szabványosítás, minőségirányítás, beépíthetőség és ... · a minőségirányítás 7...

Magyar Cement, Beton- és Mészipari Szövetség

Szabványosítás,

Minőségirányítás,

Beépíthetőség és forgalomba hozatal

a gyakorlatban

Urbán Ferenc

… ….

Urbán Ferenc, ügyvezető, [email protected]

mélyépítő mérnök, menedzser

belső auditor

Illés Ferenc, tanácsadó, [email protected]

vegyészmérnök

2

Szabványosítás - eredete és története

Ösztönös szabványosítás Természet:

napok

évszakok

évek

Állatok: kutyák

oroszlánok

repülnek: madarak

3

A csoportosítás alapja – néhány alapvető tulajdonság

az emberi beszéd, majd írás


Tudatos szabványosítás vallási ceremóniák

erkölcsi normák

mértékegységek (hüvelyk, láb stb.)

római légiók fegyverzete

vízvezetékek

céhek előírásai

fegyverzet

4

1791. méter, kilogramm, szecundum Francia Akadémia - MKS mértékegységrendszer

alapjai

1875. Méteregyezmény 17 ország: célja egy nemzetközi méréstudományi

intézet felállítása a méterrendszer kialakításának

koordinációjára

Márvány méteremlék


Pl. az ókorból: Királyok I. könyvének 7. fejezete

"És csinála tíz mosdómenenczét is rézből, és

mindenik mosdómedenczébe negyven báth fér vala;

és mindenik mosdómedencze négy singnyi vala, és a

tíz talp mindenikén egy-egy mosdómedencze vala.„

1 bath = 36,4 liter 1 sing = 1 rőt = 62 cm

5

Piramisok: (Gizai piramis – eredetileg 232,4 m oldalhossz, 146,7 m magas)

h=r r


Magyar példák

1498 Lossai Péter magyar földmérő először adja meg a

Magyarországon használatos hosszmértékeket:

1 ujj = 1,6 cm 1 tenyér = 6,15 cm 1 láb = 24,7 cm

„Egy könyök másfél lábat foglal magában; ezt sokan

rőfnek nevezik. Egy lépésben öt láb van. Egy mérőrúd tíz

lábat tartalmaz. Egy stádium egyenlő 125 lépéssel. Egy

mérföldben nyolc stádium van, ami ezer lépést tesz ki.”

6

Vonalkód - Kolozs megyei zsákok jelölése:


Szervezett szabványosítás

Az ipari és technikai fejlődés során nyilvánvalóvá vált, hogy

olyan megoldásra van szükség, amely nemzeti és világszinten

is elfogadott. A tömegtermelés dinamikus változásának

köszönhetően elsőként Angliában hoztak létre nemzeti

szabványügyi szervezetet:

1901. Angol

1917. Német

1920. Osztrák

1921. Magyar

7


Nemzetközi szabványosítás

1906 Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC)

1926 Nemzetek szabványügyi intézményeinek nemzetközi

szövetsége (ISA) (II. világháború után megszűnt)

1947 Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO)

Regionális szabványügyi szervezetek – Európa

1973 Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság

(CENELEC)

1975 Európai Szabványügyi Bizottság (CEN)

1988 Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI)

8


Magyar mérföldkövek:

1868. Fiumei vasút építése - kötelező szabványalkalmazás

1875. Építőanyagok szabványosítása - Magyar Mérnök- és

Építészegylet, Ybl Miklós

1910. Magyar Elektrotechnikai Egyesület

1921. Magyar Ipari Szabványosító Bizottság

1933. Magyar Szabványügyi Intézet, 1941-től Magyar

Szabványügyi Intézet Egyesületet

1951. Magyar Szabványügyi Hivatal

1995. Magyar Szabványügyi Testület

9

A szabvány fogalma

A szabvány elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott,

közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki (technikai)

dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére

vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható

szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek

alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a

legkedvezőbb.

10

ismétlődő műszaki-gazdasági feladatok optimális

megoldásának a mintája,

amelyet

közmegegyezéssel elismert szerv jóváhagyott és közzétett.

A nemzeti szabványosítás

1995. évi XXVIII. törvény: a Magyar Szabványügyi Testület

(MSZT) köztestületként a nemzeti szabványosítással

összefüggő közfeladatokat kizárólagos jogkörrel látja el:

A nemzeti szabványok kidolgozása, jóváhagyása és közzététele,

módosítása és visszavonása

Az európai szabványok nemzeti szabványként való közzététele

A nemzetközi szabványok nemzeti szabványként való közzététele

Részvétel és képviselet a nemzetközi (ISO, IEC) és az európai

(CEN, CENELEC, ETSI) szabványügyi szervezetek munkájában

Együttműködés az európai szabványügyi szervezetekkel és az

Európai Unió tagállamainak nemzeti szabványügyi testületeivel

Szaktanácsadás és szakvélemény készítése nemzeti

szabványügyi kérdésekben

Közreműködik az Európai Unió irányelvein alapuló magyar

jogszabályok előkészítésében

11

Nemzetközi és európai kapcsolatok

12

Nemzeti szabvány kidolgozása

1. Szabványjavaslat elkészítése

2. Műszaki bizottság feladata:

megtárgyalni

közmegegyezést elérni

a szabványtervezetet elkészíteni.

3. Felszólalási eljárás

4. Jóváhagyás - Szabványügyi Tanács

5. Közzététel, kiadás

6. Felülvizsgálat, módosítás

13

Magyar nemzeti szabványosító

műszaki bizottságok pl.

MSZT/MB 102 – Cement és mész

>40 szabvány

MSZT/MB 107 – Beton és előre gyártott beton termékek

A beton készítésének és megfelelőségének műszaki

feltételei, vizsgálati módszerei mind a beton, vasbeton és

feszített beton esetén. A betonszerkezetek kivitelezése. Az

előre gyártott nagy hézagtérfogatú beton és pórusbeton

valamint az előre gyártott betontermékek szabványosítása.

>280 szabvány

14

Szabványok és rendeletek közötti kapcsolat pl.

15

EU és nemzeti szabványok kapcsolata

16

Nem

harmonizált

EN 206:2014

MSZ

MSZ 4737-2:2013

fehércementek

Harmonizált

EN 196-2:2013

MSZ EN

MSZ EN 196-2:2013

MSZ EN

MSZ EN 206:2014

MSZ

MSZ 4798:2016

kiegészítés/egységes

CEN

A szabványok alkalmazása önkéntes!

Minőségirányítás

17

Mi a minőség?

dr. Joseph M. Juran: a használatra való alkalmasság;

Sigmund Freud: a termék vagy szolgáltatás azon jellemzőinek

összessége, amelyek lehetővé teszik, hogy megfeleljen a

kimondott vagy kimondatlan igényeknek;

Philip B. Crosby: A minőség a vevőkkel közösen megállapított

követelmények teljesítése, és módosítások

kezdeményezése a vevői igényeknek való jobb megfelelés

érdekében;

Seghezzi: a szabványnak, a felhasználásnak, valamint a

kimondott és rejtett vevői igényeknek történő megfelelés;

ISO…: a folyamat, termék (tevékenységek vagy folyamatok

eredménye) vagy szervezet azon jellemzőinek összessége,

amelyek befolyásolják képességét, hogy meghatározott és

elvárt igényeket kielégítsen

18

A minőség a vevő elégedettségével és a

szabványnak, szabályozásnak való

megfelelőséggel jellemezhető!

Minőségirányítás/i rendszer

összehangolt tevékenységek/irányítási rendszer egy

szervezet vezetésére és szabályozására, a minőség

szempontjából

Eszközei (ISO 9000)

19

Minőségtervezés

a minőségcélok kitűzése azok

elérésének érdekében

Minőségbiztosítás

a bizalomkeltés megteremtésére

összpontosít arra vonatkozóan,

hogy a minőségi követelmények

teljesülni fognak

Minőségszabályozás

a minőségi követelmények

elérése érdekében alkalmazott

operatív módszerek és

tevékenységek

Minőségfejlesztés

a minőségi követelmények

teljesítési képességének

növelésére irányuló tevékenység

Minőségirányítás/i rendszer célja

a minőségpolitika megvalósítása

a minőségcélok elérése

a szervezet képességének fokozása a vevők, más

érdekelt felek, szabályozások, igényeinek a

kielégítésére

a megvalósításhoz szükséges források (szervezeti

felépítés, eljárások, folyamatok, egyéb erőforrások)

összehangolt, dokumentált működtetése

igazolás arra vonatkozóan, hogy a szervezet képes

teljesíteni a vevők, a szabályozás és a szervezet saját

követelményeit

20

Minőségirányítási rendszer modell

ISO 9001 tanúsítás

Általános követelményeket rögzít, minden típusú szervezet

számára alkalmazható

Nem célja a minőségirányítási rendszer szerkezetének,

dokumentációinak egységesítése

Alkalmazása a szervezet vezetésének stratégiai döntésén

alapul

Igazolásként szolgál külső felek számára, hogy a szervezet

képes teljesíteni a vevők és a szabályozás követelményeit

A szervezet saját belső céljait szolgálhatja - dokumentálás,

visszavezethetőség, minőségbiztosítás, fejlesztés…..

21

A minőségirányítás 7 alapelve

1. Vevőközpontúság

vevők jelenlegi és jövőbeni igényeinek, elvárásainak megértése,

(túl)teljesítése

2. Vezetői szerepvállalás

3. Munkatársak elköteleződése

4. Folyamatszemléletű megközelítés

5. Fejlesztés

aki nem fejlődik, lemarad

6. Bizonyítékokon alapuló döntéshozatal

adatok és információk elemzése alapján

7. Kapcsolatok kezelése

22

Folyamatszemléletű megközelítés

Bármely tevékenység, amely bemeneteket fogad és ezeket

kimenetekké alakítja át, folyamatnak tekinthető.

Szervezet:

meg kell határozni és irányítani kell számos, egymással

összefüggő folyamatot.

az egyik kimenete gyakran egyben a következő folyamat

közvetlen bemenetét is jelenti.

Cél nem az egyes elemek, folyamatok, alrendszerek

maximumának az elérése, hanem olyan optimális

összhang megteremtése, melyben a maximális cél

elérhető. Olyan rendszert kell kialakítani, melyben a rendszer elemei a közös

cél érdekében meghatározott optimális szint elérésében érdekeltek.

23

Minőség-ellenőrzés

Valamely termék vagy szolgáltatás egy vagy több

jellemzőjének a mérése, vizsgálata és az eredmény

összehasonlítása az előírt követelményekkel az

előírásoknak való megfelelőség meghatározása céljából.

végtermék ellenőrzése

gyártásközi ellenőrzés

a gyártás feltételeinek, fő- és támogató folyamatainak

ellenőrzése

Fejlesztés/Veszteség:

Hol fedezzük fel az esetleges gyengeséget/hibát?

24

Vevőtől a Vevőig: P-D-C-A Plan – Tervezés; Do – Végrehajtás;

Check – Ellenőrzés; Act – Beavatkozás

25

VE

VŐ

Kö

vetelm

én

yek

VE

VŐ

Megelégedettség

Termék-előállítás Termék

Felelős vezetőség

Erőforrás

gazdálkodás

Mérés, elemzés,

fejlesztés

MIR folyamatos fejlesztése

Plan

Do Check

Act

ciklikusan ismétlődő

ellenőrzés tapasztalatainak visszacsatolása a tervezésbe

folyamatos fejlődés

Szabványsorozat részei

ISO 9000:2015 Minőségirányítási rendszerek. Alapok

és szótár

ISO 9001:2015 Minőségirányítási rendszerek.

Követelmények

ISO 9004:2009 A szervezet tartós sikerének

irányítása. Minőségirányítási

megközelítés

ISO 14001:2015 Környezetközpontú irányítási

rendszerek. Követelmények

alkalmazási útmutatóval

26

Főbb témakörök

1. Alkalmazási terület

2. Rendelkező hivatkozások

3. Szakkifejezések és meghatározásuk

4. A szervezet környezete (érdekelt felek, MIR területe, MIR és folyamatai)

5. Vezetői szerepvállalás (elkötelezettség, vevőközpontúság,

politika, szerepek, felelősségek és hatáskörök)

6. Tervezés (minőségcélok és az elérésük megtervezése)

7. Támogatás (erőforrások, felkészültség, tudatosság…)

8. Működtetés (tervezés és –felügyelet, előállítás/

szolgáltatás nyújtás, kibocsátás, nem megfelelőség)

9. Teljesítményértékelés (kísérés, mérés, elemzés és

értékelés; belső audit, vezetőségi átvizsgálás)

10. Fejlesztés (Nem-megfelelőség és helyesbítő tevékenység) 27

ISO 9001:2015 – új szemlélet

Minden szervezetnek a saját céljai és egyéni adottságai szerint

kell alkalmaznia:

Kevésbé leíró jellegű

Korszerű üzleti management szemlélet integrálása

Kevésbé előíró dokumentációs követelmények

Fókuszában a szervezet, nem az audit

28

Hatékony eszköz, de…..

MIR alapdokumentumai

Minőségpolitika

Működéspolitika

29

Egyszerű példa MSZ EN ISO/IEC 17065:2013 Minőségpolitikai nyilatkozat

Általános célkitűzésünk, hogy tevékenységünkkel hosszú távon

biztosítsuk megrendelőink, munkatársaink, tulajdonosunk és a

társadalom megelégedettségét, illetve fejlesszük az elért

elismertségünket.

Célunk:

megrendelőink megelégedettségének biztosítása, a szerződéseinkben vállalt

követelmények pontos megvalósításával;

a megrendelői reklamációk megelőzése az erre irányuló intézkedések

végrehajtásával;

munkatársaink minőség iránti elkötelezettségének megteremtése és fenntartása;

MIR hatékonyságának fejlesztése és következetes megvalósítása.

Kijelentjük:

működési politika, minőségpolitikai nyilatkozat betartása;

célkitűzéseinek megvalósulásának ellenőrzése;

szakértelem a MIR működtetésére, fejlesztésére;

a tevékenységre vonatkozó jogszabályok betartása;

MIR-t leíró Minőségirányítási kézikönyv és dokumentumok alkalmazása.

30

Egyszerű példa MSZ EN ISO/IEC 17065:2013 szerint működő MIR

1. Érvényességi nyilatkozat

2. A tevékenység bemutatása

3. Alkalmazott rövidítések

4. Alkalmazott fogalmak és meghatározások

5. Általános követelmények a. Jogi és szerződéses ügyek

b. A pártatlanság kezelése

c. Kötelezettség és finanszírozás

d. Diszkriminációtól mentes feltételek

e. Bizalmas ügykezelés

f. Nyilvánosan hozzáférhető információk

6. Szervezeti követelmények a) Szervezeti felépítés és felső vezetés

b) A pártatlanság megőrzésének mechanizmusa

7. Erőforrás követelmények a) Személyzet

b) Belső és külső erőforrások

31


8. Folyamattal kapcsolatos követelmények a) Általános rész

b) Kérelem

c) Kérelem átvizsgálása

d) Értékelés

e) Ellenőrzés

f) Döntés

g) Kiadott dokumentumok

h) Közzététel

i) Felügyelet

j) Ügyfelet érintő változások

k) Elévülés, felfüggesztés, visszavonás

l) Feljegyzések

m) Panaszok és fellebbezések

32


9. Irányítási rendszerrel kapcsolatos követelmények a) Általános rész

b) MIR általános dokumentálása (MPOL, MÜPOL)

c) Dokumentumok kezelése

d) Feljegyzések kezelése

e) Vezetőségi átvizsgálás

f) Belső auditok

g) Helyesbítő tevékenységek

h) Megelőző tevékenységek

10. Csatlakozó dokumentumok

a) Eljárási utasítások

b) Munkautasítások

c) Űrlapok

33

Beépíthetőség és forgalomba hozatal

(építési termék)

34

EU Directive - Regulation

Irányelv:

Konkrét célokat tűz a tagállamok

elé, a megvalósítás módját a

tagállamokra bízva;

35

Rendelet:

Általános hatállyal bíró, minden

elemében kötelező jogi aktus;

A nemzeti szabályozások

harmonizálására szolgál. A nemzeti törvényekkel

egyenértékű jogszabály.

Címzettje lehet egy vagy több

tagállam, akár az Unió

valamennyi tagországa;

Hatálya egyetemleges;

Csak végső határidőt állapít meg

a nemzeti jogrendszerbe való

átültetésre;

Közvetlenül alkalmazandó,

azonnal jogerőre emelkedik

minden tagállamban;

Rendeletek

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 305/2011/EU

RENDELETE (2011. március 9.) az építési termékek

forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek

megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv

hatályon kívül helyezéséről

275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet az építési termék

építménybe történő betervezésének és beépítésének,

ennek során a teljesítmény igazolásának részletes

szabályairól (1. melléklet: Az építési termékek lényeges terméktulajdonságai)

36

1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről

1) Építménybe építési terméket csak az építményekre vonatkozó alapvető

követelmények teljesülése mellett szabad betervezni, illetve beépíteni.

2) Az építési termék az (1) bekezdésben foglalt követelmények teljesülése

érdekében beépítésre akkor alkalmas ha: a) a 305/2011/EU rendelet 4. cikkében meghatározott gyártói

teljesítménynyilatkozatban foglaltak megfelelnek az elvárt műszaki

teljesítményeknek, vagy

b) a 305/2011/EU rendelet 37. és 38. cikkeiben körülírt egyedi műszaki

dokumentáció az ott leírtak szerint rendelkezésre áll és az abban foglaltak

igazolják az elvárt műszaki teljesítményeknek való megfelelést, vagy

c) az építési termék megfelel a külön jogszabályban meghatározott

követelménynek.

3) Az építési termékek teljesítményállandóságának értékelésére és

ellenőrzésére, valamint a műszaki értékelő szervezetek kijelölésére,

bejelentésére és tevékenységére a megfelelőségértékelő szervezetek

tevékenységéről szóló törvény előírásait kell alkalmazni a 305/2011/EU

rendeletben foglalt előírásokkal együtt. 37

Építési termék

A 305/2011/EU rendelet I. fejezet 2. cikk 1. pontja (CPR) szerint:

bármely olyan termék vagy készlet, amelyet azért állítottak elő

és hoztak forgalomba, hogy építményekbe vagy építmények

részeibe állandó jelleggel beépítsék, és amelynek

teljesítménye befolyásolja az építménynek az építményekkel

kapcsolatos alapvető követelmények tekintetében nyújtott

teljesítményét.

2013. Július 1-től.: Építési termék csak Teljesítménynyilatkozat-

tal hozható forgalomba, építhető be

38

CPR

Az alapvető követelmények az építményre vonatkoznak és nem a

termékre!

1. Mechanikai szilárdság és állékonyság;

2. Tűzbiztonság;

3. Higiénia, egészség- és környezetvédelem;

4. Biztonságos használat és akadálymentesség;

5. Zajvédelem;

6. Energiatakarékosság és hővédelem;

7. A természeti erőforrások fenntartható használata.

Ezek az Értelmező Dokumentumokban (ID-k: Interpretative Documents) vannak részletesen

megfogalmazva, és így teremtik meg a kapcsolatot az alapvető követelmények és a műszaki

specifikációk között.

39

A CPR rövid összefoglalása

9 fejezetet és 5 mellékletet tartalmaz, a fontosabbak: Teljesítménynyilatkozat előírásai, tartalma;

A CE jelölés elvei, használata;

Harmonizált műszaki előírások;

Bejelentett szervek;

Az I. melléklet az építményekre vonatkozó alapvető követelményeket

tartalmazza;

A III. melléklet a teljesítménynyilatkozatra vonatkozik;

Az V. melléklet előírja a teljesítmény állandóságának értékelésére és

ellenőrzésére szolgáló (AVCP) rendszereket valamint a bejelentett

szervek funkcióját;

A termékre vonatkozó AVCP rendszert a Bizottság írja elő és a

harmonizált szabvány tartalmazza (nem a rendelet);

A harmonizált szabványt a CEN dolgozza ki a Bizottság által

kiadott megbízás alapján.

CÉL → a termék szabad forgalma

ESZKÖZ → a harmonizált szabvány 40

Műszaki előírások kapcsolata

41

Harmonizált szabvány

Van Nincs

Európai Műszaki

Értékelés (ETA)

Nemzeti Műszaki

Értékelés (NMÉ)

Nemzeti szabvány

Műszaki értékelést végző szerv (TAB)

TELJESÍTMÉNYNYILATKOZAT

CE jel CE jel --- ---

EAD European Assessment Document – Európai Értékelési Dokumentum

ETA European Technical Assessment - Európai Műszaki Értékelés

NMÉ Nemzeti Műszaki Értékelés

TAB Technical Assessment Body – Műszaki értékelést végző szerv:

az ETA-t (NMÉ-t) az EAD alapján készíti és adja ki a gyártónak

275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet

„Az építési termék – a 7. §-ban felsorolt építési

termékek kivételével – az építménybe akkor építhető

be, ha a termék teljesítményét

a) a harmonizált szabvány által, vagy európai

műszaki értékeléssel szabályozott termékek

esetében a 305/2011/EU európai parlamenti és

tanácsi rendelet rendelkezéseinek megfelelően,

vagy

b) a termékre vonatkozó harmonizált európai

szabvány hiányában a (2) és (3) bekezdés szerinti

teljesítménynyilatkozat igazolja.” (nhSz; NMÉ)

42

Teljesítménynyilatkozat

A gyártónak forgalomba hozatalkor kell kiállítania

nyilatkozni kell az építési termékek azon alapvető

jellemzőinek legalább egyikéről, amelyek a tervezett

felhasználási mód(ok) szempontjából relevánsak

A teljesítménynyilatkozattal a gyártó felelősséget vállal, hogy

az építési termék megfelel a nyilatkozatban rögzített

teljesítménynek.

Nem szükséges teljesítménynyilatkozat:

egyedi, nem sorozatban gyártott termékeknél,

ha az építkezés helyszínén gyártották felelős kivitelezői

nyilatkozattal, érvényes szabályok betartásával,

hagyományos vagy örökségmegőrzésnek megfelelő módon,

nem ipari gyártás keretében állítják elő, felújítási célra.

43

Teljesítménynyilatkozat (TNY) (a CPR módosított III. melléklete) tartalmi elemei

A teljesítménynyilatkozat száma: A gyártó határozza meg

1. A terméktípus egyedi azonosító kódja: a terméktípushoz, ennek következtében

pedig az építési termékek teljesítményszintjeihez vagy -osztályaihoz kapcsolódik

2. Felhasználás célja(i): gyártó által meghatározott rendeltetésének vagy

rendeltetéseinek felsorolása az alkalmazandó műszaki előírásoknak megfelelően.

3. Gyártó: feltüntetett neve, bejegyzett kereskedelmi neve vagy védjegye és értesítési címe

4. A meghatalmazott képviselő: csak akkor, ha meghatalmazott képviselőt jelöltek ki

5. A TÁÉE-rendszer(ek):

6. A vonatkozó szabvány: hivatkozási száma és kibocsátásának dátuma

Kijelölt/Bejelentett tanúsító szerv(ek): neve/azonosító száma

7. A nyilatkozatban szereplő teljesítmény(ek): a 2. pontban feltüntetett egy vagy több

rendeltetés vonatkozásában a szóban forgó műszaki előírások szerinti alapvető

jellemzők

A fent azonosított termék teljesítménye megfelel a bejelentett teljesítmény(ek)nek.

A 305/2011/EU rendeletnek megfelelően e teljesítménynyilatkozat kiadásáért

kizárólag a fent meghatározott gyártó a felelős.

A gyártó nevében és részéről aláíró személy: 44

Gyártás … TNY

ÜGYE kialakítása (MSZ)

Termék teljesítményének értékelése

Üzem és ÜGYE alapvizsgálata

Üzemben a gyártó által vett minták vizsgálata

Minták szúrópróbaszerű vizsgálata - Tanúsító

ÜGYE felügyelet, vizsgálat, értékelés

45

CPR - TÁÉE (AVCP) rendszere A termékek teljesítmény állandóságának értékelésére és ellenőrzésére

szolgáló rendszere, melynek módozatait a termékre vonatkozó

jóváhagyott műszaki specifikáció határozza meg

46

TÁÉE Gyártó végzi Tanúsító szerv végzi

1+

- ÜGYE

- Üzemben a gyártó által vett minták

vizsgálata

- Termék teljesítményének értékelése

- Üzem és ÜGYE alapvizsgálata

- ÜGYE felügyelet, vizsgálat, értékelés

- Minták szúrópróbaszerű vizsgálata

1

- ÜGYE


vizsgálata




2+


- ÜGYE


vizsgálata



3 - ÜGYE - Termék teljesítményének értékelése

4 - Termék teljesítményének értékelése

- ÜGYE ---

ÜGYE – Üzemi gyártásellenőrzés

Erőforrás, k

öltség

Transzportbeton TÁÉE: 2+

Gyártó végzi:

• az építési termék teljesítményének értékelését

vizsgálatok, számítások, táblázatba foglalt értékek vagy a

termék leíró dokumentációja alapján;

• az üzemi gyártásellenőrzést;

• a gyártó üzemben a gyártó által vett minták

meghatározott vizsgálati terv szerint történő további

vizsgálatát.

Tanúsító szerv végzi:

• a gyártó üzem és az üzemi gyártásellenőrzés

alapvizsgálatát;

• az üzemi gyártásellenőrzés folytatólagos felügyeletét,

vizsgálatát és értékelését.

47

Üzemi gyártásellenőrzés - ÜGYE

minden intézkedést magában foglal, amelyek az előírt

követelményeknek megfelelő tulajdonságú betonok

készítéséhez szükségesek:

az alkotóanyagok kiválasztása;

a betonösszetétel és tervezése;

a beton gyártása;

ellenőrzés és vizsgálatok;

vizsgálati eredmények ellenőrzése és felhasználása;

ahol ez fontos, a friss beton szállítására használt

eszközök ellenőrzése;

a megfelelőség ellenőrzése.

48

Gyártásellenőrzés főbb elemei

Dokumentált gyártásellenőzési rendszer egyértelmű

eljárásokkal és utasításokkal;

Jegyzőkönyvezett (valamennyi fontos) adatok és más

dokumentumok (25. táblázat);

Vizsgálatok;

Betonösszetétel és típusvizsgálat;

Személyzet, eszközök és felszereltség;

Az alkotóanyagok adagolása;

A beton keverése;

Gyártásellenőrzési eljárások.

49

Gyártásellenőrzés értékelése,

felügyelete és tanúsítása

ÜGYE kezdeti értékelése:

• szabvány követelményeinek való megfelelőség;

• dokumentumok rendelkezésre állása,

hozzáférhetősége;

• eszközök és felszerelések a berendezések, az

alkotóanyagok és a betonok ellenőrzéséhez és

vizsgálatához;

• személyzet ismeretei, képzettsége és tapasztalata;

• elvégzik és jegyzőkönyvezik-e a típusvizsgálatot.

50

Gyártásellenőrzés értékelése,

felügyelete és tanúsítása

Folytatólagos felügyelet: • a gyártási, mintavételi és vizsgálati folyamatok;

• a jegyzőkönyvezett adatok;

• a gyártásellenőrzés során kapott vizsgálati eredmények;

• vizsgálatok és műveletek végrehajtásának megfelelő

gyakorisága;

• a gyártóberendezések ellenőrzése és karbantartása;

• a vizsgálóberendezések ellenőrzése, kalibrálása és

karbantartása;

• megtett intézkedések nemmegfelelőség esetén;

• a szállítólevelek és a teljesítménynyilatkozatok;

• szúrópróbaszerűen vett minták ellenőrző vizsgálata vagy

a gyártó eredményeinek ellenőrzése ha azok

akkreditáltak.

51

Tanúsítvány kiállítása, fenntartása

gyártásellenőrzés értékelése, felügyelete

alapján.

Nemmegfelelőség:

• fel kell szólítani a gyártót a hibák kijavítására, és

igazolni kell az intézkedéseit;

• ha helyénvaló, soron kívüli ellenőrzést és kiegészítő

vizsgálatokat kell elrendelni;

• Ha az ellenőrzés eredményei nem kielégítőek a

Tanúsítványt haladéktalanul fel kell függeszteni

vagy vissza kell vonni. 52

A megfelelőség értékelése

A gyártó felelős a beton előírt

követelményeknek való megfelelőségének az

értékeléséért:

2+-os teljesítmény állandóság értékelésére és

ellenőrzésére szolgáló tanúsított rendszert

működtet.

53

55

Cement (1+)

A termék szabadon

forgalmazható az EGT

belső piacán

Alapja a gyártó TNY-a

Az építési termék

megfelel a

nyilatkozatban

szereplő

teljesítménynek

Az építési termék

megfelel a CPR és

egyéb vonatkozó

követelményeknek

56

1414

XY Kft. …..

..Gyár

13

001-CPR-2013-07-01

EN 197-1:2011

Portlandcement EN 197-1 – CEM I 52,5 N

Beton, habarcs, injektált habarcs és egyéb keverékek készítése az építőipar számára

és építési termékek előállítására

Lényeges jellemzők: A szinteket és osztályokat a cement szabványos jelölése meghatározza

A terméktanúsító szerv azonosító száma

A gyártó cég neve, bejegyzett címe vagy azonosító jele A megjelölés elhelyezési évének utolsó két jegye A TNY hivatkozási száma

Az alkalmazott európai szabvány száma, ahogy a hivatalos lapban (OJ) közzétették A terméktípus szabványos megnevezése, amely megadja a lényeges jellemzők szintjeit és osztályait A termék tervezett felhasználási területei az alkalmazott európai szabvány szerint Megadott teljesítményértékek

Cement (1+)

BETON termékek

Általában:

• Különleges biztonsági követelmények mellett 2+

• Különleges biztonsági követelmények nélkül 4

A biztonsági követelményeket a tagállamok nemzeti törvényeikben,

rendeleteikben és államigazgatási előírásaikban határozzák meg.

57

Építőipari sajátosságok

Hosszú élettartam

Magas előállítási költség

Költséges a hiba javítása (ha egyáltalán…)

Épített környezet hatással van az életminőségre

Funkciója összetett

Jogszabályok, előírások sokfélék

Az elkészült építmény megítélése

Nem építőanyag-ipar: minden kivitelezés egyedi

Sok kockázati tényező (tervezés, adottságok, időjárás, zavarok)

Projektszervezet, fő- és alvállalkozói kapcsolatok

Számos és sokféle együttműködő partner

Vevő tervek, referenciák, hasonló létesítmény alapján választ

….

58

Miért jó mindez?

Szabvány Közös nyelv, erősíti a bizalmat

Segíti a termék, szolgáltatás piaci értékesítését, az általánosan

elismert követelmények alkalmazását

Csökkenti a választási kényszert, nem kell saját eljárásokat,

módszereket kifejleszteni

Segítik a folyamatok, alrendszerek összehangolását

Minőségirányítás Nő a szervezet hatékonysága, eredményessége

Átláthatóság, egyértelmű felelősségi és hatásköri viszonyok

Magasabb vevői bizalom, marketing

Megfelelés szabályozási és tender előírásoknak

Beépítés, Forgalomba hozatal Szabályozott, egységes előírások, eljárások (EU/tagország)

59

Versenyképesség egyre jövedelmezőbb kínálattal szolgáljuk ki a

fizetőképes keresletet

Dagály úszóaréna – Ritter Ádám ea

61

Kivitelezési idő: 2015.05.12 – 2017.03.31 - 23 hó

Lelátó: 6.000 + 9.000 = 15.000 fő

Alapterület: ~ 50.000 m2

Medencék: 2 db verseny, 1 db műugró, 3 db egyéb

Dagály úszóaréna

62

FŐÉPÜLET CÖLÖPALAP: 2.101 db cölöp; 13.800 m3 beton és 760 t betonacél; 4 hónap

FŐÉPÜLET VÍZZÁRÓ ALAPLEMEZ: 16.000 m2, 8.900 m3 beton és 1.352 t betonacél; 4 hónap

FŐÉPÜLET FELSZERKEZET: 20.000 m3 beton, 2.600 t betonacél, 75.000 m2 zsaluzás

Csúcsidőben: napi 1.000 m3 beton, 50 t betonacél, 4 db betonüzem, 3 db betonacél hajlító üzem

Csúcslétszám – 270 fő (ács-111; vasszerelő-83; köműves-10; csúszózsalu-45; gépkezelő-9;

irányító-8; sm-4); 8 hónap

FŐÉPÜLET – MEDENCEÉPÍTÉS

Versenymedence 50 x 25 m, 10 pályás Verseny- és 10 pályás bemelegítő medence, mozgatható

végfallal; Műugró medence; Tanmedence; Műugró melegedő medence

FŐÉPÜLET – MEREVÍTŐ MAGOK

4 db 10x10 m-es, 27 m magas merevítő mag; 50-70 cm vtg. Vb falak, Csúszózsalus techn.

FŐÉPÜLET – ACÉLSZERKEZET

Tervezés és gyártás: 6 hónap; szerelés 3 hónap: 21.000 m2 festett felület - 2.550 t,

Fesztáv: 96 x 72 m (befoglaló méret: 108 m x 84 m)

GÁTSZERKEZET: ~ 900 fm mobil gát

Mélyalapozás: 4.600 m3 beton / 520 t betonacél

1.479 m3 beton / 145 t betonacél / 155 db mobilgát lehorgonyzó szerelvény; 2,5 hónap