Vietnam 20. századi rövid történelme (Váraljai Márton nyugalmazott követ)

Budapest, 2013. november

- Vietnam történelme közel 5000 éves- Indokína szervesen összetartozó földrajzi-politikai kategória- A 20. század megértéséhez vissza kell kicsit tekinteni a 19. századra,

amikor sziámi, kínai betörések ellen kellett védekenie Vietnamnak

Franciák megjelenése

-18-19. században kereskedők és misszionáriusok érkeznek - katolikushittérítés folyik

- éhínség, sorozatos felkelések a mandarinok és a császári udvaroncok ellen,amit a francia miszionáriusok is szítottak, fegyverszállításokkaltámogattak

- Minh Manh császár megszilárdította hatalmát és hódításokkal Vietnamottörténelme során a legnagyobbá tette, Sziámot visszaszorította,Vietnamhoz csatolta a mai Kambodzsát és Laoszt is. Neve ekkor: DaiNam, azaz Nagy Dél Országa

- Betiltotta a szerzetesek tevékenységét, a katolikus vallást, mert azoktámogatták az udvar és az akkori feudális rendszer elleni lázadásokat

- Franciaország – erre hivatkozva – 1858-ban Közép-Vietnamban, DaNang-nál partraszállt és megkezdte Vietnam, Laosz és Kambodzsagyarmati megszállását

A térség felosztása

- Anglia: India – Sziám (ma Thaiföld) – Burma (ma Mianmar)- Franciaország: Vietnam – Laosz – Kambodzsa

1883-ban - 26 évi kemény harc árán – sikerült a franciáknak előnytelen gyarmati

szerződést kényszeríteni Vietnamra- Fontos tudni, hogy az akkori értelmiség, az írástudó mandarinok

(földbirtokosok, állami hivatalnokok) többsége, bele értve a császárt is,keményen ellenállt a franciáknak, de Tu Duc akkori császár utód nélkülmeghallt és a trónviszály a franciáknak kedvezett

1

Vietnamot 3 részre osztják a franciák

1. Tonkin (Északon) Hanoi központtal2. Annam (Középen) Hue központtal

Ezek francia protektorátusi státuszt kaptak3. Kokinkína (Délen) Saigon központtal közvetlen francia irányítású

gyarmat lett

- Az írástudók egy része komprádorrá, azaz együttműködővé vált, másrészük – a többség – továbbra is ellenállt a gyarmatosítóknak

- A nyomor és kizsákmányolás okán egymást követték a lázadások

1887-re a franciák konszolidálják a helyzetet és Hanoi központtallétrehozzák a Francia Indokínai Uniót, ennek része: - változatlanstátusszal a fenti három vietnami országrész

+ Kambodzsa (1884 óta gyarmat)+ Laosz (1893-tól protektorátus)

Kormányzóság Hanoiban - teljhatalmú francia kormányzó

Megkezdődik a gyarmatok fokozott kizsákmányolása- magas személyi adók, beszolgáltatások, importvámok- gyarmati hadseregbe sorozás- a rizs és egyéb termékek árának meredek zuhanása (francia felvásárlási

monopólium)- a termékek kiszállítása következtében éhínség

A lakosság írástudatlan parasztságból áll, csak a mandarinok írástudók, nincsipar – nincs burzsoázia, nincs munkásosztály

Írás: az intelligencia a kínai mandarin nyelvet használta, lassan, a vietnaminyelvet kínai írásjelekkel egyre többen használták – a 17. sz. végén, 18. sz.elején Alexandre de Rhodes francia jezsuita szerzetes írta át a nyelvet a ma ishasználatos latin betűkre, ez nagyon lassan terjedt el

- Növekszik az elszegényedés, a nyomor, tömegek válnak „kulivá”- Általánossá válik a kényszermunka, vasútépítés (Hanoi és a dél-kínai

Yunan között 80.000 munkásból 25.000 elpusztult)- Lassan beindul a helyi kisipar, kínai, indiai és nagyon kevés vietnami

tulajdonos

2

- Városok növekedése, kereskedelem, bevándorlás, koldusok, kulik,szolgáltatások –munkalehetőség

- Megszaporodnak az elszigetelt sztrájkok- 1908-ban adófizetési szabotázsok, sorozatos tüntetések, az első fegyveres

csoportok létrejötte, fegyveres felkelések, elsősorban a hegyvidékeken, denincs aki az élre álljon, szervezzen, nem alakul ki nemzeti mozgalom!

1905-ben Japán győzedelmeskedik az orosz cári hadsereg felett – csodálat!- Ez revelációként hat az ázsiai népekre, öntudatot, önbecsülést adott – nem

alacsonyabb rendűek!- vietnami írástudók, diákok igyekeznek Japánba tanulni (1908: 200 fő, a

költségeket összeadja a család, a falu, a közösség) ez 1940-ig (japánfasizálódás) tartott

1914 – az I. Világháború kitörése

- Franciaország 50.000 katonát és 49.000 hadimunkást visz el Európába- 1914-17. között 336.000 t élelmiszert és 184 millió piasztert (egészen

1920-ig ezüst alapú fizetőeszköz volt, 1 piastre értéke 24,3 grammezüstével egyezett meg) ez 4500 t ezüst egyenérték!

- Ez idő alatt Kínában is belső lázadások folynak, Vietnam erkölcsitámogatást kap és hátországként, menedékként számíthat Kínára

- Az Európát megjárt katonák, hadimunkások találkoznak amunkásmozgalommal, a kommunista eszmékkel, találkoznak másgyarmati sorban élő népek katonáival, sok tapasztalattal felvértezve térnekvissza

- 1911-től Franciaországban, 1915-től Angliában és élt Nguyen Tat Thanh,a későbbi Nguyen Ai Quoc (Hazafi), vagy amely néven bevonult atörténelembe: Ho Chi Minh. (Szegény, értelmiségi családban 1890-benszületett, apja francia iskolában tanító, nővére a franciák alkalmazottja,de az ellenállás aktív támogatója, ő teremti elő a költségeket, hogy öccseEurópába utazhasson tanulni.) Később hajóval megjárta az USA-t és1920-ban tagja lett a Francia Kommunista Pártnak, 1924-ben a SzovjetUnióba utazott, itt csatlakozott a Kommunista Internacionáléhoz és ennekküldötteként utazott Kínába.

- Ezalatt Vietnamban tovább nő a kizsákmányolás- a franciák kiváltságainak növelése, ingyenes földbirtok tulajdonok,kedvezményes hitelek, a komprádor burzsoázia támogatása (csak 1930-ban 910.000 ha földet kaptak ingyenesen ültetvények létrehozására)- a nyomor tovább növekszik, a lakosság 90%-a még mindég amezőgazdaságból él

3

Pédák: Michelin kaucsukültetvények 1924: 15.000 ha, 1930: 120.000 ha3.000 fő 80.000 fő

szénbányászat: 1913: 501.000 t 1929: 1.972.000 tón, wolfram, de nincs vasérc!

Mindent exportálnak, nyomott árakon! Az ország kirablása folyik!

Van néhány cserép- és téglagyár, kisüzemek, kézművesek.

1929-ben van összesen az országban 280.000 munkás,53.000 bányász86.000 üzemi munkás80.000ültetvényen dolgozó

Nincs törvényes munkaidő, nincs heti szabadnap, nincs szabadság, nincsbetegbiztosítás, pláne társadalombiztosítás, egészségügyi ellátás!

Az összefogás helyzetét nehezítette az ország három részre osztottsága!Tiltott, engedélyhez kötött volt a belső utazás. A gyarmatosítókat támogatókatolikus egyházat támogatták, másokat, a buddhizmust elnyomták!Egyre nő a nyomorban élők tömege!Az elégedetlenkedőket, a fegyveres ellenállásban résztvevőket, azok támogatóitkegyetlenül büntetik, kivégzik, bebörtönzik, száműzik, kényszermunkárahurcolják.

A Kínába menekült ellenálók – Nguyen Ai Quoc vezetésével – 1924-benlétrehozzák a Thanh Nien , azaz a Forradalmi Ifjúság szervezetét, innenpróbálták szervezni a vietnami ellenállást. Marxista elveket vallottak és hármascélt tűztek ki maguk elé:

1. A forradalom csak munkások és parasztok közös ügye lehet, nempedig 1-1 hős ügye, ezért meg kell nyerni és szervezni a tömegeket,felkészíteni az embereket a harcra

2. A forradalmat Marxista-Leninista pártnak kell sikerre vinnie, tehátszükséges az új típusú párt létrehozása

3. A nemzeti forradalomnak illeszkednie kell a világforradalom keretébe,a vietnami népnek egységbe kell lépnie a világ proletariátusával,szükséges, hogy reakciói egyezzenek a III. Internacionálé politikájával

Kínában Csang Kaj-sek letartóztatta, elüldözte a kommunista eszméket vallókat– a vietnamiakat is – az országból, így azok visszatértek Vietnamba ésillegálisan kezdték szervezni a francia-ellenes felkelést.

4

1929-ben Hanoiban jöttek létre az első kommunista pártsejtek1930-tól Indokínai Kommunista Párt néven működött a párt

Fő célok: - Harc a francia imperializmus ellen, visszaszerezni a nemzetifüggetlenséget- Harc a feudalizmus ellen, földet adni a parasztságnak- Megkezdődik a szisztematikus szervező munka, a városi munkások,szimpatizánsok és a vidéki parasztság támogatásának egységes akartbaszervezése.

Az 1930-as Nagy Gazdasági Világválság további csapást jelentett a vietnaminépre!

- csökkent az export, csökkentek az árak, de nem csökkent az adó, abeszolgáltatás

- állami monopóliummá vált a dohány, alkohol, ópium

1930-31-ben kommunista szervezésben több 10 ezres május 1-jei szakszervezetimegmozdulások a nagy városokban

1931-ben a Parasztszövetség taglétszáma már 70.000 fő

A növekvő elégedetlenséget, a gyarmatosítók félelmét mutatja, hogy:- 1929: 1490 letartóztatás, 3 kivégzés, 300 bebörtönzés- 1930: 2963 letartóztatás, 699 halott, 795 elítélt (összesen 3648 év), 83

kivégzés, 543 kényszermunka, 780 deportálás (Algír, Réunion,Madagaszkár)

- 1931 első 4 hónapja: 1419 letartóztatás, 1023 életfogytiglan, 604kényszermunka

1936 Berlin-Róma-Tokió tengely létrejötte – a fasizmus előretörése

- Japán betör Kínába és egyre Délebbre hatol, fenyegetve az Indokínai Unióhatárait (ekkor a kínai kommunisták és Csang Kaj-sek Kuomingtang erőiegyütt harcolnak Kínában)

- A japán fasizmus nyilvánvalóvá tette, hogy nem csak Kínára, de egészIndokínára igényt tart

- Franciaországban győz a Népfront – amnesztia Vietnamban, ez nagylendületet adott a hazafias mozgalomnak, létrejön az „Anti-imperialistanépfron” és az „Egyesült Indokínai demokratikus front”

5

Felerősödnek a követelések:

1. 1937. január 1-től legyen napi 9, 1938. január 1-től pedig napi 8 órásmunkaidő

2. Legyen tilos éjszakai munkára nőket és gyerekeket alkalmazni3. Legyen kötelező a heti egy pihenőnep4. A bért hetente és készpénzbe fizese e munkáltató és legyen tilos pénzbeni

büntetést kiszabnia5. A nőknek járjon 8 hét szülési szabadság6. Szabad szakszervezeteket és sztrájkjogot7. Legyen társadalombiztosítás8.

1939-ben Japán elfoglalja Hainan szigetét, a front Vietnam határára ért!Franciaországban megbukik a Népfont-kormány – jobboldali előretörés!A francia gyarmati hadsereg rövid úton elfojtja a demokratikusmozgalmakat Vietnamban, betiltja működésüket, letartóztatja, elüldözivezetőit

Európában kitör a II. világháború

- tekintettel a háborús helyzetre, a lakosságra újabb adókat vetnek ki- 1.500.000 katonát és hadimunkást követel Franciaország, 15-ször többet, mintaz I.VH során

Közben a hazafias erők illegalitásban igyekeznek egyesíteni a 3 országrészhazafias erőit a japán betörés és a franciák elleni harcra. Egyre egységesebb népitámogatása van a radikális, kommunista erőknek.

- 1939 végére már több tízezer vietnami tart Franciaország felé, míg amegerősített francia indokínai hadtest százezer főt tett ki ésmegerősítették a rendőrséget is

- Fro. 3,5 millió t élelmiszert, 800.000 t teát, kávét, cukrot és 600.000 tbambuszt, 300.000 t kötelet követel Vietnamtól

- A heti munkaidőt a férfiaknál 48 óráról 60 órára emelték és 54-re a nőknél- Ismét emelték az adókat és az importvámokat- Minden politikai mozgalmat és tevékenységet betiltottak

Catroux, Indokína kormányzója: „Minden kommunista tevékenységetcsírájában kell elfolytani Indkína nyugalma, lojalitása (értsd: Fro.támogatása) érdekében”, de már nem lehetett a palackba visszafolytani aszellemet!

6

Az Indokínai Kommunista Párt egyértelművé tette: „ez egy imperialistákközötti háború, amely a világ újrafelosztásáért folyik”

A vietnami forradalmi mozgalom legfőbb célja: lerázni az imperialistagyarmatosítók igáját, bármilyen színű legyen is az! A nemzet felszabadításaélefontosságú cél. Minden más – beleértve a mezőgazdaság problematikáját is –másodlagos. Fegyverrel is harcolni kell!

1940 június – Németország lerohanja Franciaországot– a Vichy-kormányLétrejötte

A gyarmati adminisztráció összeomlott, de a megalkuvó, németbarát Vichy-kormány lepaktált Japánnal és koncessziós szerződéssel átadta a japánoknakaz indokínai kikötőket és repülőtereket

Japán puskavövés nélkül léphette át az indokínai határokat és foglahatta elVietnamot, Laoszt és Kambodzsát is!

- Ez a meglepetésszerű helyzet váratlanul érte a vietnami hazafiakat, ígyarra szervezetten nem tudtak felkészülni, csak sporadikus ellenállásttudtak kifejteni.

- Ráadásul Délen Vietnamot (Kokinkínát) megtámadta a japánok támogattaThaiföld is, amely a kambodzsai Nagy-tótól (Ton Le Sap) egészen aMekong torkolatáig magáénak követelte a delta-vidéket.

- A vietnami erők titokban 1940. november 23-ra általános felkeléstterveztek, de ezt a francia-japán megszállók felfedték és kegyetlenmegtorlással válaszoltak, 20.000 főt letartóztattak, sokakat kivégeztek

- 1941-ben újabb próbálkozás volt Északon, de ezt is gyorsan leverték,elfojtották

1941-45. között Vietnam megismerhette a kettős elnyomást: a régi franciagyarmatosítók + a japán megszállás kegyetlenségeit!Decoux admirális, a Vichy-kormány által kinevezett új kormányzó a keménydiktatúra és a demagógia politikáját gyakorolta:

- hogy elnyerje a lakosság lojalitását, növelte a francia iskolákba felvettvietnami tanulók számát (1942-ben a korábbi 450.000-ről 700.000-reemelte)

- Hanoiban megnyitotta a francia egyetemet a vietnami diákok előtt - A tanított anyag lényege: francia-hű, lojális indokínai állampolgárokat

nevelni!

7

Mindez csak máz volt, hiszen minden hatalom a megszálló japánokkezébe került, Indokína Japán háborús hátországává,nyersanyagbázisává, éléskamrájává vált!

A francia adminisztráció Japán rendelkezésére bocsátott rizs mennyisége:- 1941: 585.000 t - 1942: 973.000 t Közben az árak 1940-44-között - 1943: 1.023.000 t 400 szorosra növekedtek!- 1944: 900.000 t

- Japán ezekért formálisan „speciális Yennel” fizetett, ami semmit em érőháborús bón volt!- A francia adminisztráció hatalmas pénzeket bocsátott a megszálló japáncsapatok rendelkezésre, hogy megélhetésüket ebből fedezzék, ami felborította apénzügyi egyensúlyt, felhígult, elértéktelenedett a pénz, a gyarmati piaszter.- A japán erőknek prioritásuk volt minden nyersanyagra, országon belülitermékre, cementre, szénre, cukorra, olajra, stb.Ha még lehet, az éhínség tovább növekedett!

Ho Chi Minh 1941-ben, az IKP KB 8. plénumán elemzést adott:- Hitler megtámadta a Szovjet Uniót, a háború – a németek és japánok

vereségével – úgy fejeződik be Európában, hogy új szocialista országokfognak létrejönni. A délkelet-ázsiai stratégiát ehhez kell igazítani!

- Fel kell szabadítani Indokínát a francia – japán iga alól

Létrehozzák a Viet Minh-t (Liga Vietnam Felszabadításáért), a legszélesebbalapú népfontot, a partizánharc, a gerillák legfőbb háttértámogató, népiszervezetét.- 1943-ban jönnek létre az első komolyabb fegyveres, harci egységek- 1944-ben már mindhárom országrészben vannak összefüggő, felszabadított,

gerillák által ellenőrzött területekA radikális erők országos lázadás kirobbantását szorgalmazzák, de Ho ChiMinh ezt korainak tartja, elhagyja Vietnami és Kínába távozik.

1944-ben hozzák létre a „ Hadsereg a felszabadításért és a propagandaalakításáért ” csoportot, ennek parancsnokává nevezik ki Vo Nguyen Giap -ot, akésőbbi legendás hadvezért, tábornokot. (2013. október 5-én hunyt el 102 éveskorában!)Az elnevezéssel a fegyveres csoportok politikai elkötelezettségére szerettékvolna helyezni a hangsúlyt.

- A Viet Minh aktivisták szisztematikusan készítették fel a tömegeket aharcra, a gerillák támogatására- ültessenek bambuszt, amit később fegyverként is használhatnak

8

- tagadják meg a rizs beszolgáltatását, tartalékolják azt a gerilláknak- a városokban szervezzenek sztrájkokat, tüntetéseket a brutalitás ellen és

béremelést követelve

De Gaulle 1943-as felhívásának – miszerint a háború győztes befejezése utánIndokína (is) szabad lesz – már nem volt hatása, hitele!

1945-ben már nyilvánvaló a Tengely-hatalmak veresége- Februárban De Gaulle tesz még egy utalást a brazzavillei (francia Kongó)

beszédében a gyarmatok háború utáni státuszára, de már csak „bizonyosautonómiát” ígér Indokínának

A japánok nem nézik jó szemmel „gaullistává” váló francia erőket, így 1945. március 9-én lefegyverzik őket, sokakat bebörtönöznek, másokKínába menekülnek

Ekkor a Viet Minh általános japán-ellenes felkelést hirdet, katonaikiképzőiskolákat hoznak létre, melyek vezetője Vo Nguyen Giap lesz, egyesítika fegyveres csoportokat és így létrejön a Felszabadító Hadsereg, melyetKatonai Bizottság irányit Giap vezetésével. Több sikeres fegyveres akcióthajtanak végre, a lakosság elrejti az élemiszertartalékokat a japánok elöl,augusztusban létre hozzák a Nemzeti Felszabadítási Bizottságot, a nyomornagy, a lakosság tetteket vár!Júniusban már az északi országrész hat tartományát felszabadítják, aforradalmi hadsereg egyre magabiztosabb, erősebb lesz.

1945. szeptember 13-án Japán kapitulál (szovjet győzelem Keleten, Hirosima,Nagaszaki, csendes-óceáni amerikai hadműveletek). Ezen a napon ül össze azIKP vietnami kongresszusa és kiadja a parancsot:

1. Vessünk véget a külföldi aggressziónak2. Szerezzük vissza a nemzeti függetlenségünket3. Hozzuk létre a népi hatalmat

- A Viet Minh aktivizálódik, megszervezte az élelmiszertartalékok szétosztásáta leg rászorultabbak körében. (a háborús nyomorra ráadásul katasztrófálismezőgazdasági év volt 1945-ben)- Augusztus 10-re a Viet Minh országos kongresszust szervez 10 pontosakciótervet dolgoz ki a hogyan továbbra

Hanoiban, Hueban és Saigonban általános lázadás tör ki, amely hamarosangyőzelemre juttatja a forradalmi erőket! Ez volt az 1945-ös augusztusi

9

forradalom, amely – akkor úgy gondolták – véget vetett a 80 éves szadatlanfelszabadító harcnak! Ho Chi Minh 1945. szeptember 2-án, Hanoibankikáltja az ország függetlenségét, a Vietnami Demokratikus Köztársaságot.

Beszédéből: „A franciák elmenekültek, a japánok megadták magukat, Bao Dai császárlemondott. Népünk összezúzta a hazánkat bilincsbe verő, közel egy évszázadosfrancia iga láncait. Vietnam független ország. Vietnamnak joga van a szabad ésfüggetlen létre. Valósággá vált, független és szabad ország lett. A vietnaminépek összességének erkölcsi és anyagi erejét latba vetve, életét és javaitáldozva, sikerült megvédenie jogát a szabadsághoz és a függetlenséghez.”

Vietnam tragédiája azonban, hogy a győztes hatalmak fegyverszünetimegálapodása szerint Vietnam északi területeit – a 16. szélességi körig – azUSA által támogatott Csang Kaj-sek-ista kínai hadsereg (200.000 fő), a déliterületeket pedig az angol csapatok fennhatósága alá helyezték a véglegesbékerendezésig.

Hanoiban közben a vietnami hazafias erők megalakították az ideigleneskormányt, amely a lakosságot egymás iránti szolidaritásra szólította fel, hogyelkerülhető legyen az élelmiszerhiány okozta nemzeti katasztrófa. Ezt a Délről –óriási összefogás és erőfeszítések árán – felszállított rizstartalékokkal sikerültelérni.

- Megszervezték az általános, igyenes népi oktatást, önkéntessekkel700.000 osztályt indítottak, zömmel a pagodákban.

- Általános választásokat írtak ki 1946. január 6-ra.

Délen azonban az angol csapatok megnyitották a kikötőket a visszatérniszándékozó francia haderő előtt, akik megkezdték a partraszállást!

- Vietnamba vezényelték a 9. gyarmati tüzérhadosztályt Massu tábornokirányítása alatt, valamint az expedíciós erők főparancsnokának Leclerctábornokot és új indokínai főfelügyelőnek egy magas rangú katolikuspapot

- A beáramló francia „újgyarmatosítók” minden erővel igyekeztekmeggátolni a kiírt választások lebonyolítását, de ez mégis teljes sikerrelmegvalósult Délen is, és 90%-os részvétellel a Viet Minh jelöltjeitválasztották meg képviselőkek

10

A megválasztott 300 képviselő bizalmat szavazott Ho Chi Minhkormányának

- A helyi hatalmat kivették a mandarinok kezéből és Népi Bizottságokatalakítottak.

- Eltörölték a személyi adókat, az állami monopóliumot- Egy sor demokratikus intézkedést hoztakAz államkassza azonban üres volt, az Indokínai Bank nem finanszírozta azúj kormányt. A Kormány 1946. január 31-el kibocsátotta az új pénzt, adongot, amely december 31-ig volt érvényben (1 dong = 1 piaszter)

Közben Északról, Kínából is visszaszivárogtak a japánok elől oda menekülőfrancia alakulatok és a déli alakulatokkal együtt vissza kívánták állítani akorábbi Indokínai Uniót! Kína is követelte Ho Chi Minh lemondását, BaoDai császár visszaültetését a trónra.

Ebben a helyzetben a Kormány legfőbb feladatának a forradalmi hadseregmegerősítését látta, annak érdekében, hogy a formálódó újgyarmatosítássalszembe tudjon szállni. (A reguláris és a helyi önvédelmi erők megszervezésébefogtak.) Nem volt más választás: időt kellett nyerni, elkerülni a kettősfrontot!

Franciaország egyezséget kötött a Csang Kaj-sek-ista Kínával, hogy az kivonja200.000 fős haderejét Vietnam területéről, cserébe Franciaország lemondott adél-kínai területi követeléseiről, átadja a Yunan-i vasutat és különleges jogokatbiztosít a Vietnam területén élő kínaiaknak.

Délen az angolok (az indiai gyarmati katonákkal megerősítve) minél előbbtávozni kívántak, úgy hogy biztosak lehessenek a térség fix gyarmati felosztásafelől. (India – akkor még a mai Pakisztán és Banglades is része volt – , Thaiföldés Burma angol; míg Indokína francia gyarmat). Az angolok kifejezettentámogatták, segítették a francia visszatérést, Dél- és Közép-Vietnamújragyarmatosítását.

Ho Chi Minh helyzetelemzése:- Vietnam körbezárva, egyedül van, támogatásra nem számíthat- Enyhén szólva is egyenlőtlenek az erőviszonyok- A diplomácia eszközéhez kell nyúlni, időt kell nyerni, el kell kerülni a

kettős frontot- Nemzeti önfeladás nincs, a végsőkig küzdeni kell a függetlenségért, az

ország egységéért.

11

A kormány tárgyalásokba bocsátkozik a franciákkal a kínaiak távozásátkövető státuszkót illetően.

- Irreális francia követelések, az Indokínai Unió tulajdonképpenivisszaállítása

- Vietnam korábbi hármas felosztásának visszaállítása- Az éppen megszületett Vietnami Demokratikus Köztársaság

kormányának „gyámság alá helyezése” a célA tárgyalások Párizsban folytatódnak, Ho Chi Minh is odautazik, de számottévőeredményt nem tudnak elérni.Közben, Délen nyilvánvaló francia fegyveres provokációk történnek, elfoglaljáka középületeket és helyenként kitűzik a francia zászlót.A vietnami kormány, a hadsereg, az önvédelmi erők a Viet Minh erőteljesmunkájával megkezdi a hosszú ellenállásra való felkészülést.

1946. december 19-én Ho Chi Minh az alábbi felhívást teszi közzé:„ Hazafiak! Mi békét akarunk, engedményeket tettünk. De azengedményeinkken felül a francia gyarmatosítók többet akarnak, sárba tipornijogainkat. Eldöntötték, hogy újra meghódítják országunkat. Soha többé, hogy elveszítsük függetlenségünket és rabszolgaként éljünk!Bármely állampolgár, férfi, vagy nő, fiatal, vagy öreg, bármilyen vallású,nemzetiségű, politikai beállítottságú, fel kell készülnie a francia gyarmatosítókelleni harcra és meg kell védeni a hazát…A felkelés ideje eljött. Fel kell áldoznunk az utolsó csepp vérünket is, hogymegvédjük az országot. El kell tűrnünk a legkeményebb helyzetet, a legnagyobbfájdalmakat, készek vagyunk mindent feláldozni. Népünk győzni fog”.

Itt egy kitekintést kell tenni a nemzetközi helyzetre:

- Kínában kegyetlen polgárháború folyik a kommunisták és a Csang Kaj-sek vezetette erők között (Mao „hosszú menetelése)

- A Nyugat és a Szovjet Unió szembe kerül egymással, megindul aHidegháború

- Franciaország és Anglia meg van győződve, hogy visszaszerezhetigyarmatait és ezért mindent hajlandó is megtenni

- Fromálódik a koreai szembenállás, a polgárháború

A vietnami népnek nincs más választása, ha önállóságot akar: hosszú,kegyetlen gerillaháborúra kell készülnie, vagy újra igába hajtja nyakát éseltűri a kegyetlen gyarmati kizsákmányolást! A kilátástalan harc megindulaz egész ország területén!

A kétségtelen technikai fölényben lévő, nagy háborús tapasztalattal rendelkezőfrancia tábornokok lebecsülték a képzetlen, modern fegyvereket nélkülöző

12

vietnami népet. Úgy gondolták, hogy az ellenállást hamar megtörik,felszámolják és nyugalmat teremtenek. Nem így történt! Az ellenállásnakhamarosan jelentős területeket sikerült lellenőrzése alá vonni Délen és Északonis.

Két példa az ellenállás erejére:1. A franciák – hogy morálisan megtörjék az ellenállást – 1946

szepptember végén Hanoi elfoglalását tervezték. Ehhez 6500 jólfelfegyverzett és kiképzett katonát, 40 harckocsit, 30 repülőgépetvetettek be. A 24 órára tervezett akció 2 hónapig tartott. Ezalatt afrancia veszteségek: 500 halott, 1500 sebesült.

2. 1946. október 7-én a Hanoitól Északra elterülő ellenállási zóna, VietBac terület ellen idítottak nagy arányú támadást. Ehhez – okulva ahanoi kudarcon – bevetettek öt gyalogos ezredet, fél hadosztálynyiejtőernyőst, sok tüzérségi üteget, két műszaki zászlóaljat, 40repülőgépet, 800 szállítójárművet, egy ágyúnaszádot a Vörös-folyón.Úgy gondolták, ezzel az erővel körbefogják a területet és egyrohammal megsemmisítik a gerillákat, elfogják az ellenállás vezetőit ésnyugalom lesz. Nem ez történt:A Song La folyón előretörő egységeket a partizánokmegsemmisítették. A harcok során elesett 3300 francia katona, 4000megsebesült, 18 repülőgépet lelőttek, 38 vizijárművet és 255 gépkocsitmegsemmisítettek. A franciák csúfos vereséget szenvedtek. Ez voltaz első nagy győzelme a fiatal vietnami hadseregnek!

1948-tól már a franciák is hosszú háborúra készültek. Szerették volnakonszolidálni a hátországukat, ezért egyre növelték az expedíciós hadseregüklétszámát. Ez elérte a 150.000 főt és évente 300 milliárd frankot emésztettfel. Egyre nagyobb terhet jelentett Franciaország számára.

1949-re az ellenállásnak sikerült komolyabb fegyvergyártó egységeket islétrehozni a hegyekben. Már képesek voltak rögzített csövű ágyúkat, nagykaliberű lövegeket is előállítani. Így akcióik egyre nagyobbszabásúak lettek.

1950-ben megalakul a Kínai Népköztársaság- a Szovjet Unió és Vietnam az első, aki elismeri az új, szocialista államot- a SZU és a szocialista országok is hivatalosan elismerik VDK-t- Vietnam nincs többé bezárva, elzárva a támogatóktól!

13

Ekkor már folyik a kegyetlen koreai háború! (Az USA júniusban kapcsolódikbe)

- hidegháború, az USA elköteleződése, „dominó elv” megfogalmazása- március 19-én amerikai hadihajó érkezett Saigonba, ezzel

demonstrálták elkötelezettségüket a franciák mellett, megindul azamerikai pénzügyi támogatás és hadianyag-szállítás

- a vietnami kormány már számíthat a SZU-ból és a szocialistaországokból, Kínából érkező hadianyag- és élelmiszer-támogatásra

- a kapott felszerelésekkel, eszközökkel már szövetet, papírt, néhánygyószert és kevés ipari termékeket is elő tudtak állítani a rejtettüzemekben

- nem volt azonban költségvetési bevétel, így a pénznyomtatásnak nem voltfedezete

- 1951-ben létrehozzák a Nemzeti Bankot, új dongot vezetnek be 1 új dong= 10 régi)

- közben működtették az iskolákat, kórházakat, megszervezték az ellátást

A vietnami ellenállásnak sikerül konszolidálnia a kínai határmentiterületeken uralmát!(A támadó francia erők hatalmas vereséget szenvedtek a területen, 1950szeptemberében 8000 katonájuk, bele értve a parancsnokukat is, elesett, vagyhadifogságba került. Ezt követően visszavonultak a térségből.)

Franciaország hivatalosan is amerikai segítséget, támogatást kér. Amerikaiinstrukcióra megkezdik az un. „fehér zóna” kialakítását a gerillák uraltaterületek és a megőrzendőnek ítélt francia uralmú területek között. Kiépítik amég helyenként ma is látható védelmi betonbunker hálózatot. Az itt élőlakosságot elüldözték, az ültetvényeket megsemmisítették, a fellehető bivalyokatleölték, hogy ezzel is gátolják a gerillák élelmiszer-utánpótlását. 1951-re aVörös-folyó deltáját sikerült így némileg konszolidálni, de ehhez2200 bunkerre és beton erődítményre, 112.000 katonára volt szükség. Az USAtöbb tíz repülőgépet, több száz páncélozott gépkocsit és tüzérségi lövegeketszállított a franciáknak.

1951 februárjában a Vietnami Kommunista Párt (VKP) II. nemzetikongresszusán hivatalosan is kimondják az Indokínai Kommunista Párt háromnemzeti részre válását (vietnami, laoszi, kambodzsai) Ettől a párt neve:Vietnami Dolgozók Pártja, elnöke Ho Chi Minh lett. Márciusban egyesülésikongresszust tartanak a vietnami, laoszi és khmer hazafias erők, hogyösszehangolják a gyarmatosítók elleni függetlenségi, felszabadító harcukat.

14

A VDK diplomáciai elismertsége, sikerei egyre nőnek, kongresszusokon,békekonferenciákon, ifjúsági találkozókon vesznek részt a delegációik.Egyre nő a nemzetközi szolidaritás a vietnami nép igazságos harcával!

1952-ben a franciák ismét nagy vereségeket szenvedtek két nagy, immáronszabályos ütközetben Hoa Binh-nél (75 km Hanoitól) és a Vörös-folyódeltájában. A franciáknak 22.000 halottjuk volt ezekben a harcokban),kénytelenek voltak visszavonulni.

1953 elején a gerillák ellenőrzésük alá vonták a Hanoitól Északnyugatra esőSong Da (fekete-folyó, Hoa Binh) és a Song Ma folyók völgyeit, amelyekgazdaságilag nagyon fontos területek. Egyesítették erőiket a laoszi PatetLao-val és felszabadítottak jelentős laoszi területeket is. (Közbenbetegségben elhunyt De Lattre francia főparancsnok). Navarre tábornok (újfrancia főparancsnok) – egyeztetve az amerikaiakkal – új stratégiát dolgozottki, 18 hónap alatt semlegesíteni akarta a gerilla erőket és győzelmes békétteremteni. Ennek érdekében 1953 végére már 250.000 francia és 300.000vietnami katonája volt. 26 tüzérzászlóalj, 528 repülő és 390 tengerészeti egységállt rendelkezésére. Arra számított, hogy a hálózatba szervezett, kisebbegységekre bontott sereg rugalmasan tud reagálni a gerilla csoportok támadásra(amerikai tapasztalatok). Egyszerre több déli, közép- és északi területen indíttámadást a gerillák ellen. Úgy tűnt, hogy övé a kezdeményezés. Számításaszerint az északi terület megtisztítása után tárgyalásra készteti a vietnamikormányt és a győzelmet követően, télire a haderőt Délre viheti, az ottani,gyengébbb gerillaerők elleni bevetésre. Miután a sík területeken a franciákerőfölénye érvényesült, a gerillák átengedték e területeket és a hegyvidékreösszpontosítottak.

A Ho Chi Minh vezete kormány 1953-ban mezőgazdasági reformróldöntött. A felszabadított területeken földosztást hajtott végre, ami hatalmashajtóerő jelentett a parasztság számára. Minden támogatást megadtak agerilláknak és önkéntes fiatalok tömege csatlakozott a felszabadító erőkhöz.Kiadták a parancsot, hogy az ország minden zugában támadják az ellenségeserőket. A Patet Laoval és a khmerekkel egyeztetve Laoszban és Kambodzsábanis nagyszabású támadásokat hajtottak végre. Így egész Indokínára kiterjedőenlekötötték, megosztották az ellenséges erőket. Közben Északon, a hegyekben azönkéntesek tízerei építették az utánpótlás útvonalait a forradalmi erők számára. Ho Chi Minh és Giap tábornok tervei szerint 1953 novemberébenmegtámadták az észak-nyugati, laoszi-kínai határmenti Lai Chau franciaerődítményt, amire Navarre 6 megerősítő ejtőernyős zászlóaljat irányított DienBien Phu-ba, a megerősített, zárt, dzsungellel, hegyekkel körülvetttámaszpontjukra, a laoszi határ mellé.

15

Mindkét fél Dien Bien Phu-nál számított döntő ütközetre. Navarre ittakarta csapdába ejteni a gerilla erőket, azok pedig ott akartakmeglepetésszerű, döntő támadást vezetni ellenük. A vietnami gerillák alaosziakkal együtt azonban Laoszban olyan sikeres támadásokat folytattak, hogymár Luang Prabangot veszélyeztették. Ugyanakkor a vietnamiak sorozatosantámadták a Hanoi-Hai Phong utánpótlási útvonalat, a Gia Lam-i (Hanoi)repülőteret, ami arra késztette Navarre-t, hogy megossza erőit és erősítéseketküldjön Laoszba és a Hanoi-Hai Phong útvonalra is.

Navarre tábornok úgy ítélte meg, hogy a gerilláknak olyan nehézkörülmények között kell eljutniuk Dien Bien Phuba, hogy ezt csakkésedelmesen és veszteségekkel tudják megszervezni (500 km 1000 m-nél ismagasabb hegyi, úttalan utakon), hogy ez csak a franciák előnyét, biztossikerét hozhatja. (1954 februárjában látogatást tett ott O’Daniel amerikaitábornok és elragadtatással nyilatkozott a francia erők kilátásairól)

A vietnami katonák és önkéntesek hősiességét mutatja, hogy március 13-rakerékpárokon, hátukon cipelve feljutatták a hegygerincre a vietnamitüzérségi erőket!

A franciák totális bénultságát okozta a hegytetőről érkező nehéztüzérségitámadás! Nem tudták hatékonyan megszervezni sem a védelmet, sem azellentámadást. Káosz keletkezett. Fogytán volt az ellátmány, amit csak légi útontudtak volna biztosítani, de a légerő nagy része az ország más területein ésLaoszban volt lekötve. A mozgósítható légierő által szállított ellátmány döntőrésze is a vietnamiak kezébe került.

A franciák sürgős segítséget kértek az amerikaiaktól. Eisenhower elnök„Vautour” akciónak keresztelte a Dien Bien Phu megmentésére irányulóamerikai tervet, de az már elkésett volt, a francia egységek – De Castriestábornokkal az élen – május 7-én megadták magukat, az amerikai akciótlefújták.

A franciák legjobb egységei pusztultak el Dien Bien Phunál:- 16.200 embert – köztük egy tábornokot, 16 ezredest, 1749 tisztet és altisztetvesztettek- a franciákat támogató vietnami bábhadsereg az 1953-54-es hadműveletekben112.000 embert és 117 repülőgépet veszített.

Genfben jelölték ki a fegyverszüneti konferencia színhelyét, amelyet márfebruárban el kellett volna kezdeni, de a franciák és amerikaiak folyamatosanszabotálták a megnyitását, reménykedve az átütő győzelmükben. 1954. május 8-án. 24 órával a Dien Bien Phu-i fegyverletétel után összeült a konferencia.

16

A vietnami delegációt Pham Van Dong későbbi miniszterelnök vezette. Az amerikaiak minden mesterkedése ellenére június 21-én létrejött amegállapodás. A VDK, Franciao., SZU, Anglia, Kína, az USA, Kambodzsa ésLaosz írta alá.

Abban állapodtak meg, hogy:- A VDK-t, Laoszt és Kambodzsát független, szuverén államnak ismerik el- A csapatokat a 17. szélességi körnél választják szét, amely egyben

politikai választóvonal is és 300 napon belül kell kivonni azokat- 1956 júliusáig általános, szabad és titkos választásokat kell tartani az

egyesülést illetően- Vietnam tudomásul vette hogy Kína – a korábbi francia-kínai

megállapodások értelmében – nem nyújt további támogatást Vietnamnakaz ország teljes felszabadításához

Titkos kínai-francia tárgyalásokon Kína elfogadta:- Indokína déli területei – bele értve Dél-Vietnamot és Kambodzsát –

francia befolyás alatt marad- Észak-Vietnam felét és Laosz két tartományát a vietnami és a laoszi

hazafias erők ellenőrzik- A dél-kínai határ Peking által ellenőrzött ütközőzóna lesz- Vietnam egyesítése esetén semmiféle katonai szövetséghez nem

csatlakozhat, nem létesíthető idegen katonai bázis a területén.

Végül is 9 évnyi újabb kegyetlen háború után (immáron 90 év háború!) újrafelragyogott a béke és függetlenség reménye Vietnamban!

De látszottak már az újabb viharfelhők is!Kínai tárgyalási pozíciók a genfi konferencián:- elkerülni a konfrontációt a vele nagyon ellenséges USA-val- Vietnamot folyamatosan az imperialisták hálójában tartani, elkerülni

a teljes függetlenségét (egy gyenge Vietnam mindig teljesen Kína-függőlesz!!!)

Átmeneti állapot az országegyesítésig – így tekintették a vietnami vezetők aválasztásokig tartó időszakot.

A célul tűzött feladatok: - befejezni a nemzeti demokratikus forradalmat Délen- megvédeni Északot az agresszió, a destrukció, a szabotázs ellen- megvetni a szocializmus alapjait az északi országrészben; gyors

gazdasági és kulturális fejlődést megvalósítnani, hogy biztos

17

hátországa lehessen majd Délnek, amely az amerikaineokolonialzmus elleni harc első vonala lesz.

Amerika nem várt sokáig!- 1954 szeptemberében az USA létrehozza a Dél-kelet ázsiai Katonai

Blokkot (USA, Anglia, Franciao., Ausztrália, Pakisztán, Thaföld ésFülöp-szigetek), melynek szerződése szerint lehetősége van beavatkozniIndokínában. (A szervezet mögött ott áll a teljes amerikai gazdasági éskatonai gépezet.)

- Amerikai tanácsadók hada érkezik Dél-Vietnamba és átveszik mindentéren a hatalmat a franciáktól és a helyi erőktől egyaránt.

- 1956. április 26-án az utolsó francia egységek is elhagyják Vietnamot.(Még a kitűzött általános választások határideje előtt! „Mossákkezeiket”!)

- Az USA – megsértve a Genfi Egyezményt – masszív fegyverszállításokbakezd. Ngo Dinh Diem-et, Bao Dai bábcsászár miniszterelnökét ráveszik, hogymondassa le a császárt és hozzon létre egy déli államot, vegye át alegfőbb hatalmat.

- Ezzel lehetővé vált, hogy a vietnami bábállam hadserege – amerikaisegédlettel – üldözni kezdje a demokratikus erőket.

- 1954-59. között minden terroreszközt bevetve ezt teszik! Létrehoznakegy totalitárius katona-rendőr államot, amely kínzásokkal, korrupcióvaltartja fenn magát.

- 1959-ben elfogadott törvény szerint a katonaságnak joga vanrögtönítélkezni, helyben kivégezni bárkit.

- 1960-ban volt egy elvetélt puccs-kisérlet Diem ellen, ami arra utalt,hogy vannak belső ellenzői is.

Az ellenzék mély illegalitásba vonul és véres merényletekkel próbáljagyengíteni a rendszert.

- 1960. december 20-án a hazafias ellenzéki csoportok összefognak,létrehozzák a Nemzeti Felszabadítási Frontot

- 1961 elején életre hívják a Felszabadító Néphadsereget

Az USA-ban Kennedy elnököt 1961. január 20-án iktatják be elnökifunkciójába. Választhat:

- vagy elmozdítja a hatalomból Diem elnököt és demokratizálja Dél-Vietnamot,

- vagy háborúba lép a vietnami nép ellen! Ez utóbbit választotta!

18

A hatvanas évek világpolitikája:- a hidegháború tombol- a „harmadik világ”, a felszabaduló gyarmatok népei a baloldali,

kapitalimus-ellenes utat választják (szovjet segítség, Jugoszlávia –„El nem kötelezettek mozgalma”)

- erősödik a III. nukláris Világágháború kitörésétől való félelem- az USA határainál, Kubában forradalom zajlik (Castro)

Az USA erőt kell, hogy mutasson! Ráadásul az országon belüli„héják” erődemonstrációt, háborút követelnek!(Egyedül a Koreát megjárt és megtapasztalt katonák óvnak aháborútól!)

Kennedy az új típusú, „speciális háború” mellet döntEnnek lényege, hogy közvetlen harcoló katonákat nem küld, felfegyverziés tanácsadókkal a helyszínen irányítja a bábhadsereget, amely elvégzi a„piszkos és véres háborút” helyette.Megkezdődnek az előkészületek és 1962 elejére már kész a „Vietnampacifikálása” terv, februárban megérkeznek Saigonba a„tanácsadók”, amelyeknek a száma rohamosan növekszik és 1964-reeléri a 25.000-et!(Lásd: Graham Greene: Csendes amerikai)

- A dél-vietnami bábhadsereg látszáma ekkor 500.000 fő és 500 repülőgép,egy páncélozott hadtest többszáz járművel, kétéltű harckocsikkal,ultragyors géppuskákkal felszerelt folyami hajókkal, nagyerejűtüzérséggel, komoly áramfejlesztő egységekkel, amelyek nagy mobilitásttettek lehetővé, a legmodernebb felderítő technikák működtetésétbiztosították terepen is.

- Rendelkezésre bocsátottak helikoptereket is, mint a legmodernebb,leggyorsabb operatív beavatkozást lehetővé tévő harci eszköz

Az amerikai stratégia:1. gyors hadmozdulatokkal megsemmisíteni a felszabadító hadsereget és

erőket2. a mezőgazdasággal foglalkozó lakosságot 16.000 „tanyaközpontba”

terelve, szögesdóttal körülkerített koncentrációs táborokba zárva totálisellenőrzés alatt tartaniA tervnek 1962 végére be kellett volna fejeződni!

Az ellenállás városi és vidéki gerrillaharccal válaszolt, hol itt – hol ottlecsapva, csapdát állítva, merényletet elkövetve mindenütt jelen volt, nemhagyva nyugtot az ellenségnek. A megépített táborokat sorra lerombolták, abeterelt parasztokat kiszabadították. 1963 végére a táborok 80%-aromokban állt!

19

Kennedy elnök 1963. november 22.-én merénylet áldozata lett, ettől Johnsonelnök irányította az USA-t!

1964-ben McNamarra amerikai tábornok Saigonba utazott ésmeggyőződött róla, hogy Diem és rendszere képtelen elvégezni a rábízottamerikai feladatot. Új pacifikálási terv kellett.Az USA ismét válaszút elé került:

1. vagy befejezi a Diem-rendszer támogatását és elhagyja Dél-Vietnamot,

2. vagy folytatja a kilátástalan háborútIsmét ez utóbbit választotta!

- ekkor az amerikai nép presztizsének megtépázását látta (kubairakétaválság!)

- határozott és sikeres visszavágást követelt a kommunista előretörés,„fenyegetés ellen” (ők ezt így élték meg)

1965. augusztus 5-én az USA VII. Flottájának repülőgépei bombáznikezdték Észak-Vietnam egyes tengerparti településeit

Cél: - megakadályozni, hogy Észak támogatásokat jutasson el adélieknek- megfélemlíteni, vissza juttatni az északi kommunista rendszert akőkorszakbaA bombázások naponta ismétlődtek.

Johnson ultimátuma: amennyiben nem kapitulálnak a felszabadító erők, avietnami nép-elleni megsemmisítő csapásokat addig fogja folytatni, amíg azamerikai feltételeket el nem fogadják.

A bombázások hónapokon át, egyre intenzívebben folytatódtak. Eközben Közép-Vietnamban partra szálltak az elit tengerészgyalogosegységek, dél-koreai, ausztrál, új-zelandi csapatokkal együtt.Bekapcsolódott a hadműveletekbe a VII. amerikai flotta és a Thaiföldönállomásozó légierő is.

1965 novemberében az amerikai intervenciós hadsereg létszáma elérte a190.000 főt (több mint a francia sereg 1954-ben!) és a „szatellitországok” csapataival és a dél-vietnami hadsereg katonával együtt alétszám elérte a 800.000 főt + a legjobb repülőgépek és helikopterek.(Csak a egyetlen légiezrednek volt 450 helikoptere!) + a többezerütegből álló modern tüzérség.

20

A vietnami lakosság – leszámítva a kollaboráns déli hadsereget ésembereket – mindent feláldozva támogatta a függetlenségi harcot.

Nemzetközi kitekintés:

- 1963-ban Kína javaslatot tesz egy „ázsiai kommunista internacionálé”létrehozására – kínai vezetéssel – , amely esetleg támogatná vietnamot. Anyilvánvaló kínai szándék miatt Vietnam ezt visszautasította

- 1965-ben Mao Ce-tung amerikai újságírónak kijelentette, hogy a kínailégierő nem fogja átlépni a határokat, csak akkor, ha Kínát támadás érné(tehát nem fog Vietnamnak segítséget nyújtani, ha az USA bombázzaÉszak-Vietnamot

- A szovjet-kínai viszony nagyon megromlott (Mao revizionistának tartottminden más kommunista pártot a kínain, észak-koreain és albánonkívül!), ennek következtében a Vietnamba Kínán keresztül küldött szovjetés más szocialista országokból érkező mindennemű szállítmányokatelkobozták, megdézsmálták, késleltették

- Ekkor zajlik Kínában a „Kulturális forradalom”, amely két területen is hatVietnamra:

1. a Vietnamba élő kínai kisebbség szembefordult a vietnamikommunistákkal, nem fogadta el az ország politikai irányítóit

2. Pol Pot, a kambodzsai kammunista párt akkor főtitkára Pekingbelátogat és „megfelelő gyakorlati útmutatásokat” kap Maótól azúj típusú kommunista társadalom megszervezésére (tudjuk hovávezetett ez az út, de itt most csak azt látjuk, hogy megbomlik a 3indokínai ország amerika-ellenes egysége)

Tehát a Vietnami Demokratikus Köztársaság ismét magárhagyatott lett,nem jut külső támogatáshoz! Egyetlen segítő eszköz lesz a média, ami ekkorteljesedik ki: a televízió közvéleményformáló ereje ekkor mutatkozik meg!

- Az USA lakossága és a világ közvetlen tanújává válik a háborúborzalmainak! Az amerikai hadvezetés ebben a háborúban alkalmazzaelőször, hogy minden áldozatát hazaszállítja és hősként eltemetteti.Szembesül amerika népe a nap, mint nap százával érkező koporsókkal.

- Világossá válik, hogy igazságtalan a háború, nem valósak a célok.- Nagyon erős az USA-ban a háború-ellenes hippimozgalom, „Szeretkezz,

ne háborúzz!”- Az egész világon, de leginkább az európai szocialista országokban

felerősödik a szolidaritás, a vietnami nép támogatása

21

Nem sikerült az elrettentés! Ellenkezőleg! Megsokszorozta a hazafiaserőket!

- Északon evakuálják az üzemeket a városokból a falvakba, erdőkbe,hegyekbe

- Az ameriaiak által ellenőrzött és folyton bombázott utak helyettmegépítik a több ezer kilométer hosszúságú, hegyeken, őserdőkön áthúzódó Ho Chi Minh ösvényt, amin biztosítják a déli ellenállókutánpótlását (rizs + nuoc mam, fegyver, lőszer, önkéntesek)

- Minden lakost felkészítenek a harcra, fegyverhasználatra, kiképziklégvédelemre, önvédelemre, stb. (a lelőtt repülőgépek száma 1965-72között: 4181 volt!)

1965 telén az amerikaiak összpontosítják erőiket és 100 zászlóaljjal ötkülönböző irányban indítanak támadást Dél-és Közép-Vietnamban

100.000 katona, ebből 40.000 jól kiképzett amerikai, kegyetlen tüzérségitámadások, B52-es szőnyegbombázás, vegyifegyverek, napalm, golyósbombákalkalmazása – az eredmény kudarc! Következtetés: nagyobb erő kell!

1966-ban az amerikai létszám eléri a 380.000, 1967 elején a 440.000 főt + aszatellit országok zsoldosaival együtt meghaladta az egymillió főt!

- 4500 helikopter és repülőgép- 3000 tüzérségi löveg- 3500 páncélos- a havonta kilőtt lőszerek száma 11.700.000- és a ledobott bombák súlya 50.000 tonna

Ennek ellenére minden amerikai offenzíva kudarccal és nagy veszteségekkelvégződött.

1967-ben már akkora volt az amerikai lakosság ellenállása, a dezertálás,bevonulás-megtagadás, hogy a tervezett létszámpótlást nem tudtákmegvalósítani! Azonban még így is, mindent összeszámolva 1968-ban azamerikai hadvezetés redelkezésére állt több, mint 1.500.000 fő.

1968. január 29-én indították a felszabadító erők a TET-offenzívát!

- a gerillák szervezetten és egyidőben megtámadták Saigonban azamerikai nagykövetséget, az elnöki palotát, az összfegyvernemi vezérkarifőnökséget, a rádió épületét, a tengerészeti erők és ejtőernyősökfőparancsnokságát, a rendőrség központi laktanyáját, több lőszer- ésrobbanóanyagraktárt, üzemanyag raktárakat, stb.

22

- az összehangolt támadást az egész déli területen egy időben, majdminden nagyvárosban is végrehajtják- Közép-Vietnamban sikerül behatolni és elfoglalni a Hué-i városházát éskitűzni a felszabadító erők zászlaját.

Az amerikai válasz: brutális tüzéségi támadás, amely lerombolja Hueban akirályi palotát, az egyik legfontosabb kulturális emlékhelyet.

Az offenzíva sikeres volt! Bizonyította a felszabadítók erejét, bátorságát,rettenthetetlenségét és felhívta a világ figyelmét az amerikai brutalitásra!

Az offenzíva során harcképtelenné tettek 50.000 főt, közüllük10.000 amerikait, megsemmisítettek (zömmel a földön) 1500repülőgépet és helikoptert.

Amerika statégiát és főparancsnokot vált- Védelemre rendezkedik be, nem küldi közvetlen harcba katonáit- A felperzselt föld taktikáját alkalmazza Saigon és a nagyobb városok

körül, lombtalanító szerrel „tisztítja meg” a terepet, napalmot ésmasszív tüzérségi tüzet alkalmazva akarja távoltartani afelszabadítókat

1969-től Nixon az új amerikai elnök!Bármennyire is háborúpárti, már a Kongresszus nem ad szabadmozgásteret nekiAz éves indokínai háborús költség eléri a 30 milliárd dollárt!„A fiúkat haza kell hozni!”

Vietnamizálni akarja a háborút! Emberi erőt nem, de minden lehetségestechnikai és pénzügyi támogatást megadni a déli erőknek, hogy tartani tudjákmagukat.Ekkor már csak sporadikusan bombázzák Észak-Vietnamot és Laoszt, de így isaz 1969-ben ledobott bombák súlya elérte 1.389.000 tonnát. Ebbe nemszámolják bele a tüzérségi lövedékeket és a lombtalanító vegyszereket!

1969-ben Délen megalakítják a Dél-Vietnami Köztársaság IdeiglenesForradalmi Kormányát

1969. szeptember 2-án meghalt Ho Chi Minh.

Megváltozik az amerikai – kínai viszony - titkos tárgyalások folynak, ami odavezet, hogy Nixon 1972 februárjában Pekingbe látogat.Mao javaslata Nixonnak: tárgyaljanak a vietnami problémáról az 1954-es genfifeltételek elfogadásával! (17. szélességi foknál demilitarizáló övezet; Délenmegmarad a kormány és a hadsereg; az amerikaiak kivonulnak; stb.)

23

Mao cinikus megjegyzése a vietnamiak felé: „ha söpörnöd kell és rövid asöprűd, ne söpörj túl messze”.Vietnam világos válasza: „Nincs joguk (a kínaiaknak) a vietnami – amerikaiviszony rendezésére. Ismerjék el végre az 1954-es hibájukat és ne kövessék elazt újra. Vietnamot nem lehet megfenyegetni”.

Az USA 1972 áprilisában – Nixon pekingi látogatása után rögtön – a B52-eslégierődökkel újra kezdte Észak-Vietnam bombázását és Délen ismegsokszorozta a támadásokat.Az amerikai hadvezetés úgy értékelte a helyzetet, hogy ki kell terjeszteni abombázásokat Kambodzsa és Laosz forradalmi erők által ellenőrzött területeireis, hogy megakadáloyzzák a déli erők utánpótlását.Minden téren terrort alkalmaztak és megkezdték a dél-vietnami rendőrök,katonák tömeges kiképzését, hogy felkészítsék azokat a hatalom megtartására.

A VDK 1971-től tárgyalási javslatokat tett, de a feltételeit Nixonelutasította. A vietnami szándékot és követeléseket azonban a világdemokratikus kormányai és népei széleskörűen támogatták.

Nixon újraválasztására készült, mindenáron sikereket akart, ezért a kínailátogatása, amivel bitosította Kína távolmaradását, ha tovább támadjaVietnamot. Kiterjedten és kíméletlenül bombázták Északot és Délt, Laoszt és Kambodzsát.Nem tudták megfélemlíteni a felszabadító erőket, azok hol itt, hogy ottindítottak ellentámadást. 1972. május 8-án felszabadítják a közép-vietnami Quang Tri tartományt.

1972. október 22-én, az USA minden akadályozó manőverezése ellenére –Párizsban elkezdődnek a vietnami-amerikai fegyverszüneti tárgyalásokNixon sietve küldött a déli kormánynak újabb repülőgépeket, hogy megerősítsea rendszert, így Dél-Vietnamnak összesen 2000 repülőgépe volt, a 3.legnagyobb légierő a világon. Ugyanakkor tovább folytatta a bombázásokatészak- és dél-vietnami városok ellen, ami hatalmas felháborodást váltott ki avilágon.

Nixon visszatért a tárgyalóasztalhoz és 1973. január 27-én aláírták a békeszerződést.

Nixon elismerte, hogy az 1950 óta, – majd 1970-től Pekingközreműködésével – folytatott Vietnam-ellenes agressszió hatalmaskudarc!

24

Ismét kettéválasztották az országot a 17. szélességi körnél, ahol demilitarizáltövezetet hoztak létre. A fegyverszünet, a csapat-szétválasztások, fogolycserékellenőrzésére

Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottság alakult, melynek Magyarországis tagja lett. (Lengyelország, Kanada – (helyette később) Irán és Indonézia) ésamely Saigon elestéig 1975. április 30-ig működött.

Ez volt az első nemzetközi békefenntartó akció, amelyben Magyarországrészt vett. Összesen több mint 600 fő (katonák, rendőrök, civilek), többváltásban. Sajnos két áldozatot is követelt a misszió: egyik helikoptert 1973.április 9-én lelőtték, amelyben egy kanadai és nyolc más nemzetiségű személyvesztette életét, köztük két magyar, Dylski Aurél határőrszázados és CzibolyCsaba főhadnagy. A hősi halottak emlékét megőrizzük, sírjukat évente, katonai tiszteletadássalmegkoszorúzzuk a Farkasréti temetőben.

1973. március 29-én minden amerikai csapatot kivontak, így 1859 ótaelőször fordult elő, hogy nem álomásoztak idegen katonák Vietnamterületén! Ezzel azonban nem ért véget a harc, hiszen az amerikaiak általálig felfegyzerzett dél-vietnami hadsereg, rendőrség még talpon volt és aTheu rezsim minden erővel meg akarta akadályozni az országegyesítést. Ezvolt az USA hagyatéka, kívánsága!

Az amerikai hadikiadások Dél-Vietnamban:1972 – 2.382.600.0001973 – 2.270.500.000 dollár a fegyverszünet aláírása ellenére!Sőt! A Thieu rezsim rendőrségébek és katonáinak bérét még1974-75-ben is az USA biztosította 700 millió dollárral!

Thieu egy nappal a Párizsi Egyezmény aláírása után kijelentette: “a háborúezzel nem ért véget”. Azonnal támadásba lendültek a felszabadított déli területekellen. Az amerikai kivonulással, a fegyverszüneti szerződéssel azonban a Thieu-rendszer sorsa megpecsételődött. A felszabadító erők erkölcsi fölénye,hazaszeretete, önfeláldozása állt szembe a déli rendszer korrupt, kegyetlen,embertelen képviselőivel. Biztos volt a rendszer bukása, veresége!

Nixon – a Watergate-botrány miatt – 1974-ben lemondott! Innentől az amerikaitámogatás is csökkent! Thieu azonban a technikailag kiválóan felszerelthadseregében bízva minden erővel támadta a felszabadítókat.

25

Hatalmas népi elégedetlenségi mozgalom indult, ennek a katolikusok isélére álltak.

1975 tavaszán az ideiglenes forradalami kormány általános támadástindított a Thieu-rendszer ellen.

A felszabadító hadsereg, az önkéntesek, a lakosság teljes támogatásával, véresharcokban, sikert-sikerre halmozva áprilisra jutottak el Saigonig.Április 9-én a nagykövetségek megkezdték az evakuálást! (Lásd: “MissSaigon” – című musicalt.1975. április 30-án Saigon egésze, ezzel a teljes Vietnam felszabadult!

1976. július 2-án egyesült a két országrész és azóta Vietnami SzocialistaKöztársaság!

116 év folyamatos, egyre véresebb, kegyetlenebb felszabadító háborútkellett folytatnia a vietnami népnek, hogy ide eljusson! Milyen árat fizettek ezért?

- Az ország egéssze a szó szoros értemében romokban állt, nincsenekutak, hidak, kikötők, vasút…

- Városok, üzemek lerombolva, evakuálva… o 14 millió tonna ledobott bombao 26 millió bombakrátero 10 millió földjéről elüldözött paraszto Délen a falvak ¾-e, Északon a 2/3-a lerombolvao Minden északi híd lerombolva, a városok mindegyike bombázvao A vietnami emberveszteségek pontos számadatait máig nem tudni

- A mezőgazdasági területek, erdők vegyszerrel szennyezettek,lepusztítottak

o Felbecsülhehetlen a lombtalanító szerek hatásao A gátak lerombolva, a rizstermelés lehehetetlen

- A lakosság nyomorban él, hatalmasak az emberveszteségek…o Sebesültek milliói…o A vegyszertámadások genetikai hatásai máig élnek!o A drog és prostitúció problémája

26

A legfontosabb teendők:- 1975-1976 a két országrész politikai és adminisztratív egyesítése, a több mint

100 évig elválasztott két országrész lakosságának “egymásra találása”- 1977-1978 a gazdasági újjáépítés kezdete, a háborús sebek begyógyítása- 1978-1979 Kambodzsai beavatkozás-Pol Pot – határháború Kínával

(Kína fellázította a vietnamban élő kínaiakat – 1,5 millió Hoa,ebből 700 ezer Saigonban – a vietnami kormány ellen éscsapatösszevonásokat hajtott végre Északon)

- 1988 június - KGST-tagság, hosszú távú barátsági szerződés a SZU-val +katonai záradék is !- 1979 február: Kína 600 ezer fővel megtámadja Vietnamot és 1500 kmszélességben behatol területére (Hanoitól 160 km-re!)- 1980-1985 az első gazdasági reformkísérletek. Társadalmi-gazdasági válság,

katasztrófális gazdasági helyzet – hibás, embertelen politikai intézkedések(Azt hitték, hogy lehetséges a feudalismusból azonnali ugrással aszocializmusba lépni, ezért kolhozosítást és szigorú tervgazdálkodástalkalmaztak)

- 1986-1988 a VKP VI. Kongresszusa – Új gazdasági mechanizmus – “Doi moi”bevezetése. Gazdasági, politikai liberalizáció kezdete, dong devalválás10/1, a szovjet « peresztrojka » hatása,

- 1988-1990 a reformintézkedések kiszélesítése a mezőgazdaságban, azokmegszilárdítása, - magánvállalatok alapításának engedélyezése, - külföldi befektetések engedélyezése- a központi tervutasításos rendszer teljes megszüntetése- a vietnami csapatok kivonása Kambodzsából – kitörés a nemzetközielszigeteltségből

Megszünt a KGST és a Varsói Szerződés !- 1990-1992 a gazdasági reform első jelentősebb eredményei

- nemzetközi politikai nyitásProblémák:

o jelentős jövedelemkülönbségek a társadalomban – egyelőtlenségo a káderek korrupciójao közpénzek elsikkasztásao az importáruk inváziójao a bűnözés növekedéseo a kábítószer-kereskedelem és fogyasztás növekedése

1994-ben az USA felodja a gazdasági és politikai embargót Vietnammalszemben !

27

1995-ben Vietnam tagjává válik az ASEAN-nak, a Dél-kelet ÁzsiaiNemzetek Szövetségének

Új szemléletű, fiatal, a világot jobban ismerő, abban eligazodni jobbanképes vezetők jutnak hatalomra.

A 90-es évek során hallatlanul gyors iparosodás indult be, alapvetően a külföldi fejlesztési támogatási programok keretében történt zöldmezős beruházásokkal. Gomba módra szaporodtak – először elsősorban a nagy városok, kikötővárosok környékén, majd az egész országban – az új iparcsarnokok, cipő és ruhagyárak, fémfeldolgozók, autót- és motorkerékpárt, elektronikai eszközöket, fényképezőgépeket, számítástechnikai eszközöket, stb. összeszerelő üzemek. Ezzel munkalehetőséget biztosítottak az évente tömegével a munkaerő piacra lépő fiataloknak. Az európai szemmel nézve nagyon minimális bérek csábítják abefektetőket, ugyanakkor stabil megélhetést, életszínvonal emelkedést biztosítanak az immáron közel 90 milliósra duzzadt lakosságnak.

Vietnam a ’90-es években világelsők közé került rizs-, kávé- és borstermesztésben is.

Az energiaforrásokat illetően a déli tergereken felfedezett gáz- és olajlelőhelyek kiaknázásával Vietnam önellátóvá vált. Második nagy kapacitású olajlepárlója épül, harmadik tervezés alatt.

A piacgazdasági viszonyok megteremtették a lehetőségét a magáncégek alapításának. Megindult a polgárosodás, a gazdagodás, a társadalom erőteljes differenciálódása. Hatalmas méreteket öltött a motorizáció. Mára eltűntek a kerékpárok, helyüket általánosan a legmodernebb japán, koreai, kínai de sok hazai márkájú városi robogó, szkuter váltotta fel. Míg a ’80-as években az állami cégek Zsigulijai, Volgái voltak itt-ott láthatók, ma a városokban több órásdugókat okoznak a tízezrével közlekedő magántulajdonú, zömmel több ezer cm3-es motorral felszerelt Bentley, Toyota, Lexus, Honda, Accura, Ford, Mercedes, Audi, Volkswagen gépkocsik, városi terepjárók.

Jelentős halászati, haltenyésztési beruházásokkal, a tengeri termékek feldolgozásával Vietnam ma a világ egyik vezető tengeri termék-exportőrévé vált.

Az infrastruktúra hihetetlen fejlődésnek indult. Autópályák, hidak, körgyűrűk épülnek országszerte. Javul a vasút technikai színvonala. Ma a vietnami légitársaság a világ élvonalába tartozik, a legmodernebb Boeing és Airbus gépekből áll a saját flottája. A hanoi és saigoni repteret alkalmassá tették a legnagyobb óriásgépek fogadására. Sorra újulnak meg és vállnak nemzetközi forgalom lebonyolítására alkalmassá a belföldi repülőterek. Ma Hanoi-Saigon

28

között naponta mintegy 10-15 géppár repül. Épül az első saigoni metró, elindult a hanoi kombinált metró-villamos-magasvasút építése.

Mi történt nemzetközi téren?

Vietnam óriási tekintélyre tett szert a békeszeretete, kompromisszumkészsége,józansága, visszafogottsága okán.

- Az ASEAN aktív tagja, sőt motorja a szervezet fejlődésének. Rendkívülsikeres egy éves elnökségi periódust tudhat magamögött. Az ASEAN-EUegyüttműködés keretében óriási méretű nemzetközi rendezvényeket ,csúcstalálkozókat bonyolított le zökkenőmentesen és eredményesen.

- Az ENSZ BT nem állandó tagjaként kiválóan megállta a helyét és növeltenemzetközi tekintélyét.

- Vietnami látogatásaik során az amerikai és orosz elnököktől,miniszterelnököktől kezdődően sorra adják a kilincset egymásnak a világvezető politikusa.

Magyarország – a “keleti nyitás” – politikájával kiemelt helyen foglalkozika magyar-vietnami gazdasági, oktatási kapcsolatokkal.

Vietnam komoly nemzetközi tényezővé vált, talán nem túlzás regionálisközéphatalomnak nevezni Kína árnyékában.

29