tartalom - dszcirinyi.hu · 7 7/146 a közismereti tantárgyak témakörei a 2013. szeptember 1....

1 1/146

Tartalom Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei ...............................................3

A vizsgák követelménye, részei, az értékelés rendje ........................................................................3

Közismereti munkaközösségek ........................................................................................................3

Szakmai munkaközösség .................................................................................................................4

A közismereti tantárgyak témakörei ....................................................................................................7

A 2013. szeptember 1. előtt indult osztályok esetén........................................................................7

Angol nyelv .....................................................................................................................................7

Biológia ...........................................................................................................................................8

Célnyelvi civilizáció ........................................................................................................................ 10

Ének zene ..................................................................................................................................... 11

Fizika............................................................................................................................................. 12

Földrajz ......................................................................................................................................... 19

Informatika ................................................................................................................................... 21

Irodalom ....................................................................................................................................... 44

Kémia ........................................................................................................................................... 48

Magyar nyelv ................................................................................................................................ 51

Magyar nyelv és kommunikáció .................................................................................................... 56

Matematika .................................................................................................................................. 57

Művelődéstörténet 12. évfolyam .................................................................................................. 61

Művészetek .................................................................................................................................. 61

Rajz és vizuális kultúra................................................................................................................... 63

Sportismeretek I. .......................................................................................................................... 64

Sportegészségtan 9 évfolyam ........................................................................................................ 64

Sportismeretek III.......................................................................................................................... 65

Sportismeretek IV. ........................................................................................................................ 65

Sportági ismeretek V. .................................................................................................................... 65

2 2/146

Sportpszichológia .......................................................................................................................... 65

Társadalomismeret 11. osztály (gimnázium) .................................................................................. 66

Társadalomismeret 12. osztály (szakközép ) .................................................................................. 67

Testnevelés ................................................................................................................................... 67

Történelem ................................................................................................................................... 75

Történelmi, szociális és állampolgári ismeretek ............................................................................. 81

A 2013. szeptember 1. után indult osztályok esetén ...................................................................... 82

Angol nyelv ................................................................................................................................... 82

Biológia ......................................................................................................................................... 83

Célnyelvi civilizációból ................................................................................................................... 84

Informatika ................................................................................................................................... 86

Irodalom ....................................................................................................................................... 98

Fizika........................................................................................................................................... 103

Földrajz ....................................................................................................................................... 106

Magyar-Kommunikáció ............................................................................................................... 108

Magyar nyelv .............................................................................................................................. 109

Matematika ................................................................................................................................ 120

Társadalomismeret ..................................................................................................................... 130

Történelem ................................................................................................................................. 131

3 3/146

Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követel-ményei

A vizsgák követelménye, részei, az értékelés rendje A vizsgák követelménye a helyi tantervben szereplő, az adott tanévre vonatkozó tananyag. A vizsgák részeit és az értékelés rendjét a helyi tanterv alapján a mun-kaközösségek az alábbiak szerint határozták meg.

Közismereti munkaközösségek Tantárgy elnevezése írásbeli szóbeli gyakorlat magyar nyelv x x magya irodalom x x történelem, történelem és állampolgári ism. x x emberismeret és etika x x társadalomismeret, társadlomismeret és etika x x bevezetés a filozófiába x x művelődéstörténet x x angol nyelv x x német nyelv x x matematika x informatika x x fizika biológia x x kémia x x földrajz, földünk és körny. x x célnyelvi civilizáció x ének-zene x rajz és vizuális kultúra* x tánc és dráma x mozgókép és médiaism. x művészetek x x testnevelés, testnevelés és sport x * + otthon készített pá-lyamunka Tantárgy elnevezése írásbeli szóbeli gyakorlat sportismeretek x sportági ism. x sportpszichológia x x sporttörténet x Integrált tantárgyak esetén a az átlagot az óraszámok alapján súlyozott átlaga alapján számoljuk.

4 4/146

Tantárgy elnevezése írásbeli szóbeli gyakorlat tanulásmódszertan x ének-zene x rajz és vizuális kultúra* x * + otthon készített pá-lyamunka

Szakmai munkaközösség

KERESKEDELEM–MARKETING, ÜZLETI ADMINISZTRÁCIÓ SZAKMACSOPORT

Szakközépiskola év

foly

am A vizsga formája A vizsga értékelése

Szóbeli írásbeli gyakorlati %

Viselkedéskultúra 9. X

0% – 29% 1 30% – 49% 2 50% – 64% 3 65% – 84% 4 85% – 100% 5

Információkezelés 9-10. X Kommunikáció 10. X

Marketing ismeretek (elmélet) 11-12. X

Gazdálkodási ismeretek (elmélet) 9-12. X

Gazdálkodási ismeretek (gyakorlat) 11-12. X

Közgazdaságtan 11-12. X

VENDÉGLÁTÁS–IDEGENFORGALOM SZAKMACSOPORT

Szakközépiskola

évfo

lyam

A vizsga jellege A vizsga értékelé-

se %–os formá-ban

szóbe-li írásbeli gyakorlati

0% – 29% 1 30% – 49% 2 50% – 64% 3 65% – 84% 4 85% – 100% 5

Gazdasági környezetünk 9–10. X Gasztronómiai alapismeretek 9–10. X Viselkedéskultúra 9. X Kommunikáció 10. X Vendéglátó és turizmus ismeretek 11–

12. X X

Szállodai ismeretek 11–12. X X

Marketing 11–12. X

Alapozó gyakorlat (tankonyha) 11. X

5 5/146

A szakmacsoportos alapozó oktatás érdemjegye mindkét szakmacsoport esetén a tantárgyak egyszerű számtani átlagaként kerül kialakításra.

LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ

Szakközépiskola

évfo

lyam




0% – 50% 1 51% – 60% 2 61% – 70% 3 71% – 80% 4 81% – 100% 5

üzleti adminisztráció 13–14. X X

alkalmazott számítástechnika 13–14. X

viselkedéskultúra 13. X

idegen nyelvű kommunikáció 13–14. X

marketing és PR 13–14. X

veszélyes áru ismeret 13. X X veszélyes áru tárolása és szállítása 13. X X jogi alapismeretek 13. X általános áruismeret 13. X szállítási útvonalak 14. X X áruszállítás 14. X X szakáruismeret 13. X beszerzés 14. X X raktározás 14. X X logisztika 14. X X

árképzés, tervezés 13-14. X X

gazdasági ismeret 13. X gépírás 13. X

HÚSIPARI TERMÉKGYÁRTÓ

Szakközépiskola

évfo

lyam

A vizsga jellege A vizsga értéke-lése %–os for-

mában szóbe-

li írásbeli gyakorlati

0% – 29% 1 30% – 49% 2 50% – 64% 3 65% – 84% 4 85% – 100% 5

Alkalmazott matematika(szakmai szám.) 9. X

Munkavédelem és higiénia 9. X Húsipari technológia 9-11. X X Gazdálkodási és kereskedelmi ismeretek 9-11. X

Húsipari gépek 9-11. X X Alapmérések 9.,11. X Minőségbiztosítás 9.,11. X

6 6/146

PÉK

Szakközépiskola

évfo

lyam




0% – 29% 1 30% – 49% 2 50% – 64% 3 65% – 84% 4 85% – 100% 5

Alkalmazott matematika(szakmai szám.) 9. X

Munkavédelem és higiénia 9. X Szakmai (sütőipari) technológia 9-11. X X Gazdálkodási és kereskedelmi ismeretek 9-11. X

Szakmai gépek 9-11. X X Alapmérések 9.,11. X Minőségbiztosítás 9.,11. X

7 7/146

A közismereti tantárgyak témakörei

A 2013. szeptember 1. előtt indult osztályok esetén

Angol nyelv Az osztályozóvizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli részben megsze-rezhető az összpontszám 70%-a, a szóbeli részben az összpontszám 30%-a.

Értékelés: 85%-tól jeles, 70%-tól jó, 55%-tól közepes, 40%-tól elégséges.

9. évfolyam

Fogalomkörök: igeidők: egyszerű jelen, folyamatos jelen, egyszerű múlt, folya-matos múlt, befejezett jelen, be going to, will future; birtoklás; térbeli viszo-nyok, időbeli viszonyok és mennyiségi viszonyok kifejezése; többes szám; mo-dalitás: képesség, tanács, engedély, kötelezettség és tiltás kifejezése; kötősza-vak; feltételes mondatok I.; a személyes névmások alany- és tárgyesete

Készségek: hallott szöveg értése – kb. 100 szavas hallott szöveg lényegének ki-emelése, konkrét információk kiszűrése; beszédkészség – a tanév során feldol-gozott témakörökben társalgás a vizsgáztatóval; olvasott szöveg értése – kb. 150 szavas olvasott szöveg lényegének kiemelése és konkrét információk kiszűrése; íráskészség – kb. 100 szavas írott szöveg produkálása megadott szempontok alapján

10. évfolyam

lásd a 9. évfolyam követelményeit és még: igeidők: befejezett múlt; szenvedő szerkezet: egyszerű jelen, egyszerű múlt, és befejezett jelen; melléknév-fokozás; enough, too és quite a melléknevekkel; modalitás: lásd a 9. évfolyamnál felso-roltakat múlt időben is, bizonyosság; feltételes mondatok II; függő beszéd jelen idejű főigével

Készségek: hallott szöveg értése – kb. 150 szavas hallott szöveg lényegének ki-emelése, konkrét információk kiszűrése; beszédkészség – a tanév során feldolgo-zott témakörökben társalgás a vizsgáztatóval; olvasott szöveg értése – kb. 200 szavas olvasott szöveg lényegének kiemelése és konkrét információk kiszűrése; íráskészség – kb. 150 szavas írott szöveg produkálása megadott szempontok alapján

11. évfolyam

Fogalomkörök: lásd a 9. és 10. évfolyam követelményeit és még: igeidők: fo-lyamatos befejezett jelen; szenvedő szerkezet: egyszerű jövő; should have +V3

Készségek :hallott szöveg értése – kb. 200 szavas hallott szöveg lényegének ki-emelése, konkrét információk kiszűrése; beszédkészség – a tanév során feldolgo-

8 8/146

zott témakörökben társalgás a vizsgáztatóval; olvasott szöveg értése – kb. 250 szavas olvasott szöveg lényegének kiemelése és konkrét információk kiszűrése; íráskészség – kb. 200 szavas írott szöveg produkálása megadott szempontok alapján

12. évfolyam

Fogalomkörök: lásd a 9-11. évfolyamok követelményeit és még: igeidők: fo-lyamatos befejezett jövő; műveltetés; passive modals; függő beszéd múlt idejű főigével


Biológia Sportiskola (,,a” osztályok):

10. évfolyam:

1. Az élőlények rendszerezése: prokarióták, protociszták, állatok, növények, gombák

2. A növények életműködése: szöveteik, anyagcseréjük, hormonjaik és sza-porodásuk

3. Az állatok önfenntartása és reprodukciója: szöveteik, kültakaró, légzés, mozgás, táplálkozás, anyagszállítás, kiválasztás, szaporodás

4. Az állatok szabályozó működése: hormonális rendszer és idegrendszer 5. Az állatok viselkedése

11. évfolyam:

1. A sejtet felépítő kémimai anyagok: biogén elemek, lipidek, fehérjék, szénhidrátok, nukleotid típusú vegyületek

2. Anyagcsere-folyamatok a sejtben: felépítő és lebontó folyamatok 3. Sejtalkotók: sejtmembrán, sejtmag, színtest, mitokondrium,

endoplazmatikus retikulum, Golgi-készülék 6. Az ember önfenntartó működése: kültakaró, légzés, mozgás, táplálkozás,

anyagszállítás, immunrendszer, kiválasztás 4. A hormonális rendszer és a reprodukció: hormontermelő szervek, miri-

gyek és hormonjaik, szaporodás és egyedfejlődés 5. Az idegi szabályozás: az idegsejt, az idegszövet, központi és környéki

idegrendszer, az idegrendszer érző és mozgató működése, emberi maga-tartás

9 9/146

12. évfolyam:

1. Az öröklődés: egygénes és többgénes öröklődés, kapcsoltság, nemhez kö-tött öröklődés, öröklött betegségek

2. Populációk és az életközösségek: élő és élettelen ökológiai tényezők, anyag- és energiaforgalom, populációk szerkezete, változásai és kölcsön-hatásai, társulások szerkezete és változásai, hazai fás és fátlan társulások

3. A bioszféra evolúciója: evolúciós folyamatok, földtörténet, az ember evo-lúciója, környezet- és természetvédelem

Emelt szintű testnevelés (,,b” osztályok):

11. évfolyam:


2. A növények és állatok életműködése: szöveteik, anyagcseréjük, hormonja-ik és szaporodásuk

3. A sejtet felépítő kémimai anyagok és sejtalkotók: biogén elemek, lipidek, fehérjék, szénhidrátok, nukleotid típusú vegyületek, sejtmag, sejtmemb-rán, mitokondrium, színtest

4. Anyagcsere-folyamatok a sejtben: felépítő és lebontó folyamatok 5. Az ember önfenntartó működése: kültakaró, légzés, mozgás, táplálkozás,

anyagszállítás, immunrendszer, kiválasztás 6. A hormonális és az idegi szabályozás: hormontermelő szervek, mirigyek

és hormonjaik, szaporodás és egyedfejlődés, az idegsejt, az idegszövet, központi és környéki idegrendszer, az idegrendszer érző és mozgató mű-ködése, emberi magatartás

12. évfolyam:




Szakközépiskola (2012):

9. évfolyam:

1. Az élőlények rendszerezése: élőlények csoportjai, sejt, szövetes szervező-dés

2. Növények és állatok tanulmányozása: rendszertani csoportok, szervek, az emberi rasszok, az állatok viselkedése

10 10/146

3. Evolúció és bioszféra: az emberré válás folyamata, az evolúció bizonyíté-kai, ökológia, élettelen ökológiai tényezők

4. Az élőlények egymásra hatása: fajtársak és fajok közötti kapcsolatok, táp-lálékláncok, anyag- és energiaáramlás, természetvédelem

10. évfolyam:

1. Sejtek felépítése és működése: a sejtet felépítő szerves és szervetlen anya-gok, sejtosztódás, anyagcsere

2. Örökléstan: törvényszerűségek, Mendel munkássága, öröklésmenetek, a környezet hatása

3. Az ember szervezete és egészségtana: kültakaró, légzés, mozgás, táplál-kozás, anyagszállítás, immunrendszer, kiválasztás, hormontermelő szer-vek, mirigyek és hormonjaik, szaporodás és egyedfejlődés, az idegsejt, az idegszövet, központi és környéki idegrendszer, az idegrendszer érző és mozgató működése, emberi magatartás

Célnyelvi civilizáció 10. évfolyam

Németország, Ausztria és Svájc természetföldrajza / Physische Geographie von Deutschland, Österreich und der Schweiz

Földrajzi fekvés, tájak és vízföldrajzi jellemzők, néhány turisztikai látványosság megemlítése; a gazdaság legfontosabb ágazatai a célnyelvi országokban A német nyelvű országok történelme a germánoktól a 19. század végéig / Die Geschichte von den Germanen bis zum Ende des 19. Jahrhunderts

A germánok és a Frank Birodalom; A Szent Római Birodalom és az invesztitú-raharc; a Svájci Államszövetség; a Szent Római Birodalom története a 12. és 17. század között; a reformáció; a Hanza-szövetség; felvilágosodás és abszolutizmus és annak megjelenése Ausztriában és Poroszországban; a német egység a 19. században. A német nyelvű országok irodalma a középkortól a klasszika korszakáig / Literatur der deutaschsprachigen Länder vom Mittelalter bis zur Klassik

A lovagi kultúra jellemzői, Walther von der Vogelweide lírája; román és gótikus stílusjegyek a középkorban; a reneszánsz és a humanizmus legfontosabb ismer-tetőjegyei; a barokk irodalom és művészetek

11. évfolyam

A romantikától a 20. századi irodalomig / Literatur und Musik von der Romantik bis zum Anfang des 20. Jahrhunderts

Német mesék, mondák, legendák; a német romantika képviselői: Heinrich Hei-ne; Johann Strauss; a bécsi klasszikusok Mozart példáján; a 20. századi irodalom

11 11/146

jeles képviselői: Thomas Mann; modern irodalmi irányzatok (naturalizmus, exp-resszionizmus, szürrealizmus, avantgárd) Az első világháborútól a német újraegyesítésig / Vom Ersten Weltkrieg bis zur Deutschen Wiedervereinigung

Az első világháború és annak előzményei; a weimari köztársaság; a Harmadik Birodalom időszaka; a második világháború és előzményei; Németország a má-sodik világháborút követően; a német újraegyesítés A német nyelvű országok ma / Die deutschsprachigen Länder heute Gasztronómiai szokások; szokások, hagyományok, jeles ünnepek a német nyel-vű országok területén; nevezetességek, látnivalók; a politikai rendszerek jellem-zése az egyes országokban, a főbb pártok; a német és osztrák iskolarendszer; a média jellemzése; az egészségügyi rendszer; sport a német nyelvű országokban; környezetvédelmi törekvések; társadalmi problémák

Ének zene Szóbeli:

Népdal éneklése emlékezetből, majd elemzése (kottakép segítségével)az alábbiak közül: - Megrakják a tüzet - Ősszel érik babám - Érik a szőlő - Esik az eső, ázik a heveder - Erdő, erdő, erdő - Madárka, madárka

Műzenei szemelvény éneklése emlékezetből. A zenei szemelvény műfajának ismertetése: - Tinódi Lantos Sebestyén: Egri históriának summája (2 versszakkal) - John of Fornsete: Nyár kánon - J. S. Bach: Már nyugosznak a völgyek (János passió 15. sz. tétele) - Ludwig van Beethoven: Örömóda (Európai Unió himnusza)

Az alábbi zenei korszakok bemutatása - Középkor zenéje - A reneszánsz zene - A barokk zene - A bécsi klasszika (Mettől-meddig tartott? Jellemezd néhány mondattal az adott kort! Mi jel-lemzi a kor zenéjét? Kik a korszak híres zeneszerzői? Mik a jellegzetes hangszerek? Sorold fel a korra jellemző műfajokat!)

Írásbeli:

12 12/146

Egyszerű dallam átírása betűskottából 5-vonalra. Hangszerek csoportosítása az alapján, hogy mely hangszercsaládba

tartoznak. (vonós, fafúvós, rézfúvós, ütős, esetleg népi hangszer)

10. osztály

Szóbeli:

Népdal éneklése emlékezetből, majd elemzése (kottakép segítségével) az alábbiak közül: - Megkötöm lovamat - Béreslegény - Este, este - Gábor Áron rézágyúja - Által mennék - Gyújtottam gyertyát

Műzenei szemelvény éneklése emlékezetből. A zenei szemelvény műfajá-nak, stílusának ismertetése: - Franz Schubert: A pisztráng - Franz Schubert: A hársfa - Johannes Brahms: Bölcsődal - Bródy János: Ha én rózsa

Zenetörténet: - A romantika zenéje (a 19. század bemutatása, a romantika stílusjegyei,

zenei műfajok) - Romantikus dal (dal, dalciklus fogalma, nagy dalszerzők); Karakterda-

rab (fogalma, F. Chopin) - Szimfonikus költemény (fogalma, a romantikus zenekar bemutatása,

Liszt Ferenc) - Romantikus opera (fogalma, irányzatai, G. Verdi, R. Wagner, Erkel

Ferenc) - Bartók Béla - Kodály Zoltán

Írásbeli:

Egyszerű dallam átírása betűskottából 5-vonalra. Hangszerek csoportosítása az alapján, hogy mely hangszercsaládba

tartoznak. (vonós, fafúvós, rézfúvós, ütős, esetleg népi hangszer)

Fizika 9. évfolyam (szakközép) 13. évfolyam két tanítási nyelvű

13 13/146

Mechanika

1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás jellemzői, út, pálya, elmozdulás, se-besség, út-idő grafikon

2. Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás, a szabadesés A sebesség változása, átlag- és pillanatnyi sebesség, gyorsulás, nehézségi gyorsulás, egyenletesen változó mozgás, grafikus leírás

3. Mozgásállapot-változás és erő Mozgásállapot-változás, tehetetlenség, Newton I., II., III. törvény

4. Erőfajták Nehézségi erő, kényszererők, súrlódási erő, rugóerő

5. A munka A munka fogalma különböző mozgásoknál számítása

6. Az energia Mozgási, helyzeti, rugalmas energia, a munkatétel

7. A teljesítmény A teljesítmény és számítása, a hatásfok

Elektromosság

1. Elektromos alapjelenségek Elektromos állapot, töltés, megosztás, vezetők, szigetelők, Coulomb-törvény

2. Az elektromos tér Térerősség, feszültség

3. Az egyenáram Egyenáram fogalma, jellemzői, áramerősség, Ohm törvény, vezetők ellenál-lása, fajlagos ellenállás

Soros és párhuzamos kapcsolás

4. Elektromos energia és teljesítmény

Elektromos áram munkája, teljesítmény, villanyszámla (változóáram létrehozá-sa)

Fénytan

1. Geometriai optika A fény egyenes vonalú terjedése, fénysebesség, fényvisszaverődés, sík és gömbtükrök, törés, törési törvény, lencsék képalkotása, optikai eszközök

2. Hullámoptika

14 14/146

Elhajlás, interferencia, polarizáció, a fehér fény színeire bontása Termodinamika 1. Gázok állapotváltozásai

Állapotjelzők, B-M és G-L törvény Egyesített gáztörvény

2. A hőtan főtételei I. főtétel – energia-megmaradás megfogalmazása II. főtétel – a folyamatok iránya

3. Halmazállapot-változások Halmazállapot-változás jellemzői, energetikai vizsgálat

4. A hőterjedés Hősugárzás, hővezetés, hőáramlás

Modern fizika

1. Az anyag atomos szerkezete Az atomos szerkezetre utaló jelenségek Az atomok mérete

2. Az atom szerkezet p+, no, e-, atommodellek

3. Az atommag szerkezete Nukleon, nukleáris kölcsönhatás

4. A radioaktivitás , , - bomlás, a radioaktív sugárzás környezetünkben, sugárvédelem, a természetes és mesterséges radioaktivitás alkalmazása

5. Maghasadás Maghasadás jelensége, láncreakció

Atombomba, atomerőmű, az atomenergia felhasználása

6. Magfúzió A csillagok energiatermelése, a hidrogénbomba

7. Egyetemes tömegvonzás

Heliocentrikus világkép, bolygómozgás Kepler-törvényei, Newton féle általános tömegvonzás

A mesterséges égitestek

8. Csillagfejlődés

15 15/146

Csillagok születése, pusztulása

9. A kozmológia alapjai Az Univerzum tágulása, ősrobbanás elmélet

9. évfolyam gimnázium

I. A fizika tárgya

1. A természettudományos módszer Információszerzés és feldolgozás Mérések, mérési hibák, Mértékegységrendszer Prefixumok

II. Kinematika-mozgástan

1. Pálya, út, elmozdulás, sebesség, gyorsulás leíró fogalmak ismerete Skalár- és vektormennyiségek Az egyenes vonalú egyenletes mozgás Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás Szabadesés. A négyzetes léttörvény. Változó mozgások Pillanatnyi és átlagsebesség 2. Egyenletes körmozgás A szögsebesség és kerületi sebesség fogalma, a centripetális gyorsulás

III. Erők tana: dinamika és statika

1. A mozgásállapot fogalma, egyértelmű leírása. A tehetetlenségre utaló kísérletek A lendület és megmaradásának törvénye 2. Newton II. törvénye Az erő fogalma Támadáspont, hatásvonal, irányítottság értelmezése 3. Newton III. törvénye A kölcsönhatásban fellépő erők jellemzése, vizsgálata 4. Newton IV. – az erőhatások függetlenségének törvénye 5. A súly- és a súlytalanság 6. Erőtörvények 7.Konzervatív és kényszererők 7. A rugóerő 8. Súrlódás, közegellenállás 9. Statika-erők egyensúlya A merev test fogalma A forgatónyomaték vektormennyiség Tömegeloszlás, tehetetlenségi nyomaték 10. Az erőpár fogalma

16 16/146

11. Egyszerű gépek IV. Munka, energia 1. Mechanikai energiák: mozgási, magassági, rugalmassági 2. A munka és tétele 3. A teljesítmény V. Mechanikai rezgések, hullámok 1. A harmonikus rezgések kísérleti vizsgálata, matematikai leírása 2. A matematikai inga 3. A rezonancia jelensége 4. Mechanikai hullámok Longitudinális hullámok A terjedési sebesség 5. Hullámok visszaverődése, interferencia 6. A hang fizikai jellemzése


10. évfolyam

I. Hőtan

1. Anyagi halmazok -A halmazállapot és az állapotjelzők kapcsolata -A hőtágulás jelensége

2. Gázok állapotegyenlete 3. Az egyesített gáztörvény 4. Molekuláris hőelmélet 5. A hőtan I. főtétel

-Az energia-megmaradás törvényének általános megfogalmazása 6. A hőtan II. főtétele 7. Halmazállapot-változások

II. Elektrosztatika

1. Elektromos alapjelenségek 2. Az elektromos mező 3. Kondenzátorok

III. Egyenáram

1. Az elektromos vezetés 2. Egyenáramú hálózatok 3. A félvezetők 4. Az elektromos áram munkája és teljesítménye 5. A váltakozó áram

IV. Geometriai optika

17 17/146

A fény

- Fényforrások, fénysugár, a fény terjedési sebessége - A fényvisszaverődés törvényei - Síktükör, gömbtükrök képalkotása - A fénytörés jelensége - Lencsék képalkotása - Optikai eszközök A Snellius-Descartes törvény Színfelbontás prizmával Lencsék származtatása prizmából Domború és homorú lencsék képalkotása A dioptria fogalma Optikai eszközök: távcső, mikroszkóp szem, szemüveg, fényképezőgép műkö-dése Az optikai eszközök által létrehozott kép elemzési szempontjainak ismerete és alkalmazása Nevezetes fénysugarak ismerete, szerepük a képalkotásban Domború tükör a közlekedésben A homorú tükrök gyakorlati jelentősége - A fénytörés jelensége Optikailag ritkább, illetve sűrűbb közeg fogalma, jellemzésük az n, c, a mennyi-ségekkel A Snellius-Descartes törvény Színfelbontás prizmával Lencsék származtatása prizmából Domború és homorú lencsék képalkotása A dioptria fogalma Optikai eszközök: távcső, mikroszkóp szem, szemüveg, fényképezőgép műkö-dése


I. Elektromosság

1. Az elektromágneses indukció

Az állandó mágnes erőtere Pólusok, homogén és heterogén mágneses mező A térerősség szemléltetése és jellemzése A Föld mágneses tere Az áramjárta vezető, egyenes tekercs mágneses mezője Az elektromágnes és alkalmazásai

2. A Lorentz-erő

18 18/146

- Vezetők kölcsönhatása Az egyenáramú motor működése - A mozgási és nyugalmi indukció Lenz törvénye A transzformátor működése

3. A váltakozó áram

- A váltakozó áram keletkezése, ellenállása Az elektromos energia szállítása A váltakozó áram hatásai Az elektromágneses hullámok terjedése - Az elektromágneses hullámok biológiai hatása

4. A fény dualisztikus modellje

Fényelektromos jelenség: a fény részecske természete; Fotocella Fény elhajlás, interferencia, polarizáció: a fény hullám A fénysebesség, mint határsebesség

5. Az elektron kettős természete

A Bohr-modell újszerűsége és korlátai Az elektronburok szerkezete: kvantumszámok Nukleonok fogalma, rendszám, tömegszám, izotópok Az erős kölcsönhatás; kötési energia és a tömeghiány kapcsolata, Tömeg-energia ekvivalencia A természetes radioaktivitás jelensége A Röntgen-sugárzás természete és alkalmazása Radioaktív sugárzás mérése, mértékegysége Sugárzás elleni védelem

6. Az atommag szerkezete

A maghasadás láncreakciói, az atomreaktor és az atombomba vázlatos ismerete Az atomenergia hasznosításának dilemmái Magfúzió, hidrogénbomba működésének elméleti ismerete, a Nap (csillagok) energiatermelése

II. Csillagászat

1.Egyetemes tömegvonzás

A Newton-féle gravitációs törvény; a gravitációs állandó A heliocentrikus világkép modell Bolygómozgás: Kepler-törvények Mesterséges égitestek A földi gravitáció

19 19/146

2.Csillagfejlődés

A csillagok születése, fejlődése és pusztulása

3.Kozmológiai ismeretek

- Az Univerzum általános jellemzése, ősrobbanás elmélet

- A Hubble-törvény és jelentősége a csillagászatban

4. Űrkutatás

A világűr megismerésének módszerei, eszközei Naprendszerünk bolygói, jellemzésük Az űrkutatás irányai

Földrajz 9. évfolyamon (Gimnáziu) 10. évfolyam szakközép

A Föld kozmikus környezete A földi tér ábrázolása A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai A légkör földrajza A vízburok földrajza A földrajzi övezetesség Társadalmi folyamatok a 21. század elején A világgazdaság jellemző folyamatai

Az osztályozás az érettségi vizsga értékelése szerint történik.

10. évfolyamon(Gimnázium) 10. évfolyam szakközép Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői Globális kihívások, a fenntarthatóság kérdőjelei


Szakiskola


20 20/146

Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői Globális kihívások, a fenntarthatóság kérdőjelei

11. évfolyam (német nyelvű)

A Föld kozmikus környezete, a földi tér ábrázolása / Unsere Erde im Weltall

Világképek; a Naprendszer; a Föld alakja és mozgásai; a Hold és a fogyatkozá-sok; földrajzi helymeghatározás, időszámítás, időmérés; térképek és műholdfel-vételek

A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai / Die Erde, unser Wohnort

A Föld belsejének fizikája; a kőzetburok és a kőzetlemezek; a vulkanizmus és azok típusai; a hegységképződés és típusai; a Föld hegységrendszerei; lemezek és földrengés; a kőzetek osztályozása; a talaj és képződése; a felszínformáló erők jellemzése; a szárazföldek domborzata

A légkör földrajza / Die Atmosphäre

A légkör összetétele és szerkezete; a levegő és a földfelszín felmelegedése; idő-járási és éghajlati elemek; csapadékképződés, ciklonok és anticiklonok; a nagy földi légkörzés; a monszun szélrendszerek

A vízburok földrajza / Die Wasserhülle

A vízkörforgás és a vízháztartás; a Világtenger és felosztása; a tengervíz mozgá-sai, a felszín alatti és feletti vizek jellemzése

A földrajzi övezetesség / Die Geographische Zonalität

Az övezetesség kialakulásának alapjai; a trópusi, a mérsékelt és a sarki övezet legfontosabb éghajlatainak jellemzése

Társadalmi folyamatok a 21. század elején. A világgazdaság / Gesellschaftliche Prozesse

Demográfiai korszakok; városodás és városiasodás; a Föld nyelvei és vallásai; globalizáció

Topográfiai ismeretek (a tanév során folyamatos jelleggel)

12. évfolyam német nyelvű)

21 21/146

Európa földrajza. Társadalmi és regionális különbségek / Die Geographie von Europa

Az Európai Unió földrajza (kialakulásának előzményei, tagállamok, célkitűzé-sek); a Benelux-államok; Nagy Britannia és Franciaország földrajza; Dél-Európa legfontosabb országainak (Spanyolország, Olaszország) jellemzése; az észak-európai országok földrajza; Lengyelország földrajza a volt szocialista országok példáján

Európán kívüli kontinensek földrajza / Geographie der Kontinente

Európa és Ázsia határán: Törökország földrajza; Kína és Japán földrajza (a két ország összehasonlítása); az arab országok földrajzi jellemzése; Afrika termé-szet-és gazdaságföldrajza (Dél-afrikai köztársaság); Az Amerikai Egyesült Ál-lamok; Latin-Amerika földrajzi jellemzése

Magyarország földrajza helyünk a Kárpát-medencében és Európában / Ungarns Geogr.

Földrajzi fekvés, tájak, határoló országok; vízrajzi adottságok; a nagytájak rész-letes jellemzése (Alföld, Kisalföld, Dunántúli-középhegység és Dunántúli dombság, Északi középhegység, Alpokalja); a népesedés legfontosabb ismerte-tőjegyei; településföldrajz: falvak, városok, szórványtelepülések; a mezőgazda-ság legfontosabb termékei, iparföldrajz és energiagazdaság; megyék és régiók, fontosabb központok, megyeszékhelyek

Topográfiai ismertetek (a tanév során folyamatos jelleggel)

Informatika SZAKKÖZÉPISKOLA

Óraszámok:

Osztály 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam Heti óraszám - 1 1 2 Összes óraszám - 37 37 64

10. évfolyam Óra- szám

Témakörök Követelmények

Információ és társadalom Az informatika fejlődés-története

Ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb fázisait, eseményeit. Legyen elképzelése a legújabb információs és

22 22/146

A modern információs társadalom jellemzői Informatika és etika Jogi ismeretek

kommunikációs technológiák társadalmi hatá-sairól. Ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat személyiségromboló, egészségkárosító hatását. Ismerje a helyi és a távhálózatok etikettjét. Tudja, hogy a vírusok a szoftverben és hard-verben károkat okozhatnak. Legyen tisztában azzal, hogy az adat, az infor-máció áru, jelentős értéket képviselhet. Legyen képes az információ felismerésére, visszakere-sésére, értékelésére, tárolására. Ismerje a szerzői jog fogalmát. Tudja csoporto-sítani a szoftvereket felhasználói szerződés szerint (freeware, shareware, üzleti).

A számítógép felépítése A Neumann-elvű számí-tógépek A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Köz-ponti feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti esz-közök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése Hálózatok

Ismerje a Neumann-elvet. Ismerje a számítógép részeinek és perifériáinak funkcióit és fontosabb jellemzőit. Tudja a szá-mítástechnikai eszközök angol elnevezését. Ismerje a helyi és távhálózatok felépítését és fontosabb jellemzőit. Ismereteket szerezzen az informatikai eszközök működésének fizikai alapjairól

Jelátalakítás és kódolás Analóg és digitális jelek Az adat és az adatmennyi-ség Bináris számábrázolás Bináris karakterábrázolás

Ismerje az analóg és a digitális jel fogalmát, kü-lönbözőségeit.

23 23/146

Bináris kép- és színkódo-lás Bináris hangkódolás

Az operációs rendszer és főbb feladatai Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer fel-használói felülete Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, tör-lése, átnevezése Állományok típusai, kere-sés a háttértárakon Állománykezelés: létre-hozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átne-vezés, nyomtatás, meg-nyitás Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem A szoftver és a hardver karbantartó (se-géd)programjai: víruske-resés és -irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás, … A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem

Ismerje az operációs rendszerek fajtáit, fő ré-szeit és legfontosabb feladatait. Ismerje az ope-rációs rendszer felhasználói felületét. Ismerje a könyvtárrendszer felépítését, igazod-jon el benne. Ismerje a könyvtárműveleteket. Tudjon állományokat megkeresni. Ismerje és tudja használni az állománykezelő funkciókat. Értse a tömörítés lényegét, az archiválás és az adatvédelem szükségességét. Tudjon tömöríteni és kicsomagolni. Ismerje a vírus fogalmát, a leggyakoribb víru-sok terjedési módját, valamint a védekezés esz-közeit, módszereit. Tudja ellátni a lemezkarbantartás feladatait: le-mez törlése, új lemez használatba vétele. Tudjon a hálózatba be- és kijelentkezni. Ismerje a (helyi) hálózati szolgáltatásokat és a fel-használói jogosultságokat.

A kommunikáció A kommunikáció általá-nos modellje Információs és kommuni-

Ismerje a kommunikáció modelljét és tudjon gyakorlati példákat (kommunikációs rendszere-ket) bemutatni értelmezni. Ismerje a használatos (tele) kommunikációs

24 24/146

kációs technológiák és rendszerek Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban

rendszereket (pl. telefon, TV, …). Ismerjen számítógépes katalógusokat és adat-bázisokat.

Kommunikáció az Inter-neten I. Elektronikus levelezési rendszer használata

Ismerje az Internet fontosabb szolgáltatásait, alkalmazza a szolgáltatások fontosabb haszná-lati szabályait. Ismerjen egy levelezési rendszert. Tudjon leve-let küldeni, fogadni, megválaszolni, továbbítani és törölni. Ismerje az elektronikus levél részeit és a levél jellemzőit. Képes legyen az elektronikus média útján tör-ténő kommunikációra. Képes legyen megkülönböztetni a virtuális és valós kapcsolatokat Tudjon a levélhez csatolást készíteni és fogad-ni, Tudjon térképi információkat, képeket és mul-timédiás anyagokat keresni és felhasználni. Képes legyen Interneten keresztüli ügyintézés-re, Webáruházak keresése, termékek és szolgál-tatások rendelése és vásárlása.

Grafika A program indítása A munkakörnyezet beállí-tása A program menürendsze-re Elemi alakzatok megraj-zolása, módosítása Képek beillesztése, for-mázása

Tudja az általa tanult grafikai programot indí-tani. Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon grafikát, illetve képállományokat meg-nyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon elemi ábrákat rajzolni, javítani, transz-formálni. Tudjon képeket képfeldolgozó programmal ke-zelni, módosítani, minőségét javítani. Grafikus ábráit, képeit tudja szöveges környe-zetben esztétikusan elhelyezni. Tudjon multimédiás dokumentumok (szöveg, rajz, zene, fénykép, animáció, film) készíteni, kész dokumentumokat átalakítani.

25 25/146



A szövegszerkesztő használata A program indítása A munkakörnyezet beállítása A szövegszerkesztő menürendszere Dokumentum megnyitása, mentése, nyomtatása

Tudja az általa tanult szövegszer-kesztő programot indítani. Ismerje a szövegszerkesztő kezelő felületét. Tudjon szöveget bevinni, javítani, törölni. Tudjon többféle formátumú doku-mentumot megnyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon fontosabb típusdokumentu-mokat (pl. meghívó, levél, …) önál-lóan készíteni.

Szövegszerkesztési alapok Szövegbevitel, szövegjavítás Karakterformázás Bekezdésformázás Felsorolás, számozás Tabulátorok használata Oldalformázás

Ismerje a szövegszerkesztés alapfo-galmait (karakter, szó, sor, bekez-dés, blokk, szakasz, oldal). Legyen képes karakterek betűtípu-sát, méretét, stílusát, színét megad-ni. Tudjon bekezdéseihez behúzást és térközt állítani, szövegbeosztást megadni, szegélyt, mintázatot meg-adni. Készítsen felsorolást, sorszámozott felsorolást. Tudjon különböző fajtájú tabuláto-rokat használni. Legyen tisztában az oldalbeállítás alapjaival (élőfej, élőláb, lapszámo-zás, margók, …)

Szövegjavítási funkciók Keresés és csere

Ismerje a szövegszerkesztő keresési, cserélési funkcióit.

26 26/146

Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés Helyesírás ellenőrzés, szinonima szó-tár, elválasztás

Tudjon kijelölni betűt, szót, bekez-dést, szövegblokkot, legyen képes ezeket másolni, mozgatni, törölni. Tudjon ilyet más dokumentumból is beilleszteni. Használja a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit.

Táblázatok, grafikák a szövegben Táblázatkészítés a szövegszerkesztő-vel, sorba rendezés Táblázatok, grafikák, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe, valamint formázásuk

Tudjon szöveges dokumentumok-ban táblázatokat szerkeszteni (soro-kat, oszlopokat, cellákat beszúrni, törölni). Tudja a sorokat adott osz-lop szerint sorba rendezni. Tudjon kördokumentumot készíteni. Legyen képes szimbólumokat és egyéb objektumokat beilleszteni a szövegbe, s azokat esztétikusan el-helyezni.

A táblázatkezelő használata A program indítása A munkakörnyezet beállítása A táblázatkezelő menürendszere A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása

Tudja az általa tanult táblázatkezelő programot indítani. Ismerje a prog-ram kezelő felületét. Tudjon adato-kat bevinni, illetve azokat törölni. Tudjon a megjelenítési üzemmódok között váltani. Tudjon többféle for-mátumú táblázatot megnyitni, men-teni és nyomtatni.

A táblázatok felépítése Cella, oszlop, sor, aktív cella, tarto-mány, munkalap

Ismerje a cella, az oszlop, a sor, az aktív cella és a tartomány, valamint a munkalap fogalmát. Tudjon cellát, sort és oszlopot beilleszteni, illetve, törölni.

Adatok a táblázatokban Adattípusok Adatbevitel, javítás, másolás, mozga-tás A cellahivatkozások használata Képletek szerkesztése: konstans, hi-vatkozás, függvény

Ismerje a szöveg, a szám és dátum adattípusokat. Tudjon egyszerű képleteket és függvényeket használni (összeg, átlag, maximum, minimum, darab-szám, feltételek a képletben, keresés stb.)

27 27/146

Tudja a táblázat összetartozó adatait adott szempont szerint rendezni. Tudjon hivatkozást használni mun-kalapon belül. Tudjon hivatkozást használni mun-kalapokon keresztül. Ismerje a címzési módokat: relatív, abszolút és vegyes címzést.

Táblázatformázás Sorok, oszlopok, tartományok kijelö-lése Karakter-, cella- és tartomány-formázások Cellák és tartományok másolása

Tudja alkalmazni a karakterformá-zás és a cellaformázás lehetőségeit. Tudja alkalmazni a cellán, illetve a tartományon belüli igazítás lehető-ségeit. Tudja beállítani az oszlop-szélességet és a sormagaságot. Tud-ja alkalmazni a szegélyezés és min-tázat készítés lehetőségeit. Tudjon fejlécet és láblécet készíteni.

Táblázatok, szövegek, diagramok Egyszerű táblázat készítése Formázási lehetőségek Diagramtípus kiválasztása, diagra-mok szerkesztése

Tudjon egyszerű táblázatot létre-hozni. Ismerje a kapcsolatot a táblá-zatkezelő és a szövegszerkesztő rendszerek között. Tudja alkalmazni az oldalbeállítás-hoz kapcsolódó formázási lehetősé-geket (tájolás, margó). Ismerje a diagramok és grafikonok szerkesztésének, módosításának lé-péseit. Tudjon az ábrázolandó ada-toknak és a belőle levonandó kö-vetkeztetéseknek megfelelő grafi-kontípust választani (pont, vonal, oszlop, kör). Tudjon grafikont és más objektumot beilleszteni. Tudjon matematikai modelleket al-kalmazni (képlet, grafikon). Tudjon gazdasággal kapcsolatos számításokat végezni, ezáltal a gaz-dálkodással és pénzügyekkel kap-csolatos képességei fejlődnek

28 28/146



Prezentáció (bemutató) A program indítása A munkakörnyezet beállítása A program menürendszere Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, gra-fika, fotó, hang, animáció, dia-minta …) és formázása

Tudja az általa tanult bemutató-készítő programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon bemutatót megnyitni, men-teni és lejátszani különböző módo-kon. Tudjon bemutatót készíteni.

Weblap készítés Hálózati dokumentumok szerkezete Weblap készítése Web-szerkesztővel Formázási lehetőségek

Ismerje a Weblap jellemző elemeit. A címsor, háttérszín, háttérkép, kü-lönböző színű, méretű, igazítású szöveg, listák, táblázatok, képek, animációk, hivatkozások elhelyezé-se egy grafikus webszerkesztővel. Tudjon egyszerű weblap szerkeszté-si feladatot elvégezni.

Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Az adatbázis fogalma, típusai, adat-tábla, rekord, mező, kulcs

Tudjon különbséget tenni adattábla és adatbázis között. A rendelkezésére álló adathalmaz-ból tudjon adatrekordokat összeállí-tani. Legyen tisztában az adattábla és a kulcs fogalmával, tudjon kulcsme-zőt kiválasztani.

29 29/146

Az adatbázis-kezelő program interak-tív használata Adattípusok Adatbevitel, adatok módosítása, tör-lése Adatbázisok létrehozása, karbantartá-sa

Legyen képes az adatok modellezé-sére, egyszerű modellek megismeré-se. Ismerje az adatbázis-kezelőben használatos fontosabb mező típuso-kat (szöveg, különböző számtípu-sok, dátum, logikai); milyen adat tárolására alkalmasak, mik a velük végezhető műveletek. Tudjon létező adatbázist megnyitni, abból az adatokat a képernyőn meg-jeleníteni. Tudjon rekordokat vagy egyes me-zőket kitörölni, vagy a benne levő adatokat újakkal felülírni. Tudja a módosított adatokat kimenteni. Tudjon megadott szerkezetű adat-táblát létrehozni. Képes legyen az adattábla mezőit helyesen kiválasz-tani, a kulcsmezőt meghatározni, az új táblát feltölteni.

Alapvető adatbázis-kezelési művele-tek Lekérdezések, függvények használata Keresés, válogatás, szűrés, rendezés Összesítés

Tudjon a létező adatbázisban adott feltételeknek megfelelő rekordokat megjeleníteni és azokkal műveletet végezni. Tudja kiválasztani, hogy a kérdés-hez mely mezők megjelenítése szükséges. Képes legyen az adatok csoportosí-tására, értelmezésére, azok grafikus ábrázolására, statisztikai jellemzők kiszámolására, következtetések le-vonására.

Képernyő és nyomtatási formátumok Űrlapok használata Jelentések használata

Tudjon az adattáblákból számítandó információkat megjeleníteni. Tudjon adott mezők felhasználásá-val jelentést kialakítani és nyomtat-ni.

30 30/146

Könyvtárak A könyvtár fogalma, típusai Eligazodás a könyvtárban: olvasóte-rem, szabadpolcos rendszer, multi-média övezet A helyben használható és a kölcsö-nözhető könyvtári állomány A könyvtári szolgáltatások

Ismerje a könyvtár fogalmát, típusa-it: hagyományos és elektronikus könyvtárak. Tudja kiválasztani a dokumentumokat és használni az eszközöket. Ismerje és tudja használni a gyako-ribb könyvtári szolgáltatásokat.

Dokumentumok Nyomtatott dokumentumok Nem nyomtatott dokumentumok, il-letve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD)

Tudja használni a kézikönyveket és a közhasznú információs forrásokat. Tudja használni a gyakoribb nem nyomtatott dokumentumokat.

Tájékoztató eszközök Katalógusok Adatbázisok Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép)

Tudjon keresni a betűrendes leíró katalógusban. Tudjon adatokat gyűj-teni számítógépes adatbázisból. Tudjon információt keresni az In-terneten, ismert kereső-programokat használni.

Kommunikáció az Interneten II. Állományok átvitele WWW Keresőrendszerek Közhasznú információs források Távoli adatbázisok használata

Ismerjen és tudjon alkalmazni egy állomány átviteli segédprogramot. Ismerje az állomány átvitel szolgál-tatást. Tudjon Internetről állomá-nyokat letölteni. Tudjon egy böngészőt használni. Ismerje a böngésző programok na-vigációs eszközeit. Tudjon kulcsszavas és tematikus keresőt használni. Tudjon egyszerű és összetett keresési feladatokat megoldani. Tudjon on-line adatbá-zisokat használni.

GIMNÁZIUM

Óraszámok:

Osztály 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam Heti óraszám - 1,5 1,5 1,5

31 31/146

Összes óraszám - 54 54 48



Információ és társadalom Az informatika fejlődés-története A modern információs társadalom jellemzői Informatika és etika Jogi ismeretek

Ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb fázisait, eseményeit. Legyen elképzelése a legújabb információs és kommunikációs technológiák társadalmi hatá-sairól. Ismerje a túlzott informatikai eszközhaszná-lat személyiségromboló, egészségkárosító hatását. Ismerje a helyi és a távhálózatok etikettjét. Tudja, hogy a vírusok a szoftverben és hard-verben károkat okozhatnak. Legyen tisztában azzal, hogy az adat, az in-formáció áru, jelentős értéket képviselhet. Legyen képes az információ felismerésére, visszakeresésére, értékelésére, tárolására. Ismerje a szerzői jog fogalmát. Tudja cso-portosítani a szoftvereket felhasználói szer-ződés szerint (freeware, shareware, üzleti).

A számítógép felépítése A Neumann-elvű számí-tógépek A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Köz-ponti feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti esz-közök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak

Ismerje a Neumann-elvet és azt, hogy más elven felépülő és működő számítógépek is léteznek. Ismerje a számítógép részeinek és perifériái-nak funkcióit és fontosabb jellemzőit. Tudja a számítástechnikai eszközök angol elneve-zését. Ismerje a helyi és távhálózatok felépítését és fontosabb jellemzőit. Ismereteket szerezzen az informatikai esz-közök működésének fizikai alapjairól

32 32/146

A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése Hálózatok

Jelátalakítás és kódolás Analóg és digitális jelek Az adat és az adatmennyi-ség Bináris számábrázolás Bináris karakterábrázolás Bináris kép- és színkódo-lás Bináris hangkódolás

Ismerje az analóg és a digitális jel fogalmát, különbözőségeit. Tudja, hogy minden érzé-kelhető jel jó közelítéssel digitalizálható.

Az operációs rendszer és főbb feladatai Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer fel-használói felülete Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, tör-lése, átnevezése Állományok típusai, kere-sés a háttértárakon Állománykezelés: létre-hozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átne-vezés, nyomtatás, meg-nyitás Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem A szoftver és a hardver karbantartó (se-géd)programjai: víruske-resés és -irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás, …

Ismerje az operációs rendszerek fajtáit, fő részeit és legfontosabb feladatait. Legyen képes egy rendszer megjelenését, néhány paraméterét igényei szerint beállítani. Ismer-je az operációs rendszer felhasználói felüle-tét. Ismerje a könyvtárrendszer felépítését, iga-zodjon el benne. Ismerje a könyvtárművele-teket. Tudjon állományokat megkeresni. Ismerje és tudja használni az állománykeze-lő funkciókat. Értse a tömörítés lényegét, az archiválás és az adatvédelem szükségességét. Tudjon tö-möríteni és kicsomagolni. Ismerje a vírus fogalmát, a leggyakoribb ví-rusok terjedési módját, valamint a védekezés eszközeit, módszereit. Tudja ellátni a lemezkarbantartás feladatait: lemez törlése, új lemez használatba vétele. Tudjon a hálózatba be- és kijelentkezni. Is-merje a (helyi) hálózati szolgáltatásokat és a felhasználói jogosultságokat.

33 33/146

A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem

A kommunikáció A kommunikáció általá-nos modellje Információs és kommuni-kációs technológiák és rendszerek Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban

Ismerje a kommunikáció modelljét és tudjon gyakorlati példákat (kommunikációs rend-szereket) bemutatni értelmezni. Ismerje a használatos (tele) kommunikációs rendszereket (pl. telefon, TV, …). Ismerjen számítógépes katalógusokat és adatbázisokat.

Kommunikáció az Inter-neten I. Elektronikus levelezési rendszer használata

Ismerje az Internet fontosabb szolgáltatásait, alkalmazza a szolgáltatások fontosabb hasz-nálati szabályait. Ismerjen egy levelezési rendszert. Tudjon levelet küldeni, fogadni, megválaszolni, to-vábbítani és törölni. Ismerje az elektronikus levél részeit és a levél jellemzőit. Képes legyen az elektronikus média útján történő kommunikációra. Képes legyen megkülönböztetni a virtuális és valós kapcsolatokat Tudjon a levélhez csatolást készíteni és fo-gadni, Tudjon térképi információkat, képeket és multimédiás anyagokat keresni és felhasz-nálni. Képes legyen Interneten keresztüli ügyinté-zésre, Webáruházak keresése, termékek és szolgáltatások rendelése és vásárlása.

Grafika A program indítása A munkakörnyezet beállí-tása A program menürendsze-

Tudja az általa tanult grafikai programot in-dítani. Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon grafikát, illetve képállományokat megnyitni, menteni és nyomtatni.

34 34/146

re Elemi alakzatok megraj-zolása, módosítása Képek beillesztése, for-mázása

Tudjon elemi ábrákat rajzolni, javítani, transzformálni. Tudjon képeket képfeldolgozó programmal kezelni, módosítani, minőségét javítani. Grafikus ábráit, képeit tudja szöveges kör-nyezetben esztétikusan elhelyezni. Tudjon multimédiás dokumentumok (szö-veg, rajz, zene, fénykép, animáció, film) ké-szíteni, kész dokumentumokat átalakítani.

Prezentáció (bemutató) A program indítása A munkakörnyezet beállí-tása A program menürendsze-re Prezentációs anyag elké-szítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, dia-minta …) és formázása

Tudja az általa tanult bemutató-készítő prog-ramot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon bemutatót megnyitni, menteni és le-játszani különböző módokon. Tudjon bemutatót készíteni.



A szövegszerkesztő használata A program indítása A munkakörnyezet beállítása A szövegszerkesztő menürendszere Dokumentum megnyitása, mentése, nyomtatása

Tudja az általa tanult szövegszer-kesztő programot indítani. Ismerje a szövegszerkesztő kezelő felületét. Tudjon szöveget bevinni, javítani, törölni. Tudjon többféle formátumú doku-mentumot megnyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon fontosabb típusdokumen-

35 35/146

tumokat (pl. meghívó, levél, …) önállóan készíteni.

Szövegszerkesztési alapok Szövegbevitel, szövegjavítás Karakterformázás Bekezdésformázás Felsorolás, számozás Tabulátorok használata Oldalformázás

Ismerje a szövegszerkesztés alap-fogalmait (karakter, szó, sor, be-kezdés, blokk, szakasz, oldal). Legyen képes karakterek betűtípu-sát, méretét, stílusát, színét meg-adni. Tudjon bekezdéseihez behúzást és térközt állítani, szövegbeosztást megadni, szegélyt, mintázatot megadni. Készítsen felsorolást, sorszámozott felsorolást. Tudjon különböző fajtájú tabuláto-rokat használni. Legyen tisztában az oldalbeállítás alapjaival (élőfej, élőláb, lapszá-mozás, margók, …)

Szövegjavítási funkciók Keresés és csere Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés Helyesírás ellenőrzés, szinonima szó-tár, elválasztás

Ismerje a szövegszerkesztő keresé-si, cserélési funkcióit. Tudjon kijelölni betűt, szót, bekez-dést, szövegblokkot, legyen képes ezeket másolni, mozgatni, törölni. Tudjon ilyet más dokumentumból is beilleszteni. Használja a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit.

Táblázatok, grafikák a szövegben Táblázatkészítés a szövegszerkesztő-vel, sorba rendezés Táblázatok, grafikák, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe, valamint formázásuk

Tudjon szöveges dokumentumok-ban táblázatokat szerkeszteni (so-rokat, oszlopokat, cellákat beszúr-ni, törölni). Tudja a sorokat adott oszlop szerint sorba rendezni. Tudjon kördokumentumot készíte-ni. Legyen képes szimbólumokat és

36 36/146

egyéb objektumokat beilleszteni a szövegbe, s azokat esztétikusan elhelyezni.

A táblázatkezelő használata A program indítása A munkakörnyezet beállítása A táblázatkezelő menürendszere A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása

Tudja az általa tanult táblázatkeze-lő programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon adatokat bevinni, illetve azokat törölni. Tudjon a megjelenítési üzemmódok között váltani. Tudjon többféle formátumú táblázatot megnyitni, menteni és nyomtatni.

A táblázatok felépítése Cella, oszlop, sor, aktív cella, tarto-mány, munkalap

Ismerje a cella, az oszlop, a sor, az aktív cella és a tartomány, vala-mint a munkalap fogalmát. Tudjon cellát, sort és oszlopot beilleszteni, illetve, törölni.

Adatok a táblázatokban Adattípusok Adatbevitel, javítás, másolás, mozga-tás A cellahivatkozások használata Képletek szerkesztése: konstans, hi-vatkozás, függvény

Ismerje a szöveg, a szám és dátum adattípusokat. Tudjon egyszerű képleteket és függvényeket használni (összeg, átlag, maximum, minimum, darab-szám, feltételek a képletben, kere-sés stb.) Tudja a táblázat összetartozó ada-tait adott szempont szerint rendez-ni. Tudjon hivatkozást használni munkalapon belül. Tudjon hivatkozást használni munkalapokon keresztül. Ismerje a címzési módokat: relatív, abszolút és vegyes címzést.

Táblázatformázás Sorok, oszlopok, tartományok kijelö-lése Karakter-, cella- és tartomány-formázások

Tudja alkalmazni a karakterformá-zás és a cellaformázás lehetőségeit. Tudja alkalmazni a cellán, illetve a tartományon belüli igazítás lehető-ségeit. Tudja beállítani az oszlop-

37 37/146

Cellák és tartományok másolása

szélességet és a sormagaságot. Tudja alkalmazni a szegélyezés és mintázat készítés lehetőségeit. Tudjon fejlécet és láblécet készíte-ni.

Táblázatok, szövegek, diagramok Egyszerű táblázat készítése Formázási lehetőségek Diagramtípus kiválasztása, diagra-mok szerkesztése

Tudjon egyszerű táblázatot létre-hozni. Ismerje a kapcsolatot a táb-lázatkezelő és a szövegszerkesztő rendszerek között. Tudja alkalmazni az oldalbeállí-táshoz kapcsolódó formázási lehe-tőségeket (tájolás, margó). Ismerje a diagramok és grafikonok szerkesztésének, módosításának lépéseit. Tudjon az ábrázolandó adatoknak és a belőle levonandó következtetéseknek megfelelő gra-fikontípust választani (pont, vonal, oszlop, kör). Tudjon grafikont és más objektumot beilleszteni. Tudjon matematikai modelleket alkalmazni (képlet, grafikon). Tudjon gazdasággal kapcsolatos számításokat végezni, ezáltal a gazdálkodással és pénzügyekkel kapcsolatos képességei fejlődnek




Ismerje a Weblap jellemző eleme-it. A címsor, háttérszín, háttérkép, különböző színű, méretű, igazítású szöveg, listák, táblázatok, képek, animációk, hivatkozások elhelye-zése egy grafikus webszerkesztővel. Tudjon egysze-

38 38/146

rű weblap szerkesztési feladatot elvégezni.


Tudjon különbséget tenni adattábla és adatbázis között. A rendelkezésére álló adathalmaz-ból tudjon adatrekordokat összeál-lítani. Legyen tisztában az adattábla és a kulcs fogalmával, tudjon kulcsme-zőt kiválasztani.


Legyen képes az adatok modelle-zésére, egyszerű modellek megis-merése. Ismerje az adatbázis-kezelőben használatos fontosabb mező típu-sokat (szöveg, különböző számtí-pusok, dátum, logikai); milyen adat tárolására alkalmasak, mik a velük végezhető műveletek. Tudjon létező adatbázist megnyit-ni, abból az adatokat a képernyőn megjeleníteni. Tudjon rekordokat vagy egyes me-zőket kitörölni, vagy a benne levő adatokat újakkal felülírni. Tudja a módosított adatokat kimenteni. Tudjon megadott szerkezetű adat-táblát létrehozni. Képes legyen az adattábla mezőit helyesen kivá-lasztani, a kulcsmezőt meghatá-rozni, az új táblát feltölteni.

39 39/146


Tudjon a létező adatbázisban adott feltételeknek megfelelő rekordokat megjeleníteni és azokkal műveletet végezni. Tudja kiválasztani, hogy a kérdés-hez mely mezők megjelenítése szükséges. Képes legyen az adatok csoportosí-tására, értelmezésére, azok grafi-kus ábrázolására, statisztikai jel-lemzők kiszámolására, következte-tések levonására.


Tudjon az adattáblákból számítan-dó információkat megjeleníteni. Tudjon adott mezők felhasználásá-val jelentést kialakítani és nyom-tatni.


Ismerje a könyvtár fogalmát, típu-sait: hagyományos és elektronikus könyvtárak. Tudja kiválasztani a dokumentumokat és használni az eszközöket. Ismerje és tudja használni a gyako-ribb könyvtári szolgáltatásokat.


Tudja használni a kézikönyveket és a közhasznú információs forrá-sokat. Tudja használni a gyakoribb nem nyomtatott dokumentumokat.


Tudjon keresni a betűrendes leíró katalógusban. Tudjon adatokat gyűjteni számítógépes adatbázis-ból. Tudjon információt keresni az Interneten, ismert kereső-programokat használni.

40 40/146


Ismerjen és tudjon alkalmazni egy állomány átviteli segédprogramot. Ismerje az állomány átvitel szol-gáltatást. Tudjon Internetről állo-mányokat letölteni. Tudjon egy böngészőt használni. Ismerje a böngésző programok na-vigációs eszközeit. Tudjon kulcsszavas és tematikus keresőt használni. Tudjon egyszerű és összetett keresési feladatokat megoldani. Tudjon on-line adatbá-zisokat használni.

SZAKISKOLA

Óraszámok:

Osztály 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam Heti óraszám 2 1 - Összes óraszám 72 36 -



Kommunikációs A számítógép fő részei, jelek, kódok Perifériák I. Perifériák II. Háttértárak Az operációs rendszer I. Az operációs rendszer II. Fájlok és katalógusok I. Fájl- és gépvédelem

A tanuló sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon ottho-nosan a számítástechnikai környe-zetben. Lássa a egyezést és különbséget az emberi és a számítástechnikai kommunikáció között. A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére.

41 41/146

A kommunikációt segítő, népszerű és nélkülözhetetlen perifériákat tudja használni. Tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok leg-fontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- és adatvéde-lem szabályait. Az információs társadalom és az élethosszig tartó tanulás kapcsola-tának beláttatása. A globális in-formációs társadalom vizsgálata.

Alkotunk a számítógéppel Szövegszerkesztés A dokumentum készítés folyamata Oldalbeállítás, helyesírás-ellenőrzés Karakter- és bekezdés formázása Szegélyek, felsorolás, számozás Táblázatok készítése Sablonok használata, űrlapok kitölté-se Objektumok beillesztése Rajzos dokumentumok készítése I. Rajzos dokumentumok készítése I.

Ismerje a legalapvetőbb dokumen-tumokat.

Alkotunk a számítógéppel Prezentációkészítés Prezentáció létrehozása Képek a prezentációban Animációk és táblázatok Bemutató-tervezés

Ezeket minta alapján legyen képes megvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esz-tétikus külalak kialakítására.

Adatok kezelése Táblázatkezelési alapfogalmak Táblázat szerkesztése Táblázat formázása Képletek használata Függvények alkalmazása Függvények alkalmazása

Tudjon információt különféle for-mákban megjeleníteni; legyen ké-pes a különböző formákban megje-lenő információt felismerni. Tudjon adatokat csoportosítani, értelmezni, azokat grafikusan áb-

42 42/146

Diagramkészítés Rendezés, szűrés

rázolni.

Infokommunikáció Internetes és mobil kommunikáció Internetes és mobil kommunikáció Elektronikus levelezés Elektronikus levelezés Információtechnológia Szakmai honlapok böngészése Csoportos kommunikációs eszközök ismerete Illemszabályok a neten, valóság és virtualitás Közhasznú információforrások Web-oldal szövegének, ábráinak mentése a háttértárra Elektronikus ügyintézés A szervezés, jelentkezés, átutalások alapvető tudnivalói Biztonsági kérdések, adatvédelem, e-aláírás

Tudja önállóan használni a hálóza-tot és annak alapszolgáltatásait. Tudjon kapcsolatot teremteni má-sokkal a hálózat révén. Elektronikus kommunikáció szabá-lyai, etikája. Ismerjen és tudjon alkalmazni egy állomány átviteli segédprogramot. Ismerje az állomány átvitel szol-gáltatást. Tudjon Internetről állo-mányokat letölteni. Tudjon egy böngészőt használni. Ismerje a böngésző programok na-vigációs eszközeit. Tudjon kulcsszavas és tematikus keresőt használni. Tudjon egyszerű és összetett keresési feladatokat megoldani. Tudjon on-line adatbá-zisokat használni.

Könyvtárhasználat A könyvtár Könyvtárismeret Dokumentumtípusok Tájékoztató eszközök Tájékozódás a könyvtárban Tájékozódás a könyvtárban

A könyvtári szolgáltatások megis-merése. Igazodjon el a könyvtár tereiben, állományrészeiben, tudja igénybe venni főbb szolgáltatásait. Igényel-je az iskolai könyvtár használatát. Alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait és kövesse a könyvtári viselkedés normáit Megadott forrásból tudjon infor-mációt meríteni. Tudjon egyszerű szótárat, lexikont használni, tudjon információt gyűjteni.

43 43/146



Médiainformatika Multimédiás dokumentumok Multimédiás dokumentumok készíté-se I. Multimédiás dokumentumok készíté-se II. Multimédiás dokumentumok készíté-se III. Formátumok, konvertálás Mindennapi digitális eszközök Mindennapi digitális eszközök hasz-nálata Digitális eszközök beállítása Kreatív alkotások képszerkesztővel Képszerkesztő használata I. Képszerkesztő használata II.

Tudjon saját képeket létrehozni, „szabja testre” eszközeit: mobilte-lefonját, számítógépét.

Elektronikus média Hagyományos és digitális technikára épülő médiumok Nyomtatott és on-line sajtótermékek Az elektronikus média fontosabb mű-fajai A reklám Hirdetések Reklámtípusok Az adathalászat veszélyei Reklámkészítés Elektronikus hirdetések közzététele

Ismerje a nyomtatott és netes in-formációfolyamok közötti különb-séget. Igazodjon el az internetes médiu-mok között. A reklámozást, mint lehetőséget ismerje az internetes világban is. Az internetes reklámozás etikáját, hátrányait, veszélyeit ismerje. Képes legyen ízléses reklámot ter-vezni saját szakmájának!

44 44/146

Szakmai irodalom, dokumentumok készítése Szakmai irodalom keresése E-bookok Az élelmiszertermelésben használt dokumentációk Az élelmiszertermelésben használt nyomtatványok Az adatrögzítés, dokumentálás Összesítők, jelentések I. Összesítők, jelentések II.

Legyen képes az adott szakmához kapcsolódóan ismeretanyagot ke-resni az interneten, így lehetővé válik az élethosszig tartó tanulás. Egyszerű táblázatok készítése saját szakmákhoz, jelentések létrehozá-sa. Saját szakmákhoz tartozó forma-nyomtatványok megismerése, ké-szítése, kitöltése.

Osztályozó vizsga:

Típusa: gyakorlati vizsga Időtartama: 60 perc Értékelése: jeles: 90-100%

jó: 75-89% közepes: 50-74%

elégséges: 30-49% elégtelen: 0-29%

Irodalom 9. évfolyam (gimnázium és a szakközépiskola számára)

1. Irodalmi alapismeretek (Az irodalom eredete, népszerű irodalom – szép-irodalom, az irodalmi alkotás mint szövegvilág)

2. Műnemek, műfajok 3. Görög mitológiai történetek 4. A homéroszi eposzok 5. A görög dráma és színjátszás 6. Szophoklész: Antigoné 7. A római irodalom (Horatius, Vergilius, Catullus, Ovidius) 8. A Biblia 9. A középkor vallásos és lovagi irodalma 10. Dante: Isteni színjáték

45 45/146

11. Villon költészete 12. A középkori színjátszás 13. A középkori magyar műfajok, nyelvemlékek 14. A reneszánsz korstílus jellemzői 15. Az itáliai reneszánsz irodalom (Petrarca, Boccaccio) 16. Janus Pannonius lírája 17. Balassi Bálint költészete

10. évfolyam

1. Az angol reneszánsz színház és Shakespeare 2. A barokk korstílus jellemzői 3. Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem 4. A klasszicizmus általános vonásai 5. A francia klasszicista dráma és színház; Molière: Tartuffe 6. A felvilágosodás és stílusirányzatai 7. A felvilágosodás angol, francia, német irodalma (Swift, Voltaire, Goethe) 8. Kuruc költészet; Mikes Kelemen 9. A magyar felvilágosodás képviselői (Bessenyei György, Batsányi János,

Kazinczy Ferenc) 10. Csokonai Vitéz Mihály költészete 11. Berzsenyi Dániel költészete 12. A romantika általános jellemzői 13. Az európai/amerikai romantikus költészet 14. A romantika prózairodalma 15. A realista próza (Stendhal, Balzac, Gogol) 16. A 19. századi magyar színjátszás és Katona József Bánk bán című drámá-

ja 17. Kölcsey Ferenc alkotói portréja 18. Vörösmarty Mihály portréja 19. Petőfi Sándor életműve 20. Jókai Mór regényírói művészete

11. évfolyam

1. Arany János életműve 2. Madách Imre: Az ember tragédiája 3. A realista és naturalista epika jellemzői (Dickens, Tolsztoj, Dosztojevsz-

kij) 4. Impresszionizmus, szimbolizmus és a lírai műnem megújítása (Baudelai-

re, Verlaine, Rimbaud, Rilke, Whitman) 5. Az európai dráma és színház a 19. sz. második felében: Ibsen, Csehov 6. Mikszáth Kálmán prózája 7. A Nyugat mint folyóirat és mozgalom 8. Juhász Gyula lírája

46 46/146

9. Tóth Árpád költészete 10. Ady Endre életműve 11. Móricz Zsigmond prózája 12. Karinthy Frigyes kisepikája 13. Krúdy Gyula írói világa 14. Kosztolányi Dezső életműve 15. Babits Mihály életműve

12. évfolyam

1. Az avantgárd irányzatok 2. József Attila életműve 3. A 20. század világirodalma 4. Radnóti Miklós portréja 5. Szabó Lőrinc költészete 6. Weöres Sándor lírája 7. Pilinszky János költészete 8. Márai Sándor portréja 9. Ottlik Géza: Iskola a határon 10. Illyés Gyula lírája; Puszták népe 11. Németh László mint regény- vagy drámaíró 12. Nagy László költői világa 13. Örkény István kisepikája 14. 20. századi magyar prózaírók 15. 20. századi magyar lírikusok 16. Kortárs magyar irodalom 17. Regionális kultúra 18. Az irodalom határterületei

10. évfolyam két tanítási nyelvű szakközépiskola


19. Műnemek, műfajok 20. Görög mitológiai történetek 21. A homéroszi eposzok 22. A görög dráma és színjátszás 23. Szophoklész: Antigoné 24. A római irodalom (Horatius, Vergilius, Catullus, Ovidius) 25. A Biblia 26. A középkor vallásos és lovagi irodalma 27. Dante: Isteni színjáték 28. Villon költészete 29. A középkori színjátszás 30. A középkori magyar műfajok, nyelvemlékek

47 47/146

31. A reneszánsz korstílus jellemzői 32. Az itáliai reneszánsz irodalom (Petrarca, Boccaccio) 33. Janus Pannonius lírája 34. Balassi Bálint költészete

11. évfolyam

21. Az angol reneszánsz színház és Shakespeare 22. A barokk korstílus jellemzői 23. Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem 24. A klasszicizmus általános vonásai 25. A francia klasszicista dráma és színház; Molière: Tartuffe 26. A felvilágosodás és stílusirányzatai 27. A felvilágosodás angol, francia, német irodalma (Swift, Voltaire, Goethe) 28. Kuruc költészet; Mikes Kelemen 29. A magyar felvilágosodás képviselői (Bessenyei György, Batsányi János,


ja 37. Kölcsey Ferenc alkotói portréja 38. Vörösmarty Mihály portréja 39. Petőfi Sándor életműve 40. Jókai Mór regényírói művészete

12. évfolyam



re, Verlaine, Rimbaud, Rilke, Whitman) 20. Az európai dráma és színház a 19. sz. második felében: Ibsen, Csehov 21. Mikszáth Kálmán prózája 22. A Nyugat mint folyóirat és mozgalom 23. Juhász Gyula lírája 24. Tóth Árpád költészete 25. Ady Endre életműve 26. Móricz Zsigmond prózája

48 48/146

27. Karinthy Frigyes kisepikája 28. Krúdy Gyula írói világa 29. Kosztolányi Dezső életműve 30. Babits Mihály életműve

13. évfolyam

19. Az avantgárd irányzatok 20. József Attila életműve 21. A 20. század világirodalma 22. Radnóti Miklós portréja 23. Szabó Lőrinc költészete 24. Weöres Sándor lírája 25. Pilinszky János költészete 26. Márai Sándor portréja 27. Ottlik Géza: Iskola a határon 28. Illyés Gyula lírája; Puszták népe 29. Németh László mint regény- vagy drámaíró 30. Nagy László költői világa 31. Örkény István kisepikája 32. 20. századi magyar prózaírók 33. 20. századi magyar lírikusok 34. Kortárs magyar irodalom 35. Regionális kultúra 36. Az irodalom határterületei

A magyar nyelv és irodalom tantárgyak végső minősítését az írásbeli és a szóbe-li vizsgarész 50-50 % arányban határozzák meg. Az osztályzatokat az alábbi skála alapján alakítjuk ki:

0-29 % 1 (elégtelen) 30-46 % 2 (elégséges) 47-64 % 3 (közepes) 65-82 % 4 (jó) 83-100 % 5 (jeles)

Kémia (szakközépiskolai és gimnáziumi 9. évfolyam, német kéttanítási nyelvű 10. év-folyam)

Követelmények:

1. Anyagszerkezet

49 49/146

Atomok felépítése, szerkezete, az elektronszerkezet kiépülése A periódusos rendszer Ionok képződése atomokból, ionos vegyületek képlete Elsőrendű kémiai kötések (ionos, fémes, kovalens kötés) Molekulák szerkezete és polaritása Mennyiségi ismeretek (anyagmennyiség, moláris tömeg, részecskeszám és kap-csolatuk)

2. Anyagi halmazok

Gázok jellemzése Moláris térfogat, Avogadro törvénye Folyadékok jellemzése Másodrendű kötések Szilárd anyagok jellemzése, kristályrács típusok, amorf anyagok Keverékek, kolloid rendszerek Oldatok, oldódás folyamata, energia viszonyai Oldatok töménysége (tömegszázalékos összetétel és mól-koncentráció)

3. Kémiai reakciók általános jellemzése

Reakciókinetika (kémiai folyamatok hőváltozása, reakcióhő, energia diagramm, reakciósebesség, katalizátor) Reakciótípusok: - Sav-bázis folyamatok (Arrhenius-, Brönsted-féle elméletek, savak, bázisok fo-galma, vizes oldatok kémhatása, pH, közömbösítés, hidrolízis) - Redoxireakciók (oxidáció, redukció, elektonátmenet, redukálószer, oxidáló-szer) Elektrokémiai alapjelenségek (galvánelemek, elektródpotenciál, elektrolí-zis, fémek korróziója és korrózió védelme)

Módja: Az osztályozó vizsga lebonyolítása az érettségi vizsga menetét és szabá-lyait követi: írásbeli és szóbeli feleletet is tartalmaz, értékelésében 67-33 %- ban, az érettségi osztályzatok megállapításának megfelelően.

(szakközépiskolai és gimnáziumi 10. évfolyam, német kéttanítási nyelvű 11. év-folyam)

Szerves kémia

1. Szerves anyagok a környezetünkben, a szerves vegyületek csoportosítása

2. Szénhidrogének

(homológsor, izoméria, fizikai és kémiai tulajdonságai, fontosabb szénhidro-gének (metán, etán, propán, bután, oktán, etén, acetilén, benzol) és kémiai re-akcióik (szubsztitúció, addíció, polimerizáció, égés)

50 50/146

Kőolaj és földgáz, energiatermelés A polimerizációs műanyagok

3. Oxigéntartalmú szerves vegyületek

Alkoholok (funkciós csoportja, fizikai, kémiai tulajdonságai, értékűsége és ren-dűsége)

Fontosabb alkoholok (metanol, etanol, glikol, glicerin, szorbit, fenol)

- Oxovegyületek származtatása, csoportjai (aldehidek, ketonok fizikai és kémiai tulajdonságai (formaldehid, acetaldehid, aceton)

- Karbonsavak általános jellemzése, fizikai tulajdonságai, kémiai reak-ciói, fontosabb karbonsavak és felhasználásuk (hangyasav, ecetsav, oxálsav, citromsav, benzoesav) Nagy szénatom-számú karbonsavak tulajdonságai, elszappanosítás, szappanok

- Észterek csoportosítása és jelentősége (gyümölcsészterek, viaszok, gliceridek)

- Szénhidrátok a környezetünkben (glükóz, fruktóz, szacharóz, keményí-tő, cellulóz), élettani hatásuk

- Aminosavak, fehérjék, felépítése, funkciós csoportjai, érzékenysége, élettani jelentőségük

Módja: Az osztályozó vizsga lebonyolítása az érettségi vizsga menetét és szabá-lyait követi: írásbeli és szóbeli feleletet is tartalmaz, értékelésében 67-33 %- ban, az érettségi osztályzatok megállapításának megfelelően.

Szakiskolai 10. osztály

Anyagok csoportosítása, kémiai jelrendszer Elemi és kémiai részecskék Periódusos rendszer felépítése, tulajdonságai Kémiai és fizikai változások összehasonlítása Az energia fogalma, energiaforrások csoportosítása, (megújuló energiaforrások jellemzése (víz-, szél-, nap-, geotermikus energiák), meg nem újuló energiafor-rások jellemzése (szén, kőolaj, földgáz)) Az emberi környezet anyagai és csoportosításuk Oldatok, oldódás folyamata, hasonló a hasonlóban elv Az oldódás hőváltozásai, Oldatok töménysége Természetes és mesterséges anyagok, műanyagok Szervetlen és szerves anyagok Szénhidrátok csoportosítása, keletkezése Fehérjék felépítése, tulajdonságaik, érzékenységük Fehérjék jelentősége, előfordulása Zsírok, olajok összetétele, tulajdonságai, Zsírok, olajok romlása, tárolása

51 51/146

Vitaminok és nyomelemek jelentősége, csoportosítása, előfordulása élelmisze-rekben Alkoholok tulajdonságai és élettani hatása Karbonsavak tulajdonságai, kémiai reakciói (ecetsav, tejsav)

Módja: Lebonyolítása és értékelése a tanulmányok alatti vizsgák rendjét követi, írásbeli és szóbeli számonkérést is tartalmaz.

Magyar nyelv 9. évfolyam (gimnázium és a szakközépiskola)

1. A kommunikáció: A kommunikáció tényezői, modellje, típusai, funkciói

2. A tömegkommunikáció

3. Hangtan Beszédhang, hangképzés, hangképző szervek, magánhangzók és mássalhangzók rendszere, a hangok találkozásának törvényszerűségei

4. Alaktan és szótan Morfémák és helyes használatuk a szóalak felépítésében, a szószerkezetek alko-tásában A magyar helyesírás alapelvei, alkalmazásuk és magyarázatuk A szófajok rendszere A szóalkotás módjai A szófajváltás, többszófajúság

5. Mondattan: A mondat fogalma, fajtái Az egyszerű mondat részei, felépítése Szintagmák és fajtáik Az alá- és mellérendelő összetett mondatok és fajtáik Többszörösen összetett mondatok A mondat az élőbeszédben és az írott nyelvben

6. A magyar helyesírás: Helyesírásunk rendszere Helyesírásunk alapelvei Helyesírásunk szabályai A kiejtés elve A hagyomány elve A szóelemzés elve Az egyszerűsítés elve Az összetett szavak helyesírása. Különírás, egybeírás Az elválasztás

52 52/146

A számok helyesírása A tulajdonnevek írása Írásjelek, központozás Rövidítések, mozaikszók írása

7. Jelentéstan: Hangalak és jelentés kapcsolata Szótári és kontextuális jelentés

10. évfolyam

1. Szövegtan: A szöveg: írásban és szóban A szöveget alakító tényezők: beszédhelyzet, cselekvés, szövegkörnyezet, tudás-keret A szöveg funkciói: tájékoztató, kifejező, felhívó, érvelő A szöveg felépítése, egységei: makro- és mikroszerkezet A szövegösszetartó erő Jelentésbeli és grammatikai kapcsolóelemek Szövegfonetikai eszközök, írásjelek Intertextualitás A munka világában szükséges szövegtípusok (pl.: hivatalos levél, önéletrajz, pályázat, meghatalmazás stb.) Ismeretterjesztő szövegek Monologikus és dialogikus szövegek Szöveg a médiában: a publicisztikai és a tájékoztató műfajok, valamint az elekt-ronikus média közlésmódjai, társadalmi hatásai A szöveg pragmatikai, szemantikai, grammatikai megközelítése Az írott és az elektronikus tömegkommunikáció szövegtípusait elkülönítő nyelvi és nem nyelvi tényezők

2. A retorika alapjai: A retorika mint a meggyőzés tudománya A nyilvános beszéd főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumai A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a megszóla-lásig. Az érvelés technikája, beszédhelyzete, eszközei, bizonyítás A cáfolat módszerei A kulturált vitatkozás kritériumai A spontán megnyilatkozás és a megtervezett szöveg különbsége A retorika jelentősége és alkalmazásának társadalmi színterei

3. Nyelv és társadalom: Nyelvváltozatok: társadalmi és területi nyelvváltozatok, norma Egyszerű szótárak ismerete

53 53/146

Kisebbségi nyelvhasználat Határon túli magyar nyelvűség Rétegnyelvi szótárak ismerete Legalább egy nyelvjárás főbb jellemzői A szókincs szerepének jellemzése nem irodalmi és irodalmi művekben Nyelvpolitika, nyelvi tervezés

11. évfolyam

1. Jelek, jeltípusok

2. Stílus és jelentés: Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban, a szaknyelvekben, a szépiro-dalomban Stílusrétegek: társalgási, tudományos-szakmai, publicisztikai, hivatalos, szónoki, szépirodalmi stílus A zeneiség stíluseszközei, hangszimbolika Szóképek Alakzatok Nyelvhelyességi vétségek és stílustalanságok a mindennapi nyelvhasználatban Stíluskorszakok, stílusirányzatok jellemzői A szójelentés változásai

12. évfolyam

1. A magyar nyelv története: Változás és állandóság a nyelvben A magyar nyelv eredete, rokonsága, érintkezése más nyelvekkel; a rokonság főbb bizonyítékai A magyar nyelv fő nyelvtörténeti korszakai A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek Szókincsünk bővítésének forrásai A nyelvújítás történelmi, művelődéstörténeti háttere, hatása – példák alapján A mai magyar nyelvművelés néhány alapkérdése A nyelvrokonság bemutatásának módszerei A nyelvtörténeti korszakokat jellemző változások néhány példája a hangrend-szerből, a nyelvtani rendszerből Az életmód, a történelem és a szókincs néhány összefüggése, anyagi és szellemi műveltség megjelenítése a szókészletben Néhány szöveg bemutatása a régi magyar irodalomból Az egységes írott nyelvi norma kialakulása A könyvnyomtatás, a tudományok fejlődésének szerepe A nyelvművelés szerepe az új nyelvi fejlemények, jelenségek értelmezésében

9. évfolyam (két tanítási nyelvű képzés)

54 54/146

5. A kommunikáció: A kommunikáció tényezői, modellje, típusai, funkciói

6. A tömegkommunikáció

7. Hangtan Beszédhang, hangképzés, hangképző szervek, magánhangzók és mássalhangzók rendszere, a hangok találkozásának törvényszerűségei

8. Alaktan és szótan Morfémák és helyes használatuk a szóalak felépítésében, a szószerkezetek alko-tásában A magyar helyesírás alapelvei, alkalmazásuk és magyarázatuk A szófajok rendszere A szóalkotás módjai A szófajváltás, többszófajúság

5. Mondattan: A mondat fogalma, fajtái Az egyszerű mondat részei, felépítése Szintagmák és fajtáik Az alá- és mellérendelő összetett mondatok és fajtáik Többszörösen összetett mondatok A mondat az élőbeszédben és az írott nyelvben

6. A magyar helyesírás:

Helyesírásunk rendszere Helyesírásunk alapelvei Helyesírásunk szabályai A kiejtés elve A hagyomány elve A szóelemzés elve Az egyszerűsítés elve Az összetett szavak helyesírása. Különírás, egybeírás Az elválasztás A számok helyesírása A tulajdonnevek írása Írásjelek, központozás Rövidítések, mozaikszók írása

8. Jelentéstan: Hangalak és jelentés kapcsolata Szótári és kontextuális jelentés

10. évfolyam

55 55/146

1. Szövegtan: A szöveg: írásban és szóban A szöveget alakító tényezők: beszédhelyzet, cselekvés, szövegkörnyezet, tudás-keret A szöveg funkciói: tájékoztató, kifejező, felhívó, érvelő A szöveg felépítése, egységei: makro- és mikroszerkezet A szövegösszetartó erő Jelentésbeli és grammatikai kapcsolóelemek Szövegfonetikai eszközök, írásjelek Intertextualitás A munka világában szükséges szövegtípusok (pl.: hivatalos levél, önéletrajz, pályázat, meghatalmazás stb.) Ismeretterjesztő szövegek Monologikus és dialogikus szövegek Szöveg a médiában: a publicisztikai és a tájékoztató műfajok, valamint az elekt-ronikus média közlésmódjai, társadalmi hatásai A szöveg pragmatikai, szemantikai, grammatikai megközelítése Az írott és az elektronikus tömegkommunikáció szövegtípusait elkülönítő nyelvi és nem nyelvi tényezők

11. évfolyam

1. A retorika alapjai: A retorika mint a meggyőzés tudománya A nyilvános beszéd főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumai A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a megszóla-lásig. Az érvelés technikája, beszédhelyzete, eszközei, bizonyítás A cáfolat módszerei A kulturált vitatkozás kritériumai A spontán megnyilatkozás és a megtervezett szöveg különbsége A retorika jelentősége és alkalmazásának társadalmi színterei 2. Nyelv és társadalom: Nyelvváltozatok: társadalmi és területi nyelvváltozatok, norma Egyszerű szótárak ismerete Kisebbségi nyelvhasználat Határon túli magyar nyelvűség Rétegnyelvi szótárak ismerete Legalább egy nyelvjárás főbb jellemzői A szókincs szerepének jellemzése nem irodalmi és irodalmi művekben Nyelvpolitika, nyelvi tervezés

12. évfolyam

1. Jelek, jeltípusok

56 56/146

2. Stílus és jelentés: Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban, a szaknyelvekben, a szépiro-dalomban Stílusrétegek: társalgási, tudományos-szakmai, publicisztikai, hivatalos, szónoki, szépirodalmi stílus A zeneiség stíluseszközei, hangszimbolika Szóképek Alakzatok Nyelvhelyességi vétségek és stílustalanságok a mindennapi nyelvhasználatban Stíluskorszakok, stílusirányzatok jellemzői A szójelentés változásai

13. évfolyam

2. A magyar nyelv története: Változás és állandóság a nyelvben A magyar nyelv eredete, rokonsága, érintkezése más nyelvekkel; a rokonság főbb bizonyítékai A magyar nyelv fő nyelvtörténeti korszakai A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek Szókincsünk bővítésének forrásai A nyelvújítás történelmi, művelődéstörténeti háttere, hatása – példák alapján A mai magyar nyelvművelés néhány alapkérdése A nyelvrokonság bemutatásának módszerei A nyelvtörténeti korszakokat jellemző változások néhány példája a hangrend-szerből, a nyelvtani rendszerből Az életmód, a történelem és a szókincs néhány összefüggése, anyagi és szellemi műveltség megjelenítése a szókészletben Néhány szöveg bemutatása a régi magyar irodalomból Az egységes írott nyelvi norma kialakulása A könyvnyomtatás, a tudományok fejlődésének szerepe A nyelvművelés szerepe az új nyelvi fejlemények, jelenségek értelmezésében

Magyar nyelv és kommunikáció 1. A tömegkommunikáció fogalma, a sajtótermékek alapvető ismerete, jel-

legzetességei, osztályozási lehetőségei 2. A média nyelvhasználata, a televíziózás 3. Az elektronikus sajtó jellegzetes műfajai 4. A reklámok szerepe és hatása a tömegtájékoztatásban 5. A szavakon túli kommunikáció, a testbeszéd 6. A hivatalos levél formai követelményei, nyelvi, nyelvhelyességi követel-

ményei 7. Az önéletrajz típusai, szerkezete, tartalma, funkciója 8. A kötetlen társalgás szabályai élőszóban és írásban

57 57/146

9. A nyelvváltozatok rendszere, az irodalmi nyelv és a művelt köznyelv be-mutatása

10. A szleng, a diáknyelv legfőbb jellemzői szókészlete 11. Az adott szakma nyelvezete, szakszókincse 12. Illem és öltözködés – az emblematikusság 13. Állásinterjúhoz, munkakereséshez kapcsolódó alapvető illemtani szabá-

lyok: köszönés, bemutatkozás, kapcsolatteremtés és tartás

Matematika

9. évfolyam Tájékozottság a racionális számkörben Részhalmaz, unió, metszet, két halmaz különbsége A hatványozás azonosságainak ismerete és alkalmazásuk Számok abszolútértéke, normál alakja A másodfokú azonosságok alkalmazása A négy alapművelet egyszerű algebrai kifejezésekkel Elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása Egyszerű egyenletrendszerek biztos megoldása A százalékszámítás alkalmazása a gyakorlatban 2-vel, 5-tel, 3-mal, 9-cel való oszthatóság ismerete Számok prímtényezőkre való bontása Legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös meghatározása 2-es alapú számrendszer kapcsolata a 10-es alapú számrendszerrel. Az alapfüggvények tulajdonságainak ismerete, képlettel megadott függvény ábrázolása értéktáblázat segítségével. Speciális háromszögek, négyszögek és szabályos sokszögek tulajdonságainak ismerete. A nevezetes vonalak és a háromszög beírt-, és köréírt körének ismerete A körrel kapcsolatos fogalmak és az érintő tulajdonságának ismerete. Az eltolás és tükrözések tulajdonságainak felhasználása egyszerű felada-tokban Számsokaság számtani közepének kiszámítása, a középső érték (medián), és a leggyakoribb érték (módusz) ismerete. Kördiagram, oszlopdiagram a-datainak értelmezése.

10. évfolyam Tájékozottság a valós számok halmazán, a racionális és irracionális szá-mok tizedestört alakja, nevezetes irracionális számok ismerete. A négyzetgyök azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben. A megoldóképlet biztos ismerete és alkalmazása. Diszkrimináns és gyöktényezős alak ismerete. Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek megoldása.

58 58/146

Négyzetgyökös egyenletek megoldása, a megoldások ellenőrzése. Két pozitív szám számtani és mértani közepének fogalma. Különböző tí-pusú, egyszerű szöveges feladatok megoldása. A hasonlóság szemléletes tartalmának ismerete, a középpontos nagyítás és kicsinyítés alkalmazása egyszerű, gyakorlati feladatokban. Háromszögek ha-sonlóságának alapeseteinek ismerete. A geometriai képletek és tételek ismere-te ill. alkalmazása egy vagy két lépéssel megoldható feladatoknál. / Pitagorasz tétel, magasságtétel, befogótétel, szögfelezőtétel, Thalész tétel/ Háromszögek és négyszögek kerülete, területe. Hegyesszögek szögfüggvényeinek ismerete, alkalmazása feladatokban. Egyszerű sorbarendezési és kiválasztási feladatok megoldása konkrét elemszám esetén. Egyszerű problémák megoldása a klasszikus valószínűségi modell alapján.

11. évfolyam Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása. A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai. A hatványozás definíciója , műveletek, azonosságok ismerete egész kitevő és törtkitevő esetén. A logaritmus fogalmának ismerete, azonosságainak alkalmazása egysze-rűbb esetekben. Exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenlet egyszerű konkrét feladatokban. Az alapfüggvények ábrái és legfontosabb tulajdonságainak vizsgálata (ér-telmezési-tartomány, értékkészlet, zérushely, szélsőérték ). Vektorműveletek és tulajdonságaik (összeadás, kivonás, skalárral való szorzás) Vektorok alkalmazása. A szinusztétel és a koszinusztétel alkalmazása alapfeladatok megoldásában (a háromszög hiányzó adatainak meghatározása). Vektorok koordinátáinak biztos használata. Szakasz felezőpontja koordinátáinak kiszámítása. A kör egyenletének ismerete. Az egyenes egy szabadon választott egyenletének tudása. Két egyenes metszéspontjának meghatározása. Kör és egyenes kölcsönös helyzetének vizsgálata. A relatív gyakoriság és a valószínűség közötti személyes kapcsolat ismere-te, Egyszerű valószínűségi feladatok megoldása.

12. évfolyam 1. félév

Számtani sorozat és mértani sorozat fogalma, szöveges feladatok megoldá-sa sorozatokkal.

59 59/146

Kamatszámítási feladatok. Testek felszíne, térfogata / hasáb, henger, gúla, kúp, csonkagúla, csonkakúp, gömb/.

2. félév Tájékozottság a racionális számkörben és a valós számok halmazán. Halmazműveletek alkalmazása feladatokban. A hatványozás fogalmának és azonosságainak ismerete és alkalmazása. Számok abszolútértéke, normál alakja. A másodfokú azonosságok alkalmazása. Oszthatósági szabályok ismerete. Legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös meghatározása. 2-es alapú számrendszer kapcsolata a 10-es alapú számrendszerrel. A százalékszámítás alkalmazása a gyakorlatban. A négyzetgyök fogalmának és azonosságainak ismerete és alkalmazása. A logaritmus fogalmának ismerete, azonosságainak alkalmazása. Egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása /elsőfokú, másodfokú, abszolútértékes, négyzetgyökös, exponenciális, logaritmikus, trigonometri-kus/. Egyenletrendszerek megoldása. Az alapfüggvények /lineáris, abszolútérték, másodfokú, négyzetgyök, ex-ponenciális, logaritmikus, trigonometrikus függvények/ ismerete és legfonto-sabb tulajdonságainak vizsgálata (értelmezési-tartomány, értékkészlet, zérushely, szélsőérték ). Képlettel megadott függvény ábrázolása értéktáblázat és függvénytranszformáció segítégével. Háromszögek, speciális négyszögek és szabályos sokszögek tulajdonsága-inak ismerete. A nevezetes vonalak és a háromszög beírt-, és köréírt körének ismerete Az osztályozó vizsga feladatsora a középszintű érettségi követelményei alapján készül. Az osztályozó vizsga feladatsorának megoldásának időtartama 60 perc.

A vizsga értékelése: %-os határok Jeles (5) 85%-100% Jó (4) 70%- 84% Közepes (3) 50%- 69% Elégséges (2) 30%- 49% Elégtelen (1) 0%- 29%

Szakiskola 9. évfolyam

60 60/146

A tanuló képes megadott számok elhelyezésére a számegyenesen. A tanuló képes az alapműveletek elvégzésére számológéppel, és gyakor-

lott a fejszámolásban kétjegyű számokkal. A tanuló képes az egyjegyűek gyors, hiba nélküli szorzására, egyszerű

esetben néhány ismerős szám szorzattá bontására. A tanuló képes az egyszerű egyenletek, mint pl. 2x+3=7 megoldására

mérlegelvvel. Képes a gyökök ellenőrzésére behelyettesítéssel Képes szöveget alkotni egyszerű egyenlethez. A tanuló képes az egyenle-

tet értelmező, egyszerű szövegesek alapján egyenletek felírására és megoldására.

A tanuló képes az újságokban, tankönyvekben található grafikonok leg-fontosabb információinak a leolvasására.

Tud pontokat ábrázolni a koordináta-rendszerben, és észreveszi a kap-csolatokat a sakkal, a nézőtéri ülések számozásával stb.

A tanuló képes a hasonlóság matematikai és hétköznapi értelmének megkülönböztetése. A tanuló képes szabadkézzel hasonló alakzatokat rajzolni.

A tanuló képes az adott alakzatok közül megadottak kiválasztására. A tanuló képes megmutatni, mennyi az 1 cm, az 1 m és elmondani, mi

van az iskolától 1 km-re. Képes becslést adni szögek nagyságára.

A tanuló képes a gyakran előforduló százalékok értelmezésére, egyszerű számításokra.


A továbbhaladás feltételei:

A tanuló képes az egyszerű sorba rendezési feladatok kiszámítására Összetettebb kombinatorikai feladatokban képes egy vagy néhány, a felté-

teleket kielégítő megoldást megtalálni. A tanuló képes a számára érdekes, jelentést tartalmazó adatok elrendezé-

sére, csoportosítására, az erre alkalmas esetekben átlagszámításra. A tanuló képes azonos nagyságrendű számok összeadására és szorzására,

más, de egyszerű esetekben is. A tanuló képes elvégezni a hatványozást és a gyökvonást egyszerű, fejben

könnyen kiszámítható példákon. A tanuló képes parabola rajzolására a koordináta-rendszerben, parabola és

egyenes metszéspontjának közelítő leolvasására. Képes látott, kézbe fogott testek összehasonlítására térfogat, illetve felszín

szempontjából, szemléletes úton felismeri a nagy különbségeket és a kö-zel azonos értékeket is.

61 61/146

Képes képletbe helyettesítésre egyszerű esetekben. Ha nem éri el a tanuló a 30%-ot, de teljesítménye legalább 15%, akkor szó-

beli vizsgán vesz részt. A 15 % alatti teljesítés esetén elégtelen osztályza-tot kap.

A vizsga értékelése: %-os hatá-rok Jeles (5) 85%-100% Jó (4) 70%- 84% Közepes (3) 50%- 69% Elégséges (2) 30%- 49% Elégtelen (1) 0%- 29%

Művelődéstörténet 12. évfolyam 1. téma: Próbatétel A sportoló gyakran kerül olyan helyzetbe, ahol tudása, ügyessége, ereje,

gyorsasága megmérettetik. Az emberiség a sportokban saját próbatételeit idézi fel, játssza újra. Nem véletlen, hogy a művészetekben, mitologikus történetek-ben, drámában, regényben, zenében, operában, akár a reneszánsz bronzkapukon vagy filmek cselekményében megjelenik egy-egy kultikus hős próbatétele Her-kulestől, Jézus kálváriáján, Orfeuszon, Taminón át a Hosszútávfutóig.

2. téma: Kell egy csapat A projekt címe Mándy Iván klasszikus filmnovelláját idézi. A sport világá-

ban nélkülözhetetlen együttműködés, sportszerűség, a csoportban/közösségben, csoportban teljesített feladat - teljesítményfokozó erejét idézi fel.

3. téma: Győztesek és vesztesek A győzelem felemel. Viktória szárnyas szobortorzója is erről szól. A veszte-

séget embermód, méltósággal kell tudni viselni (erre int az Antigoné kardala is, vagy a Hair pacifista hősének tragikus behajózása a háborúba induló repülőgép gyomrába). Egyszer fent, egyszer lent - erről az élményről szól a projekt.

4. téma: A pálya széle Mint ahogy a pálya szélére sodródik az a versenyző, aki valami miatt letért,

lemaradt a mainstream-tól, bár teljesítménye önmagára nézve nem lebecsülendő, így van ez megannyi - éppen az ifjúsági kultúrában - művésszel, művészeti je-lenséggel, megnyilvánulással. Az "extrémek" világába tekintünk be, hogy a má-sikat jobban elfogadva, ismerve jobban ismerjük önmagunkat. Feladat:

házi projektmunka készítése az egyik kiválasztott témából, ami lehet 4-5 oldal terjedelmű írásos dolgozat vagy képes összeállítás vagy a kettő kombinációja.

Művészetek Gimnázium 11. osztály

62 62/146

Művészettörténeti kérdések, fogalmak és képfelismerés

Művészettörténet:

Őskor művészete, építészete, szobrászata, barlangfestmények Egyiptom sírépítményei, ábrázolási rendszerük, szobrászata Mezopotámia templomépítészete, szobrászata Görög építészet, szobrászat, vázafestészet Róma építészete, császárszobrok Ókeresztény, Bizánc templomépítészete, festészete Román építészet, szobrászat, mozaik művészet Gótikus építészet, szobrászat, ablakfestészet Reneszánsz építészet, szobrászat, festészet – Michelangelo és Leonardo művészete

Értékelés:

0 – 25% elégtelen 26 – 40% elégséges 41 – 60% közepes 61 – 80% jó 81 – 100% jeles

Gimnázium 12. osztály számára

Művészettörténeti kérdések, fogalmak és képfelismerés

Művészettörténet: Barokk kastélyépítészet, festészet, szobrászat Klasszicizmus festészete, szobrászata, építészete Realizmus művészete, festészete Romantika festészete, festészete Eklektikus építészet Impresszionizmus, posztimpresszionizmus Szecesszió művészete Avantgarde irányzatok: Fauvizmus, expresszionizmus, kubizmus, futuriz-mus, dadaizmus, szürrealizmus Modern építészet, organikus építészet, Bauhaus Fluxus Op-art Pop-art Társművészetek

Értékelés:

0 – 25% elégtelen 26 – 40% elégséges

63 63/146

41 – 60% közepes 61 – 80% jó 81 – 100% jeles

Rajz és vizuális kultúra Gimnázium 9. osztály

Szakközépiskola 11. osztály

A vizsga két részre tagolódik:

50% művészettörténeti kérdések, fogalmak és képfelismerés

50% rajzok értékelése

Művészettörténet: ( írásbeli ) Őskor művészete, építészete, szobrászata, barlangfestmények Egyiptom sírépítményei, ábrázolási rendszerük, szobrászata Mezopotámia templomépítészete, szobrászata Görög építészet, szobrászat, vázafestészet Róma építészete, császárszobrok Ókeresztény, Bizánc templomépítészete, festészete Román építészet, szobrászat Gótikus építészet, ablakfestészet Reneszánsz építészet, szobrászat, festészet – Michelangelo és Leonardo művészete

Rajz: Természeti kép rajzolása, térábrázolás Betűvel ellátott kép készítése pl.: bélyegtervezés, iniciálé

Szóbeli: rajzok bemutatása, értékelése

Értékelés: 0 – 25% elégtelen 26 – 40% elégséges 41 – 60% közepes 61 – 80% jó 81 – 100% jeles

Gimnázium 10. osztály és Szakközépiskola 12. osztály számára

A vizsga két részre tagolódik:

50% művészettörténeti kérdések, fogalmak és képfelismerés

50% rajzok értékelése

Művészettörténet:

64 64/146

Barokk kastélyépítészet, festészet, szobrászat Klasszicizmus festészete, szobrászata, építészete Realizmus művészete Romantika festészete Eklektikus építészet Impresszionizmus, posztimpresszionizmus Szecesszió művészete Avantgarde irányzatok: Fauvizmus, expresszionizmus, kubizmus, futuriz-mus, dadaizmus, szürrealizmus Modern építészet XX. század második felének művészete

Rajz: Tárgytervezés Betűvel ellátott kép: plakát vagy könyvborító tervezése

Szóbeli: Rajzok bemutatása, értékelése

Értékelés: 0 – 25% elégtelen 26 – 40% elégséges 41 – 60% közepes 61 – 80% jó 81 – 100% jeles

Sportismeretek I.

Testnevelés elmélet 9 évfolyam

1. Alapfogalmak 2. A testnevelés rendszerezése 3. A testnevelés és sport célja és tartalma 4. Sport és egészségvédelem 5. A testnevelés személyiségfejlesztése 6. A testnevelés művelődési anyaga 7. Mozgáskészség és sporttechnika 8. Motoros képességek

Sportegészségtan 9 évfolyam

1. Alapfogalmak 2. Edzés, versenyzés 3. Táplálkozás 4. Táplálék kiegészítők 5. Sportsérülések 6. Egészség, betegségek, fertőzések

65 65/146

7. Magyar sportegészségügy

Sportismeretek III.

Edzéselmélet 10 évfolyam

1. Az edzéselmélet története, alapfogalmak 2. A teljesítmény és az edzés összetevői 3. Terhelés, elfáradás 4. Kondicionális képességek 5. Koordinációs képességek 6. Versenyzés 7. Edzésterv készítése

Sportismeretek IV.

Sport és szervezetei 10 évfolyam

1. Sport a társadalomban 2. A magyar sporttörvények 3. A magyar sport hierarchikus felépítése 4. A magyar sport aktuális helyzete 5. Utánpótlás-nevelés 6. Sportszervezés 7. Sportegyesület létrehozása

Sportági ismeretek V.

10 - 11 évfolyam

1. Forrásismeret - sportszakirodalom 2. Atlétika 3. Úszás 4. Torna 5. Labdajátékok 6. Tradicionális magyar sportágak 7. Olimpiai sportágak 8. Téli sportok 9. Nem olimpiai sportágak

Sportpszichológia

11. évfolyam

1. A pszichológia története, a sportpszichológia kialakulása 2. A megismerés 3. A tevékenység 4. Környezet

66 66/146

5. Társas jelenségek a sportban 6. Az edzés és a versenyzés

Érdemjegy Értékelés % 5 80-100 4 60-79 3 40-59 2 20-29 1 0-19

Társadalomismeret 11. osztály (gimnázium) 1. A társadalmi együttélés szabályai 2. A család 3. A csoport 4. A civilizáció belső arányainak megbomlása. A szegénység 5. A munka világa 6. A vállalkozás 7. Az önismeret 8. Lelki problémák a serdülőkorban. Táplálkozási zavarok. Káros szenvedé-lyek, függőségek 9. A kommunikáció. A jelrendszerek kialakulása 10. Önálló média hatalmak

Írásbeli feladat: két oldal terjedelmű házi dolgozat az egyik kiválasztott témából. Szóbeli: egy tétel kifejtése.

Társadalomismeret 12(b) osztály

Nemzeti identitás, jelképek

1. A család 2. Káros szenvedélyek 3. Az alkotmány és alkotmányos állam 4. Az állampolgárok jogai, kötelességei 5. Választójog, választások 6. Magyarország államszervezete 7. A civil társadalom, a civil szervezetek 8. A média és a nyilvánosság 9. Hazánk és a nemzetközi szervezetek 10. A környezet védelme


Társadalomismeret (12.a)

67 67/146

1. Nemzeti identitás, jelképek 2. A család 3. Káros szenvedélyek 4. Az alkotmány és alkotmányos állam 5. Az állampolgárok jogai, kötelességei 6. Választójog, választások 7. Magyarország államszervezete 8. A civil társadalom, a civil szervezetek 9. A média és a nyilvánosság 10. Hazánk és a nemzetközi szervezetek 11. A környezet védelme

Írásbeli feladat: két oldal terjedelmű házi dolgozat az egyik kiválasztott témából

Társadalomismeret 12. osztály (szakközép ) 1. Nemzeti identitás, jelképek 2. A család 3. Káros szenvedélyek 4. Az alkotmány és alkotmányos állam 5. Az állampolgárok jogai, kötelességei 6. Választójog, választások 7. Magyarország államszervezete 8. A civil társadalom, a civil szervezetek 9. Gazdasági ismeretek 10. A média és a nyilvánosság 11. Hazánk és a nemzetközi szervezetek 12. A környezet védelme


Testnevelés

9. osztály

SPORTJÁTÉKOK

Kosárlabda:

- szlalom labdavezetés - megindulás, megállás, sarkalás - fektetett dobás j.o, b.o. 3 v. 5 lépésből

Kézilabda:

- alaphelyzetek, alapmozgások

68 68/146

- átadások 1-2 kézzel - indulócsel, lövőcsel, kapuralövés

Labdarúgás:

- szlalom labdavezetés - dekázás j. ill. b. lábbal 15 db - fejelés - kapura ívelés 10-5 - jeles

Röplabda:

- kosárérintés folyamatosan 12 db – 3 x lehet - alkarérintés folyamatosan 10 db – 3 x lehet - nyitás (alsó egyenes) 10-5 - jeles

TORNA

Gimnasztika:

8-16 ütemű gimnasztikai gyakorlatsor bemutatása

Talajtorna:

- tarkóállás – fejállás – mérlegállás - gurulóátfordulás – híd tigrisbukfenc - előre-hátra, cigánykerék

Kötélmászás:

- lányoknak mászó kulcsolással - fiúknak függeszkedve

Gyűrű:

- fiúknak: kéz és lábfüggések - függések - alaplendület - leugrás

Gerenda:

- lányoknak: - mérlegállás - támadóállás, lebegőállás - lábtartáscsere - hintalépés - homorított leugrás

69 69/146

Szekrényugrás:

- fiúknak: - kismacska hosszában 5 részen felguggolás után leterpesztés - lányoknak: - széltében 4 részen átguggolás lebegőtartással

ATLÉTIKA

Súlylökés:

- lökőmozdulat oldalfelállásból v. beszökéssel - lányok: 3 kg - fiúk: 5 kg

Állórajt bemutatása Térdelőrajt bemutatása

Távolugrás:

- guggoló technikával - 30 m-es síkfutás

10. osztály

SPORTJÁTÉKOK

Kosárlabda:

- jobb és bal kezes fektetett dobás - büntető dobás 10-5 jeles - indulócsel c-alakú befutás fektetett dobás jobb, bal

Kézilabda:

- szlalom labdavezetés, lövőcsel, kapuralövés - büntető dobás - célkeret dobás

Labdarúgás:

- szlalom labdavezetés, rárugás zsámolyra, visszapattanó labda kapura lö-vése

- dekázás váltott lábbal 25 db

Röplabda:

- Háló mellett adogatás oldalirányban haladva kosárérintéssel. - felső egyenes nyitás 10 – jeles - alkarérintés folyamatosan 18 db

70 70/146

- kosárérintés folyamatosan 18 db

TORNA

Gimnasztika:

16-24 ütemű gimnasztikai gyakorlatsor bemutatása

Talajtorna:

- lányoknak: - keringőjárás, fordulatok 1 lábon - hintalépés előre-hátra - spárgaugrás - őzugrás - fiúknak, lányoknak: - kézállás - fejállás - cigánykerék - mérlegállás - tigrisbukfenc - fejen átfordulás

Kötélmászás:

- fiúk: függeszkedve lendületesen - lányok: mászó kulcsolással lendületesen

Gyűrű:

- lendületszerzés - lefüggés - bicska helyzet - vállátfordulás, terpeszleugrás

Gerenda:

Összefüggő gyakorlat, mely összefűzi a tanult ritmikus sportgimnasztikai lépé-seket egy pár tartásos elemmel.

- felugrás - hármaslépés mindkét lábbal - fordulat guggolóállásban - lebegőállásból – mérlegállás – lábtartáscsere homorított leugrás

Szekrényugrás:

fiúk: - 5 részes szekrényen hosszában nagymacska átugrás lebegőtámasszal

71 71/146

lányok: - 4 részes ugrószekrényen széltében lebegőtámaszos átguggolás

ATLÉTIKA:

- 60 m-es síkfutás térdelőrajtból - kislabdahajítás: 3,5 lépésből - magasugrás lépő v. ollózó technikával - távolugrás: homorító v. guruló technikával

11. osztály

SPORTJÁTÉKOK

Kosárlabda:

- indulócsel c-alakú befutás ziccer mindkét oldalra - tempódobás - büntetődobás

Kézilabda:

- hármas nyolcas bemutatása kapuralövéssel - lövő és indulócselek bemutatása - büntetődobás 10-5 jeles

Labdarúgás:

- szlalom labdavezetésből kapura lövés - dekázás váltott lábbal 30 db - fejelés 20 db

Röplabda:

- kosárérintés 25 db folyamatosan - alkarérintés 25 db folyamatosan - alsó egyenes nyitás kijelölt helyre 10-5 jeles

TORNA

Gimnasztika:

24-32 ütemű gimnasztikai gyakorlatsor önálló bemutatása

Talajtorna:

fiúk, lányok: - fejen átfordulás - tigrisbukfenc - fejállás

72 72/146

- kézállás - mérlegállás - hátra bukfenc kiszúrás - cigánykerék

lányoknak: - az akrobatikus elemeket össze kell kötni a tanult ritmikus sportgimnaszti-

kai lépésekkel, ugrásokkal: keringőjárás - spárgaugrás, szökkenő hármas-lépés - őzugrás - ördögugrás - kadettugrás

Kötélmászás:

lányok: - lendületes mászás mászó kulcsolással

fiúk: - lendületes függeszkedés fölfelé, lefelé lehet mászó kulcsolással

Gyűrű:

- lendületszerzés, - lefüggés, - bicska, - alaplendület, - leterpesztés hátra

Gerenda:

Összefüggő gyakorlat az eddig tanult elemekből és táncos lépésekből felugrás-sal, leugrással.

Szekrényugrás:

fiúk: - nagymacska lebegőtámaszos ugrás hosszában felállított 5 részes ugrószek-

rényen lányok:

- 4v. 5 részes széltében felállított ugrószekrényen lebegőtámaszos átguggo-lás

ATLÉTIKA

- kislabdahajítás - távolugrás tetszőleges technikával - magasugrás flopp technikával - 60 m-es síkfutás térdelőrajttal

73 73/146

KÜZDŐSPORT

- judogurulás bemutatása - páros küzdelem - kitolás v. hordás kijelölt területről

12-13. osztály

SPORTJÁTÉKOK

Kosárlabda:

- szlalomlabdavezetés ziccer jobbra, balra - tempódobás c-alakú befutásból - büntetődobás 10-5 jeles -

Kézilabda:

- büntetődobás helyezett labdával - indulócsel, labdavezetés, kapuralövés - távolba dobás kézilabdával

Labdarúgás:

3 db összetett gyakorlat bemutatása.

- labdavezetés, cselezés, kapura lövés - szlalom labdavezetés – visszapattanó labdával kapura lövés - dekázás: 30 db váltott lábbal - fejelés: 20 db

Röplabda:

- feladás: kapott labda leütése - alkarérintés 28 - kosárérintés 28 - nyitás meghatározott helyre

TORNA

Gimnasztika:

48-64 ütemű gimnasztikai gyakorlat önálló bemutatása.

Talajtorna:

RSG-lépésekkel és ugrásokkal összekötött statikus és akrobatikus elemek bemu-tatása önállóan összeállított gyakorlat formájában.

74 74/146

lányok:

- összefüggő gyakorlat bemutatása az eddig tanult statikus és akrobatikus elemekből.

Kötélmászás:

fiúk: - lendületesen terpeszülésből függeszkedve 12 sec-on belül

lányok:

- 12 sec-on belül lendületes mászás mászó kulcsolással

Gyűrű:

- alaplendület - lefüggés - hátsó függés - vállátfordulás - terpeszugrás hátra

Gerenda:

- felugrás után összefüggő gyakorlat bemutatása 2-3 sor terjedelemben - a tanult elemek felhasználásával az RSG lépések és szökkenések haszná-

lata összekötő elemekkel

Szekrényugrás:

fiúk: - 5 részes hosszában felállított ugrószekrényen nagymacskaugrás lebegőtá-

masszal lányok:

- 4-5 részes ugrószekrényen széltében lebegőtámaszos átguggolás egyenlő első és 2 ívvel

ATLÉTIKA

Magasugrás: flopp technikával

Távolugrás: tetszőleges technikával

Kislabdahajítás:

- 3-5-ös lépésritmussal - 60 m-es síkfutás időre - 2000 m-es síkfutás időre

Súlylökés:

75 75/146

lányok: - 3 kg becsúszós technikával hibátlan lökő mozdulattal

fiúk: - 5 kg becsúszós technikával hibátlan lökő mozdulattal

Küzdősport:

- judo gurulás bemutatása - páros küzdelem kijelölt területről - társ kihordása vagy kitolása

Történelem Vizsgarészek:

A tanulmányok alatti vizsga két részből áll. Egy írásbeli részből, amely a vizsga összes pontszámának 60%-át alkotja, és egy szóbeli részből, amely a vizsga 40%-át jelenti.

Az értékelés szabályai:

100%-85%.: jeles 84%-70%: jó 69%-50%: közepes 49%- 30%: elégséges 29%-0%: elégtelen

TÉMAKÖRÖK:

9. osztály

Az őskor és az ókori Kelet Az emberré válás és az őskőkor Az újkőkor forradalma, életmódváltás az újkőkorban Az első civilizáció: Mezopotámia Egyiptom története, az egyiptomi kultúra Palesztina és Fönícia Az Újbabiloni birodalom és a perzsa birodalom India és Kína Vallás és kultúra az ókori Keleten

Az ókori Hellász A görög történelem kezdetei, a krétai és mükénéi kultúra A polisz születése és a görög gyarmatosítás A démosz polgárjogi küzdelme Athénban A görög mitológia A görögséget összekötő kapocs: a hitvilág Spárta

76 76/146

A demokrácia kialakulása Athénban Az athéni demokrácia fénykora és bukása Görög hétköznapok, művészetek és tudományok A hellenizmus kora, a hellén kultúra

Az ókori Róma Róma történelmének kezdetei és a köztársaság kora A plebejusok polgárjogi küzdelme és Itália meghódítása A pun háborúk A köztársaság válsága Út az egyeduralom felé, Caesar uralma Augustus egyeduralma Római hétköznapok, ünnepek, római kultúra, a római hitvilág A császárság kora A válság százada és a dominátus kialakulása A kereszténység születése és elterjedése A népvándorlás és a római birodalom szétesése A Kárpát-medence a római korban

A kora középkor Új királyságok a Nyugatrómai Birodalom romjain A pápaság létrejötte Válság és fellendülés Nyugaton A feudális gazdaság és társadalom kialakulása Bizánc és Kelet-Európa a kora középkorban Az iszlám megjelenése és térhódítása

A magyarság története az államalapításig A magyar őstörténet A magyarság vándorlása és a honfoglalás A kalandozások kora A magyar gazdaság és társadalom a X. században Géza fejedelem uralkodása Szent István király uralkodása

10. osztály

Az érett középkor A pápaság és a császárság küzdelmei Keresztes hadjáratok A mezőgazdaság kialakulása. Az árutermelés és a pénzgazdálkodás kezdete A középkori városok, ipar és kereskedelem A rendiség kialakulása A humanizmus és a reneszánsz Itáliában Az angol és a francia rendi állam működése

77 77/146

Válság és fellendülés Nyugat-Európában XIV-XV. században Közép-Európa és Kelet-Európa államai Az Oszmán birodalom A középkori kultúra Mindennapi élet a középkorban

A magyar középkor A magyar királyság első százada: István királytól Szent Lászlóig Könyves Kálmán királysága, törvényei Gazdaság és társadalom a XII. században. III. Béla uralkodása Az Aranybulla-mozgalom és a nemesi vármegye kezdete IV. Béla és a tatárjárás Az Árpád-kori kultúra Károly Róbert hatalomra kerülése és uralkodása Az árutermelés kibontakozása, a rendi fejlődés kezdete Nagy Lajos uralkodása Luxemburgi Zsigmond kora Hunyadi János törökellenes harcai A rendi monarchia megszilárdítása Hunyadi Mátyás idején A magyar állam és társadalom a XI-XV. században Kultúra és művelődés. Életformák a XIV-XV. században

A kora újkor A nagy földrajzi felfedezések és a gyarmatosítás kezdete A tőkés termelés föltételeinek kialakulása Németország a XVI. Század elején A reformáció irányzatai. Az ellenreformáció A spanyol abszolutizmus Németalföld spanyolellenes szabadságharca Abszolutizmus Angliában Abszolutizmus Franciaországban A Habsburg abszolutizmus kísérlete Örökösödési háborúk Az angol forradalom és a parlamentáris monarchia kialakulása A feudális viszonyok továbbélése Kelet-Közép-Európában Oroszország a XVI-XVII. században Tudomány, művészet és életmód a kora újkorban

Magyarország története a kora újkorban Rendi anarchia a Jagellók korában, a Dózsa György vezette parasztháború A mohácsi csata és az ország három részre szakadása Török világ Magyarországon A Bocskai-szabadságharc A XVI-XVII. századi Magyarország gazdasága és társadalma A reformáció és az ellenreformáció Magyarországon

78 78/146

Erdély aranykora és romlása Zrínyi Miklós politikai programja és törökellenes harcai Rendi szervezkedés. A Thököly vezette felkelés. A török kiűzése Magyarországról A Rákóczi szabadságharc kibontakozása és a kuruc állam, a szabadságharc bu-kása Művelődés és életmód a kora újkori Magyarországon

11. osztály

A felvilágosodás és a forradalmak kora

A felvilágosodás A felvilágosult abszolutizmus Az egyensúly-politika százada A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az emberi és Polgári Jogok

Nyilatkozata A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája A XIX. század eszméi és mozgalmai Az ipari forradalom és következményei Amerika és a gyarmati világ Kísérletek és elméletek a társadalmi ellentétek feloldására Az 1848-as forradalmi hullám Európában

Az újjáépítés kora Magyarországon Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban Magyarország újjáépülése a XVIII. században, a gazdaság fejlődése Magyarország nemzetiségei Magyarország államszervezete, az országgyűlés A felvilágosult abszolutizmus Magyarországon, Mária Terézia és II. József ural-kodása A nemzeteszme ébredése, jakobinus összeesküvés Magyarország a francia forradalom és a napóleoni háborúk korában Művelődés, egyházak, iskolák

A reformok és a forradalom kora Magyarországon A reformeszmék kialakulása és elterjedése Széchenyi István programja A reformkor kibontakozása Politikai küzdelmek a negyvenes években Kossuth Lajos programja A gazdasági élet föllendülése és a nemzeti kultúra virágkora A reformkori magyar társadalom rétegződése és életviszonyai Nemzeti ébredés és a nemzetiségi kérdés Magyarország a forradalom előcsarnokában

79 79/146

A reformkor kultúrája A márciusi forradalom és vívmányai Az „áprilisi” törvények A Batthyány-kormány kísérlete a forradalom eredményeinek megszilárdítására Nemzetiségi kérdés Összpontosított támadás a forradalmi Magyarország ellen Tavaszi hadjárat Függetlenségi Nyilatkozat A szabadságharc veresége

A nemzetállamok és birodalmak kora

Európa a forradalmak után A német egység és a polgári állam Az olasz nemzeti állam megalapítása Az ipari forradalom újabb hulláma és hatásai Az USA felemelkedése és az egyenlőtlen fejlődés Nagyhatalmak és gyarmatosítás Szövetségi rendszerek kialakulása A társadalmi, nemzeti és hatalmi ellentétek kiéleződése A boldog békeidők mindennapjai

A polgárosodás és a modernizáció kora Magyarországon Az önkényuralom kora Út a kiegyezéshez A kiegyezés, a dualizmus felépítése A dualizmus gazdasága A dualizmus társadalma Nemzetiségi kérdés 1849-1868 között Nemzetiségi kérdés a századfordulóig Politikai viszonyok a századfordulóig A boldog békeidők

12. osztály

Az első világháború Hatalmi átrendeződés Európában A szövetségi rendszerek kialakulása A világháború előzményei Az első világháború eseményei, a frontok 1916-ig Az első világháború eseményei, a frontok 1916 után Az első világháború sajátos jellegzetességei, az új típusú hadviselés jellemzői A Párizs környéki békék területi, etnikai és gazdasági vonatkozásai A februári orosz forradalom, A bolsevik hatalomátvétel Magyarország az első világháborúban

80 80/146

Az őszirózsás forradalom, Az első Magyar Köztársaság Polgári demokrácia Magyarországon A magyarországi Tanácsköztársaság Az ellenforradalom és a békekonferencia Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása, Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai A határainkon túli magyarság

A két világháború között A győztes Európa gondjai A fasizmus és a tekintélyuralmi rendszerek A bolsevik Oroszország A világgazdasági válság és a kiutak keresése A szovjet szocializmus, a sztálini diktatúra A fasizmus és a tekintélyuralmi rendszerek kialakulása Nemzetiszocialista előretörés, francia-brit térvesztés A nemzetközi helyzet 1930-1939 A gyarmati világ A bethleni konszolidációtól a világválságig Teleki Pál miniszterelnöksége Külpolitika Magyarországon Kormányzati reformkísérlet- ellenzéki reformtervek Társadalom, népesség, életmód Magyarországon

A második világháború A második világháború előzményei A második világháború jelentősebb frontjai A második világháború katonai és politikai fordulópontjai A náci ideológia és propaganda A holocaust Magyarország a második világháborúban, a hadba lépés A német megszállás és a kiugrási kísérlet Nyilas hatalomátvétel, a háború vége A nemzetiszocializmus áldozatai A háború következményei Magyarországon

A kétpólusú világ A világháború utáni változások Az ENSZ létrejötte és működése A kétpólusú világ Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején A hidegháború mélypontja A szovjet blokk A keletnémet felkeléstől a magyar forradalomig

81 81/146

Magyarország 1945-től napjainkig A szovjet megszállás Választások, földosztás Küzdelem a magyar demokráciáért Gazdaság, társadalom a világháború utáni időszakban Magyarok a szomszédos országokban A kommunista diktatúra, a kommunizmus áldozatai Rákosi-korszak Nagy Imre első miniszterelnöksége Az 1956-os forradalom kitörése A Kádár-korszak Rendszerváltás kora

A globális világ előnyei és gondjai A gazdaság és társadalom átalakulása a XX. század második felében Globális problémák Az Európai Unió A magyar demokrácia működése Népesedési viszonyok a XX. századi Magyarországon Nemzetiségek és etnikumok Magyarországon Társadalmi változások a XX. századi Magyarországon

Történelmi, szociális és állampolgári ismeretek (szakiskola)

9. évfolyam

1. Kultúrák térben és időben. 2. A környezet-átalakító ember. 3. Az emberi elme leleményei - a gépesített világ – értünk vagy ellenünk. 4. Agresszió vagy együttműködés (versengéstől a háborúkig). 5. A magyarság születése. 6. A virágzó királyság. 7. A török szorításában. 8. A modern nagyipar hajnala. 9. Reform, forradalom, szabadságharc és a kiegyezés.

10. Nők és férfiak. 11. A család, családi hagyományok. 12. Az iskola. 13. Norma, törvény, jog. 14. Nemzeti identitás. 15. Etnikum, nép, nemzetiség. 16. Európai értékrendszer, európai polgár.

10. évfolyam

82 82/146

1. 20. századi diktatúrák. 2. Magyarok a 2. világháborúban. 3. Az 1950-es évek. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. 4. Kádár-korszak. 5. A rendszerváltás. 6. Társadalmi különbségek fogalma. 7. Város és falu – migráció. 8. Gazdag és szegény. 9. A munkaerő piaci viszonyok - vállalkozó, alkalmazott és munkanélküli.

10. Többség és kisebbség. 11. Szubkultúrák és deviancia. 12. Az emberi jogok fogalma, jelentése, története. 13. Demokratikus jogállam, az alkotmány fogalma, tartalma, a magyar alap-

törvény, jogok és kötelezettségek. 14. Az önkormányzatiság elve, ügyintézés. 15. Politikai véleménynyilvánítás, pártok, pártprogramok, kampány. 16. Civil kurázsi, civilszervezetek szerepe, állampolgári kezdeményezés.

Írásbeli feladatlap értékelése: 0-29 % - elégtelen 30-49 % - elégséges 50-69 % - közepes 70-84 % - jó 85-100% - jeles

A 2013. szeptember 1. után indult osztályok esetén

Angol nyelv Az osztályozóvizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli részben megsze-rezhető az összpontszám 70%-a, a szóbeli részben az összpontszám 30%-a.

Értékelés: 85%-tól jeles, 70%-tól jó, 55%-tól közepes, 40%-tól elégséges.

9. évfolyam

Fogalomkörök: igeidők: egyszerű jelen, folyamatos jelen, egyszerű múlt, folya-matos múlt, befejezett jelen, be going to, will future; birtoklás; térbeli viszo-nyok, időbeli viszonyok és mennyiségi viszonyok kifejezése; többes szám; mo-dalitás: képesség, tanács, engedély, kötelezettség és tiltás kifejezése; kötősza-vak; feltételes mondatok I.; a személyes névmások alany- és tárgyesete

Készségek: hallott szöveg értése – kb. 100 szavas hallott szöveg lényegének ki-emelése, konkrét információk kiszűrése; beszédkészség – a tanév során feldol-gozott témakörökben társalgás a vizsgáztatóval; olvasott szöveg értése – kb. 150 szavas olvasott szöveg lényegének kiemelése és konkrét információk kiszűrése;

83 83/146

íráskészség – kb. 100 szavas írott szöveg produkálása megadott szempontok alapján

10. évfolyam

lásd a 9. évfolyam követelményeit és még: igeidők: befejezett múlt; szenvedő szerkezet: egyszerű jelen, egyszerű múlt, és befejezett jelen; melléknév-fokozás; enough, too és quite a melléknevekkel; modalitás: lásd a 9. évfolyamnál felso-roltakat múlt időben is, bizonyosság; feltételes mondatok II; függő beszéd jelen idejű főigével


11. évfolyam

Fogalomkörök: lásd a 9. és 10. évfolyam követelményeit és még: igeidők: fo-lyamatos befejezett jelen; szenvedő szerkezet: egyszerű jövő; should have +V3

Készségek :hallott szöveg értése – kb. 200 szavas hallott szöveg lényegének ki-emelése, konkrét információk kiszűrése; beszédkészség – a tanév során feldolgo-zott témakörökben társalgás a vizsgáztatóval; olvasott szöveg értése – kb. 250 szavas olvasott szöveg lényegének kiemelése és konkrét információk kiszűrése; íráskészség – kb. 200 szavas írott szöveg produkálása megadott szempontok alapján

12. évfolyam

Fogalomkörök: lásd a 9-11. évfolyamok követelményeit és még: igeidők: fo-lyamatos befejezett jövő; műveltetés; passive modals; függő beszéd múlt idejű főigével


Biológia 10. évfolyam:

84 84/146


2. A növények életműködése: szöveteik, anyagcseréjük, hormonjaik és sza-porodásuk

3. Az állatok önfenntartása és reprodukciója: szöveteik, kültakaró, légzés, mozgás, táplálkozás, anyagszállítás, kiválasztás, szaporodás

4. Az állatok szabályozó működése: hormonális rendszer és idegrendszer 5. Az állatok viselkedése

11. évfolyam:

1. A sejtet felépítő kémimai anyagok: biogén elemek, lipidek, fehérjék, szénhidrátok, nukleotid típusú vegyületek

2. Anyagcsere-folyamatok a sejtben: felépítő és lebontó folyamatok 3. Sejtalkotók: sejtmembrán, sejtmag, színtest, mitokondrium,

endoplazmatikus retikulum, Golgi-készülék 4. Az ember önfenntartó működése: kültakaró, légzés, mozgás, táplálkozás,

anyagszállítás, immunrendszer, kiválasztás 5. A hormonális rendszer és a reprodukció: hormontermelő szervek, miri-

gyek és hormonjaik, szaporodás és egyedfejlődés 6. Az idegi szabályozás: az idegsejt, az idegszövet, központi és környéki

idegrendszer, az idegrendszer érző és mozgató működése, emberi maga-tartás

12. évfolyam:




Célnyelvi civilizációból

9. évfolyam

Németország, Ausztria és Svájc természetföldrajza / Physische Geographie von Deutschland, Österreich und der Schweiz Földrajzi fekvés, tájak és vízföldrajzi jellemzők, néhány turisztikai látványosság megemlítése; a gazdaság legfontosabb ágazatai a célnyelvi országokban A német nyelvű országok ma / Die deutschsprachigen Länder heute Gasztronómiai szokások; szokások, hagyományok, jeles ünnepek a német nyel-vű országok területén

85 85/146

10. évfolyam

Németország, Ausztria és Svájc / Deutschland, Österreich und dei Schweiz A gazdaság legfontosabb ágazatai az említett országokban; sajtó, TV, rádió helyzete, szerepe, a reklám szerepe a médiában, a reklám nyelve, egységesítő hatása, sztereotípiák a reklámokban; a számítógép és az Internet szerepe; a média előnyei és hátrá-nyai; a célnyelvi országok zenei és filmvilága

11. évfolyam

A német nyelvű országok ma / Die deutschsprachigen Länder heute A politikai rendszerek jellemzése az egyes országokban, a főbb pártok; a német és osztrák iskolarendszer legfontosabb szintjeinek ismerete; a média jellemzése, előnyei és hátrányai; az egészségügyi rendszer, a biztosítások; sport a német nyelvű országokban, fontosabb versenyeredmények, neves sportolók; környezetvédelmi törekvések, szervezetek; társadalmi problémák és megoldásuk

12. évfolyam

A német nyelvű országok történelme a germánoktól a 19. század végéig / Die Geschichte von den Germanen bis zum Ende des 19. Jahrhunderts

A germánok és a Frank Birodalom; A Szent Római Birodalom és az invesztitú-raharc; a Svájci Államszövetség; a Szent Római Birodalom története a 12. és 17. század között; a reformáció; a Hanza-szövetség; felvilágosodás és abszolutizmus és annak megjelenése Ausztriában és Poroszországban; a német egység a 19. században.

A német nyelvű országok irodalma a középkortól a klasszika korszakáig / Literatur der deutaschsprachigen Länder vom Mittelalter bis zur Klassik

A lovagi kultúra jellemzői, Walther von der Vogelweide lírája; román és gótikus stílusjegyek a középkorban; a reneszánsz és a humanizmus legfontosabb ismer-tetőjegyei; a barokk irodalom és művészetek

A romantikától a 20. századi irodalomig / Literatur und Musik von der Romantik bis zum Anfang des 20. Jahrhunderts

Német mesék, mondák, legendák; a német romantika képviselői: Heinrich Hei-ne; Johann Strauss; a bécsi klasszikusok Mozart példáján; a 20. századi irodalom jeles képviselői: Thomas Mann; modern irodalmi irányzatok (naturalizmus, exp-resszionizmus, szürrealizmus, avantgárd)

Az első világháborútól a német újraegyesítésig / Vom Ersten Weltkrieg bis zur Deutschen Wiedervereinigung

86 86/146

Az első világháború és annak előzményei; a weimari köztársaság; a Harmadik Birodalom időszaka; a második világháború és előzményei; Németország a má-sodik világháborút követően; a német újraegyesítés

Informatika SZAKKÖZÉPISKOLA, KÉTTANNYELVŰ SZAKKÖZÉPISKOLA

Óraszámok:

Osztály 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam Heti óraszám 2 1 1 Összes óraszám 72 36 36 Osztály 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam Heti óraszám 2 1 Összes óraszám 72 36



Az informatikai eszközök használata A számítógépes perifériák megismerése, használat-bavétele, működésük fizi-kai alapjai Az összetett munkához szükséges eszközkészlet kiválasztása Az adatok biztonságos tárolása. Az informatikai környezet tudatos alakítá-sa Az egészséges munkakör-nyezet megteremtése

Legyen képes a számítógépes perifériák használatbavételére. Az összetett munká-hoz szükséges eszközkészlet kiválasztásá-ra. Tudja az adatokat biztonságos tárolni. Az informatikai környezet alakítsa ki tuda-tosan.

Az információs társada-lom Az adatvédelmi alapfo-galmakkal és az informá-cióhitelesség megőrzési technikáival való megis-

Adatvédelmi fogalmak ismerete. Az információforrások hitelességének ér-tékelése. Legyen tisztában a szerzői jogokkal. Ismerje az infokommunikációs publikálási szabályokat.

87 87/146

merkedés Szerzői jogi alapfogal-mak. Az infokommuniká-ciós publikálási szabályok megismerése Az információ és az in-formatika gazdaságra, környezetre, kultúrára, személyiségre, egészségre gyakorolt hatásának meg-ismerése Az e-szolgáltatások elő-nyeinek és veszélyeinek, biztonsági vonatkozásai-nak feltérképezése A fogyasztói viselkedést befolyásoló technikák fel-ismerése a médiában

Ismerje fel az elektronikus szolgáltatások szerepét.

Alkalmazói ismeretek Nagyobb dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása Körlevél Különböző formátumú produktumok készítése, a megfelelő formátum cél-szerű kiválasztása Hangszerkesztés Multimédiás dokumentu-mok készítése. Interaktív anyagok, bemutatók ké-szítése Problémamegoldás táblá-zatkezelővel Statisztikai számítások Adatkezelés táblázatkeze-lővel Térinformatikai alapisme-retek Adatok tárolásához szük-séges egyszerű adatbázis kialakítása

Legyen képes nagyobb dokumentumok létrehozására, formázására. Körlevél készítése. Különböző formátumú produktumok ké-szítsen, a megfelelő formátumot válassza célszerűen. Személyes dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Tudjon multimédiás dokumentumot készíteni. Interaktív anyagok, bemutatók készítése. A feladat megoldásához szükséges alkal-mazói eszközök kiválasztása és komplex használata. Problémamegoldás táblázatkezelővel. Adatkezelés táblázatkezelővel. Adatok tárolásához szükséges egyszerű adatbázis kialakítása.

88 88/146

Infokommunikáció

Önálló információszerzés Az információk közlési célnak megfelelő alakítá-sa, a manipuláció megis-merése A publikálás módszerei-nek megismerése, szabá-lyai Kommunikációra képes eszközök összekapcsolási lehetőségeinek megisme-rése Az infokommunikációs eszközök mindennapi életre gyakorolt hatásának vizsgálata A hagyományos médiu-moktól különböző, infor-matikai eszközöket al-kalmazó lehetőségek, azok felhasználása a meg-ismerési folyamatban

A feladatok elvégzéséhez szükséges in-formációk azonosítására legyen képes, azok meghatározására, megkeresésére, felhasználására. A dokumentumok önálló publikálása interneten. Online kommunikáció folytatása, cso-portmunka végzése egy vagy több részt-vevővel. A legújabb két- vagy többrésztvevős kommunikációs lehetősé-gek, valamint az elektronikus médiumok megfelelő kezelése. Az új elektronikus és internetes médiumok készségszintű használata.

89 89/146

A továbbhaladás feltételei: tudjon digitális kamerával felvételt készíteni, legyen képes adatokat áttölteni kameráról a számítógép adathordozójára; ismerje az adatvédelem hardveres és szoftveres módjait; ismerje az ergonómia alapjait. Legyen képes táblázatkezelővel tantárgyi feladatokat megoldani, egyszerű számításokat elvégezni; tudjon körlevelet készíteni; tudja kezelni a rendelke-zésére álló adatbázis-kezelő programot; tudjon adattáblák között kapcsolato-kat felépíteni, adatbázisokból lekérdezéssel információt nyerni. A nyert ada-tokat tudja esztétikus, használható formába rendezni. Tudjon algoritmusokat készíteni, legyen képes a probléma megoldásához szükséges eszközöket kiválasztani; legyen képes tantárgyi problémák megoldásának tervezésére és megvalósítá-sára; ismerjen és használjon tantárgyi szimulációs programokat; legyen képes tantárgyi mérések eredményeinek kiértékelésére; legyen képes egy csoportban tevékenykedni. Legyen képes információkat szerezni, azokat hagyományos, elektronikus vagy internetes eszközökkel publikálni; legyen képes társaival kommunikálni az interneten, közös feladatokon dol-gozni; tudja használni az újabb informatikai eszközöket, információszerzési techno-lógiákat. Ismerje az adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat; legyen képes értékelni az információforrásokat; ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat; ismerje a szerzői joggal kapcsolatos alapfogalmakat; ismerje az infokommunikációs publikálási szabályokat; ismerje fel az informatikai fejlesztések gazdasági, környezeti, kulturális hatá-sait; ismerje fel az informatikai eszközök használatának személyiséget és az egés-zséget befolyásoló hatásait; ismerje fel az elektronikus szolgáltatások szerepét, legyen képes néhány elektronikus szolgáltatás kritikus használatára; ismerje fel az elektronikus szolgáltatások jellemzőit, előnyeit, hátrányait; ismerje fel a fogyasztói viselkedést befolyásoló módszereket a médiában; ismerje fel a tudatos vásárló jellemzőit.

90 90/146



Problémamegoldás informatikai esz-közökkel és módszerekkel A problémák megoldásához szüksé-ges eszközök és módszerek komplex alkalmazása Problémák megoldása munkacso-portban. A problémamegoldó tevé-kenység tervezése Adott feladat megoldásához tartozó algoritmusok megfogalmazása, meg-valósítása számítógépen, a feladat megoldásához algoritmusok tervezé-se, végrehajtása, elemzése A problémamegoldáshoz szükséges adatok és az eredmény kapcsolata, megtervezése, értelmezése Elemi és összetett adatok megkülön-böztetése, kezelése, használata. Adatmodellezés, egyszerű modellek megismerése Mérések és szimulációk, a paramé-termódosítás hatásai, törvényszerűsé-gek megfogalmazása, modellalkotás egyszerű tevékenységekre

Tudja az általa tanult szövegszer-kesztő programot indítani. Ismerje a szövegszerkesztő kezelő felületét. Tudjon szöveget bevinni, javítani, törölni. Tudjon többféle formátumú doku-mentumot megnyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon fontosabb típusdokumen-tumokat (pl. meghívó, levél, …) önállóan készíteni.

Könyvtári informatika Könyvtártípusok, információs intéz-mények Könyvtári szolgáltatások Információkeresés Dokumentumtípusok, kézikönyvek Forráskiválasztás Bibliográfiai hivatkozás, forrásfel-használás

Ismerje a könyvtári rendszer szol-gáltatásait és legyen képes külön-böző információforrások önálló felhasználására tanulmányi és egyéb feladatokhoz.

91 91/146

A továbbhaladás feltételei: (szakközépiskolában) Önállóan tudjon dokumentumot tervezni és szerkeszteni. Tudjon dokumentumot menteni, nyomtatni. Tudjon táblázatkezelő segítségével egyszerűbb feladatokat megoldani, adatokból grafikonokat készíteni. Tudja az információkat könyvtári adatbázisokból megszerezni, tudja a forrásmegjelölés szabályait.

11. évfolyam (szakközépiskolában) Óra- szám


Alkalmazói ismeretek Nagyobb dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása Különböző formátumú produktumok készítése, a megfelelő formátum cél-szerű kiválasztása Multimédiás dokumentumok készíté-se. Interaktív anyagok, bemutatók készítése Adatok tárolásához szükséges össze-tett adatbázis kialakítása Adott képen történő manipuláció Grafikák létrehozása

Tudjon komolyabb, tartalmasabb dokumentumokat szerkeszteni, el-látni tartalomjegyzékkel. lábjegy-zettel, stb. Tudjon adatokat képi formátumban feldolgozni (infografika), tudja a képek hibáit korrigálni képszer-kesztővel. Tudjon adott témában diavetítése-ket létrehozni, azokba különböző multimédiás alkalmazásokat be-szúrni. Adatbázisokat tudjon használni, összetettebb, több táblás módban.



Prezentáció (bemutató) A program indítása A munkakörnyezet beállítása A program menürendszere Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, gra-fika, fotó, hang, animáció, dia-minta …) és formázása

Tudja az általa tanult bemutató-készítő programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon bemutatót megnyitni, men-teni és lejátszani különböző módo-kon. Tudjon bemutatót készíteni.


Ismerje a Weblap jellemző eleme-it. A címsor, háttérszín, háttérkép, különböző színű, méretű, igazítású szöveg, listák, táblázatok, képek,

92 92/146

animációk, hivatkozások elhelye-zése egy grafikus webszerkesztővel. Tudjon egysze-rű weblap szerkesztési feladatot elvégezni.


Tudjon különbséget tenni adattábla és adatbázis között. A rendelkezésére álló adathalmaz-ból tudjon adatrekordokat összeál-lítani. Legyen tisztában az adattábla és a kulcs fogalmával, tudjon kulcsme-zőt kiválasztani.


Legyen képes az adatok modelle-zésére, egyszerű modellek megis-merése. Ismerje az adatbázis-kezelőben használatos fontosabb mező típu-sokat (szöveg, különböző számtí-pusok, dátum, logikai); milyen adat tárolására alkalmasak, mik a velük végezhető műveletek. Tudjon létező adatbázist megnyit-ni, abból az adatokat a képernyőn megjeleníteni. Tudjon rekordokat vagy egyes me-zőket kitörölni, vagy a benne levő adatokat újakkal felülírni. Tudja a módosított adatokat kimenteni. Tudjon megadott szerkezetű adat-táblát létrehozni. Képes legyen az adattábla mezőit helyesen kivá-lasztani, a kulcsmezőt meghatá-rozni, az új táblát feltölteni.

93 93/146


Tudjon a létező adatbázisban adott feltételeknek megfelelő rekordokat megjeleníteni és azokkal műveletet végezni. Tudja kiválasztani, hogy a kérdés-hez mely mezők megjelenítése szükséges. Képes legyen az adatok csoportosí-tására, értelmezésére, azok grafi-kus ábrázolására, statisztikai jel-lemzők kiszámolására, következte-tések levonására.


Tudjon az adattáblákból számítan-dó információkat megjeleníteni. Tudjon adott mezők felhasználásá-val jelentést kialakítani és nyom-tatni.


Ismerje a könyvtár fogalmát, típu-sait: hagyományos és elektronikus könyvtárak. Tudja kiválasztani a dokumentumokat és használni az eszközöket. Ismerje és tudja használni a gyako-ribb könyvtári szolgáltatásokat.


Tudja használni a kézikönyveket és a közhasznú információs forrá-sokat. Tudja használni a gyakoribb nem nyomtatott dokumentumokat.


Tudjon keresni a betűrendes leíró katalógusban. Tudjon adatokat gyűjteni számítógépes adatbázis-ból. Tudjon információt keresni az Interneten, ismert kereső-programokat használni.


Ismerjen és tudjon alkalmazni egy állomány átviteli segédprogramot. Ismerje az állomány átvitel szol-gáltatást. Tudjon Internetről állo-mányokat letölteni. Tudjon egy böngészőt használni. Ismerje a böngésző programok na-

94 94/146

vigációs eszközeit. Tudjon kulcsszavas és tematikus keresőt használni. Tudjon egyszerű és összetett keresési feladatokat megoldani. Tudjon on-line adatbá-zisokat használni.

SZAKISKOLA

Óraszámok:

Osztály 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam Heti óraszám 1 - 1,5 Összes óraszám 36 - 54



Kommunikációs A számítógép fő részei, jelek, kódok Perifériák I. Perifériák II. Háttértárak Az operációs rendszer I. Az operációs rendszer II. Fájlok és katalógusok I. Fájl- és gépvédelem

A tanuló sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon ottho-nosan a számítástechnikai környe-zetben. Lássa a egyezést és különbséget az emberi és a számítástechnikai kommunikáció között. A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére. A kommunikációt segítő, népszerű és nélkülözhetetlen perifériákat tudja használni. Tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok leg-fontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- és adatvéde-lem szabályait. Az információs társadalom és az élethosszig tartó tanulás kapcsola-tának beláttatása. A globális in-formációs társadalom vizsgálata.

Alkotunk a számítógéppel Ismerje a legalapvetőbb dokumen-

95 95/146

Szövegszerkesztés A dokumentum készítés folyamata Oldalbeállítás, helyesírás-ellenőrzés Karakter- és bekezdés formázása Szegélyek, felsorolás, számozás Táblázatok készítése Sablonok használata, űrlapok kitölté-se Objektumok beillesztése Rajzos dokumentumok készítése I. Rajzos dokumentumok készítése I.

tumokat.

Alkotunk a számítógéppel Prezentációkészítés Prezentáció létrehozása Képek a prezentációban Animációk és táblázatok Bemutató-tervezés

Ezeket minta alapján legyen képes megvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esz-tétikus külalak kialakítására.

Adatok kezelése Táblázatkezelési alapfogalmak Táblázat szerkesztése Táblázat formázása Képletek használata Függvények alkalmazása Függvények alkalmazása Diagramkészítés Rendezés, szűrés

Tudjon információt különféle for-mákban megjeleníteni; legyen ké-pes a különböző formákban megje-lenő információt felismerni. Tudjon adatokat csoportosítani, értelmezni, azokat grafikusan áb-rázolni.

96 96/146

Infokommunikáció Internetes és mobil kommunikáció Internetes és mobil kommunikáció Elektronikus levelezés Elektronikus levelezés Információtechnológia Szakmai honlapok böngészése Csoportos kommunikációs eszközök ismerete Illemszabályok a neten, valóság és virtualitás Közhasznú információforrások Web-oldal szövegének, ábráinak mentése a háttértárra Elektronikus ügyintézés A szervezés, jelentkezés, átutalások alapvető tudnivalói Biztonsági kérdések, adatvédelem, e-aláírás

Tudja önállóan használni a hálóza-tot és annak alapszolgáltatásait. Tudjon kapcsolatot teremteni má-sokkal a hálózat révén. Elektronikus kommunikáció szabá-lyai, etikája. Ismerjen és tudjon alkalmazni egy állomány átviteli segédprogramot. Ismerje az állomány átvitel szol-gáltatást. Tudjon Internetről állo-mányokat letölteni. Tudjon egy böngészőt használni. Ismerje a böngésző programok na-vigációs eszközeit. Tudjon kulcsszavas és tematikus keresőt használni. Tudjon egyszerű és összetett keresési feladatokat megoldani. Tudjon on-line adatbá-zisokat használni.

Könyvtárhasználat A könyvtár Könyvtárismeret Dokumentumtípusok Tájékoztató eszközök Tájékozódás a könyvtárban Tájékozódás a könyvtárban

A könyvtári szolgáltatások megis-merése. Igazodjon el a könyvtár tereiben, állományrészeiben, tudja igénybe venni főbb szolgáltatásait. Igényel-je az iskolai könyvtár használatát. Alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait és kövesse a könyvtári viselkedés normáit Megadott forrásból tudjon infor-mációt meríteni. Tudjon egyszerű szótárat, lexikont használni, tudjon információt gyűjteni.

97 97/146

A továbbhaladás feltételei: Kezelje a billentyűzetet, az egeret és perifériákat. Alapvető állományműveleteket tudjon elvégezni a számítógépen. Használja a helyi és a távhálózati kommuniká-ciós lehetőségeket. Tudjon levelezni, keresni, anyagot letölteni. Legyen képes tájékozódni a szakiskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Legyen képes információt keresni hagyományos és számítógépes forrásokból. Tudjon forráso-kat keresni a könyvtár katalógusaiban. A tanuló önállóan tudjon többféle formázást tartalmazó dokumentumot tervezni és megszerkeszteni. Tudjon dokumentumot menteni és nyomtatni. Ismerje az adat rögzítés és dokumentálás alapvető szabályait. A szövegszerkesztőt tudja al-kalmazni az adatfeldolgozásban. Tudjon egyszerű adatokat táblázatban ábrázolni, belőle egyszerű diagramot ké-szíteni. A táblázatbeli adatokat tudja értelmezni. Táblázatot tudjon beszúrni szö-vegszerkesztőbe. Ismerje és kövesse a forrásfelhasználás szabályait és etikai normáit. Tudjon tájé-kozódni a közhasznú információs forrásokban.



Médiainformatika Multimédiás dokumentumok Multimédiás dokumentumok készíté-se I. Multimédiás dokumentumok készíté-se II. Multimédiás dokumentumok készíté-se III. Formátumok, konvertálás Mindennapi digitális eszközök Mindennapi digitális eszközök hasz-nálata Digitális eszközök beállítása Kreatív alkotások képszerkesztővel Képszerkesztő használata I. Képszerkesztő használata II.

Tudjon saját képeket létrehozni, „szabja testre” eszközeit: mobilte-lefonját, számítógépét.

Elektronikus média Hagyományos és digitális technikára épülő médiumok Nyomtatott és on-line sajtótermékek Az elektronikus média fontosabb mű-fajai A reklám

Ismerje a nyomtatott és netes in-formációfolyamok közötti különb-séget. Igazodjon el az internetes médiu-mok között. A reklámozást, mint lehetőséget ismerje az internetes világban is.

98 98/146

Hirdetések Reklámtípusok Az adathalászat veszélyei Reklámkészítés Elektronikus hirdetések közzététele

Az internetes reklámozás etikáját, hátrányait, veszélyeit ismerje. Képes legyen ízléses reklámot ter-vezni saját szakmájának!

Szakmai irodalom, dokumentumok készítése Szakmai irodalom keresése E-bookok Az élelmiszertermelésben használt dokumentációk Az élelmiszertermelésben használt nyomtatványok Az adatrögzítés, dokumentálás Összesítők, jelentések I. Összesítők, jelentések II.

Legyen képes az adott szakmához kapcsolódóan ismeretanyagot ke-resni az interneten, így lehetővé válik az élethosszig tartó tanulás. Egyszerű táblázatok készítése saját szakmákhoz, jelentések létrehozá-sa. Saját szakmákhoz tartozó forma-nyomtatványok megismerése, ké-szítése, kitöltése.

A továbbhaladás feltételei: Önállóan tudjon dokumentumokat, portfóliót tervezni, megszerkeszteni. Legyen képes információt keresni hagyományos és számítógépes forrásokban.

Osztályozó vizsga:

Típusa: gyakorlati vizsga Időtartama: 60 perc Értékelése: jeles: 90-100%

jó: 75-89% közepes: 50-74%

elégséges: 30-49% elégtelen: 0-29%

Irodalom 9. évfolyam szakközépiskola


2. Műnemek, műfajok 3. Görög mitológiai történetek 4. A homéroszi eposzok 5. A görög dráma és színjátszás 6. Szophoklész: Antigoné 7. A római irodalom (Horatius, Vergilius, Catullus, Ovidius)

99 99/146

8. A Biblia 9. A középkor vallásos és lovagi irodalma 10. Dante: Isteni színjáték 11. Villon költészete 12. A középkori színjátszás 13. A középkori magyar műfajok, nyelvemlékek 14. A reneszánsz korstílus jellemzői 15. Az itáliai reneszánsz irodalom (Petrarca, Boccaccio) 16. Janus Pannonius lírája 17. Balassi Bálint költészete

10. évfolyam

1. Az angol reneszánsz színház és Shakespeare 2. Cervantes: Don Quijote 3. A barokk korstílus jellemzői 4. A magyar barokk próza: Pázmány Péter 5. Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem 6. A klasszicizmus általános vonásai 7. A francia klasszicista dráma és színház; Molière: Tartuffe 8. A felvilágosodás és stílusirányzatai 9. A felvilágosodás angol, francia, német irodalma (Swift, Voltaire, Goethe) 10. Kuruc költészet; Mikes Kelemen 11. A magyar felvilágosodás képviselői (Bessenyei György, Batsányi János,


ja 19. Magyar irodalmi élet a 19. század első felében 20. Kölcsey Ferenc alkotói portréja 21. Vörösmarty Mihály portréja 22. Petőfi Sándor életműve 23. Jókai Mór regényírói művészete

11. évfolyam


kij)

100 100/146

3. Impresszionizmus, szimbolizmus és a lírai műnem megújítása (Baudelai-re, Verlaine, Rimbaud, Rilke, Whitman)

4. Az európai dráma és színház a 19. sz. második felében: Ibsen, Csehov 5. A 19. század második felének magyar lírája (Vajda János, Reviczky Gyu-

la/Komjáthy Jenő) 6. Mikszáth Kálmán prózája 7. A századvég és századelő novellisztikája 8. A Nyugat mint folyóirat és mozgalom 9. Juhász Gyula lírája 10. Tóth Árpád költészete 11. Ady Endre életműve 12. Móricz Zsigmond prózája 13. Kosztolányi Dezső életműve 14. Babits Mihály életműve

12. évfolyam

1. Az avantgárd irányzatok 2. A magyar avantgárd és Kassák Lajos 3. Karinthy Frigyes kisepikája 4. Krúdy Gyula írói világa 5. József Attila életműve 6. A 20. század epikája a világirodalomban 7. A 20. század lírája 8. A 20. századi drámairodalom 9. Radnóti Miklós portréja 10. Szabó Lőrinc költészete 11. Weöres Sándor lírája 12. Pilinszky János költészete 13. Márai Sándor portréja 14. Ottlik Géza: Iskola a határon 15. Illyés Gyula lírája; Puszták népe 16. Németh László mint regény- vagy drámaíró 17. Nagy László költői világa 18. Örkény István kisepikája 19. századi magyar prózaírók 20. századi magyar lírikusok 21. Kortárs magyar irodalom 22. Regionális kultúra 23. Az irodalom határterületei

9. évfolyam két tanítási nyelvű szakközépiskola


101 101/146

2. Műnemek, műfajok 3. Görög mitológiai történetek 4. A homéroszi eposzok 5. A görög dráma és színjátszás 6. Szophoklész: Antigoné 7. A római irodalom (Horatius, Vergilius, Catullus, Ovidius) 8. A Biblia 9. A középkor vallásos és lovagi irodalma 10. Dante: Isteni színjáték 11. Villon költészete 12. A középkori színjátszás 13. A középkori magyar műfajok, nyelvemlékek 14. A reneszánsz korstílus jellemzői 15. Az itáliai reneszánsz irodalom (Petrarca, Boccaccio) 16. Janus Pannonius lírája 17. Balassi Bálint költészete

10. évfolyam

1. Az angol reneszánsz színház és Shakespeare 2. Cervantes: Don Quijote 3. A barokk korstílus jellemzői 4. A magyar barokk próza: Pázmány Péter 5. Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem 6. A klasszicizmus általános vonásai 7. A francia klasszicista dráma és színház; Molière: Tartuffe 8. A felvilágosodás és stílusirányzatai 9. A felvilágosodás angol, francia, német irodalma (Swift, Voltaire, Goethe) 10. Kuruc költészet; Mikes Kelemen 11. A magyar felvilágosodás képviselői (Bessenyei György, Batsányi János,


ja 19. Magyar irodalmi élet a 19. század első felében 20. Kölcsey Ferenc alkotói portréja 21. Vörösmarty Mihály portréja 22. Petőfi Sándor életműve 23. Jókai Mór regényírói művészete

102 102/146

11. évfolyam



re, Verlaine, Rimbaud, Rilke, Whitman) 5. Az európai dráma és színház a 19. sz. második felében: Ibsen, Csehov 6. A 19. század második felének magyar lírája (Vajda János, Reviczky Gyu-

la/Komjáthy Jenő) 7. Mikszáth Kálmán prózája 8. A századvég és századelő novellisztikája 9. A Nyugat mint folyóirat és mozgalom 10. Juhász Gyula lírája 11. Tóth Árpád költészete 12. Ady Endre életműve 13. Móricz Zsigmond prózája 14. Karinthy Frigyes kisepikája 15. Krúdy Gyula írói világa 16. Kosztolányi Dezső életműve 17. Babits Mihály életműve

12. évfolyam

1. Az avantgárd irányzatok 2. A magyar avantgárd és Kassák Lajos 3. József Attila életműve 4. A 20. század epikája a világirodalomban 5. A 20. század lírája 6. A 20. századi drámairodalom 7. Radnóti Miklós portréja 8. Szabó Lőrinc költészete 9. Weöres Sándor lírája 10. Pilinszky János költészete 11. Márai Sándor portréja 12. Ottlik Géza: Iskola a határon 13. Illyés Gyula lírája; Puszták népe 14. Németh László mint regény- vagy drámaíró 15. Nagy László költői világa 16. Örkény István kisepikája 17. 20. századi magyar prózaírók 18. 20. századi magyar lírikusok 19. Kortárs magyar irodalom 20. Regionális kultúra

103 103/146

21. Az irodalom határterületei

A magyar nyelv és irodalom tantárgyak végső minősítését az írásbeli és a szóbeli vizsgarész 50-50 % arányban határozzák meg. Az osztályzatokat az alábbi skála alapján alakítjuk ki: 0-29 % 1 (elégtelen) 30-46 % 2 (elégséges) 47-64 % 3 (közepes) 65-82 % 4 (jó) 83-100 % 5 (jeles)

Fizika 9. évfolyam

A tanuló legyen képes fizikai jelenségek megfigyelésére, s az ennek során szer-zett tapasztalatok elmondására. Legyen tisztában azzal, hogy a fizika átfogó tör-vényeket ismer fel, melyek alkalmazhatók jelenségek értelmezésére, egyes ese-mények minőségi és mennyiségi előrejelzésére. Legyen képes egyszerű fizikai rendszerek esetén a lényeges elemeket a lényegtelenektől elválasztani, tudjon egyszerűbb számításokat elvégezni és helyes logikai következtetéseket levonni. Tudja helyesen használni a tanult mechanikai alapfogalmakat (tehetetlenség, sebesség, gyorsulás, tömeg, erő, erőtörvények, lendület, munka, energia, telje-sítmény, hatásfok, tömegközéppont, forgatónyomaték, perdület). Tudjon példá-kat mondani a tanult jelenségekre, a tanult legfontosabb törvényszerűségek ér-vényesülésére a természetben, a technikai eszközök esetében. Tudja a tanult mértékegységeket a mindennapi életben is előforduló mennyiségek esetében használni. Legyen képes a számítógépes világhálón a témához kapcsolódó érde-kes és hasznos adatokat, információkat gyűjteni. Ismerje a tanulmányok során előforduló fontosabb hétköznapi eszközök működési elvét, biztonságos haszná-latát. Legyen tisztában saját szervezete működésének fizikai aspektusaival, va-lamint a mozgás, tájékozódás, közlekedés legalapvetőbb fizikai vonatkozásaival, ezek gyakorlati alkalmazásaival. Ismerje az ember és környezetének kölcsönha-tásából fakadó előnyöket és problémákat, valamint az emberiség felelősségét a környezet megóvásában.

Fogalmak:

Tér, idő, földrajzi fokhálózat, vonatkoztatási rendszer. Sebesség, átlagsebesség, gyorsulás,szabadesés, egyenletes körmozgás. Tömeg, erő, eredő erő, tehetetlenség, súly, lendület, lendület-megmaradás. Tömegvonzás, súlytalanság, bolygómozgás, perdület.

104 104/146

Erő, egyensúlyi állapot, forgatónyomaték, egyszerű gép. Munka, teljesítmény. Harmonikus rezgőmozgás, frekvencia, rezonancia, mechanikai hullám, hullám-hosszúság. Mechanikai erőfajták, mechanikai energia-megmaradás. Hő, fajhő, kalória, égéshő, hatásfok. Hővezetés, hőáramlás, hősugárzás. Energiák átalakítása, energia-megmaradás. Megújuló energia, hasznosítható energia. Megfordítható, nem- megfordítható folyamat, rend és rendezetlenség.

10. évfolyam

A tanuló legyen képes fizikai jelenségek megfigyelésére, s az ennek során szer-zett tapasztalatok elmondására. Legyen tisztában azzal, hogy a fizika átfogó tör-vényeket ismer fel, melyek alkalmazhatók jelenségek értelmezésére, egyes ese-mények minőségi és mennyiségi előrejelzésére. Legyen képes egyszerű fizikai rendszerek esetén a lényeges elemeket a lényegtelenektől elválasztani, tudjon egyszerűbb számításokat elvégezni és helyes logikai következtetéseket levonni. Tudja helyesen használni a tanult mechanikai és elektromosságtani alapfogal-makat (tehetetlenség, sebesség, gyorsulás, tömeg, erő, erőtörvények, lendület, munka, energia, teljesítmény, hatásfok, tömegközéppont, forgatónyomaték, perdület, áramerősség, feszültség, ellenállás). Tudjon példákat mondani a tanult jelenségekre, a tanult legfontosabb törvényszerűségek érvényesülésére a termé-szetben, a technikai eszközök esetében. Tudja a tanult mértékegységeket a min-dennapi életben is előforduló mennyiségek esetében használni. Legyen képes a számítógépes világhálón a témához kapcsolódó érdekes és hasznos adatokat, információkat gyűjteni. Ismerje a tanulmányok során előforduló fontosabb hét-köznapi eszközök működési elvét, biztonságos használatát. Legyen tisztában saját szervezete működésének fizikai aspektusaival, valamint a mozgás, tájéko-zódás, közlekedés, a háztartás energetikai ellátásának (világítás, fűtés, elektro-mos rendszer, hőháztartás) legalapvetőbb fizikai vonatkozásaival, ezek gyakor-lati alkalmazásaival. Ismerje az ember és környezetének kölcsönhatásából faka-dó előnyöket és problémákat, valamint az emberiség felelősségét a környezet megóvásában.

Fogalmak

Hőmennyiség, fajhő, olvadáshő, forráshő, párolgáshő, termikus egyensúly, felü-leti feszültség.

105 105/146

Nyomás, légnyomás, hidrosztatikai nyomás, hidrosztatikai felhajtóerő, aerodi-namikai felhajtóerő. Üvegházhatás, globális felmelegedés, fenntartható fejlődés, ózon pajzs. Rezgések leírása, frekvencia, terjedési sebesség, hullámhossz, alaphang, felhar-monikus. Elektromos kölcsönhatás, elektromos töltés, szigetelő anyag, vezető anyag, elektromos térerősség, elektromos mező, elektromos feszültség, kondenzátor. Elektromos áram, elektromos ellenállás. Soros és párhuzamos kapcsolás, joule-hő, földelés. Telep, akkumulátor, újratölthető elem. Mágnes, mágneses mező, iránytű, generátor, elektromágneses indukció, transz-formátor.

11. évfolyam

A tanuló ismerje az infokommunikációs technológia legfontosabb eszközeit, al-kalmazásukat, működésük fizikai hátterét. Ismerje saját érzékszervei működésé-nek fizikai vonatkozásait, törekedjen ezek állapotának tudatos védelmére. Ismer-je a látható fény különböző hullámtulajdonságait.

Ismerjen olyan kísérleti eredményeket, tapasztalati tényeket, amelyekből arra következtethetünk, hogy az anyag atomos szerkezetű. Ismerje fel, hogy a fizika modelleken keresztül ragadja meg a valóságot, eljárásai, módszerei kijelölik a tudomány határait. Ismerje a mag-átalakulások főbb típusait (hasadás, fúzió). Legyen tisztában ezek felhasználási lehetőségeivel. Tudja összehasonlítani az atomenergia felhasználásának előnyeit és hátrányait a többi energiatermelési móddal, különös tekintettel a környezeti hatásokra.

Legyen képes Univerzumunkat és az embert kölcsönhatásukban szemlélni, az emberiség létrejöttét, sorsát, jövőjét és az Univerzum történetét összekapcsolni. Legyenek ismeretei a csillagászat alapvető eredményeiről. Ismerje az Univer-zum és a Naprendszer kialakulásának történetét. Ismerje az űrhajózás elméleti és gyakorlati jelentőségét.

Fogalmak

Elektromágneses hullám, hullámhossz, frekvencia, fénysebesség, foton, spekt-rum. Tükör, lencse, fókuszpont, látszólagos- és valódi kép, színfelbontás. Teljes visz-szaverődés. Elektromágneses rezgés, hullám. Fényelektromos hatás, röntgensugárzás.

106 106/146

Vonalas színkép, az anyag kettős természete. Tömeg-energia egyenértékűség. Radioaktivitás, felezési idő. Az általános tömegvonzás törvénye, Kepler-törvények. Pálya, keringés, forgás, bolygó, hold, üstökös, meteor, meteorit. Űrkutatás. A Nap sugárzása,energia termelése. Csillag, galaxis, Tejút. Ősrobbanás, téridő.

Földrajz 9. évfolyamon



10. évfolyamon

Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői Globális kihívások, a fenntarthatóság kérdőjelei



A Föld kozmikus környezete, a földi tér ábrázolása / Unsere Erde im Weltall

Világképek; a Naprendszer; a Föld alakja és mozgásai; a Hold és a fogyatkozá-sok; földrajzi helymeghatározás, időszámítás, időmérés; térképek és műholdfel-vételek

A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai / Die Erde, unser Wohnort

A Föld belsejének fizikája; a kőzetburok és a kőzetlemezek; a vulkanizmus és azok típusai; a hegységképződés és típusai; a Föld hegységrendszerei; lemezek és földrengés; a kőzetek osztályozása; a talaj és képződése; a felszínformáló erők jellemzése; a szárazföldek domborzata

A légkör földrajza / Die Atmosphäre

107 107/146

A légkör összetétele és szerkezete; a levegő és a földfelszín felmelegedése; idő-járási és éghajlati elemek; csapadékképződés, ciklonok és anticiklonok; a nagy földi légkörzés; a monszun szélrendszerek


10. évfolyam(német nyelvű)

A vízburok földrajza / Die Wasserhülle

A vízkörforgás és a vízháztartás; a Világtenger és felosztása; a tengervíz mozgá-sai, a felszín alatti és feletti vizek jellemzése

A földrajzi övezetesség / Die Geographische Zonalität

Az övezetesség kialakulásának alapjai; a trópusi, a mérsékelt és a sarki övezet legfontosabb éghajlatainak jellemzése

Társadalmi folyamatok a 21. század elején. A világgazdaság / Gesellschaftliche Prozesse

Demográfiai korszakok; városodás és városiasodás; a Föld nyelvei és vallásai; globalizáció


11. évfolyam német nyelvű)

Magyarország földrajza helyünk a Kárpát-medencében és Európában / Ungarns Geogr. Földrajzi fekvés, tájak, határoló országok; vízrajzi adottságok; a nagytájak rész-letes jellemzése (Alföld, Kisalföld, Dunántúli-középhegység és Dunántúli dombság, Északi középhegység, Alpokalja); a népesedés legfontosabb ismerte-tőjegyei; településföldrajz: falvak, városok, szórványtelepülések; a mezőgazda-ság legfontosabb termékei, iparföldrajz és energiagazdaság; megyék és régiók, fontosabb központok, megyeszékhelyek Topográfiai ismertetek (a tanév során folyamatos jelleggel)


Európa földrajza. Társadalmi és regionális különbségek / Die Geographie von Europa

Az Európai Unió földrajza (kialakulásának előzményei, tagállamok, célkitűzé-sek); a Benelux-államok; Nagy Britannia és Franciaország földrajza; Dél-Európa

108 108/146

legfontosabb országainak (Spanyolország, Olaszország) jellemzése; az észak-európai országok földrajza; Lengyelország földrajza a volt szocialista országok példáján

Európán kívüli kontinensek földrajza / Geographie der Kontinente

Európa és Ázsia határán: Törökország földrajza; Kína és Japán földrajza (a két ország összehasonlítása); az arab országok földrajzi jellemzése; Afrika termé-szet-és gazdaságföldrajza (Dél-afrikai köztársaság); Az Amerikai Egyesült Ál-lamok; Latin-Amerika földrajzi jellemzése Topográfiai ismertetek (a tanév során folyamatos jelleggel)

Magyar-Kommunikáció 9. évfolyam

1. Kommunikáció fogalma, tényezői 2. Tömegkommunikáció 3. A nyelv mint jelrendszer, a nyelvi jelek típusai 4. Hangtörvények 5. A szófajok beszédbeli és mondatbeli szerepe. Szófajok felismerése 6. Ismeretterjesztő szöveg folyamatos, értő felolvasása. A szöveg tartalmá-

nak összefoglalása. Az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatban saját vé-lemény megfogalmazása

7. Morfémák 8. Műnemek. Az egyes műnemek legjellemzőbb műfajai 9. Petőfi Sándor művészetének általános bemutatása 10. Arany János művészetének általános bemutatása 11. Gárdonyi Géza művészetének általános bemutatása 12. Levél, email, SMS, blog (eltérő nyelvezet, eltérő etikett) 13. Egy kortárs alkotó bemutatása 14. Krimi az irodalomban 15. A nonverbális kommunikáció 16. Az újságírás legfontosabb műfajai 17. A mondat fogalma, mondatfajták 18. Az egyszerű mondat fajtái. Mondatelemzés 19. Az összetett mondat fajtái. Mondatelemzés 20. A szöveg fogalma, a szövegszerkesztés lépései 21. Nyelvtani szövegkohézió 22. Jelentéstani szövegkohézió 23. Hangalak és jelentés viszonya

109 109/146

24. Irodalmi szöveg folyamatos, értő felolvasása. A szöveg tartalmának ösz-szefoglalása. Az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatban saját vélemény megfogalmazása

25. Alakzatok, szóképek 26. Az irodalom kezdetei: népmesék, mondák, legendák 27. Mikszáth Kálmán novellisztikája 28. Móricz Zsigmond novellisztikája 29. A képregény mint műfaj. Híres képregények

10. évfolyam

1. Társalgási stílus. Az udvarias társalgás szabályai 2. Hivatalos stílus. Hivatalos írásművek 3. Publicisztikai, szónoki stílus általános jellemzői 4. A magyar nyelv eredete 5. A nyelvújítás 6. Nyelvváltozatok, nyelvjárások 7. Madách Imre: Az ember tragédiája 8. Ady költészetének általános jellemzői 9. József Attila költészete 10. A legfontosabb avantgárd irányzatok

Magyar nyelv

9. évfolyam szakközépiskola

1. Kommunikáció, tömegkommunikáció A beszédhelyzetnek megfelelő adekvát nyelvhasználat: szövegszerkesztés élő-szóban, szó- és beszédfordulatok, kommunikációs helyzetek a kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepek (kontextus) megfigyelése. A kommunikációt kísérő nem nyelvi jelek: az élőszó zenei kifejezőeszközei, nonverbális kommunikáció. A testbeszéd, a térközszabályozás szerepének ismerete, tudatos alkalmazása kü-lönféle kommunikációs helyzetekben; dekódolása a hétköznapi kommunikációs helyzetekben és a tömegkommunikációban. A különféle kommunikációs helyzetekben elhangzó üzenetek céljának dekódo-lása, az üzenetek manipulatív szándékának felismerése. A személyközi kommunikációs helyzetek megfigyelése, a kommunikáció fo-lyamatának elemzése a tanult szakkifejezések alkalmazásával. A kommunikáció típusainak, jellemzőinek megismerése: személyes, csoportos, nyilvános és tömegkommunikáció.

110 110/146

A tömegkommunikáció jellemzői, funkciói, megjelenési formái, nyelvi és képi kifejezési formái. Néhány tömegkommunikációs műfaj megismerése. Az új „szóbeliség” (skype, chat) jelenségei és jellemzői.

2. Nyelvi szintek

Hangtani ismeretek: a magyar hangállomány ismerete, magánhangzók és más-salhangzók rendszere, a hangok alapvető képzési, ejtési jellemzői. A hangkapcsolódási szabályosságok típusai és a helyesírás összefüggése. A magyar hangrendszer nyelvjárási eltéréseinek megfigyelése, valamint egy ta-nult idegen nyelvi hangrendszerrel történő összehasonlítás. Alaktani sajátosságok: a szótő, a szóelemek szerepe és funkciója, kapcsolódási szabályaik. A szavak szófaji rendszerbe sorolásának kritériumai, hagyományai, egy lehetsé-ges szófaji rendszer megismerése. A szószerkezet fogalma, a szintagmák típusai, szerepük a mondat felépítésében, mondatbeli viszonyaik, a vonzatok. A mondatrészek fogalma, fajtái, felismerésük mondatban, helyes használatuk a mondatok felépítésében. A mondat fogalma, a mondat szerkesztettség és mondatfajta szerinti típusai, az egyszerű és összetett mondatok típusainak felismerése, elemzése, a helyes mon-datszerkesztés a gyakorlatban. A magyar nyelv szerkezetének összehasonlítása a tanult idegen nyelv hangtaná-val, alaktani szerkezetével, szóalkotási módjaival, mondatszerkezetével. A nyelvi szintek elemkészletéről, rendszeréről tanultak fogalmi szintű megneve-zése, rendszerező áttekintése.

3. Helyesírás

A helyesírás alapelvei, megismert főbb szabályszerűségei. A szöveg központozásának szabályai, használata, az írásjelek funkciója. Szövegelemzési gyakorlatok a központozás szerepének tanulmányozására. Helyesírási gyakorlatok az egybe- és különírás, a gyakoribb tulajdonnevek írásá-ra stb. Helyesírási szótárak, elektronikus helyesírás-ellenőrző programok szerkezetének és működésének megismerése, használatuk az iskolai és a mindennapi szövegal-kotásban. Idegen szavak helyesírása, a latin betűs szavak átírása. Az internetes szövegek eltérő helyesírásának, jelhasználatának funkciója. A normától való eltérés stilisztikai hatásának felismerése, értelmezése.

4. Szöveg

A szöveg fogalma, jellemzőinek megfigyelése, megnevezése, rendszerezése.

111 111/146

A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra. A szóbeli és írott szö-vegek szerepe, eltérő jegyei. A szövegfonetikai eszközök és az írásjegyek szö-vegértelmező szerepe. A szöveg szerkezete: a szöveg és a mondat viszonya, szövegegységek. A szövegértelem összetevői: pragmatikai, jelentésbeli és nyelvtani szintje.

5. Szövegértés, szövegalkotás

Önálló szövegfeldolgozás a szövegbefogadás céljának megfelelő olvasási straté-gia és szöveg-feldolgozási mód megválasztásával. A szöveg és kép összefüggése. Hatékony jegyzetelési és vázlatírási technikák megismerése, adekvát alkalmazásuk. Az anyaggyűjtés módjai írott és nem írott források felhasználásával, az idézés szabályai. Önálló, több forrástípusra is kitérő könyvtári anyaggyűjtés (katalógus- és adat-bázis-használat, forráskiválasztás, visszakeresést biztosító jegyzetelés) és az in-formációknak a feladatnak megfelelő alkotó és etikus felhasználása. Pontos for-rásmegjelölés. Az esszé típusai, jellemzői, az esszéírás folyamata. A tanulmány, az értekezés jellemzői, kidolgozásának állomásai

6. Jelentéstan

A szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek. A hangalak és jelentés viszonya, jelentésmező. Motivált és motiválatlan szavak felismerése, használata. A metaforikus kifejezések szerkezete, jellemző típusai, használati köre. A mondat és szövegjelentés. A jelentés szerepe a nyelvi szerkezetek kialakításában. A jelentés és a nyelvi-grammatikai funkció összefüggése. A szórend jelentésváltozatainak megfigyelése, hatásértelmezés. Egynyelvű szó-tárak használata.

10. évfolyam

1. Szöveg

Szövegtípusok jellemzői megjelenés, műfajok és nyelvhasználati színterek sze-rint. A legjellegzetesebb szövegtípusok: a beszélt nyelvi társalgási és az írott monologikus szövegek. Szövegköziség, az internetes szövegek jellemzői. Az írott és internetes szövegek összehasonlítása, az eltérő és azonos jegyek meg-figyelése, megnevezése. Az internetes adatkeresés, szöveghálók, az intertextualitás kezelése, a különböző forrásokból származó adatok megbízhatóságának és használhatóságának kérdé-sei.

112 112/146

A különböző forrásból származó információk megadott szempontok szerint való összehasonlítása, megvitatása, kritikai következtetés levonása. Szövegek összefüggése, értelemhálózata; intertextualitás. A szövegértés, szövegfeldolgozás technikája, olvasási típusok és stratégiák.


Különböző magánjellegű és hivatalos szövegek szerkezetének, jellemzőinek megismerése, hivatalos szövegek alkotásának képessége. Szövegátalakító gyakorlatok szempontváltással, a kommunikációs célnak meg-felelően: adott szempontok és terjedelem szerinti szövegtömörítés, szövegbőví-tés. Néhány, gyakoribb internetes szöveg szerkezetének, megjelenésének, közlési szándékának megfigyelése, a tapasztalatok felhasználása a szövegbefogadáskor, az internetes szövegek nyilvánosságának kérdése, etikája. Internetes szövegalkotási gyakorlatok (pl. szöveges adatbázis, forrásjegyzék összeállítása, fórum, blogbejegyzés írása).

3. Stilisztikai alapismeretek

A jellegzetes stílustípusok (stílusárnyalatok) megismerése (pl. a társalgás bizal-mas vagy közömbös), felismerése, hatásának elemzése. A nyelvi szintek alkalmi és a szótárakban jelölt állandó stílusértékének megfi-gyelése, felismerésük, valamint alkalmazásuk a szövegalkotásban. A leggyakoribb stílusrétegek jellemzőinek megismerése, felismerése, elemzése, összefüggésben a szövegtani jellemzőkkel. A szövegek stílusának, jelentésének a befogadóra tett hatásának (stílushatás) megtapasztalása, vizsgálata; stílusgyakorlatok, szövegtranszformációk. A stíluselemek, stíluseszközök szerepének értelmezése művészi és mindennapi szövegekben (jelentésfeltáró, hatáselemző gyakorlatok). A helyzetnek, kommunikációs célnak megfelelő stíluseszközök tudatos haszná-lata a szövegalkotásban. A metafora funkciója és használata a mindennapi, továbbá a publicisztikai és a tudományos nyelvhasználatban.

11. évfolyam

1. Kommunikáció

Tájékozottság különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és ma-gatartás megtalálása ismeretlen kommunikációs helyzetben is. Kommunikációs zavarok felfedezése, elhárítása. A mindennapi társalgásban, a nyilvános kommunikációs színtereken, valamint az internetes felületeken előforduló manipulációs szándékok, hibás következte-tések felismerése.

113 113/146

A reklámok, internetes felületek verbális és nem verbális közlési szándékának felismerése.

2. Retorika A kulturált vita, véleménynyilvánítás gyakorlása. A szónok tulajdonságai, feladatai. A szónoki beszéd kommunikációs funkciói. A beszéd felépítése, a beszéd megszerkesztésének menete az anyaggyűjtéstől a megszólalásig. Az érv felépítése. Az érvelés logikája, technikája; az érvek elrendezése. Az érvelési hibák. A cáfolat módszerei. A kiselőadás és a vizsgafelelet felépítése. A hatásos előadásmód eszközei. Az előadás szemléltetésének módjai: bemutatás, prezentáció stb. A hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi (mondat- és szövegfoneti-kai eszközök) és nem nyelvi kifejezésbeli eszközei a különféle szövegműfajok-ban, az audiovizuális és multimédiás közlés különböző formáiban. A hivatalos felszólalás, hozzászólás gyakorlása különböző helyzetekben. Monologikus szöveg (előadás, beszéd) és memoriter kifejező tolmácsolása.

3. Általános nyelvészeti ismeretek Az ember mint nyelvhasználó lény; a nyelv, a kommunikáció és az ember elvá-laszthatatlan egysége. A nyelv mint jelrendszer, a nyelv mint a gondolkodás része. A nyelvek egyező és eltérő tulajdonságai, nyelvtipológia, főbb nyelvtípusok és jellemzőik (az anyanyelvhez és más, tanult, ismert nyelvek jellemző tulajdonsá-gainak összehasonlító megfigyelése). Nyelvi identitás. Korlátozott kódú nyelvek: gesztusnyelvek, jelnyelvek.

5. Pragmatikai ismeretek A nyelvhasználat a beszélgetés, a társalgás főbb összetevőinek a különféle be-szédaktusok szerepének, megnyilvánulási formáinak megfigyelése, az együtt-működési elvek tudatos használata, illetve megsértésük következményeinek megtapasztalása. A társalgásban előforduló néhány jellemző deixis forma szerepe. Az udvariassági formák használata.

6. Szövegalkotás

114 114/146

Lényegre törő, világos fölépítésű, információban gazdag, kifejtett szöveg alkotá-sa a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformák valamelyikében (pl. digitális formában, multimédiás kiegészítésekkel). Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszerkezet stiláris lehetőségeinek, a sza-vak hangulatának, stílusértékének, nyelvrétegbeli stiláris különbségének figye-lembevételével. Az érvelő esszé szerkezete.

12. évfolyam

1. Nyelv és társadalom

Fejlődési irányok, változások a mai magyar nyelvben. Nyelvi sokszínűség, nyel-vi tolerancia. Nyelvünk helyzete a határon túl. Hazánkban élő nemzetiségiek nyelvhasználata. A nyelvi tervezés elvei és feladatai. A nyelvművelés fogalma, kérdései, feladata, színterei; a nyelvi norma. A nyelvváltozatok rendszere, a vízszintes és függőleges tagolódásuk. A köznyelv jellemzői, használati területe. A nyelv társadalmi tagolódása szerinti csoportnyelvek, azok jellemző használati köre, szókincse. A szleng és az argó fogalma, kialakulásuk, jellemző előfordulásuk, funkciójuk. A nyelv területi tagolódása: a leggyakoribb nyelvjárásaink jellemzői, területi megjelenésük, a regionális köznyelv jellemzői. A határon túli magyar nyelvhasználat főbb adatai, tendenciái, a kétnyelvűség, kettősnyelvűség, kevert nyelvűség kérdései. A nyelvváltozatot bemutató nyomtatott és elektronikus források (pl. szótárak, kézikönyvek, adatbázisok, honlapok) tanulmányozása. A tömegkommunikáció, valamint az információs társadalom hatása a nyelv-használatra.

2. Nyelvtörténet

Változás és állandóság a nyelvben. Nyelvtípusok és nyelvcsaládok, a magyar nyelv jellemzői. A magyar nyelv eredete, finnugor rokonságának bizonyítékai, története, kutatói. A nyelvrokonság bizonyítékainak tudományos eszközei. A nyelvtörténeti kutatások forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek. A magyar nyelv történetének főbb korszakai, a legfontosabb nyelvemlékeink (A tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom) megis-merése. Nyelvtörténeti-nyelvtudományi kézikönyvek (pl. A magyar nyelv törté-neti-etimológiai szótára – TESZ) megismerése, használata. Az összehasonlító nyelvtudomány módszerei. A szókincs jelentésváltozásának főbb típusai, tendenciái. A nyelvújítás története, hatása, értékelése, ortológus-neológus vita főbb állomá-sai és szereplői, a magyar nyelv sztenderdizációja.

115 115/146

A mai nyelvállapot néhány jellemzője.

9. kny évfolyam

1. Kommunikáció, tömegkommunikáció A beszédhelyzetnek megfelelő adekvát nyelvhasználat: szövegszerkesztés élő-szóban, szó- és beszédfordulatok, kommunikációs helyzetek a kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepek (kontextus) megfigyelése. A kommunikációt kísérő nem nyelvi jelek: az élőszó zenei kifejezőeszközei, nonverbális kommunikáció. A testbeszéd, a térközszabályozás szerepének ismerete, tudatos alkalmazása kü-lönféle kommunikációs helyzetekben; dekódolása a hétköznapi kommunikációs helyzetekben és a tömegkommunikációban. A különféle kommunikációs helyzetekben elhangzó üzenetek céljának dekódo-lása, az üzenetek manipulatív szándékának felismerése. A személyközi kommunikációs helyzetek megfigyelése, a kommunikáció fo-lyamatának elemzése a tanult szakkifejezések alkalmazásával. A kommunikáció típusainak, jellemzőinek megismerése: személyes, csoportos, nyilvános és tömegkommunikáció. A tömegkommunikáció jellemzői, funkciói, megjelenési formái, nyelvi és képi kifejezési formái. Néhány tömegkommunikációs műfaj megismerése. Az új „szóbeliség” (skype, chat) jelenségei és jellemzői.

2. Nyelvi szintek

Hangtani ismeretek: a magyar hangállomány ismerete, magánhangzók és más-salhangzók rendszere, a hangok alapvető képzési, ejtési jellemzői. A hangkapcsolódási szabályosságok típusai és a helyesírás összefüggése. A magyar hangrendszer nyelvjárási eltéréseinek megfigyelése, valamint egy ta-nult idegen nyelvi hangrendszerrel történő összehasonlítás. Alaktani sajátosságok: a szótő, a szóelemek szerepe és funkciója, kapcsolódási szabályaik. A szavak szófaji rendszerbe sorolásának kritériumai, hagyományai, egy lehetsé-ges szófaji rendszer megismerése. A szószerkezet fogalma, a szintagmák típusai, szerepük a mondat felépítésében, mondatbeli viszonyaik, a vonzatok.

3. Helyesírási alapismeretek

A helyesírás alapelvei, megismert főbb szabályszerűségei. A szöveg központozásának szabályai, használata, az írásjelek funkciója.

9. évfolyam

1. Nyelvi szintek

116 116/146

A mondatrészek fogalma, fajtái, felismerésük mondatban, helyes használatuk a mondatok felépítésében. A mondat fogalma, a mondat szerkesztettség és mondatfajta szerinti típusai, az egyszerű és összetett mondatok típusainak felismerése, elemzése, a helyes mon-datszerkesztés a gyakorlatban. A magyar nyelv szerkezetének összehasonlítása a tanult idegen nyelv hangtaná-val, alaktani szerkezetével, szóalkotási módjaival, mondatszerkezetével. A nyelvi szintek elemkészletéről, rendszeréről tanultak fogalmi szintű megneve-zése, rendszerező áttekintése.

2. Helyesírás

Helyesírási gyakorlatok az egybe- és különírás, a gyakoribb tulajdonnevek írásá-ra stb. Helyesírási szótárak, elektronikus helyesírás-ellenőrző programok szerkezetének és működésének megismerése, használatuk az iskolai és a mindennapi szövegal-kotásban. Idegen szavak helyesírása, a latin betűs szavak átírása. Az internetes szövegek eltérő helyesírásának, jelhasználatának funkciója. A normától való eltérés stilisztikai hatásának felismerése, értelmezése.

3. Szöveg

A szöveg fogalma, jellemzőinek megfigyelése, megnevezése, rendszerezése. A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra. A szóbeli és írott szö-vegek szerepe, eltérő jegyei. A szövegfonetikai eszközök és az írásjegyek szö-vegértelmező szerepe. A szöveg szerkezete: a szöveg és a mondat viszonya, szövegegységek. A szövegértelem összetevői: pragmatikai, jelentésbeli és nyelvtani szintje. Szövegtípusok jellemzői megjelenés, műfajok és nyelvhasználati színterek sze-rint. A legjellegzetesebb szövegtípusok: a beszélt nyelvi társalgási és az írott monologikus szövegek. Szövegköziség, az internetes szövegek jellemzői. Az írott és internetes szövegek összehasonlítása, az eltérő és azonos jegyek meg-figyelése, megnevezése. Az internetes adatkeresés, szöveghálók, az intertextualitás kezelése, a különböző forrásokból származó adatok megbízhatóságának és használhatóságának kérdé-sei. A különböző forrásból származó információk megadott szempontok szerint való összehasonlítása, megvitatása, kritikai következtetés levonása. Szövegek összefüggése, értelemhálózata; intertextualitás. A szövegértés, szövegfeldolgozás technikája, olvasási típusok és stratégiák.


117 117/146

Önálló szövegfeldolgozás a szövegbefogadás céljának megfelelő olvasási straté-gia és szöveg-feldolgozási mód megválasztásával. A szöveg és kép összefüggése. Hatékony jegyzetelési és vázlatírási technikák megismerése, adekvát alkalmazásuk. Az anyaggyűjtés módjai írott és nem írott források felhasználásával, az idézés szabályai. Önálló, több forrástípusra is kitérő könyvtári anyaggyűjtés (katalógus- és adat-bázis-használat, forráskiválasztás, visszakeresést biztosító jegyzetelés) és az in-formációknak a feladatnak megfelelő alkotó és etikus felhasználása. Pontos for-rásmegjelölés. Az esszé típusai, jellemzői, az esszéírás folyamata. A tanulmány, az értekezés jellemzői, kidolgozásának állomásai

5. Jelentéstan

A szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek. A hangalak és jelentés viszonya, jelentésmező. Motivált és motiválatlan szavak felismerése, használata. A metaforikus kifejezések szerkezete, jellemző típusai, használati köre. A mondat és szövegjelentés. A jelentés szerepe a nyelvi szerkezetek kialakításában. A jelentés és a nyelvi-grammatikai funkció összefüggése. A szórend jelentésváltozatainak megfigyelése, hatásértelmezés. Egynyelvű szó-tárak használata.

10. évfolyam


Különböző magánjellegű és hivatalos szövegek szerkezetének, jellemzőinek megismerése, hivatalos szövegek alkotásának képessége. Szövegátalakító gyakorlatok szempontváltással, a kommunikációs célnak meg-felelően: adott szempontok és terjedelem szerinti szövegtömörítés, szövegbőví-tés. Néhány, gyakoribb internetes szöveg szerkezetének, megjelenésének, közlési szándékának megfigyelése, a tapasztalatok felhasználása a szövegbefogadáskor, az internetes szövegek nyilvánosságának kérdése, etikája. Internetes szövegalkotási gyakorlatok (pl. szöveges adatbázis, forrásjegyzék összeállítása, fórum, blogbejegyzés írása).

2. Stilisztikai alapismeretek

A jellegzetes stílustípusok (stílusárnyalatok) megismerése (pl. a társalgás bizal-mas vagy közömbös), felismerése, hatásának elemzése. A nyelvi szintek alkalmi és a szótárakban jelölt állandó stílusértékének megfi-gyelése, felismerésük, valamint alkalmazásuk a szövegalkotásban.

118 118/146

A leggyakoribb stílusrétegek jellemzőinek megismerése, felismerése, elemzése, összefüggésben a szövegtani jellemzőkkel. A szövegek stílusának, jelentésének a befogadóra tett hatásának (stílushatás) megtapasztalása, vizsgálata; stílusgyakorlatok, szövegtranszformációk. A stíluselemek, stíluseszközök szerepének értelmezése művészi és mindennapi szövegekben (jelentésfeltáró, hatáselemző gyakorlatok). A helyzetnek, kommunikációs célnak megfelelő stíluseszközök tudatos haszná-lata a szövegalkotásban. A metafora funkciója és használata a mindennapi, továbbá a publicisztikai és a tudományos nyelvhasználatban.

3. Kommunikáció

Tájékozottság különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és ma-gatartás megtalálása ismeretlen kommunikációs helyzetben is. Kommunikációs zavarok felfedezése, elhárítása. A mindennapi társalgásban, a nyilvános kommunikációs színtereken, valamint az internetes felületeken előforduló manipulációs szándékok, hibás következte-tések felismerése. A reklámok, internetes felületek verbális és nem verbális közlési szándékának felismerése.

11. évfolyam

1. Retorika

A kulturált vita, véleménynyilvánítás gyakorlása. A szónok tulajdonságai, feladatai. A szónoki beszéd kommunikációs funkciói. A beszéd felépítése, a beszéd megszerkesztésének menete az anyaggyűjtéstől a megszólalásig. Az érv felépítése. Az érvelés logikája, technikája; az érvek elrendezése. Az érvelési hibák. A cáfolat módszerei. A kiselőadás és a vizsgafelelet felépítése. A hatásos előadásmód eszközei. Az előadás szemléltetésének módjai: bemutatás, prezentáció stb. A hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi (mondat- és szövegfoneti-kai eszközök) és nem nyelvi kifejezésbeli eszközei a különféle szövegműfajok-ban, az audiovizuális és multimédiás közlés különböző formáiban. A hivatalos felszólalás, hozzászólás gyakorlása különböző helyzetekben. Monologikus szöveg (előadás, beszéd) és memoriter kifejező tolmácsolása.

2. Általános nyelvészeti ismeretek

119 119/146

Az ember mint nyelvhasználó lény; a nyelv, a kommunikáció és az ember elvá-laszthatatlan egysége. A nyelv mint jelrendszer, a nyelv mint a gondolkodás része. A nyelvek egyező és eltérő tulajdonságai, nyelvtipológia, főbb nyelvtípusok és jellemzőik (az anyanyelvhez és más, tanult, ismert nyelvek jellemző tulajdonsá-gainak összehasonlító megfigyelése). Nyelvi identitás. Korlátozott kódú nyelvek: gesztusnyelvek, jelnyelvek.

3. Pragmatikai ismeretek

A nyelvhasználat a beszélgetés, a társalgás főbb összetevőinek a különféle be-szédaktusok szerepének, megnyilvánulási formáinak megfigyelése, az együtt-működési elvek tudatos használata, illetve megsértésük következményeinek megtapasztalása. A társalgásban előforduló néhány jellemző deixis forma szerepe. Az udvariassági formák használata.

4. Szövegalkotás

Lényegre törő, világos fölépítésű, információban gazdag, kifejtett szöveg alkotá-sa a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformák valamelyikében (pl. digitális formában, multimédiás kiegészítésekkel). Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszerkezet stiláris lehetőségeinek, a sza-vak hangulatának, stílusértékének, nyelvrétegbeli stiláris különbségének figye-lembevételével. Az érvelő esszé szerkezete.

12. évfolyam

1. Nyelv és társadalom

Fejlődési irányok, változások a mai magyar nyelvben. Nyelvi sokszínűség, nyel-vi tolerancia. Nyelvünk helyzete a határon túl. Hazánkban élő nemzetiségiek nyelvhasználata. A nyelvi tervezés elvei és feladatai. A nyelvművelés fogalma, kérdései, feladata, színterei; a nyelvi norma. A nyelvváltozatok rendszere, a vízszintes és függőleges tagolódásuk. A köznyelv jellemzői, használati területe. A nyelv társadalmi tagolódása szerinti csoportnyelvek, azok jellemző használati köre, szókincse. A szleng és az argó fogalma, kialakulásuk, jellemző előfordulásuk, funkciójuk. A nyelv területi tagolódása: a leggyakoribb nyelvjárásaink jellemzői, területi megjelenésük, a regionális köznyelv jellemzői. A határon túli magyar nyelvhasználat főbb adatai, tendenciái, a kétnyelvűség, kettősnyelvűség, kevert nyelvűség kérdései.

120 120/146

A nyelvváltozatot bemutató nyomtatott és elektronikus források (pl. szótárak, kézikönyvek, adatbázisok, honlapok) tanulmányozása. A tömegkommunikáció, valamint az információs társadalom hatása a nyelv-használatra.

2. Nyelvtörténet

Változás és állandóság a nyelvben. Nyelvtípusok és nyelvcsaládok, a magyar nyelv jellemzői. A magyar nyelv eredete, finnugor rokonságának bizonyítékai, története, kutatói. A nyelvrokonság bizonyítékainak tudományos eszközei. A nyelvtörténeti kutatások forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek. A magyar nyelv történetének főbb korszakai, a legfontosabb nyelvemlékeink (A tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom) megis-merése. Nyelvtörténeti-nyelvtudományi kézikönyvek (pl. A magyar nyelv törté-neti-etimológiai szótára – TESZ) megismerése, használata. Az összehasonlító nyelvtudomány módszerei. A szókincs jelentésváltozásának főbb típusai, tendenciái. A nyelvújítás története, hatása, értékelése, ortológus-neológus vita főbb állomá-sai és szereplői, a magyar nyelv sztenderdizációja. A mai nyelvállapot néhány jellemzője. A magyar nyelv és irodalom tantárgyak végső minősítését az írásbeli és a szóbe-li vizsgarész 50-50 % arányban határozzák meg. Az osztályzatokat az alábbi skála alapján alakítjuk ki: 0-29 % 1 (elégtelen) 30-46 % 2 (elégséges) 47-64 % 3 (közepes) 65-82 % 4 (jó) 83-100 % 5 (jeles)

Matematika 9. évfolyam

Gondolkodási és megismerési módszerek

Halmazokkal kapcsolatos alapfogalmak ismerete, halmazok szemléltetése, halmazműveletek ismerete; számhalmazok ismerete.

Értsék és jól használják a matematikai logikában megtanult szakkifejezéseket a hétköznapi életben.

Definíció, tétel felismerése, az állítás és a megfordításának felismerése; bizo-nyítás gondolatmenetének követése.

Számtan, algebra

121 121/146

Egyszerű algebrai kifejezések használata, műveletek algebrai kifejezésekkel; a tanultak alkalmazása a matematikai problémák megoldásában (pl. modell-alkotás szöveg alapján, egyenletek megoldása, képletek értelmezése); egész kitevőjű hatványok, azonosságok.

Elsőfokú egyismeretlenes egyenlet megoldása; ilyen egyenletre vezető szö-veges és gyakorlati feladatokhoz egyenletek felírása és azok megoldása, a megoldás önálló ellenőrzése.

Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása; ilyen egyenletrend-szerre vezető szöveges és gyakorlati feladatokhoz az egyenletrendszer meg-adása, megoldása, a megoldás önálló ellenőrzése.

Az időszak végére elvárható a valós számkör biztos ismerete, e számkörben megismert műveletek gyakorlati és elvontabb feladatokban való alkalmazása.

A tanulók képesek a matematikai szöveg értő olvasására, tankönyvek, kere-sőprogramok célirányos használatára, szövegekből a lényeg kiemelésére.

Összefüggések, függvények, sorozatok

A függvény megadása, a szereplő halmazok ismerete (értelmezési tartomány, értékkészlet); valós függvény alaptulajdonságainak ismerete.

A tanult alapfüggvények ismerete (tulajdonságok, grafikon). Egyszerű függvénytranszformációk végrehajtása. Valós folyamatok elemzése a folyamathoz tartozó függvény grafikonja alap-

ján. Függvénymodell készítése lineáris kapcsolatokhoz; a meredekség. A tanulók tudják az elemi függvényeket ábrázolni koordináta-rendszerben, és

a legfontosabb függvénytulajdonságokat meghatározni, nemcsak a matemati-ka, hanem a természettudományos tárgyak megértése miatt, és különböző gyakorlati helyzetek leírásának érdekében is.

Geometria

Térelemek ismerete; távolság és szög fogalma, mérése. Nevezetes ponthalmazok ismerete, szerkesztésük. A tanult egybevágósági transzformációk és ezek tulajdonságainak ismerete. Egybevágó alakzatok; két egybevágó alakzat több szempont szerinti összeha-

sonlítása. Szimmetria ismerete, használata. Háromszögek tulajdonságainak ismerete (alaptulajdonságok, nevezetes vona-

lak, pontok, körök).

122 122/146

Derékszögű háromszögre visszavezethető (gyakorlati) számítások elvégzése Pitagorasz-tétellel.

Szimmetrikus négyszögek tulajdonságainak ismerete. Vektor fogalmának ismerete; három új művelet ismerete: vektorok összeadá-

sa, kivonása, vektor szorzása valós számmal. Kerület, terület szemléletes fogalmának kialakulása, a jellemzők kiszámítása

(képlet alapján); mértékegységek ismerete; valós síkbeli, probléma geometri-ai modelljének megalkotása.

A háromszögekről tanult ismeretek bővülésével a tanulók képesek számítási feladatokat elvégezni, és ezeket gyakorlati problémák megoldásánál alkal-mazni.

A szerkesztési feladatok során törekednek az igényes, pontos munkavégzés-re.

Valószínűség, statisztika

Adathalmaz rendezése megadott szempontok szerint, adat gyakoriságának és relatív gyakoriságának kiszámítása.

Táblázat olvasása és készítése; diagramok olvasása és készítése. Adathalmaz móduszának, mediánjának, átlagának értelmezése, meghatározá-

sa 10. évfolyam


Halmazokkal kapcsolatos alapfogalmak ismerete, halmazok szemléltetése, halmazműveletek ismerete; számhalmazok ismerete.

Értsék és jól használják a matematika logikában megtanult szakkifejezéseket a hétköznapi életben.

Definíció, tétel felismerése, az állítás és a megfordításának felismerése; bizo-nyítás gondolatmenetének követése.

Egyszerű leszámlálási feladatok megoldása, a megoldás gondolatmenetének rögzítése szóban, írásban.

Gráffal kapcsolatos alapfogalmak ismerete. Alkalmazzák a gráfokról tanult ismereteiket gondolatmenet szemléltetésére, probléma megoldására.

Számtan, algebra

Egyszerű algebrai kifejezések használata, műveletek algebrai kifejezésekkel; a tanultak alkalmazása a matematikai problémák megoldásában (pl. modell-

123 123/146

alkotás szöveg alapján, egyenletek megoldása, képletek értelmezése); egész kitevőjű hatványok, azonosságok.

Elsőfokú, másodfokú egyismeretlenes egyenlet megoldása; ilyen egyenletre vezető szöveges és gyakorlati feladatokhoz egyenletek felírása és azok meg-oldása, a megoldás önálló ellenőrzése.

Elsőfokú és másodfokú (egyszerű) kétismeretlenes egyenletrendszer megol-dása; ilyen egyenletrendszerre vezető szöveges és gyakorlati feladatokhoz az egyenletrendszer megadása, megoldása, a megoldás önálló ellenőrzése.

Egyismeretlenes egyszerű másodfokú egyenlőtlenség megoldása. Az időszak végére elvárható a valós számkör biztos ismerete, e számkörben

megismert műveletek gyakorlati és elvontabb feladatokban való alkalmazása. A tanulók képesek a matematikai szöveg értő olvasására, tankönyvek, kere-

sőprogramok célirányos használatára, szövegekből a lényeg kiemelésére.


A függvény megadása, a szereplő halmazok ismerete (értelmezési tartomány, értékkészlet); valós függvény alaptulajdonságainak ismerete.

A tanult alapfüggvények ismerete (tulajdonságok, grafikon). Egyszerű függvénytranszformációk végrehajtása. Valós folyamatok elemzése a folyamathoz tartozó függvény grafikonja alap-

ján. Függvénymodell készítése lineáris kapcsolatokhoz; a meredekség. A tanulók tudják az elemi függvényeket ábrázolni koordináta-rendszerben, és

a legfontosabb függvénytulajdonságokat meghatározni, nemcsak a matemati-ka, hanem a természettudományos tárgyak megértése miatt, és különböző gyakorlati helyzetek leírásának érdekében is.

Geometria

Térelemek ismerete; távolság és szög fogalma, mérése. Nevezetes ponthalmazok ismerete, szerkesztésük. A tanult egybevágósági és hasonlósági transzformációk és ezek tulajdonsága-

inak ismerete. Egybevágó alakzatok, hasonló alakzatok; két egybevágó, illetve két hasonló

alakzat több szempont szerinti összehasonlítása (pl. távolságok, szögek, kerü-let, terület, térfogat).

Szimmetria ismerete, használata.

124 124/146

Háromszögek tulajdonságainak ismerete (alaptulajdonságok, nevezetes vona-lak, pontok, körök).

Derékszögű háromszögre visszavezethető (gyakorlati) számítások elvégzése Pitagorasz-tétellel és a hegyesszögek szögfüggvényeivel; magasságtétel és befogótétel ismerete.

Szimmetrikus négyszögek tulajdonságainak ismerete. Vektor fogalmának ismerete; három új művelet ismerete: vektorok összeadá-

sa, kivonása, vektor szorzása valós számmal; vektor felbontása, vektorkoor-dináták meghatározása adott bázisrendszerben.

Kerület, terület, felszín és térfogat szemléletes fogalmának kialakulása, a jel-lemzők kiszámítása (képlet alapján); mértékegységek ismerete; valós síkbeli, illetve térbeli probléma geometriai modelljének megalkotása.

A geometriai ismeretek bővülésével, a megismert geometriai transzformációk rendszerezettebb tárgyalása után fejlődött a tanulók dinamikus geometriai szemlélete, diszkussziós képessége.

A háromszögekről tanult ismeretek bővülésével a tanulók képesek számítási feladatokat elvégezni, és ezeket gyakorlati problémák megoldásánál alkal-mazni.

A szerkesztési feladatok során törekednek az igényes, pontos munkavégzés-re.


Adathalmaz rendezése megadott szempontok szerint, adat gyakoriságának és relatív gyakoriságának kiszámítása.

Táblázat olvasása és készítése; diagramok olvasása és készítése. Adathalmaz móduszának, mediánjának, átlagának értelmezése, meghatározá-

sa. Véletlen esemény, biztos esemény, lehetetlen esemény, véletlen kísérlet,

esély/valószínűség fogalmak ismerete, használata. Nagyszámú véletlen kísérlet kiértékelése, az előzetesen „jósolt” esélyek és a

relatív gyakoriságok összevetése.

A valószínűség-számítási, statisztikai feladatok megoldása során a diákok rend-szerező képessége fejlődött. A tanulók képesek adatsokaságot jellemezni, ábrák-ról adatsokaság jellemzőit leolvasni. Szisztematikus esetszámlálással meg tudják határozni egy adott esemény bekövetkezésének esélyét.

125 125/146

Tantárgyi követelmények matematikából

11. évfolyam


– A kombinatorikai problémához illő módszer önálló megválasztása. – A gráfok eszközjellegű használata problémamegoldásában. – Bizonyított és nem bizonyított állítás közötti különbség megértése. – Feltétel és következmény biztos felismerése a következtetésben. – A szövegben található információk önálló kiválasztása, értékelése, ren-

dezése problémamegoldás céljából. – A szöveghez illő matematikai modell elkészítése. – A tanulók a rendszerezett összeszámlálás, a tanult ismeretek segítségé-

vel tudjanak kombinatorikai problémákat jól megoldani – A gráfok ne csak matematikai fogalomként szerepeljenek tudásukban,

alkalmazzák ismereteiket a feladatmegoldásban is.

Számtan, algebra

– A kiterjesztett gyök- és hatványfogalom ismerete. – A logaritmus fogalmának ismerete. – A gyök, a hatvány és a logaritmus azonosságainak alkalmazása konkrét

esetekben probléma megoldása céljából. – Egyszerű exponenciális és logaritmusos egyenletek felírása szöveg

alapján, az egyenletek megoldása, önálló ellenőrzése. – A mindennapok gyakorlatában szereplő feladatok megoldása a valós

számkörben tanult új műveletek felhasználásával. – Számológép értelmes használata a feladatmegoldásokban.


– Trigonometrikus függvények értelmezése, alkalmazása.

– Függvénytranszformációk végrehajtása.

– Exponenciális függvény és logaritmusfüggvény ismerete.

– Exponenciális folyamatok matematikai modelljének megértése.

– Az új függvények ismerete és jellemzése kapcsán a tanulóknak legyen átfogó képük a függvénytulajdonságokról, azok felhasználhatóságáról.

Geometria

– Jártasság a háromszögek segítségével megoldható problémák önálló kezelésében.

– A tanult tételek pontos ismerete, alkalmazásuk feladatmegoldásokban.

126 126/146

– A valós problémákhoz geometriai modell alkotása.

– Hosszúság, szög, kerület, terület kiszámítása.

– Két vektor skaláris szorzatának ismerete, alkalmazása.

– Vektorok a koordináta-rendszerben, helyvektor, vektorkoordináták is-merete, alkalmazása.

– A geometriai és algebrai ismeretek közötti összekapcsolódás elemeinek ismerete: távolság, szög számítása a koordináta-rendszerben, kör és egyenes egyenlete, geometriai feladatok algebrai megoldása.


– Statisztikai mutatók használata adathalmaz elemzésében.

– A valószínűség matematikai fogalma.

– A valószínűség klasszikus kiszámítási módja.

– A mindennapok gyakorlatában előforduló valószínűségi problémákat tudják értelmezni, kezelni.

12. évfolyam


– A kombinatorikai problémához illő módszer önálló megválasztása.

– A gráfok eszközjellegű használata problémamegoldásában.

– Bizonyított és nem bizonyított állítás közötti különbség megértése.

– Feltétel és következmény biztos felismerése a következtetésben.

– A szövegben található információk önálló kiválasztása, értékelése, rende-zése problémamegoldás céljából.

– A szöveghez illő matematikai modell elkészítése.

– A tanulók a rendszerezett összeszámlálás, a tanult ismeretek segítségével tudjanak kombinatorikai problémákat jól megoldani

– A gráfok ne csak matematikai fogalomként szerepeljenek tudásukban, al-kalmazzák ismereteiket a feladatmegoldásban is.

Számtan, algebra

– A kiterjesztett gyök- és hatványfogalom ismerete.

– A logaritmus fogalmának ismerete.

127 127/146

– A gyök, a hatvány és a logaritmus azonosságainak alkalmazása konkrét esetekben probléma megoldása céljából.

– Egyszerű exponenciális és logaritmusos egyenletek felírása szöveg alap-ján, az egyenletek megoldása, önálló ellenőrzése.

– A mindennapok gyakorlatában szereplő feladatok megoldása a valós számkörben tanult új műveletek felhasználásával.

– Számológép értelmes használata a feladatmegoldásokban.


– Trigonometrikus függvények értelmezése, alkalmazása.

– Függvénytranszformációk végrehajtása.

– Exponenciális függvény és logaritmusfüggvény ismerete.

– Exponenciális folyamatok matematikai modelljének megértése.

– A számtani és a mértani sorozat összefüggéseinek ismerete, gyakorlati al-kalmazások.

– Az új függvények ismerete és jellemzése kapcsán a tanulóknak legyen át-fogó képük a függvénytulajdonságokról, azok felhasználhatóságáról.

Geometria

– Jártasság a háromszögek segítségével megoldható problémák önálló keze-lésében.

– A tanult tételek pontos ismerete, alkalmazásuk feladatmegoldásokban.

– A valós problémákhoz geometriai modell alkotása.

– Hosszúság, szög, kerület, terület, felszín és térfogat kiszámítása.

– Két vektor skaláris szorzatának ismerete, alkalmazása.

– Vektorok a koordináta-rendszerben, helyvektor, vektorkoordináták isme-rete, alkalmazása.

– A geometriai és algebrai ismeretek közötti összekapcsolódás elemeinek ismerete: távolság, szög számítása a koordináta-rendszerben, kör és egye-nes egyenlete, geometriai feladatok algebrai megoldása.


– Statisztikai mutatók használata adathalmaz elemzésében.

128 128/146

– A valószínűség matematikai fogalma.

– A valószínűség klasszikus kiszámítási módja.

– Mintavétel és valószínűség.

– A mindennapok gyakorlatában előforduló valószínűségi problémákat tud-ják értelmezni, kezelni.

– Megfelelő kritikával fogadják a statisztikai vizsgálatok eredményeit, lás-sák a vizsgálatok korlátait, érvényességi körét.

Összességében

– A matematikai tanulmányok végére a matematikai tudás segítségével önállóan tudjanak megoldani matematikai problémákat.

– Kombinatív gondolkodásuk fejlődésének eredményeként legyenek képe-sek többféle módon megoldani matematikai feladatokat.

– Fejlődjön a bizonyítási, diszkussziós igényük olyan szintre, hogy az érettségi után a döntési helyzetekben tudjanak reálisan dönteni.

– Feladatmegoldásokban rendszeresen használják a számológépet, elektro-nikus eszközöket.

– Tudjanak a síkban, térben tájékozódni, az ilyen témájú feladatok megol-dásához célszerű ábrákat készíteni.

– A feladatmegoldások során helyesen használják a tanult matematikai szakkifejezéseket, jelöléseket.

– A tanulók váljanak képessé a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára, tö-rekedjenek az önellenőrzésre, legyenek képesek várható eredmények becslésére.

– A helyes érvelésre szoktatással fejlődjön a tanulók kommunikációs kés-zsége.

A középfokú matematikatanulás lezárásakor rendelkezzenek a matematika alap-vető kultúrtörténeti ismereteivel, ismerjék a legnagyobb matematikusok felfede-zéseit, legyen rálátásuk a magyar matematikusok eredményeire.


A tanuló képes

129 129/146

elvégezni alapműveleteket és egész kitevőjű hatványozást racionális számkörben

behelyettesíteni és kiszámolni (géppel) adott (szakmai) képletek értékét megoldani egyszerű szöveges problémákat (következtetés, próbálgatás,

elsőfokú egyenlet) értelmezni relációkat (kisebb, nagyobb), logikai kapcsolatokat (nem,

és/vagy, ha, akkor, is) alkalmazni az egyenes és fordított arányosságot, százalékszámítást használni elemi geometriai fogalmakat és mértékegységeket elvégezni elemi méréseket, geometriai számításokat felismerni szimmetriát, egybevágóságot tájékozódni számegyenesen, derékszögű koordináta rendszerben elismerni műveletsorokat, algoritmusokat értelmezni, ábrázolni a tanultakhoz kapcsolódó grafikonokat, diagramo-

kat, táblázatokat; felismerni a matematika (halmazok, valószínűség, kombinatorika, statisz-

tika, geometria) elemi fogalmait, szakkifejezéseit; megfogalmazni a szakma tanulása során felmerült matematikai jellegű

kérdéseit, problémáit, megoldást keresni ezekre;

új információkat keresni (könyvtárban) interneten


A tanuló képes behelyettesíteni, megbecsülni és kiszámolni (géppel) összetettebb (szak-

mai) képletek értékét matematikailag értelmezni és megoldani szöveges problémákat (következ-

tetés, elsőfokú egyenlet) értelmezni relációkat (kisebb, nagyobb) logikai kapcsolatokat (nem,

és/vagy, ha-akkor, is) alkalmazni az egyenes és fordított arányosságot, százalékszámítást szöve-

ges problémákra is használni és alkalmazni elemi geometriai fogalmakat és mértékegysége-

ket; elvégezni geometriai számításokat felismerni szimmetriát, hasonlóságot, egybevágóságot tájékozódni számegyenesen, derékszögű koordináta rendszerben felismerni műveletsorokat, algoritmusokat értelmezni, ábrázolni a feldolgozott témakörökhöz kapcsolódó grafikono-

kat, diagramokat, táblázatokat felismerni, értelmezni a matematika (halmazok, valószínűség, kombinato-

rika, statisztika, geometria) elemi fogalmait, szakkifejezéseit

130 130/146

megfogalmazni a szakma tanulása során felmerült matematikai jellegű kérdéseit, problémáit, megoldást keresni ezekre

új információkat keresni (könyvtárban) interneten

A vizsga értékelése: %-os hatá-rok Jeles (5) 85%-100% Jó (4) 70%- 84% Közepes (3) 50%- 69% Elégséges (2) 30%- 49% Elégtelen (1) 0%- 29%

Társadalomismeret 9. évfolyam

1. Tájékozódás térben és időben. 2. Magyarország Európában. 3. Az egyén szerepe a történelem, a nemzet sorsának alakításában; hősies-

ség, felelősség, célok és eredmények. 4. A tudás és az iskola szerepe a társadalomban. 5. Egyén és társadalom. Az emberi kultúra jellegzetességei, sokfélesége,

gazdagsága. 6. A média társadalmi, gazdasági, politikai funkciói, eszközei, jellegzetessé-

gei. 7. A modern polgári állam funkciói, intézményei. A demokratikus berendez-

kedés, a hatalommegosztás. 8. A mai magyar állam főbb jellemzői. 9. Írott és tárgyi források, forrástípusok. 10. Az európai és magyar történelem alapvető eseményei (pl. honfoglalás,

1848/49-es szabadságharc) és az eseményekben részt vevő kiemelkedő személyiségek.

11. Nemek és szerepek a történelemben a jelen társadalmában. 12. A társadalmi rétegződés okai, integráció és szegregáció. A társadalmi

mobilizáció. 13. A „vállalkozó” történelmi típusai – térben és időben (hajósok, bankárok,

konkvisztádorok, újítók és gondolkodók, tudósok). . Kultúrák tájban és időben, térben.

14. Szokások, hagyományok: családi, vallási és társadalmi ünnepek. Az ün-nepek szerepe a társadalomban és a családban (rítusok, kultuszok, jeles napok).

15. Hit, vallások, egyházak. Vallások és kultúrák, világvallásoktól a szektá-kig.

131 131/146

16. A munkaerőpiac működése.

10. évfolyam

1. Világmagyarázatok, a világról alkotott kép változásai. 2. A fogyasztói társadalom, a jóléti állam és a világgazdasági válságok. 3. Demográfiai problémák Európában és a világban. 4. A globalizáció és fenntartható fejlődés. 5. A társadalmi együttélést szabályozó normák (pl. erkölcsi szabályok, eti-

kett, iskolai házirend, KRESZ, törvények). 6. A politika világa – a demokratikus politikai berendezkedés.

7. A legfontosabb közgazdasági fogalmak (gazdasági ágazatok, gazdasági szereplők, tőke). Az egyén gazdálkodása, a háztartások gazdálkodása.

8. A legfontosabb pénzügyi ismeretek (bankok, banki szolgáltatások, szám-lák, hitel, kamat, megtakarítás, thm, bankkártyák, valutaárfolyam, jelzá-log).

9. Az Európai Unió. 10. A civil társadalom – érdekvédelem. 11. Természet- és környezetvédelem – Környezettudatos magatartás.

Írásbeli feladatlap értékelése: 0-29 % elégtelen 30-49 % elégséges 50-69 % közepes 70-84 % jó 85-100% jeles

Történelem Vizsgarészek:



100%-85%. jeles 84%-70% jó 69%-50% közepes 49%- 30% elégséges 29%-0%: elégtelen

TÉMAKÖRÖK:

9. osztály

Az őskor és az ókori Kelet

132 132/146

A történelem forrásai. Az első társadalmak. Nők, férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák. A folyamvölgyi kultúrák. A Közel-Keletet egyesítő birodalmak. A földrajzi környezet. Az ókori Kelet kulturális öröksége.

Az ókori Hellász

A polisz kialakulása. Az athéni demokrácia működése. Államformák, államszervezet. A hatalommegosztás formái, szintjei. Spárta. A görög hitvilág, művészet és tudomány. Nagy Sándor birodalma és a hellenizmus.

Az ókori Róma

Róma útja a köztársaságtól a császárságig. A köztársaság és a császárság államszervezte és intézményei. Államformák, ál-lamszervezet. Gazdaság, gazdálkodás, az életmód változásai. A római hitvilág, művészet, a tudomány és a jog. A kereszténység kialakulása, tanításai és elterjedése. A világvallások alapvető tanításai, vallásalapítók, vallásújítók. Pannónia provincia. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása.

A középkor

Róma örökösei: a Bizánci Birodalom, a Frank Birodalom, és a Német-római Bi-rodalom létrejötte. A nyugati és keleti kereszténység. A középkori egyház és az uralkodói hatalom Európában. Nyugat-Európa társadalma és gazdasága a kora középkorban. Az iszlám és az arab hódítás. Vallások szellemi, társadalmi, politikai gyökerei és hatása. Gazdasági fellendülés és a középkori városok születése. A technikai fejlődés feltételei és következményei. A rendiség kialakulása. Nyugat-Európa válsága és fellendülése a XIV–XV. században. A közép- és kelet-európai régió államai. Az Oszmán (Török) Birodalom terjeszkedése. Egyházi és világi kultúra a középkorban. Korok, korstílusok. Itália, a humanizmus és a reneszánsz. Hétköznapi élet a középkorban.

133 133/146

A magyarság története a kezdetektől 1490-ig

A magyar nép eredete, vándorlása, a honfoglalás és a kalandozások kora. Népesség, demográfia (vándorlás, migráció). Árpád-házi uralkodók politikai életpályája (Géza és Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla). A társadalom és a gazdaság változásai a honfoglalástól a XIII. század végéig. A Magyar Királyság, mint jelentős közép-európai hatalom, az Anjouk, Luxem-burgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás korában. A magyar rendi állam és az Oszmán (Török) Birodalom párharca. Társadalmi és gazdasági változások a XIV–XV. század folyamán. A középkori magyar kultúra és művelődés emlékei.

10. osztály

A világ és Európa a kora újkorban

Amerika ősi kultúrái, a nagy földrajzi felfedezések és következményeik. Felfedezők, feltalálók. Függetlenség és alávetettség. A fanatizmus jellemzői és formái. Reformáció és katolikus megújulás. Vallások szellemi, társadalmi, politikai gyökerei és hatásai. Az atlanti hatalmak (Hollandia és Anglia) felemelkedése. Erőforrások és terme-lési kultúrák. Nagyhatalmi küzdelmek a XVII. században és a XVIII. század elején. Kisálla-mok, nagyhatalmak. Az angol polgárháború és a parlamentáris monarchia kialakulása. A hatalom-megosztás formái, szintjei. A francia abszolutizmus és hatalmi törekvések. Közép- és Kelet-Európa a XVI–XVII. században. A tudományos világkép átalakulása.

Magyarország a kora újkorban

A Jagelló-kor. Az ország három részre szakadása. Függetlenség és alávetettség. Várháborúk kora. Békék, háború, hadviselés. A három országrész berendezkedése, mindennapjai. A reformáció és a katolikus megújulás Magyarországon. Az Erdélyi Fejedelemség. Kisállamok, nagyhatalmak. A magyar rendek és a Habsburg-udvar konfliktusai. A török kiűzése Magyarországról. Népesség, társadalom, gazdaság és természeti környezet a XVI–XVII. századi Magyarországon. A Rákóczi-szabadságharc. Egyezmények, szövetségek

134 134/146

Felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás kora

A felvilágosodás. Világkép, eszmék, ideológiák, társadalomkritika. A felvilágosult abszolutizmus. Hatalmi átrendeződés a XVIII. századi Európában. Egyezmények, szövetségek. Az Egyesült Államok létrejötte és alkotmánya. A hatalommegosztás formái, szintjei. A francia forradalom eszméi, irányzatai, hatása. Forradalom, reform és komp-romisszum. A napóleoni háborúk Európája és a Szent Szövetség rendszere. Az ipari forradalom és hatásai. A technikai fejlődés feltételei és következmé-nyei. A XIX. század eszméi. Világkép, eszmék, ideológiák, társadalomkritika.

Az újjáépítés kora Magyarországon

Népesség és természeti környezet: demográfiai változások, az etnikai arányok átalakulása. Népesség, demográfia (vándorlás, migráció). Kisebbség, többség, nemzetiségek. A Magyar Királyság újjászervezése és helye a Habsburg Birodalomban. A felvilágosult abszolutizmus a Habsburg Birodalomban. Társadalmi és gazdasági viszonyok változásai a XVIII. században. A nemzeti ébredés: a kultúra és művelődés változásai.

Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon

Az átalakuló társadalom és gazdaság. Nők és férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák. A reformeszmék kialakulása és terjedése: Széchenyi István programja. Fölzár-kózás, lemaradás. A reformmozgalom kibontakozása. A nemzeti ébredés és a nemzetiségi kérdés. Kisebbség, többség, nemzetiségek. A reformkori művelődés, kultúra. A forradalom és szabadságharc nemzetközi keretei. Az 1848-as forradalom és vívmányai, az áprilisi törvények. Forradalom, reform és kompromisszum. A szabadságharc története. Békék, háború, hadviselés

11. osztály

A nemzetállamok és a birodalmi politika kora

Nemzetállami törekvések Európában (Olaszország, Németország, a balkáni ál-lamok). Az Amerikai Egyesült Államok polgárháborúja és nagyhatalommá válása. Társadalmi és gazdasági változások a centrum országaiban.

135 135/146

Az iparosodás új szakaszának hatásai (társadalom, gondolkodás, életmód, épített és természeti környezet). Technikai fejlődés feltételei és következményei. A munkásság érdekképviseleti és politikai mozgalmai, szervezetei. A modern polgári állam jellegzetességei. Hatalommegosztás formái, színterei. Az Európán kívüli világ változásai a XIX. század második felében: gyarmati függés, a birodalmak versenye a világ újrafelosztásáért. Függetlenség, alávetett-ség, kisállamok, nagyhatalmak.

A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus kora Magyarországon

A szabadságharcot követő megtorlás és önkényuralom A kiegyezés létrejötte és tartalma. Államformák, államszervezet. A kiegyezéshez fűződő viták, a kiegyezés alternatívái. Politikai élet, társadalmi változások és gazdasági fejlődés a dualizmus korában. Fölzárkózás, lemaradás; Népesség, demográfia. Budapest világvárossá válása. A nemzetiségi kérdés alakulása, a zsidó emancipáció. A dualizmus válságjelei. A tudomány és művészet a dualizmus korában. Életmód a századfordulón

Az első világháború és következményei

Az első világháború. Hadviselés. Magyarország az első világháborúban. A februári forradalom és a bolsevik hatalomátvétel. A diktatúra kiépülése Szov-jet-Oroszországban. A háborús vereség következményei Magyarországon: az Osztrák-Magyar Mo-narchia felbomlása, az őszirózsás forradalom, a tanácsköztársaság. Az első világháborút lezáró békerendszer. A trianoni békediktátum. Kisebbség, többség, nemzetiségek. Új államok Közép-Európában. A határon túli magyarság sorsa. Kisállamok, nagyhatalmak

Európa és a világ a két világháború között

Az 1920-as évek politikai és gazdasági viszonyai. Demokráciák és tekintélyuralmi rendszerek Európában a két világháború között. Világkép, eszmék, ideológiák, társadalomkritika. Az olasz fasiszta állam és ideológia jellemzői. A kommunista diktatúra a Szovjetunióban. Az 1929-33-as világgazdasági válság jellemzői és következményei. Az Ameri-kai Egyesült Államok válasza a válságra: a New Deal. A nemzetiszocialista ideológia és a náci diktatúra jellemzői. Tömegtájékoztatás, sajtó, propaganda. A fanatizmus jellemzői és formái. Nemzetközi viszonyok a két világháború között.

136 136/146

A gyarmatok helyzete. Tudomány és művészet a két világháború között. Korok, korstílusok. Életmód és mindennapok a két világháború között. Nők és férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák.

Magyarország a két világháború között

A konszolidáció kezdete folyamata, jellemzői, eredményei és válsága. Állam-formák, államszervezet. A válság és hatása: a belpolitikai élet változásai az 1930-as években. A magyar külpolitika céljai és lehetőségei a két világháború között. Kisállamok, nagyhatalmak. A revízió lépései és politikai következményei Magyarországon. Társadalom és életmód Magyarországon a két világháború között. Szegények és gazdagok világa. Egyenlőség, emancipáció. Tudomány és művészet a két világháború között. Tömegkultúra és -sport. Tömegtájékoztatás, sajtó, propaganda.

A második világháború

A második világháború kitörése. Hadi és diplomáciai események a Szovjetunió elleni német támadásig. Békék, háború, hadviselés. A fordulat a háború menetében. A szövetségesek együttműködése és győzelme. Egyezmények, szövetségek. A második világháború jellemzői. A holokauszt. Magyarország háborúba lépése és részvétele a keleti fronton. Kállay Miklós miniszterelnöksége. A német megszállás és nyilas uralom. Felszabadulás és szovjet megszállás. Háborús veszteségeink. A zsidóüldözés társadalmi, eszmei háttere és holokauszt Magyarországon. A fanatizmus jellemzői és formái.

12. osztály

Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése

A nyugati országok gazdasági és katonai integrációja. Az új világgazdasági rendszer kialakulása. Erőforrások és termelési kultúrák. A szovjet tömb kialakulása, jellemzői. A hidegháborús szembenállás, a kétpólusú világ, a megosztott Európa. Egyez-mények, szövetségek. A gyarmati rendszer felbomlása (India, Kína), a „harmadik világ”. A közel-keleti konfliktusok. Izrael Állam létrejötte, az arab világ átalakulása

Magyarország 1945–1956 között

Magyarország szovjetizálása, a kommunista diktatúra kiépítése, jellemzői. Füg-getlenség és alávetettség.

137 137/146

Az egypárti diktatúra működése a Rákosi-korszakban, valamint a gazdasági élet jellegzetességei. Világkép, eszmék, ideológiák, társadalomkritika. Életmód, életviszonyok, munka, sport, kultúra, szórakozás. Az 1956-os forradalom és szabadságharc okai, háttere, főbb eseményei, jellem-zői, szereplői. Forradalom, reform és kompromisszum.

A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása

Szovjet-amerikai konfliktusok, a versengés és együttműködés formái, területei. Demokrácia és a fogyasztói társadalom nyugaton – diktatúra és hiánygazdaság keleten. A vallások, az életmód (szabadidő, sport, turizmus) és a kulturális szokások (di-vat, zene) változásai a korszakban. A kétpólusú világrend megszűnése: Németország egyesítése, a Szovjetunió és Jugoszlávia szétesése.

A Kádár-korszak

Megtorlás és a konszolidáció. Gazdasági reformok, társadalmi változások a Kádár-korszakban. Életmód és mindennapok, a szellemi- és sportélet. A Kádár-rendszer válsága, a külpolitikai változások és az ellenzéki mozgalmak. A rendszerváltozás „forgatókönyve”, mérlege, nyertesek és vesztesek. Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon a kétpólusú világ időszakában. Népesség, demográfia. A határon túli és a világban szétszóródott magyarság helyzete a kétpólusú világ időszakában.

Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése

Az információs – technikai forradalom és a tudásipar. A globális világgazdaság új kihívásai és ellenmondásai. Technikai fejlődés feltételei és következményei. Erőforrások és termelési kultúrák. A fenntarthatóság dilemmái. A civilizációk, kultúrák közötti ellentétek kiélező-dése. Az egypólusútól a többpólusú világrend felé. A mediatizált világ. A tömegkultúra új jelenségei napjainkban. Tömegtájékozta-tás, sajtó, propaganda. Az Európai Unió alapelvei, intézményei, működése és problémái.

A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon

A posztszocialista régió és Magyarország helyzete, problémái 1990 után. A közjogi rendszer jogállami átalakítása és intézményrendszere 1990 után. Hata-lommegosztás formái, színterei.

138 138/146

A piacgazdaságra való áttérés és az átalakulás ellentmondásai, regionális gazda-sági különbségek. Magyarország euroatlanti csatlakozásának folyamata Fölzárkózás, lemaradás. A társadalmi egyenlőtlenségek és a mobilitás problémái. A magyarországi cigá-nyok (romák). Nők, férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák, szegé-nyek és gazdagok világa. A határon túli magyarság helyzete. Magyarok a nagyvilágban. Kisebbség, több-ség, nemzetiségek.

Társadalmi ismeretek

Családformák a mai világban. Kortárscsoport és ifjúsági szubkultúrák. A helyi társadalom, a civil társadalom és az önkéntesség. Nemzet és nemzetiség. Kulturális és etnikai kisebbségek Magyarországon. Esélyegyenlőtlenség és hátrányos társadalmi helyzet. Társadalmi felelősségvál-lalás és szolidaritás. A nagy ellátórendszerek (egészségügy, társadalom-biztosítás, oktatás) megismerése.

Állampolgári ismeretek

Állampolgári jogok és kötelességek. Magyarország és az Európai Unió politikai intézményrendszere. A magyar és az európai állampolgárság legfontosabb ismérvei. A magyar választási rendszer (országgyűlési és helyhatósági választások). A politikai részvétel formái. A közvetett és a közvetlen demokrácia eszköztára.

Pénzügyi és gazdasági kultúra

Az állam gazdasági szerepvállalása és kapcsolata a gazdaság különböző szerep-lőivel. Az állam bevételei. Az állam stabilizációs, redisztribúciós és tőkealloká-ciós feladatai. A költségvetési és a monetáris politika eszköztára, szerepe a gazdaságpolitikai célok megvalósításában. A pénzpiac működése, megtakarítók és forrásigénylők. A pénzügyi közvetítők helye a nemzetgazdaságban. A vállalkozások helye a nemzetgazdaságban, szerepük a GDP megtermelésében. Vállalkozási formák. Vállalkozások létrehozása és működtetése. A vállalkozá-sok és a piac kapcsolata. Az üzleti terv.

Munkavállalás

A munkaerő és a piac kapcsolata. Munkaerőpiaci elvárások itthon és külföldön.

139 139/146

Szakképzettség. Álláskeresési technikák. Pályakezdés, beilleszkedés a munkahe-lyi közösségbe. Munkajogi alapok. Foglalkoztatási formák. A munkaszerződés tartalma. A munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek (munkaszerződés, bérszámítás, adózás, egészségbiztosítás és nyugdíjbiztosítás, kollektív szerző-dés). A munkaviszony megszűnése, munkanélküli ellátás, álláskeresési támogatás, visszatérés a foglalkoztatásba.

Két tanítási nyelvű szakközépiskola

Vizsgarészek:



100%-85%.: jeles 84%-70%: jó 69%-50%: közepes 49%- 30%: elégséges 29%-0%: elégtelen

TÉMAKÖRÖK:

9. Kny osztály

Az őskor és az ókori Kelet

A történelem forrásai. Az első társadalmak. Nők, férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák. A folyamvölgyi kultúrák. A Közel-Keletet egyesítő birodalmak. A földrajzi környezet. Az ókori Kelet kulturális öröksége.

Az ókori Hellász

A polisz kialakulása. Az athéni demokrácia működése. Államformák, államszervezet. A hatalommegosztás formái, szintjei. Spárta. A görög hitvilág, művészet és tudomány. Nagy Sándor birodalma és a hellenizmus.

Az ókori Róma

140 140/146

Róma útja a köztársaságtól a császárságig. A köztársaság és a császárság államszervezte és intézményei. Államformák, ál-lamszervezet. Gazdaság, gazdálkodás, az életmód változásai. A római hitvilág, művészet, a tudomány és a jog. A kereszténység kialakulása, tanításai és elterjedése. A világvallások alapvető tanításai, vallásalapítók, vallásújítók. Pannónia provincia. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása.

9. osztály

A középkor

Róma örökösei: a Bizánci Birodalom, a Frank Birodalom, és a Német-római Bi-rodalom létrejötte. A nyugati és keleti kereszténység. A középkori egyház és az uralkodói hatalom Európában. Nyugat-Európa társadalma és gazdasága a kora középkorban. Az iszlám és az arab hódítás. Vallások szellemi, társadalmi, politikai gyökerei és hatása. Gazdasági fellendülés és a középkori városok születése. A technikai fejlődés feltételei és következményei. A rendiség kialakulása. Nyugat-Európa válsága és fellendülése a XIV–XV. században. A közép- és kelet-európai régió államai. Az Oszmán (Török) Birodalom terjeszkedése. Egyházi és világi kultúra a középkorban. Korok, korstílusok. Itália, a humanizmus és a reneszánsz. Hétköznapi élet a középkorban.

A magyarság története a kezdetektől 1490-ig

A magyar nép eredete, vándorlása, a honfoglalás és a kalandozások kora. Népesség, demográfia (vándorlás, migráció). Árpád-házi uralkodók politikai életpályája (Géza és Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla). A társadalom és a gazdaság változásai a honfoglalástól a XIII. század végéig. A Magyar Királyság, mint jelentős közép-európai hatalom, az Anjouk, Luxem-burgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás korában. A magyar rendi állam és az Oszmán (Török) Birodalom párharca. Társadalmi és gazdasági változások a XIV–XV. század folyamán. A középkori magyar kultúra és művelődés emlékei.

10. osztály

141 141/146

A világ és Európa a kora újkorban

Amerika ősi kultúrái, a nagy földrajzi felfedezések és következményeik. Felfedezők, feltalálók. Függetlenség és alávetettség. A fanatizmus jellemzői és formái. Reformáció és katolikus megújulás. Vallások szellemi, társadalmi, politikai gyökerei és hatásai. Az atlanti hatalmak (Hollandia és Anglia) felemelkedése. Erőforrások és terme-lési kultúrák. Nagyhatalmi küzdelmek a XVII. században és a XVIII. század elején. Kisálla-mok, nagyhatalmak. Az angol polgárháború és a parlamentáris monarchia kialakulása. A hatalom-megosztás formái, szintjei. A francia abszolutizmus és hatalmi törekvések. Közép- és Kelet-Európa a XVI–XVII. században. A tudományos világkép átalakulása.

Magyarország a kora újkorban

A Jagelló-kor. Az ország három részre szakadása. Függetlenség és alávetettség. Várháborúk kora. Békék, háború, hadviselés. A három országrész berendezkedése, mindennapjai. A reformáció és a katolikus megújulás Magyarországon. Az Erdélyi Fejedelemség. Kisállamok, nagyhatalmak. A magyar rendek és a Habsburg-udvar konfliktusai. A török kiűzése Magyarországról. Népesség, társadalom, gazdaság és természeti környezet a XVI–XVII. századi Magyarországon. A Rákóczi-szabadságharc. Egyezmények, szövetségek

Felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás kora

A felvilágosodás. Világkép, eszmék, ideológiák, társadalomkritika. A felvilágosult abszolutizmus. Hatalmi átrendeződés a XVIII. századi Európában. Egyezmények, szövetségek. Az Egyesült Államok létrejötte és alkotmánya. A hatalommegosztás formái, szintjei. A francia forradalom eszméi, irányzatai, hatása. Forradalom, reform és komp-romisszum. A napóleoni háborúk Európája és a Szent Szövetség rendszere. Az ipari forradalom és hatásai. A technikai fejlődés feltételei és következmé-nyei. A XIX. század eszméi. Világkép, eszmék, ideológiák, társadalomkritika.

Az újjáépítés kora Magyarországon

142 142/146

Népesség és természeti környezet: demográfiai változások, az etnikai arányok átalakulása. Népesség, demográfia (vándorlás, migráció). Kisebbség, többség, nemzetiségek. A Magyar Királyság újjászervezése és helye a Habsburg Birodalomban. A felvilágosult abszolutizmus a Habsburg Birodalomban. Társadalmi és gazdasági viszonyok változásai a XVIII. században. A nemzeti ébredés: a kultúra és művelődés változásai.

Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon

Az átalakuló társadalom és gazdaság. Nők és férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák. A reformeszmék kialakulása és terjedése: Széchenyi István programja. Fölzár-kózás, lemaradás. A reformmozgalom kibontakozása. A nemzeti ébredés és a nemzetiségi kérdés. Kisebbség, többség, nemzetiségek. A reformkori művelődés, kultúra. A forradalom és szabadságharc nemzetközi keretei. Az 1848-as forradalom és vívmányai, az áprilisi törvények. Forradalom, reform és kompromisszum. A szabadságharc története. Békék, háború, hadviselés

11. osztály

A nemzetállamok és a birodalmi politika kora

Nemzetállami törekvések Európában (Olaszország, Németország, a balkáni ál-lamok). Az Amerikai Egyesült Államok polgárháborúja és nagyhatalommá válása. Társadalmi és gazdasági változások a centrum országaiban. Az iparosodás új szakaszának hatásai (társadalom, gondolkodás, életmód, épített és természeti környezet). Technikai fejlődés feltételei és következményei. A munkásság érdekképviseleti és politikai mozgalmai, szervezetei. A modern polgári állam jellegzetességei. Hatalommegosztás formái, színterei. Az Európán kívüli világ változásai a XIX. század második felében: gyarmati függés, a birodalmak versenye a világ újrafelosztásáért. Függetlenség, alávetett-ség, kisállamok, nagyhatalmak.

A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus kora Magyarországon

A szabadságharcot követő megtorlás és önkényuralom A kiegyezés létrejötte és tartalma. Államformák, államszervezet. A kiegyezéshez fűződő viták, a kiegyezés alternatívái. Politikai élet, társadalmi változások és gazdasági fejlődés a dualizmus korában. Fölzárkózás, lemaradás; Népesség, demográfia. Budapest világvárossá válása.

143 143/146

A nemzetiségi kérdés alakulása, a zsidó emancipáció. A dualizmus válságjelei. A tudomány és művészet a dualizmus korában. Életmód a századfordulón

Az első világháború és következményei

Az első világháború. Hadviselés. Magyarország az első világháborúban. A februári forradalom és a bolsevik hatalomátvétel. A diktatúra kiépülése Szov-jet-Oroszországban. A háborús vereség következményei Magyarországon: az Osztrák-Magyar Mo-narchia felbomlása, az őszirózsás forradalom, a tanácsköztársaság. Az első világháborút lezáró békerendszer. A trianoni békediktátum. Kisebbség, többség, nemzetiségek. Új államok Közép-Európában. A határon túli magyarság sorsa. Kisállamok, nagyhatalmak

Európa és a világ a két világháború között

Az 1920-as évek politikai és gazdasági viszonyai. Demokráciák és tekintélyuralmi rendszerek Európában a két világháború között. Világkép, eszmék, ideológiák, társadalomkritika. Az olasz fasiszta állam és ideológia jellemzői. A kommunista diktatúra a Szovjetunióban. Az 1929-33-as világgazdasági válság jellemzői és következményei. Az Ameri-kai Egyesült Államok válasza a válságra: a New Deal. A nemzetiszocialista ideológia és a náci diktatúra jellemzői. Tömegtájékoztatás, sajtó, propaganda. A fanatizmus jellemzői és formái. Nemzetközi viszonyok a két világháború között. A gyarmatok helyzete. Tudomány és művészet a két világháború között. Korok, korstílusok. Életmód és mindennapok a két világháború között. Nők és férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák.

Magyarország a két világháború között

A konszolidáció kezdete folyamata, jellemzői, eredményei és válsága. Állam-formák, államszervezet. A válság és hatása: a belpolitikai élet változásai az 1930-as években. A magyar külpolitika céljai és lehetőségei a két világháború között. Kisállamok, nagyhatalmak. A revízió lépései és politikai következményei Magyarországon. Társadalom és életmód Magyarországon a két világháború között. Szegények és gazdagok világa. Egyenlőség, emancipáció. Tudomány és művészet a két világháború között.

144 144/146

Tömegkultúra és -sport. Tömegtájékoztatás, sajtó, propaganda.

A második világháború

A második világháború kitörése. Hadi és diplomáciai események a Szovjetunió elleni német támadásig. Békék, háború, hadviselés. A fordulat a háború menetében. A szövetségesek együttműködése és győzelme. Egyezmények, szövetségek. A második világháború jellemzői. A holokauszt. Magyarország háborúba lépése és részvétele a keleti fronton. Kállay Miklós miniszterelnöksége. A német megszállás és nyilas uralom. Felszabadulás és szovjet megszállás. Háborús veszteségeink. A zsidóüldözés társadalmi, eszmei háttere és holokauszt Magyarországon. A fanatizmus jellemzői és formái.

12. osztály

Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése

A nyugati országok gazdasági és katonai integrációja. Az új világgazdasági rendszer kialakulása. Erőforrások és termelési kultúrák. A szovjet tömb kialakulása, jellemzői. A hidegháborús szembenállás, a kétpólusú világ, a megosztott Európa. Egyez-mények, szövetségek. A gyarmati rendszer felbomlása (India, Kína), a „harmadik világ”. A közel-keleti konfliktusok. Izrael Állam létrejötte, az arab világ átalakulása

Magyarország 1945–1956 között

Magyarország szovjetizálása, a kommunista diktatúra kiépítése, jellemzői. Füg-getlenség és alávetettség. Az egypárti diktatúra működése a Rákosi-korszakban, valamint a gazdasági élet jellegzetességei. Világkép, eszmék, ideológiák, társadalomkritika. Életmód, életviszonyok, munka, sport, kultúra, szórakozás. Az 1956-os forradalom és szabadságharc okai, háttere, főbb eseményei, jellem-zői, szereplői. Forradalom, reform és kompromisszum.

A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása

Szovjet-amerikai konfliktusok, a versengés és együttműködés formái, területei. Demokrácia és a fogyasztói társadalom nyugaton – diktatúra és hiánygazdaság keleten. A vallások, az életmód (szabadidő, sport, turizmus) és a kulturális szokások (di-vat, zene) változásai a korszakban. A kétpólusú világrend megszűnése: Németország egyesítése, a Szovjetunió és Jugoszlávia szétesése.

145 145/146

A Kádár-korszak

Megtorlás és a konszolidáció. Gazdasági reformok, társadalmi változások a Kádár-korszakban. Életmód és mindennapok, a szellemi- és sportélet. A Kádár-rendszer válsága, a külpolitikai változások és az ellenzéki mozgalmak. A rendszerváltozás „forgatókönyve”, mérlege, nyertesek és vesztesek. Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon a kétpólusú világ időszakában. Népesség, demográfia. A határon túli és a világban szétszóródott magyarság helyzete a kétpólusú világ időszakában.

Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése

Az információs – technikai forradalom és a tudásipar. A globális világgazdaság új kihívásai és ellenmondásai. Technikai fejlődés feltételei és következményei. Erőforrások és termelési kultúrák. A fenntarthatóság dilemmái. A civilizációk, kultúrák közötti ellentétek kiélező-dése. Az egypólusútól a többpólusú világrend felé. A mediatizált világ. A tömegkultúra új jelenségei napjainkban. Tömegtájékozta-tás, sajtó, propaganda. Az Európai Unió alapelvei, intézményei, működése és problémái.

A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon

A posztszocialista régió és Magyarország helyzete, problémái 1990 után. A közjogi rendszer jogállami átalakítása és intézményrendszere 1990 után. Hata-lommegosztás formái, színterei. A piacgazdaságra való áttérés és az átalakulás ellentmondásai, regionális gazda-sági különbségek. Magyarország euroatlanti csatlakozásának folyamata Fölzárkózás, lemaradás. A társadalmi egyenlőtlenségek és a mobilitás problémái. A magyarországi cigá-nyok (romák). Nők, férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák, szegé-nyek és gazdagok világa. A határon túli magyarság helyzete. Magyarok a nagyvilágban. Kisebbség, több-ség, nemzetiségek.

Társadalmi ismeretek

Családformák a mai világban. Kortárscsoport és ifjúsági szubkultúrák. A helyi társadalom, a civil társadalom és az önkéntesség. Nemzet és nemzetiség. Kulturális és etnikai kisebbségek Magyarországon. Esélyegyenlőtlenség és hátrányos társadalmi helyzet. Társadalmi felelősségvál-lalás és szolidaritás.

146 146/146

A nagy ellátórendszerek (egészségügy, társadalom-biztosítás, oktatás) megisme-rése.

Állampolgári ismeretek

Állampolgári jogok és kötelességek. Magyarország és az Európai Unió politikai intézményrendszere. A magyar és az európai állampolgárság legfontosabb ismérvei. A magyar választási rendszer (országgyűlési és helyhatósági választások). A politikai részvétel formái. A közvetett és a közvetlen demokrácia eszköztára.

Pénzügyi és gazdasági kultúra

Az állam gazdasági szerepvállalása és kapcsolata a gazdaság különböző szerep-lőivel. Az állam bevételei. Az állam stabilizációs, redisztribúciós és tőkealloká-ciós feladatai. A költségvetési és a monetáris politika eszköztára, szerepe a gazdaságpolitikai célok megvalósításában. A pénzpiac működése, megtakarítók és forrásigénylők. A pénzügyi közvetítők helye a nemzetgazdaságban. A vállalkozások helye a nemzetgazdaságban, szerepük a GDP megtermelésében. Vállalkozási formák. Vállalkozások létrehozása és működtetése. A vállalkozá-sok és a piac kapcsolata. Az üzleti terv.

Munkavállalás

A munkaerő és a piac kapcsolata. Munkaerőpiaci elvárások itthon és külföldön. Szakképzettség. Álláskeresési technikák. Pályakezdés, beilleszkedés a munkahe-lyi közösségbe. Munkajogi alapok. Foglalkoztatási formák. A munkaszerződés tartalma. A munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek (munkaszerződés, bérszámítás, adózás, egészségbiztosítás és nyugdíjbiztosítás, kollektív szerző-dés). A munkaviszony megszűnése, munkanélküli ellátás, álláskeresési támogatás, visszatérés a foglalkoztatásba.

tartalom - dszcirinyi.hu · 7 7/146 a közismereti tantárgyak témakörei a 2013. szeptember 1....

Documents