umvp képzés speciális rész

UMVP képzés UMVP képzés Speciális részSpeciális rész

6. Téma6. Téma

Jogcím –specifikus kötelezettségekJogcím –specifikus kötelezettségek

1. Általános információk1. Általános információk A támogatási konstrukció vonatkozásában alkalmazandó legfontosabb EU és

hazai jogszabályok a következők:

- a Tanács 1698/2005/EK rendelete (2005. szeptember 20.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról;

- a Bizottság 1974/2006/EK rendelete (2006. december 15.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról;

- a Bizottság 1975/2006/EK rendelete (2006. december 7.) a vidékfejlesztési támogatási intézkedésekre vonatkozó ellenőrzési eljárások, valamint a kölcsönös megfeleltetés végrehajtása tekintetében az 1698/2005/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról;

- a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.);

- a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint a halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII.törvény (a továbbiakban: Tv.);

- az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV.17.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.);

- az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a növénytermesztés létesítményeinek korszerűsítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes

feltételeiről szóló 35/2008. (III.27.) FVM rendelet (a továbbiakban: jogcímrendelet).

2. Kifizetési kérelembenyújtás-tudnivalók 2. Kifizetési kérelembenyújtás-tudnivalók 1.1.

A kifizetési kérelmet az MVH regionális illetékesség kirendeltségéhez kell benyújtani, írásban a vonatkozó MVH közlemény szerinti formanyomtatványon (Tv. 38.§ (1)-(2), Vhr. 6.§ (1)). A kifizetési kérelem benyújtásra vonatkozó általános szabályok a következők:

- kifizetési kérelem a jogcímrendelet 8.§ (1) bekezdése szerinti időszakokban nyújtható be (minden negyedév elején);

- egy kifizetési kérelem benyújtási időszakban a jogcímre csak egy kifizetési kérelem nyújtható be (Vhr. 8.§ (2)); - összesen maximum 4 kifizetési kérelem nyújtható be (jogcímrendelet 8.§ (3)); - egy naptári évben maximum két kifizetési kérelem nyújtható be (Vhr. 17.§ (2), ebbe

nem számít bele az előleg kérelem); - az utolsó kifizetési kérelmet a művelet befejezését követ egy éven belül be kell nyújtani (Vhr. 17.§ (3); - csak olyan eszközre, beruházási elemre számolható el kiadás, amely az ügyfél kizárólagos tulajdonát képezi (a kifizetési kérelem benyújtásakor tulajdonba került); - a határozattal jóváhagyott kiadások legalább 50%-át teljesíteni kell; - a beruházást a határozat kézhezvételét követő 3 éven belül meg kell valósítani; - az utolsó kifizetési kérelem benyújtásáig nem számolható el a támogatási döntéssel jóváhagyott kiadások 80%-át meghaladó összeg; - a 2009. évben igénybevett előleg összegével 2010 március 31-ig el kell számolni.

Kifizetési kérelembenyújtás-tudnivalók Kifizetési kérelembenyújtás-tudnivalók 2.2.

Az első kifizetési kérelemhez csatolni kell a beruházás megkezdésére vonatkozó engedélyek hiteles másolatát, vagy az illetékes építésügyi hatóság igazolását arról, hogy a

tevékenység nem építési engedély köteles. Az utolsó kifizetési kérelemhez csatolni kell a tevékenység

végzésére vonatkozó szakhatósági engedélyek hiteles másolatát (Vhr. 3.§ 4) pont), építési engedélyköteles

beruházás esetén a jogerős használatbavételi, üzemeltetési engedély hiteles másolatát,

valamint jelen képzésen történ részvételről szóló igazolás.

2/1 Új beruházás kezdési időpontja2/1 Új beruházás kezdési időpontja

A beruházás - felújítási célterületen a támogatási kérelem

befogadását követen; - gépek, berendezések beszerzése a 2008. évben

benyújtott kérelmek esetében 2008.január 1-től; - létesítési célterületen megvalósuló építés a

támogatási kérelem benyújtását követen; - egyéb elszámolható kiadások közé tartozó

szolgáltatások a támogatási kérelem benyújtását megelőző hat hónapot követően

Beruházás megkezdésének minősül a vételi szándék!

2/2 Kiadások elszámolása, bizonylatok 1.2/2 Kiadások elszámolása, bizonylatok 1.

Támogatás kizárólag az ügyfélnél, a beruházás megvalósításának érdekében felmerült, pénzügyileg rendezett kiadások alapján számolható el!

Fontos, hogy legkésőbb a kifizetési kérelem benyújtásának napján az eredeti 1. példányú számlára felvezetésre

kerüljenek a Vhr. 19.§ (6) bekezdésében foglaltak szerint meghatározottak: - a kiadási tételre vonatkozó SzJ szám (építés, egyéb elszámolható

kiadás), vagy KN kód, vagy VTSZ szám (gép, berendezés); - az ügyfél regisztrációs szám; - támogatási határozat azonosító száma; - „Támogatás elszámolására benyújtásra került” rájegyzés.

2/2 Kiadások elszámolása, bizonylatok 2.2/2 Kiadások elszámolása, bizonylatok 2. A kifizetési kérelem feldolgozás, valamint az

ellenőrzés megkönnyítése érdekében a számlán,vagy az ahhoz kiállított számlarészletezőn célszerű felvezetni továbbá a kiadási tételazonosítót (Gxx, Exx, Kxx), valamint a következő adatokat:

- gép beszerzése esetén a gép, berendezés nyolcjegyű gépkatalógus kódja;

- építés, szerelés esetén a kétjegyű munkanem kód, illetve ÉNGY kód, mértékegység és mennyiségi tétel.

Elszámolás mértéke max. a tám. Határozat összege!Elszámolás mértéke max. a tám. Határozat összege! Deviza számlánál a Vhr. 20§. (5) bekezdés szerinti Deviza számlánál a Vhr. 20§. (5) bekezdés szerinti

árfolyamon!árfolyamon!

2/3. Elszámolási tételek speciális szabályai2/3. Elszámolási tételek speciális szabályai Gépbeszerzés esetén kizárólag olyan első üzembe helyezésű, gép, berendezésszámolható el támogatás alapjául, amely gyártásától számítva maximum két év telt el. A

gépbeszerzéshez kapcsolódóan rendelkezni kell a teljesítés (számla kibocsátás) időpontjától fennálló termékfelelősségi, garanciális és szavatossági jogok érvényesítéséhez szükséges okiratokkal (Vhr. 29.§ (1) bek. c)-d)).

Építés esetén műszaki ellenőr alkalmazása, építési napló vezetése akkor is kötelező,ha a beruházás nem építési engedélyköteles (Vhr. 30.§ (7)). Az MVH a megvalósítás,valamint az üzemeltetési kötelezettség bármely időpontjában ellenőrizheti/bekérheti azépítési, felmérési napló, vagy naplórészlet másolatát. A másolaton fel kell vezetni az egyesépítési tételek ÉNGY kódját. Olyan építési tétel elszámolásához, amely nem szerepel azÉNGY-ben csatolni kell kettő, műszaki tartalmában megegyező árajánlatot.

Egyéb elszámolható kiadásként kizárólag a művelet (beruházás) megvalósításaérdekében felmerült (aktivált) szolgáltatások számolhatóak el (Vhr.31.§), úgymint:- engedélyezési eljárások díja;- szabadalmi jogok és licencek;- közmű rácsatlakozási díjak (gáz, villany, csatorna, vízrácsatlakozás);- a Vhr. 3. számú mellékletében felsorolt szolgáltatások (pl. tervezés, építési felmérés, stb.) Az egyéb elszámolható kiadások összege nem haladhatja meg a támogatási határozatban szereplő

összeget, a Vhr. 3. számú mellékletében meghatározott mértéket, illetve a ténylegesen elszámolt kiadásoknak az egyéb elszámolható kiadások nélkül számított összegének 12%-át!

2/4. A beruházás megvalósítására, 2/4. A beruházás megvalósítására, módosítására vonatkozó speciális szabályokmódosítására vonatkozó speciális szabályok

Megvalósítás alaptétele:Megvalósítás alaptétele:

Mindig a támogatási határozatban foglaltak, Mindig a támogatási határozatban foglaltak, illetve a benyújtott technológiai tervben illetve a benyújtott technológiai tervben

rögzítettek szerint kell a beruházást rögzítettek szerint kell a beruházást megvalósítani, azonban a támogatási kérelem, megvalósítani, azonban a támogatási kérelem, a technológiai terv tartalma speciális esetekben a technológiai terv tartalma speciális esetekben

módosíthatók!módosíthatók!

2/4. A beruházás megvalósítására, 2/4. A beruházás megvalósítására, módosítására vonatkozó speciális szabályok 2.módosítására vonatkozó speciális szabályok 2.

Gépek, Berendezések A támogatási határozatban szereplő gép berendezés helyett másik gép berendezés is

megvásárolható (gépcsere), az alábbi feltételekkel: - a módosított gép, berendezés szerepel a kifizetési kérelem benyújtása előtti napon lezárt

gépkatalógusban és; - a módosított gép, berendezés a határozatban szereplővel azonos gépváltozatba tartozik (gépkatalógus szerinti első négy számjegye megegyezik) és; - korszerűségi mutatója azonos, vagy magasabb, mint a határozatban szereplő gépé,

berendezésé és; - a jogcímrendelet alapján beszerzése a támogató, azaz a 21/2008. (IV.2.) IH közlemény illetve annak kiegészítései tartalmazzák (39/2008. (V.29.) IH közlemény, 7/2009. (II.20.) IH közlemény, 28/2009. (V.6.) IH közlemény, továbbá minden kifizetési Kérelem benyújtási időszakhoz tartozóan az IH további kiegészítő közleményt jelentet

meg a vonatkozó időszakokban felvett, a jogcímrendelet alapján támogatható gépekről). Az IH közleményekkel kapcsolatos információ, hogy egyes gépváltozatok (pl. 5151 hídmérlegek, vagy legalább 2-es korszerűségi mutatójú terményszárítók) külön „géplista” nélkül is támogathatóak (ezekről a 21/2008. (IV.2.) IH közlemény összefoglalóan nyújt tájékoztatást).

AKTUÁLIS IH közlemény: Az ÚMVP Irányító Hatóságának 5/2010. (II. 1.) közleménye A gép, berendezés módosítására a kifizetési kérelemben lehetséges!A gép, berendezés módosítására a kifizetési kérelemben lehetséges!

2/4. A beruházás megvalósítására, 2/4. A beruházás megvalósítására, módosítására vonatkozó speciális szabályok 3.módosítására vonatkozó speciális szabályok 3. A beruházás megvalósításának a helye a következő feltételek együttes fennállása esetén módosítható (Vhr. 25.§/A): - bírósági, vagy közigazgatási határozattal igazoltan, az ügyfélnek fel nem róható okból a

beruházás a kérelemben megjelölt helyen nem megvalósítható, vagy folytatható; - az új megvalósítási helyszín vonatkozásában az ügyfél rendelkezik az ingatlan kizárólagos használati jogával, az ingatlan per- és igénymentes (de önkormányzati elvásárlási jog, hitelhez kapcsolódó jelzálog, vételi jog terhelheti); - a támogatás meghozatalának alapjául szolgáló pontszámok változatlanok (ha az eredeti helyszín Vhr. 3.§ 14) pontja szerinti hátrányos helyzet terület, akkor az új megvalósítási helyszínnek is annak kell lennie); - a támogatási intenzitás nem változik (az eredeti helyszín KAT, Natura2000 érintettsége esetén).

Nem minősül a beruházás helye megváltoztatásának: ha az ügyfél a létesítményt a támogatási kérelemben feltüntetett ingatlanon belül, de a

technológiai tervben szereplő pontos helytől eltérő helyen valósítja meg (ilyen esetben a technológiai terv módosítására irányuló módosító kérelmet kell benyújtani a Tv. 42.§ (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban).

ha az ingatlan megosztásra kerül,vagy helyrajzi száma megváltozik, ha az ingatlan használatára vonatkozó kizárólagos jog továbbra is fennáll (ilyen esetben is

célszerű az MVH értesítése/módosítási kérelem benyújtása) és KAT, Natura2000 érintettsége nem változik.


Építési beruházás módosítása:

műszaki tartalma hatóság kötelező előírásának teljesítése, vagy egyéb jogszabályokban meghatározott esetekben módosítható.

A módosításhoz: a kifizetési kérelem benyújtási időszakot megelőző 30 nappal külön módosítási kérelmet kell benyújtani

az regionális illetékességű MVH-hoz., megfelelő indoklással ellátva miért szükséges a módosítás, vagy csatolni kell a hatósági kötelező előírást igazoló dokumentum hiteles másolatát.

A fentieken túlmenően a beruházás megvalósításának a támogatási határozattól, technológiai tervtől történő módosítására akkor van lehetőség, ha:

- a támogatási alapja, összege nem változik (Tv. 42.§ (1)); - a jogcímrendelet 4. számú melléklete alapján számított pontszám nem változik. A módosítás írásban kell kérelmezni, a kérelem a vonatkozó kifizetési kérelembenyújtási időszak

megnyílását megelőző 30 nappal nyújtható be. A kérelemben a módosítás pontos meghatározása mellett célszerű az ügyre vonatkozó legfontosabb információk feltüntetése, valamint a részletes indoklás kifejtése is. Nem minősül a támogatási kérelem módosításának, ha az ügyfél nem valósítja meg a támogatási

határozatban szereplő összes tételt, ha a következő feltételek fennállnak: - a részben megvalósított létesítmény a hatályos jogszabályi elírások betartásával üzembe helyezhet,

funkciója ellátására képes; - felújítási célterületen hídmérleg, fogadógarat, előtéttároló, terménytároló felújítása esetén a beruházás

részeként ugyanazon telephelyen legalább egy terményszárító, tisztító felújítása, vagy létesítése is megtörténik.


A beruházás megvalósítása során is meg kell tartani a jogcímrendelet egyes speciális műszaki kritériumait, különösen a következőket:

- az előtéttároló hasznos befogadóképessége nem haladhatja meg az 500 m3-ert, a terményfogadó garathoz közvetlenül illeszkednie kell;

- tranzittároló hasznos befogadóképessége nem haladhatja meg a 100 m3-ert;

- terménytároló felújítása esetén a terménytároló hasznos befogadóképessége nem bővülhet;

- minőségellenrző-vezérlőépület hasznos alapterülete nem haladhatja meg az 50 m2-ert.

3. Kötelezettségek3. Kötelezettségek Az ügyfélnek az üzemben tartási időszak alatt (a művelet

befejezését követően a támogatási határozat kézhezvételét követő 6 év) a következő legfontosabb kötelezettségeket kell

teljesítenie: 1. Ellenőrzés tűrésének kötelezettsége (Tv. 46-54.§). 2. Üzemben- karbantartási kötelezettség (Vhr. 23.§ (1) b)). 3. Elidegenítési tilalom (Vhr. 23.§ (1) c)). 4. Iratmegőrzési és nyilvántartási kötelezettség (Tv. 36.§). 5. Monitoring adatszolgáltatás. 6. Tájékoztatási kötelezettség. 7. Jogcímspecifikus kötelezettségek (állategység, megújuló

energiaforrás alkalmazása, művelt terület bővítése, TCs esetén pénzügyi mutatók teljesítése)

3. Kötelezettségek 2.3. Kötelezettségek 2.Az üzemeltetési kötelezettség időtartama alatti jogcím specifikus kötelezettségek

- Ha az ügyfél a támogatást induló vállalkozásként igényelte, akkor a teljes naptári évre el kell érni a 4 EUME üzemméretet.(szankció nem teljesítésre teljes támogatás megvonás!)

- Ha az ügyfél 200 ÁE állatlétszám megtartását vállalta, akkor köteles ezt teljesíteni vonatkozó szankcióként az igénybevett támogatás 20%-át kell visszafizetni.

- Ha az ügyfél a pontozás során (a főlapon) a terményszárítóhoz kapcsolódóan megújuló energiaforrások alkalmazását vállalta, akkor a művelet befejezésének időpontjáig köteles a terményszárító kapacitásához illeszkedően legalább 200 kW/ t/h megújuló energiaforrást elállító berendezést kapcsolni. (szankció nem teljesítésre teljes támogatás megvonás!)

- Mezőgazdasági termelő ügyfél, ha a művelt területének bővítését vállalta, akkorköteles a támogatási kérelem benyújtási évétől számított 4. évre (2008. évbenbenyújtott kérelmek esetében 2012-re) a vállalt művelt területnagyság legalább 70%-átelérni. Vonatkozó szankcióként a 30%-ot meghaladó csökkenésen túl % -pontonként az igénybevett

támogatás 5%-a kerül visszavonásra

- Termelői csoport ügyfél, köteles a támogatási kérelem benyújtását követő 4. évrea vállalt árbevétel 70%-át teljesíteni. Vonatkozó szankcióként a 30%-ot meghaladó csökkenésen túl % -

pontonként az igénybevett támogatás 5%-a kerül visszavonásra.

7. téma: terményszárítók üzemeltetése, energiagazdálkodási ismeretek,

magtisztítás

1. A SZEMESTERMÉNY-SZÁRÍTÓ TELEPEK FUNKCIÓI, KÖVETELMÉNYEI

A szemestermény-szárító telepek funkciói: A mennyiségi terményátvétel. A mennyiségi átvételnél meghatározásra kerül a termény tömege, a termény tisztasága. A minőségi terményátvétel, amelynek során meg kell határozni a termény nedvességtartalmát, amely a szárító üzemének beállításához szükséges. A terményfogadás és a készletezés funkciói: A terményfogadó létesítmény az, amelynél különböző előtároló rendszerek kerülnek alkalmazásra. Itt lehetséges megnevezések az előtároló, ill. előtároló tér. Az előtároló egy tároló torony, a tárolótér pedig nyitott, fedett, vagy zárt rendszer tároló rendszer, amely építmény jelleg. A termény tisztítása, amely lehet elő- és/vagy utótisztítás, a technológia követelményei szerint. A termény szükséges mozgatása. Ennek eszközei lehetnek vízszintes anyagmozgató eszközök, pl. a láncos szállító és a csiga, illetve függőleges anyagmozgató eszközök, pl. a serleges felvonók. A szárítás, mint a telep legfontosabb funkciója. A szárított (esetleg utótisztított) termény tranzit-tárolása. A termény minőségi, mennyiségi átadása, mint befejező művelet. Ennek része a szárított, tisztított termény tömegének, nedvességtartalmának és tisztaságának meghatározása, valamint a leválasztott hulladékok tömegének mérése.

2. A SZÁRÍTÓK ÜZEMELTETÉSE 2.1 A szárítóberendezések üzemviteli ellenőrzése,

nyilvántartások. Az új korszerű szárítóberendezéseknek rendelkezniük kell olyan

mérő, üzemi adatgyűjtő, regisztráló rendszerrel, mellyel a berendezés főbb műszaki jellemzői meghatározhatók (pl.szárítóközeg hőmérsékletmérők, energiafelhasználást mérők).

A szárítóberendezések üzemeltetésének alapfeltétele, hogy a korszerű kedvező energiafelhasználás és munkaminőségi paraméterekkel rendelkező gép – megfelelően szakképzett szárítógép-kezelő hatékony munkája mellett – ellenőrzött, dokumentált üzemvitel mellett működjön. Ennek elengedhetetlen nyilvántartó, ellenőrzőrendszere a szárítási napló.

A szárítási napló jellegét alapvetően az üzemek mérete és működése határozza meg (pl. saját üzemi működtetése, bérszárítás stb.)

A szárítóberendezést üzemeltető szakembernek a gép beállításához elengedhetetlenül szükséges ismerni a szárításra kerül termény mennyiségi és minőségi paramétereit.

2.1 A szárítóberendezések üzemviteli ellenőrzése, nyilvántartások 2.

A telepre kerül termény átvételekor a névlegesen a beszállított termény tömege mellett célszerű feltüntetni a saját nyilvántartás mellett, a szárító üzemeltetéséhez a termény tisztaságát, annak nedvességtartalmát.

A mérlegjegyek összesítésével a telepi terményfogalom nyomon követhető. Hasonlóan kell eljárni a telepről kikerülő szárított terményfogalomnál is.

Az üzemnaplóban műszakonként célszerű feltüntetni az üzemóra állást (indulást, leállást,energetikai jellemzőket) gáztüzelésnél a leolvasott gázóraállást, vagy tartályos gáznál a %-os fogyasztás arányát, a gáztartálytöltési szintnél.

A műszaki üzemi adatok összevetésével a szárító helyes üzemeltetése (vízelpárologtatás, napi műszakóra teljesítmény, energiafelhasználást, stb.) nyomon követhető . Az esetleges

üzemeltetési problémák kiküszöbölhetők és korrekt adatok nyerhetők az üzemi önköltségszámításokhoz. Ahol nincs üzemóra mérő beépítve, ezt utólagosan célszerű pótolni.

A magtisztítás és gépei A szárító-tároló telepeken használt tisztítóberendezések – funkció szempontjából – két csoportba oszthatók. - előtisztító berendezések - utótisztító berendezések. A magtisztítás osztályozás a méret és az aerodinamikai tulajdonságok különbözőségén alapul. Előtisztítók Többnyire hengerrosták, ill. egyszerűbb szerkezet síkrosták mert a nedves, nehezen kezelhető

növényi maradványok a működésüket kevésbé gátolják. Nagyobb nedvességtartalmú termény szárítása folyamán gyakori ellenőrzésük és tisztításuk elengedhetetlen követelmény. Tervezésükkor kapacitásukat ajánlatos túlméretezni, hogy ne kényszerüljünk túlterhelés melletti üzemeltetésükre.

Utótisztítók Erre acélra a jobb munkaminőség miatt a síkrosták használata előnyösebb. Feladatuk a száraz,illetve szárított terményből betárolás előtt a különféle idegen anyagok eltávolítása, amelyek azáru tárolhatóságát veszélyeztetik, minőségét rontják (léha szennyeződés, törtszem, por, stb.) A gyártóművek a tisztítóberendezések teljesítményét a nedvességtartalom függvényében és termény fajtánként adják meg. A leggyakrabban megadott teljesítmény 14-18 %

nedvességtartalmú gabona tisztítására vonatkozik. A tisztítóberendezésekkel szemben támasztott követelmény, hogy a gépeknek alkalmasnak kell lenniük a nagy nedvességtartalmú

(25-30 %) kukorica tisztítására is. Amennyiben a telepen csak egy berendezés kerül alkalmazásra célszerű univerzális mindkétfunkcióra alkalmas berendezést alkalmazni. Így a szárítótelepen a gép kukoricaszárításnálelőtisztító funkciót tölt be, kalászosoknál pedig a minőségi tisztítás, osztályozás feladatát végzi el

8. téma: terményszárítók üzemeltetése, energiagazdálkodási ismeretek, magtisztítás

1. A SZEMES TERMÉNYEK TÁROLÁSÁVAL FOGLALKOZÓ TELEP

-HELYEKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT FőBB MŰSZAKI,

RAKTÁROZÁSI KÖVETELMÉNYEK

1.1 A telephellyel szemben támasztott főbb követelmények:

A telepnek rendelkeznie kell a tárolási tevékenység követelményeihez igazodó:

műszaki, biztonságtechnikai, tűz- és környezetvédelmi előírások meglétét igazoló hatósági engedélyekkel. - A termény biztonságos megóvása érdekében alapvető feltétel a napi 24 órás porta-, vagy őrszolgálat megléte, vagy elektronikus védelmi rendszer, amely összeköttetésben van az

intézkedésre jogosult őrző-védő szolgálattal, esetleg a helyi rendőrkapitánysággal. - Az áruszállításhoz, illetve a telepen belüli forgalomhoz úthálózat, térburkolat kiépítése szükséges. - Alapvető követelmény a csatornahálózat, vagy legalább a szakszerű szennyvíztároló megléte. - Biztosítani kell a szemét, a hulladék, az értékes melléktermékek és vegyszerek elkülönített tárolását. - rendelkeznie kell a szemes termény forgalmának nagyságához igazodó, megfelelő

kapacitású hitelesített hídmérleggel. - Munkahelyi biztonsági és higiéniai követelmények megléte elengedhetetlen feltétel. - A telephelyet az őt határoló más tulajdonú ingatlanoktól el kell különíteni.

1.2.1. A tartós tárolás alapfeltételei A szemes termény raktározásához alkalmas tárolótér; Szellőztetető hűtőrendszerek megléte (szellőztető padozatok,

csatorna-rendszerek,ventillátorok, stb.); - Hőmérséklet mérés műszeres vizsgálatainak biztosítása

(mechanikus, automatikus hőmérők); Az árukezelésekhez szükséges berendezések, eszközök

biztosítása; (forgatás,tisztítás, rostálás,szárítás,fertőtlenítés stb.)

A szemes termények ki- és betárolásához szükséges anyagmozgató gépek megléte;

Mezőgazdasági termények tárolásához, árukezeléséhez, minőségellenőrzéséhez értő szakemberek foglalkoztatása.

A termények vizsgálatához laboratóriumi eszközök és vizsgálati körülmények biztosítása.

1.3. A tároló típusai A szemes termény tárolók építési módjuk

szerint lehetnek: - vertikális tárolók (silók) - horizontális tárolók (csarnoktárolók) - egyéb építmények (pl.: egyesével vagy

csoportosan épített, kör- vagy négyszög keresztmetszet tárházak).

1.3. A tároló típusai 2.

1.3.1. Vertikális tárolók 1.3.1.1. Fémsilók 1.3.1.2 Vasbeton silók 1.3.2. Horizontális tárolók (csarnoktárolók)

2. SZEMES TERMÉNYEK KÁROKOZÓI, RAKTÁRI KÁRTEVŐI, VÉDEKEZÉSI

LEHETŐSÉGEK

2.1 A raktári kártevők megjelenését befolyásoló tényezők

a) A terménytároló külső környezete, b) az üres terménytároló tisztasága, c) a betárolásra kerülő termény tisztasága és d) az évszakokhoz kötődő életfunkciók.

2.2 Raktári kártevők fajtái, védekezési lehetőségek

A szemes termények szempontjából a raktári kártevőknek 3 csoportját különböztetjük meg:

a) Élelmiszer kártevők Zsizsikek (babzsizsik, gabonazsizsik, rizszsizsik): Gyászbogarak (kis lisztbogár, kukorica lisztbogár):. Molyfélék (lisztmoly, készletmoly, aszalványmoly): Atkák (lisztatka, raktári ragadozó atka) b) Rágcsálók (háziegér, vándorpatkány) c) Madarak

2.3 Penészgombák

2.3 Penészgombák- toxinok2.3 Penészgombák- toxinok

A Bizottság 466/2001/EK rendelete (2001. március A Bizottság 466/2001/EK rendelete (2001. március

8.) az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező 8.) az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok legmagasabb határértékének anyagok legmagasabb határértékének meghatározásáról.meghatározásáról.

A Bizottság 856/2005/EK rendelete (2005. junius A Bizottság 856/2005/EK rendelete (2005. junius 6.) a 466/2001/EK rendeletnek a Fusarium-toxinok 6.) a 466/2001/EK rendeletnek a Fusarium-toxinok tekintetében történő módosításáról.tekintetében történő módosításáról.

3.VESZTESÉGEK CSÖKKENTÉSE, TERMÉNYVÉDELEM

3.1. Tároló telephely tisztán tartása, rendezettsége 3.2.Üres tárolók takarítása, karbantartása 3.3. Szemes termények minőségvédelme a

betárolás alatt 3.3.1. A termény fertőtlenítése, gázosítása 3.3.2. A termény hőmérsékletének és

nedvességtartalmának ellenőrzése 3.3.3. A betárolt szemes termény folyamatos és

időszakos ellenőrzése 3.4. Növényegészségügyi előírások

3.4. Növényegészségügyi előírások

A raktári kártevők elleni védelemre a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. Törvény és a

növényvédelmi tevékenységről szóló 5/2001 (I.16.) FVM rendelet kötelező elírásokat,feladatokat fogalmaz meg. Az FVM rendelet előírja, hogy a termelő, tároló tulajdonos az üres raktárteret köteles fertőtleníteni, valamint a teljes tárolási időszakban a terményt köteles fertőzésmentesen tartani.

A növényegészségügyi hatóság bármikor ellenőrizheti a tárolás alatt lévő készletet.

4. TÁROLÁS ALATTI KOCKÁZATOK CSÖKKENTÉSE KÖZRAKTÁROZÁSSAL

A mezőgazdasági vállalkozó (a közraktározásról szóló, 1996. évi XLVIII. Törvényben foglaltak szerint) kétféle módon közraktározhat:

1. Szemes terményét beszállítja a közraktár saját tulajdonú tárolóiba (silóba vagy csarnoktárolóba),, ahol a szükséges árukezeléseket a közraktár saját eszközeivel,embereivel végzi.

2. Szemes terményét a saját telepén lévő tárolóban tárolja (ezt nevezi a törvény művi közraktározásnak). A közraktár ebben az esetben a tárolót birtokba veszi, az árukezeléseket a raktártulajdonos eszközeivel és embereivel végezteti felügyelete mellett, ellenőrzése folyamatos a közraktározás teljes időtartama alatt.

5. SZEMES TERMÉNYEK TÁROLÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABVÁNYOK

A teljesség igénye nélkül az alábbiakban felsorolunk szabványokat, melyek a termények

tárolásával, árukezelésével kapcsolatosak: - MSZ 6177/1978 Termények tárolása vasbeton silóban - MSZ 6178/1978 Termények tárolása vasbeton silóban - MSZ 6184/1979 Termények tárolása csarnoktárolóban - MSZ 6185/1980 Gabonaraktárak tisztítása és fertőtlenítése - MSZ 6367 (1-9)/1983 Élelmezési, takarmányozási ipai magvak és hántolt termények vizsgálata (elkészítés, mintavétel, nedvességtartalomra - MSZ ISO 711/2007 Gabona és gabonatermékek. A nedvességtartalom

meghatározása - MSZ ISO 6322/2007 Gabonafélék és hüvelyesek tárolása - MSZ ISO 13690/2007 Gabonák, hüvelyesek, őrölt termékek. Nyugvó

termékek mintavétele - MSZ ISO 542/1992 Olajos magvak mintavétele

umvp képzés speciális rész

Documents