tumik tamás - university of miskolc · 2011-05-31 · magyarázat tumik tamás a miskolci egyetem...
TRANSCRIPT
PD 71685
A környezettudatosság összetevői és mérési lehetőségeik
2008-2011
Kutatásvezető: Dr. Berényi László
KÖRNYEZETTUDATOS HÁZTARTÁSOK
ALTERNATÍV ENERGIAELLÁTÁS
Tumik Tamás
esettanulmány
Miskolci Egyetem
Vezetéstudományi Intézet
Magyarázat
Tumik Tamás a Miskolci Egyetem szigorló környezetmérnök hallgatója, 2011-ben,
az OTKA PD 71685 kutatás lezárása után fejezi be tanulmányait, konzulense Dr.
Berényi László. A jelen esettanulmányban bemutatott számításai képezik
szakdolgozatának szakmai részét.
Az esettanulmány egy népszerű témát, az alternatív energiaforrások hasznosítását
járja körül, műszaki és gazdasági oldalról. Tulajdonképpen bebizonyítja, hogy a
környezettudatosság a köztudatban és a gyakorlatban (gazdaságilag) nem mindig
ugyanazt jelenti!
Az esettanulmány feldolgozásához megfogalmazott kérdések:
- Milyen egyéb alternatív lehetőségek vannak a háztartási energia
biztosítására?
- Milyen műszaki és gazdasági feltételek mellett válhatnak rentábilissá a
beruházások?
I. Szakmai háttér: Megújuló energiák hasznosítási lehetőségei
Magyarországon
Magyarország földrajzi helyzete
Országunk Európa középső részén található. A Keleti Alpok, Kárpátok és a Dinári-hegyvidék által
lehatárolt területen a Kárpát-medencében. A szomszédos területekhez képest jóval alacsonyabban
fekszik. Éghajlatára jellemző, hogy az óceáni hatás lecsökken, de a kontinentális éghajlat sem
egyeduralkodó. Ez a kettősség jellemző a vízjárásban és a növényzet jellegében is. A központi
fekvés és az alacsony területek miatt hazánk közúti közlekedés számára kedvező. Az ország
domborzatára jellemző az alacsony tengerszint feletti magasság és a gyenge függőleges tagoltság.
Az ország 2/3 része 200 méter tengerszint feletti magasságot nem éri el.
Magyarország helyzete napenergia hasznosítás szempontjából
Magyarország adottságai napenergia hasznosítás szempontjából sokkal kedvezőbb, mint sok más
környékbeli országé. Hazánkban a napsütéses órák száma észak-keleti valamint nyugati határ menti
területeken a legkevesebb. Ezeken a területen maximum 1800 a napsütéses órák száma. A
legmagasabb értékeket a Duna-Tisza köze valamint a Kőrösök környékén találjuk. Itt a napsütéses
órák száma meghaladja a 2000 órát is. Ez akár jó alapot is nyújthatna a kihasználására.
1. ábra Napfénytartam átlagos évi összegei Magyarországon (http://www.met.hu/eghajlat/Magyarorszag/)
A napsütéses órákon kívül azonban vannak más fontos adatok is. Ilyen például a területre eső
globálsugárzás. Az éghajlat szempontjából nagy jelentőséggel bír a Napból érkező sugárzó energia
mennyisége. A Napból érkező energiának csak egy része jut el a földfelszínhez, ennek több oka is
van.
2. ábra A napsugárzás földi energiamérlege (http://www.mfk.unideb.hu/)
A napból érkező energiát vegyük 100%-nak. A Föld légköréről a visszasugárzás 26%. A légkörben
is van elnyelés, amelynek a mértéke 23%. A felszínre tehát 51% energia éri el, de ennek is kétféle
összetétele van. Egyik, ha nincs felhő az égen, ekkor ennek a mértéke 33%, ha mégis találkozik
felhővel, akkor a felhőzet is szűr a sugárzáson. Ez a szórt sugárzás 18%-ra csökkenti a
mennyiséget. A földfelszínnek is van visszaverő hatása ennek mértéke 10%. Így összesen a teljese
sugárzásnak csupán 41%-a lesz hasznos.
A direkt és az indirekt sugárzás mennyisége a hónapok függvényében változik. A földre jutó
sugárzás kW/m2/nap a következő ábra mutatja. Az ábrán láthatjuk a legnagyobb intenzitású
napsütés az országunkat június hónapban éri. A tél hónapokban természetesen csökken ugyanezen
érték már csak 1-1,5 kW/m2. Magyarországon, nyáron júniusban a legnagyobb a sugárzás mértéke,
legalacsonyabb pedig télen van decemberben. A direkt sugárzás nyáron meghaladja az 5 kWh/m2
nagyságot, decemberben viszont alig több 1 kWh/m2.
3. ábra Direkt és szórt sugárzás a Napból (http://www.futesuzlethaz.hu/)
Az Európai Bizottság is foglalkozott a napsugárzásból előállítható elektromos áram mennyiségével.
Ezért megbízást adott ki egy nyilvánosan használható Európa napsugárzás intenzitás térkép
elkészítésére.
4. ábra Globális besugárzás valamint elektromos potenciál Magyarországon
(http://re.jrc.ec.europa.eu/pvgis/)
A napsugárzás mennyiségét befolyásolhatja a dőlésszög és a tájolás. Magyarországon a legtöbb
napsütés megközelítőleg évi 1500 kW/m2
déli tájolású és 38 %-os dőlésszögű felületre érkezik.
Napkövető berendezéseket építhetünk ugyan, de nagyban megnövelik a befektetett összeg
nagyságát. A térkép alapján elmondható, hogy a legintenzívebb sugárzású területen 1500 kW/m2
sugárzásból 1kWh napelemes rendszer használatával 1125 kWh elektromos áramot tudunk
előállítani az év során.
5. ábra Napelemek tájolása (http://ekh.kvk.uni-obuda.hu/images/)
Magyarország helyzete szélenergia hasznosítás szempontjából
Hazánkban hagyománya van a szélenergia hasznosításának. Malmokat működtettek velük és ezzel
őrölték például a búzát. A kor fejlődése miatt azonban nagyrészt eltűntek ezek a szélmalmok
országunkból. A szél kb. 1 km magasságban állandó irányú és erősségű, a földfelszín közelében
azonban jelentősen változékony. Magyarországon 10 méter magasságban a 2-6 m/s közötti
sebesség jellemző. A legtöbb területen 2,5-3 m/s az átlagos szélsebesség, a legnagyobb értékeket
hegyvidékeken találhatunk.
6. ábra Szélsebesség 10 méteren (http://www.energiakozpont.hu/index.php?p=128)
25 méter magasságban természetesen már jobb a helyzet. Az átlagos szélsebesség ilyen
magasságban az ország legtöbb területén 3,5-4,5 m/s között van. A nagyméretű szélgenerátoraink
azonban ennél a magasság fölött jóval találhatóak.
7. ábra Szélsebesség 25 méteren (http://caesarom.lapunk.hu/tarhely/)
Ezek alapján is elmondható, hogy hazánk mérsékelten szeles. A szél iránya azonban éven belül
változó. Országunk területén, sok helyen különböző irányokból fúj téli és nyári időszakokban. A
két időszak között nincsenek nagy eltérések. A Tiszántúlon az északkeleti, Észak-Dunántúlon az
északnyugati szélirány a jellemző.
8. ábra Uralkodó szélirányok és átlagos szélsebesség (m/s) területi eloszlása országunkban, téli félévben
(Dobosi és Felméry, 1971)
9. ábra Uralkodó szélirányok és átlagos szélsebesség (m/s) területi eloszlása országunkban, nyári félévben
(Dobosi és Felméry,1971)
Magyarország helyzete geotermális energia hasznosítás szempontjából
A Földön két fajta geotermális övezetet különböztetünk meg, ezek a passzív és az aktív. Az aktív
geotermális területeken jelenleg is vulkáni és lemeztektonikai tevékenység van. Magyarország nem
ilyen területen található, így mi a passzív területhez tartozunk. Országunk speciális adottságokkal
rendelkezik Európán belül. A Kárpát-medence alatt található földkéreg vastagsága elég alacsony,
mindössze 24-26 km. A geotermális gradiens értéke másfélszerese a világátlagnak. Európában ez
az átlagos hőteljesítmény 60 mW/m2, míg az országunkban 90 mW/m
2. A 21. ábrán látható, hogy
Európán belül 5 km mélységben mekkora hőmérséklettel találkozhatunk. Magyarországon ez kb.
180-200 °C. A geotermális gradiens értéke a Dél-Dunántúlon és az Alföldön a legnagyobb, míg a
hegyvidéki területeken a legkisebb. Az országban több mint 900 termálkút található. A felszínre
jutó vizet általában üvegházak fűtésére, épületek, uszodák fűtésére, használati meleg víz
termelésére, esetenként távfűtésben hasznosítják.
10. ábra Európa geotermális erőforrásai (http://www.soultz.net/)
Hőszivattyúk alkalmazása leginkább fűtésre történik. A rendszer kialakításához az esetleges
átalakítások miatt új építésű vagy felújítás alatt lévő házak alkalmasak. Bár több éve a magyar
piacon is megtalálhatóak ezek a szerkezetek, a mai napig nem terjedtek el tömegesen. A szélesebb
körű elterjedés érdekében az államnak jobban kellene támogatni a szerkezeteket és bővebb
ismereteket kellene nyújtani a vásárlóknak.
Napenergia hasznosítása hazánkban
Megújuló energiaforrások közül az elsők között juthat bárkinek eszébe a Nap. A napenergiát
közvetve vagy közvetlenül is tudjuk hasznosítani otthonunkban. Előállíthatunk vele hőenergiát
napkollektorok segítségével, de akár elektromos energiát is napelemekkel. Az elmúlt tíz évben a
napelemek ára a harmadára esett vissza, a gyártásának volumene pedig dinamikusan fejlődik.
Ennek ellenére az Európai Unióban 2004 –ben a megújuló energiák között kevesebb, mint 1 % -ot
ért el a napenergia. Legnagyobb mennyiségben Németországban gyártanak paneleket, közel 30
ezer fő foglalkoztatásával. Ekkora eredményt még az Egyesült Államok és Japán sem ért el.
Magyarországon a napos órák száma jóval meghaladja a német adatokat, azonban nálunk mégsem
olyan elterjedtek. A Magyar Tudományos Akadémia felmérése szerint 1838 PJ energiát tudnánk
kinyerni elméletileg. A jelenlegi felhasználásunk ezt meg sem közelíti (0,1 PJ). A reálisan
kinyerhető energiamennyiség természetesen ennél jóval kisebb, de ez is 4-10 PJ, ami többszöröse a
jelenlegi felhasználásunknak. Legegyszerűbb felhasználási lehetőség a használati meleg víz
előállítása kollektorok segítségével. 4-6 m2 felületű kollektorral egy átlagos családi ház éves meleg
víz szükségletének 50-70 % -a fedezhető. Állami támogatás is indult 1999 –ben, azonban 2006 –ra
mindössze 450 családi ház kapott támogatást a beruházás megvalósításához. A beépített felület
nagysága kb. 50.000 m2. Ez az érték nagyon alacsony, főleg figyelembe véve Ausztriát, ahol 3
millió m2
napkollektor felület található. A napelemeket jelenleg kis nagyságban alkalmazzák
hazánkban. Ennek egyik fő oka a magas árban található. Egyedül tanyáknál van elterjedve, ott is
csak azért választják leginkább ezt, mert a villamos szolgáltató drágábban bővítené feléjük a
hálózatukat, mint ha napelemes rendszert vennének.
Szélenergia hasznosítása az EU-ban
A szélerőművek a szél mozgató energiáját felhasználva elektromos energiát állítanak elő. A
generátorok közvetlenül is csatlakoztathatóak a villamos hálózathoz, de akár lakások energiaigénye
is kielégíthető vele. A szélgenerátorokat gyártó cégek mennyisége és termelése folyamatosan
növekszik. Ez a versenyhelyzet ahhoz vezetett, hogy a technológia rengeteget fejlődött az elmúl
negyed évszázadban. A kezdeti 50 kW kapacitásról mára 5 MW lett. Európában a kilencvenes
évektől a legdinamikusabban fejlődő megújuló energiaforrás a szél volt. 2010 –ben 84.278 MW
beépített szélgenerátor kapacitás volt az Unióban. Az első helyen Németország található, amely
majdnem harmadát adja az Uniós termelésnek 27.214 MW -al. Második helyen Spanyolország van
szintén jelentős 20.676 MW beépített teljesítménnyel. A szélenergia az Unióban 2000-2010 alatti
időszakban a kezdeti 2 % részesedésről kb. 9,6 % -ra emelkedett az összes energiaforrás közül.
Hazánkban az első szélerőmű 2000 vége óta üzemel. 2010. szeptember 1 –ig 295,325 MW
beépített kapacitás létesült. 2006 –ban 330 MW kapacitást engedélyezett a Magyar Energia Hivatal,
ettől függetlenül 1500 MW feletti engedély kérelmet adtak be. Ez a szám is jelzi, hogy jelenleg
szélenergiába fektetni vonzó. Hosszabb távon várható a földgáz árának emelkedése és akkor a
támogatás majd csökken feléjük, de ettől függetlenül is érdemes bele fektetni. A szélgenerátorok
telepítése gyorsan kivitelezhető, üzemeltetésük egyszerű. Megfelelő szélsebesség esetén árukat
képesek rövid időn belül visszahozni. Sajnos országunkban az átlagos összesített kihasználtság 20
% körüli. Problémát jelent a szélgenerátorok országos energia elosztó hálózatba való kötése a
változó szélerősségek miatt. Ahhoz, hogy a jelenleg engedélyezett 330 MW kapacitást tovább
tudjuk növelni meg kell oldani a rendszerszabályozási problémákat. Ezzel a problémával nem csak
hazánk szembesült, hanem egész Európa próbálja megtalálni a kiutat. A villamos energiát nem
lehet tárolni, mindig annyit kell előállítani belőle amennyire szükség van. 2006 –ban
Németországban lekapcsoltak egy távvezetéket, ami az ország keleti és nyugati részét kötötte
össze. Az egyik oldalon termelési hiány, míg a másikon energia többlet alakult ki. Ezen hiba után
egész Európában működési problémák jelentkeztek az energiaszolgáltatásban. A megoldás az lehet,
amit Dániában is használnak. Az országban fejlett a meteorológiai célú szélenergia előrejelzés,
ezzel segítve az iparágat. A szélerőművek előnye, hogy nincs károsanyag-kibocsájtás, viszont
környezeti hatásai vannak (zaj, látvány).
Geotermikus energia hasznosítása az Európai Unióban
2004 –ben a geotermikus energia felhasználás 5-6 % volt a teljes megújuló energiaforrások közül
az Unióban. Az élen Olaszország állt az energia előállítás valamint a hőtermelést is figyelembe
véve. Európán kívül a Fülöp-szigeteken és az Egyesült Államokban található jelentős mennyiségű
beépített kapacitás. Az olaszok az élen járó amerikaiak termelésének kb. harmadát állítják csak elő
785 MW –al. Hazánk is kedvező adottságokkal rendelkezik. A geotermikus gradiens nálunk
másfélszerese a világ átlagának. Európában az egységnyi területen kilépő hő teljesítmény átlagosan
60 mW/m2. Országunkban a Dél-Dunántúl valamint az Alföld van a legkedvezőbb helyzetben. A
Kisalföld és a hegyvidéki területeken az országos átlag alatt van a geotermális gradiens értéke.
Magyarországon az első világháború után széles körben kezdték el kutatni a szénhidrogén
lehetséges előfordulási területeit. A fúrások során jelentős mennyiségben találtak forró vizes
rétegeket. Jelenleg is több mint 900 termálkút üzemel. Legtöbbjüket direkt hő hasznosításra
használják, de jelentős még a balneológia valamint ivóvíz célú felhasználás. A hőszivattyúk
elterjedésére hazánkban még várni kell. A magas beruházási költségek, valamint a sok esetben
szükséges átépítések miatt leginkább új építésű vagy rekonstrukció alatt álló épületeknél jön
figyelembe. Európában csak Olaszországban és Portugáliában van elektromos energiát előállító
geotermikus erőmű. Számuk a közeljövőben nem valószínű, hogy nőni fog. A geotermikus
erőművekben általában már 130°C vagy azon felüli hőmérséklet esetén már gazdaságos lehet a
beruházás. További kutatások folynak annak érdekében, hogyan lehetne ezt a hőmérsékletet még
jobban lecsökkentve minél több helyen válhasson gazdaságossá az energiatermelés.
II. Esetpéldák: Megújuló energiaforrások vizsgálata
Az utóbbi tíz év alatt az áramárak jelentősen megnőttek. Két típusú áramdíjat vettem figyelembe,
ezek a lakossági átlag valamint a vezérelt („B”). A vezérelt típusú díjszabás a használati meleg víz
előállító bojlert üzemelteti. Egyetlen visszaesés volt az évek alatt, az is az áfa változása miatt
történt. Ezen sorok alapján a lakossági átlag díja több mint kétszeresére nőtt. 18,47 Ft-ról 40,15 Ft-
ra. A számsor alapján 8,1 %-ra vettem az éves áramdíj növekedését. A vezérelt típusnál majdnem
két és félszeresére nőtt a díj. Ennek alapján az átlagos évenkénti növekedést 9,5 %-nak vettem. Az
első táblázatban láthatjuk 2000-2009 közötti időszakban az áramárak változását.
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
Lakossági
átlag 18,47 19,57 20,52 24,3 27,61 29,5 28,32 34,05 39,03 40,15
vezérelt
("B") 10,3 10,86 11,42 12,99 16,25 17,88 17,16 22,92 25,09 25,6
1. táblázat Áramárak növekedése (szerző saját szerkesztése)
2011 márciusában az „A1” kedvezményes árszabás keretén belül 1 kW/h bruttó díja 47,57 Ft, míg
a „B” típusnál 30,1 Ft.
Magyarország több településén élőktől kértem adatokat. A kérdések között volt például az évi gáz
illetve áramfogyasztás mennyisége, lakásuk alapterülete.
1. Vizsgálat családi házaknál
Ongai ház jelenlegi kiadásai
Saját családi házunkat vettem egy kicsit nagyító alá ebben a részben. Szüleimmel együtt élünk 3-
an. Az alapterülete 100 m2, éves energiafogyasztásunk 4104 kW. Kettő összetevője van a
fogyasztás díjazásának megszabásában. Egyik a normál árszabás illetve a „B” alap árszabás, ami a
használati meleg vizet előállító bojler fogyasztását méri. Ez az érték annak is köszönhető, hogy az
épületben található fényforrások 90 % -a energiatakarékos. A nagyobb fogyasztású személyi
számítógépek egy éve cseréltem le notebookra, ami sokkal energiatakarékosabb, mint elődje.
Meleg víz előállításához elektromos bojlert használunk, aminek az űrtartalma 120 liter. A régi fa
ablakok műanyag nyílászáróra lettek cserélve 2 éve ez további megtakarítást jelentett a
fűtésszámlában. A fűtést egy vegyes tüzelésű kazán valamint egy gázcirkó látja el. Jelenleg az éves
gázfogyasztás 1600 m3. Megújuló energiát csak a fűtéshez történő fa elégetését használjuk,
szívesen használnánk más megújuló energiaforrást is.
Jelenlegi áramszolgáltatási díjjal számolva az éves kiadás áramra. „A” tömbben történő fogyasztás
havonta 171 kWh, ami évente 2052 kWh. Jelenleg az ÉMÁSZ területén az „A” I. tömb ára
kilowattonként 47,57 Ft. Ezek alapján az éves díja ennek a tömbnek 97.614 Ft. Az épület
rendelkezik még egy mérőórával, ami a meleg víz előállításához szükséges bojlert fogyasztását
méri. A bojler havi fogyasztása szintén 171 kWh havonta, így évente ez is 2052 kWh energiát
fogyaszt el. ÉMÁSZ területén most a „B” (vezérelt) áram kilowattonkénti ára 30,1 Ft. Az évente
fizetendő összeg 61.765 Ft. Összesen a háztartás évente 159.379 Ft-ot költ áramra.
Sályi ház jelenlegi kiadásai
Ez a családi épület Sályon található. Az épület alapterület 90 m2. A házban négyen laknak két
felnőtt és két iskolás gyermekük. Éves energiafogyasztásuk 10000 kW. Ennek a magas érték azért
adódik, mert az édesapa sokat dolgozik a barkácsgépeivel, elektromos hegesztő berendezésével. Ez
a lakás csak egy mérőórával rendelkezik, így a vízmelegítés többe kerül, mintha rendelkeznének
vezérelt órával. Az „A” tömb évenkénti fogyasztása 10000 kWh. Meleg víz előállításához ők is
elektromos bojlert használnak. Éves földgáz használta mindössze 600 m3. Az alacsony mennyiség
azért van, hogy a fűtést vegyes tüzelésű kazánnal oldják meg. Megújuló energiát nem használnak,
szívesen megtennék, ha belátható időn belül megtérül. A családfő energiaiparban dolgozik, így
áramot kedvezményes áron kapja. A kedvezmény mértékénél 25 % -al számoltam. Az éves
elektromos áramra elköltött összeg 356.775 Ft.
Móri ház jelenlegi kiadásai
Szintén családi épület, amelynek az alapterülete 118 m2. Ez az épület Móron található. Itt ketten
élnek. Az éves energiafogyasztásuk 2000 kW. Az épület csak egy mérőórával rendelkezik, így az
elfogyasztott áram kilowattonkénti ára egységesen 47,57 Ft. Ez a családnak évente 95.140 Ft-ba
kerül. Meleg víz előállításához gázzal működő bojlert használnak. Éves földgáz fogyasztása a
családnak 2000 m3. A fűtéshez gázt illetve fatüzelést használnak. Megújuló energiaforrást nem
használnak épületükben, de ők is megtennék, ha belátható időn belül megtérül.
2. Elhelyezkedésből adódó lehetőségek
Megújuló energia felhasználása Ongán
Onga Borsod-Abaúj-Zemplén megye középső területén található, Miskolctól keletre. Napsugárzás
szempontjából itt az évi napsütéses órák száma nem éri el az 2100-at. A napsugárzás energiája e
területen az kb. 1206 kW/m2. Szél szempontjából a 10 méter magasságban a 2,5-3 m/s sebességű
területen található. 25 méteres magasságban itt az átlag szélsebesség 3-3,5 m/s.
Megújuló energia felhasználása Sályon
Sály szintén Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található a Bükk hegység déli részén.
Mezőkövesdtől kb. 21km-re északkeletre. Napsugárzás szempontjából az évi napsütéses órák
száma 2100 és 2200 között található. A napsugárzás energiája itt az utóbbi 5 év alapján számított
értéke alapján kb. 1221 kWh/m2. Szél szempontjából a 10 méteres magasságban a 1,5-2 m/s az
átlagsebesség, tehát szélcsendesebb, mint Onga. 25 méteres magasságban azonban a szél
átlagsebessége 3,5-4 m/s.
Megújuló energia felhasználása Móron
A település Fejér megyében található a Vértes és a Bakony hegységek között. Székesfehérvártól
kb. 26 km -re északnyugatra található. Az évi napsütéses órák száma 2009-ben 2100 és 2200 között
volt. 2005-2010-ben az általam számolt átlagos napsugárzás energiája 1273 kWh/m2 volt. Ez
kicsivel magasabb, mint Sályon. Átlagos szélsebesség 10 méter magasságban 3,5-4 m/s ami elég
magasnak mondható. 25 méter magasságban a szélsebesség 4,5-5,5 m/s -ra nő.
3. Napelemes megoldások lehetőségei
Megvizsgáltam az adott településre eső napsugárzás intenzitását. Ehhez az adatokat az utóbbi 5 év
(2005-2010) között. Évszakonként rendelkezésre állt az Országos Meteorológiai Szolgálat térképei.
Az évszakok napsugárzás intenzitásának összegéből adódik az éves intenzitás mértéke. Az adatok
J/cm2-ben vannak megadva. Átváltás után MJ/cm
2-ben is megkapjuk az adatokat. Ezeket az
értékeket átváltottam kWh/m2-re.
Évszakok (J/cm2) Éves átlag
(J/cm2) Tavasz Nyár Ősz Tél
2005
Onga 145000 175000 85000 34000 439000
Mór 152500 175000 85000 40500 453000
Sály 147500 175000 85000 36000 443500
2006
Onga 125000 185000 90000 37500 437500
Mór 135000 190000 95000 37500 457500
Sály 125000 185000 90000 37500 437500
2007
Onga 153000 195000 73500 31500 453000
Mór 163000 195000 81000 39000 478000
Sály 153000 195000 73500 31500 453000
2008
Onga 135000 185000 72500 36500 429000
Mór 145000 200000 77500 42500 465000
Sály 140000 195000 77500 39500 452000
2009
Onga 150000 185000 74500 37000 446500
Mór 155000 190000 84500 36000 465500
Sály 155000 185000 74500 37000 451500
2010
Onga 102500 195000 74500 27000 399000
Mór 127500 195000 74500 33000 430000
Sály 102500 195000 74500 27000 399000
2. táblázat Sugárzási adatok évszakonként és évenként (szerző saját szerkesztése)
A táblázat alapján elmondható, hogy hazánkra nyáron érkezik a legtöbb sugárzás, télen a
legkevesebb. A három település között nincs lényeges eltérés az éves sugárzást illetően.
Az utóbbi évek átlaga alapján a három településen négyzetméterenként 1,2-1,3 kW energia esik. A
napelem gyártók általában Wp -ben adták meg a napelem teljesítményét. A Wp a WattPeak
(csúcsteljesítmény) rövidítése. Ez azt jelenti, hogy 1000 W/m2 besugárzás mellett az egyes napelem
modulok ennyit termelhetnek. A három település közül Mórra érkezik a legnagyobb mennyiségben
sugárzás. Itt 1 kW beépített napelemből az elméleti maximálisan kinyerhető energiamennyiség a 6
év átlaga alapján 1,273 MW/m2.
2005-2010 átlaga J/cm2 MJ/m
2 kW/m
2
Onga 434000 4340 1206
Mór 458167 4582 1273
Sály 439417 4394 1221
3. táblázat Sugárzási adatok a településeken 6 éves átlag (szerző saját szerkesztése)
Az energiafogyasztásunkat részben és egészben is ki lehet váltani napelemekkel. A lehetőségek,
amiket választottam az, hogy a jelenlegi éves felhasználás alapján kb. 50,75,90,100 valamint 125
százalékát váltanám ki napelemekkel. A gyártók saját maguk által megszabott Wp teljesítményű
napelem táblákat állítanak elő. A százalékos szorzás által meghatározott energiát pontosan előállító
paneleket találni szinte lehetetlen. Ezért a rendszereket úgy állítottam össze, hogy az összes
teljesítményük minél közelebb legyen az elvárthoz.
Legegyszerűbb megoldásnak a hálózatra való energiatermelést választottam. Ennek több oka is
van:
- nem kell az energiát akkumulátorokban tárolni
- az akkumulátorokat cserélni kell megfelelő időközönként (6-8 év)
- töltésvezérlőt kell alkalmazni az akkumulátorokhoz
- nyáron többet tudunk termelni, mint télen ezért télen kevesebb energiát állítanánk elő
nyáron pedig többet
- megfelelő invertert kell alkalmazni: egyenfeszültségű hálózat vagy szinuszos inverter
- ott célszerű alkalmazni, ahol nincs kiépített elektromos hálózat (pl. tanyák)
- az áram átvételi díja megegyezik a szolgáltatott áram díjával (jelenleg 47,57
Ft/kWh)
- ha többlettermelésünk van a szolgáltató köteles átvenni, de a szolgáltatott áram díjának
85%-t kell kifizetnie
A rendszerekhez jelenleg a jogszabály írja elő, hogy inverter márkát kell használni. Így ezeket kell
nekünk is beépítenünk. Ezek a következőek SMA Sunny Boy és Sunny Tripower. Ezek az
inverterek és a kábelek vesztesége együtt kb. 8%-os hatásfokromlást eredményez. Az inverterek és
a napelemek árai euróban voltak, ezeket az árusító 280Ft váltási áron számolta ki. A rendszer nem
csak a napelemekből és az inverterből áll, a különböző szerelvények és szerelési költségek is
felmerülnek. A paneleket úgy választottam meg, hogy együttes termelésük minél közelebb legyen
az elvárt teljesítményhez.
Az inverter és a napelemeken kívül szükséges még:
- szerelőkeret, szerelvények ferde tetőre (panelenként 14.000 Ft),
- 40 méter kábel a napelemek és az inverter bekötéséhez (35.000 Ft)
- villanyszerelési anyagok, kapcsolótábla- biztonságtechnikai kiegészítők (45.000 Ft)
További plusz költségek: (kb.: 100.000 Ft)
- munkadíj,
- szállítási költségeket
A panelek energiatermelése az évek során nem egyenletes. A napelemek 20 év után teljesítményük
kb. 20 % -át vesztik el. Lineáris csökkenéssel számoltam, ezzel évente 1,1 % teljesítmény
csökkenést valószínűsítek.
Napelemek telepítése Ongán
Az éves áramfogyasztás 4104 kWh. A vizsgált kiváltani kívánt mennyiségek a következőek: 2052
kWh, 3078 kWh, 3693,6 kWh, 4104 kWh valamint a plusztermelésnél 5130 kWh. A település
adottsága az elmúlt 6 év alapján számolt sugárzási intenzitása 1206 kW/m2. Ez azt jelenti, hogy egy
1 kW-os rendszerből körülbelül 1206 kW energiát tudunk előállítani évente, azonban a
rendszereknek van veszteségük. A területen ezekkel az értékekkel számolva 1kW beépített
rendszerből 1109,52 kW energiát tud a napelem előállítani évente az inverterek hatásfokát
figyelembe véve valamint a vezetékek veszteségét. A 4. táblázatban találhatóak, hogy a rendszerek
miből állnak össze és mekkora tényleges teljesítményt várhatunk tőlük.
Kiváltani
kívánt
mennyiség
(%)
Ténylegesen
beépítendő
teljesítmény
napelem
modulokban
(kWh)
Napelemek
típusa db
Beépített
teljesítmény
Wp
Tényleges
%
Tényleges
teljesítmény
(kWh)
50 1701,49
SE
polikristályos
170 Wp
10 1700 45,96 1886,18
75 2552,24
SE
polikristályos
285 Wp
10 2850 77,05 3162,13
90 3062,69
SE
polikristályos
235 Wp
14 3290 88,95 3650,32
100 3402,99
SE
polikristályos
285 Wp
13 3705 100,17 4110,77
125 4253,73
SE
polikristályos
285 Wp
16 4560 123,28 5059,41
4. táblázat Onga napelemes rendszerek teljesítménye (szerző saját szerkesztése)
Az 5. táblázatban található a kiválasztott inverter valamint napelemek és az összköltsége a
rendszernek.
Inverter típusa Inverter
ára (Ft) Napelemek típusa db
Panel ára
(Ft)
Tényleges
teljesítmény
(kWh)
Rendszer
költsége
(Ft)
SMA SB 2000HF
2000 W 437 500
Sun Earth
polikristályos
170 Wp
10 107 100 1886,18 1 828 500
SMA SB 3800
3800 W 521 500
Sun Earth
polikristályos
285 Wp
10 179 550 3162,13 2 637 000
SMA SB 3800
3800 W 521 500
Sun Earth
polikristályos
235 Wp
14 148 050 3650,32 2 970 200
SMA SB 4000TL
4000 W 626 500
Sun Earth
polikristályos
285 Wp
13 179 550 4110,77 3 322 650
SMA SB 5000TL
5000 W 675 500
Sun Earth
polikristályos
285 Wp
16 179 550 5059,41 3 952 300
5. táblázat Onga napelemes rendszerek árai (szerző saját szerkesztése)
Olyan invertert kell választanunk minden esetben, hogy a maximális terhelést elbírja. Tehát hiába
van nekünk pl. 1700 Wp beépített teljesítményünk, amihez elegendő lenne egy 1700 W -os
inverter, mikor ezek az adott hely körülményeihez viszonyítva kb. 1886,18 W energiát állítanak
elő, így szükségünk van egy nagyobb teljesítményű inverterre, ebben az esetben 2000 W -ra.
Napelemek telepítése Sályon
Az éves áramfogyasztás 10000 kWh. A vizsgált kiváltani kívánt mennyiségek a következőek:5000
kWh, 7500 kWh, 9000 kWh, 10000 kWh valamint a plusztermelésnél 11000 kWh. A település
adottsága az elmúlt 6 év alapján számolt sugárzási intenzitása 1221 kW/m2. Ez azt jelenti, hogy egy
1 kW-os rendszerből körülbelül 1221 kW energiát tudunk előállítani évente, azonban a
rendszereknek van veszteségük. A területen ezekkel az értékekkel számolva 1kW beépített
rendszerből 1123,32 kW energiát tud a napelem előállítani évente. A 6. táblázatban találhatóak,
hogy a rendszerek miből állnak össze és mekkora tényleges teljesítményt várhatunk tőlük.
Kiváltani
kívánt
mennyiség
(%)
Ténylegesen
beépítendő
teljesítmény
napelem
modulokban
(kWh)
Napelemek
típusa db
Beépített
teljesítmény
Wp
Tényleges
%
Tényleges
teljesítmény
(kWh)
50 4095,00
SE
polikristályos
285 Wp
15 4275 48,02 4802,19
75 6142,51
SE
polikristályos
285 Wp
24 6840 76,84 7683,51
90 7371,01
SE
polikristályos
285 Wp
28 7980 89,64 8964,09
100 8190,01
SE
polikristályos
285 Wp
31 8835 99,25 9924,53
110 9009,01
SE
polikristályos
285 Wp
33 9405 105,65 10564,82
6. táblázat Sály napelemes rendszerek teljesítménye (szerző saját szerkesztése)
A 7. táblázatban található a kiválasztott inverter valamint napelemek és az összköltsége a
rendszernek.
Inverter típusa Inverter
ára (Ft) Napelemek típusa db
Panel ára
(Ft)
Tényleges
teljesítmény
(kWh)
Rendszer
költsége
(Ft)
SMA SB 5000TL
5000 W 675 500
Sun Earth
polikristályos
285 Wp
15 179 550 4802,19 3 758 750
SMA SMC
8000TL 8000 W 780 500
Sun Earth
polikristályos
285 Wp
24 179 550 7683,51 5 605 700
SMA SMC
9000TL 9000 W 857 500
Sun Earth
polikristályos
285 Wp
28 179 550 8964,09 6 456 900
SMA SMC
11000TL
11000 W
969 500
Sun Earth
polikristályos
285 Wp
31 179 550 9924,53 7 149 550
SMA SMC
11000TL
11000 W
969 500
Sun Earth
polikristályos
285 Wp
33 179 550 10564,82 7 536 650
7. táblázat Sály napelemes rendszerek árai (szerző saját szerkesztése)
Napelemek telepítése Móron
Az éves áramfogyasztás 2000 kWh. A vizsgált kiváltani kívánt mennyiségek a következőek:1000
kWh, 1500 kWh, 1800 kWh, 2000 kWh valamint a plusztermelésnél 2500 kWh. A település
adottsága az elmúlt 6 év alapján számolt sugárzási intenzitása 1273 kW/m2. Ez azt jelenti, hogy egy
1 kW-os rendszerből körülbelül 1273 kW energiát tudunk előállítani évente, azonban a
rendszereknek van veszteségük. A területen ezekkel az értékekkel számolva 1kW beépített
rendszerből 1171,16 kW energiát tud a napelem előállítani évente. A 8. táblázatban találhatóak,
hogy a rendszerek miből állnak össze és mekkora tényleges teljesítményt várhatunk tőlük.
Kiváltani
kívánt
mennyiség
(%)
Ténylegesen
beépítendő
teljesítmény
napelem
modulokban
(kWh)
Napelemek
típusa db
Beépített
teljesítmény
Wp
Tényleges
%
Tényleges
teljesítmény
(kWh)
50 785,55
SE
polikristályos
285 Wp
3 855 50,07 1001,34
75 1178,32
SE
monokristályos
250 Wp
5 1250 73,20 1463,95
90 1413,98
SE
monokristályos
250 Wp
6 1500 87,84 1756,74
100 1571,09
SE
polikristályos
285 Wp
6 1710 100,13 2002,68
125 1963,86
SE
polikristályos
235 Wp
9 2115 123,85 2477,00
8. táblázat Mór napelemes rendszerek teljesítménye (szerző saját szerkesztése)
A 9. táblázatban található a kiválasztott inverter valamint napelemek és az összköltsége a
rendszernek.
Inverter típusa Inverter
ára (Ft) Napelemek típusa db
Panel ára
(Ft)
Tényleges
teljesítmény
(kWh)
Rendszer
költsége
(Ft)
SMA SB 1200
1200 W 280 000
Sun Earth
polikristályos 285
Wp
3 179 550 1001,34 1 040 650
SMA SB 1700
1700 W 329 000
Sun Earth
monokristályos
250 Wp
5 157 500 1463,95 1 366 500
SMA SB 2000HF
2000W 437 500
Sun Earth
monokristályos
250 Wp
6 157 500 1756,74 1 646 500
SMA SB 2100 TL
2100W 388 500
Sun Earth
polikristályos 285
Wp
6 179 550 2002,68 1 729 800
SMA SB 2500HF
2500W 465 500
Sun Earth
polikristályos 235
Wp
9 148 050 2477,00 2 103 950
9. táblázat Mór napelemes rendszerek árai (szerző saját szerkesztése)
4. Vizsgált szélgenerátorok lakásonként
Három különböző teljesítményű szélgenerátort vizsgáltam meg a településeken. A típusok a
Zenwind 600, ami 600 Wattos, Zenwind 1000, ami 1000 Wattos és a Zenwind 2000, 2000 Watt
névleges teljesítményű. A vízszintes szélgenerátorok általában 2-2,2 m/s sebességnél kezdenek el
termelni áramot. Általában a névleges teljesítményüket 9 m/s sebességnél érik el. Ilyen mértékű
szélsebesség hazánkban 10 méteren nem található, de még 25 méter magasságban sem. Ennek
ellenére tudunk kinyerni nagyobb mennyiségű elektromos energiát. Az éves termelésnél
figyelembe kell venni az inverter és a kábel veszteségeket. Ezt a kettőt összesen 8 %-nak vettem.
Egynél több szélgenerátor felállítása szerintem családi házaknál felesleges és túl sok területet is
foglalna le a feszítő kábelezés miatt, valamint az áruk sem alacsony a generátoroknak, ill. a tartó
oszlopoknak. Komplett szélgenerátor rendszereket alkalmaztam a számításokhoz. Az Abwind nevű
cég csomagjait vizsgáltam meg.(www.abwind.hu)
A csomagok tartalmazzák:
- szélgenerátor,
- hálózatra tápláló inverter,
- 15 méter magas feszített dönthető tartóoszlop,
- 40 méter kábel a bekötéshez,
- villanyszerelési anyagok,
- kapcsolótábla-biztonságtechnikai kiegészítők
További plusz költségek: (kb.: 150.000 Ft)
- munkadíj,
- szállítási költségeket
- betonozás, daruzás, költségei
A rendszerek árai:
- Zenwind 600 1.307.500 Ft
- Zenwind 1000 1.640.000 Ft
- Zenwind 2000 2.200.410 Ft
A szélgenerátorok élettartalma kb. 10 év. A kinyert energiáknál figyelembe vettem évi 1,1 %-os
hatásfok csökkenést a szélgenerátoroknál is.
A csomag 15 méteres oszlopot tartalmaz és a térképek pedig 10, 25 illetve 75 méteres magasságban
adják meg a szélsebességeket, így át kell számolnunk az átlagsebességeket 15 méter magasságra.
ahol: h magasság (m); hg határmagasság (m); v h magasságban mérhető sebesség (m/s); vg gradiens
szél sebessége a határmagasságban (m/s); α a terep egyenetlenségétől, a szélsebességtől függő
tényező.
A terep egyenetlenségét meghatározza a beépítés sűrűsége, meglévő építmények magassága és a
fák és bokrok mennyisége. Az egyenetlenség az összes akadály összegződött hatásából származik.
Davenport vizsgálta ezt. Szerinte ez az érték a következőképpen alakul:
- sík mező: 0,12
- nyílt terep: 0,16
- erdős síkság: 0,28
- város alacsony épületekkel: 0,35
- város magas házakkal: 0,5
Mivel a szélgenerátorok a településeken helyezném el, így a 0,35-ös értékkel számoltam.
Szélgenerátorok telepítése Ongán
10 méteres magasságban a településen nem mondható magasnak az átlagos szélsebesség. Értéke
kb. 2,5-3 m/s között található. 25 méter magasságban Ongán az átlagos szélsebesség 3-3,5 m/s.
Mivel nagyobb a szélsebességünk így nagyobb energiát tudunk kinyerni. Ezek alapján 15 méteres
magasságban az átlagsebesség a képlet alapján kb. 3 m/s ezzel az értékkel számoltam. A Zenwind
600 ilyen szélsebességnél 72 Watt energiát állít elő. Az egyel nagyobb teljesítményű Zenwind 1000
142 Wattot. A legnagyobb Zenwind 2000-es 175,65 Wattot. Az éves termelésük a veszteségekkel
együtt: 580,25 kWh, 1144,4 kWh és 1415,6 kWh. Összefoglalva ezeket az adatokat a 10.
táblázatban találjuk.
Szélgenerátor típusa Éves termelt áram (kWh)
Helyszín Magasság
(m)
Átlagos
szélsebesség (m/s)
zw
600
zw
1000 zw 2000 zw 600 zw 1000 zw 2000
Onga 15 3 72 142 175,65 580,26 1144,41 1415,60
10. táblázat Onga szélgenerátorok várható termelése (szerző saját szerkesztése)
Szélgenerátorok telepítése Sályon
10 méteres magasságban a településen nagyon alacsony az átlagos szélsebesség. Értéke kb. 1,5-2
m/s között található.25 méter magasságban Sályon az átlagos szélsebesség 3,5-4 m/s. Ezek alapján
15 méteres magasságban a két magasság által számolt érték kb. 2,5 m/s. Ilyen alacsony sebességnél
a Zenwind 600 kb. 48,5 Watt, Zenwind 1000 108 Watt. A Zenwind 2000 bekapcsolási sebessége 3
m/s, ezért itt nem alkalmaztam ezt a típust. Így alakuló termelések évente a veszteségekkel együtt:
390,87 kWh, 870,39 kWh. Összefoglalva ezeket az adatokat a 11. táblázatban találjuk.
Szélgenerátor típusa Éves termelt áram (kWh)
Helyszín Magasság
(m)
Átlagos
szélsebesség (m/s)
zw
600
zw
1000 zw 2000 zw 600 zw 1000 zw 2000
Sály 15 2,5 48,5 108 0 390,87 870,39 0
11. táblázat Sály szélgenerátorok várható termelése (szerző saját szerkesztése)
Szélgenerátorok telepítése Móron
Mór az előző két településhez képest jóval szelesebbnek mondható. 10 méteres magasságban már
3,5-4 m/s átlagos szélsebességet találunk. 25 méteres magasságban még nagyobb szélsebességek
vannak: 4,5-5,5 m/s az átlagos szélsebesség. A 15 méterre számolt átlagos szélsebesség kb. 4 m/s.
Ilyen sebességnél a Zenwind 600 100 Wattot, Zenwind 1000 223 Wattot és a Zenwind 2000 350
Wattot termel. Az évenkénti termelések veszteségekkel együtt: 805,92 kWh, 1797,2 kWh és
2820,72 kWh. Összefoglalva ezeket az adatokat a 12. táblázatban találjuk.
Szélgenerátor típusa Éves termelt áram (kWh)
Helyszín Magasság
(m)
Átlagos
szélsebesség (m/s)
zw
600
zw
1000 zw 2000 zw 600 zw 1000 zw 2000
Mór 15 4 100 223 350 805,92 1797,2 2820,72
12. táblázat Mór szélgenerátorok várható energiatermelése (szerző saját szerkesztése)
5. Geotermális energia hasznosításának vizsgálata
A geotermális energia hasznosítását víz-víz hőszivattyúval valósítják meg a beruházás során. A
szélesebb körű használat miatt nem csak fűtésre használható rendszert választottam, hanem olyat,
ami képes használati meleg vizet is előállítani. A teljes rendszer mindegyik esetben 1,5 MFt-ba
kerül. Azért lehet egy rendszert alkalmazni, mert a lakások között nincs nagy különbség
alapterületben. Az épületeknél fatüzeléssel is történik fűtés. A fa mázsánkénti ára jelenleg kb. 2300
Ft. A fa árának évenkénti növekedését 8%-nak vettem. A fűtési időszak 6 hónap, ez idő alatt a
lakásokban 10 órát működik a hőszivattyú. A meleg víz az ongai példa alapján fél év alatt 513 órát
működik. A főzéshez gázt használnak az épületekben a havi átlag kb. 8 m3 egységesen a
háztartásoknál.
A használt víz-víz hőszivattyú GHP10-3F-HMV, amely 10 °C -ról 35 °C -ra történő melegítésnél
2,39 kW energiát fogyaszt. A hőszivattyút a Permanent kft. honlapjáról választottam
(www.permanent.hu). A teljes rendszer költsége a telepítésekkel együtt 1,5 MFt. Az éves
energiafogyasztása a gépnek 5528,07 kWh. Az ország több áramszolgáltatója is támogatja a
geotermikus energiát. A GEO egytarifás, különmért, vezérelt tarifa jelenleg ára 31,56 Ft/kWh. Ez
kicsivel magasabb, mint a B vezérelt típus. Mivel a geo tarifa újnak mondható Magyarországon
nincs visszamenőleg adat az árának alakulásáról. Évenkénti 8 %-os emelkedést valószínűsítettem a
számításaimban. A gáz árának változásához a Magyar Energia Hivatal adatai alapján számoltam ki
a várható árnövekedést.
13. táblázat Gázár változása Ft/GJ (szerző saját szerkesztése)
Hőszivattyú hasznosításának vizsgálata Ongán
y = 78,607x + 2092,5
0
500
1000
1500
2000
2500
3000
3500
4000
4500
20
05
I.
20
0…
20
0…
20
0…
20
06
I.
20
0…
20
0…
20
0…
20
07
I.
20
0…
20
0…
20
0…
20
08
I.
20
0…
20
0…
20
0…
20
09
I.
20
0…
20
0…
20
0…
20
10
I.
20
1…
20
1…
20
1…
Gázár Ft/GJ
Gázár Ft/GJ
Lineáris (Gázár
Ft/GJ)
A meleg víz használatához évente 2052 kWh energiát használ el az elektromos bojler. A bojlerben
lévő 2 kW teljesítményű fűtőszál évente 1026 órát működik. A fűtés gázzal történik. Az éves
gázfogyasztásból ezt az értéket kivonva 1504 m3 fogy el fűtésre. Ezen energiaforrásokon kívül a
tűzifát használták. Elégetett mennyisége nem jelentős kb. 10 mázsa volt.
Hőszivattyú hasznosításának vizsgálata Sályon
Meleg víz előállításához itt villanybojlert használnak. Külön mérőórára nincs kötve a bojler. Az
elfogyasztott meleg víz éves energiaszükséglete kb. 2500 kWh. A fűtéshez fát használnak az éves
elfogyasztott mennyiség 60 mázsa volt.
Hőszivattyú hasznosításának vizsgálata Móron
A fűtés és a meleg víz előállítás is gázzal történik itt. Az évente elfogyasztott gáz mennyisége 1904
m3. Az eltüzelt fa mennyisége itt kb. 20 mázsa.
III. Megtérülés elemzése
Minden esetben, ha van pénzünk többféle lehetőség áll előttünk. Berakhatjuk például banki
betétekbe vagy be is fektethetünk. Meg kell vizsgálnunk melyik éri meg jobban nekünk az adott
piaci helyzetben. A befektetések vizsgálatát maximum 20 évig vizsgáltam. A hitelt azonban
minimum 4 maximum 20 évre vehetjük igénybe. Megvizsgáltam tehát a 4,10 és 20 éves
futamidőket. A kedvezményes hitel százaléka nem fix. Az összetevői 12 havi EURIBOR+
legfeljebb 3,5 %/év. Három összesített hitel százalékkal számoltam: 5, 7.5 illetve 10. A másik
oldal, hogy a bankba tesszük pénzünket. Itt is több lehetőséget néztem meg. A három lehetőség az
évi 4,6 valamint 8 százalékos kamatok.
Az első táblázatban a rendszerekre 30 %-os támogatást kapott adatok láthatóak. A második
táblázatban azt vettem figyelembe, ha az épületek a KlímaBónusz elérésével további támogatást
kaphatnak, ha a kb. 100 illetve a 125 százalékos rendszert vásárolják meg (Sály esetén 110
százalék). A támogatás mértékét 400.000 Ft-nak vettem.
Onga napelemes vizsgálatainak eredménye
A megtérülési idő a 30% állami támogatással a következőképpen alakul. Láthatjuk, hogy az elvárt
teljesítmény 50-től a 125-ig elég sok esetben meghaladja a 20 év megtérülési időt. Kivételt
jelentenek a legkedvezőbb 20 éves, 5 százalékos hitel. Azonban itt sem kedvezőek a megtérülési
évek. Legkedvezőbb esetben is 13 évet kell várnunk, hogy jobban álljunk, mint a számolt banki
kamatokkal. Érdekes egyébként, hogy a rendszerektől elvárt teljesítmények között nincs nagy
eltérés a megtérülési éveket figyelve. A 14. táblázatban láthatjuk a három számolt hitel időtartamot,
alatta a felvett hitel százalékát. A következő sorban a banki kamatok nagysága. Bal szélen
találhatóak az összeállított rendszerek százalékos fajtái.
Hitel időtartama
4 év 10 év 20 év
Hitel %
5 7,5 10 5 7,5 10 5 7,5 10
Telj.
%
Banki kamat %
4 6 8 4 6 8 4 6 8 4 6 8 4 6 8 4 6 8 4 6 8 4 6 8 4 6 8
50
20+ 20+ 20+
20
+
20+ 20+ 20+
16 17 18 20
+
20
+
20
+
20+
75 20 13 14 15 18 19 20
90 20 13 14 14 17 18 20
100 20 13 14 15 18 19 20
125 19 13 13 14 17 18 19
14. táblázat Onga napelemek megtérülése (szerző saját szerkesztése)
A megnövelt támogatással, sokkal több esetben csökken 20 év alá a megtérülési idő. A
legkedvezőbb esetben akár 11 év alatt is megtérülhet a rendszer. Ehhez az értékhez 20 éves
futamidő szükséges 5 százalékos hitel kamattal. A két nagy rendszer között nincs nagy eltérés, de
inkább a 100 %-os választanám. A 15. táblázatban a megnövelt állami támogatással számolt
megtérülési időket láthatjuk. A teljesítmény százalékoknál az egyes esetben a 100 %-os, kettes
esetben a 125 %-os rendszert jelöli.
Hitel időtartama
4 év 10 év 20 év
Hitel %
5 7,5 10 5 7,5 10 5 7,5 10
Tel
j. %
Banki kamat %
4 6 8 4 6 8 4 6 8 4 6 8 4 6 8 4 6 8 4 6 8 4 6 8 4 6 8
1 19 20+
20
20+ 17
17 19
18 20 20
+
20
20+ 11 12 13
14 15 17 18
20
2 20
+ 18 19
20
+ 14 18 19
15. táblázat Onga kiegészítő támogatással napelemek megtérülése (szerző saját szerkesztése)
Sály napelemes vizsgálatainak eredménye
A rendszerekre 30% állami támogatás, de maximum 1,47 MFt a kedvezmény. Mivel Sályon a
nagyobb fogyasztás miatt a rendszerek árai is nagyobbra tehetőek a 30 %-os támogatással nem
tudunk számolni, csak az 1,47 MFt kedvezménnyel. Láthatjuk, hogy az elvárt teljesítmény 50-től a
110-ig a megtérülési idő csak 20 éves hitel valamint 5%-os hitellel csökken 20 év alá. A
legkedvezőbb esetben is nagyon magas 17 év a rendszer megtérülése. A 16. táblázatban láthatjuk a
három számolt hitel időtartamot, alatta a felvett hitel százalékát. A következő sorban a banki
kamatok nagysága. Bal szélen találhatóak az összeállított rendszerek százalékos fajtái.
Hitel időtartama
4 év 10 év 20 év
Hitel %
5 7,5 10 5 7,5 10 5 7,5 10
Telj.
%
Banki kamat %
4 6 8 4 6 8 4 6 8 4 6 8 4 6 8 4 6 8 4 6 8 4 6 8 4 6 8
50
20+ 20+ 20+ 20+ 20+ 20+
18 19 20
20+ 20+
75 17 18 19
90 17 18 20
100 19 20 20
+ 110 19 20
16. táblázat Sály napelemek megtérülése (szerző saját szerkesztése)
A plusz 400.000 Ft támogatással a helyzet Sályon nem változott sokat. A rendszer árak nagyon
magasak, így nem térül meg a napelemes befektetés. Így is csak 17 év a legalacsonyabb
megtérülési idő. A 17. táblázatban a megnövelt állami támogatással számolt megtérülési időket
láthatjuk. A teljesítmény százalékoknál az egyes esetben a 100 %-os, kettes esetben a 110 %-os
rendszert jelöli.
Hitel időtartama
4 év 10 év 20 év
Hitel %
5 7,5 10 5 7,5 10 5 7,5 10
Tel
j. %
Banki kamat %
4 6 8 4 6 8 4 6 8 4 6 8 4 6 8 4 6 8 4 6 8 4 6 8 4 6 8
1 20+ 20+ 17 18 19 20+ 20+
2
17. táblázat Sály kiegészítő támogatással napelemek megtérülése (szerző saját szerkesztése)
Mór napelemes vizsgálatainak eredménye
A megtérülési idő a 30 % állami támogatással a következőképpen alakul. Láthatjuk, hogy az elvárt
teljesítmény 50-től a 125-ig a legtöbb esetben 20 év felett van a megtérülési idő. Kivételt jelent itt
is a legkedvezőbb 20 éves, 5 százalékos hitel jelenti. Ezen konstrukción belül 13 év lehet a
megtérülés a két legnagyobb rendszer megvásárlásakor. A 18. táblázatban láthatjuk a három
számolt hitel időtartamot, alatta a felvett hitel százalékát. A következő sorban a banki kamatok
nagysága. Bal szélen találhatóak az összeállított rendszerek százalékos fajtái.
Hitel időtartama
4 év 10 év 20 év
Hitel %
5 7,5 10 5 7,5 10 5 7,5 10
Telj.
%
Banki kamat %
4 6 8 4 6 8 4 6 8 4 6 8 4 6 8 4 6 8 4 6 8 4 6 8 4 6 8
50
20+ 20+ 20+
20
+
20+ 20+ 20+
18 19 20 20
+
20+
20+
75 15 16
16 20
90 17
100 19 13 14 17
18 19
125 20 19 20
18. táblázat Mór napelemek megtérülése (szerző saját szerkesztése)
A plusz támogatás hatására itt is sokat változott a helyzet. A rendszerek árai eddig is alacsonyak
voltak, azonban a további 400.000 Ft-os támogatás miatt akár 4 évvel korábban térülhet meg a
rendszer. A legrövidebb megtérülés itt is 20 év, 5 %-os hitel mellett találhatóak. A 100%-os
rendszernél már tíz év alá került a megtérülés. A 19. táblázatban a megnövelt állami támogatással
számolt megtérülési időket láthatjuk. A teljesítmény százalékoknál az egyes esetben a 100 %-os,
kettes esetben a 125 %-os rendszert jelöli.
Hitel időtartama
4 év 10 év 20 év
Hitel %
5 7,5 10 5 7,5 10 5 7,5 10
Tel
j. %
Banki kamat %
4 6 8 4 6 8 4 6 8 4 6 8 4 6 8 4 6 8 4 6 8 4 6 8 4 6 8
1 16 17 19 17 18
20
17 19 20
+
13 14 15 16 17 18 9 10 11 13 14
2 17 19 20 18 20 19 20 15 15 16 17 18 19 20
+ 10 11 12 13 14 15 16
19. táblázat Mór kiegészítő támogatással napelemek megtérülése (szerző saját szerkesztése)
Szélgenerátorok vizsgálata
A szélgenerátorokra is természetesen jár a 30 %-os állami támogatás. Ezeknek a rendszereknek az
ára nem túl magas, így nincs meg a napelemeknél számított 1,47 MFt -os támogatási maximum. A
legnagyobb probléma ezeknél a rendszereknél, hogy maga a generátor élettartama 10 év. A
napelemes rendszerek várhatóan több mint 20 évig tudnak üzemelni, így a szélgenerátorok nagy
hátrányban vannak ezzel szemben. Tíz év az az időtartam, ami alatt meg kell termelnie az árát.
Magyarországon 15 méteres magasságban nincs elég magas átlagszélsebesség, így a generátorok
nem tudják megtermelni a névleges szélsebességüket. Sokszor az indulási sebességhez sem
elegendő a szélsebesség. A vizsgált területek közül Sály van a legrosszabb helyzetben, míg Mór a
legjobban. Móron a 15 méterre számolt átlagos szélsebesség 4 m/s. Ezzel a sebességgel ugyan több
energiát tudunk előállítani a háztartásban elfogyasztottól, de még itt sem térül meg a rendszer ára.
Hőszivattyúk vizsgálata
Ugyanazon hőszivattyút választottam mindegyik háztartáshoz. A teljes rendszer ára 1,5 MFt. Az
állami támogatással csökkentett ára 1,05 MFt. A hitel 4,10 és 20 évre történő felvételre, valamint 5
%, 7,5 % és 10 %-os kamatokra vizsgáltam meg. A banki kamatok 4 %, 6 % és 8 %-nál. A
hőszivattyús rendszerekkel ugyan meg lehet takarítani évente több tízezer forintot is, ám a
megtérülésük mindhárom vizsgált esetben több mint 20 év! Hiába választanánk a hosszú távú és a
legkedvezőbb hitelkonstrukciót, akkor is 20 év felett lenne a megtérülés ideje.
Irodalom
Az Európai Unió és a megújuló energia
(http://energiaklub.hu/sites/default/files/ek_sajto_hatter__megujulok_eu.pdf)
Környezetvédelem (http://www.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/emk/kornyezettudomany/01.doc)
MAGYARORSZÁG MEGÚJULÓ ENERGIA HASZNOSÍTÁSI CSELEKVÉSI TERVE
(http://www.ebb-
eu.org/legis/ActionPlanDirective2009_28/national_renewable_energy_action_plan_hungary_hu.pdf)
Horánszky Beáta: Az Európai Unió és Magyarország energiapolitikája –Különös tekintettel a
megújuló energiaforrásokra) (http://www.gas.unimiskolc.hu/publics/Workshop_jelentes_2004_HB.pdf)
Armin Themeßl-Werner Weiß: Napkollektoros berendezések (Cser Kiadó,2005)
Láng István: Környezetvédelmi Lexikon I-II. (1993, Akadémiai Kiadó)
Kovács Csongor: Elektronikus áramkörök (General Press Kiadó)
Dr. Mizsei János: Napelemek
(ftp://jegyzet.sth.sze.hu/!Tais_cuccok/BSc/Szakiranyos/Automatizalasi/NGB_AU022_1_Rendszerek_energiaellata
sa/NAPELEM.doc)
Meteorológiai elemek: hőmérséklet, légnyomás, szél, felhőzet, csapadék
(http://www.met.hu/omsz.php?almenu_id=misc&pid=metsuli&mpx=1&pri=1&sm0=&dti=3&tfi=0)
Napsugárzás, napfénytartam és felhőzet Magyarországon
(http://www.met.hu/eghajlat/Magyarorszag/altalanos_jellemzes/sugarzas/)
Az elmúlt évszakok időjárása (http://www.met.hu/eghajlat/visszatekinto/elmult_evszakok/)
Dobosi Zoltán - Felméry László: Klimatológia. (Egyetemi jegyzet. Tankönyvkiadó,
Budapest,1971)
Miskolc megyei jogú város és kistérsége energetikai tanulmány (http://www.miskolc.hu/files/1675995-
4599-Miskolc%20Megyei%20Jogú%20Város%20és%20Kistérsége%20Energetikai%20Tanulmány.pdf)
Áramtermelés szélenergiával épület léptékben
(http://fenntarthato.hu/epites/Members/mitty98/aramtermeles-szelenergiaval-epulet-leptekben)
Hőszivattyúk (http://www.permanent.hu/katalog/hoszivattyu/HPsys.php)
Stratégia a magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére
2008-2020 (http://www.energiakozpont.hu/download.php?path=files/strategiai/megujulo_strategia_2008-
2020.pdf)
Wind in power 2010 European statistic
(http://www.ewea.org/fileadmin/ewea_documents/documents/statistics/EWEA_Annual_Statistics_2010.pdf)
Magyarország földrajza (http://elib.kkf.hu/hungary/magyar/geography/HUN.htm)
Klímabarát Otthon 2 pályázati kiírás (http://www.teglacentrum.hu/pályázat/pályázat.html)
Euribor (http://www.lizingpercek.hu/euribor)