1

Szakmai beszámoló

V. Keresztény Színházi Fesztivál

2018. április 6-13. Újszínház

A Budapesti Tavaszi Fesztivál rendezvénye

Az V. Keresztény Színházi Fesztivál egyházi védnöke: Pajor András – a Keresztény Kulturális Akadémia elnöke, világi védnöke: Semjén Zsolt – Magyarország miniszterelnök-helyettese

A soron következő, vagyis, V. Keresztény Színházi Fesztivál ismét csupa újdonságot hozott.

Előszöris, akkreditációt nyert a Fesztiválszövetség jegyzett fesztiváljai sorába. Nóvum, az is

hogy idén csatlakoztunk a Budapesti Tavaszi Fesztivál programjaihoz, így a tervezett

karácsony és húsvét közötti időpontot visszaállítottuk a húsvét és pünkösd közöttire. Ezzel

így is a nagy, keresztény vallásos ünnepek közé került rendezvénysorozatunk, jelen esetben a

legnagyobbak ölelik körül. Azt is mondhatjuk, hogy nekünk az V.-dik fesztivál egy kis

jubileum, mérföldkő, ünnep. Amiben mégis állandó szeretne maradni, hogy mindig

tartalmas lelki mondanivalóval szeretné megajándékozni érdeklődő nézőit és mindig

megújulásra kész.

Újdonság, hogy abban a megtiszteltetésben volt részünk, hogy elfogadta meghívásunkat a

Kossuth-díjas grafikus- és festőművész Somogyi Győző. Híres „Király-sorozatát” a Magyar

Művészeti Akadémia kezeli, tőlük kaptuk „kölcsön” szakrális fesztivál-hetünk idejére a

méltán híres alkotásgyűjteményt, mely 54 táblaképből áll. A fesztivál második napjától

gyönyörködhettünk szent magyar királyaink egyénített és szemkápráztató portréiban,

Somogyi Győző egyedi forma- és színvilágában.

2018 a Családok Éve a katolikus naptár szerint. A család most fokozott fontossággal bír. A

család a társadalom alapegysége a szülőkből és gyermekeikből álló közösség. Ha ez az egység

jól működik, az egész társadalom javítható, gyógyítható vagy egyszerűen csak jó úton jár. Az

V. Keresztény Fesztivál is témái között szerepeltette a Családok Évének célkitűzéseit. Böjte

Csaba a családi szeretet és összetartozás fontosságáról beszélt, míg védencei, a

nagyszalontai gyermekotthon kis lakói, szerelmes versekből összeállított Petőfi-műsort

hoztak. Szájukból még igazabbul és még meghatóbban szólt, hogy összetartozni és családdá

formálódni milyen elengedhetetlen. A Legyetek jók, ha tudtok című egri előadás, a többször

megkísértett majd el is veszejtett kis árvagyerek, Cirifischio példázatában és Néri Szent Fülöp

figurájában, mintha a mai Böjte Csabát vélnénk felfedezni. Az egri előadás nagy érdeklődést

vonzott, kicsik és nagyok egyaránt szurkoltak a szerelmeseknek, együtt nevettek Fülöp atya

és a gyerekek csínytevésein. Megismerhettük Lojolai Szent Ignác és Néri Szent Fülöp

élettörténetét, kicsit kedvesebb és személyesebb formában. Megtudhattuk azt is, hogy a

gonosz ellen mindig küzdeni kell, akkor is, ha ez a harc először reménytelennek is látszik.

2

A családok összetartásának alapja a jó férj és feleség kapcsolat. Pontius Pilátus, aki jézus

Krisztus elítélőjeként híresült el, a törvénykezés szigorú embere volt a történet tanúsága

szerint. De egy erős bíró oldalán is egy erős asszony áll. A Pilátus éjszakája című Fazekas

István dráma a híres ítélet előestéjén játszódik. Vajon a házastársi odaadás és támogatás

megjelenik-e a történelmi fontosságú döntésben? A krimiszerűen felsejlő történetből

kiderült, hogy Pilátus nem dönthetett másként.

Ha lehet mondani e kérdéskörben az ókori, biblikus példázat pár-darabja a Babits Mihály

életének végső epizódjáról és Jónás könyvéről szóló előadás volt, Török Sophie

tolmácsolásában. Babits, a gégeműtét után hang nélkül marad. Milyen gyönyörű allegória: a

megnémított költő, aki a világért, az igazságért és a háború ellen kiált! Helyette felesége,

Tanner Ilona, aki maga is irodalmi babérokra tört, mondja el a költő érzéseit, mesél a

kettejük életéről, vall, néha szavak nélkül is az ő hitvesi alázatáról és szavalja a

reményvesztett és szenvedő költő helyett Jónás könyvét és benne Jónás imáját, a költő

hitvallását. Kaj Ádám megrendítő gondoskodással és pontossággal rendezte meg és írja le a

két világégés között nemzetéért aggódó költő agóniáját egy magával ragadó és felemelő

színpadi feldolgozásban.

Szintén egy családról mesélt Verebes Ernő: Gerendák című előadása. A szélmalmot

templommá alakítják át az Alföldön, mivel búzaőrlési funkciója megszűnik. Jósika, a

szélmolnár szeretne családjával a malomban maradni más munka híján. A kétes előéletű,

részeges plébános, Jósikában több templomba való affinitást tapasztal, mint saját

sekrestyésében. Az előadást a nagyböjt szelleme hatotta át, kicsit kitoltuk az áhítatot így

Húsvét után, hiszen az ünnepkör egyházi dalai kísérték végig, keretezték a történetet,

amelyben a dolgok szakralizálódtak, - malomból templommá, lisztből szentlélekké -

lényegültek át. Az előadást Rideg Zsófia rendezte, készítette a Kárpátalja Megyei Drámai

Magyar Színház Társulatával.

Hogy minden európai nemzet egy hangon rezonál, nem is hirdetheti semelyik fellépőnk

pregnánsabban, hitelesebben, mint a Szent Efrém Férfikar, akik másodszor

vendégszerepelnek az Új Színházban. A V4 Sounds – Európa hangjai című műsoruk egy

csokrot nyújtott át a közép-európai népek leghíresebb zeneszerzőinek nem túl ismert

vallásos, szakrális- és népdalaiból. A műsor során olyan férfikari feldolgozásokat

ismerhettünk meg, amelyeket eddig soha, bár a szerzőjük mindnek méltán híres. A magyar,

cseh lengyel és szlovák hangzásban találtunk hasonlókat és különbözőket. Az est végén még

a közönség is „szerepelt”, az Efrém hagyományaihoz híven dalt tanultunk Bubnó Tamás

művészeti vezető kiváló zenepedagógiai terelgetésével, vezényletével. A közönség jól

vizsgázott, és jutalmul Európa csodálatos és ismerős dallamait vihette haza.

A francia Miquéq Montanaro neve nem ismeretlen a magyar közönség számára, mint az

okszitán vagy okszcitán népzenei hagyományok őrzője és kortárs zeneszerző, aki folyton

kísérleteket, zenei kalandokat keres. Több mint húsz éve járja Európát változatos műsoraival.

Ilyen zenei kalandozása most a fesztiválra hozott Ki című előadása. A sok-hangszeres művész

3

fiával, Baltazarral lépett fel, akinek édesanyja magyar. Baltazar Montanaro hegedűvirtuóz,

míg Miquéq Montanaro, a hagyományos dob-furulyás kíséretet szolgáltatta fia játékához,

mely így tökéletesen eredeti okszitán hagyomány. Montanaro Sebő Ferenccel, Kobzos Kiss

Tamással, Vujicsiccsel és a Ghymessel is dolgozott már, tanulmányozva a magyar és az

európai népzenét. Most a keleti, arabos furulyák, a kortárs disszonancia, a francia és magyar

népzene kereste ebben az új műsorban közös zenei útját, spirituális és szakrális belső

utazásra invitálva hallgatóit. A cím a magyar szóra utal: Ki – jelentése kicsoda. Kik vagyunk

mi és hol a helyünk a világban?

Állandó fesztivál-témánk: a keresztény Európa sorsán való aggódás. Ahogyan a néhai Robert

Schumann luxemburgi születésű német-francia politikus említette: „Az egyesült Európa vagy

keresztény lesz, vagy nem is lesz.” Intő szavait és a jelen helyzetet összevetve, keresve sem

találtunk volna szebb és pontosabb „eposzt”, mint amilyet Herczeg Ferenc: Bizánc című

színműve fest le. Megrázóan aktuális, kijózanítóan riasztó képet ábrázol a kereszténység

elpusztulásáról, az oszmán birodalom győzedelmeskedéséről. A külső támadások, belső

széthúzás, árulás és bizony itt is egy házaspár kapcsolati válsága, egy család, szétesése is

okozza egy hajdan erős világbirodalom bukását.

Háború a témája és a magyarság történelmi sorsa, de már a nemzetiségek szemszögéből

Siposhegyi Péter: Halottak napjától virágvasárnapig című drámának. Kosztolányi városának,

Szabadkának igaz történetét dolgozza fel, lerohanástól a felszabadulásig, vagyis Halottak

napjától virágvasárnapig a darab, két barát meséjében, akik ugyanabba a lányba lettek

szerelmesek, mindez egy szabadkai polgár naplója alapján. Az események és a fájó

következmények pedig mind valósak.

A zárónapon a szinte már szokásossá vált: Szakralitás a művészetben szakmai,

stúdióbeszélgetés zajlott a közönség aktív részvételével és töretlen figyelmével. A

kimeríthetetlen téma koordinátor-előadója most is Takaró Mihály irodalomtörténész volt,

vendégei pedig: Dörner György, az Új Színház igazgatója, Bogár László, szakközgazdász,

Kerényi Imre, rendező és Pajor András, plébános (Kassai téri Plébánia), a Keresztény

Kulturális Akadémia elnöke, akinek könyve is jelent meg e tárgyban.

A fesztivál-záró program mi más lehetne, mint egy bibliai családtörténet, Moria – a hallgatás

magánya című előadás. Ábrahám története mindenki számára ismert, több modernkori

filozófiai, pszichológiai és antropológiai iskola foglalkozik máig a családban elfoglalt

helyünkkel, abban betöltött szerepeinkkel. Fontos kérdés még e tárgyban, az áldozatvállalás

kérdése. Mitől kezdünk el cselekedni, merünk-e magunkért vagy másokért áldozatot vállalni?

Ábrahám mert. És még ha nem is értette először az Úr szándékát, mégis feltétel nélkül

engedelmeskedett. Ezzel nyerte el bocsánatát. A lengyel Teatr A társulat előadását magyar

nyelvű feliratozással élvezhettük. A rendezés a spirituális oldalon túl az emberit kereste, azt,

hogy hogyan hatnak a világ, a sors történései ránk. Totális vizuális és hanghatásbeli

élményben volt részünk: mozgás, tánc, próza, megannyi hatásos eszköz és jelenet: tűz és

gólyalábas ördög, csöndes dialógok és harsogó, fémes hangzású zene, ahogy ezt

4

megszokhattuk a lengyel kollégáiktól, vagyis a Teatr A-tól. Egy erős, modern,

gondolatébresztő darab, pergő ritmusban, de a tökéletesen hű bibliai mondanivalóval.

Zserbótangó. És végül: Hogy egy édes-bús bulvár történet hogyan kerül az V. Keresztény

Színházi Fesztivál programsorába? Ráadásul hogyan válik nyitóelőadássá? A válasz nagyon

egyszerű és kézenfekvő. Ez egy olyan valós eseményeken alapuló mese, amely hitről,

reményről és szeretetről szól. Mások megértéséről és elfogadásáról, összetartozásról és

közösségvállalásról. Máris csupa keresztényi gondolat. Mindez szinte lehetetlennek tűnik

mai, rohanó világunkban, de mivel csupa megtörtént eseményen alapszik, igaz történetté

kerekedik. Olyan típustörténet ez, amihez hasonlót mindenki ismer, mégis vágyunk arra,

hogy újra, más szempontokkal valaki elmesélje. Két olyan színésznőről szól, akik hittel és

kitartással végigdolgozták az életüket, hol több, hol kevesebb sikerrel és most közös

színészotthonbeli elhelyezésükre várnak, miközben sok konfliktus árán, lassan megismerik és

megszeretik egymást. De, mint minden ilyen történetben most is közbeszól a sors, jön egy

könyörtelen halálos betegség. A végkifejlet feloldódik, vagy még inkább nyitva marad.

Kamilla nem hal meg. Ez a két női karakter olyan mértékű jellemfejlődésen megy keresztül,

amely csodaszámba megy manapság világunkban. Erős hitük példa lehet minden néző

számára. Az idén Kossuth-díjjal kitűntetett Esztergályos Cecília és Tordai Teri főszereplését és

a szintén közkedvelt Bordán Irén alakítását örömmel és meghatottsággal fogadta a

fesztiválközönség, akiknek a premiert volt szerencséjük látni. A kivételesen nagy érdeklődést

bizonyítja, hogy hosszú előjegyzési lista készül az őszi előadásokra, mert a tervezettekre már

minden jegy elkelt.

5

Részletezés és fotók:

V. Keresztény Színházi Fesztivál

2018. április 6-13.

2018. április 6. péntek

19.00 Nagyszínpad Fesztiválmegnyitó utána: KULCSÁR LAJOS ZSERBÓTANGÓ

- tragikomédia két részben – Szereposztás: Szentmártoni Kamilla – ESZTERGÁLYOS CECÍLIA (színésznő) Fellegi Klári – TORDAI TERI (színésznő) Kocsis Etelka – BORDÁN IRÉN (főbérlő) Zeneszerző: Dörner György Zenei vezető: Papp Gyula Díszlet– és jelmeztervező: Berg Glória Dramaturg: Bártfay Rita Ügyelő: Valkai Andrea Súgó: Túri Mari Rendezőasszisztens: Ullmann Krisztina RENDEZŐ: DÖRNER GYÖRGY Bemutató: 2018. április 6., péntek, 19.00 Bubik István Stúdiószínpad A színpadi játék két „nyugállományba vonult” színésznő történetét meséli el, akik élethelyzeteikből adódóan közös albérletbe kényszerülnek. Társbérletük kacagtatóan szatirikus szituációk, nosztalgikus visszaemlékezések és komikus sorsfordulatok kavargó forgatagává válik. Kamilla polgári családból származó, jó kedélyű, örökmozgó nő. Sikeres komikaként dolgozta végig az életét vidéki színházaknál. Klári, szintén fővárosi polgárlány, de szegény családból indult, színészként pedig vidéki „száműzetésből” Pestre került tragika. Az egymással, és egymás múltjával, vetélkedő, a magánéletükben is folyton szerepet játszó színésznők hirtelen egy újabb szereplővel, új „lakótárssal” találják magukat szembe… A két egymást egyre inkább megértő és megszerető színésznőt Esztergályos Cecília és Tordai Teri alakítja, főbérlőt pedig Bordán Irén.

6

2018. április 7. szombat

7

19.00 Fesztivál- és kiállítás megnyitó

Somogyi Győző Kossuth-díjas grafikus és festőművész gazdag életművének szakrális

műveiből nyílik kiállítás az Új Színház Galériában. Somogyi Győző művészete következetes,

megélt hitéből, keresztény gondolkodásmódjából táplálkozik. Művei témáját a magyar

történelemből, a vallásból, ill. a hétköznapi életből meríti. Történelmünkből a sorsfordulók

iránt érdeklődik. A történelmi hősök megformálása nem hasonlít a korábbi közhelyszerű

ábrázolásokra: figurái groteszk hatást keltenek arcuk és kezük felnagyítása miatt.

Ugyanakkor maximális korhűségre törekszik, illusztrációi tudományos igényűek. A vallás

területéről, a világ legősibb létértelmezéséből a mítoszok, a csodák vonzzák, néhány lapját a

Biblián túl az apokrifírások is ösztönzik. Jézus alakja és életének eseményei különösen

érdeklik, ábrázolásában felismerhető a falusi templomok sajátos ikonográfiája.

Festészetének jellegét a hangsúlyos, groteszk formák és az igen élénk – piros, sárga, kék –

színek adják. Temperaképei az erős kontúrok és a homogén színfelületek következtében

grafikai hatásúak, mintha a megrajzolt körvonalakat színezné ki vásznain a művész. ~ nem

sorolható egyetlen festői irányzathoz, művészcsoporthoz sem. Képeinek csak egyik

összetevőjét alkotja a konkrétan értelmezhető tartalom, kifejezőerejük jórészt szokatlan

megfogalmazásukban rejlik.

8

utána: Herczeg Ferenc: Bizánc /R.: Nagy Viktor/- nagyszínpad (Az Új Színház előadása)

Herczeg Ferenc egyik legtöbbet játszott, mesterien szerkesztett történelmi színműve 1453. május 29-

én zajlik, Konstantinápolyban, a keleti keresztény birodalom központjában, azon a napon, amikor a

város, s vele a birodalom elbukik.

9

A világtól elvonult Konstantin császár és a világot a saját hasonlatosságára formáló Mohamed, török

szultán közt folyik a harc a hatalomért. Vajon miért esik el, miért válik a mohamedán invázió

martalékává a keresztény birodalom? Az erőszakos betolakodókkal szemben kevésnek bizonyul a

megbocsátást hirdető keresztény kultúra? A történelem ismétli önmagát; párhuzamos helyzeteket

teremt, hiszen ma is ezt a veszélyhelyzetet éljük újra.

A bizánci birodalom végjátéka ez, ahol mindenki, aki meg akarja menteni az életét, az új uralkodó,

Mohamed mellé áll. A mohamedán haderő azonban oly sikeres, hogy elpusztít mindent, ami a régi

kultúrából marad, legyen az ember, tárgy, vagy vallási kegyhely. Két politikai rendszer és hitvilág

összeütközése zajlik, melyből nem lehet tudni, hosszú távon ki kerül ki győztesen: a régi, vagy az új, a

hangos, vagy a néma, az erőszakos, vagy a belenyugvó…

HERCZEG FERENC

BIZÁNC színmű

Konstantin császár…………………………………………………………………… VICZIÁN OTTÓ

Iréne császárné……………………………………………………………………….. GREGOR BERNADETT

Olga……………………………………………………………………………………….. BÁLIZS ANETT

Pátriárka………………………………………………………………………………… NAGY ZOLTÁN

Notarasz, fővezér……………………………………………………………………. ifj. JÁSZAI LÁSZLÓ

Spiridion, főkamarás………………………………………………………………. VASS GYÖRGY

Laszkarisz, tengernagy……………………………………………………………. ALMÁSI SÁNDOR

Lizánder, költő……………………………………………………………………….. SZANITTER DÁVID

Korax, író………………………………………………………………………………. KURKÓ JÓZSEF KRISTÓF

Zenóbia, udvarhölgy……………………………………………………………… OROSZ CSENGE e.h.

Leonidász……………………………………………………………………………….. FEHÉRVÁRI PÉTER

Murzafosz, kalmár…………………………………………………………………. CSURKA LÁSZLÓ

Giovanni, zsoldos……………………………………………………………………. SZAKÁCS TIBOR

Herma…………………………………………………………………………………….. NEMES WANDA

Ahmed khán…………………………………………………………………………… JÁNOSI DÁVID

Lala Kalil…………………………………………………………………………………. INCZE JÓZSEF

Demeter nagyherceg /Matteo ………………………………………………… BESZTERCZEY ATTILA

Tamás nagyherceg/Folko………………………………………………………… SZARVAS ATTILA

10

Krátesz, filozófus…………………………………………………………………….. KANDA PÁL

Nerio/Dukasz, népszónok……………………………………………………….. NAGY LÓRÁNT

Díszlet-jelmez: Csík György Dramaturg: Falussy Lilla

Ügyelő: Báhner Péter Súgó: Ádám Dorottya

Rendezőasszisztens: Szelőczey Dóra

RENDEZŐ: NAGY VIKTOR

11

2018. április 8. vasárnap

19.00 Legyetek jók, ha tudtok /R.: Moravetz Levente/ (Gárdonyi Géza Színház, Eger) – nagyszínpad

12

Az 1500-as évek Rómája. Fülöp atya elhagyott gyermekeket nevel egy düledező templomban. Koldulással teremt elő számukra élelmet, ruhát, s mindent, ami a túléléshez szükséges. Végtelen türelemmel és odaadással terelgeti a nyiladozó értelmeket a helyes irányba. Ez azonban felingerli a sátánt, aki hatalmát látja veszélyben a pap jóságos, alázatos, és szeretettel teljes ténykedése miatt. Megindul hát az örök rangadó, a jó és a rossz küzdelme. Központjában Cirifischio, a római utcagyerek. Az ördög számtalan alakban próbálja a maga oldalára állítani a kis csavargót, akinek egyetlen lehetősége a helyes úton való megmaradásra Fülöp atya szeretete.

A Néri Szent Fülöp életét feldolgozó olasz filmből készült színdarab igazi családi program, amiben szülők és gyerekek kompromisszum nélkül megtalálják a maguk szórakozását. S mindannyian magukkal vihetik a mára szállóigévé vált mondatot: Legyetek jók, ha tudtok.

LEGYETEK JÓK, HA TUDTOK Luigi Magni és Bernardino Zapponi filmje alapján magyar színpadra írta: Vajda Katalin színmű 2 részben

SZEREPOSZTÁS

Fülöp atya: RÁCZ JÁNOS

Cirifischio: TÖRÖK TAMÁS

Fiatal Cirifischio: GODÓ JÁNOS

Leonetta: NAGY BARBARA

Fiatal Leonetta: MAGYAR JÁZMIN ŐZIKE

Ignác atya: REITER ZOLTÁN

Sixtus pápa: KELEMEN CSABA

Jacomo, Elia, Hóhér: VÓKÓ JÁNOS

Mór nő: DÉR GABI

Bíboros: BARANYI PÉTER

Fulgenzio: TÓTH LEVENTE

Parancsnok: FEHÉR ISTVÁN

és a gyerekek

Rendező: MORAVETZ LEVENTE

Díszlettervező: BÉNYEI MIKLÓS

Jelmeztervező: MOLNÁR GABRIELLA

Játékmester: DÉVÉNYI ILDIKÓ

13

Korrepetitor: MARÍK ERZSÉBET

Súgó: TÓTH-PETHŐ ORSOLYA

Ügyelő: LUDÁNYI ANDREA

Rendezőasszisztens: LÁZÁR RITA

14

15

2018. április 9. hétfő

18.00 Böjte Csaba és a színjátszó gyerekek – nagyszínpad

Csaba testvér, - ahogyan mindenki szólítja, - prédikációiban, könyveiben a szeretet erejét és a család

fontosságát hangsúlyozza. Vélekedése szerint a szeretet az élet legfontosabb feladata, amely a

cselekvésben mutatkozik meg. Ezt a cselekvő szeretetet sugározza és mutatja be kis pártfogoltjai,

gyermekotthonok lakóinak, rövid műsorával, akik egy-egy szent életét elevenítik meg, példát adva

16

állhatatosságról, tisztaságról és jóságról. Kis színjátszóit, pedig azért hordozza magával előadásaihoz,

mert, ahogyan Csaba testvér vallja: „Mit ér a tanár ’szemléltető eszköz’ nélkül?”

19.30 Miquèu Montanaro duó (Franciaország) – Bubik István Stúdiószínpad

Miquèu Montanaro húsz éve koncertezik rendszeresen világszerte, okszitán / francia muzsikus, szinte

minden hangszeren játszik, de szólistaként szívesen lép fel, mint dob-furulyás, mivel a dob és a

furulya az okszitán népzene jellegzetes hangszerkísérete. Montanaro mondhatni vándorzenész, a

világot járja, koncertről koncertre utazik, közben más zenészekkel is zenél, különféle népek

hangzásvilágát tanulmányozza. Szaxofonos volt, mielőtt megtalálta igazi világát a provence-i

népzenében, ahová gyökerei is kötik. Parasztzenészként – mint hagyományos dob-furulya játékos –

fordult érdeklődése a kortárs zene és a jazz felé. Előadóművész, aki tradicionális és saját

kompozíciókat adva elő, ötvözi a mediterrán és keleti népzenéket. Az Új Színházban Baltazar

Montanaroval együtt lép fel.

A „Ki „– magyar szó, azt jelenti: kifelé, de ugyanez a szó jelöli azt is, hogy KICSODA. Kik vagyunk mi?

2018. április 10. kedd

19.00 Szent Efrém Férfikar: V4 Sounds – nagyszínpad

V4 Sounds - (Visegrád hangjai) A Szent Efrém Férfikar hangversenye az ún. visegrádi országok férfikari hagyományából

Művészeti vezető: Bubnó Tamás

A 2017/18-as koncertévadban a Szent Efrém Férfikar, új vállalásaként, szeretné bemutatni a cseh,

lengyel, magyar és szlovák férfikari irodalom páratlan szépségű kompozícióit. Az összeállítás által a

vokális zenét szerető közönség átfogó képet kaphat erről a gazdag és minőségi kultúráról, melyet a

világ hangversenytermeinek és templomainak programjában alig-alig fedezhetünk föl. Ezért méltán

17

nevezhetjük a Szent Efrém Férfikar vállalkozását nagy jelentőségűnek és hiánypótlónak, s reményeik

szerint a programot meghallgató közönség is osztozik majd e véleményben, s egyedi, lélekhez szóló

élményben részesül. Az Új Színházban ennek a műsornak a magyarországi ősbemutatóját láthatjuk a

lengyel és angliai sikerek után.

A műsor:

Harang-ima

Liszt Ferenc: Pax vobiscum

Leos Janacek: Ave Maria

Boksay János: Szvjatij Bozse

Levoslav Bella: Tu es Petrus

Romuald Twardowski: Sie ninye

Krzisztof Penderecki: Benedicamus Domino

Dukay Barnabás: … a messzeségbekiáltó…

Sáry László: Zsoltárkánon

Szimantron és furulya interludium

Bartók Béla: Négy régi magyar népdal

Kodály Zoltán: Fölszállott a páva

Furulya és tilinkó interludium

Bartók Béla: Szlovák katonadalok

Witold Lutoslawski: Lengyel katonadalok - részletek

Bartók: Elmúlt időkből - részlet

18

2018. április 11. szerda

19.00 Fazekas István: Pilátus éjszakája /R.: Falussy Lilla/ – Bubik István Stúdiószínpad

Fazekas István: Pilátus éjszakája

A rumpo (rumpere, rupi, ruptus) ige, amelyből a korrupció szó is származik, eredeti értelme szerint a szív kettéhasítását jelenti. Mikor is válhat a jelképes értelmezés helyett nyilvánvalóvá ez az etimológia? Akkor, amikor egy bírósági eljárásba a politika beleavatkozik. Amikor egy bírót megzsarolnak. Amikor egy bíró zsarolható. Szenvedés és küzdelem kell ahhoz, hogy az ember a kereszt teológiáját megértse. A kettéhasított szív szenvedése és igaz küzdelme.

Quintus Pontius Pilatus: Jánosi Dávid

Claudia Procula: Gregor Bernadett

R: Falussy Lilla

19

19.00 Siposhegyi Péter: Halottak napjától Virágvasárnapig /R.: Andrási Attila/(Udvari Kamaraszínház, MKUK) – nagyszínpad

Egy nő, három férfi, huszonkét év. Dráma egy felvonásban. Világégéstől világégésig. Az elszakítástól a visszacsatolásig. Történik Szabadkán, a kisebbségi lét első két évtizedében. Korábbi nagysikerű előadásunkat felújítottuk és ismét játsszuk, megújult szereposztásban.

A megtörtént eseményekre és egy szabadkai magyar polgár naplójára támaszkodó darab a maga nemében egyedülálló. Trianonról, a Délvidék szerb bekebelezéséről, majd 1941-es felszabadításáról szól. Életszerű és -szagú mestermunka, amely megmutatja erényeinket és esendőségünket, nemzeti karakterünk napos és árnyékos oldalát egyaránt. A címválasztás nem véletlen: 1918 őszén, halottak napján vonultak be a szerb megszállók Kosztolányi városába, majd 1941 tavaszának virágvasárnapján tértek vissza a honvédek – egyszerre zokogó és nevető, táncoló, ujjongó szabadkai polgárok ezreitől köszöntve.

Írta: Siposhegyi Péter

Dramaturg és rendező: Andrási Attila

Szereplők:

Szemerédi Bernadett

Lénárt László

Kálló Béla

Széplaky Géza

Zene: Barabás Zoltán – Vecsei László

20

21

2018. április 12. csütörtök

19.00 Verebes Ernő: Gerendák /R.: Rideg Zsófia/ (Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház, Beregszász)- nagyszínpad

A 20. század elején egy szélmalmot, melynek ideje lejárt, imaházzá alakítanak át az alföldön. A püspök egy börtönviselt, kétes előéletű papot, András atyát vezényli oda, lássa el a lelkipásztori feladatokat. A malmot addig működtető szélmolnár, Jósika, azonban más munka híján, a családjával együtt szintén szeretne ott maradni a templommá változtatott malomban. Az atya nem tud velük mit kezdeni, de végül megengedi, hogy maradjanak. Jósika személye egyre titokzatosabb a számára, s már nem tudja, hogy igazából ő vagy az újonnan kinevezett sekrestyés áll-e közelebb ahhoz a világhoz, amelyben hinnie kéne.

A "Gerendák" költészet. A tárgyak átlényegülnek: a búza lisztté, aztán lélekké változik a templommá alakuló malomban. Két egymásba fonódó síkon játszódik az előadás, a nagyhét történései vízjelként húzódnak a realista történet mögött. A külső világ fenyegetésére a belsőnket kell templommá alakítanunk.

Szereplők:

Jósika – szélmolnár - Ferenci Attila

András atya – plébános - Szabó Imre

Magdolna – Jósika felesége - Vass Magdolna

22

Fília – András atya néma unokahúga - Tarpai Viktória

Szemző úr – malomtulajdonos - Sőtér István

W. Sorath – tehetségkutató a Columbia Egyetemről - Kacsur András

Újságírónő – W. Sorath lánya - Kacsur Andrea

Énekes asszony - Orosz Melinda

Györköc – Jósika és Magdolna fia - Szabó Levente

Kisleány - Deák Alexandra

Népi énekek: Farkas Tünde

Zeneszerző: Wittek Béla

Látványtervező: Bakos Ildikó

R: Rideg Zsófia

23

24

19.00 Babits Mihály: Jónás könyve Török Sophie előadásában /R.. Kaj Ádám/– Bubik István Stúdiószínpad

1938-ben járunk Esztergomban, az előhegyi Babits-villában. Pár hónap telt el Babits gégeműtéte óta, aminek következtében a költő elveszítette hangját. A félholt próféta mellett ott van a gondoskodó feleség, Tanner Ilona, aki Török Sophie néven önálló irodalmi karrierről álmodik. De még a betegség idején is csak férje árnyékában tud létezni, mert a költő az utolsó szó jogán megírja a Jónás könyvét és annak lírikus lezárását, a Jónás imáját. Babits, aki megélte és megénekelte már az első világégést is, most az új háború küszöbén beteg gégéje helyett költőségét teszi a boncasztalra, hogy ha kiszakad ajka, akkor is, de kiáltson Ninive ellen. Hisz a szó a prófétáé, a fegyver meg Istené. De mi történik, ha az új kor új Jónása nem a lelkiismeretében, hanem a beszédében fogyatékos? Hogyan nyilatkozik meg a költő, ha a versnek nem olvastatnia kell magát, hanem megszólalnia? Ekkor tör elő a feleségből a művész, a jó asszonyból a tanítvány, az első olvasóból az első értelmező. Babits Mihály művét Török Sophie adja elő, a beteg költővel karöltve, egy különös drámajáték, házastársi rítus keretében, ahol Babits a próféta, Török Sophie pedig a kinyilatkoztató isten. Ketten játsszák el a Jónás könyvét, de többet is megmutatnak a szövegből: hagyják, hogy az allegorikus mű felfedje magát, és helyet kapjon benne mind a történelem, mind magánéletük.

Szereplők:

Babits Mihály: Báhner Péter

Török Sophie: Kéner Gabriella

25

.

2018. április 13. péntek

17.00 Szakralitás a művészetben (szakmai beszélgetés) – Bubik István Stúdiószínpad

Házigazda: Takaró Mihály, vendégei: Dörner György, Kerényi Imre, Pajor András atya, Bogár László A kerekasztal-beszélgetés témáját részben a fesztivál előadásai által felvetett problémák képzik, részben a szakralitás és művészet kapcsolatának és megfejtésének kifogyhatatlan lehetőségei. A neves alkotók, művészek és szakemberek Takaró Mihály irodalomtörténész és a közönség segítségével keresnek választ kérdéseikre

19.00 Teatr A: Moria /R.: Leszek Styś/ (Lengyelország) – nagyszínpad

A lengyel Teatr A, eredetileg utcaszínház, mely kizárólag bibliai tárgyú, szakrális vagy szentek

éltével foglalkozó színpadi művek írásával és előadásával foglalkozik, miközben a

legmodernebb színházi, filozófiai és zenei kifejezési formákat kutatja. A Leszek Styš

művészeti vezető által írott és rendezett MORIA című előadást választotta az Új Színház a

26

2018-as fesztivál záró előadásául. A darab a Teremtés könyvébe kalauzolja a nézőt, Kánaán

termékeny földjére, ahol Ábrahám, a „boldog nép atyja” jóslatot kap, hogy idős kora

ellenére, asszonya Sára gyermeket vár, Izsákot (neve jelentése: a nevetés okozója). Ám Isten

próbára teszi Ábrahámot és arra kéri, áldozza fel érte fiát Moria hegyén. A próbát Ábrahám

kiállja, ezért Izsáknak nem kell vesznie. Ez a történet Jézus keresztre feszítésének

előzményévé válik. Izsák feláldozásának történetével több filozófus is foglalkozott például: S.

Kierkegaard, E. Levinas, J. Derrida. A darab problémafelvetése során családi kapcsolataink,

áldozataink kerülnek a fókuszba. És vajon megértjük-e Isten üzeneteit, velünk való céljait?

Bernard Krawczyk - Ábrahám

Mateusz Styś - Izsák

Grażyna Styś - Sára

Małgorzata Grund - Hágár

Konrad Bilski - Eliezer

Magdalena Kocur - Ábrahám ágyasa

Angelika Chirowska - Ábrahám ágyasa

Maciej Trąbka – Syn Boży

Rendező, látványtervező: Leszek Styś

Zene: Jacek Dzwonowski, Marcin Dzwonowski

Koreográfia: Teatr A

Jelmez: Marek Stecko

Díszlet: Marek Stecko

Projekció és grafika: Ewa Kutylak

Hang: Adam Bismor

27