szÁmos szÍn ek - wordpress.com · 2010-04-12 · az esetet bencze lászló, nagy i. zsolt és...

SSAAPPIIEENNTTIIAA EERRDDÉÉLLYYII MMAAGGYYAARR TTUUDDOOMMÁÁNNYYEEGGYYEETTEEMM

Gazdaság‐ és Humántudományok Kar

SS ZZ ÁÁ MM OO SS SS ZZ ÍÍ NN -- EE KK A Tr i lak Coat ings Kft . ter jeszkedés i stratég iá ja

© 2008 ‐ Jogvédett dokumentum! Az eset a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Gazdaság‐ és

Humántudományok Kara tulajdona. Az esetet Bencze László, Nagy I. Zsolt és Tánczos Levente ‐ József írta, dr. Bakacsi Gyula felügyeletével

órai viták céljából, nem pedig bizonyos vezetői helyzetek hatékony vagy nem hatékony kezelésének bemutatására. Minden jog fenntartva! A dokumentum egészben, vagy részben való másolása, elektronikusan, vagy

bármely más formában történő tárolása, csak a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Gazdaság‐ és Humántudományok Kara beleegyezésével engedélyezett!

2

Románia észak‐nyugati részében elég borús volt az idő. Esett az eső, az ég fekete volt és

a fák még csupaszok, talán épp azon gondolkodtak, hogy kirüggyezzenek‐e vagy várjanak még

vele egy kicsit. Az E60‐s úton rengeteg autó monotonan, kissé óvatosan de kellő

határozottsággal, halad úti célja felé. Ezen autók közül egy zöld Volkswagen balra jelezve épp

letérni készült Gyulakuta fele a balavásári eltérőnél. Utasának úti célja Csíkszereda volt, ahol

már többször is megfordult, és lassan mint második otthonként tekinthet a Hargita lábánál

elterülő tájra.

Amikor Horváth László elindult még tavasz volt, de ahogy egyre közeledett célja felé, úgy

tűnt, megy vissza télbe, már‐már havas eső vagy helyenként hó hullott. Az ablaktörlő gyorsan

törölte a nagy esőcseppeket vagy épp a hópelyheket, és ugyanilyen gyorsan cikáznak a

gondolatok is a vezető fejében. Nem először jár Erdélyben, és munkahelyi feladatai

megváltozásnak köszönhetően egyre többször látogatja meg a most éppen komor, de általában

vidám, kedves tájat.

Az út menti épületeket és kerítéseket nézegeti, különös gonddal vizsgálva azok festését.

Azt vizsgálja, mennyire bírják ezt a magyarországinál kissé zordabb időjárást, és azon

gondolkodik, hogy ez milyen típusú festékkel lehet lefestve, ki lehet a gyártója. Mindezt nem

csak azért vizsgálja, hogy elüsse az időt, hanem azért mert ez a munkája. Ő volt a Trilak

festékipari vállalat romániai kapcsolattartója és felelőse, és azért csak volt, mert a napokban

történt személyi változások következtében ő a Trilak romániai képviseletének az ügyvezetője.

A történetet külön izgalmassá teszi, hogy a PPG Industries nemzetközi festékgyártó most

fejezte be a Trilak anyavállalatának (SigmaKalon) felvásárlását, így a Trilak – közvetve – a világ

egyik legnagyobb festékgyártójának a leányvállalatává vált: Ez új feladatokkal és új

célkitűzésekkel jár. A PPG – ahol jelen van a világban – ott célként tűzte ki, hogy a helyi a piacon

a 3 legnagyobb versenytárs közé tartozzon, és ez a cél Romániában is. Ez az elvárás az

elkövetkező 1‐2 hónapban nehéz, de érdekes munkát ró Lászlóra, hisz meg kell alkotnia a cél

elérését alátámasztó stratégiát.

Beérve a hegyek közé mozgalmassá vált az út, gyors kanyarok, rövid időközönként kis

falvak követték egymást, László fejében pedig a csíkszeredai teendőkkel kapcsolatos dolgok

kavarogtak. Az e heti program fő pontja a vállalat helyi stratégiájának a megalkotása,

megbeszélése, melyet ő majd prezentálni fog a felső vezetés irányába. Nem lesz könnyű hét, de

reméli, hogy olyan a kitűzött cél elérését mutató stratégiát tudnak megalkotni, amely

megvalósítható, és amelynek megvalósításában a munkatársak is szívesen részt vesznek.

3

A Trilak Magyarország Kft.

„egy mosollyal több...”

A vállalat, 100 éves fennállása alatt, rengeteg változáson ment át, amíg eljutott a

jelenlegi formájához. Több rendszerváltást és háborút átvészelt, de mint egy sokat tapasztalt

aggastyán, aki a tavaly ünnepelte a 100 éves jubileumát, büszkén áll még ma is. Kronológiai

sorrendben a fontosabb események a vállalat történetében:

1907 – Ellinger Béla és Wagner Vince gyárainak összeolvadásával Budapesten

létrejön az Egyesült Lakkgyárak Rt. néven az új festékgyár, mintegy 6000 négyzetméter

felülettel.

1938 – Izsák József megvásárolja az üzemet. Krayer Gyula üzemével szemben

(ahol minőségi festékeket gyártottak, zománcfestékük Trinát néven került forgalomba),

Izsák József kizárólag dekoratív festékek gyártásával foglalkozott, és azt saját üzletlánc

hálózatán keresztül értékesítette. Kiváló üzleti érzéke hamar kiemelte a vállalatot a

többi szereplő közül. (Abban az időben az övén kívül mintegy 30 hasonló vállalat

működött, sok csak 1‐2 személyes pinceműhelyként). A II. Világháború végéig

fokozatosan az ország egyik legfontosabb festékgyárává fejlesztette a céget.

1948 – ’49 – az államosítás során a megmaradt kisebb üzemeket beolvasztották

az akkor működő legnagyobb négy gyárba (Győr ‐ Reichold, Újpest – a Krayer cég,

Kőbánya – Ipari Lakkok gyára, Albertfalva ‐ LCH).

1959 – Szovjet mintára, minél nagyobb termelőegységek kialakítása érdekében a

négy nagy vállalatot, egyetlen céggé olvasztották össze Lakk‐ és Festékipari Vállalat

néven.

1968 – A cég Budalakk‐ és Műgyantagyár Vállalattá változott, ennek III. Számú

egysége volt a soroksári üzem.

1988 – Létrejött a Budalakk – Haering Kft 50‐50 százaléknyi részesedéssel a

Budalakk és a német Haering cég voltak a tulajdonosok.

1991 – A privatizáció során a francia Total olajkonszern megszerezte a Budalakk

részesedését. A francia‐német cég közötti kapcsolat eredményeként létrejött a Total –

Haering Kft. 60‐40 százalékos részesedés megoszlással a francia és német vállalat

között.

4

Így a vállalat teljesen külföldi tulajdonban folytatta működését Feuer István

ügyvezetővel az élén. A gyár termelése ekkor kb. 11 000 tonna volt, és létszáma kb.

150 fő.

Mivel a privatizáció után az eddigi testvérgyárak végérvényesen konkurensek

lettek, szükség volt a termékszerkezet változtatására, fejlesztésére, bővítésére is.

Ennek köszönhetően a termelés megugrott és éveken át folyamatosan tovább nőtt.

1995: 17 000 tonna, 1999: 27 000 tonna, 2003: 39 000 tonna. Természetesen a létszám

is növekedett, így az 1992‐es 150 fő, és az 1995‐ös 184 fő, 2003‐ra 265 főre

emelkedett.

Az önállóság és magyarországi piacgazdaság kilencvenes években történő

kialakulása feltétlenül szükségessé tette egy kereskedelmi egység létrehozását, amely a

Budalakk korszakban a gyárakban még nem létezett. Meg kellett oldani az egyre

növekvő mennyiségű nyersanyag beszerzését, és a késztermék értékesítését, a reklám

és marketing tevékenységet, a vevőkkel való közvetlen kapcsolattartást, a nemzetközi

előírásoknak megfelelő minőségbiztosítási rendszert, stb. Ezek a feladatok

szükségszerűen növelték a jól képzett alkalmazottak számát.

1995 – a Total konszern úgy döntött, hogy nevét ezután csak a petrolkémiai

iparágban fogja használni, és festék divíziója egyesült az angol Kalon csoporttal. Ekkor a

soroksári gyár neve Trilak‐Haering Kft.‐re változott. A nyugdíjba vonult Feuer István

ügyvezető igazgató helyét Pataky Péter, a már évek óta mellette dolgozó kereskedelmi

igazgató vette át. Az ő vezetésével is tovább folytatódtak a fejlesztések. Az 1995‐ös

Termékkatalógus kevesebb, mint 70, a 2005‐ös ugyanakkor már több mint 120

terméket ismertetett.

Magyarországon a Héra belső falfestékből gyártanak még ma is a legtöbbet. Ezt

1990‐ben fejlesztették az 1976‐ban Soroksárról Szegedre elszármazott rendkívül jó

hírnevet szerzett Diszperzit konkurenciájaként. A sikerhez hozzájárult az is, hogy az

utóbbi két évtizedben megváltoztak a festési szokások is, és a beltéri falfestésnél a

hagyományos, enyves munkamódszerek elhagyása is. Ez értelemszerűen megnövelte a

diszperziós festékek iránti igényt, mégpedig az 1968‐as szinthez képest kb.

ötvenszeresére, az 1978‐ashoz képest pedig tizenkétszeresére. Márkavásárlás útján a

Diszperzit is visszakerül Soroksárra. Bár a Héra a legnagyobb mennyiségben gyártott

festék, felmérések szerint a Diszperzit a legismertebb. Ennek a magyarázata az, hogy a

Diszperzit, amelyet a ’70‐es évektől gyártanak, nemcsak mint márka került be a

5

köznyelvbe, hanem mint fogalom, jelölve minden diszperziós, mosható festéket,

márkától függetlenül (pl. „Kérek egy veder Héra diszperzitet”).

1999‐ben a Grassalkovich utcában felépült az új 3200 négyzetméter alapterületű

magasraktár. Az összes árumozgás számítógép‐vezérelt és automatikus. Innen történik

a nyolc lerakat, a nagy vevők, ‐ és a mintabolton keresztül – a kis vevők kiszolgálása is.

1999 végén a cég megjelentette folyóiratát, a „Trilap”‐ot, amelyben

időközönként beszámolnak részben a vállalatnál, részben a partnereknél történt

fontosabb eseményekről.

2001. szeptember 19‐én átadták Közép‐Európa legmodernebb, 10 000 tonna/év

kapacitású, automata, oldószeres zománcgyártó üzemét. Itt a gyártás, az

anyagmozgatás és beadagolás teljesen automatikusan, számítógép által vezérelten

történik. Egy ember irányítja a termelést, és felügyeli a gépek működését, melyek

emberi tévedést kizárva biztosítják az állandó minőséget. Az épületben helyet kaptak a

fejlesztő és minőségellenőrző laborok is. A színlabornak óriási jelentősége van, hiszen a

vevők igénye, az utóbbi évtizedekben nagy mértékben, sokszor talán indokolatlanul is,

megnőtt a különleges színek iránt. Ma már a festékboltokban elhelyezett számítógép

által vezérelt színkeverőkkel szinte a lehetetlen színigényeket is ki lehet elégíteni. De

azért még ma sem megvetendő egy‐egy jó bekeverő mester éles szemének

színfelismerése.

2003 ‐ hosszú idő után megújult a cég dobozainak arculata. Pataky Péter 2003

nyarán Csehországba távozott. Így az átmeneti időre Horváth Lászlót, a korábbi

gazdasági igazgatót nevezték ki ügyvezetőnek.

2003‐ban a régi irodaépületet korábbi üzemterületek beleolvasztásával és további

bővítésével újjáépítették, és a kor követelményeinek megfelelő irodaházat alakítottak

ki. Itt már porta helyett recepció van, Féth telefonközpontos néni helyett csinos fiatal

recepciós hölggyel, háta mögött a biztonsági szolgálat emberével. Itt van a

telefonközpont is, melyet már csak akkor használnak, ha valaki nem tudja a hívott

részleg számát.

A Sigma Coatings és a Kalon által létrehozott SigmaKalon cégcsoport 2003 év

végén kivásárolta a Haering cég tulajdonrészét, amely így 30 sikeres év után

visszavonult a magyar piacról. Ennek megfelelően a cég új neve 2004‐től Trilak

Festékgyártó Kft. lett.

6

2004 nyarán a SigmaKalon csoport megvásárolta Csehországban a Primalex

festékgyártó céget, amelynek a vezetője akkor éppen Pataky Péter volt. Az akvizíciót

követően pedig az ő vezetésével létrehozta a csoport Közép‐Európai régióját, aki

egyúttal újra a Trilak ügyvezetője is lett.

2007 – A PPG Industries teljes egészében megvásárolja a SigmaKalont, így a

Magyarországi vállalat is egy multinacionális cég része lesz.

Trilak Coatings Kft.

A Trilak Romániába való betörése előtt egy csíkszeredai építőipari anyagokkal

kereskedő cég importált és forgalmazott Trilak festékeket. A növekvő kereslet és forgalom

hatására 1999‐ben a Trilak jó befektetésnek látta azt, hogy a Magyarországon már híressé vált

termékeket Erdélyben is értékesítse, főként az itteni magyar lakosság körében. Így 1999‐ben

alakult meg a „Trilak Coatings” nevű vegyes vállalat, amely 2002‐ben alkult át

részvénytársasággá, az akkori törvények szerint 5 tulajdonossal. A többségi részvénnyel a

SigmaKalon BV rendelkezett, míg a kisebbségi részvénycsomaggal csíkszeredai fizikai személyek

rendelkeztek, összesen 3,1%‐os részesedéssel. 2007‐ben új formát öltött és

részvénytársaságból (Rt.) Korlátolt felelősségű társaság (Kft.) lett. Mára a SigmaKalon BV a

100%‐os tulajdonosa, ennek bejegyzésére 2008. március 27‐én került sor.

A vállalatnak az alapítástól kezdve közel 7 év alatt úgy az eladott termékmennyiséget,

mint az árbevételt tekintve erőteljesen és folyamatos növekedett. Ez a trend a 2007‐es évben

tovább folytatódott: a 2006‐ban eladott festékmennyiséget 22%‐al növelve 4.169 tonnát

értékesített, ami ebben az évben mintegy 4,63 millió eurós árbevételt eredményezett. Ez 20%‐

al jelent többet az előző évi árbevételnél. A vállalatnak 2006‐ban mindössze 15 alkalmazottja

volt, ez 2007‐ben 20 főre bővült.

A vállalat felső szintjén az ügyvezető igazgató áll. Közvetlen alatta vannak a különböző

divizíók vezetői, úgymint a gazdasági‐, a logisztikai‐, a marketing‐ és értékesítési igazgató.

A gazdasági igazgató végzi a könyvelést, , a gazdasági folyamatok kontrollját, ő készíti a

jelentéseket a tulajdonosok felé.

A logisztikai vezető felügyeli a ratkárakat, összefogja, irányítja a működésüket.

Mindegyik raktárnak egy raktárosa van, akik a ennek az igazgatónak tartoznak felelősséggel,

7

neki számolnak el. Az árú a raktárakból számlával megy ki. A logisztikai igazgató feladata a

kapcsolattartas a budapesti Trilakkal, és ő vezeti a keszletgazdalkodást, adja le a rendelést, és

felügyeli a raktárak kimeneteleit, amelyek Nagyváradon, Temesváron, Csíkszeredában és

Bukarestben vannak.

Értékesítési és marketing tevékenységet két igazgató végzi, az egyik Erdélyben, a másik

Dél‐Kelet‐Romániában és Bukarestben. Hozzájuk tartoznak a területi képviselők, akiknek a

feladata az ügyfelekkel való kapcsolattartás, rendelésfelvétel és új üzleti partnerek bevonása.

Erdélyben 5 területi képviselő van, mindegyik erdélyi régióban egy‐egy. Őket egy asszisztens,

egy marketing‐ és egy technikai szakember segíti. A Bukarest régióban szintén 5 képviselő van,

amelyek Dél‐Kelet Romániában is tevékenykednek. A területi képviselőkön kívül van egy

technikai szakembere, és egy sales‐marketing menedzser. A Dél‐Kelet‐Románia régióban az

ügynökök feladata, hogy több üzleti klienst szervezzenek be az értékesítési láncba. Ebben a

régióban az bevásárlóközpontok a cél (pl. Bricostore, Praktiker stb).

A vállalat, piaci körzete

A romániai osztályozás szerint a Trilak tevékenységi területe vegyi anyagokkal való

kereskedés, a vállalat festékeket, és egyéb bevonatokat, lakkokat forgalmaz. A vállalatnak nincs

termelő egysége, az áruit 90%‐ban a Trilak Kft‐től Magyarországról importálja, közel 8%‐át

Lengyelországból, és 2%‐át Csehországból, utóbbiak szintén a magyar festékgyáron keresztül

érkeznek az országba.

A nagy távolság a magyarországi gyár és a Csíkszeredai ratktár között jelentősen

befolyásolja a szállítási költségeit a vállalatnak. Jelenleg ezek a költésgek átlagosan egy kiló

festékre 5 eurócent nagyságúak, ha Csíkszeredába szállítják azt, és kb. 6,5 cent ha Bukarestbe.

2007‐ben a Trilak átlagosan 1,05 euróért adta el a festékeinek kilogrammját.

A cég termékeivel a romániai dekoratív festék piacon van jelen. A marketing

tevékenysége során a Trilak úgy az egyszerű fogyasztókat, mint az évente folyamatosan

többször festéket vásárló festő mestereket megcélozza. Fontos az, hogy az aki hobbi szinten

festi a házát, olyan terméket kapjon, ami megelégedettséget és bizalmat gerjeszt. Ugyanakkor a

több munkát is felvállaló festőmesterek olyan festéket kapjanak, amelyben megbíznak, mert

tudják, hogy megfelel az ügyfeleik igényeinek. A vállalat hangsúlyt fektet arra is, hogy a

8

szakembereket különböző promóciókkal (pl.: ingyen Trilakos munkaruha) ösztönözze a Trilak

festékek vásárlására, és képzéseket is szervez számukra.

Mindezek mellett, több területet is támogat, úgymint a kulturális eseményeket (pl.

2007‐ben a Munkácsy kiállítás a Csíki Székely Múzeumban, vagy az idén megrendezendő

Nagybányai Művésztelep című kiállítás ugyanezen a helyen), sportrendezvényeket (pl. a

csíkszeredai Sportklub támogatása, a műjégpályán szintén megjelenik az „egyszerű” logó),

illetve különböző tanulmányi, oktatás jellegű rendezvényeket, vagy ezzel kapcsolatos

projekteket (a Csíkszeredában épülő Művészeti Liceum). Fontosnak tartja, hogy ilyen jellegű

tevékenységekkel, támogatások révén ismert legyen, főként Csíkszeredában. A Trilak

termékekhez ragaszkodó festőmesterek nagyban hozzájárulnak a festékek népszerűsítéséhez,

ugyanakkor a vásárlók bizalommal fordulnak a Trilakhoz, akár az olcsóbb, gyengébb minőségű

festékekről, akár a drágább, felső kategóriás termékekről legyen szó. Főként Erdélyben, a

romániai magyar lakosság körében nagyon sokan felismerik a Trilak logót, jóllehet az

újságokban vagy a TV‐ben talán soha nem láttak egyetlen Trilak reklámot sem.

A vállalat kizárólag kereskedőkön keresztül értékesíti termékeit, egyáltalán nem

foglalkozik a direkt eladással. Ettől függetlenül törekszik a fogyasztási szokásokhoz való

megfelelésre, állandóan szem előtt tartja a végfelhasználók igényeit. Míg Magyarországon a

középkategóriás festékminőség iránt nagyobb a kereslet, addig Romániában inkább a vállalat

alsó‐ (olcsóbb), illetve felső kategóriás (drágább) termékei vannak piacon.

A Magyarországon bevált minta alapján az értékesítési helyeket Romániában is

régiókra osztották fel. A Trilak 2006‐ig csak Bukarestben és Erdély területén tevékenykedett,

utóbbit négy részre osztotta fel, így összesen öt értékesítési régiót hozott létre. 2007‐től

azonban az értékesítését kiterjesztette az ország többi részére is, így stratégiai szempontból

három nagy részt különít el (Erdély, Dél‐Kelet‐Románia, Bukarest), amelyeket további kisebb

régiókra bontott fel. A három földrajzi régióban más‐más értékesítési stratégiát követ, eszerint

Erdélyben és Dél‐Kelet‐Romániában kiskereskedőkön, illetve üzletláncokon keresztül business

to business módszerrel értékesít, míg Bukarestben emellett a közvetlen projektekben való

részvételre is törekszik.

A Trilak a termékeinek forgalma alapján kategóriákba sorolja a kereskedőket, akik

értékesítésük nagyságrendje alapján különböző kondíciókban, illetve visszatérítésekben

részesülnek. A cég Erdélyben kialakított egy VIP hálózatot is, amelyeket különböző

9

kedvezményekkel, visszatérítésekkel ösztönöz a Trilak termékek forgalmazására. VIP klienssé

akkor válhat valaki, ha festék forgalmán belül a Trilak legalább a második legnagyobb

beszállítója. Azok a forgalmazók, amelyek a VIP kategóriába kerülnek, nemcsak

kedvezményekben részesülnek, hanem használhatják a Trilak festék‐színkeverő rendszert is.

Termékek

A Trilak széles termékskálával rendelkezik. A főbb termékek alapvetően 6 csoportot

alkotnak.

Héra – ebbe a csoportba számos termék tartozik, amelyeket kül‐ és

beltéri falakon (belső felületeken, illetve külső, durva, nagyobb védelmet

igénylő felületeken) alkalmaznak,.

Trinát – Több terméket (zománcok és ezek alapozói) foglal magába,

amelyeket különböző ‐ úgy külső, mint belső fa, fém ‐ felületek védő

bevonására, fényezésére használnak. A csoport számos terméke professzionális

szintű.

Prolux – Ez a csoport elsősorban a védőlakkokat tartalmazza, amelyeket a

fából készült felületek védelmére, fényezésére alkalmaznak (parketta, kül‐ és

beltéri fafelületek)

10

Simple – Egy nagy falfelületek festését gyorsan és egyszerűen lehetővé

tevő termék, olyan festék, amelyet a Do‐It‐Yourself (DIY) fogyasztóknak

szántak.

Thermotek – a különböző vakolatok termékcsoportja.

Egyebek – Számos egyéb termék, ragasztók, oldószerek, lakkok, egyéb

festékek, a festéshez használt eszközök.

A festék piac

A festékpiac több szegmensre osztható, mindegyiken belül több versenyző létezik. A

piac három jelentősebb szegmensből áll, úgymint ipari festékek, dekoratív festékek, és speciális

festékek.

Ipari festékek

Az ipari festékek piacán olyan termékek jelennek meg, amelyeket termelő vállalatok

mint alapanyagot használnak gyártásuk során a termékeik felületét védve (protective). Tehát

minden olyan festék idetartozik, amelyet ipari termékek előállításához használnak fel. Az ipari

festékfelhasználás főbb szegmensei:

- az autók‐, hajók gyártásánál (automotive, marine), felhasznált festékek, melyek különleges

védelmet biztosítanak a korrózió ellen, illetve

- a fából készült termékek (wood) bevonatai, amelyek védelmet biztosítanak a külső hatások

ellen (napfény, nedvesség).

Dekoratív festékek

Ide tartoznak mindazok a festéktípusok, amelyeket az építészetben használnak, úgy a

beltéri, mint a kültéri felületekre. Ebben a szegmensben az építőipari vállalatok, festő

szakemberek, és a családok a fogyasztók. Ide tartoznak azok a termékek, amelyeket az

építkezések, vagy renoválások során, illetve a háztartásokban használnak, belső‐ és külső

felületek festésére, illetve különböző egyéb felületek bevonására (zománcok, korrózió elleni

védő bevonatok fém felületekre, lakkok fa felületre).

11

Speciális festékek

Ebbe a piaci szegmenbe tartoznak mindazok a területek, ahol különleges bevonatokra

van szükség. Ide tartoznak a repülőiparban és az űrkutatásban (aerospace) használt festékek,

bevonatok, a különleges, magas védelmet igénylő felületek bevonatai (high‐performance

maintenance coatings), légmentességet követelő felületek bevonatai (aerosol paints), illetve az

autók utólagos festésére, útburkolatok jelzéseire használt festékek (automotive refinish).

A nemzetközi festék piacok1

Globális léptékben a festékek piaca lassú, de növekedő tendenciát mutat. A világ

festékpiaca a 2002‐2006 közötti periódusban mintegy 3,60%‐os éves átlagos növekedést ért el

és 2006‐ban nagysága elérte a 91 milliárd USD‐t.

1. sz táblázat: A világ festék piacainak nagysága, és alakulása a 2002‐2006 közötti

időszakban, régiókra felosztva2:

Régió Piac nagysága (Mrd $) Részesedés Piaci növekedés 2002-2006

Amerika 32,9 36,20% 5,70%

Ázsia 40,8 44,80% 1,90%

Európa 17,3 19,00% 3,90%

Összesen 91,0 100% 3,60%

Forrás: Datamonitor

A világon az ipari‐ és a dekoratív festékek piaca majdnem azonos súlyú, míg a speciális

festékek részaránya relatíve kisebb.

1 Megj.: a piac nagysága és a részesedések a végső fogyasztói áron vannak számolva. 2 Megj: az értékek, az 5 év alatt elért éves átlagos növekedését mutatják

12

2. sz táblázat: A világ festék piacai piaci szegmensenként (2006)

Szegmens Arány

Dekoratív 40,60%

Ipari 41,90%

Speciális 17,50%

Összesen 100%


Az előrejelzések szerint 2011‐re a piac eléri a 105,7 milliárd USD nagyságot, amely

2006‐hoz viszonyítva 16,20%‐is növekedést jelent.

A piac nagy mértékben tagolt, rengeteg szereplő van jelen. A piacvezető 2007‐ben az

Akzo Nobel N.V., a második a PPG Industries, amely mintegy 14%‐os részesedéssel rendelkezik

a teljes piacból.

PPG Industries

1883‐ban alapították, központja az Egyesült Államokban Pennsylvania Államban

Pittsburgh‐ben található. Festékeket, bevonatokat, vegyszereket, optikai termékeket,

különleges alapanyagokat, üveget és üvegszálat gyártó nemzetközi vállalat.

2006‐ban 154.000 tulajdonosa volt, amelyből 20.000 a vállalat alkalmazottja, illetve

nyugdíjasa.

A vállalat tevékenysége öt nagy területre osztható: Ipari bevonatok; Nagy

teljesítményű bevonatok; Optikai és speciális alapanyagok; Kereskedelmi forgalomban kapható

vegyszerek és Üveg.

2006‐ban 25 országban több mint 34.000 alkalmazottja, és 125 gyártó létesítménye

volt. 2006‐tól mintegy 16 felvásárlást hajtott végre, ez által növelve a bevételét és piaci

részesedését. Charles E. Bunch, a PPG igazgatója szerint ez az akvizíciós hullám világos stratégiai

fókusszal a dekoratív‐ és speciális festékpiacokon erősítette a PPG piaci pozícióit. Ennek a

folyamatnak a részeként vásárolta meg a SigmaKalon 100%‐os tulajdonrészét. A vásárlással

13

nemcsak a dekoratív‐ és speciális piacokon szerzett nagyobb befolyást, hanem a SigmaKalon

főként az európai kontinensre kiterjedő piacait is megszerezte.

Akzo Nobel N.V.

A tekintélyes múltra visszatekintő holland vállalat alapítását 1770‐re teszik, amikor

létrejött a (ma Sadolin‐nak nevezett) Det Holmsbladske Selskab üzem. Mára már egy 80

országban mintegy 60.000 alkalmazottat foglalkoztató nagy befolyással rendelkező vállalattá

nőtte ki magát. A valamennyi szegmensben szerepet vállaló vállalat festékgyártással foglalkozik.

Árbevételének megoszlása: dekoratív festékek 36%; ipari, védő festékek 32%; egyéb speciális

festékek 32%. A növekedési stratégiája kialakításának egyik fontos célja az, hogy saját

fejlesztésekkel, illetve akvizíciókkal fokozatosan növelje a piaci szerepét Ázsiában, Kelet‐ és

Közép Európában, illetve Dél‐ és Közép Amerikában.

2006‐ban az árbevétele meghaladta a 17,2 Mrd dollárt, mintegy 1,4 Mrd USD profitot

eredményezve, szemben a 2005‐ben elért 16,1 illetve 1,2 Mrd USD‐al.

A 2007‐es évet a vállalat a változások évének nyilvánította, ugyanis nemcsak, hogy a

székhelyüket telepítették át Amsterdamba, hanem egy, a globális piacra jelentős hatást

gyakorló sikeres ajánlatot tettek az Imperial Chemical Industries (ICI) részvényeseinek,

amelynek eredményeként az ICI 2008. február 2‐án 100%‐ban az Akzo Nobel tulajdonává vált, a

tranzakció összértéke 11,5 Mrd EUR volt. A sikeres akvizíciót követő profiltisztítás részeként az

ICI ragasztókat gyártó divízióját április 3‐án 4 Mrd euróért eladták a Henkelnek.

SherwinWilliams

„Cover the Earth”

A Henry Sherwin és Edward Williams által, 1866‐ban alapított, vállalat ma már

nemcsak az Amerikai Egyesült Államok legnagyobb festékgyártója, hanem a világpiacon is

jelentős szerepet betöltő vállalat: a maga mintegy 12%‐os részesedésével 2006‐ban a világ

harmadik legnagyobb vállalata. Ugyanebben az évben az árbevétele elérte a 7,8 Mrd USD‐t,

amelyből 576 millió USD profitja keletkezett, szemben 2005‐tel, amikor az árbevétele 7,2 Mrd

USD, a nettó profitja, pedig 463 millió USD volt.

14

Az amerikai kontinensen óriási üzletlánccal rendelkezik (Észak Amerikában 2007. elején

több mint 3200 értékesítési ponttal rendelkezett), ezeken keresztül valósítja meg eladásának

90%‐át.

Európai festék piacok

Az Európai piacok sok tekintetben hasonlítanak a globálishoz. Azonban megfigyelhető,

hogy a dekoratív piac mérete a kontinensen nagyobb, mint az ipari festékek piacának nagysága.

3. sz táblázat: Európa festék piacai piaci szegmensenként (2006)

Szegmens Arány

Dekoratív 49,80%

Ipari 30,20%

Speciális 19,90%

Összesen 100%


Terület szerint a piac több mint negyedét Németország birtokolja, tőle kevéssel marad

el Franciaország.

4.sz. táblázat: Az európai festék piacok földrajzi felosztása (2006)

Ország Részesedési arány

Németország 26,10%

Franciaország 21,50%

Egyesült Királyság 10,90%

Többi európai ország 41,50%

Összesen 100%


A dekoratív festékek piacán a nyugati országok, illetve a Skandináv félsziget országai a

legnagyobb fogyasztók. Szemben a magyarországi vagy cseh évi átlagos 10 kg/fő

nagyságrenddel, ezekben az országokban az egy főre eső éves fogyasztás meghaladja a 17 kg‐

ot.

15

Európában is a világ vezető vállalatai a legjelentősebb piaci szereplők. A kontinens

nyugati részén megtaláljuk valamennyi nagy versenytársat, a 2006‐os adatok szerint a

legnagyobb európai piaci szereplők az Akzo Nobel N.V.; a PPG Industries; a BASF

Aktiengesellschaft és a Henkel KGaA voltak.. Ugyanakkor a multi‐nacionális vállalatok egyre

nagyobb figyelmet szentelnek a keleti országoknak is, elindult egy erőteljes Nyugat‐Kelet irányú

mozgás. A PPG a SigmaKalon megvásárlása révén erőteljes befolyásra tett szert Közép‐Kelet‐

Európában.

BASF Aktiengesellschaft

A vállalat különböző vegyi anyagokat állít elő, amelyeket az ipartól, a mezőgazdaságon

át, a különböző laboratóriumokig, mindenhol felhasználnak. A főleg vegyi termékek és földgáz

értékesítésből álló ‐ 2006‐ban összességében 66 Mrd USD nagyságú forgalmat és 4,3 Mrd USD

nettó profitot eredményező ‐ széles termékprofilnak a festékpiacra gyártott termékek csak egy

szűkebb szegmensét képezik.

Henkel KGaA

Henkel német alapítású vállalat, amely tisztító‐ és kozmetikai szerek gyártásával,

eladásával foglalkozik. Emellett forgalmaz különböző ragasztókat, enyveket, amelyeket

szupermarketekben, boltokban, értékesít. Ezek a termékek tartalmaznak olyan márkákat, mint:

Duke, Ceresit, Pattex, Thomsit.

2006‐ban elért forgalom nagysága 16 Mrd USD, ebből 966,1 millió USD a nettó profit. A

2005‐ös évhez viszonyítva ez 6,4, illetve 11,6%‐os növekedést jelent.

SigmaKalon

A SigmaKalon csoport a francia Total, a holland Sigma Coatings és az angol Kalon cégek

fúziójaként jött létre. 2006‐ban Európa szinten a második legnagyobb festékgyártó és

–forgalmazó vállalata volt a dekoratív piacon. Európa területén szétszórva mintegy 22 gyárral

rendelkezett, amelyekben úgy építészeti‐, mint védő‐, hajóipari‐, és ipari festékeket gyártott. Az

értékesítést részben a hozzátartozó gyárak saját üzlethálózatán keresztül valósította meg (közel

500), részben pedig független kereskedelmi egységeken keresztül (kb. 3000 ilyen jellegű kliens).

16

A PPG felvásárlása révén egy rengeteg tapasztalattal, és tudással rendelkező konszern

tagjává vált.

Románia festékpiaca

A romániai piac nagyságának pontos meghatározása nehézkes. A közzétett adatok

ellentmondásosak, amelyek annak tulajdoníthatók, hogy a romániai vállalatok által kiadott

pénzügyi‐ és mérlegadatok helyessége, megbízhatósága megkérdőjelezhető. Emellett azért sem

számolhatunk egységesen elfogadott piaci adatokkal, mert a román piacon jelen lévő külföldi

cégek más‐más – egymással nem feltétlenül összehasonlítható – elszámolási rendszerrel

dolgoznak.

A szolidabb növekedést mutató európai piacokkal szemben Romániában dinamikusabb

fejlődés tapasztalható. A nyugat európai országokkal ellentétben az egy főre eső

festékfogyasztás meglehetősen alacsony, 2005‐ben 4 kg/fő volt, míg 2006‐ban ez 4,5‐5 kg‐ra

emelkedett. A Trilak a teljes festékpiacot 2006‐ban 160 millió eurós nagyságúra becsülte, míg

2007‐re ez 170 millió euróra növekedett. A dekoratív festék piac értékben 65%‐os,

mennyiségben 58%‐os arányban részesedett a teljes piacból, ez 2006‐ban kb. 110 millió eurós

és 2007‐ben 150 millió eurós összforgalomra tehető. A dekoratív festék szegmens éves átlagos

növekedése 2002‐2006 között az InterbizGroup tanulmánya szerint (2007. aug. 27) értékben

13,8%, és volumenben 10,4% volt.

Az előrejelzések szerint a festékpiac növekedése 2011‐ig átlagos 11,7%‐ot fog elérni

évente, és 2011‐re eléri a 300 millió eurós nagyságot. A két fő szegmensre felbontva ez évente

átlagosan a dekoratív piacon 15%‐ot, míg az ipari festékek esetében egy 7,2%‐ot jelent. Az egy

főre eső fogyasztás növekedése is pozitív, de még nem éri el a nyugati átlagot. Romániában

2011‐re 11 kg/fő nagyságú fogyasztást mutatnak az előrejelzések.

Romániai szereplők

A romániai festék piacon számos, a Trilakhoz hasonló, szereplő található. Számos

külföldi multinacionális vállalat képviselteti magát, de megfigyelve a szereplőket elmondható,

hogy Romániában nemzeti festékpiac van. Több olyan nagy gyártó van, amelynek, ha nem is

teljes egészben, de román tőkével működik. A multinacionális festékgyártók csak másodlagos

szereplők ezen a piacon. A román piacra való belépésük során két utat járhatnak: akvizíció vagy

zöldmezős beruházások révén történő terjeszkedés.

17

Az eddigi akvizíciók alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy a romániai

vállalatok a nyugatiakkal szemben túlárazottak: többnek az értékét az árbevétel 1,5‐2

szeresében határozták meg.

A zöldmezős beruházások esetén a komplexitásától függően technológiai felszerelésbe

1,5–2 millió euró körüli összeget kell befektetni. Ehhez még hozzájön a városonként változó

árfekvésű terület megvásárlása és a gyár felépítése. Ezek együttesen a Trilak becslése szerint

minimum 1,5 millió euróba kerülnek, figyelembe véve, hogy egy évenkénti 10.000 tonna

kapacitású gyárnak a raktárakkal együtt 10.000 m2 felület szükséges.

Az első öt vállalat az eladott termékek értékesítése alapján 59%‐ot birtokol a piacból,.

Az első öt nagy vállalat 2006‐ban, a Policolor, a Düfa‐Deutek, Fabryo Corporation, Köber, Daw

Bența voltak. Szintén 2006‐ban a dekoratív festékpiaci szegmens öt legnagyobb szereplője a

Köber (19%), a Düfa‐Deutek (16%), a Fabryo Corp. (15%), a Policolor (13%) és az Atlas (8%)

voltak.

Policolor

„when quality matters...”

Alapítás éve: 1965 Bukarest

Tualjdonosi szerkezet: ‐ Romanian Investment Fund Cyprus LTD. 39,40%,

‐ The Romanian American Enterprise Fund 33,33%,

‐ Romanian Reconstruction (Cyprus Limited) 9,96%,

‐ Citi Bank Romania SA 7,32%

‐ más részvényesek 9,99%

Mérlegfőösszeg: ‐2005: 121.439.865 RON

‐2006: 115.339.547 RON

Termékmárkái: Spor, Cassa, Bella, Deko Professional

Az 1965‐ben alapított „Intreprinderea de Lacuri şi Vopsele” (Lakkok és Festékek

Vállalata) nevű üzem, 1990‐ben alakult át a ma is működő Policolor nevű vállalattá. 1997‐től

fordít nagy összegeket a befektetésekre, fejlesztésekre, amelyeknek egyik következménye az,

hogy többségi részvényese lett a Bulgáriában működő „Orgachim” nevű vállalatnak.

18

Policolor‐Orgachim csoport két jelentős piacon rendelkezik portfolió elemekkel:

építőanyagok (25%) és festékek (75%). Utóbbi autófestékekből (40%), dekoratív festékekből

(60%) áll..

A Policolor 2007‐ben mintegy 60.000 tonna festéket értékesített, amelyet a növekvő

építkezéseknek tulajdonít Ivan Aleksandrov Sokolov, a Policolor‐Orgachim csoport igazgatója. A

termékeit az új követelményekhez, elvárásokhoz igazodva fokozatosan fejleszti. Az igazgató

egyik sajtótájékoztatóján elmondottak szerint a vállalat termékportfoliójának 80%‐a már

környezetkímélő, víz alapú összetevőkből áll.

Köber

„The Power of Colour”

Alapítás éve: 1991 Piatra Neamt

Tulajdonos: a Köber család – 100%


‐2006: 129.349.311 RON

Termékmárkák: Köber, Pitura, Ecolux, Emalux, Lazura, Idea

A Köber az 1989‐es változások után a festékgyártás terén az első teljes egészében

magán tőkével megalapított vállalat (1991). Romániában ugyancsak úttörő szerepet vállalva

2003‐2004‐ben elsőként gyártottak víz alapú festékeket.

Jelenleg 464 alkalmazottja van, de ezt a számot tovább szeretné növelni.

A 2007‐es évben elért 42 millió eurós árbevételnek nagy részét a dekoratív termékek

eladásával valósította meg.

A vállalat idéntől egy új nagyobb méretű ‐ mintegy 10‐12 millió eurós ‐ beruházást kezd

el, egy új üzem létesítésével Savinest‐en. Az üzem felépítése révén növelni tudják majd a

vízalapú festékgyártás intenzitását. A vállalat vezetője – Aurel Köber – szerint a jelenlegi 25%‐

ról két‐három éven belül 30%‐ra növeli a piaci részesedését. A bővítéssel a termékeinek 80%‐a

lesz dekoratív festék, a többi 20% pedig ipari.

A vezetőnek ‐ ahogyan a Ziarul Financiarnak adott interjúban is elmondta ‐ nem áll

szándékában eladni a vállalatot, sem új szektorokba befektetni,: „Nem vagyok érdekelt

19

beruházni más területeken, csak a Köber termékskála‐ és piac bővítéssel szeretném elérni a

30%‐os piaci részesedést. A 30% fölötti részesedést már csak akvizíciók során lehet elérni”3

Fabryo Corporation (Guzu Chim)

„creator de vopsele”

Alapítás éve: 1994 ‐ Bukarest

Tulajdonos: Guzu család 51%

Oresa Ventures (Svédország) 49%


‐2006: 91.237.479 RON

Termékmárkák: Savana, Innenweiss, Rost, Ekonomic

1994‐ben alapították S.C. Guzu Chim Prod Com S.R.L. név alatt. A vállalat profilja ekkor

fagyásgátló folyadékok, fékolajak, ablaktisztító és egyéb autókozmetikai cikkek gyártása. 1997‐

1998‐ban akvizíciók által tört be a dekoratív festékek piacára. Nagyon hamar bekerült a román

festékgyártó ipar első három vállalata közé, és közel 500 alkalmazottja van. 2006‐ban új

gyártósorba ruházott be, amelynek napi kapacitása 250 tonna. Guzu Chim 2006‐ban eladja

részvényeinek 49%‐át a svéd Oresa Ventures befektetési társaságnak, és felveszi a Fabryo

Corporation nevet.

A vállalat Románia első három legnagyobb festékforgalmazója közé tartozik, piaci

részesedése eléri a 15%‐ot.

A termékeinek 3‐5%‐át exportálja, főként Moldova Köztársaságba.

Düfa Deutek


Tulajdonos: Advent International (USA) 100%


‐2006: 47.082.403 RON

Termékmárkák: Deutek ‐ Düfa, Deutek – Profi, Danke

1997‐ben alapítottak Düfa Romania név alatt. 2005‐ben felvásárolta az Advent

International befektető társaság, így lett az új név, Düfa Deutek. A három márkanév alatt a

3 Szabad fordítás (szerk.)

20

dekoratív szegmenst célozza meg. Termékeivel megcélozza úgy a háztartási fogyasztókat, mint

a szakembereket, festőmestereket.

2008 márc. 25‐én felvásárolta 100%‐ban a Bengoss Comimpex vállalatot, amely az

építőiparban használt habarcsot (maltert), gittet és egyéb kötőanyagokat gyártott.

2007‐ben megközelítőleg 16%‐os piaci részesedése volt.

Atlas


Tulajdonos: ‐ Nicholas Sitinas

Nicholas Stamboulis


‐2006: 205.333.848 RON

Termékmárkák: Apla

A vállalat egy‐egy piaci szegmensre specializált, a maguk szegmensében erős piaci

pozícióval rendelkező divíziókra tagolódik. A tevékenységi területei építőipari termékek

forgalmazása („Apla” festékcsoport), irodák és raktárak bérbeadása, elektronikai eszközökkel

való kereskedelem alkotják.

Az értékesítést egy részben saját üzletláncolatán, másrészt nagyobb építőipari cégeken

keresztül valósítja meg. A főbb elosztó pontjai Conştanța‐n, Jászvárosban (Iaşi), Kolozsváron,

Brassóban, Temesváron, Brăila‐n, Craiova‐n, Ploieşti‐en és Piteşti‐en vannak. 2007. júliusában

fejezett be egy 50.000 tonna festék előállítására alkalmas kapacitást létrehozó, 5 millió eurós

beruházást (Atlas Production Park).

A gyártott és forgalmazott festékekkel csak a dekoratív piacon van jelen, azon belül is a

mosható (diszperziós) festékek szegmensén. Itt mintegy 20%‐os részesedése van. 2007‐ben a

teljes árbevétel 43%‐a ebből a szegmensből származott .

21

Daw Benţa (Caparol)

Alapítás éve: 2001 ‐ Marosvásárhely

Tulajdonos: DAW (Deutsche Amphibolin‐Werke von Robert Murjahn GmbH&Co.KG)

Bența Group


‐2006: 39.046.975 RON

Termékmárkák: Caparol, Capatect, Alpina Disbon, Nerchau

2001‐ben jelent meg a DAW Germany és a Bența Group közös vállalataként. A DAW

1895‐ben alakult meg, és ma vezető festékgyártója az építőipari festékek németországi piacán.

A Caparol közel 2500 alkalmazottat foglalkoztat, ennek kb. 75%‐a Németországban dolgozik.

Azur

„Schimbă natura lucrurilor”

Alapítás éve: 1923 ‐ Temesvár

Tulajdonos: ICC Industries New York 88%

Más fizikai személyek 12%


‐2006: 44.372.059 RON

Termékmárkák: Evrika, Qtek, Edil, Roua, Uzual,

A gyár története 1844‐ben kezdődik, ugyanis ekkor alapították meg az „Egyesült Olaj‐

és Szappangyárat” (Fabricele Unite de Ulei şi Săpun S.A. – United Oil and Soap Factories S.A.),

amely később Eugen Farber alapításával (1923) létrejött az „Egyesült Lakk‐ és Festékgyár”

(Fabrica Unite de Lacuri şi Vopsele – United Lacquers and Paints Factory), ezzel megkezdve a

festékgyártást.

A gyár 1938‐ban már „Krayer és társa” festékgyár termékeit gyártotta és forgalmazta,

amíg 1948‐ban államosították.

1999‐ben John Farber, Eugen Farber fia, az ICC Industries igazgatója vásárolta meg a

többségi részvénycsomagját.

22

Jelenleg a cég jelentős szereplője a román piacnak, a termékeivel a dekoratív piacon

van jelen, különböző kategoriájú festékeket kínálva a háztartások, és a képzett végfelhasználók

számára.

PolyDelta Chemicals

„Mai mult decât vopsea”


Tulajdonos: ‐ Tudor Voinescu

‐ Eugen Oranici

‐ Amvel BV


‐2006: 20.030.481 RON

Termékmárkák: Quaker, Condat, Tulipa, Ralston

1994‐ben alapították román‐holland tőkével. A megjelenésével a román piacon új

termékek kerültek az ipari festékek piacára.

Hivatalos beszállítója lett olyan nagy vállalatoknak és intézményeknek, mint a romániai

Nemzeti Olajtársaság (Compania Națională a Petrolului), román vasút (Societatea Națională a

Căilor Ferate Române ‐ SNCFR), cernavoda‐i atomerőmű (Centrala Nucleară Cernavoda).

A vállalat árbevételének nagy részét, az ipari festékek eladásából realizálja, ez 2007‐

ben megközelítőleg 80%‐ot tett ki.

Chimtitan

Alapítás éve: 1991

Tulajdonos: n/a


‐2006: 18.415.636 RON

Termékmárkák:

1991‐ben alapították, teljes egészében privát tőkével. Termékei az ipari szegmensben

ismertek, termelésének 60%‐át az ipari festékek alkotják, amellyel a piacnak ennek a részének

minden területén megtalálhatóak (bútor‐, gépek‐, stb gyártása, védőbevonatok korrózió ellen

stb.). A piaci részesedése a teljes piacon alig haladja meg a 2,8%‐ot. A dekoratív piacon levő

23

termékeivel a „professzionális” fogyasztókat célozza meg, így a piaci részesedése alig 1,5% körül

mozgott 2007‐ben.

Egy nemrég elindult beruházás után a dekoratív piaci részesedését, az előrejelzések

szerint meg fogja növelni 2,5%‐ra, amely a tervek szerint 2009‐re valósul

meg.

Chimester

Alapítás éve: 1994 – Bukarest

Tulajdonos: n/a


‐2006: 7.011.974 RON

Termékmárkák: Chimester

1994‐ben alapították. 100%‐ban román magántőkével rendelkezik. A maga mindössze

50 alkalmazottjával a kis forgalmazók közé számít. A vállalat az ipari festékek piacán képviselteti

magát termékeivel, közöttük számos – rendkívüli hatásoknak (pl. magas hőmérséklet) is

ellenálló – festékkel. A „Chimester” név alatt ismeretes festékei termékekként egy‐egy betű‐

szám kombinációval van ellátva.

SwarcoVicas

Alapítás éve: 1960 ‐ Târgovişte

Tulajdonos: Swarovski Group Ausztria (100%)


‐2006: 9.127.863 RON

Termékmárkák: Vyvo Life

A vállalat 1960‐ban kezdte meg termelését, „Victoria” név alatt. 1994‐ben

privatizálták, aminek következtében 700 részvényese lett, akik az akkori vezetőkből,

alkalmazottakból tevődött össze. 2006‐ban 96%‐ban megvásárolta a „Swarco”, ennek

következtében felvette a mai nevét.

Jelenleg az osztrák származású Swarovski Group tagjaként van jelen a román piacon.

Az előállított termékeinek 50%‐át a dekoratív piacon értékesíti, a másik felét hajók, vonatok,

útburkolatok készítésénél használják fel. Termékei jelentős szerepet játszanak a közlekedésben.

Nemcsak az útburkolatok festésére használják fel, hanem a jelző táblák, védőkorlátok, alagútak

24

figyelmeztető jelzéseit, és minden, a közúti forgalmat segítő, szabályozó eszközt, is festenek a

festékeivel.

Építőipari és makrogazdasági adatok Romániában

Építőipar

Romániában a gazdasági fellendülésnek köszönhetően az építkezések rendkívüli

ütemben növekszenek, az ingatlanok áraival együtt. Főként a nagyobb városok vonzzák a

befektetőket, annak ellenére, hogy egy kisebb település áraihoz képest a frekventált helyeken

egy átlagos 3 szobás lakás akár 2‐3‐szor annyiba kerül..

2007‐ben az építőipari piac nagyságát 10 Mrd euróra teszik, amely ugrásszerű

növekedést jelent a 2006‐os 7 Mrd euróhoz viszonyítva. A befektetői ingatlan beruházások

értékének 40%‐a Bukarestben realizálódott. A bejelentett és a már létező projektek alapján

Laurențiu Plosceanu, a Román Építkezési Vállalkozók Egyesületének (Asociației Române a

Antrepenorilor în Construcții ‐ ARACO) elnöke a piac várható nagyságát 2008‐ban több mint 12

Mrd euróra becsüli, amelyet a Nemzeti Statisztikai Hivatal (Institutul Național de Statisică – INS)

is megerősít. A 2007‐ben elért növekedés legnagyobb szegmensét a családi házak építése

jelentette. Az új építkezések 2006‐hoz viszonyított aránya 2007‐ben 33%‐al növekedett,

ugyanez a növekedési érték 2005‐ről 2006‐ra vonatkozóan 18.5% volt.

Makrogazdasági adatok

Románia gazdasága változatos évet zárt 2007. decemberben. A gazdasági adatokat

tekintve átlagosan minden mutató meghaladta az várt szintet. A Romániai Statisztikai Hivatal

által 2008 márciusában közzétett adatok szerint, a gazdaság 2007‐ben az 5,7%‐os elvárással

szemben 6%‐os növekedést ért el. A növekedés különösen a negyedik negyed évben gyorsult

fel, amikor ‐ 2006 negyedik negyedévéhez viszonyítva ‐ 6,6%‐ot ért el. Ez növekedés 121,3 Mrd

eurós GDP nagyságot eredményezett, közel 24 Mrd euróval többet a 2006‐os 97,2 Mrd EUR

GDP értékhez képest.

Rohamos növekedést tapasztalható a gazdasági beruházásokat terén is. A statisztika

2006‐hoz viszonyítva a megelőző évhez viszonyítva 29%‐al nagyobb értékeket mutat. Így a

realizált beruházások nagysága elérte a közel 64 Mrd RON‐t. Ezt szűkítve az új építkezésekre

fordított beruházásokra az érték 31 Mrd RON, amely 45,4%‐ot jelent (2006‐ban ez 44,5% volt).

25

A szállítóeszközökbe való beruházás 2007‐ben 46,0%‐ot tett ki a teljes mennyiségből, ez 31,5

Mrd RON‐t jelent.

A folyó fizetési mérleg deficitje is javulást mutatott, a GDP 13,9%‐át tette ki, ezzel

szemben 2006‐ban 14,3% volt.

A BNR (Román Nemzeti Bank) inflációs jelentése alapján 2007. decemberben az

infláció 6,57%‐os volt, túlhaladva a 4%‐os elvárt szintet. A gyors növekedést, amely az év

közepén kezdődött, a bank az inflációs kosárban benne lévő termékek és szolgáltatások árának

növekedésével magyarázza.

____

Egyre ködösebb minden, a látási viszonyok rosszak, de lent a völgyből fények

szűrödnek át. László tudja, hogy közel már a cél, hisz a ködbe bújva, lent a völgyben Csíkszereda

városa tűnik elő. Ez a természeti kép nagyon emlékezteti őt a helyzetre, amiben épp van. A

dolgok még ködösek, de a célt ismert, már csak az oda vezető utat kell felfedezni, és a

felfedezés az egy nagyon szép kihívás. Látja maga előtt a fő stratégiai vonalakat, amelyek még

talán kiforratlanok, de mára eljött az idő, hogy meghatározzák a vállalat stratégiáját.

Az autó nagyot koppan, „ja ez a vasúti átjáró”‐ gondolta magában, most már biztos

abban, hogy jó helyen jár, gondolatait próbálja összeszedni, hogyan is fogja elindítani a

folyamatot, mit mond a kollégáknak.

26

Mellékletek

A Trilak egyszerűsített mérlege

2005 2006

Beruházott eszközök 503919 1171503

Materiális eszközök 495455 1161133

Imateriális eszközök 8464 10370

Forgó eszközök 3423330 3264587

Készletek 1257854 859526

Követelések 1908671 1821342

Rövid távu beruházás 0 0

Pénzeszközök 256805 583719

Aktív elhatárolások 4908 92827

Rövid távú tartozások 2464371 2924899

Hosszú távú tartozások 0 0

Céltartalék 10310 28218

Passzív elhatárolások 1811 1604

Beruházásra kapott támogatás 1811 1604

Saját tőke 1455665 1574196

Jegyzett tőke 200110 200200

Tartalék 1255555 1373996

Eredmény 546562 118441

A Trilak eladott festékmennyiségének nagysága 1999‐2007 között (tonna)

Forrás: Trilak

27

A Trilak eladott festékmennyiségének bevétele 1999‐2007 között (e EUR)

Forrás: Trilak

A Trilak termékszerkezete

Forrás: Trilak

28

A Trilak 2007‐es évi eladásának régionkénti eloszlása

Forrás: Trilak

A Trilak értékesítési régiói

Forrás: Trilak

29

A globális piac főbb szereplői 2006‐ban

Forrás: Trilak

A PPG Industries és a SigmaKalon piaci részesedése a különböző piacokon

Forrás: Trilak

30

A globális festékpiac nagyságának

alakulása, illetve az előrejelzett nagysága

(A 2007‐es adatok még előrejelzésként szerepelnek)

Év Mrd USD mill tonna

2002 79,1 30,2

2003 81,0 31,4

2004 84,7 33,0

2005 87,2 33,2

2006 91,0 34,8

2007 93,4 35,3

2008 97,1 36,4

2009 100,1 37,3

2010 102,8 38,1

2011 105,7 38,9

Az európai festékpiac nagysága,

előrejelzett nagysága

(A 2007‐es adatok még előrejelzésként szerepelnek)

Év Mrd USD Mrd EUR mill tonna

2002 14,8 11,8 5,4

2003 15,3 12,2 5,5

2004 15,9 12,7 5,7

2005 16,5 13,2 5,8

2006 17,3 13,8 6,0

2007 18,3 14,6 6,1

2008 19,5 15,5 6,3

2009 20,4 16,3 6,4

2010 21,2 16,9 6,6

2011 22,0 17,5 6,7


Néhány nagyobb akvizíció a világ festékgyártói között

Felvásárolt festékgyártó

Ország Vásárló Arány Felvásárlási érték

(EUR) Árbevétel (EUR)

Guzu Chim Romania Oresa Ventures 49,0% *11.000.000 25.182.259

Duefa Romania Advent International

100,0% *18.000.000 17.000.000

Imperial Chem. Ind. UK Akzo Nobel 100,0% 11.500.000.000 3.318.493.151

Williams PLC UK ICI 100,0% 350.000.000 185.000.000

SigmaKalon The Netherlands

PPG 100,0% 2.200.000.000 1.900.000.000

Orgachim Bulgaria Policolor 50,0% *7.000.000 13 500.000 * becsült érték

Forrás: Trilak

31

Romániai új építkezések növekedései az előző évek ugyanazon negyedévéhez viszonyítva (%)

Negyedév I II III IV

2005 2,2 9,4 8,8 15,3

2006 23,5 11,6 20,2 18,7

2007 27,8 32,8 39,3 32,4 Forrás: Nemzeti Statisztikai Hivatal

Beruházások finanszírozásának eredete Romániában (mill RON)

2000 2005

Saját forrás 9680,3 77,50% 41211,4 75,50%

Belső hitelek 440,8 3,50% 4756,7 8,70%

Külföldi hitelek 1496,4 12% 3299,9 6,10%

Kormányzati és helyi költségvetés 425,1 3,40% 2249,3 4,10%

Idegen tőke 37,6 0,30% 337,1 0,60%

Más forrás 418,5 3,30% 2711,6 5%

Összesen 12498,7 100% 54566 100%Forrás: Nemzeti Statisztikai Hivatal

Építkezések aránya a realizált beruházásokból Romániában (mill RON)

Forrás: Nemzeti Statisztikai Hivatal

32

Románia fejlesztési régiói, EU‐s felosztás szerint


Románia GDP‐je régiónként (mill. RON)

Fejlesztési régiók 2000 2001 2002 2003 2004

1. Észak ‐ Kelet 9.634,8 14.339,7 18.607,4 24.619,1 29.476,3

2. Dél ‐ Kelet 9.286,8 13.165,2 17.112,3 22.263,8 29.425,0

3. Dél, Munténia 9.807,1 14.312,3 18.773,6 24.776,0 31.772,2

4. Dél – Nyugat, Olténia 7.488,9 10.485,1 13.000,1 17.931,4 22.003,0

5. Nyugat 7.526,8 11.223,6 14.714,0 19.982,7 25.301,3

6. Észak ‐ Nyugat 9.501,0 13.667,3 18.018,7 24.110,8 30.310,2

7. Központ 10.177,5 14.421,2 19.113,5 24.810,8 30.110,3

8. Bukarest ‐ Ilfov 16.879,2 25.071,9 31.976,9 38.920,0 47.845,7

9. Extra‐régió * 75,2 82,4 158,6 150,2 224,8

Összesen 80.377,3 116.768,7 151.475,1 197.564,8 246.468,8 *Extra régiónak számít minden olyan terület, amely nem sorolható be egyik régióba sem. Románia esetében ez a Fekete – Tengeren levő Romániához tartozó építmények (pl. olajkútak), vagy román felségterület alá tartozó területek (konzulátusok)


Bukarest

Központ

Nyugat

Észak‐Nyugat

Észak‐ Kelet

Dél

Dél‐Kelet

Dél‐Nyugat

33

Románia inflációs várakozása

Forrás: Román Nemzeti Bank

Románia festékpiacának fő szereplői

Vállalat Árbevétel (mill EUR)

Nettó Profit (mill EUR)

Alkalmazottak száma

2006 2005 2006 2005 2006 20051 Policolor 41,5 29,8 2,4 4,0 470 4312 Köber 38,8 29,1 2,5 2,3 440 4203 Fabryo Corp. 32,5 25,1 4,03 2,1 423 3264 Düfa Deutek 22,2 17,4 3,6 4,4 189 1205 Atlas Corp. 32,6 25,1 3,1 1,9 178 1796 Daw Benţa 14,7 8,8 1,8 0,6 137 737 Azur 11,4 11,1 0,2 -0,1 387 4108 Sarcom 7,7 7,0 1,4 1,1 109 689 Poly Delta Chem. 6,4 4,4 0,15 0,2 26 80

10 Chimtitan 4,8 4,4 0,6 0,7 109 11411 Sinteza 4,8 3,8 0,7 -0,6 226 25212 Chimester 2,4 2,6 0,002 0,05 62 6413 Swarco-Vicas 2,1 2,3 0,01 0,03 148 15314 Chimcolor 0,6 0,8 -0,6 0,03 37 47

Forrás: Ziarul Financiar – Annuar Business 2007

34

Értékesítés megoszlása a dekoratív festékpiacon 2006‐ban

Piac nagysága eEUR 110.000 100%

Független viszonteladók (B2B) 78.000 71%

Barkácsboltok, Üzletláncok (DIY) 17.000 15%

Direkt eladás 13.000 12%

Egyéb 2.000 2% Forrás: Trilak

A megyék festékpiac nagysága 2006‐os évben.

Régió Megye Népesség (ezer fő)

Városiak(ezer fő)

Falusiak (ezer fő)

Piac mérete (Tonna)*

Piac mérete (ezer EUR)*

Bukarest Bukarest 1926,33 1926,33 43227 43897 Bukarest Ilfov 300,12 30,57 269,56 2712 2283 Dobrudzsa Calarasi 324,62 120,21 204,41 1207 1091 Dobrudzsa Konstanca 715,15 501,98 213,17 5897 5709 Dobrudzsa Ialomita 296,57 115,56 181,01 1109 1008 Dobrudzsa Tulcea 256,49 122,51 133,98 987 915 Észak Moldova Bákó 706,62 326,32 380,31 3608 3331 Észak Moldova Botosani 452,83 165,98 286,85 1681 1519 Észak Moldova Iasi 816,91 387,79 429,12 4188 3878 Észak Moldova Neamt 554,52 203,11 351,41 2059 1860 Észak Moldova Suceava 688,44 229,09 459,35 2527 2265 Észak Moldova Vaslui 455,05 179,00 276,05 1704 1550 Dél Moldova Braila 373,17 239,11 134,07 2014 1928 Dél Moldova Buzau 496,21 192,48 303,73 1855 1685 Dél Moldova Galati 619,56 352,04 267,51 3271 3088 Dél Moldova Vrancea 387,63 148,12 239,51 1447 1312 Munténia Arges 652,63 296,44 356,18 5817 5362 Munténia Dambovita 541,76 159,60 382,16 2618 2325 Munténia Giurgiu 297,86 88,54 209,32 1081 960 Munténia Prahova 829,95 420,16 409,78 5909 5508 Munténia Teleorman 436,03 140,09 295,93 1329 1188 Olténia Dolj 734,23 368,41 365,82 5220 4861 Olténia Gorj 387,31 162,74 224,57 1951 1785 Olténia Mehedinti 306,73 141,96 164,78 1175 1085 Olténia Olt 489,27 186,54 302,73 1521 1379 Olténia Valcea 413,25 161,84 251,41 2578 2343

35

Régió Megye Népesség (ezer fő)

Városiak (ezer fő)

Falusiak (ezer fő)

Piac mérete (Tonna)*

Piac mérete (ezer EUR)*

Közép Erdély Beszterce 311,66 112,92 198,74 1541 1391 Közép Erdély Kolozs 702,76 472,62 230,13 6702 6454 Közép Erdély Hargita 326,22 144,08 182,14 1655 1521 Közép Erdély Maros 580,85 283,76 297,09 4113 3819 Észak Erdély Bihar 600,25 287,60 312,64 4622 4284 Észak Erdély Máramaros 510,11 268,28 241,83 2658 2488 Észak Erdély Szilágy 248,02 98,31 149,71 930 846 Észak Erdély Szatmár 367,28 161,72 205,56 2328 2139 Dél Erdély Fehér 382,75 220,12 162,62 2278 2153 Dél Erdély Brassó 589,03 436,11 152,92 5322 5187 Dél Erdély Kovászna 222,45 112,00 110,45 863 804 Dél Erdély Szeben 421,72 277,57 144,15 4005 3846 Nyugat Erdély Arad 461,79 233,99 227,80 3587 3344 Nyugat Erdély Caras Severin 333,22 182,95 150,27 1312 1233 Nyugat Erdély Hunyad 485,71 368,78 116,93 2716 2655 Nyugat Erdély Temes 677,93 407,75 270,17 6328 6012 Romania összesen

21680,97 11435,08 10245,89 159652 152292

* Trilak által becsült értékek!

Forrás: Trilak

Családi házak építésére kiadott Az engedélyekben megjelölt építkezési engedélyek száma (db.) felületek nagysága (m2)


36

Árfolyamok (évi átlag)

Árfolyamok 2007 2006 2005

1 EUR 3,3373 3,5245 3,6234

1 USD 2,4383 2,809 2,9137 RON

Forrás: Román Nemzeti Bank

Szómagyarázat

Business to Business (B2B) – fogalom, amely a kereskedő vállalatok között létrejövő

tranzakciókat fejezi ki. Egyéb hasonló kifejezés: Business to Consumers (B2C) – vállalatok,

fogyasztók között kapcsolat; Business to government (B2G) – vállalat, állam között

tranzakciók

Do it yourself (DIY) – több olyan helyen használt fogalom, ahol arra

összpontosítanak, hogy az emberek az ötleteiket sajátmaguk valósítsák meg, szakemberek

nélkül.

szÁmos szÍn ek - wordpress.com · 2010-04-12 · az esetet bencze lászló, nagy i. zsolt és...

Documents