Tartalomjegyzék

I. A BKV Rt. Tűzvédelmi szervezete, feladatai, felépítése, működési és irányítási rendje és finanszírozása

2

II. A szakigazgatóságok, illetve a gazdálkodási egységek vezetőinek tűzvédelmi feladatai

10

III. A létesítmények tervezésének általános tűzvédelmi szabályai 12

IV. A létesítmények, berendezések használatának szabályai 13

V. Tűzvédelmi felszerelések, tűzoltó készülék elhelyezése, karbantartása, ellenőrzése, selejtezése és pótlása

26

VI. Tűzriadó terv /tűzvédelmi terv/ 32

VII. Gépjárművek tárolása 33

VIII. A szakigazgatóságok és gazdálkodási egységek, létesítmények Tűzvédelmi Szabályzat függelékeinek elkészítése

35

IX. Rendelkező rész 36

Mellékletek:

1. Megbízás tűzvédelmi előadói feladatok ellátására 37

2. Tűzcsapok vízhozamának mérése 38

3. Tetőlétrák felülvizsgálata /Jegyzőkönyv/ 40

4. Tűzeset jelentés 41

5. Tűzeset kárjelentés 42

6. A létesítményekben gyűjtendő okmányok listája 43

7. A létesítményi egységparancsnok gyűjtendő okmányai 44

8. A tűzvédelmi szakvizsgához kötött foglalkozási ágak 45

9. Tűzvédelemmel összefüggő fontosabb jogszabályok 47

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 19. §., a 30/1996. (XII.6.) BM rendelet, az OTSZ alapján Budapesti Közlekedési Részvénytársaság létesítményeire az alábbi tűzvédelmi keretszabályzatot adom ki.

I.

A BKV Rt. tűzvédelmi szervezete, feladatai, felépítése, működési és irányítási rendje és finanszírozása

A tűzvédelmi feladatok, a tűzvédelmi szervezet, valamint a létesítményi (társasági) tűzoltóság szakmai, elvi irányítását megbízás alapján a Közlekedési vezérigazgató-helyettes látja el. Az üzemigazgatóságok és a funkcionális igazgatóságok (a továbbiakban: szakigazgatóságok) hatáskörébe utalom a saját területükön a tűzvédelmi teendők ellátását.

A BKV Rt. tűzvédelmi szervezete

A BKV Rt. tűzvédelmi szervezete a következőképpen tagozódik:

Önálló munkakörű társasági tűzvédelmi vezető és főelőadó a Közlekedési Igazgatóság, szervezetében működő tűzvédelmi csoport

Szakigazgatósági főmunkakörű tűzvédelmi előadók

Részmunkakörű tűzvédelmi előadók

Tűzvédelmi bizottságok

Tűzvédelmi megbízottak

Létesítményi /társasági/ tűzoltóság

1. Önálló munkakörű társasági tűzvédelmi vezető és főelőadó a Közlekedési Igazgatóság szervezetében

1.1. Önálló munkakörű társasági tűzvédelmi vezetővé (továbbiakban: társasági tűzvédelmi vezető), valamint főelőadóvá csak szakirányú képesítéssel és legalább 10 éves – a BKV Rt-nél eltöltött - szakmai gyakorlattal rendelkező személyt lehet megbízni.

2

1.2. A társasági tűzvédelmi vezető feladatai:

- a tűz- és katasztrófavédelemmel kapcsolatos társasági színtű szabályozások, vezérigazgatói, Közlekedési vezérigazgató-helyettesi utasítások készítése, ezek végrehajtásának szúrópróbaszerű ellenőrzése,

- a munkáltatói jogkört gyakorló vezetők tűzvédelmi oktatása és a tűzvédelmi szakvizsgáztatásának megszervezése,

- a jogszabályban tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett munkavállalók tűzvédelmi szakvizsgáztatásához, lebonyolításához szükség esetén szakmai segítséget nyújt,

- a tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személyekről készített nyilvántartás ellenőrzése,

- a tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személyek továbbképzése,

- a tűzvédelmi hatóságokkal való kapcsolattartás, továbbá a társasági színtű adatszolgáltatások biztosítása,

- a létesítményi /társasági/ tűzoltóság szervezése, a parancsnoki teendők (hatásköre kiterjed a társaság egész területére) ellátása,

- a létesítményi /társasági/ tűzoltóság éves tűzoltóversenyének megszervezése,

- a társaság tűzvédelmi szervezetének szakmai irányítása, esetenkénti ellenőrzése, a tűzvédelmi előadók tevékenységének időszakos értékeléshez szakmai vélemény, ajánlás,

- A tűzvédelmi szakvizsgáztatás koordinálása, ütemezett végrehajtása érdekében együttműködik a Személyügyi osztály személyzetfejlesztési feladatokat ellátó munkatársaival.

1.3. A főelőadó feladatai:

- a társasági tűzvédelmi vezető irányításával elősegíti a társaság területén a tűzvédelmi jogszabályok, rendeletek, előírások, betartását, végrehajtását, szükség esetén helyettesíti a társasági tűzvédelmi vezetőt,

- a létesítményi /társasági/tűzoltóság parancsnok helyettese,

- közreműködik a társaságra vonatkozó tűzvédelmi szabályzatok és egyéb szabályozások összeállításában,

- közreműködik a létesítményi /társasági/ tűzoltóság szervezésében, ellenőrzi a működés feltételeinek biztosítását,

- szervezi a munkáltatói jogkört gyakorló vezetők oktatását és szakvizsgáztatását,

- szúrópróbaszerű ellenőrzést tart a szakigazgatóságok területén a Tűzvédelmi Szabályzat végrehajtására vonatkozóan,

- a tűzvédelmi jogszabályok változásairól tájékoztatja a szakigazgatóságok főmunkakörű tűzvédelmi előadóit,

3

- a szakigazgatóságoktól kapott jelentéseket, információkat összesíti, értékeli, ennek alapján javaslatokat tesz, intézkedéseket kezdeményez.

2. A szakigazgatóság, gazdálkodási egység tűzvédelmi előadók (fő- és részmunkakörben)

2.1. A szakigazgatóságoknál tűzvédelmi előadókat kell megbízni fő-, vagy részmunkakörben (létszámtól, és az adott terület nagyságától, tűzveszélyességtől függően).

2.2. A szakigazgatóságok területén minden olyan létesítményben, vagy szakszolgálatnál, amelyben az ott dolgozók létszáma az 50 főt eléri, vagy meghaladja, részmunkakörű tűzvédelmi előadót kell megbízni.

- létesítmény: egy építési telken álló építmények és szabadterek összessége.

- létesítmény vezető: a gazdálkodási egység, szakszolgálat, – tűzvédelmi szempontból – megbízott felelős vezetője.

2.3. A szakigazgatóságoknál, gazdálkodási egységeknél főmunkakörben tűzvédelmi előadót csak a „legalább középfokú tűzvédelmi” képesítés megszerzése után lehet megbízni. A megbízást főmunkakörű tűzvédelmi előadó esetében az illetékes szakigazgató adja ki a társasági tűzvédelmi vezető ellenjegyzésével. Részmunkakörű tűzvédelmi előadó esetében a kinevezést a gazdálkodási egység vezetője adja ki, a főmunkakörű előadó ellenjegyzésével. Erről a társasági tűzvédelmi vezetőt tájékoztatni kell. A főmunkakörű előadó a szakigazgató, gazdálkodási egységvezető, illetve felelős vezető irányításával látja el a feladatát.

2.4. A szakigazgatósági főmunkakörű tűzvédelmi előadó feladatai:

- irányítja és ellenőrzi a szakigazgatóság tűzvédelmi szervezetét. Gondoskodik a tűzvédelmi szervezetben dolgozók szakmai képzéséről, továbbképzéséről, előkészíti a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezettek szakvizsgáztatását,

- rendszeresen ellenőrzi a tűzvédelemre vonatkozó előírásokban foglaltak végrehajtását. Tapasztalatairól, észrevételeiről, javaslatairól tájékoztatja a vezetőjét,

- szükség esetén felelősségre vonást kezdeményez a szakigazgatóság vezetőjénél,

- részt vesz a tűzesetek kivizsgálásában, a tűzkárok és a keletkezési okok megállapításában, az események függvényében intézkedéseket kezdeményez,

- a tűzesetekről és a tűzkárról telefonon a lehető legrövidebb időn belül, 48 órán belül pedig, írásban is értesíti a társasági tűzvédelmi vezetőt.

4

- a beruházások, új technológiák bevezetése, vagy módosítása esetén tűzvédelmi szempontból az érvényes jogszabályok, 2/2002. (I.23.) BM rendelet 5. sz. melléklet I, I/2., I/3. előírásai alapján véleményt ad a szakigazgatóság vezetőjének.

- előkészíti a részmunkakörű tűzvédelmi előadók megbízását, személyi változás esetén annak visszavonását, amelyről a társasági tűzvédelmi vezetőt írásban tájékoztatja,

- javaslatot tesz a tűzvédelmi felszerelések pótlására, a tömegközlekedési járműveken, a különböző munkaterületeken, valamint az épületek és szabad terek esetében egyaránt,

- új típusú tűzvédelmi felszerelés beszerzése előtt egyeztet a társasági tűzvédelmi vezetővel,

- javaslatot tesz a tűzvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, információhordozók beszerzésére, szétosztására,

- félévente tájékoztató jelentést készít a szakigazgatóság tűzvédelmi helyzetéről, és jelentés egy példányát megküldi a Közlekedési vezérigazgató – helyettesnek a tárgyfélévet követő hónap 15-ig,

- részt vesz a területileg illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóság által a szakigazgatóság területén tartandó ellenőrzéseken,

- ellenőrzi a létesítményi /társasági/ tűzoltóság szakigazgatósági egységeinél az egyenruházat és rangjelzések pótlását, kezdeményezi a soros és rendkívüli előléptetéseket.

3. Részmunkakörű tűzvédelmi előadók

3.1. Részmunkakörű tűzvédelmi előadót kell megbízni a szakigazgatóságokon belül azoknál az egységeknél, ahol azt a tűzvédelmi megelőző munka színvonalának emelése érdekében az illetékes szakigazgató, vagy gazdálkodási egység vezető elrendeli.

3.2. Részmunkakörű tűzvédelmi előadóvá csak tűzvédelmi képesítéssel rendelkező személyt lehet megbízni. A megbízást, vagy annak visszavonását az illetékes szakigazgató, vagy a gazdálkodási egység vezetője írja alá, a főmunkakörű tűzvédelmi előadó ellenjegyzésével.

3.3. Részmunkakörű tűzvédelmi előadók számára a tűzvédelmi feladatokra fordítandó irányadó időkeretet a szakigazgató határozza meg, az adott terület nagyságától és tűzveszélyességétől függően, minimum napi két óra.

3.4. A részmunkakörű tűzvédelmi előadó működési területén a gazdálkodási egység vezetőnek és a szakigazgatósági tűzvédelmi előadónak az irányításával látja el feladatait. Bérezésük megállapítása, amennyiben a társaság Kollektív Szerződése másképpen nem rendelkezik, az adott gazdálkodási egység vezetőjének jogköre.

5

3.5. A részmunkakörű tűzvédelmi előadók feladatai:

- szervezi a munkavállalók tűzvédelmi oktatását, tűzvédelmi szakvizsgára való felkészítését,

- működési területén figyelemmel kíséri a tűzvédelmi szabályok, előírások betartását, betartatását, hiányosság, vagy mulasztás esetén intézkedéseket kezdeményez,

- folyamatosan végzi az új belépők, illetve a területen munkát végzők tűzvédelmi oktatását, gondoskodik az éves ismétlődő oktatások megtartásáról és azok bizonylatolásáról. Előkészíti a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett dolgozók vizsgáztatását, azokról a nyilvántartást napra készen tartja.

- a tűzvédelmi helyzetre kiható változásokról 30 nappal a változás bekövetkezése előtt értesíti a szakigazgatósági tűzvédelmi előadót,

- a napi munka befejezésekor a Tűzvédelmi Szabályzat előírásai alapján, munkahelyén gondoskodik a tűzvédelmi használati szabályok betartásának ellenőrzéséről, az esetleges szabálytalanságok megszüntetéséről,

- véleményezi, vagy véleményezteti a létesítmény területén a tűzveszélyes tevékenység esetenkénti engedélyezését,

- szükség szerint javasolja felügyeleti szolgálat biztosítását,

- a részmunkakörű tűzvédelmi előadó részt vesz a hivatásos önkormányzati tűzoltóság, illetve a szakigazgatósági tűzvédelmi előadó által tartott értekezleteken, továbbképzéseken, és a féléves Tűzvédelmi bizottsági bejárásokon,

- munkájáról és az ellenőrzés során tapasztalt hiányosságokról rendszeresen beszámol a gazdálkodási egység-, illetve a létesítmény vezetőjének. Leváltani, több műszakban foglalkoztatni, illetve áthelyezni az üzem másik telepére csak a szakigazgatósági tűzvédelmi előadó véleményének meghallgatása után lehet,

- szabadsága, illetve hosszantartó betegállomány idején helyetteséről a gazdálkodási egység vezetője köteles gondoskodni, melyről értesíti a szakigazgatósági főmunkakörű tűzvédelmi előadót,

- naprakészen, és hozzáférhető helyen tárolja a tűzvédelemmel kapcsolatos okmányokat, iratokat,

- részt vesz az önkormányzati hivatásos tűzoltóság által a létesítmény területén tartott tűzvédelmi ellenőrzéseken,

- irányítja a gazdálkodási egységben tevékenykedő tűzvédelmi megbízottak munkáját, együttműködik a létesítményi tűzoltósággal,

- folyamatosan gondoskodik a működési területén elhelyezett tűzvédelmi felszerelések és a megelőző tűzvédelemmel kapcsolatos szabványos táblák és felíratok pótlásáról,

- ellenőrzi a tűzoltó készülék ellenőrök munkáját, az ellenőrzések tapasztalatai alapján, a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezi a főmunkakörű tűzvédelmi előadónál.

6

4. Tűzvédelmi bizottságok

4.1. Tűzvédelmi bizottságot azokon a területeken kell szervezni, ahol a létesítmény tűzveszélyessége megkívánja, és ezt az adott szakigazgatóság vezetője szükségesnek tartja.

4.2. A Tűzvédelmi bizottság elnöke csak intézkedésre jogosult vezető lehet.

4.3. A bizottság tagjait, munkarendjét a tűzvédelmi előadó javaslatára a gazdálkodási egység vezetője határozza meg.

4.4. A Tűzvédelmi bizottságok félévente bejárásokat tartanak, amelyen a gazdálkodási egység vezetője, vagy helyettese köteles részt venni.

4.5. A Tűzvédelmi bizottságokkal kapcsolatos feladatokat, beleértve azon területek felsorolását is, ahol ezek működnek, továbbá összetételüket a szakigazgatóságok, a gazdálkodási egység vezetői határozzák meg a VIII. fejezetben előírt BKV Rt. Tűzvédelmi Szabályzat szakigazgatósági függelékében.

5. Tűzvédelmi megbízottak

5.1. Tűzvédelmi megbízottat kell kijelölni a társaság meghatározott területére (üzemrész, műhely, raktár, iroda, stb.), - kivéve a forgalmi területek illetve a Metró Üzemigazgatóság – ha műszakonként 5, vagy ennél több munkavállaló van jelen, és a munkahely jellege ezt megkívánja. Ezt a jelen szabályzat VIII. fejezete alapján kiadott szakigazgatósági függelékben kell megfelelő részletességgel szabályozni.

5.2. Tűzvédelmi megbízott csak megfelelő képesítéssel (tűzvédelmi ea. I.) rendelkező személy lehet.

5.3. Feladatai saját területén megegyeznek a részmunkakörű tűzvédelmi előadó feladataival.

6. Létesítményi /társasági/ tűzoltóság

6.1. A létesítményi (társasági) tűzoltóság egységeit a társasági tűzvédelmi vezető bevonásával az egyes szakigazgatóságok vezetőinek ott kell megszervezniük, ahol azt jogszabály előírja, illetve ahol a létesítmény személy- és vagyonbiztonsága szükségessé teszi. A működési területet és a tevékenységet részletesen a helyi függelékben kell szabályozni.

7

6.2. Az egységek létszámát az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:

A létesítmény tűzveszélyességi

osztálya

A létesítményi tűzoltóság legkisebb készenléti létszáma, /műszakonkénti ott dolgozók/

100-200 fő 201-500 fő 500 fő feletti

„A” 10 12 16

„B” 6 10 12

„C” 4 6 10

„D” - 4 6

„E” - - 4

A tűzoltóság legkisebb szervezeti egysége a raj, amely 4 – 6 fő tűzoltóból áll. Az egység két rajból áll.

6.3. A létesítményi (társasági) tűzoltóság felszereléséről, fenntartásáról, elhelyezéséről a 126/2002. (V.21.) Korm. rendelettel módosított 118/1996. (VII.24.) Kormányrendelet alapján a szakigazgatóságok, gazdálkodási egységek vezetői kötelesek gondoskodni.

6.4. Létesítményi (társasági) tűzoltó az a munkavállaló lehet, aki a Foglalkozás Egészségügyi Szolgálat vizsgálata alapján egészségileg alkalmas a tűzoltói feladatok ellátására, és a beosztásához szükséges tűzoltó szakmai ismeretekkel rendelkezik.

6.5. A létesítményi (társasági) tűzoltóság tagja beosztása szerint lehet: tűzoltóparancsnok, tűzoltóparancsnok-helyettes, egységparancsnok, rajparancsnok, szertáros, gépjárművezető, sugárvezető, beosztott tűzoltó. Az egyes beosztások - tűzoltóparancsnok, tűzoltóparancsnok-helyettes kivételével – összevontan is betölthetők.

6.6. Az egységparancsnokok, illetve rajparancsnokok személyi változások esetén a gazdálkodási egység vezetőjének gondoskodnia kell a tűzvédelmi iratok és feladatok jegyzőkönyvi átadásáról.

6.7. A létesítményi (társasági) tűzoltó egységparancsnok feladatai:

- megszervezi, biztosítja az egység tagjainak riasztását és kivonulását, szükség szerint telefonügyeleti szolgálatot tart,

- közreműködik a tűzoltás előfeltételeinek biztosításában,

- elkészíti a létesítmény tűzoltási tervét, és gyakoroltatja a feladatok végrehajtását,

- gondoskodik a készenléti felszerelések üzemképességéről, közreműködik a létesítmény közvetlen tűzvédelmét szolgáló berendezések, felszerelések, stb. üzemképességének biztosításáról,

8

- a tűzoltás során figyeli a tűz keletkezésére utaló körülményeket, illetve a tűzvizsgálat megtartásáig biztosítja a helyszínt. Szükség esetén közreműködik a tűzvizsgálat lefolytatásában,

- tűzoltáshoz, műszaki mentéshez való kivonulás meggyorsítása érdekében a létesítményben található szállító járművek igénybe vehetők. Az igénybevételt a gazdálkodási egység vezetője, vagy intézkedésre jogosult helyettese köteles előkészíteni,

- elkészíti a létesítmény tűzoltási tervét, és azt egyezteti a működési területe szerinti hivatásos önkormányzati tűzoltósággal,

- figyelemmel kíséri, hogy a létesítményi tűzoltók érvényes orvosi alkalmassági igazolással, illetve megfelelő tűzoltó szakmai ismeretekkel rendelkezzenek.

6.8. A létesítményi /társasági/ tűzoltóság igénybe vehető:

- tűzoltási és egyéb kárelhárításra,

- készenléti és ügyeleti szolgálatra,

- tűzvédelmi ellenőrzésre és eligazításra,

- tűzveszélyes tevékenység felügyeletére,

- szakmai kiképzésre, továbbképzésre, tűzoltó versenyre és gyakorlatra.

Az igénybevételt a területileg illetékes szakigazgató, illetve a gazdálkodási egység vezetője rendelheti el.

A tűzoltási és egyéb kárelhárítási feladatok elhárítására való igénybevétel történhet közvetlenül is a létesítményi tűzoltóság riasztásával.

6.9. A létesítményi /társasági/ tűzoltóság tisztségviselőinek külön díjazása:

- a létesítményi /társasági/ tűzoltó egységparancsnokok díjazása

6 fős tűzoltói létszámig 3 600 Ft/hó

12 fős tűzoltói létszámig 4 000 Ft/hó

18 fős tűzoltói létszámig, illetve

felette

5 000 Ft/hó

- az egységparancsnok-helyettesek és a szertárosok külön díjazása az egységparancsnoki díj 50 %-a,

- a kismotorfecskendő kezelő külön díjazása 1 000 Ft/hó,

- a társaság létesítményi tűzoltóparancsnok külön díjazását a Közlekedési vezérigazgató-helyettes állapítja meg. Ennek maximális mértéke 10 000.- Ft/hónap. Az évenkénti bérfejlesztés átlagos mértékével ezen díjak emelhetők.

9

6.10. A létesítményi /társasági/ tűzoltóság tagjainak külön díjazása:

- a létesítményi /társasági/ tűzoltóság tagjait havonta legalább 6 óra munkaidőn kívüli képzésben, illetve továbbképzésben kell részesíteni,

- tűzoltói igénybevételére a tűzoltóság fenntartója jogosult, és az igénybevétel idejére járó bért is az elrendelő számolja el, saját bérkerete terhére,

- amennyiben egy tűzoltó rajban több szakszolgálat biztosítja a létszámot, úgy a delegáló szakszolgálat fizeti a bért a saját munkavállalói részére.

6.11. Munkaidőn kívüli díjazás:

- Az igénybevétel idejére óránként a munkaviszony alapján folyósított alapbér 125%-a, a munkaszüneti napon és a készenléti szolgálat idején 150 %-a.

Igénybevételi időnek kell tekinteni az ügyeleti szolgálat esetén, a rendezvény időtartamán és a közönség távozásán túl 15 percnyi elvonulási időt, egyéb esetekben, a szolgálatban töltött tényleges időtartamot.

A díjazásnál minden megkezdett órát egész órának kell tekinteni.

II.

A szakigazgatóságok, illetve a gazdálkodási egységek vezetőinek tűzvédelmi feladatai

1. Szakigazgatóságok:

1.1. A szakigazgatók hatáskörébe utalom területükön a tűzvédelmi teendők ellátását.

A feladat kiterjed a területi szabályozások kidolgozására, azok betartásának ellenőrzésére, az események kivizsgálására, a szükséges jelentések, tájékoztatások, statisztikák elkészítésére.

1.2. A vezérigazgatóhoz küldött hatósági (jegyzői, főjegyzői) szignalizációra a választervezetet a felelősség egyidejű megállapításával az illetékes szakigazgató állítja össze, és az adott határidő betartásával megküldi a Közlekedési Igazgatóságnak, további ügyintézésre. A választervezetnek a felelősségre vonás mértékét is tartalmaznia kell. Az egyes szakigazgatóságok tűzvédelmi feladatainak megszervezéséért a szakigazgatók felelősek.

10

1.3. A szakigazgatóságok szervezik a tűzvédelmi oktatást és a tűzvédelmi szakvizsgáztatást, biztosítják a szükséges költségfedezetet. A lebonyolításban, szakmai irányításban segítséget nyújt a Tűzvédelmi Csoport. A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról és munkakörökről a 32/1997. (V.9.) BM rendelete rendelkezik. /Részletezés a 11. sz. mellékletben./

1.4. A szakigazgatóságok tűzvédelmi szervezetének működtetése, tűzvédelmi felszerelések beszerzése, ellenőrzése és javítása a saját költségkeretének terhére történik.

2. Gazdálkodási egységek, létesítmények vezetői:

- Felelősek az irányításuk alá tartozó gazdálkodási egység, létesítmény tűzvédelmi tevékenységének és szervezetének megszervezéséért, a tűzvédelmi helyzetért, a tűzvédelmi jogszabályok, vonatkozó nemzeti szabványok és a társasági utasítások végrehajtásáért, a végrehajtás ellenőrzéséért,

- a napi munkavégzés közben és a napi munkavégzés befejeztével a tűzvédelmi előírások betartásáért a gazdálkodási egység vezetői és munkavállalói egyaránt felelősek,

- rendszeresen beszámoltatják a tűzvédelmi szervezet tagjait a tűzvédelmi helyzetről, esetenként részt vesznek a féléves szemléken,

- gondoskodnak a tűzvédelemmel kapcsolatos szabványos táblák, feliratok, jogszabályok, információhordozók beszerzéséről és szétosztásáról, intézik a létesítményi /társasági/ tűzoltóság egységeinél az egyenruházat és rangjelzések pótlását, kezdeményezik a soros és rendkívüli előléptetéseket. Irányítják és ellenőrzik a területükön működő Tűzvédelmi bizottság tevékenységét,

- biztosítani kötelesek a tűzvédelmi előadó részére a nyilvántartásra kötelezett dokumentumokat,

- részt vesznek a hivatásos önkormányzati tűzoltóság által tartott ellenőrzéseken. Akadályoztatás esetén intézkedésre jogosult helyettessel kötelesek képviseltetni magukat,

- gondoskodnak, hogy minden új felvételes munkavállaló munkába állítása előtt, a régi munkavállalók pedig évente egy alkalommal tűzvédelmi oktatásban részesüljenek. Az oktatási naplót a részmunkakörű tűzvédelmi előadónak naprakészen kell a szolgálati helyén tartani,

- új létesítmény üzembe helyezése előtt 30 nappal a szakigazgatóság tűzvédelmi előadóján keresztül a Tűzvédelmi Csoportot (a társasági tűzvédelmi vezetőt) írásban értesítik. Ugyanígy kell eljárni, ha a

11

- gazdálkodási egység területén tűzvédelmi helyzetre kiható változás történik, vagy történt (pl. új technológia bevezetése, helyiségek funkciójának megváltozása, stb.). Ez utóbbinál az új tűzveszélyességi osztályba sorolást is meg kell küldeni,

- a gazdálkodási egység vezetői, illetve az általuk írásban megbízott személyek kiadják a tűzveszélyes ipari munkák alkalomszerű végzéséhez szükséges írásbeli engedélyeket,

- ha a gazdálkodási egység területén társszakszolgálat, idegen cég, illetve vállalkozó vonul fel tűzveszélyes munkát végezni, akkor az engedély kiadása a társszakszolgálat, az idegen cég vezetőjének, vagy megbízottjának, illetve a vállalkozónak a feladata. Ezt az engedélyt láttamoztatni kell az érintett gazdálkodási egység vezetőjével, vagy megbízottjával is, aki azt szükség esetén – a helyi sajátságoknak megfelelő – tűzvédelmi előírásokkal köteles kiegészíteni és engedélyezni, vagy tiltani a tevékenységet. Az engedélynek tartalmaznia kell a tevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkavégző nevét és – tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakör esetében – a bizonyítvány számát, valamint a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat, előírásokat,

- a tűz keletkezésére és a kár értékére vonatkozóan csak a gazdálkodási egység vezető, vagy a helyettes nyilatkozhat. A tűzkár megállapításánál a tűz következtében megsemmisült anyag értékét kell jelenteni az értékcsökkenés figyelembevételével, valamint a becsült helyreállítási költséget,

- a tűzkárjelentést is csak a felelős vezető írhatja alá,

- gondoskodnak arról, hogy a tűzvédelmi hatóság, illetve a Tűzvédelmi Csoport ellenőrzési jegyzőkönyveiben feltüntetett szabálytalanságokat a megadott határidőre megszüntessék, és arról a megfelelő tájékoztatást megadják.

III.

A létesítmények tervezésének általános tűzvédelmi szabályai

1. A tervezésnél és elhelyezésnél mindig az érvényben lévő Tűzvédelmi törvényt, Kormány- és BM, OKF rendeleteket, jogszabályokat, társasági szabályzatot és előírásokat kell figyelembe venni.

2. Új létesítmények, építmények tervezése során a beruházás keretében kell biztosítani a tűzvédelmi felszereléseket, eszközöket. /felújítás, átépítés során is/

3. A tervező köteles műszaki leírásban meghatározni, hogy hova milyen tűzvédelmi felszerelést kíván betervezni.

12

4. A tervező köteles egy héttel a tervbírálat előtt a szakigazgatósági tűzvédelmi előadó részére a tervdokumentációt megküldeni.

5. A létesítéssel kapcsolatban a szakigazgatósági tűzvédelmi előadót kell meghívni:

a) a létesítmények, építmények helyének kijelölésére,b) a tervtárgyalásokra,c) a műszaki átadás-átvételre,d) a létesítmények, építmények üzembe helyezésére.

6. A felelős tervező köteles a tervekhez tűzvédelmi fejezetet készíteni, amely tartalmazza a vonatkozó jogszabályokban, kötelezően alkalmazandó szabványokban és hatósági előírásokban foglalt követelmények kielégítését.

IV.

A létesítmények, berendezések használatának szabályai

A létesítmények, berendezések használatának általános szabályait az érvényben lévő jogszabályok, rendeletek, és az OTSZ tartalmazzák. Jelen szabályzat ezek előírásait kivonatosan tartalmazza.

A létesítményeket csak a használati - üzemeltetési engedéllyel, az engedélyben megállapított rendeltetésnek megfelelően, a megelőző tűzvédelmi rendelkezések betartásával lehet használni.

A rendeltetéstől és az engedélytől való eltérés esetén tűzvédelmi bírság szabható ki.

1. Közlekedési út, kijárat, vészkijárat, tető- és vészlétrák

1.1 A tűzoltóság vonulása és működése céljára - ha arról jogszabály másként nem rendelkezik - az építményhez olyan felvonulási utat, illetve területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működésére.

1.2. A létesítményhez vezető és a létesítmény területén lévő közlekedési utakat állandóan szabadon kell tartani.

1.3. A létesítmény belső közlekedési útjait úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén az ott tartózkodó személyek haladéktalanul a szabadba mehessenek.

1.4. A létesítmény közlekedési és vízszerzési helyeihez vezető utakat állandóan szabadon, tűzoltógépjárművel járható állapotban kell tartani.

13

1.5. Az építményben, helyiségben a villamos berendezés kapcsolóját, a közmű nyitó, záró-, a nyomásfokozó szivattyú-, valamint a tűzjelző-, hő- és füstelvezető kezelőszerkezetét, továbbá a tűzvédelmi berendezést, felszerelést és készüléket eltorlaszolni, a belső közlekedési utakat, ajtókat és a kiürítési utakat leszűkíteni még átmenetileg sem szabad.

1.6. Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiséget más, tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségtől tűzgátló fallal kell elválasztani, és közvetlen a szabadba szellőztetett tűzgátló előtérrel kell összekapcsolni.

1.7. Az "A" - "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségek közötti nyílászáró szerkezeteket csukva kell tartani. Ha ez üzemeltetési okból nem lehetséges, akkor a nyitva tartás ideje alatt állandó felügyeletről kell gondoskodni, vagy füst - és hő hatására önműködően csukó berendezéssel kell ellátni.

1.8. Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségek ajtajai csak kifelé nyíló, nem éghető anyagból készült ajtók lehetnek. A helyiségek ajtóit önműködő csukó szerkezettel kell ellátni.

1.9. Üzemeltetés alatt a helyiségek kijáratát és vészkijáratát kulccsal, vagy retesszel lezárni tilos. A vészkijárati ajtók kulcsát a kijárati ajtók mellett lezárt, felirattal ellátott dobozban kell tartani.

1.10. Üzemszünet alatt a lezárt helyiség kulcsát úgy kell elhelyezni, hogy az a tűz esetén könnyen hozzáférhető legyen. A kulcs helyét a helyiség bejáratánál fel kell tüntetni. Ez vonatkozik a végállomásokra, bérletpénztárakra, lakókocsikra és egyéb helyiségekre is.

1.11. A létesítményekben, építményekben a vészkijáratot az előírásoknak megfelelően, "VÉSZKIJÁRAT" felirattal kell ellátni.

1.12. A vészlétra, a vészkijárati kilépők és tetőlétrák állandó karbantartásáról gondoskodni kell. Teherbírásukat szakemberrel 5 évente ellenőriztetni kell a 2/2002 (I.23.) BM rend. V. fejezet 6.3. pontjának előírása szerint. Az ellenőrzésről, és a vizsgálat eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni és azt a hivatásos tűzoltóság kérésére be kell mutatni.A könnyebb azonosítás érdekében a vészlétrákat, vészkijárati lépcsőket és tetőlétrákat folyamatos sorszámmal kell ellátni. A közlekedési utak helyi szabályozásánál a 35/1996. /XII.29/ BM számú rendelettel hatályba léptetett OTSz IV. fejezet 22, 23., 24. § előírásait kell figyelembe venni.

2. Raktározás, tárolás

2.1. Egy helyiségben az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó különböző halmazállapotú anyagok, vagy "C" és "D" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokkal együtt - amennyiben nemzeti szabvány ettől eltérően nem rendelkezik - nem tárolhatók.

14

2.2. Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tarozó anyagot, "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékot kiszerelni, csomagolni csak nemzeti szabványban meghatározottak szerint, ennek hiányában olyan helyen szabad, ahol nincs gyújtóforrás, és hatékony szellőzést biztosítottak.

2.3. Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, valamint a "C" és "D" tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékot csak jogszabályban, nemzeti szabványban meghatározott zárt csomagolásban, edényben szabad tárolni, szállítani és forgalomba hozni.

2.4. Öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb éghető anyaggal, továbbá olyan anyagokat, amelyek egymásra való hatása hőt fejleszthet, tűzet, vagy robbanást okozhat, együtt tárolni nem szabad.

2.5. Az öngyulladásra hajlamos anyag hőmérsékletét naponta, vagy - ha azt az anyag tulajdonságai szükségessé teszik - folyamatosan ellenőrizni kell, és ellenőriztetni kell és a veszélyes felmelegedést meg kell akadályozni. A tárolással és a hőmérséklet ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat részletesen a Tűzvédelmi Szabályzat szakigazgatóságok által készített függelékében kell meghatározni.

2.6. Az "A" - "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, illetve a szabvány szerint I. II. és III. tűzveszélyességi fokozatba tartozó tűzveszélyes folyadékot csak olyan csomagolásban, edényben szabad tárolni, amelyet "Fokozottan Tűz- és Robbanásveszélyes", "Tűz- és Robbanásveszélyes", illetve "Tűzveszélyes" felirattal láttak el. A csomagolásnak, illetve az edényzetnek meg kell felelni a szabvány előírásainak.

2.7. Szabadban történő tárolás esetén az éghető anyagok tárolási egységei között 2 méter, a sorok között 4 m, a kerítéstől 1 m széles, éghető anyagtól mentes területet kell biztosítani.

2.8. A tárolt éghető anyagokat a tárolás során a veszélyes felmelegedéstől meg kell óvni.

2.9. Tetőtérben és talajszint alatti helyiségben "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot tárolni nem szabad.

2.10. A raktározás, a tárolás területét az éghető hulladéktól, a száraz növényzettől, stb. állandóan meg kell tisztítani.

2.11. Az épület tetőterében, padlásán éghető anyagot csak úgy és olyan mennyiségben szabad elhelyezni, hogy azok a tetőszerkezet, valamint a kémény megközelítését ne akadályozzák, szükség esetén eltávolíthatóklegyenek a tetőszerkezet éghető anyagú elemeitől, és a kéménytől legalább 1 méter távolságra helyezkedjenek el.

2.12. Raktárban éghető anyagú födém, tetőszerkezet és a tárolt éghető anyag között legalább 1 méter távolságot kell biztosítani.

15

2.13. Az "A" - "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot és az éghető folyadékot raktározni, tárolni csak nem éghető anyagból készült padozaton, állványon, polcon szabad.

2.14. Tűzgátló előtérben anyagot tárolni tilos.

3. Éghető folyadékok tárolása, szállítása

3.1. Az éghető folyadékok és olvadékok osztályozására, tárolására, felhasználására a 2/2002 (I.23.) BM rendelet IX - XI. fejezetének előírásait szükséges betartani. Tároló tartályok vonatkozásában a 64/2003( X. 18.) GKM rendelettel módosított 11/1994(III.25.) IKM rendeletet kell betartani.

3.2. A tárolásnál tűzvédelmi szempontból az üres edények is telinek számítanak.

3.3. A tűzveszélyes folyadékok megnevezését, veszélyességi fokozatát és lobbanáspontját táblával kell jelölni.

3.4. A festéktároló kialakításánál és használatánál a 26-os pont előírásain túlmenően az OTSZ előírásait is figyelembe venni.

4. Gázpalackok kezelése, szállítása és tárolása

4.1. Gázpalackok kezelésénél, szállításánál és tárolásánál a 2/2002 (I.23.) BM rendelet X. fejezetének 1., 2., 3., 4., 5., 6., és a függelék M1. előírásait kell alkalmazni. Fentieken túlmenően a Gázpalack Biztonsági Szabályzat, az OTSZ, a Hegesztési Biztonsági Szabályzat és a Magyar Ipari Gázszövetség előírásai is betartandók!A Propán – Bután gázpalackok külön tárolandók.

5. Fűtőolaj tárolása

5.1. A 3.1.-es pontban leírtakat kell betartani.

6. Tüzelő- és fűtőberendezések (OTSZ V. fejezet)

6.1. Csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő és állandóan jól karbantartott tüzelőberendezést szabad használni. A tüzelőberendezést felügyelet nélkül üzemeltetni tilos kivéve, ha a rendszer kialakítása, automatizálása ezt lehetővé nem teszi. A gyártó cég által kiadott kezelési utasítást ki kell függeszteni jól láthatóan a berendezés mellett.

6.2. Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben, továbbá minden olyan helyiségben, ahol nyílt láng, vagy a sugárzó hő veszéllyel jár, lánggal, vagy izzással üzemeltetett tüzelőberendezést használni nem szabad.

16

6.3. A füst elvezetésére csak hézagmentesen összeillesztett éghetetlen anyagból készült füstcsövet szabad használni. A füstcsövet 1,5 méterenként az épületszerkezethez szétesés ellen fémbilinccsel rögzíteni kell.

6.4. Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségen füstcsövet átvezetni nem szabad.

6.5. A füstcsövet csak falazott kéménybe szabad vezetni.

6.6. Tűzveszélyes folyadékkal (benzin, petróleum, stb.) nem szabad begyújtani, vagy tüzet éleszteni.

6.7. A tüzelő, fűtő- és szárító-berendezés, valamint az éghető anyag között olyan tűztávolságot kell megtartani, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemeltetés mellett se haladja

meg a 60 Co-ot.

6.8. Magasnyomású központi fűtőberendezés vezetéke, és a fűtőtestek körzetében éghető anyagot 30 cm-en belül tilos elhelyezni.

6.9. Az I.-II. tűzveszélyességi fokozatba tartozó tűzveszélyes folyadékot központi fűtőberendezés vezetékétől és a fűtőtestektől 1 m távolságon belül elhelyezni tilos.

6.10. Éghető padozatú helyiségben a tüzelőberendezés alá hőszigetelő vaslemezt kell elhelyezni. Abban a "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, ahol éghető hulladék keletkezhet, a kályha alá, annak kerületét 30 cm-rel meghaladó, vízzel telt fémtálcát kell elhelyezni.

6.11. Cseppfolyós tüzelőanyagú fűtőberendezéseket csak az alábbi előírások mellett szabad üzemeltetni:

a) a füstelvezető csővezetéket csak a szabványos falazott kéménybe szabad bekötni.

b) Csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú tüzelő- és fűtőberendezést szabad üzemeltetni.

c) A fűtőberendezést csak felügyelet mellett szabad üzemeltetni, kivéve ha a rendszer kialakítása, automatizálása ezt lehetővé nem teszi.

d) A fűtőberendezés feltöltését, begyújtását, valamint kezelését csak kioktatott és tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy végezheti. Az oktatást az oktatási naplóba kimutathatóan bizonylatolni kell.

e) A füstelvezetésre csak hézagmentesen összeillesztett füstcsövet szabad használni. A füstcsövet legalább 1,5 méterenként az épületszerkezethez bilinccsel rögzíteni kell.

f) A fűtőberendezést és annak füstcsöveit időközönként a lerakódott szennyeződéstől, illetve koromtól meg kell tisztítani.

g) A fűtőberendezést meleg állapotban üzemanyaggal feltölteni nem szabad.

17

h) A tüzelés megszűntetésekor a főelzáró csapot el kell zárni.

i) A fűtőberendezésnél, illetve annak csőrendszerénél a legcsekélyebb csepegést, szivárgást sem szabad megtűrni.

j) Az olajtüzelésű berendezéshez kizárólag fűtőolajat szabad használni (benzint, petróleumot tilos!).

k) A fűtőolajat csak a 2/2002 (I.23.) BM rendelet XI. fejezetének előírásainak megfelelő módon szabad tárolni.

l) A tárolóedényre rá kell írni: "Tűzveszélyes!".

m) A tüzelőberendezés közelében 1 méteren belül éghető anyagot, tárgyat elhelyezni nem szabad. A füstcsőnél 50 cm tűztávolságot kell betartani.

n) Abban a helyiségben, ahol a fűtőberendezés van, legfeljebb egy 20 literes marmonkannában szabad fűtőolajat elhelyezni.

o) 20 liternél több fűtőolajat a 2/2002 (I.23.) BM rendelet VI. fejezet 1 – 4. pontjainak megfelelő tároló kamrában kell tárolni.

p) Olajtüzelésű fűtőberendezés füstelvezető csövét nem szabad olyan kéménybe bekötni, ahová gáztüzelésű berendezés van bekötve.

q) Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben, továbbá minden olyan helyiségben, ahol nyílt láng, vagy a sugárzó hő tűzveszéllyel jár, olajtüzelésű fűtőberendezést üzemeltetni tilos.

r) Be kell tartani, továbbá az olajtüzelésű berendezéseket gyártó cég által kiadott, kezelési utasítás előírásait.

6.12 Gázfűtő készüléket csak a Gázművek és a gyártó cég előírásai szerint szabad üzemeltetni.

a) A berendezés mellé ki kell függeszteni a kezelési utasítást (ez vonatkozik a kazánházakra is).

b) A berendezést csak kioktatott és tűzvédelmi vizsgával rendelkező személy kezelheti.

c) A hőfejlesztő berendezések készülék előtti elzárócsapjainak kulcsait (gázkonvektorok is) állandóan a készültségi helyen kell tartani.

d) A PB gázzal üzemelő "SIESTA" készülékek használatánál a gyári tűzvédelmi előírásokat kell betartani.

e) Lakókocsik fűtésére alkalmazott gázüzemű berendezések használatát csak az előírt követelmények szigorú betartásával lehet engedélyezni.

6.13. A munkahelyeken a munka befejezésekor az égésbiztosítás nélküli gáz- és olajtüzelésű berendezésben a tüzelést meg kell szűntetni.

6.14. Szilárd tüzelésű berendezéseket a gyártó cég által kiadott kezelési utasítás alapján szabad üzemeltetni.

18

a) A berendezés mellé ki kell függeszteni a kezelési utasítást (kazánházakban is!).

b) A berendezést csak kioktatott és tűzvédelmi vizsgával rendelkező személy kezelheti. Az oktatást az oktatási naplóban kimutathatóan bizonylatolni kell.

c) A munka befejezése előtt a vaskályhában a tüzet el kell oltani. Cserépkályhában a tüzelést a munka befejezése előtt 2 órával meg kell szűntetni. A kályhaajtót a helyiség elhagyásakor be kell csukni.

d) A tüzelőberendezés mellett legfeljebb egy napi szükségletnek megfelelő mennyiségű tüzelőanyag tárolható megfelelően elhelyezve.

e) Égésterméket, salakot, hamut csak teljesen lehűtött állapotban, a kijelölt salaktárolóba, vagy az erre a célra rendszeresített fémedénybe szabad kiönteni.

f) Szárítókályhát (kokszkosarat) éghető anyagtól legalább 2 m távolságra szabad felállítani. Ahol ezt a távolságot nem lehet betartani, hőszigetelőt kell alkalmazni.

g) Éghető padozatú helyiségben a kokszkosaras szárítókályhát nem éghető, megfelelő hőszigetelő anyagra kell helyezni úgy, hogy az a kályha függőleges vetületét legalább 50 cm-rel meghaladja.

h) Éghető padozatú helyiségben a tüzelőberendezés ajtaja elé nem éghető anyagú parázsfelfogót kell elhelyezni.

6.15. Villamos üzemű hőfejlesztő berendezéseket (főzőlap, kávéfőző, hősugárzó, stb.) csak ellenőrző lámpával ellátott dugaszoló aljzatról szabad üzemeltetni. A külön áramkörről üzemeltetett berendezések (hűtőgép, URH készülék) jelzőlámpával való ellátása nem szükséges.

6.16. A villamos üzemű hőfejlesztő berendezések csak felügyelettel üzemelhetnek (kivétel a hőtárolós kályha), a munkaidő befejezésekor pedig a berendezéseket ki kell kapcsolni.

6.17. A villamos főzőlapot használat közben, bekapcsolt villanyvasalót használaton kívül csak hőszigetelő alátéten szabad elhelyezni.

7. Kémények

7.1. Gáztüzelésű fűtőberendezés égéstermékét csak a vonatkozó rendeletben előírtaknak megfelelő kéménybe szabad vezetni.

7.2. A kéményeknél 12 cm-en belül éghető anyagot beépíteni tilos. Ahol ez a távolság nincs meg, gondoskodni kell a kémények, illetve a tető és a födémrész kiváltásáról.

7.3. A tűzvédelmi követelményeknek megfelelő szikratörővel kell ellátni az olyan tüzelőberendezés kéményét, amelynek szikraszórása a környezetet veszélyezteti.

19

7.4. A használatban lévő kémények műszaki felülvizsgálatát, ellenőrzését és tisztítását a Belügyminiszter 51/1999. (XII.25.) BM rendelettel módosított 27/1996. (X.30.) BM rendeletben foglaltak szerint kell végezni.

7.5. A használaton kívüli kémény füstcső betorkolló nyílását záró fémdugóval kell elzárni, vagy be kell falazni.

7.6. A kémény füstcsőbe torkolló nyílását legalább 0,75 mm vastagságú acéllemezből készült falhüvellyel kell ellátni.

7.7. Újonnan épített, vagy javított, illetőleg újból használatba vett és felülvizsgálati kötelezettség alá eső kéményeket és tartozékait csak azoknak megfelelősségét tanúsító szakvélemény birtokában lehet üzemeltetni.

7.8. A kéménytisztítást, égetést, tömörségi próbát csak a helyi Önkormányzat által engedélyezett kötelező kéményseprő - ipari közszolgáltatást végző szervezet végezheti el.

8. Dohányzás, nyílt láng használata, tűzveszélyes ipari munkák végzése

8.1. Tilos a dohányzás és a nyílt láng használata az "A", "B" és "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben, építményekben és helyiségekben, továbbá mindazon területen, ahol alkalomszerűen az I., II., III. tűzveszélyességi fokozatba tartozó anyagot használnak.

8.2. Helyiségek bejáratánál és a helyiségen belül - jól látható helyen – a vonatkozó rendelet előírásainak megfelelő tilalmi és a követendő magatartásra utaló táblát kell elhelyezni.

8.3. Nyílt láng használatával járó állandó jellegű munka csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a célra kijelölt helyen végezhető, a Tűzvédelmi Szabályzatban szabályozott körülmények között. Ettől eltérő helyeken (pl.: pince, udvar, műhely, stb.) csak tűzveszélyes munkavégzési engedéllyel szabad ilyen munkát végezni. Az engedélyt a gazdálkodási egység vezetői, vagy az általuk írásban megbízott személyek adhatják ki.

8.4. hegesztésnél használt védőponyvákat lángmentesíteni kell. A lángmentesítést a műbizonylaton feltüntetett időközönként meg kell ismételni. A műbizonylatot a tűzvédelmi okmányok között kell megőrizni.

8.5. Nyílt lánggal járó munka, hegesztés csak kifogástalan állapotban lévő munkaeszközzel végezhető. A munkahelyen megfelelő tűzoltó felszerelést, oltókészüléket kell készenlétben tartani, illetve a hegesztőtargoncát és hegesztő-berendezést 1 db kézi tűzoltó készülékkel kell ellátni.

8.6. Olyan helyen, ahol nyílt láng használata tűz-, vagy robbanásveszélyt okozhat, az engedélyt csak abban az esetben szabad kiadni, ha a munkahely veszélyeztetett környezetéből az éghető anyagot eltávolították, illetve a helyiséget jól kiszellőztették, a munka megkezdése előtt a tűz-, vagy robbanásveszélyt megszűntették.

20

8.7. A tűzveszélyes munka megkezdése előtt az előírások végrehajtását, majd a munka során azok folyamatos betartását ellenőrizni kell. A munka befejezése után a munkáért felelős személy, a munkahelyet és annak környékét köteles átvizsgálni, majd az engedélyt kiadó személynek a munka befejezését bejelenteni.

8.8. Gépjárművek nagyjavításánál, vagy az üzemanyagtartály 1 m-es körzeténbelüli hegesztés megkezdése előtt a gépjármű üzemanyagtartályát le kell szerelni. Egyéb esetekben a hegesztésre vonatkozó tűzvédelmi rendelkezéseken túl a következőket kell érvényesíteni:

a) a hegesztést szabadban, vagy olyan helyen szabad csak végezni, ahol a hatékony légcsere biztosítva van,

b) a hegesztés előtt a gépjármű üzemanyag tartályát vízzel feltölteni, lezárni, vagy ha az nem lehetséges a tartály zárt töltőnyílását a hegesztés ideje alatt nedvesített ponyvával, vagy pokróccal le kell takarni,

c) a hegesztés helyétől számított 6 m-es körzetben más járművet, vagy éghető anyagot elhelyezni tilos.

8.9. Járművek előmelegítésére, befagyott levegőcsövek és légtartályok kiolvasztására csak olyan eszközt, anyagot szabad használni, amely tüzet, vagy robbanást nem okoz. E művelet tűzveszélyes munkavégzésnek minősül, ezért ennek megfelelően kell eljárni. Erre a célra nyílt lángot használni nem szabad.

8.10. Szabadban tüzelőberendezést /hordozható üst, szemét és lombégetés, stb.) használni és tűzet gyújtani csak engedéllyel szabad, úgy, hogy az a környezetére tűz-, vagy robbanásveszélyt ne jelenthessen. A szabadban használt tüzelőberendezést és tüzet nem szabad őrizetlenül hagyni, amennyiben arra szükség nincs, azonnal el kell oltani. Az engedélyt a létesítmény vezetője, vagy az általa írásban megbízott személy adja ki.

9. Villamos berendezés, világítóberendezés és világító eszköz

9.1. Az 1000 V-nál nem nagyobb névleges feszültségű erősáramú berendezések létesítésénél, a meglévő berendezések bővítésénél és javításánál az élet, vagyon- és üzembiztonság érdekében az MSZ 1600 szabvány helyett kiadott MSZ EN – 2364 előírásait szükséges betartani. Az 1000 V-nál nagyobb névleges feszültségű erősáramú berendezések létesítésénél is az MSZ 1600 szabvány helyett kiadott MSZ EN – 2364 előírásait szükséges betartani.

9.2. A villamos berendezést az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabad téren legalább 3, a "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabad téren 6, a "D" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabad téren legalább 9 évenként tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni. A vizsgálat eredményét írásban kell rögzíteni. A megállapított hiányosságok megszüntetéséről az illetékes

21

szakigazgatóság gondoskodik. A hiányosságok felszámolását bizonylattal igazolni kell.

9.3. Villamos berendezést csak szakképzett személy javíthat: az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben és ott, ahol azt a vonatkozó szabvány előírja, csak robbanásbiztos berendezést, munkagépet szabad használni, elhelyezni.

9.4. Világítóberendezést és eszközt úgy kell elhelyezni, illetve használni, hogy az tüzet ne okozhasson. A világítóberendezésen éghető díszítő anyagot nem szabad elhelyezni.

9.5. Az építményben a feszültségmentesítést úgy kell megoldani, hogy az központilag és szakaszosan is végrehajtható legyen.

9.6. A központi és szakaszos feszültségmentesítő kapcsolót (kapcsolókat) általában a központi kapcsolótérben a helyiség bejárata közelében kell elhelyezni.A kapcsolókat „Ki – Be” feliratozással kell ellátni.

9.7. A létesítmény térvilágítási hálózatának feszültségmentesítésére szolgáló kapcsolót olyan helyen kell felszerelni, hogy az állandóan hozzáférhető legyen.

9.8. Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség feszültségmentesítő kapcsolóját a helyiségen kívül kell elhelyezni.

9.9. Szigorúan tilos az épületeknél, munkagépeknél, járműveknél az előírt biztosítéknál nagyobb értékűt használni.

9.10. A villamos berendezések földelése és érintésvédelme feleljen meg a MSZ 2364 –410 M 1 előírásainak.

9.11. A villámvédelmi berendezéseknek meg kell felelniük a 2/2002 (I.23.) BM rendelet III/2. fejezet előírásainak. A villámhárítók, és azok szerelvényeinek felülvizsgálatáról jegyzőkönyvet kell felvenni. A felülvizsgálatot a 2/2002 (I.23.) BM rendelet III/4. fejezetének előírásai szerint kell elvégezni. A megállapított hiányosságok megszűntetéséről az illetékes szakigazgatóságnak kell gondoskodni. A hiányosságok felszámolását bizonylattal igazolni kell.

10. Erő- és munkagép

10.1. Tűzveszélyes környezetben működtetett olyan robbanómotort és erőgépet, amelynek működése közben szikra keletkezhet, szikratörővel, illetve védőberendezéssel kell ellátni. Az égésterméket elvezető csővezeték 2 m-es körzetében éghető anyagot elhelyezni tilos.

22

11. Szellőztetés, csatornahálózat

11.1. Abban a helyiségben, amelyben tűz-, vagy robbanásveszélyes gáz, gőz, vagy por keletkezhet, ezek levegőben lévő mennyisége robbanásveszélyes, a szellőzést, vagy elszívást úgy kell kialakítani, hogy az alsó robbanási koncentráció 20%-át ne érhesse el az elegy.

11.2. A helyiségekben a természetes szellőzés céljából kellően méretezett nyílásokat kell létesíteni. A nyílásokat sűrű szövésű szitaszövettel kell ellátni.

11.3. Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségekben az elszívó-berendezés és szerelvényei olyan kivitelűek legyenek, hogy működésük ne okozzon szikraképződést.

11.4. Az elszívó csatornára villamos-, gáz-, gőz-, víz-, vagy egyéb vezeték nem szerelhető. Az elszívócső keresztmetszetét az elszívás irányában szűkíteni nem szabad.

11.5. A szellőző és elszívó-berendezést, továbbá a csővezetéket rendszeresen meg kell tisztítani.

11.6. A súrlódásból keletkező statikai villamosságból eredő robbanásveszély elkerülése céljából a szellőző-berendezés fémes és műanyag részeit megfelelő levezetővel a központi földelő hálózatba kell kötni. A szellőző-berendezés meghibásodása esetén lehetőség szerint a légcserét természetes szellőző-berendezéssel (ajtó, ablak) biztosítani kell.

11.7. A szellőző-berendezés meghibásodása esetén lehetőség szerint a légcserét természetes szellőző-berendezéssel (ajtó, ablak) biztosítani kell. A szellőzés elégtelensége esetén a munkát azonnal be kell szűntetni, és a robbanásveszély elhárításáig a megfelelő őrzésről gondoskodni kell.

11.8. Az elszívó-berendezés ülepítőjét, vagy porkamráját egyéb helyiségtől legalább közepesen tűzállóan el kell választani. A konkrét szabványt a helyi függelékben kell előírni.

11.9. Közcsatorna hálózatba olyan szennyvizet vezetni nem szabad, amely tűz-, vagy robbanásveszélyt okozhat.

12. Tűzjelző berendezés(2/2002 (I.23.) BM rendelet V/1., V/2. fejezet)

12.1. A tűzjelző berendezést állandóan üzemképes állapotban kell tartani. Meghibásodás esetén azonnal intézkedni kell a javításra vonatkozóan: belső tűzjelző-hálózat esetén a javítást végző szakszolgálat felé, a szolgáltató, illetve a tűzoltóság kezelésében lévő készülékek javítása esetén az üzemeltető felé.

23

13. Tűzjelzés módja

13.1. Azokban a létesítményekben, ahol a területileg illetékes önkormányzati tűzoltósághoz közvetlen tűzjelző telefon van kiépítve, a tűzjelzést lehetőleg ezeken a telefonokon kell végrehajtani.A közvetlen tűzjelző telefonokat naponta ellenőrizni és azt az erre a célra rendszeresített naplóban bizonylatolni kell.Városi, vagy városi jogos telefonnal nem rendelkező gazdálkodási egységek, létesítmények az esetlegesen keletkezett tüzeket a 112-12-es, illetve a 140-10-es telefonszámon jelzik a Fődiszpécser Szakszolgálatnál, aki köteles a tudomására jutott tűzesetet a Budapesti Tűzoltóparancsnokság hírközpontjába bekötött telefonvonalon azonnal jelezni. Az általános segélyhívó szám Magyarországon 112.

A tűzjelzésnek, kárjelzésnek minden esetben tartalmaznia kell:

a) a tűzeset, káreset pontos helyét (címét),b) mi ég, milyen káreset történt, mi van veszélyeztetve, c) emberélet van-e veszélyben,d) a jelző nevét, a jelzésre használt távbeszélő számát.

A Társaság telefonkészülékkel rendelkező helyiségeiben jól látható helyen, vagy a telefonkészülék mellé a tűzoltóság hívószámán (105) kívül a 112-12 is ki kell írni. A közérdekű telefonszámokat a munkavállalóknak ismerniük kell. (104, 105, 107, 112).

13.2. A tűzeseteket a Tűzvédelmi Szabályzat - tűzesetek bejelentésére vonatkozó - mellékletében meghatározott formanyomtatványon írásban is be kell jelenteni.

13.3. A munkavállalókat a tűzjelzésre és a tűz estén követendő magatartásra, feladatokra ki kell oktatni. Minden munkavállaló kötelessége az általa észlelt tüzet - azt is, amit a tűzoltóság segítsége nélkül oltottak el - azonnal jelenteni a tűzoltóságnak (105), valamint a Fődiszpécser Szakszolgálatnak (112-12, 140-10).

13.4. Tűzjelzésre korszerű tűzjelző berendezéseket – füst - és hőérzékelőket – kell beszerezni és alkalmazni.

13.5. Tűz esetén a társasági létesítményi tűzoltóságot is riasztani kell / ahol van / és a tűz oltását haladéktalanul meg kell kezdeni.

14. Takarítás, alkatrészmosás

14.1. A munka során keletkezett hulladékot folyamatosan, de legalább műszakonként a munka befejezése után el kell távolítani. Az olajjal, zsírral szennyezett éghető anyagot (hulladékot) jól záródó, fedővel és felirattal ellátott, nem éghető edényben kell tárolni. A veszélyes hulladékok üzemi

24

gyűjtésére, üzemi gyűjtő helyeinek kialakítására, elszállítására és ártalmatlanítására, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI.25.) Kormányrendelet előírásait be kell tartani.”

14.2. A helyiséget, gépeket és berendezéseket állandóan tisztán kell tartani.

14.3. Gépek, alkatrészek mosására csak a III. veszélyességi fokozatba tartozó tűzveszélyes folyadékot szabad használni (petróleum, gázolaj, stb.).A mosóedényt, szikrát nem húzó anyagból készült rögzített fedővel kell ellátni. Az edény fedelét használat után le kell csukni.Az alkatrészmosókat jól látható helyen figyelmeztető táblával kell ellátni: "Tűzveszély!", "Nyílt láng használata és a dohányzás tilos!" felirattal.Az alkatrészmosónál veszélyességi övezetet kell kijelölni. Az esetlegesen szétfolyt folyadékot folyamatosan fel kell itatni és erre a célra kijelölt helyen tárolni, illetve környezetvédelmi rendelkezések szerint el kell szállíttatni.

15. Tűzvédelmi felvilágosító munka

15.1. A gazdálkodási egységekben a munkavállalókat a munkába állítás előtt, ezt követően szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal a munkakörüknek megfelelő tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni.

A munkavállalókat oktatni kell:

a) a munkahely és a munkafolyamat tűzveszélyességére,b) a tevékenységgel és a technológiával kapcsolatos tűzvédelmi

használati szabályokra, előírásokra,c) a tűzjelzés lehetőségeire és módjára,d) a tűz esetén követendő magatartásra, illetve a "Tűzriadó

(tűzvédelmi) Terv"-ben a személyekre meghatározott feladatokra,e) a készenlétbe helyezett tűzoltó készülékek, eszközök és

felszerelések használatára,f) a tűzvédelmi szabályok és előírások megszegésének

következményeire, a lakásokra jellemző tűzvédelmi előírásokra.

15.2. Az oktatás megtörténtét a munkavállalók aláírásukkal kötelesek igazolni. Az oktatásról nyilvántartást kell vezetni.

15.3. A tűzvédelmi oktatáson minden munkavállaló megjelenése kötelező. A dolgozók megjelenését a gazdálkodási egységvezetőnek biztosítania kell. A terület tűzvédelmi előadója köteles ellenőrizni, hogy a tűzvédelmi oktatáson minden munkavállaló részt vett-e.

15.4. Gondoskodnia kell arról, hogy betegség, vagy egyéb okból hiányzó munkavállaló a pótoktatáson részt vegyen. Az oktatásról igazolatlanul hiányzó munkavállalót a gazdálkodási egység vezetője útján felelősségre kell vonni. Ettől függetlenül az oktatás pótlásáról gondoskodni kell.Az oktatás elmulasztása tűzvédelmi bírságot von maga után.

25

V.

Tűzvédelmi felszerelések, tűzoltó készülékek elhelyezése, karbantartása, ellenőrzése, selejtezése és pótlása

Tűzvédelmi felszerelések, tűzoltó készülékek beszerzéséről, javításáról, pótlásáról, ellenőrzéséről, selejtezéséről a szakigazgatóságok önállóan kötelesek gondoskodni.

Az új beszerzésnél a közbeszerzési törvény előírásait be kell tartani.

1. Tűzvédelmi felszerelések

1.1. A létesítményekben - kivéve azokat, amelyek lakás céljára szolgálnak - továbbá a szabadtéren a vonatkozó jogszabályokban, és nemzeti szabványokban foglalt követelményeket kielégítő és az ott keletkező tűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell elhelyezni:

a) az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben, illetve

veszélyes övezetekben minden megkezdett 50 m2 alapterület után,

b) a "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, illetve szabad terek az a./ pont hatálya alá nem eső részein az - "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyességi

övezet területével csökkentett - alapterület minden megkezdett 200 m2

- e után, de legalább szintenként,

c) a "D" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, illetve szabad terek az a./ pont hatálya alá nem eső részein az - "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyességi

övezet területével csökkentett - alapterület minden megkezdett 600 m2-e után, de legalább szintenként,

d) az "E" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, illetve szabad terek az a./ pont hatálya alá nem eső részein szükség szerint.Jogszabály, vagy nemzeti szabvány, illetőleg tűzvédelmi hatóság az előbbieken túl további tűzoltó készülék, illetőleg eszközök, felszerelések és anyagok elhelyezését is előírhatja.

1.2. A tűzoltó készüléket, - anyagot, a nem stabil tűzoltó technikai eszközt, felszerelést - jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni, és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani, helyéről eltávolítani, vagy rendeltetésétől eltérő célra használni nem szabad.

1.3. Azokon a helyeken, ahol a tűzvédelmi felszerelés valamilyen okból nem látható, a felszerelés helyét táblával jelölni kell.

26

1.4. Tűzvédelmi felszerelést, berendezést áthelyezni, megszűntetni, vagy azokon változtatni, átalakítást végezni csak a szakigazgatósági tűzvédelmi előadó előzetes engedélyével, illetve hozzájárulásával szabad.

1.5. A társaság létesítményi területén lévő tűzvédelmi berendezések meghibásodását (tűzcsapok, beépített tűzvédelmi berendezések, víztároló medencék, tűzjelző berendezések stb.) a szakigazgatósági tűzvédelmi előadónak és a területileg illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságnak azonnal be kell jelenteni. Haladéktalanul intézkedni kell, a meghibásodott berendezés kijavítására. Az üzemképes berendezésről ismételten értesíteni kell a szakigazgatósági tűzvédelmi előadót és a területileg illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságot.

1.6. A gazdálkodási egységekben, létesítményekben az üzemben lévő tűzoltó készülékek 10 %-át kell tartalék készletként biztosítani, egységenként, létesítményenként. A tartalék tűzoltó készülékek biztosításáról a gazdálkodási egységvezető köteles gondoskodni.

1.7. A létesítmények területén elhelyezett tűzcsapok helyét az azonosítás érdekében sorszámmal kell jelölni.

1.8. A létesítményekben azokat a tűzoltó készülékeket, amelyek ki vannak téve az időjárás változásainak, megfelelő védelemmel kell ellátni (pl.: fémszekrény "Tűzoltó készülék" felirattal).

2. A készenlétben tartó által végzendő vizsgálatok

A tűzoltó készülék készenlétben tartására kötelezett vagy annak képviselője, aki megfelelő időközökben rendszeresen vizsgálja a tűzoltó készülékeket, amelynek során ellenőrzi, hogy a tűzoltó készülékek:

a tervezett telepítési (készenléti helyen vannak-e, láthatók-e, és a készülékkel szemben állva a címke olvasható-e, használatba vétele nem ütközik-e akadályba, jelzőműszer esetén az nem hiányzik, helyes értéket mutat, épek, és szerelvényekkel el vannak látva.

Az ellenőrző vizsgálatokat legalább negyedévente kell elvégezni, amelynek tűrési ideje 2 hét.

A készenlétben tartásra kötelezettnek kell gondoskodni a hiányosságok kijavításáról, illetve a periodikus javítások megtörténtéről, és azt dokumentálnia kell.

3. Járművek tűzvédelme

3.1. A társaság tulajdonát képező minden járművet működőképes tűzoltó készülékkel kell ellátni a 6/1990. /IV.12./ KÖHÉM rendelet, és az azt módosító 21/1998. (IX.11.) KHVM rendelet, valamint az Országos Vasúti

27

Szabályzat II. kötetének kiadásáról szóló 18/1998. (VII.3.) KHVM rendelet mellékletének 9. fejezet 9.2.13. 4. pontja szerint.

3.2. Forgalomban tűzoltó készülék nélküli jármű még vontatott állapotban sem vehet részt.

3.3. A járművön elhelyezett tűzoltó készülék a jármű kiadásakor, illetve a napközi váltáskor a járművezetők, illetve a műszak között átadás-átvétel tárgyát kell, hogy képezze.

3.4. A tűzesetek alkalmával a kölcsönös segítségnyújtás kötelező.

3.5. A javításra kerülő járművek tűzoltó készülékeit azonosítási jellel kell ellátni és a javítás helyén tárolni. Javítás után az átvevőnek meg kell győződnie a tűzoltó készülék meglétéről.

3.6. Villamos üzemű vontatás esetén, a vontató járművön - a szállított anyagok függvényében - további tűzoltó készülékeket is el kell helyezni. Ezt a Tűzvédelmi Szabályzat függelékében kell szabályozni.

4. Tűzoltó felszerelés - és készülék-ellenőr feladata

4.1. Tűzvédelmi felszerelés - és készülék ellenőri (továbbiakban ellenőr) munkát csak az MSZ 1040., MSZ EN 3 - / 1- 5-g/ nemzeti szabványokból tűzvédelmi szakvizsgával és a Társaság által kiadott megbízólevéllel lehet végezni.

4.2. Tevékenységüket a gazdasági vezetőn túlmenően a hivatásos önkormányzati tűzoltóság, társasági szinten a Tűzvédelmi Csoport, valamint a Tűzvédelmi Szabályzat függelékében meghatározott személyek ellenőrzik. Nem megfelelő munkavégzés esetén a hivatásos önkormányzati tűzoltóság a vizsgabizonyítványt visszavonhatja, illetve új vizsgára kötelezheti a szabálytalanul dolgozókat.

4.3. A tűzoltó készülék ellenőr köteles az általa ellenőrzött készülékekről, felszerelésekről, tűzcsapokról és azok szerelvényeiről telephelyenként naprakész nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásban szerepelni kell az ellenőr nevének, a vizsgabizonyítvány érvényességi évének, továbbá az ellenőrzött készülékek és felszerelések azonosítási helyének (számozás), a készülékek súlyának és típusának. (Hologram száma)

4.4. A nyilvántartásban egyértelműen naprakészen kell szerepelni az ellenőrzés időpontjának és a készülékkel kapcsolatos észrevételeknek (bármilyen karbantartás, vagy hiánypótlás történt, pl. tömítés, vagy pisztolyzár- csere, stb.).

4.5. Az ellenőr köteles a telephelyen rendelkezésre álló tartalék - készletből az esetleges pótlást, cserét végrehajtani, (lejárt nyomáspróbájú készülék, tömlő, stb.).

28

4.6. Amennyiben cserekészülék, vagy felszerelés nem áll rendelkezésre, úgy ezt a tényt a nyilvántartó naplóban írásban, a telephely részmunkakörű tűzvédelmi előadójával szóban közölni kell.

4.7. Egy-egy telephelyen történt ellenőrzés, karbantartás után a nyilvántartási naplót a részmunkakörű tűzvédelmi előadóval alá kell íratni. Amennyiben a nyilvántartási naplóban történt bejegyzés ellenére a következő ellenőrzés időszakáig a részmunkakörű tűzvédelmi előadó, illetve létesítményvezető nem intézkedik a készülék felszereléséről, lecseréléséről, illetve a javító műhelybe történő szállításáról, úgy az ellenőr köteles azt további intézkedés céljából közvetlen felettesének jelenteni.

4.8. A működési területén lévő altalaji tűzcsapok téli előkészítését is el kell végezni (víztelenítés, zsírzás, lefagyás ellen sózás, stb.).

4.9. A tűzcsapszerelvény-szekrények javítására (festés, felirat, tűzcsap jelölő tábla hiánya, üvegpótlás, sérülés helyreállítása, stb.) javaslatot kell tenni az érintett terület gazdálkodási egység vezetőjének.

4.10. A Társaság által kiadott megbízólevelet és a hatósági engedélyt az ellenőrök kötelesek mindenkor maguknál tartani és az ellenőrzést végző személyeknek (hatóság, Társaság) felszólításra bemutatni.

5. Tűzoltó készülékek javítása és készenlétben tartás(részlet a 2/2002. (I.23.) BM rend. II. fejezetéből)

„ 1. Javítási technológia

A tűzoltó készülékek javítására vonatkozó technológiai irányelveket a gyártó dolgozza ki. Az illetékes hatóság által jóváhagyott technológiai irányelvek alapján a javító a helyi adottságoknak megfelelő részletes javítási technológiát készít.

2. A javítás jellegeA tűzoltó készülékek javítása annak terjedelme szerint a következő lehet:

- ellenőrzés,- részleges, és- teljes javítás.

Ellenőrzést szükséges végezni a tűzoltó készüléken, ha- a garanciája lejárt,- a minőségi bizonyítványa, vagy BM OKF azonosító jele és/vagy a

fémzárolása hiányzik,- a tűzoltáskor működésképtelen volt,- azt a tűzvédelmi hatóság elrendeli.

Az ellenőrzés műhelyjellegű tevékenység, amelyet megfelelően felszerelt mozgó szerviz (műhely) is elvégezhet, vagy a készülék tulajdonosa által rendelkezésre bocsátott helyiségben is megtörténhet, ha a műhelyfeltételek adottak.

Az ellenőrzés terjedjen ki a következőkre:

29

- a tűzoltó készülékek tisztítására,

- az oltó- és a hajtóanyag mennyiségére és minőségére,

- a tömlő és pisztoly használhatóságára,

- a fémzárolás és használati utasítás meglétére, továbbá

- a tömítések szükség szerinti pótlására.

A szén-dioxiddal és a belenyomott gázzal működő, porral oltó tűzoltó készülékek oltó- és hajtóanyagának mennyiségét tömeg- és/vagy nyomásméréssel kell ellenőrizni.

Részleges javítást szükséges végezni a tűzoltó készüléken, ha:

- ellenőrzéskor javítási igény merült fel,- használatkor részben, vagy teljesen kiürült.

A részleges javítás az ellenőrzésen megállapítottakon túl terjedjen ki a következőkre:

- az alkatrészcserékre,- a biztonsági szelep beállítására,- a roncsolásos záróelemek cseréjére, és- a szükség szerinti újrafestésre.

Teljes javítást szükséges végezni a tűzoltó készüléken, ha:

- a részleges javításban leírtak szerint nem javítható,- időszakos vizsgálatra van kötelezve.

A teljes javítás, a részleges javításon megállapítottakon túl, terjedjen ki a következőkre:

- a hegesztéssel történő javításokra,- a nyomáspróbák elvégzésére, és- a tűzoltó készülékek újrafestésére.

A javítást követően a minőségi bizonyítványon a BM OKF azonosító jelet kell elhelyezni, oly módon, hogy az azonosító jel matrica esetében fele terjedelmével, függő címke esetében teljes terjedelmével a minőségi bizonyítványon helyezkedjen el.

3. Időszakos vizsgálat

Az időszakos vizsgálatot (a továbbiakban: nyomáspróba) a legfeljebb 25 kg össztömegű tűzoltó készülék esetén festetlen, az annál nagyobb össztömegű tűzoltó készülék esetén a hegesztési varratok környezetében, fémtiszta állapotban szükséges végezni.A nyomáspróba a vonatkozó műszaki követelmények szerint, amelyet ötévenként kell elvégezni, adatait (év, hó, a nyomáspróbát végző jele) a tűzoltó készülék tartályán (palackján) maradandó és jól látható módon fel kell tüntetni.

30

4. Fémzárolás

Fémzárolás a javítási technológia szerint, egyedi azonosításra alkalmas plombafogó használatával.

5. Selejtezés

A tűzoltó készülékeket a gyártástól számított 20 év után kell selejtezni. Az 50 kg és az annál nagyobb töltettömegű porral oltó tűzoltó készülékek a gyártok és jogutódjaik egyetértő szakvéleménye alapján, 20 éven túl is üzemben tarthatók. Az üzemben tartás meghosszabbítása legfeljebb kétszer 5 év időtartamban történhet.A hatóanyag palackok és a szén-dioxiddal oltók selejtezésére, az arra vonatkozó előírások irányadóak. (Gázpalack Biztonsági Szabályzat)Ha a tűzoltó készülék gyártási éve nem állapítható meg, akkor selejtezés szempontjából első sorozatgyártási idejét szükséges figyelembe venni. Nem megállapítható a gyártási év, ha a gyártói jelek hiányosak vagy azokat módosították. A gyártó a selejtezés feltételeit a javítási technológiában határozzák meg.A javító a selejtezés szükségességét igazolja.

6. Készenlétben tartás

A tűzoltó készülékek javításáról a készenlétben tartó (üzemeltető) gondoskodik.A létesítmény tűzoltó készülékeiről nyilvántartási naplót kell vezetni.A nyilvántartási napló tartalmazza a tűzoltó készülék típusát, készenléti helyét, az ellenőrzés és javítás időpontját, és a BM OKF azonosító jel sorszámát.”

6. Tűzvédelmi felszerelések javítása, tárolása

6.1. A szakigazgatóságoknak és a gazdálkodási egységeknek a tűzoltó készülékekről típusonként összesítőt kell készíteniük. Típusonként meg kell határozni a szakigazgatósági központi készletet is.

6.2. A készülék-ellenőr a gazdálkodási egységnél készülék- és felszerelés ellenőrzést végez. Meghatározza a műhelyi javításra küldendő készülékeket és felszereléseket. A karbantartási és ellenőrzési naplóban igazolja az ellenőrzött készülékeket. Észrevételeiről tájékoztatást ad a részmunkakörű tűzvédelmi előadónak. A hibás készülékeket az ellenőr szállítólevél és kapubárca kíséretében viszi javításra. Javítás után szállítólevéllel adja át a tűzvédelmi előadónak, mely a számla kísérőjeként szerepel.

6.3. A szakigazgatóságoknak készüléktípusonként éves felhasználási tervet is kell készíteniük, új beszerzés, selejtezés, javítás, bontásban.

6.4. A készülék selejtezésre történő előkészítését és a Társasági Selejtezési Állandó Teamnek való felajánlást a készülék-ellenőr megállapítása alapján az adott szakigazgatóság végzi.

31

6.5. A készülékek javítása, karbantartása csak jóváhagyott technológia alapján végezhető. Nyomáspróbát készülékeken csak a kazánbiztos jelenlétében lehet végezni.

6.6. A járműveken elhelyezett és a jármű tartalék tűzoltó készülékeket havonta, az összes többi készüléket és tűzvédelmi felszerelést (tűzcsapok és szerelvényeik) félévenként kell ellenőrizni, illetve karbantartani.

6.7. A tűzvédelmi felszerelések és berendezések javítását és karbantartását, nyomáspróbáját a gazdálkodási egységek vezetői rendelik meg a megfelelő szakműhelyben.

VI.

Tűzriadó /tűzvédelmi/ terv

A szakigazgatóságok és a gazdálkodási egységek vezetőinek bevonásával az általuk kiadott függelék, illetve rendelkezés mellékleteként tűzriadó tervet ott kell készíteni, ahol azt a belügyminiszter 30/1996. (XII.6.) BM és az azt módosító 33/1999.(IX.24.) BM rendelet előírja. A tűzriadó tervet (tűzvédelmi tervet) több műszak esetén minden műszakra külön el kell készíteni és azt mindenkor hozzáférhető helyen (portán) kell tartani. A tűzriadó terv tartalmát a munkavállalóknak ismerniük kell. Tűz esetén az elsőnek érkező hivatásos tűzoltóegység vezetőjének kell átadni.

A tűzriadó / tűzvédelmi / tervnek tartalmaznia kell:

a) a tűzjelzés módját,b) a tűzoltóság, valamint a létesítményben tartózkodók riasztási rendjét, a

létesítmény elhagyásának módját,c) a tűz esetén a munkavállalók szükséges tennivalóit (tűzvédelmi

berendezés kezelése, tűzoltás és mentés, rendfenntartás, technológiai folyamat leállítása, áramtalanítás stb),

d) a Társaság létesítményi tűzoltóság riasztásának rendjét,e) a főbb veszélyforrások megnevezését (utalással a védekezési

szabályokra),f) a létesítmény szintenkénti helyszínrajzát, amelyben jelölve vannak a

vízszerzési helyek, az építmények, szabadterek, helyiségek, veszélyességi övezetek tűzveszélyességi osztályba sorolása /piros színnel kiemelve az "A"-"B" osztályú helyiségek, övezetek, sárga színnel a "C" osztályú helyiségek, tárolók, övezetek/ a kiadott egységes, egyezményes jelekkel jelölve a közművezeték (víz, gáz, gőz, elektromos, stb.) központi elzárói, kapcsolói.

Évente egy alkalommal előre tervezett időben tűzriadó gyakorlat tartása kötelező. Ennek időpontjáról értesíteni kell a szakigazgatósági tűzvédelmi előadót is. A tűzriadó terv- gyakorlat megtartásához előzetesen "Támadási terv"-et kell készíteni

32

forgatókönyvvel és azt meg kell küldeni a szakigazgatósági tűzvédelmi előadónak tájékoztatásra.

A tűzriadó terv- gyakorlat megtartását a létesítmény vezetője, vagy helyettese köteles ellenőrizni. A gyakorlatot jegyzőkönyvben értékelni kell.A tűzriadó tervet a főmunkakörű tűzvédelmi előadó készíti.

VII.

Gépjárművek tárolása

1. Személygépjárművek tárolása

1.2. A gépjárműtároló helyet úgy kell kialakítani, hogy a gépjárművek adott esetben gyorsan és biztonságosan eltávolíthatók legyenek.

1.3. Több gépjármű tárolása esetén azokat úgy kell elhelyezni, hogy a gépjárművek ajtói legalább az egyik oldalon teljes szélességükben nyithatók legyenek, az egymás mögött álló gépjárművek között pedig, 0,80 m távolságot kell megtartani.

1.4. Gépjárművet udvarban az ajtótól, ablaktól, kiürítésre menekítésre szolgáló lépcsőtől legalább 2 m távolságra szabad elhelyezni.

1.5. Gépjárműtároló helyen tűzveszélyes folyadékot tárolni, lefejteni, illetve a járművet üzemanyaggal feltölteni, vagy tűzveszéllyel járó javítást és egyéb munkát végezni nem szabad.

1.6. A tároló területén minden tíz gépjármű után 1-1 db 6 kg-os porral oltó tűzoltó készüléket kell elhelyezni.

1.7. A tároló területén dohányzás és nyílt láng használata tilos. Ezt a tilalmat jól látható táblával kell jelölni.

2. Közösségi járművek tárolása

2.1. Az autóbusz tárolótér tűzvédelmi előírásait az érvényben lévő jogszabályok és szabványok nem tartalmazzák kellő részletességgel. Ezért az autóbuszok tárolását a jogszabályok, valamint az UVATERV által készített tárolási rend figyelembevételével az alábbiak szerint kell végrehajtani:

a) Az autóbusz tárolótéren a gépjárművek között legalább 50 cm oldaltávolságot kell megtartani a zavartalan ki- és beszállás, illetve a személyi közlekedés érdekében.

33

b) Minden harmadik - csuklós autóbusz esetében minden második - autóbusz csoport után az átjárás biztosítás érdekében legalább 60 cm-es közlekedési utat kell szabadon tartani.

c) A tárolási rendnek megfelelően elhelyezett autóbuszokat vezetőfülkével a kijárati kapu irányába és a mentésre felhasználható dönthető kerítés felé kell elhelyezni.

d) A mozgásképtelen, karambolos autóbuszt, vagy a mentést akadályozó tárgyat csak úgy szabad elhelyezni, hogy az a mozgásképes járművek kiállását ne zavarja.

e) A gépkocsi tárolótéren elhelyezett autóbuszok állandó felügyeletét biztosítani kell és gondoskodni arról, hogy tűz esetén minden napszakban az autóbuszokat akadálytalanul és gyorsan el lehessen a veszélyeztetett helyről távolítani.

f) A tárolótéren elhelyezett valamennyi autóbusz feszültség mentesítéséről és a feszültségmentesítési kapcsolók kapcsolóállási jelöléséről gondoskodni kell.

2.2. A felügyeleti szolgálatot ellátókat, valamint az esetleges mentést végző tartalék gépkocsivezetőket alapos, mindenre kiterjedő, rendszeres tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni a mentési feladatok végzésére vonatkozóan.

2.3. A tömegközlekedési járművek mentési tervét a tűzriadó tervbe be kell építeni, és a tűzvédelmi oktatás keretében ismertetni kell.

2.4. A villamos üzemű járművek tárolását a mindenkori, érvényes jármű technológiai előírások szerint kell végezni. A technológiai előírásokat egyeztetni kell a tűzvédelmi csoporttal.

2.5. A Tátra villamosokon az emeléshez szükséges tartozékokat a menetirány szerinti jobb első ülés alatti ládába kell elhelyezni, itt mást tárolni tilos. A láda külső oldalán jól látható felirattal jelölni kell, "Emelési tartozék".

2.6. A tűzriadó tervben szerepeltetni kell a villamos járművek mentési módját.

VIII.

A szakigazgatóságok és gazdálkodási egységek, létesítmények tűzvédelmi szabályzat függelékeinek elkészítése

A szakigazgatóságok és gazdálkodási egységek vezetői a Társaság Tűzvédelmi Szabályzata illetve az érvényben lévő tűzvédelmi jogszabályok, szabványok előírásai

34

szerint kötelesek saját területükre vonatkozóan a helyi tűzvédelmi szabályzat függeléküket átdolgozni.

A Szabályzat függelékének átdolgozásához a szükséges szakmai irányítást és konzultációt a Tűzvédelmi Csoport biztosítja.

A Tűzvédelmi Szabályzat függelékének tartalmaznia kell:

a) A szakigazgatóságok, és a gazdálkodási egységek tűzvédelmi szervezeteinek, a tűzvédelmi szabályok és előírások érvényesítéséért felelős vezetők - munkaköri beosztásuk szerinti - megnevezését, felelősségét és feladatait.

b) A létesítményekre, az építményekre, a tűzszakaszokra, illetve helyiségekre, szabad terekre, veszélyességi övezetekre vonatkozó tűzveszélyességi osztályba sorolást és az ehhez kapcsolódó általános érvényű és eseti tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat.

c) A Tűzriadó Tervet ( tűzvédelmi terv) a Szabályzat függelékének mellékleteként kell elkészíteni.

d) A helyi tevékenységgel, technológiával összefüggő (a jelen tűzvédelmi szabályzatban nem szereplő) feladatokat.

e) A tűz esetén követendő magatartást, tűzoltási és mentési feladatokat. (áramtalanítás, tűzoltóeszközök használata, stb.)

A Szabályzatot és függelékét minden érintett vezető részére, továbbá mindazok számára kimutatható módon át kell adni, akikre vonatkozóan az feladatokat tartalmaz, vagy akik a feladatok végrehajtását munkakörüknél, beosztásuknál fogva ellenőrizni kötelesek.

A Szabályzatot a függelékkel mindenkor naprakész állapotban, hozzáférhető helyen, a munkahelyen kell tartani, és az ellenőrzést végző személy rendelkezésére kell bocsátani.

A szakigazgatóságok területére vonatkozó Szabályzat függeléket a Tűzvédelmi Szabályzat megjelenése után, 90 napon belül kell kiadni, aminek

1 példányát, és mágneslemezen is meg kell küldeni a Közlekedési Igazgatóság Tűzvédelmi Csoportjának.

Jelen Szabályzat végrehajtásáért a szakigazgatók és a gazdálkodási egységek vezetői egy személyben felelősek. Kötelesek a vezetésük alatt álló egységek vezetőivel a Szabályzatban és a függelékben foglalt rendelkezéseket ismertetni és megkövetelni, hogy napi munkájuk során azokat maradéktalanul érvényre juttassák.

A Szabályzat végrehajtásának ellenőrzéséről a társasági tűzvédelmi vezető köteles gondoskodni. A rendelkezések végrehajtásának elmulasztása, vagy nem kellő teljesítése felelősségre vonást von maga után.

Súlyosabb szabálytalanság esetén a hatóság tűzvédelmi bírságot szab ki.

35

IX.

Rendelkező Rész

Jelen Tűzvédelmi Szabályzat a megjelenés napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyezem az 1997-ben kiadott Társasági Tűzvédelmi Szabályzatot.

A Szabályzattal kapcsolatban felvilágosítást ad Ruckel István társasági tűzvédelmi vezető, a 110-78-as telefonon.

Budapest, 2004. március 18.

Aba Botond s.k.

Vezérigazgató

36

BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI Rt. 1. sz. melléklete

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT

T.

..........................................................

...........................................................

A Tűzvédelmi Szabályzatban biztosított jogkörömnél fogva megbízom

............................................................

területén a tűzvédelmi előadói feladatok ellátásával.

Feladatát a Társaság Tűzvédelmi Szabályzata tartalmazza.

A megbízás .........................................határozatlan ideig érvényes.

Budapest, 20 ..................................... hó ........ nap

....................................................... ................................................... társasági tűzvédelmi vezető vezérigazgató-helyettes,

igazgató üzemigazgató

37

BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI Rt. 2. sz. melléklete

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT

BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI Rt.1980 Budapest, VII. Akácfa u.15.

Tűzcsapok vízhozamának mérése

A létesítmények védelme és a vagyonbiztonság érdekében a földalatti, földfeletti és a fali tűzcsapok vízhozamát ötévenként egyszer mérni kell.

A vízhozam mérésről a mérést végrehajtónak ”Vízhozam mérési jegyzőkönyv”-et kell felvennie, amit a gazdálkodási egységnek a tűzvédelmi okmányok között 5 évig meg kell őrizni.

Amennyiben a tűzcsapok mérési eredménye megegyezik 35/1996 (XII.29.) BM rendelettel hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabályzat VI. fejezetében előírtakkal akkor a tűzcsapok vízhozamát megfelelőnek kell minősíteni. Amennyiben az eredmény nem egyezik meg, akkor nem megfelelőnek kell minősíteni.

38

BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI Rt 2. sz. melléklet folyt. TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT

BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI Rt.1980 Budapest, VII. Akácfa u.15.

VÍZHOZAM MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV

Készült: ................. év ................ hó...........nap..........óra.

Telephely: .........................................................................

Cím: ........................... út, utca:......................szám:..........

A mérési eredmény alapján a vízhozam megfelelő - nem megfelelő.A jegyzőkönyvben szereplő............. számú tűzcsap felülvizsgálatát,szükség szerint javítását javasoljuk.

PH.

................................................. ...................................................

...............................................

39

BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI Rt. 3. sz. melléklete

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT

BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI Rt.1980 Budapest, VII. Akácfa u.15.

......................................................gazdálkodási egység, létesítmény Tetőlétrák felülvizsgálata

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

mely felvétetett a ..........................…………………………………..............gazdálkodási egység, létesítmény hivatalos helyiségében: 20.................. hó ....... nap.

Jelen vannak: ........................................

......................................

......................................

......................................

Tárgy: Tetőlétrák, vészlétrák és kilépők felülvizsgálata

A 2/2002. (I.23.) BM rendelet V. fejezet 6.3. pont előírásának megfelelően a ....... .sz. tetőlétrát (vészlétrát, vészhágcsót, kilépőt) felülvizsgáltuk és

Megfelelőnek - nem megfelelőnek találtuk.

A jegyzőkönyvben szereplő............. sz. tetőlétrán a következő javítást (festést) kell elvégezni: ………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………..

Határidő:……………………Felelős:..……………………

............................................. .................................................tűzvédelmi előadó /műszaki vezető, üzemmérnök/

gazdálkodási egység vezető

..............................................bizottsági tag

40

BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI Rt. 4. sz. melléklete

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT

BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI Rt.1980 Budapest, VII. Akácfa u.15.

..........................................................gazdálkodási egység, szolgálati hely

TŰZESET JELENTÉS

Jelentem, hogy 20.....év...........hó..........nap........óra......perc a .............................................telep, illetve .......................... kerület...................................................................utca ...........szám tűzeset volt.

Mi égett ? /ha jármű, akkor a pályaszámát, frsz.-át kell feltüntetni/ ................................................................................................................Melyik telephez tartozott a jármű ?.........................................................Mivel lett eloltva ?....................................................................................Ki oltotta el ? ...........................................................................................Mi volt a tűz keletkezési oka ? ................................................................Van- e tűzkár ?.......................igen- nem.................................................A tűzeset rövid leírása ............................................................................

...................................................................................................................

...................................................................................................................

...................................................................................................................

...................................................................................................................

...................................................................................................................A tűzeset a tűzoltóságnak bejelentve .........óra ........... perckor. A tűzoltóságnak bejelentette ......................................., a tűzoltóságnál ki vette ?...............................................................................................................................

Ezt a jelentést a tűzeset megtörténte után 48 órán belül a Tűzvédelmi

Csoportnak kell megküldeni.

Budapest, 20……………….hó……nap

tűzvédelmi előadó

41

BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI Rt. 5. sz. melléklete

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT

BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI Rt.1980 Budapest, VII. Akácfa u.15.

.............................................................. szakigazgatóság, gazdálkodási egység

T.........................................................Társasági Tűzvédelmi VezetőKözlekedési Igazgatóság Tűzvédelmi Csoport

Értesítem, hogy a BKV Rt......................................................................................

...............................................................................................................................

...............................................................................................................................egységében TŰZ KELETKEZETT. /Ha a tűz forgalomban lévő járműveken, utcán, közterületen keletkezett, a jármű típusát és forgalmi rendszámát is fel kell írni./

A tűzeset alkalmával az alábbi anyagok semmisültek meg, illetve az alábbi anyagi kár jelentkezett:

Rt. vagyonban:............................................... ..............................Ft............................................... ..............................Ft....................... / az egyes anyagok fajtánként és mennyiségben külön-külön sorolandók fel /db/Ft., fm/F

.............................FtÖ S S Z E S E N ............................Ft

Magántulajdonban:.............................................. tulajdonát képező ............................Ft

............................................... tulajdonát képező ...........................FtÖ S S Z E S E N: ............................Ft

Eqyüttesen keletkezett kár:Becsült helyreállítási költség: ..............................Ft Megmentett érték: ..............................Ft

Budapest, 200.................... hó ......... nap

..................................................... .........................................................üzemgazdasági vezető gazdálkodási egység vezetője

42

BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI Rt. 6. sz. melléklete

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT

A SZAKIGAZGATÓSÁGOKON BELÜL, A GAZDÁLKODÁSI EGYSÉGEKBEN ÉS A LÉTESÍTMÉNYEKBEN GYŰJTENDŐ

TŰZVÉDELMI OKMÁNYOK

1. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi. XXXI.sz. törvény és a 2/2002 (I. 23 ) BM rendelet

2. 30/1996. (XII.6.) BM rendelet a Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról.3. Tűzvédelmi Szabályzat (társasági szintű). 4. A szakigazgatóság és a gazdálkodási egység tűzvédelmi függeléke.5. A létesítmény tűzveszélyességi osztályba sorolása.6. Tűzriadó Terv.7. Hatósági jegyzőkönyvek.8. Tűzvédelmi Bizottság jegyzőkönyvei.9. Az építmények, létesítmények elektromos hálózatának, berendezéseinek

szabványossági felülvizsgálatáról készült jegyzőkönyvek (3-6-9 évenként).10.A villámhárítók felülvizsgálatáról készült jegyzőkönyvek.11.A létesítmények elektromos berendezéseinek érintésvédelmi felülvizsgálati

jegyzőkönyve.12.Tető- és vészlétrák teherbírásának ellenőrzéséről készült jegyzőkönyvek és a

hiányosságok megszüntetésére tett intézkedések. 13.Szakigazgatói, gazdálkodási-egység vezetői és egyéb tűzvédelmi

intézkedések.14.Kémények tömörségi próbájáról készült jegyzőkönyvek.15.Tűzveszélyes munkavégzési engedélyek kiadása.16. Munkavállalók éves tűzvédelmi oktatásáról kimutatás.17. Új belépő munkavállalók tűzvédelmi oktatásáról kimutatás.18.Tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakörben dolgozók tűzvédelmi szak

vizsgájának a bizonylatolása.19.Riasztóberendezés üzemképességét igazoló jegyzőkönyv.20.Tűzriadó Terv gyakorlat bizonylatai (forgatókönyv, támadási terv).21.Tűzkár statisztikai kimutatás.22.Tűzi vízhálózat, medence, tűzcsapok nyilvántartása.23.Tűzoltó készülékek és felszerelések pontos nyilvántartása.24.Tűzi vízforrások vízhozam mérési jegyzőkönyve. 25.Tűzveszélyes folyadéktároló tartályok, valamint nyomástartó edények,

időszakos nyomáspróbájáról készült jegyzőkönyvek, bizonylatok (5 évenként).

43

BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI Rt. 7. sz. melléklete

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT

LÉTESÍTMÉNYI (társasági) EGYSÉGPARANCSNOK GYŰJTENDŐ OKMÁNYAI

1. Társasági raj-, egységparancsnokok kinevezési okmánya.2. Társasági tűzoltók kinevezése.3. Társasági tűzoltók soros előléptetésének okmányai.4. Társasági tűzoltók nyilvántartási kartonjai.5. Társasági tűzoltók éves kiképzési terve.6. Társasági tűzoltók orvosi alkalmasságát igazoló okiratok.7. Tűzoltó egységparancsnok foglalkozási naplója.8. Tűzoltók oktatási naplója, pótfoglalkozási bizonylat.9. Tűzoltási terv, tűzoltók riasztása esetére.10.Tűzoltási terv gyakoroltatásáról bizonylat.11.Társasági tűzoltóság együttműködési terve a hivatásos önkormányzati

tűzoltósággal, ennek dokumentálása a létesítményi egységparancsnok és a hivatásos parancsnok aláírásával.

12.Társasági tűzoltók megbízása megelőző feladattal a létesítményvezető részéről, a létesítmény területének felosztása és felosztás dokumentálása.

13.Vezénylési napló ügyeleti szolgálatra.14.Társasági tűzoltók egyenruházati felszereléseinek pontos

nyilvántartása.15.Társasági tűzoltók tűzvédelmi felszereléseinek pontos nyilvántartása

kismotorfecskendő + tartozékai, védőfelszerelések, mászó öv, sisak stb.).

16.A kismotorfecskendő üzemanyag felhasználásának pontos vezetése, indítási, járatási próbák dokumentálása.

17.Elismerések, oklevelek, serlegek, stb.

44

BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI Rt. 8. sz. melléklete

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT

A tűzvédelmi szakvizsgához kötött foglalkozási ágak és munkakörök az alábbiak:

1. Hegesztők és nyílt lánggal járó munkát végzők.2. Az "A " és "B" tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagok ipari és szolgáltatás

körébe tartozó feldolgozását, technológiai felhasználást és a 300 kg tömegmennyiség feletti tárolását végzők.

3. Propán-bután gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását végzők.4. Üzemanyagtöltő-állomások üzemviteli dolgozói.5. Gáznemű vagy folyékony tüzelőanyagot hasznosító tüzelő-, fűtő- és

technológiai berendezések szerelését, üzembe helyezését, javítását, karbantartását végzők.

6. Az I-IV. kezelési osztályba sorolt 300 kW összes teljesítmény feletti gáz- és olajtüzelésű berendezések kezelői, valamint a III-IV. kezelési osztályú berendezések távfelügyeletét ellátó személyek.

7. Tűzoltó vízforrások felülvizsgálatát végzők.8. Tűzoltó készülékek ellenőrzését, javítását végzők.9. Beépített tűzvédelmi berendezések felülvizsgálatát, javítását, karbantartását

végzők.10.Beépített tűzvédelmi berendezések tervezésére jogosult műszaki végzettségű

mérnökök.

A fenti pontokban meghatározott foglalkozási ágakban, illetőleg munkakörökben csak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy foglalkoztatható.

Tűzvédelmi szakvizsgával kell rendelkeznie annak a vezetőnek /munkáltatónak/ is, aki a 1.- 7. pontban meghatározott tevékenységet végzők munkáját közvetlenül irányítja.

Tűzvédelmi szakvizsgára való felkészítés és a szükséges tananyag biztosítása az adott foglalkozási ágra /munkakörre/ képesítést adó oktatás szervezőjének a feladata.

Tűzvédelmi szakvizsga törzsanyagát, illetőleg a javasolt szakirodalom körét a BM OKF teszi közzé.

Az oktatás szervezője a tűzvédelmi szakvizsga előtt 30 nappal köteles a vizsgabizottság felkéréséről, illetőleg megbízásáról gondoskodni.

A vizsgabizottság háromtagú. Elnöke felsőfokú állami és felsőfokú tűzvédelmi szakképesítéssel, illetőleg az adott területre vonatkozó tűzvédelmi szakértői engedéllyel rendelkező személy lehet. A vizsgabizottság tagjainak az adott szakmát illetően legalább középfokú állami és középfokú tűzvédelmi szakképesítéssel kell rendelkezniük.

45

A vizsgabizottság tagjait az alábbi pontokban meghatározott foglalkozási ágaknál az 1.-7. pontokban felsorolt esetekben az oktatás szervezője,

a 8. pontban meghatározott esetben a vizsgázó lakhelye, vagy telephelye szerint illetékes fővárosi, megyei tűzoltóparancsnok, a tűzoltó készülékek gyártóival, illetve forgalmazóival együttműködve,

a 9. pontban megjelölt esetben a tűzvédelmi berendezések gyártója, külföldi gyártó esetén hazai forgalmazója,

a 10. pontban megjelölt esetben az országos parancsnok bízza meg.

Az oktatás és vizsgáztatás költségeit - megállapodás alapján - a munkáltató, vagy a vizsgázó viseli.

Tűzvédelmi szakvizsga elméleti és - szükség szerint - gyakorlati részből áll.

Tűzvédelmi szakvizsga sikeres letételéről tűzvédelmi szakvizsga bizonyítványt kell kiadni, amely a következő adatokat tartalmazza:

a) személyi adatok /név, születési idő, anyja neve/,b) vizsga időpontja,c) az elrendelő jogszabályra való hivatkozás,d) a foglalkozási ág, munkakör megnevezése,e) a vizsgáztatók aláírása,f) az oktatást szervező bélyegzője.

Az oktatást szervezőnek a szakvizsgáról jegyzőkönyvet és nyilvántartást kell készítenie, amelyet 6 évig köteles megőrizni. A munkáltatónak a szakvizsgára kötelezettekről nyilvántartást vezetni.

A tűzvédelmi szakvizsgához kötött foglalkozási ágakban és munkakörökben foglalkoztatott munkavállalóknak ötévente szakvizsgát kell tenniük.

A BM rendeletben felsorolt foglalkozási ágakon, illetőleg munkakörökön túl további foglalkozási ágakban, illetőleg munkakörökben történő vizsgáztatások nem.

BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI Rt. 9. sz. melléklete

46

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT

Tűzvédelemmel összefüggő fontosabb jogszabályok

Törvények:

o 1996. évi XXXI. Törvény A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és tűzoltóságról

Kormányrendeletek:o 115/19996. (VII.24.) Korm.rend. a tűzvédelmi hatósági tevékenység

részletes szabályairól és a hivatásosönkormányzati tűzoltóság illetékességi

területéről

o 116/1996. (VII.24.) Korm.rend. a tűzvédelmi bírságról

o 117/1996. (VII.24.) Korm.rend. a tűzoltóság tagjaira kötelező élet és balesetbiztosításról

o 118/1996. (VII.24.) Korm.rend. a létesítményi tűzoltóságokról

o 126/2002 (V.21.) Korm.rend. a tűzvédelem és polgári védelem1 §-sal módosító rend. műszaki követelményeinek

megállapításáról

o 119/1996. (VII.24.) Korm.rend. az önkéntes tűzoltóságokról

Miniszteri rendeletek:o 30/1996. (XII.15.) BM rend. a tűzvédelmi szabályzat készítéséről

o 35/1996. (XII.29.) BM rend. az Országos Tűzvédelmi SzabályzatKiadásáról

o 13/1997. (II.26.) BM rend. a tűzesetek vizsgálati szabályairól

o 27/1997. (IV.10.) BM rend. a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítványbeszerzésének szabályairól

o 32/1997. (V.9.) BM rend. a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezettfoglakozási ágakról és munkakörökről

o 36/1997. (VI.4.) BM rend. a tűzvédelmi szakértői és igazságügyi

47

szakértői tevékenységről

o 37/1997. (VI.11.) BM rend. tűzoltóságok által végezhetőszolgáltatásokról

o 57/1997. (X.21.) BM rend. tűzoltók és a tűzvédelmi szervezetektagjainak képesítési követelményeiről,képzési rendszeréről

o 2/2002 (I.23) BM rend. A tűzvédelem és polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról

o 6/1990 (IV. 12) KÖHÉM r. 21/1998 ( IX.11) K H , Országos Vasúti Szabályzat II. kötet kiadásáról szóló 18/ 1998 ( VII. 3.) KHVM rendelet mellék

48