szinten mennyi palackot tudnánk kiszállítani. Ez

maradéktalanul megfelel a 2015.-ben értékesíteni kívánt palackok kiszállításához, ugyanis

éves szinten a tervezett eladás: 138.972 db palack.

Vállalatunk nem minden gáztípust tud palackozni Felsőpakonyon, ezért néhányat

szükséges az Air Liquide Ausztriai leányvállalatától beszereznünk, letöltetnünk.

Ausztriában, két telephelyre kell járművet indítanunk: Schwechatra és Peggauba. Azt,

hogy milyen sűrűn kell ezt az útvonalat megtenni, szintén a tervezett eladás függvénye.

9 5.2 fejezet - A szállítási útvonalak lépései: második lépésben tervezett kapacitás - kihasználtság

46

Tehát, az szükséges információk közül, amely ahhoz szükséges, hogy kiszámoljam, az

általam javasolt költségcsökkentő változtatásokkal mennyit is nyerhetünk, a következők

állnak rendelkezésemre:

• az értékesítési osztály által megadott, tervezett eladás, havi lebontásban

• az általam meghatározott járműpark

• túraútvonalak, amelyek által meghatározható a havonta tervezett kilométerek

száma. Itt fontosan tartom elmagyarázni, hogy a tervezett kilométereket a

következőképp számoltam ki: a különböző teherbírású járműveknél megnéztem,

hogy összesen hány kilométert tennének meg a javaslatom szerint egy héten és ezt

a számot szoroztam fel néggyel, amely az egy hónapban lévő átlag hetek számát

mutatja.

• a szállítási költség (ft/km), amely szerződésben meghatározott

Ezeket az információkat használtam fel a 4. számú melléklet táblázatában, amely során

kiszámoltam, hogy az általam javasolt változtatásokkal átlagosan 28%-kal

csökkenthetnénk a szállítási költségeket a 2013-as eredményekhez képest.

eladott palackok száma összesen: 138 972

fuvar költség összesen: 96 633 600 Ft


2015. évi tervezett adatok

11. ábra: 2015. évi tervezett adatok

Forrás: saját magam

Ez természetesen csak egy becsült érték, melyet nagyban befolyásol az éppen aktuális

üzemanyag ár, a közúton adódó problémákból, balesetekből adódó többletkilométer

mértéke, és a Vevők rugalmassága. De mindezeket figyelembe véve, úgy gondolom a

hatékonyság ezeket figyelembe véve is érzékelhető.

5.3. Szállítási modul bevezetése

Az előzőekben bemutatott optimalizálás rendszerszerű háttértámogatását

mindenféleképp szükségesnek tartom, ezért javaslom a szállítási modul bevezetését,

melynek fontosabb funkcióit a következőkben részletezem.

47

A szállítási modult a Vállalat több leányvállalata is használja, köztük az Osztrák Air

Liquide Kft. is, akikkel szoros kapcsolat alakult ki a két ország közelségből adódóan.

Nekik köszönhetően ismerkedhettünk meg a modul működésével, jelentőségével. A modul

bevezetésével könnyebbé válhat a folyamat átláthatósága, nyomon követése,

ellenőrizhetősége és jelentős időt spórolhatunk meg használatával.

Ahhoz, hogy tökéletesen működjön a rendszer, számos adatot rögzítenünk kell a

modulban. A következőkben szemléltetem, hogy melyek azok az adatok, amelyek

elengedhetetlenül szükségesek a folyamat akadálymentességéhez.

5.3.1. Adatok kezelése

A meghatározott túraútvonalak számát, amelyet az előzőekben már említettem és a

2. számú melléklet tartalmaz, ebben a rendszerben rögzíthető. Emellett minden Vevőhöz

fix szállítási napot állíthatunk be. Azonban egy évben több ünnepnap is van, amikor nincs

kiszállítás, tehát ezeket a dátumokat rögzítenünk kell a rendszerben, így automatikusan ki

fogja hagyni a rendszer az ünnepnapot, és a következő, Vevőhöz előre berögzített szállítási

napot adja meg lehetőségnek. Természetesen manuálisan változtatható a kiszállítás

dátuma.

Járművek törzsdokumentációja

Minden járművet, amit a szállításokhoz használunk, rögzítenünk kell a rendszerben. Meg

kell adni az autó típusát, rendszámát, rakodási súlyát, rakodási helyét, a kilométeróra

állását és a járművet vezető sofőr nevét.

Ez azért is fontos, mert a vevői adatok beállítása során rögzíteni kell többek között azt is,

hogy milyen maximális össztömegű jármű mehet be a Vevő telephelyére.

5.3.2 Kiszállítások kezelése

Az ügyfélszolgálat számára a modul összegzi a már rögzített adatokat és segít a

kiszállítások pontos megszervezésében.

A következő információk szükségesek az ügyfélszolgálat számára:

• a vevőhöz rendelt útvonalszám

• a kiszállítás napja

48

• vevői adatok

• a rendelt mennyiség

• a jármű adatai

Fuvar megtervezése

Miután beérkezett minden megrendelés, amelyekhez automatikusan hozzárendeli a

rendszer a már előre, minden egyes vevőhöz berögzített útvonalszámot, létre kell hozni az

indítani kívánt fuvarokat.

A következő adatok szükségesek a fuvar létrehozásához:

• dátum: meg kell határozni a fuvar elindításának napját

• jármű rendszáma: ki kell választani a már előre berögzített járművek közül azt,

amelyiket az adott fuvarhoz szeretnék párosítani

• útvonalszám

• fuvarozó cég neve

• sofőr neve

A rendszám alapján beazonosítja a rendszer, hogy mekkora a jármű teherbírása, hány darab

palack fér fel a járműre illetve az aktuális kilométeróra állást.

Mindazon megrendelés rákerül a fuvarra, amely ugyanazzal az útvonalszámmal lett

rögzítve a megrendelések felvitelekor. Nyomon követhetjük, hogy nincs e túlsúlyban az

autó.

Megrendelések nyomtatása

Erről a felületről kinyomtathatjuk a megrendeléseket a raktárnak, ahol a kollégák

megkezdhetik az összekészítést. A fuvarok a nap folyamán bővülhetnek újabb

megrendelésekkel, ezért igény szerint többször is kinyomtatható.

49

5.3.3 Fuvarok előkészítése

Mivel a palackok bárkóddal ellátottak, a rendszerben nyomon követhetőek. Az

összekészített palackok adatainak rendszerbe történő feltöltése után ellenőrizhető, hogy az

összekészítés megfelelő e vagy sem. Így a hiba időben orvosolható. Az ellenőrzés és

esetleges hibák kijavítása után, a dokumentumok kinyomtatásra kerülnek az

ügyfélszolgálati munkatársak által. A dokumentumokat fuvaronként ellenőrzik, hitelesítik

és átadják a fuvarozó részére.

Rendelések teljesítése

A sofőr a Vevő telephelyén ismételten beszkenneli a lerakott illetve göngyölegként felvett

palackokat. A lerakatok esetében csak az üres áru kerül szkennelésre. A sofőr miután

visszaérkezik a telephelyre, az adatokat feltölti az IAladin rendszerbe, ahol a vevői

szállítólevelek számlaként zárásra kerülnek. A lerakatból visszaérkező palackok pedig

automatikusan a központi lerakatba mozdulnak.

5.4 Kulcs teljesítmény mutatók (KPI)

Az előzőekben javaslatot tettem a szállítással kapcsolatos költségcsökkentésre,

bebizonyítottam hatékonyságát, valamint bevezetésre került egy modul, mely

háttértámogatást nyújt mindezek gördülékeny működéséhez. Azonban ezek mellett

szükség van még egy nagyon fontos dologra, amely nem más mint a teljesítmény mutató,

amellyel nyomon követhető, hogy valóban sikeres e az a módszer, amelyet

megvalósítottunk.

A következőkben tehát ennek a teljesítmény mutatónak a jelentőségét szeretném

ismertetni:

5.4.1 A teljesítmény mutató jelentősége

KPI, azaz Key Process Indicator, magyar jelentése: teljesítmény mutató.

Amikor a szervezet vagy vállalat meghatározta küldetését, azonosította az érdekeltek körét

és meghatározta céljait, akkor szükségessé válik, hogy mérni tudja az előrehaladását e

célok felé. A KPI-ok ezek a mérőszámok. Összehasonlítható információt adnak a szervezet

gazdasági, környezeti és társadalmi teljesítményéről. A kulcs teljesítmény indikátorok

azonosításához előre definiált üzleti folyamatok, az üzleti folyamatok számára tiszta célok,

50

teljesítmény előírások szükségesek, valamint minőségi és mennyiségi mérések melyek

eredményeit össze kell vetni a felállított célokkal, és variációkat kell kidolgozni a

folyamatok működésének nyomon követéséhez, hogy a rövid távú célok meghatározhatóak

legyenek.

A KPI-k úgy képesek a szervezet javát szolgálni, hogy valamilyen probléma esetén

meghatározásra kerülnek hosszú távra szóló indikátorok, amelyeket később hetekre is

lebontanak és ezek egyben célokat is meghatároznak

Első lépésként elengedhetetlen ismertetnem azt az excel fájlt, melynek napi szintű

vezetésével kapunk kellő információt a mutatószámok elkészítéséhez. Ezt a táblázatot

„Trans Riport”-nak nevezzük.

5.4.2 A „Trans riport” táblázat jelent ősége

Ebben a táblázatban van vezetve minden adat, ami a szállításokkal kapcsolatos. A

központból, azaz a Felsőpakonyi töltőüzemből történő kiszállítás napi szinten kerül

adminisztrálásra, a lerakati kiszállítások hónap végén kerülnek összegzésre, a számlák

értékelve lesznek, így kapunk teljes képet az adott hónapban történt összes kiszállításról.

Minden szállítási kör, azaz minden járat kap egy fuvarazonosításra szolgáló számot.

Rögzítésre kerül a szállítás dátuma, a fuvarozó cég neve, az adott szállítást elvégző jármű

rendszáma, a menetlevél száma, a megtett kilométer és az adott szállításért, a fuvarorozó

cégnek fizetett összeg.

A táblázatban külön oszlopban jelölve van, hogy mely szállítások történnek központból és

melyeket teljesítik a lerakatok, valamint az is, hogy Vevőnek vagy lerakatnak történik a

kiszállítás. Ezek a jelölések a szűrést teszik könnyebbé.

Fontos információ a megrendelt palackok száma, illetve hogy a megrendelés teljes

mértékben vagy részlegesen lett teljesítve. A táblázat összegezi, hogy egy adott járattal

összesen hány palack került kiszállításra, valamint kiszámításra kerül a teljes fuvardíj és

palack darabszám alapján az adott vevőre jutó fuvarköltség. Utolsó adatként pedig szerepel

a vevő neve és a vevő számára kiszámlázott szállítási díj.

Ezen információk szűrésével lehetővé válik egyszerűen előállítani a logisztikai KPI

mutatószámokat.

51

5.4.2 A logisztikai riport bemutatása

A naponta vezetet „Trans riport” táblázat szolgáltatja az információkat a KPI

mutatók készítéséhez. Az excel tábla lehetővé teszi az egyszerű, gyors keresést, szűrést,

így hatékonyan adoptálni lehet az adatokat a KPI fájlba.

A logisztikai KPI mutatóval a fuvarozási teljesítmény mérhető. Ehhez a következő

információk kerülnek összesítésre:

• a kiszállított palackdarabok számának összegzése: ez a palackszám nem egyezik

meg az értékesített palackok számával, mivel ugyanazon palack kétszer is

kiszállításra kerülhet. Egyszer, amikor a központból kiszállításra kerül a lerakatba,

illetve, amikor a lerakat továbbszállítja a Vevőnek.

• összesítjük, hogy milyen mértékben aránylik egymáshoz a lerakatból, illetve a

központból történő kiszállítás, ezen belül is lebontva Vevőnek történő valamint

lerakatnak történő szállításra. (Lerakat is szállíthat lerakatnak).

• a kiszállított palackok közül mennyi a szóló palack és mennyi a bündel: ez esetben

tisztázni kell, mi is az a bündel. A bündel palackköteget jelent, ahol jellemzően 12

palack egy – egy közös szelephez csatlakozik erre a célra kialakított csövezettel.

Jellemzője, hogy egyetlen tartályként tölthető és üríthető ki.

• mennyi palackot szállítottunk vevőnek és mennyit lerakatnak,

• hány kilométert futottak összesen a járművek és mindez összesen mennyibe került,

• összesítve lesz a megállók száma valamint az, hogy hány járat indult az adott

hónapban,

• hányszor indult primer járat: mivel az Air Liquide Hungary Kft. kazinbarcikai

levegőbontő üzemében csak Oxigén és Nitrogén előállítása folyik, ezen

tevékenység nem fedezi a Magyarországon felmerülő igényeket, ezért azok

beszerzése az ausztriai leányvállalattól történik. Ezen beszerzésekre indított járatok

a „primer” járatok.

• a primer járatok által beszállított palackok száma

• járművekre lebontva kiszámításra kerül a futott kilométer, a megállok és járatok

száma.

Ezen információk segítségével a következő mutatókat nézzük:

• adott hónap munkanapjait nézve, melyik jármű, hány napot lett igénybe véve;

52

• az egy palackra jutó fuvarozási költség;

• mennyibe kerül egy kilométer átlagosan;

• mérjük a járművek kihasználtságát százalékosan nézve;

• a rendelkezésre álló járművek közül hány eszköz lett használva az adott hónapban,

mindezt napokra lebontva;

• hány kilométer jut egy palackra átlagosan;

• mérjük a palackok forgási sebességét.

Ezen mutatók folyamatos nyomon követésével lehetővé válik a vállalat által kitűzött célok

elérése, illetve segít rávilágítani a gyengeségekre; melyek azok a momentumok, amelyekre

jobban oda kell figyelni, amin javítani kell.

53

6. Összefoglalás

A XXI. században fejlődés nélkül nem juthatunk előrébb, sem a Vállalat, sem Mi,

emberek. A mai kiéleződött piaci versenyben igyekeznünk kell a legjobbat kihozni

magunkból, törekednünk kell arra, hogy helyt tudjunk állni.

A dolgozatomban az Air Liquide Hungary Kft. tevékenységét mutattam be, mely ipari

gázok előállításával foglalkozik. Jómagam ennek a Vállalatnak vagyok a palackos

logisztikai koordinátora, azaz az Én feladatom megszervezni a palackok kiszállítását

Vevőink részére. Ez felelősségteljes feladat, mivel a szállítási költség mértéke az Én

szervezési képességeimtől is függ. Ez a felelősség adja azt a folyamatos motivációt, ami

afelé orientál, hogy keressek valamilyen megoldást és próbáljam meg optimalizálni a

szállítási költségeket.

Emellett átfogóan ismertettem a témával szorosan összefüggő elméleti hátteret, mely

alapot ad a logisztikai tevékenység megértéséhez és átláthatóságához.

Ismertettem a logisztikai osztály feladatait és jelenlegi munkamenetét, amelyet szeretnék

az általam adott javaslatokkal megkönnyíteni, ellenőrizhetőbbé tenni és a fennálló

költségeket csökkenteni.

Megállapítottam, hogy ha szállítási útvonalakat hozunk létre, és a Vevőinket meggyőzzük

annak pozitívumairól, hogy a heti egyszeri, maximum kétszeri kiszállítás számára is, és

Vállalatunk számára is hatékonyabb működést biztosít, lényeges költségcsökkentés érhető

el. Mindezek mellett fontosnak tartottam, hogy egy rendszer szintű háttértámogatást

nyújtsunk az elképzelésemhez, mely egyrészről a hibákat teszi kiszűrhetőbbé, másrészt

meggyorsítja a munkafolyamatot.

Végül a kitűzött céljaink eléréséhez elengedhetetlen a nyomon követés, melyben egy

logisztikai teljesítmény mutató segíti munkánkat.

Összegezve tehát, úgy gondolom, hogy a felvetett problémára egy teljes mértékben

kivitelezhető megoldást találtam, melynek bevezetésével az Air Liquide Hungary Kft.

teljes mértékben megállhatja a helyét a piacon.

54

Summarization

In the 21 st century the company and people without development can’t go ahead. In

today's fierce market competition should strive to do our best and we must strive to stand

this competition.

In my dissertation I have introduced the Air Liquide company, which deals with the

production of industrial gases. Personally I am responsible for the logistic coordination of

cylinder gases and furthermore I handle the delivery of cylinders to costumers. This is a

responsible task, because the cost of shipping mainly depends on my organizational skills.

This responsibility gives the constant motivation, which is oriented towards me to find a

solution and try to optimize the transport costs.

In addition, I completely introduce related theoretical background of my dissertation,

which provides the basis for understanding logistic activity and makes it transparent.

I present the tasks and the current workflow of the logistics department, which I would like

to facilitate with my proposals, made controllable and furthermore reduce the existing

costs.

I concluded that if transport routes are established and we could convince our customers

that would be advantageous for them if we deliver gases once a week or may be twice a

week, and also for the company, significant cost savings can be achieved. This solution

will provide for our company a significant cost reducing and increasing of effectiveness.

Besides it was important to get a background support for my ideas, which on the one part

makes mistakes filterable and other hand speed up workflows.

Finally, in order to achieve the intended goals is essential for the follow-up, which is a

logistics performance indicator. This indicator will help our work.

In summary, I believe that I found a perfectly feasible solution. In my opinion with the

introduction of this solution the Air Liquide Hungary Ltd. will holds its market share.

55

Felhasznált Irodalom: dr. Prezinszki József – Logisztika I. (Bevezető fejezetek) – BME Mérnöktovábbképző

Intézet, Budapest, 2006

dr. Prezenszki József – Logisztika II. (Módszerek, eljárások) – Logisztikai Fejlesztési

Központ, Budapest, 2004

Dr. Réges Béla – A logisztikai technológiai folyamatok tervezése – I. Szállítási logisztikai

technológia – ÁVF Budapest, 2010.

Dr. Körmendi Lajos – Dr. Pucsek József – A logisztika elmélete és gyakorlata (SALDO

kiadó, 2008)

Halászné Sipos Erzsébet – Logisztika (szolgáltatások, versenyképesség) (Logisztikai

Fejlesztési Központ, Magyar Világi Kiadó 1998)

Chikán Attila – Demeter Krisztina: Az értékteremtő folyamatok menedzsmentje (Aula

Kiadó, 2006)

Demeter Krisztina (szerkesstette) – Termelés, szolgáltatás, logisztika (CompLex Kiadó,

2013)

Szegedi Zoltán – Prezenszki József: Logisztika – menedzsment (Kossuth Kiadó, 2003)

Gelei Andrea (szerkesztette): Logisztikai döntések – fókuszban a disztribúció (Akadémiai

Kiadó, 2013)

Internet forrás:

http://logisztika.com/logisztikai-lexikon/logisztika-fogalma-2/ (2014.10.03)

http://www.gdf.hu/TudNap2010/letoltes/15.pdf (2014.10.04)

http://vili.pmmf.hu/portal/documents/19217/19797/Logisztika_I-II.pdf (2014.10.04)

http://www.fajltube.com/gazdasag/kozlekedes/Az-hagyomanyos-aruszallitasi-r63127.php

http://www.airliquide.hu/ (2014.10.04)

http://matyi.misi.eu/doc/jit2006.pdf (2014.10.05)

56

http://mlbkt.hu/2012/12/a-logisztikaban-a-koltsegcsokkentes-az-elsodleges-trend/

(2014.10.11)

http://users3.ml.mindenkilapja.hu/users/vendeglos/uploads/1495-06_02-

08.SWOTanalizisverseny.pdf (2015.02.24)

57

Mellékletek 1. számú melléklet: 2013. évi 1 palackra jutó szállítási költség

futott kilométer

Járművek száma Kapacitás üzemanyag ár

2013/01 2013/02 2013/03 2013/04 2013/05 2013/06 2013/07 2013/08 2013/09 2013/10 2013/11 2013/12

3 db 24 tonna 330 15582 14341 15062 16636 18154 16651 18527 18638 15240 18985 17565 15841

2 db 10 tonna 250 9769 9176 10018 6886 8093 6326 9096 10007 6140 5030 4718 2081

1 db 7,5 tonna (darus) 280 1999 2621 2304 2435 2766 2160 2774 3100 3211 3194 3564 2779

1 db 3,5 tonna 150 3364 918 1320 947 2655 2601 2868 2946 2904 2837 3152 1826

1 db 1 tonna 130 1942 734 1596 683 823 542 590 208 216 617 696 232

Összesen:

32656 27790 30300 27587 32491 28280 33855 34899 27711 30663 29695 22759

Eladott palackok száma

7622 8124 8424 8015 8982 8352 9273 9933 8472 9129 8608 6227

km/ palack

0,23 0,29 0,28 0,29 0,28 0,30 0,27 0,28 0,31 0,30 0,29 0,27

fuvarköltség (Ft)

8 906 400 7 956 248 8 534 720 8 109 404 8 789 829 7 712 263 9 017 525 9 084 562 7 430 786 8 492 569 8 086 699 6 478 464

1 palackra jutó fuvarköltség

1 169 Ft 979 Ft 1 013 Ft 1 012 Ft 979 Ft 923 Ft 972 Ft 915 Ft 877 Ft 930 Ft 939 Ft 1 040 Ft

eladott palackok száma összesen: 101 161 Ft

fuvarköltség összesen:

98 599 469 Ft

1 palackra jutó átlag költség:

975 Ft

58

2. számú melléklet: Heti járműelosztás

Túraútvonal Jármű kapacitás

útvonal hossza (km) Túraútvonal száma Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek

összesen tervezett heti kilométer

124.35.1 3,5 T 80 Budapest és környéke X X X X 320

124.35.2 3,5 T 180 Komárom - Esztergom megye X 180

124.75.1 10 T (darus) 100 Budapest és környéke X X X 100

124.75.2 10 T (darus) 250 Foktő X 250

124.75.3 10 T (darus) 120 Bicske X 120

124.10.1 10 T 100 Budapest és környéke X 100

124.10.2 10 T 280 Heves és Nógrád megye X 280

124.10.3 10 T 180 Komárom - Esztergom X 180

124.10.4 10 T 520 Komárom - Győr - Vas megye X 520

124.10.5 10 T 370 Bács - Kiskun és Csongrád megye X 370

124.12.1 12 T 280 Heves és Nógrád megye X 280

124.12.2 12 T 480 Jász és Békés megye X 480

124.24.1 24 T 800 Peggau X (2 NAPOS) 800

124.24.2 24 T 500 Schwechat X 500

124.24.3 24 T 560 Szabolcs és Hajdú megye X X 1120

124.24.4 24 T 460 B.A.Z. megye X 460

124.24.5 24 T 480 Jász és Békés megye X 480

124.24.6 24 T 610 Tolna - Somogy - Baranya X (2 NAPOS) 610

124.24.7 24 T 430 Fejér - Veszprém - Zala megye X 430

heti km: 7580

havi km: 30320

59

3. számú melléklet: Szükséges járművek meghatározása

Szükséges jármű kiszámolása:

Jármű kapacitása (tonna) palack kapacitás

rendelkezésre álló járművek száma rendelkezésre állás/ hét

heti kiszállított palackok száma 90 %-os terheltség esetén

24 t 276 1 4 994

24 t 276 1 4 994

12 t 120 1 2 216

10 t 96 1 5 432

10 t pótkocsi 96 1 1 86

10 t darus 96 1 5 432

3,5 t 36 1 5 162

Összesen:

3316

Havi kiszállított palackok száma:

13262

60

4. számú melléklet: 2015. évi tervezett 1 palackra jutó szállítási költség

Tervezett futott kilométer

2015/1 2015/2 2015/3 2015/4 2015/5 2015/6 2015/7 2015/8 2015/9 2015/10 2015/11 2015/12

Tervezett eladás:

10 145 11 118 11 257 11 535 11 396 11 952 12 924 10 562 12 368 12 785 12 646 10 284

Tervezett járművek száma Kapacitás

Szállítási költség (Ft/km)

2 db 24 tonna 303 17600 17600 17600 17600 17600 17600 17600 17600 17600 17600 17600 17600

1 db 10 tonna 198 5800 5800 5800 5800 5800 5800 5800 5800 5800 5800 5800 5800

1 db pótkocsi a 10 tonnáshoz 105 1480 1480 1480 1480 1480 1480 1480 1480 1480 1480 1480 1480

1 db 12 tonna 235 3040 3040 3040 3040 3040 3040 3040 3040 3040 3040 3040 3040

1 db 10 tonna (darus) 235 1880 1880 1880 1880 1880 1880 1880 1880 1880 1880 1880 1880

1 db 3,5 tonna 130 2000 2000 2000 2000 2000 2000 2000 2000 2000 2000 2000 2000

Összesen: 31800 31800 31800 31800 31800 31800 31800 31800 31800 31800 31800 31800

km/ palack

0,3190 0,3496 0,3540 0,3627 0,3584 0,3758 0,4064 0,3321 0,3889 0,4021 0,3977 0,3234

fuvarköltség:

8052800 8052800 8052800 8052800 8052800 8052800 8052800 8052800 8052800 8052800 8052800 8052800

1 palackra jutó fuvarköltség

794 724 715 698 707 674 623 762 651 630 637 783

eladott palackok száma összesen:

138 972

fuvarköltség összesen: 96 633 600 Ft


Javulás 2013. évhez képest: 28,72%

szÁllÍtÁsi kÖltsÉg optimalizÁlÁsa az air liquide hungary

Documents