Hom

lokz

ati n

apel

emek

TÉNY

EK É

S TÉ

VHITEK

:TÉ

NYEK

ÉS

TÉVH

ITEK

:ME

GÚJU

LÓ E

NERG

IAFO

RRÁS

OKME

GÚJU

LÓ E

NERG

IAFO

RRÁS

OK

MELYEK

A M

EGÚJ

ULÓ

ENER

GIAF

ORRÁ

SOK

MELYEK

A M

EGÚJ

ULÓ

ENER

GIAF

ORRÁ

SOK

ÉS H

OGYA

N LEHE

T ŐK

ET H

ASZN

OSÍTAN

I?ÉS

HOG

YAN

LEHE

T ŐK

ET H

ASZN

OSÍTAN

I?

AZ

ELM

ÚLT

ÉV

EKBE

N A

MEG

ÚJU

LÓ

ENER

GIA

FORR

ÁSO

K KA

PCSÁ

N K

OM

OLY

H

ARC

FO

LYT

AZÉ

RT, H

OG

Y A

SZÉ

N,

A K

ŐO

LAJ,

A F

ÖLD

GÁ

Z ÉS

AZ

ATO

M-

ENER

GIA

MEL

LETT

NA

GYO

BB H

ELYE

T KA

PHA

SSA

NA

K A

VIL

ÁG

EN

ERG

IA-

ÖSS

ZETÉ

TELÉ

BEN

. A

GA

ZDA

SÁG

I VÁ

LSÁ

G É

S A

KLÍ

MA

-VÁ

LTO

ZÁS

ARR

A K

ÉNYS

ZERÍ

TI

AZ

EMBE

REK

ET, H

OG

Y M

ÁSK

ÉNT

TEK

INTS

ENEK

AZ

ÁLT

ALU

K H

ASZ

NÁ

LT

ENER

GIA

FAJT

ÁK

RA.

EGYR

E TÖ

BBEN

FIG

YELN

EK O

DA

TU

DAT

OSA

N A

Z EN

ERG

IAFE

LHA

SZN

ÁLÁ

SUK

RA, E

GYR

E TÖ

BB K

ÖZÖ

SSÉG

VÁ

LIK

EN

ERG

ETIK

AIL

AG

ÖN

ELLÁ

TÓBB

ÁÉS

CSÖ

KK

ENTI

A K

ÖRN

YEZE

TRE

KIF

EJTE

TT K

ÁRO

S H

ATÁ

SAIT

.

E té

nyla

p át

teki

nti a

meg

újul

ó en

er-

giaf

orrá

sok

fejle

szté

sét,

az a

lapv

ető

tudn

ival

ókat

, val

amin

t hel

yüke

t az

unió

s pol

itiká

ban.

Ism

erte

ti to

vább

á a

meg

újul

ó en

ergi

afor

ráso

kat

körü

lvev

ő té

vhite

ket,

illet

ve

előn

yeik

et é

s koc

káza

taik

at.

Egy

átla

gház

tart

ás é

ves v

illam

os-

ener

gia-

igén

yéne

k ki

elég

ítésé

hez

(300

0 kW

h) k

b. 2

4 m

2 -nyi

nap

elem

re

van

szük

ség.

Egy

csa

ládi

ház

átla

gos

tető

mér

ete

kb. 1

60 m

2 . Víz

mel

egíté

s-he

z át

lago

san

4540

kW

h en

ergi

ára

van

szük

ség

egy

évbe

n.

Kiad

ja: M

agya

r Ter

més

zetv

édők

Szö

vets

ége,

201

3.w

ww

.mtv

sz.h

uFo

rdít

otta

: Juh

ász

Réka

A h

ő- é

s vill

amos

ene

rgia

elő

állít

ásár

a kü

lön-

böző

meg

újul

ó en

ergi

afor

ráso

kat h

aszn

álun

k.

Δ N

AP:

A n

apbó

l nye

rt e

nerg

iána

k 3

alap

vető

felh

aszn

álás

i mód

ja v

an:

pass

zív:

meg

fele

lő é

píté

szet

i tec

hnik

ával

a n

ap-

sugá

rzás

fűté

sre

hasz

nálh

ató.

Ez a

z eljá

rás a

z en

ergi

ameg

taka

rítás

hoz i

s nag

yban

hoz

zájá

rul.

napk

olle

ktor

ok é

s eg

yéb

nape

nerg

iát

hasz

nosí

tó re

ndsz

erek

: m

egfe

lelő

erő

sség

ű na

psug

árzá

s tü

krök

has

znál

atáv

al k

once

nt-

rálh

ató,

seg

ítség

ével

hő/

gőz

term

elhe

tő,

ami v

illam

os e

nerg

iát e

lőál

lító

turb

inák

at

műk

ödte

t.vi

llam

os e

nerg

ia fo

tovo

ltaik

us c

ellá

kból

aza

z na

pele

mek

ből:

a na

psug

árzá

st k

özve

tlenü

l vi

llam

os e

nerg

iává

ala

kítja

több

nyire

sz

ilíci

umbó

l kés

zült

félv

ezet

ők s

egíts

é-gé

vel.

Δ B

IOM

ASS

ZA: A

növ

ényi

- ill

etve

álla

ti hu

lladé

kok,

bi

ogáz

, vag

y nö

vény

i ola

j al

apú

üzem

-an

yago

k

elég

etés

éből

elő

állít

ott e

nerg

ia ö

nmag

ában

ne

m s

zám

ít m

egúj

ulón

ak.

Ha

felh

aszn

álás

uk

sorá

n ne

m v

agyu

nk te

kint

ette

l az

erdő

k és

fö

ldek

meg

újul

ókép

essé

géne

k ha

tára

ira,

a b

i-om

assz

a ko

mol

y kö

rnye

zeti

káro

kat o

kozh

at.

Az

égha

jlatv

álto

zásr

a gy

akor

olt h

atás

a is

a

felh

aszn

álás

mód

játó

l füg

g.

Δ S

ZÉL:

Szé

lturb

inák

at fő

ként

par

tmen

ti te

rüle

teke

n és

Eur

ópa

észa

ki, é

szak

-nyu

gati

alac

sony

an fe

kvő

terü

lete

in h

aszn

álna

k vi

l-la

mos

ene

rgia

elő

állít

ásár

a. D

ánia

ene

rgia

-sz

üksé

glet

ének

28%

-át a

szél

fede

zi.

Δ V

ÍZ: K

is- é

s na

gy v

ízer

őműv

eken

ker

eszt

ül

a ví

zene

rgia

kih

aszn

álás

ával

nye

rt v

illam

os

ener

gia.

Ten

gerp

artt

al re

ndel

kező

ors

zágo

k-ba

n za

jlik

a hu

llám

zás

ener

giáj

át h

aszn

áló

rend

szer

ek te

szte

lése

.

Δ G

EOTE

RMIK

US

ENER

GIA

: elő

állít

ásáh

oz

a fö

ld m

élyé

re fú

rva

mel

eg v

izet

hoz

nak

a fe

lszí

nre.

Hőm

érsé

klet

étől

függ

ően

az

ener

giát

fűté

sre

vagy

vill

amos

ener

gia

előá

llítá

sára

has

znál

ják.

Foto

volta

ikus

pane

lek

egy

csal

ádi h

áz te

tejé

n, C

seho

rszá

g

és e

z se

gíth

et k

iegy

ensú

lyoz

ni a

z id

őjár

ás

vagy

a n

apsz

akok

oko

zta

inga

dozá

soka

t. Ez

a fa

jta e

nerg

iate

rmel

ési m

ódsz

er e

ltér a

m

egsz

okot

tól,

és sz

emlé

letv

áltá

st ig

énye

l az

ener

giaf

elha

szná

lásu

nkat

ille

tően

.

Δ A

MEG

ÚJU

LÓ E

NER

GIA

DRÁ

GA

ÉS

AN

YAG

I TÁ

MO

GAT

ÁSR

A S

ZORU

L.

Az

egyi

k le

gsúl

yosa

bb, a

meg

újul

ó en

ergi

a-fo

rrás

ok b

efek

etíté

sét s

zolg

áló

tévh

it, h

ogy

mél

tány

tala

nul s

ok á

llam

i tám

ogat

ásba

n ré

szes

ülne

k. B

ár a

meg

újul

ók k

apna

k tá

mo-

gatá

st, n

em sz

abad

fi gy

elm

en k

ívül

hag

yni

a té

nyt,

hogy

e tá

mog

atás

ok m

érté

ke m

ég

min

dig

jele

nték

tele

nnek

mon

dhat

ó a

foss

zilis

tü

zelő

anya

gokr

a és

az

atom

ener

giár

a fo

rdí-

tott

öss

zege

khez

kép

est.

2009

-ben

a fo

sszi

lis

tüze

lőan

yago

kra

ford

ított

álla

mi t

ámog

atás

ok

össz

ege

274

mill

iárd

eur

ót te

tt k

i. A

z EU

ta

gálla

mai

átla

gosa

n 54

8 eu

rót f

ordí

tana

k m

inde

n eg

yes

euró

pai á

llam

polg

ár e

nerg

iael

-lá

tásá

nak

tám

ogat

ásár

a –

amel

y ös

szeg

nem

ke

rül b

ele

az e

nerg

iasz

ámlá

ba. R

áadá

sul e

z az

ada

t az

atom

ener

gia

tám

ogat

ását

még

ne

m is

tart

alm

azza

.

Δ A

MEG

ÚJU

LÓ E

NER

GIA

FORR

ÁSO

K

KIS

ZÁM

ÍTH

ATAT

LAN

OK

, MIV

EL

IDŐ

JÁRÁ

SFÜ

GG

ŐK

.M

inde

n en

ergi

afor

rásn

ak v

anna

k ko

rláta

i. A

nap

- és

a sz

élen

ergi

a az

időj

árás

tól f

ügg,

a

víze

nerg

ia e

lőál

lítás

ához

pl.

meg

fele

lő

sodr

ású

foly

ó sz

üksé

ges,

míg

a b

iom

assz

ából

el

őállí

tott

ene

rgia

foly

amat

os ü

zem

anya

g-el

látá

st ig

énye

l – a

szén

hez,

kőol

ajho

z, gá

zhoz

vag

y ur

ánho

z ha

sonl

óan.

Azo

nban

a m

egúj

uló

ener

giaf

orrá

sok

kiak

názá

sa n

em c

sak

egy

adot

t hel

yen

konc

entr

ált n

agym

enny

iség

ű en

ergi

ater

me-

léss

el v

alós

ulha

t meg

, min

t a fo

sszi

lis tü

zelő

-an

yago

k va

gy a

tom

erőm

űvek

ese

tébe

n.

Δ E

GY

SZÉN

ERŐ

MŰ

NEM

HEL

YETT

ESÍT

-H

ETŐ

NA

P- V

AG

Y SZ

ÉLER

ŐM

ŰV

EL.

Ha

adot

t ter

ület

i igé

nyek

hez

kell

igaz

odni

, a

meg

újul

ó en

ergi

afor

ráso

k va

gy a

zok

kom

biná

ciój

a je

lent

i a le

gjob

b m

egol

dást

. A

mod

ern

tech

noló

gia

segí

tség

ével

kön

nye-

dén

hely

ette

síth

etün

k eg

y na

gy e

rőm

űvet

eg

y tö

bb k

iseb

b er

őmű

alko

tta

háló

zatt

al,

∆ A

MEG

ÚJU

LÓ E

NER

GIA

FORR

ÁSO

K Ö

N-

MA

GU

KBA

N N

EM K

ÉPES

EK K

IELÉ

GÍT

ENI

A G

LOBÁ

LIS

ENER

GIA

FOG

YASZ

TÁST

.

Az

EU é

vent

e 57

00 T

Wh

villa

mos

ene

rgia

el

őállí

tásá

t tud

ja b

izto

síta

ni m

egúj

ulók

ból.

Ez

min

tegy

950

ato

mer

őmű

ener

giat

erm

elé-

séve

l egy

enér

tékű

, és

könn

yedé

n fe

dezh

etné

az

EU

jele

nleg

i, kb

. 400

0 TW

h-os

ene

rgia

fo-

gyas

ztás

át.

Azo

nban

a h

elye

s m

egkö

zelít

és n

em a

z, ha

a

jele

nleg

i fog

yasz

tás

fede

zésé

hez

prób

álun

k en

ergi

afor

ráso

kat f

elku

tatn

i. A

z en

ergi

afel

-ha

szná

lás

man

apsá

g re

tten

etes

poc

séko

lás-

sal,

ener

giav

eszt

eség

gel j

ár. T

ehát

ahe

lyet

t, ho

gy a

z en

ergi

afor

ráso

k ki

akná

zhat

óság

át

kuta

tjuk,

sok

kal i

nkáb

b en

ergi

ameg

taka

rí-

tásr

a és

hat

ékon

yabb

ene

rgia

felh

aszn

álás

ra

kelle

ne tö

reke

dnün

k.

A ME

GÚJU

LÓ

A ME

GÚJU

LÓ

ENER

GIAF

ORRÁ

SOKA

T EN

ERGIAF

ORRÁ

SOKA

T KÖ

RÜLV

EVŐ

TÉVH

ITEK

KÖRÜ

LVEV

Ő TÉ

VHITEK

A e

nerg

iaár

ak a

kül

önbö

ző tá

mog

atás

okna

k kö

szön

hető

en a

nnyi

t tor

zuln

ak, h

ogy

nehé

z kö

vetn

i, m

elyi

k fo

rrás

ból s

zárm

azó

ener

gia

drág

a va

gy o

lcsó

.

Geo

term

ikus

erőm

ű, Iz

land

2010

-ben

az E

U-n

bel

ül e

lőál

lítot

t ene

rgia

m

indö

ssze

71,5

%-a

juto

tt e

l a v

égfe

lhas

z-ná

lókh

oz. A

term

elt e

nerg

ia 2

3,5%

-a

men

t ves

zend

őbe,

5%-

ot p

edig

mag

a az

en

ergi

asze

ktor

has

znál

t fel

. Egy

nag

y er

őmű

meg

hibá

sodá

sa e

gész

ene

rgia

rend

-sz

erek

nek

okoz

hat k

árt,

azon

ban

ha e

gy

kise

bb e

rőm

űvek

ből á

lló re

ndsz

ert é

rint

a

meg

hibá

sodá

s, a

kár k

evés

bé s

úlyo

s. Ez

ért

a de

cent

raliz

ált e

nerg

iate

rmel

és s

tabi

labb

, m

egbí

zhat

óbb.

Δ A

MEG

ÚJU

LÓ E

NER

GIA

FORR

ÁSO

K

REN

DK

ÍVÜ

L H

ATÉK

ON

YAN

HA

SZN

ÁL-

HAT

ÓK

HEL

YI S

ZIN

TEN

, CSÖ

KK

ENTV

E A

Z EN

ERG

IAIM

PORT

FÜ

GG

ŐSÉ

GET

. A

z EU

nag

yban

függ

az

impo

rtál

t fos

szili

s tü

zelő

anya

gokt

ól, m

elye

k fo

gyas

ztás

ának

76

%-át

tesz

ik k

i. Ez

ek a

z en

ergi

afor

ráso

k kí

vül e

snek

az

EU h

atás

köré

n, s

így

növe

lik

külfö

ldi c

égek

től v

aló

függ

őség

ét.

Δ M

EGÚ

JULÓ

EN

ERG

IAFO

RRÁ

SOK

HA

SZ-

NÁ

LATÁ

VAL

AZ

EMBE

REK

SZA

BÁLY

OZ-

HAT

JÁK

SAJÁ

T EN

ERG

IAEL

LÁTÁ

SUKA

T ÉS

TÁ

MO

GAT

HAT

JÁK

A K

ÖZÖ

SSÉG

EK É

S RÉ

GIÓ

K FÜ

GG

ETLE

NSÉ

GÉT

.

A ME

GÚJU

LÓ E

NERG

IAFO

RRÁS

OK

A ME

GÚJU

LÓ E

NERG

IAFO

RRÁS

OK E

LŐNY

EI

Δ A

MEG

ÚJU

LÓ E

NER

GIA

FORR

ÁSO

K L

EGN

AG

YOBB

ELŐ

NYE

, HO

GY

MEG

FELE

LŐ H

ASZ

NÁ

LAT

MEL

LETT

ÖN

MA

GU

KTÓ

L M

EGÚ

JULN

AK

, N

EM Ú

GY,

MIN

T A

FO

SSZI

LIS

TÜZE

LŐA

NYA

GO

K É

S A

Z U

RÁN

, A

MEL

YEK

FO

RRÁ

SAI G

YORS

AN

APA

DN

AK

.

Δ A

MEG

ÚJU

LÓ E

NER

GIA

FORR

ÁSO

K A

FO

SSZI

LISO

KN

ÁL

KEV

ESEB

B Ü

VEG

HÁ

ZHAT

ÁSÚ

GÁ

ZT B

OC

SÁTA

NA

K K

I A T

ELJE

S ÉL

ETC

IKLU

ST T

EKIN

TVE.

Δ A

MEG

ÚJU

LÓ E

NER

GIA

FORR

ÁSO

K D

ECEN

T-RA

LIZÁ

LT E

NER

GIA

REN

DSZ

EREK

KIA

LAK

Í-TÁ

SÁRA

HA

SZN

ÁLH

ATÓ

K.

Jele

nleg

i ene

rgia

rend

szer

ünk

hata

l-m

as e

rőm

űvek

en a

lapu

l és

nem

ha

téko

ny. A

z er

őműv

ek s

ok

ener

giát

fogy

aszt

anak

, s

még

több

ves

zik

el a

szá

llí-

tás,

tová

bbítá

s so

rán.

Szél

turb

inák

– F

otó:

SXC

az a

groü

zem

anya

gkén

t has

znos

ított

re

pce

term

eszt

ése.

A n

ap- é

s szé

lerő

műv

ek

nagy

terü

lete

t igé

nyel

nek,

és

érté

kes

term

őter

ület

eket

fogl

alna

k el

. Eze

k az

er

őműv

ek g

yakr

an z

öldm

ezős

ber

uház

ások

, no

ha le

nnén

ek k

ihas

znál

atla

n te

tők

és e

gyéb

m

egfe

lelő

tele

phel

yek.

Δ A

TER

MÉS

ZETR

E, A

VID

ÉKRE

ÉS

AZ

EMBE

REK

RE G

YAKO

ROLT

HAT

ÁS

A

meg

újul

ó en

ergi

afor

ráso

k m

érté

ktel

en

hasz

nála

ta k

áros

hat

ású

lehe

t a k

örny

ezet

re.

A h

atal

mas

gát

ak m

egvá

ltozt

atjá

k a

foly

ókat

és

kör

nyez

etük

et, h

atás

sal v

anna

k a

tala

jvíz

m

enny

iség

ére

és m

inős

égér

e, s

őt n

éha

telje

s fa

lvak

áth

elye

zésé

vel j

árna

k. A

szél

turb

inák

tö

nkre

tehe

tik a

táj s

zéps

égét

és

nem

m

egfe

lelő

hel

yre

való

tele

píté

skor

ves

zély

ez-

teth

etik

a m

adar

akat

. A tú

lzot

t fak

iterm

elés

ve

szél

yezt

eti a

z er

dőke

t. Fo

ntos

meg

hatá

rozn

i a m

egúj

uló

ener

-gi

afor

ráso

k fe

nnta

rtha

tó h

aszn

álat

ának

fe

ltéte

leit.

A (s

zánt

ó)fö

ldek

, erd

ők é

s fo

lyók

ha

szná

latá

ra sz

igor

ú sz

abál

yok

kelle

nek,

ho

gy m

egel

őzzü

k pu

sztu

lásu

kat,

és re

ndsz

e-re

sen

mon

itoro

zni k

ell á

llapo

tuka

t.

Ném

etor

szág

ene

rgiá

jána

k tö

bb m

int f

ele

meg

újul

ó en

ergi

afor

ráso

kból

szár

maz

ik, é

s en

nek

nagy

obb

rész

e rá

adás

ul m

agán

kézb

en,

nem

ped

ig c

égek

tula

jdon

ában

van

. A fa

lvak

és

vár

osok

ene

rgia

szöv

etke

zete

ket,

vala

min

t he

lyi v

álla

lkoz

ások

at h

ozna

k lé

tre,

mel

yeke

n ke

resz

tül e

lőse

gítik

a h

elyi

mun

kahe

ly-

tere

mté

st. A

z em

bere

k ak

tívan

dön

tene

k sa

ját e

nerg

iáju

król

és k

özve

tlenü

l sza

bály

oz-

hatjá

k en

ergi

a- é

s fű

téss

zám

láik

at, e

zálta

l cs

ökke

ntve

köl

tség

eike

t. (L

d. w

ww

.com

mun

itypo

wer

.eu)

.

A ME

GÚJU

LÓ E

NERG

IA-

A ME

GÚJU

LÓ E

NERG

IA-

FORR

ÁSOK

KAL

FORR

ÁSOK

KAL

KAPCSO

LATO

S KO

CKÁZ

ATOK

KAPCSO

LATO

S KO

CKÁZ

ATOK

∆ A

TA

LAJ

ÉS A

Z ER

DŐ

K N

EM F

ENN

TART

-H

ATÓ

IG

ÉNYB

EVÉT

ELE

A m

egúj

uló

ener

giaf

orrá

soka

t oly

kor n

em m

egfe

lelő

en

hasz

náljá

k. H

a a

fát v

agy

gabo

nát a

szé

n-he

z ha

sonl

óan

éget

ik, a

z ha

talm

as k

árok

at

okoz

hat.

Az

élel

mis

zert

erm

elés

sel v

etél

-ke

dik

az é

geté

sre

hasz

nált

gabo

na, i

lletv

e

AZ U

NIÓS

ENE

RGIAPO

LITIKA

AZ U

NIÓS

ENE

RGIAPO

LITIKA

MILYEN

MEG

ÚJUL

Ó EN

ER-

MILYEN

MEG

ÚJUL

Ó EN

ER-

GIAF

ORRÁ

SOKA

T TÁ

MOGA

T?GIAF

ORRÁ

SOKA

T TÁ

MOGA

T?

Az

EU c

élja

, hog

y 20

20-r

a en

ergi

aigé

nyén

ek

20%-

át m

egúj

uló

ener

giák

ból f

edez

ze. T

öbb-

mill

iárd

eur

ót fo

rdíta

nak

közp

énze

kből

a

meg

újul

ók fe

jlesz

tésé

nek

tám

ogat

ásár

a. E

rre

pénz

egy

re g

yakr

abba

n ke

rül a

z EU

Ala

pok-

ból,

az E

uróp

ai B

eruh

ázás

i Ban

kból

(EIB

) és

az E

uróp

ai Ú

jjáép

ítési

és

Fejle

szté

si B

ankb

ól

(EBR

D).

Azo

nban

az

EU e

nerg

iapo

litik

ája

tová

bbra

is a

foss

zilis

ene

rgia

forr

ások

ból

szár

maz

ó st

abil

ellá

tásr

a fó

kusz

ál, m

elye

k tö

bbsé

ge a

z EU

-n k

ívül

ről s

zárm

azik

. Az

EU

új fö

ldgá

z- é

s kő

olaj

veze

téke

k lé

treh

ozás

át

sürg

eti,

szeg

énye

bb o

rszá

gokt

ól v

onva

el

forr

ások

at. P

edig

az

EU e

lköt

elez

te m

agát

a

kibo

csát

ás-c

sökk

enté

s ill

. a m

egúj

ulók

nag

y-ob

b ha

szná

lata

mel

lett

is. U

gyan

akko

r mil-

liárd

okat

fekt

et ú

j föl

dgáz

- és

szén

erőm

űvek

és

kap

csol

ódó

léte

sítm

énye

k ép

ítésé

be. E

z ké

slel

teti

a m

egúj

ulók

hat

ékon

y ha

szná

latá

n al

apul

ó en

ergi

aren

dsze

rre

való

szü

kség

es

váltá

st.

A kia

dván

y az

Eur

ópai

Uni

ó tá

mog

atás

ával

kés

zült.

Tar

talm

áért

a Co

unte

rBal

ance

és

a kia

dó fe

lel,

nem

tekin

thető

az E

U ál

lásp

ontjá

nak.

Faap

ríték

-táro

ló, S

zlová

kia –

Fot

ó: F

öld

Bará

tai S

zlová

kia (C

EPA)