vezetŐi program És fejlesztÉsi terv -...

VEZETŐI PROGRAM ÉS FEJLESZTÉSI TERV

2014.

Kraft Béla László Rumi Rajki István Általános Iskola

2014.04.14.

Vezetői program és fejlesztési terv 2014R. Rumi Rajki István Általános Iskola 2. oldal/31

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék ..................................................................................................................................................... 2 1. Bevezető gondolatok .................................................................................................................................. 4 2. Célmeghatározás ......................................................................................................................................... 5 3. Helyzetelemzés, erőforrások .................................................................................................................... 6

3.1. Helyzetkép az intézményről ................................................................................................................ 6 3.2. Jelenlegi folyamatok ............................................................................................................................ 8

3.2.1. Tanulólétszám, tanulók megoszlása .................................................................................................. 8 3.2.2. Alkalmazotti közösség .................................................................................................................... 11

4. Stratégiai megfontolások ......................................................................................................................... 14 5. Megoldásra váró helyi szükségletek ..................................................................................................... 17 6. A célmeghatározásból eredő további feladatok, fejlesztési elképzelések ..................................... 18

6.1. Értékmegőrzés - fejlesztés ................................................................................................................ 18 6.2. Vezetői munka .................................................................................................................................... 19 6.3. Eredményességet elősegítő további feladatok ................................................................................ 20 6.4. A tevékenységi területek fejlesztési feladatai ...................................................................................... 22

6.4.1. Oktató munka ................................................................................................................................. 22 6.4.2. Nevelőmunka .................................................................................................................................. 23 6.4.3. Tanórán kívüli, egyéb foglalkozások, szabadidős tevékenységek ................................................... 23 6.4.4. Napközi otthon, tanulószoba ........................................................................................................... 24 6.4.5. Sport, egészséges életmód ............................................................................................................... 24 6.4.6. Szociális szerep ............................................................................................................................... 25 6.4.7. Környezetvédelem ........................................................................................................................... 25 6.4.8. Hagyományőrzés, hagyományteremtés ........................................................................................... 26

6.5. Kapcsolataink ...................................................................................................................................... 26 6.5.1. Belső együttműködés .................................................................................................................... 26 6.5.2. Kapcsolat és együttműködés a társintézményekkel ................................................................... 27 6.5.3. A szülőkkel, a szülők közösségeivel ............................................................................................... 27 6.5.4. A fenntartóval.................................................................................................................................. 27

6.6. Nyilvánosság, az intézmény menedzselése ......................................................................................... 28 6.7. Gazdálkodás, fenntartás ....................................................................................................................... 28

7. Zárszó ........................................................................................................................................................... 30


VEZETŐI PROGRAM ÉS

FEJLESZTÉSI TERV

A RUMI RAJKI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA

MAGASABB VEZETŐI BEOSZTÁS ELLÁTÁSÁRA BEADOTT PÁLYÁZATHOZ


1. Bevezető gondolatok

34 évet töltöttem abban az intézményben, melynek igazgatói megbízására

pályázom, s amelyben az elmúlt 15 évben intézményvezetői teendőket láttam el. A 34

évből az első kettő és az utolsó másfél évemet még, illetve már az általános iskolában

töltöttem, a köztes években pedig az általános művelődési központ alkalmazottjaként,

majd vezetőjeként munkálkodtam. Az intézmény ugyan többször átalakult, de én

mindvégig maradtam első, s mindezidáig egyetlen munkahelyemen. Úgy gondolom, ezzel

a múlttal különös felelősség terhel. Programalkotásom során számba kell vennem

mindazt a tapasztalatot, ami a múltban akár eredményként, akár kudarcként

jelentkezett. Értékelve az előző időszak tevékenységét kerülnöm illik a mindenáron való

változtatást, s az eddigi eredményekre alapozva lehet csak a makro- és mikrokörnyezet

által keltett pedagógiai sodorvonalban tartani az intézményt. A „hely szelleme” által

bátorítva próbálkozom az örökséggel való jó gazdálkodással, építkezni kívánok a

meglévő szilárd alapokra, s tovább akarok vinni egy eredményes intézményszervezési

folyamatot. Igyekszem tovább építeni az oktatás, nevelés rendszerét, dinamikus

egyensúlyt teremtve a központilag támogatott és a helyileg szükséges között, s új,

fejlesztő elemeket is bekapcsolni az intézmény életébe.

Szakképzettségem, az intézményben eltöltött idő sokéves pedagógiai

tapasztalata, helyismeretem, a közoktatási vezetői szakon szerzett ismereteim, valamint

az elmúlt három ciklus során megszerzett vezetői gyakorlat alapján a folyamatosságot

megtartó, az eddigi munkára építő fokozatos megújulás elkötelezett híveként adom be

pályázatomat.

Az iskola nevelőtestülete által 2013-ban elfogadott pedagógiai program és helyi

tanterv irányt mutat az előttünk álló időszakra, s vezetői programomban is

nyilvánvalóan szem előtt kell tartani a nevelési-oktatási feladatokat érintő, jogszabályi

előírásból, s egyéb megfontolásból fakadó programot. Javaslattétel szintjén illik

foglalkoznom fontosnak tartott fejlesztési feladatokkal, s megfontolandó korrekcióként

terjesztem elő egyébirányú innovációs javaslataimat.

Vezetői programom tehát tartalmazza a szakmai helyzetelemzésre épülő

fejlesztési elképzeléseimet is.


2. Célmeghatározás

Célom, olyan intézmény vezetése, mely a nevelőmunka középpontjába az európai

humanista értékeket, az egészséges magyarságtudatot, az erkölcsi-morális tisztaságot

állítja. Fontos szerepet tulajdonít a viselkedéskultúrának, a műveltségnek, a

művészetnek, az életnek, az egészségnek és a test harmóniájának a tudatos, értékként

való megjelenítésére. Az iskolai munkát továbbra is a vonatkozó törvényekben

kötelezően előírt elvek figyelembevételével szükséges végeznünk. Kerülnünk kell

mindennemű hátrányos megkülönböztetést.

A nagyobb állami szerepvállalás az egységesen magas minőség érdekében, s a

köznevelés közszolgálati szerepének hangsúlyozása alapelvének tiszteletben tartása

mellett az iskola nevelő szerepének erősítését, a nevelés és az oktatás feladatok

kiegyensúlyozását kiemelt célként kezelem.

Továbbra is olyan demokratikus intézményt szeretnék, amely egyaránt

maradéktalanul biztosítja a szülők, a pedagógusok, a gyerekek, valamennyi

intézményhasználó jogait, törekszik az esélyegyenlőtlenségek mérséklésére, az

esélyegyenlőség fenntartására.

Általános iskolánknak az alkalmazottak és a szülők, gyerekek felelősségére,

igényeire kell építkeznie. Az alkalmazottak felelőssége az, hogy minden

intézményhasználó a számára szükséges közszolgáltatásban részesüljön, a gyereké,

hogy legjobb tudása szerint tanuljon, a szülő gondoskodjon arról, hogy a gyerek

használja ki a felkínált lehetőségeket, ne csak éljenek az általunk felkínált

lehetőségekkel, de gerjesszék is azt.

Törekedni szeretnék az intézményi önállóság és szakmai autonómia

megőrzésére. Ugyanezt az önállóságot és szakmai autonómiát az egyes pedagógusok

számára is biztosítani kívánom.

Olyan pedagógiai programot szeretnék a nevelőtestület támogatásával közösen

megvalósítani, mely elősegíti a gyermekek harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését,

készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik,

műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén, és ezáltal

erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a köz érdekeivel

összeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat nevel. Kiemelt célunk a

társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás, melyet a nevelés-

oktatás eszközeivel valósítunk meg.

Pedagógiai kultúránkat az egyéni bánásmódra való törekvés, a bizalom, az empátia, a tanuló elfogadása, a szeretet, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének rendszeres ellenőrzése és a gyermek, tanuló fejlődését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés kell hogy jellemezze.


A jó minőségű oktatást a hatékonyság, eredményesség és a méltányosság

együttes jelenlétével kívánjuk elérni.

A világ globális problémái iránti érzékenységre neveljük tanulóinkat (pl.

fenntartható fejlődés, szolidaritás). Cél a környezettudatosság, a környezettel való

együttműködési készség fokozása.

A tolerancia, az empátia, a sportszerűség, az ésszerűség, az igazság tisztelete, az

együttműködési készség, a másság elfogadása olyan emberi értékek, amelyeknek

birtokosai az érdekek sokféle ütközései során is csak humánus szabályokat,

megoldásokat alkalmaznak, ezért törekednünk kell ezek birtoklásának elősegítésére.

Szükséges az iskola mentálhigiénés funkciójának kiszélesítése. A tanulókat olyan

tudásanyaggal és gyakorlattal kell ellátni, amely alkalmassá teszi őket, hogy világos

döntéseket hozzanak (testi-lelki-szociális) egészségükkel kapcsolatban.

3. Helyzetelemzés, erőforrások

3.1. Helyzetkép az intézményről

A korábbi folyamatos és dinamikus változások leírása mellett inkább azt az

alaphelyzetet kívánom rögzíteni, amely a további munka kiindulópontja. Az intézmény

feltételrendszerének általános mindenre kiterjedő bemutatása helyett pedig a speciális

jellemzők feltárását választom, ráirányítva a figyelmet a problémás területekre.

Az iskola tárgyi adottságai alapvetően jó szinten biztosítják a nevelő-

oktatómunka feltételeit. Ugyanakkor az is tény, hogy tapasztalhatók ellentmondások,

szélsőségek az infrastruktúra terén. Egyrészt jelen van egy XXI. századi fejlett

oktatástechnika, új, vagy felújított, korszerűsített épületrészekben. Másrészt

megtalálhatóak a régi épületek felújításból, korszerűsítésből kimaradt, évtizedek óta

érintetlen építészeti elemei, melyek felújítása, korszerűsítése elodázhatatlan.

Intézményünk fontos sajátossága, hogy az ÁMK-ból kiválva továbbra is

funkcionálisan kötődik annak jelenlegi intézményegységeihez. Az óvoda, az iskola, a

könyvtár és a művelődési ház integrációja az idők folyamán nem csak életképesnek, de

ideális intézményszervezeti formának is bizonyult, működése az elmúlt 30 évben

szorosan összefonódott. Az iskola kiválása nem jelent teljes elszakadást, a kiépült

létesítménystruktúra továbbra is összeköt bennünket. A téli időszakban, illetve rossz idő

esetén - a testnevelés órákon kívül - diák sportegyesületünk a Rumi DSE foglalkozásai is

ezeken a helyszíneken zajlottak. Az iskola, és a diákönkormányzat nagyszabású


művészeti, kulturális rendezvényeinek, megemlékezéseinek, egyéb, tömegeket érintő,

vonzó programjai többségének is a Művelődési Ház nagyterme volt a helyszíne, s az

intézményegység felszereltségét, az ott dolgozó munkatársak segítségét is gyakran

igénybe vette az iskola. Ezeket az erőforrásokat, szolgáltatásokat – iskolai lehetőségek

hiányában – továbbra sem tudjuk nélkülözni.

Sajátos helyzetet teremt az is, hogy iskolakönyvtárunk a kiválás után szintén a

nélkülünk tovább működő Rumi Rajki István ÁMK telephelyén, a Kultúra Háza

könyvtárhelyiségében működik a Községi és Iskolai Könyvtár intézményegysége keretei

között, ráadásul a községi könyvtáros látja el munkaideje 50%-ában az iskolai

könyvtárosi teendőket is. Ez a megoldás ugyan kétségkívül takarékos, s jól egyesíti a két

különálló, s különböző fenntartású intézmény meglévő személyi és tárgyi kapacitását,

lehetővé téve a jobb kihasználtságot, ugyanakkor azonban lényegesen nehezíti célszerű

igénybevételét az iskolától való mintegy 500 méteres távolsága. Az ideális megoldás

természetesen az iskolában kialakított önálló iskolakönyvtár lenne, mely azzal az

előnnyel is járna, hogy oldaná a helyiséghiányból fakadó egyre növekvő feszültségeket.

A klientúra által leginkább kifogásolt létesítményi probléma az iskolai tornaterem

hiánya, s a Rumi Rajki István ÁMK Kultúra Háza telephelye tornateremként használt

nagyterme iskolától való szintén 500 m-es távolsága. Ezt némiképp enyhíti, hogy az 1-2.

osztály testnevelés óráit egyelőre a Rumi Rajki István ÁMK Játékvár Óvodája iskolánkkal

szomszédos telephelye tornaszobájában tarthatjuk. Persze óvodásokra méretezett

alapterületű és felszereltségű a helyiség, a használhatóság ideje is kötött (csak 1. és 2.

órában), s az öltözés, vetkőzés, vonulás itt is időigényes, de legalább közelebb van. A

tanulók rendszeres vándorlása jelentős időt vesz el az érdemi tanórai munkából. Nagy

reményeket fűzünk egy küszöbön álló tornaterem építési országos projekthez, melynek

reményeink szerint mi is kedvezményezettjei lehetünk.

A 2010. augusztus 28-án az óvoda és iskolaépületek átadásával befejeződött,

NYDOP-5.3.1 pályázat keretében megvalósult beruházás az infrastruktúra, a tárgyi

feltételek jelentős javulását eredményezte, de a két intézményegység között megosztott,

s szűkre szabott költségvetés miatt az iskolaépületek vonatkozásában számos

megoldatlan probléma maradt, mely működési zavarokat okoz. A beépített gyenge

minőségű anyagok, tervekből kimaradt fejlesztések sajnos rövid időn belül felújítási

munkákat, pótmunkákat tesznek szükségessé. A két épület-felújítási pályázat

beruházásából kimaradt olyan égető problémák megoldása, mint a fűtéskorszerűsítés,

villamos hálózat és világításkorszerűsítés, palatetős épület tető-héjalás cseréje,

kétszintes épületen belül falburkolatcserék, beépített öltözőszekrények felújítása, illetve

burkolat kiegészítés, épületszigetelés.

Égető probléma lett a helyszűke. Megoldást jelentene az új épületrész folyosói

öltözőszekrényei feletti üresen tátongó terek kitöltése tároló szekrényekkel az eredeti

tervek szerint. A felső tagozatos tanulók falba süllyesztett fogas szekrénye zsúfolt, a

legkisebb mértékig sem praktikus, az alsó tagozatéhoz hasonló egyéni öltözőszekrények


beszerzése, elhelyezése lehetne az egyetlen megoldás. Az udvarban továbbra is kevés a

kerékpártároló, a duplájára kellene növelni a tárolókapacitást.

Az udvaron is hallható iskolacsengő nem nélkülözhető. Az esőcsatornák

rendbetétele, a nyílászárók külső könyöklőinek pótlása, a nagyépület körül járdaszegély

kiépítése az épületek állagmegóvása miatt lenne szükséges. Az épületek energetikai

korszerűsítése lehetővé tenné az épületek olcsóbb működtetését.

A HEFOP, TÁMOP, TIOP pályázatok eszközbeszerzése az iskola és a könyvtár

oktatási eszközrendszerét is jelentősen gazdagította. Egyre nagyobb gondot jelent

azonban egyes korszerű IKT eszközök elhasználódása, pótlása (pl.: elektronikus tollak,

projektorizzók cseréje!), s az elégtelen Internet szolgáltatás. A tanulói laptop program

feltételei mind a 8 évfolyamon adottak kiváló lehetőséget teremtve az egyéni

differenciáláshoz, a tanulók motiválásához. Működtetése azonban nem zökkenőmentes,

az eredményesebb alkalmazást folyamatos műszaki problémák nehezíthetik (pl.

akkumulátorok elhasználódása), melyek pótlása komoly költségekkel jár, elektromos

csatlakozó hálózat pedig nincs kiépítve az osztályokban. Az elkövetkező 5 évben fel kell

készülni az eszközállomány cseréjére, s ehhez meg kell találni a megfelelő pályázati

forrásokat. Ellenkező esetben a program fenntarthatósága forog veszélyben.

Az iskola udvara viszonylag tágas, de fejlesztést, szépítést igényel. TAO pályázat

terhére udvari öntöző rendszert alakítottunk ki, s a 3 új, hálóval ellátott labdafogó

állvány megszűntette a balesetveszélyt. Jelenleg 2 db 40x20m-es sportpálya áll

rendelkezésre aszfaltos, illetve vörös salakos burkolattal, valamint az azokat körülölelő

futópálya. Az aszfaltburkolatú pálya felújítást, pályavonalazást, vagy korszerűbb

burkolat kialakítását, a salakos pálya és a futópálya új vörös salak réteget igényel. Nem

megoldott az esővíz elvezetése, esős időszakban sártenger, s használhatatlan az

udvarunk. Iskolaudvarunk közösségi zöld színtérként és sportudvarként való

működését a jelenlegi feltételek nem támogatják megfelelő színvonalon.

3.2. Jelenlegi folyamatok

3.2.1. Tanulólétszám, tanulók megoszlása

Beiskolázási körzetünkben az iskoláskorúak száma stagnál. A jelenlegi tanulói

létszám a beiskolázási körzeten kívüli községekben élő tanulók beiratkozásával a

jövőben is tartható. Törekednünk kell az iskola egyre vonzóbbá tételére, a nagyobb

tanulólétszám szállítását lehetővé tevő iskolabusz járatok megtartására. Jelenleg már 16

társuláson kívüli, összesen 19 településről érkeznek iskolánkba tanulók a szülők

választása alapján, s a vidéki gyermekek száma, aránya folyamatosan nő.

Elengedhetetlen, hogy ezt a folyamatot fenntartsuk, erősítsük.

A családok életstílusa és kulturális szintje szociális helyzete nagy szóródást

mutat. Az iskolához való szülői viszony általában támogató. A gyerekük nevelésére


figyelmet fordító szülők érdeklődést mutatnak az iskola szolgáltatásai és rendezvényei

iránt. A progresszív, támogató, érdeklődő szülői kör véleményét meghatározó

mértékben kell a jövőben tevékenységünk alakításában igényelni.

1. Tanulók lakóhely szerint

Iskolánknak jelenleg 172 (statisztikai többlettel számolva:195) tanulója van. Az

osztályok átlagos létszáma: 21,5 (statisztikai többlettel:24,4.). Az 1-4 osztályban az idei

tanévtől már 2 napközis csoport működik, s az alsós tanulók többsége napközis. A felsős

tanulószobai csoportba is sokan jelentkeznek, e miatt 2 tanulószobai csoport

működtetése szükséges. Napközis csoportjaink jelenleg átlagosan 22 fővel, tanulószobai

csoportjaink átlagosan 27 fővel működnek.

2009 2010 2011 2012 2013

Tanulólétszám 174 162 168 166 172

Napközis tanuló 20 24 24 25 48

Tanulószobás tanuló 37 34 43 46 55


2. Napközis és tanulószobás tanulók létszámának alakulása

A hátrányos helyzetű tanulók száma az idei tanévben csökkent jelentős mértékben.

Ennek oka leginkább a jogszabályi változásokban keresendő, melynek nyomán változott

a HH tanulók besorolása. A HHH tanulók létszámában jóval kisebb mértékű a csökkenés.

Iskolánkban a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének megteremtése

érdekében kezdetektől alkalmazzuk a HH tanulók integrációs- és képesség-

kibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszerét. A programot mindaddig

folytatnunk kell, amíg szükség van rá. Törekvésünk továbbra is az, hogy a nevelés, és az

oktatás egyénre szabott legyen, igazodjon a gyermekek szociális helyzetéhez.

3. Hátrányos helyzetű tanulók száma

Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók aránya évek óta 10% körül alakul. Az SNI

tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik, s a


32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű

tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg.

A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével –

habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv

alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt.

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek

Tanév BTM SNI

2009/2010 0 0% 12 7%

2010/2011 0 0% 14 9%

2011/2012 0 0% 15 9%

2012/2013 9 5% 16 10%

2013/2014 9 5% 16 9%

4. SNI és BTM tanulók számának változása

3.2.2. Alkalmazotti közösség

A nevelőtestület összetétele az elmúlt évtizedben stabilizálódott, létszáma – a

csoportszámok és az ellátandó óraszámok változását követve – 14 főről 15,5 főre

emelkedett. Egy fő heti 10 órában másik iskolába áttanít. A határozatlan időre kinevezett


pedagógusokon kívül 3 gyógypedagógust alkalmazunk megbízási szerződéssel összesen

18 órában, 2 fő szaktanárként másik iskolából áttanít. Egy fő tartós távollétét követően

tér vissza, a megnövekedett ellátandó órák miatt kértük a helyére határozott időre

kinevezett helyettesítő pedagógus határozatlan időre történő kinevezését. Huzamosabb

idejű helyettesítésre a közeljövőben tartós távollétek miatt egyre kevésbé kell számítani.

A nevelőtestület átlagéletkora 46,4 év. A legfiatalabb pedagógus 35, a legidősebb 58

éves. A nevelőtestület gerincét a többségében több mint 15 éve együtt dolgozó,

tapasztalt kollégák alkotják. Összeszokott, sokat megélt, kipróbált közösség, jellemzően

helybéliek, illetve a beiskolázási körzet települése az állandó lakóhelyük, 35%-a bejáró.

5. A pedagógusok megoszlása életkor és intézményben töltött munkaidő szerint

6. A pedagógusok lakóhely szerinti megoszlása

Az intézményen belül a belső viszonyok többnyire nyugodtak, általában jellemző

az egymás iránti tolerancia, a többség aktívan, a feladatra orientáltan végzi a munkáját.

Folyamatosan fejlődik a munkakultúra, alkotó légkör a jellemző, a hangulat

kiegyensúlyozott. A testület jelenlegi összetétele, a többség szakmai munkájának jó

színvonala biztosítéka az eredményes oktató-nevelő munkának. A tantestület jól képzett,


s rendkívül innovatív. 14-en rendelkeznek 2, vagy több képesítéssel, 6-an szakvizsgát, 4-

en egyetemi végzettséget szereztek.

Számos szakmai program adaptációjában, kutatási programban, innovációban

vett részt a nevelőtestület az elmúlt években (IKT az oktató nevelő munkában,

kompetencia alapú oktatás, tanulói laptop program, ökoiskolai program,

referenciaintézményi projekt, partneriskolai program, "Diagnosztikus mérések

fejlesztése" című projekt, digitális napló bevezetése, stb.).

A pedagógusok szívesen vesznek részt a továbbképzéseken. A szakmai pályázataink a

feltételek biztosításával ösztönözték a tanulást. A tantestület tagjai az elmúlt öt évben 96

akkreditált továbbképzésen vettek részt, összesen több mint 3000 órában. Emellett egy

kolléga szakvizsgázott, 4 fő pedig egyetemi mesterképzésen szerzett oklevelet. Szakmai

felkészültségünk a kompetencia alapú oktatásban, az infokommunikációs technika

valamint a tanulói laptop program alkalmazásában magas színvonalú, más intézmények

számára is példaértékű. A továbbképzéseken való részvétel a következő lehetőségeket

nyújtotta: módszertani kultúra fejlesztése, korszerű nevelési eljárások, horizontális

tanulás elsajátítása.

tanító

tanító,

speciális

képesítéssel

tanár

1.

szak

tanár

2.

szak

tanár

3.

szak

könyv-

táros

tanár,

gyógy-

pedagógus,

logopédus szakvizsga egyetem

1. 1

2. 1

1

3.

1

4.

1 1

1

5.

1 1

1

6.

1 1

7. 1

1

8. 1 1 1

9. 1 1

10. 1

1

1 1 11.

1 1

1

12.

1 1 1

1

13.

1 1

14.

1

15. 1

1

1 1

16. 1 1

1 17.

1

1

Összesen 8 3 12 7 1

6 4 7. Pedagógusok képesítése, végzettsége

A nevelőtestület összetétele, szakmai felkészültsége, gyermekszeretete alapján

alkalmas feladatának ellátására.


A munkaközösségek hatékonyan segítik a pedagógusok munkakultúráját, a

nevelők jó közérzetének, emberi kapcsolatainak kedvező irányú formálásával, kicsit

nagyobb önállósággal, kezdeményezőkészséggel, erősödő megújulásra törekvéssel

tovább javulhat a pedagógiai eredményesség. A pedagógiai munkát közvetlenül segítők

közül nélkülözhetetlen feladatot lát el az iskolatitkár és a rendszergazda. Nagyon

hiányzik egy pedagógiai asszisztens, illetve jól tudnánk hasznosítani egy

gyógypedagógiai asszisztens munkáját is.

Az iskolakönyvtári munka területén dolgozó könyvtárpedagógus törekvései

nyomán szélesedő kulturális programkínálat van kialakulóban, és stabil, megbízható, új

irányzatokat is követő könyvtári szolgáltatás jellemzi az intézményt.

Rendelkezésre áll a pedagógiai tevékenység hátterét megfelelő szinten biztosító

technikai személyzet. A Fűtő-karbantartó munkáját 2014. január 1-től ideiglenesen

közfoglalkoztatottak látják el, de ha megszűnik ez a lehetőség a meglévő 4 órás státusz

helyett legalább napi 6 órás karbantartó foglalkoztatása lenne szükséges. A nem

pedagógus dolgozók körében is kialakult egy viszonylagos állandóság, ami stabilizálja az

intézmény működését, de a takarítói álláshelyek is alultervezettek. Egy napi 4 órás, s egy

napi 6 órás takarítóval nehéz biztosítani az épületek tisztaságát, délelőtt pedig teljes

mértékben nélkülöznünk kell jelenlétüket.

4. Stratégiai megfontolások

Az oktatás eredményességének javítása, kompetenciák fejlesztése, esélyegyenlőtlenségek csökkentése érdekében helyi szinten is szükséges:

Az oktató-nevelő munka minőségének rendszeres és folyamatos értékelése, s egyúttal hatékonyságának és hatásosságának fokozása;

A tárgyi, infrastrukturális feltételek további javítása, az Informatikai és kommunikációs technika eszközei oktatási célú hozzáférhetőségének magasabb szintű rendelkezésre bocsátása;

A racionális erőforrás-felhasználás költséghatékony megvalósítása.

Az iskolában valamennyi évfolyamon, különösen az alsó tagozatban még nagyobb

figyelmet kell szentelni a tanulók differenciált képességfejlesztésére, az egyéni ütemben

történő haladásra. Lépéseket kell tenni az eredményvizsgálatokra épülő differenciált

tanulásszervezés tudatosabb alkalmazása érdekében. A legmesszebbmenőkig

figyelembe kell venni a gyerekek adottságaiban-képességeiben és fejlődési ütemében

meglévő különbségeket, egyéni sajátosságokat. Erre építve kell megpróbálni létre hozni,


vagy jó gyakorlatként átgondoltan adaptálni egy rugalmasabb működési szervezetet és

eszközrendszert, meghatározni az elsajátítandó/elsajátítható korszerű tartalmakat,

tantárgyszerkezetet és hatékonyabb értékelési rendszert.

Garantálni kell, hogy az általános iskola kezdő szakasza biztosan, magas

színvonalon végezhesse el azt az alapozó munkát, amelyet a későbbi eredményes

továbbtanulás feltétele. Ehhez a lehető legjobb feltételeket kell biztosítani a különböző

adottságú, képességű, eltérő ütemben haladó, illetve a tehetséges, kreatív tanulók egyéni

fejlődéséhez. Rugalmas működési szervezetben az első 3-4 év fő funkciója kifejezetten az

alapozás, a későbbi ismeretszerzéshez (tanuláshoz, művelődéshez) szükséges

eszközrendszer elsajátítása. Minden gyerek annyi időt kapjon az alapok elsajátítására,

amennyire szüksége van (ne siettessünk, és ne korlátozzunk, ne fogjunk vissza senkit).

Az egyénileg, mennyiségében és szintjében közelítően optimális készség-,

képesség- tehetség-, és kreativitásfejlődés érdekében szükséges lenne egy ösztönző

hatású, intenzív, fejlett önellenőrzési, önértékelési képességen alapuló, indirekt

differenciálással megvalósuló önálló tanulást biztosító feladatrendszer és

munkaszervezés kialakítása, jó gyakorlat adaptálása.

A képességfejlesztés és tehetséggondozás hatékonyságának fokozása érdekében

célszerű nagyobb mértékben alapozni az önálló tanulásra, s a leginkább célravezető

tanulási technikáknak a megtanítására. A meglévő, átlagon felüli info-kommunikációs

felszereltségünk mind teljesebb kihasználására törekedve kell felkészíteni tanulóinkat

az önálló ismeretszerzés képességének elsajátítására. Szükséges az IKT oktatási célú

alkalmazásának továbbfejlesztése, a digitális írástudás mindennapi gyakorlattá

válásának elősegítése, a legkorszerűbb, jó minőségű általános iskolai oktatáshoz való

hozzáférés biztosítása tanulóink számára a jobb életminőség elérése érdekében. A

HEFOP-3.1.3/B/09/03, valamint TIOP1.1.1 pályázati projektek eredményeinek

maradéktalan fenntartása, továbbfejlesztése.

Alapvető cél a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész

életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése és a kompetencia

alapú oktatás megerősítése, ami hozzájárul a foglalkoztatási esélyek javításához. Ennek

érdekében a kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek folyamatos

bővítése, a pedagógusok módszertani kultúrájának további korszerűsítése, a tanulók

képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése és megerősítése, az

egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítésével kell, hogy

megvalósuljon. Az egész életen át tartó tanulás megalapozását továbbra is a

kompetencia alapú nevelés-oktatás és a digitális kultúra együttes oktatási célú

alkalmazásával szükséges megvalósítani. Digitális tartalmak, taneszközök oktatási

gyakorlatban való rendszeres használata szükséges a digitális készségek folyamatos

fejlesztése érdekében is.


Megfontolandó intézményünk Tehetségpontként való regisztrációja a tanulóink

körében végzett tudatosabb tehetségazonosító, tehetséggondozó és tanácsadó,

tehetségsegítő tevékenység megvalósítása érdekében.

Elengedhetetlen újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetését, alkalmazását

segítő, a kulcskompetenciák fejlesztését támogató modern pedagógiai módszertan

intenzívebb alkalmazása (kooperatív technikák, projektmódszer, témahét,

múzeumpedagógia, stb.). A TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0055 számú, „Kompetencia alapú

oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben” című pályázati projekt

eredményeinek fenntartása, továbbvitele, fejlesztése.

A minőségi oktatás megteremtéséhez szükséges feltételek biztosítása érdekében

folytatni kell a NYDOP-5.3.1/2F-2f-2009-0025 számú pályázati projekttel megkezdett,

az iskola akadálymentes felújítását, bővítését, modernizációját, többfunkcióssá és

energiatakarékossá tételét eredményező infrastruktúra fejlesztést. Célja a megújult

tartalmi és módszertani programokhoz illeszkedő integrált, funkcionális, méltányos

oktatási környezet kialakítása, a sportudvar akadálymentes felújítása,

balesetmentesítése, a játszóudvar átépítése, felújítása, közösségi zöld színtérré történő

fejlesztése, kerékpártároló kapacitás jelentős bővítése, valamint a nevelés-oktatáshoz

szükséges meglévő eszközök, bútorok, berendezések állagának szinten tartása, a

hiányzó eszközök pótlása, beszerzése.

A hangszeres zene, ének, tánc, képzőművészetek iránt érdeklődő, tehetséges

gyerekek rendszeres művészeti képzését – lehetőség szerint - továbbra is helyben

foglalkoztatással kell biztosítani. Ennek jól bevált módszere az évek óta

intézményünkkel kapcsolatban álló alapfokú művészetoktatási intézménnyel való

szerződéskötés, illetve szerződés tartalmának bővítése, valamint zeneiskolai kapcsolat

kiépítése. Ezen a téren is élni kell az intézményfenntartó központhoz tartozó humán

erőforrás nyújtotta lehetőségekkel.

A hatékonyabb, költségkímélőbb gazdálkodásra intézményi szinten továbbra is

törekedni kell, s a működés szinten tartásához nélkülözhetetlen a „saját bevételek”

minden lehetséges módon történő növelése. Fokozottabban kell építeni civil

szervezeteink (Rumi Rajki István Alapítvány, Rumi Diák Sportegyesület, Szemünk Fénye

Szülői Egyesület) révén lehetőségként rendelkezésre álló pályázati potenciálra.


5. Megoldásra váró helyi szükségletek

Az elmúlt évek fejlesztései ellenére számos hiányosság nehezíti nevelő-oktató

munkánkat.

Az iskolai testnevelés és diáksport az iskola udvarában lévő, az iskolaépülethez

közvetlenül kapcsolódó, jól felszerelt tornatermet szükségeltet, a labdajátékok űzésére is

alkalmas méretű, öltözőkkel, vizesblokkal ellátott fedett sportlétesítményt. A minden

érintett által kifogásolt, tarthatatlan jelenlegi gyakorlat szerint az iskolától 500 m-re lévő

Művelődési Ház nagyterme ad otthont testnevelés óráinknak, sportfoglalkozásainknak.

A Kultúra Háza szívesen szabadulna a nagyterem rohamos amortizációját eredményező,

művelődési színtér irányú fejlesztéseket megbéklyózó sportszíntér funkciótól. Egyik

legfontosabb szükséglet, legmarkánsabban jelentkező elvárás, több évtizedes álom az

iskola épületével egybeépített tornaterem megépítése. Egy olyan intézmény, mely évek

óta az oktatásirányítás által mintaként közzétett mindennapos testedzési programmal

rendelkezik, nem mondhat le egy igazi önálló iskolai tornateremről.

Iskolánk tanulólétszámának növekvő hányada a környező településekről jár

iskolánkba. Hosszú távú, tartós, kielégítő megoldást kell találnunk a növekvő létszámú

vidéki tanulók utaztatására, iskolabusszal történő szállítására, az ezzel kapcsolatos

szülői igények kielégítésére.

8. A bejáró tanulók arányának változása

Iskolánk az elmúlt időszakban úttörő szerepet játszott az IKT eszközök tanórai,

tanórán kívüli alkalmazásában. Az idő haladtával – igen rövid időn belül - a meglévő

oktatástechnikai eszközkészletünk nem csak a számvitel szabályai szerint íródik nullára,

de a gyakorlatban is elveszíti cél szerinti használhatóságát. Ez a folyamat pedagógiai

programunkban megfogalmazott törekvéseinket, pedagógiai innovációink

megvalósítását, jó gyakorlatunkat, eredményes pedagógiai munkánkat veszélyezteti.

Valós veszély e téren a visszafejlődés. Az iskolai oktató nevelőmunka informatikai és


kommunikációs eszközrendszere folyamatos karbantartását, felújítását, szinten tartását,

fejlesztését minden körülmények között biztosítani kell. Meg kell találnunk a forrásokat

az elöregedett, használhatatlan IKT eszközök szükség szerinti pótlására. Készek vagyunk

az erre megoldást jelentő pályázati lehetőségek megragadására.

A kompetencia alapú nevelési, oktatási, programot átfogóan, mintaadóan

alkalmazó intézményként, valamint az infokommunikációs technológiák alkalmazásában

példaértékű intézményként előminősített referenciahely lettünk. A szervezeti és

módszertani kultúra folyamatos fejlesztésével el kell nyernünk a referenciaintézmény

minősítést.

Megújításra, fejlesztésre vár a környezetvédelmi tevékenységünk rendszere. A

tanév végén lejár 3 éve kiérdemelt Ökoiskolai címünk. A Cím a hároméves periódus

végén újabb pályázat útján tartható meg. A cím megújítása érdekében meg kell felelnünk

a kidolgozott kritériumrendszernek. Törekednünk kell az iskolás korosztály sajátos,

korcsoportjának megfelelő élményekre és tapasztalatokra építő, azaz

tevékenységorientált környezeti fenntarthatóságra nevelésére.

6. A célmeghatározásból eredő további feladatok, fejlesztési

elképzelések

6.1. Értékmegőrzés - fejlesztés

Az intézmény jelenlegi arculata, a felhalmozódott értékek, hagyományaink a

fentebb említett erőforrások továbbra is meghatározó része kell, hogy legyen

tevékenységünknek. Ugyanakkor a felértékelődött mikro-szférában az oktatási, nevelési

intézményünk csak úgy töltheti be funkcióit, ha maga lesz a változások motorja, sajátos

eszközeivel maga ad választ a társadalom kihívásaira, s környezete megelégedésére

működik. Mindezekre figyelemmel a megőrizve megújulás lehet a fejlődés útja. Ezt szem

előtt tartva továbbra is fontos feladat:

gazdag, sokszínű tevékenységrendszerrel adni lehetőséget a gyerekeknek az

egyéni képességeik mind teljesebb körű kibontakoztatására,

értelmes rendet, fegyelmet és komfortérzést megteremteni az iskolában,

környezetünkkel dinamikus kapcsolatot kialakítani.

a nevelőtestület munkahelyi közérzetének javítása, alkotó légkörének, a

demokratizmus gyakorlatának megőrzése, továbbfejlesztése;


a pedagógusok szakmai ismereteinek folyamatos fejlesztése, a pedagógiai

problémák sokoldalú áttekintését biztosító szemlélet érvényre juttatása;

a tanulók tanulási, önművelődési kultúrájának megalapozása;

az iskola szociális funkciójának erősítése;

az intézmény integratív szerepének erősítése az iskolai és iskolán kívüli

tevékenységek összehangolása.

6.2. Vezetői munka

A kialakult vezetési szerkezet a szükségletekhez igazodó, jól szolgálja a

tevékenységet. A középvezetői szinten elhelyezkedő munkaközösség-vezetők a

pedagógiai műhelymunka fontos irányítói, a szakmai önállóság bölcsőjének ringatói.

Fokozottan számítok az Intézményi Tanács és a Közalkalmazotti Tanács segítő

együttműködésére.

Intézményünkben az egyéni sajátosságok (ÁMK örökség), a kialakult

körülmények és az iskola tevékenységi rendszeréhez igazodó szervezeti felépítés

alapján, a demokratikus vezetési modell alkalmazható. A legfőbb cél a nyugodt,

kiegyensúlyozott, mindenkivel szemben nyitott, pozitív munkatársi kapcsolatokra

törekvő testületi légkör megteremtése. A testület tagjainak magas fokú autonómia

igénye azt kívánja, hogy a vezetői döntés megegyezésen alapuljon, és konszenzushoz

vezető vitában szülessen meg.

A zavartalan munka fontos előfeltételének tartom a munkahelyi nyugalmat,

kiszámíthatóságot és biztonságot. A bajban mindenki számíthasson a védelemre, s

gondjai megoldásában az önzetlen segítségre.

Mint vezető a jól végzett munka örömét, a felszabadult légkört az alábbiakkal

akarom elősegíteni:

teljesíthető feladatok megjelölésével,

egységes, és mindenki számára azonos követelmények állításával,

a jól végzett munka elismerésével,

a hatékonyabb működéshez szükséges továbbképzések támogatásával.

Vezetői tevékenységemmel elősegítem, hogy


a nevelőtestületben az elfogadó-megértő, tisztelve és igényesen követelő

pedagógiai stílus és attitűd legyen domináns,

a gyermek- és emberszeretet legyen az alapvető mérce,

a siker, az öröm pedagógiai hatásaira épülő módszerekkel, eljárásokkal

törekedjünk a gyermekek szociális és kulturális hátrányait csökkenteni,

a gyermeki személyiség teljesebb ismeretében a belső késztetésű cselekvésre,

a sikerélmény ösztönző erejére alapozzuk pedagógiai tevékenységünket.

A hatékonyabb vezetői munka érdekében:

Törekszem egyértelműen megfogalmazni az iskolavezetés elvárásait és az

egyenletes terhelés megvalósítását is szem előtt tartva meghatározni a

nevelőtestület feladatait.

Az intézményvezetés ellenőrző-értékelő tevékenységét tervszerűvé, folyamatossá

teszem, s a vezetőtársakkal rendszeres visszajelzést adunk a pedagógusoknak

munkájukkal kapcsolatban. A visszajelzést és az értékelést korrekten, s tényekre

alapozva tesszük.

Az intézményen belül törekszem a kétirányú információáramlás zökkenőmentes

megvalósítására, hogy a testület tagjai időben megkapják a munkájukhoz

szükséges információkat.

Igénylem a véleményeket, támogatom a jó ötleteket.

Különös hangsúlyt fektetek a nevelőtestületen belül az etikus pedagógus-

magatartás betartatására.

Fontosnak tartom, elősegítem és igénybe veszem a pedagógusok szakmai

együttműködését.

A szakmai munkaközösségek tervszerű és hatékony működéséhez igyekszem több

szakmai segítséget nyújtani.

6.3. Eredményességet elősegítő további feladatok

Az intézményben a pedagógiai-szakmai munka eredményessége, s az elégedettség-

mérésekben alacsonyabb minősítést kapott tevékenységek jobbítása érdekében


az intézményben a pedagógiai-szakmai munka zavartalan végzéséhez szükséges

eszközök rendelkezésre állását minden lehetséges forrás bevonásával biztosítani

kell;

az intézményben hangsúlyosabb szerepet kell kapnia a közösségi nevelésnek,

hogy a diákcsoportokat a jobb együttműködés és az előítélet-mentesség

jellemezze. Ennek érdekében növelni kell az együttműködést igénylő és fejlesztő

tevékenységek számát, a közösségben és közösségért végzett, egyéni és közösségi

célokkal jól motivált munkát. Törekedni kell arra, hogy a közösség minden tagja

érdeklődésének megfelelő és egyéni fejlődését optimálisan szolgáló

tevékenységet folytasson;

Támogatom, elősegítem, elvárom a pedagógusok azon törekvését, hogy a tanulók

érdeklődését kiváltó tanítási módszereket egyre növekvő mértékben

alkalmazzák. Kapjon nagyobb szerepet a tanórai munkában a problémaalapú

tanulás, a drámamódszer, a kooperatív vita, kooperatív tanulás, a pedagógiai

projekt.

Az iskola a tehetség felismerését követően, annak kibontakoztatására tanórán és

tanórán kívül is változatos lehetőségeket igyekszik teremteni. A

tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben a megújuló tanulásszervezési

eljárások alkalmazásával tesszük hatékonyabbá a fejlesztő munkát, kiemelten

kezelve az individuális tanulást, mely valamennyi gyerek számára biztosítja az

egyéni haladást, figyelembe veszi a tanuló sajátosságait, s a megfelelő

eszközrendszerrel (pl. tanulói laptop) egyénre szabott elsajátítási, készség– és

képességfejlesztési utakat biztosít.

Az intézményben a diákoknak egyre bővülő lehetőséget kínálunk arra, hogy

bekapcsolódjanak az őket érintő döntések előkészítésébe, véleményt

nyilvánítsanak, és változásokat kezdeményezzenek.

Eddigieknél is nagyobb hangsúlyt helyezünk arra, hogy a tanulók tantárgyi

értékelése egyértelmű követelmények és szempontok szerint történjen, amelyet

minden pedagógus betart.

A felzárkóztatás továbbra is kiemelt feladat az intézményben, a lemaradó tanulók

tervszerűen és rendszeresen kell, hogy kapjanak hatékony segítséget. Tanulási

képesség hiánya esetén csoportbontás, korrepetálás, differenciált

foglalkozások, csoportmunka, könyvtári óra, felzárkóztató tantárgyi program

lehet célravezető eszköz, rosszul motivált tanulóknál elsődlegesen fontos,

hogy egyénre szabott feladatok adásával juttassuk sikerélményhez a tanulókat,

tanulási kedv felkeltésére, aktivitás fokozására kell törekednünk.


Az intézményben a tanulókkal meg kell ismertetni az erkölcsi normákat, segíteni

kell, hogy képessé váljanak arra, hogy tudatosan vállalt értékrend szerint alakítsák

életüket.

6.4. A tevékenységi területek fejlesztési feladatai

6.4.1. Oktató munka

További erőfeszítéseket kell tennünk a képességek differenciált fejlesztésére, a

tehetséggondozásra, felzárkóztatásra. A tehetséggondozást az egyéni ismeretszerzés

irányításával az önálló tanulói munkára alapozzuk.

El kell érni, hogy minden tantárgy számára rendelkezésre álljanak a

legalapvetőbb, legkorszerűbb, működőképes, üzembiztos oktatási eszközök, s azok

hiánya, működésképtelen állapota ne hátráltassa az oktatómunka színvonalát.

Folyamatosan áldozni kell a korszerű oktatást segítő anyagok, szoftverek, e-tankönyvek

beszerzésére. Az egyes osztályok esélyegyenlőségét biztosítva, a fennmaradó 4

osztályban is biztosítani kell a digitális táblát, s annak napi alkalmazását.

Lehetővé kell tenni, hogy a tanulói laptop, vagy számítógép valamennyi tanórán

minden tanuló számára hozzáférhető legyen, biztosítva ezzel az egyéni ütemű haladást.

Tanórákon kívül is lehetővé kell tenni a számítógép használatának lehetőségét, a

gyakorlást főként azon tanulók számára, akik odahaza nem rendelkeznek ilyen

eszközzel.

A technika szaktanterem és eszközállomány korlátai miatt szükséges a 16 fő

fölötti osztályok csoportbontása.

Az idegen nyelvi tantárgyak tanítása terén továbbra is minden osztályban

tervezzük angol és német nyelvi csoportok szervezését. A 7. évfolyamtól a 2. idegen

nyelv tanulását választható módon a szülők (tanulók) igénye szerint biztosítjuk, nem

kötelező foglalkozásként.

Testületi energiánkat arra összpontosítjuk, hogy minden gyerek a képességének,

tehetségének megfelelő legmagasabb szintre jusson, s képessé váljon arra, hogy a

számára leginkább megfelelő iskolában eredményesen továbbtanuljon.

Oktatómunkánk során kiemelt szerepet kell, hogy kapjon a kompetencia alapú

oktatás, az integráció, az egyéni képességek figyelembevétele, az öndifferenciálás, a

pozitív szemléletű szöveges értékelés, a projektmódszer és a kooperativitás

alkalmazása. Élni kell a hagyományostól eltérő újszerű tanulásszervezési eljárások

nyújtotta lehetőségekkel.


6.4.2. Nevelőmunka

Nevelésünkben kapjon az eddigieknél is nagyobb szerepet a helyes életmód,

életszemlélet megismertetése és elfogadtatása, az egészség- és környezetvédelem

mindennapi gyakorlása. A XXI. században olyan egészséges felnőtt személyiség

eszményképét kell felállítanunk tanítványaink elé, akire jellemző a kiegyensúlyozottság,

a harmónia, a testi és lelki egészség, s az egymás iránti tolerancia. (Fogadja el az emberi

másságot, akár faji, nemzetiségi, egészségi vonatkozású is!) Legyen nyitott az emberi

értékekre! Legyen autonóm személyiség, s tisztelje embertársait! Ismerje önmagát!

Olyan magatartás és viselkedés jellemezze, mint az együttműködési készség,

felelősségtudat, hisz e személyiségjegyek kifejlődése nélkül nem képzelhető el modern

társadalom az ezredforduló első évtizedeiben. Nemcsak a tantárgyak ismeretanyagát

kell az iskolában feldolgozni, hanem a viselkedésre, az erkölcsi normák elfogadására és

alkalmazására is tanítani kell tanítványainkat. Így képességfejlesztés és

személyiségformálás egyidejűleg és egymás mellett valósul meg a nevelés folyamatában.

E téren eredményt csak a nyugodt, kiegyensúlyozott iskolai légkör kialakításával, az

állandó pedagógusi jelenléttel, a személyes törődés általánossá válásával érhetünk el. A

legapróbb részletekig ismernünk kell tanítványaink gondjait, napi problémáit,

segítenünk kell őket annak feldolgozásában, megoldásában. Rendszeres

kapcsolattartásra, folyamatos kétirányú kommunikációra kell törekedni a szülői házzal.

6.4.3. Tanórán kívüli, egyéb foglalkozások, szabadidős tevékenységek

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (2) bekezdése, 46. §

(1) bekezdés a) pontja, valamint az 55. § (1) bekezdése rendelkezik a 16 óráig tartó

iskolai foglalkozások megszervezéséről, amelyek a 2013/2014-es tanévtől kezdődően

kerültek bevezetésre. A törvény szerint a „általános iskolában a nevelés-oktatást a

délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a

foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak”. Törekednünk kell arra, hogy azon

tanulók számára, akik szülei nem kérik a tanulók korábbi eltávozását az iskolából,

tartalmas időtöltést biztosítsunk. Elsősorban a napközis vagy a tanulószobai elhelyezés

igénybevételének lehetőségét tartom szükségesnek, annak érdekében, hogy a házi

feladatok elkészítése, a másnapi tanórákra való felkészülés biztosított legyen. A komoly

megterhelést igénylő tanórák, egyéb foglalkozások után a kikapcsolódás, testi, lelki,

szellemi felfrissülés biztosítása délután is nélkülözhetetlen. Erre naponta kötelezően

biztosítani kell az elegendő időt. A Napközi, tanulószoba idősávjában szerveződhetnek

az egyéb, nem kötelező, s szabadidős foglalkozások, melyek változatos kínálatát

szükséges fenntartanunk, választhatóságát pedig az órarendi elhelyezéssel – lehetőség

szerint - garantálni kell.

Az éves munkatervben, rendezvény tervekben megfogalmazott feladatokat

javaslom úgy elosztani, hogy a nemzeti és intézményi szintű ünnepségek,

megemlékezések nevelőtestületi hatáskörben, intézményi szinten, a tanulmányi


munkával összefüggő események, versenyek munkaközösségi, míg a gyerekek

szabadidős tevékenységével összefüggő rendezvények az osztályfőnökök,

osztályközösségek, s a diákönkormányzat hatáskörében maradjanak.

Az iskolában folytatni kell a gyermekújság kiadását igény, lehetőség

függvényében gyakoribb megjelentetéssel. Szerkesztéséhez egyre nagyobb önállóságot

kell biztosítani a tanulóknak. A fejlettebb közösségi kommunikáció, naprakész

tájékoztatás, a tanulók kommunikációs készségeinek fejlesztése érdekében keresni kell a

lehetőséget az iskolarádió indítása technikai feltételrendszerének megteremtésére.

Megfontolandó a külföldi testvériskolai kapcsolatok kialakítása és ápolása, hiszen

ezen kapcsolatok révén bekerülhet iskolánk az oktatási intézmények vérkeringésébe.

Szakmai munkacsoportok alakítása szükséges annak érdekében, hogy megalakuljanak, s

tartalommal telítődjenek ezek az együttműködési kapcsolatok. Közösen kell

megtalálnunk azokat a tevékenységi formákat, amelyek kielégítik az ezzel kapcsolatos

igényeket, s gazdagítják az iskolai életet. A sikeres idegen nyelv tanulás elősegítéseként

keresni kell annak lehetőségét is, hogy az idegen nyelv gyakorlását külföldi táborozás

keretében végezzék tanulóink.

6.4.4. Napközi otthon, tanulószoba

A tizenhat óráig kötelezően biztosítandó egyéb iskolai foglalkozások továbbra is

lehetőséget adnak a napközis, tanulószobai foglalkozások megtartására. Hagyományos

értékeink megőrzése mellett (mint tanulásirányítás, önállóság, önkiszolgálás, a tanulók

komfortérzésének növelése) fontos, hogy a napközi a tanulói közösség demokratikus

magatartását a gyermekek kezdeményezésére épülő tevékenységgel segítse. A tanulási

idő védelme, az osztálytanítók, tanárok és a napközis nevelők szoros együttműködése

alapvető fontosságú. Mint szolgáltatás, a szülők igényeihez igazodjon. A napközis

szabadidős tevékenységben, a lehetséges mértékű választhatóság valósuljon meg. A

délelőtti tanítással teljesen egyenrangú tevékenység, az esélyteremtés fontos eszköze.

Szociális és gyermekvédelmi szempontból fontos intézmény, meg kell lennie ott

mindennek, ami egy óvodákban természetes. Lehetőség szerint el kellene szakadni az

osztálytermektől, de erre alkalmas saját helyiségünk nem lévén legfeljebb a kultúrház, s

a könyvtár helyiségei használatával élhetünk időnként.

6.4.5. Sport, egészséges életmód

A modern civilizációnak az emberi környezetre gyakorolt ellentmondásos hatása

következtében fokozottan előtérbe kerül az egészséges életmódra nevelés. Ezzel együtt

nagyobb figyelmet kell fordítani a gyermekek, tanulók fizikumának fejlesztésére is.


Az iskolai testnevelés csak akkor tekinthető eredményesnek, ha a mozgást,

sportot kedvelő és rendszeresen űző fiatalok kerülnek ki az iskolapadokból.

Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges

életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a gyermekek, tanulók

egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola

segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a

kialakulását, amelyek a gyerekek egészségi állapotát javítják.

Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a gyermekek, tanulók

cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is

biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitele is

minta értékű lehet.

A kisiskolás egészséges fejlődését és eredményes tanulását döntő mértékben

befolyásolja, hogy az iskola milyen mértékben és módon elégíti ki mozgásigényét,

hogyan segíti elő mozgásfejlődését, motorikus készségei fejlesztését. Ezért a

mozgáskultúra célirányos, szervezett fejlesztése mellett naponta kellő időt szükséges

biztosítani a kötetlen játékra és a szabadlevegőn szervezett mozgásra.

A tanulók mindennapos testnevelését a hatályos jogszabályoknak megfelelően

kell garantálnunk. A mindennapos testedzés terén mind nagyobb szerepet kell kapnia a

Rumi DSE növekvő sportági kínálatának. Maximálisan élnünk kell a fenntartó által

biztosított úszásoktatás lehetőségével.

6.4.6. Szociális szerep

A valóban nehéz körülmények között élő és elemi ellátási nehézségekkel küzdő

gyerekek gondjainak a feloldása fokozott figyelmet igényel. Kiemelt szerep vár a

gyermek és ifjúságvédelemre, mely nem csak a megbízott felelős, de minden pedagógus

kiemelt feladata.

6.4.7. Környezetvédelem

A környezeti nevelésben módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat hatékonyabban leszünk képesek megvalósítani.

Az ökológiai szemlélet erősítése, az esztétikus környezet iránti igény felkeltése, a civilizált világ természetkultúrájának a népszerűsítése, a fenntartható fejlődés tudatosítása érdekében természetvédelmi akciók szervezése, az ökoiskolai cím újbóli elnyeréséhez, megőrzéséhez kapcsolódó tevékenységek megvalósítása szükséges. A foglalkozások során alkalmazott kooperatív (együttműködő) tanulási technikák, projektmódszer mellett a terepgyakorlat, modellezés, játékok, riportmódszer, kreatív tevékenység teheti még hitelesebbé a környezeti nevelést.


6.4.8. Hagyományőrzés, hagyományteremtés

Közös szervezésben a Rumi Rajki István Általános Művelődési Központ

intézményegységeivel továbbra is megrendezzük névadónk tiszteletére a Rumi Rajki

kulturális napok rendezvénysorozatot. Törekednünk kell komplex tanulmányi

versenyünk, valamint „Vizuális találékonyság” címet viselő rajz és kézműves versenyünk

megújítására, népszerűsége fenntartása mellett.

Fenntartjuk egyéb immár hagyományos rendezvényeinket.

Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos számos feladat - az iskola új,

önálló intézményként történő átalakulása miatt – alapdokumentumainkban még nem

került kialakításra, meghatározásra. Az elkövetkező időszak feladata lesz az iskola zászlója,

címere, az iskola jelvénye, az iskolai egyen póló megtervezése, s a velük kapcsolatos

rendelkezések megfogalmazása. Az iskolai kitüntetések, elismerések alapítása, a

felterjesztés és az odaítélés rendje meghatározása is előttünk álló feladat, illetve lehetőség.

Mindezeket átgondoltan, az anyagi lehetőségekre figyelemmel, a fenntartóval való

egyeztetéssel kell terveznünk.

6.5. Kapcsolataink

A külső és a belső partnerekkel való együttműködés, kapcsolattartás mindennapi tevékenységünk

szerves része.

6.5.1. Belső együttműködés

Nevelőtestületünk számos projekt, innováció, önként vállalt tevékenység megvalósításában vesz

részt szinte folyamatosan, színesítve iskolánk munkáját. Ez csak szoros együttműködésben,

komoly áldozatvállalás mellett valósulhat meg. Mindezen kívül az elmúlt másfél évtized munkáját

jelentős oktatáspolitikai és jogszabályi, tantervi változások kísérték, melyek nyomon követése,

alapdokumentumainkba történő átvezetése, új dokumentumok szerkesztése, az új adminisztrációs

követelményeknek való megfelelés - a mindennapi, munkatervi feladatok mellett - rengeteg

energiát emésztett fel. A napi, önálló, felelős döntést igénylő munkában fontos szerep jutott az

igazgatóhelyettesnek, s a továbbiakban is legfőbb támasza kell, hogy legyen az igazgatónak.

Jól képzett munkaközösség vezetők irányítják az iskola szakmai munkájának meghatározó

műhelyeit, a munkaközösségeket. Az oktató-nevelő munka ellenőrzése és értékelése, a tananyag-

és eszközfejlesztés terén az eddigieknél is felelősségteljesebb munka vár rájuk. Továbbra is

számítok szakmai véleményükre, szervező munkájukra, a közös feladatok arányos teherviselés

elvére épülő felosztása terén. A munkaközösségeken átnyúló munkacsoportok, időszakosan

működő Team-ek jól látják el feladataikat, s a jövőben is fontos szerep hárul rájuk.

Az osztálytanítók, osztályfőnökök, tanárok, tanítók, napközis nevelők, könyvtáros tanár a

nevelő-oktatómunka sikerét, eredményességét alapvetően meghatározó személyiségei. Nem

elszigetelten tevékenykedő magányos harcosok, de sokkal inkább környezetük (diákok, szülők,

nevelőtársak, vezetők, …) minden rezdülésére reagáló, arra pedagógiai választ adó, együttműködő

munkatársak.


A pályaválasztás időszakát meghatározza középiskolákkal való együttműködésünk. A

hitoktatókkal való kapcsolattartás a Hit és erkölcstan tanrendbe iktatásával új fordulatot vett, s

tovább erősödött. A tanulók egészségének őrei az iskolaorvos, s a védőnő egyúttal

egészségnevelési programunk legfőbb segítői.

6.5.2. Kapcsolat és együttműködés a társintézményekkel

Úgy vélem, igazi értékeket csak a közvetlen kontaktuson alapuló személyközi

kapcsolatok jelentenek. A jogelőd ÁMK óvoda intézményegysége és iskolánk közötti jó

kapcsolat garanciája kell, hogy legyen a zökkenőmentes óvoda-iskola átmenetnek. A

művelődési háztól folyamatosan változatos szabadidős programok kínálatát várjuk,

cserébe tanulóink, tanulócsoportjaink közreműködnek a művelődési ház által szervezett

legkülönbözőbb rendezvényeken. A Községi és Iskolai Könyvtárnak hatékonyan kell

hozzájárulnia a tanulók iskolán kívüli ismeretszerzéséhez, szabadidős programjaihoz.

6.5.3. A szülőkkel, a szülők közösségeivel

A szülőkkel való nevelőtestületi és tanári kapcsolatokat a közös

érdekmotívumokra, a személyes együttműködésre, a kölcsönös bizalomra építjük.

Törekszünk az iskolát támogató közvélemény megteremtésére, és ösztönözzük a

szülőket az iskola tanórán kívüli foglalkozásaiba való bekapcsolódásra, valamint a

rendezvényeken való részvételre. Szorgalmazzuk, hogy a Szülői Munkaközösség, a

Szemünk Fénye Szülői Egyesület és az Intézményi Tanács az iskola külső kontrollját

erőteljesebben biztosítsa. Szeretnénk, ha a szülői és a fenntartói képviselet közös

konszenzusa alapján fogalmazódnának meg az intézménnyel szembeni helyi elvárások, a

finanszírozási feltételek egyidejű tisztázásával.

Tudatában vagyunk annak, hogy társadalmi kapcsolataink minősége a jövőben

meghatározóvá válik a működési feltételek biztosítottságában, és a pedagógusok

presztízsének alakulásában.

Az intézményben a szülőknek továbbra is rendszeres lehetőséget biztosítunk

arra, hogy bekapcsolódjanak a gyermekeiket érintő döntések előkészítésébe, véleményt

nyilvánítsanak, és változásokat kezdeményezzenek.

6.5.4. A fenntartóval

A fenntartóval és a működésünket továbbra is támogató önkormányzatokkal

korrekt elvi kapcsolatra törekszünk, a nézetkülönbségek feloldásának indulatmentes,

konszenzusra törekvő megoldását szorgalmazzuk, és a kölcsönös bizalom jegyében

szeretnénk együtt munkálkodni. Nagyra értékeljük minden nemű segítő szándékú

megnyilvánulásukat.


6.6. Nyilvánosság, az intézmény menedzselése

A köztudatban az intézményről kialakult vélemények, jelzők sok esetben

szubjektív értékítélet alapján születnek. A közvélemény a megfelelő információ

hiányában keveri a mennyiségi felszínt a minőségi mélységgel. Különösen érzékenyen

érinti az iskolát a közvetlen környezetében kialakult értékítélet. Pozitív intézményképet

kell kialakítani, „el kell adni” az iskolát. Ezért fontosnak tartom, hogy az iskola a

munkáját a nyilvánosság előtt végezze, s törekedjen a tudatos, folyamatos népszerűsítő

tevékenységre.

Ennek érdekében:

A nevelő-oktató munkában az iskola partnereit - kitüntetett helyen a szülőket –

folyamatosan tájékoztatni kell az iskolában folyó munkáról, minden tanulókat, szülőket

érintő változás előtt be kell vonni őket a döntés-előkészítő folyamatba.

Az intézményt bemutató kiadványokat a látogatóknak, érdeklődőknek el kell

juttatni.

A rendezvényeink időpontjának helyes megválasztásával, megfelelő

tájékoztatással el kell érni azok magasabb látogatottságát.

Folyamatos frissítésekkel, naprakész tájékoztató felületté kell tenni iskolánk

weboldalát.

6.7. Gazdálkodás, fenntartás

Az az intézmény, amelyik a folyamatos fejlesztés útjára lépett, saját fejlődésének

útját zárja el, ha nem keresi a lehetőséget a költségvetési források hatékony

felhasználására, nem kutat fel új bevételi lehetőségeket. Nem várhatjuk el, hogy szakmai

programjaink teljes finanszírozását a fenntartó teljes mértékben biztosítani tudja.

Mégsem szabad lemondani a pedagógiai kezdeményezések támogatásáról, a nevelő-

oktató munka személyi tárgyi feltételeinek javításáról.

A megtakarítások, új bevételek érdekében:

- Erősítendő a „tulajdonosi szemlélet” a tanulókban is, hatékonyabban kell

vigyázni meglévő értékeinkre;

- Takarékosabb energiafelhasználás szükséges;

- Keresni kell az olcsóbb beszerzési forrásokat;


- Kiadásainknál törekedni kell a költségkímélő megoldásokra;

- Tovább kell ösztönözni, fokozni a pályázati tevékenységet, civil

szervezeteinken keresztül is;

- Potenciális támogatók felkutatásával, megnyerésével növelni kell

alapítványunk, közhasznú egyesületünk, diák sportegyesületünk intézményünk javára

fordítható bevételeit;

- Tárgyi feltételeink javítása érdekében kezdeményezni kell - a pályázatban

vállalt kötelezettségünknek eleget téve – a tervezett energetikai beruházások és

fejlesztési programelemek mielőbbi megvalósítását.

- Az alapvető eszközök biztosítására törekedve a pedagógusok

továbbképzését, szakmai tudásszintjük emelését kiemelten támogatni kell.


7. Zárszó

„Amire az emberek sokáig, nagy akarattal, kitartással, előrelátással és körültekintéssel

készülődnek, végül is bekövetkezik.”

Márai Sándor

Olyan intézményt szeretnék, amelyben a humanizált viszonyok tág teret, s

szellemi autonómiát biztosítanak minden tevékenységünkben érintett számára. A

pedagógus, a diák előtt egyaránt adott a siker megragadásának lehetősége.

A sikerhez vezető út fontos eleme a küzdelem, az akadályok leküzdése.

Tudatában vagyok annak, hogy nehézségekkel kell szembenézni, de tudom azt is,

minden nehézség a fejlesztőmunka belső energiaforrása is lehet. Működési gondjaink

felismerése és beismerése, a megoldásra való törekvés és nem a tökéletesség látszatának

fenntartása munkánk értéke.

Hiszem azt, hogy céljaink javarészét el tudjuk majd érni, s bízom benne, hogy

kollégáim szakmai-, pedagógiai- és emberi tulajdonságait is ez a hit szervezi egységbe az

intézmény tevékenységében.

Az eddigiek tanulmányozása után az olvasónak hiányérzete támadhat. Úgy

gondolom, hogy egy vezetői pályázatban az iskola életének minden területére kitérni

szinte lehetetlen, de tán nem is szükséges.

Bízom abban, hogy a leírtakból így is kitűnik:

- Célom továbbra sem a mindenáron való változtatás, hanem az eddigi

értékek megőrzése és az újakkal egybefoglalása.

- Vezetői munkámat az önzetlen áldozat- és felelősségvállalásra, a közösségi

érdekeket szem előtt tartó együttműködésre építem.

- A program megvalósításának fő eszköze a nevelőtestület, az alkalmazottak

és vezetők szellemi, lelki potenciálja.

E programomat a helyi lehetőségekhez, a dolgozók teherbíró képességéhez és a

mindenkori feltételekhez kell igazítani, s további szakmai vitákban formálni.

A program elfogadása és végrehajtása esetén fejlődést várok:

- a környezettel való kapcsolatunk elmélyülésében,

- nevelő- oktató munkánk tudatosságában


- munkánk színvonalának általános emelkedésében.

A felvázolt program pedagógiai felfogásomat az intézmény körülményeinek főbb

jellemzőire adaptált vezetői elképzeléseimet tartalmazza. Stratégiai irányt tükröz,

fejlesztési lehetőségeket jelöl, amelyek az anyagi és jogszabályi lehetőségek

függvényében valósíthatók meg.

Vezetői programomat pedagógiai elhivatottsággal készítettem, bízva abban, hogy

elképzeléseim találkoznak a munkatársak, a szülők és a fenntartó egyetértésével.

Rum, 2014. április 14.

Kraft Béla László

Pályázó

vezetŐi program És fejlesztÉsi terv -...

Documents