1

Vajdasági Magyar Oktatás

„Az iskolaablakon keresztül lehet belátni leginkább egy

kisebbségbe szakadt nép életébe”

(Rontó Bozóki Judit történelemtanárnő)

HELYZETLEÍRÁS

1. Néhány, a kisebbségekre vonatkozó törvénycikk és az iskola munkájának minősítése

Szerbiai általános iskolai oktatási törvény (kivonat)

12. szakaszból

Az oktató-nevelő tevékenység a nemzeti kisebbségek tagjai számára a nemzeti kisebbség

nyelvén és írásmódjának alkalmazásával, illetve két nyelven is megvalósul, ha az első

osztályba iratkozás alkalmával legalább 15 tanuló azt választja.

Az iskola, az oktatásügyben illetékes minisztérium jóváhagyásával (a továbbiakban:

Minisztérium), akkor is megszervezheti az oktató-nevelő munkát a nemzeti kisebbség

nyelvén, illetve két tanítási nyelven, a törvény szerint, ha 15-nél kevesebb gyermek iratkozott

első osztályba. Ilyen esetben, a nemzeti kisebbségek nyelvén megvalósuló oktatási program

szerinti oktatást, a nemzeti tanácsok hatáskörét szabályozó törvény értelmében, a

Minisztérium, az érintett nemzeti tanács véleményezésének beszerzését követően hagyja jóvá.

Amennyiben a nemzeti tanács nem küldi meg véleményét a kérelem átvételét követő 15

napon belül, úgy kell tekinteni, hogy a véleményezés megtörtént.

Amennyiben az oktató-nevelő munka a nemzeti kisebbség nyelvén és írásmódjának

alkalmazásával folyik, az iskola köteles megszervezni a tanulók számára a szerb nyelv

oktatását.

Amennyiben az oktató-nevelő munka szerb nyelven folyik, a nemzeti kisebbséghez tartozó

tanulók számára, választható tantárgyként kell meg szervezni a nemzeti kisebbség nyelvének

oktatását a nemzeti kultúra elemeivel.

Az oktató-nevelő munka idegen nyelven, illetve két tanítási nyelven történő megvalósításának

részletes feltételeit az oktatásügyben illetékes miniszter (a továbbiakban: Miniszter)

szabályozza.

31. szakaszból

Az oktató-nevelő munka megszervezése tagozatokban és csoportokban, szükség szerint pedig

egyénenként történik.

Azonos osztály tagozatának legfeljebb 30 tanulója lehet.

Egy tagozatban legfeljebb két fejlődési zavarral és fogyatékkal élő tanuló lehet.

A 2. bekezdésben meghatározott létszám az egyéni oktatási terv szerint oktatott tanulónként

kettővel csökken, adaptált követelményeket tartalmazó egyéni oktatási terv alkalmazásával

oktatott tanulónként pedig hárommal.

Az oktató-nevelő munka elsőtől negyedik osztályig kombinált tagozatban is megszervezhető.

A két osztály tanulóiból álló összevont tagozatnak legfeljebb 15 tanulója lehet, a három, vagy

négy osztályból álló tagozatnak legfeljebb tíz tanulója lehet.

Az iskola munkájának minősítése

75. szakasz

Az iskola tevékenységének minősítése önértékelés és külső minőségértékelés útján történik.

Az önértékelés és a külső értékelés a Törvény rendelkezései szerint történik.

2

Az iskola, munkája minősítésének eredményei alapján készít tervet az intézmények

tevékenységének minőségi követelményeiben meghatározott szakterületek színvonalának

fejlesztésére.

A munka minőségfejlesztési terve az iskola fejlesztési tervének szerves részét képezi.

Az országos felmérés

76. szakasz

Az alapfokú oktató-nevelő folyamatban a tanulói tudásszintek megvalósulásának ellenőrzése

az iskolák és a tanulók közül vett minta alapján végzett országos felmérés alapján is történik.

A tanuló köteles részt venni az országos felmérésben.

Az igazgató köteles gondoskodni a felmérés és a felmérés szabályosságának feltételeiről.

Az országos felmérés eredményei nem befolyásolják a tanulók osztályzatait, illetve

átlageredményét.

Az országos felmérés lebonyolításának részletes szabályairól a Miniszter rendelkezik.

Az országos felmérés a Szerb Köztársaság oktatásügyében fennálló állapotok és fejlődés

értékelésére szolgálnak és azokat a Minisztérium, a helyi önkormányzatok, az oktatási és

tudományos intézmények és a polgárok használják fel, a törvény rendelkezései szerint.

Az iskola ezeket az eredményeket saját fejlesztési tervének, iskolaprogramjának, valamint a

pedagógus-továbbképzés és -előmenetel tervének fejlesztésére használja.

A nemzetközi felmérés

77. szakasz

Az iskola, nemzetközi megállapodások alapján, a Minisztérium jóváhagyásával, nemzetközi

felméréseken vesz részt.

A nemzetközi felmérések eredményei a Szerb Köztársaság oktatásügyében fennálló állapotok

és fejlődés értékelésére szolgálnak.

VMPE megjegyzés

Az aktuális törvények értelmében minden jogunk biztosítva van az anyanyelven való

tanuláshoz – papíron. Ez azonban csak látszat. Minden nemzetiségi tagozat megnyitását

évente kell külön kérvényezni az oktatási minisztériumnál. Ez alól csak néhány nagyobb

iskola mentesül ahol a tanítás nyelve magyar. Minden más intézményben a kérvényezés az

iskolaigazgató hozzáállásán (is) áll vagy bukik. Minél kisebb a település és az osztályok

létszáma, annál kisebb valószínűséggel nyitják meg a magyar tagozatot. Ez egyaránt

vonatkozik az elemi és a középiskolákra. Egyetemi szinten csak a magyar tanszék létezik

Újvidéken, a tanítóképző és a Műszaki Főiskola Szabadkán. Más szakon magyar nyelvű

egyetemi oktatás nincs.

3

Demográfiai trendek

A jövőkép feladat nélkül csak álom. A feladat jövőkép nélkül kényszermunka. A

jövőkép és a feladat a világ reménysége.

(Felirat egy templom faláról, Sussex, Anglia, kb. 1730)

Vajdaság lakosságának a 2011-es népszámlálás adatai szerint 13%-a

magyar (251.136 fő)

4

A népességfogyás mértéke az 1918-as évhez és az előző népszámlálási adathoz viszonyítva

Év Népesség 1918-as év/% Előző adat/%

1918 600000 100 0

1948 428750 71,5 28,5

1961 442561 73,8 -3,2

2001 293299 48,9 33,7

2011 251136 41,9 14,4

Oktatásstatisztikák

Általános iskolák Vajdaság AT-ban 2013-2014

Az általános iskolai oktatás Vajdaságban kötelező és tandíjmentes. A vajdasági általános

iskolákban az oktatás és nevelés hat tannyelven folyik: szerb, magyar, szlovák, román, ruszin

és horvát nyelven, valamint kétnyelvűen – szerb nyelven és valamelyik nemzeti kisebbségi

nyelven. Az anyanyelv a nemzeti kultúra elemeivel választott tantárgy a felsorolt nyelveken

kívül ukrán és roma nyelven is választható

A tantervek és programok szerkezeti felépítése olyan, hogy a tanulók széles körű általános

oktatásban részesülnek. Az egyéni érdeklődést emelt szintű oktatás és szakköri foglalkozás

révén is serkentik, a gyengébb eredményt elérő tanulók számára pedig pótoktatást szerveznek.

Azokban az iskolákban, ahol arra megvan a feltétel, megszervezik a napközis ellátást.

Vajdaság AT területén a 45 községben 344 általános iskola és 224 kihelyezett tagozat

(székhelyen kívül) működik.

Külön figyelmet szentelnek a fogyatékos gyermekek oktatásának. A Tartomány területén 13

általános iskola nyílt a fogyatékos gyermekek számára. Az 58 rendes iskola keretében is

működnek tagozatok a szóban forgó gyermekek oktatására.

Vajdaságban 21 zeneiskola és két balettiskola van.

Újvidéken, Zomborban és Szabadkán továbbá működnek felnőttképző iskolák, ilyen

rendeltetésű tagozatok pedig vannak egy rendes iskola keretében is.

65 általános iskola és 37 kihelyezett tagozat működik magyar nyelven is.

5

6

2014/15-ös tanévben 17.848 általános iskolás elsős iratkozott be, amely a 803 tanulóval

kevesebb az elmúlt tanévhez viszonyítva. 15.758 diák szerb, 1586 diák magyar, 344 diák

szlovák, 106 diák a román. a 33 ruszin, 21 diák horvát nyelven tanul.

Magyar elsősök aránya 2009-hez és az előző tanévhez viszonyítva

2009-hez viszonyítva 19,8%-os csökkenés

Év 2009/10 2010/11 2011/12 2012/13 2013/14 2014/15

Magyar elsősök száma 1977 2027 1927 1793 1828 1586

% 2009-hez

viszonyítva 100 102,5 97,4 90,1 92,4 80,2

% előző évhez

viszonyítva 100 102,5 95,1 93,0 102,0 86,8

7

Magyar elsősök aránya 2009-hez és az előző tanévhez viszonyítva

Szerbül tanuló elsősök száma (szerbek és más nemzetiségűek)

2009/10 2010/11 2011/12 2012/13 2013/14 2014/15

% 2009-hez viszonyítva 0 03 -03 -10 -14 -20

% előző évhez viszonyítva 0 2,5 -4,9 -7 -05 -13,2

0

03

-03

-10

-14

-20

0

2,5

-4,9

-7

-05

-13,2

-25

-20

-15

-10

-5

0

5

S

z

á

z

a

l

é

k

% 2009-hez viszonyítva

% előző évhez viszonyítva

8

Szerbül tanuló elsősök száma (szerbek és más nemzetiségűek) - 7,9% -os

csökkenés.

Év 2009 2010 2011 2012 2013 2014

Szerbül tanuló elsősök

száma (szerbek és mások) 17112 17874 17148 16745 16291 15758

% 2009-hez viszonyítva 100 104,5 100,2 97,9 95,2 92,1

% előző évhez viszonyítva 100 104,5 95,9 97,6 97,3 96,7

A magyar nyelvű osztályok létszáma 5- 20 tanuló, évente csökkenő tendenciával.

A PISA felmérés eredményei - 2012

Vajdaságban a magyarul tanulók jobban teljesítettek.

Országok Átlageredmény

Szlovákia 482

Magyarország 477

Horvátország 471

Szerbia 449

Románia 445

9

10

A diagram szerint az iskola belső világa képes volt valamit hozzátenni a családi háttér szerinti

becsléshez, ahol pedig negatív, az azt jelenti, hogy az iskola elméletileg többet is elérhetett

volna, de nem tudta kiaknázni a gyerekek hozott (családi háttérrel kapcsolatos) potenciáljait.

Országok szerint vizsgálva azt állapíthatjuk meg, hogy leginkább a vajdasági iskolák tudtak

hozzáadott értéket produkálni: az erdélyiek és kárpátaljaiak mondhatni semmit sem tesznek

hozzá, míg a felvidékiek inkább negatív irányba befolyásolják a gyerekekben rejlő

11

lehetőségeket (l. 7. ábra, a PHE átlaga a minta összességében nulla, az egyes országok

eltéréseit ehhez képest értelmezzük).

Ha szórványban (vegyes településeken) a szülők úgy érzékelik, hogy a többségi iskolák

jobbak, mint a magyar nyelvű képzések vagy iskolák, akkor egyre nagyobb mértékben

hajlanak arra, hogy a többségi iskola mellett döntsenek. Ezzel párhuzamosan a tömbrégiókban

a magyar nyelvű képzések erősebbnek tűnnek, az iskolaválasztás szempontjából a

párhuzamos többségi nyelvű osztály vagy iskola nem igazán jelenthet kihívást a magyar

szülők számára. De a többségi nyelvű iskolák relatív előnye (ha úgy tetszik:

eredményességéből fakadó vonzereje) vegyes településeken nagyobb, mint a (kisebbségi)

magyar nyelvű iskolák előnye a tömbben.

A fenti helyzetből adódóan a magyar nyelvű oktatásban résztvevő diákok száma itt a

délvidéken 3 -5 éven belül a jelenlegi létszámnak a 30% át sem fogja elérni. Csak néhány

nagyobb központban marad annyi diák, hogy engedélyezzék a tagozatok megnyitását. A

szórványokban sajnos diákok hiányában nem lesz kit tanítana. Lehet, hogy 1 – 2 szülő még

igényelné a magyar nyelvű oktatást de arra már esélye sem lesz, hogy éljen jogaival. Mindezt

tetézi az a tény, hogy sok szülő eleve többségi osztályba íratja gyerekét. Teszik ezt

kényelemből, téves meggondolásból, lebeszélésre (úgysem lesz elegendő jelentkező és a

minisztérium nem adja ki a jóváhagyást a magyar osztályra), vagy azért mert lakóhelyén már

régen nincs magyar nyelvű oktatás, utaztatni pedig vagy nem tudja, vagy erre nincs is

elfogadható lehetőség. Sok bánáti faluban évek óta nincs menetrend szerinti közlekedés.

KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS

Középiskolák Vajdaság AT-ban

Az általános iskolai oktatás befejeztével a vajdasági fiatalok gimnáziumokban,

szakiskolákban, vegyes iskolákban, művészeti iskolákban, felnőttképző középiskolákban és a

fogyatékos tanulók számára alapított középiskolákban folytathatják tanulmányaikat. 39

községben összesen 117 rendes középiskola és 10 középiskola van a fogyatékos tanulók

számára.

A rendes középiskolai oktatás keretében szerb, magyar, szlovák, román és ruszin nyelven

folyik az oktatás. A nemzeti kisebbségek védelméről és jogairól szóló törvény szerint a horvát

és roma nemzeti kisebbségek tagjai is megvalósítják a nemzeti kisebbségi státust, de ezeken a

nyelveken az oktatást nem szervezték meg a Vajdaság autonóm tartományi középiskolákban.

A nemzeti kisebbségek nyelvén az oktatást 17 községben szervezték meg, azaz 39

középiskolában, éspedig: 12 gimnáziumban, 24 szakközépiskolában és 1 művészeti iskolában.

A gimnáziumban négyéves általános képesítés szerezhető a főiskolákon és egyetemeken való

továbbtanuláshoz.

A szakközépiskolában három, illetve négy évig tart a középfokú képzés a munkavégzéshez és

a továbbtanuláshoz, de egy évig tartó szakmai képesítés és két évig tartó képesítés is

szerezhető a munkavégzéshez, de van egy évig tartó szakosított képzés is a középiskolai

tanulmányok után.

Az oktatás ezekben az iskolákban felöleli a gyakorlati képzést is.

12

A művészeti középiskolában négy évig tart a középfokú képzés a munkavégzéshez és

továbbtanuláshoz, amelybe a külön zenei, balett és formatervezési tehetséggel megáldott

tanulók járnak.

A vegyes középiskolákban a gimnáziumi általános oktatás mellett szakmai képesítés is

szerezhető. Ily módon lehetőség nyílik arra, hogy teljesen megszűnjenek a szakiskolák és

gimnáziumok anyaintézeteinek kihelyezett tagozatai.

Vajdaság AT-ban a középiskolai oktatást a fogyatékos tanulók számára is megszervezték, ami

elsősorban a külön szakmákra való képesítést foglalja magában.

35 középiskolában 6648 magyar tanuló tanul.

Törvény a középiskolai oktatásról és nevelésről (kivonat)

3. szakasz

A középfokú oktatási és nevelési tevékenység a középiskolákban (a továbbiakban: iskola)

folyik, ezek:

- a gimnázium

- a szakiskola,

- a művészeti iskola,

- a vegyes iskola (gimnázium és szak- vagy művészeti iskola),

- a felnőttoktató középiskola,

- a fejlődési rendellenességekkel küszködő tanulókat oktató középiskola.

A tanulók a gimnáziumban általános oktatásban és nevelésben részesülnek négyéves

időtartamban, amely biztosítja a felkészülést a felsőoktatási intézményekben való

továbbtanulásra. A szakgimnáziumokban és a kivételes képességű tanulókat oktató

tagozatokon a kivételes képességű tanulók számára külön tantervek és programok valósulnak

meg négyéves időtartamban, amelyek biztosítják a felkészülést a felsőoktatási

intézményekben való továbbtanulásra.

A szakiskolában megfelelő általános és szakoktatás és nevelés folyik hároméves és négyéves

időtartamban megfelelő foglalkozások teendőinek ellátásra és a felsőoktatási intézményekben

való továbbtanulásra.

A középiskola az általános, a szak- és művészeti oktatási iskolai programot valósítja meg, de

megvalósíthatja: a fejlődési rendellenességekkel küszködő tanulók és felnőttek egyénre

szabott oktatási programját, az egyénre szabott szerb nyelvi, illetve nemzeti kisebbségi nyelvi

programot a tanítási nyelvet nem ismerő tanulók számára, zenei és balett oktatási iskolai

programot, a felnőttoktatási iskolai programot, a kollégiummal működő iskolák tanulóinak

nevelési programját, a specialista és mesterképzési programot, a munkára való képzési

programot, a szakmai képesítési, kiképzési és más programokat is, a külön törvénnyel

összhangban.

13

A szakiskolában specialista és mesteroktatás folyik egytől kétéves időtartamban, továbbá a

szakoktatás egyéb formái: munkára való képzés kétéves időtartamban, szakmai képesítés és

kiképzés legfeljebb egyéves időtartamban.

A művészeti iskolában a tanulók általános és művészeti oktatásban és nevelésben részesülnek

négyéves időtartamban a megfelelő foglalkozások teendőinek ellátására és a felsőoktatási

intézményekben való továbbtanulásra.

A vegyes iskola gimnáziumban és a szakiskolában, illetve gimnáziumban és művészeti

iskolában szerezhető oktatást és nevelést biztosít.

A felnőttoktató iskola külön felnőttoktatási programot valósít meg kétéves és hároméves

időtartamban, szakmai felkészítési, specialista, illetve mesteroktatási, kiképzési és más

felnőttoktatási programokat.

A fejlődési rendellenességekkel küszködő tanulókat oktató iskolában az iskolát az oktatási,

egészségügyi és szociális kisegítő foglalkozást felmérő reszortközi különbizottság véleménye

alapján, a szülők hozzájárulásával látogató tanulók megfelelő foglalkozásra való oktatása és

nevelése valósul meg.

Az iskolában folytathatók kiképzési programok.

A kollégiummal működő iskola a tanulónak elszállásolást és étkeztetést biztosít a tanulói

életszínvonalat szabályozó törvénnyel összhangban.

Az unikát iskola olyan iskola, amely a Szerb Köztársaságban egyedüliként valósít meg egy

adott oktatási és nevelési programot.

A Szerb Köztársaság tekintetében különös érdekű az az iskola, amely a Szerb Köztársaság

tekintetében különös érdekű oktatási és nevelési programot valósít meg, illetve a Szerb

Köztársaság tekintetében különös kulturális, tanügyi vagy történelmi jelentőségű.

Az unikát iskolákat és a Szerb Köztársaság tekintetében különös érdekű iskolákat a kormány

jelöli ki.

Nyelvhasználat

4. szakasz

Az oktató-nevelő munka szerb nyelven valósul meg.

A nemzeti kisebbségek tagjai számára az oktató-nevelő munka a nemzeti kisebbség nyelvén

és írásával, illetve két nyelven valósul meg, ha az első osztályba való beiratkozás alkalmával

ezt legalább 15 tanuló választja.

Az iskola a nemzeti kisebbség nyelvén és írásával való, illetve kétnyelvű oktató-nevelő

munkát az első osztályba 15-nél kevesebb beiratkozott tanulóval is megvalósíthatja az oktatási

ügyekben illetékes minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) jóváhagyásával, a törvénnyel

összhangban. Az iskolai program megvalósítását a nemzeti kisebbségek nyelvén 15 tanulónál

kevesebb számára a Minisztérium az adott nemzeti kisebbség nemzeti tanácsától, a nemzeti

kisebbségi nemzeti tanácsok hatáskörét szabályozó törvénnyel összhangban beszerzett

véleményét követően hagyja jóvá. Ha a nemzeti kisebbségi nemzeti tanács a kérelem

14

kézhezvételétől számított 15 napon belül nem küldi el a véleményét, úgy tekintendő, hogy a

véleményt megadták.

Ha az oktató-nevelő munka a nemzeti kisebbség nyelvén és írásával valósul meg, az iskola

köteles a tanulók számára megszervezni a szerb nyelv oktatását.

Ha az oktató-nevelő munka szerb nyelven valósul meg, a nemzeti kisebbségi tanulók számára

megszervezik a nemzeti kisebbség nyelvének és a nemzeti kultúra elemeinek tanítását.

II. KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSI ÉS NEVELÉSI TANMENETEK

1. Tantervek és tanmenetek

5. szakasz

A tanterveket és tanmeneteket a megállapított elvekkel, célokkal és követelményszinttel,

illetve a képzési követelményekkel összhangban hozzák meg.

A tanterveket és tanmeneteket a Törvénnyel és a jelen törvénnyel összhangban hozzák meg.

A tanterv és tanmenet modulokat tartalmaz, melyben a modul egy vagy több tantárgy

keretében az elméleti és gyakorlati programtartalmak és a funkcionálisan és témakör szerint

egybekapcsolódó munkaforma összessége.

Hitoktatási tanmenet

6. szakasz

A hitoktatás tanmenetét a hagyományos egyházak és vallásközösségek összehangolt

javaslatára, az egyházi és vallásközösségi ügyek illetékes szervének véleménye nyomán, a

miniszter hozza meg.

Hitoktatási Különbizottság

7. szakasz

A hitoktatás megszervezését és megvalósítását az Iskolai Hitoktatási Különbizottság (a

továbbiakban: Különbizottság) kíséri figyelemmel.

A Különbizottságot a Kormány alakítja meg hatéves időtartamra.

A Különbizottságba a hagyományos egyházak és vallásközösségek egy-egy képviselőjét, az

egyházakkal és a vallásközösségekkel való kapcsolattartási ügyekben illetékes szerv három

képviselőjét és a Minisztérium három képviselőjét nevezik ki.

2. Az iskola fejlesztési terve

8. szakasz

Az iskola a fejlesztési tervét a Törvénnyel és a jelen törvénnyel összhangban hozza meg.

A teljes önértékelésről szóló jelentés, a követelményszint teljesüléséről szóló jelentés és a

munka színvonalának más mutatói alapján az iskola meghozza a fejlesztési tervét.

15

Az iskola fejlesztési terve tartalmazza:

1) az oktató-nevelő munka teljesítési elsőbbségeit;

2) a tevékenységi tervet és hordozóit;

3) a tervezett tevékenységek önértékelési kritériumait és mércéit;

4) az oktató-nevelő munkának a tanulók érettségi vizsga és záró vizsga eredményeinek

elemzése alapján történő fejlesztésére irányuló intézkedéseket;

5) a kisegítő foglalkozást igénylő tanulók számára a megfelelő támogatási formák

hozzáférhetőségének és az oktatás és nevelés színvonala ésszerű beillesztésének

fejlesztésére irányuló intézkedéseket;

6) a tehetséges tanulókkal folytatott munkatervet;

7) az erőszakkal, a bántalmazással és az elhanyagolással szembeni védelmi program,

valamint a tanulók és a szülők, a foglalkoztatottak és a tanulók és a foglalkoztatottak

közötti együttműködés fokozását;

8) a tanulók lemorzsolódásának megelőzésére irányuló intézkedéseket;

9) az egyes tantárgytartalmakat túlhaladó oktatási és nevelési célok elérésére irányuló

egyéb intézkedéseket;

10) az oktatás meghatározott szintjét és fajtáját befejező vizsga (érettségi, záró stb.)

előkészítési tervét;

11) a tanárok, igazgatók, szakmunkatársak és az iskola más foglalkoztatottjai szakmai

továbbképzési tervét;

12) a tanári, szakmunkatársi és nevelői előrehaladás és cím megszerzésének tervét;

13) a szülőknek, illetve a gyámoknak az iskola munkájába való bevonási tervét;

14) más iskolákkal, gazdasági társaságokkal és az iskolai munka tekintetében jelentős más

szervekkel és szervezetekkel való együttműködési tervet;

15) az iskola fejlődése tekintetében jelentős egyéb kérdéseket.

3. Iskolai program

10. szakasz

Az iskola iskolai programot valósít meg.

Az iskolai program részletesen szabályozza a módját, ahogyan az iskola a tanulókat a további

tanulásukhoz és foglalkoztatásukhoz elengedhetetlen tudás- és készségszerzés és álláspontok

kialakítása céljából oktatja és neveli, felállítja a csapatmunkán és felelősségen alapuló

szervezeti struktúrát és valamennyi foglalkoztatottnak a kitűzött célok megvalósításáért viselt

felelősségét, továbbá a reprezentatív szakszervezetekkel és a munkáltatói egyesületekkel való

kapcsolatépítést, valamint a társadalmi környezet fejlődéséért viselt felelősség rá háruló

részének átvállalását.

Az iskolai program felöleli az elvek, célok és követelményszintek megvalósítására irányuló

tartalmakat, folyamatokat és tevékenységeket, továbbá a tanulók, a szülők, illetve a gyámok

és a helyi önkormányzat általános és sajátos oktatási érdekeinek és szükségleteinek

kielégítését az iskola optimális lehetőségeivel összhangban.

Az iskolai programot a tanterv és tanmenet, illetve a meghatározott szakoktatási formák

programja alapján hozzák meg, figyelemmel az iskola fejlesztési tervére, a Törvénnyel és a

jelen törvénnyel összhangban.

16

Az iskola a Törvénnyel összhangban meghozza az iskolai programot, rendszerint négy évre és

az alkalmazásának bevezetése szerinti tanév megkezdése előtt legkésőbb két hónappal

közzéteszi.

Az iskolai program egyes részeit teljesítése folyamán újítják és bővítik.

Kisegítő oktatási és nevelési foglalkozás

11. szakasz

A fejlődési zavarai és rokkantsága, sajátos tanulási nehézségei, szociális szüksége miatt és

más okokból az oktatásban és nevelésben kisegítő foglalkozást igénylő tanuló és felnőtt

számára az iskola biztosítja a fizikai és kommunikációs akadályok elhárítását és a

szükségletektől függően egyénre szabott oktatási tervet hoz, a Törvénnyel összhangban.

A kisegítő oktatási és nevelési foglalkozás célja a tanulók és felnőttek optimális bevonása a

rendes oktató-nevelő munkába, önállósulásuk a korosztályi kollektívában, haladásuk az

oktatásban és felkészítésük a munka világára.

Az órák száma és időtartama

28. szakasz

A gimnáziumban a tanulóknak hetente 31 kötelező és választott tanítási órájuk, a

szakiskolában és a művészeti iskolákban pedig legfeljebb 33 órájuk lehet, kivéve a balett

oktatást nyújtó iskolák programját, amely szerint a tanulóknak legfeljebb 41 órájuk lehet.

Ha a jelen szakasz 1. bekezdése szerinti iskola tanulója nemzeti kisebbség tagja, a nemzeti

kisebbség nyelvén, illetve két nyelven vagy szerb nyelven részesül oktatásban, és heti két

többletórája van.

A tanuló heti négy óra fakultatív oktatásban részesülhet.

Az elméleti és gyakorlati tanóra 45 percig, a gyakorlati oktatás pedig 60 percig tart.

A tanítás megszervezhető tömbösítetten is.

A fejlődési rendellenességekkel küszködő tanulókat oktató iskolában a tanterv és tanmenet

rövidebb időtartamú tanórákat is előírhat.

A tanulók tagozatonkénti létszáma

29. szakasz

A tanítás legfeljebb 30 tanulót számláló tagozaton folyik, csoportban, illetve egyénenként, az

iskolai programmal összhangban.

Egy tagozatra legfeljebb két fejlődési rendellenességekkel küszködő tanuló osztható be.

A jelen szakasz 1. bekezdésében megállapított tanulói létszám tanulónként kettővel csökken

azokkal, akik a középfokú oktatásban és nevelésben egyénre szabott oktatási terv szerint

17

részesülnek, illetve három tanulóval, akik a középfokú oktatásban és nevelésben egyénre

szabott követelményszint megvalósításával részesülnek.

A fejlődési rendellenességekkel küszködő tanulókat oktató iskolai tagozaton, illetve nevelői

csoportban hattól tizenkét tanuló lehet, a gyakorlati oktatáson pedig legfeljebb hat tanuló.

Gyakorlati oktatás és szakmai gyakorlat

30. szakasz

Az iskola a gyakorlati oktatást és a szakmai gyakorlatot gazdasági társaságokkal,

intézményekkel, más szervezetekkel vagy jogi személyekkel való együttműködés révén

valósítja meg.

A jelen szakasz 1. bekezdése szerinti gyakorlati oktatás lefolytatásának módját és a gyakorlati

oktatáshoz fűződő egyéb kérdéseket a miniszter szabályozza.

A fejlődési rendellenességekkel küszködő tanuló számára lehetőségeik és rokkantságuk

fajtájának függvényében kell a gyakorlati oktatás keretében biztosítani a munkahelyhez való

alkalmazkodást.

A gyakorlati oktatás és a szakmai gyakorlat megvalósításának idejét, módját és feltételeit

szerződés rögzíti.

A közvetlen oktató-nevelő munka egyéb formái

31. szakasz

A kivételes eredményeket felmutató vagy egy meghatározott tantárgy ismereteinek

kiszélesítése iránt érdeklődő tanulók számára az iskola emelt szintű oktatást szervez.

Az iskola az egyes tantárgyak anyagának elsajátításában nehézségekkel küszködő tanulók

vagy az egyes tanítási területek követelményeinek fejlesztésére kész tanulók számára

pótoktatást szervez.

A tanuló köteles a pótoktatáson részt venni, ha a megítélés szerint ez számára szükséges.

Felvételi pályázat a Szerb Köztársaság, az autonóm tartomány, illetve a helyi önkormányzat

által alapított iskolába

36. szakasz

A Szerb Köztársaság, az autonóm tartomány, illetve a helyi önkormányzat által alapított

iskola első osztályába való beiratkozás pályázat alapján történik.

A Minisztérium a jelen szakasz 1. bekezdése szerinti minden iskolára vonatkozóan május 1-

jéig közös pályázatot ír ki.

A pályázat tájékoztatást tartalmaz az oktató-nevelő munka nyelvéről, valamint információkat

nyújt a fejlődési rendellenességekkel küszködő tanulókra vonatkozó személyre szabott oktatás

feltételeiről.

18

A tanulók iskolába iratkozásának eljárásában az általános iskolák a Minisztériumhoz az alábbi

adatokat továbbítják: a tanuló családi és utóneve, egyik szülőjének, illetve gyámjának neve, az

általános iskola, amelyben a tanuló a nyolcadik osztályt elvégezte, a közigazgatási körzet,

amelyhez az iskola tartozik, a tanulónak a hatodik, hetedik és nyolcadik osztályban szerzett

érdemjegyei (átlageredmény, egyedi érdemjegyek és minden egyes felsorolt osztályban

szerzett pontszámok), a versenyeken szerzett díjak (összesítve és versenyenként), a

záróvizsgán elért pontszám (összesítve és vizsgánként), az iskoláztatás folyamán elért össz

pontszám, adat arról, hogy a tanuló kapott-e Vuk-diplomát, a tanulók kívánságlistája (az első,

esetleg a második fordulóra) – összes pontszám, a kívánságlista és sorrendje, megjelölt profil

(az első és a második fordulóban, a kívánság sorszáma, a profil kódjele és elnevezése).

A tanulók a Minisztérium hivatalos honlapja révén azonosító kódjuk megadásával betekintést

nyerhetnek a központi adatbázisba.

A tanulók eredménye és osztályzatai

49. szakasz

A tanulók a tantárgyakból és magaviseletből kapnak osztályzatot.

Az osztályzat nyilvános és a tanulóval megindokolással kell közölni.

A tanév folyamán - egy félévben legalább háromszor - a tanuló leíró és számjeggyel kifejezett

osztályzatot kap az iskolai program elsajátításában való előrehaladásának figyelemmel

kísérése és a követelményszint alapján.

Kivételesen, ha a tantárgy heti óraszáma egy tanóra, a tanulót a félév folyamán legalább

kétszer le kell osztályozni.

A tanuló számjeggyel kifejezett tanulmányi osztályzatai a következők: kitűnő (5), jeles (4), jó

(3), elégséges (2) és elégtelen (1). Az elégtelen (1) osztályzat nem átmenő.

A tanuló a hitoktatás és polgári nevelés tantárgyból leíró osztályzatot kap.

A választott tantárgyak osztályzata, kivéve a hitoktatást és a polgári nevelést, számjeggyel

kifejezett, és beszámítják a tanuló átlag еredményébe.

Az év folyamán tanúsított magaviselet osztályzata leíró, mégpedig: példás, jeles, jó, elégséges

és elégtelen.

A tanuló átlageredménye

52. szakasz

A tanuló átlageredményét az első és második félév végén a tantárgyak és a magaviselet

számjeggyel kifejezett pozitív záró osztályzatainak számtani középarányosa adja, mégpedig:

- kitűnő eredmény – ha az átlageredménye legalább 4,50;

- jeles eredmény – ha az átlageredménye 3,50-től 4,49-ig terjed;

19

- jó eredmény – ha az átlageredménye 2,50-től 3,49-ig terjed;

- elégséges eredmény – ha az átlageredménye 2,49-ig terjed.

A fakultatív tantárgyakból kapott osztályzat nem befolyásolja a tanuló átlageredményét.

1.1. Általános érettségi

1.2.

59. szakasz

A középfokú általános oktatás és nevelés befejeztével az általános érettségi a

követelményszint elsajátítását ellenőrzi a gimnáziumban, amelyet az általános érettségi

programja ír elő.

A tanulók az általános érettségit az általános érettséginek a miniszter által a Nemzeti Tanügyi

Tanács javaslatára meghozott programjával összhangban teszik le.

Az általános érettségihez való jog

60. szakasz

Az általános érettségit a középiskolai általános oktatás és nevelés negyedik osztályának

befejezése után teszik a gimnáziumi tanulók.

A tanuló általános érettségit tehet, illetve egy részét teheti a középfokú szakoktatás, illetve

művészeti oktatás negyedik osztályának befejezése után, az általános érettségi programjával

összhangban.

Közokirat és a tanulmányok folytatása

61. szakasz

Az általános érettségi letétele után a tanulónak közokiratot adnak ki, a jelen törvénnyel

összhangban.

A letett általános érettségi alapján a tanuló felvételi vizsga nélkül iratkozhat a felsőoktatási

intézménybe, kivéve a hajlam és képességvizsgát, a felsőoktatást szabályozó törvénnyel

összhangban.

1.1. Szak- és művészeti érettségi

1.2.

A szak- és művészeti érettségi programja

62. szakasz

A szak- és művészeti érettségivel ellenőrzik a kompetencia megszerzését és a külön

követelményszint elsajátítását, amelyet a megfelelő foglalkozás keretében a képzési

követelményszintre írnak elő az oktatásnak a középfokú oktatás és nevelés megszerzése

szerinti tudományos, szak- vagy művészeti területen a szakfőiskolai vagy akadémiai

tanulmányok felvételi vizsga nélkül való folytatásához, a felsőoktatást szabályozó törvénnyel

összhangban.

20

Szakérettségit a Szakoktatási és Felnőttoktatási Tanács javaslatára, a miniszter által

meghozott előírt szakérettségi programmal összhangban lehet tenni.

Művészeti érettségit a Nemzeti Tanügyi Tanács javaslatára, a miniszter által meghozott előírt

művészeti programmal összhangban lehet tenni.

A szak- és művészeti érettségi vizsgához való jog

63. szakasz

A tanuló a szak-, illetve a művészeti érettségit a szak-, illetve a művészeti oktatás és nevelés

negyedik osztályának befejezése után a szak-, illetve a művészeti iskolában teszi le.

Közokirat és a tanulmányok folytatása

64. szakasz

A tanuló a szak-, illetve művészeti érettségi letételével, szak-, illetve művészeti középiskolai

oktatásban és nevelésben szerzett képesítést, melyről számára közokiratot adnak ki, a jelen

törvénnyel összhangban.

A letett szak-, illetve művészeti érettségi alapján a tanuló felvételi vizsga nélkül beiratkozhat

a középiskolai oktatásának és nevelésének megszerzése szerinti tudományos, szakmai vagy

művészeti területen folyó tanulmányokra, kivéve a hajlam- vagy képességellenőrző vizsgát, a

felsőoktatást szabályozó törvénnyel összhangban.

A letett szak-, illetve művészeti érettségi alapján a tanuló beiratkozhat a jelen szakasz 2.

bekezdése szerinti területeken kívüli tanulmányokra is, az általános érettségi meghatározott

tantárgyainak letételével, amelyet a felvételi vizsga helyett a független felsőoktatási

intézmény állapít meg, a felsőoktatást szabályozó törvénnyel összhangban.

A középfokú szakoktatás és nevelés záróvizsgájához való jog

66. szakasz

A tanuló a hároméves időtartamú középfokú szakoktatás és nevelés elvégzése után

záróvizsgát tesz.

A záróvizsga tételre jogosul a felnőtt is a középfokú szakoktatás felnőtt programjának

elsajátítása után, a jelen törvénnyel összhangban.

XII. ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

98. szakasz

A törvénnyel összhangban levő új tantervek és tanmenetek meghozataláig az iskolában

záróvizsgát, érettség vizsgát, specialista vizsgát és szakmai felkészítést ellenőrző vizsgát kell

tenni.

A tanuló két- és hároméves oktatás után tesz záróvizsgát, négyéves oktatás után érettségi

vizsgát, specializáció végén specialista vizsgát, a szakmai felkészítés után pedig szakmai

felkészítési vizsgát tesz.

21

A jelen szakasz 1. bekezdése szerinti vizsgát a tanuló az osztály elvégzése szerinti iskolában

teszi a júniusi és augusztusi vizsgaidőszakban.

A tanulónak a jelen szakasz 1. bekezdése szerinti vizsga eredményét számszerűen,

átlagérdemjeggyel osztályozzák.

99. szakasz

A kétéves munkára képesítés a másodfokú szakképesítésnek felel meg; a hároméves

középiskolai oktatás a harmadik szakképesítési foknak, a négyéves középfokú oktatás pedig a

negyedik foknak felel meg.

A specializáció az ötödik szakképesítési foknak felel meg.

Az egyéves szakképesítés az első szakképesítési foknak felel meg.

A tehetséggondozó iskolákban szerzett oktatás a negyedik szakképesítési foknak felel meg.

102. szakasz

A jelen törvény a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében való közzétételének napját követő

nyolcadik napon lép hatályba, és a 2013/2014. tanévtől kell alkalmazni.

A középiskolák első osztályába a 2014/15-ös tanévben 17.605 tanuló iratkozott be, amely 5,17 % -

os csökkenést jelenet az előző tanévhez viszonyítva, a magyar tanulók száma 1586..

A 2013/14 –es tanévben az 1679 magyarul tanuló,elsős középiskolás beiratkozása 5,18 %-kal

kevesebb volt az előző tanévhez viszonyítva.

A szerb középiskolai tagozatokon 4,93 %-os a csökkenés, a magyar tagozatokon 5,18 %.

37 középiskolában folyik két nyelven az oktatás, (80-ban egy nyelven, ebből 78 –ban szerbül

is, 2-ben magyarul.

22

A szerb középiskolások száma 2010-2015 között 20,3%-kal, a

magyaroké 21 %-kal csökkent

23

Középiskolás magyar elsősök 2009-2015 között

18792 17794 17806 15726 14982

1954 1989 1945 1679 1544

02000400060008000

100001200014000160001800020000

2010/2011.2011/2012.2012/2013.2013/2014.2014/2015.

T

a

n

u

l

ó

k

s

z

á

m

a

Tanév

Szerb

Magyar

24

2010/11 2011/12 2012/13. 2013/14. 2014/15.

% előző évhez viszonyítva 0 02 -02 -14 -08

% 2010-hez viszonyítva 0 02 00 -14 -21

0 02 00

-14

-21

0 02

-02

-14 -08 -35

-30

-25

-20

-15

-10

-5

0

5

10S

z

á

z

a

l

é

k

Magyar elsős középiskolások aránya 2010-hez és az előző évhez viszonyítva

25

TANTERV

Tantervek szerbül a

http://www.zuov.gov.rs/novisajt2012/naslovna_nastavni_planovi_programi.html linken

érhetők el. Magyarul sajnos nincs.

A magyar és a történelem tanításai óraszáma általános iskolában

26

A magyar nyelvű tantervek a többségi anyanyelvű tanterv tükörfordítása kiegészítve a magyar

nyelv külön tantervével. Tartalmilag elavult, és a helyi viszonyok követelményi és

jellegzetességei nem nagyon jelentkeznek.

Nálunk a NAT-hoz hasonló kerettanterv nincs magyar nyelvből.

A többi tantárgyból van minisztériumi tanterv és tanmenet is (tehát: órákra bontva), amit

kötelezően kell használni. Eltérés nem nagyon lehet. Ez a természettudományoknál nem túl

nagy gond. Ám ott is meg lehetne emlékezni világhírű magyar tudósokról Ezt megteheti a

tanár az emelt szintű oktatás vagy a szakkör keretében is, csak oda az osztály töredéke jár.

Jobb lenne, ha ez is a tanterv keretében mehetne.

Magyar

A középiskolai magyar nyelv és irodalom tantervünket 1993-ban fogadták el, amit némileg

módosítottak (érdemében szinte alig) 2011-ben. Időközben 2012 februárjában a Magyar

Tanszék tanárai elkészítették (igen rövid idejük volt rá: két-három hét!!!) a teljesen új

tantervet, aminek a lényege már a modulrendszer (nem a régi irodalomtörténet kronológiája,

ami megöli a diákokat) és a szövegértés! Ezt a tantervet az MNT jóváhagyta és Belgrádba

továbbította a minisztériumba. De a tanterv vár valamire, mert az iskolákba még nem küldték

meg. Hogy az idei szeptembert vagy melyik szeptembert várja, az már kérdés.

Történelem

Az általános iskolai hivatalos tantervben nincs nemzeti történelmi vonatkozású tartalom.

Régebben volt. Az 5. osztályban egyáltalán nem említették és most sincs. Ámbár itt az ókor a

téma. A 6. osztályban a honfoglalástól a mohácsi vészig van egy nagyon tömörített tartalom -

mindössze 6 tanórában. A 7. osztályban a mohácsi vésztől a osztrák - magyar kiegyezésig

tanulhatnak hasonló óraszámmal. A 8. osztályos legújabb tankönyvben nem szerepel a

magyar nemzeti történelem. A korábbi tankönyvben volt. E nemzeti történelmi "blokkok",

ami tartalmilag nagyon zsúfoltak voltak - hisz bele kellett foglalni egy kevés óraszámba egy

terjedelmes időszak jelentős, a nemzet számra fontos történéseit. Azon kívül a nemzeti

történelemre vonatkozó tartalmakat többségében egyetemi tanárok írták így nyelvezetük,

színvonaluk inkább középiskolai mint általános iskolai szintű volt.

A legújabb tankönyvekben már nincs semmilyen nemzeti történelmünkre vonatkozó tartalom.

A tantervekhez sincs semmilyen utasítás, hogy hány órát fordíthatnak a tanárok a nemzeti

történelmi tartalmak tanítására - és milyen terjedelmű, tartalmú tananyagról is lenne szó. Igy a

tanárok vagy nem tanítják a nemzeti vonatkozású tartalmakat, vagy törvénytelenül nyúlnak a

témakörhöz, ami egyértelmű kiszolgáltatottságot és bizonyítható törvényszegést jelent. Ez a

munkahely elvesztésének kockázatát is jelentheti, ha éppen olyan környezetben történik.

Tankönyvhelyzet

Magyar nyelven csak a Belgrádi Tankönyvkiadó Intézet (Zavod za izdavanje udžbenika -

Beograd) kiadványainak fordítása van használatban. Ezek színvonala alacsony, igénytelen. Az

utóbbi időben egyes magánkiadók (KLET, MIG DAKTA) lefordíttatják a tankönyveiket, de e

27

modernebb, színvonalasabb, és szebb kiadványok ára igen magas és a szülők döntő

többségének megfizethetetlen. A külföldi tankönyvek használata miniszteri engedélyhez

kötött és mint kiegészítő taneszköz használható. E tankönyvekről igen jó véleménnyel vannak

a pedagógusok, de a folyamat bonyolultságára és a beszerzés nehézségeire való tekintettel

csak nagyon ritkán jutnak el a tanulókig.

Egy új tankönyv engedélyezése bonyolult eljárást igényel. Az állami tankönyvkiadóban a

szerzőt kinevezik, nincs pályázat. A kéziratot, 3 recenzióval, a Tartományi Oktatási,

Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkársághoz küldik,

amely továbbítja a Magyar Nemzeti Tanácsnak és a Vajdasági Pedagógiai Intézetnek. Ezek

véleménye alapján a tartományi titkárság Szerbiai Oktatásügyi, Tudományos és Technológiai

Fejlesztésügyi Minisztériumnak küldi el, amely továbbítja az Oktatást és nevelést Fejlesztő

Intézetnek (Zavod za unapređivanje obrazovanja i vaspitanja) és a Szerb Köztársaság Nemzeti

Oktatási Tanácsának (Nacionalni prosvetni savet Republike Srbije). A visszajelzések alapján

a szerb oktatási minisztérium engedélyével a tartományi titkárság jóváhagyja a tankönyv

használatát.

Igéretek szerint a tavasz folyamán új tankönyvtörvény lép életbe. Meglátjuk.

Általános iskola

A szerbiai tankönyvek hemzsegnek a sztereotípiáktól, előítéletektől és a hátrányos

megkülönböztetésektől. Igazi problémát (főleg a történelem- és földrajzkönyvek esetében)

mégis a valódi kisebbségi érzést kiváltó tartalom jelent: a magyarság bűnös vagy másodrendű

népként való bemutatása. Az ilyen tartalmú könyvek nagyban hozzájárulnak a saját

közösséghez való kötődések gyengítéséhez, a kisebbségi érzések kialakulásához. Sok

vajdasági magyar fiatal érvényesülését gátolja az államnyelv hiányos ismerete is.

.

Magyar nyelv és irodalom

a) Az olvasókönyvekkel az a legnagyobb gond, hogy nem egy átgondolt stratégiát követnek.

Nem tankönyvcsaládról, sorozatról van szó. Mindegyiknek más a szerzője. Az olvasókönyv a

szerző „ízlését” tükrözi. Pl. a VII. osztályosban rengeteg a Kosztolányi szöveg (szemlátomást

a szerző kedvence!).

Ha a négy évfolyamot nézzük (5-8. o.) a következők az észrevételeim:

1. Nem hallunk a magyar irodalom kialakulásáról és első képviselőjéről (Janus Pannonius)

egy szót sem;

2. A könyvnyomtatás kezdetéről szinte semmi sincs: Tinódi Sebestyén, Heltai Gáspár, Balassi

Bálint és Zrínyi Miklós vagy nincs említve, vagy csak az Olvass még! buzdításban.

3. A felvilágosodás irodalma szinte teljesen kimaradt, Csokonait, Kazinczyt nem említik,

Fazekas csak a választható házi olvasmányok között szerepel Lúdas Matyijával – amit nem

kötelező választani és elolvasni. Ugyanez a helyzet Gárdonyival is, azzal, hogy őt kötelező

olvasni (Egri csillagok);

28

4. A reformkori irodalom is kurta-furcsa: Kölcsey Ferencről és a Himnuszról szinte csak

lábjegyzetben olvashatunk, amikor Radnóti: Himnusz a békéről c. verse után a himnusz

műfaját tárgyalja a szerző. Vörösmartytól egyetlen részlet van a 4 év alatt.

5. A XIX. század második felének költészete és prózája – amely kort a nagy, klasszikus

mesélőink fémjeleznek – szintén összecsapottnak tűnik: alig esik szó Vajda Jánosról, Tompa

Mihályt nem említik, Jókai egyetlen (!!!) regényrészlettel szerepel (A kőszívű ember fiai),

Mikszáth egyik elbeszélését, A néhai bárányt kihagyták az újabb könyvből, csak 8-ban maradt

egy: a Bede Anna tartozása.

6. A Nyugatosok közül is sokan kimaradtak, vagy alig van róluk szó (pl. Babits, Krúdy).

Habár nem lehet mindent belezsúfolni az általános iskolai tankönyvekbe, de lehetne pl. a mai,

még nem biztos, hogy értékálló szerzők helyére másokat betenni.

A szerzők nyelvezete többnyire az egyetemi hallgatók szintjét követi, sokszor érthetetlen még

a kérdés is egy általános iskolás számára!

Magyarországi tankönyveket a felső tagozaton hivatalosan nem használhatunk!

b) A nyelvtankönyvek terén hasonló dolgokat sorolhatok föl. Elsősorban a nyelvezetét

kifogásolom. És pl. azt, hogy nem „tiszta” példákkal tanítják az új nyelvtani anyagot, hanem

sokszor költői idézetekkel, ahol sok minden megzavarja a tanulót.

Évek óta nincs 8. osztályos gyakorló nyelvtankönyvünk, már a régit se nyomják utána!

Fénymásolgatunk, diktálunk, magyarországi könyveket használunk (amit tilos)…

Tankönyvkritika nem létezik.

Andrić Edit: A magyar, mint idegen nyelv

A nyelvkönyv 1000 példányban jelent meg a Forum Könyvkiadó gondozásában. A kiadvány

szerzői: Andrić Edit, Gyöngyösi Lívia és Hetesy Bálint. A szerb anyanyelvűek számára

összeállított tankönyvcsomag CD-mellékletet is tartalmaz.

A Szia! Jó napot! Viszlát! egy speciálisan szerb anyanyelvűek számára összeállított

tankönyvcsomag, amely hétköznapi beszédhelyzetek segítségével ismerteti meg az olvasót a

mai magyar nyelvhasználattal. A tankönyv olyan modern kommunikációs jelenségeket is

érint, mint az internetes kommunikáció és a média. Szórakoztató szövegek, számos színes

kép, a nyelvtani szerkezetek logikus és rendezett bemutatása segíti a gördülékeny

nyelvtanulást. A kötet szerzői alapszintű nyelvtudást ígérnek akár nyelvleckék nélkül, egyedül

tanulva, követve a nyelvtankönyv utasításait, megoldva a munkafüzet gyakorló feladatait, de

sikerrel használható szervezett nyelvtanfolyamok keretében egyaránt. A kétkedőket az is

meggyőzheti, hogy Vajdaságban magyar anyanyelvű beszélőkkel is gyakorolhatja a

nyelvhasználatot a kezdő nyelvtanuló, emellett a CD-melléklet is segít a szerb hangkészlettől

eltérő magyar beszédhangok megtanulásában.

A tankönyvben megismerkedhet a nyelvtanuló az alapszókinccsel, az egyszerűbb nyelvtani

szabályokkal, a leggyakoribb beszédhelyzetekben használatos kifejezésekkel és a magyar

írásjelekkel. A két egymásra épülő kötet 12-12 leckét tartalmaz, amelyek szerb nyelvű

utasítások segítségével végezhet el a nyelvtanuló. (Basity Gréta)

29

Tankönyvek

Vannak bizonyos hiányosságok a gimnáziumi tankönyvek terén is, de a hiányosságok

kifejezettebb mértékben a szakoktatás terén mutatkoznak. Középiskolai reform előtt állunk,

nincs értelme lefordítani a tankönyveket, mert nem ismerjük a követelményeket. A gazdasági

válság, a pénzhiány is kihat a tankönyvellátásra. A gimnázium részére van néhány újabb

kiadású, színes, korszerűbb tankönyv (biológia, földrajz, történelem…), de nemigen veszik.

Az iskolákban a tanév elő napjaiban megszervezik a használt tankönyvek börzéjét, vagyis a

diákok olcsó pénzért adják át egymásnak a tankönyveket. Szeretnek inkább diktálás, a

füzetben lévő jegyzet alapján tanulni, viszont így a tudásuk vázlatos marad. Fizikából az I.

osztályos újabb kiadású könyv után leállt a kiadó, régi könyvet sem lehet megvenni,

példatárak nincsenek. Matematikából a Vene-féle példatár fordítása téves elgondolásnak

mutatkozott, ma inkább a belgrádi Krug magánkiadó könyvei a népszerűek (szerb nyelvűek).

Több magyar nyelvű tankönyv hiányzik a gimnáziumban. (Megjegyzés: nálunk a

gimnáziumban van természettudományi, általános és humán-nyelvi szakirány, továbbá

matematikai-tehetséggondozó, képzőművészeti speciális szakirány - nyilvánvaló, hogy nam

ugyanazokat a tankönyveket igénylik). A gimnáziumi tanárok véleménye szerint átlagban 15-

20 éves tankönyvekből tanítanak, de ezek jobbára már nem is kaphatók.

A szakiskolákban csak elvétve akadnak magyar nyelvű szakkönyvek. Az egészégügyi szakon

van néhány fordítás, a villamossági szakon 1-2. Az egészégünyi iskolában az általános

tantárgyakra a gimnáziumi tankönyvek használatosak. A közgazdasági, a mezőgazdasági, a

vegyészeti, a műszaki irányzatokon alig van valami magyar nyelven.

Az általános iskolai tankönyvek csaknem teljesen hiánytalanul megvannak. A történelem

rövid, a magyar történelmet tárgyaló része, képzőművészet, zene (illetve alsós megfelelőik) 1-

8 osztályig magyar szerzők saját munkái. Jellemző, hogy a történelem könyvekben

mellékletként megjelenhetett a nemzeti történelmi kiegészítő (VI.,VII. osztály).

Anyanyelvápolási könyv van 1, 2, 3. osztály számára.

Matematika általános iskola: két csomagból is lehet választani, CD-vel..

Az alsósoknak van integrált tankönyv történemből: olvasókönyv, munkafüzet, tankönyv egy

kötetben.

Van történelmi atlasz magyarul.

Kisegítő tagozatos, inklúziós tankönyvek nincsenek.

A szerb gyerekeknek magyar, mint a környezet nyelve nincs tankönyv formájában.

Az általános iskola alsó tagozata mostanig ingyen kapta a tankönyveket, de ezt a gyakorlatot

hamarosan megszüntetik.

30

Általános iskola

Osztály Tankönyv Szerző

I.

Tanuljunk írni, tanuljunk olvasni +

betűkirakó Erdély Lenke

Olvasókönyv Bálizs Magdolna, Farkas Erika, Juhász Valéria

II. Olvasókönyv és munkalapok Erdély Lenke

Nyelvtan Molnár Csikós László és Erdély Lenke

III. Olvasókönyv és munkalapok Erdély Lenke

Nyelvtan Molnár Csikós László és Erdély Lenke

IV. Olvasókönyv Erdély Lenke

Munkalapok Erdély Lenke és Bálizs Magdolna

V. Olvasókönyv és munkafüzet Csorba Béla

Nyelvtan Rajsli Ilona és Takács Izabella

VI. Olvasókönyv és munkafüzet Pintér Molnár Edit, Kojity Csákány Erzsébet

Nyelvtan Rajsli Ilona és Kávai Bózsó Ildikó

VII. Olvasókönyv és munkafüzet Bence Erika

Nyelvtan Pastyik Ilona

VIII. Olvasókönyv és munkafüzet Toldi Éva

Nyelvtan Igérik, hogy hamarosan megjelenik, Molnár Csikós

László, Pásztor Kicsi Mária, Sziveri Nóra Regina,

Rokvity Erzsébet

Középiskola

Osztály Tankönyv Szerző

I-IV. Irodalomtörténeti áttekintés I-IV.

osztálya számára,1988 Papp György – Pató Imre – Vajda József

I. Olvasókönyv a középiskolák I. osztálya

számára, 1987. Bosnyák István – Thomka Beáta

II.

Olvasókönyv a középiskolák II.

osztálya számára, 2004., 2008. - csak

ezt dolgozták át, bővítették

Gerold László – Bori Imre

III.

Olvasókönyv a középiskolák III.

osztálya számára, 2009 (csak új

köntösben adták ki a régit)

Bori Imre

IV. Olvasókönyv a középiskolák IV.

osztálya számára Szeli István

31

Történelem

Magyar történelem a magyar tagozatok számára készült tankönyvekben

Osztály Magyar tört. függelék mérete a

teljes tankönyvben

Szerző

nem magyar magyar

oldalak száma oldalak száma

V. nincs

VI. 142 27 Csehák Kálmán

VI.

Történelmi olvasókönyv és munkafüzet, 2008, Hardi Irsai Angéla

VII. 175 kb.50 Pál Tibor

VIII. nincs

„A hatodik osztályos történelem tankönyvet Szerbia Köztársaság oktatásügyi minisztere 2008.

július 1-jével engedélyezve használatra, de a magyar kisdiákok csak a 2009/2010-es iskolaév

első félévének a végén kapták kézhez. Az olvasókönyv és a munkafüzet használati

engedélyének keltezése 2009. március 16., de csak a 2009/2010-es iskolaév végén jutott el a

diákokhoz. Az új kiadványokkal kapcsolatos első próbatétel és tapasztalatszerzés a

szeptemberben kezdődő az új iskolaévben várt a pedagógusokra és a diákokra.

A történelem tankönyv végén, az egész évi tananyag után található A magyar nép a

középkorban c. szövegrész (142-169 oldal). Az anyag a honfoglalástól a magyar

reneszánszkorig terjedő időszakot öleli fel. Ezt a magyar történelmi kiegészítő részt még az

időközben elhunyt dr. Csehák Kálmán írta, az értékelők pedig dr. Pál Tibor, dr. Györe Zoltán

és Nagy Tibor voltak. A fordító mindkét kiadvány esetében Hardi Irsai Angéla.

A szöveg teljes egészében egyetemi előadás szintjén van megírva, különálló részként a többi

tananyagtól. A (szak) véleményezők közül tudtommal senki sem foglalkozik a hatodikos, 12-

13 éves korosztállyal. Egyedül a fordító gyakorló történész, általános iskolában dolgozó

pedagógus is.

Ami a tankönyvben megtalálható, az a Történelmi olvasókönyv és munkafüzet című

munkalapból teljesen kimaradt.

Igaz, jegyezhetné meg valaki, a tankönyvben minden lecke után ún. „emlékeztető kiegészítő”

található, vagyis a munkalap teljesen felesleges. Ha már készült munkalap, hogyan

maradhatott ki belőle a magyar középkorra vonatkozó teljes anyagrész?

A fordítás teljesen megegyezik a szerb történelmi munkalappal. A fordító tehát nem

hibázható.”

(Rontó Bozóki Judit történelemtanárnő)

A VIII. osztályos tankönyv függelékét a minisztérium nem hagyta jóvá, az MNT 2 éve küldte

el az engedélyezési kérést.

A tankönyvek a tantervvel összhangban készülnek.

Szakiskolai tankönyvek

32

A szakiskolák számára az általános tantárgyakra vannak tankönyvek: magyar, földrajz,

biológia, kémia, történelem.

A szaktantárgyak közül az egészségügyi középiskolák tanulóinak gyógyszertan és ápolástan

tankönyv áll rendelkezésükre magyarul

A műszaki iskolákban az Elektrotechnika I.-II. hazsnálatos, a tanterv elavult.

A történelem tankönyv a 240-267. oldalig tartalmazza a magyar történelmet. Szerzője Pál

Tibor.

Szerb nyelven is tankönyvhiány van. A kis példányszámú könyvek kategóriájába tartoznak a

szakiskolai és a nemzetiségi tankönyvek. Ezek kiadását egy külön alap biztosítja, amelybe

minden tankönyvkiadónak évente be kellene fizetnie bizonyos összeget, ezt csak az újvidéki

részleg teszi meg.

Nagyon jelentősek a Vajdasági Magyar Tankönyvtanács által kiadott tankönyvpótló

kiadványok, elsősorban szakiskolák részére.

Többszáz cím jelent meg az elmúlt 22 évben.

7. Főbb kisebbségpolitikai lépések a (kisebbségi) oktatás vonatkozásában.

Az anyaország nyomást gyakorolhatna Szerbiára az egyházi iskolák engedélyezésének

ügyében. Amennyiben ez lehetővé válna, mielőbb egyeztetni kellene az egyházakkal a

magyar iskolák alapítását - működtetését illetően. Ez egyben egy lakmusza is lehetne az

egyházak hozzáállásának az iskolaalapítás ügyéhez. Minden tapasztalat jól jönne.

Megtudnánk, hogy kire miben lehet számítani. Nem mellékes az elmúlt évek tapasztalata a

kollégiumok alapítása és tulajdonlása ügyében sem, hisz ez az intézményteremtés és

együttműködés zökkenőmentes. Ezt mindenképpen kamatoztatni kellene a kínálkozó

lehetőségek kihasználásánál. Egy dolog nagyon fontos - vesztegetni való idő nincs!

Minderről nem lenne haszontalan egy VMPE - egyházak megbeszélést tartani. Ott sok minden

kiderülne. Elsősorban: ki az, aki komolyan veszi, szívügyének tartja a kérdést - és tenni akar

érte. A VMPE az utóbbiaknak minden körülmények között partnere lesz.

Van néhány jó tapasztalatunk e téren, a szerémségi szórványban, ahol egy – két év alatt az

újraindított anyanyelvápolás hatására örvendetesen megnőtt az aktív résztvevők száma.

Maradékon a megszervezett iskolabusz segítségével néhány tanuló a legközelebbi (Újvidéki)

magyar iskolába jár. A Maradéki Református Egyházközség óvodát működtet 11 gyerekkel.

Református óvoda van Pacséron, Bácskossuthfalván, Torontálvásárhelyen, A szülők

mindenképpen minőségi oktatást szeretnének biztosítani a gyerekeknek, ezt csak magyar

nyelven tudják elérni, ezért az általános iskola után igen sokszor magyarországi

középiskolába íratják a diákot. Innen pedig nincs visszatérés. Az itteni munkaadók által adott

bér még az életben maradáshoz sem elegendő, így nem vonzó egyetlen fiatal részére sem.

Inkább vállalja a kivándorlást, mint a nélkülözést. Nem ad kapaszkodót az esetleg meglévő

ház, föld, műhely sem más itteni érték.

Egyházi iskolák ugyan jelentenek megoldást, de a legfontosabb tényező lenne az elvándorlás

megállítása.

33

Egyre többen vándorolnak ki a Kárpát-medencéből. nagy részük 25-45 év közötti. Azoknál

magasabb a kivándorlási arány, amelyek alacsonyabb fejlettségűek.

Amit a komplex cselekvési program kínál az elméletileg jó ötlet.

Gyakorlatilag olyan sok a rejtett buktató, hogy az érdekeltek nem merjenek hozzáfogni.

Különösen érvényes ez a szórványban. Az elvándorlásból adódóan nagyon kevés a

munkaképes lakosság. Akik itt maradtak, zömmel földművelésből élnek vagy nyugdíjasok,

így vállalkozásba nem fognak. Az a néhány munkanélküli sajnos képzeltlen. Így vállalkozást

nem tud vezetni.

A kisember és vállalkozók réme, hogy minden hivatalos ügyben egyedül kerül szembe a

bürokrácia összes buktatójával. Vállalkozók esetében hatványozottan, mert megjelennek a

különféle felügyelőségek mint dézsmaszedők a szabálytalanságok és más beazonosíthatatlan

vétségek azonosítói. Ez ellen nincs hatékony védekezés. Sajnos volt olyan eset is, hogy

egynapos vállalkozást sújtottak több ezer eurós büntetéssel, hiányosságért!

Nincs olyan szervezet amely felvállalná induló vállalkozások adminisztrációs, jogi ügyeinek

irányítását. Ami van, az nem működik. Az un. Inkubátorházak is csak névleges segítséget

adnak.

Mindezek fényében az itteni megmaradásunk megmentésére hatalmas erőket kell befektetni.

Maga az oktatás minősége és a tanítás nyelve nem oldja meg a gondokat. A tét itt már csak a

túlélés. Ha meg szeretnénk menteni itteni nemzettársainkat, nem gondolkodhatunk csak az

oktatásban. A manapság divatos továbbképzések, kurzusok nem elegendőek a túlélés

biztosítására. Munkahelyet és biztos megélhetést kellene teremteni ezeknek az embereknek,

kik a saját erejükből már képtelenek erre.

Az ENSZ mérései szerint közel a duplájára nőtt a migránsok száma a világban az elmúlt húsz

évben.A negatív hatások közül a legnagyobb probléma – de ez nem csak a migráció nyakába

varható – az, hogy elmegy a fiatal adóbefizető népesség, és kint fizeti a járulékokat.

A család megsínyli, amikor a házastárs vagy az egyik szülő elköltözik, és évek telhetnek el,

mire újra együtt tud lenni. Az életminőség romlásához és a hazai össztermék (GDP)

csökkenéséhez vezethet a képzett, fiatal munkaerő elvándorlása azokban az EU-hoz 2004 óta

csatlakozott országban, ahonnan a munkaerő a nyugati társállamokba áramlik - ezt mutatta ki

egy német tanulmány. A bonni Munka Jövője Kutatóintézet (Forschungsinstitut zur Zukunft

der Arbeit - IZA) adatai szerint a 2004 óta csatlakozott kelet-közép-, és kelet-európai európai

országok (a balti államok, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia,

illetve a 2007 óta tag Románia és Bulgária) állampolgárai közül jelenleg 5 millióan élnek a

nyugati uniós tagországokban.

Tömegesen hagyják el az országot a vajdasági fiatalok is. Ez egyébként jellemző a volt

szocialista országokra, nagyobb részük EU tag, a gazdasági helyzetük azonban messze

elmarad a II. világháború után Marshall segélyben részesült és megerősödött országok

mögött. Ezekből az országokból tölti fel a munkaerő hiányát a nyugat. Legtöbben

Romániából vándoroltak ki, csaknem 3 millió ember az elmúlt évtizedekben, Bulgáriából 6,25

%, Észtországból 4,6 %.

34

Nagyon reményt vesztett az itteni magyarság, de nem csak nálunk, máshol is, és nem csak a

magyarság, hanem az egész térségünk.

Az 1960-as évek végén merült fel az az ötlet, hogy a fejlett világnak anyagilag kompenzálnia

kellene az elvándorlás sújtotta fejlődő – afrikai, ázsiai vagy latin-amerikai – országokat az

agyelszívásért. Hiszen ők fizették a képzési költségeket, aminek a haszna már ott jelentkezik,

ahova a szakképzett munkavállaló elvándorolt. Nem meglepő módon az ötletből nem lett

semmi, de az elképzelés valószínűleg sokaknak tetszhet. Ha nem is ilyen néven, de az Európai

Unióban is létezik ilyesféle kompenzáció: a gazdagabb országoktól az elmaradottabbakba

áramló fejlesztési források így is értelmezhetők.

Az Európai Unió gazdasági, munkaerő-piaci és jogi keretén belül nem tekinthető reális

elvárásnak, hogy a félperiférikus helyzetű kelet-közép-európai tagállamok a jövedelmeket, az

életminőségét,a foglalkoztatási helyzetet tekintve ugrásszerűen felzárkózzanak.

Ha ez a folyamat így tart tovább, kiürülnek ezek az országok. Nem csak mi fogyatkozunk.

Közben az EU olcsóbb munkaerőhöz jut, fiatalokhoz, akik majd az ottani idősek nyugdíját

biztosítják. Nálunk pedig elmondhatjuk, hogy csökkent a munkanélküliek száma.

A kisebbségben élő ember két út között választhat: megőrzi az önazonosságát vagy beolvad a

többségbe. Ha megőrzi az identitását, ennek minden hátrányát el kell viselnie, ha

asszimilálódik, új kultúrát, gondolkodásmódot kell elsajátítania, ezzel megtörve az

önazonosságát. Mindemellett a saját népe ezért elítéli.

Ilyen körülmények közül mennek világgá a fiataljainak, vállalva egy másik, újabb, idegen

kultúrába való beilleszkedést.

Nem tapasztalható tömeges méretű hazavándorlás, és aki visszaköltözik hazájába, nem lesz

automatikusan sikeres. Lengyelország esetében éppen ennek az ellenkezőjére utalnak az IZA

adatai, amelyek szerint a visszatérők a nyugat-európai tapasztalattal nem rendelkező

munkavállalókhoz képest ötször nagyobb valószínűséggel válnak állástalanná. Képzettségi

szintjük ugyan meghaladja az otthon maradottak képzettségi szintjét, de tudásukat nem tudják

kamatoztatni - mutatták ki a bonni kutatók, akik szerint az adatok azt mutatják, hogy "a

migrációs tapasztalat a lengyel munkaerőpiacon nem előny, hanem inkább teher".

Az IZA szerint a kiutat az jelentheti, ha a hazai gazdaság fejlesztésével vonzóbbá teszik a

visszatérést a képzett munkaerő számára. Ez azonban segítség nélkül nem megy, a The Other

Canon hálózat és a tallini egyetem kutatói pedig éppen azt kifogásolják, hogy az uniós

strukturális alapok forrásait az új tagállamokban nem fordítják az iparszerkezet

korszerűsítésére, és úgy vélik, hogy aki az uniós belső piaci mobilitást - a munkaerő szabad

áramlását - tartja gyógyírnak, az "gazdaságilag öngyilkos politikát folytat" - áll a Handelsblatt

összeállításában.

Európa szerte felerősödtek az autonómia törekvések, nálunk ez a téma elaludt. Nincs politikai

akarat, minket nem lehet összehasonlítani sem a székelyekkel, sem a skótokkal vagy a

katalánokkal. Nincs lehetetlenség, csak tehetetlenség.

35

Magyar nemzetpolitika stratégiai kerete című tanulmányban ezt is olvashatjuk: „Célunk, hogy

a magyar közösségek minél nagyobb mértékben döntsenek az őket érintő kérdésekben. Ezért

támogatjuk a – területi és személyi elvű – autonómiát, a hatalom decentralizációját, az

önkormányzatiságot.” De ezt a politikai pártnak kell követelnie és nem megalkudnia.

Az otthonteremtési nehézségek orvoslására egyik párt bérlakás építési programot javasol.

Ennek keretében az új bérlakásokban a fiatalok tíz éven át a piaci bérleti díj feléért

lakhatnának, később pedig kedvezményesen megvásárolhatnák otthonukat.

Az integráció csak akkor lesz sikeres és az általa elért fejlõdés akkor lesz fenntartható, ha

abban az egyének, a helyi és regionális közösségek cselekvõen vesznek részt és hatékonyan

alakíthatják azt. Errõl szól a Régiók Európája.

Magyarország-Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében lehetne

felkarolni a vajdasági vállalkozókat, gazdákat.

Kezdjük a fiatalokkal, hogy ne menjenek el!

„Jelenleg a magyar fiatalok 4 százaléka mer csak saját vállalkozásba fogni, ezen változtatva a

gazdaság növekedéséhez, új munkahelyek teremtéséhez is lökést adhatunk. Beindult a 35

éven aluliak vállalkozását szárnyra bocsátó nagyszabású program; a Társadalmi Megújulás

Operatív Program égisze alatt összesen 5 milliárd forinthoz juthatnak a fiatal vállalkozók.

Egyenként 3-6 millió forintot kapnak az üzleti tervhez, az ötlethez, a kezdeményezés

minőségéhez és léptékéhez mérten. Az Új Nemzedék Plusz kiemelt projektben a fiatalok

vállalkozói kedvének növelése, szemléletformálása illetve az ezzel kapcsolatos kompetenciák,

ismeretek fejlesztése, oktatása is célunk, hiszen az alacsony vállalkozói kedv oka többek

között a gyakorlati útmutatás hiánya.

(Dr. Mihalovics Péter, az Új Nemzedék Jövőjéért Program koordinációjáért felelős miniszteri

biztos. 2012)

Mihalovics Péter, az Új nemzedék jövőjéért program koordinációjáért felelős miniszteri

biztos a 24 hónapos, hárommilliárdos, teljes egészében az Európai Unió által finanszírozott

projektről azt mondta: olyan átfogó támogatói programot ajánlanak fel a közoktatásban tanuló

fiatalok számára, amely kellő információt nyújt a pályaválasztáshoz, a karrierépítéshez.

A programnak három pillére van: az intézményfejlesztés (az eddig regionális tanácsadó irodák

megyei szinten működnek majd, és minden megyeszékhelyen kontaktpontot hoznak létre,

ahol négy képzett tanácsadó fogadja a fiatalokat), az ifjúsági szolgáltatások bővítése

(életmód- és karrier-tanácsadás, képzések, tematikus táborok, elsősorban a zánkai Új

Nemzedék Központban), valamint a nemzedékek közötti és belüli kommunikáció erősítése

(ennek keretében például az MTVA-val együttműködve a témába vágó műsorokat készítenek)

- ismertette.

A program gerincét egy ifjúsági életpályamodell kialakítása és a gyakorlatba való bevezetése

adja, ami már 12 éves kortól segíti a pályaválasztást, a felkészülést a továbbtanulásra,

36

valamint erősíti a fiatalokban a magukról való gondoskodás szemléletét és a

felelősségvállalást - ismertette Mihalovics Péter.

A modellt tanórai és órán kívüli keretek között vezetik be negyven úgynevezett

bázisiskolában, azt a tervek szerint 2015-re négyszáz, a képzésbe bevont szakember

munkája segít majd.

Ebbe a programba lehetne bekapcsolni a külhoni magyarságot is, határon átnyúló

pályázatokkal.

Megoldás?

Társadalmi Megújulás Operatív Program intézményfejlesztés

ifjúsági szolgáltatások bővítése (életmód- és karrier-tanácsadás, képzések,

tematikus táborok

a nemzedékek közötti és belüli kommunikáció erősítése

A modellt tanórai és órán kívüli keretek között kell bevezetni.

Megoldás?

A fiatal földművesek a társulások valamelyikének létrehozásához, a meglévők

fenntartásához külön támogatást kapjanak.

Családi vállalkozások

Olyan szervezet amely felvállalná induló vállalkozások adminisztrációs, jogi

ügyeinek irányítását. Ami van, az nem működik.

Ne a milliomosokat támogassák, hanem a kistermelőket, kisvállalkozókat.

Homályos jövőkép

A jövőkép erős ösztönzést nyújtó elképzelés.

Mindent ennek rendel alá, az értékrendet és a küldetést figyelembe véve.

Az elmúlt évek sérelmei miatti megosztottságban elfelejtettük, hogyan kell

együttműködni. Így elveszítettük közös jövőképet.

Tudnunk kell, merre akarunk menni.

A tettek nélküli jövőkép csak álom, csak időtöltés!

Elmegyek, elmegyek, hosszú útra megyek…

37

Forrásanyag:

Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi

Titkárság adatai

Papp Z. Attila, MTA TK Kisebbségkutató Intézet, Miskolci Egyetem – Szociológiai Intézet:

A PISA vizsgálatok kisebbségi vonatkozásai – vajdasági magyar eredmények

http://www.orientpress.hu/136240

http://www.human.geo.u-szeged.hu/files/c/hegedus/Falu.pdf

http://szegedma.hu/hir/szeged/2014/09/kivandorlas-veszteseg-vagy-lehetoseg.html Boros

Lajos (Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék)

http://index.hu/gazdasag/2014/11/24/ez_var_magyarorszagra_is_sotet_joslatok_a_kivandorla

srol/

http://www.hunsor.se/letkerdeseink/romesazonkormeuje.htm