uzleti tervezes_2
DESCRIPTION
1. AZ ÜZLETI TERVHEZ VEZETŐ LÉPÉSEK...................................................................... 62. AZ ÜZLETI TERV FELÉPÍTÉSE ...................................................................................... 162.1. Fedőlap .......................................................................................................................... 172.2. Összefoglaló .................................................................................................................. 182.3. A vállalkozás, a termékek és szolgáltatások bemutatása; múlt, jelen, jövő .................. 182.3.1. A vállalkozás azonosító adatai ............................................................................... 192.3.2. A vállalkozás bemutatása (helyzetelemzés)........................................................... 192.3.3. A termék (szolgáltatás) bemutatása........................................................................ 222.4. Gazdasági környezetelemzés......................................................................................... 242.4.1. STE(E)P vagy PE(E)ST analízis ............................................................................ 242.4.2. SWOT-analízis ....................................................................................................... 252.4.3. A vállalkozás érintettjeinek vizsgálata................................................................... 282.4.4. Esélyegyenlőség ..................................................................................................... 282.4.5. Problémafa-Célfa ................................................................................................... 292.5. Gazdasági előrejelzés az üzleti tervekhez ..................................................................... 312.6. Az üzleti modell kialakítása .......................................................................................... 342.6.1. Misszió - küldetés - cél – feladat............................................................................ 342.6.2. Versenyhelyzet-elemzés......................................................................................... 362.6.2.1. Porter „öt erő” modellje................................................................................... 362.6.2.2. Sikeres versenystratégiák................................................................................. 422.6.2.3. A piaci árverseny tapasztalati görbéje ............................................................. 422.6.2.4. Méretgazdaságosság, együttműködési lehetőségek......................................... 44Méretgazdaságosság ................................................................................................ 44A szűk keresztmetszeti tényezők vizsgálata............................................................... 44Együttműködés, szövetkezés, integráció................................................................... 45Agglomerációs folyamatok....................................................................................... 452.6.2.5. Strukturált problémamegoldás......................................................................... 46TRANSCRIPT
A terv felépítéseI. Címlap
II. Összefoglaló
III. A vállalkozás általános bemutatása
IV. Iparágelemzés, piac és a versenytársak
V. Mőködési terv
2
V. Mőködési terv
VI. Marketing terv
VII. Szervezeti terv
VIII. Kockázatbecslés
IX. Pénzügyi terv
X. Függelék
IV. Iparágelemzés (háttérelemzés)� Az iparág fejlıdése, növekedése, jövıje, a fejlıdés
dinamikája� A vállalkozás helye az iparágban� A piac szegmentálása� Új termékek
ı
3
� Versenyhelyzet, a versenytársak erıs és gyenge pontjai� A fıbb versenytársak értékesítésének alakulása� A vásárlóközönség összetétele� Minisztériumi vagy kormányszinten készített elırejelzések,
döntések az iparágra vonatkozóan
Egy iparágon belül a vállalkozások azonos fogyasztói igényt kielégítıtermékeket/szolgáltatásokat állítanak elı, hasonló beszállítókkal ésvevıkkel állnak kapcsolatban.
Iparágelemzés
� Az iparág határainak pontos meghatározása nélkülözhetetlen,mert:
4
� segít kijelölni a vállalkozás számára azt a piaci területet, amelyenversengeni kíván
� „kijelöli” a vállalkozás versenytársait és a helyettesítı termék(ek)gyártóit, ami lehetıvé teszi a versenystratégia kidolgozását
� segít azonosítani a siker kulcstényezıit, azokat a tényezıket, amelyekmegléte vagy hiánya eleve meghatározza a vállalkozás helyzetét
Az iparág megismertetéséhezszükséges információk� Mekkora forgalma volt az iparágnak az elmúlt években?
� Kik a legnagyobb forgalmazók az iparágban?
� http://www.doingbusiness.ro/financial/analysis/
� Milyenek a kilátások az iparágban?
� Mekkora növekedés várható az iparágban az elkövetkezı években?
5
� Hány és milyen mérető vállalkozás alakult az elmúlt években?
� Kik a domináns versenytársak?
� Milyen új termékek és fejlesztések, új piacok és vevık, jelentıs újbelépık és kilépık voltak az iparágban?
� Milyen nemzetgazdasági folyamatok lehetnek hatással az iparágra?
Környezetelemzés
A környezetelemzés szintjei:
I. A küls ı környezet elemzése:
1. A tág környezet elemzése (PEST(IS)-elemzés)2. Az iparági környezet elemzése (PORTER-féle
versenyelemzés)
6
versenyelemzés)3. A mőködési környezet elemzése
II. A bels ı környezet elemzése (Porter-féle értékláncelemzés)
A PEST(IS) modell A PEST(IS) modell A PEST(IS) modell A PEST(IS) modell –––– külső környezetkülső környezetkülső környezetkülső környezetBeazonosítja azokat a tényezıket, amelyek a szervezetáltalános környezeti feltételeit hosszú távon befolyásolják.Hogyan változik ezek szerepe? (milyen volt hatásuk amúltban, várhatóan milyen lesz a jövıben)
� Political (jogi és politikai feltételrendszer)� Economical (az ország, a régió, a térség gazdasági helyzete)
7
� Economical (az ország, a régió, a térség gazdasági helyzete)� http://www.bnr.ro/Publicatii-periodice-204.aspx
� Social (társadalmi kulturális környezet)� Technological (mőszaki színvonal, szakképzés, K+F, stb.)� International (külgazdaság, külpolitika)� Sociological (társadalmi berendezkedés, különbségek, közbiztonság,
etnikumok, stb.)
POLITIKAI ELEMEK
• a kormányzat stabilitása• törvények, jogszabályok• adózási politika• európai integráció
TÁRSADALMI ELEMEK
• népesedési folyamatok• jövedelemeloszlás• társadalmi mobilitás• az iskolázottság mértéke• életmód az egyes társadalmi
csoportokban
A PEST-analízis során vizsgált tényezık
8
csoportokban
GAZDASÁGI ELEMEK
• a GNP, GDP trendjei• foglalkoztatottság
/munkanélküliség• infláció• az ország fizetési mérlege• a családok elkölthetı
jövedelmének alakulása• az energia- és egyéb árak
alakulása
TECHNOLÓGIAI ELEMEK
• a kormány kutatási programja (K+F kiadások mértéke, mőszaki fejlesztési politika)
• a technológiai változás sebessége
• a számítógépesítettség mértéke• az alapvetı infrastruktúra
színvonala
A PESTIS modellA PESTIS modellA PESTIS modellA PESTIS modellPolitikai feltételrendszerPolitikai feltételrendszerPolitikai feltételrendszerPolitikai feltételrendszer
� Politikai stabilitás
� Illeszkedés a demokratikus berendezkedés normáihoz
� Demokratikus választások
� Civil szervezetek szabad mőködése
9
� Civil szervezetek szabad mőködése
� Az országot körbevevı térség politikai helyzete� A kormány politikai irányvonala, stratégiája
A PESTIS modellA PESTIS modellA PESTIS modellA PESTIS modellA gazdasági körülményekA gazdasági körülményekA gazdasági körülményekA gazdasági körülmények
� Gazdasági stabilitás� Szerzıdéses kultúra állapota� Források megléte vagy hiánya
� Szakképzett munkaerıÁsványi kincsek
10
� Ásványi kincsek� Gazdasági jövıbeni potenciál
(pl. orosz piac, kínai piac, stb.)� A gazdaság intézményi helyzete
� Infrastruktúra� Bankrendszer� Tıkepiac, stb.
A PESTIS modellA PESTIS modellA PESTIS modellA PESTIS modellTársadalmi kulturális környezetTársadalmi kulturális környezetTársadalmi kulturális környezetTársadalmi kulturális környezet
� Iparosodottság, ipari népesség
� Munkakultúra
� Vallási és egyéb hagyományok
11
Vallási és egyéb hagyományok
� Nık emancipációja
� Egyéb Európában elfogadott értékekkel való konformitás (pl. gyermekmunka tiltása)
A PESTIS modellA PESTIS modellA PESTIS modellA PESTIS modellMűszaki színvonalMűszaki színvonalMűszaki színvonalMűszaki színvonal
� Tudományos technikai színvonal
� Mőszaki infrastruktúra
� Városiasodottság
12
� Városiasodottság
� Technikai mőszaki tradíciók
A PESTIS modellA PESTIS modellA PESTIS modellA PESTIS modellKülgazdaság, külpolitikaKülgazdaság, külpolitikaKülgazdaság, külpolitikaKülgazdaság, külpolitika
� Országok, nemzetek, régiók
� Az adott ország beágyazottsága vagy sziget mivolta
� Az adott kormányzat külgazdasági stratégiája (nyitott vagy bezárkózó)
13
bezárkózó)
� Vallott és követett értékek az élet különbözı területein (pl. Franciaország, Japán, stb.)
A PESTIS modellA PESTIS modellA PESTIS modellA PESTIS modellTársadalmi berendezkedésTársadalmi berendezkedésTársadalmi berendezkedésTársadalmi berendezkedés
� Az adott ország társadalmi szerkezete (osztályok és rétegek különbsége, feszültségei vagy kiegyensúlyozottsága)
� Közbiztonság� Közszolgáltatások (társadalombiztosítás, oktatás, stb.)
14
� Közszolgáltatások (társadalombiztosítás, oktatás, stb.)� Kultúrák és szubkultúrák� Etnikumok és helyük az adott társadalomban
A versenykörnyezet elemzéseA versenykörnyezet elemzéseA versenykörnyezet elemzéseA versenykörnyezet elemzése
Célja: Az iparágon belüli verseny elemzése (avállalat szőkebb környezetének elemzése)
Eszköze : a Porter-modell alkalmazásával
15
Eszköze : a Porter-modell alkalmazásávalfeltárhatók az iparágban folyó versenytbefolyásoló tényezık
Az iparági verseny meghatározásához szükséges Az iparági verseny meghatározásához szükséges Az iparági verseny meghatározásához szükséges Az iparági verseny meghatározásához szükséges döntő jelentőségű tényezők:döntő jelentőségű tényezők:döntő jelentőségű tényezők:döntő jelentőségű tényezők:
• Koncentráció (Koncentrált iparág: az értékesítésektúlnyomó része néhány vállalat teljesítménye)
• Méretgazdaságosság (mennyire meghatározó atermelés méreteinek növelésébıl fakadó elınyökkihasználása az adott iparágban)
16
• A termékek megkülönböztethet ısége (pl.kozmetikaipar)
• A piacra lépık elıtt álló korlátok (fizikai korlátok (pl.magas tıkeigény), nem fizikai (pl. speciális K+Fismeretek, a piacon lévıkhöz hő fogyasztó)
Magas belépési korlát → lanyha verseny az iparágban
Porter öt erőhatáson alapuló modelljePorter öt erőhatáson alapuló modelljePorter öt erőhatáson alapuló modelljePorter öt erőhatáson alapuló modellje
Potenciális piacra lépık
Fenyegetés az új belépık részérıl
A vásárlókA beszállítókA versenytársakközötti verseny
17
Beszállítók Vásárlók
Helyettesítı terméket gyártók
Fenyegetés a helyettesítı
terméket gyártók részérıl
A vásárlókalkuereje
A beszállítókalkuereje közötti verseny
Az elemzés kiindulópontjaiAz elemzés kiindulópontjaiAz elemzés kiindulópontjaiAz elemzés kiindulópontjai
• az iparágban lévı versenytársak hatalma, ereje
• az új belépık fenyegetésének mértéke
• a szállítók alkuereje
18
• a szállítók alkuereje
• a vevık hatalma, alkuereje
• a helyettesítı terméket gyártók fenyegetésének mértéke
Az iparágban lévő versenytársak hatalma, Az iparágban lévő versenytársak hatalma, Az iparágban lévő versenytársak hatalma, Az iparágban lévő versenytársak hatalma, erejeerejeerejeereje
• melyik szakaszban van az iparág növekedése
• az iparági koncentráció mértéke
• a szereplık száma és ereje az adott iparágban
Lényeges kérdések:
19
• a szereplık száma és ereje az adott iparágban
• a fix költségek nagysága
• léteznek-e kihasználatlan kapacitások
• hogyan definiálható, illetve mekkora az áttérési (másik cég termékére/szolgáltatására) költség
• mi a versenytársak stratégiája
Az új belépők fenyegetésének mértékeAz új belépők fenyegetésének mértékeAz új belépők fenyegetésének mértékeAz új belépők fenyegetésének mértéke
• az ágazatot érintı kormányzati politika
• a belépés tıkeszükséglete
Lényeges kérdések:
20
• a belépés t keszükséglete
• a méret és a költségek viszonya, a gazdaságos sorozatnagyság
• a termék/szolgáltatás megkülönböztethetısége, a márkahőség mértéke
• a piacon lévık várható reakciói
A szállítók alkuerejeA szállítók alkuerejeA szállítók alkuerejeA szállítók alkuereje
Lényeges kérdések:
• a szállítók és a gyártók száma, koncentráltsága
• a szállítók termékeinek (szolgáltatásainak) fontossága
21
• az alapanyagok, részegységek helyettesíthetısége
• a felvevıpiac fontossága a szállító szempontjából
• a szállítók integrálódási lehetıségei
A vevők hatalma, alkuerejeA vevők hatalma, alkuerejeA vevők hatalma, alkuerejeA vevők hatalma, alkuereje
Lényeges kérdések:
• a vásárlók száma
22
• a minıség fontossága
• mennyire könnyen tudnak váltani a vásárlók
A helyettesítő terméket gyártók A helyettesítő terméket gyártók A helyettesítő terméket gyártók A helyettesítő terméket gyártók fenyegetésének mértékefenyegetésének mértékefenyegetésének mértékefenyegetésének mértéke
• milyen mértékben és hogyan befolyásolja a helyettesítı termék gyártója az adott iparágban a profitot
Lényeges kérdések:
23
profitot
• milyenek a helyettesítı termékek költség- és árviszonyai
• milyen mértékő a helyettesíthetıség
• milyen erıs a verseny a helyettesítı terméket elıállítók között
A SWOTA SWOTA SWOTA SWOT----AnalízisAnalízisAnalízisAnalízis� Strength (erısségek)� Weakness (gyengeségek)� Opportunity (lehetıségek)� Threat (fenyegetések)
Célja:
24
Célja:
� a külsı és belsı környezetelemzés eredményeinek összefoglalása
� stratégiai alternatívák kidolgozása
De: a SWOT-elemzés nem határozza meg a vállalat stratégiáját, csakstratégiai alternatívákat ad → a vállalatnak ezekbıl kell kiválasztaniaazt az alternatívát, amelyet meg tud valósítani.
A SWOTA SWOTA SWOTA SWOT----mátrixmátrixmátrixmátrix
− Kompetenciák kulcsterületeken
− Költségelıny
− Új vevıcsoport megjelenése
− Piacikeresletnövekedése
Erısség Lehetıség
Belsı,
befolyásolható
Külsı,
nem befolyásolható
25
− Új versenytárs piacra lépése
− Vevık pozíciója erısödik
− Szállítók pozíciója javul
− Helyettesítı termékek megjelenése
− Elavult eszközpark
− Instabil pénzügyi helyzet
− Alacsony profit
− Gyenge innováció
Gyengeség Fenyegetés
− Költségelıny
− Tapasztalat, know-how
− Piacikeresletnövekedése
− Javuló gazdasági helyzetPozitív
Negatív
Versenytárselemzés� Általában egy vállalkozásnak nem versenytársa az iparágat
alkotó összes vállalkozás.
� A vállalkozás és valóságos versenytársai ún. stratégiaicsoportot alkotnak.� azonos piaci szegmenst szolgálnak ki
26
� azonos piaci szegmenst szolgálnak ki� hasonló versenystratégiát követnek
� hasonló jellegzetességekkel és hasonló erıforrásokkal rendelkezveversengenek a fogyasztók kegyeiért
BCGBCGBCGBCG----mátrix (Boston Consulting Group mátrix) mátrix (Boston Consulting Group mátrix) mátrix (Boston Consulting Group mátrix) mátrix (Boston Consulting Group mátrix)
A stratégiai üzleti egységek pozícióját értékeli kéttényezı alapján:
�(Relatív) piaci részesedés (belsı tényezı)Az adott termék értékesítési volumenét viszonyítják apiacon jelen lévı legnagyobb versenytársértékesítéséhez
27
értékesítéséhez
�Piaci növekedés (külsı tényezı)Az értékesítés éves növekedési üteme
A min ısítés 2 fokozata:- Magas
- Alacsony
Az üzletágak lehetséges életútjai
Sztárok Kérdőjelek
Relatív piaci részesedés
Pia
ci n
öve
ked
és
Magas
28
Fejőstehenek Döglött kutyák
Pia
ci n
öve
ked
és
AlacsonyMagas
Alacsony
Az egyes szakaszok jellemz ıi:
Kérdıjel
� Magas piaci növekedési ütem (nagy lehetıség), alacsonypiaci részesedés → „sztárrá” kell felfuttatni
� Nagy tıkeigény (veszteséges) (Finanszírozása:fejıstehenekbıl v. hitelbıl)
29
Sztár
� Magas piaci növekedési ütem (nagy lehetıség), magaspiaci részesedés
� Feladat: a piaci részesedés további növelése →fejleszteni kell (jelentıs erıforrás igény)
� Ebben a szakaszban válik nyereségessé a termelés → anyereséget vissza kell forgatni
Az egyes szakaszok jellemz ıi:Fejıstehén
� Érett (telítıdött) piac (alacsony piaci növekedési ütem) →nincs szükség nagy beruházásra, csak a versenybenmaradást kell biztosítani
� Elınyös piaci pozíció → jelentıs nyereségtermelıképesség → a nyereséget el kell vonni és kérdıjeleket
30
képesség → a nyereséget el kell vonni és kérdıjeleketés sztárokat kell belıle finanszírozni
Döglött kutya� Alacsony piaci növekedési ütem, alacsony piaci
részarány� Csak fogyasztja a vállalat tıkéjét, nem járul hozzá a
fejlıdéshez� Feladat: megszabadulni a SÜE-tıl
Kiegyensúlyozott vállalati portfólió:
� A jövıt megalapozó, de a nyereséget fogyasztó SÜE-kmellett kellı számú nyereségtermelı SÜE van.
Kiegyensúlyozatlan vállalati portfólió:
� Ha sok a „kérdıjelek” száma a nyereségtermelı SÜE-k-
31
� Ha sok a „kérdıjelek” száma a nyereségtermelı SÜE-k-hez képest
� Ha túl magas a „döglött kutyák” száma
Egy SÜE „természetes” életpályája:
� Kérdıjel → sztár → fejıstehén → döglött kutya� DE: A SÜE ettıl eltérı életpályát is leírhat.(Pl. kérdıjel → döglött kutya)
A GE-McKinsey mátrixA BCG mátrix
� elınye: Világos, áttekinthetı
� Hátránya: Túlságosan leegyszerősít, a gyakorlatielemzéshez nehéz megszerezni a szükséges információt↓
� a módszer továbbfejlesztése → nagyobb rugalmasságot
32
� a módszer továbbfejlesztése → nagyobb rugalmasságotés elemzési pontosságot adó modellek → Alegismertebb: a General Electric-McKinsey mátrix.
BCG GE-McKinsey
Piaci részesedés Vállalati versenyképességPiaci növekedési ütem Piaci vonzer ı
A GE-mátrix szempontrendszereVersenyképesség� A versenytársakhoz viszonyított piaci részesedés� A meghatározó versenytényezıkhöz való hozzáférés� Nyereséghányad a versenytársakhoz képest� A kiegészítı szolgáltatások mértéke� Az alkalmazott technológia fejlettsége� A vezetés színvonala
33
Piaci vonzer ı (hosszú távú potenciál)� A piac mérete és növekedésének üteme� Az iparági nyereséghányad (jelen és várható jövı)� A verseny erıssége� Technológiai és tıkekövetelmények� Társadalmi és környezetvédelmi megszorítások� A piacra lépés és kilépés korlátai
Megjegyzés: ez a szempontrendszer változtatható, bıvíthetı
A GE-McKinsey-féle mátrix
„A” zóna
Piaci vonzerő
Ve
rse
ny
kép
ess
ég
Magas Közepes Alacsony
Magas
34
„B” zóna
„C” zóna
Ve
rse
ny
kép
ess
ég
Közepes
Alacsony
Az elemzés menete → a SÜE-k besorolása a mátrix egyes térrészeibe:
� Kijelölik a piaci vonzerı és a vállalativersenyképesség legfontosabb tényezıit
� Számszerősítik ezek relatív fontosságát(súlyszám: 1-5-ig) és a vállalat versenytársihozviszonyított helyzetét az egyes tényezık
35
viszonyított helyzetét az egyes tényezıkesetében (átlagolandó érték: 1-5-ig)
� Súlyozott átlagszámítással pontértékeketszámolnak
� Elhelyezik a SÜE-t a 3x3-as mátrixban
Az átlagolandó értékek kijelöléseAz átlagolandó értékek kijelöléseAz átlagolandó értékek kijelöléseAz átlagolandó értékek kijelölése
Piaci vonzer ı Versenyképesség Pont
Legkevésbé vonzó Súlyos versenyhátrány 1
Kevésbé vonzó Mérsékelt versenyhátrány 2
Közömbös Azonos versenypozíció 3
Mérsékelten vonzó Enyhe versenyelıny 4Mérsékelten vonzó Enyhe versenyelıny 4
Rendkívül vonzó Jelentıs versenyelıny 5
36
A mátrixba történı besorolás alapja:
Alacsony minısítés: 1,00 - 2,33Közepes minısítés: 2,34 – 3,67Magas minısítés: 3,68 – 5,00
A terv felépítéseI. Címlap
II. Összefoglaló
III. A vállalkozás általános bemutatása
IV. Iparágelemzés, piac és a versenytársak
V. Mőködési terv
37
V. Mőködési terv
VI. Marketing terv
VII. Szervezeti terv
VIII. Kockázatbecslés
IX. Pénzügyi terv
X. Függelék
V. Működési terv (kereskedő)� A vállalkozás mőködtetésével, álló- és forgóeszközeivel, ezek
mőködtetésével és fejlesztésével foglalkozik a fejezet.
� Árukészlet beszerzési módja
� Készletgazdálkodási rendszer
38
� Készletgazdálkodási rendszer
� Szükséges készletnagyságok, ennek költségvonzata
� Rendelés programozási módja
� Alkalmazott szállítórendszerek
� Áruk csomagolási módja
V. Működési terv (termelő, szolgáltató vállalat)
� Teljes gyártási folyamat bemutatása
� Termelési módszerek
� Szükséges gépek, berendezések
� Termelésben foglalkoztatott munkaerı
� Anyagbeszerzés, nyersanyag szállítók
39
� Anyagbeszerzés, nyersanyag szállítók
� Gyártási költségek, kapacitások
� Jövıbeli munkaeszköz-szükséglet
� Innovációs programok
� Alvállalkozók, költségek, megkötött szerzıdések
Termelési terv� Elırejelzési módszerek
� Kapacitáselemzés
� Készletgazdálkodás
40
� Aggregált termelésszervezés
� Anyagszükséglet tervezés
Előrejelzés statisztikai módszerei
�gyártott termék vagy nyújtott szolgáltatás iránti igény várhatómennyiségének meghatározása
� befolyásolja a gyártási módot: gyártás során milyen gépeket,berendezéseket vegyünk igénybe
�alapanyag és alaktrészkészlet meghatározása
41
� a várható igény fontos kiindulási adat a kapacitástervezéshez
Hatással van:
� a vállalat beszerzési politikájára
� készletgazdálkodásra
Előrejelzés statisztikai módszerei
Elırejelzési módszerek idıhorizont alapján:
� Hosszú távú: stratégiai tervezés, a szükséges beruházások helyét és idejét avezetés dönti el – megbízhatóság
� Középtávú: taktikai döntéseket segíti elı, melyeket a termelés tervezés során
42
� Középtávú: taktikai döntéseket segíti elı, melyeket a termelés tervezés soránhasználunk fel bemenı adatként (mibıl mennyit gyártsunk/rendeljünk)
� Rövid távú: termelésprogramozás – pl. milyen gépen, milyen alkatrészt,milyen sorrendben, hogy a termelési folyamat a leghatékonyabb legyen
Előrejelzési módszerek
� Kvalitatív módszerek
- nincsenek számszerő adatok az igény múltbeli alakulásáról
- alkalmazott módszerek:
43
- alkalmazott módszerek:
- szakértıi becslés
- csoportmunka módszerek
- történelmi analógiák
Előrejelzési módszerek
�Kvantitatív módszerek
- Projektív módszerek- az igény múltbeli alakulását vizsgálják és a tapasztalt
tendenciát kivetítik a jövıre
44
- Kauzális módszerek- az igény okát vizsgálják, és abból következtetnek a
jövıbeli igényre.Tipikusan ilyen pl. a regressziószámítás.
Vevői igény
Öt különbözı komponens eredıjeként lehet tekinteni:
1. Állandó elem
2. Trend
3. Ciklus
45
3. Ciklus
4. Szezonális ingadozás
5. Véletlen (szabálytalan) ingadozás
Vevői igény
� Állandó elem
- állandó jellegő igény
- a változások egy meghatározott érték körül mozognak
� Trend (alapirányzat)
46
� Trend (alapirányzat)- az igény idıszakról idıszakra nı (pozitív trend) vagy csökken (negatív trend)
- lehet additív vagy multiplikatív
Vevői igény�Szezonális vagy idényszerő ingadozás (szezonalitás)
- periodikusan ismétlıdı idıszakokban az igény jellegzetes mértékben azátlagos igény felett, illetve alatt alakul
- a változások egy meghatározott érték körül mozognak
�Ciklikusság- szezonális ingadozásokhoz hasonlít, idıben nagyobb léptékő
47
- szezonális ingadozásokhoz hasonlít, idıben nagyobb léptékő
- egy ciklus több szezont is átfog
�Véletlen ingadozás- az igényben megtalálható szabálytalan mozgás
- véletlen hatások, elıre nem látható igények
- kiszámíthatatlan tényezık (pl. elemi károk, idıjárás)
Dekompozíciós modellek
- additív modell
- multiplikatív modellijjijijij
ijjijijij
eSCYY
eSCYY
⋅⋅⋅=
+++=
ˆ
ˆ
=Y idısor értéke
======
=
j
i
e
S
C
Y
Y
ˆ
48
a trend
ciklus
szezonális komponens
véletlen ingadozás
periódusok (összesen n)
perióduson belüli idıszakok ( összesen m)
Mozgó átlagok módszere
k
yyy
yk
ttk
t
t2
12
1 ......
ˆ−+−−
++++=
Páros tagszámú (k) mozgóátlag:
yyy1
......1 ++++
Páratlan tagszámú (k) mozgóátlag:
49
Ha szezonális komponens hatása is érvényesül, akkor a mozgó átlagolás tagszámakénta periódus részidıszakainak a számát vesszük – így biztosítjuk, hogy mindentrendadat (mozgó átlag) elıállításában minden egyes szezon megjelenik.
k
yyy
yk
ttk
t
t22
21
......21
ˆ+−
++++=
Mozgóátlag� Ismert egy repülıgépmotorok javításával foglalkozó üzem
negyedéves adatai két évre visszamenıleg. Készíts elırejelzéstmozgóátlaggal (3 és 6 peridósura)!
Negyedév D t MA(3) et MA(6) et
1 200.00
2 250.00
3 175.00
50
3 175.00
4 186.00 208.33 22.33
5 225.00 203.67 -21.33
6 285.00 195.33 -89.67
7 305.00 232.00 -73.00 220.17 -84.83
8 190.00 271.67 81.67 237.67 47.67
9 260.00 227.67MA(3) = mozgó átlag az elmúlt 3 termelési adat átlaga adja a következı idıszak elırejelzési adatait.MA(3) = szum(n.év1+n.év2+n.év3)/3 = (200 + 250 + 175)/ 3 = 208
et = Az elırejelzett igény és a tényleges (megvalósult) adat kölünbségeet = MA(3) - Dt = 208 - 186 = 022
Mozgóátlag
200.00
250.00
300.00
350.00te
rmel
ési v
olum
en
Dt, MA(3) és MA(6) elırejelzések
51
0.00
50.00
100.00
150.00
0 2 4 6 8 10
term
elés
i vol
umen
negyedévek
Dt értékei
MA(3) elırejelzés
MA(6) elırejelzés
Analitikus trendszámítás
Az idısorok jól közelíthetık a következı függvénytípusokkal:
- lineáris függvény
- exponenciális függvény
- másod- , illetve p-ed fokú polinom
52
- másod- , illetve p-ed fokú polinom
- hiperbola
- logisztikus függvény
Lineáris trend számításabtay +=ˆ
∑∑
∑∑∑
==
===
=+
⋅=+
n
tt
n
t
n
tt
n
t
n
t
ytban
yttbta
11
11
2
1
Lineáris trendfüggvény:
Legkisebb négyzetek összegének módszerével származtatott normálegyenletek:
∑∑== tt 11
−=
−
−⋅
=
∑∑
∑ ∑
∑∑∑
==
= =
===
n
t
n
tt
n
t
n
t
n
tt
n
t
n
tt
tbyn
a
tn
t
ytn
yt
b
11
1
2
1
2
111
1
1
1
53
A paraméterek:
Szezonális hullámzás mérése
1) Állandó szezonalitás
- additív: a hullámzás amplitúdója állandó
- multiplikatív: a szezonális kilengések trendhez viszonyított nagysága mutat állandóságot
54
állandóságot
2) Változó szezonalitás: a szezonális kilengések nem mutatnak állandóságot
Szezonális hullámzás mérése| Szezonális eltérések
*ˆ ijijjijijij yeSCyy =+=−−
,1
1
*∑=
∧=
p
iijj y
pS
Additív modell esetén a szezonális hatást szezonális eltéréssel jellemezzük.
Szezonális eltérés:
55
Korrigált szezonális eltérés:
(akkor számoljuk, ha a szezonális eltérések átlaga nem 0)
∑=
∧∧−
m
i
jj Sm
S1
1
Szezonális hullámzás mérése | Szezonindexek
*
ˆ ijijjijij
ij yeSCy
y=⋅=
⋅
1∑
∧ p
Multiplikatív modell esetén a szezonális hullámzás amplitúdója relatíve mutat állandóságot, ilyenkor a hatást szezonindexszel jellemezzük.
56
,1
1
*∑=
∧=
p
iijj y
pSSzezonindex:
Korrigált szezonindex:
(akkor számoljuk, ha a szezonindexek átlaga nem 1)
∑=
∧∧ m
i
jj Sm
S1
1:
Példa
Egy négy éve mőködı szınyegtisztító vállalat negyedéves elırejelzést szeretne a következı évklienseinek várható értékére.Az elmúlt négy év igényeire vonatkozó adatok az alábbiak:
Negyedév 2004 2005 2006 2007
1 45 70 100 100
2 335 370 585 725
3 520 590 830 1160
4 100 170 285 215
Összesen 1000 1200 1800 2200
57
Példa
600
800
1000
1200
1400
0
200
400
600
2004
:1
2004
:2
2004
:3
2004
:4
2005
:1
2005
:2
2005
:3
2005
:4
2006
:1
2006
:2
2006
:3
2006
:4
2007
:1
2007
:2
2007
:3
2007
:4
58
Adatok trend
2004:1 45
2004:2 335
2004:3 520 253,125
2004:4 100
2005:1 70
2005:2 370
2005:3 590
2005:4 170A mozgó átlag tagszáma: 4.
59
2006:1 100
2006:2 585
2006:3 830
2006:4 285
2007:1 100
2007:2 725
2007:3 1160
2007:4 215
4
7021
1005203354521 ++++⋅
A mozgó átlag tagszáma: 4.Így:
Adatok trend
2004:1 45
2004:2 335
2004:3 520 253.125
2004:4 100 260.625
2005:1 70 273.75
2005:2 370 291.25
2005:3 590 303.75
2005:4 170 334.375400
600
800
1000
1200
1400
60
2005:4 170 334.375
2006:1 100 391.25
2006:2 585 435.625
2006:3 830 450
2006:4 285 467.5
2007:1 100 526.25
2007:2 725 558.75
2007:3 1160
2007:4 215
0
200
2004
:1
2004
:2
2004
:3
2004
:4
2005
:1
2005
:2
2005
:3
2005
:4
2006
:1
2006
:2
2006
:3
2006
:4
2007
:1
2007
:2
2007
:3
2007
:4
Lépések:
- kiszámítjuk a trendhatástól megtisztított idısort
- kiszámítjuk a szezonindexeket mindegyik negyedévre
- korrigáljuk
61
- lineáris regresszióval elırejelzünk, majd a kapott elırejelzéseketbeszorozzuk a megfelelı szezonindexekkel
800
1000
1200
1400
1600
Az elırejelzett adatok:
0
200
400
600
800
2004
:1
2004
:2
2004
:3
2004
:4
2005
:1
2005
:2
2005
:3
2005
:4
2006
:1
2006
:2
2006
:3
2006
:4
2007
:1
2007
:2
2007
:3
2007
:4
2008
:1
2008
:2
2008
:3
2008
:4
62
Előrejelzési hiba nagyságának mutatói
Elırejelzési hiba: ttt DFe −=
Relatív hiba: 100⋅−=t
ttt D
DFRH
Átlagos hiba: ( )∑ −=n
ttt DFn
AH1
tD = valószínőségi változó, t idıszakban az igény tényleges értéke
tF = valószínőségi változó, t idıszak elıre jelzett igényét jelenti, amit a t-1 idıszakban végeztünk
63
Átlagos hiba: ( )∑=
−=t
ttt DFn
AH1
Átlagos abszolút hiba: ∑=
−=n
tttt DF
nAAH
1
1
Átlagos négyzetes hiba: ( )∑=
−=n
tttt DF
nANH
1
21