Gyakorlatok a szövegértés és a szövegalkotás kreatív összekapcsolására

Szövegek mintafeladatokkal:

Dramatikus szövegek

Ionesco, E.: A kopasz énekesnő

In Drámák. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1990. 12-17. p.

Lázár Ervin: Dömdö-dömdö-dömdödöm

In A Négyszögletű Kerek Erdő. Osiris Kiadó, Budapest, 1999. 103-113. p.

Dolák-Saly Róbert: A világ legkitűnőbb musicalszínésze

In Dolák-Saly Róbert-Szászi Móni: Boborján. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2004. 54-59. p.

Próza, vers

Varró Dániel: Sms 1-6.

In Szívdesszert. Magvető, Budapest, 2007. 18., 19., 44., 66., 73., 78.

Laing, R. D.: Gubancok

Helikon Könyvkiadó, Budapest, 1983. 11-13. p.

Esterházy Péter: Semmi művészet

Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2008. 14-18. p.

További lehetséges szövegek:

Pirandello, L.: Hat szerep szerzőt keres

In Színművek. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1983. 308-317. p.

Laing, R. D.: Gubancok

Helikon Könyvkiadó, Budapest, 1983. 61-82. p.

Adams, D.: Galaxis útikalauz stopposoknak

Gabo Kiadó, Budapest, 7-8., 21-22., 50-51., 100-110. p

Borges, J. L.: Paracelsus rózsája

In A titkos csoda. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1986. 518-526.

1

Szövegek, feladatok

IONESCO: A kopasz énekesnő(részlet)

2. JELENET Voltak és Mary

MARY (be) Én vagyok a szobalány. Délután jól szórakoztam. Megnéztem egy fiúval egy filmet, amelyben csupa nő szerepel. Mozi után pálinkát meg tejet ittunk, aztán újságot olvastunk. MRS. SMITH Remélem, Mary, jól szórakozott délután, megnézett egy filmet egy fiúval, aztán pálinkát meg tejet ivott. MR. SMITH Ne feledkezzünk meg az újságról! MARY A vendégek, Mr. Martin és Mrs. Martin, a kapuban várnak. Rám lestek, egyedül nem mertek bejönni. Meg voltak híva vacsorára.MRS. SMITH Ó, igen. Vártuk őket. De közben megéheztünk. S amikor láttuk, hogy nem jönnek, megvacsoráztunk nélkülük. Egész nap koplaltunk. Nem lett volna szabad elmennie, Mary. MARY Ön engedett el, asszonyom.MR. SMITH De nem gondolta komolyan.MARY (nevetésben tör ki. Majd sírni kezd. Majd elmosolyodik) Vásároltam magamnak egy bilit.MRS. SMITH Kérem, Mary, nyisson ajtót, és bocsássa be Mr. Martint és Mrs. Martint. Addig gyorsan átöltözünk.

Mrs. és Mr. Smith kimegy jobbra. Mary kinyitja a bal oldali ajtót, és beereszti Mr. és Mrs. Martint

3. JELENET

Mary és a Martin házaspár

MARY Miért jöttek ilyen későn? Ez nem szép maguktól, udvariasabbak lehetnének. Pontosnak kell lenni. Értem? De ha már itt vannak, üljenek le és várjanak. (Kimegy)

4. JELENET

Voltak, Mary nélkül

Mrs. és Mr. Martin szótlanul ülnek egymással szemben. Félszegen egymásra mosolyognak

Az alábbi párbeszédet vontatott, monoton, kissé éneklő, de semmiképp sem árnyalt hangon kell elmondani

MR. MARTIN Bocsánat, asszonyom, de azt hiszem, valahol mar találkoztunk.MRS. MARTIN Én is azt hiszem, uram, hogy találkoztunk mar valahol. MR. MARTIN Nem láttam kegyedet véletlenül Manchesterben, asszonyom?

2

MRS. MARTIN Könnyen meglehet. Ugyanis manchesteri vagyok! De nem emlékszem rá, nem tudnám megmondani, hogy láttam-e már Manchesterben.MR. MARTIN Istenem, milyen furcsa! Én is manchesteri vagyok, asszonyom!MRS. MARTIN Milyen furcsa!MR. MARTIN Milyen furcsa! ... Csakhogy én körülbelül öt hete eljöttem Manchesterből, asszonyom.MRS. MARTIN Milyen furcsa! Micsoda különös véletlen! Én is körülbelül öt hete jöttem el Manchesterből, uram.MR. MARTIN A nyolc óra harmincas vonattal jöttem, asszonyom, és háromnegyed ötkor érkeztem Londonba.

MRS. MARTIN Milyen furcsa! Milyen különös! És micsoda véletlen! Én is ezzel a vonattal érkeztem, uram.MR. MARTIN Istenem, milyen furcsa! Lehet, hogy a vonatban láttam kegyedet, asszonyom?MRS. MARTIN Lehet, nem lehetetlen, elképzelhető, sőt végső soron, miért is ne? ... De én egyáltalán nem emlékszem rá, uram. MR. MARTIN Másodosztályon utaztam, asszonyom. Angliában nincs ugyan másodosztály, de én mégis másodosztályon utazom.MRS. MARTIN Milyen különös, milyen furcsa és micsoda véletlen! Én is másodosztályon utaztam, uram! MR. MARTIN Milyen furcsa! Talán a másodosztályon találkoztunk, kedves asszonyom!MRS. MARTIN Könnyen meglehet, egyáltalán nem elképzelhetetlen. De már nem nagyon emlékszem rá, kedves uram!MR. MARTIN Én a nyolcas számú kocsi hatodik fülkéjében ültem, kedves asszonyom!MRS. MARTIN Milyen furcsa! Én is a nyolcas számú kocsi hatodik fülkéjében ültem, kedves uram!MR. MARTIN Milyen furcsa, micsoda különös véletlen! Lehet, kedves asszonyom, hogy a hatodik fülkében találkoztunk?MRS. MARTIN Mindent fontolóra véve, könnyen meglehet! De már nem emlékszem rá, kedves uram.MR. MARTIN Az igazat megvallva én sem emlékszem már rá, kedves asszonyom, de azért lehet, hogy ott láttuk egymást, sőt ha jól elgondolom, egészen valószínű, hogy ott láttuk egymást. MRS. MARTIN Ó! Csakugyan, persze, csakugyan, uram! MR. MARTIN Milyen furcsa! Én az ablak mellett, a hármas számú ülésen ültem, asszonyom.MRS. MARTIN Ó, istenem, milyen furcsa, milyen különös! Én az ablak mellett a hatos számú ülésen ültem. Önnel szemben, uram!MR. MARTIN Ó, istenem, milyen furcsa, micsoda véletlen! ... Szemben ültünk egymással, asszonyom! Ott kellett látnunk egymást! MRS. MARTIN Milyen furcsa, persze lehetséges. De már nem emlékszem rá.MR. MARTIN Őszintén szólva én sem emlékszem már rá, asszonyom. De azért nagyon valószínű, hogy ott láttuk egymást.

MRS. MARTIN Igen, de én mégsem vagyok benne bizonyos, uram.MR. MARTIN Nem ön kért meg, asszonyom, hogy tegyem fel bőröndjét a csomagtartóba? Nem ön köszönte meg a segítségemet, s engedte meg, hogy rágyújtsak?MRS. MARTIN Igen, Igen, azt hiszem, én voltam, uram! Milyen furcsa, milyen furcsa, micsoda véletlen!MR, MARTIN Milyen furcsa, milyen különös, micsoda véletlen! Úgy, hát, talán …. talán akkor ismertük meg egymást, asszonyom?

3

MRS. MARTIN Milyen furcsa, micsoda véletlen! Könnyen meglehet, uram ! De én már nem emlékszem rá.MR. MARTIN Én sem, asszonyom.MR. MARTIN Londonban a Bromfield utcában lakom, kedves asszonyom.MRS. MARTIN Milyen furcsa, milyen különös! Itt Londonban én is a Bromfield utcában lakom, kedves uram.MR. MARTIN Milyen furcsa! De hát ... akkor talán a Bromfield utcában találkoztunk, asszonyom.MRS. MARTIN Milyen furcsa, milyen különös! Mindent fontolóra véve, könnyen meglehet! De én már nem emlékszem rá, uram. MR. MARTIN Én a tizenkilences szám alatt lakom, kedves asszonyom. MRS. MARTIN Milyen furcsa, én is a tizenkilences szám alatt lakom, kedves uram.MR. MARTIN De hat akkor, akkor, akkor, akkor, akkor, talán ott találkoztunk, asszonyom.MRS. MARTIN Könnyen meglehet, de én mar nem emlékszem rá, uram.MR. MARTIN Én az ötödik emelet nyolcban lakom.MRS. MARTIN Istenem, milyen furcsa, milyen különös! És micsoda véletlen! Én is az ötödik emelet nyolcban lakom, kedves uram.MR. MARTIN (tűnődve) Furcsa, furcsa, furcsa. És micsoda véletlen! Az én hálószobámban van egy ágy, asszonyom. Az ágyon zöld pehelydunna, s a szoba a folyosó végén, a mosdó és a könyvtár közé esik, kedves asszonyom!

MRS. MARTIN Micsoda véletlen, Ó, istenem, micsoda véletlen! Az én hálószobámban is van egy ágy, rajta zöld pehelydunna, s a szoba a folyosó végén a mosdó és a könyvtár közé esik!MR. MARTIN Milyen különös, furcsa és csodálatos! Akkor hát, asszonyom, mi ugyanabban a szobában lakunk, és ugyanabban az ágyban alszunk. Talán ott találkoztunk, asszonyom. MRS. MARTIN Milyen furcsa és micsoda véletlen! Könnyen meglehet, hogy ott találkoztunk, s talán épp a múlt éjszaka. De én már nem emlékszem rá, kedves uram!MR. MARTIN Van egy kislányom, velem lakik, kedves asszonyom. Kétéves, szőke, az egyik szeme fehér, a másik piros, nagyon bájos, és Alice-nak hívjak, kedves asszonyom!MRS. MARTIN Micsoda különös véletlen! Nekem is van egy kislányom, szintén kétéves, az egyik szeme fehér, a másik piros, nagyon bájos, és Alice-nak hívjak, kedves uram!MR. MARTIN (vontatott, monoton hangon) Milyen furcsa és micsoda véletlen! És milyen különös! Talán ez ugyanaz a kislány, kedves asszonyom!MRS. MARTIN Milyen furcsa! Könnyen meglehet, uram, hogy ...

Meglehetősen hosszú csend. Az óra huszonkilencet üt

MR. MARTIN (miután hosszasan töprengett, lassan feláll, és minden sietség nélkül Mrs. Martin felé indul, aki Mr. Martin ünnepélyes viselkedésétől meglepetten szinten lassan feláll; Mr. Martin ugyanolyan akadozó, monoton, kissé éneklő hangon) Akkor hát, azt hiszem, kétség nem fér hozzá, hogy mi már találkoztunk, kedves asszonyom, és kegyed a feleségem ... Elisabeth, rád találtam! MRS. MARTIN (sietség nélkül Mr. Martin felé megy. Szenvtelenül megölelik egymást. A falióra nagyon hangosan egyet üt. Az ütésnek olyan erősnek kell lennie, hogy a nézők összerezzenjenek. A Martin házaspár azonban nem hallja meg) Te vagy az, Donald, darling!

Leülnek, ketten egy fotelba, s úgy, ahogy vannak, egymást átölelve, elalszanak. A falióra néhányat üt még. Mary lábujjhegyen belopakodik a színre, s ujját a szája elé teszi. A közönséghez fordul

4

5. JELENET

Voltak és Mary

MARY Elisabeth es Donald most nagyon boldog, így nem hallhatja mit beszélek. Elárulok önöknek egy titkot. Elisabeth nem Elisabeth, és Donald nem Donald. Bizonyíték: Donald nem ugyanarról a gyerekről beszél, akiről Elisabeth. Donald kislányának az egyik szeme fehér, a másik piros – épp úgy, mint Elisabeth lányának. Csakhogy Donald gyerekének a jobb szeme fehér, s a bal piros, Elisabeth gyerekének pedig a jobb szeme piros és a bal szeme fehér! Így Donald érvei egytől egyig hamisak, és az utolsó buktatón egész elmélete megdől. S noha egy sereg rendkívüli véletlen fellebbezhetetlen bizonyítéknak látszik, Donald és Elisabeth mégsem a szóban forgó gyermek szülei, így Donald nem Donald, s Elisabeth nem Elisabeth. Donald csak azt hiszi magáról, hogy Donald, Elisabeth meg azt, hogy Elisabeth. A férfi csak azt hiszi, hogy az asszony Elisabeth. Elisabeth csak azt hiszi, hogy a férfi Donald, de mind a kettő mélységesen téved. De hat akkor ki az igazi Donald? És ki az igazi Elisabeth? Kinek az érdeke, hogy a zűrzavart tartósítsa? Nem tudom. Ne is próbáljuk kideríteni. Maradjon minden úgy, ahogy van. (Nehány lépést tesz az ajtó felé, majd visszajön, s a közönség felé fordul) Engem tulajdonkeppen Sherlock Holmesnak hívnak. (Kimegy)

E. Ionescu: Drámák. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1990. 12-17.l.

5

FeladatokKulcsszavak: partnerkapcsolat, hétköznapi kommunikáció, forgatókönyv, nyelvi klisék

1. Hogyan ismerkedünk a hétköznapokban, milyen nyelvi formákat használunk? Hogyan jellemezhető valaki a beszéde alapján? Melyik fontosabb: az, amit mond vagy az, ahogy mondja?

a. Jellemezzétek egymás beszédét! Utánozzátok egymást! Gyűjtsétek össze egymás jellegzetes szavait, szófordulatait! Csak az számít, hogy milyen szavakat használunk? Gyűjtsétek össze azokat a beszédhez társuló kommunikációs jellemzőket, melyek kiegészítik egy ember beszédét: pl. mimika, gesztusok, testtartás, stb. Ezeknek mekkora szerepe van a beszédben?

b. Mondjátok el a következő mondatokat úgy, hogy más-más jelentésük legyen:

Gyuri sohasem hazudik.

Nem baj, hogy elkéstél, nem haragszom.

Örülök, hogy ma sem megyünk sehova.

c, Találjatok ki ti is még mondatokat! Magyarázzátok meg a többértelműség okát! Milyen nem verbális eszközöket használtatok fel az eltérő jelentések létrehozásához?

2. Játsszatok el egy hétköznapi ismerkedést, beszéljetek magatokról, érdeklődjetek a partnerről!

3. Mi alapján ítéljük meg a partnert egy első találkozásnál?

4. Írd át a szöveget, mintha veled történne, mintha a szüleiddel történne egy találkozás! Mi a különbség a két generáció nyelvhasználata között?

5. Ki volt E.Ionesco? Nézzetek utána az interneten!

6. Olvassátok el a következő rövid szöveget, mely a dráma megszületésének körülményeiről ír:

7.

„Visszaemlékezéseinek tanúsága szerint Ionescót a színház inkább taszította, mint vonzotta, és első színműve megírására is egy olyan prózai esemény indította, amelynek semmi köze nem volt sem színházhoz, sem irodalomhoz. Meg akart tanulni angolul. Egy Assimil nevű nyelvkönyv példamondatait olvasgatta, amikor felfedezte, hogy a tankönyvben szereplő Smith nevű házaspár szájába adott mondatok lényegében ugyanazokat a közhelyeket, tartalmatlan kliséket1, semmitmondó banalitásokat2

ismételgetik, amelyek a valóságban is alkotóelemei a kispolgári házaspárok otthoni társalgásának. Felfedezi, hogy korunkban a beszéd elidegenül eredeti gondolatközlő funkciójától, s a tartalomtól elszakadva már csak a maga formális szabályainak engedelmeskedve alakítja a társalgás menetét. Ez adja a kiinduló ötletet első antidarabja, A kopasz énekesnő megírásához. Darabírás közben jobban megérti, miért

1 Olyan kifejezés, amelyet gyakran és olyan módon használnak, hogy eredeti hatása és értelme elvész.2 Közönséges, lapos, elcsépelt dolog.

6

éltek benne ellenérzések a színházzal szemben – (…)hamisnak érezte a naturalista3

színháznak azt a törekvését, hogy elhitesse nézőivel: a színpadon közvetlenül a valóságot látják. (…) A kopasz énekesnő nem egykönnyen talál magának színpadot. (…)Az 1950. május 11-i bemutató után mindössze hat hétig tudták műsoron tartani A kopasz énekesnőt. Kevés pénzük volt reklámra, a művészek járták az utcákat magukra aggatott plakátokkal. Így is volt olyan este, hogy mindössze három nézőt sikerült toborozni, s az előadást közönség híján nem lehetett megtartani.A kopasz énekesnő (…) antidarab, vagy közérthetőbben, drámaparódia.”

(Forrás: http://www.literatura.hu/irok/xxszazad/euproza/ionesco.htm )

8. Ahogy az előző szövegben olvashattátok, Ionesco nyelvtanulás során találkozott a drámában megjelenített szöveghez hasonló párbeszédekkel. Miért? Milyenek a nyelvkönyvek dialógusai?

9. Olvassátok el magatokban figyelmesen a drámarészletet!

10. Osszátok ki a egymás között a szerepeket, majd hangosan olvassátok fel a szöveget!

11. Mi a furcsa ebben a dialógusban? Keressétek meg azokat a jellemzőket, momentumokat, amelyek a szöveg abszurditását adják! Húzzátok alá ezeket a részeket!

12. Jellemezzétek a szereplőket, mit tudtunk meg róluk, milyen a nyelvhasználatuk!

13. Nyelvhasználatuk alapján határozzátok meg a házaspár párbeszédének szavakon túli, nonverbális jellemzőit!

14. Keressétek meg a humor forrásait – nyelvi és nem nyelvit egyaránt – a szövegben!

15. Milyen műfajú filmben tudnál elképzelni hasonló beszélgetést? Indokold!

Ráadás feladat:

16. Ha magyar nyelvkönyvet írnál idegen nyelvet beszélőknek, milyen dialóguselemeket, fordulatokat, kifejezéseket tennél bele az „ismerkedés, bemutatkozás” fejezetbe? Gyűjtsd össze őket! Adj melléjük használati szabályokat!

3 Valósághű, aprólékos részletekre is kiterjedő.

7

Lázár Ervin: Dömdö-dömdö-dömdödöm

Mikkamakka nagy rikoltozásra ébredt. Majd beszakadt a dobhártyája. Nem csoda, mert éppen az ő fülébe rikoltoztak. Hárman is. Nevezetesen Bruckner Szigfrid, a kiérdemesült oroszlán, Aromo, a fékezhetetlen agyvelejű nyúl és Vacskamati.

– Te meg Maminti lesztek a döntőbírók! – üvöltötte éppen Bruckner Szigfrid.Mikkamakka először is befogta a fülét.– Miféle döntőbíró? – kérdezte akkor.De nem vette le a kezét a füléről, mert amazok hárman egyszerre kezdtek kiabálni. Sőt

odajött Nagy Zoárd is, a lépkedő fenyőfa, s nem sokkal később Ló Szerafin, a kék paripa.Most már öten üvöltöztek.– Éntőlem megszakadhattok az ordibálásban – mondta Mikkamakka –, addig úgysem

veszem el a kezem a fülemről, amíg nem kezdtek csendesen és egyenként beszélni.Aromót választották szószólónak, Mikkamakka levette a füléről a kezét.– Arról van szó, kérlek szépen, hogy Bruckner Szigfrid azt állítja, ő itt a legnagyobb

költő – kezdte Aromo –, és bármelyikünknél szebb verset tud kitalálni. Egyszóval henceg…– Még hogy én hencegek! Igenis… – Mikkamakka újra befogta a fülét.Mindenki Bruckner Szigfridnek támadt.– Hadd mondja végig Aromo.Az oroszlán elhallgatott.– Elhatároztuk hát – folytatta Aromo –, hogy költői versenyt rendezünk. Mindenki költ

egy verset, és a végén te meg Maminti, a kicsi zöld tündér eldöntitek, hogy melyik kapja az első díjat.

– Természetesen az én versem – mondta magabiztosan Bruckner Szigfrid, de megint lehurrogták.

– Jól van – mondta Mikkamakka –, ezen ne múljon.Fölült a tisztás szélén egy emelvényre Maminti mellé.– Ki akar versenyezni? – kérdezte.Mindenki fölemelte a kezét, még Szörnyeteg Lajos, a legjobb szívű behemót és

Dömdödöm is. Valamennyien papírt és ceruzát ragadtak, és vadul nekiláttak. Csak úgy sistergett a sok ceruza. Legelsőnek Szörnyeteg Lajos készült el a verssel. Föl is állt, hogy elszavalja.

 A múltkor MikkamakkávalFát vágni mentünk az erdőre,De olyan szerencsétlenül dőltA fa, hogy Dömdödöm alászorult.

 Huhú, fiúfütty, lengettek, rengettek, fütyörésztek, fityirésztek a többiek.– Ez nem vers, kikérem magamnak! – dühöngött Bruckner Szigfrid.– Hallod, Mikkamakka, azt mondja, nem vers?! – méltatlankodott Szörnyeteg Lajos.Mikkamakka ráncolta a homlokát.

8

– Hát bizony – mondta aztán –, kedves Lajos, ez tényleg nem vers.  – Miért – lobogtatta a papírját Szörnyeteg Lajos –, amikor a sorok szépen egymás alá

vannak írva, és minden sor nagybetűvel kezdődik? Akkor miért nem vers?Mikkamakka elgondolkozott, vakarta a feje búbját. Valami okosat akart kisütni. Ki is

sütött, mert amikor Szörnyeteg Lajos harmadszor kérdezte, hogy miért nem vers, rávágta:– Csak!És lássuk be, igaza volt.Rögtön színre is lépett a második versenyző. Maga Bruckner Szigfrid. Pózba vágta

magát, az égre emelte tekintetét, és nekikezdett: 

Ej, mi a kő! tyúkanyó, kenda szobában lakik itt bent?

 – Állj – mondta Mikkamakka –, ezt nem te írtad!– Hát kicsoda? – háborgott Bruckner Szigfrid. – Ki az ördög írta volna, itt van, nézd

meg a papírt, nem az én írásom ez?!– Jó, jó – vágott közbe Mikkamakka –, de ezt már régen megírta Petőfi Sándor. Mi meg

abban állapodtunk meg, ha jól emlékszem, hogy mindenki a saját versét adja elő.– Úgy van! – helyeseltek a többiek.– Ki az a Petőfi Sándor?! – kiabált Bruckner Szigfrid. – Sohase hallottam a nevét.– Elég szégyen – mondta Maminti –, de a verset akkor is ő írta. Légy szíves, saját

költeményt előadni.– Na jó – mondta Bruckner Szigfrid. – Tudok én mást is. Ide süssetek!Póz, arc az ég felé. Nekikezdett: 

Ej, kend, tyúkanyó, mi a kő,itt bent lakik a szobában?

 – Hohó – hadonászott Aromo –, ugyanazt mondod kitekerve! És ráadásul rím sincs

benne.– Rímnek kell benne lenni? – kérdezte Bruckner Szigfrid Mikkamakkát.– Hát nem árt – mondta az –, de ne az Anyám tyúkját mondjad. Akárhogy forgatod,

úgyis ráismerünk.– Na jó – mondta újra Bruckner Szigfrid –, akkor nem az Anyám tyúkját mondom.Elkezdte:– Apám tyúkja, írta Bruckner Szigfrid. 

Ej, tyúkapó, mi a kő, itt bentlakik a szobában kend?

9

 – Megölni, lelőni, szétvágni, elzavarni, kirúgni, szétfűrészelni! – dühöngtek a többiek.– Így nem lehet szavalni! – háborgott Bruckner Szigfrid.– Bizony nem – mondta Mikkamakka. – Jobb is, ha abbahagyod. Itt csalással nem élsz

meg. Halljuk a következőt!Bruckner Szigfrid elsompolygott onnan, s Nagy Zoárd, a lépkedő fenyőfa ugrott a

helyére. Szavalt, csak úgy zengett. 

Legszebb állat az anakonda,de nem tudja ezt ama konda,ha ráterelnék ama kondát,széttiporná az anakondát.

– Ugyan, miféle vers ez! – mondta szemrehányóan Aromo. – Ilyen erővel azt is mondhattad volna:

 Legszebb állat az anaménes,de nem tudja ezt ama ménes,ha ráterelnék ama ménest,széttiporná az anaménest.

 A többiek tapsoltak, tetszett nekik Aromo gúnyolódása. Sőt, hogy köszörüljön a

költőtudományán esett csorbán, Bruckner Szigfrid is megszólalt:– Vagy azt is mondhattad volna: 

Legszebb állat az anacsorda,de nem tudja ezt ama csorda,ha ráterelnék ama csordát,széttiporná az anacsordát.

 

Nagy Zoárd tobozai vöröslöttek a méregtől.– És azt nem mondanád meg, mi a csudát jelent az az anacsorda meg anaménes?– Ugyanazt, amit az anakonda – kiabált közbe Vacskamati –, azaz semmit!– Az anakonda igenis egy állat – bizonygatta Nagy Zoárd.– Ki ismeri? – tette föl a kérdést Mikkamakka.– Senki – zúgták a többiek.– Nem ér! – hadonászott Nagy Zoárd. – Tessék megnézni a Természettudományi

kislexikonban. Ha nincs benne, vágjanak föl tűzifának.– Kinek van Természettudományi kislexikonja? – kérdezte Mikkamakka.

10

– Senkinek – felelték kórusban.– Ezen ne múljon – szólt ekkor Maminti, és elővette zöld varázspálcáját. – Csiribi,

legyen itt egy, csiribá, természettudományi, prics, kislexikon, prucs!És már ott is volt a lába előtt.Nosza, nekiestek, lapozták, csak úgy sistergett.– Hányadik betű az ábécében az a? – kérdezte Vacskamati.– Hátulról vagy elölről számítva? – érdeklődött Aromo, de akkor már Nagy Zoárd

diadallal felkiáltott:– Itt van, az ötvenkilencedik oldalon! – És olvasta:– „Anakonda (Eunectes murinus): állat, tíz métert is elérő, dél-amerikai óriáskígyó.

Áldozatát körülgyűrűzi és összeroppantja.”– Hát legyen neked ez a legszebb állat – mormogta Aromo, de mit volt mit tenni, el

kellett fogadni Nagy Zoárd versét, íme kiderült, van anakonda nevű állat.– Jöhet a következő – intett Mikkamakka. Ló Szerafin méltóságteljesen fölállt, középre

ballagott, meghajtotta magát: 

Ha elpusztul a tulok,szarvából lesz a tülök,de ha én elpüsztülök,belőlem nem lesz tulok.

 – Hát az biztos – kiabálták a többiek –, mert már most egy nagy tulok vagy!– Még hogy elpüsztülök – vihogott Bruckner Szigfrid. – Elpüsztülök a rühügéstől.– Csend legyen! – kiáltott Mikkamakka. – Ki következik?– Én – mondta Vacskamati. – Egy egészen rövid verset írtam.– Halljuk! 

  

Szerda ablakábancsütörtök ül,és ordítcsütörtökül.

 Egy darabig csend volt, aztán Szörnyeteg Lajos megkérdezte:– Miért csütörtökül ordít?– Mert csütörtök – mondta Vacskamati –, ha péntek, péntekül ordítana.– Idegen nyelveket nem tud? – akadékoskodott Bruckner Szigfrid.– Nem – mondta Vacskamati –, ez egy műveletlen csütörtök.Mikkamakka megrázta az elnöki csengőt.– Elég – mondta. – Halljuk Aromót!

11

Aromo fölényes mosollyal sétált a tisztás közepére. Rázendített: 

bálomböki bag u fanbálomböki big a fún

 – Nem ér – ordított közbe Bruckner Szigfrid –, egy hangot se értek belőle! Arról nem

volt szó, hogy hottentottául is lehet verset írni.– Eszed tokját hottentotta – háborgott Aromo –, ez igenis magyarul van!– Akkor én megeszem a fülem – mondta Bruckner Szigfrid.– Már meg is sózhatod – felelte Aromo.– Hadd mondja végig – próbált rendet teremteni Mikkamakka.Aromo újra belefogott: 

bálömböki bag u fanbálombökö big a fúnbúlámbákö bög i fanbalúmbaká bög ö finbilambúka bág ö fönbölimbakú bag á fönbölömbika búg a fán

 – Ez semmi – mondta Ló Szerafin –, így egy gyerek is tud verset csinálni, ha ugyan ez

egyáltalán vers.– Igenis vers! – jelentette ki Mikkamakka, akinek úgy látszik, tetszett ez a bálömböki. –

S ha azt hiszed, hogy olyan könnyű ilyet írni, rajta, bizonyítsd be! Írj egyet!– Nem is kell leírnom – mondta Ló Szerafin –, kapásból is elmondhatom.– És már mondta is: 

kómirelű kőtyualkamórile kütyőulkumaróli ketyüőlkőmuraló kityeülkőmürula kótyielkemürőlú katyóilkimerülő kutyaól

– Jó, jó, de ennek semmi értelme sincs. Mi az, hogy kimerülő kutyaól? – szólt Aromo. – Kimerülhet egy zseblámpaelem vagy esetleg egy hegymászó, de egy kutyaól!

– Esetleg elfárad – vetette közbe Vacskamati. – Miért ne fáradhatna el egy kutyaól?– Vagy a kutya nagyon nyomja belülről – kelt Bruckner Szigfrid is Ló Szerafin

védelmére.

12

– Rendben – mondta Aromo –, de a módszer, ahogy a verset írtam, mégis az én találmányom.

– Ez igaz – hagyták helyben a többiek.– Találmánynak nem rossz – epéskedett Nagy Zoárd –, csak versnek.Mikkamakka megint csengetett.– Halljuk az utolsó versenyzőt!Nagy pironkodva előállt Dömdödöm, akiről mindenki tudja, hogy csak annyit tud

mondani, dömdödöm.Így szavalt: 

Dömdödöm, dömdödöm,dömdö-dömdö-dömdödöm

 – Nem ér! – rikoltozott Bruckner Szigfrid. – Akkor én meg azt mondom, hogy: 

Prampapam, prampapam,prampa-prampa-prampapam

 – Nono – mondta Mikkamakka –, csak azért kiabálsz, mert nem tudod, mit jelent

Dömdödöm verse.– Miért, mit jelent?– Azt, hogy mindannyiunkat nagyon szeret.– Engem is? – kérdezte gyanakodva Bruckner Szigfrid.– Persze, téged név szerint is megemlített – mondta Mikkamakka.– Éljen Dömdödöm – kiáltott Bruckner Szigfrid –, adjuk neki az első díjat!– Adjuk! – kiabálták a többiek.Mikkamakka és Maminti egy babérkoszorút helyezett Dömdödöm fejére.– Te győztél – mondták neki.– Majd kölcsönadhatod a krumplifőzelékembe – veregette meg a győztes vállát

Bruckner Szigfrid.Dömdödöm meg boldogan elindult az erdő felé, és fennhangon dúdolgatta a győztes

verset. 

Dömdödöm, dömdödöm,dömdö-dömdö-dömdödöm.

FeladatokKulcsszavak: vita, művészet, „írni jó, beszélni jó”

13

Talán meglepő, hogy egy meserészlettel találkoztok. Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy az irodalmi alkotások sokszor nem hagyományos értelmezési sémák szerint működnek, kilépnek a műfaj adta keretekből, szabályrendszerből. Vannak mesék, amelyek felnőttek számára is szólnak, olyan többletjelentés hordozóivá képesek válni, amit a gyerekek még nem értenek. Ez a szövegrészlet, illetve Lázár Ervin szinte minden szövege ilyen. Elég csak megemlíteni „Áttentő Redázt” vagy „Zsebenci Klopédiát”. A költőiséget humorral ötvöző idézetek sorát találhatnánk még Lázár Ervin műveiben. Olvassatok bele műveibe! (Pl.„Berzsián és Dideki”, „Szegény Dzsoni és Árnika”, stb.) De számunkra ilyen lett Micimackó története is, főként Karinthy Frigyes zseniális fordításnak köszönhetően.

Vannak azonban fordított változások is, amikor felnőtteknek szóló műből ifjúsági regény lett: ez történt Gárdonyi „Egri csillagok”-jával, vagy Molnár Ferenc „A Pál utcai fiúk” című regényével.

Fontos tehát nyitottnak maradni egy-egy mű olvasásakor és értelmezésekor, mert az olvasó szellemi energiái is hozzájárulnak egy-egy olvasat, értelmezés létrehozásához, vagyis „társai” vagytok, lehettek a szerzőnek, ha értően, nyitottan, „avatottan” nyúltok egy-egy műhöz.

1. Olvassátok el magatokban figyelmesen a szöveget!

2. A szerepek kiosztása után hangosan olvassátok fel a szöveget!

3. Miről szól ez a szöveg? Kik a szereplői? Jellemezzétek őket!

4. Mit tudsz a mesékről? Mi jellemzi a mesét? Lázár Ervin szövege gyermekmese vagy a felnőtteknek is szól? Hogyan tud egy mese a felnőtteknek is szólni?

5. Sorolj fel néhány általad jól ismert mesét, próbáld meghatározni, hogy ez a szöveg miben különbözik tőlük!

6. Keresd meg azokat a tartalmi és formai elemeket, amelyek „felnőtté” teszik ezt a mesét!

7. Soroljál fel olyan jól ismert műveket a világirodalomból, amelyek felnőtteknek szóló irodalomnak készültek, de gyermekirodalommá váltak! Miért?

8. Értelmezd a „költészet” és a „szeretet” fogalmát a szöveg keretein belül. Miért tudod ezt megtenni?

9. Mi az azonosság és mi a különbség a mítosz és a mese között? Miért van szükségük az embereknek a mítoszokra és a mesékre? Nézz utána, hogyan alakultak ki?

10. Mit tudsz a költőversenyekről? A valóságban is léteznek ilyen versenyek? Nézz utána az interneten! Üsd be a keresőbe a „költőverseny” szót!

11. A szövegben egy vitát követhetünk nyomon. Milyen eszközöket használnak a szereplők a vitában? Gyűjtsd össze ezeket az eszközöket!,

A vita legfontosabb eszközei:

1.………………………………………. 5…………………………………….

2………………………………………. 6…………………………………….

3………………………………………. 7…………………………………….

4………………………………………. 8…………………………………….

14

12. Értelmezd jelentésüket, használati szabályaikat, stiláris jellemzőiket, értéküket!

13. Milyen műfaji sajátosságai vannak a vitának? Gyűjtsétek össze a vita megszokott nyelvi és nem nyelvi eszközeit, csoportosítsátok, értelmezzétek őket!

14. Vitassátok meg, az összegyűjtött eszközök segítségével, hogy milyen a „jó” vita, és milyen a „rossz”? Miben különbözik a vita a veszekedéstől?

15. Mi a verbális durvaság? Csak a káromkodás? Milyen nyelvi vagy nem nyelvi kommunikációs eszközökkel lehet bántani valakit? Van-e finom sértés? Milyen eszközöket használnak erre a szereplők?

16. Játsszatok el különféle sértési szituációkat, illetve hízelgéseket! Mennyire fontos a vitában az érvelés logikussága?

17. Hogyan tudunk logikusan érvelni?

18. Hogyan érvelnek a szöveg szereplői – az általatok - felállított normarendszer szerint?

19. Megtalálják-e a közös nyelvet? A vers számukra közös nyelv? Mit „jelent” a győztes vers? Miben különböznek a szereplők által létrehozott „műalkotások”? Neked melyik tetszik, miért? – érvelj!

Ráadás feladat:

20. Rendezzetek ti is költőversenyt egy adott témában! Jelöljetek ki zsűrit, határozzátok meg az értékelés szempontjait.

15

Dolák-Saly Róbert: A világ legkitűnőbb musicalszínésze

(Helyszín: színpad)

MŰSORVEZETŐMost pedig, kedves közönség, igazi szenzáció következik! Másodperceken belül itt lesz az a fiatalember, aki állítólag a világ legkitűnőbb musicalszínésze. Jobban énekel és táncol, mint előtte vagy utána bárki más. A színpadon: Pandacsöki Boborján!(Boborján bejön két copffal)Magával meg mi történt, Boborján?

BOBORJÁNBeütöttem a térdemet.

MŰSORVEZETŐNem úgy értettem, hanem, hogy hogy néz ki?

BOBORJÁNBe van lilulva.

MŰSORVEZETŐBoborján, nem fogja elhinni, de engem legkevésbé a térde érdekel. A feje hogy néz ki? Miért van copfban a haja?

BOBORJÁNJa, hogy nehogy fölismerjenek!

MŰSORVEZETŐ:Kik ne ismerjék föl, Boborján?

BOBORJÁN:Hát, a pincér.

MŰSORVEZETŐ:Milyen pincér?

BOBORJÁNNem az a másik, hanem a bajuszos.

MŰSORVEZETŐAha, és elárulná nekünk, hogy miért nem szabad, hogy felismerje az a pincér?

BOBORJÁNMelyik?

MŰSORVEZETŐJaj, Boborján, akit az imént említett, az a bajuszos.

16

BOBORJÁNJa, hát az azért, mert a Besenyő Pista bácsi megtiltotta ebédkor.

MŰSORVEZETŐÉrtem! Ezek szerint együtt ebédeltek a Besenyő úrral?

BOBORJÁNAz úgy volt, hogy a Besenyő Pista bácsi evett finom husit, de mondta, hogy én azt nem szeretem, és hogy inkább álljak oda, és onnan figyeljek.

MŰSORVEZETŐÉs mit kellett onnan figyelnie?

BOBORJÁNHát, hogy nehogy előbb jöjjön a pincér - az a bajuszos -, mint hogy a Besenyő Pista bácsi megeszi a húst, aztán huss!

MŰSORVEZETŐ (zavartan a nézők felé)Hehe, ezek szerint maga nem is evett?

BOBORJÁNNem is.

MŰSORVEZETŐPedig biztosan éhes volt, igaz?(Boborján bólogat)Elárulná nekünk, kedves Boborján, hogy mi a kedvenc étele?

BOBORJÁNAz ebéd. Céklával.

MŰSORVEZETŐAzt hiszem, ideje lesz a tárgyra térnünk. Magának itt azt kellene bebizonyítania, hogy maga a világ legtehetségesebb musicalszínésze. Először is azt szeretném megtudni, hogy tanult-e valahol táncolni vagy énekelni?

BOBORJÁNAz oviba’.

MŰSORVEZETŐOtt szerzett szakképesítést?

BOBORJÁNNem kellett külön szagolgatni az óvodát, csak táncolni meg énekelni...

MŰSORVEZETŐ

17

Boborján, félreértett, de ahogy magara nézek, ez teljesen érthető. Állítólag maga az összes szereplője egy zenes darabnak, amelyet a Besenyő úr irt és rendezett. Láthatnánk a műből egy rövid részletet?

BOBORJÁNEgy rövidet.

MŰSORVEZETŐJó, akkor legyen szíves!

BOBORJÁNHát, ez a zenes darab arról szól, hogy van benne három kismadár. Ezek állnak az ágon, a bokornak az ágán, ezek a három kismadarak, lineárisan, egymás után: madár-egy, madár-kettő, madár-három...

MŰSORVEZETŐNe haragudjon, Boborján, hogy közbeszólok, de ne mondja el előre az egész történetet, hanem mondj a be a címet, aztán lássuk a darabot, jó?

BOBORJÁNAz a címe, hogy van ez a három kismadár. Ezek állnak az ágon, a bokornak az ágán, ezek a három kismadarak, lineárisan: madár-egy, madár-kettő...

MŰSORVEZETŐBoborján! Azt hiszem, a cím se fontos. Lássuk a medvét!

BOBORJÁN (ijedten körülnéz)Milyen medve?

MŰSORVEZETŐJaj, Boborján, ezt csak úgy képletesen mondtam. Nyugodtan elkezdheti.

BOBORJÁNJa?(Énekelni kezd, majd a „Hej"-ekre széttart karokkal ugrik egyet)Három madár állt az ágon, mind a három ott állt. Hej! Ezek aztán megéheztek, ottan éhezgettek. Haj! A mamájuk észrevette, s elment a közértbe. Hej! (Éneklésről beszédre vált)Aztán vásárolt nekik stanicliba' bogarat, magocskákat, szárított hernyót, kicsi kavicsokat, zsebkotorékot meg madárellenséget. Haj! De közben a róka kifigyelte ezt az egész procedúrát a madarakkal, az anyjukkal meg a közérttel, és arra gondolt, hogy hátha neki is csurran-cseppen valami. Hej!És így is történt, mer' az egyik madár annyira ügyetlenül evett, hogy leesett a földre. A másik utánanézett, de annak meg annyira nagy volt a feje, hogy az azér' esett le. A harmadik meg úgy kiröhögte őket, hogy megcsúszott, és az meg azér' esett le. Erre a róka beharapta mind a hármat, és a gyomorsava megcsípte a szemüket. Hej!

18

MŰSORVEZETŐHat, remélem, nem haragszik meg, Boborján, ha azt mondom...

BOBORJÁNNem!

MŰSORVEZETŐ... hogy nem túl erős ez a jelenet.

BOBORJÁNDe! Csak az a következő felvonásban van:(énekelve)nagyon erős volt a madár, erős, erős, izmos. Hej!

MŰSORVEZETŐNem így értettem, hanem úgy, hogy egy kissé szürke ez a darab

BOBORJÁNPiros, sárga, zöld madarak ugráltak a kék fán. Hej!

MŰSORVEZETŐBoborján! Nem a szereplők színével van bajom, hanem azzal hogy a történet lapos.

BOBORJÁNHegyen-völgyön Csomolungma, Mount Everest volt ott. Hej!

MŰSORVEZETŐNem domborzatilag értettem, hanem, hogy a szöveg egyszerűen banális.

BOBORJÁNAlma, szőlő, körte, gyümölcs lógott a rókán... meg banán is. Hej!

MŰSORVEZETŐHogy mondjam, hogy te is értsd?

BOBORJÁNAnyádat tegezd!

MŰSORVEZETŐUnalmas, érti? Unalmas!

BOBORJÁNJött a gengszter pisztolyával, lelőtte a rókát, meg a madarakat, meg az anyját, meg a közértes nénit, meg a fókát.

MŰSORVEZETŐBoborján, a darabban nem is volt fóka.

19

BOBORJÁNDe! Ott remegett a pénztárgép alatt, de őt is megtalálta a gyilkos gengszter bácsi, és szétlőtte az agyát! Azt a finom kis puha, fekete, selymes homlokát kilukasztotta...

MŰSORVEZETŐBoborján! Boborján!

BOBORJÁN... és szétfröccsent az agyveleje a kicsi fókának...

MŰSORVEZETŐBoborján, hagyja abba!

BOBORJÁN... a pénztárgép klaviatúráján remegtek az agyvelődarabok...

MŰSORVEZETŐBoborján! Boborján, várjon csak!(A műsorvezető csokit vesz elő)Van itt magának valami. Szereti a csokit?

BOBORJÁNNem!(Kikapja a csokit a műsorvezető kezéből)Csak mindig megnézem, hogy megvan-e.(Mohón kicsomagolja az édességet, és gusztustalanul enni kezdi. Úgy rágja a csokit, hogy az darabokban hullik ki a szájából)

MŰSORVEZETŐNa, jól van. Akkor a csoki mellé fogadjon el tőlem még egy jó tanácsot! Hogyha találkozna a Besenyő úrral, mondja meg neki, hogy hagyja ezt a musicaldolgot olyanokra, akik értenek is hozzá! Jó?

BOBORJÁNMajd te megmondod. Hülye spicli!(Kimegy)

20

FeladatokKulcsszavak: hétköznapi kommunikáció, médiakommunikáció, stílusgyakorlat, mindennapi

gondolatok, forgatókönyv, nyelvi klisék, ifjúsági szubkultúra

1. Olvassátok el figyelmesen a szöveget!

2. A szerepek kiosztása után hangosan olvassátok fel a szöveget!

3. Mi a furcsa ebben a dialógusban? Keressétek meg azokat a jellemzőket, momentumokat, amelyek a szöveg abszurditását adják! Keressetek, nyelvi és tartalmi jellemzőket egyaránt!

Nyelvi jellemzők:

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

Tartalmi jellemzők:

………………………………………………………………………………………….

………………………………………………………………………………………….

………………………………………………………………………………………….

4. Keressétek meg a humor elsődleges forrásait! Jellemezzétek a szereplőket!

5. Keressétek a félreértések forrásait!

6. Mik az interjúforma jellemzői? Mit tudtok a bulvárhírekről és bulvár műsorokról? Általában mi jelenti a szenzációt ezekben a szövegekben? Gyűjtsetek olyan bulvárcikkeket (interjúkat sztárokkal), amelyek emlékeztetnek erre a szövegre.

7. Határozd meg a sztár fogalmát! Boborján viselkedése megfelel-e a riporter elvárásainak, illetve a te elvárásaidnak, amelyeket egy sztárral szemben állítasz!

8. Boborján megfelel ezeknek a kritériumoknak?

9. Van-e különbség a sztár, a celeb és az előadóművész szavak jelentése között?

10. Mik a párbeszéd szabályai? Nézzetek meg valódi interjúkat, elemezzétek a beszélgetést és a szereplők nyelvi és nem nyelvi viselkedését! Betartják ezeket a szabályokat a jelenet szereplői?

11. Keresd meg a nyelvi humor egyes tényezőit, próbáld értelmezni, hogy mitől humoros! Válaszd szét a tartalmában humoros és a nyelvi kifejezésformából adódóan humoros elemeket!

12. Játsszátok el! Előtte vitassátok meg Boborján kommunikációjának nonverbális jellemzőit!

13. Keressétek meg videófelvételen ezt a jelenetet, és nézzétek meg! Elemezzétek Boborján metakommunikációját! Ilyennek gondoltátok? Miben különbözött az általatok előadott Boborján?

21

14. Adjátok elő úgy, hogy Boborján „nem veszi magát komolyan”! Miben különbözik a két előadás? Tudjuk, hogy Boborján „viccel-e”? Ha igen, milyen jelekből?

15. Mi a humor, mi az abszurd humor? Kiket ismertek a művelőik közül, hozzatok példákat!

16. Próbáljatok meg saját magatok is rögtönözni hasonlót! Miért nehéz viccesnek lenni? Mesélj el egy viccet, figyeld meg, hogy mikor működik!

Ráadás feladat:

17. Készítsd el ugyanezt az interjút egy általad kiválasztott (akár elképzelt vagy létező) valóban kiváló musicalszínésszel! (Honnan tudod, hogy mik lesznek a „jó” válaszok, hogyan lesz hiteles az interjú alanya?) Olvassátok fel egymásnak, és vitassátok meg, mennyire lettek hitelesek a figuráitok! Meg lehet-e fordítani a szituációt? Működik-e a humor mechanizmusa akkor is, ha a műsorvezető „boborjánosodik”.

22

Varró Dániel: Szívdesszert (részletek)sms

azt írom + most 1 smsbehogy beléd vagyok kedvesem esve vágyak dobálnak partra kivetnek billentyűzárát oldd ki szívednek

sms #2

ó künn a hó a fákra es máris hianyzol drága Se szív csak érted esdekel jó lesz beszélni este tel a hó a szív oly olvadé csókol körülkarolva dé

sms #3(a szerelem hálójában)

szívünk a gépek hálóján remegén Tom vagyok te Megbár csüggenénk a természet csecsén én Tarzan te Jane

sms #4

itt állok én e kerge hős kabátom vízlepergetősa szmájli számra ráfagyottha nem szeretsz hát ne szeress ez itt csak egy teszt sms hogy nyomkodom tehát vagyok

sms #5

1 gondolat bánt engemet kigomboljam az ingemet? csupán ha gomb lesz 2 szemed az én szemem pedig mit lát a luk s magamra gombolhatlak általuk

sms #6

hogy mondjam el milyen nagyon szeretlek én ha bakkernem áll rendelkezésre több csak 160 karakter

In: Varró Dániel: Szívdesszert. Magvető Kiadó, Budapest, 2007. 18., 19., 44.,66.,73.,78. o.

23

Feladatok Kulcsszavak: partnerkapcsolat, ifjúsági szubkultúra, internetes írásbeliség: e-mail, chat,

fórumok, mobil, SMS etikája, stílusgyakorlatok

1. Olvassátok el többször, nagyon figyelmesen a szövegeket!2. Értelmezzétek egyenként, majd együtt, összetartozó szövegként is őket!3. Mi a műfajuk? Milyen típusú szövegek, Ne engedjétek, hogy csak a cím

orientáljon benneteket!4. Miről szól a szöveg? Fogalmazzátok meg saját szavaitokkal élőbeszédben!5. Írjátok meg sms-ben, mintha ti akarnátok közölni ugyanezt!6. Ki a címzett? Ne feledkezzetek meg a kettős kommunikációs helyzetről!7. Milyen gyakran írtok sms-t, kinek, milyen kommunikációs szabályokat kell

betartanotok ilyenkor?8. Milyen nyelvi és helyesírási szabályok érvényesek sms-ben? Lazábbak-e ezek

a szabályok, ha igen, miért?9. Gyűjtsetek csak az sms-ek nyelvére jellemző szavakat, rövidítéseket, nyelvtani

és helyesírási szabályokat! Csoportosítsátok, magyarázzátok meg őket! Mi lehet az oka a lazább szabályrendszernek?

10. Készítsetek szótárat, ahol az sms-ben használt rövidítések feloldásait is megadjátok!

11. Ha e-mailt írsz, az mennyiben különbözik az sms-től?12. Fogalmazd meg a versek alapján írt saját sms-edet e-mailben.13. Mik az e-mail szabályai? Mennyiben más kommunikációt jelent, mint a

levelezés?14. Mik a hivatalos levél formai követelményei? Gyűjtsétek össze, írjatok

hivatalos levelet, mintha egy leendő állásra pályáznátok!15. Írjátok meg ugyanezt a levelet e-mailben! Mit kell hozzá feltétlenül csatolni?16. Milyen szabályai vannak a chat használatának?17. A net szabályait tömöríti a „netikett”. Néhány fontos nethasználati szabály:

1. Ne írj csupa nagybetűvel, mert az kiabálásnak számít, használj kis- és nagybetűket is!

2. Egy sor ne legyen 70 karakternél szélesebb! 3. Légy tömör anélkül, hogy túlságosan lényegretörő lennél! 4. Amikor egy levélre válaszolsz, csak annyit idézz az eredeti anyagból, hogy

érthető legyen a válaszod és ne többet! 5. Ne keveredj flame war-ba! Ne írj heves leveleket és ne válaszolj ilyenekre! 6. Ne sértsd meg más vallási- és hazájához fűződő érzelmeit! 7. Ne írj csúnyán a chatre vagy a fórumba nem illő dolgokat! 8. Ha ezeket nem tartod be akkor a chatre nem jöhetsz fel, a fórumból

kitilthatnak. 9. Használj szóközt is! (Felsorolásban a vessző nem helyettesíti a szóközt!!)

a, Nézd meg részletesebben, mit tartalmaznak ezek a szabályok a következő címen: http://hu.wikipedia.org/wiki/Netikett b, Mit jelent a harmadik szabály?c, Nézz utána, mit jelent a flame war!d, beszéljétek meg a többi szabályt is!e, Mivel tudnád kiegészíteni ezekez a szabályokat a saját tapasztalatod alapján?

24

18. Hogyan értelmezhetjük a nyelvi szabályok látott rugalmasságát? Mitől függ a nyelvhasználat?

19. Értelmezzétek ezek alapján az „információs forradalom” fogalmát, és tanári segítséggel beszéljétek meg, hogy valóban vége van-e a „Gutenberg-galaxisnak”4?

Ráadás feladat:

20. Készítsetek az iskola honlapjára (ha még nincs) az osztályotokat bemutató olyan anyagokat, amelyek bemutatnak benneteket, jól jellemzik az osztályt! Ha erre nincs mód, készítsétek el az osztály honlapjának tervét.

4 Az emberi kultúrtörténetnek arra a szakaszára utal a kifejezés, melyben a könyv, mint ismeretközlő közeg kiemelkedő szerephez jutott. Marshall McLuhan 1962-ben jelentette meg A Gutenberg-galaxis című művét, amelyben a neves német nyomdász, Johannes Gutenberg által feltalált könyvnyomtatás óta eltelt majd hat évszázadot vizsgálta meg a könyv és az olvasás oldaláról. Mindent egybevetve a könyv halálhírét keltette.

25

R.D. Laing: Gubancok(Részletek)

Valami biztosan nem stimmel velekülönben nem viselkedne úgy ahogy viselkediktehát azért viselkedik úgy ahogy viselkedik mert valami nem stimmel vele

Nem hiszi hogy valami nem stimmel velemerttöbbek közt pont az nem stimmel velehogy nem hiszi hogy valami nem stimmel veletehátsegítenünk kell neki hogy megértse: az hogy nem hiszi hogy valami nem stimmel vele szintén olyasvalami ami nem stimmel vele

nem stimmel vele valamimert azt hiszihogy biztosan nem stimmel velünk valamiha segíteni akarunk neki hogy megértsehogy biztosan nem stimmel vele valamiha azt hiszi hogy nem stimmel velünk valamiha segíteni akarunk neki megérteni hogy mi segítünk nekimegérteni hogymi nem üldözzük őt ha segítünk nekimegérteni hogy nem üldözzük ha segítünk neki, megérteni hogy vonakodik megérteni hogy nem stimmel vele valamimivel nem érti meg hogy nem stimmel vele valami

ha nem hálás nekünkhogy legalább segítünk nekimegérteni hogy nem stimmel vele valamimert nem látja hogy biztosan nem stimmel vele valami mert nem látja hogy biztosan nem stimmel vele valami mert nem látja hogy nem stimmel vele valami mert nem látja hogy nem stimmel vele valami

26

ha nem hálás azért

hogy mi sohasem akartuk arra kényszerítenihogy hálás legyen nekünk

R.D. Laing: Gubancok. Helikon Könyvkiadó, Budapest, 1983. 11-13,o.

27

Feladatok Kulcsszavak: partnerkapcsolat: fiúk, lányok, nemzedékek, család, barátság;

stílusgyakorlatok; mi lenne, ha…? (kreatív jóslás); „nem mindennapi” gondolatok kérdésekről; dramatizálás; „mire viszem?”, életcél, önismeret;

1. Olvassátok el többször, nagyon figyelmesen a szöveget!2. Először miért tűnik értelmetlennek? Miről szól valójában a szöveg?3. Ki a szöveg beszélője, és kiről beszél a szöveg?4. Mi az, hogy kommunikációs zavar? Keressétek meg a szakirodalomban a

fogalmat, segítségül használhatjátok az alábbi webcímet! Beszéljétek meg közösen a kommunikáció csatornáit, a zavarok típusait, előfordulási lehetőségeit! ( http://www.optometrista.hu/html/tanulasi_segedlet/2ev/pszichologia/kommunikacios_zavarok.html )

5. Mondjatok példákat arra, hogy veletek történt-e olyasmi, ami jobb, sikeresebb kommunikációval elkerülhető lett volna!

6. Nézzétek meg Tímár Péter „Csapd le csacsi!” című filmjét és beszéljétek meg, milyen kommunikációs csapdahelyzetről, azaz milyen „félreértésről” szól?

7. Keressetek kapcsolatot a film és az olvasott szöveg, illetve a saját élményeitek között!

8. Mik a feltételei a sikeres kommunikációnak? Honnan tudod, hogy kommunikációd sikeres volt-e?

9. Milyen jellegzetességeket keresel a „másik” kommunikációjában, ha először találkoztok? Vannak-e kommunikációs jellemzők, s melyek segítik elő a sikerességet?

10. Nézz utána, hogy mit jelent kommunikációs értelemben a „simogatás” szó!11. Beszéljétek meg, hogy az alábbi nonverbális kommunikációs eszközöket

hogyan használjuk? - mimika- tekintet (szemkontaktus)- vokális (hangsúly, dallam, ritmus, szünet, hangszín)- testnyelv (mozgásos): gesztusok, testtartás, térköz (proxemika), - kulturális szignálok-

12. Mi a jelentősége a térköznek a kommunikációban? Mennyire kultúrafüggő ez az eszköz?

13. Mondj példát a kulturális jelekre! Mely kultúrák esetében jellemző pl. a nagy gesztikuláció?

14. Hogyan kommunikálsz megjelenéseddel?- Mi a jelentősége a kommunikációban a ruházatnak, ékszereknek,

testékszereknek, arc- vagy testfestésnek, tetoválásnak? Része-e a kommunikációs eszköztárunknak a divat különböző jellegzetességeinek használata?

- Mi alapján és milyen meghatározott céllal vagy szándékkal választasz megadnak ruhát, ékszert vagy testékszert (pl. randevú vagy vizsga, buli) Mit árulnak el rólad ezek a tárgyak, vagy éppen milyen jelentést akarsz közvetíteni velük? (Válassz engem, vegyél komolyan, titokzatos vagyok, mindent tudok, stb.) Jellemezzétek egymást ebből a szempontból!

- Határozd meg, hogy mit jelent az a divatos fogalom, hogy trendi?

28

15. Mondj példát arra, amikor ezek jellemzők hitelesítik a verbális kommunikációt, és amikor hiteltelenné teszik!

16. Mennyiben különbözik kommunikációd, ha barátaiddal, szüleiddel, tanáraiddal beszélsz? Vannak-e a kommunikációnak generációkra jellemző jegyei? Lehetnek ezek gátjai a megértésnek?

17. Milyen szituációt ír le – talán kissé abszurdan lecsupaszítva – a mintaszöveg? Éltél már át hasonlót? Meg tudtad fogalmazni? Milyen nehézségei vannak egy új közösségbe, kapcsolatba való beilleszkedésnek? Honnan tudod, hogy a többiek mit gondolnak rólad? Mi alapján tájékozódsz saját helyzetedről a csoportban? Ez hogyan határozza meg azt, amit saját magadról gondolsz?

18. Mit tehetsz, ha önértékelésed és a csoport rólad alkotott ítélete, képe nem esik egybe?

19. A kommunikációs siker vagy kudarc hogyan képes meghatározni életünket? Csak nyelvi kérdésről van itt szó?

20. Fogalmazd meg és írd le lehetőség szerint nagyon pontosan saját szavaiddal a szövegben ábrázolt helyzetet, keresd meg a feloldás lehetőségét!

21. Írjál szövegváltozatokat arról, hogy a különböző megoldási kísérletek milyen változásokat okozhatnak a kapcsolatban!

22. Mit jelent vajon a szöveg címe: Gubancok?

Ráadás feladat:

23. Ha szeretnél még olvasni a kommunikációs zavarról szóló irodalmi művet, olvasd el Benedek Szabolcs Kommunikációs zavar című novelláját! (http://mek.oszk.hu/06200/06289/06289.pdf )

24. Ebben a novellában a kommunikáció milyen típusú gátjáról olvashattok?

29

Esterházy Péter:Anyám mint az irodalom áldozata

(

A legutóbbi könyvemben, illetve most már az utolsó előttiben, mert közben megjelent a

Rubens is, van egy jelenet, melyben a halálos ágyán fekvő anyámnak magyarázom a

lesszabályt. Talán nem túlzok, ha nagy hatásúnak nevezem ezt a képet. Képzeljük magunk elé

,,az áldozatos és sokat szenvedett" anyát, anyámat, csövek lógnak ki belőle, ,,furcsa, messzi

tárgy, melyből csövek jönnek bonyolult hajlításokkal, a besüppedt ajkak közt sivítva fúj a

szél", szeme csukva, ám lehet látni, hogy nem alszik, mindazonáltal nem is halott, ezt is lehet

látni, benne meg a lélek (szuszná1 több, istenbizonyítéknál kevesebb), de valami már - ne

mondd velem kapcsolatban, hogy már - végérvényesen megváltozott, anyám úton van, nem

soványabb lett, ahogy elsőre gondolnánk látva a beesett orcát, a bőr petyhüdt csüngését, és azt

a fehérnek nem nevezhető fehéret, amely mintegy visszafelé világít, nyeli a fényt, a tekintetet,

az egész világot, ez a fehér fölszámol mindent, nem esik jól ránézni, és nem lehet nem

ránézni. Az arányok változtak meg. Elferdült minden.

Nem szívesen mondom, de lóarca lett (azon könyveimben, melyekben a halálos ágyán

feküdt). A változások előtt kísértetiesen hasonlított az angol királynőre, Erzsébetre,

szakasztott mása, vagy ha nem is szakasztott, ez fiúi elfogultság volna, de azért mása.

(Testvéreimmel Ruttkai Éva szépségében is fölfedeztük az anyánkat, azt hiszem,

tárgyilagosságunk hiánya ott a hasonló frizurában gyökerezett, egy időben nagyon hasonlított

a hajuk, a hordás, amiben volt valami úrinő, noha úrinősön mi leginkább szagot értettünk,

illatot, kisfiam, illatot, illatot, konkrétan parfümöt. Bár nem minden parfümöst neveztünk úri-

nőnek, de minden úrinő parfümös volt. És a Ruttkai szagáról nem is rendelkeztünk biztos

értesülésekkel. Én egyszer később álltam vele egy színpadon. Akkor láttam, mi az a

meghajlás, milyen bonyolult mozgások rendszere, és hiába működik a rutin, mindenestül

figyelni kell. Mondtam neki, hogy hasonlít a mamámra. Mosolygott, mintha nem is látna. De

az est végén mégis odaszólt, hogy üdvözli a kedves édesanyámat. Nem emlékszem, hogy ezt

átadtam-e, vagy sem.) Szóval hasonlított a királynőre, mert ha megkérdeztem valakit,

hasonlít?, vagy inkább úgy kérdeztem, ugye hasonlít?, akkor kivétel nélkül mindenki azt

válaszolta (szinte csettintett hozzá), tényleg, vagy meg inkább, ez hihetetlen!, noha

Magyarországon viszonylag ritkán gondolunk (önerőből) minden angolok királynőjére, a

huszadik század hatvanas, hetvenes évei nem az angol királynő váratlanul nem arisz-

tokratikus, finom, de nem kifinomult arcvonásainak rendszeres fölidézésével teltek.

Híradókban hébe-hóba feltűnt két kucsmás, én csak úgy mondtam, burkus díszőr közt, és

akkor többnyire magamban, de olykor hangosan is fölkiáltottam, tiszta mami! Volt egy színes

30

képeslapom róla, ott is a burkusok közt. Még most is megvan, könyvjelzőnek használom, úgy

szoktam nézni, mintha anyám valamiért királynő volna. Megválasztották, hát... eléggé

váratlanul, kis többséggel, de nagy lelkesedéssel, a Temze jegén. Lilike kirá1ynő! Térdre,

kutyák! A kórházi ágyon megnyúlt az álla, diónyira nőttek a szemei. Az elmozdult arányokat

főkent az orr fejezte ki. Anyám arcából az öccse orra nézett ki. A gyötrött, lesikált, elgyöngült

arcból egy húsos, életerős, bumfordi orr. Gótikus alapban a falstaffi kitüremkedés.

Ezt képzeljük magunk elé.

Ott csúszik mázsás súllyal a homlokán az áttetsző izzadmányfátyol, mintha nehéz fizikai

munka után lenne, mintha ez az elmúlt évtizedek rabszolgamunkáját mutatná, csatakos haja

elől a homlokába lóg, csüggedten lóg lefele (akar egy Mándy-novellában), oldalt, hátul és fönt

pedig összevissza áll, mint a felborzolt verébtollazat. Rövidebb a szokottnál. És akkor, abban

a könyvemben, leültem az ágya szélére, a paplanon keresztül is sütött a combja. Ne feledjük,

haldoklott. Eredendően nem akartam megszólalni, mert nem volt mit mondanom. Ebben a

vacak csöndben, az anyámat, a testét életben tartó gépek szörcsögésében eszembe ötlött a

nevetése, anyám ritkánál is ritkább nevetése. Mosolyogni igen - mosolyog, mint árpacipó a

lapáton: ezt azért kevesebbszer -, derűsen pillantani igen, de nevetni ritkán. Kacagni ritkán.

Hahotálni. ,,És akkor anyám teli szájjal felröhögött": ilyen mondat pedig nincs, jutott eszembe

ott az ágya szélén.

A húgommal (vagyis avval az öcsémmel, pontosabban azon két öcsém egyikével, akiből a

regényekben többnyire húg lett, húgot csinálok, indokaim nem mélypszichológiaiak, csupán

gyakorlatiasak, legföljebb dramaturgiaiak: nincs szükségem mind a négyünkre, rendszerint

három irány elegendő) időről időre anyámon teszteltük azt a macsó előítéletet, mely szerint a

női agy mint olyan képtelen fölfogni a futball lesszabályát. Igyekeztünk beleverni, mindhiába.

Ilyenkor nevetett (nem tarthatom kizártnak, hogy ezért tértünk erre az egyszerűded tréfára

minduntalan vissza), vagy inkább kuncogott, boldogan kuncogott, már-már vihogott, hogy ő

ezt nem érti, nem és nem érti. Én sem értem!, vágta ki diadalmasan, és úgy nézett ránk,

mintha jó gyerekei volnánk, és mi úgy érezhettük, valóban azok vagyunk.

Simogattam a paplant, akkor ez most az utolsó alkalom. Itt most minden pillanat bizonyos

értelemben az utolsó eltekintve, hogy minden pillanat ilyen, lévén egyszeri, ettől el lehet

komolyodni. Az eleve komoly emberek eleve a halál felől nézik az életet, így olvasom. Az

utolsó alkalom, hogy megértessük vele - de facto a vegső pillanatban - ezt a rohadék

lesszabályt. Nem szégyelltem magam, hanem mormolni kezdtem neki, akar egy imát az

üresnek deklarált égbe, előbb csak szigorúan a definíciót - azon hogy nevetett mindig: az e-

hel-ru-hu-gás pilla-ha-nata! tudom!, és csorgott a könnye! -, azután az alapproblémákat, az

31

ismert csapdahelyzeteket, raritásokat, különösségeket, majd a les történetét, históriáját és

ontológiáját, pszichológiáját és misztériumát, misztikáját, csodáját, egyszerűségében rejlő

zsenialitását, ezek voltak az anyámhoz intézett utolsó szavaim, melyek, éreztem, végre nem

köves talajra hullottak, megmoccant a szempillája, és megszorította a kezemet, úgy, ahogy a

filmeken látni. Nem szerettem volna, hogy teljesen fölkészületlenül lépjen égi bírája elé.

Esterházy Péter: Anyám mint az irodalom áldozata. In: Semmi művészet. Magvető

Könyvkiadó, Budapest, 2008.

32

Feladatok Kulcsszavak: partnerkapcsolat: nemzedékek, család, stílusgyakorlatok; „Írni jó, beszélni jó”,

narratív szövegek, „nem mindennapi” gondolatok kérdésekről

1. Olvassátok el többször is figyelmesen a szöveget!2. Milyen típusú szövegről van szó?3. Mit tudsz az irodalmi kommunikációról? Kommunikációs forma szerinted az

irodalmi szöveg? Kik a kommunikációs partnerek?4. Nézz utána Esterházy műveinek, tájékozódj a modern magyar irodalom neves

alakjairól!5. Mi okoz nehézséget a szöveg olvasásakor?6. Válaszolj a következő kérdésekre:

Ki a „beszélő”? Kihez beszél? Hány idősíkot tudsz elkülöníteni a szövegben? Mi alapján? Hogyan tudod elkülöníteni a szövegben szereplő idézeteket? Honnan idéz a szerző? Hogyan szólhat a szöveg egy másik szövegről, valóban arról szól-e? Kiket nevez meg (nem feltétlenül névvel) a szöveg? Mi a szerepük a

történet szerint és a szövegben? Milyen beszédhelyzetet ír le a szöveg? Mi a különbség a szövegben megjelenített beszédhelyzet és a szerzői

beszédhelyzet között?

7. Varró Dániel versei hogyan idézik fel ugyanezt az alaphelyzetet?8. Mi a fikció?9. Sorolj fel néhány szövegműfajt! Próbáld meg definiálni, gyűjts példákat is

hozzá!10. Mik a hétköznapi szövegalkotás szabályai, hétköznapi – nem irodalmi -

értelemben mik a szövegszerűség kritériumai?11. Honnan ismered fel, hogy valami szöveg? Hogyan alkotsz szöveget?12. Nézz utána, hogy milyen kapcsolóelemek vannak a szövegben, ezek hogyan

működnek? 13. Egyetlen szó lehet szöveg? Weöres Sándornak van egy egyszavas műve:

Tojáshéj. Próbálj jelentéseket társítani hozzá, asszociálj szabadon, bátran!14. Mi különbözteti meg szerinted az irodalmi szöveget a nem irodalmitól?

Próbálj néhány jellemzőt felsorolni!15. Kik a kedves szerzőid? Miért?16. Válasszatok ki kedvenc együttesetektől egy olyan szöveget, melyet nagyon

kedveltek, írjátok le (vagy keressétek meg neten), olvassátok el és értékeljétek szövegként! Megfelel-e azoknak a kritériumoknak, melyekről a szöveggel kapcsolatban beszéltetek? Miben különbözik a dalszöveg a verstől?

17. Mire figyelsz, amikor olvasol? Honnan tudod, hogy megértetted a szöveget?18. Írjál különböző műfajú szövegeket az előző kérdésről (tudományos szöveget,

dialógust, reklámszöveget, viccet, levelet, sms-t ), hogyan változik a tartalom is a forma változásaival?

19. Hallgassátok meg egymás szövegeit, mondjatok róluk véleményt, válasszátok ki a legjobbakat!

20. Tetszett Esterházy szövege? Kíváncsi lettél a szöveg folytatására?

33

Ráadás feladat:

21. Olvassátok el Karafiáth Orsolya versét! Beszélgessetek arról, hogy milyen apró tárgyi elemekből állítja össze mozaikszerű versvilágát!

Lunatics are in my head

Málnás és dinnyés robbanó-cukorka,s mellette még vagy négyüvegnyi bor.December nyolc, a győri fesztivál.Dustin? Robert? Már tényleg nem tudom.

"Have a cigar?" - lépett az asztalomhoz."I like the Pink Floyd" - mondtam erre én.Fél óra kellett, míg végül levágta:a nyelvtudásom némileg csekély.

Addig jól dolgozott a dalszövegkincs,s késõbb se lett a problémánk nagyobb.Kevert nyelven egész kilenc utánig.A sétánál mindkettőnk hallgatott.

Arcán a város hunyó fényei,és sorra apró elragadtatások.Fáradt, alig szitáló hóesésbenaz utca könnyű végtelenre játszott.

Utáltam őt, hogy elgondolni hagyta:ez rendben lenne tíz év múlva is.Gyarló vagyok - rendeztem végül el,s vettünk együtt még négy doboz cigit.

Aztán a szálloda, Győr főterénél,aztán a hajnal, s még aztán a reggel.Aztán a cím, mi biztos elveszett.London hatalmas. Én meg hol keressem.

Ha látod őt, kérlek, mondd meg neki:ha Pestre jönne, bárhol megtalálhat.A változó albérletek miattitipp: Libella, Múzeum, Vadállat,

vagy lebzselek lent, a bölcsész-büfében.Ha Pestre jönne, nálam ellehet.Talán a pulcsiját is visszaadnám,és lenne Borsodi, mit úgy szeret;

És összehoznám őt a kishúgommal,aki eléggé jó angoltanár.

34

És mondd, hogy néhány szót már megtanultam -villoghatnék vele, ha erre jár;

és mondd, hogy hozzon robbanós izét,tegnapra már az összes elfogyott.És mondd, hogy voltam párszor újra Győrben.meg máshol is. Mint a holdkórosok.

35