tÖrtÉnelem És erŐszaktakács erzsébet: a szenvedő test legitimitása – a biohatalomtól a...
TRANSCRIPT
A HAJNAL ISTVÁN KÖR TÁRSADALOMTÖRTÉNETI
EGYESÜLET 2019. ÉVI KONFERENCIÁJA
Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Területi Bizottsága székháza,
Szeged, Somogyi u. 7.
2019 08/ 2908/ 30 08/ 31
TÖRTÉNELEM ÉS ERŐSZAK
AZ ERŐSZAK NARRATÍVÁISzekcióvezető: Szilágyi MártonHelyszín: I. em. 110. Előadó
POLITIKAI KULTÚRA ÉS ERŐSZAKSzekcióvezető: Cieger AndrásHelyszín: II. em. 216. Kistanácskozó
ERŐSZAK ÉS PROPAGANDASzekcióvezető: Klement JuditHelyszín: fszt. 3. Tárgyaló
CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAKSzekcióvezető: Czoch GáborHelyszín: II. em. 217. Kistanácskozó
14.30-14.50
Halmágyi Miklós: Fizikai erőszak és lelki erő Szolnoki Zoltán: Hallgatás vagy vérbosszú? A vendetta dilemmái egy 14. századi krónikásnál
Kalmár Melinda: Az ideológia mint erőszak Erdélyi Gabriella: Fegyelmezés, szexualitás és erőszak a családban, 1450-1600
14.50-15.10
Kis-Halas Judit: Megsebzett képek, vérző szobrok – A kegytárgyak elleni erőszak formái és jelentései a kora újkori Magyarországon
Dobszay Tamás: Szimbolikus, szabályozott és spontán erőszak a kései rendi országgyűlések történetében
Borbély Tamás: A fordulat helyi változatai. – A Szociáldemokraták erőszakos felszámolá-sa Győrött (1945-1948)
Szabó András Péter: Mostohatestvérek a javából – Balassa Ádám és Balassa Bálint viszálya (1677-1682)
15.10-15.30
Klaniczay Gábor: A félelem és a harag narra-tívái és az erőszak formái a boszorkányvádas-kodás magyarországi megnyilvánulásaiban
Tóth Árpád: A hatósági erőszak, ahogy a szem- tanúk látták – Egy hivatalos házfoglalás kapcsán támadt erőszak megítélései a reformkori Győrből
Tóth Judit: Sorok között megbúvó erőszak avagy a kuláknak minősített gazdák elleni erő-szak megjelenése a Pest Megyei Népújságban
Balogh Zsuzsanna: Család és erőszak a 17. száza-di Erdélyi Fejedelemségben – Bánffy Dénes esete.
15.30-16.00
Vita, szünet Vita, szünet Vita, szünet Vita, szünet
ELKÖVETŐK ÉS ÁLDOZATOKSzekcióvezető: Keller MárkusHelyszín: fszt. 3. Tárgyaló
16.00-16.20
Novák Veronika: Bűnbánó gyilkosok, vér-szomjas krónikások, „tragikus történetek”. – Egyéni erőszak-elbeszélések a 15-16. századi Franciaországban
Matolcsi Réka: Verbális erőszak és politikai kultúra – Királysértési ügyek 1891 és 1914 között
Gulyás László Szabolcs: Az erőszak színevál-tozásai a középkori Magyarországon
Géra Eleonóra: Hitvesi ölelésből hitvesölés
16.20-16.40
Lévai Csaba: A fizikai és a pszichikai erőszak megjelenése az amerikai (1776) és a magyar (1849) függetlenségi nyilatkozatban
Hudi József: Maller Dezső, a magyar Tanácsköztársaság propagandistája
Sz. Kovács Dóra: „Az idő igen háború”— Az erőszak dimenziói a 16. század végi Felső-Tisza-vidéken
Mátay Mónika: A vasvillától a gyilkos némaságig– Az erőszak anatómiája a cívisházasságokban
16.40-17.00
Nagy Ágoston–Tamás Máté: Gyilkosok, lází-tók, verekedők – Erőszak és társadalom(kriti-ka) a 19. század első felében
Medgyesi Konstanin: Szavakkal ölni – Nyelvi agresszió és a kommunista demokráciaértel-mezés a koalíciós években (1945-1949)
Szirácsik Éva: Az erőszak hatása a divényi uradalom birtokosára és úrbéreseire a 17. század második felében
Koloh Gábor: Családon belüli erőszak Vajszlón (1825-1866)
17.00-17.30
Vita, szünet Vita, szünet Vita, szünet Örsi Julianna: Erőszak a családban
17.30-17.50
Főfai Rita: „A borzalommal jóban kell lenni.” – A háborús erőszak szimbolikájának vizsgá-lata Francis Ford Coppola Apokalipszis most című filmjében
Paár Ádám: „Bizalmatlanok vagyunk az idege-nekkel szemben, ez a régi Nyugat öröksége”. – Az erőszak az amerikai populista mozgalom-ban (1891-1908)
Tőtős Áron: Prostitúció – Erőszak és kizsák-mányolás a dualizmuskori Budapesten
Vita
17.50-18.10
Takács Erzsébet: A szenvedő test legitimitása – A biohatalomtól a biolegitimitásig
Szabó Levente: A császár szolgálatában – A politikai kultúra megváltozása és az erő-szak térnyerése Japánban a 20. század elején
Laki Ildikó: Védtelenek az erőszak árnyékában
18.10-18.40
Vita Vita Vita
1
FOTÓ: FORTEPAN
MEGNYITÓ ÉS KÖSZÖNTŐHelyszín: Konferenciaterem
13.00-13.15
Tomka Béla, a Hajnal István Kör elnöke Csernus Sándor, a SZAB Filozófiai és Történettudományi Szakbizottságának elnöke
PLENÁRIS ELŐADÁSOK 13.15-13.45
Tomka Béla: Az erőszak és történetei
13.45-14.15
Kunt Gergely: Poszttrauma – az erőszak és a nyelv összefüggései egodokumentumokban
2
3AZ ERŐSZAK NARRATÍVÁISzekcióvezető: Szilágyi MártonHelyszín: I. em. 110. Előadó
POLITIKAI KULTÚRA ÉS ERŐSZAKSzekcióvezető: Cieger AndrásHelyszín: II. em. 216. Kistanácskozó
ERŐSZAK ÉS PROPAGANDASzekcióvezető: Klement JuditHelyszín: fszt. 3. Tárgyaló
CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAKSzekcióvezető: Czoch GáborHelyszín: II. em. 217. Kistanácskozó
14.30-14.50
Halmágyi Miklós: Fizikai erőszak és lelki erő Szolnoki Zoltán: Hallgatás vagy vérbosszú? A vendetta dilemmái egy 14. századi krónikásnál
Kalmár Melinda: Az ideológia mint erőszak Erdélyi Gabriella: Fegyelmezés, szexualitás és erőszak a családban, 1450-1600
14.50-15.10
Kis-Halas Judit: Megsebzett képek, vérző szobrok – A kegytárgyak elleni erőszak formái és jelentései a kora újkori Magyarországon
Dobszay Tamás: Szimbolikus, szabályozott és spontán erőszak a kései rendi országgyűlések történetében
Borbély Tamás: A fordulat helyi változatai. – A Szociáldemokraták erőszakos felszámolá-sa Győrött (1945-1948)
Szabó András Péter: Mostohatestvérek a javából – Balassa Ádám és Balassa Bálint viszálya (1677-1682)
15.10-15.30
Klaniczay Gábor: A félelem és a harag narra-tívái és az erőszak formái a boszorkányvádas-kodás magyarországi megnyilvánulásaiban
Tóth Árpád: A hatósági erőszak, ahogy a szem- tanúk látták – Egy hivatalos házfoglalás kapcsán támadt erőszak megítélései a reformkori Győrből
Tóth Judit: Sorok között megbúvó erőszak avagy a kuláknak minősített gazdák elleni erő-szak megjelenése a Pest Megyei Népújságban
Balogh Zsuzsanna: Család és erőszak a 17. száza-di Erdélyi Fejedelemségben – Bánffy Dénes esete.
15.30-16.00
Vita, szünet Vita, szünet Vita, szünet Vita, szünet
ELKÖVETŐK ÉS ÁLDOZATOKSzekcióvezető: Keller MárkusHelyszín: fszt. 3. Tárgyaló
16.00-16.20
Novák Veronika: Bűnbánó gyilkosok, vér-szomjas krónikások, „tragikus történetek”. – Egyéni erőszak-elbeszélések a 15-16. századi Franciaországban
Matolcsi Réka: Verbális erőszak és politikai kultúra – Királysértési ügyek 1891 és 1914 között
Gulyás László Szabolcs: Az erőszak színevál-tozásai a középkori Magyarországon
Géra Eleonóra: Hitvesi ölelésből hitvesölés
16.20-16.40
Lévai Csaba: A fizikai és a pszichikai erőszak megjelenése az amerikai (1776) és a magyar (1849) függetlenségi nyilatkozatban
Hudi József: Maller Dezső, a magyar Tanácsköztársaság propagandistája
Sz. Kovács Dóra: „Az idő igen háború”— Az erőszak dimenziói a 16. század végi Felső-Tisza-vidéken
Mátay Mónika: A vasvillától a gyilkos némaságig– Az erőszak anatómiája a cívisházasságokban
16.40-17.00
Nagy Ágoston–Tamás Máté: Gyilkosok, lází-tók, verekedők – Erőszak és társadalom(kriti-ka) a 19. század első felében
Medgyesi Konstanin: Szavakkal ölni – Nyelvi agresszió és a kommunista demokráciaértel-mezés a koalíciós években (1945-1949)
Szirácsik Éva: Az erőszak hatása a divényi uradalom birtokosára és úrbéreseire a 17. század második felében
Koloh Gábor: Családon belüli erőszak Vajszlón (1825-1866)
17.00-17.30
Vita, szünet Vita, szünet Vita, szünet Örsi Julianna: Erőszak a családban
17.30-17.50
Főfai Rita: „A borzalommal jóban kell lenni.” – A háborús erőszak szimbolikájának vizsgá-lata Francis Ford Coppola Apokalipszis most című filmjében
Paár Ádám: „Bizalmatlanok vagyunk az idege-nekkel szemben, ez a régi Nyugat öröksége”. – Az erőszak az amerikai populista mozgalom-ban (1891-1908)
Tőtős Áron: Prostitúció – Erőszak és kizsák-mányolás a dualizmuskori Budapesten
Vita
17.50-18.10
Takács Erzsébet: A szenvedő test legitimitása – A biohatalomtól a biolegitimitásig
Szabó Levente: A császár szolgálatában – A politikai kultúra megváltozása és az erő-szak térnyerése Japánban a 20. század elején
Laki Ildikó: Védtelenek az erőszak árnyékában
18.10-18.40
Vita Vita Vita
2019 08/ 29
csütörtök
4
5
AZ ERŐSZAK EMLÉKEZETE I.Szekcióvezető: Klaniczay GáborHelyszín: I. em. 110. Előadó
ÁLLAMI ERŐSZAK ÉS INTÉZMÉNYEI I.Szekcióvezető: Kiss ZsuzsannaHelyszín: II. em. 216. Kistanácskozó
ERŐSZAK A MÉDIÁBANSzekcióvezető: Szívós ErikaHelyszín: fszt. 3. Tárgyaló
9.00- 9.20
Pap Milán: „Véres vasárnap Hatvanban”. – Egy 1919-es tömeggyilkosság és politikai emlékezete
Nagy-L. István: A császári-királyi hadsereg Magyarországon a 18. század utolsó évtize-dében
Bodor Mária: Az erőszak megjelenítődése a Zempléni Múzeum képes levelezőlap gyűjteményében
9.20-9.40
Pihurik Judit: „Katonaként jöttem. Te állatot csináltál belőlem.”
Halmos Károly: Mégis, kinek az erőszaka? – Fenyítő ügyek a vagyonbukottakkal szem-ben az 1869. év csődügyei kapcsán
Tamás Ágnes: Az erőszak megjelenítése karikatúrákon
9.40-10.00
Vajda Júlia–Székely Júlia: A menekülés emlékhelyei – a budapesti Üvegház és a berlini Otto Weidt Workshop emlékezete
Bodovics Éva: A „kápolnai zendülés” Turbucz Péter: Sajtó és erőszak keresztmet-szetei – Alexander Bernát propagandaírásai a Budapesti Hirlapban 1914-1916 között
10.00-10.20
Vita, szünet Vita, szünet Vita, szünet
10.20-10.40
Takács Zsuzsanna Mária: Világháborús emlékek – Baranyai tanítók a második világháborúban
Zéman Ferenc: Kádár „brigádja” – A Csongrád megyei karhatalom és Munkásőrség részvé-tele az 1956-os forradalmat követő megtor-lásban
Tóth Marcell: „Egy Budapestről érkezett ember a következőket mondotta el” – a terror és híre az elzárt Szegeden
10.40-12.00
Kővágó Emese: Az 1944-es vajdasági tömeg-mészárlások mint népirtás emlékezete
Farkas Csaba: A kommunista rendszer „erőszakkultúrája” Csongrád megyében az ötvenes években
Kovács Noémi: Erőszak a képernyőn a rend-szerváltás előtt és után
12.00-12.20
Vita Vita Vita
12.20-13.30
Ebédszünet Ebédszünet Ebédszünet
AZ ERŐSZAK EMLÉKEZETE II.Szekcióvezető: Kövér GyörgyHelyszín: I. em. 110. Előadó
ÁLLAMI ERŐSZAK ÉS INTÉZMÉNYEI II.Szekcióvezető: Bódy ZsomborHelyszín: II. em. 216. Kistanácskozó
PARAMILITÁRIS ERŐSZAKSzekcióvezető: Pap JózsefHelyszín: fszt. 3. Tárgyaló
13.30-13.50
Takács Tibor: Erőszakmentesítés – Szamuely Tibor 1945 után
Slachta Krisztina: Láthatatlan erőszak – Állam-biztonsági gyakorlatok a mindennapokban
Révész Tamás: Leszerelés, erőszak, moz-gósítás – Az első világháborúból visszatérő katonák Magyarországon 1918 őszén
13.50-14.10
Müller Rolf: „A test nincs sehol”– Az erőszak-esemény rekonstrukciójának lehetősége
Völgyesi Orsolya: Egy beszervezés története Turbucz Dávid: Horthy Miklós és a fehérterror – Az erőszak szerepe Horthy Miklós hatalom-ra jutásában 1919-1920-ban
14.10-14.30
Farkas Gyöngyi: Egy tömegtüntetés emlékezete – Nyírcsaholy, 1960
Szilágyi Márton: Az erőszak mint a bevatás rítusa – A szocialista Néphadsereg és az egyetemi előfelvételisek az 1980-as években
Hamerli Petra: Merénylet szervezése és katonai kiképzés? – Usztasa táborok Magyarországon és Olaszországban
14.30-14.50
Vita, szünet Vita, szünet Vita, szünet
FEGYELMEZÉS ÉS BÜNTETÉSSzekcióvezető: Dobszay TamásHelyszín: I. em. 110. Előadó
BŰNÖZÉSSzekcióvezető: Tóth ÁrpádHelyszín: fszt. 3. Tárgyaló
14.50-15.10
Brandl Gergely: A bizonyítási eszközök hasz-nálata a szegedi boszorkányperek (1726-1744) esetében – Különös tekintettel tortúra alkalma-zására elszigetelt és tömeges perek esetében
Tóth Máté: Az erőszak filozófiája a spártai agogékban – Intézményesített erőszak kul-tusz az ókori Hellászban
Héjja Julianna: Armalista nemesek mint bűnelkövetők Békés vármegyében a XIX. században
6 7
9 10
12
AZ ERŐSZAK EMLÉKEZETE I.Szekcióvezető: Klaniczay GáborHelyszín: I. em. 110. Előadó
ÁLLAMI ERŐSZAK ÉS INTÉZMÉNYEI I.Szekcióvezető: Kiss ZsuzsannaHelyszín: II. em. 216. Kistanácskozó
ERŐSZAK A MÉDIÁBANSzekcióvezető: Szívós ErikaHelyszín: fszt. 3. Tárgyaló
9.00- 9.20
Pap Milán: „Véres vasárnap Hatvanban”. – Egy 1919-es tömeggyilkosság és politikai emlékezete
Nagy-L. István: A császári-királyi hadsereg Magyarországon a 18. század utolsó évtize-dében
Bodor Mária: Az erőszak megjelenítődése a Zempléni Múzeum képes levelezőlap gyűjteményében
9.20-9.40
Pihurik Judit: „Katonaként jöttem. Te állatot csináltál belőlem.”
Halmos Károly: Mégis, kinek az erőszaka? – Fenyítő ügyek a vagyonbukottakkal szem-ben az 1869. év csődügyei kapcsán
Tamás Ágnes: Az erőszak megjelenítése karikatúrákon
9.40-10.00
Vajda Júlia–Székely Júlia: A menekülés emlékhelyei – a budapesti Üvegház és a berlini Otto Weidt Workshop emlékezete
Bodovics Éva: A „kápolnai zendülés” Turbucz Péter: Sajtó és erőszak keresztmet-szetei – Alexander Bernát propagandaírásai a Budapesti Hirlapban 1914-1916 között
10.00-10.20
Vita, szünet Vita, szünet Vita, szünet
10.20-10.40
Takács Zsuzsanna Mária: Világháborús emlékek – Baranyai tanítók a második világháborúban
Zéman Ferenc: Kádár „brigádja” – A Csongrád megyei karhatalom és Munkásőrség részvé-tele az 1956-os forradalmat követő megtor-lásban
Tóth Marcell: „Egy Budapestről érkezett ember a következőket mondotta el” – a terror és híre az elzárt Szegeden
10.40-12.00
Kővágó Emese: Az 1944-es vajdasági tömeg-mészárlások mint népirtás emlékezete
Farkas Csaba: A kommunista rendszer „erőszakkultúrája” Csongrád megyében az ötvenes években
Kovács Noémi: Erőszak a képernyőn a rend-szerváltás előtt és után
12.00-12.20
Vita Vita Vita
12.20-13.30
Ebédszünet Ebédszünet Ebédszünet
AZ ERŐSZAK EMLÉKEZETE II.Szekcióvezető: Kövér GyörgyHelyszín: I. em. 110. Előadó
ÁLLAMI ERŐSZAK ÉS INTÉZMÉNYEI II.Szekcióvezető: Bódy ZsomborHelyszín: II. em. 216. Kistanácskozó
PARAMILITÁRIS ERŐSZAKSzekcióvezető: Pap JózsefHelyszín: fszt. 3. Tárgyaló
13.30-13.50
Takács Tibor: Erőszakmentesítés – Szamuely Tibor 1945 után
Slachta Krisztina: Láthatatlan erőszak – Állam-biztonsági gyakorlatok a mindennapokban
Révész Tamás: Leszerelés, erőszak, moz-gósítás – Az első világháborúból visszatérő katonák Magyarországon 1918 őszén
13.50-14.10
Müller Rolf: „A test nincs sehol”– Az erőszak-esemény rekonstrukciójának lehetősége
Völgyesi Orsolya: Egy beszervezés története Turbucz Dávid: Horthy Miklós és a fehérterror – Az erőszak szerepe Horthy Miklós hatalom-ra jutásában 1919-1920-ban
14.10-14.30
Farkas Gyöngyi: Egy tömegtüntetés emlékezete – Nyírcsaholy, 1960
Szilágyi Márton: Az erőszak mint a bevatás rítusa – A szocialista Néphadsereg és az egyetemi előfelvételisek az 1980-as években
Hamerli Petra: Merénylet szervezése és katonai kiképzés? – Usztasa táborok Magyarországon és Olaszországban
14.30-14.50
Vita, szünet Vita, szünet Vita, szünet
FEGYELMEZÉS ÉS BÜNTETÉSSzekcióvezető: Dobszay TamásHelyszín: I. em. 110. Előadó
BŰNÖZÉSSzekcióvezető: Tóth ÁrpádHelyszín: fszt. 3. Tárgyaló
14.50-15.10
Brandl Gergely: A bizonyítási eszközök hasz-nálata a szegedi boszorkányperek (1726-1744) esetében – Különös tekintettel tortúra alkalma-zására elszigetelt és tömeges perek esetében
Tóth Máté: Az erőszak filozófiája a spártai agogékban – Intézményesített erőszak kul-tusz az ókori Hellászban
Héjja Julianna: Armalista nemesek mint bűnelkövetők Békés vármegyében a XIX. században
2019 08/ 30
péntek
8
11
13
FOTÓ
: FO
RTEP
AN /P
ÉCH
Y LÁ
SZLÓ
14 15
15.10-15.30
Bárth Dániel: Papság és erőszak. 18–19. századi ego-dokumentumok mentalitás-történeti tanulságai
Antallfy Péter: Az ősök kiirtása – Múmiagyil-kosok és a halottak elleni erőszak kontextusai az inka és spanyol Peruban
Bató Szilvia: „jozan észnek felfogo ’s megfon-toló tehetségében, pillanatnyira megzavarva vitte véghez a borzasztó merényt” – Egy gyer-mekgyilkosság 1844-ben, és ami mögötte van
15.30-15.50
Kovács Evelin: Büntetés és fegyelmezés a debreceni céhekben a 18. század végén – 19. század folyamán
Pál Viktor: Ökocídium a hidegháborús Kelet-Európában
Lugosi András: Szerelmi háromszögek és feldarabolt hullák
15.50-16.10
Hajnal Géza: „Már a tavaszban is csak öldöklést látok” – Börtönművészet az 1950-es években
Bencsik Péter: Erőszak és az államhatárok: elméleti megfontolások
Nagy Zsófia: Tömeges mérgezések a 19-20. századi magyar bűnkrónikákban – Vásárhelyi méregkeverők
16.10-16.30
Lászlófi Viola: Az orvosi titoktartás és a fegyelmezés technikái az államszocialista Magyarországon
Vita Vita
16.30-17.00
Vita
DOKTORI SZEKCIÓSzekcióvezető: Gyáni GáborHelyszín: I. em. 110. Előadó
TÁRSADALMI TILTAKOZÁS ÉS ERŐSZAKSzekcióvezető: Hudi JózsefHelyszín: II. em. 216. Kistanácskozó
HÁBORÚS ÉS POLGÁR-HÁBORÚS ERŐSZAKSzekcióvezető: Szilágyi ZsoltHelyszín: fszt. 3. Tárgyaló
NÉPIRTÁS ÉS KONTEXTUSASzekcióvezető: Koltai GáborHelyszín: II. em. 217. Kistanácskozó
9.00-9.20
Tarafás Imre: „Minden objectivitása mellett mégis csak osztrák” – A magyar és az „osztrák” történelemszemlélet találkozása a századfor-duló Monarchiájában
Tátrai Viktor: Társadalmi tiltakozás és kollek-tív erőszak a „Treuga Dei” alatt. – Két „millenni-umi” tüntetés a fővárosban 1896-ban
Somogyi László: „… némelyeket a fegyver agyával tettlegesen bántalmaztak…” – Az erőszak formái az első világháború alatt a váci civil internálótáborban
Margittai Linda: Antiszemita erőszak a Délvidéken – Zsidó reakciók és interpretációk
9.20-9.40
Szabó Melinda: Kereskedők Pannoniában – Egy egységes társadalmi csoport meghatározásának lehetőségei
Kövér György: Sztrájk, kizárás, tüntetés, rendőrattak (1912. május). – A „vérvörös csütörtök” értelmezési lehetőségei
Suslik Ádám: A hadműveleti területeken elkö-vetett erőszakos bűncselekmények a kassai cs. és kir. hadbíróság iratanyagai alapján 1914-1918 között
Csapody Tamás: A bori munkaszolgálat és a tömeggyilkosságok
9.40-10.00
Belicza György: Ínségesek Szegeden – Az alsóbbtársadalmi rétegek kutatásának lehetőségei
Ignácz Károly: Kollektív cselekvés, tiltakozás és (politikai) erőszak 1918 őszétől 1919 tava-száig (Budapest környéki településeken)
Kurucz Ádám: Adalékok Kun András, a nyilas-terror egyik szimbolikus alakjának tevékeny-ségéhez
Pap Eliza: A fizikai erőszakhoz vezető út. – Az újpesti zsidók ellen elkövetett erőszak megnyilvánulási formái 1938-1944 között
10.00-10.20
Gál Edina-Tünde: Árvák és elhagyott gyer-mekek a nemzet szolgálatában – Az állami gyermekmenhelyek működése és társadalmi szerepe Erdélyben az első világháborúig
Sipos András: Erőszak és törvényesség a 20. század elejének lakómozgalmaiban
Bartha Ákos: Álarcosbál életre-halálra. A KISKA alakulatok és az ellenállás
Klacsmann Borbála: „Lakásomból erőszakkal el-távolítottak” – A zsidók kifosztásának társadalmi következményei, 1945-1948
10.20-10.40
Vita, szünet Vita, szünet Vita, szünet Vita, szünet
10.40-11.00
Kappanyos Ilona: „Önkéntes alapon félsegít-ség várható” – A védőnői szakma szemi-pro-fesszionalizációja
Apor Péter: Kollektív erőszak és népi kultúra a második világháború utáni Magyarországon
Bódán Zsolt: „Három hét múlva, ha a munka kész lesz, visszajön!” – A polgári lakosság má-lenkíj robotra való elhurcolása az Eleki járásból
Fóris Ákos: „Partizánvadászat” Bukiban – egy tömeggyilkosság értelmezései
11.00-11.20
Lengyel Lea: Fedél a pofonért? – Hajléktalan-ná válás előtt családi erőszak áldozataivá vált nők élettörténetei
Ö. Kovács József: A kollektivizálás mint társa-dalomtörténeti esemény – Az állami erőszak társadalmi hatásai
Rotár Krisztina: Az ukrán nacionalisták által a második világháború idején elkövetett volhíniai lengyel népirtás
11.20-12.00
Kiss Máté: Az erőszak problematikája kulturális antropológiai nézőpontból– A rituális lázadás jelensége
12.00-12.30
Vita Vita Vita Vita
12.30- Ebéd Ebéd Ebéd Ebéd
16 17
szombat
17.00 A Hajnal István Kör 2019. évi közgyűlése
18.30 A Benda-díj átadása Laudáció és a díjazott előadása
19.30 Fogadás Helyszíne a Fekete-ház, Somogyi u. 13.
2019 08/ 31
15.10-15.30
Bárth Dániel: Papság és erőszak. 18–19. századi ego-dokumentumok mentalitás-történeti tanulságai
Antallfy Péter: Az ősök kiirtása – Múmiagyil-kosok és a halottak elleni erőszak kontextusai az inka és spanyol Peruban
Bató Szilvia: „jozan észnek felfogo ’s megfon-toló tehetségében, pillanatnyira megzavarva vitte véghez a borzasztó merényt” – Egy gyer-mekgyilkosság 1844-ben, és ami mögötte van
15.30-15.50
Kovács Evelin: Büntetés és fegyelmezés a debreceni céhekben a 18. század végén – 19. század folyamán
Pál Viktor: Ökocídium a hidegháborús Kelet-Európában
Lugosi András: Szerelmi háromszögek és feldarabolt hullák
15.50-16.10
Hajnal Géza: „Már a tavaszban is csak öldöklést látok” – Börtönművészet az 1950-es években
Bencsik Péter: Erőszak és az államhatárok: elméleti megfontolások
Nagy Zsófia: Tömeges mérgezések a 19-20. századi magyar bűnkrónikákban – Vásárhelyi méregkeverők
16.10-16.30
Lászlófi Viola: Az orvosi titoktartás és a fegyelmezés technikái az államszocialista Magyarországon
Vita Vita
16.30-17.00
Vita
DOKTORI SZEKCIÓSzekcióvezető: Gyáni GáborHelyszín: I. em. 110. Előadó
TÁRSADALMI TILTAKOZÁS ÉS ERŐSZAKSzekcióvezető: Hudi JózsefHelyszín: II. em. 216. Kistanácskozó
HÁBORÚS ÉS POLGÁR-HÁBORÚS ERŐSZAKSzekcióvezető: Szilágyi ZsoltHelyszín: fszt. 3. Tárgyaló
NÉPIRTÁS ÉS KONTEXTUSASzekcióvezető: Koltai GáborHelyszín: II. em. 217. Kistanácskozó
9.00-9.20
Tarafás Imre: „Minden objectivitása mellett mégis csak osztrák” – A magyar és az „osztrák” történelemszemlélet találkozása a századfor-duló Monarchiájában
Tátrai Viktor: Társadalmi tiltakozás és kollek-tív erőszak a „Treuga Dei” alatt. – Két „millenni-umi” tüntetés a fővárosban 1896-ban
Somogyi László: „… némelyeket a fegyver agyával tettlegesen bántalmaztak…” – Az erőszak formái az első világháború alatt a váci civil internálótáborban
Margittai Linda: Antiszemita erőszak a Délvidéken – Zsidó reakciók és interpretációk
9.20-9.40
Szabó Melinda: Kereskedők Pannoniában – Egy egységes társadalmi csoport meghatározásának lehetőségei
Kövér György: Sztrájk, kizárás, tüntetés, rendőrattak (1912. május). – A „vérvörös csütörtök” értelmezési lehetőségei
Suslik Ádám: A hadműveleti területeken elkö-vetett erőszakos bűncselekmények a kassai cs. és kir. hadbíróság iratanyagai alapján 1914-1918 között
Csapody Tamás: A bori munkaszolgálat és a tömeggyilkosságok
9.40-10.00
Belicza György: Ínségesek Szegeden – Az alsóbbtársadalmi rétegek kutatásának lehetőségei
Ignácz Károly: Kollektív cselekvés, tiltakozás és (politikai) erőszak 1918 őszétől 1919 tava-száig (Budapest környéki településeken)
Kurucz Ádám: Adalékok Kun András, a nyilas-terror egyik szimbolikus alakjának tevékeny-ségéhez
Pap Eliza: A fizikai erőszakhoz vezető út. – Az újpesti zsidók ellen elkövetett erőszak megnyilvánulási formái 1938-1944 között
10.00-10.20
Gál Edina-Tünde: Árvák és elhagyott gyer-mekek a nemzet szolgálatában – Az állami gyermekmenhelyek működése és társadalmi szerepe Erdélyben az első világháborúig
Sipos András: Erőszak és törvényesség a 20. század elejének lakómozgalmaiban
Bartha Ákos: Álarcosbál életre-halálra. A KISKA alakulatok és az ellenállás
Klacsmann Borbála: „Lakásomból erőszakkal el-távolítottak” – A zsidók kifosztásának társadalmi következményei, 1945-1948
10.20-10.40
Vita, szünet Vita, szünet Vita, szünet Vita, szünet
10.40-11.00
Kappanyos Ilona: „Önkéntes alapon félsegít-ség várható” – A védőnői szakma szemi-pro-fesszionalizációja
Apor Péter: Kollektív erőszak és népi kultúra a második világháború utáni Magyarországon
Bódán Zsolt: „Három hét múlva, ha a munka kész lesz, visszajön!” – A polgári lakosság má-lenkíj robotra való elhurcolása az Eleki járásból
Fóris Ákos: „Partizánvadászat” Bukiban – egy tömeggyilkosság értelmezései
11.00-11.20
Lengyel Lea: Fedél a pofonért? – Hajléktalan-ná válás előtt családi erőszak áldozataivá vált nők élettörténetei
Ö. Kovács József: A kollektivizálás mint társa-dalomtörténeti esemény – Az állami erőszak társadalmi hatásai
Rotár Krisztina: Az ukrán nacionalisták által a második világháború idején elkövetett volhíniai lengyel népirtás
11.20-12.00
Kiss Máté: Az erőszak problematikája kulturális antropológiai nézőpontból– A rituális lázadás jelensége
12.00-12.30
Vita Vita Vita Vita
12.30- Ebéd Ebéd Ebéd Ebéd
A HAJNAL ISTVÁN KÖR TÁRSADALOMTÖRTÉNETI
EGYESÜLET 2019. ÉVI KONFERENCIÁJA
Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Területi Bizottsága székháza,
Szeged, Somogyi u. 7.
TÖRTÉNELEM ÉS ERŐSZAK
Rendezők: Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Területi BizottságMóra Ferenc Múzeum, SzegedHajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesület
A konferencia rendezéséhez támogatást nyújtott:Szegedi Lengyel Önkormányzat
FOTÓ: FORTEPAN /ANGYALFÖLDI HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY / 1912. Magyarország, Budapest XIII. a Váci út - Janicsár utca sarkán a Váci úti elemi iskola. Előtérben csendőrök őrzik a Vérvörös csütörtökön elfogott tüntetőket. Balra Balogh Rudolf fotóművész áll, a felvételt a Vasárnapi Újság másik riportere, Jelfy Gyula készítette 1912. május 23-án.