városunk - bpht.huviszonylag kevés műve született. nem vá-gyott sikerre, de igen magas mércét...

XXII. évfolyam 3. számXXII. évfolyam 3. szám 2019. július2019. július

Budapesti Honismereti HíradóBudapesti Honismereti Híradó

VárosunkVárosunkKözgyűjteményekben ingyenesKözgyűjteményekben ingyenes

Amagyar képzőművészeti élet 19. századvégi meghatáro-zó személyisége, Benczúr Gyula festőművész 175 éveszületett. Egyaránt készültek reprezentatív alkotásai a

magyar főváros világi és szakrális tereiben. Benczúr Gyula fes-tőként, tanárként és közéleti emberként is formálta Budapestművészeti világát.

Alma matere, amüncheni képzőmű-vészeti akadémia ta-nára volt 1876 és1883 között. Bajor-országi tanári állását,1883-ban a budapes-ti festészeti mesteris-kola igazgatói állásá-ra cserélte. Buda-pestre átköltözve,előbb az Andrássyúton lakott, majd1890-re felépült a te-rézvárosi művészte-lepen, az Epreskert-ben a műtermes vil-lája. A historizmusstílusában készültépületet, testvére, azépítész végzettségűBenczúr Béla (1854–1941) tervezte. A magyar fővárosba letelepedve egész alakosportrékat készített a politikai és egyházi élet meghatározó alak-jairól. Portréfestészetével a részletgazdag megjelenítés mellett,mesterien oldotta meg az ábrázolt személyek jellemének bemu-tatását is. A budapesti művészeti életben egyre elismertebb lett,így Zala György szobrászművész 1887-ben egy mellszobrotmintázott róla.

A történelmi festményei közül mind méreteiben, mind azéletműben elfoglalt szerepe miatt kiemelt helyet érdemel a Bu-davár visszavétele 1686-ban címet viselő festménye. AlkotásátBuda töröktől történt visszafoglalása kétszázadik évfordulójánaktiszteletére, 1886-ban kezdte el készíteni. Művét a millenniumikiállításon 1896-ban mutatta be a székesfőváros pavilonjában.A festmény nem a vár visszafoglalásáért folytatott ádáz harcot

mutatja, hanem az egyesített győzteskeresztény csapat bevonulását az üsz-kös várba.

Benczúr Gyula viszonylag kevésszámú szakrális alkotást készített, mé-gis reprezentatív elhelyezésük, és ma-gas művészi színvonaluk miatt élet-műve megkerülhetetlen darabjai.

A lipótvárosi Szent István-bazilikaképző- és iparművészeti kialakításában Benczúr munkái kiemelthelyet kaptak. A bazilika építését befejező építész Kauser Józsefkérte fel az 1890-es évek végén, hogy a Stróbl Alajos által szob-rászati díszekkel gazdagon ellátott főoltár fölötti szentélysza-kaszt mozaikokkal egészítse ki. Az öt részre osztott kompozíci-

óban a szent mise kiemelt szakaszaiban fel-hangzó könyörgések és magasztalások jelen-nek meg, szimbolikus megformálásban. A

művész neoreneszánsz angyal figurákat jelenít meg az aranyhát-tér előtt, szervesen igazodva a szakrális épület gazdag aranyozá-sú stukkódíszeihez. A Szent István-bazilikába a mozaiktervekmellett a neves festő, a „Szent István felajánlja a Szent KoronátSzűz Máriának” címet viselő oltárképet is elkészítette 1906-ban.Az oltárképen Mária egy pulpituson ülve tartja kezében a gyer-mek Jézust, aki bal kezével az első magyar királyt üdvözlő moz-dulattal fogadja. A térdelő Szent István mellett, a magyar koro-názási jelvény-együttes valósághű megfestése teszi ezt a szimbo-likus jelenetet élethűvé.

Benczúr másik oltárképe később a Budapest-Fasori Reformá-tus Egyházközség temploma számára készült el.

Ünnepelt festőfejedelem175 éve született Benczúr Gyula

• • • • Millisits Máté

Benczúr Gyula: Budavár visszavétele 1686-ban című fesményét a millenniumi kiállításon mutatták be

Fotó:

Mag

yar N

emze

ti Galé

ria/ko

nyvm

anufa

ktura

.hu

• Folytatás a 8. oldalon.

2019. júliusVárosunk – 2019/3. szám

2

Alapította a Budapesti Honismereti Társaság és a Budapesti Történeti Múzeum

Kiadja a Budapesti Honismereti Társaság:1043 Budapest, Berda József u. 48.

tel.: 370-0652, e-mail: [email protected] változat: www.bpht.hu.Felelős szerkesztő: Gábriel Tibor

Szerkesztőbizottság: Breinich Gábor, dr. Buda Attila, dr. Róbert Péter,

dr. Sándor Tibor, dr. Sipos András

Belföldi előfizetési díja 760 Ft/év. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Postacím: 1900 Budapest. Elő-fizetésben megrendelhető az ország bármely postáján, a hírlapot kézbesítőknél, www.posta.hu WEBSHOP-ban (https://eshop.posta.hu/storefront), e-mailen a [email protected] címen, telefonon a 06-1-767-8262 számon, levélben a MP Zrt. 1900 Budapest címen. Külföldre és külföldön elő fizethető a Magyar PostaZrt.-nél: www.posta.hu WEBSHOP-ban (https://eshop. posta.hu/storefront), postán: 1900 Budapest, tele-fonon: 06-1-767-8262 és e-mail-en: [email protected]. A Budapesti Történeti Múzeumban, Buda-pest Főváros Levéltárában, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi és fiókkönyvtáraiban, a kerületekhelytörténeti gyűjteményeiben, múzeumaiban és a Budapesti Históriák előadóestjein ingyenesen is terjesz-tett. Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzat, V. kerület Belváros–Lipótváros Önkormányzata,VI. kerület Terézváros Önkormányzata és a XIX. kerület Kispest Önkormányzata támogatásával készült.

Nyomda: PrintWorks Nyomda Kft. • ISSN 1418-4273

Miért nézzem meg a

www.bpht.hu-t?Mert a fővárosi Helytörténeti Portálon találom meg:

• a legfrissebb fõvárosi helytörténeti híreket;• a Kapcsolódó oldalak menüpontjában a legrövi-

debb utat a hazánkban kiadott történettudomá-nyi, levéltári, hadtörténeti, irodalom- és nyelv-történeti folyóira tokhoz, múzeumokhoz, könyv-tárakhoz, magyar elektronikus újságokhoz, hon-lapokhoz;

• a legtöbb információt a fõvárosi és kerületi hely-történettel foglalkozó civil szervezetekrõl, köz -gyûj te mé nyek rõl;

• a Városunk összes eddig kiadott számát; • az Archívumban a Budapesti Históriák 131 elő-

adásának szerkesztett változatait.

Csak ezekért!

Támogassa előfizetésével a Honismeret folyóiratot!

A Honismereti Szövetség évente hatszormegjelenő, közel fél évszázados folyóiratá-nak célja a Kárpát-medence értékeinek, tör-téneti múltjának megőrzése, ápolása és be-mutatása. Belföldre előfizetési díja kedvez-ményesen 2520 Ft/év.Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt.

Megrendelhető az ország bármely postáján,

a hírlapot kézbesítőknél, a www.posta.hu WEBSHOP-ban

(https://eshop.posta.hu/storefront/),e-mailen: [email protected]

telefonon a +36-1-767-8262 számon, levélben az Magyar Posta Zrt.

1900 Budapest címén is.

1 Ünnepelt festőfejedelem• • • • Millisits Máté (művészettörténész – muzeológus)

3 Száz éve távozott • • • • Rosch Gábor (építész)

5 Egy diktatúra ünnepe• • • • Zsuppán András (történész-újságíró)

6 Fonciere-palota• • • • Dr. Horváth Péterné (helytörténész)

7 Evangélikus templomok• • • • Harmati Béla László PhD

(művészettörténész-múzeumigazgató)

9 Pest trolijai• • • • Dr. Róbert Péter (egyetemi docens)

11 Egészségügy a Hegyvidéken • • • • Földváry Gergely (mb. gyűjteményvezető, történész)

12 125 éves múzeum• • • • Lengyelné Kurucz Katalin (közönségkapcsolati vezető)

15 A szecessziók mestere• • • • Baldavári Eszter (művészettörténész-muzeológus)

17 Boldog születésnapot!• • • • Gaál Károlyné (helytörténész)

18 Könyvszemle

20 Nagytétényi helytörténet• • • • Dindi István (helytörténész)

VárosunkXXII. évfolyam 3. szám

TA

RT

AL

OM

BÓ

L

Városunk – 2019/3. szám3

Pesten, 1841. november 19-én szüle-tett Schulek Frigyes építész. Pályafu-tása hazai építészetünk rendkívül

jelentős időszakára esett. Ekkor épült a fő-város emblematikus középületeinek döntőtöbbsége. Schulek nem büszkélkedhetettolyan nagyszámúépülettel, mint kortár-sai, mégis a kor legna-gyobb alkotói közötttartjuk számon.

Családja felvidékieredetű. Fiatal éveitOrsován, majd Deb-recenben töltötte. Tu-datosan készült azépítészi pályára. Aközépiskolát 1857-ben fejezte be a pestifőreáliskolában, majdegy évig a budai Jó-zsef Politechnikumbajárt. Akadémiai ta-nulmányait Bécsbenfolytatta Eduard vander Nüllnél, majd Fri-edrich von Schmidtmellett, Steindl Imré-vel együtt. Innen eredkiemelt érdeklődése aközépkori építészet iránt. Párisban és Itá-liában járt tanulmányúton, majd a Re-gensburgi dóm felmérési terveivel nem-zetközi elismerést aratott. A bécsi Szép-művészeti Akadémián és a Tudomány-egyetemen is fejlesztette ismereteit.

Steindl Imre hívta 1868-ban Pestre, a„Lipót utcai” új városháza tervezési mun-káihoz. 1871-től a Mintarajziskolában,majd a József Nádor Műegyetemen a kö-zépkori építészetről tartott előadásokat.Viszonylag kevés műve született. Nem vá-gyott sikerre, de igen magas mércét állí-tott önmaga elé.”Tettekre, áldozatokravan szükségünk, mert csak ezekkel tart-

hatjuk fenn a romlásnak, végpusztulás-nak kitett műemlékeket.”

Első önálló munkája a szegedi „kaka-sos” református templom 1883-ra készültel. A kis téglaarchitektúrás templom ün-nepélyes egyszerűsége, tisztasága megra-gadó. 1873-ban kapott megbízást a buda-vári Nagyboldogasszony, közismertebbnevén Mátyás-templom átépítésére. A ter-vezés és kivitelezés elhúzódása miatt csak1896-ban fejeződött be a munka. Ebbenközrejátszott, hogy évente csak kis összegállt rendelkezésére, másrészt Schulek vég-telen gondossággal vezette a munkát.

A helyreállítást purista módon, a ba-rokk részletek eltüntetésével oldotta meg.A hiányzó részleteket a gótika stílusábanpótolta, így csak formáiban érzékelhetőaz új külső-belső megjelenés. A Velenceikarta szellemében talán ma vitatható len-ne a létrejött mű, de korában ez a helyre-állítási szemlélet elfogadott volt. A temp-lom Budapest leglátogatottabb és legtöb-bet fényképezett idegenforgalmi attrakci-ója lett.

Rövidesen megbízást kapott a Halász-bástya tervezésére, amely 1903-ra készültel. A hófehér édesvízi mészkőből építettneoromán Halászbástya a koronázó

templomhoz méltó, stílusában hozzá illő,hangulatkeltő környezetet teremtett. Ahegyes tornyokból, lépcsőkből és kapuza-tokból álló festői együttes a budapesti pa-noráma reprezentatív keretét teremtettemeg. Képzeletgazdag utánérzése egy sohanem volt középkori erődítménynek. Mel-lette a Szent István-szobor oldal dombor-művén Schulek Frigyes is látható, kezé-ben kéttornyú templom makettel.

Jelentős szerepet vállalt a budai János-hegyi Erzsébet kilátó tervezésében is. AFővárosi Mérnöki Hivatal három terv -változatot készített a kilátóra, történeti

korok stílusában.Majd tervpályázatotírtak ki az épületre. Aterveket a zsűribemeghívott SchulekFrigyes elképzeléseiszerint dolgozták át.A kilátó a Halászbás-tya karakteréhez ha-sonló, négy egymásfölé magasodó, ro-mán stíluselemekkelgazdagított tömeggelépült meg.

Schulek Frigyesszámos műemléképü-leten végzett kisebb-nagyobb átépítéseket.Nevéhez köthető azeperjesi Szent Miklós-templom, a Deákitemplom toronysisak-jának pótlása, a Jákitemplom, a Csütör-

tökhelyi kápolna, a Kisszebeni templom, alőcsei Városháza műemléki helyreállítása.Konzerválta a visegrádi várat és rekonst-ruálta a Salamon-tornyot. 1912-ben készí-tett terveket a szegedi Fogadalmi Temp-lom (a szegedi Dóm) építéséhez, de a kivi-telezés már nem a tervei alapján történt.Élete utolsó éveit Balatonlellén töltötte,ahol 1919. szeptember 5-én hunyt el.

Schulek Frigyessel az utolsó magyargótikus dómépítő távozott, aki még őriztea kőből épített tiszta gótika szellemét, akiaz átgondolt pontos és részletekbe menő-en alapos mester keze-nyomát hagytaránk.

Száz éve távozottAz utolsó magyar gótikus dómépítő

• • • • Rosch Gábor

A Mátyás-templom alaprajza Schulek Frigyestől (Színezett tervrajz, 1883)

Fotók

: a K

ÖH/M

agya

r Épít

észe

ti Múz

eum

Tánc

sics u

tcai 2

011.

évi k

iállítá

sábó

l

A Mátyás-templom helyreállítás közben (1893)

Schulek Frigyes


Aterézvárosi Szegfű utca és a Rózsautca sarkán álló palota 1900-tólZichy Jenő gróf nyilvános múzeu-

ma volt, majd egy rövid időre az épület(1913–1914) mint Művészház és Művész-klub a modern művészek kiállítási helye-ként szolgált.

A Zichy család tulajdonában lévő Mű-vészház „palota” neoreneszánsz, egyeme-letes épülete a 19. század nyolcvanas éve-iben épült. Nagy belső udvara magábafoglalta a kocsiszín, a garázs és az istállóépületét is. Az első nagyobb átalakítása1900-ban történt, Kovács Ferenc terveialapján.

Zichy Jenő gróf nemcsak műgyűj-tő, hanem neves Kelet-kutató is volt,többször megfordult Kínában és más ázsi-ai országokban, ahol értékes műtárgyakatvásárolt. Ebben a palotában helyezte el acsalád régi híres festménygyűjteményét,egyesítve a Távol-Keleten általa vásároltműtárgyakkal, létrehozva így a város elsőnyilvános állandó magánkiállítását. Mű-gyűjteményét Zichy Jenő a fővárosrahagyta, a palota pedig eladásra került.

Rózsa Miklós 1909-ben létrehozta aMűvészház Művészeti Egyesületet. A Mű-vészház szervezésében az alapító művész-tagok évenként rendezendő zsűri-menteskiállításokon valamennyien bemutathat-ták egy-egy alkotásukat. A Művészház el-ső kiállításai 1909 és 1912 között belváro-si helyszíneken valósultak meg.

Gróf Teleki Géza a Művészház elnökemegvásárolta a terézvárosi Zichy palotát,amelyet 1912-ben úgy alakíttatta át, hogy

abban elhelyezést nyerhet-tek a kiállítási és a klubhe-lyiségek is.

Az átépítés megtervezé-sével Vágó Lászlót, a Mű-vészház Egyesület köréheztartozó fiatal építészt bíz-ták meg 1912 szeptembe-rében. Az átalakításnál három célt kellettszem előtt tartania: nagyméretű, jó meg-világítású kiállítási helyiségeket kellett lét-rehoznia, a Művészház irodáival együtt; aföldszinten ki kellett alakítania egy nagy,akár ezer fő befogadására is képes, repre-zentatív dísztermet; meg kellett terveznie

egy tágas, minden kényelmet biztosítóklubhelyiséget, a Művészklubot. A meg-bízást Vágó szűk fél év alatt teljesítette,1913 januárjában elkészült az épület, ja-nuár 23-án megnyithatták a „Palota-fel-avató” kiállítást, amelyen 95 művész vettrészt, összesen 284 műtárggyal.

A Művészház bejárata a Szegfű utcai ol-dalról nyílt, ezen az épületrészen helyezke-dett el a Művészház, a Rózsa utcai oldalonpedig a Művészklub. Vágó egyetlen jelen-tős átalakítása a Rózsa utcai oldalon a ko-csibejáró megszüntetése volt. Helyére aMűvészklub bejáratát tervezte meg, nagy-méretű esőfogóval és két saját tervezésű fa-lilámpával. A Művészklub bejáratán belé-pő az előcsarnokba érkezett. A klub magais több helyiséget foglalt magába: volt ittbiliárdterem, játékszoba, az emeleti szintenpedig egy nagyobb méretű játékterem.

A Szegfű utcai oldal főbejáratán azelőtéren keresztül jobbra a neorene-szánsz épületből meghagyott, impozánsdíszlépcsőházba lehetett jutni, balra anagy fogadóterembe, egyenesen továbbhaladva pedig az üveggel fedett előcsar-

nokon keresztül az udvarbeépítésével kialakítotthatalmas díszterembe.

Az emeleti szinten ta-lálható volt öt egymásbanyíló kiállítóterem, me-lyek megvilágítását azüvegtetőn át felülről érke-ző fény biztosította. Adíszterem fölött elhelyez-kedő termeknek ez volt az

egyedüli természetes fényforrása. A Szeg-fű utcai oldalra néző nagyméretű kiállító-terem ablakokon át is kapott fényt.

A nagyszabású tervek ellenére a Mű-vészház nem váltotta be a hozzá fűzött re-ményeket. A művészek nagy része távoltartotta magát az intézménytől, s az anya-

gi problémák is egyre komolyabb nehéz -séget jelentettek: a játéktermek látogatott-sága elmaradt a várakozásoktól, nemutolsósorban félreeső volta miatt. TelekiGéza elnök sokáig fedezte a Művészházdeficitjeit, de az intézményt csak egy szé-les körű állami támogatás menthette vol-na meg – így az 1914-es közgyűlésen azegyesület kimondta feloszlását. Telekineknem maradt más reménye pénze vissza-szerzésére, mint hogy eladja a palotát,amelyet Bárczy István, a főváros polgár-mestere vásárolt meg a „Városok kong-resszusa” nevű szervezet számára. Hasz-nálatukban sem állhatott sokáig, ugyanisaz első virágháború kitörése után hadi-kórházzá alakították. A húszas évekbencseh tulajdonba került, ma a Cseh Köz-társaság Nagykövetségének, illetve a CsehCentrumnak ad otthont.

Terézváros MűvészházaPalota, egyesületi székház, hadikórház, nagykövetség

• • • • millisits

1913-ban a Művészház homlokzata, lépcsőháza és terasza

Fotók

: Róz

sa M

iklós

: Ka

lauz a

Műv

észh

áz pa

lotafe

lavató

kiáll

ításá

ra


Olyan ünnep volt aznap Budapesten, ami messze meg-előzte a korát: ha Oroszországtól eltekintünk, előszörjelent meg egy európai főváros utcáin egy totalitárius

diktatúra köztéri propagandaművészete.A politikai döntést, hogy erre a napra egész Budapestet gran-

diózus színpadi díszletté kell alakítani, Szamuely Tibor népbiz-tos hozta meg, és a lebonyolítást is ő felügyelte. A képzőművé-szeti dekoráció létrehozásának feladatával megbízott Biró Mi-hály – a híres vörös kalapácsos ember figurájának megalkotója– és Falus Elek azonban nehéz feladatot kapott.

Bontani nem volt idő, mint ahogy arra sem, hogy az új kor-szakot hirdető műveket állandó anyagból készítsék el. Csak el-

takarni, ügyes trükkökkel átformál-ni lehetett a fontosabb tereken, ut-cákon álló alkotásokat, de ez az el-takarás megelőlegezte, hogy a Ta-nácsköztársaság idővel leromboltavolna a Monarchia szobrait, ahogyan az oroszországi bolsevikokis tették a cári rendszer emlékeivel.

Megdöbbentően átfogó volt eza dekorációs program, és szinteegyetlen fontosabb útvonal vagytér sem maradt ki belőle, ezértcsak néhány lényegesebb hely-színt emelünk ki a sok közül:

Az Országház előtti tér akkormég egyetlen köztéri emlékmű-vét, Andrássy Gyula lovas szobrátegy timpanonos, görög stílusúépítmény, A Munka templomamögé rejtették. A magas talapza-tot szecessziós-szimbolista festettfríz díszítette, a Világszabadság ésa Forradalom allegorikus alakjaivezették a munkások, parasztokünnepi menetét. Ezeket Faragó Géza és SzékelyAndor plakátművészek festették. A párkányon a

templom előtt és mögött KisfaludiStróbl Zsigmond hatalmas szobra, azŐszirózsás katona gipszmásolata állt.

A városligeti Millenniumi emlékmű-vet az Andrássy-szoborhoz hasonlóanteljesen eltakarták, a középső oszlop

Gábriel arkangyalalakjával gigászi vö-rös obeliszkké válto-zott. A talapzaton ahonfoglaló vezérekhelyett Marx egész-alakos gipszszobraállt egy bányamunkásés egy vasmunkás tár-saságában. A két ol-dalsó királygalériátszintén letakarták, a

végfalakra UitzBéla festett pan-nókat a Földmí-ves-szegénységés a Városi pro-letariátus cím-mel.

A dekorátoroka városi környe-zetnek mindenolyan beépítettvagy természeteselemét igyekez-tek kihasználni,ami méreténél és monumentalitásánál fogva könnyen át-alakítható volt az új üzenet hordozójává.

Az Andrássy úton zajlott a legnagyobb tömegfelvonulás,ezért az út egészét megfelelő díszletté kellett átalakítani.Ehhez természetesen nem volt elég a házak homlokzatá-nak kidekorálása vörös drapériákkal, hanem a kiemeltpontokat meg is kellett jelölni. Az Oktogon négy sarkára

hatalmas, geometrikus pilléreket helyeztek el, a Lenin-fiúk fel-lobogózott laktanyája előtt ismét Biró kalapácsos emberének

szoborváltozata buk-kant fel. A Körön-dön a négy nagy ma-gyar hadvezér szob-rát olyan módon ta-karták el, hogy hatal-mas vörös földgöm-bökké alakultak át,mintegy azt jelké-pezve, hogy a világ-forradalom előbb-utóbb mindegyikföldrészt meghódítja.(Részletesebb tájé-koztatást az index.hu2019. május 1-jén

megjelent írása tar-talmaz – a szerk.)

Egy diktatúra ünnepe1919. május 1. – Budapest

• • • • Zsuppán András

A Kossuth Lajos (Köztársaság) tériAndrássy-szoborra épített 1919. május 1-jei díszlet, A Munka temploma

A Ferenciek terén (Kígyó tér) diadalkapus dekorációvaleltakarva Werbőczy István és Pázmány Péter szobra

A városligeti Millenniumiemlékműre épített dekoráció – a vörös obeliszk előtt Marx óriási gipsz szobra

Fotó:

http:

//ka-

steve

.tumb

ir.com

/post/

9232

8934

041

Fotó:

FOR

TEPA

N / M

arics

Zolt

án

Fotó:

FOR

TEPA

N / S

choc

h Frig

yes


Kulturális sugárútként ismerjük azAndrássy utat (1886-tól). Az út-vonal három szakaszban épült.

Hivatalos megnyitása 1885. május 1-jénvolt. 2002-ben elnyerte a magyar Világ-örökség címet.

Andrássy Gyula (1823–1890) a kiegyezés miniszter-elnöke, a várost európaiszínvonalra akarta emelni.1870-ben megalakult a Fő-városi Közmunkák Tanácsa.Ők határozták meg az útvo-nalat és az építkezés kivite-lezését, miután a kölcsönökfelvételéről is döntöttek. Azútvonal a Városliget feléegyre szélesebben nyitott.Indulásnál 18 öl, az Okto-gontól 24, a Köröndtől 34 ölszéles volt. Az első szaka-szon zárt beépítésű, a máso-diknál lovagló sétányt is be-iktattak, a harmadiknál elő-kertekkel szépítették az út-vonalat – tervezője LechnerLajos építész volt. A házak-nál Ybl Miklós elgondolásaszerint a historizmus jegyé-ben döntöttek. Jeles hazai éskülföldi építészek adták beterveiket. Az ismertebbek:Cziegler Győző, Fellner Sán-dor, Feszty Adolf, Láng Adolf, LechnerÖdön, Petschacher Gusztáv, SchamallHenrik, Szkalnitzky Antal, Weber Antal,Ybl Miklós.

A Fonciere Biztosítótársaságot 1864-ben alapították, 4 millió forinttal, 1880-ban már 7 milliós a vagyonuk. A 2. szá-mú telket a Fonciere Biztosítótársaság vá-sárolta meg 1881-ben. 58 jelentkező pá-lyázott a házuk építésére. Feszty Adolf(1846–1890) nyerte meg a hegyesszögalakú telekre a tervezést – a négyemeletesreprezentatív neoreneszánsz jellegű bér-ház székháznak épült.

Gazdagon kiképzett homlokzatot alko-tott, loggiákkal, aediculás ablakokkal, éskupolaformás tetősíkkal zárta le a házat.Ezen Hermész (istenek hírnöke, a keres-kedők és utazók védője) szobrát (SzászGyula) is elhelyezték. Az útvonalon 3–4

emeletes háza-kat engedé-lyeztek. Kétféleépült, a bérpa-lota, ami csakkívülről muta-tott annak, be-lül egyszerűbérház volt.

Míg a palotabérház, mint ez is, a tulajdo-nosnak az első emeleten (piano nobile –nemes emelet) hatalmas lakás épült, szépkivitelben, gazdagon díszítve. Külön lép-csőházzal, nagy belmagassággal. 1880–1882-ben készült el.

A kivitelező Pucher József, a kőfaragó aNeusohler és Scwarzmann volt. A figuráköntését, az öntöttvas tartó szerkezetetSchlick Rt. gyártotta, a márvány CavaRomana, a mozaikok Depold Luigitől,színesüveg Forgó Istvántól, az ács Greger-sen Gudbrand (Guilbrand), a műlakatosÁrkay Sándor (díszkapu) volt. Az udvarimészkőkút halas figurával BürgermeisterAntal munkája, a homlokzati tagozatokés a kerámiák Marhenke Vilmosé. Lép-csőháza igen dekoratív, a szobrászatimunkákat Szandház Károly és Szabó An-tal készítették.

A ház legfelül attikafalas, balusztrádos.Két körmös griffmadár is őrzi a ház csú-csát Ablakai a második emeleten szeg-mens ívesek, timpanonos záródásúak aharmadikon. A rizalitokat falpillér fogjaössze, a koronázó párkánynál jón kima,

fogasléc és rozetták. Ezek a reneszánszrajellemzők. Ilyen a rusztikus lábazat, akannelurás – vájatos oszlopok, a virágfü-zérek a homlokzaton, az ablakok ívzugai-ban lévő szobrok. A bejárati kapu remekmunka (két női fej és rózsák). 4-4 már-ványoszlop fogadja a betérőt, jón elemek-kel. A lift előtti fülkében fürdőző női alakáll. A főlépcsőház márványoszlopokkal,freskókkal (Lotz Károly) ékes. A ház előttállt a Millenniumi Földalatti Vasút egyikmegállója, (Schikedanz-féle, Zsolnaycsempékkel) amit 1896-ban elsőnek ad-tak át Európában. Az út fakockáit 1884-ben rakták le, amit Gregersen norvég ács-

mester gyártott. Az útvonal 2310 méterhosszú, Alfonz spanyol király látogatásáraaz út elején 1908-ben a diadalkaput Ma-róti Géza sokoldalú szobrász és építésztervezte.

A ház I. emeletén lakott a Polányi csa-lád. Ők Nobel díjast is adtak a világnak.Polányi Károly gazdaságtörténész, PolányiMihály filozófus, természettudós. PolányiJános már külföldön született és 1986-bankémiai Nobel-díjat kapott.

Az Andrássy út a boldog békeidőkben,1870-től az első világháborúig élte fény-korát. Házaira a neoreneszánsz jellemző,letisztult nyugodt, elemek, kiegyensúlyo-zottság. Szinte minden palotánknak vanmása Itáliában. A régi Műcsarnok a vero-nai Pal. Bevilaqua-t, Hauszmann AlajosBatthyány-palotája az Oktogonnál a fi-renzei Pal. Strozzi-t mintázza. A Foncie-re-palotánál a római Farnése-palota ele-meit találjuk, de a firenzei paloták szép-ségét is.

Fonciere-palotaA Sugár út kapuja, ma Andrássy út 2.

• • • • Horváth Péterné

Az Adrássy út 2. számú telekre Feszty Adolftervezett négyemeletes reprezentatív házat (balra)

Fotó:

Zem

pléni

Múze

um, k

épes

lapgy

űjtem

ény


Ahárom, ma a fővárost alkotó Duna-parti városban, Pes-ten, Budán és Óbudán egészen a 18. század végéig nemtelepedhettek le protestánsok. Így az akkor még Pest kö-

rüli falvakban jelentekmeg a nagyrészt németés szlovák anyanyelvűevangélikus telepesek. Azevangélikusok legrégebbi temploma a fővároshoz csak 1950-bencsatlakozott Cinkotán épült. A középkori eredetű, a török idők-ben részben elpusztult templom, többszöri átépítés és bővítésután 1775–1776-ban nyerte el mai formáját. Berendezései a 19.században épültek, ma látható oltárképét Vastagh György festet-te 1891-ben. Cinkota fiókegyházai voltak a 19. század végéig ama működő külső-pesti gyülekezetek.

A telekszerzési tilalom miatt Pest körül félkörben telepedtekle a protestáns családok, mint Pilisen a Beleznay, Aszódon aPodmaniczky, Pécelen a Ráday, Acsán a Prónay, Domonyban aRadvánszky, Szirákon a Teleki főúri familiák, a birtokos közne-messég soraiban pedig többek között Péteriben a Pongrácz ésFöldváry családok. II. József Türelmi Rendelete (1781) utánPest-Buda kiemelt szerepe miatt csak lassan haladtak előre azevangélikusok templomépítésre vonatkozó erőfeszítései. Pest el-ső evangélikus temploma a mai Deák Ferenc téren épült, az egy-kori városfalon kívül. A gyülekezet mind a mai napig megőriztenevében történeti elnevezését, Pesti Evangélikus Egyház Deáktéri Egyházközség. Buda és Pest katonai parancsnokának, azevangélikus Coburg Josiás herceg táborszernagy közbenjárásá-nak volt köszönhető, hogy javaslatára az evangélikusok kérel-mezték tulajdonul a III. Károly által épített Invalidus, más szóvalGránátos kaszárnya katonai fásudvarának kincstártól történő át-ruházását templom- és iskolatelek céljára.

Krausz János volt az első földszintes épület tervezője (1794),mely a templom felépüléséig szolgálta a gyülekezetet, mint ima-terem és iskola. A templom terveihez is hozzáfogott, de ő idő-közben elhunyt, így segédje, a fiatal Pollack Mihály vette át a ter-vezést és ő fejezte be a templomot (1811). A klasszicizáló stílusúépület végső formáját Hild József dór fejezetű, timpanonos por-

tikuszával érte el1855-ben. Szerkezetiokokból 1875-ben lekellett bontani a kis-méretű harangtor-nyot. Időrendben aharmadik templom aBudavári evangélikustemplom, mely Józsefnádor evangélikus fe-leségének, Mária Do-rottyának hathatós tá-mogatásával épült aDísz tér és a SzentGyörgy tér találkozá-sánál 1847-ben. Ez atemplom már csak né-hány korabeli ábrázo-lásról ismert. A 19.század végén a Honvé-delmi Minisztérium és a Honvéd Főparancsnokság épületéneképítése miatt a templomot el kellett bontani. A gyülekezettel tör-tént megegyezés szerint az új budavári templomot a Bécsi kaputéren építették fel 1895-ben neo-barokk stílusban.

Említésre méltó a templomok sorában a Pecz Samu által ter-vezett fasori evangélikus templom (1903–1905). A historizálókéthajós épület a gótikus stílust követi külső formájával és belsődíszítőfestésével. Benczúr Gyula oltárképével és Róth Miksaüvegablakaival gazdag belső dekoráció valósult meg.

Evangélikus templomokPesten városfalon kívül, Budán a vár falán belül

• • • • Harmati Béla László PhD

Wekerlei Székelykapu NapokTizenötödik alkalommal rendezte meg május 17-től 19-ig a

Wekerlei Futóklub és a Magyar Kollégium Kulturális Egyesü-let, valamint társszervezőként a Wekerlei Társaskör Egyesületa kispesti wekerle telepiek éves nagyrendezvényét, a WekerleiSzékelykapu Napokat. A Magyar Kollégium Kulturális Egye-sület elnöke, Romhányi András a kispesti képviselő testület jú-niusi ünnepi ülésén Kispest Díszpolgára kitüntetést vehette át:„A nevéhez fűződik a Wekerlei Séták gondolata, ő volt a we-kerlei centenáriumi programsorozat megálmodója és szerve-zője, az ő alapgondolatai alapján készült el a Wekerlei Életfa.Feleségével együtt találták ki és hozták létre a máig sikeresWekerlei Székelykapu Napokat.” A sok érdekes közösségfor-máló rendezvény a kerületrész apraja-nagyját egyaránt meg-mozgatta. Egész napos programjaik közül a telep főbb neve-zetességeit bemutató helytörténeti kocsikázás (Wekerle titkai)sem hiányzott.

A Deák téri templom 1875 után,amikor még gázlámpák világítottak

A budavári Bécsi kapu téren 1895-ben épített templom

Fotók

: Zem

pléni

Múze

um, k

épes

lapgy

űjtem

ény


Az 1905-ben felszentelt szakrális épület oltárképét a festőmű-vész nagy gonddal, két éve alatt, 1911 és 1913 között alkotta. Agyermek Jézus előtt hódoló Napkeleti bölcsek témáját feldolgo-zó festmény több szempontból párhuzamba állítható a baziliká-ban készített oltárképpel. Mindkét alkotáson az ábrázolt szemé-

lyek kezeinek mozdulatai határozzákmeg a kompozíció dinamikáját. Agyermek Jézus mind két festményen,a hódolni igyekvőt kinyújtott karral,

elfogadó kézmozdulattal fogadja. A barokk stílust több festészetieszközzel megidé-ző oltárkép, egye-di esztétikai hatástnyújt a mindenrészletében a góti-kát idéző temp-

lomtérben.B e n c z ú r

Gyula 1920.július 16-ánhunyt el aNógrád me-gyei Dolány-ban, ahol mű-termes villájá-ban élete utol-só éveinek je-lentős idejéttöltötte, ez anapjainkbanSzécsényheztartozó kis te-lepülés 1927-ben vette felnevét, Ben -czúrfalva név-vel tiszteleg egykori neves polgára előtt.

Amúlt újra meg újra mozgásba jön,mintha nem akarna múlttá válni,mintha nem tűrné a sémákat,

amelyeket az utókor megpróbálna ráhúz-ni. Az ezredforduló óta új horizontoknyílnak a korai magyar történe-lem kutatása előtt is: az újat a ré-gi tartogatja, az, ami évszázad-ok-évezredek óta ott van a fel-szín, a rárakódott anyagi és tu-dati rétegek alatt.

Történelmünk korai, a honfog-lalás előtti szakaszának megújulókutatásáról nyújtott avatott átte-kintést január 26-án, a LánchídKör immár 35 éve hagyományosJulianus-megemlékezésén dr. Su-dár Balázs, az MTA Bölcsészet-tudományi Kutatóközpont Törté-nettudományi Intézetének tudo-mányos főmunkatársa. Előadásában ki-

emelte a korai ma-gyar közösségnekmég a honfoglaláselőtt, feltehetően a 9.század első felében,végbe ment szétsza-kadását, mint törté-

nelmünk egyik lényeges, ehhez képest aligkutatott fordulatának kérdéskörét.

A hagyományos történetírás és forrás-elemzés módszerein túl a nyelvészet, azösszehasonlító néprajz, a kulturális antro-

pológia eredményeit bevonva, rávilágítottJulianus és társai útjainak tágabb hátteré-re: a magyarság korai szétválásának a tu-domány mai állása szerint feltételezhetőokaira és folyamataira. A Hilton SzállóAnjou-termében összegyűlt népes hallga-tóság által nagy érdeklődéssel kísért elő-adás egy új, napjainkban körvonalazódóértelmezésben vette sorra egyebek közötta tárgykör egykori arab és bizánci forrá-sait, Árpád-kori magyar krónikáit, vagyaz utóbbi évtizedekben az Uráltól és a Ka-

ukázustól a Kárpátokig feltárt leleteit.A rendezvény visszhangja a kérdés-kör és az előadó által követett tárgyi-lagos közelítésmód iránti érdeklődéstartósságát tanúsította.

Az évente tartott emlékülés kereté-ben a Lánchíd Kör koszorút helye-zett el Julianus és Gerhardus (Gellért)domonkos szerzeteseknek a HiltonSzálló templom-udvarán álló emlék-szobránál – és itt is köszönetet monda szálló vezetésének a megemlékezéshelyszínének biztosításáért, valaminta Budavári Önkormányzatnak és aNemzeti Együttműködési Alapnak aprogram támogatásáért.

Ünnepelt festőfejedelem• (Folytatás az 1. oldalról.)

Korai történelmünkről Julianus-megemlékezés a Lánchíd Körnél

• • • • Gergely Attila

Epreskerti műteremháza Klösz György 1890 utáni felvételén

Az idős mester a műtermében, a készülő fasori evangélikus templomoltárképénél

Fotó:

Dr. G

álos M

iklós

: Ura

im, a

Te sz

emeid

e há

zra né

zzen

ek

– 100

éves

a Bu

dape

sti F

asor

i Eva

ngéli

kus t

emplo

m, 25

. olda

l

Fotó:

FOR

TEPA

N /B

FL- H

V.BF

L.XV.

19.d.

1.07.0

38

Nemzetségfők viselete a honfoglalás korában


Terézvárosunk utcáin jellegzetes látvány, szinte már tarto-zék a trolibusz. Eredeti angolos nevét a trolejbuszt (azangol trolley-ból, ami kerekes kiskocsit jelent, amely a

felsővezetéken volt alkalmazva) a pestiek hamarosan trolira rö-vidítették és hamar megkedvelték. Népszerűségét jó tulajdonsá-gai indokolták: árammal megy, mint a villamos, de nem sínen,gyorsabb is nála, az autóbusszal ellentétben nem benzinmoto-ros, tisztább üzemeltetésű jármű.

Napjaink fontos tömegközle-kedési járműve a trolibusz, ré-gibb, mint gondolnánk!

Már a 19. században felmerült a vasút villamosításának gon-dolata. Megszületett a városi villamos, és 1882-ben Berlin Span-dau nevű elővárosában Werner Siemens megalkotta az első 540méteres trolibuszvonalat. Igaz, hogy az „electromote” kevesebbutast szállított, mint egy mai mini-busz, de a villamossal ellen-tétben nem volt sínhez kötve, és pótkocsiján árút is vitt.

Budapesten 1933. december 16-án indult meg a „felsőveze-tékes autóbusz”, Óbudán a Vörösvári úttól az óbudai temetőig2,5 kilométeres szakaszon járt a „7” jelzésű kocsi, amit színe mi-att „sárgarigó omnibusznak” neveztek a budapestiek.

Mivel a villamosok és autóbuszok az ostromban nagy károkatszenvedtek, 1946-ban a BSZKRT 45 járműt kért, de nem kapott.Csak 1949. október 26-án érkezett 25 MTB-82 típusú szovjetjármű, amelyeket a Damjanich utcai remizben helyeztek el aBNV-n kiállított és ajándékba itt hagyott példánnyal együtt. AKirály utcai 1o-es villamos vonalán indult az új „trolejbusz” elsőjárata – a villamos járatát megszüntették a szűk utcában. No-vember 7-re tervezték, de időjárási okok miatt késtek vele, ígydecember 21-én adták át, Sztálin 70. születésnapjára, s ezértkapta a 70-es jelzést (A kommunista diktátor, Joszif Visszario-

novics Dzsugasvili azújabb ismereteink szerint

1878 decemberében született, azaz a 71-es szám lett volna azigazi – a szerk.). Következő években mindig eggyel növelték aszámozást, az új vonalak, a 72 es, majd a 73-as, 76-os érintettéka VI. kerületet. Ahogy annak idején a villamos első járata is aNyugati és a Király utca között járt és az autóbusz, majd a föld-alatti is az Andrássy úton (azaz alatta!) haladt, ez az új jármű isa pesti oIdalon, a Terézvárosban mutatkozott be.

1950-ben kettő, de 1952-ben 25 jármű érkezett a Szovjetuni-óból, majd megindult a hazai gyártás is. A kez-deti cél, a Rákóczi út forgalmának tehermentesí-tése fényesen sikerült, a felmérés szerint húszez-ren választották az új járművet, a trolit ahogy be-cézték. Még sláger is született róla:

„Troli trolibuszra vártam énJött is halkan, könnyedén...”Népszerű lett az új jármű, szívesen dolgoztak

rajta az emberek, a vezetőket 5-hetes tanfolya-mon képezték, főleg az autóbusz sofőrök közül.Az 1956-os forradalomban sok felsővezeték éskocsi megsérült a 71-es járatot meg is szüntették.Megjelentek a pótkocsis járművek, de ezek nemváltak be, a csuklós igen. 1970-re tervezték lecse-rélésüket autóbuszokkal, de az olajár robbanásamegmentette a trolit, az olajválság elhozta a jár-mű „reneszánszát”.

Sokat változott az elmúlt 70 évben! Az oroszgyártmányt magyar váltotta fel, a kalauzok elő-ször leültek, azután eltűntek. Tervek vannak arészben kötöttpályás változat bevezetésére, ezRómában filobusz néven nagyon népszerű. Re-méljük, hogy az öreg – de nem aggastyán – trolimég soká fogadja az utazni kívánó pestieket! Sokterézvárosi utazik rajtuk ma is...

Pest trolijaiOrosz, majd magyar termék

• • • • Dr. Róbert Péter

Feldolgozatlan múltBelváros–Lipótváros Budapest Főváros V. Kerület Önkor-

mányzata és a Gulagokban Elpusztultak Emlékének Megörö-kítésére Alapítvány GULAG történetek – Feldolgozatlan múltcímmel pályázatot hirdet fővárosi középiskolás diákok számá-ra. Szinte minden magyar családot érintett a második világ-háború után Szovjetunió GULAG-GUPVI táboraiba rabszol-gaként elhurcolt 600 ezernél is több magyar sorsa, ahonnanegyharmaduk sosem térhetett haza. Sorsukról, életükről arendszerváltoztatásig államellenes izgatásnak számított be-szélni. Pályázatuk célja a fiatalok részvételének lehetővé tételeaz emlékezési, feldolgozási, feltárási folyamatba. Pályázni di-gitális formában lehet egyénileg vagy maximum 3 fős csapat-ban a különféle műfajokban: tánc, zene, irodalom, fotó, rajz,festmény stb. Benyújtásának határideje: szeptember 15. Rész-letes tájékoztatás, háttéranyagok: https://gulagalapitvany.hu/esemeny/gulag_tortenetek

1987-ből egy 70-es troli járattábla sablonnal fújva

Fotó:

bkvta

blak.g

porta

l.hu

1949. december 21-én elindult az első terézvárosi troli 70-es számozással

Fotó:

FOR

TEPA

N / M

agya

r Ren

dőr


Budavári régészeti kutatások kiállí-tásaival lépett a nyilvánosság eléNépessy Noémi, a Budapesti Törté-

neti Múzeum új főigazgatója, az ÓbudaiMúzeum korábbi igazgatója. Április 16-án a Várnegyed a föld alól - 10 év régésze-ti kutatásai a budai Várban című időszakitárlat megnyitóján a Vármúzeumban kö-szöntötte a megjelenteket.

Az első emeleti bemutató tér négyüvegvitrinében kiállított negyven restau-rált műtárgy reprezentálja a budaváriépítkezéseket megelőző mentőásatásoklegfontosabb leleteit.

Az elmúlt évtized jelentős budavári fej-lesztései melléktermékeként jelentős épí-tészettörténeti ismeretekhez és régészetianyaghoz is jutottunk: a Karmelita kolos-tor – egykori magyar főúri palota, majd abudai pasák palotája; a Budavári Palotakeleti, különböző korú vár- és támfalakfelújítása; a Tárnok utca 10. szám révén anéhai Szent György piac; a Dísz tér 4-5.számból a kremsmünsteri bencés apátságházától a ’45-ös ostrom előtti pápai nun-

ciatúráig; a Palota út és a Dísz tér találko-zása Árpád-kori zsinagógát rejtett; a Vár-kert Bazár; a Mátyás-templom...

Kiállításuk falain elhelyezett szöveges ésképes ismertetőik a 13. századtól 17. száza-dig bezáróan tárják elénk az egykori kirá-

lyi rezidencia és városának történetét. Ajúlius végéig látogatható időszaki tárlat ku-rátora Takács Ágoston és Terei György volt.

Május 24-én ismét egy régészeti témájúkiállítás megnyitóján üdvözölhetett min-

ket Népessy Noémi főigazgató. Az elsőbástya – Pop-up kiállítás egy erődítményrejtett kincseiről két helyszínen elnevezé-sű időszaki tárlatot a Budapesti TörténetiMúzeum és a Várkapitányság NonprofitZrt. együttműködésének köszönhetjük.

A számítógépes nyelvezetben a pop-up(angol: felugró) kifejezés a web-es felüle-teken felugráló, reklámot tartalmazó ab-lakot jelent. Az Erdélyi bástyát is a várfalvonalából kiugorva, olasz mintára az1530-as években, Szapolyai János királyalatt építették.

A Táncsics utca 9. szám alatti telkenvégzett ásatás eredményeit két helyszí-nen lehet megtekinteni. A Táncsics ut-ca 9. számú ház ingatlanán (egykori Jó-zsef lovassági laktanya, 1848–1849-benbörtön, az 1920-as évektől a Pénzügy-minisztérium használta, 1948-tól há-borús jóvátételként 2014-ig az USAkövetségi területe volt, a magyar-ame-rikai ingatlancsere megállapodás utánvált kutathatóvá) a feltárt Erdélyi bás-tyát szabadtéri kiállításként, a Vármú-zeumban az itteni feltárás régészeti le-letanyagát és ehhez kapcsolva a törökkori Buda történetét tudjuk megtekin-teni. A gazdag régészeti anyag (fegyve-rek, pipák, porcelánok, lakatok...) töb-bek között két kincsleletet is tartalmaz.Utóbbiakat már 2019 januárjában elő-zetesen meg lehetett tekinteni a Vár-múzeumban: a bástya belső oldalánegy szütyőben több száz török és euró-pai ezüstpénzt és négy török arany-pénzt, a bástyafal egyik üregében héttörök aranypénzt találtak.

Az október 31-ig látogatható kiállításkurátora Sudár Balázs és Terei Györgyvolt.

Kincseink a föld alólKét időszaki és egy szabadtéri kiállítás

• • • • gábriel

Az Erdélyi bástyát az 1530-as években,Szapolyai János király uralkodásaidején építették

A Várnegyed a föld alól...kiállításon a két kurátora: Takács Ágoston és Terei György


AHegyvidéki Helytörténeti Gyűjte-mény új időszaki kiállítása az„Egészségügy a Hegyvidéken”

címmel nyílt meg június 6-án a LóvasútKulturális és Rendezvényközpont Gyűjte-ményi épületében. Másnap ugyanitt, a„Peron” terében mutatták be Balázs AttilaZugliget története című reprezentatív, sokújdonságot tartalmazó albumát is. Kiállí-tásunk a Hegyvidék egykori egészségügyimúltját ismerteti különböző kórházain,klinikáin, szanatóriumain és a továbbiegészségügyi intézményein keresztül.

A Hegyvidéket már a 19. századbanPest tüdejeként emlegették, nem véletlen,hogy számos gyógyászati intézmény találtitt otthonra: a Szent János Kórház, a Vö-röskereszt Erzsébet Kórháza, a budaiHelyőrségi Kórház vagy a Kútvölgyi Kór-ház. Ezen kívül különböző szanatóriu-mok, mint az Erzsébet Királyné-, Józseffőherceg-, Révész Margit-, Siesta-, Sváb-hegyi- vagy a Preiscich Szanatórium is itt,a Hegyvidéken kezdtek működni.

Megismerkedhetünk a múltbéli egész -ségügyi ellátással, a kórházak és szanató-riumok életével, azok 19–20. századbeliváltozásaival, a gyógyszertárak és a helyimentősök történetével is. Tárlókban ne-ves orvosok, sebészeti, szemészeti, bel-

gyógyászati és nőgyógyászati mű-szereit tekinthetik meg a látogatók,amelyeket több neves intézménybőlkölcsönözték a kiállításra. Találhatóműtárgy a Semmelweis Orvostörté-neti Múzeumból a Szent János Kór-ház magángyűjteményéből, de aKresz Géza Mentőmúzeumból ésNémeth József gyűjtőtől is található 5darab régi korabeli makett mentőau-tó és egy 1896-os lovas mentőjármű.Sőt a mentőzés történetéhez tartozik

az is, hogy látható dr. Lengyel Árpád

mentőorvos rendkívül értékes hagyaté-kának is egy-két darabja, aki az elsüly-lyedt Titanic túlélőit megmentő RMS

Carpathia magyar óceánjárón dolgozott.Ő irányította a Titanic utasainak menté-sét és biztosította a több mint 700 túlélőelső ellátását és felügyeletét, nem melles-leg később Budán praktizált, így kapcso-lódik a Hegyvidékhez.

A kiállításon számos hatalmas fotót lát-hatunk, mind a tablókon mind az eltolha-tó könyvespolcokon. 2020. január végéiglesz látogatható, remélve, hogy addig sokkerületi és budapesti lakos fogja megte-kinti a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjte-mény új időszaki tárlatát.

Egészségügy a HegyvidékenIdőszaki kiállítás nyílt Zugligetben

• • • • Földváry Gergely

Hely- és ipartörténeti filmfesztiválA Wekerlei Társaskör Egyesület az el-

múlt évek filmszemléinek (CÉGÉR Ipar-történeti és helytörténeti dokumentum-film fesztivál) sikere után harmadik alka-lommal ad ki pályázati felhívást amatőrés profi alkotók ipartörténeti és helytörténeti dokumentumfilmjeire. Országos szin-tű pályázatukra szeptember 15-ig öt kategóriában lehet nevezni. Az előzsűrizésután a versenybe válogatott filmeket és annak alkotóit kiadványban is meg kívánjákjelentetni. Részletes tájékoztatást, pályázati kiírást, jelentkezési lapot az egyesülethonlapján (www.wekerletelep.hu), a nyitólapon alul elhelyezkedő Felhívásra kat-tintva olvashatunk. A döntőbe jutott alkotások bemutatását november 9-én és 10-én tervezik.

Már a 19. században Pest tüdejeként emlegették

A Peronon – Balázs Attila könyvének bemutatóján


Közhasznú besorolásúegyesületünk évesközgyűlését május 23-

án a Hegyvidéki Helytörténeti

Gyűjteményben (zugligeti Ló-vasút Kulturális és Rendez-vényközpont) tartotta meg.

A megjelenteket BreinichGábor, a Társaság elnöke ésFöldváry Gergely, a Hegyvidé-ki Helytörténeti Gyűjtemény

történésze kö-szöntötte, majdutóbbi tájékoz-tatást adott a gyűjteménymúltjáról, jele-néről és azépület felújítá-sát ismertette,bemutatva an-nak tereit is.

Ezt követőenegyesületünkelnöke ünne-pélyes keretekközt FericsánKálmánnénakés Reisinger

Imrénének átadta a tízévestagsági munkájukra emlékez-tető törzstagsági emlékérmet.

Az Ellenőrző és Számvizs-gáló Bizottság elnöke, FericsánKálmánné, számolt be a Társa-ság 2018. évi tevékenysége ésgazdálkodása március 6-iellen őrzése során tapasztaltak-ról. Összességében megállapí-totta, hogy a Társaság nyeresé-ges évet zárt, az Alapszabályá-ban rögzített feltételeknekmegfelelően működött, fela-datait színvonalasan látta el azelmúlt évben.

2018. évi tevékenységükrőlaz éves egyesületi beszámolótés közhasznúsági mellékletét,valamint a 2019. évi munka ésköltségvetési tervet írásbanterjesztette elő Gábriel Tibortitkár – bejelentve, hogy eze-ket tagjaiknak e-mailon meg-küldte, több példányát ki-nyomtatva a helyszínen bete-kintésre átadta, a kivetítő-er-nyőn is megtekinthetővé tette,valamint majd a fővárosiHelytörténeti Portálon is elér-

hető lesz. Előterjesztéseit szó-ban is összefoglalta és az egye-sület 2018. évi tevékenységétbemutató képek vetítésével il-lusztrálta. A Honismereti Szö-vetség anyagi támogatásánakköszönhetően sikerült meg-rendezni legjelentősebb évesprogramjukat, a Genius loci –Budapest és nemzetiségei cí-mű konferencájukat 2018. áp-rilis 19-én Budapest FővárosLevéltára konferenciatermé-ben. A nagy érdeklődést keltőrendezvényen a konferenciahét előadója átfogó képet vá-zolt fel a kiegyezéstől napjain-kig tartó időszakban Budapestnemzetiségeinek helyzetéről,térszerkezetének alakulásáról,a német, a szlovák, a szerb, acigány nemzetiségek fővárositörténetéről.

Idei főbb terveikként emlí-tette a Városunk című perio-dika grafikai megjelenítésénekés tipográfiájának megújítását,terjedelmének számonkénti20 oldalra növelését, valamintaz egyesület HelytörténetiPortáljának teljes átalakítását,modernizálását – hangsúlyoz-ta, hogy mindezek a jelenlegiközgyűlésig már meg is való-sultak.

Rólunk – RövidenBudapesti Honismereti Társaság

A Budapesti Honismereti Társaság és Budapest Főváros Levél-tára Budapesti Históriák című előadóest-sorozatát minden hó-nap lehetőség szerint első szerdai napján, du. 5 órai kezdésselBudapest Főváros Levéltára Gárdonyi Albert termében tartjuk(Budapest, XIII. ker., Teve u. 3–5.). Ezek nyilvánosak, belépődíjnélküliek, minden érdeklődőt szeretettel várunk.

Október 2.• Az Erdélyi bástya feltárásaElőadó: Terei György, régész• Egy fél évszázados múzeum a város szívébenElőadó: Csibi Kinga, gyűjteményvezető, történész

November 6.• A Tanácsköztársaság budapesti kultúrpolitikájaElőadó: Dr. habil. Újváry Gábor, történész• A szecesszió gyöngyszemei BudapestenElőadó: Puha Titusz, fotós

December 4.• Szilágyi Erzsébet lakhelye BudánElőadó: Dr. C. Tóth Norbert, történész• A Kopaszi-gát történeteElőadó: Dr. Horváth Péterné, helytörténész

Budapesti HistóriákElismerő oklevél

Ekevasba fogott madárszárny

ATomory Lajos Múzeum Ekevasba fogott madárszárny –Kondor Béla a repülés vonzásában című állandó tárlatát„Az év kiállítása”

2019-es pályázaton elismerőoklevéllel tüntették ki. Okle-velüket május 19-én a Múze-umok Majálisán, a MagyarNemzeti Múzeum előtti köz-ponti színpadon vehették át.Erre az országos szakmai el-ismerésre büszkén tekinthet-nek a múzeum munkatársaiés vezetője, Heilauf Zsuzsan-na igazgató. Az elismeréstkapott team szakmai vezető-je, Szabó Zsófia Lilla művé-szettörténész és a csapat kétmásik tagja első állandó kiál-lítása volt a Kondor-emlék-szoba.

Galgóczy Zoltánalpolgármester, Heilauf Zsuzsanna ésSzabó Zsófia Lillaaz elismerő oklavéllel

Fericsán Kálmánné veszi átBreinich Gábor elnöktől emlékérméjét

Fotó:

mag

yarm

uzeu

mok.h

u


AKertvárosi Helytörténeti és Emlé-kezetközpont Veres Péter úti vil-lájában június 6-án nyitották meg

a Tűzoltók a város peremén című kiállí-tást. Az önkéntes tűzoltó egyesületek,majd 1948 utáni tűzoltók életébe ad bete-kintést a mai XVI. kerület területén. Igaziritkaság ez, egyedi témaválasztása – és ki-vitelezése – messze kiemeli a kerületiközgyűjtemények szokásos tárlatai közül.Szép példája egyben egy kerületi gyűjtő, akerületi közgyűjtemény és a kerületi ön-kormányzat együttműködésének.

Tárlatuk megvalósítása elsősorban Hó-zer Benjámin érdeme. A kiállított tárgyiés fotóanyag 90 százaléka magángyűjte-ményéből származik, de felvállalta a tárlatkurátorának feladatait is.

Kiállítási termük falán kronológiai sor-rendben tájékozódhatunk a kerület néhailánglovagjairól. Egykor önkéntesek végez-ték a településeket pusztító tűzvész meg-fékezését, főállású munkájuk mellett. Civilszervezeteik megbecsült részét alkottákegy-egy település társadalmának. A 20.század első feléből Rákosszentmihály, Sas-halom, Mátyásföld és Cinkota önkéntestűzoltó-egyesületeinek életét megörökítő

csoport- és szertárké-pek, a második világhá-ború előtti és alatti légol-talmi szervezetek vala-mint tárgyi emlékeikidézik fel egy néhai bé-kés időszak emlékét.

Tárlatuk második felea második világháború-tól napjainkig terjedőidőszakba ad betekin-tést. A polgárság szerve-zeteinek felszámolása-kor az önkéntes tűzoltóegyesületeket is 1948-ban feloszlatták, felsze-relésüket államosítottákés hivatásos tűzőrségekethoztak létre. Az 1956-osforradalom és szabadságharc után ismétlehetővé tették önkéntes tűzoltó szerveze-tek felállítását is. A hivatásosak mellett akésőbbi XVI. kerületben jórészt az üzemitűzoltóságokra bízták a katasztrófavédel-met – így született meg legnagyobb „ön-kéntes” egységük, az Ikarusz mátyásföldiüzemegységének tűzoltósága. 1995-től atűzoltók szakmai felügyelete központi

szintűnek maradva, korábbi ingó- és in-gatlan vagyonuk, fenntartásuk és működ-tetésük a helyi önkormányzathoz került.

Kiállításuk ritkaságszámba menő szer-kesztett képanyaga egységes fekete mű-

anyagkeretekben lát-ható, a kiállított mu-zeális tárgyi anyagok

üvegtárlókba vagy üveg alá helyezve te-kinthetők meg. A tűzoltó és légó egyen-ruhák a légó láda ritkaságai mellett a te-rem egyik végét zárják le. A tárlat szim-metrikus megjelenése (plakátok, tárlók,képek, stb.) átgondolt koncepcióra utal,mely feltehetően a kerületi helytörténetigyűjtemény vezetőjének, Széman Ric-hárdnak köszönhető.

Részvénytársaságként született meg 1922-ben a Porcellán-,Kőedény- és Kályhagyár Rt., amely 1924-ben jelentős ál-lami támogatással indította meg termelését kispesti gyá-

rában. E gyár termékeiből összeállított kiállítást nyitott meg má-

jus 30-án (a június 1-jén kezdődő Kispesti Városünnep előtt), aKispesti Helytörténeti Gyűjtemény az Ady Endre úti Nagy Ba-logh János kiállítóteremben.

Gyáruk termékei, a bemutatott konyhai eszközök (funkcióikszerint csoportosított tányérok, tálak, fűszertartók, csészék, bög-rék és egyéb konyhai edényáruk) részben a kispesti kerületi gyűj-temény, részben az egyik internetes közösségi háló Gránit kiállí-tás-2019 címen – a kispesti gyűjtemény kezdeményezésére – lét-rehozott csoport tagjainak tárgyaiból állt össze. A tárlatukon be-mutatott, a két világháború közti időszak art deco jellegű kony-hai kőedénytárgyai széles körű népszerűséget élveztek egykor –és napjainkban is.

November elejéig megtekinthető tárlatukat a megnyitóvalegyidejűleg bemutatott kiállítási prospektus (A/5-ös nagyságú,színes, 24 oldalas, matt műnyomó papíron)később is megőrzi, atárlat kurátorainak (Mohay Orsolya, Siklós Zsuzsanna) munkájátdicsérve.

Lánglovagok a KertvárosbanÖnkéntes tűzoltó egyesületektől a tűzoltóságokig

• • • • gt

Ipar, forma, háztartás

A kiállítás megnyitóján a kurátor,Hózer Benjámin tart tárlatvezetést

A tárlatot dr. Peterdi Vera néprajzkutató nyitotta meg


Óbudai Múzeummb. vezető: Felbermann Judit, tel./fax: 250-1020,cím: 1033 Bp., Fő tér 1.,nyitva: K–V: 10–18 óra.Neogrády László Helytörténeti GyűjteményVezető: Szöllősy Marianne, tel.: 370-0652, cím: 1043 Bp., Berda J. u. 48., nyitva: K–P: 10–18, Szo: 10–14 óra.Erzsébetvárosi Zsidó Történeti TárHelytörténeti munkatárs: Keleti Éva,tel.: 369-3688,1077 Bp., Csányi u. 5.,nyitva: V–Cs: 14–18, P: 10–14 óraFerencvárosi Helytörténeti GyűjteményVezető: Gönczi Ambrus, tel.: 218-7420, cím: 1092 Bp., Ráday u. 18., bejárat az Erkel utcából, nyitva: K–P: 12–18, Szo: 10–14 óra.Kőbányai Helytörténeti GyűjteményVezető: Verbai Lajos, tel.: 261-5569, cím: 1102 Bp., Halom u. 37/b., nyitva: H, K, Sz, P: 10–14, Cs: 14–18 óra.Albertfalvi Hely- és Iskolatörténeti GyűjteményVezető: Beleznay Andor, tel.: 208-6635, cím: 1116 Bp., Pentele u. 8., nyitva: K, Cs, Szo: 14–18 óra.Etele XI. kerületi Helytörténeti GyűjteményVezető: Farkas Zsolt, tel.: 204-6788; 06-70-682-2144, cím: 1116 Bp., Gyékényes u. 45–47., nyitva: H–P: 10–19 óra.

Hegyvidéki Helytörténeti GyűjteménySzakmai felelős: Földváry Gergely, tel.: 06-70-360-2447, cím: 1121 Bp., Zugligeti út 64.,nyitva: Sze–V: 10–18 óra.Angyalföldi Helytörténeti GyűjteményMunkatárs: Dr. Simonné Hortobágyi Zsuzsanna, tel.: 06-30-453-3693, cím: 1131 Bp., József Attila tér 4., nyitva: K–Cs: 11–17, P: 9–16 óra.Samodai József Zuglói Helytörténeti Műhely (szakmai besorolás nélkül)Helytörténeti munkatárs: Bese Judittel.: 220-6777; 06-70-408-9333,cím: 1146 Bp., Hermina u. 3.nyitva: időegyeztetés alapjánRákospalota, Pestújhely és Újpalota Helytörténeti GyűjteményeVezető: Csibi Kinga, tel.: 419-8216, cím: 1158 Bp., Pestújhelyi út 81., nyitva: K–P: 10–16, Sze: 12–18,

Cs, Szo: 10–14 óraKertvárosi Helytörténeti és Emlékezet Központ(szakmai besorolás nélkül)Vezető: Villányi Péter, tel: 06-20-417-1956, cím: 1165 Bp., Veres Péter u. 157.,nyitva: H–Cs: 9–16, P: 9–14 óra.Erdős Renée Ház Muzeális Gyűjtemény és KiállítóteremVezető: Ádám Ferenc, tel.: 256-6062, 258-4693, fax: 256-9526, cím: 1174 Bp., Báthory u. 31., nyitva: K–V: 14–18 óra.

Tomory Lajos MúzeumVezető: Heilauf Zsuzsanna, tel.: 290-1585, 06-20-316-9885,cím: 1181 Bp., Margo Tivadar u. 116–118.nyitva: Cs–P: 10–18,

Szo: 14–18 óra.Kispesti Helytörténeti GyűjteményVezető: Siklós Zsuzsa, tel.: 281-1619, cím: 1191 Bp., Csokonai u. 9.,nyitva: K–P: 14–18 óra,

páros heteken Szo: 10–14 óra.Pesterzsébeti MúzeumVezető: D. Udvary Ildikó, tel.: 283-1779, cím: 1203 Bp., Baross u. 53., nyitva: H–P: 10–18 óra.Csepeli Helytörténeti GyűjteményVezető: Molnár Krisztián, tel.: 278-2747,cím: 1213 Bp., Szent István út 230.nyitva: Sze: 8–14.30, P: 14–18,

Szo: 9–13 óra.Nagytétényi Helytörténeti Kiállítótér(szakmai besorolás nélkül)Vezető: Wahl Ildikó,tel.: 06-20-237-1920,cím: 1225 Bp., Nagytétényi út 278.,nyitva: K–Cs: 9–12, Szo: 15–18 óra.Soroksári Helytörténeti GyűjteményVezető: Sasvári Ilona, tel.: 285-2746,cím: 1238 Bp., Szitás u. 105., nyitva: Sze–P: 14–18 óra.

ABudapesti Történeti Múzeum AquincumiMúzeuma 1894. május 10-én nyitotta megkapuját a nagyközönség előtt. A múzeumala-

pítással a főváros a nemzetközileg is jelentős régészetileletanyagnak nemcsak az elhelyezéséről gondosko-dott, hanem annak tudományos feldolgozását és be-mutatását is megvalósította.

Az aquincumi romkert „Dirké” védőépületébenmegrendezett időszaki kiállítás a megnyitás óta eltelt125 évnek állít emléket. A tablók rövid, tömör ismer-tetést nyújtanak a múzeum eddigi működése alatt tör-tént legfontosabb tudományos és ismeretterjesztő ese-ményekről. Színes fotómontázs villantja föl a múzeummindennapi életét az elmúlt évtizedek alatt, ízelítőtadva az itt megfordult látogatókról, a múzeumi ese-mények egész soráról. Mozgófilm részletek idézik akorábbi híradások aquincumi eseményeit. A kiállítástmagába foglaló védőépületet kívülről határoló üvegfa-lakon visszaköszönnek az emblematikus aquincumiépületek és épületrekonstrukciók (az Orczy Gyula általtervezett első múzeumépület, a fórum középületei, aváros 1800 évvel ezelőtti képe). Tetején ásatást imitáló figurákhívják fel a figyelmet a kiállítás helyszínére.

A kis tárlat látogató- és családbarát elemeket is magába foglal:interaktív játékok (forgatható oszlopkirakó, 3 D puzzle, óriás-

kocka kirakó) és mini ásatás ismerteti meg a gyerekközönség-gel a múzeum érdekes leleteit és tevékenységét.

Az évfordulós bemutató része az Aquincumi Múzeum ün-nepi rendezvény sorozatának. Ennek keretén belül szervező-dött a 30 éves múltra visszatekintő „FLORALIA – tavaszün-nep” római hagyományőrző program, mely idén az „Ókorhangjai” című nemzetközi zenei workshoppal egészült ki,melynek középpontjában az intézmény világhírű lelete, azaquincumi orgona állt. A nap koncerttel zárult a polgárvárosi

amfiteátrumban, ahol aKeep Floyding együttesa Pink Floyd Pompeji-

ben megrendezett koncertjének magyar változatát adta elő „Liveat Aquincum Amphiteatre” címmel.

A 125 éves az Aquincumi Múzeum című kiállítás 2019. októ-ber 31-ig látogatható.

125 éves múzeum„Íme itt a magyar Pompeji és Herculaneum”

• • • • Lengyelné Kurucz Katalin

A színes fotómontázst a tárlat kurátora,Lengyelné Kurucz Katalin (középen) ismerteti


Lechner Ödön követője, a szecessziókmestere. Így jellemzi a hazai szak-irodalom Kőrössy Albert Kálmánt, a

méltatlanul elfeledett építészt. A terézvá-rosi Ráth György-villában június 14-énnyitotta meg a Magyar Építészeti Múze-um és az Iparművészeti Múzeum közöskiállítását „Díszítőérzékkel átszőtt tudás”Kőrössy Albert Kálmán építészete cím-mel az építész születésének 150. évfordu-lójára emlékezve.

A müncheni tanulmányai után hazatértfiatal művész Hauszmann Alajos irodájá-ban ismerkedett meg Sebestyén Artúrral,akivel első alkotásaik még a Hauszmann-ra jellemző neobarokk szellemben ké-szültek. Hamarosan azonban, a 20. századelső éveiben Kőrössy – Városligeti fasorivillájának telkén kialakított önálló irodá-jában – a magyar élővilág növénymotívu-maival és állatalakjaival díszített elegánsszecessziós épületeket tervezett, amelyeka német korai Jugendstil legimpozánsabbhazai példái.

Az első ilyen épület az Osztálysorsjátékpalota, amely a mai Mátyás pince helyénállt a mai Március 15. téren, amelyneképítéséről a Magyar Építészeti Múzeumés Műemlékvédelmi DokumentációsKözpont őriz építés közben, az állványrólkészített úgynevezett pallérfotókat. A máremlített Kőrössy-villa mellett Walkó Lajosegykori kereskedelemügyi miniszter bér-

házának gazdag homlokzati de-korációi a hazai szecessziósmozgalom első megnyilvánulá-sainak egyike. A német Ju-

gendstil szellemiségeérezhető a Váci utcaiPhilanthia virágüzletportálján és belsőberendezésén is,amelynek vörös réz-ből készült rózsalu-gasai és a belsőbenlátható intarziás bú-torok, s a Márk Lajosáltal festett olaj pan-nók igazi összművé-szeti alkotássá eme-lik a ma is működővirágüzletet.

Kőrössy életműveformavilágának igengyors változása, fej-lődése ellenére az1906 és 1908 közöttkészült tervek egyér-telműen LechnerÖdön magyaros for-manyelvének átira-tai, akivel közösennyújtották be pálya-tervüket a Kultusz-minisztérium 1905.évi tervpályázatára.Az ebben az időbenkészült alkotások,mint a Kölcsey Fe-renc Gimnázium,

vagy a Ligeti úti hídTemesváron díszítésé-ben a háromkaréj, atulipán és keresztvi-rág, valamint minia-tűr oszlopocskák lel-hetők fel. A magyarformanyelvkeresésmegnyilvánulásakéntértékelhető a Tündér-palotaként ismerttévált tisztviselőtelepigimnázium épülete,amely Kós Károly és aFiatalok elveivel ro-konszenvező, az erdé-lyi, angol és finn épí-tészetből merítő díszí-tőformákból nyert ih-letést.

Az 1910-es években épült alkotásokramár újra a neobarokk historizálás jellem-ző. Irodavezetőjével, Kiss Gézával közö-sen jegyzett épületeik közül a budapestiNádor utcai egykori Magyar Agrár- és Já-radékbank épülete, valamint a Pozsonyfőterén álló Magyar Leszámítoló és Pénz-

váltó Bank impozánspalotája emelkedikki művészi megfor-málásával.

Annak ellenére,hogy az első világháború befejeztével atervezői tevékenységtől elálló építész ha-gyatéka nem maradt fent egészében, azegykori épületek építészeti elemei, a Bu-dapest Főváros Levéltárában őrzött erede-ti tervek és a Magyar Építészeti MúzeumSebestyén Artúr – és Róth Miksa – hagya-tékából való fotók és iparművészeti ter-vek segítségével az építész születésének150. évfordulója alkalmából rendezett ki-állítás egyetlen építőművész pályáján ke-resztül ad átfogó képet a hazai szecessziósmozgalom sokszínűségéről.

Szeptember közepéig látogatható tárla-tuk kurátora Baldavári Eszter. Szeptem-ber 25-től október végéig az Országos Pe-dagógiai Könyvtár és Múzeumban, no-vember 14-től január végéig a FővárosiSzabó Ervin Könyvtár Központi Könyv-tárában lesz megtekinthető a kiállítás.

A szecessziók mestereKőrössy Albert Kálmán (1869–1955)

• • • • Baldavári Eszter

Az 1899-ben családjának tervezett Körössy-villa főhomlokzata (Városligeti fasor 47–49.)

A Váci utcai Philanthia virágüzletportáljának dekorációja

Fotók

: Béla

vári K

riszti

na / M

agya

r Épít

észe

ti Múz

eum


Az építésügy és a műemlékvédelem szakterületén 1967óta dolgoztam. Ehhez szorosan kapcsolódó volt a he-lyi történet és ismeretek megszerzése. Egy jó évtize-

des közreműködés után – 1980-ban – kaptam felkérést a ke-rület vezetőitől a helytörténeti klub vezetésére.

Már induláskor felkértem dr. Gerő László c. egyetemi ta-nárt, (kerületünk neves polgára volt, akiről emléktábla láthatóa Petőfi tér 3. számú házon) hogy a bizottság (klub) elnökitisztjét vállalja el. Ezen időszakban öt kis helytörténeti füzetetszerkesztettünk és számos rendezvényen ismertettük kerüle-tünk nevezetességeit, több írásunk is megjelent a Belváros cí-mű helyi lapban.

1996-ban a Belváros bemutatkozik című televíziós adást dr.Bőzsöny Ferenccel közösen szerkesztettük, aki számos rendez-vényünkön működött közre: megemlékezés Ányos Pál és Vi-rág Benedek pálosokról, Vörösmarty Mihály emlékszobránakcentenáriumán a szobortörténettel kapcsolatban...

A 90-es években – egészen 2007-ig, az önkormányzati lapmegszűnéséig – klubunk egy-egy ankétja, eseménye kapcsána Belváros-Lipótváros önkormányzati lapja és a City TV adottlehetőséget publikálásra. Később a Budapesti Honismereti Tár-saság közölt rendszeresen fővárosi jelentőségű emlék-írásokat.

A legjelentősebb esemény az Aranykönyv volt, helytörténe-tünk ötven évéről, 2016-ban jelent meg az önkormányzat kiadá-sában – Wohlmuth István tanácsnok támogatásával.

Az Aranytíz Helytörténeti Klub a Belváros-Lipótváros Ön-kormányzat kultúrházában minden hónap utolsó csütörtök dé-lutánján várja a városrészünket szeretőket.

Kapcsolatunk alakult ki több helytörténeti szervezettel – pél-dául a fővárosi városvédőkkel (egy ideig ennek tag-egyesülete-

ként működtünk), a Hegyvidékkel, a Klauzál Társsággal, aBudaörsi Lenz hagyományőrzőkkel, és nem utolsó sorban aKincses Belváros Egyesülettel, amelynek vezetője KacskovicsFruzsina építészmérnök.

Több helytörténeti sétát szerveztünk a kerület jobb megis-merésére: a Szabadság térre (Hajós György építészmérnök),az Arany János utcába és a Kossuth Lajos térre – Gavlik Ist-

ván fővárosi honismeretibarátunk közreműködé-sével.

Legutóbbi sétánk a fő-városi Központi Városházára vezetett, a szoborrestaurálásrólSzomolány Péter szobrász tartott előadást és vezetést a gránátoskaszárnya barokk szobrairól – az Atlaszról és a Háború és a Bé-ke allegorikus jelképeiről – ott ahol a megszűnt kápolna helyénvan a fővárosi önkormányzat tanácsterme, és az épület neveze-tes szülötte Klauzál Gábor 1848-as miniszter.

(Vízy László okleveles igazgatásszervező-építész, nyugalma-zott műemléki felügyelő 1987-ben Budapestért kitüntető jel-vényt kapott, Belváros-Lipótváros Önkormányzata 1996-banPro Civibus-díjjal, 2005-ben Reitter Ferenc-díjjal, 2018-ban aJövő Belvárosa-díjjal tüntette ki – a szerk.)

Sok más budapesti köz-téri emlékmű, szoborés emléktábla történe-

téhez hasonló utat járt beegy évszázad alatt a Lánchídbudai pillérén 1920-ban fel-avatott emléktábla, amelykét meggyilkolt ártatlanember, a Hollánok emlékétőrizte. Krisztinavárosi, Pau-ler utcai lakásukból 1919.április 22-e éjszakáján a„Lenin-fiuk” Hollán Sándorbankigazgatót, ny. miniszte-

ri tanácsost és fiát, dr. Hol-lán Sándor kereskedelem-ügyi államtitkárt, MÁVigazgatót elhurcolták, majda Lánchíd budai hídfőjénél

hátulról fejbe lőtték és a Du-nába dobták.

Csak 1946-ig hirdethette azáldozatok sorsát a hídpillér

falán a Kereskedelemügyi Minisztériumáltal elhelyezett emléktáblájuk. 2004-tőla Hollán-család tagjai szorgalmazták amárványtábla visszaállítását - sikertele-nül. A Bombagyár közösségi blog gyűjtést

kezdeményezett és 2009-ben közadako-zásból díszes kétnyelvű márványtáblátállított az áldozatokra emlékezve. Ezcsak fél évet érhetett meg: vörös festék-kel leöntötték, majd megrongálták, vé-gül „eltűnt”. Harmadik alkalommal2011. április 22-én Budapest FővárosÖnkormányzata és a Budavári Önkor-mányzat közösen állítatta vissza és avat-ta fel az eredetivel megegyező szövegűfehér márványtáblát.

Idősebb és ifjabb Hollán Sándor halá-lának 100. évfordulóján, 2019. április 22-én dr. Nagy Gábor Tamás, a Budavári Ön-kormányzat polgármestere emlékezettmeg a tragikus eseményről.

Belvárosi emlékekNégy évtized a helytörténet szolgálatában

• • • • Vízy László

Emléktábla történetHáromszor avatták fel a Lánchídon

• • • • gt

A 2011-benvisszaállítottemléktábla

Vízy László 2017 októberében a Budapesti Históriák előadójaként


ATemplom téren tartották június1-én és 2-án a kispesti Városün-nepet. A kétnapos rendezvényso-

rozat nyitányaként, május 30-án a NagyBalogh János kiállító terembenIpar, forma, háztartás – A „kis-pesti Gránit” konyhai edényei,készletei és reklámárui 1924–1948 elnevezéssel a gyár terméke-it bemutató kiállítás nyílt meg. A95 évvel ezelőtt termelni kezdőgyár egy már fél évszádos telepü-lésen jött létre.

Széchenyi barátai az alapítók, 48szellemisége az összetartó erő azÜllői úti átmenő forgalomból élővendéglősök, iparosok közt. Itt éla rebellis Madarász József a képvi-selőház korelnöke, erős a Kossuth-kultusz, fogadják Ferenc fiát. Köz-adakozásból épül Kispest elsőszobra, apja 1911-ben átadott em-lékműve. Szombatfalvy Albert az Újépületbontásából elhozza Batthyány börtönénekpadlatát, ajtaját, kilincseit, beépíti Kossuthutca 39. szám alatti házába. Berci bácsihoztöbbször jártak Adyék, de nem tudta kibé-kíteni velük Boncza papát. A költő nevétutca, Csinszkáét felújított kert őrzi.

Az 1871-ben alakult Kispest község ön-erőből óvodát, iskolát, temetőt, 17 nagy-jainkról elnevezett utcát teremt. Államielemi a Petőfi, 1911-ben a polgári. A Ló-nyai Gimnázium tanárai: dr. PruzsinszkyPál hittudós, teológiai dékán a hazafias éskulturális ünnepek atyja, dr. Varga Bálinttestnevelő – focistái alapítók a KACsportegyletben. Utódjuk a Honvéd arany-csapata, Puskás, Bozsik stadionok név-adói. 1919-től a gimnázium és több iskolaa Trianon után ideköltöző tanárok mene-déke.

1896-ban a községház díszközgyűléseés a melléje ültetett hét platán a millenni-um, honfoglaló vezéreink és a 25 évesKispest programjának jelképe: egyenlő-ség, testvériség, szabadság, egyetértés, bé-ke, haladás, felvirágzás. Dalkar, tűzijáték,10 éves Ipartestület a népünnepélyen. Dr.Madarassy László jogtudós, író, MTA tagjegyzőt barátja, Jókai látogatja, dicséri afejlődést, az Írók Otthon Köre nevébenmond nekrológot sírjánál.

Nemrég halt meg a legnépszerűbbszinkronszínész, a Nemzeti Színház dí-jakkal kitüntetett művésze, Szokolay Ottó.Keresztapja, Bódy János vendéglőjükből

1894-ben Kispes-ti Színházat épí-

tett, melyben Móricz Zsigmond első da-rabja is színre került. Holics Jankát, a pol-gári tanárnőjét vette feleségül. A vándor-színész Bódy 1908-ban mérnök lett – aMűkedvelők, Miklóssyék és más híres tár-sulatok, Munkás Színjátszók előadásainaktörzshelyéből kaszárnyát csinált a háború.Kiváló színész volt Ottó apja, Frigyes is,civil foglalkozása mellett sok gyerekelő-adás szervezője. Sinkovits Imre, Bárdi

György, Megyesi Mária, Béres Ilona, Ha-cser Józsa, Bánky Róbert, Szekeres Ilona alegismertebb hírességek az innen indu-lók közül.

Misek szabó házának gyakori vendégeiújságíró fiának, Mikes Lajosnak (1905-igMisek) Nyugatos barátai: Ady, Krúdynyolc művésztársukkal és lányának férje,Szabó Lőrinc. A 20-as évektől Varju tiszti-

orvos házában vitáznak: Fenyő szerkesztő,dr. Knob Rotary klubos közgazdász, képvi-selő a munkásokat védő törvényekről.Könyvtáros lesz Tersánszky, de spontán ze-

nél, énekel a kávéhá-zakban. Erdélyi stílusúKós Károly Wekerléje, aszegények festője NagyBalogh János. A régé-szetben László és Vér-tes, tanári és kutatómunkájukban Simonyi,Kovalovszky, Vajthó,Nemeskürthy alkottakidőtálló értékeket.

A téglaszállító Mu-kihoz kapcsolt két sze-mélykocsin jártak dol-gozni a 20. századig. Avillamoson kirándulók

is jöttek. A lakosok fele a Biehn, Hofherr,Jacquard, Teudloff, Lipták, Gránit gyá-rakban dolgozott, Munkásotthon épült az1922-ben várossá lett Kispesten. Az 50.évforduló Kossuth-téri kiállítását a kor-mányzó nyitotta meg, dicsérve a helyiipart. Válság és virágzás váltakozott a gaz-daságban, a társadalmi feszültségek az1950-ben kerületté vált Kispest 100. év-fordulóján sem szűntek meg. A 21. szá-zad hozott pozitív változásokat, várjuk afolytatást.

Kincses Belváros EgyesületIdén már a tízéves születésnapjáról tervezheti megemlékezését tartani a Kincses

Belváros Egyesület november 18-án a Zrínyi utcai patinás Duna Palotában. Ered-ményes évtizedre tekinthet vissza tagságuk és elnökük, Kacskovics Fruzsina!

Kincses Klubjuk havi összejöveteleinek kéthetente, általában hétfői napon, azOktóber 6. utca 19. szám alatti KDNP Klub ad helyet – vagy „kitekintenek” egy-egy fővárosi vagy vidéki helyszínre kirándulva.

Az egyesületnek – és a kerület önkormányzata támogatásának – köszönhető aKincses Belváros Kalendárium 2010–2014. évi könyveinek megteremtése, a Belvá-ros-Lipótváros Kincsei két kötetének megjelenése is.

Talán legfontosabb eredményük a kerületi általános iskolások számára éventerendezett helytörténeti vetélkedő. Az idén már hetedik alkalommal megtartott ver-sengés Kerületünk, mint a világörökség része címet viselte – az egyesület honlapjánvolt elérhető feladatlapja és segédlete. Május 10-én, a Városház utcai Józsa Judit Ga-lériában tartott döntőn első helyezést megosztva nyert a Szemere Bertalan Általá-nos Iskola és Gimnázium, valamint a Váci utcai Ének-zenei Általános Iskola csa-pata. Az első három helyezést elérők egynapos visegrádi kiránduláson, táborozásonvehetnek részt.

Boldog születésnapot!Kik voltak, mit akartak

• • • • Gaál Károlyné

Kispest főutcája

Fotó:

Zem

pléni

Múze

um


Harminc év után 2018-ban Buda-fok–Tétényben új, a kerület tör-ténetét átfogóan feldolgozó

helytörténeti művet adtak ki. Az önkor-mányzat megbízásából készült kötetnégy, a kerületben ismert szerző tollábólszületett meg, akik bemutatják, hogyanlett a különálló községekből a fővárosegyik sokszínű kerülete, Budapest bor-negyede, kisváros a nagyvárosban. Kerü-letrészeik, Budafok (Promontor), Nagy-tétény (Tétény), Budatétény és a BarossGábor-telep történetét külön fejezetektárgyalják. A közel kétezer éves múlt is-mertetését több száz fekete-fehér és szí-nes fotó, dokumentum és térkép teszigazdaggá, olvasmányossá. Egykori vá-rosrészeik történetét bemutató fejezete-ket a kerület rendszerváltás utáni esemé-nyeinek feldolgozása követi. Az elmúlthárom évtized politikai, gazdasági, kul-

turális történéseit, szereplőit, a testvér-városi kapcsolatokat ismerhetik meg azolvasók.

Budafok–Tétény gazdag történelmi ese-ményein kívül gyakorlati tudnivalókat istartalmaz a kötet: a közegészségügyi, köz-oktatási, kulturális intézmények, neveze-tességek, műemlékek felsorolását; a kerü-let felfedezésére csábító sétaútvonalakajánlását. A mellékletben a községi bíró-kat, jegyzőket, polgármestereket, a kerü-leti tanácselnököket, az egykori és az1995 utáni díszpolgárokat, a civil szerve-zetek, egyesületek, a kerületi kis- és kö-zépvállalkozások tevékenységét mutatjákbe a szerzők. Könyvbemutatóját 2018. ok-tóber 4-én tartották a Városháza Díszter-mében, majd a Rózsavölgyben, Nagyté-tényben és Budafokon telt házas bemuta-tóesteken aratott sikert az új XXII. kerü-leti helytörténeti kötet.

Budapest kedvelt városrészének tör-ténetét feldolgozó kötetét Vörös-marty szavaival vezeti be a szerző:

„Jókedvében teremtette az Isten a Zuglige-tet, gond és bánat itt víg kacagásra derül”.A környék vadregényes völgyei, erdőségeimár a 17. századtól vonzották a kirándu-lókat, a barangolásban megfáradtak párévtized múlva felüdülésre is találhattaknevezetes vendéglőiben. A romantikus vi-dékhez regényes történelmi emlékek iskapcsolódnak: Hunyadi Mátyás fácánva-dászatai, Kossuth Lajos letartóztatása, egyújkori Diogenész hordója és az 1847. júni-us 17-én tartott „Dűlőkeresztelő” – ami-kor új magyar neveket kapott Buda kör-nyéke a német elnevezések helyett.

A tetszetős kivitelű, oldalanként többfotóval is illusztrált album fejezetei sétárainvitálnak, bemutatva a városrész tájegy-ségeit. Olvashatunk az első polgárokról,az itt lakók mindennapjairól és a gyó-

gyulni vágyók kedvelt helyszíneiről. Majda méltán híres vendéglők, fogadók re-formkori világa ragadja meg figyelmün-ket. A reformkorban megindult rohamosfejlődés igényelte közlekedési változáso-kat is végig tekinthetjük térben és időbenaz omnibusztól a lóvasúton át a libegőig.Megismerjük a Normafa történetét, kö-rültekintünk az Erzsébet királynéról elne-vezett kilátóból, a pálos kolostor romjaiközött emlékezhetünk az egyetlen ma-gyar alapítású szerzetesrend kezdeteire.

A tájegység idillikus szépségét megörö-kítő alkotókról is olvashatunk. Végül a te-rület földrajzi egységét, jellemző termé-szeti adottságait, növényeit, virágait be-mutató fejezetek csodaszép fotói hívnakvalóságos sétára. A szerző érdeklődésün-ket mindvégig megtartva könnyeden ada-golja mindazt az ismeretanyagot, melyeta Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjteménytörténész-muzeológusaként magáévá tett.

Budafok–Tétény története• • • • Dindi IstvánBayer Árpád, Dindi István, Garbóci László, Janzsó János: Tények, történetek, képek – Budafok-Tétény/22.Grafikai tervezés, tördelés: Tóth (Avanti ) Péter, Felelős kiadó: Karsay Ferenc polgármester, Készítette: Pantopress Nyomda KFT, Bp. 2018, 484 p.

Budapest romantikus kirándulóhelyéről...• • • • Szöllősy MarianneBalázs Attila: Zugliget története Budapest, MOM Kulturális Központ Nonprofit Kft., 2019. 137. p.


Buda köztemetője, a Farkasréti te-mető az elmúlt évszázadban, dekülönösen 1952-től, a Fiumei úti

köztemető lezárásával vált hazánk máso-dik legnagyobb és legjelentősebb sírkert-jévé. Már a két világháború közötti idő-szakban is, de különösen a diktatórikuskor döntését követően, a magyar művé-szeti és tudományos élet, a sport kiemel-kedő alakjait itt helyezték végső nyuga-lomba. Sírhelyeiken a legkiválóbb képző-művészek által készített alkotások őrzikemléküket. A temető 72 holdas területénnyugvó nagyjaink tízezres nagyságrendjéttermészetesen nem minden esetben jelzikkülönleges alkotások. Még a védettkéntnyilvántartott sírokat is gyakran csak jel-legtelen típus műkő, vagy gránitlapokkalfedik le.

A könyv szerzője egy évtizedes munká-ja során gyűjtött, mintegy 1100 meglévőés 100 elpusztult szoborral és dombor-művel díszített sírhelyet mutat be a kötet-ben. Az ismertetett művek között olyanszemélyek sírszobrait említhetjük, mint

Bartók Béla, Kodály Zoltán, Solti György,Ferencsik János, Gyurkovics Mária, BástiLajos, Tímár József, Gobbi Hilda, AmerigoTot, Telcs Ede, Czóbel Béla, vagy PappLászló és még hosszan sorolhatnánk kor-társaink neveit. Az itt alkotó kitűnő szob-rászaink neve szinte kivétel nélkül felso-rolható, amint az a kötet végén szereplőnévmutatóból is kiderül. A kötet nem vá-logatott képes album, hanem a temetőbenelőforduló valamennyi egyedi alkotástigyekszik hiánytalanul bemutatni 1300színes képmelléklettel, pontos adatokkal,mérettel, szerzőkkel. Az elpusztult alkotá-sok ismertetésével igyekszik érzékeltetnia szobrok veszélyeztetettségét, a védelemszükségességét. Nem csupán szakembe-rek számára nyújthat felhasználhatóanyagot e könyv, de az átlagpolgárok szá-mára is élvezetes forrás lehet egy-egy te-metői séta során. 2019. április 2-án aHegyvidék Galériában a Budapesti Vá-rosvédő Egyesület rendezésében, április25-én a Fővárosi Szabó Ervin könyvtárUgocsa utcai helyiségében mutatták be.

Az elődtelepüléseken Varga Ferenc– Krúdy Gyula írásainak, a sport-nak, a régi mozgóképszínházak-

nak (és a mozgóképeket vetítő, zakatolócsodamasinát időnként befogadó, régihangulatú vendéglőknek) a szerelmese –a helyi, a XVI. kerületi sport és az egykoriszentmihályi vendéglők, kávéházak be-mutatása után most a Kertvárosi Helytör-téneti Füzetek sorozatban az egykori, he-lyi mozgókat, filmszínházakat (Heltai el-nevezése után mozikat) veszi lajstromba.Négy település korai filmszínházairól lesztehát szó ebben a kötetben, a XVI. kerü-leti lokálpatrióták büszkén vallhatják:mozgóügyben a kezdetekkor nem álltakrosszul.

Cinkota és Rákosszentmihály közöttmég nem dőlt el, melyiküké az elsőség, demindkettőben már a múlt század tízeséveiben saját épületben kattogott a vetítő-gép és a fekete-fehér villódzó „képkoc-kák” alá zongorakíséret dukált. Cinkotánaz Edison mozgó, Rákosszentmihályon aVilág-mozgó nyílt meg először. Utóbbinálpontosan tudjuk a megnyitás napját:1912. november 21-e. A kötetet korabeliiratokkal, moziplakátokkal, fényképekkel,mozijegyekkel (fekete-fehéren) illusztrál-ták, és „pörgetőként” is működik: a jobboldalak alján pörgetéssel megmozdulnaka képek, egy 1936-os svéd filmstáb érke-zését elevenítik meg Budapest első repü-lőterére, a mátyásföldi repülőtérre.

Az emlékezés művészete• • • • rgRosch Gábor: A Farkasréti temető sírszobrai Budapest, 2019. színes, 28 cm. 474 p.

Községi mozgók• • • • Széman Richárd

Varga Ferenc: Mozik a város peremén Kertvárosi Helytörténeti Füzetek 47. Kertvárosi Helytörténeti és Emlékezet Központ, Budapest, 2018.; 92 p. 103 ff. kép


AHelytörténeti Kiállítótér 2013 augusztu-sában nyílt meg a Cziffra György Nagyté-tényi Kulturális Központban. Kiállításuk

a Nagytétényi Polgári Kör és több lelkes helyi la-kos és család adományaiból és segítségével való-sult meg. A bemutatott tárgyak, eszközök, doku-mentumok, fényképek elsősorban a 18. század-ban betelepült sváb családok és utódaik életét,használati tárgyait, eszközeit, néprajzi hagyomá-nyait mutatta be.

Több mint öt év után, 2018 márciusában a kiál-lítás átköltözött a Nagytétényi út 278. szám alattiépületbe. A kerületi önkormányzat által felújított,100 évesnél idősebb házban a 20. század elejénWahl József kosárfo-nó gyára működött, sa tulajdonos általüzemeltetett első té-tényi mozi is itt vetí-tett némafilmeket.

Az új NagytétényiHelytörténeti Kiállí-tótérben 42 ajándéko-zó család több százszemélyes tárgya, esz-köze, dokumentuma,fényképe hitelesenmutatja be a településmúltját, a sváb embe-rek mindennapjait. Alátogatókat a tárlatve-zetések visszarepítikaz elmúlt századokba. Korabeli szakmák szerszámai, eszközei se-gítségével bepillanthatnak a tétényi családok életébe. Ilyen pél-

dául a Kludák család,melyben a 19. századvégétől az államosításigapáról fiúra szállt a mé-száros-hentes mester-ség. Megismerhetik aWahl család két kosár-fonó gyárának, a Witt-mann család szikvízüze-mének és a Pentz varro-dának a történetét is. Abemutatott dokumentu-mok, egykori konyhai

eszközök, bútorok, ruhák, gyermekjáté kokmind elődeink életéről beszélnek.

Hetente több, előre bejelentett, idősekből ésfiatalokból álló csoportot fogad a kiállítás. Azóvodások a látogatás végén kukoricát darál-hatnak, papírhajtogatással, régi eszközök raj-zának színezésével, kifestésével foglalkozhat-nak. Az iskolai osztályoknak, csoportoknakkihelyezett helytörténeti óra keretében képesfeladatlapok is segítséget nyújtanak a múlt fel-idézéséhez, dédszüleik életének megismerésé-hez.

A Nagytétényi Helytörténeti Kiállítótér lét-rehozása, látogatottsága annak bizonyítéka,hogy a nagytétényiek ragaszkodnak múltjuk-hoz, hagyományaikhoz, elődeik tiszteletéhez.Tárlatukat Wahl Ildikó mutatja be (Tel.: 06-20-237-1920), keddtől csütörtökig 9 és 12 óra,szombaton 15 és 18 óra között látogatható.

Nagytétényi helytörténetSváb családok és utódaik élete

• • • • Dindi István

Tétényi mesterségek – korabeli szakmák szerszámai, eszközei

Tétényi sváb konyha

A kiállításon 42 család több százszemélyes tárgya– sváb szobarészlete

Fotók

: Bilic

si Er

ika

városunk - bpht.huviszonylag kevés műve született. nem vá-gyott sikerre, de igen magas mércét...

Documents