TörténetírásTörténetírás a 17-18. a 17-18. században században

Út a tudományos Út a tudományos történetíráshoztörténetíráshoz

I. A humanizmus forráskezelése és I. A humanizmus forráskezelése és módszereimódszerei

II. Egyháztörténet-írás „forradalma” II. Egyháztörténet-írás „forradalma” (protestáns, jezsuita történetírás) (protestáns, jezsuita történetírás)

III. Historiográfia válasza a III. Historiográfia válasza a karteziánus, szkeptikus filozófiárakarteziánus, szkeptikus filozófiára

Egyháztörténet-írás Egyháztörténet-írás

Válasz a protestáns történetírásra:Válasz a protestáns történetírásra:A jezsuita rend: a történetírás nagy A jezsuita rend: a történetírás nagy

fordulata. fordulata. Johann Bolland (1596-1665) – Johann Bolland (1596-1665) –

BollandistákBollandistákActa Sanctorum: Acta Sanctorum:

Célja: a római egyház maga tisztítsa meg Célja: a római egyház maga tisztítsa meg a szentek életét a rárakódott legendáktól, a szentek életét a rárakódott legendáktól, csodás elemektől, és reális történeti csodás elemektől, és reális történeti alapokra állítva mutassa be őket. alapokra állítva mutassa be őket.

MelanchtonMelanchton

DescartesDescartes

Descartes filozófiájaDescartes filozófiájaRené DescartesRené Descartes (1596-1650) (1596-1650)

SzkepticizmusSzkepticizmus: : Képes-e az emberi gondolkodás arra, Képes-e az emberi gondolkodás arra,

hogy általános, örökérvényű hogy általános, örökérvényű törvényeket állapítson meg, amelyek törvényeket állapítson meg, amelyek függetlenek a szubjektív felfogástól. függetlenek a szubjektív felfogástól.

Minden viszonylagos, semmi sem Minden viszonylagos, semmi sem bizonyos, csak az, hogy gondolkodunk. bizonyos, csak az, hogy gondolkodunk. Semmi sem létezik önmagában, hanem Semmi sem létezik önmagában, hanem minden csak együttesen, a mindenség minden csak együttesen, a mindenség legvégső összefüggéseiben: Istenben, legvégső összefüggéseiben: Istenben, aki az egyedül abszolút létező aki az egyedül abszolút létező

Descartes filozófiája II. Descartes filozófiája II. Az „evidencia” Az „evidencia”

Az evidencia a mindentől megtisztított logikai Az evidencia a mindentől megtisztított logikai forma. forma.

Descartes a teljesen megtisztított Descartes a teljesen megtisztított princípiumokat, evidenciákatprincípiumokat, evidenciákat kereste. kereste.

Szerinte minden jelenség csupán ezeknek a Szerinte minden jelenség csupán ezeknek a princípiumoknak a törvényszerű viszonyulása. princípiumoknak a törvényszerű viszonyulása.

E végső törvényszerűségeket az ember meg E végső törvényszerűségeket az ember meg nem ismerheti, minthogy született ideái (a nem ismerheti, minthogy született ideái (a priori) csak egyoldalú megértésekre képesítik. priori) csak egyoldalú megértésekre képesítik.

Descartes filozófiája III. Descartes filozófiája III.

Az ember célja a tudományos Az ember célja a tudományos tevékenységnél: tevékenységnél:

a gondolkodás állandó ellenőrzése, és a a gondolkodás állandó ellenőrzése, és a legtisztább alapfogalmakra való legtisztább alapfogalmakra való visszavezetése.visszavezetése.

Leibniz, Newton Leibniz, Newton

LeibnizLeibniz (1646-1716) még mélyebbre (1646-1716) még mélyebbre hatol a szkepticizmusban, minden hatol a szkepticizmusban, minden kétséges, minden szubjektív. Ez a kétséges, minden szubjektív. Ez a filozófia szoros összefüggésben áll a filozófia szoros összefüggésben áll a matematikával. matematikával.

A XVII-XVIII. század fordulója Isaak A XVII-XVIII. század fordulója Isaak NewtonNewton (1643-1727) eredményeinek (1643-1727) eredményeinek hatása alatt állt. hatása alatt állt.

A természettudományok a XVII. A természettudományok a XVII. században nagy fejlődésen mennek át.században nagy fejlődésen mennek át.

Módszertani hatásaMódszertani hatása

Az „evidencia” kutatása: Az „evidencia” kutatása:

Természettudományos ismeretek Természettudományos ismeretek Matematika, fizika módszereiMatematika, fizika módszerei

Kartezianus szkepticizmus Kartezianus szkepticizmus hatásahatása

Szkepticizmus:Szkepticizmus: nem ismerhető meg a múlt nem ismerhető meg a múlt Historiográfia válaszaHistoriográfia válasza: túlzott, törekvés : túlzott, törekvés

ennek a cáfolatára, illetve árnyalására.ennek a cáfolatára, illetve árnyalására. MódszerMódszer: egyszerű, de kézenfekvő : egyszerű, de kézenfekvő

(metodológiát egyenlőre nem mer (metodológiát egyenlőre nem mer felvonultatni az uralkodó filozófiai felvonultatni az uralkodó filozófiai irányzatokkal szemben): a források minél irányzatokkal szemben): a források minél inkább széleskörű és teljesebb igénybe inkább széleskörű és teljesebb igénybe vétele és használata, sőt ütköztetése más, vétele és használata, sőt ütköztetése más, nemcsak írott forrásokkal. nemcsak írott forrásokkal.

„„Zsákutca” – nem tud konstruktív lenni Zsákutca” – nem tud konstruktív lenni

Kartezianus szkepticizmus Kartezianus szkepticizmus hatása II. hatása II.

A részletkutatást preferálja a A részletkutatást preferálja a történetírás. történetírás.

Intenzívvé tett módszerek Intenzívvé tett módszerek A forrásszerűen megvizsgált tények A forrásszerűen megvizsgált tények

tömkelegéből önmagától tömkelegéből önmagától jelentkeztek az általános, jelentkeztek az általános, törvényszerű igazságok. törvényszerű igazságok.

Kartezianus szkepticizmus Kartezianus szkepticizmus hatása III. hatása III.

SegédtudományokSegédtudományok – scientiae – scientiae auxiliares – Grundwissenschaftenauxiliares – GrundwissenschaftenDiplomatikaDiplomatika::Jean MabillonJean Mabillon (1632-1707) a bencés (1632-1707) a bencés

rend tagja volt. rend tagja volt. De re diplomatica (1681, Párizs) a De re diplomatica (1681, Párizs) a

diplomatika mint segédtudomány diplomatika mint segédtudomány megalapozója megalapozója

„„Antikartezianizmus”Antikartezianizmus”

Giovanni Gianbattista VICO Giovanni Gianbattista VICO (1668-1744) (1668-1744)

A történeti módszer elveinek A történeti módszer elveinek lefektetése lefektetése

„„Verum et factum convertuntur” Verum et factum convertuntur”

Vico és a régmúlt Vico és a régmúlt megismerése megismerése

Az ismeretelmélet kitágítása: Az ismeretelmélet kitágítása: Egyes történeti korszakok Egyes történeti korszakok

általános jellegeáltalános jellegeA hasonló korszakok sorrendje A hasonló korszakok sorrendje A ciklikus mozgás nem a A ciklikus mozgás nem a

történelem puszta forgása egy történelem puszta forgása egy rögzített fázisokból álló körben > rögzített fázisokból álló körben > nem kör, hanem spirál nem kör, hanem spirál

Vico „előítéletei” – 5 Vico „előítéletei” – 5 hibaforrás hibaforrás

1.1. Az antikvitásra vonatkozó Az antikvitásra vonatkozó „elkápráztató vélemények„elkápráztató vélemények

2.2. A nemzetek önteltsége A nemzetek önteltsége

3.3. A műveltek önelégültsége A műveltek önelégültsége (akadémikus szellem) (akadémikus szellem)

4.4. Az eredetet illető tévedésAz eredetet illető tévedés

5.5. A „régiek” nagyobb tudásaA „régiek” nagyobb tudása

Vico módszerei Vico módszerei

1.1. Nyelvészeti kutatás Nyelvészeti kutatás

2.2. Mitológia tanulmányozása Mitológia tanulmányozása

3.3. A hagyomány felhasználása A hagyomány felhasználása

4.4. Ugyanazon a fejlettségi fokon a Ugyanazon a fejlettségi fokon a szellem termékei hasonlóak szellem termékei hasonlóak

Spirális elmélet Spirális elmélet

Összegezve Összegezve

Hasznosította a 17. század végén Hasznosította a 17. század végén uralkodó eredményeket a kritikai uralkodó eredményeket a kritikai módszer területén módszer területén

Megmutatta, miként lehet a történeti Megmutatta, miként lehet a történeti gondolkodás egyszerre konstruktív gondolkodás egyszerre konstruktív és kritikai és kritikai

Megszüntette a történetírás függését Megszüntette a történetírás függését a történetfilozófiától > a történetírást a történetfilozófiától > a történetírást eredeti és önálló gondolkodássá tetteeredeti és önálló gondolkodássá tette

Államismereti iskolaÁllamismereti iskolaStaatenkunden Staatenkunden

Hermann ConringHermann Conring (1606-1681) (1606-1681) Jakob Paul GundlingJakob Paul Gundling (1673-1731) (1673-1731)

Der jetztige Zustand von Europa (1712) Der jetztige Zustand von Europa (1712) Otto EwerhardtOtto Ewerhardt

Primae lineae notitiae rerum publicarum) Primae lineae notitiae rerum publicarum) Schmeizel MártonSchmeizel Márton

Einleitung zur Staats-Wissenschaft überhaupt Einleitung zur Staats-Wissenschaft überhaupt und dann zur Kenntniss derer europäischen und dann zur Kenntniss derer europäischen Staaten insonderheit zum Gebrauch eines Staaten insonderheit zum Gebrauch eines collegii entworffencollegii entworffen. Halle, 1732. . Halle, 1732.

Conring szempontjaiConring szempontjai

1.) Az állam eredete és kialakulása 1.) Az állam eredete és kialakulása 2.) Vallásának jellege 2.) Vallásának jellege

3.) Polgárainak erkölcse és társadalmi viszonyai3.) Polgárainak erkölcse és társadalmi viszonyai 4.) Egyházi szervezete 4.) Egyházi szervezete

5.) Közigazgatása5.) Közigazgatása 6.) Az államforma 6.) Az államforma

7.) Az állam célja, avagy hasznossága7.) Az állam célja, avagy hasznossága 8.) Uralkodója 8.) Uralkodója

9.) Tudósai és feltalálói 9.) Tudósai és feltalálói 10.) Az országról szóló hazai és külföldi irodalom10.) Az országról szóló hazai és külföldi irodalom

Bél Mátyás Bél Mátyás