Távmunka ismeretek

A távmunka fogalma, története, megvalósulása az USA-ban és az Európai Unióban.

Cél: megismerni a különbözı munkahelyrıl érkezı hallgatókat és felmérni a

képzéssel összefüggı elvárásaikat, motivációjukat. Ezek alapján alkalmazkodni

az esetlegesen felmerülı speciális elvárásoknak, igényeknek, melyek a kurzussal

kapcsolatban felmerülhetnek.

Bemutatatni a különbözı távmunka fogalmakat és az értelmezési disputa

jelentısségét. Röviden bemutatni, hogy alakult ki a távmunka és mik az alapvetı

ismérvei.

A következıkben néhány fontos megállapítás és tény olvasható az óra anyagából,

mely a vázát képezi az elıadásnak. Az elıadásokhoz tartozó irodalom megtalálható a

6. elıadásokról szóló leírást követıen.

Az információs technológia és a fejlett kommunikációs infrastruktúra egyenes

következményeként elkerülhetetlenül rugalmas szervezıdések jönnek létre és új

szemlélető munkamódszerek fejlıdnek ki. Ennek kiemelkedı példája a távmunka.

A távmunkának megvannak azonban a történelmi elızményei: a hírügynökségi

tudósító vagy akár a nagykövet különleges távmunkásnak is tekinthetı, még abban

az értelemben is, hogy a távközlés csatornáin keresztül tartja a kapcsolatot a

központtal. Az otthoni munkának, a bedolgozásnak pedig évszázados hagyományai

vannak. Az általam késıbb definiált távmunka: egyike az új, divatos kifejezéseknek,

holott a magasan kvalifikált értelmiségi és menedzserkörökben már évtizedek óta

valóság. Sıt, bizonyos tudományos berkekben1 más, mint távmunka, már nincs is.

A mai értelemben vett távmunka mégis minıségileg és mennyiségileg is más, mivel

ennek alapja az egész gazdaságot és társadalmat átalakító technológiai–szervezeti 11 NNyyíírrii KKrriissttóóff ,, aazz UUnniiwwoorrlldd VVii rrttuuááll iiss EEggyyeetteemm ((wwwwww..uunniiwwoorrlldd..hhuu)) vveezzeettıı pprrooffeesssszzoorraa,, WWeesssseelléénnyyii AAnnddrreeaa ((11999999)) AA ttáávvmmuunnkkaa ttéérrhhóóddííttáássaa,, TTeelleehháázzaakk ééss ttáávvmmuunnkkaa MMaaggyyaarroorrsszzáággoonn BBuuddaappeesstt,, TTeelleehháázz,, 224488..oo

változás. E kettıs folyamat eredményeképpen jelentıs változásnak lehetünk tanúi a

munkavégzés gyakorlatában a szellemi munkakörök jelentıs részében. A

szociálpolitikának abban lehet szerepe, hogy ösztönözze és növelje a hátrányos

társadalmi csoportok és egyének táv-munkavégzési lehetıségét.

A távmunka olyan, döntıen szellemi tevékenység, amelyben az otthon, kihelyezett

irodában („back office”), vagy éppenséggel egy teleházban dolgozó munkavállaló

végez feladatokat a távolban lévı munkáltató megbízásából, akinek munkája

eredményét távközlési csatornán is továbbíthatja. A munkáltatójával történı

kapcsolattartása történhet személyesen, illetve elektronikus úton is.

Ezen kívül azonban számos távmunka-fogalom létezik, mely eltérı országonként, és

eltérı az ország statisztikai és a köznapi gyakorlatban is. Részben ezzel

magyarázható az egységes távmunkára vonatkozó statisztikai adatok hiánya.

A távmunka definiálásának feladata számtalan nehézséggel járhat, melyek három

különbözı dimenzió mentén különíthetıek el:

1. Eszköz

Szükséges-e valamiféle eszköz használatához kötni a távmunka végzését? Ha nem,

akkor olyan problémákba ütközhetünk, hogy a taxistól a pizza futárig bárki

távmunkás lehet. Ha igen, akkor mi az az eszköz, amit a távmunka végzéséhez

kötünk? A számítógép, mobiltelefon. További nehézséget jelent, ha a távmunka

meglétét valamilyen elektronikus adatátviteli technológiához kötjük.

2. Tér

Csak az otthoni munka elfogadható, vagy az ügyfélszolgálati központban lévı („call

center”) is? A mobil munkahelyrıl való munkavégzés mennyiben tekinthetı

távmunkának?

3. Idı

Heti hány óra munkavégzéstıl mondható, hogy valaki távmunkát végez? Ha a plusz

munkáját hazaviszi, az távmunka? Ha a héten csak 2 napot van benn a

munkahelyen, s a többi idıben máshonnan dolgozza ugyanannak a munkáltatónak,

az távmunka?

A távmunka – szélesebb értelmezésben – jellege szerint lehet:

1. Otthon végezhetı: Ide sorolható a leírók, adatrögzítık, fordítók, egyes

kutatók, adatfeldolgozók, könyvelık, stb. a számítógép és távközlési technika

révén a munkahelytıl távol (is) elvégezhetı tevékenységek.

2. Mobil módon végezhetı: Akik mobil módon végzik munkájukat – általában a

munkáltatójuk telephelyétıl távol – mint például a biztosító társaságok ügynökei,

a gazdálkodó szervezetek regionális menedzserei, vagy az üzleti tanácsadók. De

ide tartozhatnak a körzeti orvosok és a házi ápolást végzık is.

3. Szatellit állomásokon („satellite office”): a drága városközpontokból vidéki

régiókba kitelepített munkahelyek, ahol olcsóbb ingatlan és munkaerı, s bıséges

a munkaerıforrás. (Például a „call centerekben” végzett munkák.)

Távmunka-definíciók

Az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) definíciója alapján a távmunka az a

munkatevékenység, amit nem a munkáltató telephelyén végeznek, valamint

számítógép használatot és a folyamatos online kapcsolatot feltételeznek. Ez egy elég

szők definíciónak tekinthetı, mivel a „folyamatos online kapcsolatot” kevés

munkáltató engedheti meg magának.

Az ILO négyfajta távmunkát különböztet meg:

1. Otthonukban távmunkát végzık (hometeleworkers)

2. Változó munkahelyrıl dolgozók (multilocational eWorkers)

3. Egyéni vállalkozók (self employed)

4. E-munkára képes egyéni vállalkozók2 (eEnabled self employed)

22 EEggyyéénnii vvááll llaallaakkoozzóókk,, ddee nneemm nnyyúújj ttaannaakk üüzzlleettii sszzoollggááll ttaattáássookkaatt..

Az Amerikai Statisztikai Hivatal tágabb (telework) definíciója: az egyéb iparba

bedolgozóktól kezdve a taxisokon keresztül, (akik helyi kommunikációs csatornán

kapnak információt az utasok tartózkodásáról) a telemarketingen át egészen a fent

említett távmunkát is magában foglalja. Ennek tulajdonítható az amerikai

távmunkások sokkal jelentısebb elıfordulási aránya.

Az Európai Unió 1993-ban mondta ki elıször az információs társadalom stratégiai

jelentıségét az úgynevezett Fehér Könyvben.

2001 szeptemberében az Európai Bizottság kezdeményezésére megbeszélés-sorozat

kezdıdött az európai munkaügyi szervezetek részvételével. Ennek eredményeként

2002. június 16-án elfogadták az Európai Távmunka Megállapodást ’Framework

Agreement on Telework’ -t, amely a tripartit érdekegyeztetés egyfajta nemzetek

feletti intézményeként értékelhetı (még ha nem is ratifikálták azt minden

országban). Ennek alapján:

„A távmunka olyan munkaszervezési és/vagy munkavégzési forma, mely a

számítástechnikát egy munkaviszony keretei között veszi igénybe, illetve ahol a

munkát, mely a munkaadó telephelyén is végezhetı lenne, rendszeresen attól távol

végzik.”

A távmunka formájában gyakorolt munkakörök:

• Adatbevitel, adatrögzítés, digitalizálás

• Adatfeldolgozás

• Ügyviteli feladatok

• Számvitel, könyvelés, leltárkészítés

• Fordítás

• Sajtófigyelés

• Kutatás, elemzés

• Tervezés

• Oktatás

• Távdiagnosztika, távfelügyelet

• Tanácsadás, konzultáció

• Szoftverfejlesztés

• Ügynöki tevékenység

• PR tevékenység, reklámozás

• Elektronikus kereskedelem

• Elektronikus ügyfélszolgálat

A távmunka alkalmazásának: elınyei, hátrányai, valamint elıfeltételei.

Cél: példákon keresztül bemutatatni a távmunka elınyeit, hátrányait, veszélyeit. Mik

vezethetnek a rossz kialakításhoz és hogyan lehet kiküszöbölni ıket. Bemutatni

a távmunka elıfeltételeit.

A következıkben néhány fontos megállapítás és tény olvasható az óra anyagából,

mely a vázát képezi az elıadásnak. Az elıadásokhoz tartozó irodalom megtalálható a

6. elıadásokról szóló leírást követıen.

A munkavállalók számára

A munkavállalók számára elıny, hogy mentesülnek a sok idıt és pénzt igénylı

mindennapos munkába járástól és tágabb keretben, rugalmasabban választhatják

meg a munkára fordított idıt. Szabadabban választhatják meg munkahelyüket,

nincsenek a telephelyhez kötve: távoli cégeknek is vállalhatnak munkát. Az utazás

adta szabadidı miatt, több idıt tölthetnek családjukkal.

Az elektronikus munkabörze révén javul a munkához jutás esélye. Elegendı

munkakínálat esetén a távmunkás válogathat a felkínált munkákból. Szabadon

kiválaszthatja a maga számára legszimpatikusabb munkaadót anélkül, hogy azzal

közvetlenül, személyesen találkozna. Egyidejőleg több munkaadónak, többféle

munkát végezhet. Gyorsabban változtathat munkáltatót. Kevésbé kiszolgáltatott a

munkáltatójának (amennyiben tágabb körben választhat más munkahelyet is.)

Kevésbé kell egy hierarchikus szervezet életében részt vennie.

Nincsenek életkori kötöttségek, életkori korlátok. Képzettségének és képességének

megfelelı munkát választhat. Településtıl, lakóhelytıl függetlenül kereshetı és

vállalható a munka. Munkahelye rugalmas és a változó élethelyzetekhez inkább

alkalmazkodik. Növeli az egyén szabadságát, mérsékli kötöttségeit. A kisgyermeküket

nevelı szülık, a betegeket vagy idıs embereket otthon gondozók és a csökkent

munkaképességőek is munkaalkalmat találhatnak.

A munkavállalók számára hátrányok fakadhatnak a munkajogi rendezetlenségbıl.

Nem szabályozottak azok a jogi feltételek, melyek biztosíthatnák a munkaadó által

munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló, munkaszerzıdésben szabályozandó

területeinek összességét. További nehézséget okozhat, hogy egy úgymond „virtuális”

munkaviszony könnyebben lehetıvé teszi a munkaadó számára a feketén történı

foglalkoztatást, mely egyértelmően a munkavállaló kiszolgáltatottságát növeli.

Tömegesen, általában az alacsonyabb felkészültséget igénylı munkákat és a jól

standardizálható feladatokat helyezik ki a cégek, amiért igen szerény bért fizetnek. A

feladatokat úgy állapítják meg, hogy azok elvégzéséhez a munkaidı csaknem minden

percét fel kell használnia. Tapasztalatok szerint például, amíg a központi

munkahelyeken dolgozók munkaidejük alig több mint felét töltik tényleges munkával

/a többi kapcsolattartásra, szünetekre és munkahelyen belüli helyváltoztatásra megy

el/, a távmunkások munkaidejük 89%-át tényleges munkával töltötték3. Így

valójában nem a szabadon eltölthetı idejük a több, hanem a nem közvetlen munkára

fordított idejük helyének a megválasztása szabadabb.

A távmunkás, munkáját izoláltan, a hagyományos munkahely mindennapos emberi

kapcsolataitól elszakítva végzi. A munka magányos jellegét súlyosbíthatja annak

standardizált jellege. Az Internet adta új lehetıségek kompenzálhatják a

mindennapos munkahelyi kapcsolatokat. Erre már manapság is számtalan példa van.

Itt gondolok azokra, akik órákon keresztül csevegnek csevegı programok

segítségével („IRC”, „ICQ” és egyéb csevegı csatornák), vagy valamely más

internetes kommunikációs formát választanak, s szinte „megszállottan” használják.

Ehhez kapcsolódik, hogy a távmunkát otthon végzı munkavállalóval egy

33 TTáávvmmuunnkkaa KKhhtt..((11999988))::„„ TTáávvmmuunnkkaa –– NNeemmzzeettkköözzii kkii tteekkiinnttééss aallaappjjáánn”” TTáávvmmuunnkkaa KKhhtt.. BBuuddaappeesstt

háztartásban élık életminısége romlik. További negatívum, hogy nincs igazán

elırejutási perspektíva. Még a váltott távmunkát – pár napot otthon, pár napot az

irodában – végzık esetén is hátrányok jelentkezhetnek a karrierperspektívákban.

A dolgozó nem kap rendszeres közvetlen visszajelzést a munkája ellátásának

minıségérıl. Bár ezt is megfelelı vállalati modell és vállalatirányítás segítségével

orvosolható. Ehhez kapcsolódik, hogy a most létezı ipari és szolgáltató szervezetek

felépítése és mőködése kevéssé alkalmasak egy ilyen típusú munkaforma

munkavállalók és munkáltatók számára egyaránt elınyös integrálására.

A munkaadók számára

A munkaadók számára elıny új munkahely létrehozásánál, a távmunka alacsonyabb

költsége. Így a cég telephelyén kisebb a helyigény, kevesebbet kell fordítani az

ingatlan létesítésére és fenntartására. A távmunka keretében megvalósuló új

munkahely kialakítása a harmadába, legfeljebb a felébe kerül a hagyományos

munkahelyének, s a munkaidı kihasználtsága lényegesen jobb.

A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Ipar Kamara tapasztalatai szerint, ma egy

átlagos irodai munkahely fizikai kialakítása 2 millió, a technikai infrastruktúra

kiépítése 580 ezer, a munkahely éves üzemeltetési költsége pedig 672 ezer forintba

kerül. Ezzel szemben a távmunkahely kialakítása esetén a munkahely fizikai

kialakítása nem igényel költségeket, a technikai infrastruktúra kiépítése 850 ezer, míg

a munkahely éves üzemeltetési költsége 119 ezer forintba kerül. Korszerő, kellıen

gyors, internetezésre is alkalmas számítógépes munkahely kommunikációs vonallal

együtt mai árakon már 400-500 ezer forintból is létrehozható.

Rugalmas létszámgazdálkodás valósítható meg, mindig annyi munkaerı

foglalkoztatható, amennyire éppen szükség van. Rugalmas munkahely, amely a

változó feladatokhoz, igényekhez gyorsan alkalmazkodik. A fajlagos ráfordítások

gyorsan megtérülnek. A növekvı mennyiségő távmunkavégzés fajlagosan csökkenı

anyagi ráfordításokkal jár. Az elvégzett munka biztonságosan, elektronikusan

védetten és gyorsan érkezik meg. Az adott vállalkozás szervezeti formájához,

nagyságához, tıkeerejéhez egyaránt jól illeszthetı a távmunka.

A munkaadók számára hátrányt jelent a nehézkesebb munkaszervezés, a többlet

adminisztráció terhe. A feladat megváltozása esetén a személyes eligazításnál

körülményesebb a kapcsolattartás, a feladat meghatározás. A rendkívüli és a sürgıs

munkákra, a többféle feladatot magukban foglaló munkakörök betöltésére a

távmunkások kevésbé alkalmasak, mivel ilyen esetekben a feladatok kiadása

közvetlen (’face to face’) kommunikációban a leghatékonyabb.

A motivációjukat vesztett távmunkások hamarabb és könnyebben elveszíthetik

lojalitásukat vezetıjük, vagy cégük iránt, ami munkakultúrájuk megváltozásához

vezethet. Ez a folyamat ugyanakkor az irodában dolgozók lojalitását és

munkakultúráját is negatívan befolyásolhatja.

A távmunkában dolgozót sokkal nehezebb teamben, csoportban foglalkoztatni, mivel

a kevés személyes kommunikáció okán nem alakulhat ki közte és a team/csoport

többi tagja között valós összetartás.

Biztonsági kockázatot jelenthet távmunkások alkalmazása, mivel a vállalat/intézmény

adatbázisához való távoli hozzáférés lehetısége már önmagában is hordozza a

feltörés veszélyét.

A távmunka elıfeltételei:

- humán elıfeltételek

- technikai elıfeltételek

- szabályozási környezet

- tevékenység kiválasztása, szabályozása

A távmunka helyzete Magyarországon

Cél: bemutatni a távmunka mai magyar helyzetét. Hol tartunk, s miért. Fıbb

szereplık, környezet. Mi várható?

A következıkben néhány fontos megállapítás és tény olvasható az óra anyagából,

mely a vázát képezi az elıadásnak. Az elıadásokhoz tartozó irodalom megtalálható a

6. elıadásokról szóló leírást követıen.

A távmunka elterjedése szoros kapcsolatban áll az adott ország informatikai

fejlettségével, számítógép ellátottságával és a hálózati hozzáférések széleskörő

elterjedtségével. A Központi Statisztikai Hivatal által kibocsátott adatok eligazítást

nyújthatnak abban a tekintetben, hogy miképpen alakult a személyi számítógépek

száma a magyarországi háztartásokban 1992 után. Természetesen ebbıl nem lehet

mechanikus következtetéseket levonni a távmunkások számára vonatkozóan, sıt a

számítógép használat céljára, s a gépek korszerőségére sem lehet következtetni. Az

sem mellékes kérdés, hogy milyen társadalmi rétegek rendelkeznek a

távmunkavégzés infrastruktúrájával.

1992-ben 100 háztartásra 4 számítógép, (’95-ben 6, ’98-ban 8) 1999-ben pedig már

12 gépet jeleztek az adatok. A 2001-ben kiadott tudásiparról kiadott OECD jelentés

alapján „…szemmel látható a különbség Hollandia (69%), Dánia (65%), Svédország

(60%) másrészrıl pedig Olaszország (28%), Franciaország (27%) és Törökország

(12%) között.”

Az adatokból jól látszik, hogy jelentıs különbségek találhatóak az Európai Unión

belül. Ez a különbség jelentkezik Magyarországon belül, hiszen a gazdaságilag fejlett

régiókban sokkal többen rendelkeznek otthoni számítógéppel, mint a

fejletlenebbekben. 2002-ben a háztartások 30%-a rendelkezett számítógéppel, 12%-

a otthoni Internet hozzáféréssel. Ez utóbbi adat is jelentısen elmarad az EU-s

átlagtól. Egyedül a szélessávú Internet hozzáférések elterjedésében mutathatóak fel

európai szinten kedvezı adatok.

Az otthoni számítógép- és hálózati hozzáférést vizsgálva három meghatározó

társadalmi csoportot különböztethetünk meg. Elıször is a fiatal felnıttek inkább

birtokolnak számítógépet, mint az idısebbek. Másodszor, a magas jövedelmi

státusúak és a felsıfokú végzettségőek szignifikánsabban birtokolnak számítógépet,

mint az alacsony jövedelmő és alacsony képzettségőek. Harmadszor egy érdekes

korreláció: a gyerekes családokban (kivéve a 3, vagy több gyerekes nagycsaládokat)

inkább megtalálható a számítógép, mint az egyedülállóknál, vagy a gyerektelen

háztartásokban. Ennek hátterében bizonyára a jövı felé tekintés és az oktatási cél

állhat. A számítógépre költött fejlesztési kiadásokat is hasonló korrelációk jellemzik.

Hasonlóan az Európai Unióhoz, a távmunka humán elıfeltételeit tekintve lényegében

Magyarországon is ugyanazok a kívánalmak fogalmazódnak meg, mint az irodai

munkahelyen dolgozó esetében: a rugalmasság, a feladatokhoz való alkalmazkodás,

az együttmőködés képessége, a jó kifejezı és problémamegoldó készség, a határidık

betartása, az önálló munkára való alkalmasság. Tehát a távmunkában dolgozni

kívánóknak, speciális igényeknek általában - a munkáltatók szerint - nem kell

megfelelniük. Épp ezért nem részesítik a munkavállalókat speciális képzésben.

Általában nem újonnan vesznek fel, hanem a meglévı munkaerı-állományból

toborozzák a távmunkásokat, mivel róluk már kialakult véleményük van, s jobban

meg tudnak bízni bennük. A váltás nem a kényszer eszközével, hanem szabad

választás alapján történik az esetek nagy részében, hiszen a munkáltatónak nem

érdeke, hogy motiválatlan dolgozzanak távmunkában.

Azon cégeknél, ahol hasonló munkakörben távmunkában és nem távmunkában is

dolgoznak, ott a dolgozók bére azonos. A távmunkások néhol költségtérítési

átalányban részesülnek, ami a többlet költségeik fedezésére szolgál (maximum

körülbelül bruttó 10000 Ft értékig). Általában a cégek, a munkavállalók

rendelkezésére bocsátják a mobil telefont, vagy/és számítógépet. Karbantartásuk a

munkáltató felelıssége, de az adott szervezet szervizhálózatát bármikor igénybe

vehetik. Az otthoni munkafeltételek kialakításába a cégek nem nyújtanak segítséget.

A távmunka szabályozása: munkajogi és társadalombiztosítási kérdések

Az elmúlt 140 évben kiformálódott a hagyományos munkavégzés állami

szabályozása, a munkaügyi kapcsolatok formájában, mely a tömegtermelés bázisán

jött létre4. Azaz feltételez egy horizontálisan és vertikálisan tagolt szervezetet, s az

ehhez tartozó technológiai fegyelmet és közvetlen ellenırzöttséget, s kötött

idıfelhasználást a munkavállalók viszonylag nagy tömegei esetében.

A hagyományos munkaszervezeteken kívüli foglalkoztatás, az önálló, szellemi

távmunka, a hálózat jellegő szervezettben végzett munkavégzés szabályozása

kihívást jelent a társadalmi-jogi szabályozása számára.

44 BBaannkkóó ZZooll ttáánn ((22000000)) „„ TTáávvmmuunnkkaa –– aazz iinnffoorrmmáácciióóss ttáárrssaaddaalloomm mmuunnkkaajjooggii kkéérrddéésseeii aazz EEuurróóppaaii UUnniióóbbaann ééss MMaaggyyaarroorrsszzáággoonn..”” JJooggttuuddoommáánnyyii KKöözzllöönnyy 22000000 jjúúnniiuuss,, BBuuddaappeesstt

De a munkajogi kérdéseken túl a távmunka felvet számos társadalombiztosítási és

egyéb technikai kérdést is:

• Jogosultság a baleset és betegség esetén fizetendı táppénzre,

• Jogosultság anyasági ellátásra,

• Jogosultság öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra,

• A munkanélküli segély folyósítása,

• Éves fizetett szabadság igénybevétele,

• Tisztázni kell a felelısségi viszonyokat,

• A biztosítások kérdése,

• Az adatkezelés problémája,

• A technikai eszközök otthoni magán célra történı használatának jogi

szabályozatlansága.

A távmunka szereplıi:

- munkáltatók

- munkavállalók

- munkaügyi érdekképviseletek

A magyarországi munkáltatók ma még vonakodnak a távmunka alkalmazásától,

pedig annak gazdasági elınyei nyilvánvalóak. A technikai feltételek többnyire

adottak, az infrastruktúra fejletlensége5 ma kevésbé hozható fel indokként, az

elmaradás oka elsısorban emberi tényezıkben, a menedzseri gondolkodásban és

gyakorlatban keresendı. A munkáltatókban túl nagy a bizalmatlanság a távmunkával,

és általában a új és ismeretlen munkaszervezési formákkal szemben. Így

gyakorlatilag nem sok táv-munkahely létesült. A magyarországi távmunka

elterjedését nehezíti az is, hogy az állam nem találta meg a helyét a távmunka

támogatásában, illetve a távmunka-foglalkoztatás ösztönzésében. Néhány távmunkát

55 NNeemmzzeettii HHíírrkköözzllééssii ééss IInnffoorrmmaattiikkaaii TTaannááccss 22000011.. II.. fféélléévvii tteevvéékkeennyyééggéérrııll sszzóóllóó ttaannuullmmáánnyy sszzeerriinntt

ösztönzı pályázat hosszú távon is sikeresnek bizonyult, a többség azonban kudarccal

végzıdött.

A távmunka hazai története és alkalmazása: sikeres és sikertelen példák a hazai alkalmazásra.

Cél: mi vezetett a távmunka alkalmazásának jelenlegi gyakorlatához

Magyarországon. Több példán keresztül bemutatni a sikeres és sikertelen

próbálkozásokat, gyakorlatot.

A következıkben néhány fontos megállapítás és tény olvasható az óra anyagából,

mely a vázát képezi az elıadásnak. Az elıadásokhoz tartozó irodalom megtalálható a

6. elıadásokról szóló leírást követıen.

A távmunka magyarországi elıtörténete

Az EU legfejlettebb országaival összehasonlítva, bizonyos késéssel, de elkezdıdött

nálunk is a távmunka meghonosítása. 1996-ban, az egykori Munkaügyi Minisztérium

létrehozta az Informatikai Fıosztályt, melynek feladata a távmunka adminisztratív

felügyelete volt. A munkaerıpiacot a stabilizálódó munkanélküliség, a

foglalkoztatottság alacsony és az inaktivitás magas szintje jellemezte a privatizációt

és a gazdasági struktúra átalakulását követıen. A munkaerıpiac radikális

átrendezıdése befejezıdött, ugyanakkor az átrendezıdés miatt keletkezett

problémák, mint például a regionális, tartós- és ifjúsági munkanélküliség

megmaradtak. Ilyen körülmények között vetıdött fel a távmunka végzés

meghonosítása Magyarországon, mint a munkahelyteremtés eszköze.

A Munkaügyi Minisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal 1996-ban létrehozta a

Modernizációs és Integrációs Projekt Irodát (Promei Kht.). A Kht. a nemzetközi

tapasztalatokat és a hazai alkalmazás lehetıségeit egy szakértıi tanulmányban

foglalta össze még 1996-ban, mely elemzés eredményeként létrehozták a Távmunka

Koordinációs Közhasznú Társaságot (Távmunka Kht.) 1998 januárjában. A szakértıi

tanulmányra az optimista megközelítés jellemzı: a távmunkavégzéssel „mindenki jól

jár”, a társadalom, a kormányzat, a munkaadók és munkavállalók egyaránt. Az is

megfogalmazódott, hogy a távmunka magyarországi bevezetését célszerő az állam

és a versenyszféra közös vállalkozásaként kezelni.

A távmunka projekt elsıdleges célja volt, hogy állami forrásokat bevonva ösztönözze

a távmunka megismerését és piaci alapú elterjedését Magyarországon. 2000 elejére

a távmunkások és a távmunkaadók számának el kellett volna érnie a „kritikus

tömeget”, innen kezdve a folyamat – az elképzelések szerint – önfenntartóvá,

önfinanszírozóvá vált volna. „Az állam és az elsıként csatlakozó magánvállalkozások

saját jól felfogott érdekükben is vállalják, hogy megadják a kezdı lökést és az

induláshoz szükséges pénzt. A „kritikus tömeg” legalább 10 000 távmunkást és 50-

100 távmunkaadót jelent. A projektet menedzselı szervezet a közhasznú szolgáltató

központ kialakításával, ismeretterjesztéssel, a munkaadók és munkavállalók

pályáztatásával, a közöttük való közvetítéssel, koordinálással, megvalósíthatósági

tanulmányok készítésével, mintarendszer mőködtetésével, szerzıdés típusok

kidolgozásával, a munkajogi hiányosságok pótlásával, és az adatvédelem

kialakításával ösztönözte volna a távmunka elterjedését.

Megindul a távmunka népszerősítése és bemutatása a médiákban, a potenciális

munkaadók megkeresése, és megnyílik egy adatbázis a Távmunka Kht.-nél amely a

távmunkára jelentkezıket várta. Televíziókban, rádiókban, újságokban gyakran

jelentek meg népszerősítı mősorok és cikkek. Konferenciákon, értekezleteken s

szakmai vásárokon mutatták be a távmunkát és a Kht. szolgáltatásait. Közel 13 ezer

ember, mint potenciális távmunkás regisztráltatta magát, de munkáltató csak 1-2

jelentkezett.

Egy évvel megalakulását követıen csıdöt jelentett a Távmunka Kht., amit a pazarló

cégvezetés, és politikai ellentétek eredményeztek – melyek az 1998-as választásokat

követıen létrejött Szociális és Családügyi Minisztériummal idılegesen nehézzé tették

az együttmőködést. A Kht. a szolgáltatások beindítását az államtól várta el. 1999

végén rendezıdött a Távmunka Kht. adóssága, s 2000 nyarának elején a Kht.

együttmőködési szerzıdést kötött a Települési Önkormányzatok Országos

Szövetségével (TÖOSZ), hátrányos kistérségi településeken létrehozandó

távmunkahelyekrıl, továbbá néhány távmunkást kiközvetítettek vállalkozásokhoz. Ám

valós irányító szerepet betöltı szervezetté már nem sikerült válnia, amit

nagymértékben determinált az addigra kialakult rossz hírneve is.

Mint már írtam, 1996-ban a Munkaügyi Minisztérium Informatikai Fıosztálya kezdett

el elıször foglalkozni a távmunka kérdéskörével. Megalkották a távmunka magyar

jogi definícióját, mely lényegében a távmunka végzésére alkalmas tevékenységek

felsorolásából állt. Szintén e minisztérium tevékenységéhez kötıdik az elsı két

távmunka pályázat kiírása. Ezeket több távmunka ösztönzésére kiírt pályázat követte

melyek eredményeként több száz új munkahely jött létre, melyek többsége a

támogatott idıszak elmúltával megszőntek, illetve átalakultak.

A 90’-es évek közepétıl jelentıs figyelem irányult a távmunka felé a média, a

társadalom és számos teljesen eltérı társadalmi csoportjai felöl. Megmutatkozik ez

számos újságcikkben és publicisztikában, melyekben a távmunka fogalma számos

helyen megtalálható és szinte kizárólag pozitív és támogatandó foglalkoztatási

formaként, s olykor munkahelyteremtı lehetıségként jelenik meg. Ez utóbbi

lehetıség volt az elsıdleges, mely sokak számára roppant mód szimpatikussá és

elérendı céllá tette a távmunkát. Sokan ettıl remélték, hogy munkát, illetve kereset

kiegészítést találnak. Ezt a reményt leginkább a már említet Távmunka Kht. általi

potenciális távmunkás és távmunkaadó toborzás mutatta meg.

A távmunkára jelentkezı 13 ezer ember nem képviselt homogén csoportot6. A

regisztrációban résztvevık: 66,3% nı, 33,7% férfi. A férfiak között a legjellemzıbb a

20-34 éves, míg a nıknél ez 25-39 éves korosztály. A jelentkezı férfiak 58%-ának, a

nık 30%-ának nincs eltartott gyereke. A jelentkezık 25%-a egy gyermekes, 26,3%-

a két gyerekes, míg csupán 10%-a 3 vagy több gyerekes.

Iskolai végzettség szempontjából közepesen, vagy magasabban képzettek: 25%

felsıfokú, míg 65%-a középfokú végzettséggel rendelkezik. A többség (57,7%)

rendelkezik idegen nyelvismerettel. Lakóhelyi jellemzık alapján 30% Budapestrıl,

12% Pest megyébıl jelentkezett. Jellemzıen városi településen lakók jelentkeztek.

Jelentıs számban találhatóak gyermeküket nevelı nık (15,5% gyes-gyed

66 NNeeuummaannnn LLáásszzllóó:: ((22000000)) „„ AA ttáávvmmuunnkkáárraa jjeelleennttkkeezzııkk mmuunnkkaaeerrıı--ppiiaaccii kkíínnáállaattaa..”” MMuunnkkaaüüggyyii SSzzeemmllee 22000000//77--88 2244--3366..oo

állományú), csökkent munkaképességőek (12%) és diákok (10%). De jelentıs a

dolgozó jelentkezık száma is. A távmunkára jelentkezettek csoportja szignifikánsan

különbözik a regisztrált munkanélküliekétıl. A távmunkára jelentkezettek egyik része

inaktív, a másik pedig foglalkoztatott. A regisztrált munkanélküliek száma elenyészı.

A távmunkára jelentkezı 13 ezer fı jelzi a jelentıs igényt e foglalkoztatási forma

iránt és azt, hogy igényüket állami segítség nélkül jelenleg lehetetlen teljesíteni,

különösen a hátrányos társadalmi csoportok tagjai számára.

A távmunkára való igényt számos társadalmi szervezet és érdekvédelmi csoport

felismerte, így több olyan lobbi csoport is megalakult, akik – elsısorban döntıen

állami részvétellel – a távmunka népszerősítését és elterjesztését célozták.

A múltban és napjainkban a teleházaknak jelentıs érdeke főzıdne ahhoz, hogy

állami távmunka program induljon. Ennek érdekében sok helyen próbáltak lobbizni,

de eddig sikertelenül. Számukra külön problémaként jelentkezik, hogy a technikai

eszközök és a közösségi munkák által létrehozott technikai infrastruktúra, 2-3 éven

belül teljesen „elamortizálódik”, ha addig nem hasznosítják. Jelenleg a

teleházhálózatot ugyanis döntıen állami pályázatokon elnyert pénzek, valamint a

helyi önkormányzatok esetleges támogatása tartja el. Az országszerte kiépült

teleházak megfelelı terepei lennének egy-egy kistérségi munkanélküliséget

csökkenteni kívánó állami távmunkaprogramnak. Errıl a távmunka szervezet vezetıi

meg vannak gyızıdve, de munka hiányában, csak különbözı elképzeléseiket tudják

összehangolni.

Példák a távmunka magyarországi alkalmazására:

- szoftvergyártó cég

- lapkiadó vállalat

- távmunka portál

- távmunka pályázatok nyertesei

- telekommunikációs cég

- értékesítéssel foglalkozó cég

- könyvelı iroda

Cél: Bemutatni miért válik valaki távmunkássá, illetve mi akadályozza ezt meg.

A második órában meghívott – távmunka keretében dolgozó – munkavállalóval

beszélgetés a munkájáról és a távmunkáról.

A következıkben néhány fontos megállapítás és tény olvasható az óra anyagából,

mely a vázát képezi az elıadásnak. Az elıadásokhoz tartozó irodalom megtalálható a

6. elıadásokról szóló leírást követıen.

A távmunkások motivációs indítékrendszere, kizáró tényezık

A távmunkások különbözı motivációk alapján választják a távmunkát. E mögött

gyakran olyan ösztönzı mechanizmusok találhatóak, melyek nem külön-külön egyes

okokra, hanem különbözı kombinációban több okra vezethetıek vissza. A motivációt

több tényezı befolyásolhatja: életkor, egészségügyi állapot, családi állapot, lakóhely

távolsága a munkáltató telephelyétıl, munkakör, személyiségtípus illetve a

munkahely féltése.

1. Motiváció – Egészségügyi állapot

Mozgássérült, illetve bizonyos mentális betegségben szenvedı emberek számára

akadályozott, vagy jelentısen megnehezített a hagyományos munkahelyre való

eljutás, ezért szívesen választják a távmunkát. A távmunka miatt kevesebb utazásra

van szükségük, ami jelentısen megkönnyíti életüket.

2. motiváció – Családi állapot

A gyereket nevelı szülık (fıleg a fiatal gyereket nevelık) közül többen szívesen

dolgoznak otthon. Az otthonról történı munkavégzést a családi élettel jobban

összeegyeztethetınek tartják, mint a hagyományos irodai munka esetében. Bár ezt

több kutatási tapasztalat nem tartja egyértelmően igaznak.7

77 EEUURREESSCCOOMM kkuuttaattááss,, mmeellyybbeenn NNoorrvvééggiiaa aazz EEggyyeessüüll tt KKii rráállyyssáágg,, PPoorrttuuggááll iiaa ééss IIzzllaanndd vveetttt rréésszztt.. AA kkééttéévveess kkuuttaattááss eeggyyiikk éérrddeekkeess ééss mmeegghhöökkkkeennttıı ffeell iissmmeerrééssee,, hhooggyy mmiinnééll ttööbbbb iiddııtt

3. motiváció – Munkakör

Bizonyos munkakörökben alapfeltétel a nyugodt munkakörnyezet, mely – megfelelı

kialakítás mellett – az otthoni munkavégzés esetén ideálisabb lehet, mint a

hagyományos irodai munkahelyen történı munkavégzés. Ezért az egyéni munkát

végzı – magasan kvalifikált – szakemberek munkájuk egy részét, mely személyes

találkozások nélkül is megoldható, szíveses végzik otthonról.

4. motiváció – Lakóhely

Azon munkavállalók, akik munkahelyükre túl hosszú idı alatt érnek be, szívesen

választják a távmunkát. Ezáltal utazási költséget, s a jelentıs, olykor felesleges és

bosszantó utazási idı egy részét megtakaríthatják.

5. motiváció – Személyiség

Azon munkavállalók, akiknél nem ideálisak a munkafeltételek az irodájukban,

szívesen választja a távmunkát. Közülük többen a munkatársakkal való rossz viszonyt

említik, mint okot, ami erısen ösztönzi ıket az otthoni munkavégezésre. Egy másik

motiváció lehet ebben a csoportban a függetlenséghez való ragaszkodás, melyet

kötetlen munkaidıben, szinte bárhol végezhetı szellemi munka esetén az egyén

fokozottabban megélhet.

6. motiváció – Kényszer

Extrém esetben elképzelhetı, hogy a munkavállaló „kényszeríti” a munkavállalóját a

távmunkavégzésre. Ilyen esetben a munkavállaló kényszerhelyzetben dönthet a

távmunka mellett, ám ennek aránya minimális lehet ma Magyarországon. A

munkáltatókra általában inkább az ellenkezı törekvés, a távmunka alkalmazásának

elkerülése a jellemzı.

ddoollggoozziikk ootttthhoonn aa ttáávvmmuunnkkááss,, aannnnááll aallaaccssoonnyyaabbbb aa ttööbbbbii ootttthhoonnmmaarraaddóó éélleettmmiinnııssééggee.. EEVVii lláágg 22000022 jjúúnniiuuss ttoovváábbbbii iinnffoorrmmáácciióó ttaalláállhhaattóó aa hhttttpp::////wwwwww..eeuurreessccoomm..ddee hhoonnllaappoonn..

A második órában meghívott távmunkás vendéggel beszélgetés a

távmunka elınyeirıl, hátrányairól és reális lehetıségeirıl.

A távmunka megvalósíthatóságának lépései

Cél: gyakorlati fogódzok adása a sikeres távmunka alkalmazásához. A kurzus fıbb

megállapításainak összegzése.

A következıkben néhány fontos megállapítás és tény olvasható az óra anyagából,

mely a vázát képezi az elıadásnak. Az elıadásokhoz tartozó irodalom megtalálható a

6. elıadásokról szóló leírást követıen.

Ahány munkakör, ahány dolgozó annyi variáció a kialakításra. Nem lehet egységes

sablon alapján kialakítani egy cégnél.

Amire figyelni kell:

- a munkakör körültekintı kiválasztása

- a dolgozó körültekintı kiválasztása

- a munkafolyamatok távmunka-végzéshez történı módosítása

- folyamatos visszacsatolásos rendszer beépítése

- cél a rugalmasság

- önkéntesség

- költség hatékonyságra törekvés

- a távmunka eszköz, nem cél

- a nem távmunkában dolgozók felkészítése a változásra

- a kialakítás során figyelembe venni egyéb tényezıket

Összefoglalás, a kurzus értékelése

A távmunka olyan, döntıen szellemi tevékenység, amelyben az otthon, kihelyezett

irodában, teleházban vagy éppenséggel utazás közben dolgozó munkavállaló

különbözı mértékő önállósággal végzi feladatát a távolban lévı munkáltató

megbízásából és munkájának eredményét távközlési csatornán továbbítja. A

munkáltató és munkavállaló kapcsolattartása személyesen, illetve virtuális formában

történhet.

A munkavégzés ezen új formája az információs társadalom kialakulásához köthetı, s

a számítástechnika és a távközlés forradalmának köszönhetıen terjedt el a fejlett

gazdaságokban. A közép-kelet európai régió poszt-szocialista gazdaságaiban a

távmunka elterjedésének kezdeti szakaszában vagyunk. E téren nagyobb a régió

lemaradása, mint az e-munkavégzés más területein.

A távmunka eddigi lassú terjedéséhez – mint láttuk – több tényezı együttes hatása

járult hozzá. Az informatikai ismeretek lassú terjedése, a munkavállalók és

munkáltatók konzervatív foglalkoztatási és munkaerı felhasználási szemlélete, a

tájékozatlanság és a munkajogi szabályok hiánya nehezíti a távmunka elterjedését.

De fontos szerep hárul az Internet és a távmunka terjesztésében és fenntartásában

az ICT szolgáltató vállalatokra is. Ugyanis, ha jelentısebb kedvezményeket

biztosítanak az Internet használatban, akkor ezzel további társadalmi rétegek

számára teremthetnék meg az igénybevétel lehetıségét. Bár az utóbbi évek

árcsökkenésének és a liberalizációnak köszönhetıen egyre kevésbé jelenik meg ez a

gátló tényezık között.

A számos negatívum mellett az utóbbi idıben néhány pozitív kezdeményezés is

fellelhetı. A Sulinet Express program – számos vitatható és olykor egyértelmően

elhibázott lépése ellenére – hozzájárult a lakosság számítástechnikai

infrastruktúrájának fejlesztéséhez. Ám azt meg kell jegyezni, hogy az igazán

hátrányos helyzetben lévık az adókedvezményt egyáltalán nem tudták és tudják

igénybe venni, így esélyük sincsen ilyen kedvezı módon számítástechnikai

eszközökhöz jussanak.

A magyarországi munkáltatók ma még vonakodnak a távmunka alkalmazásától,

pedig annak gazdasági elınyei nyilvánvalóak. A technikai feltételek többnyire

adottak, az infrastruktúra fejletlensége ma kevésbé hozható fel indokként, az

elmaradás oka elsısorban emberi tényezıkben, a menedzseri gondolkodásban és

gyakorlatban keresendı. A munkáltatókban túl nagy a bizalmatlanság a távmunkával,

és általában a új és ismeretlen munkaszervezési formákkal szemben. Így

gyakorlatilag nem sok táv-munkahely létesült. A magyarországi távmunka

elterjedését nehezíti az is, hogy az állam nem találta meg a helyét a távmunka

támogatásában, illetve a távmunka-foglalkoztatás ösztönzésében. Néhány távmunkát

ösztönzı pályázat hosszú távon is sikeresnek bizonyult, a többség azonban kudarccal

végzıdött.

A munkavállalók részérıl fontos hátráltató tényezı: az informatikai ismeretek lassú

terjedése, a konzervatív munkahelyfelfogás, és az ICT használat magas költsége. Az

ismertetett tényezık eredményeképpen ma Magyarországon kevés cég foglalkoztat –

klasszikus értelemben vett – távmunkásokat. Ez néhány nagyobb vállalatot

leszámítva fıleg a kis mérető vállalkozásokban valósult meg. A tágan értelmezett

távmunka – az amerikai telework – viszont széles körben elterjedt.

Az elıadás sorozatban összegezzük azokat az információkat és ismereteket, melyek

segítségével bemutathatjuk a távmunka magyarországi helyzetét, kitekintést nyújtva

az európai és nemzetközi tendenciákra. Elemezzük ennek a munkavégzési formának

tartalmi, formai összetevıit és azokat az infrastrukturális, technikai és képzettségi

követelményeit, amelyek kedveznek elterjedésének. Tudatos társadalompolitikai

beavatkozásoknak minden téren létjogosultsága van, ha azok társadalmi elınyét

szélesebb rétegek társadalmi integrációjának elısegítésére tudjuk felhasználni.

A részleges távmunka az elkövetkezı években – jelentısebb állami ösztönzés nélküli

is – széles körben el fog terjedni az alkalmazottak között. Ám a gazdaságilag nem

aktív munkavállalói korúak között számos olyan csoport található, akik közül többen

is szívesen dolgoznának távmunka keretében, mint ahogy ezt a távmunkára

jelentkezık megoszlása is mutatja. Épp ezért az államnak továbbra is népszerősítenie

kell ezen újfajta foglalkoztatási formát, s bizonyos potenciális munkavállalói

csoportok esetében ennek közvetlen támogatásokban is meg kell jelennie. Olyan

rendszert kellene kialakítani, mely ösztönözi a fogyatékosok és megváltozott

munkaképességőek, gyereküket otthon nevelı szülık, illetve hátrányos

kistérségekben élık távmunkában történı foglalkoztatásának támogatását. Még

ennél is többet jelentene, ha az állam a közigazgatás átszervezése részeként példát

mutatna és olyan munkahelyeket is kialakítana, melyek a távmunkában valamely

hátrányos társadalmi csoport részére nyújtanak esélyt egy „jobb életre”.