A MAGYAR KIR.

ORSZÁGOS MINTARAJZISKOLANAKES

99

RAJZTANARKEPZONEK

ff

R T E S I T O99

AZ 1887/88. TANÉVRŐL.

A Z I N T E Z E T C Z E L J A , S Z E R V E Z E T E E S T A N T E R V E N E K ,VAL AM IN T

A R A J Z T A N A R V I Z S G A L A T I S Z A B A L Y Z A T K I Y O N A T A Y A L .

K Ö Z L I

KELETI GUSZTÁV.

I G A Z G A T Ó .

B U D A P E S T .

F R A N K L I N - T Á R S U L AT N Y O M D Á J A

1888.

■' 0 B S Z. M >-I R A J Z T A N O 0 A

,E S

%

%

k

T A R T A L O M .

Az intézet czélja és feladatai . . . .... ___ ___ ___ __ ___ __ __ . . . 5T an t e r v :

I. Alakrajz és festés.. __ __ . . . ___ __ ___ __ __ . . . __ __ ^9

II. Ekitményes rajz és festés _ __ __ __ __ __ __ __ __ __ oIII. Építészet __ __ __ . . . __ __ __ __ __ __ __ __ __ 7IV. Szobrászat.. __ . . . . . . __ __ . . . __ . . . __ __ . . . __ 8V. Geometriai tanszak ___ . . . . . . ___ .... ___ . . . ___ ___ ___ . . . 9

VI. Festészeti bonczalaktan__ __ __ __ __ __ __ __ ___ __ 12VII. Műtörténelem . . . . . . . . . . . . ___ . . . . . . . . . . . . . . . . . . ___ 12

VIII. Nevelés- és oktatástan . . . . . . . . . . . . ___ ___ . . . . . . ___ . . . 12IX. Franczia nyelvtan.. __ . . . __ __ __ __ . . . . . . __ ___ ___ 14

Kivonat az intézet alapszabályaiból és külön határozataiból.. . . . . . . . . . . . . 15A z intézet tan- és segédszem élyzete__ . . . ___ __ . . . ..................... . . . . . . . 19

Az intézet taneszközei. ___ . . . . . . ___ . . . . . . . . . . . . ___ . . . 21A rajztanán és rajztanítói képesítő vizsgálatok rendje . . . __ . . . __ __ __ 2?

T o ld a lé k . . . . . . . . . . . __ . . . ___ . . . . . . . . . . . . ___ ___ . . . $0Az intézet t ö r t é n e t é h e z __ __ __ __ . . . __ ___ __ __ . . . __ ___ ? 1A rendes növendékek egyéves önkéntesi kedvezménye . . . . . . . . . ___ . . . 40Statisztikai adatok . . . . . . ___ . . . . . . . . . . . . __ . . . . . . ___ ___ 49Tudnivalók a jövő tanévre.__ . . . .... . . . . . . . . . __ __ . . . ___ ___ . . . 46

►

A MAGYAR KIRÁLYI

OR SZÁGO S MINTÁRAJZISKOLA ÉS RAJZTANÁRKÉPZŐ

Budapesten, VI., Andrássy-út 71. sz.

A Z I N T E Z E T C Z É L J A ÉS F E L A D A T A .

A magyar királyi országos mintarajziskolának és rajztanárkép­

zőnek feladata a jelenkor igényeinek és az ország szükségeinek

megfelelő rajztanárok szakszerű kiképzése, valamint tehetséges

ifjaknak, kik a képzőművészetek valamely ágára, különösen pedig

a festészetre szánják magukat, a hivatásukra szükséges ismeretek

alapos megszerzésére alkalmat nyújtani.

Ezen czéljainál fogva az intézet oktatást nyújt a képzőművésze­

teknek, alábbi tantervébe foglalt ágaiban, gyakorlati utmutatás

és elméleti tanfolyamok segélyével.

T A N T E R V .

A M . K I R . O R S Z . M I N T A R A J Z I S K O L A É S R A J Z T A N Á R K É P Z Ő K E R E T É B E

F O G L A L V Á K A K Ö V E T K E Z Ő T A N T Á R G Y A K É S G Y A K O R L A T O K .

I. A L A K -R A J Z É S F E S T É S . (Figurális.)

I. OSZTÁLY.

Válogatott lapminták másolása. Domború föszminták rajzolása.

Hetenkint 10 órában.

II. OSZTÁLY

Domború föszminták (fők) festése. Élő fejmintákról való rajzo­

lás. Télen i o, nyáron 1 15 heti órában.

III . OSZTÁLY.

Antik szoborminták és egész alakú élő mintákról való rajzolás

akt.) E tanulmányok kiegészítéséül szolgálnak a bonczalaktani

előadások és a gyors vázolás gyakorlása.

IV. OSZTÁLY.

Az élő fejminta és egész alakú élő minta festése (modell- ¿ s

akt. festés). Redőzet tanulmányok. Elemi compositio-gyakorlatok

stb. Heti 10, nyáron 1 $ órában. Ezen tanulmányokhoz csatlakozik:

V. OSZTÁLY.

A gyakorló festészeti szakosztály, melyben csupán művész­

növendékek számára és külön tanár vezetése mellett az alakrajz

és festészet nagyobb terjedelemben, hetenkint 30— 35 óráig

taníttatik.

II. E K I T M E N Y E S R A J Z E S F E S T E S . (Ornamentika.)

I. OSZTÁLY.

Mintaszerű sík és domború ékítmények rajzolása, különös

tekintettel a formaérzék és a kézbeli ügyesség fejlesztésére.

A különböző rajzszerek kezelésében, valamint a külön előadási#

módokban való gyakorlatok. Hetenkint 10 óra.

7

a) Elmélet. A díszítő elemek fejtegetése. Az ékítmény elmélete

és összehasonlító alaktan.

b) Gyakorlat. Folytatása a rajzgyakorlatoknak domború min­

tákról, különös tekintettel a gyorsabban kezelhető, egyszerűbb

előadási módokra. Vázolgatás. Hetenkint 10 óra.

II. OSZTÁLY.

III. OSZTÁLY.

a) Elmélet. Előadásszerű tárgyalással: a stil. Elmélkedések a

korszakokban. Tektonika. Keramika. Szövés-fonás művészete.

b) Gyakorlat. Az intézet föszöntvény-, fénykép-, metszet- és

könyvtárában őrzött művek ékítményes motívumainak tanulmá­

nyozása és vázolgatása. Az országos iparmuzeumbeli eredeti

műtárgyak felvétele. Egyszerűbb ékítményes részletekre és ilyenek

összetételére terjedő compositio-gyakorlatok. Hetenkint 8 óra.

IV. OSZTÁLY.

a) Elmélet. Folytatólagos stiltani előadások.

b) Gyakorlat. Diszítményes feladatok kidolgozása. Ónálló

tervezgetés az iparművészet külömböző ágai s a dekoratív épí­

tészet köréből, ú. m. szövetek, bútorok, sgraffito, keramikaí

művek, fémöntvények és egyéb műtárgyak. Hetenkint 10 óra.

III. É P Í T É S Z E T .

Az építészeti rajz- és stiltanulmányok, heti 8 órában, csak a

II. osztályban kezdődnek. Szükséges előzményeit képezi az I. osz­

tályban a geometriai szakok és a geometriai rajz gyakorlása.

II. OSZTÁLY

A műszaki szerkesztések alapfogalmai, előkészítésül a mű­

építészeti alaktanra. Egész épületek szerkezetének jellemző ismer­

tetése rajzgyakorlatokkal.

III. OSZTÁLY.

a) Elméiéi. A műépítészeti stilek fejlődésének ismertetése;

azok elemzése és összehasonlítása.

b) Gyakorlat. Részletes tanulmányok rajzolása, különösen az

ókori remek építészet köréből válogatott minták nyomán.

IV. OSZTÁLY.

a) Elmélet. A műépítészeti stilek folytatólagos ismertetése.

K özép- és ujabbkori építészet.

b) Gyakorlat. Tanulmányok rajzolása a középkori (román,

góth) és ujabbkori (renaissance, bárok) építészet köréből vett

jeles példák nyomán.

IV. S Z O B R Á S Z Á T .

I. OSZTÁLY.

Mintázási gyakorlatok, különösen domború ékítményes min­

ták, valamint az emberi test egyes részeit ábrázoló föszminták

nyomán, ezek nagyságának megfelelő mérvekben. Hetenkint

6 óra.

II. OSZTÁLY.

Ékítményes mintázási gyakorlatok lapminták után és dombor­

művű mintázási gyakorlatok teljes idomú föszminták nyomán,

adott mérvek szerint. Hetenkint 6 óra.

9

III. OSZTÁLY.

f

Ekítményes mintázatok összetettebb rajzok szerint.

Mintázás antik vagy élő fejmintáról féldomború és teljes

idomú végrehajtással.

Antik szoborművekről vagy természet után való mintázása az

egész emberi alaknak, kisebbített mérvben. Bonczalaktani min­

tázatok. Hetenkint 4 óra.

IV. OSZTÁLY.

Adott stílben tervezett ékítmények domború kivitele; az élő

alaknak természet után való mintázása féldomború és teljes alakú

végrehajtással. A föszöntés és agyagégetés körüli eljárás. Heten­

kint 4 óra, csupán oly növendékek számára, kik a plasztikában

alaposabb készültséget kívánnak szerezni.

V. G E O M E T R I A I T A N S Z A K

I. ES II. OSZTÁLY.

i. Elemi geometria.

Hetenkint 4 óra előadás és 2 óra rajzolás.

A) P L A N I M E T R I A .

Bevezetés és alapfogalmak.

A térelemek (pont és egyenes) helyzeti és metrikus vonatkoz­

tatásai ; a képzetek származása.

A pontsor, kör, szög, egyenlőközű öv, sugárrendszer és sok­

szögek.

A kör és a kúpszeletek elemi elmélete.

10

A körcycloisok, körevolvensek és nehány alkalmazott spirális

megismertetése.

A területmeghatározás.

A projectivitás (congruentia, hasonlóság, affinitás, symmetria

és collineatio) e lem ei; harmonikus, potentialis és polarikus vonat­

koztatások.

A geometria gyakorlati alkalmazása (a geodásia elemei).

Alapvető feladatok szerkesztése; situatio-rajzolás.

B) S T E R E O M E T R I A .

a) Geometriai testeknek szemléltető perspektivikus rajzolása

megárnyékolással. (Szemléltető látszattan.) Előkészítésül a geo­

metriai és szabadkézi rajzoláshoz.

b) Elméleti stereometria; e tárgy az ábrázoló geometriával

van összekötve.

2. Ábrázoló geometria.

A) O R T H O G O N A L I S Á B R Á Z O L Á S .

II. OSZTÁLY.

Hetenkint 4 óra előadás és 2 óra rajzolás.

a) Stereometria. Bevezetés és alapfogalmak.

A térelemek (pont, egyenes és sík) helyzeti és metrikus vonat­

koztatásai ; a képzetek származtatása; a lap- és a testszögek.

A lapszög, egyenlőközű öv és testszögek.

b) Ábrázolás. Bevezetés és alapfogalmak.

A térelemek, síkidomok, lap- és testszögek ábrázolása; hely­

zeti és metrikus vonatkoztatások egymással; transformatiók.

Alapvető feladatok és megvilágítási szerkesztések.

11

III. OSZTÁLY.

Hetenkint ? óra előadás és 2 óra előadás.

a) Stereometria. A polyederek, hengerek, kúpok és forgási

testek helyzeti és metrikus vonatkoztatásai; congruentia, hasonló­

ság és symmetria.

Felület- és köbtartalom meghatározás

b) Ábrázolás. A polyederek, görbevonalú és görbelapú kép­

zetek, különösen a másodrendűek és a forgástestek ábrázolása;

helyzeti és metrikus vonatkoztatások a térelemekkel és egy­

mással ; transformatiók.

Alapvető feladatok, gyakorlati alkalmazások és megvilágítási

szerkesztések.

B) A X O N O M E T R I A .

Az orthogonalis és klinogonalis axonometria elemei és fon­

tosabb nem ei; gyakorlati alkalmazások.

C) P E R S P E K T Í V A . ( L Á T S Z A T T A N .)

IV. OSZTÁLY.

Hetenkint 2 óra előadás és 4— 8 órai rajzolás.

A látszati kép szerkeztése vetületi mód szerint. Gyakorlati

példákkal.

Látszattani elméleti szerkesztések közvetlenül a képsíkon.

Freie Perspektive.

Az építészet köréből vett gyakorlati példák feldolgozása

3. Geometriai módszertan.IV. OSZTÁLY.

Hetenkint 1 óra előadás.

A rajzoló geometria tananyagának módszeres kezelése a

középiskola 4 alsó osztályában, különös tekintettel az előadási

képesség fejlesztésére.

12

V I. F E S T E S Z E T I B O N C Z A L A K T A N .

h ES II. OSZTÁLY.

Hetenkint egy óra.

Az emberi test külalakját meghatározó csontok, inak, izmok

idomai, kölcsönös aránya és mozgása törvényeinek magyarázata

és rajzolása, fali ábrák, boncztani készülékek és az élő természet­

ből vett minták nyomán.-

ff • •

V II. M U T Ö R T E N E L E M .

I I . , III . ES IV. OSZTÁLY.

Hetenkint ?— 4 óra előadás es 2 órában az országos képtárak és gyűjtemények láto­

gatása a szaktanár vezetése és magyarázata mellett.

Összefoglaló képe a művészileg szép eszményének, a mint az

a különböző népeknél, különböző korszakokban az építészet,

festészet és szobrászat, valamint a magasabb műipar termékeiben

nyilvánult.

A régi keleti népek, valamint Görögország és Róma, utóbb

a középkor és a renaissance műtörténelme.

V III. N E V E L E S E S O K T A T A S T A N .

A) Á L T A L Á N O S N E V E L É S T A N

A III . OSZTÁLYÚ R A JZTA N Á R JEL Ö LTEK SZÁMÁRA.

Heti 1— 2 órában.

A nevelés fogalma és a neveléstan felosztása. A testi nevelés

körében szem előtt tartandó szabályok, különös tekintettel az

iskolai egészségtanra. értelmi nevelés körében követendő főbb

szabályok ismertetése, kapcsolatban a szemlélődő,'képzetalkotó,

gondolkozó, emlékező és képzelődő lelki tehetségeknek tüzetes

leirásával, a logika tételeinek ismertetésével. A kedély-neveléstan föltételei, összeköttetésben a különféle érzelmek, hangulatok és

indulatok leirásával, különös tekintettel a népízlés

vonatkozó szabályokra.

erkölcsi nevelés körében érvényesítendő szabályok, az

ösztönöknek, vágyaknak, hajlamoknak, szenvedélyeknek, a vér-

mérsékletnek és az egyéni jellemvonásoknak ismertetésével kap­

csolatban. Az iskolai nevelés és fegyelemtartás tételei kellő tekin­

tettel az egyes iskolák növendékeinek erkölcsi fejlettségére és a

nemzeti nevelés követelményeire. Az iskolai nevelésre és fegye­

lemtartásra vonatkozó irodalomnak rövid áttekintése és a köz-

oktatásügyi kormány által kiadott s ezen teendőkre vonatkozó

rendeletek ismertetése.

B) A L T A L A N O S O K T A T A S T A N

• •

A IV. OSZTÁLYÚ RA JZTA N A RJELÖ LTEK SZAMARA

Heti i — 2 órában.

Az oktatástan fogalma és felosztása. Az oktatás körében

szem előtt tartandó főelvek és az ezekből származó szabályok

ismertetése.

A^ iskolai oktatás czélja tekintettel az egyes tanintézetek fel­

adatára. A tananyag megállapítására vonatkozó általános oktatás­

tani szabályok ismertetése, különös tekintettel az egyes iskolák

számára készült tantervek azon részleteire, a melyek a rajzolás%

tanítására vonatkoznak. A tanmenetek megállapítására vonatkozó

általános szabályok. A tanalakoknak, nevezetesen a közlő vagy

előadó tanalaknak, az előmutató, a kikérdező, a kifejtő, az

önoktató és az emlékeltető tanalaknak ismertetése és az ezekre

vonatkozó oktatástani tételek. Az egyes tanítási órák helyes föl-

használására vonatkozó oktatástani szabályok. Az oktatástanra

vonatkozó irodalom ismertetése, különös tekintettel a rajztanítás

módszerének fejlődését feltüntető művekre. — A magyar köz­

14

oktatásügy fejlődésének rövid története, kapcsolatban az általános

neveléstörténet főrészleteinek ismertetésével. — A kormány által

kibocsátott módszertani utasítások ismertetése.

I X . F R A N C Z I A N Y E L V T A N .

Alsóbb tanfolyam, kezdők számára. Hetenkint legalább 2 órában.

Felsőbb tanfolyam, haladottabb növendékek számára. Hetenkint legalább 2 órában.

Ezen franczia tanfolyamban — mely minden kötelezettség

nélkül az 1885— 86. tanévben nyilt meg — a m. k. mintarajz-

iskola és a m. kir. iparművészeti iskola növendékei, ismereteik

foka szerint két csoportra oszolva, közösen vesznek részt.

K I V O N A T

A Z I N T E Z E T A L A P S Z A B Á L Y A I B Ó L É S K Ü L Ö N H A T Á R O Z A T A I B Ó L .

feladatait

képest

képző, vagy a mintarajziskola növendékeiül iratkoznak be.

A rajztanárképzőnek teljes tanfolyama 4 évre terjed.

A művésznövendékek tanfolyama nincs az évek bizonyos szá-

mához kötve. A mennyiben valamely művésztanuló három éven

túl akarná az intézetet látogatni, annak megengedése a tanári kar

határozatától függ.

befogadásérettségi

Az alsóbb íokú rajztanítójelöltek fölvételére szükséges, hogy

vagylégyen, vagy

A művésznövendék fölvételére megkivántatik, hogy a teljes

polgári iskolát vagy a középiskolának legalább hat osztályát végezte légyen.

O ly jelentkezők, a kik felötlő hivatást tanúsítanak, az igaz­

gatóság véleményezése alapján, miniszteri engedélylyel fölvehetők

akkor is, ha a közép- vagy polgári iskolának csupán négy osztályát,

de jó sikerrel, végezték.

Mind a rajztanárjelöltek, mind a művésznövendékek fölvéte­lének közös feltételei:

a) a 16-ik korév betö lte;

b) ép látérzék;

l ó

c) némi gyakorlottság a szabadkézi rajzolásban, melynek kellő

foka külön fölvételi vizsgálat utján igazolandó.

A fölvétel általában ideiglenes jellegű, s csak félévi látogatás

és ezalatt kitüntetett szorgalom és tehetség alapján történik a

végleges fölvétel.

A gyakorlati szakok tanfolyamaiban, míg a helyiség engedi,

nők is vehetnek részt, ha a szabadkézi rajzolásból kívánt elő-

készüitséget fölvételi vizsgálat utján igazolták.

Az uj tanulók fölvétele minden tanév kezdetén, szeptember

hó elején eszközöltetik. A tanév folyamában a fölvétel csak igen

méltányolandó okok alapján és kivételesen engedélyeztetik.

A rajztanárjelöltek a képzőben végzendő tanfolyamok befe­

jezése után képesítő vizsgálatra bocsáttatván, annak sikere szerint

rajztanári vagy rajztanítói oklevelet nyernek.

Az ösztöndíjas rajztanárjelöltek a képesítő vizsgálatnak magu­

kat alávetni kötelesek.

A rajztanárvizsgálatok rendjét és módját külön szabályzat álla­

pítja . meg.

Az intézeti növendékek művei két-két évenkint közszemlére

kiállíttatnak az iskola helyiségeiben.

A tanév szeptember hó elején kezdődik s junius hóban vég­

ződik. Junius hava közepétől annak végéig a képesítő gyakorlati és

zárt irás- és szóbeli vizsgálatok tartatnak.

Az intézet minden tanítványa egyszer mindenkorra beiratási

díjul 2 forintot fizet az intézeti könyvtár gyarapítására.

A rendes növendékek egész évi tandíja i o forint. A vendég­

látogatók tandíja magasabb, s időről időre a viszonyokhoz képest

állapíttatik meg.*

Szűk körülményű, tehetséges és szorgalmas növendékek a má­

sodik tanfélévtől kezdve a tandíj fizetése alól fölmentethetnek.

A tandíjak az állampénztárba folynak.

* Az 1886— 87-iki tanévre — további intézkedésig — a vendéglátogatók egész

évi tandija miniszteri rendelet utján 40 forintban állapíttatott meg.

17

Az intézet szegényebb sorsú tehetségesebb növendékei, külö­

nösen pedig a rajztanárjelöltek számára rendelt állami ösztöndíjak

elnyerésére évenkint nyilvános pályázat hirdettetik.

A pályázati föltételek rendszerint a következők:

1. Hitelesen igazolandó:

a) hogy a pályázó ép látérzékű s legalább 16 éves korát

már betöltötte;

b) hogy készültség tekintetében az intézetbe fogadás fen­

tebb jelzett általános föltételeinek megfelelni képes.

2. A rajztanárjelöltek közül előjoggal birnak az oly pályázók,

kik már érettségi vizsgálatot tettek, vagy netalán magasabb körű

tanulmányokat végeztek.

3. A készültség kellő foka eshetőleg külön vizsgálat utján

igazolandó.

4. Az ösztöndíj (rendszerint 300 frt) csak egy évre adományoz-

tatik; tovább élvezete a tanév folyamában s az évi vizsgálatok

utján kitüntetett haladástól függ.

c. A kellően fölszerelt kérvények, rajzmunkálatok mellék­

letével, a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszterhez czímezve,

minden év julius hava 20-ikáig a m. kir. rajztanárképző igazgató­

jához nyújtandók be. (Budapest, VI., Andrássy-út 71. sz.

A pályázat eredményét a tanártestület birálja meg s ennek

indokolt javaslata alapján a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter határoz.

Az állami ösztöndíjas rajztanár jelölt, mielőtt az ösztöndíj szá­

mára folyóvá tétetnék, térítvényt ír alá, mely által az államsegély

kedvezményével kapcsolatos kötelezettségek hű teljesítése iránt

fogadást tesz.

Az állami ösztöndíjas rajztanárjelöltek a képesítő vizsgálat

kiállása s az oklevél kinyerése után nem tarthatnak ugyan már

ennélfogva jogot valamely állami tanintézetnél leendő alkalmaz­

tatásra; ha ellenben valamely nyilvános iskolához rajztanárokul

vagy rajztanítókul a vallás- és közoktatásügyi miniszter részéről

kineveztetnek, a kinevezést elfogadni s a rájuk bízott tanszé­

i8

két a rendes illetmények élvezete mellett legalább három évig

ellátni kötelesek, különben pedig az ösztöndíjat visszafizetni tar­

toznak.

A szorgalom élesztése és a haladás kitüntetése végett minden

tanév végével jutalomdíjak osztatnak ki (idáig érczpénzben) a leg­

jelesebb növendékek között.

AZ IN T É Z E T T A N - ÉS S E G É D S Z E M É L Y Z E T E

AZ 1885 — 1886-IKI TANÉVBEN.

Igazgató:

K e l e t i G u s z t á v , királyi tanácsos, a m. tud. akadémia és a

Kisfaludy-társaság tagja, a Ferencz József-rend lovagja, Officier

de l’instruction publique, az orsz. közoktatási és az orsz. képző-

művészeti tanács tagja, a m. kir. rajztanárvizsgáló bizottság elnöke,

az orsz képzőművészeti társulat alapító- és választmányi tagja, e. i.

egyúttal igazgatója.

Tanárok:

1. L o t z K á r o l y , akad. képiró, a gyakorló festészeti szak­

osztály tanára, a Ferencz József-rend és a Ill-ad oszt. vaskorona-

rend lovagja, a bécsi cs. kir. művészeti akadémia tiszteleti tagja,

az országos képzőművészeti tanács és a m. kir. rajztanárvizsgáló

bizottság tagja.

2. S z é k e l y B e r t a l a n , akad. képiró, az alaki (figurális) rajz

és festészet rendes tanára, valamint a fest. boncztan előadója,

a Ferencz József-rend és a franczia becsületrend lovagja, a m. kir.

rajztanárvizsgáló bizottság tagja.

3. G r e g u s s Já n o s , akad. képiró, az alaki (figurális) rajz és

festészet rendes tanára, e. i. sz. az intézeti könyv- és metszet­

tár őre.

2 0

4. S c h u l e k f r i g y e s , építész, az építészeti rajz és stiltan rendes

tanára, valamint a látszattannak előadója, a Ferencz József-rend

lovagja, a hazai műemlékek országos bizottságának építésze, a bécsi

«Bauhütte» alapító, a m. mérnök- és építészegylet alapító- és

választmányi, a m. régészeti és anthropologiai társulat választ­

mányi, a m. kir. rajztanárvizsgáló bizottság tagja, a budavári fő­

egyház vezérépítésze.

5. U h l S á n d o r , építész, szabadságolt áll. m. kir. honvéd-

huszárhadnagy, az ékítményes és iparművészeti rajz rendes tanára,

a m. kir. rajztanárvizsgáló bizottság póttagja.

6. Ifj. V á r d a i S z i l á r d , oki. rajztanár, a m. kir. iparművészeti

iskola rendes tanára, az ékítményes rajzolás r. k. tanára s a

szemléleti látszattan (mint előkészítő tanf.) előadója.

7. S t r ó b l A l a j o s akad. szobrász, a kor. arany érdemkereszt

tulajdonosa, a mintázás r. k. tanára, a m. kir. rajztanárvizsgáló bizott­

ság póttagja, az orsz. képzőművészeti társulat válaszmányi tagja.

Kültanárok:

8. Dr. H e n s z l m a n n Im r e , kir. tanácsos, a budapesti m. kir.

egyetemen a műtörténelem nyilv. rendes tanára, a m. tud. akadémia

s a Kisfaludy-társaság tagja, a magyarországi műemlékek országos

bizottságának előadója, az orsz. képzőművészeti tanács és a m. kir.

rajztanárvizsgáló bizottság tagja stb., mint a műtörténelem előadója.

9. P o r s z á s z J ó z s e f , oki. mérnök és m. kir. főreáltanodai

r. tanár, az orsz. közoktatási tanács, a középtanodai tanáregylet

és a m. kir. rajztanárvizsgáló bizottság tagja; — előadja az elemi

és ábrázoló geometriát és geometriai módszertant.

10. P é t e r f y S á n d o r , a budapesti áll. polg. tanítónőképezde

. tanára, az «Eötvös» segély-egylet elnöke, a m. kir. rajztanárvizs-

;áló bizottság póttagja stb., mint a nevelés-és oktatástan előadója.

11. A r á n y i M i k s a , bölcsészeti és jogtudor, «Officier de

’Academie», középtanodai oki. tanár, mint a franczia nyelvtan

lőadója.

Számvevő:

G r o b e t t y L a j o s , m. kir. számtanácsos.

Tollnok :

M u z s l a i K a m p i s Já n o s , m. kir. belügyminiszteri számtiszt.

S^olgas^emél/^et :

1. H e r s i t z K á r o l y , egyúttal házi gondnok.

2. H e n l e F e r e n c z .

3. H u s z á r J ó z s e f .

4. T o m s i c s Im r e .

5. G r e g o r e t z Is t v á n , gépész-fütő.

AZ I N T É Z E T T A N E S Z K Ö Z E I .

a j l a p m i n t á k .

1. Az egyes szakosztályok tanárai által készült ékítményes és

stiltani, építészeti, távlati és boncztani fali táblák.

2. Építészeti műemlékek, iparművészeti tervrajzok, szobor­

művek és a régi és ujabb mesterek jelesebb compositióinak réz-

metszetű és fényképmásolatai (nem másolás, hanem csupán tanul­

mányozás czéljára).

b) D O M B O R Ú M I N T Á K .

1. Régi és ujabbkori jeles szoborminták és fejminták, valamint

egyes testrészek természet után készült föszöntvényei.

2. Régi és ujabbkori jeles ékítmények és építészeti részletek

föszöntvénvei.

2 I

2 2

(fej- vagy alak-) minta. Élő férfiak és nők, kik elő­

zetes alku szerint naponként több órán át, meghatározott díjazás

fejében mintául állanak és ülnek a növendékek előtt. (Az intézet­

nek élő minták díjazására fordított évi költsége két ezer forint.)

c) V E G Y E S T A N E S Z K Ö Z Ö K É S K É S Z Ü L É K E K .%

Ide tartoznak a távlati készülékek, geometriai testminták, boncz-

tani prseparatumok s az iskolával szomszédos «műcsarnok»-bán

elhelyezett országos iparművészeti muzeumból tanulmány czéljaira

időnkint kiszemelt és átengedett műtárgyak stb.

d ) A K Ö N Y V T Á R

tartalmazza: i. a kül- és belföldi jelesebb szakfolyóiratok többjeit;

2. a képzőművészet és magasabb műipar, valamint a sokszoro­

sító művészetek történelmére, fejlődésére, a műszaki eljárásokra,

valamint a képzőművészet különböző ágainak segédtudományaira

vonatkozó forrásműveket és kézikönyveket, mely szakművek köré­

ből az intézet évi javadalmazásához és szükségletéhez képest foly­

vást gyarapíttatik.

#

A R A J Z T A N Á R I ÉS R A J Z T A N ÍT Ó I K É P E S Í T Ő

V I Z S G Á L A T O K R E N D J E .

1878-BAN ÉRVÉNYBE LÉPETT A VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI M. K. MINISZTERNEK

KÖVETKEZŐ RENDELETE.

O ly végből, hogy egyrészt a középiskolai és tanítóképzői

rajztanárságra, másrészt a polgári iskolai, felső nép- és elemi

népiskolai rajztanítóságra készült jelöltek képesítő vizsgái lehe­

tőleg egyenlő elvek alapján, egyöntetű módozatok között meg­

tartassanak, a vallás- és közoktatásügyi miniszter szükségesnek

találta, a gymnasiumi rajztanárjelöltek tanképességének meg-

vonatkozólag 1869-ben kiadott s eddig érvényben

volt szabályzatot érvényen kívül helyezni és ezek helyébe

a rajztanári és rajztanítói képesítő vizsgálatok alább következő

új rendjének életbeléptetése mellett a gymnasiumi és reáliskolai

rajztanárjelöltek képesítési vizsgáinak összes ügyeit a m. királyi

országos mintarajziskola és rajztanárképző, illetőleg az új vizsgálati

rend 2-ik szakasza értelmében megalakított vizsgáló bizottságra

átruházni oly módon, hogy ezen új vizsgálati rend határozványaival

ellentétben levő minden előbbi intézkedés, ép úgy mint az

1869. évből való miniszteri rendelet, mely a vidéki rajztanároknak

bizonyos körülmények között kivételesen megengedte, hogy zárt

helyi feladványaikat is tartózkodásuk helyén kidolgozhassák, meg­

szűntnek tekintendő.

24

Az új vizsgálati rend hiteles szövegéből a következő kivonatot közöljük :

A R A J Z T A N A R I ES R A J Z T A N I T O I K E P E S I T O V I Z S G A L A T O K

R E N D J E .

! .§ •

Mindaz, ki valamely nyilvános tanintézetnél, úgymint állami

vagy községi, felső vagy középiskolánál, tanítóképzőnél, polgári

iskolánál, avagy felső néptanodánál rajztanári vagy rajztanítói

minőségben alkalmaztatni kiván, magát képesítő vizsgálatnak alá­

vetni köteles.

2. §.

9 fA V I Z S G Á L Ó B I Z O T T S Á G .

A rajztanár- (tanítói-) vizsgálatok megtartására külön bizottság

alakíttatik.

Ez, a rajztanárképezde igazgatójának, esetleg helyettesének

elnöklete alatt á l l : az intézét négy tanárjából, s az országos képző­

művészeti tanács javaslatára, a gyakorló képzőművészek és más

tanárok köréből, a vallás- és közoktatásügyi miniszter által kineve-

bizottsági tagból *

lyben két rajztanárkép

nak és két más tagnak kell jelen lennie, határoz.

Szavazatok egyenlősége esetén az elnök szava dönt.

Külön hivatalos pecséttel él, melyen Magyarország koronás

czímere ily felirattal «Am .kir. Rajztanárvizsgáló Bizottság Pecsétje

1878.» — ábrázoltatik.

J E L E N T K E Z E S A V I Z S G A L A T R A .

Mindenki, a ki a vizsgálatra bocsáttatni kiván, e végre a

bizottság elnökéhez szabályszerűen fölszerelt s bélyegeit (50 kr.)

folyamodványnyal járulni tartozik.

A vizsgáló bizottság újabb miniszteri rendeletek folytán jelenleg 12 tagból áll.

Ezen folyamodványhoz m elléklendők:

a) az illetőnek rövid életrajza, melyben különösen kiképezte-

tésének menetét, fő irányát és azon időt, melyet kiképzésére for­

dított, kell jeleznie.

Egyúttal ki kell jelentenie: váljon középiskolai vagy tanító­

képzői rajztanárságra (felső fokú) avagy rajztanítóságra (alsó fokú)

kívánja- e magát képesíttetni;

b) az életrajzhoz csatolandók a tanulmányi és egyéb bizonyít­

ványok, melyek azt, hogy a vizsgálandó a megkivántató általános

míveltséggel bir, igazolni hivatvák;

c) a mértani, építészeti és szabadkézi rajz köréből való dol­gozatai ;

d) ha az illető közszolgálatban áll, közvetlen elöljáróságától,

különben pedig a közhatóságtól kibocsátott erkölcsi bizonyít­ványa.

Melléklendők végül még azon bizonyítványok is, melyek vala­

mely tanintézetnél netalán rajztanítói minőségben tett működésérőltanúskodnak.

4 - §•

A V I Z S G A L A T O K T A R G Y A I

A képesítő vizsgálat tárgyai:

a) alakrajz (figurális);

b) ékítményes és iparművészeti rajz és tervezés;

c) építészeti rajz és stiltan;

d) mintázás;

e) elemi geometria; vetülettan;

f) árnyék- és látszattan (perspektíva);

g) műtörténelem;

h) bonczalaktan;

i) geometriai módszertan;

i) nevelés- és oktatástan.

A M E G K IV Á N T A T Ó K É P E S S É G M É R T É K E .

Középiskolai avagy tanítóképezdei rajztanárságra való képesí­

téshez a m. kir. rajztanárképző teljes 4 évi tanfolyamának tanter­

vében foglalt ismeretkör, rajztanítóságra pedig (polgári iskolák,

felső nép- és elemi néptanodák stb.) a három évi tanfolyamra

kiszabott ismeretkör mérvadó.*

A V I Z S G A L A T A L A K J A .

A vizsgálat rendszerint három részből á ll: a házi dolgozatok­

ból, a zárt helyi és a szóbeli vizsgálatból.

I. A há\i dolgosatokra szánt feladatok rendszerint az elméleti

szakok köréből választandók s ezek Írásbeli megfejtésére 6 — 8 heti %

határidő engedélyezhető.

Feladványok a gyakorlati szakokból csak azon esetekben

tüzendők ki, ha a beküldött rajzmutatványok az előzetes bírálat

alapjául el nem fogadtathatnának.

H a a beküldött házi dolgozatok kielégítőknek tapasztaltattak,

akkor a je lö lt:

II. A sári helyi vizsgálatra bocsáttatik, mely szintén elméleti

és gyakorlali részre szakad.

Az elméleti zárt helyi vizsgálatnak, mely folytonos hivatalos fel­

ügyelet alatt megy végbe, tárgyát rendszerint a geometriai szakok­

* A vizsg. rend ezen §-a ujabb miniszteri rendeletek utján oda módosíttatott, hogy a 4 évi tanfolyam ismeretköre a polg. iskolai rajztanítójelölttől is megkivántatik; ez azonban képesítő vizsgálatra bocsáttatik akkor is, ha előzetesen a középiskolának csupán 6 osztályát vagy a teljes 6 osztályú polg. iskolát végezte ; míg a felső fokú

0

képesítő vizsgálatra való bocsáttatásnak föltétele az, hogy a jelölt az érettségi vizs­gálatot előzetesen megállotta legyen.

27

ból választott feladványok képezik, melyek egy napon legfölebb

tíz órai munkaidő alatt Írásban fejtendők meg.

A gyakorlati tárgyak:

a) a figurális rajz,

b) az ékítményes rajz,

c) az építészeti rajz,

d) a mintázás.

A zárt helyi vizsgálatra ezen szakokból egy-egy nap, illetőleg

tíz órai munkaidő fordítható.

III. A szóbeli vizsgálatok. Tárgyukat az elméleti szakok mind­

egyikéből fölteendő kérdések képezik, melyekre a jelöltek élő

szóval felelnek.

A szóbeli vizsgálatra csak azon jelölt bocsáttatik, kinek Írás­

beli és zárt helyi dolgozatai a bírálatot megállották.

Egy tantárgyból egy jelöltnek legfölebb három önálló tételt

lehet fejtegetés végett föladni.

Következik végü l:

IV. A próba-előadás. Czélja a módszeres tanképesség igazolása.

Tárgya az előttevaló napon a vizsgálandóval oly végből közöltetík,

hogy az előadásra előkészülhessen.

F Ö L M E N T É S A V I Z S G Á L A T E G Y I K V A G Y M Á S I K T Á R G Y A A L Ó L .

H a a vizsgálandó életrajzához oly dolgozatokat mellékel,

melyekre nézve kétség nem támadhat, hogy azok csakugyan saját

dolgozatai, akkor a vizsgáló bizottság belátásától függ azokat házi

dolgozatokul elfogadni, vagy pedig a 6. §. értelmében való eljárásra

utasítani.

A m. kir. rajztanárképzőnek azon növendékei, kik az előszabott

teljes tanfolyamot elvégezték, s kiknek szakképzettsége felől a

vizsgáló bizottság kimerítő tudomással bír, a házi dolgozatok, vala­

mint a gyakorlati zárt helyi vizsgálatok alól fölmenthetők.

28

A képesítő vizsgálatok a budapesti m. kir. rajztanárképzőnek

helyiségeiben (VI. kér., Andrássy-út 71. sz. a.) évenkint egyszer

tartatnak meg.

A zárt helyi vizsgálatok alkalmával a felügyeletet a vizsgáló

bizottság e végre kiküldött tagjai felváltva gyakorolják.

9 - §•

R A J Z T A N Á R I (T A N ÍT Ó I) O K L E V É L .

A ki a próbatétet sikerrel kiállotta, az a vizsgálat mérvéhez

és eredményéhez képest rajztanári (avagy rajtanítói) oklevelet nyer,

melyet az elnök s a vizsgálati bizottság tagjaiból választott jegyző

ír alá.

Az oklevélben felsorolandók a vizsgálat tárgyai, azon fokozat

jelzésével (jeles, jó vagy elégséges), melyet a vizsgált az egyes

tárgyakból kiérdemelt.

Az oklevél alakszerűségét a vallás- és közoktatásügyi m. királyi

miniszter állapítja meg.

10. §.

A V I Z S G Á L A T I S M É T L É S E .

H a a jelölt a vizsgálat fonalán képzettségének elégséges jeleit

nem adta, csak is a vizsgálat napjától számítandó egy év alatt

bocsáttathatik ismétlő vizsgálatra.

H a ekkor sem felelne meg feladatának, egy, esetleg két további

évre visszautasíttathatik.

A ki a harmadízben megkisérlett próbatéten sem képes elégsé­

g es eredményt felmutatni, az többé vizsgálatra nem bocsáttathatik.

A vizsgálatról bizonyítvány még azon esetben is adható ki, ha

az illető a vizsgálatot jó eredmény nélkül tette volna le.

29

Ez esetben azonban azon körülmény is, váljon csak bizonyos

időre vagy végkép visszautasíttatott, mindenkor fölemlítendő.

i i. §.

I L L E T E K .

A vizsgálat díja húsz forint, mely a vizsgálat megkezdése előtt

az elnök kezeihez nyugta mellett lefizetendő. Ezen díjtól fölmen­

tésnek nincs helye.

Ismétlő vizsgálat alkalmából, vonatkozzék az bár csak egy

vagy több tárgyra is, a teljes vizsgálati díj mindannyiszor fizetendő.

12. §.

u g y v e z e t e s .

A vizsgálatokról rendes jegyzőkönyvek vétetnek fel, melyek

a jelenvolt vizsgálati biztosok által aláirandók s az iskolaév végén

az elnök jelentése kiséretében, eredetben a vallás- és közoktatás-

ügyi m. kir. miniszterhez fölterjesztendők.

Ezen jelentéshez a vizsgálatokra bocsátottak és oklevelet

nyertek jegyzéke táblás kimutatásban csatolandó.

? 0

T O L D A L É K .

A rajztanári és a rajztanítói képesítő vizsgálatokra évenkint

márczius hó közepéig kell jelentkezni. A szóbeli és zárt vizs­

gálatok rendszerint junius hó közepétől annak végéig szoktak

megtartatni.

A vizsgáló bizottság jelenleg a következőleg van alakítva:

Elnök:

K e l e t i G u s z t á v , az orsz. mintarajziskola igazgatója

Tagok :

L o t z K á r o l y és

S z é k e l y B e r t a l a n

S c h u l e k F r i g y e s

U h l S á n d o r

S t r ó b l A l a j o s

P ó r s z á s z J ó z s e f

OT3 az alak festés,rajz és boncztanszámára

«o építési rajz és látszattan «a *03.s.| ékítményi rajz és stiltan «C3

f w

N Cfi mintázás «

o a mértani szakmák ((

Továbbá kültagokul, kiknek működése egyúttal a kir. biz­

tos teendőit pótolja, a vallás- és közoktatásügyi miniszter az orsz.

képzőművészeti tanács javaslatára kinevezte a következő szak­

férfiakat :

F ö l s e r Is t v á n , műegyetemi r. tanárt a mértani,

R a u s c h e r L a j o s , műegyetemi r. tanárt az ékítményes ésff f

iparmuveszeti,

S t e i n d l I m r e , műegyetemi r. tanárt a műépítészeti szakma

képviseletére; továbbá:

Dr. H e n s z l m a n n Im r e , egyetemi r. tanárt, a műtörténelmi és

P é t e r f y S á n d o r tanárt, a paedagogiai szakmák számára.

A Z I N T É Z E T T Ö R T É N E T É H E Z

Szakiskolánk felállításának első eszméje egyik legnagyobb

hazánkfia E ö t v ö s J ó z s e f báró, a felejthetetlen állambölcsész és

költő áldott emlékével kapcsolatos. Közoktatási minisztersége

utolsó éveiben élénken érezte hiányát egy oly szakiskolának,

melyben az országnak művészetre termett ifjúsága alapos elő­

készületet szerezhessen; és ugyanezen eszmemenet fonalán szük­

ségét látta egy oly tanintézet létesítésének, mely a nyilvános rajz­

oktatásnak hazánkban réges régóta elhanyagolt ügyén lendítve

hovatovább a közízlésnek ébresztője és fejlesztője legyen.

El lévén határozva reá, hogy a tapasztalt hiányokon lehetőleg

segítsen, e czélból a külföldi s különösen a nyugoteurópai művé­

szeti szakiskolákat behatólag tanulmányoztatá s arra nézve, hogy e

téren ide haza, honi szükségleteinkhez mérve s korlátoltabb viszo­

nyaink között mit kellene és lehetne létesíteni, részletes javas­

latokat tétetett magának. így képződött egy országos műiskolának

s azzal kapcsolatos rajztanárképzőnek tervezete, mely már a való-

sulás stádiumába lépett volt, midőn a gondviselés-adta férfiút

a kérlelhetetlen halál időnek előtte körünkből kiragadta. Sok szép

terve valósítlan maradt. A műiskola terve azonban jobb sorsban

részesült. EöTVös-nek a miniszteri széken mély belátású és kegye-

letes utódja, az azóta a nemzet fájdalmára szintén elhalálozott

Dr. P a u l e r T i v a d a r , elődjének eszméjét magáévá tevén, erélye­

sen felkarolta és életbe léptette. A művészeti szakiskola ugyan­

azon rendeltetéssel és szervezettel, mely eredeti tervezőjének szeme

2

előtt lebegett, az országgyűlés által megszavazott s Ö Felsége

I. F e r e n c z J ó z s e f apostoli királyunk által szentesített törvény

utján P a u l e r T i v a d a r közoktatásügyi miniszter által megalapíttat-

ván, egyelőre magán-lakházban, a Budapest terézvárosi Rombach-

utczaó. számú házában bérelt ideiglenes helyiségben, 1871 október havában tényleg megnyittatott.

Az intézet működési irányának jellemzéseül érdekesnek mutat­

kozik e helyen felsorolni a tanszemélyzetet s ezzel kapcsolatban,

az előadott tárgyakat is. A tanári kar állott K e l e t i G u s z t á v

igazgatón kívül a gyakorlati szakmákra meghívott három rendes és

egy segédtanárból, kik közül S z é k e l v B e r t a l a n , történelmi0

festész, az alakrajzolást és festészetet; S c h u l e k F r i g y e s , akad.

építész, építészeti és ékítményt szakot; Izsó M i k l ó s , akadémiai

szobrász pedig a mintázást tanította. Mint segédtanár a figurális

rajz és festészet szakmájában G r e g u s s J á n o s akad. festő műkö­

dött. Rendkívüli tanárok voltak a\ elméleti szakmából: P l ó s z P á l ,

orvostudor, egyet, magántanár, a boncban, — H á a s J ó z s e f , m. kir.

honvédfőhadnagy, a katonai helys?inraj ̂ számára. ábrázoló mér­tani és távlattant S c h u l e k F r i g y e s rendes tanár vállalta magára.

Ezen tanerőkkel s ily tanterv mellett kezdte meg működését

az új intézet, mely a rombach-utczai ideiglenes, nem épen ked­

vező fekvésű és szűk helyiségekben öt évet töltött.

A tanulók egyre szaporodtak, a szakiskolai oktatás mind bel­

terjesebbé vált, az intézet térileg terjeszkedni volt kénytelen, s

az eredetileg bírt helyiségekhez úgyszólván évről-évre újabb lak­

osztályokat kelle bérelni a tág épület mind három emeletén,

módon az évi lakbér közel 11,000 forintra emelkedett. Mind­

amellett a tanhelyiségek csak igen kis mértékben feleltek meg a

művészi oktatás külön igényeinek. A földszinti mintázó-termek

nedvesek voltak, s az ifjúság egészségére károsnak bizonyúltak.

Súlyosabb szobormintákat az emeleten fölállítani nem lehetett.

Az épület nyugatra fekvő homloksorán az elháríthatatlan napfény

jelentékenyen zavarta a rajzbeli munkásságot. Sőt az amúgy is hiá­

nyos világítást teljes elzárással fenyegette az a valószínűség, hogy

3 3a szemben fekvő földszintes ház helyén rövid idő alatt három-

emeletes lakház fog fölépülni. Ilyen physikailag gátló s a tanári

testület, valamint a tanuló ifjúság munkakedvét lohasztó körülmé­

nyek között, a természetszerű fejlődés és gyarapodás szempontjá­

ból szomorú jövő várt az intézetre, a mely pedig életrevalóságának

jeleit már fennállásának második évében, az 1873-ik évi bécsi

közkiállításon bemutathatá. Ez időtájban a közoktatásügyi tárczaf %

gondjai T r e f o r t Á g o s t o n úrra szálltak át. Felvilágosodott jó­

akaratánál fogva teljes mérvben méltányolta az iskola igazgató­

sága által több izben nyilvánított aggodalmakat. Az intézet czél-

szerűbb elhelyezésének szükségéről, valamint minden szakférfiú,

úgy a helyszínén szerzett tapasztalásból csakhamar a miniszter is

meggyőződött. A bérház egyszerű változtatása gyökeres orvoslással

nem biztatott. A kikerülhetetlen adaptiók ez esetben újra sok

gyümölcstelen költséget okoztak volna. Másrészt az intézetnek

tetemes évi lakbérösszege, kamatul tekintve, már is oly tekin­

télyes tőke-összeget képviselt, mely az iskola szükségeinek

szerény mérvben megfelelő külön tanépület emelésére elég­

ségesnek Ígérkezett. Ezen megfontolások döntőleg hatottak

a miniszterre, ki a hazai művészeti érdekek felkarolásában

a nemzeti kultura egyik lényeges tényezőjét ismeri. Megvásá­

rolta tehát a sugár-út és Izabella-utczára szolgáló egyik sarok-

elket, és felhívta az intézet tanári karát, hogy az országos

mintarajziskola és rajztanárképző szükségeinek minél teljesebben

megfelelő, egyszerűen, de csínnal épülendő házára a tervet

elkészítse. Az intézet tanártestülete meleg hálával fogadván a

miniszter úrnak ezen kegyes intézkedését, a megtisztelő feladat

végrehajtásával, közös megállapodás alapján, R a u s c h e r L a j o s

építész tagját, az ékítményes és iparművészeti rajz tanárát bízta

meg, ki a beléhelyezett bizalomnak sikeresen megfelelt egy ép

oly stilszerű mint czélirányos terv elkészítése által, mely csekély

módosítással a miniszter által elfogadtatván, a sugárúti iskolaház

fölépítésénél zsinórmértékül szolgált. Maga az építkezés gyorsan

folyt, s nem egészen két év alatt be is fejeztetett, úgy hogy az

]

?4

intézet az 1875/76-iki tanév végével a nyári szünidők alatt már az

új tanépületbe átköltözhetett, s az új (1876/77-iki) tanévet ugyanott

meg is nyithatá.*

Az intézet további sorsát illetőleg jelentőséggel bír az a körül­

mény, hogy az 1877/78-iki tanévben felsőbb helyen jóváhagyott

új tanterv és rajztanár vizsgálati szabályzat lépett életbe. E tanterv

nemcsak magasabb igényeket támasztott, hanem az oktatás szín­

vonalát is emelte. A tanulók többsége nagyobb és kellőbb előké-

szültséggel lépett az intézetbe, és számuk már a fent említett tan­

évben oly nagy volt (a téli félévben 116, a nyáriban 71), hogy

többet az intézet be sem fogadhat. A következő években a láto­

gatásnak ez az aránya mintegy állandóságot nyert.

Az intézet eleinte évenkint, utóbb két évenkint kiállítást rende­

zett saját helyiségeiben növendékeinek munkálataiból s e kiállítások

* Az intézet tanépülete kétemeletes sarokház. Alapterülete ^76 D ő l. Alaprajza L alakú. 17 ölnyi kisebb homlokzatával az Andrássy-út felé, hosszabb, 22 ölnyi homlok­zatával az Izabella-utczára szolgál. Minden emeleten keresztül kettős tractussal bír, melyet 9' széles folyosó választ el egymástól.

A tanépület belső felosztása a következő:a) Az alagban (souterrain) elhelyezést talált az intézetnek két boltozatos teremből

álló főszön tödéje; továbbá a központi fűtés tüzelő kamrája, a szén- és faraktár, két iskolaszolgának egy-egy szobából s konyhából álló lakása s nehány pincze.

b) Földszint. Az oszlopokkal díszített pitvartól jobbra az Andrássy-út felé esik a kapus őrszobája s mellette a nőtanulók rajz- és festőterme. Ugyanez oldalon az udvarra szolgáló belső tractusban az igazgató hivatalos helyisége és irodája.

A pitvartól balra az Andrássy-út felé szolgál egy s ennek kapcsán az Izabella- utcza során a második mintázó-terem. Ezeken túl négy kisebb tanárszoba egy-egy ablakkal. Ezekkel szemben az udvar felé esik a négy ablakos s em elkedő padsorokkal ellátott hallgató terem.

Az Izabella-utczai sor végében van a másik kapu és pitvar, mely egyúttal az udvarba nyilik.

c) I-ső emelet. Az Andrássy-úti homloksor egész hosszát két rajzterem foglalja el. Az egyik az úgynevezett akt-terem (két ablakos), hol egész alakú élőmintáról folynak a rajz- és festészeti tanulmányok. Ez egyúttal a boncztani előadások tanterme. E bbe nyilik a másik, öt ablakos és legnagyobb rajzterme az intézetnek, hol egész alakú remekkori szoboröntvények képezik a rajztanulmányok tárgyát (antik-terem). Ugyan­ezen két rajzteremben folynak az élő fejmintáról (Kopfmodell) való rajz- és festészet; gyakorlatok. Az Izabella-utcza során van az előkészületi, most már első osztálynak rajzasztalokkal ellátott négy ablakos rajzterme, azontúl a két ablakos kézi mintatár és két tanárszoba.

Az udvarra nyiló tractusban vannak elhelyezve az intézeti könyv- és metszettár, egyúttal o lvasó-szoba és gyűlésterem.

V )úgy a sajtó, mint a közönség részéről mindenkor méltánylattal és

elismeréssel fogadtattak.

E rendes évi kiállításokon kívül az intézet több országos és

világtárlaton vett részt; így már az 1873-ik évi bécsi világkiállítá­

son, továbbá az 1878-ik évi párisi világtárlaton s a reá következő

évben — mindenütt kitüntetéseket aratva — a székesfehérvári

országos kiállításon is, hol működésének majd minden ágát bemu­

tatta. E sikerek felett ő Felsége 1879. évi márczius hó 1 i-én kelt

kegyes leiratában legmagasabb elismerését fejezte ki. Megjelent

az intézet az 188 5-ik évi budapesti országos kiállításon is eléggé

bő tárlattal, mely a közoktatásügyi pavillon fedele alatt 100 □ mé­

ternyi alapterületen, díszes kapuzattal ellátott három osztályú re­

keszben tüntette fel a szakiskola tanműködését, az utóbbi évek alatt

készült és sikerültebb tanulóműveinek több ezernyi példányában.

d) II-dik emelet. Az utczasoron, és ugyan mind az Andrássy-úti, mind az Izabella- utczai sorban fekszenek az ékítményes és iparművészeti rajz szakosztályának két, és az építészeti szakosztálynak szintén két rajzterme. Az ötödik, mint sarokterem, közös tan­helyiség, mely térileg is képviseli a két szakosztály több tanágának szoros érintkezését. Ezen termek egyikében folynak egyúttal a látszattam előadások és rajzgyakorlatok.

A II. emelet hátsó részében, és ugyan mind az Izabella-utczára, mind az udvarra szolgál az intézet igazgatójának magánlakosztálya; csupán az udvarra pedig a figurális rajz- és festészeti szaktanárnak műterme.

Az épület minden részét választékos egyszerűség jellemzi. A felső világítású, de minden művészeti díszt nélkülöző lépcsőház is a mérvadó takarékosságnak hirdetője. Csupán az Andrássy-úti kis pitvar ékeskedik márványozott falakkal, oszlopokkal s színes aranyozott stukko-boltozattal. Fülkéit műtörténelmi jelentőségű férfiaknak ideiglen odaillesztett föszöntvényű mellszobrai töltik be. Helyüket jövendő jobb évek után remélhetőleg nagyobb értékű s márványból faragott mellszobrok fogják elfoglalni.

Külsejét illetőleg az országos mintarajztanoda iskolaháza a legjobb Ízlésű renais­sance styljében épült. Andrássy-úti homloksorának fala az emeletig faragott term éskő­ből van rakva. Ugyanezen anyagból valók az ablakpillérek, az első emeleti erkély s a hatalmasan kiszögellő főpárkányzat. Az épület egyéb részei téglarakványból állanak. Az első emeleti párkányszalag, valamint a félköríves ablakok lapközei az épület styl- jével összhangzó sgraffito díszítményekkel borítvák, melyek hathatós és a mi éghaj­latunk alatt is tartós ornamentikája bár gyakoribb alkalmazást találna a főváros dísze­sebb építkezéseinél. Az első emeleti sgraffito párkány szalag medaillonjaiban Bbamante, L io n a rd o d a V inci, R a f a e l , M ich e la n g e lo , D ü r e r A l b e r t , M ark o K á r o ly s több más hírneves festész, szobrász és építész arczképei láthatók, melyek Székely B e r t a l a n intézeti festésztanár művei ; a többi sgraffito ékítmények pedig a ház tervezője . R a u s c h e r L a jo s intézeti tanár rajzai nyomán és felügyelete mellett S c h o l tz fővárosi diszítő-festész által hajtattak végre. (L. a füzethez csatolt alaprajzokat s az iskolahaz

Andrássy-úti homlokzatának fénynyomatú látképét.)

Múlt évben a deési kiállításon, az idén pedig a pécsi kiállításon

lesz a szakiskola ujabb tanuló-műveinek némi mutatványával kép­

viselve.

Mint az intézet fejlődésének előmozdítására irányuló mozzanat,

kiemelendő a gyakorlati festészeti szakosztálynak az 1882/83-iki

tanévben L o t z K á r o l y hírneves hazai mesterünk vezetése alatt

történt megnyílta és szabályszerűen megindult működése. Az új

festészeti műteremben, mely térszűke miatt egyelőre az országos

zeneakadémia épületének negyedik emeletén talált elhelyezést,

naponkint $— 6 óráig, élő minták után rajzolnak és festenek a

növendékek. Ez intézmény jótékony hatása hovatovább abban

nyilvánul, hogy az országos mintarajziskola művész növendékei

most már fejlettebb műszaki képességgel léphetnek át akár

a budapesti mesteriskolába, akár a külföldi művészeti akadé­

miákba.

A fametszészet (xylographia), mely a mintarajziskola egyik

szakosztályát képezte, az 1883. évben végleg az iparművészeti

iskolához csatoltatott.

E helyett az intézet tanrendje 3 év óta új elméleti tárgygyal

a nevelés- és oktatástannal — szaporodott, mely azon körül­

ményre való tekintettel rendszeresíttetett, hogy az intézet növen­

dékei nagyobbrészt tanítói, illetve tanári pályára lépnek s így már

hivatásuknál fogva is arra vannak utalva, hogy a paedagogiai isme­

retekben alaposabb készültséget szerezzenek. E tárgy előadásával,

mint rendkívüli tanár, P é t e r f y S á n d o r , a VI. kér. állami polgári

tanítónőképző rendes tanára bízatott meg.

Végül az 1886/7-iki tanév elején nyilt meg az intézet körében

az ingyenes franczia nyelvi tanfolyam. A vallás- és közoktatásügyi

miniszter ur ő nagyméltósága ugyanis — «tekintve azt, hogy hazai

közönségünk Ízlése nagyobb előszeretettel fordul az olasz és azzal

közel rokon franczia műirány, mint a német felé, tekintettel to­

vábbá úgy a szép művészeteknek, mint különösen a művészi ipar­

nak Francziaországban meglevő óriási fejlettségét s nagy szükségét

annak, hogy ifjaink Ízlésük nemesbítésére Francziaországot is fel­

keressék,» — 1886. évi junius hó 1 i-én 18,652. sz. alatt kelt ren­

deletében kijelentvén, hogy egy franczia nyelvi tanfolyamnak, ha­

bár nem is kötelező hallgatás mellett, a mintarajziskola és rajz­

tanárképző kebelében leendő felállítását szükségesnek látja, — az

ugyanezen rendelet alapján tett igazgatói felterjesztés alapján

1886. évi julius 9-én 25,806. sz. alatt kelt rendeletével dr. A r á n y i

M i k s á t bizta meg a franczia nyelvi oktatással, mely az intézetben

immár két tanév óta folyik igen kedvező sikerrel.

A tanártestület, az intézet felállítása óta lefolyt 15 év alatt,

nem volt sok változásnak alávetve, de néhány jelentékenynek igen. f

Így mindjárt 1875-ben súlyos veszteség érte az intézetet az által,

hogy Izsó m i k l ó s t , a gyorsan nagy népszerűségre emelkedett

jeles szobrászt és intézeti tanárt a halál elragadta. Minden tekintet­

ben méltó utódja úgy a tanári széken, mint a művészetben, H u s z á r

A d o l f hírneves hazai szobrászunk volt, ki szaktanári működésé­

nek 10-ik évében, sikereinek tetőpontján hunyt el hirtelen, várat­

lanul, 1885. évi január 21-ikén. Helyét ez idő szerint szintén

szép hivatású ifjabb tanerő foglalja e l : S t r ó b l A l a j o s szobrász,

kinek szakkészültsége és buzgósága kezességet nyújt az iránt,

hogy a mintázási oktatás, habár a mintarajziskola keretében idáig

csak segéd-tanszak jelentőségével bírt, az ő keze alatt új lendü­

letet fog nyerni.

A nyilvános rajzoktatásügynek kétségen kívül hasznára vált,

de a magunk intézetének érzékeny veszteséget okozott mégis

R a u s c h e r L a j o s mintarajziskolai tanárnak ezelőtt három évvel aw

kir. József-műegyetemhez hasonló minőségben történt áthelyez-

tetése. Mint az ornamentika és iparművészeti tervezés szaktanára,

az ő 10 évi tanműködése a mintarajziskola keretében úttörő és

rendkívül sikeres volt, állandó vonzerőt gyakorolva az intézet

tehetségesebb és komoly törekvésű növendékeire. Hasonló irányt

követ az ornamentalis tanszéken utódja, U h l S á n d o r építész

hazánkfia, ki ugyanezen szakmabeli tanműködését Nürnbergben,

az ottani bajor királyi iparmuzeummal kapcsolatos szakiskolánál

kezdette volt meg.

E tanszék ellátásának gondjaiban osztozik vele, valamint osz­

tozott e lődjével is V á r d a i S z i l á r d , ifjabb jeles tanerő, m elyet

immár az intézet nevelt önm agának, s az ő szem élyében most e g y ik

támaszát bírja.

Az országos mintarajziskolát és rajztanárképzőt egy nagy­

fontosságú kulturális hiány fölismerése, a szükség érzete szólította

életbe. Hézagpótló hivatásának lelkiismeretes betöltése 16 évi

gszilárdította helyzetét hazánk felsőbb

intézetei, szakiskolái sorában. alap

helyezkedve és komoly czéljainak minél teljesebb valósítása végett

mind gazdagabb eszközökkel rendelkezhetvén, a továbbfejlődés

biztosítékaival is dicsekedhetik.

Gyarapodásának, szép jövőjének legújabb biztosítékát ismét

T r e f o r t Á g o s t o n , vallás- és közoktatásügyi miniszter úr ő

nagyméltóságának köszönheti, ki az Andrássy-út környékének

gyors kiépítése által figyelmessé tétetvén, 1886. évijulius hó 2-án

23,569. szám alatt kelt nagylelkű elhatározásával az intézet tan­

épülete mögött még üresen álló háztelket az iskola részére még­

oly czélból, hogy ott előbb-utóbb egy fedél

lyezést találhassanak ama további mű- és tantermek is, melyekre

az intézetnek, hogy feladatának egész terjedelmében eleget

tehessen, még ezentúl szüksége van.

Az 1887/88-iki tanévben lépett életbe a vallás- és közoktatás-

ügyi miniszter úr ő Nagyméltóságának 1886. évi julius hó 9-én

26,391. sz. a. kelt azon fontos rendelkezése, melylyel a rajztanár­

képzői tanfolyam három évről négy évre terjesztetett ki.

A rajztanári és rájztanítói képesítő vizsgálatok alapján tett több

évi tapasztalat ugyanis azt mutatta, hogy intézetünk azon növen­

dékei, kik, habár érettségi vizsgálattal léptek az iskolába, de a

fennállott szabályok értelmében az előkészületi osztály mellőzé­

sével mindjárt az első szakosztályba vétetvén.fel, három évi tan­

folyamuk leteltével képesítő vizsgálatra bocsáttattak, ezen vizs­

gálatokat több esetben vagy épen nem, vagy oly gyenge siker-

rel állották meg, mely a nyilvános rajzoktatásnak intézetünk

39

által czélzott lendítése kívánalmaival és föltételeivel meg nem

egyezik.

Nagyobb része az ily növendékeknek ugyan magától is belátta

azt, hogy a vizsgálatra kiszabott tantárgyak kellő ismeretét s a

hosszabb gyakorlatot igénylő rajzbeli és festészeti ügyességet ily

aránylag rövid idő tartama alatt elsajátítani alig lehetséges, s hogy

az csak igen alaposan elkészült s kiválóbb tehetséggel megaján­

dékozott növendékeknek sikerül, minélfogva a közepes tehetségű

s gyengébb előkészültségű ifjak a három évi tanfolyamot önként

szokták egy, nem ritkán két további tanévvel megtoldani.

Ezek a tapasztalatok vezettek a fenti intézkedésre, mely kétség­

kívül nem fog kellő eredmény nélkül maradni.

A tanári testület e tanév alatt változást nem szenvedett, kivéve,

hogy a gyengélkedő s e miatt a tanév első felére szabadságolt

Uhl Sándor tanár teendőit F i t t l e r K a m i l l műépítész, a szintén

betegség miatt szabadságolt G r e g u s s Já n o s tanár teendőit pedig

szívességből tanártársa S z é k e l y B e r t a l a n és ennek tanárfia9

Á r p á d látták el.

A lefolyt tanévnek egyik kiváló mozzanatát képezte a vallás- és

közoktatásügyi miniszter ur ő nagyméltóságának 6,051. sz. ren-

delete, melyben a m. kir. honvédelmi és a közös cs. és kir. had­

ügyminiszterekkel egyetértően az országos magyar királyi minta-

rajziskola és rajztanárképző rendes, és pedig úgy rajztanár- és

rajztanítójelölt mint művésznövendékeinek az egyéves önkéntesi

kedvezményt az alább részletezett föltételek mellett megadni ke­

gyeskedett s ezzel az intézet tanártestületének és tanuló ifjúságá­

nak régóta függő kérelmét teljesítette.

AZ I N T É Z E T R E N D E S N Ö V E N D É K E I N E K E G Y É V E S

Ö N K É N T E S I K E D V E Z M É N Y E .

Az intézet azon növendékeire nézve, kik az intézetbe való be­

lépésük előtt érettségi vizsgálaton át nem estek, életbe vágó jelen­

tőséggel bir a vallás- és közoktarásügyi m. kir. miniszter ur ő nagy­

méltóságának f. 1888. évi február hó 13-án 6051. sz. alatt kelt

leirata, melylyel az igazgatóságnak — e tárgyban tett felterjesztése

eredményeül — tudomására hozatik, hogy az orsz. m. kir. minta-

rajziskolának, és rajztanárképzőnek, valamint a m. kir. iparművé­

szeti iskolának az egy évi önkéntességi kedvezmény tekintetében

a főgymnasiumokkal és főreáliskolákkal való egyenjogúsítása a

m. kir. honvédelmi minisztérium részéről a cs. és kir. közös had­

ügyminisztériummal egyetértőleg elismertetett.

Miután a fenti egyenjogúsítás magyarázata körül könnyen

félreértések merülhetnének föl, szükségesnek mutatkozik az inté­

zeti növendékek szempontjából itt a következőket megjegyezni.

1. Az egyévi önkéntesség kedvezménye csakis az intézet rendes növendékeit illeti m eg: minélfogva a vendéglátogatók arra igényt

nem tarthatnak.

2. Az intézet rendes növendékei közül is csak azok részesül­

nek az egyévi önkéntesség kedvezményében, kik az intézetbe való

belépésük előtt legalább 4 közép- vagy polgári iskolai osztályt a

legközelebbi felsőbb osztályba átlépésre feljogosító, tehát legalább

is «elégséges» sikerrel végeztek. (Védtörv. ut. 119. §,

3. Azok, kik csak az intézet elhagyása után lépnek a hadköte

4i

les korba, amennyiben az előbbi pontban említett föltételnek meg­

felelnek, igazolni tartoznak, hogy az intézet teljes tanfolyamát

szabályszerűen elvégezték. (Védt. ut. 119. §.

4. Ha az intézet növendékét még a tanfolyam elvégzése előtt

éri utói a hadkötelesség, ez esetben szükséges, hogy midőn az első

korosztályba lép, legalább az utolsó előtti évfolyam, (a III. osztály

tanulója legyen, mert ellenkező esetben, (ha például még csak a

II. osztály tanulója volna a növendék, midőn először kell a sorozó

bizottság elé áliania) az egyévi önkéntesi kedvezményre igényt

nem tarthat. Megjegyzendő, hogy azok is, kik az intézet két leg­

felsőbb évfolyamába járnak, az első korosztályba való belépésük

alkalmával, hitelesen igazolni tartoznak, hogy tanulmányaik befe­

jezésével nem önhibájokból késtek el. (Védt. ut. 1295. A 4. pontban említett növendékek, amennyiben minden fel­

tételnek eleget tettek, egyévi önkéntesek gyanánt csakis feltéte­

lesen és a végleges határozatnak a tanulmányok befejezéseig való

függőben tartása mellett, vétetnek fel. Miből következik, hogy

azok, kik abban hagyják tanulmányaikat, avagy tanulmányaiknak

kellő eredménynyel történt bevégzését a maga idejében nem ké­

pesek igazolni: a három évi tényleges szolgálatra, illetőleg, ha a hon­védséghez tartoznak, a honvédségi törvényszabta tényleges szolgálatra utólagosan behivatnak. (1882. évi 39. t. ez. 4 §.

6. A tanulmányok szabályszerű bevégzését a rajztanár- és rajz-

tanitó jelöltekre nézve a négy évi tanfolyam végén államvizsgálat

utján szerzendő rajztanári, illetve rajztanítói képesítő oklevél, — a

művésznövendékekre nézve pedig legalább három évi tanfolyam­

nak látogatását tanúsító jó bizonyítvány igazolja, mely okmány az

egyévi önkéntesek gyanánt feltételesen befogadott növendékek

által közvetlenül a tanfolyam befejezése után, azok részéről, a kik­

nek pótvizsgát kell tenniök, legkésőbb a tanfolyam utolsó événék

okt. 1 $. napjáig az illető csapattest parancsnokságához terjesztendő

be. (Védt. ut. 129.

7. Az intézet azon növendékeit, kik érettségi bizonyítvány alap

ján vétettek fel, a fenti intézkedések természetesen nem érintik

42

Minden egyéb, az egyévi önkéntesi intézményre vonatkozó

szabályok és felvilágosítások a védtörvényben (1868: 40. és

1882: 39. t.-czikkek) és a m. kir. honvédelmi minisztérium által

kiadott védtörvényi utasításban (Magyarországi Rendeletek Tára,

1885. évi folyam)* találhatók meg.

* Külön füzetben is megjelent Nágel Otto bizományában.

S T A T I S Z T I K A I A D A T O K .

A m. kir. orsz. mintarajziskolának és rajztanárképzőnek

múlt 1887/88-iki tanév alatt növendéke volt az I. félévben: 10

a II. félévben: 89. Ezek közül v o lt:

T éli folyam: Nyári f<

I. osztálybeli ... . . . . . . . . . — 16 l ó

II. « . . . . . . — . . . I 3 14III. « . . . . . . . . . . . . — 4 2

IV. « . . . . . . . . . . . . . . . 23 18

Vendéglátogató... . . . . . . ... . . . . . . 31 •9N ő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 10

A gyakorló festészeti tanfolyam látogatója 8 10• •

Összesen l ! 1 1 1 1 ►—«

O 89

Korra nézve voltak:i-ső f é l é v : 2-ik félév :

1 6 és 18 év között . . . ... . . . — — . 20 1 5

18 és 20 év között... . . . .... .. . __ 22 24

20 éven felül . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63 5°• •

Összesen . . . . . . 105 89

i-ső félév1: 2-ik félév

Rajztanító és rajztanárjelölt . . . . . . 55 50Műkedvelő és müvésznövendék .. - - 38 28

Képesített rajztanító és rajztanár . . . . . . 2 I

N ő . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. _ _ 10 10• •Összesen . . . . . . 105 89

44

Előkészültségi fokra nézve:T-ső félév : 2-ik félév :

Érettségi vizsgálaton átesett . . . _ . . . 35 29

Előzetesen felsőbb körű tanulmányokat

végzett . . . . . . ........... ............................. 1 2

Előzetesen középtanodát látogattak _ 42 45Előzetesen tanítóképezdét végeztek_ . . . 6 4Előzetesen alsóbb fokú iskolákba jártak 21 9• •

Összesen . . . _ 105 89

V a llá s r a n é z v e :I-ső félév: 2-ik félév:

Római katholikus ............................ . . . . 66 45Helvét hitvallású _. ............................... 11 16

Ágostai hitvallású.......................... . . . . . . . 17 16

G örög katholikus . . . .... ............. . . . 2 2

G örög keleti hitvallású. . . . . . . _ 1 1

Izraelita . . . . . . .... .... ............. .... 8 9• •Ö sszesen... . . . 105 89

A n y a n y e lv r e n é z v e :1-ső félév : 2-ik félév:

M agyar _ . . . . . . ............. ............. 95 82

Német _ _ _ _ _ . . . _ 8 6

)Román . . . _ _ . . . . . . . . . . . . 1 1

ozerb . . . . . . . . . . . . ...................... 1t ■

Ö sszesen... . . . 105 89

Ezek közül:

Állami rajztanár és rajztanító ösztöndíjt élvezett. . . . 16

Kisebb államsegélyben ré s z e s ü lt_ . . . ............. 4

M űvészi ösztöndíjban részesült... .... ...................... 7

Kiszolgáltatott ösztöndíjak és segélyek összege _ 6^50 frt.

Ezenkívül az intézet női osztályának egy növendékét Nságos

Brassai Sámnel nyug. egyet, tanár ur 500 írttal, ugyancsak a női

osztály egy másik növendékét K oburg Fülöp herczeg 50 írttal,

G öm ör és Kishont vármegye közönsége pedig 100 írttal segé­

lyezte, továbbá az első osztály egy növendéke 80 frtos Egyházi

alapítványi ösztöndíjat, s a második osztály egy növendéke Zombor

városától Falcione-íéle 600 írt ösztöndíjat élvezett.

45

Tandíjban befolyt az 1887/88-iki tanév

téli felében . . . . . . . . . . . . 700 f r t ;

nyári fe léken .. . . . . . . . . . 500 *• •

Ö sszesen... __1200 frt.

A tandíj alól fölmentettek :

a téli tanfélévben . . . . . . . . . 10

a nyári tanfélévben . . . . . . 17

A múlt tanévi zárünnepély alkalmával ezüst jutalomdíjt nyertek

és pedig:

az alakrajzolás és festésből . . . . . . . . . . . . . 5 n öven d ék;

az ékítményes rajzolás és szemléleti látszattanból 5

a mintázásból . . . ... . . . . . . ........................... 2#

a mértani szakokból.... . . . ... y

az iparművészeti rajz és tervezésből . . . . . . . . . }

«

«

«

«

a festészeti gyakorló osztályból. . . . .... . . . 2

a látszattani magasabb tanfolyamban . . . _ . . . 1 «

a kiadott jutalomdíjak összege . . . . . . . . . 210 frt ezüstben

Rajztanán és rajztanítói képesítő vizsgálatra jelentkezett az 1887/88. tanév alatt 13 jelölt. Vizsgálatra bocsáttatott 12

Ezek közül felső fokú képesítést nyert

nevszerint:Molnár Gyula és

Szappanos Péter,

egyenkint «elégséges» általános osztályzattal

Alsó fokú képesítést nyert . . . ...................... ..

névszerint:Bodor Ferencz és

Schwarcz Mór,

az előbbi «jó» az utóbbi «elégséges« általános osztályzattal

Egy évre visszautasíttatott . . . . . . . . . ...

Végleg visszautasíttatott _ . . . . . . . . .

M eg nem jelent . . . .... .... .... ........... .

116

T U D N I V A L Ó K A J Ö V Ő T A N É V R E

A beiratkozás az 1888/89-iki tanévre f. évi szeptember hó

igazgatósága által fog eszközöltetni.

A félévi tandíj a beiratkozás alkalmával előzetesen lefizetendő.

Ugyanakkor nyújtandók be a tandíj-elengedés iránt, vagyontalan­

sági és tanbizonyítványokkal fölszerelt kérvények is.

Újonnan belépő növendékek valamint a vendéglátogatók az

első félévi tandíj alól föl nem mentetnek.

A felvételi vizsgálatok (próbarajzok készítése) szeptember hó

6. és 7-én fognak megejtetni.

Budapest, 1888. julius hóban.

Keleti Gusztáv

AZ ORSZÁGOS MAGYAR KIRÁLYI MINTA RAJZISKOLA ÉS RAJZTANÁRKÉPZŐ

ANDRASSY-UTI TAN ÉPÜLETE

ELSŐ EM ELETI H E LY ISÉ G E IN E K A L A P R A JZA .

XV. FőszmintatárXII.

XIIIXIV.

Akt-terem.Antik terem.Előkészületi oszt. rajzterme.

XVI. ( XYIL\ Tanárezobák XVIII. Könyv* és metszettár

“ ■ | ittintatár.

■

AZ ORSZÁGOS MACIYAR KIRÁLYI MINTA RAJZISKOLA ÉS RAJ ZTANÁRKÉPZÖANDRÁSSY-UTI TANÉPÜLETE

FÖLDSZINTI H ELYISÉG EIN EK ALAPRAJZA.

I. Kapus páholya.II. Nőtanulók rajz- és festő-terme.

Igazgató hiv. irodája.

Hallgató terem

Tanárszobák.

X.XI.

XII.

Szobrászati szakosz­tály mintázó termei. Udvar.

AZ ORSZÁGOS MAGYAR KIRÁLYI M INT A RAJ ZISK ÓLA ÉS RAJZTANÁRKÉPZÖ

ANDRÁSSY-UTI TANÉPÜLETE

MÁSODEMELETI HELYISÉGEINEK ALAPRAJZA

X X I.) Az ékítményes és iparművészetiXXII. \ Szakosztály rajztermei.

XXIII. ( A.z építészeti szakosztályXXIV. ( rajztermei.

XXV. Tanárszoba.XXVI. Az igazgató lakosztalya.

XXVII. Tanar műterme.