www.sch rauben -g ro s s .hu10 | i n s ide :2016

MINDENT A FELÜLET-KEZELÉSRŐL(1. RÉSZ)

Új, kétrészes sorozatunkban a

felületkezelést vesszük górcső

alá. Hiszen a kötőelemek felü-

lete a legkülönfélébb kihívások-

nak van kitéve és olykor nagyon

kedvezőtlen körülményeknek

kell ellenállniuk. Ebben a részben

a különböző fémbevonatokat és

ezek tulajdonságait nézzük meg.

Minisorozatunk második részé-

ben a nemfémes bevonatokkal

foglakozunk majd, melyekkel

ideiglenes korrózióelleni védel-

met érhetünk el.

Jól védve

A kötőelemek széles körű felhaszná-lása szükségessé teszi, hogy néhány közülük új vagy jobb tulajdonságot

kapjon – a súrlódási érték, a kopásvédelem vagy az elektromos vezetőképesség tekinteté-ben. A felületkezelés két fajtáját különböztet-jük meg: a fémes és nemfémes bevonatokat. A fémes bevonatokat a felvitel módja szerint csoportosíthatjuk:n galvanizált: DIN EN ISO 4042 szerintn kémiai: nikkelezésn termikus: tűzi horganyzás

DIN EN ISO 10684 szerint

n mechanikus: (3M-mechanical plating)n diszperziós: cinklamellás bevonat

DIN EN ISO 10683 szerintn diffúziós: sherardizálás, krómozás

Az alábbiakban elmagyarázzuk az eljárást:n A galvánbevonatok fürdőben keletkeznek

elektrolitikus fémleválasztás által. Féme-ket (cink, nikkel, réz, ón) lehet használni vagy fémötvözeteket (cink-vas, cink-nikkel, cink-kobalt). Többrétegű szerkezet is lehet-séges: vagy réz-nikkel-króm bevonat vagy réz-ón bevonat. A rétegvastagság 3-15 μ.

Példák a felületkezelésre: FS ISO 7042 8 típusú

galvanizált és sárga pasz-szivált hatlapú anyacsavar (rétegvastagság 8 μ) (Kép fent). Galvanizált hatlapú

csavarok (kép jobbra).

A felhasználási területtől függően a kötőelemek sokféle terhelésnek lehetnek kitéve – ezért fontos a felületkezelés.

TECHNIKA: Minőségi rány í tás

www.sch rauben -g ro s s .hu i n s ide :2016 | 11

A lehetséges utókezelés krómozással vagy passziválással történhet.

n A kémiai bevonatok áramnélküli vegyi bevo-natok vizes nikkelsóoldatból. A rétegvastagság ~ 5 μ.

n A termikus bevonatok úgy jönnek létre, hogy a munkadarabot folyékony cinkbe mártják ~ 500 °C-nál. A tűzi horganyzásnál létrejövő rétegvastagság legalább 40 μ.

n Mechanikus bevonatok: az úgynevezett Mechanical Plating-nél a cinkgolyócskák csillogása által jön létre egy kb. 8 μ vastag fémporbevonat.

n Diszperziós bevonatok: a korrózió-vé-delmet egy cinklammelás bevonat, az úgy-nevezett katódos védelem biztosítja. A cinklamellás bevonat alapja egy nem elekt-rolitikusan felvitt, cink- és alumínium-lamellákból álló bevonat. Ha meghatározott

súrlódási értékekre van szükség, kenőanyag használatára is sor kerülhet.

n Diffúziós bevonatok magas hőmérsékleten felvitt fémporbevonatok. Megkülönböz-tetjük a sherardizálást és a krómozást. A sherardizálás során cink-vas réteg alakul ki a vastartalmú munkadarabon. Elsősor-ban a korrózióvédelmet szolgálja ill. ta-padásközvetítő. Nevét feltalálója, Sherard Cowper-Coles után kapta, aki ezt az eljá-rást „Vapour galvanizing“ (gőzgalvanizá-lásnak) nevezte. Krómozás alatt krómban gazdag felületi rétegek (fémes védőrétegek) kialakítását értjük acélfelületen, melynek széntartalma 0,1% alatt van. Így - a króm acélfelületbe történő diffúziója által -növel-hető a keménység, a kopásállóság és a kor-rózióállóság. A króm halogénvegyületeit lehet használni 950 °C felett. n

TECHNIKA: Minőségi rány í tás

Minden felhasználási területhez a megfelelő

felületkezeléstELVÁRÁSOK A BEVO-NATOKKAL SZEMBENAz autónál egyértelmű, mit

kell tudniuk a bevonatoknak.

A fémbevonatok nagyon nehéz

feladatot látnak el. Stabilnak kell

lenniük ugyanis

n a mechanikus igénybevétellel

szemben (karcolás, rezgések)

n oldószerekkel szemben (benzin,

olaj)

n a kémiai igénybevétellel szem-

ben, mindenek előtt az elektro-

littartalmú nedvességgel

szemben (sós víz, savas eső)

n az UV-sugárzással szemben

n az extrém hőmérséklet-válto-

zással szemben

Ezért alapvető a fémbevonatok

kiváló minősége a zavartalan

működés érdekében. n

Rugalmas és jövőorientáltA Ferdinand Gross saját cinklammellás programot indít. Thomas Hermann, műszaki és

minőségbiztosítási vezető, kifejti ügyfeleinknek a program előnyeit.

Hermann úr, miért van szükség saját cinklamellás

programra?

A króm-trioxid használata 2017. szeptember 21-től tilos lesz.

Ennek az a következménye, hogy a Cr(VI)-tartalmú korrózi-

óvédelmi bevonatokat (mint a sárga-/fekete-/olívzöld krómo-

zás vagy a DACROMET) ettől az időponttól kezdve Európában

sem gyártani, sem használni nem lehet. A mi cinklammellás

programunk teljesen Cr(VI)-mentes és megfelel az elvárások-

nak. Ügyfeleink velünk a legjobb úton haladnak a jövő irá-

nyába.

A tilalom csak 2017 végén lép életbe. Hogyan profitálnak

az ügyfelek már ma a programból?

Már most gyorsabban és rugalmasabban tudunk ügyfele-

inknek szállítani, mivel már az ügyfél megbízásának megér-

kezésekor lezárultak a beszerzési folyamatok, és a meglévő

raktárkészletek egy program segítségével hozzáférhetőek.

Milyen előnyei vannak tulajdonképpen a cinklamellás

bevonatnak?

Műszaki szempontból éppenséggel a cinklamellás bevonat A

korrózióvédelmi bevonat – és nemcsak a nagy szilárdságú fe-

lületeken, melyek szakítószilárdsága több mint 1.000N/mm²,

hanem a rugalmas alkatrészeken is. Ennek az az oka, hogy a

galvanizált bevonatoknál előforduló hidrogénridegség kizárt.

De a cinklamellás bevonat a 10.9 alatti szilárdsági osztályba

tartozó felületek számára is elsőrendű korróziós védelmet

nyújt.