társadalmi megújulás operatív program (tÁmop 3.3. · értékelés (2 fő/kontaktpont=40 fő)...

1

TELJESÍTMÉNYMENEDZSMENT RENDSZER KIALAKÍTÁSA Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP 3.3. 12-12-2013-0001)

Helyzetfelmérés és a TeMRendszer alapjainak meghatározása

Budapest, 2014.október 13.

Készített: M.S Concord Tanácsadó

2

Tartalomjegyzék

Előzmények, elvégzett feladatok összefoglalása ........................................................................................ 3

1. Magasszintű célok meghatározása és lebontása .................................................................................... 4

1.1 Kontaktpont irodák hálózata ............................................................................................................. 4 1.2 Bázisiskola Pillér, életpályamodell ..................................................................................................... 7 1.3 Kommunikáció, PR, Web Pillér – információs, kommunikációs és média-szolgáltatások............... 10 1.4 Projektműködés támogatása........................................................................................................... 11 1.5 Intézményi működés támogatása ................................................................................................... 14

2. A tervezett TeMRendszer alapjainak bemutatása ................................................................................ 15

A teljesítményértékelés folyamata és leírása ........................................................................................ 16 TeMRendszer javasolt nyomtatványai .................................................................................................. 20 Kontaktpontokon lehetséges kompetenciák ........................................................................................ 24

3. Az Új Nemzedék Projekt társadalmi környezete ................................................................................... 27

4. Az Új Nemzedék Plusz ifjúságpolitikai program hivatalos honlapjának elemzése .................................. 42

5. Interjúk: UNP Kontaktpontoknál és Báziskoláknál tett látogatások tapasztalatai .................................. 46

3

Előzmények, elvégzett feladatok összefoglalása

Jelentésünk az Új Nemzedék Központ működéséhez kapcsolódó szervezeti

teljesítménymenedzsment rendszer (TeMR) kialakításához az első fázisban elvégzett

feladatokat, lépéseket és eredményeket mutatja be.

Az elmúlt időszakban dokumentumok elemzését végeztük el, interjúkat készítettünk a

szakmai és intézményi vezetőkkel, illetve munkatársakkal, statisztikai adatokra épülő

elemzést és a hivatalos honlap rövid elemzését készítettük el. Meghatároztuk az UNP

magasszintű célrendszerét és a teljesítményértékelési rendszer kialakításához szükséges

munkaköri rendszert, valamit kidolgoztuk az értékelési relációkat.

Ennek során az UNK központjában 10 interjút készítettünk, vezetői megbeszéléseket

tartottunk, illetve 12 kontaktponton vettünk fel interjúkat. Munkatársaink részt vettek

osztályfőnöki órákon, és kitelepült eseményeken is. A következő napokban keressük meg a

Bázisiskolákat, személyes tapasztalatok megszerzése érdekében.

Elkészítettük a kompetenciakatalógushoz szükséges elsődleges kompetenciák jegyzékét, a

legnagyobb szakmai területre, a Kontaktpont Hálózatra vonatkozóan.

Jelentésünk öt nagyobb részből áll:

(1) Az UNNK/UNP magasszintű céljainak összefoglalása, nagyobb egységekre,

projektfunkciókra való lebontása.

(2) A TeMRendszer munkaköri kiterjedtségének, folyamatának, értékelési módszertanának

meghatározása.

(3) A kompetencia profilok kialakításához szükséges első verzió elkészítése.

(4) Statisztikai elemzés az UNP társadalmi környezetéről, illetve a hivatalos honlap TeMR

szempontú elemzése

(5) Kontaktpont interjúk tapasztalatai.

4

1. Magasszintű célok meghatározása és lebontása

A célok meghatározása és lebontása a szervezet sajátosságai miatt két ágon zajlik: egyrészt

az egyes részlegek szerint, másrészt a tevékenységi körökben érintettek szerint.1

Intézményi/Projekt cél: Átfogó ifjúsági szolgáltatásfejlesztés a köznevelésben tanuló diákok

esélyegyenlőségének növelése és az életpálya építés támogatása érdekében. Ennek

megfelelően a nemzeti ifjúság-politika módszertani szolgáltatója és szakmai támogatója,

illetve végrehajtó szerve.

Az projekt elsődleges célcsoportja a 12-20 éves korosztály, másodlagos célcsoportja

fiatalokkal foglakozó szakmai és civil szervezetek, önkormányzatok, egyházak, és minden

olyan intézmény, amely kapcsolatba kerül az érintett korosztállyal.

A 12-20 év közötti, iskolarendszerű képzésben résztvevő tanulók és fiatalok iskolai

sikerességének, életpálya tervezésük folyamatának, valamint társadalmi integrációjuknak és

a munka világába való belépésre történő felkészítésüknek elősegítése, az ifjúsági korosztály

igényeinek megfelelő, egységes és átfogó szolgáltatási rendszer kialakításával.

1.1 Kontaktpont irodák hálózata

Alaprendeltetés, fő célok:

Az Új Nemzedék Plusz projekt és a Kontaktpont-hálózat egyik legfőbb küldetése, hogy a

fiatalok számára kellő információt, orientációt nyújtva elébe menjen a jövőkép hiányából

fakadó problémáknak, megteremtve a kiegyensúlyozott felnőtt lét alapjait.

Ennek érdekében teljeskörűen támogatja, hogy a magyar ifjúsági intézményrendszer

szolgáltatásait úgy használja az új nemzedék, mint a legfrissebb információkkal feltöltött,

naprakész és rendkívül gyors rendszert. A projektek és munkatársainak képesnek kell lennie

arra, hogy a fiataloknak segítséget adjon kitűzött céljaik elérése érdekében; megalapozott

célok kitűzésével, és az életpálya célok eléréséhez szükséges útvonalak megtalálásával.

A kontaktpont hálózat e célokat döntően a köznevelés/közoktatás helyszínein és rendszerén

kívül megvalósuló programokkal éri el.

1 Például a kontaktpontok kapcsolatban állnak a bázisiskolákkal is, azaz kapcsolódnak a BIP pillérhez.

Hasonlóan ehhez, a kitelepüléseknél, rendezvényeknél, illetve a weboldalnál kapcsolódnak a kommunikációs

pillérhez is.

5

SZEMÉLYES ÉS VIRTUÁLIS INFORMÁCIÓSZOLGÁLTATÁS

Alcél1: biztosítani a fiatalok számára az ’információhoz’ való jogot. Alacsony belépési

küszöbű szolgáltatás (azaz mindenki számára azonnal elérhető), amelynek alapvető célja a

fiatal célcsoport számára az életpályaépítéshez szükséges információk személyes és nem

személyes úton történő átadása.

Megvalósításban érintett munkakörök: Irodavezető, kommunikációs munkatárs,

programkoordinátor. Az értékelés során figyelemmel kell lenni a feladatok elosztására, a

főfeladatok kiemelésére.

SZEMÉLYES ÉS CSOPORTOS TANÁCSADÁS, IFJÚSÁGFEJLESZTŐ MUNKA

Alcél2: személyre, vagy csoportra szabott tanácsadás, segítségnyújtás, amely az

információszolgáltatással szoros kapcsolatban áll. A tanácsadás célja, hogy a fiatal, illetve a

segített csoport minden tagja jobban átlássa, megértse problémái hátterét, eljusson az

önismeret egy magasabb fokára, képes legyen dönteni és változtatni tudjon élethelyzetén.




FELKERESŐ ÉS KÖZÖSSÉGI FEJLESZTŐ MUNKA AZ OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN, KÖZÖSSÉGI

TEREKBEN

Alcél3: A szolgáltatás célja a fiatalok elérése a közösségi terekben, iskolákban, egyéb

fiatalok által gyakran látogatott helyeken, az információszolgáltatás és a közösségfejlesztés

elősegítése, kulcsszemélyek megtalálása.

A fiatalok elérése e szolgáltatás nyújtásakor az offline közösségi terekben, egyéb, fiatalok

által gyakran látogatott helyeken történik. A cél az információszolgáltatás és a

közösségfejlesztés elősegítése. A felkereső ifjúsági munka során – a tanácsadáson túl – a

közösség szempontjából „kulcsszemélyek” megszólítására, közösségfejlesztés, kortárssegítők

képzésére kell törekedni. A felkereső alkalmakkor információk nyújtása is megtörténik.

Az irodai tanácsadó szolgáltatásoknak megfelelő tevékenység kihelyezett helyszíneken is

megvalósul, így oktatási intézményekben, közösségi terekben, civil szervezetek székhelyén.

6

A tanácsadás különböző témákban kérhető:

életvezetési/mentálhigiénés/pszichológiai témák

továbbtanulási, pályaorientációs, munkavállalási tanácsadás

jogi (diákjogi, szociális) tanácsadás




SAJÁT RENDEZVÉNYEK ÉS KITELEPÜLÉSEK

Alcél4: Az adott megye életében meghatározó fesztiválokon, rendezvényeken (pl.

állásbörze) való interaktív részvétel. A standokra látogatók megismerik a Kontaktpont iroda

munkatársait és szolgáltatásait, a főprojekt elemeit és kapcsolatokat építhetnek.




ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS FELKÉSZÍTŐ ALKALMAK

Alcél5: Karriertervezés, karrierépítés, munkapiaci kulcskompetenciák fejlesztése. A

karriertervezés, karrierépítés, mint szolgáltatás három fontos területre fókuszál:

A karrier tervezése – elméletek, preparációk, önéletrajzok, képzések.

Hazai, illetve külföldi tapasztalatszerzés segítése, az első tapasztalat megszerzése

(egyszerűsített foglalkoztatás, adminisztráció, önkéntesség, részmunkaidő,

szerződéskötés stb.).

Belépés a konkrét munkapiacra.




Értékelési szintek a Kontaktpont Pillér alapcéljai és az 1-5 alcélok megvalósulása során:

1. Kontaktpont Pillér értékelés: végzi az Igazgató/pillérvezető (szervezeti önértékelés) és a

projekt szakmai vezető. Ellenőrzi vezető projektmenedzser. Alapvetően az elért mérhető

eredményekre irányul.

2. Teljesítményértékelési rendszer tekintetében érintett munkakörök (8 munkakör, 84 fő).

7

Igazgató/Szakmai pillérvezető: önértékelés és szakmai vezetői értékelés, beosztotti értékelés

(3 + 20 fő mentor)

Igazgatói titkárságvezetők: önértékelés, pillérvezető (Igazgató) értékelés.

Kontaktpont országos koordinátor: önértékelés, szakmai pillérvezetői értékelés, beosztotti

értékelés (1+20 fő)

Országos koordinátor asszisztens: önértékelés, pillérvezető (Igazgató) értékelése,

kontaktpont országos koordinátor értékelése

Kontaktpont vezető: önértékelés, kontaktpont országos koordinátor értékelése, beosztotti

értékelés (2 fő/kontaktpont=40 fő)

Programkoordinátor és kommunikációs munkatárs (2 fő): önértékelés és kontaktpont vezető

értékelése.

Horizontális értékelés minden esetben kérhető, illetve indítható, ahol releváns lehet.

A pillér és munkatársainak teljesítményértékelésén túl a 2. táblázat mutatja az egyéb

értékelési relációkat, az intézményi működéssel és a projekt más területeivel való

kapcsolatokat.

1.2 Bázisiskola Pillér, életpályamodell

A kutatás-fejlesztési projekt célja az életpálya-építés folyamatát támogató komplex, a

magyar köznevelés rendszerébe rugalmasan implementálható modell megalkotása és

tesztelése a befogadó közeg átfogó, többoldalú vizsgálata, valamint a hazai és nemzetközi jó

gyakorlatok kritikai elemzése alapján.

A kutatás célja feltárni, hogy mely szempontokat integráló koherens koncepció szerint kell

kifejleszteni a modell részét képező, az életpálya-építési folyamatot támogató eszköztárat, az

annak alkalmazását szolgáló pedagógiai módszertant, és hogyan, milyen szolgáltatásokkal

kell támogatni a modell bevezetését az eltérő típusváltozókkal jellemezhető

intézményekben.

A modell tesztelése, megalkotását követően köznevelési intézményekben történik a projekt

kísérleti szakaszában. A tesztelési folyamat több dimenziós mérését követően értékelni kell a

kísérleti szakasz eredményeit. Ez alapján szükség szerint módosul a kifejlesztett eszköztárat

és a támogató szolgáltatáscsomagot.

Alapcél: Az életpálya tervezés fontosságának tudatosítása a köznevelés szereplőiben, az

életpálya-építés támogatása a középiskolások körében, a kulcskompetenciák

hagyományos/formális középiskolai oktatástól eltérő módszerekkel történő fejlesztésével,

döntően az iskolarendszeren belül, annak érdekében, hogy a diákok alapos önismeretre

tegyenek szert, és fejlődjenek a sikeres életvezetéshez szükséges kulcskompetenciákban.

A Bázisiskola program egymásra épülő elemekből áll: elméleti és módszertani kutatás,

taneszköz fejlesztés, tesztelés és tantermi/iskolai alkalmazás.

8

Alcél1: életpálya modellprogram kidolgozása

Alcél2: bázisiskolai programok (tantervek, támogató képzések, továbbképzések) kidolgozása,

akkreditálása és bevezetés támogatása (tesztelés, mentorálás)

Alcél3: a kidolgozott programok bázisiskolai alkalmazása, megvalósítása.

A BIP pillér feladatstruktúrája

A Bázisiskolai Program projekt-pillér szakmai feladataiért a BIP Programiroda felel. A

Bázisiskolai Program projekt-tevékenységeinek ellátásában az alábbi közreműködők vesznek

részt.

Az UNK Bázisiskolai Programiroda alkalmazottai:

- 1 fő szakmai pillérvezető,

- 3 fő szakértő (alprogramvezető/programelem-koordinátor),

- 1 fő asszisztens

A beszállító cégek taneszköz-fejlesztői, szakértői, kutatói, trénerei, mentorai,

szervezetfejlesztői

A tesztelő tanárok, iskolai koordinátorok (kb. 200 fő) megbízásos jogviszonyban

A BIP Programiroda főbb feladatai, tevékenysége:

A) alapfeladat:

az összes fenti közreműködő különféle, a K+F folyamatba tartozó résztevékenységének

koordinálása, folyamatos harmonizálása; a folyamatok tervezése, irányítása, szervezése,

dokumentálása, monitorozása; a szintetizáló záró kutatási beszámoló és szakmapolitikai

ajánlások elkészítése a teljes folyamat elemző értékelése alapján.

B) részletes feladatok

1. a kutatási és fejlesztési részfolyamatok tervezése, harmonizálása, szervezése,

koordinálása és dokumentálása, kapcsolattartás a beszállítókkal:

a K+F specifikációk véglegezése, a nyertes beszállítók szakmai felkészítése; az egyes

beszerzési csomagok teljesítésének követése, értékelése, javítása, elfogadása, belső

szakértői műhelyviták kezdeményezése és lefolytatása, szervezése, dokumentálása

2. a teszteléshez, általában az iskolai megvalósításhoz a közreműködő tanárok felkészítése:

akkreditált tanár-továbbképzések koncipiálása, kidolgozása és megtartásának irányítása,

képzők felkészítése, résztvevői handoutok megalkotása

3. a taneszközök beszállítók általi fejlesztésében a megrendelői oldal szakmai képviselete,

a termékek monitorozása, értékelése, a szükséges egyeztetések és javítások

kezdeményezése, a termékek elfogadása

9

4. a bázisiskolákban a kifejlesztett taneszközöket tesztelő tanárok és iskolai koordinátorok

munkájának irányítása és folyamatszabályozása; a tanári munka tervezéséhez és

megvalósításához szükséges dokumentumsablonok előzetes megszerkesztése, majd a

beszámolók összegyűjtése és szintetizáló elemzése

5. a három programelem (Életpálya-építési, Vállalkozói, Művészeti) tartalmi fejlesztésének,

megvalósításának, intézményeken belüli és intézményközi együttműködésének valamint

elméleti, módszertani és gyakorlati folyamatainak harmonizálása, az érintettek közti

együttműködés kezdeményezése

6. folyamatos kapcsolattartás, kommunikáció az iskolákkal, tanárokkal; iskolán kívüli

központi programok (pl. táborok) szervezése

7. a tesztelési tevékenység, az egyéni tanári pedagógiai munka mentorálásához szükséges

szakmai tartalmak, elvárások megfogalmazása és számonkérése, a szükséges

dokumentáció megtervezése, megszerkesztése, a mentori jelentések értékelő

feldolgozása

8. a tesztelési folyamat részeként az intézményi szintű iskolai tevékenységek definiálása,

monitorozása, értékelése; az ezt támogató szervezetfejlesztési tevékenység szakmai

elvárásainak megfogalmazása, eredményeinek feldolgozása

9. a K+F körébe tartozó mérés-értékelés szakmai fókuszainak megfogalmazása, elemeinek

definiálása, valamint az érvényesítendő módszertan kidolgozása közösen a beszállítóval;

a mérések szervezése az iskolákban

10. az érintettek közötti tudásmegosztás, tanulóhálózat kiépítésének kezdeményezése,

tartalmi elemeinek definiálása, működésének támogatása

11. időközi és projektzáró dokumentumok, kutatási jelentések, tanulmányok, szakpolitikai

ajánlások, cikkek írása, szerkesztése

12. disszeminációs tevékenységek, kiadványok, programok tervezése, szervezése,

megtartása.

Értékelési szintek a Bázisiskola Pilléren belül:

1. Pillér-értékelés: végzi a pillérvezető (szervezeti önértékelés) és a projekt szakmai vezető.

Ellenőrzi a vezető projektmenedzser (Projektmenedzsment Igazgatóság). Alapvetően az elért

mérhető eredményekre irányul.

2. Teljesítményértékelési rendszer tekintetében érintett munkakörök (4 munkakör, 5 fő):

Szakmai pillérvezető: önértékelés és szakmai vezetői értékelés, beosztotti értékelés (4 fő)

Alprojektvezető (2 fő): önértékelés és szakmai pillérvezetői értékelés, horizontális kérhető,

illetve indítható (ahol releváns)

Életpálya koordinátor: önértékelés és szakmai pillérvezetői értékelés, horizontális kérhető,


Program asszisztens: önértékelés és szakmai pillérvezetői értékelés, horizontális kérhető,


10



kapcsolatokat.

1.3 Kommunikáció, PR, Web Pillér – információs, kommunikációs és média-

szolgáltatások

Alapcél: Fiatalok átfogó információs igényeinek kiszolgálása média- és kultúrafogyasztási

szokásaikhoz igazodó tartalmakkal, eseményekkel és rendezvényekkel.

Alcél1: A projekt egészét kiszolgáló portál kifejlesztése, tartalom-feltöltés és szerkesztőségi

feladatok ellátása.

Alcél2: A projekt átfogó és specifikus céljainak bemutatását szolgáló pályaorientációs, illetve

interaktív műsorok és tartalmak gyártása és bemutatása.

Alcél3: PR-alapú kommunikáció és rendezvények megvalósítása.

A céloknak megfelelően az értékelési folyamat során mérhető paraméterek mellett az alábbi

szakmai szempontokat is figyelembe kell venni:

Kreativitás, új funkció kifejlesztése és megvalósítása.

Külső szakmai és kormányzati kapcsolatok és kapcsolódási pontok kezelése.

Belső kapcsoltok kezelése, együttműködés a Projekt más elemeivel – Kontaktpont

Hálózat, Bázisiskola program.

Rendezvények, kitelepülések kommunikációs, PR és Web oldalának (eszközeinek,

feltételeinek) megteremtése.

A Honlap Projekten belüli központ/ csomópont szerepének biztosítása, erősítése.

(Honlapra terelés).

A beszállítói kapcsolatok kezelése.

Elszámolások projektszerűségének biztosítása.

SmartNet használata.

Értékelési szintek a kommunikációs és WEB pilléren belül:

1. Pillér-értékelés: végzi a pillérvezető (szervezeti önértékelés) és a projekt szakmai vezető.

Ellenőrzi az vezető projektmenedzser (Projektmenedzsment Igazgatóság). Alapvetően az

elért mérhető eredményekre irányul.

2. Teljesítményértékelési rendszer tekintetében érintett munkakörök (6 munkakör, 6 fő).

Szakmai pillérvezető: önértékelés és szakmai vezetői értékelés, beosztotti értékelés (5 fő).

Rendezvény menedzser: önértékelés és szakmai pillérvezetői értékelés.

11

Kommunikációs munkatárs: önértékelés és szakmai pillérvezetői értékelés.

Főszerkesztő: önértékelés és szakmai pillérvezetői értékelés, beosztotti értékelés (2 fő).

Szerkesztő: önértékelés és főszerkesztői értékelés.

Grafikus: önértékelés és főszerkesztői értékelés.




kapcsolatokat.

1.4 Projektműködés szakmai és projektmenedzsment támogatása

A Projekt megvalósításának támogatása két oldalról történik. Egyrészt szakmai támogatást

nyújt a projekt pillérék számára a szakmai vezetés, másrészt a projektmenedzsment

igazgatóság folyamatosan támogatja és nyomonköveti a projekt-elemek megvalósulását és

biztosítja a projekt megfelelőségét.

Alapcél a szakmai támogatás során: az Új Nemzedék Projekt megvalósításának belső

szakmai és módszertani támogatása.

Alcél1: a kapcsolódó folyamatok és szervezeti működés fejlesztése.

Alcél2: a Projekt teljes szakmai megvalósulásának irányítása és folyamatos nyomonkövetése.

Alcél3: ügyfélkapcsolati képzés és ügyfélelégedettség-mérés.

Alcél4: megvalósítók (kiemelten kontaktpont munkatársak) kompetenciafejlesztése.

Alcél5: tananyagok, akkreditált képzések, és a pillérek megvalósításához szükséges szakmai

anyagok, kézikönyvek, stb. kifejlesztése és a megvalósítás folyamatos nyomonkövetése.

Értékelési szintek a Szakmai vezetés területén:

1. Szakmai pillérek előrehaladásának értékelése: végzi a szakmai vezető (szervezeti

önértékelés) és a vezető projektmenedzser (Projektmenedzsment Igazgatóság). Ellenőrzi az

ügyvezető. Alapvetően az elért mérhető eredményekre irányul.

2. Teljesítményértékelési rendszer tekintetében érintett munkakörök (3 munkakör, 3 fő)

Szakmai vezető: önértékelés és a vezető projektmenedzser értékelése.), beosztotti értékelés

(2 fő).

Szakmai vezető asszisztens: önértékelés és szakmai vezetői értékelés.

Szakmai asszisztens: önértékelés és szakmai vezetői értékelés.

12

Alapcél a Projektmenedzsment támogatás szempontjából: A projektmenedzsment fő

feladata a Támogatói Szerződésben rögzített tevékenységek irányítása és összehangolása,

annak érdekében, hogy a projekt elérje célját.

A projektmenedzsment feladatköre számos különböző típusú tevékenységet foglal magában,

többek között:

A munka megszervezése.

Az emberi- és más erőforrások beszerzése.

A feladatok kiosztása.

Vezetési tevékenységek.

A projekt végrehajtásának ellenőrzése.

Előrehaladás követési és jelentési feladatok ellátása.

Korrekciós akciók tervezése és végrehajtása.

Dokumentációs és kommunikációs tevékenységek végzése.

A projektmenedzser a teljes projektvégrehajtás és irányítás felelőse. Irányító szerepet tölt be

a projekt megvalósítása során. Legfontosabb feladatai közé tartozik:

A projekt és a projektben résztvevők átfogó koordinálása, motiválása, munkájának irányítása.

Kockázatkezelés és minőségbiztosítás.

A projekt előrehaladásának ellenőrzése és irányítása.

A monitoring adatok alapján a közreműködő szervezet és az irányító hatóság tájékoztatása a projekt pillanatnyi állapotáról és előrehaladásáról.

A pénzügyi vezető a pénzügyi terület felelőse. Ezzel kapcsolatos feladatai:

A projekt költségvetésének állandó nyomon követése.

Az egyes kifizetések nyilvántartása, és ezek alapján a projekt időszakos kifizetési kérelmeinek elkészítése.

Közreműködés a projekt előrehaladási jelentések, változás bejelentési kérelmek, szerződésmódosítási kérelmek összeállításában, különös tekintettek a változások pénzügyi vonatkozásaira.

Felelős a projekt kontrollingért.

Projektmenedzser (PM)

A projektmenedzser az a személy, akinek a fő feladata a projektfolyamat kézbentartása, a

projekt team vezetése. A projektmenedzser felelős a teljes projektért, a projektben végzett

munkáért, a kitűzött célok eléréséért. Irányítja, ellenőrzi, értékeli az egyes csapatok

munkáját, és rendszeresen tájékoztatja az ügyvezetőt az előrehaladásról, illetve a pillanatnyi

állapotról, a döntést igénylő kérdésekről. A projektmenedzser részt vesz a projekt

definiálásában, megtervezésében, irányításában, beszámolókat készít a projekt állásáról.

13

A projektmenedzser feladatai:

- a csapat (team) munkájának irányítása,

- kommunikáció biztosítása a projektszereplők között,

- felelősségek, hatáskörök meghatározása,

- megfelelő munkalégkör kialakítása, konfliktuskezelés,

- munkavégzéshez a személyi és tárgyi feltételek megteremtése,

- részvétel a projekt tervezésében: célmeghatározás, feladatfelbontás (WBS), erőforrás,

határidő meghatározása,

- ellenőrzi a projekt végrehajtását, nyomon követ, dokumentál.

A projekt-munkacsapat (team): A projekt sikerét jelentős mértékben meghatározza az, hogy

milyen a munkacsapat összetétele. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a team akkor igazán

produktív, ha abban egyszerre többféle munkastílusú tag van, azaz a csapatban egyaránt

vannak: szakmailag naprakész, gyakorlatias, kreatív, precíz, kritikus, nyitott egyéniségek.

Az általuk elvégzendő tevékenység(ek) időtartamától függően más és más időpontokban és

időtartamban vesznek részt a projekt munkájában.

A team tagjai nemcsak a cég dolgozói lehetnek, hanem külső személyek is (pl. beszállítók,

ügyfelek, szakértők.) A teamek ideiglenesen jönnek létre, ezért fontos, hogy a tagok

tanuljanak meg együtt dolgozni, kommunikálni egymással.

Értékelési szintek a Projektmenedzsment területén:

1. A Projektmenedzsment tevékenység értékelése: végzi a vezető projektmenedzser

(szervezeti önértékelés) és az ügyvezető. Alapvetően az elért mérhető eredményekre

irányul.

2. Teljesítményértékelési rendszer tekintetében érintett munkakörök (5 munkakör, 9 fő)

Vezető projektmenedzser: önértékelés és az ügyvezető értékelése, beosztotti értékelések (4

fő).

Projekt pillérvezetők: önértékelés és vezető projektmenedzser értékelése, beosztotti

értékelés (1fő/ pillér).

Projekt pénzügyi vezető: önértékelés és vezető projektmenedzser értékelése, beosztotti

értékelés (1 fő).

Projekt asszisztensek: önértékelés és projekt pillérvezető értékelése.

Projekt pénzügyi vezető helyettes: önértékelés és projekt pénzügyi vezetőértékelése.




kapcsolatokat.

14

1.5 Intézményi működés támogatása

Alapcél: a projekt működési feltételeinek biztosítása, illetve a projekten kívüli intézményi célok és

feladatok megvalósítása.

Az Intézményi működés mérési és értékelési szempontrendszerének kialakítása a következő fázisban

történhet meg. Előfeltétele az Intézményi stratégiai és célok kitűzése, amely jelen fázisban külső

környezeti tényezőktől függ.

Érintett szervezeti részlegek

Ügyvezetés

Gazdasági Igazgatóság

HR igazgatóság

Ifjúsági Szolgáltatási Igazgatóság – Intézményi vetülete

15

2. A tervezett TeM Rendszer alapjainak bemutatása

Első lépésben a humán erőforrás igazgatósággal rögzítettük a TM rendszerhez kapcsolódó

munkakörcsoportokat. (1 sz. táblázat)

A szervezet TeMRendszerébe bevont értékelési szinteket határoztunk meg, amelyet a 2. sz. táblázat

tartalmaz, amely során a 360 fokos értékelésnek alapjait fektettük le.

A rendszer folyamatát vizuálisan is ábrázoltuk, azzal a megjegyzéssel, hogy a folyamat és a mellékelt

értékelőlapok a következő fázisban kerülnek véglegesítésre, a humán és szakmai vezetéssel közösen.

Hasonlóan ehhez, a kompetenciák véglegesítése, kiegészítése és korrigálása is ebben a fázisban

történik meg.

1. táblázat: TeM Rendszer értékelési szintjei és munkakörei

felsővezetői

pozíció középvezetői

pozíció

szervezeti egység

vezető poz.

beosztott poz.

létszám az adott

pozícióban

1 ügyvezető igazgató 1

1

2 irodavezető

1 1

3 logisztikai vezető (projekt)

1 1

4 gazdasági igazgató 1

1

1

5 pénzügyi munkatárs

1 1

6 beszerzési koordinátor

1 1

7 HR igazgató

1 1

1

8 HR munkatárs

1 1

9 Ifjúsági szolgáltatási igazgató 1

1

1

10 igazgatói titkárságvezető (projekt)

1 1

11 igazgatói titkárságvezető (intézmény)

1 1

12 kontaktpont központ-országos koordinátor

1

1 1

13 országos koordinátor asszisztens

1 1

14 vezető projektmenedzser 1

1

1

15 projekt pillérvezetők

1

3

16 projektasszisztensek

1 3

17 projekt pénzügyi vezető

1

1

18 projekt pénzügyi vezető helyettes

1 1

16

felsővezetői

pozíció középvezetői

pozíció

szervezeti egység

vezető poz.

beosztott poz.

létszám az adott

pozícióban

19 szakmai vezető

1 1

1

20 szakmai (vezető) asszisztens

1 1

21 szakmai asszisztens

1 1

22 szakmai pillérvezető (BIP)

1

1

23 alprojekt koordinátor

1 1

24 alprojekt koordinátor

1 1

25 életpálya koordinátor

1 1

26 program asszisztens

1 1

27 szakmai pillérvezető, koordinátor (komm.)

1

1

28 rendezvény menedzser

1 1

29 kommunikációs munkatárs

1 1

30 főszerkesztő (webszerkesztőség)

1

1

31 szerkesztő

1 4

32 grafikus

1 1

33 Kontaktpont vezető

1 20

34 program koordinátor

1 20

35 kommunikációs munkatárs

1 20

36 mentor

1 20

összesen: 4 8 5 25 119

vezető pozíció: 12

11+1

munkakör összesen: 36

A teljesítményértékelés folyamata és leírása

Az UNK vezetési/irányítási rendszerének része a teljesítménymenedzsment rendszer (TeMR).

Ez szokásos esetekben kiterjed:

- a szervezeti szintű kulcskompetenciák (pl. ifjúságpolitikai módszertani szolgáltatások

fejlesztése, vagy ilyen szolgáltatás nyújtása) azonosítására;

- a küldetéssel összhangban a szervezeti kompetenciák fejlesztésére;

- a küldetéssel összhangban levő célok szükségesnek tartott mélységű lebontására;

- a célok eléréséhez szükséges egyéni kompetenciák azonosítására, értékelésére és

fejlesztésére.

17

A teljesítményértékelés (TÉ) a Teljesítménymenedzsment Rendszer (TeMR) egyik folyamata.

Célja a szervezeti célok szervezeti egység szintű elérésének, illetve az ehhez szükséges egyéni

teljesítmény értékelése, illetve az egyéni teljesítmény fokozása érdekében szükséges

beavatkozások azonosítása és megvalósítása?.

A TÉ bemenő adatai

Vezetők2 esetében:

- a szervezeti egységgel szemben támasztott belső követelmények (szervezeti célok

lebontásából fakadó lokális célok),

- a szervezeti egységgel szemben támasztott projekt követelmények (projekt célok

lebontásából fakadó lokális célok),

- a szervezeti egységre lebontható külső visszajelzések adatai,

- a szervezeti egységre jellemző teljesítménymutatók (pl. látogatások, rendezvények

száma; személyesen elért ügyfelek száma; költségvetési keretek betartása stb.),

- vezető személyére vonatkozó visszajelzések (beosztottaktól, releváns társvezetőktől),

- munkaköri leírásban (és/vagy munkaszerződésben) szereplő követelmények;

- önértékelés.

Beosztottak esetében:

- a szervezeti egységre jellemző teljesítménymutatók, amennyiben személyre is

lebonthatóak (pl. ügyfelek, látogatások, rendezvények száma, PM esetében az

elszámolások szabályszerűsége, beszerzések megfelelő lebonyolítása,

változáskezelési folyamat kézbentartása, szakma megvalósulás biztosítása – TÁMOP

indikátorok)

- egyéni szintre delegált feladatok teljesülése;

- munkaköri leírásban (és/vagy munkaszerződésben) szereplő követelmények;

- vezetői visszajelzések;

- önértékelés.

A TÉ eredményei, kimenő adatai

Minden munkatárs esetében a TE folyamat eredménye:

- a munkakör betöltésének való megfelelés igazolása;

- a rendkívüli teljesítmény elismerésének alapja;

- a teljesítmény fokozásának (a személyes hatékonyság növelésének) tervezett módjai.

2 Vezetők alatt azokat értjük, akik mások munkájának irányításáért és eredményességéért felelnek

18

A fentebb leírt input-output között megvalósuló folyamatot az alábbi ábrák vázolják:

TeM Rendszer folyamatábrája

Önértékelés

Értékelő lapok egyéni kitöltése

Felettesi (és társvezetői)

értékelés előkészítése.

Értékelő lapok érintett vezetők általi kitöltése

Teljesítményértékelő megbeszélés

• Értékelt/közvetlen

felettes

• Előző időszak

értékelése.

• Célokban való

megegyezés.

• Egyéni fejlesztési

terv készítése.

Nyomonkövetés

• Egyéni fejlesztési

tervek elkészítése.

• Folyamatos dialógus,

és személyes

fejlesztés.

• Javaslatok a vezetés

számára a további

fejlesztésekről.

Értékelt munkatárs véglegesíti az értékelő lapot. Megjegyzésekkel

látják el, egyén és a közvetlen felettes is.

Felettes vezető elfogadja, majd a rendszeren belül

formálisan is rögzíti.

Beosztáshoz rendelt inputok

- célok, elvárások

- eredmények

Elismerés, jutalmazás

Felettes vezető gondoskodik a kimagasló teljesítmény

elismeréséről.

20

2. táblázat: a TeMRendszer értékelési mátrixa

Szervezeti egységekÉrtékelők (lent)/ akiket értékelnek (jobbra, a

fejlécben)

ü

gy

ve

zető

ig

azg

ató

I

rod

ave

zető

lo

gis

ztik

ai

veze

tő (

pro

jekt

)

g

azd

asá

gi

iga

zga

tó

p

én

züg

yi m

un

katá

rs

be

sze

rzé

si k

oo

rdin

áto

r

HR

ig

azg

ató

HR

mu

nka

társ

Ifj

úsá

gi

szo

lgá

lta

tási

ig

azg

ató

ig

azg

ató

i ti

tká

rsá

gve

zető

(p

roje

kt)

ig

azg

ató

i ti

tká

rsá

gve

zető

(in

tézm

én

y)

kon

takt

po

nt

ors

zág

os

koo

rd.

ors

zág

os

koo

rdin

áto

r a

sszi

szte

ns

ve

zető

pro

jek

tme

ne

dzs

er

pro

jekt

pil

lérv

eze

tők

pro

jekt

ass

zisz

ten

sek

pro

jekt

pé

nzü

gyi

ve

zető

pro

jekt

pé

nzü

gyi

ve

zető

he

lye

tte

s

sza

km

ai

ve

zető

sza

kma

i (v

eze

tő)

ass

zisz

ten

s

sza

kma

i a

sszi

szte

ns

sza

km

ai

pil

lérv

eze

tő

alp

roje

kt k

oo

rdin

áto

r

alp

roje

kt k

oo

rdin

áto

r

éle

tpá

lya

ko

ord

iná

tor

pro

gra

m a

sszi

szte

ns

sza

km

ai

pil

lérv

eze

tő,

ko

ord

iná

tor

ren

de

zvé

ny

me

ne

dzs

er

kom

mu

nik

áci

ós

mu

nka

társ

fő

sze

rke

sztő

sze

rke

sztő

gra

fiku

s

Ko

nta

ktp

on

t ve

zető

pro

gra

m k

oo

rdin

áto

r

kom

mu

nik

áci

ós

mu

nka

társ

me

nto

r

Ért

ék

elt

be

osz

táso

k (

és

ne

m

sze

mé

lye

k!)

szá

ma

Ügyvezetés ügyvezető igazgató 1 1 1 1 1 1 6

Irodavezető 1 1

logisztikai vezető (projekt) 1 1

Gazdasági Igazgatóság gazdasági igazgató 1 1 1 1 1 5

pénzügyi munkatárs 1 1

Beszerzés beszerzési koordinátor 1 1 2

HR Igazgatóság HR igazgató 1 1 1 3

HR munkatárs 1 1 2

Ifjúsági szolgáltatási Igazgatóság Ifjúsági szolgáltatási igazgató 1 1 1 1 1 1 6

igazgatói titkárságvezető (projekt) 1 1

igazgatói titkárságvezető (intézmény) 1 1

kontaktpont országos koordinátor 1 1 1 3

országos koordinátor asszisztens 1 1 2

Projektmenedzsment Igazgatóság vezető projektmenedzser 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 16

projekt pillérvezetők 1 1 1 1 1 1 1 1 8

projektasszisztensek 1 1 2

Projekt pénzügy projekt pénzügyi vezető 1 1 1 1 1 5

projekt pénzügyi vezető helyettes 1 1 1 3

Szakmai vezetés szakmai vezető 1 1 1 1 1 1 1 1 1 9

szakmai (vezető) asszisztens 1 1

szakmai asszisztens 1 1

BIP pillér szakmai pillérvezető 1 1 1 1 1 1 1 7

alprojekt koordinátor 1 1

alprojekt koordinátor 1 1

életpálya koordinátor 1 1

program asszisztens 1 1

Kommunikáció pillér szakmai pillérvezető, koordinátor 1 1 1 1 1 5

rendezvény menedzser 1 1

kommunikációs munkatárs 1 1

Webszerkesztőség pillér főszerkesztő 1 1 1 1 1 5

szerkesztő 1 1

grafikus 1 1

Kontaktpont irodák: Kontaktpont vezető 1 1 1 1 4

program koordinátor 1 1 2

kommunikációs munkatárs 1 1 2

mentor 1 1 1 1 4

Értékelést/visszajelzést kap, db 6 1 1 5 1 2 3 2 6 1 1 3 2 16 8 2 5 3 9 1 1 7 1 1 1 1 5 1 1 5 1 1 4 2 2 4 116

21

TeMRendszer javasolt nyomtatványai

Teljesítményértékelő lap I. Önértékelés - Beosztottak

1. Általános információk

Név, munkakör ELŐRE KITÖLTÖTT MEZŐ

Értékelési időszak ELŐRE KITÖLTÖTT MEZŐ

Értékelés időpontja SZABAD MEZŐ

2. Teljesítmény értékelése 2.1. Előző időszaki célok megvalósítása

Célok és/vagy részletezett feladatok Értékelés (5: kiváló)

1.

2.

3.

4.

5.

2.2. Kompetenciák értékelése

Általános kompetenciák Értékelés (5: kiváló)

1.

2.

3.

4.

Szakterületi Értékelés (5: kiváló)

1.

2.

3.

4.

2.3. Megjegyzések az értékeléshez (indoklás, adatok, tények)

22

3. Teljesítményértékelés eredménye – önbesorolás a számszerű eredmények (átlagok) és a szöveges megjegyzések alapján.

Értékelési kategóriák Jelölés

kiváló teljesítmény

jó teljesítmény

közepes teljesítmény

gyenge teljesítmény

elégtelen teljesítmény

4. Teljesítményértékelésből eredő munkaköri és személyes fejlesztési célok Célkitűzések meghatározása a következő teljesítménymenedzsment ciklusra (az ÚNP alapcéljai, és a szervezeti célok alapján) Következő időszak céljai

4.1 Munkához kapcsolódó célkitűzések Mérési, értékelési szempont – ha releváns

1.

2.

3.

4.

5.

4.2 Személyes fejlődési célkitűzések Mérési, értékelési szempont – ha releváns

1.

2.

3.

4.3 A vezető feladatai a célok megvalósítása érdekében

1.

2.

3.

..……………………………………. Aláírás

23

Teljesítményértékelő lap – alternatív formátum

Teljesítményértékelő megbeszélés A teljesítmények közös azonosítása és elismerése + fejlődési lehetőségek számbavétele.

Név/kód Értékelési időszak (év, hónap, nap)

A teljesítmény iránti elkötelezettség

Értékelés rangsor – 1-10 skála (mit tett)

Szervezeti/ stratégiai célok

Egyéni célok

Mérési lehetőségek

Időtáv Elért eredmények

Hajtóerők a magas teljesítmény eléréséhez

Nyitottság A „személyiség varázsa” Szakmai aspirációk (Általános, szakmai, munkakörhöz kötött speciális, vezetői, stb.)

Értékelés (1-10) Igazoló állítások/bizonyítékok

Értékelési rangsor (1-10 skála – hogyan)

Egyéni fejlődési/fejlesztési lehetőségek, tervek

Erősségek, fejlesztési tervek

Fejlesztési akciók Időtáv Előrehaladás mérése

Aspirációk

Rövidebb távon

Hosszabb távon

Megjegyzések

Saját megjegyzésem

Közvetlen vezetőim megjegyzése

Közvetlen vezető feletti vezető megjegyzése

Összesített értékelés (1-10 skála)

..……………………………………. ..……..……..……………………..

Aláírás Aláírás Értékelő Értékelt

24

Kontaktpontokon lehetséges kompetenciák

Általános

kompetenciák

meghatározása

Megfigyelési szempontok

Szóbeli kommunikáció Az irodát felkereső kliensekkel közvetlenség, egyenrangúság

érzékeltetése. Barátságos, nyitott hozzáállás tanúsítása.

Írásbeli kommunikáció Precizitás.

Logikusan felépített, koherens szöveg alkotására való képesség.

Kezdeményezőkészség Kreativitás - kreatív részvétel az adott iroda munkájában.

Folyamatos fejlődésre való igény, illetve a fejlődésre való nyitottság,

rugalmasság.

Együttműködési

készség

Mind a munkatársakkal, mind az irodát felkereső fiatalokkal szemben

tanúsított empátia.

Fejlesztő tanácsadói szerep, azaz a fiatalok döntésének támogatása,

de nem helyettük való döntéshozatal. Közreműködés a korábbi

egyenrangúságot is szem előtt tartva.

A kliens önismeretének fejlesztésére való hatás.

Problémamegoldó

képesség

Felmerülő problémáknak a megoldására javaslattétel, a megoldás

során konstruktív közreműködés.

Elkötelezettség Feladat jelentőségének szem előtt tartása.

Környezettudatosság Az irodában keletkező hulladékok szelektív gyűjtése, és

környezettudatos hozzáállás - példát mutatva a fiataloknak.

Fiatalok környezettudatos magatartásra való ösztönzése, tanítása.

Szervezőkészség Gyors helyzetelemzés, rugalmas alkalmazkodás a körülményekhez.

Szereptudatosság és

önismeret

Saját kompetenciakör ismerete. Szükséges készségek tudatos és

folyamatos fejlesztése.

25

Szakterületi kompetenciák

meghatározása Megfigyelési szempontok

Pályaorientációs ismeretek Pályaválasztás előtt álló klienseknek való

segítségnyújtás.

Az egyes szakmák jellemzőinek ismerete, az azokhoz

szükséges kompetenciák ismerete, klienseknek való

szemléletes bemutatása.

Pályaválasztás technikai részleteinek

ismerete

Középiskolai, szakiskolai, felsőoktatási felvételi

eljárások ismerete.

Közvetlenül pályaválasztás előtt álló klienseknek a

jelentkezéssel kapcsolatos tudnivalók átadása.

Felkészültség, naprakészség Helyi igények és problémák ismerete.

Jó kapcsolat a hasonló vagy kapcsolódó tevékenységet

végző szervezetekkel, így például az

iskolaszövetkezetekkel.

HR tapasztalatok Álláskeresési technikák bemutatása, segítségnyújtás az

önéletrajz- és motivációs levél írásában.

Interjúszituáció gyakorlása, azon való megjelenéssel

kapcsolatos tudnivalók átadása.

Drogprevenciós tapasztalatok,

szociális munka

A szociálisan nehéz helyzetben lévő fiatalok

problémáinak ismerete, tájékozottság a

segítségnyújtási rendszerek működéséről.

Külföldi/EU-s programok ismerete Tájékozottság a külföldön elérhető tanulmányi

ösztöndíjakról, és egyéb lehetőségről, amik ezt a

korosztályt célozzák.


meghatározása - Vezető Megfigyelési szempontok

Közösséget összefogó-, szervező

készség, vezetői képességek

Helyi igények és problémák ismerete.

Foglalkozások, rendkívüli osztályfőnöki órák tartása az

iskolákban.

Stratégiaalkotási képesség Főbb szempontok, súlypontok kijelölése.

A kommunikációs munkatárssal való ismertetése.

Adminisztráció Szükséges, munkát segítő adatbázisok körének

meghatározása.

Kommunikációs készségek Partnerekkel való folyamatos kapcsolattartás.

26


meghatározása - Koordinációs

munkatárs


Kiterjedt kapcsolathálózat Rendezvényekkel kapcsolatos tevékenységek - akár

informális, ismertségi szinten való - szervezése

Adott térségben lévő különböző szervezetekkel,

intézményekkel (múzeumok, iskolák stb.) való

együttműködési lehetőségek keresése, megvalósítása.

Programok szervezése Megyei programok összeírása, részvételek szervezése.

Osztályfőnöki órákra óratervek egyeztetése.

Vállalkozási ismeretekről tanácsadás, vállalkozó attítüd

fejlesztése. Szakmabemutatók szervezése.

Operatív feladatok ellátása Iroda folyamatos nyitva tartása, eszközök beszerzése,

működés biztosítása.

Betanítás Új kollégák, önkéntesek munkájának segítése,

különösen annak kezdeti szakaszában. Lényeges a

szervezeti felépítés, valamint az adott munkakörrel

járó feladatok részletes bemutatása.


meghatározása - Kommunikációs

munkatárs


Sajtófigyelés

Médiában való megjelenés folyamatos koordinációja a

vezető által kijelölt kommunikációs stratégiával

összhangban.

Sajtókapcsolatok ápolása Kapcsolattartás a helyi médiumokkal.

Online kommunikáció Az írásbeli kommunikációban, mint általános

kompetenciában való tehetség.

Cikkek írása, honlapra felkerülő anyagok szerkesztése,

közösségi oldalakon való megjelenés irányítása.

Adminisztráció Fiatalok email címeinek rendszerezése, azokon

keresztül folyamatos információnyújtás.

Vezető által kijelölt adatbázisok összeállítása,

folyamatos bővítése, fejlesztési javaslatok

megfogalmazása a gyakorlati tapasztalatok (érkező e-

mailek, telefonos megkeresések stb.) beépítésével.

Operatív feladatok ellátása Operatív feladatok tekintetében koordinációs

munkatárssal való együttműködés.

Levelezések kezelése, telefonok.

27

3. Az Új Nemzedék Projekt társadalmi környezete

A program eredményességének és hatásosságának értékelését a szolgáltatási terület

demográfiai viszonyai alapján lehet értékelni. A célcsoport 12-20 év közöttiek, de tágabb

értelemben a szolgáltatásokat magasabb korcsoport is igénybe veheti. Munkapiaci

szempontból 15 év felett kezdődhet a konkrét elhelyezkedési6vállalkozási tanácsadási

munka, 12-15 éves korcsoport esetében alapvetően pályaorientációs tanácsadás végezhető.

A kontaktpontok szerepe minden megyében más és más, az a feladatuk, hogy az adott térség

körülményekhez igazodjanak, és a megfelelő segítséget tudják nyújtani a fiataloknak.

A demográfia környezet elemzésénél négy szempontot vettünk figyelembe:

megyei népességszám, 12-20 év közötti korcsoportban

gazdasági aktivitás 15-74 éves korosztályban (a statisztika adatok nem tartalmazzák a

célcsoportra vonatkozóan lebontott adatokat)

foglakoztatási adatok

oktatási intézmények száma

Népességszám, 12-20 év közöttiek aránya

A KSH adatai szerint 2013-ban Magyarország lakónépessége 9.908.798 fő. Legtöbben a

fővárosban laknak, a teljes népesség mintegy 18 százaléka él itt. A megyék közül Budapestet

követi legnagyobb lakosságszámmal Pest megye (12%), ezt követi Borsod-Abaúj-Zemplén

megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 7, illetve 6 százalékkal. Legkevesebben Tolna és

Nógrád megyében élnek (2-2%).

A teljes népességen belül a 12-20 év közöttiek száma 2013-ban 981.358 fő, azaz a teljes

népesség 10 százalékát alkotják. A megyék többségében az országos aránnyal megegyező

arányban található ez a korcsoport, ez alól kivétel Budapest (8%), ahol az országos arányhoz

képest alacsonyabb, és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (12%), ahol pedig magasabb a

fiatalok aránya.

Gazdasági aktivitás

A lakosság gazdasági aktivitását 3 mutatóval fejezzük ki: a foglalkoztatási rátával, a

munkanélküliségi rátával, és az aktivitási aránnyal. Magyarországon 2012-ben a 15-74 éves

lakosság 56 százaléka volt foglalkoztatott. A munkanélkülieknek a gazdaságilag aktívakhoz

(foglalkoztatott és munkanélküli) viszonyított aránya ekkor 11% volt az országban. A

gazdaságilag aktívak (foglalkoztatott és munkanélküli) aránya a népességen belül 63% volt.

28

Ezen országos arányokat alapul véve vizsgáljuk meg a megyei arányokat. Az országos átlagnál

lényegesen magasabb a foglalkoztatási ráta Budapesten (64%), Győr-Moson-Sopron

megyében (62%), Vas megyében (62%), Komárom-Esztergom megyében (61%) és Zala

megyében (60%). Hasonlóan magas, 59% körüli a foglalkoztatási ráta Pest megyében,

Veszprém megyében és Fejér megyében. Az országos aránynál lényegesen alacsonyabb,

50% alatti a ráta Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Nógrád megyében és Borsod-Abaúj-

Zemplén megyében.

A munkanélküliségi ráta ennek megfelelően Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Nógrád

megyében és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legmagasabb, messze meghaladja az

országos arányt, 16-17 % körüli. A megyék közül Komárom-Esztergom megyében, Vas

megyében és Győr-Moson-Sopron megyében a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta.

Az aktivitási arány országos átlag feletti Budapesten (71%) és Zala megyében (68%). Az

átlagnál alacsonyabb Somogy (59%) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (58%).

Foglalkoztatási adatok

A 15-24 éves foglalkoztatottak közül a legtöbben Budapesten élnek (a foglalkoztatottak 15

százaléka), ezt követi Pest megye (13%). A megyék többségében 3-6 százalékuk él. A

legkisebb arányban Tolna és Nógrád megyében (2-2%) élnek a korcsoportból.

Oktatási intézmények

A KSH 2012-es adatai szerint az országban közel 6000 oktatási intézmény működik: 3251

általános iskola, 690 szakiskola, 153 speciális szakiskola, 877 gimnázium, 921 szakközépiskola

és 66 felsőoktatási intézmény.

Ezen intézmények megyénkénti száma igazodik az adott megye lakosságszámához, az

intézmények célcsoportjának számához. Ennek megfelelően látható, hogy a legnagyobb

népességszámmal rendelkező Budapesten van az általános iskolák 11 százaléka, a szakiskolák

12 százaléka, a speciális szakiskolák 16 százaléka, a gimnáziumok és a szakközépiskolák 20,

illetve 21 százaléka, és a felsőoktatási intézmények 52 százaléka. A második legnagyobb

lakosságszámmal rendelkező Pest megye szintén kirívóan magas intézményszámot mutat, az

általános iskolák 10 százaléka, a gimnáziumok 8 százaléka és a felsőoktatási intézmények 5

százaléka található itt.

Tolna és Nógrád megye rendelkezik a legkisebb lakosságszámmal, ennek megfelelőn

ezekben a megyékben található a legkevesebb oktatási intézmény.

Fontos kiemelni, hogy a felsőoktatási intézmények tekintetében a koncentrálóság is

szembetűnő. A 66 intézményből 34 darab Budapesten működik. A megyék közül Zala3, Vas,

3 A KSH összesített adatai csak a felsőfokú képzési intézmények székhelye szerinti statisztikai adatokat

tartalmazzák, és az OKJ-s képzések nem szerepelnek a felsőfokú képzések között. Zala megyében hét

29

Tolna, Nógrád és Békés megyében egyáltalán nem található olyan intézmény, amelynek a

központja a megyében lenne, a többi megyében pedig átlagosan 1-3 felsőoktatási intézmény

működik saját megyei központtal. Ezek a tények meghatározzák a megyei Kontaktpont

Irodák elvárható és tényleges teljesítményét. Azokban a megyékben, ahol nincs intézményi

központ várhatóan a továbbtanulni vágyó diákoknak lényegesen nehezebb a helyzete

(elköltözés, távolság a családtól, többletköltségek stb.).

A fenti összehasonlítás alapján megállapítható, hogy a 12-20 év közötti korosztály

legnagyobb számban és a legelőnyösebb helyzetben Közép-Magyarországon (Budapesten,

Pest megyében) és Közép-, illetve Nyugat-Dunántúlon (főként Győr-Moson-Sopron és

Komárom-Esztergom megyében) van. Ezekben a régiókban adódik számukra a legtöbb

lehetőség a tanulmányok tekintetében, és itt a legnagyobb az esélyük arra, hogy

foglalkoztatottá váljanak.

Nehezebb a helyzetük a fiataloknak Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád és Borsod-Abaúj-

Zemplén megyében, ahol a fiatalok számára már a megfelelő oktatási intézmény elérése is

problémákba ütközhet. Ezeken a területeken az országos átlagnál magasabb a

munkanélküliség, alacsonyabb a foglalkoztatási ráta. A fiatalok (15-24 évesek)

foglalkoztatási aránya viszont a többi megyéhez képest magasabb ezeken a területeken,

ami utalhat arra, hogy ez a korosztály itt nem a továbbtanulást választja, hanem a

megélhetés biztosítása érdekében munkába kell, hogy álljon.

kihelyezett főiskolai/egyetemi kar, központ működik, amelyek székhelye nem a megyében van. Vas megyében

négy, Tolna megyében szintén négy intézmény található. Békés megyében három helyen érhető el kihelyezett

képzés (döntően OKJ-s képzés) más településen lévő felsőoktatási központtal. Nógrád megyében a statisztikák

szerint nincs felsőfokú tanintézet.

30

1. tábla: Népességszám, koreloszlás 2013 (KSH)

Megyék Népesség száma 12-20 év közöttiek

száma

12-20 év közöttiek

aránya a lakosságon

belül

15-24 éves

foglalkoztatottak

száma (2012)

Budapest 1.735.711 132.309 8% 31.700

Magyarország 9.908.798 981.358 10% 216.000

Megyei arány 18% 13%

15%

2. tábla: Gazdasági aktivitás a 15-74 éves lakosságban, 2012 (KSH)

Megyék

Foglalkoztatási ráta

(%)

Munkanélküliségi ráta

(%)

Aktivitási arány

(%)

Budapest 64,2 9,4 70,8

Országos átlag 56,1 11,4 63,2

3. Oktatási intézmények száma, 2012 (KSH)

Megyék Általános

iskola Szakiskola

Speciális

szakiskola Gimnázium

Szakközép-

iskola Felsőoktatás

Budapest 358 85 24 176 191 34

Magyarország 3251 690 153 877 921 66

Arány 11% 12% 16% 20% 21% 52%

4. Népességszám, koreloszlás 2013 (KSH)

Megyék Népesség száma 12-20 év

közöttiek száma



belül

15-24 éves

foglalkoztatottak

száma (2012)

Bács-Kiskun megye 519.930 53.141 10% 12.000

Magyarország 9.908.798 981.358 10% 216.000

Megyei arány 5% 5%

6%

5. Gazdasági aktivitás a 15-74 éves lakosságban, 2012 (KSH)

Megyék Foglalkoztatási ráta

(%)


(%)

Aktivitási arány

(%)

Bács-Kiskun megye 56,9 9,5 62,9


31


Általános

iskola Szakiskola

Speciális


Szakközép-


Bács-Kiskun megye 181 33 9 41 41 3

Magyarország 3251 690 153 877 921 66

arány 6% 5% 6% 5% 4% 5%


Megyék Népesség

száma


száma



belül

15-24 éves

foglalkoztatottak

száma (2012)

Baranya megye 377.142 37.422 10% 8.100

Magyarország 9.908.798 981.358 10% 216.000

Megyei arány 4% 4%

4%



(%)


(%)

Aktivitási arány

(%)

Baranya megye 52,2 14,8 61,3



Általános

iskola Szakiskola

Speciális


Szakközép-


Baranya megye 145 29 11 38 31 2

Magyarország 3251 690 153 877 921 66

arány 4% 4% 7% 4% 3% 3%



száma



belül

15-24 éves

foglalkoztatottak

száma (2012)

Békés megye 359.153 37.047 10% 8.700

Magyarország 9.908.798 981.358 10% 216.000

Megyei arány 4% 4%

4%

32



(%)


(%)

Aktivitási arány

(%)

Békés megye 54,0 12,1 61,5



Általános

iskola Szakiskola

Speciális

szakiskola Gimnázium Szakközépiskola Felsőoktatás

Békés megye 114 22 5 39 37 0

Magyarország 3251 690 153 877 921 66

Arány 4% 3% 3% 4% 4% 0%


Megyék Népesség

száma

12-20 év

közöttiek

száma


aránya a

lakosságon belül

15-24 éves

foglalkoztatottak

száma (2012)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 682.350 78.076 11% 13.000

Magyarország 9.908.798 981.358 10% 216.000

Megyei arány 7% 8%

6%



(%)

Munkanélküliségi

ráta (%)

Aktivitási arány

(%)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 48,1 17,4 58,2



Általános

iskola Szakiskola

Speciális


Borsod-Abaúj-

Zemplén megye 300 64 10 57 63 2

Magyarország 3251 690 153 877 921 66

arány 9% 9% 7% 6% 7% 3%

33



száma


aránya a

lakosságon belül

15-24 éves

foglalkoztatottak

száma (2012)

Csongrád megye 409.571 40.761 10% 6.700

Magyarország 9.908.798 981.358 10% 216.000

Megyei arány 4% 4%

3%



(%)


(%)

Aktivitási arány

(%)

Csongrád megye 56,0 10,7 62,7



Általános

iskola Szakiskola

Speciális


Szakközép-


Csongrád megye 114 41 7 35 53 2

Magyarország 3251 690 153 877 921 66

arány 4% 6% 5% 4% 6% 3%



száma


aránya a

lakosságon belül

15-24 éves

foglalkoztatottak

száma (2012)

Fejér megye 421.086 41.886 10% 10.300

Magyarország 9.908.798 981.358 10% 216.000

Megyei arány 4% 4%

5%


Megyék


(%)


(%)

Aktivitási arány

(%)

Fejér megye 59,3 10,3 66,2


34


Általános

iskola Szakiskola

Speciális


Szakközép-


Fejér megye 142 33 10 36 54 3

Magyarország 3251 690 153 877 921 66

arány 4% 5% 7% 4% 6% 5%



közöttiek száma


aránya a

lakosságon belül

15-24 éves

foglalkoztatottak

száma (2012)

Győr-Moson-

Sopron megye 448.312 43.344 10% 13.800

Magyarország 9.908.798 981.358 10% 216.000

Megyei arány 5% 4%

6%



(%)


(%)

Aktivitási arány

(%)

Győr-Moson-Sopron

megye 62,5 5,3 66,0



Általános

iskola Szakiskola

Speciális


Győr-Moson-Sopron

megye 172 26 8 35 46 3

Magyarország 3251 690 153 877 921 66

arány 5% 4% 5% 4% 5% 5%



száma


aránya a

lakosságon belül

15-24 éves

foglalkoztatottak

száma (2012)

Hajdú-Bihar megye 541.352 60.539 11% 11.300

Magyarország 9.908.798 981.358 10% 216.000

Megyei arány 5% 6%

5%

35


Megyék


(%)


(%)

Aktivitási arány

(%)

Hajdú-Bihar megye 51,8 13,6 60,0



Általános

iskola Szakiskola

Speciális


Szakközép-


Hajdú-Bihar megye 150 33 9 49 57 2

Magyarország 3251 690 153 877 921 66

arány 5% 5% 6% 6% 6% 3%



száma



belül

15-24 éves

foglalkoztatottak

száma (2012)

Heves megye 306.336 31.680 10% 5.900

Magyarország 9.908.798 981.358 10% 216.000

Megyei arány 3% 3%

3%



(%)


(%)

Aktivitási arány

(%)

Heves megye 52,0 14,4 60,8



Általános

iskola Szakiskola

Speciális


Szakközép-


Heves megye 125 18 6 20 27 3

Magyarország 3251 690 153 877 921 66

arány 4% 3% 4% 2% 3% 5%

36



száma


aránya a

lakosságon belül

15-24 éves

foglalkoztatottak

száma (2012)

Jász-Nagykun-Szolnok

megye 386.654 40.618 11% 9.100

Magyarország 9.908.798 981.358 10% 216.000

Megyei arány 4% 4%

4%



(%)


(%)

Aktivitási arány

(%)


megye 55,2 11,4 62,3



Általános

iskola Szakiskola

Speciális


Szakközép-



megye 229 100 6 96 74 2

Magyarország 3251 690 153 877 921 66

arány 7% 14% 4% 11% 8% 3%



száma


aránya a

lakosságon belül

15-24 éves

foglalkoztatottak

száma (2012)

Komárom-Esztergom

megye 302.451 29.860 10% 9.100

Magyarország 9.908.798 981.358 10% 216.000

Megyei arány 3% 3%

4%



(%)


(%)

Aktivitási arány

(%)

Komárom-Esztergom

megye 61,1 7,9 66,3


37


Általános

iskola Szakiskola

Speciális


Szakközép-


Komárom-Esztergom

megye 108 23 6 24 24 2

Magyarország 3251 690 153 877 921 66

arány 3% 3% 4% 3% 3% 3%


Megyék Népesség

száma

12-20 év

közöttiek száma


aránya a

lakosságon belül

15-24 éves

foglalkoztatottak

száma (2012)

Nógrád megye 200.755 20.398 10% 3.500

Magyarország 9.908.798 981.358 10% 216.000

Megyei arány 2% 2%

2%



(%)


(%)

Aktivitási arány

(%)

Nógrád megye 49,4 17,5 59,9



Általános

iskola Szakiskola

Speciális


Szakközép-


Nógrád megye 97 12 5 20 15 0

Magyarország 3251 690 153 877 921 66

arány 3% 2% 3% 2% 2% 0%



száma



belül

15-24 éves

foglalkoztatottak

száma (2012)

Pest megye 1.218.172 125.699 10% 28.200

Magyarország 9.908.798 981.358 10% 216.000

Megyei arány 12% 13%

13%

38



(%)


(%)

Aktivitási arány

(%)

Pest megye 59,5 9,1 65,5



Általános

iskola Szakiskola

Speciális


Szakközép-


Pest megye 316 45 6 74 57 3

Magyarország 3251 690 153 877 921 66

arány 10% 7% 4% 8% 6% 5%



száma



belül

15-24 éves

foglalkoztatottak

száma (2012)

Somogy megye 318.096 32.480 10% 6.000

Magyarország 9.908.798 981.358 10% 216.000

Megyei arány 3% 3%

3%


Megyék Foglalkoztatási ráta (%) Munkanélküliségi ráta (%) Aktivitási arány (%)

Somogy megye 53,0 10,3 59,1



Általános

iskola Szakiskola

Speciális


Szakközép-


Somogy megye 138 25 5 22 29 1

Magyarország 3251 690 153 877 921 66

arány 4% 4% 3% 3% 3% 2%

39


Megyék Népesség

száma

12-20 év

közöttiek

száma

12-20 év

közöttiek aránya

a lakosságon

belül

15-24 éves

foglalkoztatottak

száma (2012)

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 563.653 68.575 12% 11.600

Magyarország 9.908.798 981.358 10% 216.000

Megyei arány 6% 7%

5%



(%)


(%)

Aktivitási arány

(%)

Szabolcs-Szatmár-Bereg

megye 50,3 16,2 60,1



Általános

iskola Szakiskola

Speciális


Szakközép-


Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 131 30 6 37 34 1

Magyarország 3251 690 153 877 921 66

arány 4% 4% 4% 4% 4% 2%



száma

12-20 év

közöttiek aránya

a lakosságon

belül

15-24 éves

foglalkoztatottak

száma (2012)

Tolna megye 229.942 22.831 10% 4.400

Magyarország 9.908.798 981.358 10% 216.000

Megyei arány 2% 2%

2%



(%)


(%)

Aktivitási arány

(%)

Tolna megye 54,2 9,6 59,9


40


Általános

iskola Szakiskola

Speciális


Szakközép-


Tolna megye 87 15 4 19 17 0

Magyarország 3251 690 153 877 921 66

arány 3% 2% 3% 2% 2% 0%


Megyék Népesség száma

12-20 év

közöttiek

száma



belül

15-24 éves

foglalkoztatottak

száma (2012)

Vas megye 255.294 24.553 10% 7.300

Magyarország 9.908.798 981.358 10% 216.000

Megyei arány 3% 3%

3%


Megyék Foglalkoztatási ráta (%) Munkanélküliségi ráta (%) Aktivitási arány (%)

Vas megye 62,0 6,1 66,0



Általános

iskola Szakiskola

Speciális


Szakközép-


Vas megye 101 17 3 15 23 0

Magyarország 3251 690 153 877 921 66

arány 3% 2% 2% 2% 2% 0%



közöttiek száma



belül

15-24 éves

foglalkoztatottak

száma (2012)

Veszprém megye 351.165 34.459 10% 9.200

Magyarország 9.908.798 981.358 10% 216.000

Megyei arány 4% 4%

4%



(%)


(%)

Aktivitási arány

(%)

Veszprém megye 59,4 11,0 66,7


41


Általános

iskola Szakiskola

Speciális


Szakközép-


Veszprém megye 137 24 8 28 28 3

Magyarország 3251 690 153 877 921 66

arány 4% 3% 5% 3% 3% 5%



közöttiek száma



belül

15-24 éves

foglalkoztatottak

száma (2012)

Zala megye 281.673 25.680 9% 6.100

Magyarország 9.908.798 981.358 10% 216.000

Megyei arány 3% 3%

3%



(%)


(%)

Aktivitási arány

(%)

Zala megye 60,1 11,9 68,2



Általános

iskola Szakiskola

Speciális


Szakközép-


Zala megye 106 15 5 16 20 0

Magyarország 3251 690 153 877 921 66

arány 3% 2% 3% 2% 2% 0%

42

4. Az Új Nemzedék Plusz ifjúságpolitikai program hivatalos

honlapjának elemzése – különös tekintettel az ifjúságsegítő kontaktpont irodák

aloldalaira4

Az Új Nemzedék Plusz ifjúságpolitikai program keretén belül igen aktív kommunikáció valósul

meg az online térben. Alapvetően a http://ujnemzedek.hu/ weboldalra épül, mely központi oldalon

számos cikk olvasható. A cikkeket tekintve elmondható, hogy egyértelműen a fiatalságot célozzák, e

törekvés mind tartalmilag, mind formailag megmutatkozik. A fiatalok számára hasznos és egyben

érdekes kérdéseket járnak körbe, a megjelenő írások nyolc kategóriába kerülnek besorolásra (amit

különböző színekkel is jelölnek), így a „Z-generáció”, „Közösségi háló”5, „Suli”, „Meló”, „Infó”,

„Lazulj!”, „Jó tudni”, „Multimédia” és a „Fesztivál”.

Minden fent említett témakörben egyaránt megtalálhatóak az aktualitásokról tájékoztatást

nyújtó (így pl. „Suli” kategóriában az érettségi, diákhitel) és az érdekességekkel foglalkozó cikkek is

(kollégiumi élet, elsőévesek nehézségei), melyek rövid, ugyanakkor a lehető legtöbb információt

átadni igyekvő; igényes, mégis egy-egy szlenget megengedő, laza stílusú írások.

A honlapon 2013 októberéből olvashatóak az első cikkek, ekkor még 50 körül, a következő

hónapban már jóval 100 felett volt, míg 2013 decembere óta átlagosan havi 200 felett van a feltöltött

írások száma. A cikkek témakörök szerinti megoszlásának vizsgálata alapján megállapítható, hogy

kiugróan magas a „Jó tudni” kategóriában született írások száma, a cikkek több mint negyede e

kategóriához köthető, ez talán betudható annak, hogy a többihez képest igen tág kategóriának

számít. A második és harmadik helyen a „Suli” és a „Lazulj!” témakörök állnak, melyekben az összes

cikk körülbelül 15 százaléka jelenik meg; utána az „Infó” és „Meló” következik 10-10 százalékkal;

majd a „Multimédia”, „Z-generáció”, „Közösségi háló” 7 százalékkal. A legkevesebb cikk a „Fesztivál”

témában jelent meg, nyilvánvalóan annak szezonális jellege miatt (áprilisban töltötték fel e

kategóriában az első írásokat).

A cikkeken túlmenően e nyitóoldalról érhető el az ifjúsági munka könyvtárának önálló

honlapja, a kontaktpontok térképe, a bázisiskolai program aloldala és a diáklaptár aloldala. Az iménti

felsorolásból azonban elemzésünkben csak az ifjúságsegítő kontaktpont irodák oldalaival

foglalkozunk mélyebben, hiszen ez alapján kaphatunk képet az egyes irodákban folyó munkáról.

A Kontaktpont Irodák oldalai ugyanazon felépítéssel rendelkeznek, a főoldalon mindegyik

irodának a saját cikkei olvashatóak, majd a „Kapcsolat” menüpont alatt minden iroda pontos címe,

elérhetősége, illetve a munkatársainak elérhetősége található. A másik két menüpont azonban

egységes, mind a „Gyakran Ismételt Kérdések”, mind a „Mire jók a kontaktpontok? (VIDEÓ)” azonos

tartalommal rendelkező részei ezen aloldalaknak.

Az ifjúságsegítő kontaktpont irodák oldalai kapcsán megállapítható, hogy a megjelenő cikkek

alapvetően az adott városban/megyében – egyrészt az Új Nemzedék Plusz ifjúságpolitikai program

keretében, másrészt egyéb szervezés keretén belül – megrendezésre kerülő eseményekkel

4 Jelen elemzésünk a honlap indulásától a 2014. szeptember 15-ig tartó időszakra vonatkozik.

5 E két kategória a „Ki vagy?” menüponton belül található. Ugyan más menüpont esetében is vannak

alkategóriák, mivel azonban ez esetben a „Z-generáció” és a „Közösségi háló” témában íródott cikkek eltérő

színnel vannak jelölve, így az alkategóriákat tekintjük kiindulópontnak.

http://ujnemzedek.hu/

43

kapcsolatos tudnivalókról tájékoztat, illetve az ezekről készült beszámolókat töltik fel. Egyebekben a

nyitóoldal tartalmából táplálkozik, hiszen az ott megjelenő cikkeket ajánlja olvasásra. Így tehát

megállapítható, hogy a kontaktpont irodák honlapjain a helyben megrendezésre kerülő, illetve az

adott irodával kapcsolatos eseményeken kívül más témában nem kerülnek megjelenítésre cikkek,

mert azok mind a nyitóoldalon koncentrálódnak, illetve onnan kerülnek továbbosztásra ezen

aloldalakra.

Az egyes irodák oldalait elemezve megállapítható, hogy a megjelent cikkek száma igen széles

skálán, 4 és 21 között mozog; átlagosan kevesebb, mint 10 cikk jelent meg kontaktpontonként a

vizsgált időszakban. A feltöltött cikkek 4 kategóriába sorolhatóak, így

1. a saját szervezésű programok;

2. a más szervezet(ek) által szervezett programok, melyeken azonban az ifjúságsegítő

kontaktpont irodák képviseltetik magukat;

3. a programajánlók;

4. a beszámolók.

A saját szervezésű programok kategóriába azon eseményekről szóló cikkek is besorolásra

kerültek, melyeket egy vagy több másik szervezettel karöltve szerveznek és valósítanak meg a

kontaktpont irodák, ilyen együttműködésről az e kategóriába sorolt cikkek körülbelül 14 százaléka

számolt be. A kontaktpont iroda munkatársai által szervezett események/programok alapvetően

három kategóriába sorolhatóak, így a „Tanácsadás – tanulás, pályaválasztás, munkavállalás”,

„Szabadidő tartalmas eltöltése, egészségre nevelés” és „Kiállítások”.

Az első kategóriába sorolható a például pesti és nyíregyházi iroda saját szervezésében megvalósult

szakmabemutatók, illetve a székesfehérvári iroda munkatársai által szervezett kötetlen beszélgetés

egy sikeres focistával. Sok alkalma van a fiataloknak a kontaktpont irodákban megrendezésre kerülő

előadásokon részt venni, ahol ösztöndíjakról, diákmunkáról és egyéb hasznos tudnivalókról

hallhatnak, de említhetnénk a miskolci iroda önismereti előadását; vagy a nyíregyházi irodában,

cserediákok által tartott előadásokat; illetve a kecskeméti angol chatklubot, mely a nyelvi készségek

fejlesztését tűzte ki célul. Ezek egy része egyszeri alkalommal megrendezett esemény, van köztük

azonban programsorozat (így például a chatklub) is. A veszprémi iroda egyik cikke pedig arra hívja fel

a figyelmet, hogy szívesen tartanak előadást osztályfőnöki óra keretében az általános- és

középiskolákban.

A „Szabadidő tartalmas eltöltése, egészségre nevelés” kategóriában is sok kreatív ötlettel

találkozhatunk, melyekkel a kontaktpont irodák mozgósítani igyekeznek a fiatalokat. Így a

békéscsabaiak „VízpartON! Itt a helyed!” című rendezvénye, ahol civil szervezetek és sport

egyesületek bevonásával hívták fel a sportolás fontosságára a fiatalok figyelmét. A szegediek

Társasjáték Klubot szerveztek, mely heti rendszerességgel kerül megrendezésre, illetve

akadálymentes bulikat is tartanak. Az egriek, szekszárdiak és tatabányaiak fotópályázatot hirdettek a

szabadidő eltöltése témájában. Utóbbi iroda pedig egyedülálló módon (legalábbis csak ők készítettek

cikket az eseményről) egy alkalommal „Félév-értékelő” beszélgetésre invitálta a fiatalokat, annak

érdekében, hogy összegezzék a megvalósult programokat, eredményeket, illetve egyeztessenek a

jövőbeni tervekről. A salgótarjáni iroda munkatársai két alkalommal is a drogprevenció jegyében

szerveztek programot, illetve egy véradást is lebonyolítottak.

44

Végül a harmadik alkategória a „Kiállítás”, egyes irodákban (Békéscsaba, Miskolc, Szeged, Eger,

Veszprém) ugyanis lehetőség nyílik a fiatal tehetségek számára, hogy bemutathassák műveiket,

melyek körülbelül egy hónapon keresztül tekinthetőek meg az irodákban.

A más szervezet(ek) által szervezett programok, melyeken képviseltetik magukat a

kontaktpont irodák, témájukat tekintve igen széles skálán mozognak. Megjelennek diákmunka

börzén; szabadidős börzén; drogprevenciós napon; Csobbanj Európával elnevezésű eseményen, mely

EU-ban rejlő lehetőségekről szólt; helyi fesztiválokon (például I. Fehérvári Ifjúsági Feszt, Kaposfest,

veszprémi utcazene fesztivál); megjelentek táborokban; karriertréningen. Minden rendezvényen

igyekeznek az irodákat népszerűsíteni, bemutatni munkájuk lényegét. A cikkek alapján a fiatalok

érdeklődőek és nyitottak, mernek kérdezni a kontaktpontos munkatársaktól. Ezen alkalmakkal az

iroda dolgozói mindig készülnek különböző társasjátékokkal, önismereti- és közösségépítő játékokkal,

személyiségtesztekkel, kvízekkel.

A programajánló kategóriába sorolt cikkek az adott városban megrendezésre kerülő

kulturális, szabadidős programokra hívják fel a figyelmet, melyeken ugyan a kontaktpont iroda

dolgozói nem jelennek meg, de a szabadidő hasznos és tartalmas eltöltését jelentheti a fiatalok

számára.

A beszámolók az 1-3. kategóriákba besorolt rendezvényekről tudósít (illetve minden iroda esetén

született egy, az iroda megnyitójáról szóló cikk, ezek e kategóriába kerültek besorolásra).

A kontaktpont irodák összesen közel 200 cikke összességében egyenletesen oszlik meg e

négy kategória között, mindegyikhez a cikkek egynegyede tartozik. Ám, ha az egyes kontaktpont

irodák szempontjából vizsgáljuk, akkor úgy, ahogy a megjelent cikkek száma, úgy az irodák cikkeinek

kategóriák közötti megoszlása is igen változó, e mennyiségbeli különbségekre tekintettel igen

nehezen összehasonlítható a munkájuk. Illetve arról sem szabad megfeledkezni, hogy

tevékenységüknek ez csupán azon része, melyről született cikk, így az, hogy ez mennyiben tükrözi

valódi munkájukat, szintén irodánként eltérő lehet, általános érvényű következtetések levonása így

nem javasolt. A született cikkek számára továbbá az adott város sajátosságai is hatással vannak,

bizonyos városokban élénkebb lehet a kulturális élet, így több eseményen tudnak megjelenni/több

programot tudnak ajánlani. Jelen elemzésben – az előzőekben és a továbbiakban egyaránt – az egyes

irodák konkrét tevékenységének kiemelése csak kiragadott példa, mely példák kizárólag arra

hivatottak, hogy némi rálátást adjanak az akcióik típusaira, és nem azok mennyiségére és/vagy

minőségére.

Az alábbiakban a kategóriák feltöltése után kapott, számszerűsített eredményekről adunk

számot, azonban fontos kikötés, hogy azok az irodák, melyek kevesebb, mint 8 cikket jelentettek

meg, nem kerültek be az alábbi elemzésbe, mert a kevés cikket író kontaktpontoknál torzított

eredményeket kapnánk, így inkább a nagyobb esetszámmal érdemes foglalkozni, hogy biztosan

plauzibilis eredményt kapjunk. Ennek értelmében a békéscsabai, budai, miskolci, pécsi, salgótarjáni,

szolnoki és zalaegerszegi irodák munkatársai által írt cikkek nem kerülnek részletezésre.

Az ifjúságsegítő kontaktpont irodák cikkeinek négy kategóriába történő besorolását

követően tehát az alábbi eredményeket kaptuk. Egyes irodák (Debrecen, Kaposvár) oldalán nem

született cikk saját szervezésű programról, három iroda (Tatabánya, Nyíregyháza és Eger) esetén

azonban 5-6 ilyenről is lehet olvasni, ezek az irodák e kategóriában jelentették meg a legtöbb cikket.

Ezen eredmények más képet mutatnak azonban, ha az adott iroda összes megjelent cikkeinek

szempontjából elemezzük a kategóriát, és nem az adott kategórián belüli arányokat vizsgáljuk.

45

Míg Tatabánya esetén ez bejegyzéseik közel kétharmadát jelenti; addig Nyíregyháza és Eger esetén –

mely irodák átlag feletti számú cikket jelentettek meg – cikkeik alig felét-harmadát takarja.

A második kategóriában született összességében a legtöbb cikk. Átlagosan irodánként majd’

3 olyan cikket számlálhatunk, melyek olyan programokra invitálják a fiatalokat, melyeket ugyan más

szervezet(ek) rendeztek, de azokon az ifjúságsegítő kontaktpont iroda munkatársai is megjelennek.

Nyíregyháza kivételével minden iroda jelentetett meg legalább egy ilyen cikket, de egyes irodák 6-7-

et is. A veszprémi iroda oldalán jelent meg a legtöbb ilyen tárgyú írás, melyet a kecskeméti és a

kaposvári iroda követ.

Ha azonban adott iroda cikkeinek kategóriák közötti megoszlása szempontjából elemzünk, akkor

látható, hogy míg Veszprém esetén ez csak a cikkeiknek harmadát jelenti, Kecskemétnél pedig 40

százalékot, addig Kaposvár esetén ez a cikkek kétharmadát takarja. E szempontból kiemelendő még a

pesti iroda, ahol a cikkek közel fele e kategóriában született, illetve Szekszárd, itt szintén 40% körüli

ez az érték.

A programajánló kategória összes cikkének 20 százalékát a debreceni kontaktpont

munkatársai jelentették meg, a második és harmadik helyen – fele ennyi cikkel – az egri és veszprémi

iroda írásai állnak.

Debrecen esetén elmondható, hogy cikkeik 70 százaléka a programajánló kategóriába sorolható, az

egri iroda cikkeinek alig harmada, a veszprémi iroda írásainak alig negyede tartozik e témakörbe. A

szombathelyi irodát érdemes kiemelni, akiknél a cikkek fele programajánló.

A beszámolók kategóriáról elmondható, hogy egyedi az adott irodák cikkeinek

szempontjából, mivel az itt megjelent cikkek száma láthatóan arányban áll az első három

kategóriában megjelent cikkek számával, azaz inkább ott olvasható több beszámoló, ahol több

megjelenésről írtak az irodák munkatársai. Továbbá nem jellemzőek a kiugróan magas

számok/arányok, szemben a másik három kategóriával, ahova ugyan a többi kategóriához hasonlóan

a cikkek egynegyede tartozik, de megoszlásuk nem ilyen kiegyensúlyozott, hanem számos kirívó érték

szerepel (mint az a korábbiakban látható volt).

Vizsgálatunkba a közösségi oldalak közül a Facebookot mint a legkeresettebb közösségi oldalt

vontuk be, melyen igen aktívan jelen vannak. Az Új Nemzedék Plusz ifjúságpolitikai program

Facebook profiljának 2011 júniusa óta több mint 15 ezer lájkolója gyűlt össze. Facebookos aktivitásuk

alapvetően a nyitóoldalnak nevezett http://ujnemzedek.hu/ oldalra támaszkodik, 85-90 százalékban

az ott megjelentetett cikkeket osztják meg, körülbelül 10%-ban eseményeket, alkalmanként pedig

egyéb aktualitásokról készítenek bejegyzést. Átlagosan napi 2 közzétételük van, melyet körülbelül 3-6

felhasználó lájkol. Igen változó, hogy mely témakörből osztanak meg írásokat, ez alapján nem

vonható le általános érvényű következtetés.

http://ujnemzedek.hu/

46

5. Interjúk: UNP Kontaktpontoknál tett látogatások tapasztalatai

1. A szolgáltatás és munkatársak legfőbb céljai

Beépülni a város/megye ifjúsági életébe.

Összefogni, együttműködni az önkormányzati és civil ifjúságsegítő szervezetekkel.

(Pl. Szolnok – Aba Novák Kulturális Központ)

Városi szervezetekkel ellentétben az egész megyében tevékenyek.Ez fontos, mert van olyan

város (pl.Kecskemét), ahol 11 különböző ifjúsági közösségi tér működik, tehát nekik nem egy

sokadikká kell válniuk, hanem inkább szintetizálniuk kell ezek tevékenységét, vagy

kiegészíteniük.

A szerep milyensége természetesen városonként eltérő. Közösségi tér funkciója az eddig

látott irodáknak igazából nincs, vagy kevés – egyszerre 4-15 fő fogadására alkalmasak. Ebből

következően helyben inkább egyéni tanácsadásra nyílik lehetőség.

Vagy partnerirodához helyezik ki a saját programjukat. (pl. Kecskemét)

Kulcsszerepe van az osztályfőnöki óráknak. Persze ebben is akad vetélytárs (Kecskemét,

helpi.hu), de egyeztetnek és próbálják egymás tevékenységét kiegészíteni.

Online és telefonos ifjúsági tanácsadó szolgáltatások erősítése.

Az Újnemzedék szolgáltatás ismertté tétele a helyi/megyei tévében, rádióban, újságokban

Ifjusági rendezvényeken, fesztiválokon a szolgáltatás népszerűsítése

2. A munkatársak legfontosabb kompetenciái

Általános:

Empátia

Kommunikációs készség

Kreativitás

Szervezőkészség

Kapcsolati tőke megléte a helyi ifjúságsegítő szektorban

Általános szakmai:

Középiskolai, szakiskolai, felsőoktatási felvételi eljárások ismerete

Pályaorientációs ismeretek.

47

Helyi munkaadók ismerete, diákmunka- és iskolaszövetkezetek

Motivációs levél, önéletrajz írás ismerete

Külföldi/EU-s programok ismerete – Erasmus Plus

Munkakörhöz kötött speciális:

Alapvetően: ebből kevés van – mindenki csinál mindent

Hierarchia nem érvényesül

3. A szervezeten belüli (kontaktpont) munkamegosztás

Alapvetően mindenki csinál mindent, nincsenek éles határok.

Vezető:

Kapcsolatfelvétel az iskolákkal (rendkívüli osztályfőnöki óra) –tárgyalás, szervezés

Koordinációs munkatárs:

Rendezvények szervezése

SMARTNet kezelése

Kommunikációs munkatárs:

Szórólapok, plakátok tervezése, beszámolók írása a honlapra, helyi kommunikációs stratégia

kidolgozása

4. A teljesítmény értékelése

A vezetőség felől:

Nagyon kevés, csak a jelenléti ívek alapján értékelnek, egy-egy “mintaprojekt” kiemelése a

vezetőség részéről

A vezetőség felé:

Helyi szervezetektől sokat lehetett tanulni, ami jól kiegészíti a ’központi’ irányítást.

A munkatársak felé:

Időközi értekezleten, szupervíziós megbeszéléseken.

Bizonyos irodákban folyamatosan, egymással kommunikálva, célzottan egy-egy projektről

(pl. Székesfehérvár).

A munkatársaktól:

Szóbeli dicséret, apró gesztusok szintjén inkább csak pozitív.

A mentor felé:

Ellentmondásos a szerepe, van, ahol értékes szakmai segítségével, van olyan hely, ahol

kevésbé segít.

48

Problémák

Az időszakos költségvetési problémákat helyi partnerekkel összefogva oldják meg:

finanszírozzák a marketing, catering, egyéb költségeket (pl. Kecskemét)

Saját facebook profil szabályellenes, csak a központi lehetséges – lassú, nem ér el annyi

potenciális látogatót

Megoldás: zárt csoportot hoznak létre (pl. Szolnok), vagy privát facebook profiljukat adják

meg a célcsoportnak, azon keresztül kommunikálnak, esetleg partnerintézmények oldalán

kommunikálnak. E-mailes kommunikáció ebben a korcsoportban kevésbé elterjedt, mint a

facebook.

Magas arányú fluktuáció (Tatabánya, Székesfehérvár, Szolnok, de Kecskeméten nem

jellemző), Veszprémben új munkatársak vannak – a projekt időtartamának bizonytalansága

okozza, valamint az aránylag alacsony fizetés.

Irodavezetői értekezleten egy-egy “mintaprojekt” is bemutatásra kerül, az elismerés erre

korlátozódik.

KAPOSVÁR


A legfontosabb szolgáltatásnak a rendkívüli osztályfőnöki órákat tartják, mert ezzel lehet a

legtöbb fiatalt elérni. Egyéb szolgáltatások: szaktanácsadás szakemberek bevonásával is pl.

jogi, pszichológiai, vállalkozói, önéletrajzírás a gyakorlatban, albérletkereséssel kapcsolatos

segítség.

Az iroda nagyon frekventált helyen van (Együd Árpád Kulturális Központ épületében), viszont

közösségi térként nem tudnak funkcionálni (max. 15-16 fő) – véleményük szerint a klubok

nem tartoznak a profiljukhoz, inkább tanácsadó irodaként működnek. Az épületben nagyobb

termeket megkapják ingyen, ahol akár az osztályfőnöki órákat is meg tudják tartani. Naponta

2-5 fő fordul meg náluk az irodában.

Aktív együttműködés helyi civil szervezetekkel (Kaposvári Fiatalok a Városért Egyesület,

Kaposvári Gazdaságfejlesztő és Munkahelyteremtő Egyesület, Éléstár Egyesület).

Nagyon fontos cél a problémák teljes körének megismerése helyi szinten.

Programok tekintetében jó volt az indikátor-számuk, de mindenképpen szeretnék a

lefedettséget növelni az interaktív osztályfőnöki órák tekintetében, valamint a megyei

rendezvényeken is tervezik a folyamatos jelenlétet.

49


Általános:

Precizitás, barátságosság, közvetlenség

Szakmai:

Felkészültség, naprakészség, helyi igények és problémák ismerete, jó kapcsolatok az

iskolaszövetkezetekkel, egyetemi végzettség


Osztályfőnöki órákra általában 1-2 fő megy ki. Legtöbb problémát közösen oldják meg.

Vezető:

Adminisztráció, partnerekkel való kapcsolattartás, adatbázisok összeállítása


Megyei programok összeírása, óratervek egyeztetése


Cikkek írása, sajtófigyelés, fiatalok email címeinek rendszerezése, azokon keresztül

információnyújtás, média, adminisztráció

4. A teljesítmény értékelése, mérhetősége

Havi munkaterv, minden hónap végén írják a beszámolót, melyet közösen átbeszélnek a

munkatársak.

Az eredmények mérhetősége: a beszámolókból a lefedettséget jól lehet látni. Egy-egy

program sikeressége úgy mérhető a legjobban, hogy mennyivel többen keresik fel őket

közvetlenül utána.

Problémák, fejlődési/fejlesztés lehetőségek

Az egységes Új Nemzedék Facebook-oldal szerintük jobb mindenkinek, mivel könnyebben

kordában tartható.

A központi irodával jó a kapcsolat, kommunikáció, de mivel a megyei irodák közt többnyire

csak regionális szinten van kommunikáció, ezért lehetne akár több közös programot

szervezni az összes iroda munkatársai számára.

Országos adatbázist lehetne építeni az álláslehetőségekről, melyet ők megyei szinten el is

kezdtek.

Spotnapok, egészséges életmódra nevelés területén szívesen szerveznének programokat,

rendezvényeket, ehhez azonban a költségvetés szabadabbá tétele szükségeltetik, mely által

eredményesebb lehetne a kontaktpont (pl. eszközök beszerzését megkönnyítené).

50

PÉCS


Fő irány náluk is a rendhagyó osztályfőnöki órák tartása olyan sok megyei iskolában,

amennyiben csak lehetőséget kapnak rá, mivel úgy érzik, hogy nagy igény van rá. Egyik

kiemelt céljuk, hogy minél több iskolába eljussanak, és minél többször hívják őket vissza.

Háttérirodaként működnek elsősorban, az irodában egyéni tanácsadásra van lehetőség (3-5

fő naponta, de vannak olyan napok is, amikor senki).

Folytatni akarják az iroda népszerűsítését célzó munkálataikat is (pl. szórólapozás,

rendezvényeken való részvétel).

Szakmai jellegű programokat önállóan nem szerveznek, de mindenhol próbálnak ott lenni és

besegíteni. Inkább csak közvetítőként működnek a fiatalok és a különböző helyi

önkormányzati, munkaügyi és civil szervezetek között – amiben úgy érzik, hogy nem

kompetensek, azt továbbadják, a lényeg, hogy a fiatalnak segítséget tudjanak nyújtani

valamilyen formában. Fontos megjegyezni azonban, hogy a Pécsett a civil szervezetek

rendkívül leterheltek.

Céljuk volt egy kapcsolati hálózat kialakítása, a jövőben ennek bővítése. (Jelenleg sok

szervezettel állnak partneri viszonyban: Pillér Egyesület, Tetthely, Menedék, Faág Egyesület

stb.)


Általános:

Türelem, tolerancia, jó kommunikációs készség, pozitív személyiség

Szakmai:

Ifjúságpolitikával kapcsolatos aktualitások ismerete (országos és megyei, helyi szinten is),

felkészültség, előadói készség, tanári tapasztalatok


Mindenki mindennel foglalkozik, nehézkesen működne az iroda, ha a feladatok

nagymértékben szét lennének osztva. Emiatt a feladatkörök is összemosódnak.

Vezető:

Kapcsolatfelvétel iskolákkal, partnerekkel, programokon való részvétel, adminisztráció,

keretek megadása a munkához, osztályfőnöki órák megtartása


Kitelepülések megszervezése, programok gyakorlati megvalósítása, osztályfőnöki órák

megtartása


Iroda folyamatos nyitva tartása, levelezések kezelése, telefonok, sajtókapcsolatok


51

Hetente egyszer a munkatársakkal közösen értékelik a programokat, és a mentorral is külön

megbeszélést tartanak.

Nagyon nehéz mérni az eredményeket, mivel maga a program túl rövid ideje fut –

bemutatkozó, megismertető fázis. Emiatt a mérhetőség akkor lenne indokolt, ha tovább

tartana a program.

A statisztikák nem feltétlenül mérvadók, csalóka eredményeket mutathatnak, mivel

előfordulhat az is, hogy egy osztályfőnöki óra után a fiatalok csak azért mennek be az

irodába, mert szimpatikusak voltak nekik a munkatársak (nem információszerzés céljából).

Az iskolákba történő visszahívás viszont egyértelműen annak az indikátora, hogy jól végezték

a munkájukat, és hasznos, eredményes volt az óra.

Problémák, fejlődési/fejlesztési lehetőségek

Egyéni szinten probléma nekik az iroda mérete, valamint a megközelíthetősége (frekventált,

de eldugott helyen van).

Pécs iskolái leterheltek más ifjúsági szervezetek és az egyetem által – ifjúsági munkát

tekintve a város telített.

Túlzott, túl sok adminisztráció lassítja a munkát. SMARTNet kihasználtsága alacsony.

A célcsoportnak véleményük szerint egy olyan szolgáltatásra lenne szüksége, melyet a

kontaktpont iroda, a civil szervezetek, az iskolák és egyéb intézmények (pl. Iparkamara,

Munkaügyi Hivatal) közösen támogatnak, összedolgoznak, és azon vannak, hogy a fiatalt egy

irányba tereljék. Valami ilyesfajta szolgáltatást kell nyújtania a kontaktpont irodáknak is, de

ennek még nincs neve – kb. ilyen személyi tanácsadóként kellene funkcionálnia.

ZALAEGERSZEG


Megyei szintű működés, de eddig inkább csak Zalaegerszeget és környékét sikerült elérniük.

Céljuk, hogy a megyében is kiterjesszék tevékenységüket több település elérésével.

A korábbi sikeres együttműködést a továbbiakban is tervezik fenntartani az ifjúsági, civil és

egyéb szervezetekkel (Meló-Diák, Fürge-Diák, FIT, Diáksziget Ifjúsági Iroda, Iparkamara, ZFOK

Karrier Iroda és Diákcentrum – Erasmus plusz, művelődési házak, Pedagógiai Szakszolgálat,

Családsegítő Szolgálat).

Terveik között szerepel a profiljuk kibővítése pszichológiai és jogi tanácsadással, valamint

grafológus meghívása foglalkozásokra.

Különböző rendezvényeken, programokon, médiában való megjelenés (pl. Kutatók éjszakája,

nyári fesztiválok, pályaválasztási kiállítás, Petőfi Rádió).

Iskolai felkereső munka: rendhagyó osztályfőnöki órák tartása – pályaorientáció. Szülői

értekezletek tartása.

52

Hely szűkössége miatt közösségi tér nem tudnak lenni, de tanácsadások mellett szeretnék

folytatni a különböző klubrendezvények tartását az irodában (alternatív klub, álláskereső

klub, játékklub – állandó programok).


Általános:

Nyitottság (ezt tartják a legfontosabbnak!)

Informális kapcsolatok megléte a városban és a környéken

Szakmai:

HR tapasztalatok: önéletrajz- és motivációs levél írásának ismerete, álláskeresési technikák

Drogpreveciós tapasztalatok, szociális munka

Vállalkozásindítási tanácsadás (a koordinációs munkatárs ismereteinek köszönhetően)

Új munkatárs (1 hete): kulturális közalkalmazott – rádiós műsör elkészítése, megszervezése.


Kompetenciához és tapasztalatokhoz mérten a tanácsadásban mindenki részt vesz. A

rendezvények szervezésében is mindenki aktívan közreműködik.

Vezető:

Foglalkozások, rendkívüli osztályfőnöki órák tartása az iskolákban, kommunikációs stratégia

kialakítása.


Vállalkozási tanácsadás, rendezvényekkel kapcsolatos tevékenységek szervezése –

informális, ismertségi szinten


Hírek, koordináció, sajtófigyelés, honlapra felkerülő anyagok szerkesztése


Szóbeli értékelések, dicséret formájában

Programértékelések, stábmegbeszélés kb. hetente – programok utómunkálatai, tervek

megbeszélése.

Mérhetőség: Hányan keresik fel őket egy akció után? Visszajönnek-e? Ajánlják-e másoknak az iroda

szolgálatásait?

Iroda működése: 10-15 főig kompatibilis, naponta 2-3 ember fordul meg náluk.

Szülők, tanárok érdeklődésének fontosságát is kiemelték.

Problémák, fejlődési/fejlesztés lehetőségek

SMARTNet kezelése problémás, lassú.

Városi és megyei erőforrások kiaknázása a munkájuk során: pl. pályaorientációs tesztlabor

kihasználatlan

53

Saját költségvetés hiánya fennakadásokat okoz, nincs rugalmasság, nincs keret arra, hogy programot

szervezzenek (pl. klubokhoz saját költségre szerzik be az eszközöket, ajándékokat).

Hiányzik a formális kommunikációs tér az ifjúsági szakmai közösségben – csak informálisan működik.

- Hiánypótlás: rendszeres találkozásokra épülő szakmai fórumra lenne szükség.

- A kontaktpontok zárt Facebook csoportjában sincs tapasztalat-megosztás.

- Hivatali út, bürokrácia megnehezíti a működést.

- Tapasztalat megosztására a képzés hiányosságai miatt is szükség lenne: egyedi esetek

megbeszélése.

Nincs saját Facebook oldal, mivel nem kontrollálható, pedig nagy igény lenne rá.

SZOMBATHELY


Legfontosabb szolgáltatások: vállalkozói tanácsadás, pályaorientáció, életvezetési

tanácsadás, információnyújtás. Pályaorientációs cégek munkáját segítik és kiegészítik.

Megyei szintű működés (szinte teljes lefedettség a megyében) partnerségi kapcsolatok

fenntartása más ifjúsági és civil szervezetekkel pl. FIT (Fidesz Ifjúsági Tagozat) segítségével

kisebb településekre is eljut a szervezet.

A szombathelyi irodával egy épületben található a LOGO Ifjúsági Szolgálat és az Esélyek Háza

irodája is, melyek jelenléte az iroda segítségére van abban, hogy közösségi térként is

funkcionáljon (ezt a funkciót nagyon lényegesnek tartják az iroda munkatársai, hiszen több

fiatalt tudnak bevonzani általa).

A régióban lévő kontaktpontokkal kölcsönös segítségnyújtás (regionális viszonylatban

hasonló szituáció, hasonló problémák).

Rendhagyó osztályfőnöki órák – felkereső ifjúsági munka

A városi DÖK tagjai náluk tartják a megbeszéléseiket, mely által az iroda munkatársai

közvetlenül is tudják segíteni munkájukat és működésüket.

Céljuk a projekt folytatása, kisebb programok elindítása


Általános:

„Személyiség varázsa” – személyes kapcsolatok kialakításában nagyon fontos

Célcsoporthoz korban közeli munkatársak, mely megkönnyíti a kommunikációt a fiatalokkal

(nagyobb bizalom)

Szakmai:

Ifjúságsegítésben szerzett tapasztalatok

Tanári képesítés

54


Jelenleg ketten dolgoznak az irodában, mivel a kommunikációs munkatársat áthelyezték, és

az új kiválasztása folyamatban van. Itt is mindenki mindenben segít.

Vezető:

Működés, szakmai elemek, óravázlatok elkészítése, rendhagyó osztályfőnöki órák

megtartása (ha van rá lehetőség, akkor többen tartják).


Programok koordinálása, statisztikák vezetése, rendezvények, SMARTNet, partnerekkel való

kapcsolattartás.


Sajtóval való kommunikáció, honlapra felkerülő anyagok szerkesztése, rendezvényeken való

részvétel.


A munkatársak között heti szinten szóbeli megbeszélés.

Mentor: helyben van, nagyon jó a kapcsolat, tanácsadásával és visszajelzéseivel folyamatosan segíti a

munkát.

Nem lehet mérni az eredményeket – időtényező. Csak egyéni eseteket, tapasztalatokat tudnak

felsorolni (pl. ha jó kapcsolat alakult ki, akkor a fiatalok visszatérnek megosztani az eredményeiket,

sikereiket). De a pozitív visszajelzéseket egyértelműen számon lehet tartani.

Statisztikák vezetése: általában naponta 6-8 fő fordul meg náluk.

Egymástól is tanulhatnának az egyes kontaktpontok – lehetne írásban is értékelni.

Problémák, fejlődési/fejlesztési lehetőségek

Magasabb szintre szerintük nem lehet emelni a jelenlegi munkát, a kontaktpontok szerepe

most kezd körvonalazódni.

Eszközökkel való ellátottság: fontos lenne a 21. századdal felvenni lépést, mivel nagyobb tömegeket

nem lehet megmozgatni a régi játékokkal.

SMARTNet: lehetne nagyobb időintervallum a feladatok lezárására.

A központtal való kommunikáció szintjén eleinte voltak fennakadások, de ezek letisztultak –

jó a viszony, de a még mindig lassúnak mondható kommunikáció olykor gátolja a munkát.

Logisztikai problémák (pl. rendezvényekre eszközök kölcsönzése).

Központi marketing: pl. Helló, Meló! A Szakmák Showja – bevonhatnák a nagyobb volumenű

projektekbe a vidéki pontokat is, mivel így a vidéki fiatalság is sokkal jobban magáénak érezné a

programot, és felkeresné a helyi irodákat.

55

KONTYFA KÖZÉPISKOLA SZAKISKOLA ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA, BUDAPEST

1. A program működése, a programban résztvevő munkatársak legfőbb céljai

A programban összesen 7 osztály (2 általános, 5 középiskolai) vesz részt.

Az életpálya-építéssel, a pályatervezéssel és életvezetési kompetenciák fejlesztésével

kapcsolatos feladatokat, foglalkozásokat többnyire az osztályfőnöki órákba építik bele, de az

egyes pedagógusok a szaktantárgyak óráiban is alkalmazzák.

Nagyon fontos programelem a témahét, melyből náluk kettő van egy évben (ősszel és

tavasszal). Az iskolában ez nem volt újdonság, már több mint 10 évvel a program indulása

előtt tartottak ilyen heteket. Emiatt nekik könnyebb volt ezeket rendszeressé tenni, beépíteni,

mivel a diákok is hozzá voltak már szokva. Ennek ellenére a BIP adott egy plusz „löketet”,

mivel a kötelező adminisztráció előrelendítette az ezzel való tudatos foglalkozást. A legutóbbi

ilyen hét tematikája pl. az elfogadás, tolerancia, és a fogyatékkal élők esélyegyenlősége

voltak. A tavaszi témahetek mindig valamilyen kirándulás keretei közt valósulnak meg,

melybe beépítik az életpálya-építős játékokat, foglalkozásokat.

A program keretén belül rendezik meg a BIP-tábort is, mely egy 3 napos, tréning-jellegű

hétvége. A táborba legutóbb 40-46 tanuló vett részt (50 fő volt a limit), akik saját jelentkezés,

vagy osztályfőnöki javaslat alapján kerültek kiválasztásra (osztályonként ez kb. 6 fő).

A BIP-nek köszönhetően sokkal konkrétabban, fókuszáltabban tudnak foglalkozni ezekkel a

témákkal, de nem tekintik magukat karrier-tanácsadóknak.

Rövidtávú céljaik között szerepel (főként egyénileg), hogy a módszereket, feladatokat,

játékokat minél inkább beépítsék a tananyagokba, különösen a szaktantárgyakra fókuszálva

(pl. történelem). Hosszú távon szeretnének kidolgozni egy életpályaívet 12 évfolyamra

lebontva, mely iránymutatásul szolgálna ahhoz, hogy melyik életkorban mit kell/érdemes

fejleszteni, milyen készségeket kell tanítani.

2. A résztvevő pedagógusok legfontosabb kompetenciái, munkamegosztás

Összesen 8 tanár vesz részt náluk a programban:

5 fő életpálya-építés

1 fő művészeti

1 fő retorika

1 fő kreatív írás

(vállalkozói kompetencia-fejlesztés náluk nem működik)

(önismereti tréningek konkrétan nincsenek, mivel ez beleépül az összes foglalkozás

tematikájába)

56

Tananyagként a BIP - tudásbázis gyűjteményt használják. Handout: tesztek, feladatok, linkek

a pályaválasztással kapcsolatban.

Tanárok nagy része tréner – kooperatív tréningeken vettek részt.

A kompetenciák közül a kreativitást tartják a legfontosabbnak, mert ez hozzájárul ahhoz,

hogy a pedagógus könnyebben el tudjon szakadni a hagyományos, frontális oktatási

módszerektől.

Ne legyen túl merev a pedagógus!

Fiatalként sokkal könnyebb alkalmazkodni a BIP módszereihez.

Igyekeznek a többi kollégát is bevonni a programba – pl. a témahetek alkalmával

tulajdonképpen az osztályfőnököknek kellett kitölteni azt tartalommal, feladatokkal.

Iskolai koordinátor feladata: adminisztráció, kapcsolattartás, levelezőlisták figyelemmel

követése, feladatok kiosztása a témahetek alkalmával

A koordinátor révén működik a tapasztalatcsere más iskolákkal (pl. óravázlatok cserélése,

ötletek megosztása). Ennek ellenére nehéz fenntartaniuk a kapcsolatot más iskolákkal.


Pályaválasztással kapcsolatos ismereteket, tehát magát a tájékozottságot lehetne mérni előtte-

utána tesztekkel a tanulók körében. (Mit tudott előtte és mivel van tisztában utána?)

Önismeretet mérni nem lehet.

Olyan iskolákban lehetne leghatékonyabban mérni a program hatását, ahol egyáltalán nem

jelentek meg ezek a módszerek, és teljes mértékben hagyományos oktatás volt. Pl. a témahét-

rendszer kialakulása egy eredmény lehetne ott, ahol ez nem volt előtte.

Jelenleg a bevont pedagógusok és gyerekek számában lehet leginkább látni azt, hogy hány

embert ér el a program, de azt, hogy a program milyen pluszt adott nekik, csak hosszútávon

lehet mérni (pl. 10 év múlva megkérdezni őket, hogy mit kaptak a programtól).

4. Problémák, fejlődési/fejlesztési lehetőségek

Nehézséget okoz, hogy az információáramlás akadozik, és nem mindig egyértelműek az

elvégzendő feladatok. Előfordul, hogy más információt kapnak mind a központtól, mind a két

mentortól is, ezért nem egyértelmű, hogy mit kell csinálni (út közben átalakulnak a

feladatok?). A nehéz kommunikáció persze leginkább a koordinátor életét nehezíti meg.

Határidőket be kell tartaniuk, azonban a központ néha később közöl fontos információkat.

A BIP program nagyon eszközigényes, melyre nincsenek meg a megfelelő források,

támogatások. Mivel nem lehet pénzt lehívni a módszerek alkalmazásához szükséges

57

eszközökre, ezért saját forrásokra támaszkodva, saját eszközeiket kell használni, ha a program

működését szeretnék garantálni.

Szakmai vezetők folyamatos cserélődése is zavart okoz a programban, mivel egy új szakmai

vezető általában új módszereket követel meg, ezáltal nehéz követni az elvárásokat.

ÚJBUDAI JÓZSEF ATTILA GIMNÁZIUM, BUDAPEST


A programmal kapcsolatos foglalkozások, tréningek és rendezvények tulajdonképpen az

iskola minden diákját elérik valamilyen formában.

A foglalkozásokat, tréningeket, gyakorlatokat mind az osztályfőnöki órákon, mind pedig a

szaktantárgyi órákon alkalmazzák. Mindemellett bizonyos szabadtéri gyakorlatokat az

osztálykirándulásokon is kipróbálnak.

Egy tanév során számos program, rendezvény megvalósul. Ilyen pl. a Szakmák Napja, mely

épp a beszélgetés napján került megrendezésre. A 11. és 12. évfolyam tanulói online

jelentkezés segítségével eldönthették, hogy melyik szakma érdekli őket a választások közül. A

diákok szülei által tartott előadásokon közelebb kerülhettek az egyes szakmákhoz. A 9. -10.

évfolyamos tanulók mindeközben drogprevenciós, stresszoldással, internetes zaklatással és

párkapcsolatokkal kapcsolatos előadásokat hallgathattak. Mivel az életpálya-építés,

szakmaválasztás számukra még nem releváns, ezért rendeznek egészségnapokat is, illetve az

emberi jogokkal, toleranciával, elfogadással kapcsolatos programokat.

Próbálkoztak egy BIP-csoportot is elindítani, mely arról szólt, hogy a bázisiskolás tanárok

felváltva tartottak egy-egy órát pályaválasztási témában, ahol tanultak pl. önéletrajzot,

motivációs levelet írni. Ez sajnos nem lett sikeres, mivel 8. órában volt, és a diákok részéről

elveszett az érdeklődés.

Egyéb programok, témahetek: Állatok Napja, Egészséghét, állami ünnepekhez kapcsolódó

témahetek, főzőversenyek, szakokhoz tartozó témahetek, sportnap, JAG-napok (kevert

csoportok, nem osztályok versenyeznek), könyvtári kedd, dráma-retorika napok, szobor

szerda stb.

Kiemelt céljuk, hogy minél többet tudjanak segíteni a gyerekeknek azáltal, hogy naprakészek,

és követik az új trendeket. Ehhez az szükségeltetik, hogy a tanároknak legyen lehetőségük a

továbbképzésre, fejlesztésre/fejlődésre.

2. A munkatársak, résztvevő pedagógusok legfontosabb kompetenciái, munkamegosztás

Először 7 tanár kapcsolódott be a programba:

3 életpálya-építés

1 vállalkozási kompetenciafejlesztés

58

1 retorika

1 térforma

1 kreatív írás

A témák közül nehéz volt választaniuk, mert mindenképpen csak egyet lehetett tanáronként

(vagy-vagy). Ezt nem tartják célravezetőnek.

A szervezetfejlesztési feladatok miatt további 22 tanár kapcsolódott be a programba (jelenleg

a tantestület felének köze van a programhoz). Az iskola pszichológusa is bekapcsolódott a

programba, ő is tart pl. tanulásmódszertan órákat.

Tanagyaként ők is használják az online gyakorlatgyűjteményt, de például az

iskolapszichológus is be lett vonva a programba, és ő is gyűjt nekik anyagokat. Használják

továbbá a továbbképzéseken megtanult gyakorlatokat is. Tapasztalatuk szerint a legtöbb ilyen

gyakorlattal az a probléma, hogy inkább kisebb csoportban működnek jól, viszont az

osztályok általában 30 fő körüliek, ez pedig megnehezíti az alkalmazásukat (nincs elég hely,

kapacitás a tanár részéről). A másik probléma az időkeret, ugyanis az általában jellemző 45

perces órákba nagyon nehéz beleférni (nem tudnak ennyi idő alatt megnyílni a diákok). Az

ilyen tréningekre min. 1,5 órát kellene szánni, főként csoportmunka esetén.


Mentorrendszert nagyon jónak értékelték, az ő munkájukat kellene a továbbiakban is

támogatni.

Nagyon örülnek a kapcsolati tőkének, melyet a program során szereztek – idő hiányában

azonban nehéz tartani a kapcsolatot más, a programban résztvevő iskolákkal.

Alapvetően nem tartják mérhetőnek ezeket a témákat („Olyan dolgot akarnánk tárgyiasítani,

ami nem tárgyiasítható.”). Csak utólagosan lehetne erről nyilatkozni, nyilván több év eltelte

után, de véleményük szerint ennek megfogalmazása a vezetőség feladata.


Túlzott adminisztráció terhes: nem egyértelműek a nyomtatványok, feleslegesen sok a

beszámolási kötelezettség, ami rengeteg időt elvesz.

Túlzottnak érzik az ellenőrzést a felsőbb vezetés részéről, mely egyáltalán nem megalapozott

(pl. online kérdőív, mely privát élettel kapcsolatos kérdéseket tartalmaz). Kötelezettségeket

állít fel a központ számukra, miközben ők nem segítik kellően a működést. A számonkérés

miatt csak kevesen tudnak bízni a folyamatban.

Szervezési problémák nehézséget okoznak a munkában: nem lehet követni, hogy mit kell

csinálni. Határidők betartása nehéz, mert néhol túl rövid. Sokszor fordult elő, hogy már túl

későn tájékoztatták őket pl. egy képzési lehetőségről, emiatt nem tudtak részt venni.

59

Elégedetlenség a feltételekkel: az iskola alapesetben is eszközhiánnyal küzd, nem kellően

felszerelt, emiatt több segítséget vártak volna el a felszereltséggel kapcsolatban, mert így

nincs biztosítva a feltételrendszer a munkához (pl. indulócsomag jó lett volna, mely tartalmaz

filceket, flipchartot stb.).

Mindenképpen szükségesnek tartják egy üvegzseb megosztását a program résztvevőivel, hogy

átlátható legyen az anyagi háttere a programnak.

A tanárok részéről nagyon nagy igény van a továbbképzésekre, mert a program által eddig

kínált tanfolyamok nagyon színvonalasak voltak, a mentorok pedig felkészültek.

Eszközökkel való támogatást is szorgalmaznák.

TELEKI BLANKA KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA, BUDAPEST


A módszereket főként osztályfőnöki órán alkalmazzák, de pl. társadalomismereten is előkerül,

valamint tanítás után szakkör jelleggel működnek a foglalkozások. Szaktantárgyakon is

kipróbálták már a módszereket, de a kerettanterv követése miatt nem tehetik meg, hogy

rendszeresen alkalmazzák, mivel a tananyaggal is haladni kell.

Összesen 5 osztály érintett náluk a programban. Tematikus hetük keretében tartottak

karriertervezési hetet (5 nap), melyben az iskola összes osztálya és pedagógusa részt vett.

Ilyen típusú rendezvényeket már korábban (a BIP előtt) is csináltak, csak azok rövidebbek

voltak.

A programot náluk főként a bekapcsolódott pedagógusok lelkesedése tartja fenn. A

programnak köszönhetően a pedagógiai programjukba is beépítették az életpálya-építést.

Sokat kellene/lehetne még tanulni, főként más iskoláktól, de nehéz kooperálni. Minden iskola

hozzáállása más, ennek ellenére elviekben működik a kommunikáció, csak technikailag nehéz

kivitelezni a tényleges együttműködést, tehát igazi tudásmegosztás szervezetten nem

működik. A kapcsolat tehát jó más iskolákkal, de ezt a kapcsolatot nem tudják hasznosítani,

melynek egyik oka pl. feszített munkatempó, tanterv.

Egyik legfontosabb céljuk az lenne, hogy a 9. osztályosok számára fejlesztési terveket

csináljanak, valamint a szülőket is jobban bevonják.


Összesen 5 tanár vesz részt náluk a programban:

3 életpálya-építés

1 vállalkozói kompetenciafejlesztés

1 életpálya/vállalkozói (egy olyan tanár helyét vette át, aki elment)

60

(művészeti azért nincs, mert a program kiírása nagyon zavaros, érthetetlen volt, és úgy

gondolták, hogy nekik ezt nem lehet/érdemes elindítani)

A pedagógusok közül sokan már a BIP előtt is használták az élménypedagógiát, vagy a

kooperatív módszereket, de az ilyen típusú tanítási módszerek használata, a programban való

aktivitása tanárfüggő. A BIP-es programban résztvevő tanárok továbbképzéseket tartottak a

többi pedagógusnak, de a tapasztalatok szerint főként a fiatalokra jellemző a nyitottság.

A módszertani gyakorlatokat jónak tartják, különösen az önismereti részeket, mivel ezeket a

diákok is nagyon szeretik. Emellett a kompetenciafejlesztéssel kapcsolatos gyakorlatok is

népszerűek, viszont előfordult, hogy a különböző szűrők használata után nem talált

stresszoldó gyakorlatokat, emiatt más forrásból kellett ilyeneket keresni.

Legfontosabb kompetenciák (jó, elhivatott tanár tulajdonságai is egyben): türelem, emóció,

elhivatottság, koncentráció, kommunikáció, nyitottság, asszertív magatartás, empátia,

reflektivitás, logika, céltudatosság, következetesség. Kreativitásra igazából nincs szükség.

Nagyon sokat árthat, ha valaki ezt a típusú tanítási módot rosszul alkalmazza!

Tréningekre egyértelműen igény van, mert nagyon hasznosak voltak, de az is látszik, hogy

vannak olyan pedagógusok is, akik egyáltalán nem fogékonyak ezekre a módszerekre.


Vannak olyan osztályok, ahol a BIP-es módszereket nem lehet alkalmazni, mivel a diákok

egyszerűen nem akarnak megnyílni. Bizonyos szaktantárgyi órák sem alkalmasak az ilyen

módszerekre. Lényegében mindez csak egy eszköz a sok közül, mely használható, de nem az

egyetlen jó eszköz.

Objektív mércékkel nem, illetve nehezen mérhető. Hosszú távú mérés esetén is nehéz

megítélni, hogy valóban a programnak volt-e bármilyen hatása az egyének életére,

életpályájára.

Az életpálya-építős modult minden egyes osztálynál végig kellene csinálni.

A pozitív visszajelzések a diákok részéről egyértelműen azt mutatják, hogy a program és a

módszerek működnek. A program számukra egyértelműen vonzó, a gyerekek díjazzák, hogy

kitüntetett figyelmet kapnak. Ennél már csak az lenne a jobb, ha több idő is lenne minderre.


A program szakmai oldalával egyáltalán nincs probléma, a mentorok lelkesek és segítőkészek,

lehet rájuk számítani, a pedagógusok pedig minden tőlük telhetőt megtesznek a sikerhez. A

gond az adminisztratív résszel van, mivel úgy érzik, hogy a dokumentációt nagyon

részletekbe menően várják el tőlük. „Púp” a hátukon az adminisztráció, egyértelműen

61

hátráltatja a hatékonyságot, rengeteg felesleges dokumentáció van. Mindemellett az

információáramlással is baj van, sok mindent átgondolatlannak ítélnek a program részéről.

Problémásnak tartják a diákportfóliókat is, mivel úgy gondolják, hogy ha valóban hiteles a

portfólió, akkor az az jelenti, hogy a diák megnyílt nekik. Viszont ha megnyílt, az már

egyáltalán nem publikus, nem tartozik külső szemlélőkre.

Az időkereteket egyértelműen meg kellene változtatni, akkor is, ha az oktatási programba

nem lehet hivatalosan beépíteni, illetve nem lehet a módszereket kötelezővé tenni. Ez

szükséges lenne ahhoz, hogy a szaktantárgyi órákra is minél többször be tudják vinni a

módszereket. (Kaphatnának akár órakedvezményt is, dupla osztályfőnöki óra is jó lenne.) Ha

jó a gyakorlat, akkor a 45 perc egyértelműen rövid, de mégis rengeteg tananyaggal

lemaradnak.

Tudásmegosztás területén lehetne még sokat fejleszteni: workshopokat lehetne tartani, ahol a

jó gyakorlatokat megosztanák egymással, vagy akár egy csoportos mentoráláson vennének

részt.

Az iskola (iskolák) berendezése, tehát a fizikai környezet nem alkalmas az ilyen módszerek

alkalmazására, mivel a termek átrendezése nem olyan egyszerű.

PESTSZENTLŐRINCI KÖZGAZDASÁGI ÉS INFORMATIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA,

BUDAPEST


Az iskola vezetésének elképzeléseivel nagymértékben harmonizál a BIP kezdeményezése,

pontosan emiatt is csatlakoztak. Projektnapok, projekthetek folyamatosan részei a

mindennapoknak, mindent ennek fényében végeznek. Tulajdonképpen minden egyes osztályt

tanít legalább egy BIP-es tanár, így ilyen szempontból az egész iskola be van vonva.

Témahetek: egészséghét, költészet hete, ünnepvárás hete, téli olimpia hét – összesen min. 4

ilyen hét van egy tanévben. A témahetek szervezője mindig BIP-es kolléga, és az egész iskola

érintett benne. A témahetekbe tulajdonképpen mindent beépítenek a programból.

Idén nyáron szerveztek egy gólyatábort is, melynek keretében BIP-es módszereket

alkalmaztak, hogy az iskola új diákjait már a kezdetektől beavassák.

Céljuk, hogy a program működésététől függetlenül is folytassák a hasonló módszerekkel való

oktatást, de a legfontosabb, hogy a szemlélet mindenképpen maradjon meg (érdekes

feladatok, csoportmunka stb.). Mindezt nem elszigetelten szeretnék megvalósítani, egy-egy

csoportban, hanem az egész iskolára kiterjesztve. Annak ellenére, hogy az ilyen típusú órákra

többet kell készülni a pedagógusnak, azt gondolják, hogy megéri az energia-befektetést, mivel

a gyerekektől érkező visszajelzések nagyon pozitívak.

62


9 pedagógus vesz részt a programban:

4 pályaorientációs

2 vállalkozói

2 művészeti

o 1 kreatív írás

o 1 szónoki beszéd, retorika

Folyamatosan törekednek az intézményi adaptációra, tehát mindig próbálják a többi tanárt is

megismertetni a programmal és a módszerekkel. Ebben az évben pl. egyre több pedagógus

vett részt próbaórákon. Más iskolákban is voltak próbaórákon, tehát nem csak a

továbbképzéseken, hanem más programban résztvevő tanároktól is sokat tanultak.

A módszereket nagyon jónak tartják, a gyerekek bevonhatók a feladatokba, csak az időkeret

van alulméretezve. A frissen bevont csoportokkal nehezebb csak a munka, mivel a gyerekek

nincsenek hozzászokva az ilyen típusú oktatáshoz.

Nyilvánvalóan ők is tesztelik a módszertangyűjteményt, azonban más forrásokból is

próbálnak ötleteket meríteni, mint pl. a sulinet.hu

Legfontosabb általános és szakmai pedagógusi kompetenciák, melyre szükség van a BIP

sikerességéhez: kapcsolatépítésre való hajlam, szervezőkészség, alternatív értékelési

módszerek alkalmazásának képessége, óraszervezési eljárások ismerete, elhivatottság, tapintat

Fejlett, indirekt értékelési módszer jellemzői:

Gyerekekben való hit és bizalom

Csoportalakításoknál önértékelés fejlesztése legyen a cél

Folyamatos pozitív visszajelzések (de negatív is kell!)


BIP hatása: kétoldalú kommunikáció természetessé vált a diákok számára – elfogadják a

negatív visszajelzéseket is, és partnernek tekintik a programban résztvevő tanárokat. Az

értékelés legfontosabb része a szóbeli értékelés. A program hatása látható a diákok

motivációjának kialakulásában is, mivel többnyire motiválatlanul, céltalanul érkeznek a

középiskolába.

A módszereket a nyelvtanulásban és informatika órákon különösen hatékonynak, alkalmasnak

tartják. A tantárgyi eredményeknél azonban sokkal fontosabbnak tartják a

személyiségfejlődésben bekövetkezett változásokat.

Az eredményeket csak hosszú távon, visszatérve tudják mérni (pl. 3 év múlva), de a program

számos pozitívuma már most is megmutatkozik (pl. verses kötet a diákok részéről, akiket nem

63

érdekelt az irodalom, pályázati nyeremények, személyiségfejlődés tekintetében jelentős

változások figyelhetők meg a diákoknál, türelmük, empátiájuk, emberségük már most is

mérhető, valamint a tanárok is rengeteget fejlődtek a diákokkal való közös munka által).

A méréssel kapcsolatban elmeséltek egy lehetséges módszert, melyet egy miskolci BIP-es

iskola tanárától hallottak, aki alkalmazta ezt. Ő tanított BIP-es és nem BIP-es csoportban is

(kontroll- és kísérleti csoport), és a két csoportban íratott felmérők eredményeit

összehasonlította.


Nagyon érzik annak a hatását, hogy a program fél év csúszással indult az eredeti tervekhez

képest, mivel sokkal nehezebb volt tanév közben felvenni a fonalat.

Mennyiségileg nagyon sok a BIP adminisztrációja: mindent dokumentálni kell, fényképpel

kell bizonyítani a programok megvalósulását stb. Egy iskolának alapvetően rengeteg az

adminisztrációs kötelezettsége, így nehéz beleférni az időbe amellett, hogy közben nyilván

tanórákra is kell készülni, tanítani kell stb. Olyan érzésük van, hogy folyton azt kell

bizonygatni, hogy dolgoznak. Fontosnak és szükségesnek tartják a rendet és az ellenőrzést, de

örülnének neki, ha kevesebb adminisztratív elvárás lenne, mert akkor az energiákat sokkal

inkább az oktatásra tudnák fordítani.

A program működésére információhiány jellemző, melynek következtében előfordult, hogy

pl. nem tudtak elmenni táborozni (nem kaptak elég információt a lehetőségről). A

tanártovábbképzésekről is többször későn, és kevéssé informálták őket.

Az időhiányt mindennel kapcsolatban megemlítették, mint problémát. Egyrészt az órák

rövidek a módszerek használatára, másrészt a dokumentálás is sok időt vesz el, valamint pl. a

továbbképző tréningek is sokszor a tanítás rovására mennek, mivel egyszerre 9 pedagógus

kiesése megnehezíti az iskola működését (szünetben, nyáron kellene megtartani ezeket).

Mentorok munkájával meg vannak elégedve, azonban a művészeti ág mentorálását

hiányolják.

Nincs megfelelő eszközellátottság, anyagi támogatásra lenne szükség ahhoz, hogy pl. be

tudjanak rendezni két „BIP-es” termet, tehát olyan teret, ahol könnyen lehet mozgatni a

bútorzatot és alkalmas csoportmunkára.

64

GYŐRI TÁNC- ÉS KÉPZŐMŰVÉSZETI ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKKÖZÉPISKOLA

ÉS KOLLÉGIUM, GYŐR


Az iskolában elsősorban művészeti nevelés folyik, ezért a programból elsősorban a művészeti

ágra, valamint az életpálya-építésre fókuszálnak. Párhuzamos képzés folyik náluk: egy

osztályban kb. fele képzőművész, fele táncos.

A program elindulása nehézkes volt, de a projektet izgalmasnak tartják, rengeteg potenciállal.

Mind a diákok, mind a pedagógusok részéről pozitív volt a fogadtatás. Jelenleg két osztályban

van életpálya-építés, és három csoportban folyik a kreatív írás, retorika és a térképszín modul.

Az életpályás mentorral rendszeres a kapcsolat, viszont a művészeti mentorok november

hónapban jelentkeztek először.

Az elvárt foglalkozások számát ők túllépték, sokkal többet tartottak mindig. Szaktantárgyi

órákba is beépítették a módszereket pl. grafikai műhelyekbe, a kreatív írást a drámaórákon

alkalmazták, a retorikát pedig magyar órákon.

A tanév utolsó hetében tartottak egy nagyon nagy sikerű témahetet, melynek keretein belül

elsősorban a szakmák hátrányait szerették volna bemutatni. A diákok számára lehetőséget

biztosítottak, hogy kipróbálják az osztály másik felének szakmáját is („szakmacsere”).

Bemutatásra kerültek továbbá más szakmák is, más pályaképek, melyek alternatívák lehetnek

azoknak, akik mégsem maradnak a pályán. Mivel iskolájuk egy speciális szakképző

intézmény, ezért nekik már nem a célokra kell fókuszálni, mivel már azzal érkeznek, hanem

inkább alternatívákat kell nekik ajánlani.

Nyári táborba is szívesen mentek volna, de elmaradt.

Tematikus osztályprogram keretében legutóbb egyetemistákat hívtak meg elődadásokat

tartani a szakmájukról, valamint interaktív foglalkozásra.

Nagyon jó kapcsolatot ápolnak a többi győri BIP-es iskolával, kölcsönös óralátogatásokra is

sor került.

Céljuk, hogy a jövőben minden új osztályt (9.) bevonjanak a programba, és folyamatában

tudják végigvinni pl. az életpálya-építős projektet az elejétől kezdve. Mivel az iskola 13

évfolyamos képzést folytat, ezért céljuk az is, hogy a 7., 8. osztályosok is aktívan részt

vehessenek. Szeretnék folytatni a módszerek használatát a program folytatódásától

függetlenül. A programban résztvevők létszámának kibővítését is abban látják, hogy a bejövő

osztályokat bevonják (helykapacitás nincs).

65


Összesen 6 pedagógus és 1 koordinátor vesz részt a programban:

3 életpálya-építő

1-1-1 művészeti (elosztva minden ágra)

A szervezetépítésre egy új kolléga csatlakozott, valamint plusz egy osztály lett bevonva a

programba.

A tanárok partnerként jelentek meg a diákok számára, folyamatosan megnyíltak nekik, épült a

bizalom, önismeret.

A módszertani anyagokkal maximálisan meg vannak elégedve, jól működnek a diákok

körében.

Az összefoglalt 8 pedagógus kompetencia elegendő (educatio). A lényeges, hogy az egyéni

foglalkozásokra, a tanulócsoportok segítésére és a szakmai fejlődés szinten tartására mindig

fordítsanak elég időt, és energiát. IKT eszközök használata.

Az iskola többi tanára is kiveszi a részét a különböző BIP-es rendezvények megvalósításából.


A program már akkor is sikeresnek mondható, ha a résztvevők jól érzik magukat, és ez náluk

egyértelműen megvalósult.

Hosszabb távon lehet mérni központi kérdőívekkel, pályakövetéssel. Kérdőívek kitöltetése is

termékeny lehetne a bemeneti (9.) és kimeneti (12.) osztályok körében.

Az eredmények azonban már most is láthatóak a szemléletmód megváltozása, a nyitottság,

világra való rálátás indikátorai segítségével.


Az adminisztráció csökkenti a diákokra fordítható időt. Érthetetlen szintű a bürokrácia a

programban.

Mivel nem olyan sok tanárt kell mozgatni, ezért a koordinációval nincsenek problémák,

nehézségek. A határidőkhöz is mindig tudják magukat tartani, ez sem okoz problémát.

Nyilván eszközhiány van, de megpróbálják kihozni a legtöbbet abból, ami adott.

Fejlesztési lehetőségeket nem lehet még tisztán látni.

társadalmi megújulás operatív program (tÁmop 3.3. · értékelés (2 fő/kontaktpont=40 fő)...

Documents