tételek, bizonyítások tanítása
DESCRIPTION
Tételek, bizonyítások tanítása. Készítette: Harmath Zsolt Kovács Péter Norbert. Felfogások a bizonyításokkal kapcsolatban. A 80-as években megváltozott a matematikáról alkotott merev felfogás A matematikai tartalom kihangsúlyozása a formalizmus helyett - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Tételek, Tételek, bizonyításokbizonyítások
tanításatanítása
Készítette:Készítette:Harmath ZsoltHarmath ZsoltKovács Péter NorbertKovács Péter Norbert
22
Felfogások a bizonyításokkal Felfogások a bizonyításokkal kapcsolatbankapcsolatban
A 80-as években megváltozott a matematikáról A 80-as években megváltozott a matematikáról alkotott merev felfogásalkotott merev felfogás
A matematikai tartalom kihangsúlyozása a A matematikai tartalom kihangsúlyozása a formalizmus helyettformalizmus helyett
A matematikai nyelv jelentésaspektusa A matematikai nyelv jelentésaspektusa fontosabb a szimbolikus aspektusnálfontosabb a szimbolikus aspektusnál
A gondolkodási folyamatok legalább olyan A gondolkodási folyamatok legalább olyan fontosakká váltak, mint az eredményekfontosakká váltak, mint az eredmények
A bizonyítások elfogadása egy szociális A bizonyítások elfogadása egy szociális folyamatfolyamat
33
Felfogások a bizonyításokkal Felfogások a bizonyításokkal kapcsolatbankapcsolatban
Kalmár László (1986):Kalmár László (1986):„…az egzaktságnak nincs határa, nincs olyan „…az egzaktságnak nincs határa, nincs olyan precíz módon megfogalmazott definíció vagy precíz módon megfogalmazott definíció vagy tétel, amibe még precízebb álláspontról bele tétel, amibe még precízebb álláspontról bele ne lehetne kötni.”ne lehetne kötni.”
Halmos Pál (1976):Halmos Pál (1976):„A matematika legjellemzőbb tulajdonságai: „A matematika legjellemzőbb tulajdonságai: egyszerűség, összefüggések szervezése, és egyszerűség, összefüggések szervezése, és mindenekelőtt logikai gondolkodási eljárás…”mindenekelőtt logikai gondolkodási eljárás…”
44
Logikai alapkérdésekLogikai alapkérdések
Kijelentés: egy tény, jelenség, kapcsolat Kijelentés: egy tény, jelenség, kapcsolat gondolati visszatükröződése, ami igaz, vagy gondolati visszatükröződése, ami igaz, vagy hamis lehet.hamis lehet.Pl.: az ABC háromszög derékszögűPl.: az ABC háromszög derékszögű
Predikátum (kijelentésforma): Olyan nyelvi Predikátum (kijelentésforma): Olyan nyelvi képződmény, mely változót tartalmaz és a képződmény, mely változót tartalmaz és a kijelentéshez hasonló formája van. kijelentéshez hasonló formája van. Igazságértéke a változó behelyettesítésétől Igazságértéke a változó behelyettesítésétől függően lehet igaz, vagy hamis.függően lehet igaz, vagy hamis.Pl.: 6x + 3 = 12Pl.: 6x + 3 = 12
55
Logikai alapkérdésekLogikai alapkérdések Műveletek kijelentések (A) és kijelentésformák Műveletek kijelentések (A) és kijelentésformák
között (A(x)):között (A(x)):• NegációNegáció• Konjunkció („és”)Konjunkció („és”)• Diszjunkció („vagy”)Diszjunkció („vagy”)• ImplikációImplikáció• EkvivalenciaEkvivalencia
Kijelentések osztályozása:Kijelentések osztályozása:• Egyedi kijelentés (állítás)Egyedi kijelentés (állítás)• Létezési kijelentés (létezik)Létezési kijelentés (létezik)• Általános kijelentés (minden)Általános kijelentés (minden)
66
Logikai alapkérdésekLogikai alapkérdések
Következmény: Az A kijelentésformából Következmény: Az A kijelentésformából következik a B kijelentésforma, ha minden következik a B kijelentésforma, ha minden olyan változóinterpretáció, amely A-t kielégíti, olyan változóinterpretáció, amely A-t kielégíti, a B-t is kielégíti.a B-t is kielégíti.
Pl.: Pitagorasz tétele. Azaz a háromszög Pl.: Pitagorasz tétele. Azaz a háromszög derékszögű voltából következik, hogy a befogók derékszögű voltából következik, hogy a befogók összege megegyezik az átfogó négyzetével.összege megegyezik az átfogó négyzetével.
77
Argumentációk, indoklások, Argumentációk, indoklások, bizonyításokbizonyítások
Egy szélesebb értelemben vett bizonyítási fogalomEgy szélesebb értelemben vett bizonyítási fogalom Winter (1978) a következőket sorolja az Winter (1978) a következőket sorolja az
argumentációk közé:argumentációk közé:• Megállapodásokhoz való alkalmazkodásMegállapodásokhoz való alkalmazkodás• Általános állítások konkrét példákon való kipróbálásaÁltalános állítások konkrét példákon való kipróbálása• Indoklás, következtetés, bizonyításIndoklás, következtetés, bizonyítás• Indoklások érvényességének vizsgálataIndoklások érvényességének vizsgálata• Álbizonyítások felfedéseÁlbizonyítások felfedése• Matematikai megfontolások jelentőségének értékeléseMatematikai megfontolások jelentőségének értékelése
88
Pszichológiai kérdésekPszichológiai kérdések
A bizonyítási tevékenység feltételezi a A bizonyítási tevékenység feltételezi a következtetési képességet és az absztrakt következtetési képességet és az absztrakt fogalmakkal való műveletek végzését a tanuló fogalmakkal való műveletek végzését a tanuló részérőlrészéről
A formális szintig a gyermek gondolkodása A formális szintig a gyermek gondolkodása fokozatosan „jut el”:fokozatosan „jut el”:• Műveletek előtti szakaszMűveletek előtti szakasz• Konkrét műveletek szakaszaKonkrét műveletek szakasza• Formális műveletek szakasza (ált. 12-13 éves korban, Formális műveletek szakasza (ált. 12-13 éves korban,
azaz 6-7. osztályban áll át a gyerek)azaz 6-7. osztályban áll át a gyerek)
PREMATEMATIKAI bizonyítások (szemléletesség PREMATEMATIKAI bizonyítások (szemléletesség miatt)miatt)
99
Prematematikai Prematematikai bizonyításokbizonyítások
Semadeni (1976) szerint egy prematematikai Semadeni (1976) szerint egy prematematikai bizonyítás konkrét cselekvésekből áll:bizonyítás konkrét cselekvésekből áll:• Konkrét fizikai cselekvésekKonkrét fizikai cselekvések
Tárgyakkal végzett cselekvésekTárgyakkal végzett cselekvések Képek rajzolásaKépek rajzolása Ábra alapján történő okoskodásÁbra alapján történő okoskodás
• Interiorizációs folyamat (a cselekvés belső Interiorizációs folyamat (a cselekvés belső elvégzése)elvégzése)
• ÁltalánosításÁltalánosítás
1010
Prematematikai Prematematikai bizonyításokbizonyítások
Példák:Példák:• Az első n természetes szám összegeAz első n természetes szám összege
S = n(n+1)/2 (négyzetrácsos ábra)S = n(n+1)/2 (négyzetrácsos ábra)• HáromszögszámokHáromszögszámok
1,3,6,10,…1,3,6,10,…• NégyzetszámokNégyzetszámok
1,4,9,16,…1,4,9,16,…• TrapézszámokTrapézszámok
1,5,12,…1,5,12,…T(n) = n^2 + n(n-1)/2T(n) = n^2 + n(n-1)/2n-ik négyzetszám fölé helyezzük az (n-1)-ik n-ik négyzetszám fölé helyezzük az (n-1)-ik háromszögszámotháromszögszámot
1111
Prematematikai Prematematikai bizonyításokbizonyítások
T(n) (a trapézszámok) ugyanazt a maradékot T(n) (a trapézszámok) ugyanazt a maradékot adják 3-mal való osztásnál, mint nadják 3-mal való osztásnál, mint n• Szemléletes bizonyításSzemléletes bizonyítás• Formális bizonyításFormális bizonyítás
A prematematikai bizonyításokat „példához A prematematikai bizonyításokat „példához kötött” bizonyításoknak is nevezik.kötött” bizonyításoknak is nevezik.
Konkrét példán keresztül mutatja meg az Konkrét példán keresztül mutatja meg az állítás helyességétállítás helyességét
1212
Prematematikai Prematematikai bizonyításokbizonyítások
Párhuzamos szelők tétele + bizonyításaPárhuzamos szelők tétele + bizonyítása Tétel: Ha egy szög szárait párhuzamos Tétel: Ha egy szög szárait párhuzamos
egyenesekkel metsszük, akkor az egyik száron egyenesekkel metsszük, akkor az egyik száron keletkezett szakaszok aránya megegyezik a másik keletkezett szakaszok aránya megegyezik a másik száron keletkezett megfelelő szakaszok arányával.száron keletkezett megfelelő szakaszok arányával.
Bizonyítás (tetszőleges racionális arányra):Bizonyítás (tetszőleges racionális arányra):• Egyenlő szakaszoknak egyenlő szakaszok felelnek megEgyenlő szakaszoknak egyenlő szakaszok felelnek meg• Egyik szakaszon az arány 1:2. A nagyobbik szakasz Egyik szakaszon az arány 1:2. A nagyobbik szakasz
felezőpontján át az eredeti párhuzamos egyenesekkel felezőpontján át az eredeti párhuzamos egyenesekkel párhuzamost húzok, így visszavezethető az előző párhuzamost húzok, így visszavezethető az előző pontban megfogalmazottakrapontban megfogalmazottakra
• 3:4-es arány esetében 3:4 részre osztjuk a szakaszt…3:4-es arány esetében 3:4 részre osztjuk a szakaszt…• p:q arány esetében p:q részre osztjuk a szakaszt…p:q arány esetében p:q részre osztjuk a szakaszt…
1313
Matematikai bizonyítási Matematikai bizonyítási koncepciókkoncepciók
„„Korrekt lépések sorozat”-ának meghatározásaKorrekt lépések sorozat”-ának meghatározása Stein (1986):Stein (1986):
• Matematikai-logikai elmélet szintjeMatematikai-logikai elmélet szintjeAz elmélet minden részletében rögzített, a Az elmélet minden részletében rögzített, a matematikai világ a legkisebb részletekig meg van matematikai világ a legkisebb részletekig meg van advaadva
• Matematikai elmélet szintjeMatematikai elmélet szintjeAz elmélet legfontosabbnak tartott részletei Az elmélet legfontosabbnak tartott részletei egyértelműen rögzítettek, ez a szint felel meg az egyértelműen rögzítettek, ez a szint felel meg az egyetemi-főiskolai szintnekegyetemi-főiskolai szintnek
• Lokálisan rendezett elmélet szintjeLokálisan rendezett elmélet szintje• Mindennapi okoskodások szintjeMindennapi okoskodások szintje
1414
Matematikai bizonyítási Matematikai bizonyítási koncepciókkoncepciók
Lokálisan rendezett elméletLokálisan rendezett elmélet Egy bizonyítás vagy néhány bizonyítás láncolata Egy bizonyítás vagy néhány bizonyítás láncolata
áll előtérbenáll előtérben Nyelve egy alapnak tekintett matematikai elmélet Nyelve egy alapnak tekintett matematikai elmélet
nyelvére támaszkodiknyelvére támaszkodik Az állítások anyanyelven vannak megfogalmazvaAz állítások anyanyelven vannak megfogalmazva AxiómákAxiómák
• Explicite nem adunk megExplicite nem adunk meg• Implicite nézve minden olyan állítás axióma, melyet egy Implicite nézve minden olyan állítás axióma, melyet egy
bizonyítás során felhasználunk, mivel tartalmilag bizonyítás során felhasználunk, mivel tartalmilag nyilvánvalóaknyilvánvalóak
DefiníciókDefiníciók• Csak a feltétlenül szükséges fogalmakat definiáljukCsak a feltétlenül szükséges fogalmakat definiáljuk• Esetenként nem dönthető el, hogy egy szövegrész Esetenként nem dönthető el, hogy egy szövegrész
axióma-e, vagy tételaxióma-e, vagy tétel
1515
Matematikai bizonyítási Matematikai bizonyítási koncepciókkoncepciók
Lokálisan rendezett elméletLokálisan rendezett elmélet Következtetési szabályokKövetkeztetési szabályok
• A logikailag korrekt következtetési szabályok mellett A logikailag korrekt következtetési szabályok mellett esetenként heurisztikus következtetési lépések is esetenként heurisztikus következtetési lépések is előfordulnakelőfordulnak
• Néhány konkrét példa alapján egy nagyobb Néhány konkrét példa alapján egy nagyobb együttesre következtetünk (induktív következtetés)együttesre következtetünk (induktív következtetés)
BizonyításBizonyítás• Nincs konkrétan rögzítveNincs konkrétan rögzítve• Gyakran használ fel nem bizonyított segédtételeketGyakran használ fel nem bizonyított segédtételeket• Csak a lényeges lépéseket tartalmazza pontos Csak a lényeges lépéseket tartalmazza pontos
formábanformában
1616
Példa egy Példa egy lokálisan lokálisan rendezett rendezett elméletreelméletre
1717
Matematikai bizonyítási Matematikai bizonyítási koncepciókkoncepciók
Mindennapi okoskodások elméleteMindennapi okoskodások elmélete Az elmélet részletei nincsenek egyértelműen rögzítve, Az elmélet részletei nincsenek egyértelműen rögzítve,
ezeket a kontextusból kell levonni (pl.: játékok)ezeket a kontextusból kell levonni (pl.: játékok) Nyelv: anyanyelv + kapcsolatos releváns fogalmakNyelv: anyanyelv + kapcsolatos releváns fogalmak Axióma: csak hallgatólagos alapszabályok léteznekAxióma: csak hallgatólagos alapszabályok léteznek Definíciók lényegében nem fordulnak elő, a felhasznált Definíciók lényegében nem fordulnak elő, a felhasznált
fogalmak jelentését az alkalmazásból tudjuk fogalmak jelentését az alkalmazásból tudjuk kikövetkeztetnikikövetkeztetni
Következtetési szabályok: logikai és heurisztikus Következtetési szabályok: logikai és heurisztikus egyarántegyaránt
Bizonyítás: nyelvi argumentációs láncok, melyek Bizonyítás: nyelvi argumentációs láncok, melyek megfelelnek a probléma feltételeinek. Nem megfelelnek a probléma feltételeinek. Nem megengedettek azok, melyek a probléma feltételeit megengedettek azok, melyek a probléma feltételeit megszegik, illetve hamis feltételeket használnak fel. (pl.: megszegik, illetve hamis feltételeket használnak fel. (pl.: sakk, dominó)sakk, dominó)
1818
Bizonyítások tanítási fázisaiBizonyítások tanítási fázisai
Tételek megsejtéseTételek megsejtése
Bizonyítási ötletek megtalálása, bizonyítási Bizonyítási ötletek megtalálása, bizonyítási módszerek, stratégiák alkalmazásamódszerek, stratégiák alkalmazása
Bizonyítás rögzítése, leírása, reflexióBizonyítás rögzítése, leírása, reflexió
1919
Tételek megsejtését szolgáló Tételek megsejtését szolgáló eljárásokeljárások
Tételek megfordításaTételek megfordítása AnalógiaAnalógia ÁltalánosításÁltalánosítás IndukcióIndukció Számítási feladat megoldása, elemzéseSzámítási feladat megoldása, elemzése Szerkesztési feladat megoldása, elemzéseSzerkesztési feladat megoldása, elemzése Egy geometriai konfiguráció elemzéseEgy geometriai konfiguráció elemzése Algebrai tételek megsejtése és bizonyítása Algebrai tételek megsejtése és bizonyítása
geometriai szemléltetés alapjángeometriai szemléltetés alapján
2020
Tételek megfordításaTételek megfordítása
„„Ha A, akkor B” megfordítása a „ha B, akkor Ha A, akkor B” megfordítása a „ha B, akkor A”A”
Pl.: „ha egy négyszög átlói felezik egymást, Pl.: „ha egy négyszög átlói felezik egymást, akkor paralelogramma”akkor paralelogramma”
Megfordítva: „Ha egy négyszög Megfordítva: „Ha egy négyszög paralelogramma, akkor átlói felezik egymást”paralelogramma, akkor átlói felezik egymást”
2121
Tételek megfordításaTételek megfordításaLogikai négyszögLogikai négyszög
TételTételA → BA → B
Tétel Tétel megfordításának megfordításának kontrapozíciójakontrapozíciója
┐A → ┐B┐A → ┐B
Tétel Tétel kontrapozíciójakontrapozíciója
┐B → ┐A ┐B → ┐A
Tétel Tétel megfordítmegfordít
ásaásaB → AB → A
2222
Tételek megfordításaTételek megfordításaTöbbfeltételes tételek Többfeltételes tételek
megfordításamegfordítása Ha egy természetes szám osztója egy összeg Ha egy természetes szám osztója egy összeg
mindkét tagjának, akkor a természetes szám mindkét tagjának, akkor a természetes szám osztója az összegnek isosztója az összegnek is(a|b és a|c) → a|(b+c)(a|b és a|c) → a|(b+c)
A tétel szerkezete: (FA tétel szerkezete: (F1 ^ 1 ^ FF22) → K) → K Három megfordítás:Három megfordítás:
• K → (FK → (F1 ^ 1 ^ FF22))• (F(F1 ^ 1 ^ K) → FK) → F22
• (K (K ^ ^ FF22) → F) → F11
Hamis, Igaz, IgazHamis, Igaz, Igaz Geometriai példa: egy kör átmérőjéhez tartozó Geometriai példa: egy kör átmérőjéhez tartozó
minden kerületi szög derékszögminden kerületi szög derékszög
2323
Analógia, analógiás Analógia, analógiás következtetésekkövetkeztetések
Olyan gondolkodási művelet, amely Olyan gondolkodási művelet, amely alkalmazásakor két vagy több jelenségnek, alkalmazásakor két vagy több jelenségnek, dolognak bizonyos tulajdonságokban, dolognak bizonyos tulajdonságokban, viszonyokban, struktúrában való megegyezése viszonyokban, struktúrában való megegyezése alapján más tulajdonságban, viszonyban, alapján más tulajdonságban, viszonyban, struktúrában való megegyezésüket is sejtjükstruktúrában való megegyezésüket is sejtjük
Példa: Téglalap – téglatestPélda: Téglalap – téglatest• Téglalap minden oldala párhuzamos pontosan egy Téglalap minden oldala párhuzamos pontosan egy
másik oldallal és merőleges a többi oldalramásik oldallal és merőleges a többi oldalra• Téglatest minden lapja párhuzamos pontosan egy Téglatest minden lapja párhuzamos pontosan egy
másik lappal és merőleges a többi lapramásik lappal és merőleges a többi lapra
Háromszög – tetraéderHáromszög – tetraéder
2424
Analógia, analógiás Analógia, analógiás következtetésekkövetkeztetések
Elvezethet igaz állításhoz, de esetenként hamis Elvezethet igaz állításhoz, de esetenként hamis állításhoz isállításhoz is• Háromszög – tetraéder súlyvonal (2:1, 3:1) igazHáromszög – tetraéder súlyvonal (2:1, 3:1) igaz• Háromszög – tetraéder magasságvonalai egyaránt egy Háromszög – tetraéder magasságvonalai egyaránt egy
pontban metszik egymást. Hamispontban metszik egymást. Hamis ab = ba → a^b = b^aab = ba → a^b = b^a ab / cb = a/c → (a + b) / (c + b) = a / cab / cb = a/c → (a + b) / (c + b) = a / c Didaktikai megjegyzés: térben is használható Didaktikai megjegyzés: térben is használható
síkgeometriai eljárások alkalmazásasíkgeometriai eljárások alkalmazása• Egyenlő szárú háromszög alapjának tetszőleges Egyenlő szárú háromszög alapjának tetszőleges
pontjából merőlegeseket bocsátunk a szárakra. Ezen pontjából merőlegeseket bocsátunk a szárakra. Ezen szakaszok összege állandó… Gúlára alkalmazni!szakaszok összege állandó… Gúlára alkalmazni!
2525
ÁltalánosításÁltalánosítás Olyan művelet, mely egy szűkebb osztály elemeire Olyan művelet, mely egy szűkebb osztály elemeire
vonatkozó összefüggést analógiás következtetés vonatkozó összefüggést analógiás következtetés segítségével átvisz egy ezen osztályt tartalmazó segítségével átvisz egy ezen osztályt tartalmazó tágabb osztály elemeiretágabb osztály elemeire
Pl.:Pl.:• Pitagorasz-tétel Pitagorasz-tétel → Cosinus tétel→ Cosinus tétel• Thalész-tétel → Kerületi és középponti szögek tételeThalész-tétel → Kerületi és középponti szögek tétele• Rolle tétele → Differenciálszámítás középértéktételeRolle tétele → Differenciálszámítás középértéktétele• 9-cel való oszthatóság → a alapú számrendszerben (a-1)-9-cel való oszthatóság → a alapú számrendszerben (a-1)-
gyel való oszthatósággyel való oszthatóság Nem mindig igaz! Abból, hogy a másod-, harmad- és Nem mindig igaz! Abból, hogy a másod-, harmad- és
negyedfokú egyenleteknek van megoldóképlet még negyedfokú egyenleteknek van megoldóképlet még nem következik, hogy tetszőleges n-ed fokú nem következik, hogy tetszőleges n-ed fokú egyenlethez is létezikegyenlethez is létezik
2626
IndukcióIndukció
Az adott osztály megvizsgált elemei alapján Az adott osztály megvizsgált elemei alapján szerzett ismereteket kiterjesztjük a szóban szerzett ismereteket kiterjesztjük a szóban forgó osztály még meg nem vizsgált elemeinek forgó osztály még meg nem vizsgált elemeinek mindegyikéremindegyikére
Pl.: 1 / 1*2 + 1 / 2*3 +…+1 / n*(n-1) = ?Pl.: 1 / 1*2 + 1 / 2*3 +…+1 / n*(n-1) = ?
Sejtés: = n-1 / nSejtés: = n-1 / n
2727
Tételek és bizonyítási ötletek Tételek és bizonyítási ötletek megsejtése egy számolási megsejtése egy számolási
példa alapjánpélda alapján Két fázis:Két fázis:
• I.: a konkrét számolási feladat elvégzéseI.: a konkrét számolási feladat elvégzése• II.: általános összefüggés megsejtése a konkrét II.: általános összefüggés megsejtése a konkrét
számok változókkal való felcserélése révénszámok változókkal való felcserélése révén
Példák:Példák:• Cosinus tételCosinus tétel• Thalész tételThalész tétel• Kerületi és középponti szögek tételeKerületi és középponti szögek tétele• Másodfokú egyenlet megoldóképletének Másodfokú egyenlet megoldóképletének
levezetéselevezetése
2828
Tételek megsejtése és Tételek megsejtése és bizonyítási ötlet megtalálása bizonyítási ötlet megtalálása
egy szerkesztési feladat egy szerkesztési feladat megoldása, elemzése révénmegoldása, elemzése révén
I. fázis: a tanulók egy szerkesztési feladatot I. fázis: a tanulók egy szerkesztési feladatot oldanak meg és indokolják a szerkesztés oldanak meg és indokolják a szerkesztés helyességéthelyességét
II. fázis: egy kiegészítő szerkesztés segítségével II. fázis: egy kiegészítő szerkesztés segítségével megsejtik a tételt és belátják a tétel érvényességétmegsejtik a tételt és belátják a tétel érvényességét
Példa:Példa:• a háromszög magasságvonalai egy pontban metszik a háromszög magasságvonalai egy pontban metszik
egymástegymást• SúlyvonaltételSúlyvonaltétel• BefogótételBefogótétel
2929
Tétel megsejtése és Tétel megsejtése és bizonyítási ötlet megtalálása bizonyítási ötlet megtalálása
egy adott geometriai egy adott geometriai konfiguráció elemzése alapjánkonfiguráció elemzése alapján I. fázis: a tanulók segítséggel (tanár, könyv…) I. fázis: a tanulók segítséggel (tanár, könyv…)
megrajzolnak (nem szerkesztenek) egy megrajzolnak (nem szerkesztenek) egy geometriai ábrátgeometriai ábrát
II: fázis: Az ábra elemzése alapján a tanulók II: fázis: Az ábra elemzése alapján a tanulók felfedezik a kívánt tételt ls annak bizonyításátfelfedezik a kívánt tételt ls annak bizonyítását
Példa:Példa:• HúrnégyszögtételHúrnégyszögtétel• HúrtételHúrtétel
3030
Algebrai tételek és bizonyítási Algebrai tételek és bizonyítási ötletek megsejtése geometriai ötletek megsejtése geometriai
szemléltetés segítségévelszemléltetés segítségével A geometriai modell izomorf legyen az eredeti A geometriai modell izomorf legyen az eredeti
szituációvalszituációval Példák megfeleltetésekre:Példák megfeleltetésekre:
• Pozitív valós számok → adott hosszúságú szakaszokPozitív valós számok → adott hosszúságú szakaszok• Pozitív egész számok Pozitív egész számok → megfelelő számú rácsnégyzet→ megfelelő számú rácsnégyzet• Két valós pozitív szám (a és b) szorzata → a ill. b oldalú Két valós pozitív szám (a és b) szorzata → a ill. b oldalú
téglalap területetéglalap területe Példák:Példák:
• Kéttagú összeg négyzeteKéttagú összeg négyzete• Két pozitív szám számtani és mértani közepe közötti Két pozitív szám számtani és mértani közepe közötti
összefüggésösszefüggés
3131
Bizonyítási stratégiákBizonyítási stratégiák
SzintézisSzintézis• Célirányos okoskodásCélirányos okoskodás
Analízis Analízis • Fordított irányú okoskodásFordított irányú okoskodás
Nem teljes analízisNem teljes analízis
3232
Bizonyítási módszerekBizonyítási módszerek Az iskolai gyakorlatban előforduló módszerek:Az iskolai gyakorlatban előforduló módszerek:
• Direkt bizonyításokDirekt bizonyítások• Teljes indukciós bizonyításokTeljes indukciós bizonyítások• Indirekt bizonyításokIndirekt bizonyítások
Teljes indukcióTeljes indukció• A teljes indukció elvének bevezetése (dominó-elv)A teljes indukció elvének bevezetése (dominó-elv)• A teljes indukció elvének alkalmazásaA teljes indukció elvének alkalmazása
Indirekt argumentációk, indoklások, Indirekt argumentációk, indoklások, bizonyításokbizonyítások
3333
Bizonyítási módszerekBizonyítási módszerek I.: Indirekt argumentációk, indoklások, I.: Indirekt argumentációk, indoklások,
bizonyítások csoportosítása:bizonyítások csoportosítása:• Direkt kipróbálásDirekt kipróbálás
• Létezési állítások igazságának megmutatásaLétezési állítások igazságának megmutatása
• Általános állítás hamisságának megmutatása egy Általános állítás hamisságának megmutatása egy ellenpélda segítségévelellenpélda segítségével
• Általános állítás igazságának, létezési állítás Általános állítás igazságának, létezési állítás hamisságának igazolása logikai következtetések hamisságának igazolása logikai következtetések segítségévelsegítségével
3434
Bizonyítási módszerekBizonyítási módszerek
II.: Reductio ad absurdumII.: Reductio ad absurdum• Ellentmondás az indirekt feltevésnekEllentmondás az indirekt feltevésnek
• Következtetés egy állításra és annak tagadásáraKövetkeztetés egy állításra és annak tagadására
• Ellentmondás a tétel feltételénekEllentmondás a tétel feltételének
• Ellentmondás egy ismert tételnek, definíciónak, Ellentmondás egy ismert tételnek, definíciónak, axiómánakaxiómának
III.: Elimináció módszereIII.: Elimináció módszere
3535
Bizonyítási módszerekBizonyítási módszerek
Tanulói problémák az indirekt bizonyításokkal Tanulói problémák az indirekt bizonyításokkal kapcsolatbankapcsolatban
Javaslatok az indirekt bizonyítások tanításával Javaslatok az indirekt bizonyítások tanításával kapcsolatbankapcsolatban
Feladattípusok a bizonyítások tanításával Feladattípusok a bizonyítások tanításával kapcsolatbankapcsolatban
3636
Köszönjük a Köszönjük a figyelmet!figyelmet!