tollforgató 2007/2008 1.szám

A DunaszerdahelyiKodály Zoltán Alapiskola

diáklapja

2007/2008 • 1. szám

T O TOLLF ARG Ó

Tar ta lom

Lelkes Annamária verse . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3Tóth Viktória versei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4Ötö di kes let tem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 - 7

Zsigrai Klára verse . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8Éle tem leg iz gal ma sabb él mé nye . . . . . . . . . . . 10A szö kõ kút és én . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11Orszá gos ver se nyen vol tam . . . . . . . . . . . . . . . 12Ifjú ci vil vé dõk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14De á ki . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16Ötösmentõ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17BIB . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18Mi ku lás-nap . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20Hu mor. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22

TOLLFORGATÓ 2 2007/2008 1. szám

Ha én kismadár volnék

Ha én kis ma dár vol nék,az égen szár nyal hat nék,könnyû tol la i mat a sze lek re pít het nék,ha én kis ma dár vol nék.

Ha én kis ma dár vol nék,száz éne ket mon da nék,kora haj nal ban szé pen éne kel nék,ha én kis ma dár vol nék.

Ha én kis ma dár vol nék,kis lány nak a ke zé be száll nék,kis ke zei ci ró gat hat ná nak,ha én kis ma dár vol nék.

Ha én kis ma dár vol nék,kék ci ne ge len nék,s az erdõ fö lött száll va szép reg gelt hir det nék,ha én kis ma dár vol nék.

Ha én kis ma dár vol nék,szép tán cot jár nék,hogy min den ki lás sa,ha én kis ma dár vol nék.

Lelkes Annamária (4.C)

2007/2008 1. szám 3 TOLLFORGATÓ

Nyuszika

Volt egy szer egy nyu szi ka,Úgy hív ták, hogy Nu si ka.Sár ga ri gó szállt fe let te,El vit te egy kis me zõ re.Az a mezõ nem volt jó,Ak kor jöj jön a fo lyó!Fo lyó sem volt jó, el ázott,Par ton sza gol gat ta a vi rá got.Az volt a pa tak par ti vi rág,Gyö nyör kö dik : Ó, mi lyen szép a vi lág!Sár ga ri gó vit te rét re.Ott már jó volt neki, De ott nem volt sen ki.Egye dül érez te ma gát,S lát tam szo mo rú sá gát.

A bohóc

Piros, göndör, óriás haja,mindig meggyûlik vele a baja.Piros arca, fehér teste,azért van, hogy az embert nevettesse.Felfújt ruhája, mint egy lufi,olyan nagy és olyan pufi.

Tóth Viktória versei


Ötödikes lettem

Ötö dik bena tan tár gyakne he zeb bek let tek.

A gye re keknagy ja is me ret len,de van nak ked vel tek.

Ami kor az em berbe lép az is ko lá ba,még éret len.

De mi kor ötö di keslesz, az éle te meg vál to zik.

Ahogy nõaz ötö di kes, úgy nõaz ér tel me.

Tánczos Krisztina (5. B)


Ötödikes lettem

Na gyon ha mar el telt a szün idõ. Na gyon kí ván csi vol tam, ho gyan, ho gyan néz ki azúj is ko la. Ez az is ko la na gyon – na gyon nagy. Na gyon örül tem, hogy ötö di kes let tem.A sport osz tály ban na gyon jól ér zem ma gam. Az is ko la ud va ra nagy. Na gyon sze re tema test ne ve lést, a spor tot, az an golt, a raj zot és a ze nét. A mi osz tá lyunk az elsõ eme le ten van. Az is ko la be lül rõl szép, na gyon sok lép csõ van ben ne. Az is ko lá ban van könyv tár,bi o ló gia te rem és szlo vák te rem. A tor na te rem ha tal mas. Az is ko lá ba sok gye rek jár,leg alább 700. A gye re kek az osz tály ban na gyon hun cu tok, köz tük én is. A tor na te re -mig a fo lyo só na gyon hosszú. A kis tor na te rem na gyon jó, mert sze re tünk ben ne ha -lász fo góz ni, fo gócs káz ni, nyúj tóz ni és ug rál ni. A fo lyo són az üveg szek rény ben régiírók ról van nak ké pek, raj zok, mon dák. A mi fo lyo són kon az üveg szek rény ben rajzokvannak. Nagyon sok tanító néni és tanító bácsi tanít bennünket a világ rejtelmeire.Szeretek ebben az iskolában.

Bölcs Gergely ( 5. B)


Ötödikes lettem

Véget ért a szünidõ, amely számomra nagyon sok élménnyel volt teli. Sokatjátszottam barátaimmal. Most már ismét elkezdõdött az iskola.

Felsõ tagozatos lettem, ez nagyobb felelõsséggel jár. Jó érzés volt belépni aziskolába. Igaz, hogy egy kicsit bizonytalan voltam, mivel az ötödikesek közül csak egyfiút ismertem, de most, hogy eltelt egy kis idõ, úgy érzem sikerült beilleszkednem.Vannak új tantárgyaink, ezek egy kicsit nehezebbek, mint az eddigiek. Újtantárgyaink: földrajz, történelem, képzõmûvészet. Az én kedvenc tantárgyaim amatematika, szlovák, torna, magyar és a német. Kevésbé szeretem a földrajzot,történelmet, természetet. Jó érzés 5.-esnek lenni, fõleg, mert sok új barátot szerzekmagamnak. Sok új barátnõm is van. Örülök, hogy a sportosztályba kerültem. Szeretekmozogni, sportolni, labdázni. Kedvelem a kézilabdát, focit és a kosárlabdát és nemutolsó sorban az atlétikai gyakorlatokat.

Remélem, a tanév sikeresen fog befejezõdni és elérem azt a célt, amelyetkitûztem magamnak.

Kohári Scarlett (5.B)


Zsig rai Klá ra (7.C)

A szánkó útja

A te let ta vasz kö vet teA ta vaszt a nyár ker get te, S el ül döz te, lett is nagy nyárÁm most már a ko pasz õsz vár.De min den egy szer vé get ér,Kö ze le dett újra a tél. Jött a tél hez min dig hû hó,Lett is ab ból olyan hûhó!

Anyu, apu bosszan ko dott,Hogy az idõ rosszal ko dott.Reg gel ha vat la pá tol tak,Ala po san el fá rad tak,S es té re a mun ka nyo mátUjabb dun nák bo rít ot ták.Ku tyám és én mit mû vel tünk? Sze lek szár nyán el re pül tünk.

Szán kó volt a va rázs szõ nyeg, Pa lo tánk egy fe hér hó hegy. A szán kó ban most én ül tem, Hó tap pancs ka hú zott en gem.Nem én kény sze rí tet tem õt,Mes ter sé gé hez már fel nõtt. Meg ter mett kis szán hú zó lett, Húz ta a szánt he gyek fe lett.

Én meg ben ne si kí tot tam,Több ször majd nem ki pottyan tam.Úgy su han tunk, mint a szél vész,Fél tem is hogy a szán el vész. Su han tunk a he gyek kö zött,Fák alatt és völ gyek fö lött.- Állj, Hó tap pancs! Fá radt le hetsz!


A he lyem re ide ül hetsz!

A szán kó ról most le száll tam,S szán hú zó ku tyá vá vál tam.- Szólj, ha me het ! - mond tam neki -Jól ka pasz kodj, hogy ne ess ki !Ne félj, hogy majd fel bo ru lunk ! –S vak kan tott, hogy in dul ha tunk. El in dul tam vele rög tön.Meg bot lot tam egy fa rön kön.S már a hó ban hem pe reg tem,Ku tyám szán ján to vább rep pen.Érez te a ve szélyt nyom ban,Ug rott, s ott lan dolt a hó ban.A szán meg csak sik lott to vább,Fu tott, fittyet hány va mi ránk,Ki hasz nál va ma radt sung ját,Be fe jez ni fura út ját Egy fe nyõ fa te te jé ben,Még jó, hogy meg úsz tuk épen !


Életem legizgalmasabb élménye

Elmesélem eddigi életem legizgalmasabb napját. Mielõtt elkezdeném, el kellárulnom, hogy imádom a hip-hop zenét. Legkedvesebb elõadóm Curtis ’’50 Cent’’Jackson.

Két évvel ezelõtt meghallottam a rádióban, hogy Budapesten ’’50 Cent’’ koncertlesz. Egybõl rohantam nevelõapámhoz, hogy elújságoljam neki a nagy hírt. Úgygondoltam, hogy álom valósulna meg számomra, ha elmehetnék a koncertre. Együttörültünk a hírnek, és már tervezgettük is, hogy jutunk el. Anyut is rá akartuk beszélni,hogy jöjjön el velünk, de õ hajthatatlan volt. Abba is nehezen egyezett bele, hogy énelmenjek. Félt, hogy valami történik velem a nagy tömegben. Nagy nehezenbeleegyezett, én örömömben a plafonig ugráltam. Elérkezett a várva várt nap. Sikerültmegtalálnunk a sportarénát. Egy órát vártunk a kapunyitásra. El sem lehet képzelni,hogy amikor kinyílt a kapu, hogy rohantak az emberek! Sikerült helyet foglalnunk azelsõ sorban, de még mindig két órát kellett várnunk, hogy színpadra lépjen a nagy sztár. Megjegyzem, 40°C volt. Egy közismert magyar énekes lépett fel, mint elõénekes. Márakkor nagyon jó hangulat volt. Egyszer csak megérkezett a színpadra ’’50 Cent’’, ésmeglepetésként hozta magával az egyik énekes barátját, akit szintén nagyonkedvelünk. Ekkor már a hangulat a tetõpontjára érkezett. Egy olyan dolog történtvelem, amirõl még most is néha azt gondolom, hogy csak álmodtam. Váratlanul egynagydarab férfi kiemelt a tömegbõl, és feltett a színpadra. ’’50 Cent’’ átölelt, éselmesélt egy történetet egy kisfiúról, kiemelte a szeretet fontosságát. Ezutánmegkérdezte a nevem, és amikor válaszoltam, tizenötezer ember kiáltott fel. Még akoncert után sem tudtam szóhoz jutni az örömtõl. Magyar sztárok léptek oda hozzámgratulálni, és fényképet készíteni. Azóta is hálás vagyok nevelõapámnak ezért afelejthetetlen élményért.

Egész úton hazafelé a fáradtság ellenére azon gondolkodtam, hogymennyire más lett volna, ha tudtam volna vele beszélni angolul, mert biztosan kértemtõle valamit emlékül.

Fodor László ( 6.B)


A szökõkút és én

Egy nagyon vicces nyári napomat mesélem most el. Két évvel ezelõtt anyukámmal egy gyermektáborban nyaraltunk Tapolcsányban.

Elég rossz volt az idõjárás. Folyton esett az esõ. Az utolsó elõtti napon azonbangyönyörû verõfényes napra ébredtünk. Éppen ezen a napon tervezte Andrea néni, avezetõnk a tapolcsányi kastély meglátogatását. A reggeli után el is indultunk akastélyudvarhoz. Amikor odaértünk, a kastély vezetõje közölte, hogy két csoportrakell osztódnunk, elõször csak az egyik csoport, majd a másik tekintheti meg a kastélyt.Az elsõ csoport bement, én a többiekkel kint maradtam a kastély udvarán. Az udvarközepén volt egy gyönyörû szökõkút. A szökõkútból legalább húsz kiálló vascsövönkeresztül csobogott a vízsugár. Persze mindannyian körülültük a hûsítõ kutat,mertaddigra már nagyon meleg volt.

–Vigyázzatok gyerekek, nehogy a szökõkútba essetek! –hangzott csoportvezetõmZoli bácsi dübörgõ hangja. Persze mindannyian hancúroztunk, a kezünketnyomkodtuk a víz alá, és oda sem figyeltünk az intõ beszédre. Egyszer csak aztéreztem, hogy lábam már nem támaszkodik a talajhoz, és hiába próbálok evickélni,zuhanórepülésben haladok a szökõkút alja felé. Hát beleestem, nyakig a vízbe. Akövetkezõ pillanatban már azt éreztem, hogy egy hatalmas kéz – Zoli bácsi keze –vonszol ki a csobogó víztömegbõl. Sikerült kihúznia. Mindenem csupa víz lett.Néhány horzsolást is szereztem, mert beleakadtam a vízcsövek közé. A gyerekekfuldokoltak, úgy nevettek. Néhányan még le is fényképeztek. Addigra anya is odaért,aki a szoknyájával törölgette vizes testemet. Egy bokor mögött levetettemalsónadrágomat és a trikómat,csak a kicsavart rövidnadrágomat vettem vissza. Ígytrikó nélkül, vizes nadrágban néztem meg a kastély nevezetességeit.

Szerencsére a napocska melegen sütött, és mire visszaértünk a táborba, a nadrágom is megszáradt. Ezt az élményt soha nem fogom elfelejteni, és mindig jót nevetek, hafelidézem, mi is történt velem ezen a napon.

Szabó Pál (6.B)


Országos versenyen voltam

Az iskolánkat értesítették, hogy egy járási verseny kerül megrendezésre a somorjaigimnázium udvarán. Ez a verseny eltért a megszokott sportpályás versenyektõl,

ugyanis ez egy különleges mezei futóverseny volt.Az iskola nevezhetett fiúkat és lányokat egyaránt. Számos sporteredményem okán

az iskola tornatanára, Ollári Attila egyedül engem nevezett. Ezt a versenyt számoskemény edzés elõzte meg, amely meghozta gyümölcsét, mert továbbjutottam aPöstyénben megrendezett kerületi versenyre , ahonnan szintén eredményesenjuthattam tovább az utolsó csatába. Az országos verseny 2007.október 18–án,Szlovákia egyik legészakibb részén, Ólublón került megrendezésre. A verseny napjánhajnali háromkor indultunk el otthonról. Az autót átalakítottuk, hogy nyugodtan tudjak aludni, és kipihenten és frissen érkezhessem a helyszínre. Érkezésünk körülbelül félnyolcra esett. A levegõ párás volt, a köd még fel sem szállt, de a versenybírók mármunkához is láttak. Magát a versenyt egy nagyon szép környezetben a lublói vár alattkerült megrendezésre. A vár egy magas hegytetõre épült még a 14. század elején és aváros egyik turistalátványossága lett a falumúzeummal együtt. A rajt elõttkörbevezettek bennünket, és idõt adtak, hogy izmainkat bemelegítsük, ezzel elkerülvea sérüléseket. A pálya dombos, köves és apró kavicsos volt. A verseny számomraszokatlan környezetben zajlott, mert én nem vagyok hozzászokva a dombokhoz,meredek lejtõkhöz, hisz itt Csallóközben erre nem adottak a feltételek. Elõször alányok álltak rajthoz. Miután a távot lefutották, az alapiskolás fiúk kerültek sorra.Mindenkin érezni lehetett a feszültséget, és az arcokon látszott az izgalom. A versenymegkezdése után sokáig elég jó pozícióban futottam. A futam vége elõtt zihálóhangokat hallottam, közvetlenül a hátam mögött a többiek futottak, majd leelõztek.

Végül tizedikként futottam be a célba. Csalódott voltam.Hazatérésünk után rájöttem, hogy ezen a versenyen mindenki nyert valamit. Valaki

érmet, élményt, tapasztalatot. Én tapasztalatot nyertem, de nem adom fel. Továbbra iskeményen fogok edzeni, hogy majd egyszer én álljak a dobogó legfelsõ fokán.

Magyar Bálint ( 9. A)


Ifjú civilvédõk

Iskolánk ifjú civilvédõ csapatai a júniusi járási versenyen arany és ezüst érmetszereztek, amivel kivívták a szeptemberi kerületi versenyen való szereplés jogát is.Erre a versenyre 2007. szeptember 26-án Pöstyénben került sor. A 2 lányból és 2 fiúból álló csapatnak elméletben és gyakorlatban is bizonyítania kellett felkészültségét ill.rátermettségét. Elõször egy 20 kérdéses tesztet kellett megírniuk, majd utánagyakorlati feladatok megoldása következett: lövészet, térképészet, tûzoltás kézzelpumpálható vízifecskendõvel, gázálarc és improvizált védõeszközök használatavalamint szakszerû elsõsegélynyújtás. Mindezek a feladatok kb. 2 km hosszú

terepfutással egybekötve. Diákjaink a 7.helyen végeztek, amelynek értékét növeli,hogy magyar anyanyelvûként mindezt szlovákul teljesítették, jópár szlovák iskolacsapatát megelõzve.A csapat tagjai: Domsitz Kitti, Kósa Bianka 8.A, Béhr Márton és György Adrián 8.C.Tartaléktagként Lépes András vett részt a felkészülésben.

Koczó KLára


De á ki

2007. ok tó ber 12-én mi, a 7. év fo lyam ta nu lói ta nul má nyi ki rán du lá son voltunk.Az osz tály fõ nök úti cé lul De á kit vá lasz tot ta. De á ki ró mai ka to li kus temp lo ma a 13.

szá zad ban épült. Itt õriz ték 1228 és 1241 kö zött az elsõ össze füg gõ írá sos ma gyarnyelv em lé kün ket, a Ha lot ti Be széd és Kö nyör gést. Ezen egye dül ál ló tör té nel mi em lé -ket néztük meg idegenvezetõ segítségével.

El mon dá sa sze rint a de á ki Szûz Má ria-temp lom há rom fõ rész re oszt ha tó. A leg ré -gibb ré sze az Ist ván-ko ri Szent Ist ván-ká pol na, me lyet már 1102-ben írt ok le vél benem lí te nek. A ká pol ná hoz kap cso ló dik a ro mán stí lu sú, két tor nyú temp lom ko los tor,me lyet 1228. no vem ber 14-én szen tel tek fel. Meg tud tuk, hogy ezt a ben cés mo nos tort apan non hal mi apát ság ala pí tot ta. Itt hasz nál ták a Pray-kó de xet, mely ben rá lel tek az elsõ össze füg gõ írá sos nyelv em lé künk re, a Ha lot ti Be széd és Kö nyör gés re. Különlegesélmény volt végighallgatni régi kiejtés szerint e õsi falak közt.

Újra fel ele ve ní tet tük, hogy a nyelv em lé künk két rész bõl áll:- A Ha lot ti Be széd bõl, ez egy 26 so ros te me té si be széd, mely nek nyel ve ze te sza -

bad, egy sze rû és könnyen érthetõ.- és a Kö nyör gés bõl, ami egy 6 so ros imád ság a ha lot tért, mely nek nyel vi szer ke ze -

te bo nyo lul tabb az elsõ rész tõl, jó val több ide gen szót tartalmaz.Az épít mény be já ra ti ré sze nyu gat ra néz. A be já rat két ol da lán he lyez ke dik el a két

ma gas to rony. Az 1795-bõl szár ma zó fel jegy zé sek há rom harangot említenek.A há rom ha jós temp lom ke le ti ré sze ( nyu gat ra néz ) há rom fél kör íves szen téllyel

zá ró dik. A temp lom kü lön le ges sé ge, hogy két szin tû. A föld szin ti rész ben gyö nyö rûfest mé nye ket lát tunk. Az eme le ti részt lakó és zso lozs má zó hely ként használták abencés szerzetesek.

A temp lom je len le gi for má ját 1875-re nyer te el, ami kor fel épült a neo ro mán stí lu súszin tén há rom ha jós rész.

A temp lom kert mel lett lát hat juk a kál vá ri át és a Szent há rom ság-szob rot.Fe lejt he tet len ma gyar- és egy ben tör té ne lem órá val let tünk gaz da gab bak ezen az

ok tó be ri ta nul má nyi kiránduláson.Sáha Eme se ( 7.C)


Az ötös men tõt min den diák csak egy szer hasz nál hat ja fel.A szel vényt vágd ki, írd rá a ne ved! Fel hasz nál ha tod ak kor, ha egy „vé let le nül” be csú szott ötöst sze ret nél el ke rül ni. Ha szó be li fe le le ted re ötöst kapsz, add át ta ná rod nak! Õ a szel vényt alá ír ja, és át ad ja az osz tály fõ nö köd nek. Ha mi sí ta ni te hát le he tet len, és nem is be csü le tes do log !!!Csak a Toll for ga tó ban ta lál ha tó szel vény ér vé nyes.


ÖTÖSMENTÕ

A TANULÓ NEVE:

TANTÁRGY:

A TANÁR ALÁÍRÁSA:

ÉRVÉNYES 2008. MÁRCIUS 31-IG

BIB

Iskolánk legügyesebb rajzosai 2007 októberében a Pozsonyi Illusztációs Biennálé(BIB) c. világkiállítást tekintették meg. A BIB a gyermekkönyv-illusztrátorok számára szervezett nemzetközi kiállítás, melyet 2007-ben már 21. alkalommal rendeztek meg.A kiállításon 38 ország 387 képzõmûvészének 2 740 illusztrációja volt látható.

A gyerekeknek szóló könyvek illusztrációinak egyre igényesebbekké kelleneválniuk. Hiszen ezeknek az illusztrációknak egyrészt érthetõknek kell lenniük az adottkorosztály számára, ugyanakkor fel kell tudniuk kelteni a gyerekek érdeklõdését.Különösen fontos ez korunkban, amikor az internetnek köszönhetõen gyakorlatilagkorlátlan az információáramlás.

A kiállításon diákjaink sok-sok kiemelkedõ színvonalú mûvészeti alkotástcsodálhattak meg. Rendkívül változatos szín- és formavilág, sokféle technikávalkészült mûalkotás emelte a kiállítás színvonalát. A látottak pedig bizonyára nagyonjelentõsen fejlesztették a diákok fantáziáját, vizuális kultúráját, képzõmûvészetialkotókedvét.

A rendkívüli rajzórát szervezte és felügyelte Fekete Anikó, Fodor Mária, Penzinger Beáta és Simon Anikó tanító nénik.

Simon Anikó


Mikulás-nap

December 6-án Mikulás ajándékcsomagot osztogatott, a krampuszokcsintalankodtak, huncutkodtak: ha rossz gyereket találtak, bekormozták az arcát.


Hu mor

Két egér ke megy a sín mel lett. Meg szó lal az egyik:-Cin, cin.Mire a má sik:- Hü lye, a sín vas ból van.

J

Mi ci mac kó be sé tál a hen tes hez:- Son ka van ?- Ter mé sze te sen.Mi ci mac kó fel ug rik a pult ra, elõ ránt egy gép pisz tolyt, lelõ min den kit.-Ezt Ma lac ká ért!!!

J

Gye rek te ve fag gat ja az ap ját:-Apa, mi ért ilyen a szí nünk?-Hogy be ol vad junk a si va tag szí né be, és az el len sé ge ink ne tud ja nak felismerni.-Mi ért van ilyen nagy pa tánk?-Hogy ne éges se a si va tag for ró ho mok ja a tal pun kat.-Na és mi ért van púp a há tun kon?-Hogy vi zet tar ta lé kol junk ben ne a si va ta gi szá raz ság miatt.-Ér tem. Csak azt nem ér tem, hogy ak kor mi a csu dát ke re sünk itt , az ál lat kert ben ?!?

J

Nyu szi be ko pog med vé ék hez. A kis mac kó nyit ajtót.-Kis ma ci, itt hon van a pa pád?-Nincs.-Kis ma ci, itt hon van a ma mád?-Nincs.-Kell egy po fon?

J

-Kik lak nak a szó dá sü veg ben?-Bu bo rék.


-Mi van a majom zsebében?-Csim pénz.

J-Mi lesz a kenyérbõl, ha egy medve ráül?-Bun dás ke nyér.

J-Mi re hasz nál ták az õs ma gya rok a ló bõrt?-Ben ne tar tot ták a lo vat.

J

-Ki nek je lent sze ren csét len sé get a fe ke te macska?-Az egér nek.

J

-Mik a leg bi zony ta la nabb ál la tok?-A mi té võ le gyek.

J

-Mi a züm-züm nyihaha?-Ló da rázs.-Mi a locs pocs nyi ha ha?-Ví zi ló.-Mi a recs-recs nyi ha ha?-A tró jai faló.

J

Ugrándozik a kenguru a dél-ausztráliai réten, aztán hirtelen megáll, és megvakarja azerszényét. Tovább ugrál, majd megint megáll és vakarózik. Újabb ugrás, bosszúsmegállás, megint az erszényéhez kap. Kirántja belõle a kölykét, fülénél fogvamegemeli, nagyot csap a fenekére, és azt mondja neki:- Hányszor mondtam már neked, hogy ne egyél kekszet az ágyban!

J

Egy fecs ke csa pat vo nul az égen Af ri ka felé, ami kor meg elõ zi õket egy su gár haj tá sú re -pü lõ.- En nek mi lyen sür gõs! - mond ja fej csó vál va az egyik fecs ke.- Na hal lod, hiszen ég a feneke!


Köszönjük támogatóinknak

TYPO-NPELIKÁN Kft.

Az egyes oldalakat elõkészítették, szerkesztették, írták:

Fekete Anikó 4.Kašpar Andrea 3.Koczó Klára 14 – 15.Miklós Mária 5 – 7.Takács Ivetta 8 – 9.Simon Anikó

TollforgatóA Dunaszerdahelyi Kodály Zoltán Alapiskola diáklapja

Szerkesztõ: Simon AnikóTördelés: Patai József

tollforgató 2007/2008 1.szám

Documents