Tobzoska és egyéb bútorfajták 

November 26-án nyílt meg (január 8-ig látogatat!" a #esti$egkúti %lebelsberg

%uno &'vel$ési) %ulturális és &'vészeti %*z#ontban +#rok ,ntal

kiállítása

, tíz éven át egye$i bútorokat) .//0 !ta szoborbútorokat készít mesternek

k*zel kéttu1at egyéni kiállítása volt sajátos tárgyaib!l) most a legújabbak

k*zl válogatott a bemutat!ra

3m#rovizált megnyit!m gon$olatait foglalom itt ren$ezettebb formába

, kiállítást igazáb!l Nelson 4eguera tán1m'vész nyitotta meg egyetlen

végtelenné nyújtott moz$ulattal betán1olva a szobrok k*zti teret) az emberi

test térfoglalásának atárait feszegetve +#rok ,ntal tárgyainak is egyik

 jellemzje) ogy a fáb!l alkotás leetséges atárait feszegeti újabb és újabb

fafajták tulaj$onságait és leetségeit keresi és ezzel #áruzamosan

kísérletez olyan te1nikákkal) amelyek kiterjesztik ezeket a leetségeket ,

nagy méret') szaba$on ullámz! fellettel egymásoz illeszke$ #all!kb!l

formált asztalla# egyszerre kínál új esztétikai élményt és ozza a mesternek 

egy kis#ekulált m!$szer sikerének *r*mét 5atalmas kor#uszaioz a fára)

mint tetszleges méret' és bármely irányban faragat!) nem re#e$

ala#anyagra van szksége , t*mb*sített fa leggaz$aságosabb

felasználásának m!$szere egyúttal ilet forrás is) a szoborbútorok

testének n*vényszer' n*veke$ése ebbl a te1nikáb!l is faka$ az

im#rovizált alakítási folyamatban , tárgy létrej*ttét egyfell az anyagban

rejl leetségek s#ontán m!$on irányítják) szín) erezet) t*m*rség) felleti

tetúra7 ez jellemzi a szoborbútorok bútorszer'bb 1so#ortját &ásfell a

grafikaként eláll! terv *lt térbeli alakot) ívebben k*vetve a szobrászat

klasszikus munkam!$szerét lbbinek 1áfolata a most ki nem állított

árom embernagyságúnál magasabb alak) fáj$almasan eltorzult ar1uk)

g*r1s*sen *sszeszorított kezk feérre festett g*r1s*s fat*nkre) mint talált

tárgyra illeszke$ik +zívszorít!an fejezik ki a emberré válni akar! fa

emberként elviseletetlen kínját) amit 1sak rémálmunkban) fává

leny'g*zve életnk át

, szobrot viszont bútorként kezeli a mester) asába fi!kot illeszt) átán kis

ajt!t nyit) a szrrealista gesztus tiltakozás a ké#zm'vészeti értelmezés

ellen , bútorrá) #raktikus asználati tárggyá átváltozás az egész életm'vet

 jellemz fri1ska) ir!nia eszk*ze is) az gyes kibújás a skatulyázás leetsége

al!l

Neéz ellenállni a bels értelmezési kényszernek) mi teszi társa$almi

értelemben m'vészetté) a k*ztu$atban megjelen m'vészetértelmezés

számára elfoga$at!vá a szoborbútorokat , m'vészetnek &agyarországon

agyományosan és elkerletetlenl zenetor$oz! tartalmat

tulaj$onítunk ,z *tvenes évektl a ren$szerváltásig a m'vészet igazi

ismérveként volt felfogat! az egyértelm') bár nagyon gyakran rejtett

formában megjelen #olitikai értelmezési leetség , társa$almi szint'

 

érvényesség megteremtéséez ez a leetség ma már nem áll ren$elkezésre

+#rok szoborbútorai más agyományoz k*t$nek ,z ,rts 9 :rafts

mozgalom vetette fel másfél évszáza$a a tárgyak és asznál!ik viszonyának

kér$ését) a személyessé formálat! k*rnyezetnek a szaba$ in$ivi$uum

kialakulásában játszott szere#ét ,z egyéni világ) a személyes lét

megformálása elsz*r az i#ari társa$alom kialakulásával kerlt veszélybe)

globalizált világunk az uniformizál!$ás) a rabszolgaként leélt élet még

általánosabb veszélyét or$ozza z a elyzet ins#irálta a nyol1vanas évek

nagy magánmítoszait megteremt m'vészeket) a teljességet átfog! alkotás)

a kls kényszerektl) elfoga$atatlan realitásokt!l megtisztított) személyes

világ kibontakoztatásának vágya , mítoszteremt #él$át a$ a kell

bátorság) i$) készség) akarat íján kiszolgáltatott embernek az egyéni út

kereséséez

, magyar mítoszteremtk k*zl +amu ;ézát kell itt név szerint is

említenem) aki alkotásaival mintegy folytatta a természet n*veke$ési

erinek munkáját és a asználatb!l kiko#ott tárgyaknak a$ott új)

magasabbren$' életet

+#rok ,ntal megi$ézi az anyagával $rámai kz$elmet vív! +amu ;ézát

(+amu fája) <aobab) =usz#áng") $e minta 1sak az élet*r*m*t) a

 játékosságot emelné át saját m'veibe a tragikus felang nélkl +#rok

mítoszának ala#angja az *r*m) az alkotásé és a gy*ny*rk*$tetésé %evés

az ir!nia) a karikírozás nélkli alkotás (>iri1ota sorozat" z a mítosz a

materiális világ elevenségérl sz!l) a m'vész megmutatja a fában lak!)

abb!l elbúj! ismert és ismeretlen lényeket) akik nem kl*nlnek el az ket

megszl anyagt!l) $e felékesítik magukat személyes mivoltuk

attribútumaival , bútor a saját tárgy) az *nkifejezés (ruánál állan$!bb"

ala#esete ?eet még egye$ibb) még személyesebb) a életre kel 5a

át*lt*zik a k*rnyezet egyik rejtett lényévé vagy felveszi egy ismert állat

karakterét

, m'vek elevenségének egyik fontos forrása a t*kéletességre t*rekvés és az

esetlegesség k*z*tti játékos #árbeszé$ , #lakáton is látat! Tobzoska

#ikkelyeinek k*zé#kori kézm'veseket esznkbe juttat!

#erfek1ionizmusával szemben áll min$en fi!kfogantyú szeszélyes)

ren$ezetlen) im#rovizált tekervénye) aogy az ,ngkor f*l$feletti ágainak

szinte matematikai ké#lettel leírat! elágazásren$jével felesel f*l$alatti

gy*kereinek kuszasága

+#rok ,ntal saját áza folyamatosan alakul egy mítikus teljességet or$oz!

személyes burokká ,z *náll! világ megteremtésének #él$ája sugárzik át az

egyes tárgyakba z az) amit az eszményinek beállított t*megemberré válást

*szt*nz folytonos vágykeltés k*ze#ette él ember val!ban személyes

vágyaként megélet , kívánságot) ogy kiválasszuk magunknak a

legsajátabbnak érzett +#rok-féle szoborbútort) és felállítva a lakásunk

legmélt!bb elyén) fi!kjába belerejtsk a legke$vesebb emléktárgyunkat)

talán átszínezi az a vágy is) ogy nekilássunk megfaragni a saját) els

szoborbútorunkat

, fentiekez illik a elyet korábbr!l nem ismer kls szemlélként szerzett

 

benyomásom a megnyit!r!l , kiállít!teret s'r'n bet*lt k*z*nség

túlnyom! t*bbsége a k*rnyékrl érkezett) egymást ismer) nagy szeretettel

k*sz*nt emberekbl állt 5elyiek ozták tál1án a kínálni val! maguk

st*tte a#r!steményt , kiállítás a elybeliek nne#e volt) az esemény a

k*z*nséggel val! eleven ka#1solatnak egy sajátos) bensséges és

magasren$' ar1át mutatta fel

Gerle János építész, szakíró (Budapest, Klebersberg Kultúrkúria, 2011!