tartamos erdŐgazdÁlkodÁs, a mÚlt És a jÖvŐ
DESCRIPTION
Apácai-Csere János Kar Győr, 2009. december 4. TARTAMOS ERDŐGAZDÁLKODÁS, A MÚLT ÉS A JÖVŐ. Prof. Dr. Lett Béla Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Erdővagyon-gazdálkodási Intézet. Erdővagyon-gazdálkodási Intézet. Erdőrendezéstani Tanszék, - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
TARTAMOS ERDŐGAZDÁLKODÁS, TARTAMOS ERDŐGAZDÁLKODÁS,
A MÚLT ÉS A JÖVŐ A MÚLT ÉS A JÖVŐ
Prof. Dr. Lett BélaProf. Dr. Lett Béla
Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet
Apácai-Csere János Kar
Győr, 2009. december 4.
Erdővagyon-gazdálkodási Erdővagyon-gazdálkodási IntézetIntézet
Erdőrendezéstani Tanszék,
Erdészeti Politikai és Ökonómiai Tanszék Szaktárgyak: Erdőbecsléstan - Faterméstan - Erdőrendezés Erdészeti jog és igazgatás - Erdészeti politika Erdészeti szervezés és vezetés - Erdészeti
Kereskedelem Erdészeti ökonómia - Erdészeti számvitel és
pénzgazdálkodás - Erdő- és kárérték számítás Erdészeti informatika - Erdővagyon-gazdálkodás
Naturális – jogi – gazdasági szabályozás
Az erdővagyon-gazdálkodás Az erdővagyon-gazdálkodás sajátosságai, sajátosságai, a tartamossága tartamosság
• Az erdőgazdálkodás önálló, speciális nemzetgazdasági ágAz erdőgazdálkodás önálló, speciális nemzetgazdasági ág
• A termelési ciklus időtartama nagyon hosszú, 25-120 évA termelési ciklus időtartama nagyon hosszú, 25-120 év
• A befektetés kiadásai, az újratermelés költségei csak A befektetés kiadásai, az újratermelés költségei csak évtizedekkel később realizálódnakévtizedekkel később realizálódnak
• Az emberi tevékenység és a biológiai folyamatok Az emberi tevékenység és a biológiai folyamatok összefonódnak (őstermelés)összefonódnak (őstermelés)
• A gazdálkodásban elkövetett hiba kijavításához nagyon A gazdálkodásban elkövetett hiba kijavításához nagyon hosszú idő szükségeshosszú idő szükséges
• A 10 vagy 20 év múlva esedékes hozam jelen pillanatig A 10 vagy 20 év múlva esedékes hozam jelen pillanatig megtermett része már a jelenben is kivehető megtermett része már a jelenben is kivehető (gyors nyereség, jövőben helyrehozhatatlan kár)(gyors nyereség, jövőben helyrehozhatatlan kár)
Az erdővagyon-gazdálkodás Az erdővagyon-gazdálkodás sajátosságai, sajátosságai, a tartamossága tartamosság
• Termékszerkezet változás csak egy teljes termelési ciklus után lehetséges. (a társadalmi és piaci hatások kevésbé érvényesülnek)
• Az erdő a föld ökológiai egyensúlyában döntő szerepet játszik.
• Az erdő szűkebb, tágabb környezetben szociális és védelmi szerepet tölt be.
• Az erdő és az újratermelhető, környezetbarát fa rendszer haszna és hasznosítása.
• Zárt szén-ciklusa révén enyhíti a CO2 kibocsájtás
(pótlólagos hasznosítás)
Az erdő, a fakészlet és Az erdő, a fakészlet és a lakosság alakulása a a lakosság alakulása a
Világban és MagyarországonVilágban és MagyarországonEurópában és Magyarországon a népesség stagnál, csökken, az erdőterület növekszik, a fafelhasználás növekedése mérséklődik.
A Föld lakossága, erdőterülete és fafogyasztása (Forrás: EFI News 1996)
Magyarország lakossága, erdőterülete és fakitermelése (Forrás: KSH, MGSZH).
Lakosság
Erdőterület, ha
Fakitermelés,
m3
0
2
4
6
8
10
12
1980 1985 1990 1995 2000 2005 2008
Mil
ló e
gy
sé
g
A fafelhasználás helyzeteA fafelhasználás helyzete
= Er ősség = Megfelel = Gyengeség
Használat ésújrafelhasználás
Energiafogyasztás
Megmunkálás,egészségre károshatások
Nyersanyagbeszerzés
Megujjúlás,tartalékok
FA MŰANYAG ALUMINIUM ACÉL BETON
A fafeldolgozás megújuló nyersanyagot, fejlett feldolgozási technikát használ, viszonylag alacsony energiaigénnyel. Az egészségre ártalmatlan termék, életciklusának lejártával újra hasznosítható és környezeti terhelés nélkül megszüntethető.
Környezeti szempontok alapján a fatermékek egyértelmű előnyöket mutatnak a konkurens termékekkel szemben:
Fatermék helyettesítő iparágak környezeti szempontú összehasonlítása
(Forrás: Jaakko Pöyry Consulting, 1998)
Kitekintés EurópáraKitekintés Európára
Európa országainak erdősültsége tulajdonviszonyok szerinti bontásban
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
Fin
nors
zág
Szl
ovén
ia
Své
dors
zág
Ész
tors
zág
Aus
ztria
Letto
rszá
g
Szl
ovák
ia
Por
tugá
lia
Luxe
mbu
rg
Cse
hors
zág
Ola
szor
szág
Litv
ánia
Ném
etor
szág
Leng
yelo
rszá
g
Spa
nyol
orsz
ág
Gör
ögor
szág
Fra
ncia
orsz
ág
Bel
gium
Mag
yaro
rszá
g
Cip
rus
Nag
y-B
ritan
nia
Dán
ia
Hol
land
ia
Íror
szág
EU
átla
g
EU
(15
) á
tlag
Nor
végi
a
Svá
jc
Tartósan állami
Privatizác iós folyamat része
Közösségi
Magán
Az erdőterület tulajdoni megoszlása
Magyarország helyzeteMagyarország helyzete
-100
-80
-60
-40
-20
0
20
40
60
80
100
%
1970 1998 1946 1938 1885 1990 2004
Közösségi
Állami
Társasági
Egyéni használat
Működésképtelen
Forrás: Lett B.- Mészáros K. 2004
Magyarország helyzete, Magyarország helyzete, az erdőterület változásaaz erdőterület változása
Az erdőterület
csökkenése és
növekedése
év 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800
ezer ha 4000
3000
2000
1000
2200
DivatfafajokFenyő, Nemesnyár, Akác, Tölgy
Tartamosság, tartamos Tartamosság, tartamos erdőgazdálkodás erdőgazdálkodás –– MÚLT MÚLT
A tartamosság az erdészeti üzem azon képessége, amellyel tartós, optimális fahasználatot, immateriális szolgáltatásokat és egyéb javak használatát teszi lehetővé mind a jelen, mind a jövő generációi számára (Speidel, 1984)
Az erdő tartamosságának biztosítása, az erdővagyon védelme érdekében Magyarországon több mint 100 éve létezik erdészeti szakigazgatás.
Az erdészeti üzemtervezés már 200 éve jelen van és alapját képezi a tartamos erdőgazdálkodásnak.
Eleinte a tartamosság definiálása során a materiális elemeket vették csak figyelembe, a tartamosság valamely teljesítmény állandóságára (fahozamok, fakitermelés és pénzhozamok tartamossága) vonatkozott.
Később jelentkezett az igény, hogy a fogalmat immateriális elemekre is kiterjesszék.
A tartamosságnál óhatatlanul konfliktus helyzetek alakulnak ki. A rövid-, közép-, hosszú távú előnyök, érdekek, illetve a társadalom és az egyén érdekei nem mindig esnek egybe. (Niesslein, 1985)
Tartamosság, tartamos Tartamosság, tartamos erdőgazdálkodás erdőgazdálkodás –– MÚLT MÚLT
A tartamosság nem gazdasági cél, hosszú időtartamra irányuló üzemi, gazdasági tevékenység alapelve, függetlenül attól, hogy milyen célt követ.
Statikus Dinamikus Naturális Erdőterület nagysága Erdőtelepítés nagysága Fakészlet nagysága Fanövedék, fahozam
nagysága Pénzügyi Fakészlet értéke Fahozam értéke Erdészeti üzem
vagyona Értékgyarapodás
Tőkeérték Pénzhozamok (bevétel, jövedelem)
Mennyiségi
Minőségi
Biodiverzitás Védőhatás, üdülőhatás Egyéb immateriális
szolgáltatások
Naturális – Pénzügyi
Az erdőgazdálkodás eredménye a kezelt vagyonhoz képest elenyésző
Az erdőgazdálkodásban hatalmas vagyont kell fenntartani.
A növedék egy részét hasznosíthatjuk.
Forrás: MGSZH
Erdőterület Fakészlet Növedék Erdőérték Eredmény
eha M m3 M m3 Mrd Ft Mrd Ft
Állomány 2000 340 12 2000 Bev. -60 Kiad. -58
Véghasználat 20 5 7 50
T.-2
F/Á (%) 1 1,5 60 2,5 3
Tartamosság – Tartamosság – JELENJELEN
Az erdőgazdálkodás állományi és
forgalmi jellemzői
Terület Élőfa-készlet
Folyó- növedék
Fakitermelési lehetőség
Véghasználat Fafaj
Ezer ha Millió m3 Ezer m3 Ezer m3 Ezer ha Ezer m3 Ezer ha
Tölgy 352 82,8 2 455 1 596 4,5 747 1,99
Bükk 103 39,1 878 759 1,3 461 0,96
Csertölgy 189 42,5 946 1 336 4,1 710 2,48
Egyéb keménylomb 172 32,2 952 678 2,5 230 1,42
Akác 352 39,2 2 472 2 385 11,7 1 143 6,23
Nyár 158 21,0 1 282 1 438 6,3 1 105 5,41
Egyéb lágylomb 93 18,9 771 494 1,7 166 1,00
Fenyő 239 49,6 1 955 502 1,5 300 0,84
Összesen 1658 352,2 11 711 9 190 33,6 4 862 20,32
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
Folyó növedék
(m3)
Élőfa-készlet
(m3)
Faki-termelés
(m3)
Faki-termelés
(ha)
Véghasz-nálat(m3)
Véghasz-nálat(ha)
Terület
(ha)
Fenyő
Egyéb lágylomb
Nyár
Akác
Egyéb keménylomb
Cser
Bükk
Tölgy
Az erdőgazdálkodás Az erdőgazdálkodás két lehetséges céljakét lehetséges célja
ESA – Európai (nemzeti) számlák rendszere – gazdasági haszon
Forrás: Eurostat 2000
Cél a FAELLÁTÁS Nem cél a FAELLÁTÁS
Erdőgaz-dálkodás jellege
Művelt (Mester-séges)
Művelt (Termé-szetes)
Nem –művelt
Sarj
Nem művelt Termé-szetes
(őserdők)
Védő erdők Erdő rezer-
vátum
Védelmi erdők - Védett erdők
Növedék (naturális)
Termelt Részben termelt
A termé-szetes
növedék nem termék
Nem megújít-
ható klimax erdők,
Növedék nincs
Korlátozott termelés,
természetes növedék
Nincs, ill. csökkenő
természetes növedék
Csökkenő növedék,
Érték-vesztés
A többcélú erdőgazdálkodás a hasznok ötvözése
Fenntartható fejlődés Fenntartható fejlődés értelmezéseértelmezése
A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács jelentése a A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács jelentése a magyar társadalomnakmagyar társadalomnak
A Tanács kinyilvánította, hogy alapvető változtatásokra van szükség a jövő érdekében. E változtatások közös alapja: Felülemelkedés az egyéni, rövid távú érdekeken, A társadalom által vallott értékek egyensúlyának megteremtése, Az összefüggésekben gondolkodás, amely szerint az életünket kísérő problémák összefonódtak
A társadalom egyetértésének kialakítása, a társadalom csak annyit vehet el a környezetétől, amennyit a természetes folyamatok képesek újratermelni; A társadalomban uralkodó viszonyok újragondolása az igazságosság, a kölcsönös egymásért való felelősség, a megértés, a békesség, az együttműködés,a befogadás jegyében.
Fenntartható fejlődés Fenntartható fejlődés értelmezéseértelmezése
• Kevesen értik a fenntarthatóság fogalmát, még a kérdéskörrel foglakozók között is heves vitákat folynak a fenntartható fejlődés értelmezéséről és megvalósíthatóságáról.
• a KSH által megkérdezettek
26%-a azonosította a fenntartható fejlődést a folytonos gazdasági növekedéssel,
22%-a az emberek anyagi jólétének folyamatos gyarapodásával
A megkérdezettek ötöde vélte úgy, hogy a fenntartható fejlődés a ma és a jövő generációk szükségleteinek kielégítése,
16%-a, hogy a társadalmi ellátó rendszerek,
7%-a pedig, hogy a természeti erőforrások megőrzése.
Fenntartható fejlődés Fenntartható fejlődés értelmezéseértelmezése
Nyilvánvaló, hogy semmi sem lehet fenntartható, fennmaradó a környezet állandó változása miatt.
A fenntarthatóság egy olyan viszonyrendszert, kultúrát jelent, amelyben az emberek egymás közötti és a természetes környezetükkel való viszonya megteremti a harmónia lehetőségét. A fenntarthatóság kifejezés ezért nem az időre, hanem a fejlődés módjára vonatkozik
„A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket”(Herman Daly)
„A fenntartható fejlődés a folytonos szociális jól-lét megvalósítása, anélkül hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk.”
Az erdőgazdálkodás Az erdőgazdálkodás helyzetehelyzete
Az erdőgazdálkodás megítélése az utóbbi években lassan változik: felértékelődik az erdők környezeti és jóléti funkciója (és már nem aszerint kell értékelni, hogy a teljesítmény mindössze a hazai gazdaság 0,1%-át adja)
A hazai erdők nettó szénelnyelők, évente mintegy 4-5 millió tonna szén-dioxidot kötnek meg.
Magyarország összes földterületének több mint egyötöde (2 millió hektár) az erdőgazdálkodásba bevont terület, amelynek 94%-át (1,9 millió hektárt) borítja faállomány. Ez utóbbi területet alapul véve az ország erdősültsége 20,3%-os.
Az évi növedékből – amely 13,2 millió köbméter – az erdőtervek szerinti maximális kitermelési lehetőség 10,2 millió köbméter. Ebből 6,6 millió bruttó köbmétert termeltek ki a 2007-es évben, ami az éves kitermelési lehetőségek 65% a. Ez a tartamos gazdálkodás feltételeinek megfelel. Az állami tulajdonú erdőkben folyó gazdálkodás szakmai színvonala megfelelő, a magán-és a közösségi tulajdonban lévő területek gazdálkodása azonban kívánnivalót hagy maga után. (300 ezer fős erdőtulajdonosi körből áll, nagyon különböző érdekeltséggel)
Erőforrás-fogyasztás és Erőforrás-fogyasztás és vagyonvagyon
Fakitermelés: 2007-ben 6609 ezer köbméter bruttó, és 5640 ezer köbméter nettó fatömeg került kitermelésre, aminek az egyik felét fagyártmányként, a másik felét tűzifaként használták fel. A kitermelésnek ez a szintje nem veszélyezteti a tartamos erdőgazdálkodást.
Faállomány vagyon: A faállományok összesített fatérfogata az elmúlt években is gyarapodott: a 2007. január 1-jei állapot szerint 347 millió köbmétert tesz ki. Az élőfa-készlet anyagi értéke több mint 1000 milliárd forint.
Ásványvagyon: Magyarország az ipari célú, gazdaságosan kitermelhető ásványvagyon tekintetében gyenge adottságokkal rendelkezik. 2007-ben kőolajból még 17,4 millió tonna, földgázból 57,7, feketekőszénből 198,7, barnakőszénből 168,3, lignitből 2902,4, mangánércből 3,1, bauxitból 39,1 millió tonna állt gazdaságosan rendelkezésre. A legjelentősebb a legnagyobb környezeti kockázattal felhasználható lignitvagyon.
Élővilág-élőlényekÉlővilág-élőlények
Az erdő:Magyarország erdőterületein nagyobbrészt lombos
fafajokból álló, elegyes erdőtársulások találhatók. (A lombos 87,9%, fenyő 12,1%)
Az őshonosnak tekinthető fafajú erdőállományok aránya meghaladja az 57%-ot. Az idegenhonos erdőállományok közül az akácosok 23%, a nemesnyárasok 7%-ot borítanak, elsősorban az Alföldön.
Az erdők egészségi állapotának folyamatos figyelemmel kísérését, az erdőkben keletkezett károk országos szintű becslését, az erdőket érő hatások és az erdei ökoszisztémákban bekövetkező változások közötti kapcsolat vizsgálatát, a károsítók elszaporodásának előrejelzését és az ellenük való védekezés megszervezését az Erdővédelmi Mérő-és Megfigyelő Rendszer (EMMRE) biztosítja.
(az erdők egészségi állapota 1990 és 2007 között ingadozott, összességében kis mértékben romlott )
AgrárgazdaságAgrárgazdaság
Használjuk ésszerűen amink van:
Az agrárgazdaságon belül az erdőgazdálkodást elsősorban a társadalom jobb környezeti feltételeit biztosító szolgáltatóként kell kezelni. Tovább kell növelni az ország erdősültségét, a honos fafajokból álló erdőtársulások kiterjedését. Megfelelő szabályozással az erdőbirtokosságokat is a lehető legmagasabb ökoszisztéma-szolgáltatást nyújtó erdőtársulások kialakítására kell ösztönözni.
Az agrárgazdaság sorsa elválaszthatatlan az éghajlat alakulásától. A jelenleg jó adottságúnak mondott, de rosszul kihasznált agrárpotenciált a gondos használat felé kell közelíteni, mert az egyébként is kiszámíthatatlan időjárási körülmények még jobban sújtják majd a gazdálkodókat. Ezért fel kell készülni az időjárási szélsőségekre adandó válaszokkal, elsősorban a károk megelőzése, a termékszerkezet-váltás, a technológiaváltás területén.
A jelenlegi erdő az elődeink történelmi „aprómunkájának” eredménye. Amit ma élvezünk, az elődeink, embertársaink és a környezet együttműködésének eredménye – a múltnak köszönhetjük.
Az Európai Gazdasági és Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye:Szociális Bizottság véleménye:
Fenntartható fejlődés, az erdőgazdálkodásban az Fenntartható fejlődés, az erdőgazdálkodásban az éghajlatváltozás tükrébenéghajlatváltozás tükrében
Erdőgazdálkodásban hosszú távú stratégiákra van szükségAz EU erdőállománya egyre növekszik. Az erdő és a fa az óceánok
után a szén legfontosabb elnyelője, emellett a fa alapú termékek a nem megújuló erőforrásokból készülő termékeket is helyettesítik.
Jelenleg az erdőfelújítási módszerekre, így többek közt a fafajok megválasztására kell különös figyelmet fordítani. Mivel a klimatikus körülmények viszonylag rövid időn belül nagy valószínűséggel jelentősen megváltoznak, Európai erdei érzékenyebbé válnak majd a rovarkárosításra.
Az erdőknek fontos szerep jut Európa természetes ökoszisztémájának stabilizálásában, és fenntartásuknak döntő hatása lesz a kontinens természetes és természetszerű ökoszisztémáinak stabilitására.
Fenntartható fejlődés, az Fenntartható fejlődés, az erdőgazdálkodásban az erdőgazdálkodásban az
éghajlatváltozás tükrébenéghajlatváltozás tükrében
A tartamos erdőgazdálkodásnak köszönhetően az EU erdőpotenciálja folytonosan növekszik. A fa mint megújuló természeti erőforrás építőanyagként és energiahordozóként való forgalmazása gondoskodik a szén-dioxid hatékony megkötéséről az erdőkben és az erdei termékekben, amelyek elnyelik a szén-dioxidot, ráadásul helyettesíthetik a nem megújuló erőforrásokon alapuló nyersanyagokat.
A gazdaságilag fenntartható erdőgazdálkodás elengedhetetlen az EU területén fekvő, magán- és állami tulajdonban lévő erdők szakszerű fenntartásához és egészségének megőrzéséhez. Az EU-nak az erdőgazdálkodást minden jogalkotási lépésében önálló gazdasági ágként kell tisztelnie, és mindig meg kell fontolnia a következményeket, nehogy akaratlanul is kontraproduktív jogszabályok szülessenek.
Az EGSZB úgy véli, hogy a fa mint erőforrás termelését és használatát fokozni kell, és hogy az erdők klímaváltozás fékezésében betöltött szerepének nagyobb súlyt kell tulajdonítani. Az a véleménye, hogy fontos az erdősítések mértékének növelése, mind az EU-ban, mind globális szinten. Ezt az EU fejlesztési politikájának is központi elemévé kell tenni.
Fenntartható Fenntartható erdőgazdálkodáserdőgazdálkodás
Az erdő gyarapítása beillik a multifunkcionális erdőgazdálkodás szorgalmazásába, ez a jelentős beruházás az erdőgazdálkodásban finanszírozási nehézséget okoz.
Az erdőtelepítések alapvetően az agrárium túltermelési és gazdaságossági problémáit mérséklik, az össztársadalmi igényeket szolgálják, így a többletterhek vállalásában mindnyájunknak részt kell venni
Fenntartható fejlődésFenntartható fejlődés
Az erdei életközösségek nélkülözhetetlen fennmaradása, védőhatása és termékei (hozamai) biztosítása érdekében szükséges az erdő szakszerű kezelése és a károsító hatásoktól, a túlzott használattól és igénybevételtől való megóvása, az élettelen környezet, a mikroorganizmusok, a gomba-, növény- és állatvilág sokféleségének, az erdei életközösség dinamikus és természetes egységének megőrzése. Az erdő fenntartása, gyarapítása és védelme az egész társadalom érdeke, az erdő fenntartója által biztosított közérdekű szolgáltatásai minden embert megilletnek, ezért az erdővel csak a közérdekkel összhangban szabályozott módon lehet gazdálkodni. (2009. XXXVII. Törvény)
A fenntartható erdőgazdálkodás során a legfontosabb közérdekű feladat az erdők változatosságának megőrzése, az erdők fenntartása, felújítása és védelmi, valamint közjóléti szolgáltatások biztosítása.
Különleges rendeltetésű Különleges rendeltetésű erdők növekedéseerdők növekedése
010
2030
4050
6070
8090
%-o
s m
eg
oszlá
s
0
100
200
300
400
500
600
700
800
Fatermesztéstszolgáló
Különlegesrendeltetésű
K-terület
A Natura 2000 program újabb jelentős módosítást jelent.
A fakészlet változás
0
100
200
300
400
1980 1985 1990 1995 2000 2005
Br.
m3
Különlegesrendeltetés
Faanyagtermelést szolgáló
A bruttó folyónövedék változás
02468
101214
1980 1985 1990 1995 2000 2005
Br.
m3
Különlegesrendeltetés
Faanyagtermeléstszolgáló
Különleges rendeltetésű Különleges rendeltetésű erdők növekedéseerdők növekedése
A fakészlet és folyónövedék A fakészlet és folyónövedék összetétele hosszú távonösszetétele hosszú távon
30 éves véghasználati lehetőség (1996 - 2006)
0
100
200
300
400
e.h
a
Terület
Kitermelhető fakészlet
1996-2005 2006-2015 2016-2025 2026-2035 0
20
40
60
80
100
120
mil
lió
m3
1996-F K
2006-F K
1996-2005 2006-2015 2016-2025 2026-2035
Az átalakító üzemmód a számításokat módosítani fogja
A fakészlet és a bruttó A fakészlet és a bruttó fakitermelés alakulásafakitermelés alakulása
0
5
10
15
20
25
30
35
1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005
0
1
2
3
4
5
6
7
8
Terület - előírás Terület - teljesítés
Fatérfogat - előírás Fatérfogat - teljesítés
ezer ha millió br m3
Forrás: MGSZH
Véghasználati terület és fakitermelés,lehetőség és teljesítése
Fenntarthatóság Fenntarthatóság –– JÖVŐ, 30 évJÖVŐ, 30 év
A harminc éven belül vágásérett állományok területe és fakészlete fafaj(csoport)ok szerint, –faanyagtermelést szolgáló erdő
2006–2015 2016–2025 2026–2035
évek között vágásérett állományok Fafaj
e. ha e. m3 e. ha e. m3 e. ha e. m3
Tölgy, Bükk 33 14 123 31 13205 28 12 413
Akác 83 16 932 98 19 330 96 16 558
Egyéb kemény lomb 42 13 064 35 11629 28 9 310
Nemes nyár 37 7 331 39 6 641 18 2 655
Egyéb lágy lomb 17 4 978 20 7 103 20 6 795
Fenyő 14,3 4133 24 8 312 36 13 451
Összesen 225 60 561 248 66 220 226 61 185
A harminc éven belül vágásérett állományok területe és fakészlete fafaj(csoport)ok szerint, különleges rendeltetésű erdő
2006–2015 2016–2025 2026–2035
évek között vágásérett állományok Fafaj
e. ha e. m3 e. ha e. m3 e. ha e. m3
Tölgy, Bükk 25 9 887 26 10 632 28 6 718
Akác 37 6 045 26 4 121 22 3 131
Egyéb kemény lomb 27 7 975 28 7 975 25 2 537
Nemes nyár 5 3 511 8 1 679 4 660
Egyéb lágy lomb 16 4 823 17 5 444 12 892
Fenyő 8 1 149 11 2 066 12 2 753
Összesen 127 34 169 113 33 419 104 31 889
Fenntarthatóság – Fenntarthatóság – a klíma változásaa klíma változása
A tartamosságot A tartamosságot fenyegető veszélyekfenyegető veszélyek
• termőhelyi adottságok figyelmen kívül hagyása,• klíma változás veszélyei,• a károsításokra való felkészülés hiánya, • a fenntartás és felújítás finanszírozása, • Natura 2000, • az erdészeti szervezet gyengesége
• A fenntarthatóság nevében hozott intézkedések ne veszélyeztessék a tartamosságot!
• Változó, csökkenő támogatások mellett növekvő terhekkel a folyamatos gazdálkodás, erdőfenntartás és szolgáltatás biztosítása.
A tartamosságot A tartamosságot szolgáló intézkedések, szolgáló intézkedések,
lehetőségeklehetőségekEU rendszer felvállalása:A tartamos erdőgazdálkodásra össz-európai szinten elfogadott rendszer elemei:
1. Az erdei erőforrások fenntartása és megfelelő bővítése, valamint azok hozzájárulása a globális szénkörforgalomhoz.
2. Az erdei ökoszisztéma egészségének és vitalitásának fenntartása.
3. Az erdők produktív funkcióinak (fatermesztési és egyéb gazdasági funkcióinak) fenntartása és bővítése.
4. Az erdők biológiai diverzitásának fenntartása és bővítése.
5. Az erdők védelmi funkcióinak (elsősorban a talaj- és vízvédelemnek) fenntartása és fejlesztése
6. Az erdők más társadalmi és gazdasági szerepének és feltételeinek a fenntartása
Erdészeti eredet-tanúsítás:
Ez átmenet a multifunkcionális erdőgazdálkodás felvállalása felé.
Köszönöm a figyelmet!