városi zöldfelületek 2008 · vágyak és valóság 37 hartner rudolf kaposvÁr...

2008 / 1.

2008

Területfejlesztési és területrendezési szakmai folyóirat

A ZÖLDÖV EZET F EJLESZTÉS LEHETÔSÉGEI A BUDAPESTI AGGLOMERÁC IÓBAN

HOGYAN TOV ÁBB BIOLÓGIAI AKTIV ITÁS?

BUDAPEST ZÖLDF ELÜLETI BORÍTOTTSÁGÁNAK V IZSGÁLATA

PARKOK, KERTEK SZÜLETÉSE F ERENC V ÁROSBAN

ZÖLDF ELÜLET F EJLESZTÉS = FALUF EJLESZTÉS?

V IRÁGOS MAGYARORSZÁG

Városi zöldfelületek

FALU VÁROS RÉGIÓ 2008 /1

A Falu-Város-Régió folyóirat támogatója:Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium

Felelôs kiadó: VÁTI Kht.Vezérigazgató: Dr. Benedek János

A kiadó címe: 1016 Budapest, Gellérthegy u. 30-32.

A szerkesztôbizottság tagjai:Dr. Bujdosó Sándor, Dr. Csemez Attila, Fülöp Judit, Gauder Péter, Ongjerth Richárd, Salamin Géza, Dr. Szaló Péter, Szoboszlai Zsolt

A szerkesztôség vezetôje: Dr. Biró Benjamin Lapszám szakmai szerkesztôje: Dr. Csemez Attila

Nyomdai elôkészítés: Remetecom Bt.Nyomás: Pátria Nyomda Zrt.

ISSN: 1218-2613

A lap olvasható az interneten: www.vati.hu

A címlapon látható Látkép a Gellért-hegyrôl és az ûrfelvételbôl nyert felszínhômérséklet vizualizációja terepmodellel,

kiegészítve fotokontur eljárással címû képet Jombach Sándor készítette.

2008 /1 FALU VÁROS RÉGIÓ 1

VÁROSI ZÖLDFELÜLETEK

Csemez AttilaBEVEZETÔ 2

VITAFÓRUM / KEREKASZTAL BESZÉLGETÉS 3

Schuchmann PéterA ZÖLDÖVEZET FEJLESZTÉS LEHETÔSÉGEI

A BUDAPEST AGGLOMERÁCIÓBAN 7

Dr. Schneller IstvánNÉHÁNY GONDOLAT BUDAPEST „ZÖLD”

ELLÁTOTTSÁGÁRÓL 13

Dr. Nagy KatalinHOGYAN TOVÁBB BIOLÓGIAI AKTIVITÁS?

A biológiai aktivitás érték szinten tartásának

szabályozási lehetôsége a fôvárosban 17

Dr. Balogh ÁkosA BIOLÓGIAI AKTIVITÁS ÉRTÉKÉNEK SZÁMÍTÁSA

A TELEPÜLÉSTERVEZÉSBEN

Elôszó a kontrolltudatos tervezéshez 22

Ongjerth RichárdBUDAPEST ZÖLDFELÜLETI BORÍTOTTSÁGÁNAK

VIZSGÁLATA 27

Gábor Péter-Jombach SándorA ZÖLDFELÜLET INTENZITÁS

ÉS A VÁROSI HÔSZIGET JELENSÉGÉNEK

ÖSSZEFÜGGÉSEI BUDAPESTEN

Egy koncepció, sok megközelítés 31

Turcsányi MiklósEGER VÁROS ZÖLDFELÜLETI RENDSZERE

Vágyak és valóság 37

Hartner RudolfKAPOSVÁR ZÖLDFELÜLETEINEK FENNTARTÁSA 41

Csemez AttilaVÁLTOZÓ VÁROSKÖRNYÉK

A demokráci 45

Dr. Szilágyi KingaA TELEPÜLÉSFEJLÔDÉS MOTORJA LEHET

AZ ÚJJÁÉLEDÔ KASTÉLYKERT GÖDÖLLÔN 52

Gegesy FerencPARKOK, KERTEK SZÜLETÉSE FERENCVÁROSBAN 57

Molnár GyulaZÖLDFELÜLETEK FEJLESZTÉSE ÚJBUDÁN 60

Dr. Sallay Ágnes - Mikházi ZsuzsannaZÖLDFELÜLET = FALUFEJLESZTÉS 63

Kokics TiborVIRÁGOS MAGYARORSZÁG 68

KÖNYVISMERTETÉS 72

T A R T A L O M


A 2008. évi lapterv összeállításakor tettem javasla-tot egy „zöldes” tartalmú szám megjelenésére. A szer kesztôbizottság javaslatomat elfogadta, ígymegszülethetett e kiadány az utóbbi évtizedekbensajátosan kezelt zöldfelületekkel kapcsolatos aktu -ális kérdésekre kihegyezve. A Falu Város Régió hagyományának megfelelôenvitafórum megrendezésére, kerekasztal-beszél-getésre került sor. A felkért hozzászólók és a konfe -renciavendégek aktív közremûködésének kö szön -hetôen az eredményes eszmecsere során, a zöld-felületek jelentôségének tényét senki sem vitatta,kialakításuk, fenntartásuk, tervezésük módjábanazonban szemléleti különbségek mutatkoztak.Az egyes témákat, illetve cikkeket úgy igyekeztemkiválasztani, hogy azok a zöldfelületi kérdésekkelkap csolatosan a lehetô legtágabb kört átfogják. A Budapesti Agglomeráció zöldfelületi fejlesztésilehetôségeivel kezdôdôen – a nagyobb térségbôl akisebbek felé haladva – állítottam össze a cikkeket.Kiemelt hangsúlyt kaptak a biológiai aktivitásszámításával kapcsolatos munkák. A fôvárosi sza -bályo zási lehetôségektôl a Landsat felvételekenkeresztüli méréseken át a településtervezési gya -kor latig három cikkben közlik a szerzôk legfon -tosabb eredményeiket. A városi szintû zöldfelületi rendszerrel összefüggôaktualitások két megyeszékhely kapcsán kerültekbemutatásra. Kaposváron a zöldfelületek fenn tar -tására, míg Eger esetében a zöldfelületi rendszerarányának értékelésére fektettük a hangsúlyt. A teljesség kedvéért a falvak szintjén jelentkezôzöldfelületi feladatokat is bemutattuk, mégpedig azAlsómocsoládi Körjegyzôség példáján. Két fôvárosi kerület eredményein keresztül érzé kel -tetjük az eltérô jellegû, de példaértékû munkákat.

A faluszél és a városperem kialakulását, kialakításátegy-egy cikk példázza. A városperemet a BudapestIII. kerületi agyagbányák, illetve utótájaik haszno -sításán keresztül tártuk fel.A Virágos Magyarország olyan mozgalom, amely –több mint egy évtizede – a szó jó értelmében mu -tatja meg az igényes, környezetünk rendezettkialakítására történô törekvéseket. A résztvevôvárosok, falvak eredményei egyúttal a hazaikörnyezetkultúra, a környezeti nevelés, a község -fejlesztés példaképei.A szöveges részek egyhangúságát – a szerzôkkelmegbeszélve – úgy igyekeztünk oldani, hogy áb -rákkal, táblázatokkal, grafikonokkal, régi térké -pekkel, tervekkel és fényképekkel egyaránt alátá-masztottuk a leírtakat. A korabeli térképektôl ahallgatói skiccekig, a grafikonoktól a településren-dezési terv közléséig a legkülönbözôbb módonszem léltettük a leírtakat.

Tisztelt Olvasó!A cikket írók körének kiválasztása – mindenféleobjektivitásra való törekvés ellenére – szubjektívszínezetû. Én is azokat a kollégákat kértem fel szer -zôknek, akiket és akiknek munkáját több évtizedeismerem.A zöldfelületi rendszer problematikával foglalkozólap a jelenlegi kutatási, rendeleti, tervezôi, fenn -tartói szemlélet, törekvés, konfliktus, eredménytükörképe, amely nyilvánvalóan nem helyettesít -heti a korábban rendszeres megrendezésre kerülôzöldfelületi konferenciákat, szakkönyveket.

Csemez Attilaegyetemi tanár,

BCE Tájépítészeti Kar

Bevezetô


Jámbor Imre (BCE Tájépítészeti Kar) szerint a maihely zet tragikusan rossz. A hazai szakirodalom mára 1910-es években arról írt, hogy a nagyvárosi hi -gié niát a zöldfelületi rendszer biztosítja. A nö -vénnyel fedett területek összefüggô hálózata nélkülnem mûködik a település. Ma már nincsenek megazok az eszközök, amelyek még az 1980-as évekigmegvoltak, rendelkezésre álltak. 1987-ig létezettszabályozás a zöldfelületek paramétereivel kapcso-latban, amely meghatározott egyes konkrétméreteket és megalapozta a közcélú zöldfelületek,lakóterületi közparkok, közkertek létesítésénekhelyi szabályozását. Az e szabályozás menténmegépült lakótelepek jó zöldfelületi struktúrával

rendelkeztek. Ma azonban nincs érvényben ilyenjellegû szabályozás. Megszûnt az OÉSZ, helyébelépett az OTÉK, amely még csak nem is nevesíti azöld felületi rendszert. Más fogalmat használ, a kör -nye zetalakítási tervet, amely alatt mást ért akörnyezetmérnök, mást az építészmérnök és másta tájépítész. A zöldfelületi rendszer fogalma, mintvárosfejlesztési eszköz, az OTÉK szerint nemlétezik. Kijátszható a zöldfelület méretezése is,hiszen a zöldfelületi arányt csak a magánbirtokonszabályozza, a közterületeken nem. Ennek követ -kez tében jellemzôen nem is létesülnek új zöld-felületek. Ma a területi tervezônek nincsenek ka -paszkodói, eszközei a szabályozásra, s ez két okból

Vitafórum - kerekasztal beszélgetés -

A fórum összehívására a Városnövekedés, zöldterületekváltozása címû egész napos mûhelyvita zárásaként kerültsor. E helyrôl is dicséret illeti a rendezvény résztvevôit,akiknek többsége a kerekasztal beszélgetésen is aktívan

részt vett. A vitaindító gondolatok közlésére kutató, tervezô, gaz dál kodással foglalkozó és üzemeltetô szakem-

bereket kértem fel. Választásom dr. Jámbor Imre egyetemitanárra, dr. Tóthné Pocsok Katalin tájépítész tervezôre,

Iványi György közgazdászra és Helembai Mihályügyvezetô közgazdászra esett.


is veszélyes. Elôször is így a településtervezés aberuházói érdekeknek van alávetve, ami maximali -zálja a beépítést és minimalizálja a zöldfelület-létesítést, átgondolt térbeli struktúráról pedig szósincs. Másodszor a hiányzó zöldfelületi rendszermiatt elmarad annak a települést kondicionáló ha -tása, s így a globális felmelegedés ellensúlyozásáraaz épületeket fogják – drágán – kondicionálni. De mi lesz a településsel?

Tóthné Pocsok Katalin (Urbanitás Kft.) egyetértettaz elôtte szóló Jámbor Imrével abban, hogy hely-ben nincs elég eszköz a probléma megoldására.Sze rinte az az elsô eldöntendô kérdés, hogyzöldterületrôl vagy zöldfelületi-rendszerrôl vanszó. Utóbbi esetben a település komplex zöldfelületihálózatáról és annak minôségérôl kell beszélni.Úgy véli, hogy a központi költségvetés sok le he -tôséget kínál új közösségi zöldfelületek, közterekkialakítására, mégis az önkormányzatok leginkábbnem közteret, hanem a telkeken magasabb zöld-felületi arányt hoznak létre. Beruházókkal a tel ken -kénti zöldfelületek kedvezô arányán túl más zöld-felületeket is megvalósíttatnak.

Iványi György (közgazdász) a fenntarthatóság ol da-lá ról közelíti meg a problémát. Ez nem gazdaságikérdés, véleménye szerint minden fenntarthatóságimodell hiányos, ha nem veszi egymással összefüg-gésben figyelembe a gazdasági, társadalmi és akör nyezeti hatásokat. A fenntartható rendszer többértéket bocsát ki, mint amennyit felemészt, ha nemilyen, elpusztul (lásd ókori Róma). Az ökológiairend szer statikus egyensúlya illúzió, az ember márévezredekkel ezelôtt olyan beavatkozásokat haj-tott végre, amely kizárja a természeti környezet to -vábbi emberi beavatkozástól mentes regenerá-cióját. A civilizált (és lassan az egész) világ flórája,faunája telepített, mesterséges, energia-bevitelnélkül nem marad fenn. Fokozottan igaz ez avárosi környezetre: az épített és természeti kör -nyezet egymás szférájába hatol, csak együtt ér tel -mezhetô. A növekedés (a települések növekedése)evolúciós trivialitás: ami nem nô az elpusztul. A kör nyezetet védeni próbáló lépések gyakrancéljukkal ellentétes hatást érnek el. Példaként: abudapesti építéspolitika magassági konzervativiz-musa horizontális fejlôdést kényszerített ki, amifolyamatosan pusztítja a város körüli zöld gyûrût.

A dezurbanizáció, az agglomeráció (pl. Biatorbágy,Törökbálint) túlnépesedése Budapest infrastruk-túráját – különösen (de nem csak) közlekedésihálózatát – terheli, ami további környezeti ártal-makkal jár. A városfejlesztési döntések komplexitá -sából adódik, hogy azok politikai jellegûek, így adön tések nem a szakmai érvek, hanem az egyesszempontokat képviselô csoportok érdekér vé nye -sítô képessége alapján születnek. A szakmai, a poli-tikai és a civil-szervezeteket egyaránt terheli a fun -da mentalizmus, amely egyes szakmai elemeket,részszempontokat és részérdekeket abszolutizál,míg elutasítja más szempontok, érvek, érdekekfigyelembe vételét. Autonóm zöldfelületi stratégianincs, az a településfejlesztési stratégia része.

Helembai Mihály (XIII. Kerületi Környezetgaz dálko -dási Közhasznú Nonprofit Kft.) ismertette, hogyAngyalföldön 13 millió m2-en él 107 000 ember. Az élet minôség iránti magasabb elvárások miattfelértékelôdtek a zöldfelületek. Mivel az eddigimes terséges világot is közösen hoztuk létre, közösakarat szükséges ennek megváltoztatásához, fej -lesztéséhez is. Az önkormányzati szervezetek és agazdasági szféra is naponta szembesül a lakosságiigényekkel. Ezért az igények és az eltérô érdekekösszehangolása szükségessé tette stratégia megal -kotását. Így született meg „AngyalZÖLD” címenAngyalföld zöldfelületi-stratégiája. Célja a folyama -tosan változó zöldfelületi-rendszer védelme. A XIII.kerületben 3 millió m2 zöldfelület van, azonbanezek minôségükben nagyon különbözôek. Sajnoserôs érdekek fûzôdnek a zöldfelületek csökke né -séhez. A társaság célja, hogy társadalmasítsa aterve zést. A fenntartásba is be kell vonni támogatásés pályázat útján az embereket, a helyi lakosságotés a beruházókat is. Amire több ember vigyáz,annak a minôsége is más. A fejlesztési célok közösmeg ha tározásán túl nagyobb figyelmet kell fordí-tani az értékeinket megôrzô fenntartásra is.

Az elhangzottakra a felkért elôadók közül elôszörIványi György reagált. Szerinte az építési szabályo -zás lehetne a kulcsfontosságú eszköz a problémamegoldására, azt kellene frissíteni, de a négy évesciklus alatt nem lehet a terveket megvalósítani.Jámbor Imre hozzátette, hogy politikai döntésekalakítják a települések sorsát, ami nem lenne baj, haa társadalomra és szakmaiságra támaszkodna a


V Á R O S I Z Ö L D F E L Ü L E T E K

politika. Jónak tartaná, ha a polgármester egzisz-tenciálisan függene a város minôségétôl. Elmondta,hogy az OTÉK harmadik korszerûsítése folyamánkész volt minden: javaslatok, egyeztetés a kamará-val, szakmai szervezetekkel, felelôs tárcával, devégül semmi sem került bele. A lakossági részvétel-ben és a civil társadalom bevonásában látja a kiutat.

A résztvevôknek két konkrét kérdést tettem fel,amelyekre a reakciókat közlöm, a harmadik té ma -kört „egyebekként” lehet aposztrofálni, ahol azöldfelülettel kapcsolatos aktualitásokhoz szóltakhozzá a kerekasztal résztvevôi.

1. Fél éve került bevezetésre a biológiai aktivitás-számítás. Milyenek az eddigi tapasztalatok?

Bardóczi Sándor (Urbanitás Kft.) felhívta a figyel-met néhány negatív példára, amelyek elsôsorbanabból adódnak, hogy nem fér bele minden a meg -adott kategóriákba. A manipulálhatóság mege lô -zése érdekében biológiai aktivitás-érték térképkészítésére lenne szükség. Pozitív példaként emlí -tette, hogy az M0 keleti szektorában megszûnterdô helyett a II. kerületben jelentôs nagyságúterületeket visszaminôsítettek erdôvé.

Gábor Péter (Zöldfácska Kft.) hangsúlyozta, hogy afôvárosi erdôterület nem csökkenhet.

Tóthné Pocsok Katalin (Urbanitás Kft.) kiemelte,hogy a rendeletet módosítani kellene, mert jelenlegmegnehezíti a tervezést.

2. A beszélgetés a továbbiakban spontán módon azöldfelületekkel kapcsolatos döntésekre, a zöld-felületek megbecsülésére irányult. (A résztvevôkkö zül többen többször is hozzászóltak, de véle mé -nyüket összevontan adom közre.)

Gábor Péter (Zöldfácska Kft.) a Duna ökológiai fo -lyosó szerepét emelte ki, amely ellentétben áll arakpartok gépjármûforgalmi hasznosításával, sôt aközlekedési területet tovább szeretnék a rakpar-tokon növelni. A Duna vízfolyás jellege ellenérenem része a Natura 2000-nek.

Helembai Mihály (XIII. Kerületi Környezetgaz dál -kodási Közhasznú Nonprofit Kft.) hangsúlyozta, hogy

kompromisszumot kell keresni a közlekedési te rü -let növelése és a zöldfelületek kialakítása kapcsán.A közakarat nyomása azt eredményezi, ami a köz -nek jó. A növekvô árak és növekvô igényekellenére az önkormányzatnak a közjót kell szolgál-nia, amihez integrált városfejlesztési stratégiáravan szükség.

Iványi György (közgazdász) a politikusi oldalról kö -zelítve kiemelte, hogy a lakosságnak a zöldfelület, ajó közlekedés, az olcsó ingatlanár fontos, de alakosság akaratának érvényesítése általábankonflik tusokhoz is vezet.

Ongjerth Richárd (Studio Metropolitana Kht.) rámu-tatott, hogy bizalmatlan idôket élünk, a tervezôiszaktekintély csökken. Versenyhelyzetben más -képp kellene tervezni. A terveket úgy kellene indo -kolni, alátámasztani, hogy mások is megértsék,fontos volna nemcsak a belsô, hanem a külsôkommu nikáció is, hogy a kívülállók is megértsék a terve zôk logikáját. A zöldfelületeket illetôen könnyebb a helyzet, mert „a zöld a szép”!Megemlítette továbbá, hogy hiányzik az országosterületfejlesztési riport. A szakmai nyilvánosságerôsítésére volna szükség.

Jávor Károly (VÁTI Kht.) a nyugati és a keleti or -vos lás szemléletével analógiát állítva a város elszi -getelt kezelését ellenezte, a fejlesztés egyetlenlehetôségének a városkörzet egészére kiterjedôintegrált fejlesztô tevékenységet tekinti. Sok szem-pontból inkább a vidék felôl kellene közelíteni,mert a városi problémákat hosszútávon a városonbelül nem lehet megoldani. Elítélte a „pólus-ôrületet”. Szerinte a vidéki városok helyzetereménytelen, a pályázatok fejlesztést támogatnak,fenntartást nem.

Iványi György (közgazdász) utalt arra, hogy a vidé-ki városok jól mûködnek, problémáik áttekint he -tôbbek. Budapest jóval több funkciót lát el, de aközponti forrás nincs szinkronban ezzel. A többiváros érdekében is áll, hogy Budapest fejlôdjön,ugyanis Budapest fejlôdése meghatározza a vidékfejlôdését is.Budapest kisperiféria az EU-ban. Alacsony a költ-ségvetési allokáció, nincs összhangban az eltartottnépesség a forrásokkal, az adózási rendszer


átláthatatlan. Meg kellene adóztatni a jövedelmet, akörnyezetterhelést, a forgalmat.Az elhibázott fejlesztések során jellemzô a körbe-mutogatás, a fejlesztéseknél az építészeti, szakter-vezôi szempontok súlyát kellene növelni, az épí -tészeknek a beruházókkal közvetlenül kellene tár-gyalniuk.

Fülöp Judit (tervezô) kiemelte, hogy az önkor -mány zatnak annak anyagi vonzata miatt nemmindig érdeke a zöldfelületek növelése. Az önkor-mányzatok önállósulása anomáliákhoz vezetett, azállamnak bele kellene nyúlni az önkormányzatokbizonyos szakterületi tevékenységébe.

Miklóssy Endre (BCE Tájépítészeti Kar) hangsúlyoz-ta, hogy az önkormányzati rendszer ezer évesmúlt ra tekint vissza, fontos lenne az államhatalom-nak szakmailag jobban ellenôriznie az önkor-mányzatot és az építésügynek ismét gazdát találni.

Kovács Bence (Független Ökológiai Központ) sajnála -tosnak tartja, hogy az önkormányzatoknál, ajegyzônél egy kézben koncentrálódik a tulajdonosiés a döntési jogkör. A civil társadalom számáravissza tetszô, hogy az önkormányzat látja el azépítési hatósági munkát is.

Bardóczi Sándor (Urbanitás Kft.) szerint az állam azön kormányzatoktól egyre több forrást szív el. A gon doskodó állam az adók formájában változat-lanul elvesz, míg az EU decentralizálásra törekszik.A külföldi példákhoz hasonlóan a beruházóknakközparkot is létre kellene hoznia.A jogszabályok véleményezése során a szakmaiszervezetek javaslatait nem veszik figyelembe.Nap jainkban a közügy a politikától elvált.A vidéki nagyvárosok az Uniós decentralizálásielvnek köszönhetôen virágoznak.

Pikler Katalin (Területfejlesztési és Építési Szakállam -titkárság) szerint szemléletváltásra van szükség. A helyzet csak a beruházókon keresztül tudmegváltozni. Az állam hibáztatása önmagábannem vezet megoldáshoz.

Tóthné Pocsok Katalin (Urbanitás Kft.) kiemelte a belvárosi zöldfelületek fontosságát, amelyek

a lakosság megtartásában is jelentôs szerepetkaphatnának. Az önkormányzatokat segíteni kel-lene a kiköltözések megakadályozásában, illetvecsök ken tésében. A meglévô zöldfelületek szépítésealkalmas a lakosság belvárosban tartására. Jogszabályokkal kellene rászorítani a beruházókata falusias településeken is a beépítési szintekcsökkentésére.

3. Hogyan motiválható a lakosság, a társadaloma zöldfelület megóvásában?

Helembai Mihály (XIII. Kerületi Környezet gaz -dálkodási Közhasznú Nonprofit Kft.) ismertette a XIII.kerületben kialakult gyakorlatot:

Egységes rendszert alakítottak ki, és folyama -tosan tájékoztatják a lakosságot, hogy mit holtalálnak meg. A parkok kialakítását a tervezés során lakosságifórum (Nyílt Tervezési Nap) keretében megis-mertetik az érintettekkel. A lakosok ötleteit bele-viszik a tervezésbe, így a közös akarat megje-lenik. Zöldfelületi pályázatokat írnak ki a közösségekszámára. Meghirdetik, hogy a lakótelepi közte -rületeket a lakosok gondozhatják, amelynekközösségalakító hatása egyértelmû.A közterületi problémákat megbeszélik az adottszervek illetékeseivel (rendôrség, tûzoltóság).Létrehoztak egy gyorsszolgálati kommandót,ezért az igényekre gyorsan reagálnak, így a la -kosok bejelentéseik eredményeit azonnal látják.Közmunkások bevonásával az egykori parkô rö -kéhez hasonló feladatokat látnak el.

Helembai Mihály gyakorlati példák olyan sorozatátismertette, amelyhez „hozzátenni” érdemben a je -lenlévôk nem tudtak. Reméljük az angyalföldigyakorlat gyorsan követôkre talál!

A kerekasztal beszélgetés a problémákat nem oldhatjameg, a figyelmet viszont ráirányította azokra az aktuáliskérdésekre, amelyeknek tudatosulnia kellene a zöld-felületek gazdáiban. A tervezôi, kutatói szándékönmagában nem elég, az önkormányzati, a beruházóiakarattal együttesen lehet csak hatékony, esetleg átütôsikereket elérni.


A zöldterületek és a zöldfelületek létének, lakó -helyhez való közelségének használati és ökológiaielônyei, a zöld környezetnek a városi életminôségében játszott szerepe – a vizsgálatok ésközvélemény kutatások eredményei szerint –egyre nyilvánvalóbb a térségben élôk számára. A zöldterületekkel kapcsolatos elônyöket az ingat-lanpiac is visszaigazolja, azok direkt módon megje-lennek a lakás és telekárakban. Erdôk vagy parkokközelében, attraktív táji-, illetve zöld környezetbenlévô, vagy ott fejlesztett ingatlanok értéke számot-tevôen magasabb, mint az azoktól távolabb fekvôterületeken fekvô ingatlanoké. A zöldterületekközérzetben és forintban is kifejezhetô értéketképviselnek. Az elmúlt évtizedben ennek ellenéreinkább értékvesztô, mint értéknövelô területfej -lesztési politika és gyakorlat érvényesült úgy afôvárosban, mint annak környezetében.

Nincs egyetlen – a térséggel foglalkozó – fej -lesztési- vagy rendezési terv sem, amely nefoglalkozott volna a problémával és ne tett volnajavaslatot a kedvezôtlen folyamatok megváltoz-tatására, a területfelhasználás koordinálására. A ter-vek hatása azonban a reálfolyamatokra alacsonyha tásfokú. A korábban (1974–2002) elkészült(regionális) területrendezési tervek területszer ke -zeti összehasonlítása arról tanúskodik, hogy adeklarált célki tûzések ellenére a zöldterületekegyre kijjebb szorulnak a beépített területek közül,távolabb kerülnek a településen élôktôl. A védendôértékek körülépítésével csökken azok hosszú távonvaló fenntartásának esélye. A „zöldfolyosók” egyre

keskenyebbek, hálózatosságuk egyre több helyenválik mozaikossá. Új városi, illetve települési köz -használatú zöldterületek alig kerültek kialakításra,a zöldfelületi rekonstrukciók során növekedett amûvi felületek aránya. Korábban védelemre ter-vezett értékek tûnnek el a térképrôl. Csökken azerdôterületek kiterjedése is, a beépített területeknövekedésével romlik a vízlefolyási tényezô,térségileg kedvezôtlenebbé válik a felszíni víz el -vezetés, a vízgazdálkodás feltételei. Új erdôk te le -pítésére alig kerül sor, a kevés új erdô hely -kiválasztásánál és funkció-meghatározásánál is atulajdonosi érdekek érvényesülnek a területi alkal -masság, illetve a térszerkezeti és a településszer -kezeti szempontokkal szemben.

Az urbanizált várostérségben – a beépítésre nemszánt területeken – nem alakult ki a tájfenntartás ésa tájgazdálkodás sajátos, más térségektôl eltérôgyakorlata (1. ábra).

A zöldövezet fejlesztés lehetôségei a Budapest agglomerációban

Évtizedek óta foglalkoztatja szakmai közvéleményünket, a környezetük alakulásáért felelôsséget érzô városlakókat,valamint az ökológiai problémák iránt is érzékeny környezetvédôket az a kedvezôtlen folyamat, ami a dinamikusanfejlôdô és növekvô nagyvárosi térségekben – így a Budapesti agglomerációban is – zajlik. Természetesen nem a fejlôdésa probléma, hanem – a városi (beépített) területek strukturálatlan és összehangolatlan terjeszkedése, a zöldfelületekfogyása – az a mód, ahogy a város növekedése és fejlôdése a térben lezajlik és azok a kedvezôtlen következmények, amelyeket ezek a változások okoznak.

1. ábra: A mezôgazdasági mûvelésbôl ténylegesen kivont területeknagyságának alakulása Pest megyében 1996 és 2005 között


A Pest megyei Földhivatal kiértékelt adataialapján az 1. ábra mutatja be a mezôgazdaságimûvelésbôl kivont területek nagyságánakalakulását, megkülönböztetve a lakóterületi-, agazdasági területi célra, illetve az „egyéb” célra (pl.bányamûvelésre) történt kivonásokat. A diagramszemlélteti, hogy az ezredforduló éveit követôen amezôgazdasági mûvelésbôl kivont területeknagysága Pest megyében 1200–1300 ha/évbenállandósult. A kivonás nagyságrendjét érzékelteti,hogy az évente kivont terület megfelel a 33 ezerlakosú Dunakeszi teljes belterületének.

A Budapesti agglomerációhoz tartozó 80 Pestmegyei településen a települések belterülete a KSHnyilvántartása szerint az elmúlt két évtized alatt15%-ról 22%-ra, 30 ezer hektárról 43 ezer hektárraemelkedett. A belterületek növekményétôl is nagyobb mértékû a beépített, illetve beépítésreszánt területek növekménye. A változás nagyságát,a folyamat gyorsulását mutatja a 2. ábra.

A várható változásokról tájékoztatnak a jó vá -hagyott településszerkezeti tervek. A tervekelemzésével nyomon követhetô a beépítésre szántterületek növekedése. A növekedés többszörösenmeghaladja azokat a területfejlesztési igényeket,amelyek a térségben megjelennek. A Budapestiagglomeráció területrendezési terve jóváhagyásátmegelôzô néhány évben (2002 és 2005 között) csakaz agglomeráció keleti szektorában (a Ferihegyirepülôtér és az akkor még csak tervezés alatt állóM0 autópálya tágabb térségében) gazdasági célúfejlesztésre 4000 hektár, lakó célú fejlesztésre 1100hektár és különleges (rekreációs) célú fej lesz tésre300 hektár terület került kijelölésre a települések

által jóváhagyott településszerkezeti tervekben.Hasonló átminôsítésekre került sor a déli és azészaki szektorokban is. Az agglomeráció nyugatiszektorában ez a folyamat már néhány évvelkorábban lezajlott, a változások követik a köz -lekedési hálózat fejlesztését.

A népesség területi átrendezôdése, a térségbenzajló szuburbanizáció, illetve a gazdaság fejlesztéseújabb és újabb területek átminôsítésének, majdbeé pítésének igényét fogalmazza meg. Ugyan ak -kor a mezôgazdasági mûvelésbôl kivont és tény -legesen igénybe vett területek hasznosítása exten-zív, a településszerkezet legtöbb térségben laza(közmûvekkel és tömegközlekedéssel csak gazda -ság talanul kiszolgálható), így a területfelhasználásegésze pazarló. A kedvezôtlen irányú változásoktérségi szinten értékcsökkentô és fejlesztési poten-ciálokat csökkentô hatásúak, amelyek hosszú távonveszélyeztetik a fenntartható fejlôdés lehetôségét,rontják a harmonikus területfejlesztés esélyeit.

A települési önkormányzatok alulfinanszírozásamiatt versenyhelyzet alakult ki elsôsorban a rövidvagy a középtávú önkormányzati bevétellel ke -cseg tetô gazdasági funkciók letelepítésében, a hoz -zá szükséges területek átminôsítésében. Az egyesfunkciók helykiválasztásában (a telephelyválasztás-ban) háttérbe szorulnak a térségi érdekek, valaminta területek alkalmasságának szempontjai. A külön-bözô funkciók egymás mellé telepítésében sokhelyen a koordinálatlanság és a spontaneitás ajellemzô. A területhasználat változtatásával kapcso-latos önkormányzati döntésekben a hosszú távúközösségi érdekekkel szemben legfeljebb a közép-távú önkormányzati gazdasági érdekek, de legin -kább a rövid távú tulajdonosi és az ingatlanfejlesz -tôi érdekek a meghatározóak.

Mindezek következtében romlik a térség ökoló-giai térszerkezete és a települések belsô szerkezete.A táji-, természeti értékek megôrzése, a zöldhá -lózat, a zöldterületi rendszer kialakításának szük-ségessége az aktuális tervekben, mint a helyi tár-sadalmak által is támogatott fejlesztési prioritásjelenik meg. A tényleges területfelhasználási dön-tések viszont sok helyen – rövid távú anyagi érdek-bôl – ellentétesek az elfogadott fejlesztési célki -tûzésekkel. A zöldfelületi rendszer kialakításánakigénye és szükségessége lényegében megszûntszak mai követelmény lenni a települések tervezése,azok területfelhasználásának alakítása során.

2. ábra: A belterületek kiterjedésének változása a Budapesti agglomerációban 1985–2008 között



Nem ösztönöz takarékos területgazdálkodásraaz európai összehasonlításban még mindig ala -csony termôföld ár, valamint az a tény, hogy amezôgazdasági mûvelésbôl való kivonásért fize-tendô összeg elenyészô nagyságú a terület átmi -nôsítése során elérhetô ingatlanérték növe ke -déshez képest. Ezzel az alacsony összeggel messzenincs megfizetve a tényleges (társadalmi) költség.

A költségek, a ráfordítások és a hasznok térben,idôben és az érintettek személyében is elkülönül-nek. A mai érdekeltségi rendszer ezzel nem ahosszú távú társadalmi haszon növekedését,hanem a rövid távú egyéni gazdagodás lehetôségéttámogatja.

Az erdôtörvénynek és a természeti értékekvédelmérôl szóló törvénynek köszönhetôen a leg-jelentôsebb táji-, természeti értékek is fennmarad-tak (még ha veszélyeztetettségük és szabdaltságuknôtt is). A budai oldalon az erdôterületek jelentôskiterjedése, a pesti oldalon pedig a zöldövezeti fej -lesztésre potenciálisan rendelkezésre álló terü leteknagysága jelent kiemelkedô potenciált.

A térszerkezetben és a területhasználatban bekö -vetkezô változások idôrôl idôre felvetik a tudatosbeavatkozás szükségességét, egy térségileg össze-

hangolt hosszútávon fenntartható területhasználatkialakításának igényét. Ezt legmarkánsabban a2001 februárjában az (akkori) Szent István (mai)Corvinus Egyetem Tájépítészeti, – védelmi és –fejlesztési Kar és a PESTTERV Kft által szervezettszakmai kollokvium résztvevôi fogalmazták meg.(Tájépítészet 2001/3). Az akkor leírt ajánlások több-sége (sajnos) még ma is aktuális, annak ellenére,hogy idôközben hatályba lépett a BudapestiAgglomeráció Területrendezési Tervérôl szólótörvény és az építési törvénybe bekerült a biológiaiaktivitásérték szinten tartásának kötelezettsége.

A két fontos szabályozásbeli változás jelentôsmértékben korlátozta a települési önkormányza-tok korábban korlátozatlan mozgásterét területfel-használásuk alakításában, az új, beépítésre szántterületek kijelölésében, ezzel erôteljesen lassította afentiekben bemutatott átminôsítési folyamatot.

Az elfogadott területrendezési törvény mellénem társult – az ott tervezett zöldövezet meg-valósítását elôsegítô, hatékony ösztönzô-, kompen-záló-, támogató érdekeltségi mechanizmusokatösszehangoltan alkalmazó – fejlesztési eszköz -rendszer, a területi szabályozás önmagában nemvolt képes elindítani a tervezett zöldövezet meg-valósulását. Így a mai reálfolyamatokra a törvényhatása még csak korlátozottan érvényesül.

A mai finanszírozási rendszerben nem teremtôd-nek meg azok a források, amelyek a biológiaiaktivitásérték romlása miatt más területen szük-ségessé váló aktivitásérték (településszerkezetiterv ben kalkulált) növelést (új zöldterületek,erdôterületek tényleges megvalósítását) finan-szíroznák. A települések egyre szélesebb körbenkötnek „településrendezési szerzôdést” a területekfejlesztôivel és tulajdonosaival, ez a szempont – abiológiai aktivitásérték kompenzáció valós költ-ségeinek megfizettetése – azonban még meg semfogalmazódik.

A térségfejlesztési célkitûzések és egy most indulóZÖLDÖVEZET fejlesztési program összefüggései A Közép-Magyarországi Régió elfogadott terület-fejlesztési koncepciója a régió gazdasági verseny -képességének növelését, a társadalmi kohézióerôsítését és az élhetô régió megvalósítását egy -szerre jelölte meg a területfejlesztés átfogó hosszútávú célkitûzéseként. (Az élhetôség ebben a vonat -kozásban mindazon tényezôk gyûjtôfogalma,

3. ábra: A Budapesti agglomeráció területrendezési tervében tervezettzöldövezet


amely a régió lakosságának életminôségére kihat.Ezen belül kiemelt összetevôk az ember testi ésmentális egészségét befolyásoló, környezeti és ter-mészeti tényezôk.) A célokhoz kapcsolódott aBudapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács (BAFT)által a térségre 2006-ban elfogadott területfej -lesztési koncepció és program, amely a régiós cé lok ból az életminôség javítását és a térségiversenyképesség növelését jelölte meg, mint atérségfejlesztés hosszú távú célkitûzését.

A Budapesti Agglomeráció Fejlesztési Koncep ci -ója a célok kitûzését követôen megállapítja, hogy afejlôdés egyik legfôbb gátját a térségben továbbrais a kiegyensúlyozott térszerkezet hiánya jelenti.Ezért a koncepció a területfejlesztésben kiemelkedôjelentôségû feladatnak tekinti a térszerkezet ala -kítását, egy a térség adottságaival, értékeivel,potenciáljával és távlati jövôképével egyaránt har-monizáló kiegyensúlyozott és strukturált térszer -kezet kialakítását. Ez egyformán jelenti

a mennyiségében és minôségében is megfelelôterületkínálat biztosítását a gazdaság, továbbá avalós társadalmi igényeknek megfelelô lakó te -rü letek, közösségi szolgáltatások, a rekreációszámára,a fejlesztések területi koncentrációját az urbani -zált területekre, a fôvároson kívül fôként az öve -zet alközpontjaira, illetve a kötöttpályás tömeg -köz lekedéssel megközelíthetô területrészekre, afejlesztési csomópontokra, a természeti terü -letek beépítetlenül hagyásával, valaminta szabad területek megfelelô hasznosítását és fej -lesztését a zöldövezet filozófiája szerint.

A Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács aterületfejlesztési koncepció jóváhagyását követôenolyan környezetgazdálkodási programot dolgozottki és hagyott jóvá, amelynek szerves részét képeziegy új ZÖLDÖVEZET program, amely leginkább az„élhetô régió” célkitûzéseit szolgálja. A program ab -ból indul ki, hogy a Budapesti Agglomeráció te rü le -tének ökológiai és környezeti túlterheltsége csak azegész térséget átfogó – ökológiai szempontokatelônyben részesítô – koordinált terület gazdál ko -dással oldható meg, illetve tartható egyensúlyban.

A ZÖLDÖVEZET program ezért takarékosterületfelhasználásra, a térségi területgazdálkodáskoordinálására, a környezetileg és gazdaságilagegyaránt fenntartható területhasználat kiala kítá -sára, a természeti értékek megôrzésére, a biológiai

aktivitásérték térségi szintû emelésére, valamint azöldfelületek ökológiai és használati értékéneknövelésére irányul. Ehhez nélkülözhetetlen a terü -lethasználat térségi koordinálása, a beépített, a beé pítésre tervezett és a beépítésre nem kerülôterületek arányának, de különösen azok térbelirendjének meghatározása.

A ZÖLDÖVEZET program – BAFT által támoga-tott – részletes céljai:

a térség egésze fenntartható területi fejlôdésénekbiztosítása, a térszerkezet alakítása, a térszerkezet és vá -rosszerkezet tagolása, a településközi térségbena táji karakter fenntartása,a meglévô táji, természeti értékek rögzítése, ahosszú távú megôrzés feltételeinek biztosítása,a lehatárolásra kerülô térségben a területekurbanizálásának differenciált korlátozása, beé -pítésének szigorú szabályozása, az ezzel kapcso-latos jogos tulajdonosi érdeksérelmek kompen-zációjának biztosítása,a területekkel való takarékos gazdálkodás

elôsegítése, a fejlesztési területek koncentrálása,a megvalósítás hatásfokának növelése,a lehatárolt területen a tájgazdálkodáshoz

nélkülözhetetlen mezô- és erdôgazdálkodásfenn tartása, az intenzív gazdálkodási formákbólaz extenzív irányba való változások támogatása(szántóból a rét-legelô, illetve a terület adottsá-gait figyelembe véve erdôterület irányába),a rekreációs lehetôségek, a turisztikai célú te -rületek bôvítése,a környezetminôség javítása, a gén- és fajvándorlás elôsegítése, a védett terü -letek „szigeteinek” összekapcsolása,az erózió, és a defláció elleni védelem.A program elôkészítésére 2008-ban szakmai

bizottság alakult. A részletek kidolgozására a BAFTszéleskörû szakmai, majd társadalmi összefogástszervez. Ennek részesei Budapest Fôváros Önkor-mányzata, Pest megye Önkormányzata, az érintetttelepülések és kerületek települési önkormány -zatai, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Mi -nisztérium, a Földmûvelésügyi Hivatal, az Agrár -kamara, a Pilisi Parkerdôgazdaság Rt, a Duna–IpolyNemzeti Park Igazgatóság felelôs döntéshozói ésszakemberei, a CORVINUS Egyetem TájépítészetiKara, a Szent István Egyetem Tájgazdálkodási



Intézete, valamint a PESTTERV Kft és a BFVT Kftszakértôi.

A program megvalósításának tervezett lépései:A jogszabályi háttér fejlesztésének elôkészítése(törvényi és jogszabályi módosítások kezde -ményezése egyrészt a „nem védett táj” vé del -me, másrészt a biológiai aktivitásérték számítás-ban elôirányzott értéknövelô fejlesz tések meg-valósulásának garantálása érdekében).A gazdálkodás közgazdasági és jogi mechaniz-musainak kialakítása, az érdekeltségi rendszerátalakítása, az értéknövelô zöldfelület-gaz dál ko -dáshoz szükséges anyagi eszközök forrásainakpotenciális biztosítása (szabályozási és finan-szírozási koncepció elfogadása, a megvalósulástelôsegítô kompenzációs és támogatási rendszerkialakítása).A ZÖLDÖVEZET megállapodás elôkészítése ésmegkötése (a térségben érintett és a prog ram -hoz csatlakozó önkormányzatok részvételével).A megvalósítást koordináló felelôs szervezetlétrehozása.A zöldfelületeknek a környezetük ingatlanér-tékeit is befolyásoló felértékelése és nyilván-tartása.A megvalósításhoz társadalmi támogatottságmegszerzése.A ZÖLDÖVEZET címen fejlesztendô területekmeghatározása, az e címen kedvezményezettterületek lehatárolása.A táj, a természet és az épített környezet védettelemei fennmaradásához szükséges területi éskörnyezeti feltételek biztosítása.A települési területeken belül a közhasználatú,illetve a korlátozottan közhasználatú zöldte rü -letek nagyságának növelése, használati érté -kének és biológiai aktivitásértékének nö ve lése, a közterületek rendezése során a növény zettelborított felületek arányának növelése, a környe -zetminôség javításához a (a zaj, a rezgés és a le -ve gô szennyezés miatt szükséges) védô zöld -területek kialakítása.A koncepcionális célok és a rendezési tervekbenmegfogalmazódott területi javaslatok finan-szírozható projektekké formálása.A területtulajdonosok érdekeltté tétele és ösz tön -zése a programban való részvételre, ezzel aprog ramban kitûzött célkitûzések megvaló-sulásának elôsegítése.

A településeken belül cél a zöldfelületek területikiterjedésének növelése, biológiai aktivitásértéküknövelése, valamint a zöldfelületek és közterületekhasználati értékének emelése. A települések közöt-ti térben a fenntartható térségi területgazdálkodás,a térségi zöldhálózat kialakítása, a „ZÖLDÖVEZET”megvalósítása érdekében cél:

a területek biológiai aktivitásértékének növeléseaz erdôterületek kiterjedésének növelése

egyrészt a területi alkalmasság figyelebevételévelmásrészt a térszerkezet igényeinekfigyelembevételével (tagoló, védô fásítások)

az erdôterületek megújítása és rehabilitálásaaz erdôterületek rekreációs célú használati poten-ciáljának növelésea rét- és a legelôterületek bôvítése a szántó -területek rovására, a racionális földhasználat, aterületi alkalmasság és a vízgazdálkodási szem-pontjainak együttes figyelembevételével (a mû -velési ág megváltoztatása nem érinthet olyanvédett, vagy védelemre érdemes területet, ahol ahatékony fenntartás adott mûvelési ág fenn -tartásához kötôdik)a tájfásítás, a tagoló és a védô zöldsávok, a me -zôvédô erdôsávok, a patak menti zöldsávokkialakítása.

Sokan támogatják a most induló ZÖLDÖVEZETprogram szakmai megalapozását, azoknak a szak-mai anyagoknak az elkészítését, amelyek biz-tosítják a program realitását, elôsegítik társadalmielfogadtatását. Ugyanakkor látnunk kell, hogy nemegyértelmû a tervezett program gyakorlatitámogatottsága.

Nem szabad elhallgatni azt a tényt sem, hogyamit a szakmánk képviselôi és a környezetvédôksoknak tartanak (a zöld értékek gyors vesztését),az mások – elsôsorban a beruházásokban ér -dekeltek – számára „nem számottevô”. (Az éventemezôgazdasági mûvelésbôl kivont terület nagysá-ga Pest megye területének mindössze 2 ezreléke.)Véleményük szerint az általunk prognosztizálthatások túldimenzionáltak, a ZÖLDÖVEZET prog -ram megvalósításának költségei pedig magasak,annak terhei nem vállalható a fejlesztôk többségeszámára.


A ZÖLDÖVEZET program részleteinek kimun -kálása

A program részletei kidolgozhatóvá, a tervezettváltoztatások gazdasági, környezeti és társadalmihatásai pedig elôre jelezhetôvé válnak, ha a BAFTáltal szervezett térségi koordináció eredményekénta területileg érintett települési önkormányzatok iselfogadják és támogatják a ZÖLDÖVEZET prog -ram fô célkitûzéseit.

Az már ma is elôre prognosztizálható – lega lábbis, ha számottevô változást akarunk elérnia folyamatok alakulásában –, hogy a ZÖLD -ÖVEZET fejlesztését szolgáló differenciált szabály-ozások tovább fogják szûkíteni a területfejlesztéstérbeli mozgásterét, csökkenteni fogják afejlesztések számára feltétel nélkül rendelkezésreálló te rületeket, ezzel felértékelik a fejlesztésekrekijelölhetô területeket. Az is elôre látható, hogy aprog ram keretében tervezhetô fejlesztések meg-valósításának nincs más jelentôs forrása – lega lábbis a jelenlegi finanszírozási körülmények,az állami-, az ágazati és az önkormányzati forrásokszûkössége ismeretében – mint a területfejlesztésnyeresége (annak egy kisebb hányada). E tényezôkösszessége kétségtelenül nehezítheti és drágíthatjaa fejlesztéseket, ronthatja ezzel egyes területekversenyképességét. A tervszerû térszerkezet-fej -lesztés ugyanakkor lehetôvé tenné az arra alkal mas– támogatott – fejlesztési zónákban az eddigi exten-zív helyett az intenzívebb és gazdaságosabb terü -lethasználatokat.

A ZÖLDÖVEZET program megvalósulásávalösszefüggésbe hozható kedvezô változások tér szer kezet javító hatása is elôre prognosztizál-ható, hiszen, az hosszabb távon mindenképpenegyütt járna a térség fejlesztési potenciáljának

növekedésével. Tekintettel arra, hogy a térségrevonatkozó fejlesz tési prioritások között ma együttés egyszerre van jelen a versenyképesség növelése,valamint az élhetô régió kialakítása, a ZÖLD -ÖVEZET program részletei kidolgozásánál megkell találni azt az egyensúlyt (kompromisszumot),amely anélkül biztosítja a programban kitûzöttcélok megkö ze lítését, hogy – rövid és középtávon– számottevôen rontaná a térség verseny képes -ségét.

Mechanikusan átvehetô minták és megoldásoknincsenek – illetve az ilyen gyakorlat ritkán vezetered ményre – ezért a Budapesti agglomeráció tér -sé gében is speciális tudású jogászok, közgazdás-zok, közigazgatási szakemberek, ingatlanfejlesztôkés területfejlesztô, -rendezô tájépítész szakemberekszoros együttmûködése szükséges a BAFT kereteiközött a ZÖLDÖVEZET program részleteinekkidolgozása érdekében. Az eltérô érdekek feltárásaés összehangolása számos egyeztetést, valamintolyan összehangolt szabályozási-, ösztönzési- éskompenzálási mechanizmusok kimunkálásátigényli, amelyek a kitûzött célok elérését szolgálják,amelynek társadalmi költségei lényegesen ala -csonyabbak, mint az annak eredményeként bekö -vetkezô hatások hosszú távú haszna. Ha ez nemígy történik, akkor hiába születnek új ajánlások, újtervek, új programok, a megvalósulás éppoly ala -csony hatékonyságú marad, mint azt a korábbiidôszakban nem egyszer tapasztaltuk.

Schuchmann Péterügyvezetô igazgató,

okl. tájépítész mérnök, okl. városépítési szakmérnök,

PESTTERV Kft.


� A kérdéskört belepô homály oszlatása érde ké -ben néhány alapfogalom jelentését újra és újratisztázni kell különösen a településtervezô szak -zsargont nem értôk vagy nem tudatosan hasz -ná lók számára. A települések és így Budapestterülete a szabályzatok szerint beépítésre szántés beépítésre nem szánt területekre oszlik. A be -építésre nem szánt területek között szerepelneka zöldterületek, amelyek lényeges tulajdonságaaz, hogy általában köztulajdonban vannak ésmindenki által korlátlanul hozzáférhetôk. Aszak zsargon külön kezeli – tehát nem tekinti zöld -terü letnek – az erdôt, a mezôgazdasági te rü le -teket, a folyók és patakok árterületeit, de a nagyintézmények kertjeit sem, s különösképpen nema magánkerteket. A zölddel borított területekugyanakkor a település egész zöldfelületi rend -sze rének részét képezik közéjük ért ve az utakmenti fasorokat, tetôkerteket és a még ritkánmegjelenô függôleges zöldfelü lete ket.

� Igen fontos tudatosítani azt a tényt, hogy bárBudapest, mint az ország fôvárosa egy település,de korántsem egységes és nem elsôsorban azért,mert 23 kerületbôl áll, hanem azért, mert külön-bözô korokban és viszonyok között létrejött tele -pülések településrészek egyesítésébôl jött létre.Egyes részei alapvetôen eltérô természeti adottsá-gok – a Budai hegység és a Gödöllôi domb ságilletve a Pesti síkság – közepette alakultak ki. Ezértosztja a településtervezés fel Bu dapestet öt zónára.Ezek a belsô, a hegyvidéki, az úgynevezettátmeneti, az elôvárosi és a Duna-menti zónák.

� A politikai-gazdasági rendszerváltás után azegykori szocialista utópia, a föld köztulajdonbantartása, mint alapvetô egykori cél lényegébenmegszûnt, sôt az ellentétébe csapott át, azaz a nemközterületek mindegyikének magántulajdonlásavált általánossá. Budapest lakásállo má nyánakjelentôs részét kitevô (mintegy 200 ezer lakás)lakótelepi beépítést, ahol a házak közötti zöld-felületek általában közkertek, azaz zöld területekvoltak, felváltotta a lakópark (mintegy 40 ezer la -kás), ahol a házak közötti zöldfelületek a házak -hoz tartozó telkek részei, azaz nem zöld területek.

� Igen fontos tényezô, hogy a települések életébenaz övezeti besorolás és a tényleges használateltérhetnek. Budapest egykori Általános Ren de -zési Terve, és mai Településszerkezeti Terveegyaránt tartalmaz olyan területeket, amelyeketpéldául közpark vagy erdôövezetbe soroltak (pl.Csepel-sziget északi csúcsa), azonban terü -letükön sem közpark építés, sem erdôtelepítésnem valósult meg. Olyan területek is vannak,amelyek beépítésre szántak, de területükönlényegében közpark található (Erzsébet tér egyrésze, Millenáris Park stb.).

� Minden építési tevékenység általában többletbeépített kubatúrát eredményez, ami azt jelentiegy település esetében, hogy vagy a beépítésreszánt területek kiterjedése növekszik, vagy a be -é pített területek beépítési intenzitása nô. Üres éstömör aránya mindenképpen megváltozik.

A bevezetô megjegyzések után célszerû a rendszer -váltás óta eltelt idôszak elemzését, idôben és térben

Néhány gondolat Budapest „zöld”ellátottságáról

A címválasztás nem véletlen, hiszen megannyi vita és nyilatkozat hangzik el pro és kontra az átalakuló Budapestenfogyó vagy éppen növekedô zöldellátottsággal kapcsolatban. Riadót fújó zöldek jelentik ki, hogy Budapesten drámaiancsökken a zöldterületek aránya, hivatalos tájékoztatást kapunk arról, hogy Budapesten összességében nem csökkent azöldfelületi ellátottság. Környezetvédôk jelzik, hogy itt is, ott is engedély nélküli fakivágás történt, lakóparkok fejlesztôicsábítják a potenciális lakókat a zöldbe ágyazott lakónegyedekbe. A probléma megközelítése érdekében néhány bevezetômegjegyzést kell tenni.


egyaránt tagoltan elvégezni, hiszen az elmúltidôszakban legalább három periódus különíthetôel, és a helyzet nem azonos módon alakult az ötkülönbözô városszerkezeti egységben.

1. Az elsô periódus a rendszerváltás követô évekreterjed ki, a régi ÁRT fennhatósága alatt az új Telepü lésszerkezeti Terv Jóváhagyásáig(1996–1997-ig). Ebben az idôszakban a rendszer -váltás elôtt jóváhagyott ÁRT és övezeti terv esetimódosítása volt a jellemzô. A fejlesztôi igényekelsôsorban a belváros magjára és a városszélekrekoncentrálódtak illetve azokra a be nem épültterületekre, amelyek „senki földjének” számítottakazelôtt. Az államszocializmus idôszakában ugyanis,amikor a földtulajdon értéke korlátozott volt, atelepüléstervezôk azokat a területeket, amelyeksorsa nem volt éppen ismert, elôszeretettel soroltákvalamilyen zöld- vagy erdôterületi övezetbe tekin-tet nélkül arra, hogy azok sem erdôk, sem parkoknem voltak, hanem inkább parlagföldek vagyéppen maradék területek egy-egy határozott jelle -gû területfelhasználási egység között.

A belsô városrészekben a lakásállomány gyorspri vatizációja következtében a korábbi bérházakegy jelentôs része irodává, bankká, szállodává váltés a belsô városrészek használata és környezeti ter-helése jelentôsen megnôtt anélkül, hogy ezt a fo -lya matot a közterületek megújulása netán parko -sítása követte volna. Elsôsorban a növekvô forga-lom és a használati intenzitás az épületállománymegújulása ellenére környezeti romlással járt.

A városszéleken megindult a maradék és a csat-lakozó területek beépítése, az egykori mezôgaz-dasági zártkertek lakóterületté válása. Megjelentekaz elsô bevásárló és logisztikai központok. A külsôkerületekben, az úgynevezett elôvárosi zónábanjelentôsen nôtt a beépítésre szánt területek arányaa beépítésre nem szánt területek rovására. Mindeznem a tényleges zöldterületek, hanem a korábbanmezôgazdasági övezetbe sorolt területek valaminta zöldterületi övezetbe sorolt, de nem zöldte -rületként mûködô területek rovására történt. Az egykori zártkertek, parlagon heverô mezôgaz-dasági földek beépítésével éppen az alacsonybeépítési százalék miatt a lakóterületek megje-lenése a zöldfelületi rendszer szempontjából nemvolt kedvezôtlen, hiszen a lakókertekben megje-lenô zöld nagyobb biológiai értékkel rendelkezett,

mint a korábbi mezôgazdasági területek. Ebben afolyamatban a Budapest külsô kerületeire jellemzôkertvárosias jelleg – amely átlagot tekintve ked-vezô zöldfelület arányt jelent – tovább növekedett.Az igazi gondot a város területi kiterjedésénektovábbi növekedése okozta, amely elsôsorbaninfrastruktúra ellátási problémákat okozott fôképpa tömegközlekedés és a szennyvízkezelés vonat ko -zásában. A város szétterülése nem lokális zöldfe lü -let ellátottsági problémákat okozott, hanem továbbnövelte a közlekedési igényeket és a köz lekedésbôlszármazó környezetterhelést, az amúgy is terheltés zöldfelület hiányos belsô városrészekben.

2. A második periódus az új TelepülésszerkezetiTerv (továbbiakban TSZT) hatályba lépésétôl, 1997-tôl annak átfogó felülvizsgálatáig (2005-ig)tartott. Ebben az idôszakban a folyamatok sokkalszabályozottabban mentek végbe, mint az elsôperió dusban, azonban a hatályba lépett TSZT-benéppen a külsô kerületek követelésére túl sokfejlesztési tartalékterület került kijelölésre, amelymint lehetôség és késôbb, mint megvalósultterületfelhasználás tovább növelte a város területikiterjedését. A fejlesztési tartalékterületek jelentôsrésze (több mint 50%-a) lakóterület fejlesztési tar-talékterület volt, s így a városszéli helyzetnek meg -felelô alacsony intenzitású beépítés lévén a zöld-felületi ellátottságot nem rontotta, sôt általában lo -kális szinten javította. Közcélú zöldterületek,intézménykertek vagy új intézmények azonbannem jöttek létre, még akkor sem, ha számos lakó-park vagy fitnesz szalon jött épült.

Megkezdôdött az egykori iparterületek – a törté -nelmi városmagot körülvevô rozsdaövezet – át -alakulása. Számos barnamezôs beruházás jött létre,amelyek annak ellenére, hogy igen sokszor túlzot-tan sûrû beépítést és finoman szólva is közepesépítészeti minôséget eredményeztek, a korábbiszennyezett területeken jelentôs mennyiségû zöld-felület növekedést vagy legalábbis rendezett tetô -ker tekkel is bôvített környezetet eredményeztek.Ide tartozik az igen kedvezô helyzetben lévô máremlített Millenáris Park területe a Széna téren, aMOM iparterület helyén létrejött multifunkcionálisvárosrészközpont. De ugyanígy a vasúti vagyegyéb logisztikai területek átalakulása révénkialakult intézményi és kereskedelmi központok, a WestEnd, az Europark vagy éppen az új Nemzeti



Színház és környezete az egykori teherpályaudvarhelyén.

Külön meg kell említeni a Duna menti zóna vá ros -szerkezetileg kedvezôen átalakuló területeit. A tör téneti városközponttól délre és északra elhe-lyezkedô Duna-parti egykori ipari területek át -alakulása az egykori Lágymányosi iparterületenvagy a Váci út és a Duna közötti területek átépüléseAngyalföldön, a már említett egykori gázgyáriterület vagy a szintén említett ferencvárosi teher -pályaudvar egykori területei, mind zöldfelületi több -letet eredményeztek egy korábbi ipari-lo gisztikaifunkciójú, igen frekventált zónában a Duna partjainés környezetükben. Ez a folyamat min denképpenkedvezô irányú volt, még akkor is, ha a Duna mentiterjeszkedéshez szükséges, – elsôsorban tömegköz -lekedési – fô pályák kapacitása nem bôvült jelen-tôsen, elmaradtak a tervezett villa mos meghosszab-bítások, az észak-déli új 5-ös met ró a jövô álma és arakpartok zsúfoltsága fokozódott.

A periódusra jellemzô, hogy egyetlen nagy Te le -pülésszerkezeti tervmódosító csomag volt 2001-ben. Az övezetmódosítások területi mérlege aztmutatta, hogy a beépítésre szánt területek növe -kedése kisebb volt, mint a beépítésre nem szántterületeké, azaz a módosítások nem eredményez -tek romlást a területi mérlegben, sôt kis mértékbenjavult a nem beépített-beépített területek közöttiarány. Egy belsô átrendezôdés ment végbe éppen abarnamezôs beruházások növekvô súlya miatt.

A periódus azonban nemcsak kedvezô folyama-tokat eredményezett, hanem csak fokozatosanészrevehetô negatív trendeket is. Az elsô és talán alegfontosabb a szerkezeti tervet követô keretsza -bályozásban a városközponti övezetekhez kötôdôigen magas szintterületi mutató alkalmazása szinteminden belsô kerületben. A városrehabilitációscélok felgyorsítása érdekében keretjelleggel meg -engedett nagy sûrûség igen sok területen ne gatíveredménnyel járt. Különösen igaz ez a napja inkbanis sokat vitatott Belsô-Erzsébetváros, vagy a mos -tanság megvalósuló Középsô-Józsefváros ese -tében, de káros sûrûsödés alakult ki Zuglóban is.Ezek a fejlesztôi mohóság áldozatául esett város-részek nemcsak a sûrûségnövekedés okoztakörnyezeti-forgalmi terhelések elszenvedôi, hanemannak a ténynek is, hogy a belsô városrészekbenéppen az átfogó privatizáció miatt nem vagy aligalakultak ki új közterületek, de különösen nem

jöttek létre új városi vagy más közparkok, még ameglévôk felújítása is igen lassan zajlott. Üdítôkivételt képez a tömbbelsôk fellazítását ered-ményezô és ma is folytatódó Középsô-ferencvárosirehabilitáció, ahol nemcsak a tömbbelsôben alakul-tak ki zöld udvarok, hanem egy tömb szanálásávalés az adódó kisebb területek kihasználásávalközcélú terek és parkok is létrejöttek.

3. A harmadik periódus a 2005 utáni jelen. A 2005-ös új TSZT-rôl elmondható, hogy néhányvonatkozásban elôrelépést mutat. Különösen igazez az úgynevezett fejlesztési tartalékterületek csök-kentésére. A korábbi TSZT-ben, szereplô 2500 ha-oskülterületi fejlesztési tatalék terület 1600 ha-ra –azaz több mint egyharmadnyival csökkent, s ezzela korábbi beépítésre szánt területek növekedésejelentôsen mérséklôdött, ami Budapest esetében abiológiailag aktív felületek – korábbi tervhez ké-pest – relatív növekedését eredményezte.

A tervben igen sok zöldfelületet, valamint erdô-és természeti területeket érintô fejlesztôi és kerü-leti lobbytevékenységet sikerült megakadályozni.Így került megvédésre a Tétényi-fennsík Budapestközigazgatási területére kiterjedô része, a SoroksáriM0–M5-régi M0 autópályák közötti – egyébként azországos ökológiai hálózatba tartozó lápos-mocsa-ras terület, továbbá a Budaörs határában lévô úgy-ne vezett nyugati kapu még meglévô zöld sávja.

Általános elvvé vált, hogy az új lakóterületeklétesítése esetén a területen belül kialakítandóközcélú zöldterület mértékét elôre meg kellhatározni, kertvárosias beépítés esetén 5%-ban,míg kisvárosias beépítés esetén 10%-ban. Ez aszabály biztosíthatja a közcélú zöldterületekfejlesztésének lehetôségét a magántulajdonbanlévô területeken is.

Az elôvárosi zónában, különösen a patakokpartján új erdôsávok kerültek kijelölésre. Ezek kö -zül néhány csupán lokális jelentôségû azonban jónéhány városökológiai jelentôséggel bíró erdôsáv.A Duna-parton a XXII. kerületben is új erdôsávkerült kijelölésre. A tervben szereplô erdôterületekjó része ma területbiztosítást jelent, ugyanakkorigen fontos feladat a meglévô erdôterületekvédelme és rekreációs szerepük biztosítása.

Az új tervben és a ma zajló folyamatokban isszámos negatív tendencia él azonban tovább.Folytatódik a belsô városrészek besûrûsödése.


Az úgynevezett Corvin–Szigony középsô József-városi városrekonstrukció fejlesztôi már két alka-lommal is elérték az önkormányzatoknál a szint-területi mutatók növelését anélkül, hogy a közte -rületi zöldterületek növekedtek volna. A Belsô Er-zsébetvárosban az egykori zsidó-negyedben to -vábbra is vita tárgya a mûemléki jellegû területvédettségének értelmezése, amely nem pusztán azépített örökség védelmének sérelmét okozza, ha -nem a nagy intenzitású beépítésbôl még élesebbenjelentkezik a zöldfelületek-zöldterületek hiánya.

Zuglóban a „zöld Zugló” elnevezés mára csakvevô csalogató jelszó maradt, hiszen egy korábbifôépítész „áldásos” tevékenysége révén, a szint-területi mutató növelése általánossá vált és lakossá-gi tiltakozás ide vagy oda a lakossági tiltakozás, abeépítés intenzitásának növekedése az egykoripesti villanegyedben folytatódik.

Az V. kerület megmaradt foghíjait is kinéztékmár a fejlesztôk, veszélyben a Bástya utcai mára„beállt” játszótér, valamint Parlament és a „Fehér-ház” közötti kis közpark, az Olimpia park is. A cse-peli önkormányzat elkótyavetyélte a Csepel-szigetészaki csúcsán lévô új nagy közpark létesítésérekijelölt területet.

Sajnálatos módon lappangó folyamatként folyta -tódik a Budai hegyvidék besûrûsödése is, te lek -osztásokkal, meglévô egylakásos villák társasházzáépítésével, korábban be nem épült – bár beépítésreszánt, de nem megvalósult beépítésû – telkek beé pí tésével. Nehezen tetten érhetô sûrûsödésifolyamat zajlik a Gellért-hegy oldalában, a XII. kerületben, a Rózsadombon, Óbudán ésBudafokon is. Ezek a sûrûsödések csak ritkán érikel a botrány fokozatot, mint például a RózsadombiSZOT szálló esetében.

Budapest zöldterületi és zöldfelületi rendsze -rének eddigi leírása is mutatja, hogy a helyzetátfogó és mérhetô jellemzése igen nehéz, mertmind a történeti adottságok, mind a zónák szerintis eltérôen zajló jelenlegi folyamatok rendkívülösszetettek. A természeti adottságok révén ked-vezôbb fekvésû budai oldal hasonlóan veszélyez -tetett, mint a történelmi adottságokkal rendelkezôpesti belváros. A kedvezô folyamatok éppen úgyjelen vannak a Duna menti zónában, mint a nagykiterjedésû átmeneti zónában, a kertvárosi jellegûelôvárosi zóna kertvárosias folytatódása vonzólakóterületeket eredményez.

Közös jellemzôje a mai helyzetnek a természetiadottságok és a történeti kialakulás révén a nagyvárosi parkokkal való relatív jó ellátottság s egyút-tal a közepes méretû városi közparkok átfogó há ló -zatának hiánya. Kisebb (1-ha-nál kisebb) közkertekugyan számos helyen léteznek, azonban az elmúlt18 év alatt nem sikerült a városi intenzitás nö ve -kedését kiegyensúlyozó új közpark hálózatlétesítésének megindítása. Éppen csak arra volt erô,hogy néhány létezô park – Károly kert, Erzsébettér, Szt. István park – megújuljon és egy-egy frek -ventált terület gyalogosításával és megújításával(Liszt Ferenc tér, Ráday utca, Mikszáth Kálmán tér)a városi környezet kellemesebbé váljon. A hiá nyos -ságokat csak részben egyensúlyozza ki a barna -mezôs beruházások révén létrejövô zöldfelületeknem elhanyagolható mennyisége vagy a lakó-parkok területén belül létrejövô félig meddig privátvagy éppen csoport-nyilvános zöldfelület.

A jelenlegi helyzet radikálisan csak akkor ja vít -ható, ha a várost irányítók rászánják magukat atényleges közérdek képviseletére, és nekiállnaktudatosan fellazítani a jelenleg túlzott sûrûsödésjeleit mutató városszövetet (pl. a Belsô Erzsé bet vá -rosban és a Középsô Józsefvárosban). Az újonnankialakuló városrészek esetében (pl. Csepel-észak,Vizafogó öböl területén) pedig megkövetelik aközterületi zöldfelületek kialakítását. A tör ténelmivárosrészeket övezô rozsdaövezet alulhasznosítottterületein koncepcionális elhatározások menténnagy összefüggô közparkokat (pl. a Csepel-északiés a soroksári Duna-ág menti területeken) hoznaklétre, és ezzel lefékezik a városszélek továbbibeépülését (pl. a Nyugati kapu területén).Tudomásul kell venni, hogy a város élhetôsége aközhasználatra nyitott szabad terek és ezen belül azöldterületek hálózatán múlik. A kia lakított zöld -területeket, fasorokat folyamatosan ápolni kell. A városban lakás egyik legfontosabb té nye zôjérôl:a lakó és a vegyes területeken belül kialakítottkiegészítô terekrôl van ugyanis szó. A kon cep -ciózus zöldfejlesztés egyik alapvetô feltétele a jelen-legi helyzet tényleges felmérése, a fenti cikkbenvázolt jelenségek mérhetô igazolása vagy cáfolata.

Dr. Schneller Istvánegyetemi tanár,



Az ÖTM rendelet tartalmazza, hogy „a fôvárosbana biológiai aktivitásérték szinten tartását a fôvárosiönkormányzatnak kell biztosítani”. Hogy milyenmódon, arra azonban a jogszabály nem ad irány-mutatást. Akkor hogyan tovább?

A Fôvárosi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal(a továbbiakban Fôváros) Fôépítészi Irodája aszabályozás lehetôségének vizsgálatát egy tanul-mányterv készítése keretében kezdte meg.

A sokszor rejtvényfejtéshez hasonló, sokté -nyezôs feladat sajátos módszert is kívánt. A munkaa Herbeus Tájépítész Stúdió vezetésével, a témakülsô szakértôinek együttdolgozásával, feszítettritmusban, sorozatos, vitáktól hangos munkacso-porti üléseken formálódott. Önmagában a témaszerteágazó – és a viták során úgy tûnt szinte min-denhez kapcsolódó – mivolta is pezsdítô gondol -kodásra sarkallt mindenkit. Ezt még tovább fûsze -rezték a munkacsoporti tagok már-már szenvedé-lyes szakmai érvelései. (A munka módszerénektapasztalatai önmagukban is megérnének egybeszámolót.) A munkacsoport-ülések tematikusanfoglalkoztak egy–egy kérdéssel. A felmerültjavaslatokat konkrét példákon, valós szabályozásihelyzetekben teszteltük, minta területeken ellen -ôriztük. Az egyeztetési anyag elkészült, most aszéles körû vitán van a sor.

A munkaközi anyag javaslatokat fogalmaz meg abiológiai aktivitás (a továbbiakban BA) érték két -szintû szabályozására, meghatározva az elôírásokjavasolt jogszabályi helyét is. A szabályozás alapja a

fôvárosi Településszerkezeti Terv (TSZT) és azegyeztetés alatt álló Budapesti Építési Ke -retszabályzat (BÉK) és az ennek mellékletét alkotóFôvárosi Szabályozási Keretterv (FSZKT). Ezen túl-menôen a tanulmány foglalkozik a BA értékgyakor lati szinten tartásának egyéb – nem sza -bályo zási – eszközeivel is, mindezzel felhívva afigyelmet arra, hogy a biológiailag aktív felületvalós egyensúlyban tartásának még számos, jelen-leg még kidolgozatlan feltételrendszere, ma mégnem mûködô eljárási- és funkcionális háttere van.

Most azonban – szorosan a témát érintôen – csaka szabályozási javaslatok elvi alapjainak, illetveazok tartalmi mondanivalójának áttekintéséreszorítkozom.

Elsôdleges kérdésként merült fel a szabályozástöbbszintûségének szükségessége. Együttes jog -sza bályi értelmezésre került sor a jogszabály-kibo -csá tóval. Az egyeztetés alapján egyértelmûvé vált,hogy a fôvárosban az ÖTM rendelet kizárólag aTSZT szintjére vonatkozik, mivel csak ez a tervfajtajelölhet ki újonnan beépítésre szánt területet. Ebbôlkövetkezik, hogy a fôváros esetében csak a ren-delet mellékletének 1. táblázata – amely az egyesterületfelhasználási egységekhez rendel BA értékmutatót – vehetô figyelembe a számításnál.

Mégsem állhat itt meg a fôvárosi értelmezés,hiszen kétféle, újabb probléma is adódik. Az egyik,hogy az ÖTM rendelet 1. táblázatának fogalmainem minden esetben, illetve nem egyértelmûenfeleltethetôk meg a TSZT területfelhasználási

Hogyan tovább biológiai aktivitás?

A biológiai aktivitás érték szinten tartásának szabályozási lehetôsége a fôvárosban

Az épített környezet alakításáról és védelmérôl szóló törvény alapján lépett hatályba a területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló rendelet (a továbbiakban ÖTM rendelet), amelyet minden újonnan beépítésreszánt terület kijelölésénél alkalmazni kell. A rendelet szerinti számítással igazolni kell, hogy az adott település közigazgatási területének biológiai aktivitás értéke az átminôsítés elôtti aktivitás értékhez képest nem csökken.


egységeinek. Ez viszonylag egyszerûen orvosol-ható azzal, hogy a rendeletbôl hiányzó TSZTkategóriákhoz, a táblázatban szereplô kategóriákfigyelembe vételével értékmutatót rendelünk. Ígyezek a kiegészítô szabályok együtt alkalmazhatókmajd az ÖTM rendelettel.

A másik probléma bonyolultabb és a TSZT lép-tékébôl és sajátos nagyvonalúságából adódik. A kisebb kiterjedésû, illetve a területszerkezetiegység „mûködéséhez” szükséges zöldterületeket(és kisebb erdôterületeket) a TSZT nem ábrázolja,vagyis ezeket „elfedik” a beépítésre szánt terület-felhasználási egységek (1. ábra). A „zanzásító” ábrá-zolásmódnak a BA érték szempontjából az a súlyoskövetkezménye, hogy az ilyen területek átmi -nôsítéséhez nem kell TSZT-t módosítani. Az ilyeneset csak Fôvárosi Szabályozási Keretterv mó do -sítással jár, amire pedig már nem vonatkozik, pon-tosabban nem is alkalmazható a BA érték rendeletés így a kör bezárult, a BA érték pedig mégis csakcsökkent a közigazgatási területen.

Budapesten TSZT szintû, valóban új beépítésreszánt területek kijelölésére már alig van lehetôség.Általában a jelenleg még nem „beélesedett” hely -zet ben lévô területek is régen beépítésre szánt terü -letfelhasználási egységbe tartoznak a TSZT-ben.

A fenti problémák mind azt sugallják, hogy aszabályozás nem állhat meg a TSZT szintjénél. Erreösszegezve két nyomós ok az, hogy� a TSZT éppen a BA érték szempontjából legér zé -

kenyebb és egyben legveszélyeztetettebb, beé pí -tésre nem szánt területeket kezeli elnagyoltan,

� a fôvárosban az Fôvárosi Szabályozási Keretterv

szintjén történô, keretövezeti változásoknakjelentôs kihatása van a BA érték alakulására.

Mindezek értelmében a tanulmányterv kétszintû� egy TSZT és egy Budapesti Építési Keret sza bály -zat és a Fôvárosi Szabályozási Keretterv (a további-akban csak FSZKT) szintû –, BA érték szabályozás-ra tesz javaslatot.

TELEPÜLÉS S ZERKEZETI TERV S ZINTÛS ZA B Á LY O ZÁ S

A szabályozás a fôvárosi sajátosságokat figyelembevéve kiegészíti az ÖTM rendeletet. Az ÖTM rendeletugyanis egységes, országos értelmezésû, de a fô -város speciális – településrendezési- és szabályo zásikétszintûségébôl fakadó – helyzetét nem kezeli. A TSZT szintû, javasolt szabályozás tehát nem teljeskörû, hiszen csak azokra az esetekre fogalmaz megelôírásokat, ahol az ÖTM rendelet a fôvárosesetében nem értelmezhetô. Új beépítésre szántterületek kijelölésénél tehát az ÖTM rendelet és azitt javasolt, kiegészítô szabályok együtt alkal -mazandók. Erre éppen azért van szükség, hogy azÖTM rendelet alkalmazása a fôvárosi területekesetén ne lehessen további vita tárgya. A kérdésesTSZT területfelhasználási egységekhez ezért – arendelet mutatóit alapul véve – normatívan hasz -nálható értékmutatókat kellett rendelni. Ezekmegállapításánál a szabályozásban helyenkéntmegjelenik az FSZKT szintre történô hivatkozás isabban az esetben, ha a TSZT területfelhasználásiegysége nem felelt meg egyértelmûen a rendeletvalamely kategóriájának.

Szükséges volt szabályba foglalni, hogy a BAérték pótlására nem lehet kijelölni, illetve beszámí-tani a TSZT-ben beépítésre szánt területû, de azFôvárosi Szabályozási Kerettervben beépítésrenem szánt keretövezetként szabályozott közpark,köztér, erdô és vízgazdálkodási területeket (a fentleírt ábrázolástechnika következményeként).� A szabályozás tartalmazza, hogy az erdô-, az

általános- és a kertes mezôgazdasági terület ese -té ben mely értékmutatót kell alkalmazni. A TSZT ugyanis csak egyféle erdôterületet ismer,amely a differenciáláshoz nem elegendô. Ezért aTSZT által erdôterületként kijelölt területfel-használási egység BA értékét a Budapesti ÉpítésiKeretszabályzat és a Fôvárosi Szabályozási

TSZT BÉK-FSZKT

Zöldterületek a belsô zónában

Zöld- és erdôterületek az elôvárosi zónában a XVII. kerületben

1. ábra: Zöld- és erdôterületek ábrázolása a TSZT-ben és az FSZKT-ben



Keretterv szerint meghatározott elsôdleges ren-deltetés alapján határoztuk meg.

� Az ÖTM rendelet mûvelési ágak szerint külön-bözteti meg a mezôgazdasági területek BA ér -tékét. A TSZT kertes mezôgazdasági területe afôvárosban meghatározóan megfelel az ÖTMrendeletben használt „szôlô, gyümölcs, kert”mûvelési ágnak, ezért minden esetben az ehheztartozó értéket kell használni.

� A TSZT a kertes mezôgazdasági területen kívülcsak egy mezôgazdasági területet ábrázol. A rét,legelô, gyep felhasználású területek jellemzôentermészeti oltalom alatt állnak, illetve az FSZKT-ban valamely erdôterületi keretövezetben van-nak. A „szôlô, gyümölcsös, kert” a kertes mezô -gazdasági területnek felel meg a TSZT-ben. A TSZT szinten általános mezôgazdasági terület-felhasználási egységbe tartozó területek jel -lemzôen szántók, ezért a 3-as értékmutatót kellalkalmazni. Ez az elôírás nagy vitát kavart amun kacsoportban. Volt olyan álláspont, melyszerint ez az ÖTM rendelethez képest enyhítéstjelent, amely jogszabályellenes. A TSZT általáltalános mezôgazdasági területként kijelöltterületfelhasználási egységben a jellemzôenszántó mûvelési ágon kívül gyepterületek,gyümölcsösök is elôfordulhatnak, amelyek ÖTMrendelet szerinti BA értéke nem 3, hanem 6.Ugyanakkor a munka elején leszögeztük, hogya fôváros esetében a földhivatali nyilvántartásszerinti mûvelési ágak nem mérvadók.

� A vízgazdálkodási területek esetében is pontosí-tani kellett, hogy a fôvárosban az ÖTM rendeletszerint „felajánlott” értékmutatók közül melyik -kel kell számolni, hiszen TSZT szinten nemkülöníthetô el a vízgazdálkodási területek víz -felülete, burkolt és nem burkolt parti sávja.

� Repülôtér területhasználat nem szerepel az ÖTMrendelet mellékletében, de a TSZT a különlegesterületek között megemlíti. A repülôtér beépí tet lenterülete a „rét, legelô, gyep” kategóriának fel el tet -hetô meg, ezért Budapesten a repülôtér nem be -épített zöldfelület kategóriába kerül besorolásra.

F ÔV Á RO S I S ZA B Á LY O ZÁ S IKERETTERV S ZINTÛ S ZA B Á LY O ZÁ S

Az FSZKT szintû BA érték szabályozásra az ÖTMrendelet nem ad felhatalmazást. Az hogy „a fôvá -

rosban a biológiai aktivitásérték szinten tartását afôvárosi önkormányzatnak kell biztosítani”, nemjelent se jogszabály-alkotási kötelezést se felhatal-mazást. A Fôváros saját hatáskörben azonbanhozhat a cél érdekében helyi rendeletet, illetvemódosíthatja a már meglévôket.

A Fôváros szándéka, hogy Fôvárosi SzabályozásiKeretterv szinten a BA érték szinten tartását mindenövezetmódosítás esetében biztosítsa. Tehát nemcsak azokban az esetekben, amikor a terü let -használatban bekövetkezô/tervezett változásTSZT módosítással jár, hanem minden változásesetében, érintsen az beépítésre nem szánt vagy be -épí tésre szánt területet. Az intenzitás-változás pl.be építésre szánt területeken belüli átalakulás eseténsem elhanyagolható.

Az FSZKT szintû szabályozás – hasonlóan a TSZTszintûhez – a jogi állapottal foglalkozik, tehát abiológiai aktivitásérték szinten tartását a jelenlegikeretövezetek BA értékének összességéhez képestkívánja biztosítani az övezetek módosítása esetén.Az övezetmódosítások – általános esetben – FSZKTövezetmódosítási hatástanulmány alapján történ-nek. Itt adódik lehetôség a BA érték szinten tartásá-nak bizonyításra, illetve megítélésére. Fontos vi -szont hangsúlyozni, hogy az FSZKT szintû elôírá-sok az ÖTM rendelet hatálya alá tartozó, TSZTmódosítással is együtt járó esetekre nem vonatkoz-nak. Tehát nincs kettôs szabályozás. Az ilyenesetekre az ÖTM rendeletet és a kiegészítô, TSZTszintû biológiai aktivitásérték szabályozást kellalkalmazni.

A cél az volt, hogy az Fôvárosi SzabályozásiKeretterv szintû szabályozás kövesse az ÖTM ren-delet logikáját (mivel itt is a BA érték egyensúlybantartásáról van szó), ugyanakkor különbözô islegyen attól, hogy a különbözô szintû szabályokvéletlenül se legyenek összekeverhetôk. A munka -csoport kereste azt a használható mutatót, amelyalkalmas lehet az FSZKT szintû BA érték szabályo -zásra. Több lehetôség is felmerült például az is,hogy minden keretövezetre határozzunk meg egy– az ÖTM rendelet figyelembe vételével megállapí-tott – korrigált értékmutatót. Ez egy terjedelmestáblázatot eredményezett volna, ahol mindenegyes keretövezethez meghatározzuk ezt azértéket.

Végül egy ismert mutatóra, a keretövezeteknéleddig is meghatározott „legkisebb zöldfelület


mértékére” támaszkodva találtuk meg az FSZKTszintû biológiai aktivitásérték képzésének alapját,azon gondolat mentén, hogy a biológiai aktivitásmértékében leginkább a zöldfelületi borítottságmértéke a legmeghatározóbb. A biológiai aktivi -tásérték megállapításánál azonban nem az egyestelkek be nem épített részének területi aránya afontos, hanem a zöldfelület területi mértéke,területi kiterjedése egy adott területen – de nemkizárólag egyazon telken – belüli egyensúlybantartása a meghatározó.

Az FSZKT szintû szabályozás a biológiai aktivi -tásérték szinten tartásának szabályozásában egy újmutatószám bevezetését javasolja, amely – a márismert – „legkisebb zöldfelület mértékébôl” vezet -hetô le. Ez a zöldfelület területi mértéke, a ZÖM(mint „zöld mérték”). A ZÖM területi mutatószám,amely m2-ben adja meg, hogy egy adott területen akeretövezetekhez tartozó „legkisebb zöldfelületmértékével” számolva, az adott területen összesenmekkora a zöldfelület.

A szabályozás alapelve, hogy az FSZKT mó -dosítások során a zöldfelület területi mértéke, aZÖM, egyenlegben maradjon városi szinten, azaz a– jogi értelemben vett – zöldfelületi arány necsökkenjen.

Néhány beépítésre nem szánt terület estében(erdôterületek, mezôgazdasági területek, víz gaz -dál kodási területek és közlekedési területekkeretövezetei) a Budapesti Építési Keretszabályzat„legkisebb zöldfelület mértékét” nem határozzameg (és az OTÉK sem szabályoz). Ezekben az ese -tekben a ZÖM értéke sem lenne kiszámítható, ezértaz Fôvárosi Szabályozási Keretterv szintû biológiaiaktivitásérték szabályozásánál – csak itt alkalma -zandóan – ezekre a keretövezetekre meg kellettállapítani egy ún. teoretikus zöld minimum értéket.A „legkisebb zöldfelület mértékéhez” hasonlóan %-ban kifejezett mutatószám meghatározásakorfigyelembe vettük a valós területhasználatijellemzôket.

A két új bevezetett fogalom meghatározása:Teoretikus zöld minimum: %-ban kifejezett

mutatószám, amely a keretövezetekre meghatáro-zott legkisebb zöldfelület mértékéhez hasonlóankifejezi egy terület zöldfelületi borítottságánakhányadát a terület egészének arányában

ZÖM: m2-ben kifejezett területi mérték, amelyegy területre megadja a területbe tartozó telkek

keretövezeteihez tartozó legkisebb zöldfelületmértéke vagy a teoretikus zöld minimum mértékealapján a zöldfelület összterületét.

A szabályozás megkülönböztetetten kezeli afejlesztési területeket érintô keretövezet-módosítá-sok eseteit.

A 2. ábra szemlélteti a fejlesztési területek város -szerkezeti elhelyezkedését. A fejlesztési területek(beleértve a funkcióváltó területeket is) összesség-ben mintegy 5200 hektárt foglalnak el, azazBudapest területének majdnem 10%-át fedik le!

A fôvárosi Településszerkezeti Terv és a FôvárosiSzabályozási Keretterv sajátos viszonya miatt meg -különböztetett szabályozásra van szükség. A fej -lesztési területek ugyanis TSZT szinten márbeépítésre szántak, de az FSZKT nem határoztameg a konkrét – beépítésre szánt – keretövezetet. A területek jelentôs része még általános mezôgaz-dasági vagy kertes mezôgazdasági keretövezetbetartozik. Ezeken a területeken a Fôváros már„elkötelezte magát” a fejlesztésre (beépítésre). A fentiek szerinti ZÖM egyenleg FSZKT szintencsak úgy valósítható meg, ha ezekben az esetekbennem a meglévô keretövezet szerinti ZÖM a kiin-dulási alap, hanem ahhoz a területfelhasználásiegységhez tartozó valamely mutató, amelybe azadott területet a TSZT már besorolta. Ezért kellettegy olyan mutatót találni, ami kifejezi ezt a speciálishelyzetet, ugyanakkor logikájában megfelel azeddigi szabályozásnak.

Mivel a területfelhasználási egységekhez nemtartozik legkisebb zöldfelületi mérték, ezért azegyes területfelhasználási módokhoz tartozóBudapesti Építési KeretszabályzatBudapesti ÉpítésiKeretszabályzatkeretövezeteknél szabályozottilyen érték lehet a kiinduló alap. Ez szintén a „teore -tikus zöld minimum” mutató, amely segítségévelmár megállapítható a ZÖM mértéke a fejlesztésiterületek speciális esetében is. A beépítésre nemszánt keretövezetekbe tartozó övezetek esetében aZÖM visszapótlásánál nem a meglévô övezetheztartozó legkisebb zöldfelület a visszapótlás alapja,hanem a TSZT-t kell kiindulásként kezelni akövetkezôk szerint: A TSZT által a területre meg -határozott területfelhasználási egységhez tartozóBÉK keretövezeteket tekintve – néhány kivétellel –minden keretövezethez tartozik „legkisebb zöld-felületi mérték”. Mivel a fejlesztés területfel-használási szinten eldöntött, a keretövezeti vá lasz -



ték adott. Az FSZKT módosítás során csak az adottkeretövezetek közül lehet választani (ha nem, azmár TSZT módosítással is jár). Hogy mely keret -övezetek kerülnek kijelölésre az FSZKT módosítássorán dôl el. Hogy ne lehetetlenítse el a fejlesztésiterületeken a beépítést a BA érték szabályozása,ezért az adott területfelhasználási egy séghez BÉKszinten tartozó keretövezetek leg kisebb zöldfelületmértéke közül a legalacsonyabbat vettük „teore -tikus zöld minimum” értéknek és tekintettük apótlás alapjaként szolgáló ZÖM kiszámításához.

A szabályozás kiemelten kezeli a zöld- éserdôterületeket érintô keretövezet-módosításokat.

A szabályozás csak azokra a módosításokravonatkozik, amikor az nem jár TSZT módosítással(lásd 1. ábra TSZT és FSZKT lépték-problematikája).Biológiai aktivitás szempontjából, azaz szigorúanökológiai vonatkozásban ugyan közömbös, hogyegy terület zöldfelülete közhasználatú területenhelyezkedik-e el, vagy sem, azonban összvárosi ér-dekbôl a Fôváros kiemelten akarja kezelni aközcélú zöldfelületeket érintô bárminemû változá-sokat. A szabályozás itt azon az alapon mûködik,hogy a közhasználatú zöldfelületeket (pl. közpark,közkert, fásított köztér) érintô biológiai aktivitás-változás a városi lakosság nagyobb hányadát, aparkhasználókat érzékenyebben érinti, hiszenezek nek a területeknek – a biológiai aktivitásukbólis eredô – kondicionáló hatását egyszerre többvároslakó élvezi. Így az ilyen közhasználatú zöld-felületek esetében a változásoknál speciális és na -gyon szigorú szabályozást javasoltunk.

Differenciált szabályozás vonatkozik a ZÖM visszapótlásáról a módosítás által érintett területvárosszerkezeti elhelyezkedése szerint.

A fôváros zónarendszere jól tükrözi a város szer -kezeti sajátosságát. A BA értéknek is más-más jelen-tôsége van az egyes zónákban amellett, hogy össz -városi szempontból egységes értelmezése alapvetôszempont. A szabályozási javaslat figyelembe veszia keretövezet-módosítással érintett terület zonálisel helyezkedését és egyéb specifikus térségek – pl.át szellôzési sáv, helyi jelentôségû védett természetiterület védôzónája – szerinti érintettségét (lásd 2.ábra) a biológiai aktivitásérték, azaz ezen a szintena ZÖM visszapótlása módjának meghatározásában.

Fôként a visszapótlás térségének, helyének meg -határozása eltérô az egyes zónák esetében. Példáula belsô zóna különösen érzékeny a ZÖM esetlegescsökkenésére, hiszen a zöldfelületek kondicionálóhatása a belvárosban nehezen pótolható. Ugyan -akkor az elôvárosi zónát érintô változtatás eseté -ben a ZÖM-visszapótlás az átmeneti zóna terü le -tére is „terelhetô”, hiszen összvárosi érdek azátmeneti zóna zöldfelületi jellegû gazdagítása is.

Összegezve elmondható, hogy a biológiai akti -vitás érték szabályozás – sem a TSZT szintû, sem azFSZKT szintû – önmagában nem adhat egyedülimeg oldást a város zöldfelületi rendszerében és an -nak mûködtetésében fennálló hiányosságok keze -lésére. A biológiai aktivitásérték sem tekinthetôönma gában úgy, mint a környezeti állapot minô -ségének tükre, azonban rendkívüli lehetôségetkínál a hosszú távú területbiztosításra. Az FSZKTszintû biológiai aktivitásérték szabályozásaalapfeltétel lehet a városi zöldfelületekkel való jóértelemben vett gazdálkodás megteremtéséhez.

A fentiekben csupán a fôvárosi biológiai aktivi -tásérték szabályozási javaslat alapelveinek,felépítésének, bevezetett új fogalmainak és fôbbalkotóelemeinek ismertetésére került sor. Ironikusmegállapítás, de tény, hogy az elôírás-tervezet nor-maszövege sokkal részletesebb ugyan, de tö -mörsége folytán kevesebb helyen is elfért volna,mint maga ez a cikk arról, hogy hogyan tovább abiológiai aktivitás egyensúlyban tartásához.

Dr. Nagy Katalin tájépítészmérnök,

Herbeus Tájépítész Stúdió

2. ábra: Fejlesztési területek és városszerkezeti összefüggések

Városszerkezeti jelentôségûátalakuló területeket tartalmazóterületi egység

Nagy jelentôségû, elsôsorbanlakóterületi fejlesztések

Infrastruktúra feltételekhez kötött, jelenlegkülterületi funkcióváltó terület

Belterületi funkcióváltó terület

Átszellôzési sáv

Helyi jelentôségû védett természetiterület védôzónája

Zöldfelületi szempontból együttkezelendô terület


Az elmúlt idôszakban irányító és/vagy társtervezô -ként lehetôségem volt tervek széles skáláján bioló-giai aktivitásérték számítást végezni, valamint az ak -ti vitásérték számítást más tervi mutatókkal együttalkalmazni: Esztergom, Pilisszentlélek rendezési tervkészítése, Esztergom Prímás-sziget, Királyi város,Ipari park rendezési-terv módosítása. Integrált te -lepülésfejlesztési koncepció és településrendezésiterv készítése (Kehidakustány, Zalaegerszeg), va la -mint integrált városfejlesztési stratégia /IVS/ és ak -ció területi terv (Zalaegerszeg, Esztergom). Más ese -tekben számításokat konzultáltam (VÁTI Kht.) éstervtanácsok tagjaként (Nyugat-Dunántúli Regio -nális Tervtanács, Esztergom Építészeti Tervtanács) aszámításokba betekinthettem.Több éves tervezôi, konzulensi és tervtanácsi tapasz -ta lataimból merítve konkrét példán – Kehida kus -tány integrált fejlesztésén-rendezésén kívánombemutatni az aktivitásérték számítás proble ma -tikáját. A kiváló gyógyvízzel és igényesen üze mel -tetett fürdôvel rendelkezô településre településfej -lesztési koncepciót, majd településrendezési tervetkészítettünk a 2006. évi L. törvény alapján [megbízó:Kehidakustány Önkormányzata, fôvállalkozó azAOD építész és grafikus iroda (Zalaegerszeg), irá -nyító tervezô Agg Ferenc]. A településfejlesztésikon cepció, valamint a tájépítészeti és a zöldterületimunkarészek irányítója Balogh Ákos (Viriditas Bt.).A fejlesztési és a rendezési integrációért a szer zô -páros volt felelôs.Axiómaként kezelhetjük, hogy a tervezés kontrollnélkül parttalanná válik. A megbízó önkormányzat

és az államigazgatási szervek között a terv (ese -tünkben a településfejlesztési koncepció és a szer -kezeti-, a szabályozási terv, a helyi építési szabályzat)az érintkezési pont. Az államigazgatási szervek a ter-ven keresztül kontrollálhatják az önkormányzatiprog ramokat (fejlesztési célok, rendezési prog -ramok), miközben az önkormányzat is ellenôrizhetiaz államigazgatási döntéseket, amennyiben egyez -tetô tárgyalásokon álláspontjaikat közelíthetik. Egy település fejlôdése-fejlesztése, rendezése jogilagaz önkormányzat kezében van. A felelôsség is azönkormányzaté, ám a település versenyképességecsak a vállalkozói, gazdálkodói, befektetôi szférabekapcsolásával érhetô el, élhetôségének „ôre”pedig a civil szféra. A településtervezésben ôk part-nerként jelennek meg, így az ellenôrzés során a har-madik oldalt képviselik (1. ábra).

A biológiai aktivitás értékénekszámítása a településtervezésben

Elôszó a kontrolltudatos tervezéshez

A tájépítészeti tervezés ellenôrzésére nem álltak rendelkezésre mutatók, melyek alapján egy adott tervben szereplômegoldás összevethetô lett volna más változatokkal és a kiindulási állapottal. A területek biológiai aktivitásértékszámítása ezt a hiányt igyekezett pótolni. A 9/2007. (IV. 03.) ÖTM rendelet alapján a tervi kontrol lehetôvé válik, ezértnem lehet eléggé hangsúlyozni az aktivitásérték számítás jelentôségét.

1. ábra: A kölcsönös önkormányzati, államigazgatási és partneri kontroll

Önkormányzat

Önkormányzat

Partnerek

Terv



A tervezési rendszer furcsa sajátossága, hogy � amíg az államigazgatás kétszer (fejlesztés koncep-

ció és rendezési terv) három körön (részvételiszán dék jelzése és egyben a tervezési programvéle ményezése; a véleményeztetési fázisban aterv ellenôrzése; az egyeztetô tárgyaláson a véle -ményeltérések közelítése);

� az állami fôépítész még további két körön: azegyeztetô tárgyalás után közbülsô-vélemény,majd záróvélemény;

� addig a partner csak kétszer egy alkalommal (fej -lesztési koncepció, rendezési terv) kap kontrollá -lási lehetôséget a mai gyakorlat szerint.

A kontrollálás aránytalan, igazgatás-centrikus,ugyanakkor „Janus-arcú” is. A fejlesztéseknél – aver senyképesség érdekében – a civil és a verseny -szféra már partner (ld. uniós ihletésû IVS és ak ció -területi terv), azonban a rendezési tervek esetében, akifüggesztési eljárás során még csak „ügyfél”. A har-madik oldal (a partnerek) részvételi lehetôségénekszûkítése és felemás megítélése a fejlesztési-ren-dezési folyamatban a kontrollálás értelmét kérdô-jelezi meg. Ugyanis, ha a tervezési rendszer ezenellentmondása belátható idôn belül nem lesz korri -gálva, akkor komoly veszélybe kerülhet a térségi, atelepülési versenyképesség és az élhetôség, ezzelegyütt az ország élhetôségi és versenyképességiegyensúlya: a fenntarthatóság. A jövô mutatórendszerét ezért optimális esetre kellméretezni, arra, amikor az önkormányzat, azállamigazgatás és a partnerek kölcsönösen – azonossúllyal és jogosítvánnyal – ellenôrizhetik egymásdöntéseit, miközben mindhárman minôsítik a terve ket is.

A kontroll a közelmúltban egy igen fontos elemmel,a biológiai aktivitásérték számítással bôvült. A mu -tató az optimális feltételre készült, amennyiben akölcsönös kontrollt megalapozza és a tervezôiönigazolást is segíti. Az aktivitásérték mindháromrésztvevô számára jól értelmezhetô, térképen aterülethasználat beazonosítható, értékmutatói egy -szerûek, az aktivitásérték könnyen kiszámítható,területi összegzése, a hiányok és a többletek nyil -ván tartása átlátható, így kiválóan megfelel a hármaskontroll legfontosabb követelményének.

A kehidakustányi rendezési tervmódosítás alapter-ve 1997-ben készült, akkor amikor a termálfürdô fej -lesztés megkezdôdött. Erôteljes fejlesztési prog -ramot állítottak össze, amely a rendezési tervben ismegjelent, hatalmas üdülôterületeket jelölve ki. Az ak kori önkormányzat elfogadó fôépítészizáróvélemény nélkül hagyta jóvá a dokumentumot.Igazgatási értelemben jogsértés történt, ám az érin-tett államigazgatási szervek nem kértek jogorvosla-tot, ezért a rendezési terv hatályossá vált.A felemás helyzet feloldására két ellenôrzô számítástkellett elkészíteni: �Az 1997 elôtti állapotból indítani a fejlesztést és az

önkormányzat 1997-ben jóváhagyott rendezésitervére elvégezni a számítást.

�Az 1997-es tervbôl már megvalósult fejlesztéseketelfogadva a jelenlegi adottságból indítani a tervet,korábbi tervelemek visszafejlesztésével, átfor-málásával igazodni az azóta természetesen módo-sult mai igényekhez.

A kettôs megközelítés módszertanilag lehetôségetbiztosít a biológiai aktivitásérték számítás proble -matikájának végiggondolására, a szabályozásújraértelmezésére.

1. kép: A völgy és a kustányi dombok a kustányi Öreg hegyrôl (Balogh Zsombor felvétele)

2. kép: A völgy és a kehidai dombok a Hegyhát felôl (Balogh Zsombor felvétele)


A Z ELS Ô MEG KÖ ZELÍTÉSTA NULS Á G A I

A számítás elvégzését a (partneri) jogbiztonság fenn tartása indokolta. A ’97-es tervtôl való eltérésugyanis jogsérelmet indukálhat.Az 1997 elôtti program – mai szemmel – túldimen-zionált volt. Megvalósulása olyan mérvû biológiaiaktivitásérték csökkenést eredményezne, hogy azértékvesztés saját területen csak nagy áldozatokárán lenne kiegyenlíthetô. A kehidakustányi fürdôfejlesztés a szomszédostelepüléseknek (Zalacsány, Zalakoppány, Zala szent -lászló, Zalaköveskút) kedvezô. A térség turisztikaivonzerejét javítja, a (falusi)turizmus fejlesztését islehetôvé teszi, munkahelyeket teremt. A termálfej -lesztés, a megnövekedett idegenforgalom hatásárapéldául a szomszédos Zalacsányon golfpálya épült,amely átnyúlik Kehidakustány területére is. Mivel aszomszédos települések rendezési terve nem mutatbiológiai aktivitásérték csökkenést, elvben kiegyen-líthetnék a hiányt, mert társadalmi, gazdasági gyara-podásuk érdekeltté teszi ôket a kehidakustányifejlesztésekben, ám a jogszabály ezt nem teszi lehe -tôvé, településenkénti egyenleget ír elô.

A biológiai aktivitásérték számítás tehát ebben aformájában nem segíti minden esetben a vidékfej -lesztést, a falumegújítást. A városi körülményekrekidolgozott rendszert úgy kellene módosítani, hogyaz segítse a kistérségi-szemlélet felerôsödését és nele hessen feszültségek forrása (ld. golfpálya fej -lesztés) a kistelepülések között. A CO2 kibocsátásnemzetközi kereskedeleméhez hasonlóan lehetôvékellene tenni, rendeletben szabályozni a kistérségiléptékû aktivitásérték kiegyenlítést.

A biológiai aktivitásérték – mivel a településter-vezésnek most ez az egyetlen táji mutatója – ab -szolút értéket képvisel. Hiányát mindenáron ki kellpótolni. Minden áron? Kérdés, hogy milyen tájiáldozatot ér meg az értékcsökkenés kiegyenlítése.

Kehidakustány területén a fejlesztésbôl adódóértékcsökkenés talán kiegyenlíthetô lenne (erózióelleni) véderdô telepítéssel (a rendelet szerint a véd -erdô rendelkezik a legmagasabb /9/ aktivi tás -értékkel). Gyakorlatilag „mindent” be kellene er dô -síteni, még a golfpálya területét is. Ám a mozaikostáj monotonná válna, az erdô eltakarná a másmûvelési ágak által láttatni engedett változatos fel-színt és növénytakarót. A véderdô telepítés éppenazt a táji, tájképi vonzerôt rontaná, amely csak aZalai-dombság sajátja, amely alapfeltétele az igényesturizmusfejlesztésnek, a fürdôvel nem rendelkezôkörnyezô települések feléledésének, a térség bol -dogulásának (tájkarakter fotók az 1–6. képeken).

Más kedvezôtlen hatással is számolni kell. A nagymértékû véderdô telepítés a biodiverzitást iscsökkentené, amely ökológiai szempontból talánugyanakkora kártétel lenne, mint a biológiai aktivi -tás érték csökkenés.Mindebbôl az következik, hogy a biológiai aktivi -tásérték nem lehet az egyetlen táji mutató a tele -püléstervezésben. Továbbiakkal kellene azt kie -gészíteni, ilyen lehetne pl. a biodiverzitás és a tájképisokszínûség. A tájértékelés problémaorientált to -vább fejlesztése nélkül, a táji ellenôrzési rendszerkimunkálása nélkül az aktivitásérték számítás nemtöltheti be önmagában azt a szerepet, amit nekiszántak.Zala megye területrendezési terve [(20/2006. (XII.20.) ör., 144/2006. (XII. 15.) kh.] meghatározza a

3. kép: A Zala völgy a Hegyhát lábánál (Balogh Zsombor felvétele)

4. kép: A település látképe a kustányi öreg-hegyi kertektôl (Balogh Zsombor felvétele)



tájhasználatban még elfogadható övezeti arányvál-tozásokat. Belterjes mezôgazdasági térségben100–85%, külterjes mezôgazdaságnál 100–75%,erdôgazdasági térségben 100–85%, vízgazdálkodásitérségben 100–90% a mozgástér. Az aktivitásértékszámításnál a megyei terv adta kereteken belülmódosítottuk a mezô- és az erdôgazdasági táj hasz -ná latot úgy, hogy az a legkedvezôbb aktivitás ér -téket adja. De Kehidakustány esetében ezek amutatók is tarthatatlannak bizonyultak. (A zalacsá -nyi golfpálya mezôgazdasági területfoglalását is Ke -hida kustánynak kellene kiegyenlítenie.) Az eredetiprogram harmada nem lenne realizálható e mu tatóalapján.

További bizonytalanság forrása, hogy a megyeiterv a földhivatali nyilvántartáshoz (pl. mûvelési tér -kép) köti az övezeti arányváltozás-számítást. A jog-biztonsági kontroll ugyanakkor a korábban jóvá ha -gyott tervhez viszonyít. Az ellentmondás egyér tel -mû: a földhivatal a jelen adottságait tartja nyilván, arendezési terv elôirányoz. A kettô csak „zéró” fej -lesz tés esetében lehet azonos. (A helyzetet csak bo -nyolítja, hogy a földhivatali nyilvántartás és az akti -vi tásérték-számítás fogalomrendszere nincs össze-hangolva, azt az alkalmazó szakemberekre bízzák,ami megkérdôjelezheti a számítás hitelességét.)

Egyértelmûnek tûnik, hogy a biológiai aktivitás -érték csak a térségi tájhasználati arányváltozás-indikátorral együtt alkalmazható. Ennek feltétele,hogy az aktivitásérték számítás a területi tervezésbeis bevezetésre kerüljön. A vidékfejlesztés, a falu -megújítás elôsegítése érdekében itt is célszerû lennekistérségi mutatókra áttérni, hogy a kontroll nenehezítse, hanem segítse a vidéki Magyarország –különösen az aprófalvas térségek – helyzetét.

A MÁ S O D IK MEG KÖ ZELÍTÉSTA NULS Á G A I

A visszafejlesztés új problémát vet fel: az állampol-gárok (partnerek) jogát a jogbiztonsághoz. A kehi-dakustányi visszafejlesztés során a hármas kontrollszámára – önkormányzat, államigazgatás, partnerek– egyaránt elfogadható megoldást kellene találni (ld.még Zalaegerszeg városrendezési terv). A jogfoly to -nossági elven kívül azonban nincs más tervi eszköz,amely segíthetné a harmonikus visszafejlesztést.

Megfontolandónak tartjuk az elôzôekben felvázolttáji ellenôrzési rendszert úgy továbbfejleszteni, hogyalkalmas legyen a visszafejlesztések táji optimal-izálására, a jogfolytonosság biztosítására hozotttelepülési/táji áldozatok ellentételezésére. Az el kö -vetkezô idôkben ugyanis a szükségessé váló vissza -fejlesztést legalább olyan körültekintéssel kellenekezelni, és mutatókkal leírni, mint ahogy az elvárása fejlesztések esetében.

A kehidakustányi településfejlesztési koncepciókészítésénél a jelenlegi adottságból indultunk ki, elfo-gadva az 1997-es rendezési tervbôl a már megvaló-sult elemeket. A fejlesztési koncepciót összeállítottuk,a véleményeztetési eljárás lefolytatása után az önkor -mányzat jóváhagyta a dokumentumot. Bio lógiai ak -tivitásérték számításra – a mutató jellege miatt – csaka fejlesztések rendezési tervbe való beépülése után –fáziskéséssel – kerülhetett sor. Az ön kor mányzat, azállamigazgatás és a partnerek ezért csak a rendezésitervek kidolgozása után bi zonyo sod hattak megarról, hogy a koncepcióban lefektetettek biológiaiaktivitási szempontból felvállalhatóak-e.

A zalaegerszegi terv esetén hasonló problémávaltalálkoztunk, ahol a városfejlesztési koncepció integ -

5. kép: Németasszonyi szántó, háttérben a Zala-völggyel és Kehidával (Balogh Zsombor felvétele)

6. kép: A Zala völgy Zalaszentlászlóval a papus-hegyi kertektôl (Balogh Zsombor felvétele)


rált városfejlesztési stratégiai és városközpont ak ció -területi tervének biológiai aktivitásértéke csak a ren-dezési tervben volt ellenôrizhetô, ugyancsak fázis -késéssel (városfejlesztési koncepció), illetve fáziski-hagyással (IVS, akcióterületi terv). A fáziskihagyásabból adódott, hogy utóbbiakra nem készült bioló-giai aktivitásérték számítás.A tervezés során alkalmazott mutatókat rendszerbe

kellene foglalni, a terveket a mutatók kölcsönhatá-saiban vizsgálni. A fejlesztési mutatókat (input-, out-put-, eredmény- és hatás-), a rendezési tervekkelösszhangba kell hozni, azaz a dinamikus szabályo -zást (fejlesztési koncepció, IVS, akcióterületi terv) astatikus szabályozással (rendezési terv) integrálni.Az aktivitás érték számítás vonatkozásában ez aztjelenti, hogy azokat a fejlesztési tervek ellenôrzéséreis alkalmassá kellene tenni.

Ö S S ZEG ZÉS

A tervezôi, a konzulensi és a tervtanácsi tapaszta-lataim együtt erôsítik azon meggyôzôdésemet,hogy az önkormányzat, az államigazgatás és a part-nerek konszenzusát csak egységesülô kontrollallehet elôsegíteni. Az egységesülô kontroll feltételeithárom pontban foglalom össze.

1. A településrendezési terv mutatórendszerénekharmonizálásaA táji mutatók körének bôvítése, a táji mutatók és atöbbi mutató (tájhasználat térségi arányváltozása,takarékos területhasználat, örökségvédelem, jog-folytonosság stb.) harmonizálása, a tervezési folya-mat egészének kontrollálása.

2. A településfejlesztési koncepció és településrendezési mutatók egységesítéseA 2006. évi L. törvény értelmében a településfej -lesztési koncepció és a településrendezési terv egy -másra épül, a koncepció jóváhagyása után indul arendezési terv készítése. Két tervünk (Kehida -kustány és Zalaegerszeg) már ennek megfelelôen

készült. A tervezés mindkét település esetében mint-egy másfél évet vett igénybe. Mivel a biológiai akti -vi tásérték számítás csupán rendezési tervre ad eliga -zítást, a koncepciókészítésnél erre nincs támpont,csak a rendezési tervi fázisban derül ki, hogy a prog -ram az aktivitásérték normán belül tartható-e.Amennyiben nem, akkor korrigálni kell. A vissza -csatolás viszont idô- és költségigényes, ugyanisehhez a fejlesztési koncepciót is módosítani kell, amiismételt egyeztetést-egyetértést követel az önkor-mányzat, az államigazgatás és a partnerek között.Az ebbôl származó veszteség csak úgy küszöböl-hetô ki, ha a mutatók alkalmazhatók lesznek már atervezés elsô szakaszában, a fejlesztési koncepciók,programok értékelésére is.

3. A területi- és a településtervezési mutatókközelítéseAmíg a településekre integrált fejlesztési-rendezésitervek készülnek, addig a térségekre a területren-dezési terv és a fejlesztési koncepció integrálása –rendelet hiányában – nem valósult meg. A telep ülés -tervezésben nehéz autentikusnak elfogadni olyantérségi adatot, amely fejlesztési szempontból nincsalátámasztva (pl. a megyei terv arányváltozási inter-vallumai, tájképvédelmi övezetek kijelölése).

A területi- és településtervezési mutatók közelítésea megyei-, a kistérségi- és a települési tervek össze-hangolását segíthetné elô (pl. a tájhasználat térségiarányváltozásához igazított aktivitásérték számítás,az aktivitásérték és a térségi arányváltozásokkistérségi kiterjesztése).A mutatók közelítésének alapja – a ma még hiányzó

– egységes térségi-települési térinformatikai rend -szer, ennek részeként raszteres és vektoros térképi,tervi adatszolgáltatás.

A felvázolt rendszer kontrolltudatos tervezésimegközelítést feltételez, amelynek alapja a törvényi,rendeleti szabályozási-háttér harmonizálása, a ter-vezési módszertanok fejlesztése.

Dr. Balogh ÁkosViriditas Bt.


S ZUB JEKTÍV ELÔ ZMÉNY EK

Régóta úgy gondolom, hogy a várostervezés – ter-mészetesen ide értve a környezet tervezését is –akkor lehet megalapozott és hatékony, ha ismerthelyzetbôl kiindulva, konkrét célok és tennivalókkitûzésével alapozza meg az elôrehaladást az adottváros fejôdésében. Ezért is zavar régóta az a ma -gyar tervezési gyakorlat, amely inkább különfélefilozófiák, személyes értékrendek és elhivatottsá-gok – vagy egyszerû feltûnési vágyak – motivá-ciójával, inkább – szakmai alapokra hivatkozó –egyéni ötletparádénak fogja fel a tervezést, aminekaz eredményét aztán megpróbálja elfogadtatni amegbízó önkormányzat politikusaival. Ez látszó-dott az elmúlt másfél évtizedben Budapestkörnyezeti tervezésében is, ahol a tervezett terület-felhasználáson kívül – ami a településszerkezetiterv bôl könnyen kinyerhetô – nem voltak – és masincsenek – megbízható adatok sem a területektényleges felhasználási módjáról, sem pedig annakváltozásairól.

A Magyarországon inkább tipikusnak, mintkivételesnek mondható helyzetben mindenki azzallépett a nyilvánosság elé, amivel akart: a zöldszervezetek idônként számokat röptettek a levegô -be arról, hogy hány futballpályányival csökkentek azöldfelületek az elmúlt idôszakban, amelyeket azon-ban – megbízható adatok hiányában – érdembensem megerôsíteni, sem cáfolni nem lehetett. A közzétett statisztikai adatok az ápolt, gondozottzöldfelületek, parkok folyamatos növekedésétmutatták ki. Az adat azonban sajátosságai miattalkalmatlan volt a területek tényleges használatánakvagy biológiai aktivitásának mérésére, hiszen csakazokat a területeket tartalmazta, amely gondozottközterület volt, így sem az extenzív zöldfelületek,sem a magánkertek nem szerepeltek benne.

A Z A LKA LO M

Az elôrelépésre az alkalmat számomra 2006 ta va -szán Budapest zöldfelületi rendszerfejlesztési kon-cepciójának és programjának elkészítési lehe tôségeadta, amellyel a Fôvárosi Önkormányzat Kör -nyezetvédelmi Ügyosztálya bízta meg a StudioMetropolitanát.

Az egyik alapkérdés a tervezés indításakor azvolt, hogy a biológiai aktivitás szempontjábólmilyen Budapest tényleges zöldfelületi rendszere,hogyan változott az elmúlt idôszakban, és hogyan,milyen módon, milyen eszközökkel befolyásol-ható, fejleszthetô a kialakult állapot. A megválaszo -lását tûztük célul Gábor Péterrel, akivel együtt dol-goztunk a tervezés koordinációjában. Az elôrelépéslegvalószínûbb útját az ûrfelvételek alapján történômunkában láttuk. Péter kutatta fel, hogy hol lehetmegfelelô ûrfelvételt kapni (a FÔMI-nél), mennyi -ért (két olyan felvételsorozat a Landsat mûholdról,amely bôségesen tartalmazta a Fôváros területemellett a térséget is kb. 800.000,- Ft volt), és ô vontabe a csapatba az akkor még egyetemista JombachSándort is, aki már akkor profi módon értett azûrfelvételek digitális feldolgozásához, kezelésmód-jához. Az adatok alapján megállapítottuk, hogy azakció belefér a költségvetésünkbe és az energiáink-ba is, így elkezdtük a munkát. Tanulságos volt acsapat felállása is: Sándor értett az adatok, informá-ciók technikai kezeléséhez, Péter menedzselte azadatok beszerzését és szerkesztette meg az érté -kelô tanulmányt, míg az én dolgom – a finan-szírozás biztosítása mellett – azoknak a kér dé -seknek, szempontoknak a megfogalmazása, alehetséges elvi megoldási alternatívák felállításavolt, amelyek alapján a munka eredménye meg-gyôzôdésünk szerint leginkább használható, alkal -mazható és eredményes lehetett.

Budapest zöldfelületi borítottságának vizsgálata


G YA KO RLATIA S MÓ D S ZERTA NI KÉRD ÉS EK

Az ûrfelvételekrôl – esetünkben egyszerûsítve – afelszínen lévô „klorofil-borítottság” állapíthatómeg, ami nagyjából megfelel a felszíni növényborí-tottságnak, tehát független például a növényborí-tottság vastagságától. A jellemzô változásokra isszükségünk volt, ezért két idôpont ûrfelvételeitszereztük be: 1990-bôl és 2005-bôl. Már ezekkiválasztásánál szempont volt az, hogy rendszere-sen készülô felvételtípusról legyen szó, amiviszony lag nagy felbontású (30 x 30 m-es raszter-pontok), hogy a változások a jövôben is követ -hetôk, a korábbiakkal összevethetôk legyenek,ugyanakkor a városon belüli különbségek, tehát aviszonylag kis területre kiterjedô jelenségek ismegkülönböztethetôk legyenek. Természetesen – avegetáció miatt – nyári idôpontból származó felvé-telsorozatot vásároltunk, ügyelve arra, hogy azidôjárási viszonyok lehetôség szerint azonosaklegyenek (derült ég, azonos idôpont és hômérsék-leti viszonyok). A felszín-borítottsági térképetkalib rálni is kellett, hogy a klorofil alapján mértadatok minél közelebb kerüljenek a ténylegesterülethasználathoz: ennek során 100%-nak vettük

az összefüggô budai erdôkben mért értékeket, 0-nak pedig a teljesen beépített, illetve burkoltterületeken tapasztalt értéket.

A különféle technikai kérdések tisztázása utánkészülhetett el az a térkép, amely szemmel lát -hatóan, illetve adatszerûen kezelve jó közelítésselmegmutatta egyrészt azt, hogy hol milyen a városifelszín biológiai aktivitása, továbbá – a két, külön -bö zô idôpontban készült felvétel összevetésével –azt is, hogy hol és hogyan változott az aktivitás1990–2005. között. A digitális technika lehetôvétette azt is, hogy adatszerûen megállapítsuk Bu da -pest egyes térszerkezeti egységeinek átlagos ak ti -vi tás-értékét, az ezek közötti különbségeket, illetveezeken belül a jellemzô változásokat, amelyekbôl -a területhasználat tényleges eseményeivel össze -vetve - érdekes következtetéseket lehetett levonni(1. ábra).A következô kérdés – 2006 végén, Budapest Kör -nye zeti Programjának felülvizsgálata során, a klí-maváltozás elleni lehetséges önkormányzati ten-nivalók feltárása kapcsán – az volt, hogy milyenösszefüggések ismerhetôk fel az egyes területekbiológiai aktivitása és a felszíni hômérséklet között,azaz, hogyan befolyásolja a zöldfelületek telepítésea városi helyi klímát. Azt gondoltuk ugyanis, hogy

1. ábra: Számított zöldfelületi borítottság és a biológiai aktivitás változásának mértéke

100

80-100

60-80

Számított zöldfelület borítottság 2005 A biológiai aktivitás változásainak mértéke 1990-2005

40-60

20-40

0-20

0

szántó

Duna

erôteljesen növekvôkismértékben növekvôváltozatlan

kismértékben csökkenôerôteljesen csökkenôszántó

Dunaközig.határbelterület



ez a kérdés alapvetôen meghatározza, hogyan kellegy város zöldfelületi rendszerét klimatikus szem-pontból is hatékonyan tervezni. Az ilyen összefüg-gésekre meggyôzôen, azaz konkrét információkalapján nem adtak választ sem a mûfordítások, sema megkeresett szakértôk. A kérdés megválaszo -lására ugyanazt a 2005-ös Landsat ûrfelvétel-sorozatot alkalmaztuk, amit a biológiai aktivitásmérésére használtunk. Itt a kalibrálásnak, azaz aszámítógépes eljárás nyomán létrejött adattar-talomnak a való világhoz illesztésének még jelen-tôsebb szerepe volt, mint a biológiai aktivitásmegállapításánál. A nyert adatok ugyanis távolabbi,áttételesebb kapcsolatban vannak a valóságosjelenségekkel. A feladatot az Országos Meteo roló -giai Intézet egyes mérôhelyein szereplô érté kek nekaz ûrfelvétel készítési idôpontjában ténylegesenmért hômérsékleti adataihoz való beazonosításávalsikerült megoldani.

A KUTATÁ S S O RÁ N A F ELTETTKÉRD ÉS EKRE KA PO TT V Á LA S ZO K

Tanulságok a kutatás elsô szakaszában:Budapest területén az átlagos biológiai aktivitás1990–2005. között összesen mintegy 2%-kal, azösszes terület 51%-áról 49%-ára csökkent, ami ked-vezôtlen, de drámainak, vagy tragikusnak nemnevezhetô mértékû változásnak mondható. Ezenbelül a változás a belsô városrészekben -3%, azátmeneti övezetben -2%, az elôvárosi zónában -2,5%, a hegyvidéken -0,7%, a Duna-menti zónábanpedig +1% volt. Az Agglomerációs gyûrûben acsökkenés mértéke -0,3%, abszolút értékben kb.

a fele a budapesti csökkenésnek. Ezen belül azerdôk, és más, 100%-os intenzitású felületekterülete inkább növekedett.

A folyamatokban a vegetációval kapcsolatosspontán változásoknak nagyobb szerepük volt,mint a tervezett beavatkozásoknak. Ezen belül acsökkenés legjelentôsebb részét az elhanyagolt, fel-hagyott területek – pl. gyárudvarok, egyéb felha-gyott ipari területek, egyes gondozatlan vasútiterületek, felhagyott laktanyák – újrahasznosítása,beépítése, míg a növekedés nagyobb részét a rude-rális vegetáció terjedése – pl. a vasúti pályatestekkörnyezetében a növényzet burjánzása – okozta.

A budapesti egyenleg alakulásában jelentôsszerep jutott a lakótelepi zöldfelületek, és a kert-városias területek lényeges intenzitás-növeke-désének (1. táblázat).

Tanulságok a kutatás második szakaszábanA városi zöldfelületek intenzitása és felszíni hô mér -séklete egymással fordítottan arányos, azaz mi nélnagyobb az intenzitás, annál alacsonyabb a hô mér -séklet (ez persze senkit sem lep meg különö sebben,de most már városi léptékben is bizonyítást nyert).

A városi zöldfelületek kondicionáló hatása igenszûk területre terjed ki, azaz a legjelentôsebb városiparkok hûtô hatása is legfeljebb egy saroknyira ter-jed tovább saját területénél.

Már viszonylag kis zöldfelületek (mint pl. aWestEnd tetôkertjének) kondicionáló hatása isérzékelhetô.

Bár városképi vagy rekreációs, illetve ingatlan-érték növelési szempontból is fontos a nagy városiparkok létesítése, a klimatizáló hatást tekintve mégfontosabbnak, hatékonyabbnak mondható a

1. táblázat: A zöldfelületek biológiai aktivitásának változása 1990–2005

Budapest

Erôteljesen növekvô biológiai aktivitás 6,80 1,29 30,43 1,53 37,18 1,48Növekvô biológiai aktivitás 34,50 6,57 105,77 5,32 140,21 5,58Változatlan biológiai aktivitás 343,32 65,38 938,77 47,26 1281,38 51,02Csökkenô biológiai aktivitás 54,16 10,31 107,04 5,39 161,19 6,42Erôteljesen csökkenô biológiai aktivitás 11,52 2,19 36,72 1,85 48,23 1,192

Szántó (biológiailag instabil terület) 57,74 11,00 736,11 37,06 794,68 31,64Állóvizek 0,66 0,13 12,46 0,63 13,14 0,52Duna 16,43 3,13 18,97 0,96 35,40 1,41Összesen 525,13 1986,26 2511,39

Agglomeráció Budapest és Agglomerációja

km2 km2 km2Bp. ter %-ában Agglomerációter %-ában

Az összterület ter %-ában


kisléptékû akciók (pl. udvar beültetések, homlok -zat-zöldítések, tetôkertek, utcafásítások).

További tanulságokA munka folyamata és eredménye is (egy év alatt,összesen kb. 2,5 millió forint ráfordításával,meglévô eszközök, információk céltudatos alkal -mazásával évtizedek óta hiányzó alapismeretekhatékony pótlása, a megismert alapvetô összefüg-gések) túlmutat a közvetlen következtetéseken ésszámos, az ökológiai viszonyokhoz csak lazánkapcsolódó tanulság, következtetés levonására isalkalmas.

Általában, a mûvelt nagyközönség számáraA konkrét, helytálló információk segítik a dolgokobjektív, elfogulatlan megítélését, ami viszontalapvetô feltétele a szükséges és megfelelô bea-vatkozások meghatározásának.

A jelentôs mértékû társadalmi, gazdasági bea-vatkozások során keletkezô, sokszor drámainakérzékelt változások nagyobb tér- és idôtávlat kere -tében gyakran lényegtelennek, jelentéktelennektûnnek.

A természetes folyamatok erôssége rendszerintfelülmúlja az emberi tevékenységek eredményeit.Illô fenntartásokkal kezeljük a megalapozatlansiker propagandát éppúgy, mint az (akár jó szán -dékú) alaptalan riogatást, rémisztgetést (jobb félni,mint megijedni).

Közhatalmi döntéshozók számáraA dolgok sokszor egyszerûbben is megoldhatók,mint ahogyan azt egyes szakértôk állítják.

Az egyszerûbb, kézenfekvô megoldások kere -sése, a „hétköznapi innovációk sorozata” rendsze -rint eredményesebb, mint a „mindent megoldó”nagy beavatkozások gyakran kockázatos, nehezenmegvalósítható, sokáig elhúzódó, ritkán egyértel -mûen eredményes végrehajtása.

Döntés-elôkészítôk, köztisztviselôk, tervezôkszámáraA konkrét adatok, információk rendszerint egysze -rûbbé, átláthatóbbá teszik a közhatalmi döntéseket

és segítenek az érzelmi típusú, ezért terméketlenviták megelôzésében.

A megfelelô megoldások megtalálása sokszorinkább elhatározás, mintsem pénz kérdése.

Tökéletes megoldás nincs, ezért nem érdemesvárni rá. A környezeti kérdésekben alkalmazott„elérhetô legjobb megoldás” elvének mindháromeleme egyenrangúan fontos. Mindig az adottidôpontban elérhetô megoldások közül kell alegjobbat kiválasztani.

Civil szervezetek, környezeti aktivisták számára„Amit nem tudsz mérni, azon nem tudsz javítani”(Lord Kelvin).

Az egyenlô pozícióból való tárgyalás alapja ahasonló informáltsági szint. Kockázatokat rejtenekazok a szakmai javaslatok, amelyek alapjai – hát-tere, indokai – ismeretlenek vagy kétségesek.

A szakma irányítói és befolyásos szakértôi,kutatási pályázatok kiírói és elbírálói számáraNagy öröm számomra, hogy a fiatal kollégákkalegyütt olyan munkát végezhetünk, amit elôttünkebben az országban még kevesen (senki?). Alap -vetô fontosságú, hogy a közpénzekbôl finanszíro-zott kutatások nagyobb része olyan eredménnyeljárjon, ami közvetlenül is képes továbbfejleszteni agyakorlatot. Bár az urbanisztika alapösszefüggé-seinek feltárása, ismeretterjesztése a szakmapoliti-ka eminens törekvése kellene, hogy legyen, azegykori „vátis szürke füzetek” – vagyis a hetvenesévekben közreadott és azóta sokszorosan elavultnormatíva-ajánlások nosztalgikus emlegetésén túl-menôen sajnos az elmúlt évtizedben igen kevéstörtént.

A különféle minisztériumi, vagy más államipénzek elosztása kapcsán kiemelt fontosságot kel-lene tulajdonítani a felhasználható ismereteketeredményezô kutatásoknak, és ezeket – például„befogadó felhasználóhelyek” bevonásával -pályázati feltételként meg is kellene követelni.

Ongjerth Richárd kutatási igazgató,

Studio Metropolitana Kht.


ZÖ LD F ELÜLET, MINT KO ND ICIO NÁ LÓ F ELÜLET

A városi zöldfelületek számos funkcióval ren-delkeznek. Ezek között megtalálhatóak a társadal-mi funkciók (testi, lelki rekreáció, természetközeliagóra), a gazdasági (ingatlanérték növelés, gaz-dasági vonzerônövelés) és az esztétikai funkciók is.Leginkább mégis az ökológiai (természeti élôhely,zöldfolyosó), környezetvédelmi (zaj- és rezgés -csökkentés, porszûrés, vízvisszatartás) funkciókkötôdnek a köztudatban a zöldfelületekhez. A kör -nyezet minôségét befolyásoló zöldfelületi funkciókközül városi környezetben a zöldfelületek légkon -dicionáló, mikroklimatikus hatása a legfontosabbakközé tartozik.

Az urbanizált területeken kialakuló hôszigetjelenségére és annak káros hatásaira számoskutatás rámutatott már (Stathopoulou et al. 2006).A nyári idôszakban a kedvezôbb, hûvösebb

mikroklímájú területek kialakulásának okai közötttöbb tényezô szerepel. A domborzat, a légáramlásiviszonyok, a felszíni vizek párolgása egyarántbefolyásolják a városi hôsziget jellegét (Gómez etal. 2001). Azonban a legfontosabb hôsziget-intenzi -tás mérséklô tényezônek a városi zöldfelületekettekintik általában a szakemberek (Szuróczki–Tôkei,1988).

ZÖ LD F ELÜLETI ÉSF ELS ZÍNHÔ MÉRS ÉKLETI KUTATÁ S

MÛHO LD F ELV ÉTELF ELD O LG O ZÁ S Á VA L

Zöldfelületi és felszínhômérsékleti kutatásmûholdfelvétel feldolgozásával

A városi területeken kialakuló hôsziget nemhomogén összetételû. Bartholy és társai 2001–2004között végzett kutatásai során ûrfelvételek feldol-gozásával megállapították, hogy a budapesti

A zöldfelület intenzitás és a városi hôsziget jelenségének

összefüggései Budapesten

1. ábra: Látkép a Gellért-hegyrôl és az ûrfelvételbôl nyert felszínhômérséklet vizualizációja terepmodellel, kiegészítve fotokontur eljárással


hôsziget centruma a fôváros pesti oldalának aközponti, IV–XIII–V–VI–VII–VIII–IX. kerületekreesô részén figyelhetô meg (Bartholy, 2005). Miazonban szerettünk volna választ kapni azokra atelepüléstervezési szempontból különösen érdekesés aktuális kérdésekre, hogy milyen a zöldfelületekpontos (Celsius fokban kifejezhetô) hatása a felszínhômérsékletére és milyen hômérsékleti eltérésekfigyelhetôk meg különbözô területhasználatokesetén Budapesten. Kutatásunk során a nagyfel-bontású ûrfelvételek elemzésének lehetôségétkihasználva vizsgáltuk Budapest felszínhômérsék-leti adatait. A Landsat mûhold 2005. augusztus 1.9:30-kor (CET) – egy derült kánikulai napon –készült felvételének termális, közeli infravörös éslátható vörös csatornáit használtuk a városszer -kezeti sajátosságok feltárására.

A Landsat (TM5) mûholdfelvételbôl térinfor-matikai szoftverekkel nyert több mint 1800pontsze rû adattal gyorsan és egyszerûen igazol-ható volt a zöldfelületi intenzitás és a felszín-hômérséklet közötti egyértelmû negatív korrelációa fôváros területén.1 Ahol a zöldfelületek intenzi -tása magas (NDVI ≤ 0,4 azaz 80% feletti a zöld-

felületek aránya) ott alacsony a felszínhômérséklet,ahol alacsony a zöldfelületek aránya (NDVI ≥ 0,1azaz 20% alatti) ott magas a felszínhômérséklet. Ezalól csak a vizek, vízfolyások jelentenek kivételt,amelyek egy hôségnapon relatíve szintén alacsonyhômérséklettel jellemezhetôk. A felvázolt relációtjól szemlélteti a két keresztirányú (ÉNy–DK-i ésDNy–ÉK-i irányú) budapesti metszet alapjánmegrajzolt diagram is (4. ábra).

A 2. ábrán jól látható, hogy míg a Margitsziget(intenzív városi park) területén a felszínhômérsék-let alacsony (18,5–24,0 Cº), Újlipótváros nagy vá -rosias lakóterületén a zöldfelületek hiánya ésmagas hômérséklet figyelhetô meg (NDVI = 0, azazgyakorlatilag nincs zöldfelület; 33,0–36,0 Cº).Figyelemre méltó jelenség, hogy a Westend tetô -kertje területén a hômérséklet relatíve alacsony(30,5–32,5 Cº), és különösen a szomszédos vasútiterületekkel összevetve mutat nagy kontrasztot(36,0 Cº). Érdekesség, hogy a nagyvárosilakóterülethez képest a Városligeti fasor menténlévô kisvárosias beépítésû villanegyed magasabbzöldfelületi aránya (32–100%), jóval alacsonyabbhômérsékletet eredményez (28–30 Cº).

2. ábra: Margitsziget, Szent István park, Újlipótváros, Westend, Nyugati pu. NDVI és felszínhômérsékleti értékek az ÉNy–DK metszetvonal mentén

1 A zöldfelületi intenzitást a felvételekbôl az NDVI index segítségével kidolgozott zöldfelületi mutatóval (Gábor–Jombach–Ongjerth,2006) a felszínhômérsékletet a (Qin et all. 2001.) és a (Jimenez-Munos, Sobrion 2003.) módszereire épített C++ program (Wang,Yunpeng; Zhang, Jinqu; Li, Yan; 2006) segítségével számítottuk.

NDVI Zöldfelületi arány0,5 felett 100%0,4 - 0,5 80- 100%0,3 - 0,4 60- 80%0,2 - 0,3 40- 60%0,1 - 0,2 20- 40%0-0,1 0- 20%0 - alatt Nincs zöldfelület



KÜLÖ NB Ö ZÔ TERÜLETHA S ZNÁ LATO KF ELS ZÍNHÔMÉRS ÉKLETE B UD A PES TEN

A nyári idôszakban legnagyobb intenzitással meg-figyelhetô budapesti hôsziget jelenségének jelentôshatása van a városlakók környezeti komfort -

érzetére. Szeged mikroklimatikus viszonyait vizs-gálva Gulyás és társai megállapították, hogy afiziológiai egyen-hômérséklet (PhysiologicalEquivalent Temperature PET) képlete alapjánszámított humán komfort mutató nem elsôsorbana léghômérséklet változásának görbéjével, hanema humán környezet hôsugárzási értékeivel mutatkorrelációt. (Gulyás, 2006). A város és a város kör -nyék léghômérséklete mindössze néhány Celsius-fok különbséget mutat, míg a felszínhômérsékletennél lényegesen nagyobb hatással bír a komfort -érzetre. Fontosnak tartottuk ezért a fôvárostelepülési szerkezetében fellelhetô – különbözôgazdasági, lakó, zöldfelületi, közlekedési –területhasználatok zöldfelületi illetve hômérsékletiszempontból történô jellemzését. A fôváros terü -letétén 14 kategóriába sorolva 95 mintaterületetjelöltünk ki, melyek alapján meghatároztuk azegyes területhasználatok zöldfelületi és felszín-hômérsékleti sajátosságait.

Az abszolút legmagasabb maximális hôértékek(43,5–44,0 Cº) gazdasági és kereskedelmi te rü -letekre jellemzôek, ami csak részben magyarázhatóa rendkívül alacsony átlagos zöldfelületi mu -tatókkal (14–16%). A magas hômérsékleti érté -kekhez vélhetôleg hozzájárul még a terü letekenfolyatott gazdasági tevékenység, illetve az intenzívgépjármû forgalom hôsugárzása.

A lakóterület típusok közül a legmagasabb átla-gos hôérték (33,9 Cº) és a legalacsonyabb áltagoszöldfelületi arány (4%) a nagyvárosias lakó te -rületen figyelhetô meg, míg a kisvárosiaslakóterületet (28,3 Cº és 54%-os zöldfelületi arányjellemzi, mely kevéssel ugyan, de komfortérzet

3. ábra: Hunyadi tér, Andrássy úti villanegyed, Városliget NDVI és felszínhômérsékleti értékek az DNy–ÉK metszetvonal mentén

4. ábra.


szempontjából kedvezôbb, mint a kertvárosiasilletve lakótelepi területeken tapasztaltak (1. táb -lázat).

A zöldterületek (park, közkert, parkerdô) illetvea jelentôs zöldfelülettel rendelkezô intézm ény -

területek (strand, temetô) esetében a területek átla-gos zöldfelületi borítottsága 70–100% között vál-tozik (Gábor–Jombach–Ongjerth, 2006). Ennekmeg felelôen ott a felszínhômérsékleti értékek isalacsonyabbak (20,6–28,2 Cº). A kisebb kiterjedésû

1. táblázat

Nagyvárosias lakó 5 53 0,02 0,05 0,45 33,92 1,47 37,00

Kisvárosias lakó 6 120 0,27 0,12 0,61 28,35 2,14 34,50

Kertvárosias lakó 10 288 0,22 0,09 0,55 29,79 1,92 35,50

Házgyári lakó 9 232 0,19 0,11 0,56 30,48 1,53 36,00

Gazdasági 6 270 0,05 0,08 0,59 34,87 2,76 43,50

Kereskedelmi 4 47 0,03 0,07 0,44 35,30 3,28 44,00

Mezôgazdasági 13 596 0,34 0,21 0,70 27,59 5,37 41,50

Városi park 4 258 0,40 0,16 0,64 25,15 2,65 36,50

Egyéb park, közkert 9 51 0,35 0,17 0,65 28,20 3,14 38,00

Temetô 2 68 0,40 0,13 0,65 26,62 2,39 34,00

Strand 3 29 0,35 0,18 0,63 24,94 2,11 33,00

Erdô 11 1207 0,59 0,10 0,85 20,58 2,45 33,00

Vasúti 5 70 0,03 0,08 0,42 35,51 1,42 39,00

Közúti 8 18 0,01 0,04 0,33 33,53 1,13 30,50

Össz (Σ), 95 3307 0,58 29,63 2,41 36,86

Átlag (á) 0,23 0,11

Terület használat terület db

terület ha átlag szórás max

Minta zöldfelület int. (NDVI)

átlag szórás max

felszínhômérséklet (Co)

5. ábra: Mintaterületek NDVI és felszín hômérséklet értékeinek átlaga valamint szórása területhasználati típusok szerint



városi parkok és közkertek esetében azonban akörnyezô intenzíven beépített területek hatásátegy kisebb zöldfelület 70%-os átlagos zöldfelületiarány mellett is csak kevéssé és lokálisan képeskompenzálni.A vasúti területek a fôváros legmagasabb átlagosfelszínhômérséklettel – és így hôsugárzásával –rendelkezô területei (35,5 Cº). Ennek hatását az ittmegfigyelhetô rendkívül alacsony zöldfelületiarány (16%) nem képes mérsékelni. A közútiközlekedés csomóponti területeinek rendkívül ala -csony zöldfelületi aránya (átlagosan 2%) és magas33,5 Cº-os átlagos felszínhômérséklete ugyancsakhozzájárul a városi hôsziget jelenség kia la -kulásához.

A KUTATÁS EREDMÉNYEI ALAPJÁN TETTMEGÁLLAPÍTÁSAINK

A kutatás eredményei alapján tett megállapításaink⎯ Budapest területén a legmagasabb felszínhô -

mérsékletû területeket a gazdasági, kereskedel-mi, nagyvárosi lakó, vasúti és közúti csomópon-ti területek alkotják. Feltételezhetjük, hogy ezeka területhasználatok azok, melyek elsôsorbanfelelôsek a városi hôsziget kialakulásáért.

⎯ Vizsgálataink arra is rámutattak, hogy ezeken aterületeken a zöldfelületek aránya jellemzôenrendkívül alacsony.

⎯ A vizsgált nyári napon (2005. augusztus 1.) reg -gel 9:30 órakor a Budapest területén mérhetô fel-szín hômérsékleti értékek 18 Cº és 44 Cº közöttváltoznak. Tehát a felszínhômérsékleti különb-ségek nyáron már egy reggeli idôpontban ismeghaladhatják a 25 Cº-ot.

⎯ Egyes területhasználatok átlagos hômérsékleteiközötti különbségek meghaladják a 14 Cº-ot.

⎯ Az intenzív városi jelentôségû közparkok te rü -letén a felszínhômérséklet 12 Cº-kal alacsonyabba nagyvárosi lakóterületek hômérsékleténél, viszont kondicionáló hatásuk a szomszédosterületek hômérsékletére nem jelentôs.

⎯ Mintaterületen igazoltuk, hogy intenzív tetôkert

kialakítása 3,5 Cº-kal is képes lehet mérsékelni aterület felszíni hômérsékleti értékeket.

JAVA S LATO K A V Á RO S I HÔ S ZIG ETMÉRS ÉKLÉS ÉRE

A városi hôsziget mérséklésének érdekében Mikaés társai zöldfelülettel ellátott tágas terek nagyságá-nak növelését, az albedó2 és az antropogén hôter-melés3 csökkentését javasolják. Gómez és társaiValenciában végzett kutatásaik eredményeképpenkonkrét mutatót dolgoztak ki, mely segíti avárostervezôket a kellemes városi környezetkialakításához szükséges zöldfelület nagyságánakszámításában (Gómez, 2004).

Javaslatainkban a fôvárosi hôsziget jelenségénekmérsékléséhez elsôsorban a gazdasági, kereskedel-mi, nagyvárosi lakó, vasúti és közúti csomópontiterületek felszíni hômérsékletének csökkentéséttartottuk szükségesnek. A csökkentést elsôsorbanzöldfelületek létrehozásával javasoljuk elérni. Az újzöldfelületek kialakíthatóak akár talajszinten lévônövényzet, akár az épületek tetején létrehozotttetôkertek formájában. Mivel a zöldfelület a felszín-hômérsékletet csak lokálisan képes befolyásolni avárosi környezetben ezért a növényzet telepítésétlehetôség szerint az adott területhasználaton kellmegoldani. A növényzet párologtató hatása révéntermészetes légkondicionálóként is funkcionál,ezen felül a fák lombkoronája természetes ár -nyékoló berendezés szerepét is betölti. A két utób-bi tényezô miatt, a zöldfelületek telepítésekor elsô-sorban a lomblevelû (a nyári vegetációs idôszakbansokat párologtató), nagy, sátorozó lombkoronátnevelô fák telepítése bizonyulhat hatékonymegoldásnak. Különösen nagy jelentôsége lenne azútmenti fasorok létesítésének és fenntartásának,parkolóhelyek, gyalogos közlekedési területekfásításának. A gazdasági és kereskedelmi területeklétesítményei esetében pedig mind a feleslegesséváló burkolt felületek kiváltására, mind a használa-ton kívül kerülô épületek átalakítására, új funkció-val való ellátására, esetlegesen lebontására, a hatal-

2 albedó: valamely test által visszavert és a beesô fénymennyiség hányadosa. 0 és 1 közé esô szám. Az adott felületrôl visszavert és a teljes beérkezô napsugárzás aránya, tizedes törtként vagy százalékban kifejezve. A nagyobb albedójú testnek jobb a fényvisszaverô képessége.

3 antropogén hôtermelés: emberi tevékenység által termelt és a környezetbe kibocsátott vagy kikerült hô


mas kiterjedésû tetôfelületeken zöldtetôk kiala -kítására lenne szükség a felszínhômérséklet és akomfortérzetre tett káros hatások mérsékléseérdekében. A rozsdaövezetek funkcionális áta-lakítása során új zöldfelületek létesítésében ishihetetlen nagy lehetôség rejlik a hôsziget hatásá-nak mérséklésére.

Gábor Péterügyvezetô,

Zöldfácska Kft.

Jombach SándorPhD hallgató,


Fôbb irodalmi források• Bartholy Judit, Pongrácz Rita, Dezsô Zsuzsanna: A hazai nagyvárosok hôsziget hatásának elemzése finomfelbontású

mûholdképek alapján. AGRO-21 Füzetek 44, pp. 32–44. 2005• Chen, Xiao–Ling; Zhao, Hong–Mei; Li, Ping–Xiang; Yin, Zhi–Yong: Remote sensing image based analysis of the relationship

between urban heat island and land use/cover changes, in Remote Sensing of Environment, vol 104, pp 133–146, 2006. • Gábor Péter, Jombach Sándor, Ongjerth Richárd: Budapest zöldfelületi állapotfelmérése ûrfelvételek feldolgozásával,

4D Tájépítészeti és Kertmûvészet Folyóirat, 4. szám pp 14–22, Budapest Corvnius Egyetem Tájépítészeti Kar, 2006. • Gómez, F.; Tamarit, N.; Jabaloyes, J.: Green zones, bioclimatics studies and human comfort in the future development of

urban planning, Landscape and Urban Planning Vol 55 pp 151–161, 2001., • Gómez, Francisco; Gil, Luisa; Jabaloyes, José: Experimental investigation on the thermal comfort in the city: relationship

with the green areas, enteraciton with the urban microcilmate, in Building and Environment, Vol 39., pp 1077–0886, 2004. • Gulyás Ágnes; Unger János; Matzarakis, Andreas: Assessment of the microclimatic and human comfort conditions in a com-

plex urban environment: Modelling and measurements, Building And Environment, Vol 41 pp 1713–1722, 2006. • Jiménez–Munoz, J. C.; Sobrino, J. A. (2003). A generalized single-channel method for retrieving land surface temperature

from remote sensing data. Journal of Geophysical Research, 108 (doi: 10.1029/2003JD003480).• Mika János, Fülöp Andrea, Bartholy Judit, Pongrácz Rita, Makra László, Unger János: Nagyvárosaink idôjárása – Makacs

tendenciák, új kockázatok, • Qin, Z.; Karnieli, A.; Berliner, P. (2001). A mono-window algorithm for retrieving land surface temperature from Landsat TM

data and its application to the Israel–Egypt border region. International Journal of Remote Sensing, 22(18), 3719–3746.• Sobrino, José A; Jiménez–Munoz, Juan C.; Paolini, Leonardo: Land surface temperature retrieval from LANDSAT TM 5,

Remote Sensing of Environment, Vol 90 pp 434–440, 2004. • Stathopoulou, Marina; Cartalis Constantinos: Daytime urban heat islands from Landsat ETM+ and Corine land cover data:

An application to major cities in Greece, , Solar Energy Vol. 81. issue 3. pp 358–368 2006.• Szuróczki Zoltán, Tôkei László: Táj- és kertépítészeti meteorológia, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Házinyomdája,

1988. Budapest. • Wang, Yunpeng; Zhang, Jinqu; Li, Yan: A C++ program for retrieving land surface temperature from the data of Landsat

TM/ETM+ band6, Computers & Geosciences 32, 1796–1805, 2006.


A kedvezô összkép kialakulásához nagyban hoz-zájárul a környezet általános állapota, akkor is, haez nem tudatosul bennünk. Amihez a táj karakterelátványban háttérként szolgál, azt tovább erôsíti arendszerbe foglalt zöldfelületi elemek gazdagválto zatossága, melyhez hozzátartoznak a susogólom bok, a madárdal, a tarka virágözön, a nektáril-lat vagy néhol a víz csobogása.

Valóban ilyen idilli a kép, vagy csak, mint lelkeslokálpatriótát, ragadott el a hév? Próbáljunk ennekvégére járni, nézve a múlt örökségén mára kialakí-tott állapotot, és keresve a folyton változó kör -nyezeti körülmények miatt még csak felsejlôcélokat. Közben felteszünk olyan szakmai kér -déseket is, melyekre minden bizonnyal máshol isválaszokat kell találni.

EG ER ZÖ LD F ELÜLETEI RÉG EN ÉS MA

A zöldfelület jelentése növényekkel idôszakosanvagy tartósan fedett terület. A fenti tárgyszerûenkiterjesztô értelmezésbôl szemlélve bizonyítható,bár a laikus számára meghökkentônek tûnhet:településeink területének túlnyomó része zöld-felület! Eger esete sem kivétel, látni fogjuk, hogy azegykori tájban adott, majd többé-kevésbétudatosan formált, mára rendszerbe szervezettzöldfelületek átszövik a települést, átalakulva min-den területfelhasználási egységben megtartják,vissza hódítják egykori birodalmukat.

A korábbi évszázadokra visszatekintve néhánykétségtelen tényt leszögezhetünk:

� Eger mai igazgatási területe a városfejlôdéstmegelôzôen természeti terület volt. 1

� Természetközeli állapotát feltehetôleg az erdô -területek túlsúlya jellemezte, domb-hegyvidékilombos erdôkkel, patakmenti (éger)ligeter-dôkkel és égeres mocsárerdôkkel.

� A terep- és vízviszonyoktól függôen ezt domb-vidéki gyepek, sík rétek, rétlápok színezték. A mai Eger teljes területe zöldfelület volt!

� A völgyfenék patakmedre felsô- és középfolyásjellegû, változó.

� Az államalapítás után a termelési mód változásávalelôször a tájhasználat módosul: a legeltetést fel vál tóföldmûvelés elterjedése erdôirtást, gyeptörést teszszükségessé. Kultúrtáj – szántó, szôlô, kert – k e rül atermészeti terület helyére, de ez is zöldfelü let.

� A város/várépítés faigénye további folyamatoserdôirtást indukált.

� A város építési területigénye a megmûveltterületek, zöldfelület megszüntetésével jár.

� A beépítés miatt kivont területeken átalakulvafennmaradnak (telkek kertjei) vagy a rekreációs,ökológiai, esztétikai igények miatt újból létesül-nek zöldfelületek.

A legutóbbi 100–120 év területhasználatát nézvenéhány jelenség szembetûnô:� a mezôgazdasági mûvelésû területek zuhanás -

sze rû csökkenése a rendszerváltást követôenmegállt, mert a szántóterület ismét növekedik,

� az erdôterület egyenletesen, enyhén nô,� a kivett területek növekedésének aggasztó,

exponenciálisan emelkedô trendje a rend szer -váltás óta megállt, csökkenôre váltott,

Eger város zöldfelületi rendszereVágyak és valóság

Eger úgy él a mai köztudatban, mint a hôsi hazafiság csillogó jelképe, a borok és a barokk városa. Sokan ismerik a katoli-cizmus egyik fellegváraként, vagy mint pezsgô diákvárost, fürdôkultúráját gazdag sportéletével, de aki az erdôs tájbasimuló szôlôdombok között a városba ér, és az emberléptékû, zeg-zugos belvárosi utcák árnyas lombsátrai alatt sétálva, vagy a Szépasszonyvölgy pincéinek hûvösében bikavért kortyolgatva testközelbôl is megismeri, abban biztosan kellemesen felejthetetlen összbenyomás marad a városról.


� a tartósan növényzettel borított terület (gyep,szôlô, erdô) aránya 100 éve stabil, 30–40% (1. ábra).

A területhasználati folyamatok eredményeképpennapjainkra kialakult Eger zöldfelületi rendszere.Felismerhetô, hogy ebben a legutóbbi idôkigmásodlagos szerepet játszott a természeti elemekmegbecsülése és megóvásának szándéka.

EG ER TELEPÜLÉS S ZERKEZETI TERVZÖ LD F ELÜLETI

S ZA KMUNKA RÉS ZÉNEK TA RTA LMA

A zöldfelületek mai helyzetét a településfejlesztéstérbeli kereteit meghatározó jelenleg hatályosTelepülésszerkezeti terv zöldfelületi szakmun -karésze tartalmazza. A terv kötelezô alkalmazásáthelyi jogszabály írja elô.3

A terv a beépítésre nem szánt területeket az alábbitájkarakter típusokba sorolja:� dombvidéki szôlôtermesztô tájkarakter (ezen

belül a telekméret szerint két kategória),� hegyvidéki erdô tájkarakter,� elôzô kettô közötti átmeneti karakter (gyep te -

rület erdôfoltokkal),� patak-völgyek tájkarakter (patakmenti gyepes,

illetve erdôs növénysávok, a Bükk-hegység ésaz Alföld közötti ökológiai folyosó),

� borvidéki területen kívüli tájkarakter zártkerti,üdülôjelleggel beépített kertes területek.

A város kedvezô zöldfelületi adottságait az átszel-lôzô folyosóknak, az értékes zöldfelületi ele-meknek, a megfelelô zöldfelületi borítottságnak, ajelentôs számú intézménykertnek köszönheti.

A zöldfelületi hiányosságok az alacsony zöld te -rületi-ellátottságból, a biológiailag aktív felületekegyenlôtlen eloszlásából, a zöldfelületek intenzi -tásának területi különbségeibôl, a szegényes játék-és sportolási lehetôségekbôl adódnak. Az egyesterülethasználati kategóriákon belüli zöldfelületekmennyisége és minôsége tehát átlagosnak te -kinthetô. A területi elemek elhelyezkedésének tel-jes struktúráját láthatjuk a településszerkezeti terv -lapon (2. ábra).

A zöldes és szürke árnyalatú felület állandóan, abarnás színû pedig idôszakosan növényzettel borí-tott zöldfelület, mely utóbbi adódhat a vöröseslakó- és a lilás ipari-kereskedelmi területek beépí -tési százaléktól függô részébôl. A zöldfelületekszinte a város egész területét lefedik!

CÉLO K ÉS F ELED ATO K

A zöldfelületrendezési javaslat a hiányosságokorvoslására, a zöldfelületi rendszernek a tervtávlatában történô megvalósítására meg határozza

1. ábra: Területhasználatok az összes terület százalékában, 1895–1997 2

2. ábra: Eger településszerkezeti terve, 2004.



a célokat és rögzíti azok elérésének megoldását. A javaslat rajzi megjelenítését, pontos jel kulccsal a3. ábra mutatja be.A zöldfelületi rendszer hiányosságainak orvos lá -sára a terv feladatként kiemeli� a hiányzó zöldterületek pótlását, � az új zöldterületi elemek helyének megtalálását, � a zöldfelületi rendszer folytonosságát biztosító

szerkezeti elemek lehatárolását.

A tervezett zöldfelület-fejlesztés lényeges elemei� a zöldfelületi rendszer fô eleme az Eger-patak és

környezete, � zöldterületként kerültek besorolásra a meglévô

zöldterületek (a kisebbek is), valamint a lakó -telepek zöldfelületei,

� új városi szintû közpark kijelölése a belterületÉNy-i részén, a kemping szomszédságában,

� új zöldterületek létesítése,� szabályozási tervben min. 10% zöldterület (ahol

nincs),� kiegészítendô, fejlesztendô fasorok.

A zöldfelület-fejlesztés három szempont köré ren-dezôdik:

1. Az ökológiai szerep erôsítése� a táji kapcsolat megteremtése, a zöldfelületi ele-

mek összekötése,� összefüggô zöldfelületi rendszer kialakítása,� a kondicionáló felületek növelése.

2. A zöldfelületek használati értékének növelése� városi szintû közpark kijelölése,� meglévô zöldfelületeken kerti berendezések, ját-

szó/sportterek építése,� új lakóterületen min. 10% közös zöldfelületet

létesítése,� intézménykertek korszerûsítése funkció szerinti

használatra.3. A zöldfelületek vizuális, esztétikai célú fejlesztése

fasorokkal az idegenforgalmi célpontoknál (Ér -sek kert, Belváros, Szépasszony-völgy), a ten -gelye ken és az oda vezetô utaknál.

A terv tájrendezési javaslata szintén három céltérvényesít1. az egri történelmi borvidék tájkarakterének

megôrzése,2. az európai és az ennek részét képezô nemzeti

ökológiai hálózat folytonosságának és 3. a vízkészletek védelmének biztosítása.

Ö S S ZEG ZÉS

A paradicsomi idôk óta sok viszontagságot átéltbükkaljai patakvölgyben ma is békésen megbúvóEger egyik fô vonzereje a tájban rejlik: bástyáiralépve elénk villan viharos történelme, az erdôko -szorúzta szôlôdombokon újjászületett borkultúrá-ja, a szûk utcákon járva apró boltjainak turistáktólnyüzsgô forgataga pedig már jelenérôl szól. A tájkarakterében rejlô értéket felismerve a város máróvja és szisztematikusan fejleszti a zöldfelületeket,mivel az erre épülô turisztikai ágazat a város gaz-daságának meghatározó szektora.

A turisztikai vonzerô egyik tényezôje, a rekreációiránt támasztott igény, ami a környezet állapotánakmagasabb színvonalát igényli és feltételezi.Ugyanakkor a turizmus fokozottan és gátlástalanulterheli a környezetet, ezért gondosabb munkátigényel a magas nívó fenntartása.

A környezet jellemzôen még ma is zöldfelület.Egerben nincs konkrét komoly tradícióval ren-

3. ábra: Zöldfelületrendezési javaslat


HIVATKOZÁSOK:1 1996. évi LIII. tv. alapján (A természet védelmérôl) 2 Forrás: Dr. Bodnár László: Az Egri Borvidék. Bodnár és

Társa Geográfus Bt., Vámospércs, 20013 Eger Megyei Jogú Város 279/2004. (VI. 24.) Közgyûlési

Határozattal jóváhagyott Településszerkezeti Terve és

Alátámasztó Munkarészei. Letölthetô a www.eger.hu

honlapról az Önkormányzat/Közgyûlés -

/Településszerkezeti terv címszó alatt.

delkezô zöldfelületi létesítmény, itt a táj évszázadokalatt kialakult karaktere vált tradícióvá. A tájfor-málás Egerben napjainkra olyan színvonalat ért el,hogy 2007-ben az Tájépítészek Európai Szövet -ségének ide látogatott zsûrije a várost arany medál-lal tüntette ki, ötödikként a magyar településekközül.

F ELO LD ATLA N KO NF LIKTUS O K

� A város felett völgyzáró gáttal egykor malom -haj tásra visszaduzzasztott, de a mély fekvésûbelvárosra rendre árvizeket zúdító vízfolyásmegzabolázásának áldozatul esett a vizes élô -hely is: a patak belvárosi szakaszát virágvályú-val „koronázott” kilométeres, várszerû falszo -rosba kanalizálták. Terv szerinti kiszabadításanehezen megvalósítható szép cél.

� A 25-ös fôút Belváros melletti szakaszánakvissza fásításának szabályozását Csemez Attilamár 15 éve szakmailag javasolta, de közlekedésilobbyérdekeken mindeddig meghiúsult. Az újPlaza melletti szakasz fásítása a teljesen kipusz-tult „védett hársfasor”-t pótolná.

� Az Érsekkert DNy-i negyedét elôbb a stadioncsonkította, majd az épített sportcsarnok szá -mára továbbfaragták. A terv szerinti új Északisportcentrumnak ezt inkább kiváltani kellene.

NÉHÁ NY ÉS ZREV ÉTEL ÉSKÉRD ÉS F ELV ETÉS

� A városra központi szerepkörébôl adódóanhárul-e kötelezettség a vonzáskörzetébe tartozótelepülések lakosságának magasabb szintû zöld-felületi ellátására? (mint pl. színház, kórház stb.

esetén). A beingázók naponta ugyanis a városzöldfelületeit terhelik.

� A szezonalitás problémaköre: a lombhullatók (azútmenti sorfák is) az október és április közöttivegetációs szünetben a zöldfelülettôl elvárthatás töredékét produ kálják.

� A globális klímaváltozás tényét, zöldfelületikapcso latrendszerét komplex módon vizsgálnikellene. Benne például a felszíni vízrendezés, avízelvezetés (és esetleg egyidejûleg ivóvízzel ön -tözés) helyett vízvisszatartás a zöldfelületeken,párologtatás a növényekkel.

� A zöldfelületekkel kapcsolatos jogszabályokhetek múlva „jogutód nélkül” megszûnnek.

� Az inváziós fajok, ruderális növények, allergénekköre kiszámíthatatlanul tágul.

� A meglévô zöldfelületek értéknyilvántartásaszabályozatlan, esetleges.

� Míg a zöldfelületi elemek védelmét, terü -letigényük biztosítását törvények garantálják,addig megvalósításuk személyi feltételrendsze -rének szabályozása kaotikus (megbízás-ter-vezés-engedélyezés-építésirányítás-ellenôrzés)!

Turcsányi Miklós okl. táj- és kertépítész


A táj a Pannon dombok lankáin az erdô- és a szán-tóföldi növényborítottság változatos játékával dísz lôSomogyi-dombság. A nálunk hegynek mondottdombok magassága alig haladja meg a 200 métert. Az erdôk félelmetes, sötét szurdokaiazonban mégis tekintélyesek, az északi lejtôkönhihetetlen szépségû bükkerdôk, a déli oldalakonpedig cser, tölgy, ezüsthárs, gyertyán elegyesállományait találjuk, az ország egyik legszebb vadál-lományát rejtve és eltartva. Ez a természetikörnyezet lopakodik be a várostestbe a Kapos kétpartján futva érkezô 10 patak völgyelete mentén. A fás növényzetet jórészt lombos fajok alkotják. Az erdeifenyô az egyedüli örökzöld, ami ôshonosfafajként elvétve megjelenik. A természetes nö vény -zet jelen van az urbánus környezetben, illetve elsô-sorban ennek telepítésére, megtartására törekszünk.

TÖ RTÉNELMI TÁ V LATO K

A városban az elsô szórványfásítások a XVIII.század vége körül történtek, de száz évet kellettvárni, hogy valóságos, szervezett faültetés való-suljon meg. A XIX. század végén az elsô városi fô -kertész, Schilhán József 100 db tiszafát hozatott afelvidéki Bátfáról, amelyeket közterületekre, ma -gán kertekbe ültettek. Ezek közül sok még ma is él.

A Millennium évében 7 db páfrányfenyôt ültet-tek, amelyeket a hét vezér nevével láttak el. Ezekközül két egyedet ôrzünk még.

A XX. század elsô felében a város gyorsanfejlôdött, kialakultak az elsô parkok. Az utcaifasortelepítés, virágültetés mindennapossá vált.Kopátsy Sándor és Stöckl József fôkertészekmaradandót alkottak. A gazdasági világválság ide-jén a munkanélküliek – korabeli közmunkások –alkalmazásával a város utcáit virággal ültették be ésközismertté vált a virágos Kaposvár kifejezés.1929-ben országos mezôgazdasági kiállítást ren-deztek, amelyre irányvonatokkal érkezett a közön-ség Kaposvárra a virágosított közterületek meg -tekintésére is.

A II. világháború és a szocialista iparosítás idôsza-kában ezek a hagyományok erôtlenné váltak,városi fôkertészi státusz sem volt. A nyolcvanasévek ben újra erôre kaptak a városszépítési tö-rekvések. A panelépületek tömeges megjelenésemegkövetelte a szakma képviseletét és 1978-banvárosi fôkertészi státuszt létesített a városi tanács.Azóta igyekszem koordinálni a parképítés és afenn tartás szerteágazó területeit.

A D ATO K

Magyarország 25 ezer hektár közcélú, településizöldfelületébôl 170 ha jut Kaposvárra. A fák számakb. 35.000, a füves terület 160 ha, a virágágyak3450 m2, 450 db villanyoszlopon 2360 cserépmuskátli és más virág díszlik. A köztereken 13 dbszökôkút, 8 ivókút, 11 park található.

Kaposvár zöldfelületeinek fenntartása

Kaposvár Somogyország fôvárosa. Megyeszékhely, amely közepén fekszik Koppány egykori birtokának. Tôle északrahelyezkedik el a Balaton, délre a Dráva vadóc vize, a várostest közepén pedig a Kapos, amelyrôl nevét kapta. A települést északról Külsô-Somogy szelíd lankái, délrôl a Zselic dombjai ölelik. Egy patetikus mondás szerint hét dombon terül el, mint Róma és úgy szeli át a Kapos, mint Rómát a Tiberisz. 70 ezer embert szolgálva, a városi szövetetszervesen átszôve lélegzik a lakótelkekbôl, az utcai fasorokból, parkokból, terek, forgalmi csomópontok növényborításából, vizekbôl összeálló zöldfelület.


Számottevô a panel térhódítása, ezért a lakótelepiközkertek ma már – 30 évesen – komolylombfelületet alkotnak. Panelházainkat az ország-ban általában megszokott szürkés árnyalattóleltérôen – gondosan konstruált színdinamikai ter-vek szerint – élénk pasztellszínekkel látták el.Ezeket a fôként négyszintes házakat már csaknemteljesen betakarja a kertészeti tervek alapjánültetett növényzet. A fafajok lombos taxonok,örökzöld elvétve akad a lakótelepi lakóházakkörnyezetében.

PA RKO K, FA S O RO K,V IRÁ G F ELÜLETEK

A jelentôsebb parkok a tudatos városfejlesztéseredményeként alakultak ki, mások egy-egy ut ca -nyi tás, szanálás következtében. Legnagyobb par -kunk a Cseri park, amely közbirtokossági erdôbôlkatonai lôtérré, majd városi közparkká avanzsált.20 hektár, amelynek határvonalán jó részt cser -tölgy bôl álló, valóságos erdôt alkotó faállománytalálható, középsô, egykori 600 m hosszú, 200 mszéles füves lôtéri része évtizedekig helyet bi z to -sított a május elsejei és más népünnepélyek nek.Radó Dezsô többször említette ezt a kertet a vidékinagyléptékû népligetek mintapéldájaként.

Városközponti jelentôsebb parkjaink a 4,3 ha-osBerzsenyi és a 3,5 ha-os Színház park. Kisebbek, dejól illeszkednek a várostestbe a forgalmas helyszí -neken lévô Európa park és a Múzeum park.

Néhány éve hoztuk létre a Városligetet 5,5 ha-on.Közepén félhektáros tóval, szigettel, játszótérrel.Ezeket a parkokat a belvárosi utakat szegélyezôfasorok kötik össze, amelyek egybehangzó város-rendezési szakmai vélemények szerint a város leg-jelentôsebb zöldfelületi értékei. A fasorokat jórészta múlt század elsô felében telepítették. Jellemzôfafaj az akkor divatos és újszerû platán. Van méghárs, gesztenye, juhar, kôris és akác is. A NoszlopyGáspár utcában négyes platánsor található.

Az utóbbi évtizedekben a hagyományokattisztelve a városközponton kívül is kétoldalifasorokat telepítettünk. A környezeti ártalmakfigyelembevételével várostûrôbb fajokat alkalmaz-tunk. A nagy koronájú fajok (platán) sok gondotokoznak a viszonylag szûk utcákon, de a nyárilombsátor alatt akár gyalog, akár gépkocsival

közlekedve mindennapos felüdülésben, ámulatbanlehet részünk, illetve így nyilatkoznak a hozzánkérkezô városlátogatók.

A nagyszerû kertészeti hagyományok és a városszázadelôt megélt érdemes polgárai azt a parancsotközvetítették felénk, hogy egyrészt ezen értékekvédelmét meg kell oldanunk, másrészt gyarapíta-nunk is kell ezeket a magunk mai városfejlesztésikötelezettségét is ellátva. Egyébiránt pedig köte-lességünknek éreztük ezen értékek bemutatását, alaikus városlakó számára a figyelem felkeltését azértékek megismertetése és védelme céljából.

A rendszerváltozás után az önkormányzatiságlázában és lendületében megalkottuk azokat azönkormányzati rendeleteket, amelyek a zöldfe -lületek használatát, védelmét kezelési szabályaitírták elô. Bevezettük a Radó-féle fapótlás rendjét éselterjesztettük mindazon szakmai irányelveket,amelyek Kaposváron az építési, városfejlesztésiterületen dolgozó beruházók, kivitelezôk tiszte -letét, kezdetben kényszerû, majd önkéntes jogkö -vetését vívták ki szakterületünk értékei iránt.

Két éven keresztül felmértük a város jelentôsdendrológiai1 értékeit, dokumentáltuk a mért ada-tokat, archiváltunk fényképfelvételeket és 1991-benaz önkormányzat védetté nyilvánított ⎯ két parkterületet: Berzsenyi park (4,3 ha) és az

egykori Festetics kúria kertje (5,6 ha) ,⎯ két fasort (Németh István fasor, 155 db Tilia

tomentosa és Tilia plathyphyllos, a Toponárivadgesztenyesorok, 87 db Aesculus hyppocas-tanum) és

⎯ 183 db egyedi fát. A rendeletet felülvizsgáltuk és módosítottuk

újabb fák védelem alá helyezésével. 2002-benkereskedelmi forgalomban is kapható könyvetjelentettünk meg Kaposi fák a várostörténettükrében címmel.

Egy németországi utazást követôen vált egyreerôsebbé az a felismerés, hogy az utcákon a beár -nyékolt zöldsávokon a már nem tartható virághelyett cserjéket volna célszerû ültetni, amelyekvárosképi szempontból elegendô dekorációt jelen-tenek, hangsúlyozzák a már meglévô kaposváriutcakaraktert, amely az útburkolatok két oldalánerôteljes méretû lombkorona, illetve a járdák és azút között valamilyen növény (régen Canna) beül-tetését jelenti. Az egyre erôteljesebb forgalomrészben nem tisztelte a zöldsávon elültetett



sérülékeny lágyszárúakat, részben olyan kör nye -zetszennyezést jelentett, amelytôl a gyalogosokatelválasztani (vizuálisan is) célszerûnek látszott. A fa -jokkal kísérletezve rengeteg cserjét ültettünk azutcai zöldsávokra. Különféle hóbogyók, loncokvadrózsák, madárbirsek kerültek az utcákra, a szé -lesebb felületeken tûztövis, gyöngyvesszô, arany -vesszô, som, fagyal változatok is.

A virág az egyre nagyobb árnyékot adó fák alattfogyott, a virágosítás új városképi formáit kellettmegtalálnunk. Az útkorszerûsítések, térképezésekkézbe adták a virágosítás új formáit: beültettük aközlekedési pályák „hulladékterületeit”. Az alkal -mazott virág jórészt egynyári, amely a klimatikusviszonyokat jobban tûrô magyar fajták körébôlkerült ki.

A város polgármestere elindított egy követ ke -zetes szökôkút építési programot. Az új közle -kedési csomópontjainkban ezért új kutak jelentekmeg, a régieket pedig jórészt felújítottuk. A fôtérenvalószínûleg Magyarország egyik legérdekesebbszökôkútrendszere üzemel.

Környezetünkben két országos védelem alattálló vadgesztenyesor van, a keszthelyi és a bárdi -bükki. Az aknázómoly megjelenésével ezeknél is ésa mi védett fasorainknál is tragikus állapot követ -kezett be. Takács Zoltán kecskeméti vállalkozósegítségével ezt a problémát és a platánpoloskahasonló kártételét gyorsan megelôztük. Váro -sunkban most növényvédelmi károkról alig lehetbeszélni.

Kaposvár 1986-ban építette meg elsô sétálóutcáját. Ma már összefüggô sétáló felületek vannak,ahol a növényi díszítést jórészt növénytartóedények alkalmazásával, sok-sok virággal oldjukmeg. 2003-ban megnyertük a Virágos Magyar -ország versenyt, 2004-ben pedig arany minôsítéstvettünk át Franciaországban az Entente Floraledíjkiosztó ünnepségén. Ekkor a polgármester aváros határpontjain lévô „Kaposvár a lehetôségekvárosa” táblákat „Kaposvár a virágok városa” feli-ratúra cseréltette.

PA RKF ENNTA RTÁ S I G YA KO RLAT,S ZERV EZETI F O RMÁ K

A rendszerváltozás elôtt a város zöldterületeit ahelyi kommunális vállalat gondozta a városi tanácsfelügyeletével. A változás után 10 kerületet hoz-tunk létre azért, hogy a közbeszerzési eljárásoknáltöbb vállalkozó is parkfenntartási munkát kaphas-son, egészséges verseny alakulhasson ki, amelyemelheti zöldfelületeink gondozottsági színvonalát.A helyi vállalkozások megfelelôbbnek, felelôsség -teljesebbnek, „lokálpatriotábbnak” bizonyultak.

A legfontosabb eredményünk, hogy megha tá -roztuk a fû lehetséges magasságát a különbözôkategóriájú területeken 8, 15, 25 cm-ben. Ennél a fûmagasabb nem lehet, ilyen méretnél kaszálni kell.Idei közbeszerzésünkben finomítás történt: meg -szab tuk a minimális kaszálási számot, a kiugró két-szikûek miatt.

A parkfenntartási munkák tervezése, versenyez -tetése, vállalkozásba adása, kifizetése adminisztra tívönkormányzati intézménynél, a Város gond nok -ságnál történik. A kivitelezést külsô vállalkozókvégzik a szabad piac és a hazai közbeszerzési elô -írások szerint. Három kaposvári és egy siófoki cégvesz részt a munkákban, a váro sközpont gondo-zását pedig – a virág kivételével – közmunkásokvégzik. Speciális munkákat – koros fa metszés, -kivá -gás, növényvédelem – szakvállal ko zókra bíz unk. Az anyagi lehetôségek az 1. táblázat szerint alakultak.

A fák, cserjék, darabszáma nem tartalmazza acsaládi házas utcákban lévô jelentôs, a lakók általgondozott mennyiséget, illetve hiányzik a mintegy9 hektárnyi járda- és térburkolat (2. táblázat).

KÖ ZÖ S S ÉG , V IS ELKED ÉS KULTÚRA ,PATERNA LIZMUS

Véleményünk szerint alaptétel az alcímhez felso -rakoz tatható gondolatsor. Fôként köztisztasági,városvédelmi vonatkozásban.

Év 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

M Ft 33,7 42,9 60,9 77,7 88,1 109,8 119,8 138,8 155,2 165,5 168,1 166,1

1. táblázat: A parkokra fordított kiadások alakulása 1996–2007


1996 1.599 1.512.925 183 2.718 1.895 21.584 43.806 7.596

1997 1.599 1.512.876 183 2.765 1.895 21.584 43.806 7.596

1998 1.599 1.512.251 183 3.390 1.895 21.660 44.956 7.596

1999 1.599 1.512.041 183 3.600 1.895 21.660 44.956 7.596

2000 1.599 1.512.041 183 3.600 1.895 21.660 44.956 7.596

2001 1.602 1.545.801 183 3.600 1.850 21.908 45.416 7.676

2002 1.620 1.639.561 183 3.455 1.850 22.750 48.850 7.676

2003 1.697 1.608.316 183 3.273 1.850 23.012 48.920 7.676

2004 1.697 1.607.716 783 3.273 1.850 23.268 49.750 7.676

2005 1.697 1.607.804 783 3.361 1.850 23.532 49.980 7.676

2006 1.706 1.611.804 783 3.198 1.850 23.588 50.190 7.996

2007 1.706 1.611.804 783 3.446 1.850 23.602 50.190 7.996

ÉvÖsszesterület

(ezer m2)

Pázsit(m2)

Virágévelô(m2)

Egynyári(m2)

Rózsa(m2)

Fa(db)

Cserje(db)

Sövény(fm)

2. táblázat: A fenntartott zöldfelület nagyságának változása

18 évvel ezelôtt azt reméltük – sok naivitással –hogy a polgárok gyorsan felismerik valós, sajátérdekeiket, rendet tesznek maguk körül, megtanul-nak bánni értékeikkel, közvetve a közpénzzel is.Tévedtünk. Rengeteg publicisztikát jelentettünkmeg, a helyi médiában beszélgetéseket folytattunk,iskoláinkban az osztályfônöki órákon kerestünkkapcsolatot az ifjúsággal (még fôiskolai szinten is).Azt tudtuk, hogy az öreg fát nehéz átültetni, de bíz-tunk benne, hogy a fiatalok alakíthatók és rajtukkeresztül még a szülôkhöz is eljutnak információka mi akaratunk szerint. 1998-ban megírtuk „A város, ahol élünk” címû könyvünket, amely avá rostörténetrôl, városüzemeltetésrôl, nevelésel -mé leti kérdésekrôl szól. Ezt eljuttattuk minden ok -tatási, kulturális intézményhez, azzal a szán dékkalés kérelemmel, hogy a városhoz kötôdést erôsí-tendô, a pedagógusok tanítsanak a könyvbôl. Aztírtuk a könyv bevezetôjében, hogy célunk Ka pos -vár címen érettségi tétel bevezetése. Ma négyközépiskolánkban van ilyen érettségi tétel, és idén

ôsztôl tantárgyi keretek között kötelezô lesz a kö -zépiskolákban a városról szóló tananyag leadá sa. A gondolkodás szabadsága ugyanakkor lazított aviselkedéskultúrán és a fentiekkel ellenkezô irányúfolyamatoknak is tanúi vagyunk. A lakosság elvár-ja azt az állami, önkormányzati gondoskodást, amitaz elôzô társadalmi rendszerben megszokott,illetve rögzült beidegzôdéseibôl nem igen lép ki,valós érdekeit nem ismeri fel, esetenként nem isakarja, mert azok gyakorlása rendszerességet,rendtartást, másokkal való konfliktus-helyzeteket,általában többletmunkát jelent.

A parkfenntartás egy szelete a település-üzemel-tetésnek, ám nem önállóan létezik. Sikere nem csaknéhány kertész és segédmunkás ténykedésénmúlik, hanem az egész város – az ország – mentali -tásán.

Hartner Rudolfvárosi fôkertész,

Kaposvár város Önkormányzata


A dinamikusan fejlôdô Budapest egyik fô ismérve afolytonos terjeszkedés. A növekvô számú népességújabb és újabb lakó- és munkahelyének meg ter em -tése miatt a város területe folyamatosan növe -kedett. A városperem egyszerre küzdôtér, forgó -színpad és senki földje.

„Küzdôtér”, amelyet a beépítési tevékenységekelôretörése jellemez, fôleg a mezôgazdasági ésrészben az erdôterületek rovására. A „küzdelem”egyoldalú. A településbôl kifelé áradó aktivitássalszemben a hagyományosan ellátó rendeltetésûkörnyék nem versenyképes.

„Forgószínpad”, amelyben az egyes felületek,tájrészletek hasznosítása megváltozik, sôt „vissza -rendezôdhet”. A visszaforgást korábban a tervezettüdülési igények, a környezeti szempontok és azüzemek kitelepítése, a bányautótájak rehabilitálásaegyaránt motiválta. A felületek „kedvezô” irányúcseréje a biológiailag aktív felületi arányt növeli, azökológiai tévcselekedetek súlyát városi mértékbencsökkenti. Az utóbbi évtizedekben viszont a tégla -gyárak, az agyagbányák helyén az üzletközpon-tok, a lakóparkok építését preferálták.

„Senki földje”, amely vonz mindenféle illegáliscsele kedetet. Senki földjévé a parlagon hagyottszántó, a gondozatlan kert és a bezárt üzem, gyár,bánya egyaránt vált. A senki földjén lehet bün-tetlenül hulladékot, törmeléket illegálisan lerakni,környezeti ártalmat okozó tárolási, bontásiüzelmeket folytatni, „gunyeszokat” építeni, azok-ban élni, állatot tartani, bûncselekményeketelkövetni. A nagyvárosok peremén a „szemetelés”nagyságrendekkel súlyosabb.

A fôváros szélén az egyoldalú küzdelem a benem épített területek rovására a rendszerváltozástkövetôen még inkább felgyorsult. A korábbi város-perem folyamatosan „beljebb került”, felérté -kelôdött. A téglagyárak bezárását követôen az

átmenetileg senkiföldje végülis óriási vagyonokértcserélt gazdát. Az új funkció a térséget átrendezte.Fordult a területhasználat színpada.

A bányászati tevékenység a legdrasztikusabbbeavatkozás a tájszerkezetbe. A bányászat a koráb-ban kialakult területhasználati, ökológiai és tájképiadottságokat teljes mértékben megváltoztatja. A hegylábi agyagbányagödrök folyamatos növe -kedése óriási tájsebeket jelentett. A téglagyárakatállandóan túlnôtte a város, ezért azok bezárására,illetve a mindenkori városszéleken újak nyitásárakerült sor. A fôvárosban két térségben találtaktégla- és cserépgyártásra alkalmas agyagot: Kôbá -nyán és Óbudán.

A téglagyártást 2000 éve, Aquincum építése ide-jén már magas színvonalon végezték (a legjobbállapotban, mûködôképesen a Bécsi út 120. számalatti telken megmaradt egy római kemence).

A dualista korszak leglátványosabb gazdaságieredménye a rendkívül gyors budapesti városfej -lôdés volt. A XIX. század végéig tartó fôvárosifejlôdés ugyan megtorpant, de a monarchia fel-bomlása után új gazdasági feltételekkel folytató-dott. Pest és Buda növekedésével a XIX. századközepétôl, majd a kiegyezést és Budapest mega-lapítását (1873-at) követôen a téglagyártásreneszánszát élte. A fôváros lakosságának számafolyamatosan növekedett. A II. világháborútkövetô újjáépítések, az ipari beruházások az építô -iparra nagy terhet jelentettek. Az 1960-as évekvégéig, az elsô házgyár (1965) megépítéséig a legszélesebb körben alkalmazott építôanyag a tégla volt.

Az óbudai városkörnyék két évezredesalakításából az utóbbi 150 évet emeltem ki.Nevezetesen az agyagbányák, a téglagyárakszerepét. Felhagyott területük sokféle újra-hasznosítását példákon keresztül mutatom be.

Változó városkörnyékA Budapest III. kerületi téglagyárak és bányautótájak szerepe

a városszerkezetben


A kiscelli agyagból Aquincum katonaváros, aZichy uradalom nyomonkövethetôen égetettpadlóburkolót, téglát, cserepet. A napjainkban isbeazonosítható helyeken a XIX. század közepétôlépítettek téglavetôket, gyárakat, nyitottak agyag-bányákat (1. táblázat).

A téglagyárak és bányagödrök közül azokvárosszerkezeti hatásaival foglalkozom, amelyekhelye egyértelmûen beazonosítható. A 12 bánya -gödör és téglagyár közül a legutóbb bezárt öt(Újlak I., Újlak II., Óbudai Mészégetô, Péterhegyi,Békásmegyeri) utóhasználata részben eldôlt,részben az új rendeltetés most van kialakulóban (1. térkép).

TÉG LA G Y Á RA K ÉS B Á NY Á K JELENLEG I Á LLA PO TA

1.Holzspach Téglagyár (1865–), Egyesült Tégla- ésCementgyár Rt (1892–),Szépvölgyi út 15.

A téglagyárat a II. világháború alatt bezárták. A Mechanikai Mérômûszerek Gyára 1952-benÓbudára települt. Az épületegyüttest a téglagyár

1. táblázat: Téglavetôk, téglagyárak létesítése

1. térkép: A téglagyárakkal és a bányagödrökkel igénybevett területek

1859 Holzbach A. (Holzspack) Szépvölgyi út 15. 1.1859 Kunwald Jakab Bécsi út 86–92. 2.? Murchel család téglagyára Bécsi út 134. 3.1860 Brill Ferenc téglagyára Szentendrei út 9.1865 Egyesült Tégla- és Cementgyár Bécsi út 134. 3.1868 Elsô Óbudai Tégla- és Mészégetô Részvénytársaság Bécsi út 134. 3.1869 Schwartz J. Victoria Gôztéglagyár Bécsi út 166–168. 4.1884 Molnár féle vállalat Bécsi út 310. 5.1894 Lenarduzzi Bell – Horváth-féle téglagyár Pusztakúti út 7. 11.1903 Bohn Téglagyár Bécsi út 166–168. 4.1906 Victoria és Bohn egyesülése Bécsi út 166–168. 4.1907– Demján téglagyár Bécsi út 310. 7.1907–1917 Rozália Téglagyár (Musong Rt.) Solymárvölgy 8.1911–45? Leopold és fia Óbudai Mészégetô és Gôztéglagyár Bécsi út 310. 5.1914 Kôbányai Gôztéglagyár Társulat Pesten Bécsi út 343. 6.1925–1945 Aranyhegyi téglagyár Aranyvölgyi út 10.1926 Pestvidéki Gôztégla- és Cserépgyár Rt. Békásmegyer 12.

Létesítéséve Gyár tulajdonosa/neve Telephely Térképi

sorszáma

1. Egyesült Tégla- és Cementgyár Rt. Szépvölgyi út 15.

2. Kunwald téglagyára Bécsi út 86–92.

3. Budai Tégla- és Cserépipari Vállalat, Újlak I. Bécsi út 134.

4. Budai Tégla- és Cserépipari Vállalat, Újlak II. Bécsi út 166-168.

5. Óbudai Mészégetô és Gôztéglagyár Bécsi út 310.

6. Kôbányai Gôztéglagyár Társulat Pesten Bécsi út 343.

7. Demján és Társa téglagyára Bécsi út 310.

8. Rozália Téglagyár Solymárvölgy

9. Dunai Gôztéglagyár Szentendrei út

10. Aranyhegyi Téglagyár Rt. Aranyvölgyi út

11. Nagybátony-Újlaki Egyesült Iparmûvek Rt. Pusztakúti út 7.

12. Békásmegyeri Téglagyár Országút



helyén és a bánya udvarán húzták fel. A SzépvölgyiIrodapark építése befejezôdött. A bánya homlok-falai mai napig meredeken határolják az irodaé -pületeket (1. kép).

2. Kunwald téglagyára (1857–)Bécsi út 86–92.

Az egykori téglagyár helyén a Budapesti MûszakiFôiskola kollégiumát és új épületét húzták fel (2. kép). Ma már csak a meredek bevágások, rézsûk„árulkodnak” a korabeli bányászati használatról.

3. Újlaki Tégla- és Mészégetô Rt. (1869–),Nagybátony-Újlaki Egyesült Iparmûvek Rt.(1928–), Budai Tégla- és Cserépipari Vállalat(1963–1977)Bécsi út 134.

Az Újlaki Téglagyárnak már az 1930-as évek végéna várostervezôk kezdeményezték bezárását. Az elképzelés nem válhatott valóra, mert az Rt.igazgatói tanácsába a kormányzó kisebb fiátbeválasztották… Az 1950-es évek elején hatalmasúj kemencét építettek a szovjet cserépexport

teljesítése érdekében. A Bécsi út város felôli oldalán– a szárítók helyén – 1958 és 1964 között felépült azÓbudai Kísérleti Lakótelep 101 lakással (3. kép). A téglagyár bezárására 1973 ôszén Bondor JózsefÉVM miniszter utasítására került sor (jóllehetaugusztusban adták át a korszerû ôrlôt).„Helyette” épült a Külsô-Bécsi úton a gázfûtésûSzarvas Téglagyár, amelyet néhány éve bontottakle… Az Újlaki Téglagyár agyagbányája a Kiscelli-kastély felén nem bôvülhetett. A Remete-hegy felésem. Maradt az északi irány, az egykori BohmTéglagyár felé. A két bányát a Perényi úti házaklebontásával még a hatvanas években is összeakarták nyitni.

A hegylábbal párhuzamosan haladó Reme -tehegyi út a ’60-as években megcsúszott. Az ivóvíz-nyomóvezetéket az úttal együtt át kellett helyezni.A hegyoldalon építési tilalmat kellett elrendelni. Az agyagot a talajvízszint alatti 5–8 métermélységig kitermelték, a gödörben bányató ke let -kezett. Az utóhasználat – a budapesti gyakorlatnak

1. kép: A Holzspach Téglagyár helyén a Szépvölgyi Irodapark épült

2. kép: A Kunwald helyén a Budapesti Mûszaki Fôiskola épült

3. kép: Az Újlaki I. téglagyár helyén az Óbudai Kísérleti Lakótelepetépítették

4. kép: Az Újlaki I. téglagyár helyén a Kossuth ZsuzsaSzakközépiskola, a Praktiker és a StopShop üzlet épült


megfelelôen – a feltöltés lett. Az Újlaki I-be ötfôvárosi kerület kommunális hulladékát 13 évenkeresztül szállították. A privatizáció után a többmint két millió köbméter sittel folytatódott afeltöltés.

A téglagyár és az UFC pálya helyén épült fel azÓbudai Kísérleti Lakótelep, a Raul WallenbergHumán Szakképzô Iskola és Gimnázium (2007-igKossuth Zsuzsa Szakközépiskola), valamint aPraktiker és a StopShop áruházak (4. kép).

A bányagödör helyét részben fásították, akörülkerített nem látogatható felületeken a füvetévente néhányszor lekaszálják, felszíni vízelvezetôhálózatot és egy záportározót építettek.

4. Victoria Gôztéglagyár (1869-1906), Bohn Mihályés Társai téglagyára (1911-1975)Bécsi út 166-168.

A téglagyár helyén 1999 és 2000 között felépítettéka 120x150 m alapterületen az EuroCenter bevásár-lóközpontot mélygarázzsal, két szintes és felszíniparkolókkal (5. kép). Néhány éve fejezôdött be aFarkastorki út menti „nôtt földön” felépítettlakótelep. A bányagödröt csak saját meddôjéveltöltötték fel, illetve végeztek tereprendezést, ezérta katlanszerû terepalakulat máig látható. A fa ka -dóvizek összegyûjtésére trapéz-szelvényû burkoltárokrendszert és csatornahálózatot építettek ki. Az agyagos felszínen az erôs mozgások köve -tkeztében az árokrendszer összetöredezett. A PilisiParkerdô által több évtizede részben fásított bánya -területen szabadidôközpont kialakítását tervezik.

5. Molnár-féle téglagyár (1896), ÓbudaiMészégetô és Gôztéglagyár (1909-1945)Bécsi út 310.

A téglagyár helyén többek között Börze Ker es -kedôház, Elektrocentrum épült. 2008-ban meg -kezdték a Tesco építését. A bányát kommunális hul-ladékkal töltötték fel, a keletkezô metán kitörésihelyein sokáig látszottak az elhalt növényzet köralakú foltjai. A három évtized alatt bebokrosodottrészek közötti tisztásokat a Hármashatár-hegyrôlinduló siklóernyôsök leszállópályaként használják.

6. Budapesti Tégla- és Mészégetôgyár Rt (1893–),Kôbányai Gôztéglagyár Társulat Pesten(1914–1933)Bécsi út 343.

Az egykori téglagyár helyén a rendszerváltástkövetôen építôipari kereskedelmi egységek, fa -telepek, autószalonok és egyéb szolgáltató egys é -gek alakultak ki. A bérleti szerzôdések meg nemhosszabbítása újabb nagyarányú építkezésekárnyékát vetíti elôre.

7. Demjén és Társa téglagyára (1907–)Bécsi út 310.

A téglagyár egykori területét a laktanyához csa -tolták. Területén az utóbbi években az ÓbudaLakókert többszintes épületeit húzták fel.

8. Rozália Téglagyár (1907–)Solymárvölgy

A III. kerületben ma még mûködô egyetlentéglagyárat a rendszerváltozás után a Wiener -berger Téglaipari Zártkörû Részvény társaságüzemelteti. A Solymárvölgyi telephely agyag-bányái messze benyúlnak Solymár közigazgatásiterületére.

9. Brill Ferenc téglagyára (1860–), DunaiGôztéglagyár (1913–)Szentendrei út

Az egykori téglagyár helyén a Reményi Ede és aVajda János utca között családi házak épültek.

10. Aranyhegyi Téglagyári Rt (1925–1945)Aranyvölgyi út

Az Aranyhegyi Téglagyár viszonylag rövid idejûmûködésének nyomai alig láthatók, az Arany -völgyi út mente családi házakkal épült be.

5. kép: Az Újlak II. helyén felépítették az EuroCentert



11. Péterhegyi Téglagyár (1894–),Nagybátony–Újlaki Egyesült Iparmûvek Rt(1928–)Pusztakúti út 7.

A téglagyár helyén építették fel a Forrásliget La kó -parkot. A bányagödröt csaknem az eredeti terep -adottságoknak megfelelôen töltötték vissza. A ren-dezett deponálással feltöltött gödröt fásították, ahegylábi részen jelenleg három épületegyüttesselForestHill néven lakópark épül (6. kép).

12. Békásmegyeri TéglagyárOrszágút

Az egykori téglagyár az Országút és HÉV sínekközötti részét több méter magasságban feltöltöt-ték. Területén a Gombos Kft karosszériamûhelye éssittlerakás egyaránt található (7. kép). A bányagöd -röt az elsôk között kezdték feltölteni, a Kálvária-hegyen lévô keresztet és stációkat brutálisan

tönkretették, a „túltöltött” bánya meredek rézsûi aMeggy utcáig lenyúlnak. A feltöltés a mai napig tart(8. kép). A Kálvária-hegyen néhány évvel ezelôtt újkeresztet állítottak. A jó kilátási adottságokkal ren-delkezô hegytetôrôl a Dunára, a lakótelepre ésBékásmegyer Ófalura egyaránt rá lehet látni,sajnálatosan szilárd burkolatú út nem vezet fel és amotorosok, montainbike-osok eróziós nyomaifeltûnôen láthatók.

Ö S S ZEG ZÉS

A téglagyártás hatványozottan hatott a létesítésihely környezetére, ami elsôsorban viszonylagosannagy helyigényének köszönhetô. Más ipari üze-mekhez hasonlítva a téglagyárakban óriási felü -leteket vettek igénybe a szárítók és a bányagödrök.A gyár épület-együttes területe az egyszeri felé -pítésével – a szükséges hozzáépítésektôl, korszerû -sítésektôl eltekintve – állandósult, a bánya gödreviszont állandóan növekedett. A szántókat, gyü -möl csösöket és részben az erdôket viszonylag könnyebb volt a bányatelekbe vonni. A beépítettterületeken minden további kisajátítás konfliktusoksorozatát indította el.

A III. kerületi agyagbányák sorsa a felhagyástkövetôen sok hasonlóságot mutat: feltöltöttékkezdetben kommunális hulladékkal, késôbb tör me -lékkel, alapozásból kikerült földdel. A gyár helyétbeépítették, a bánya helyén a feltöltés miatt 50 évigépítkezést nem lehet elôirányozni.

A mindenkori városszéli téglagyár és a bányamegnyitása kezdetben nem sokakat zavart. A szo -kásos üzemi használaton túlmenôen az elsôkomolyabb befolyásolást a munkások lakó -

6. kép: A csillaghegyi agyagbányát feltöltötték a ForestHill Lakóparkot építik

8. kép: A csillaghegyi téglagyár helyén vállalkozások alakulnak

7. kép: A csillaghegyi agyagbányát ma is töltik


házainak felépítése jelentette. A földszintes szoba-konyhás sorházak zsúfoltak voltak. A megépült la -kó telepekhez a közlekedést és az infrastruktúra-hálózatot is biztosítani kellett. A szokásos üzemihatásoknál lényegesen jelentôsebb az agyagbányafolytonos terjeszkedése. A bányagödör megnyi -tásától− a felszíni vizek lefolyása megváltozott,− a rétegek elvágása miatt fakadóvizek kelet kez -

tek,− a homlokfalak csúszásra, suvadásra hajlamosak,− a meddôk nem állékonyak,− a robbantás zajhatása és rezgéskeltése egyaránt

jelentôs,− a termeléshez újabb és újabb területek igénybe -

vételére volt szükség.

A rendszerváltozást megelôzôen a bányagödröt„automatikusan” közparkként tervezték kialakí-tani. A fedôréteggel letakart bányautótájban a

gyepflóra megjelent, néhány évvel késôbb asomkórós idôszak következett, egy évtizeden belülmegjelentek a bokrok, a gödör felszíne zölddé vált.

A feltöltés idôszaka több szempontból is kritikusvolt. Az állandó közútterhelésnél sokkal többkonflik tust okoztak a szeméttelepre költözôguberálók és az állatvilág elszaporodó populációi.A varjak mellett a patkányok és az ízeltlábúakvoltak a legkellemetlenebbek.

A III. kerület jelenlegi összterületének 7%-átkitevô téglagyárak és agyagbányák nagy hatássalvoltak a városszél alakulására. A hatalmas ké -ményû gyárak, az óriási bányagödrök, a nagyhomlokfalak, a növényzet nélküli tájsebek, abezárást követô épületlebontások, kéményrobban-tások, a felhagyott és/vagy feltöltött gödrök, azöldellô és részben fásított bányák és végül azintenzív beépítések az utóbbi fél évszázadbanfolyamatosan átrajzolták a kerület térképét, változ-tatták a terület hasznosítását (2. táblázat).

Téglagyár helyén Agyagbánya helyén

1. Beépítés = MMG majd Irodapark

2. Beépítés = Budapesti Mûszaki Fôiskola

Óbudai Kísérleti Lakótelep Feltöltés3. Raul Wallenberg, kommunális hulladékkal

Praktiker, StopShop és építési törmelékkel

4. Beépítés = EuroCenter Feltöltés „saját” meddôvel

5. Üzletek és épülô Tesco áruház Feltöltés kommunális hulladékkalés építési törmelékkel

6. Épületek kereskedelmi-szolgáltató átalakítása ---

7. Beépítés = Lakókert

8. Mûködô téglagyár = Wienerberger Téglaipari ZRt.

9. Családiházas beépítés ?

10. Családiházas beépítés ?

Feltöltés építési törmelékkel, 11. Beépítés = Forráskert Lakópark rendezett deponálás

Beépítés = ForestHill Lakópark

Jelentôs feltöltés sittel Túltöltés építési törmelékkel12. ipari hasznosítás jelenleg is folyik az illegális(?) töltés

pl. kerámiamûhely építési anyaggal

2. táblázat: A téglagyárak és a bányagödrök hasznosítása


A feltöltött bányagödrökben átmenetileg nem lehetépíteni, ezért több száz hektár (Újlak I., Újlak II.,Óbudai Mészégetô, Péterhegyi, Békásmegyeri)még néhány évtizedig biológiailag aktív felületmarad… (2. térkép).

Csemez Attila egyetemi tanár,


2. térkép: Több száz hektár bányagödör még zöld

Források

− Budapest térképe 1:25 000, M. Kir. Honvéd Térképészeti

Intézet 1943

− Kogutowicz Manó: Budapest székesfôváros egész

területének térképe 1:25 000 1922

− Létay Miklós: Téglagyárak Óbudán, in: Óbuda

évszázadai, Kortárs kiadó, Budapest 1995. (pp. 533–534.)

− Csemez Attila: Egykori agyagbánya-gödrök, in: Mesél

Óbuda földje Guckler Károly Természetvédelmi

Alapítvány, Budapest 1998. (pp. 235–238.)

Városában akadnak megoldandó feladatok, de nem tudja, hogyan fogjanak hozzá?

Fejlesztéseihez felhasználná más európai városok tapasztalatait?Városát szeretné a legkorszerûbb kutatások és szakpolitikák

figyelembevételével fejleszteni?

Az Európai Városi Tudáshálózat (European Urban Knowledge Network - EUKN) megoldást nyújthat városfejlesztéssel kapcsolatos kérdéseire.

Amennyiben kérdése merül fel, az EUKN Nemzeti Fókuszpontja készséggel áll rendelkezésére.�

EUKN KonferenciaHatékonyság és alkalmazkodás: klímaváltozás a városokban

2008. október 15. Budapest�

További információ:EUKN Nemzeti Fókuszpont

VÁTI Kht. Területi Tervezési és Értékelési IrodaTerületpolitikai és Urbanisztikai Osztály

Tel.: +36 1 2243270e-mail: [email protected]

e-könyvtár: http://www.eukn.eu/


Gödöllôt az elsô írásos emlékek 1349-ben még csakpusztaként említik1. A török uralom alatt elnépte-lenedett területet 1723-ban kezdte el felvásárolniGrassalkovich Antal a környezô falvakkal együtt.Gödöllô felvirágzása, majd mezôvárosi rangra valóemelkedése a fôúri birtok kiépítésének köszönhetô.A Grassalkovich család kihalását (1841) követô stag-nálás 1867-ig tartott, amikor a magyar kormánykoronázási ajándékként ajánlotta fel a birtokotFerencz Józsefnek. A fôvároshoz való közelségmost lett csak igazán fontos. A királyi család ma -gyarországi otthonaként tartotta számon Gödöllôt,s ez a város számára is fellendülést hozott. Ekkorkezdték Gödöllôt Pest város „nyári lakaként”2

emlegetni. A két világháború közötti idôszakban akormányzó is itt rendezte be nyári rezidenciáját. A II. világháború és az azt követô közel ötven év apusztulás, az enyészet, a méltatlan, a táji, településiés építészeti értékeket semmibe vevô település-alakítás idôszaka volt, mintha a rezsim az egészvárost akarta volna büntetni az elôkelô történelmimúltért. Az egykori Grassalkovich birtok darab-jaira szakadt és a kert részben beépült.

A megújulás lehetôsége a rendszerváltástkövetôen nyílt meg. A kastély központi szárnyaimásfél évtized alatt újjászülettek, az oldalszárnyak

felújítására is hamarosan sor kerülhet. A KirályiKastély Kht felismerte a kertrekonstrukciófontosságát. A közeljövôben pályázati forrásbólújulhat meg a kastélyt övezô Felsô-kert3. A felújítottFelsô-kert a természeti harmónia békés szigetelehet, amely a város számára megtartó erôt, ér ték -növelô tényezôt jelent mind a helyi lakosság, minda látogatók körében.

A barokk kastélyok nem különálló alkotások,hanem fontos és meghatározó elemei a tájnak:szer vezik és rendezik környezetüket. Az egységeselvek alapján komponált táj magában foglalja a te -lepülés, a térség különbözô funkciójú területeit. A gö döllôi kastély a XVIII. század egyik rangos,típusteremtô építészeti együttese. De míg a leg-nagyobb barokk alkotások az épületeket övezônagyszabású, a teret átölelô barokk kerttôl, parktólnyernek értelmet és befejezést, addig Gödöllôn –valószínûleg a változatos domborzat miatt – ilyennagyívû, táj léptékû, egységesen szerkesztett kert-és parkegyüttes nem alakulhatott ki. Az épülethezilleszkedô barokk kert viszonylag kis területre ter-jedhetett ki, s nem volt az épületnek igazibefoglalója, inkább kapcsolódó, kiegészítô társa. Az 1735-ben megkezdett, Mayerhoffer Andrásvezette építkezés az erdôkkel övezett, lankás tájon

A településfejlôdés motorja lehet az újjáéledô romantikus kastélykert

Gödöllôn

A fôvárosi agglomeráció keleti zónájában Gödöllô meghatározó szerepet játszik szellemi, kulturális és idegenforgalomiszempontból egyaránt. A település gazdag és változatos táji adottságainak, fôvároshoz való közelségének, s nem utolsósorban személyes ambícióknak és rangos személyiségeknek köszönhette felvirágzását. S mindezek az adottságok ma isvonzerôt, településfejlesztési potenciált jelenthetnek a város számára. A Város által megfogalmazott jövôképben aKastély, a hozzá tartozó kert megtartó erôt, fontos rekreációs, kulturális és idegenforgalmi tényezôt jelent.

1 Dümmerling, Ödön, ifj. A gödöllôi kastély, 1958. Mûvészettörténeti Értesítô, 7.1. p. 9.2 Odrobenyák, J. Gödöllô hajdan és most. 1875. Hunyadi M. Intézet. p. 182. 3 A Gödöllôi Királyi Kastély Kht megbízásából 2008 júniusában készült el a Felsô kert revitalizációs kertépítészeti terve a Kert- és

Szabadtértervezési Tanszéken (Jámbor Imre, Szilágyi Kinga, Fekete Albert, Szabó Teodóra, Sárospataki Máté, Varga Eszter terve)



a Rákos-patakra nézô lejtô alsó harmadában jelölteki a kastély helyét. A kastély a környezô birtok-testet két külön részre osztotta, mai nevén az ún.Felsô- és az Alsó-kertre. Az Alsó-kert nagy részeebben az idôszakban nyiladékokkal tagoltThiergarten, azaz vadaskert volt, amelyhez aRákos-patak öntésterületén át a kastélytól fasorokvezettek; ezeknek azonban nem volt térkompozí-ciós szerepük. A terepadottságok és a kerepesi

országút miatt nem volt mód a barokk szerkesztéselveinek következetes alkalmazására, a fasorokkala tájba rajzolt látványtengelyek nem kapcsolódtaka kastély hossztengelyéhez, és nem képeztek egyfókuszra szervezett vue-rendszert (1. ábra). A kas -tély tengelyének folytatásaként értelmezhetô azészak-kelet felé futó út, amely kis töréssel, a dombtúloldalán, a Babati-erdôben lévô Istállós kastélyigvezetett. Az északi irányba futó fasor volt az egyet -len igazi kapcsolatot nyújtó vue, amelyneklezárását az uradalmi présház adta. Keleti irányba adióból és szilfából telepített korábbi hármas fasoregyikét hosszabbították meg Máriabesnyô felé. A Felsô-kerten túli Haraszti-erdô elsô tervszerûnyiladéka pedig a kastélykert kereszttengelyénekátvezetése lehetett. A gödöllôi kastély érdekességea „fordított” beépítési mód, ahol a cour d’honneurbefelé, a Felsô-kert felé fordul, amely így zárt,védett, sziget-szerû megjelenést mutatott. A kevésfennmaradt ábrázolás szerint barokk díszkert csakaz épület déli homlokzata elôtt, a keretezô épület-szárnyak szélességében épült meg, szabályostéglalap alaprajzi formában, két szélén fasorral

kísérve, virágdíszes partnerrel, végén bástyávalerôsített kerítésfallal. A barokk kert területétvalamikor a 1760-as években kibôvítették. MáriaTerézia 1751. évi látogatásának emlékére ekkorépülhetett a Király-domb és a pavilon a korábbikerthatár és a Haraszti-erdô nyiladékának vonalában. Az 1770-es években itt a Király-dombranézô allén épült fel a Kálvária I. Grassalkovichemlékére.

Grassalkovich Gödöllô fejlesztésére, rendezéséreis gondot fordított: templomot építtetett, a falutszabályos úthálózattal rendezte és bôvítette,külországi mesteremberek, iparosok letelepedésétszorgalmazta telekosztással. Gödöllô új arculatot,rendezett képet, nagy vásárteret kapott, s mellé1763-ban mezôvárosi rangot is.4 (2. ábra). 1759-benfogott bele Grassalkovich a közeli Máriabesnyônegy kápolna építésébe, ahol az alapozás során egyközépkori templom maradványai kerültek elô, sezért az eredeti tervektôl eltérôen templom éskapucinus rendház épült, amely búcsújáró helykéntlett népszerû. 1771-ben itt helyezték örök nyuga-lomra I. Antal grófot, a „polgárok és alattvalókjósora elômozdítóját, a haza fáradhatatlan szol-gálóját, a földmûvelés tanítóját, a szépmûvészetekkedvelôjét és pártfogóját.” 5

A XIX. század elejétôl többször is átépült ésbôvült a kastélykert. Az elsô nagy átépítés III. Grassalkovich Antal feleségének, EsterházyLeopoldinának a kívánságára történt, nem kismértékben az Angliában tett utazások hatására. A hercegné megbízására a 10-es években láttak

1. ábra: A késô-barokk kori tájszerkezet (Gödöllôi Múzeum)

4 Odrobenyák, p. 67. 55 A Dorfmeister által készített vörös és fehér márvány szarkofágon olvasható sírfelirat így méltatta Grassalkovichot


hozzá a munkához. Szabad formálású, egymáshozkapcsolódó, nagyvonalú kerti terek egész soráthozták létre, változatos növénycsoportokkalképezett térfalakkal és feltáró sétaúthálózattal. Az angolkert megôrizte a korábbi barokk kertnéhány elemét, a Király-dombot a pavilonnal, aLövôházat, valamint a majorudvart a Felsô-kerttôlelválasztó vadgesztenye allét. A hátsó kerítést, abarokk kôfalat a hercegné lebontatta, és a magasla-

ton túli szántókat is bevonta a kertbe. A tágas kertimmár egész a pesti országútig, annak szegélyezôfasoráig tartott. Az Alsó-kert képe is megváltozott. A patak rendezésével mesterséges tó létesült, amelyet ligetesen betelepített facsoportok, erdô-foltok, tágas tisztások kereteztek. A két kertegyüttese nagyvonalú keretbe foglalta a kastélyépületét (3. ábra).

A kiegyezés után Gödöllô a királyi család reziden-ciájaként virágzott fel újra, s erre az idôszakra tehetôa romantikus kert alakítása is. A korábbi festôi-tájképi kert térszerkezete, úthálózata lénye gé bennem változott, csak kisebb finomítások történtek, s anövényalkalmazásban jelentek meg na gyobb szám-ban Erzsébet királyné hazáját is megidézô fenyôk,örökzöldek. A kert gazdag, buja növény zete, hívo-gató csalitjai a természet békéjét, harmóniáját nyúj-tották a királyi családnak. A majorsági rész az istál-lókkal, a lovardával a sportot kedvelô királyné ked-venc tartózkodási helye volt (4. ábra).

Az Alsó-kertben betöltötték a Hattyús-tavat,helyén tágas tisztásokat hoztak létre. A dúsanültetett növényzet miatt a díszterembôl feltárulólátvány elvesztette barokk-kori távlatait. Az Alsó-kert egyébként is sokat vesztett értékébôl a Pest–Losoncz közötti, fôként kôszénszállításra

2. ábra: Gödöllô az I. katonai felmérésen (1783) már mezôvároskéntszerepel

4. ábra: A gödöllôi kastélykert 1867-ben (Dávid Ferenc és Máté Zsolt kutatásai nyomán)

3. ábra: A gödöllôi kastélykert angol – festôi – tájképi stílusban (1843. a Bécsi Levéltár anyaga, Máté Zsolt és Dávid Ferenc kutatásainyomán)



rendelt vasútvonal építése (5. ábra) miatt, melyvalósággal kettészelte a kertet, leválasztotta azegykori vadaskertet és megszûntette a fontos táj -szer kezeti kapcsolatokat. A vasútvonal ugyan akkormég közelebb hozta Gödöllôt a fôvároshoz, s ennekköszönhetôen a város kedvelt üdülô- és pihenô -hellyé vált.

Erzsébet királyné 1898. évi tragikus halála utánGödöllô élete nagymértékben megváltozott, azudvari látogatások megritkultak, s ezzel párhu -zamosan a társadalmi élet is lanyhult. A város azon-ban nem feledte egykori lakóját, emlékére alakítot-ták ki az Erzsébet-ligetet a Haraszti-erdôben, melyhamarosan a város kedvelt pihenôhelye lett.

Az elsô világháború utáni idôkben a kastélyfunkciója ismét megváltozott. A kormányzó,Horthy Miklós számára alakították ki nyári rezi -den ciaként. A kormányzó sportos, katonás karak-tere nem igényelt nagyobb fényûzést, viszontfontos volt számára a vadászat és a lovaglás, mely -re Gödöllô kiváló lehetôségeket kínált, részben azegykori vadasparkban, részben a környezô erdôk-ben. A Felsô-kert szépen gondozott volt, és területeis csorbítatlan maradt, de az Alsó-park területetovább csökkent. A vasút miatt amúgy is kettészeltterületbôl ezúttal a premontrei rend JászóváriPrépostságának új rendháza és iskolája (a késôbbiAgrártudományi Egyetem) számára hasítottak kiegy több mint 50 hektáros területet.

A kastély-együttes a II. világháború pusztításaitugyan jól vészelte át, az azt követô jó negyven évazonban súlyos károkat okozott. A Felsô-kertterülete csak kisebb részben csökkent, mert meg-maradt a kastéllyal közös kezelésben, de az Alsó-

kert tanácsi, illetve önkormányzati kezelésbe kerültés még további részeken is beépült.

A kastély részbeni felújítása után ez évbenelôtérbe került a Felsô-kert, mint a kastélytközvetlenül övezô terület és történeti kert re -konstruk ciója. A tervezési munka során körvona -lazódtak azok a szempontok, értékek, amelyekmeg ôrzendô kertépítészeti, történeti, mûemléki ér -téknek számítanak. A kert fejlôdéstörténete és arendelkezésre álló források alapján egyértelmû,hogy a cél nem a korábbi barokk parter helyreál-lítása, hanem az érett tájképi együttes, a roman-tikus kert felidézése lehet. A kastély és a park ugyanis épp a romantikában került egymássalegyen súlyi helyzetbe, ekkor lett a park és az épületarányos léptékû, nagyszabású mûegyüttes. S ez aza kor, melynek szellemi hagyatéka a ma embe -rének is talán a legtöbbet nyújthatja, akár a min-dennapok, az általános rekreációs igények szintjén,akár a látogatók, turisták számára.

A Felsô-kert rekonstrukciós munkái várhatóanmég idén elkezdôdnek. A tervek szerint elôbb alátványtengely mentén lévô téregyüttesek és akamarakertek újulnak meg, majd a Felsô-kert többirésze is visszanyerheti hajdani romantikus hangu-latát, karakterét. Ehhez azonban a volt polgárivédelmi épületek bontására, a kastélyrekonstruk-ció során, jobb híján itt kialakított kôtár megfelelôhelyének kialakítására is szükség van. A kastélyjelenlegi és folytatódó rekonstrukciója, a fürdôház,a narancsház felújítása és programjának kialakítása,valamint a szomszédos területeken tervezett ingat-lanfejlesztés (szálloda és konferencia központ stb.)során a királyi kastély és kertje a város idegenfor-galmi, kulturális és üdülési-rekreációs vonzerejétjelentôsen növelô együttesé válhat.

A kastély, amely korábban a településfejlôdésmo torja volt, ma is képes lehet a város életébe színtés tartalmat vinni. Közvélemény-kutatási adatokszerint a lakosság közel fele a kastélyra a legbüsz -kébb a városban, és az elmúlt évek legfontosabbberuházásaként is a kastély rekonstrukciójátemlítették.6 A kastély kiemelt szerepet játszik aváros településfejlesztési koncepciójában is, mindidegenforgalmi, mind helyi kulturális szempontból,és nem mellékesen a kastélykert a belsô zöld-hálózat fontos szerkezeti és tartalmi elemét jelenti.

6 Gödöllô Város településfejlesztési koncepciója

5. ábra: Gödöllô város a III. katonai felmérésen (1869–1887)


A kastély és a város kapcsolatát két nagy for-galmú közlekedési tengely keresztezôdése határoz-za meg (Szabadság út–Dózsa György út). A kastélyés a Felsô-kert ma valósággal elszigetelôdik a pol-gári belvárostól. Nagyrészt ennek köszönhetô,hogy a kastélyt látogatók mindössze 10%-a kel csakát a forgalmi csomóponton és megy el a Bel -városba.

A „Kastély” és a „Város” kapcsolatának erô síté -sét a városfejlesztési koncepció is javasolja.Különösképp az Ady Endre sétány (forgalmi jelen-tôségét tekintve ma még inkább forgalmi út!)kiváltása lenne sürgetô feladat, hogy az Alsó-kert-tel, pontosabban legalább annak közparkként meg-maradt részével, újra létre lehessen hozni a tér -kapcsolatokat. A város távlati terveiben szerepel akiváltó út és a jelenlegi forgalmi csomópont csillapí-tott forgalmú térré való átépítése. Közben elindultaz alsó-kerti közpark kertépítészeti tervezése, azegykori Hattyús-tavak újraépítésének elôkészítéseis, sajnálatos módon a Felsô-kert koncepciójávalnem egyeztetett módon, attól teljesen függetlenül.Külön szabályozási terv készült a Kastély Kht.kezelésében lévô Felsô-kertre és külön a Városgondozásában lévô Alsó-kertre. A Szabadság úttehermentesítése, az országút „túlpartján” lévôErzsébet-ligettel és a Kálváriával való kapcsolatrendezése, a Táncsics Mihály úti fasor felújítása isvárosi feladat, amelyet a kastélykert felújításávalkell egyeztetni. A Haraszti-hegy egykori vadász-erdeinek maradványa, az Erzsébet-liget, a Felsô-kert, az Alsó-kert és a vasút által leszakítottEgyetemváros képezi a város belsô zöldhálózatirendszerét (6. ábra). A településfejlesztési koncep-cióban a parkok, ligetek felújítása szerepel, mint aminôségi és ökologikus városfejlesztés, a turisztikai

vonzerô növelés eszköze, de a szakági mun ka -részek között már nincs részletesebben kimunkáltzöldfelületi rendszerterv.

A gödöllôi kastély hosszú történelme soránsosem volt sziget-szerû, fennhéjázóan elzárkózóuradalom, nem csak a barokk nagy léptékû tájfor-málása okán, hanem mert a mindenkori bir-tokosok, olykor csak idôrôl idôre, más korbanrendszeresen nyitva tartották a kertet a látogatók,az üdülni, pihenni vágyók elôtt. A Grassalkovichokidejében, Eszterházy mintára tartott szabadtéri,kerti koncertek is látogathatók voltak. A megújulóFelsô-kert a jövôben sem szabad, hogy szigetkéntmûködjön, hanem a város szerkezetébe beágyazó-dott, a köz számára is nyitott parkká, a gödöllôiparkrendszer központi elemévé kell váljon. Ahogy egykor, a Grassalkovichok is, ilyen szerepetszántak neki.

Dr. Szilágyi Kinga egyetemi tanár,


6. ábra: Gödöllô belvárosa a belsô zöldhálózat elemeivel, az Alsó- ésFelsô-kerttel, az Erzsébet-ligettel


Az 1990-es évek elején Ferencváros sok szem-pontból a legkedvezôtlenebb helyzetû kerületekközé tartozott, különösen a zöldterületek vo nat -kozásában. A történeti városrészek megújításárakészített koncepciók és a rendezési tervek egyikalap célkitûzése lett a zöldterületek arányánaknövelése a közterületeken és a tömbök belsejében.

A középsô Ferencvárosban, a Ferenc körút–Üllôiút–Haller utca és a Mester utca által határolt részvárosmegújítási akciójában érte el az Önkor-mányzat a leglátványosabb eredményeket, amely -nek fontos eleme a parkok, kertek kialakítása.

Az 1980-as évek végén megkezdett rehabilitációfolytatásával három tömbben létesített az Önkor-mányzat elôször védett lakókerteket, az ún. közöszöldterületeket (1. ábra). A régi telekviszonyok

átrendezésével, a tömbök belsejében lévô toldaléképítmények, kerítések lebontásával szabaddá tettterületeken jöttek létre a csendes, nyugodt kertek,kis játszóterekkel, pihenésre alkalmas meghittrészekkel. Az elsôk mintájára és kialakításuktapasztalatai alapján készülnek folyamatosan – azúj házak építéséhez és a lakóház felújításoküteméhez igazodóan, minden tömb sajátos adottsá-gait kihasználva – az egyedi tervezésû, hangulatúlakókertek.

A majdnem húszezer lakosú városrészben köz-parkok létesítése is szükséges. Közel fél évszázad-nyi idôt követôen Ferencváros önkormányzata – afôvárosban elôször – hozott létre egy tömb teljesbontásával új, tízezer négyzetméter nagyságú köz-parkot a Lenhossek utca mellett, mely nemrégibenkapta a Kerekerdô nevet, Lázár Ervin kerületikötôdésére utalva. Az új közpark (2. ábra) közel egy

Parkok, kertek születéseFerencvárosban

Ferencváros kétszáz éves történetében egészen a rendszerváltásig tudatosan nem hoztak létre parkokat, jelentôszöldterületekkel rendelkezô tereket a Ferenc tér kivételével. A Bakáts tér telekadományozással jött létre, a Haller parkrégi temetô helyén alakult ki, a többi park a II. világháborúban gyárak lebombázása után keletkezett (Tinódi,Markusovszky, Nehru park). Történeti intézménykert is mindössze egy jött létre a Szent László kórház területén.

1. ábra: Közös zöldterület

2. ábra: Kerekerdô-park


milliárdos ráfordítással valósult meg (beleértve ter-mészetesen az elavult házak bontását, a lakók elhe-lyezését is). Mesterséges dombok tagolják az eltérôfunkciójú parkrészeket, a pihenôkerteket, a játszó -tereket, a sportpályát és a kutyafuttatót.

A rehabilitációs terület központi tere a Ferenc tér(3. ábra), melynek megújítása az Európai Uniópályázati támogatásával vált lehetôvé. A teljes be -ke rülési költsége a kapcsolódó utcákkal együttközel félmilliárd forint volt. A téren összetettfunkciókat kellett megvalósítani. A legkedvezôbbmegoldás megtalálását ötletpályázat segítette elô. A szá zadfordulós hangulatot idézô pavilonok kul-turális, szórakoztató lakossági rendezvényekfogadását szolgálják. A „bálnák”, ahogy a köznyelvnevezi a mesterséges vízfelületeket, a mikroklímáthivatottak javítani a megôrzött értékes és az újon-nan telepített fákkal együtt.

Épületbontásokkal több kisebb fásított teretalakítottunk ki a Tûzoltó utca mentén (4. ábra), amelyek kedvezôen tagolják a hosszú, szürke utca

monotonitását. Ezek a Tûzliliom park a Trafóelôterében, a József Attila évfordulóra a SobieskiJános utca sarkánál egy teresedés és a néhányhónapja átadott Salkaházy Sára park az Örök -imádás templom mögött. A tereket és a felújítottutcákat mûvészeti alkotások is díszítik.

Az utcák közül elôször a Ferenc körútról nyílóTompa utca (5. ábra) újult meg, mely a városrészgyalogos tengelyét képezi. A további utcákdíszburkolatos átépítését megelôzôen a városrészegészének közlekedési rendjét át kellett gondolni aminél teljesebb forgalomcsillapítás érdekében, aTempo 30-as zóna kialakításához.

A lakóházak felújítását és az új épületek átadásátkövetôen fokozatosan lehet megújítani a lakó -utcákat. A szûk utcákban a sûrû közmûhálózatmiatt csak mérsékelten van mód növényektelepítésére. A városrendezési terv az új épületekhelyét az utcavonaltól hátrébb határozza meg,lehetôvé téve az utcák szakaszos szélesítését,kisebb terek kialakítását, ahova fákat is lehet ültet-ni a humánusabb környezet érdekében.

Jelentôs értékû, összefüggô közkert jött létre az1960-as években megépített József Attila lakó -telepen (6. ábra). A lakótelep fokozatos rehabilitá-ciójában fontos tényezô a közkert gondos, színvo -na las fenntartása a lakosság közremûködésével, avárosrészi önkormányzat irányításával. A tevé -kenység sikerét számos Virágos Magyarországértdíj is jelzi. Az ápolt kertek, a felújított játszóterek, arendezett környezet lényeges szerepet játszikabban, hogy a lakótelepnek jó pozíciója van afôvárosi lakótelepek rangsorában.

3. ábra: Ferenc tér

4. ábra: Tûzoltó utca Sobieski János utca sarok

5. ábra: Tompa utca 11.



Ferencváros kedvezô adottsága a Duna mentielhelyezkedés. Kitûzött cél, hogy a Duna-partonösszefüggô, fasoros sétány, kerékpárút kapcsoljaössze a zöldterületeket. A Millenniumi Város -központ beépítésével összehangoltan, a befektetô -csoport és az önkormányzat közötti megállapodásalapján folyamatosan épül a közpark is, melynéhány éven belül készül el, kapcsolódva a

Nemzeti Színház különleges minôségû kertjéhez. A Közraktárak felújításával létrejövô CET, az új kul-turális központ kialakításával egyidejûleg, remél-hetôleg a fôvárosi önkormányzat tulajdonábanlévô Nehru park is méltóan megújul.

A Lágymányosi hídtól délre, a Rácke vei–So rok -sári Duna-ág menti területekre a tervezôaszta lokonmár körvonalazódik az Új Ferencváros jövôképe. A szabályozott vízszintû, árvízmentes Duna-ágmentén a város és víz kapcsolata teljes értékûenhozható létre.

Ferencváros várospolitikája elkötelezett akörnyezettudatos városfejlesztés iránt, melynekszerves részét képezi a zöldterületek folyamatosnövelése, minôségük javítása. Az önkormányzathonlapján (www.ferencvaros.hu) megtekinthetô atavasszal jóváhagyott Integrált VárosfejlesztésiStratégia, amely részletesen ismerteti a városrészmúltját, jelenét és jövôképeit.

Gegesy Ferencpolgármester,

Budapest, IX. kerület Ferencváros Önkormányzata

6. ábra: József Attila lakótelep


A XI. kerület története – valószínûleg kedvezôelhelyezkedése miatt – igen hosszúra nyúlik, máraz ôskorban lakták. A Gellért-hegyen és környékénszámos eraviszkusz emléket tártak fel az elmúltévtizedekben. A mai Albertfalva területen az ókor-ban római tárbor állt. A kerület újkori történelmeszorosan összefügg a vasútvonal megépültével,azzal párhuzamosan elôször az Átlós út, majd aSáros fürdô mentén jelentek meg az elsôbeépítések. A hegyek oldalait szôlômûvelésselhasznosították. A XIX–XX. század fordulójátólegyre nagyobb számban épültek a lakóházak. A folyamat a második világháború után felgyorsult:a korábban nem vagy alig beépített területekenfelépültek a város jelentôs lakótelepei (Lágy -mányos, Kelenföld, Gazdagrét). A lakótelep épí -tésekkel párhuzamosan számos intézményi zöld-felület került kialakításra: óvodák, iskolák épültek.A korábbi iparterületek funkcióváltása a rendszer -változás után, az ipar visszaszorulása után indultmeg. Ekkor kezdték a Duna partján az új Egyetemiváros kiépítését is. Számos lakópark épült és épüljelenleg is a korábbi lakótelepekhez kapcsolódóanés azoktól függetlenül is.

ZÖ LD F ELÜLET-F EJLES ZTÉS EK

A kerületben számos természeti érték, arboré-tum (Budai arborétum), tradicionális közpark(Gellért-hegyi park, Kelenföldi Szabadidô Park,Feneketlen tó és parkja), fasor és lakótelepi köz-park található. A fasorok felújításának üteme az

elmúlt években hatalmasat nôtt, szinte nincsenolyan út vagy utca, ahol nem történt fapótlás. Az elmúlt két évben 5000 db fát ültettek és a tervekszerint ôsszel és tavasszal további 2500 db-t fognakmég kiültetni. A fiatal fák gondozására különpénzügyi keretet hozott létre a kerület, így meg-maradásuk garantált. A kerület igen nagyerôfeszítéseket tesz a zöldfelületek fenntartására, 1 518 000 m2 közterületbôl 1 300 000 m2 a zöld-felület, melynek fenntartására 2008. évben 205 mil-lió forintot fordítanak. Évente több park igényesfelújítására is sor kerül, melynek keretében bizton-ságos, a lakossággal egyeztetett funkciókkal jólhasználható parkok kerülnek kialakításra. A ját-szótereket az elmúlt években az uniós elôírásoknakmegfelelôen már átalakították, a játszószereket ésütéscsillapító burkolatokat modernizálták, jóval akötelezô határidô elôtt. Ezen túlmenôen folyama -tosan újítják meg a játszótereket, ahol már nemcsak a biztonságra, hanem az esztétikai kialakításrais nagy hangsúlyt fektetnek. A zöldfelületek és ját-szóterek fejlesztésének ütemét mutatja, hogy 2007.évben 270 millió, 2008. évben 200 millió forintotfordít a kerület csak zöldfelületi fejlesztésre, zöld-felület rekonstrukcióra.

EG Y ÜTTMÛKÖ D ÉS

Újbuda Önkormányzata 2007 ôszén határozottarról, hogy a területén található egyetemekkel(BMGE, BCE) együttmûködési megállapodást köt.A megállapodás keretében az egyetemek vállalták,

Zöldfelületek fejlesztése Újbudán

Újbuda, Budapest XI. kerülete az egyik legnagyobb területû és a legnagyobb lakos-számú budapesti kerület, 33 470 000 m2 területen közel 136 600 ember él. A kerületben igen változatos beépítést találhatunk: vannak családiházas övezetek, számos lakótelep található itt és a hagyományos, tömbházas beépítés is jelentôs mértékben megjelenik.A beépítés jellege mellett a területhasználat is igen változatos képet mutat: a tradicionális Duna-menti iparterületekmellett természetvédelmi, mezôgazdasági és jelentôs intézményi területek is találhatók.



hogy tudományosan megalapozva, elsôsorbanhallgatói együttmûködés keretében segítik az újbu-dai fejlesztéseket, az Önkormányzat pedig élô,aktuális feladatok megfogalmazásával, kiírásávalkívánja elôsegíteni a hallgatók gyakorlati képzését.

A Budapesti Corvinus Egyetem négy kara a XI. kerületben van: a Közigazgatástudományi Kara Ménesi úton, a Kertészettudományi, az Élelmi -szer tudományi és a Tájépítészeti Kar pedig aVillányi úton helyezkedik el. Az Együttmûködéskeretében a 2007/2008-as tanévben a TájépítészetiKar hallgatói több, a kerület számára fontos zöld-felület rendezésére dolgoztak ki javaslatokat avégleges kerületi döntés megalapozására.

A Z ELS Ô PRO JEKT ERED MÉNY EI

Az elsô feladat 2007. ôszén történt kiíráskor a ke -rület képviselôi úgy döntötték, hogy a legfon -tosabb, leginkább új gondolatokat igénylô terület avároskapu (volt Osztapenkó szobor helye 1. ábra) és aKelenföldi Szabadidô Park (Bikás-park) területe. A kerület által konkrétan megfogalmazott elkép -zelés mellett fontos szempont volt, hogy a hall-gatók fantáziájának – a területek meglévô adottsá-gainak figyelembe vételén túl – nem akartak gátatszabni, szabad gondolkozásra ösztönözték ôketabból az elgondolásból, hogy a várt ötletek alapjána realitásokat majd a konkrét tervek kidolgo-zásakor veszik figyelembe. A Tájépítészeti Karötöd éves hallgatói team-munka keretében négyváltozatot dolgoztak ki a Városkapu kialakításáraés hármat a Kelenföldi Szabadidô Parkra. A kidol-gozott javaslatok igen sokféle elképzelést tük -röztek. A Városkapu területére a hagyományos

zöldfelületi rendezés mellett megfogalmazásrakerült egy 50 méter magas kilátó torony is, mely –a hallgatók szerint – megfelelôen hangsúlyos foga -dóteret adna a fôvárosba érkezôk számára.

A Kelenföldi Szabadidô Park esetében a feladataktualitását az itt épülô metró megálló és az elmúltévben kialakított új sportközpont adta. A vizsgála-tok során a hallgatók feltárták, hogy a park jelenle-gi állapotában nem alkalmas az ideérkezôk fo ga -dására: a játszótér kicsi, a fiatalok és az idôsek semtalálhatnak itt megfelelô elfoglaltságot. A ja vaslatoksorán a tervezôi teamek a sportolási, a kikapcso -lódási lehetôségek korosztályoknak meg felelôbôvítésére törekedtek különbözô funkciókkialakításával, a meglévô, idôs faállomány meg-tartásával, a növényzet bôvítésével. A javaslatok-ban a gördeszka-pálya, pihenôhelyek, kutyafuttatómellett a kávéház és a szabadtéri mozi ötlete ismegjelent.

A hallgatók javaslataikat az Önkormányzatnakprezentálták (2. ábra). A bemutató alapján alegjobbnak ítélt terveket az Önkormányzat jutal-mazta és a bennük foglalt ötleteket további ter-vezésre bocsátotta.

ÚJ F ELA D ATO K ÉS A JÖ V Ô ELKÉPZELÉS EI

Az elkészült munkák minôsége alapján mind Újbu-da Önkormányzata mind a Budapesti CorvinusEgyetem folytatni kívánta az együttmûködést,ezért a 2008. évi elsô félév választható tervezésifeladatai között szerepelt egyrészt a gazdagrétilakótelep fô közlekedési sétányának áttervezése, a

1. ábra: A „városkapu” rendezésére készült terv

2. ábra: Hallgatói prezentáció az Önkormányzatnál


teljes zöldfelületi rendszer átalakítása, illetve egy-egy nagyobb zöldfelületi egység újratervezése (3. ábra), másrészt a Fraknó utca és Bártfai utcaközti lakótelep zöldfelületi rendszerének újrater-vezési feladata (4. ábra). Az elkészült munkák

na gyon sok új ötletet tartalmaznak, melyeket akerület a területek vonatkozó zöldfelületi éskertépítészeti terveinek elkészítésekor átgondolás-ra és felhasználásra érdemesnek ítélt. A gazdagrétiterveket lakossági fórumon már be is mutatták azérdeklôdôknek.

A jövô feladatai között szerepelni fog többekközött a kelenföldi lakótelep többi zöldterületiegységének és az albertfalvi lakótelep zöldfelületirendszerének újragondolása, mert a hallgatók frissötletei színt visznek a tervezési folyamatokba, ahallgatók pedig olyan feladatokon dolgozhatnak,amelyek a való életen alapulnak, így egy-egy fela-dat elkészítésekor rengeteg tapasztalatot gyûjthet-nek jövendô szakmájukról.

Molnár Gyula polgármester,

Budapest, XI. kerület Újbuda Önkormányzata

3. ábra: A gazdagréti lakótelep zöldfelület-rendezési ötletterve

Tundra

tundra

Mediterrán

mediterrán

Dzsungel

dzsungel

Sarkvidék

sarkvidéksztepp

szavanna

4. ábra: A Fraknó utca és a Bártfai utca közti lakótelep zöldfelület-rendezési ötletterve


A legtöbb fejlôdô faluban valamilyen hatás indukál-ta a pozitív változásokat: egy város közelsége, egyberuházás vagy akár egyetlen aktív, lelkes ember iselôidézheti a korábban kilátástalan sorsú településfejlôdését. Amennyiben ez a belsô változás megin-dul, ma már számos pályázati lehetôség segíti elôazt, hogy a település fejlôdhessen. Többnyire azon-ban koncepció hiányában nem arra kérnek atelepülések támogatást, ami a hosszú távú terveket,fejlôdést elôsegítheti, hanem arra pályáznak, amirepillanatnyi lehetôséget látnak. Ezért a koordinálat-lan fejlesztések sok esetben hatástalanok marad-nak, ad abszurdum még rontják is a településhelyzetét. A fejlôdés irányát a települések atelepülésfejlesztési koncepcióik kidolgozásakortudják leghatásosabban meghatározni, hiszen ezalapozza meg a további tervezést, a településren-dezési terveket is.

EG Y KO RI FA LVA K ÉS ZÖ LD F ELÜLETEK

A falvak képét, arculatát és a típusát alapvetôen aföldrajzi viszonyok és a gazdálkodási módokhatározzák meg. A falvak többségében a lakó -helyek és a termelôhelyek elkülönülnek egymástól.A lakóhely (= belsôség) viszonylag kevés utcából állés egyszerû szerkezetû, a házak földszintesek és aXX. század elôtt a tájra jellemzô természetesanyagokból készültek.

A házak és a szabad terek kialakulásában a fôszervezô erôt a templom és annak elhelyezkedésejelentette. A temetô különleges szerepû közösségizöldterület, általában a település egyik kiemelkedôhelyét foglalja el. Kezdetben a templom mellett volt(cinterem), majd a XVI–XVII. században megkez -dôdött a temetôk falun kívülre, a falu széléretelepítése. A temetôket árokkal, sövénnyel, kerítés-sel vették körül, hogy védjék a legelô állatoktól.Vannak fa nélküli és fákkal sûrûn beültetetttemetôk. A középkorban gyakran gyümölcsfák álltak a sírok között.

Az utcakép az épületek, a kerítések, a kapuk és afák együttese. A XX. század második felében a ren-dezettnek mondható falvakban az utca közepénhalad a kocsiút. Az utca két szélén járda húzódik.Az árok és a járda, illetve a kocsiút és a járda közélegtöbbször fasort ültettek. Az utca fáinak fajtája(meggyfa, szilvafa) jellemzô lehet az illetô falura. A települési összkép alakulásában fontos szerepetkaptak az újkori külsô vásárterek, amelyeknekhelyét általában a falvak szélén mérték ki. A vásárterek kialakítását a falusi vásártartási jogXIX–XX. századi kiszélesedése idézte elô. Általábannagy gyepes közterületek. Lehetnek fátlanok vagyritka fasorokkal beültetettek. Legtöbbször árokvagy kerítés húzódik körülöttük.

A falvakat kezdetben bekerítették. A faluke -rítések tövises élô-sövénybôl, fonott sövénybôlvagy karókból készültek. A XX. század elsô felében

Zöldfelület = falufejlesztés?

A XXI. században világszerte, így Magyarországon is egyre többen élnek a városokban és ezzel párhuzamosan a fal-vak népessége folyamatosan lecsökkent. Ha a falvakat csoportokba soroljuk három alapvetôen különbözô sorsú településtípust figyelhetünk meg: a csökkenô népességû, jövô nélkülit, a stagnáló népességû, még kérdéses sorsút és a növekvô,fejlôdô falvakat, ahol külsô vagy belsô hatásra pozitív folyamatok indultak meg. Sok esetben a beköltözôk jelentik a fal-vak „megmentôit” hiszen az ô beköltözésük hatására a korábbi negatív demográfiai folyamatok (elvándorlás, elöregedés)megváltozhatnak, így újabb esélyt teremtve a továbbélésre. A „gyüttmentek” megjelenése a falvakban pozitív ésnegatív hatásokkal egyaránt jár: a demográfiai növekedés, a fiatalabb, képzettebb népesség megjelenése a fejlôdésindikátora lehet, ugyanakkor az ismeretek és hagyományok hiánya sok esetben konfliktusok forrása lehet.


már útjában álltak a megnövekedett közúti forga-lomnak. A telekhatárok tudatosításában és meg -ôrzésében a telekkönyvezés bevezetése elôttfontos szerepet töltöttek be a különféle határjelek:árkok, barázdák, források, kutak, élôvizek, meg-jelölt élôfák, dombok, halmok, földkupacok,bálványkövek, faragott faszobrok, „képes fák”,feliratos határkövek, melyeknek tájkép formálóhatásuk is van (Paládi-Kovács, 1988–2002).

FA LURO MB O LÓ TÖ RTÉNELEM

A falvak életére több esemény is hatást gyakorolt,melyek közvetve vagy közvetlenül a településkép-ben is változásokat eredményeztek. A földreform(1945) hatást gyakorolt a településhálózatra és azagrártársadalom szerkezetére. Következtébenmódosultak a falvak társadalmi típusai, belsômigrációt és tanyásodási hullámot váltott ki.Ugyanebben az idôben szintén a lakosságösszetételére gyakoroltak hatást a kitelepítések és akényszerû lakosságcserék. A politika a társadalmiés vagyoni különbségek kiegyenlítését tûzte kicélul, melynek következménye a területi kiegyen-lítés, a regionális különbségek mérséklésére valótörekvés. A „vidéki ipartelepítést” a szükségesinfrastruktúra megteremtése nélkül végezték. A fal vakban kedvezôtlenek voltak a lakásépítésifeltételek, az infrastruktúra fejlesztése ide már nemjutott el, melynek eredménye a falvak leérté -kelôdése és a lakosság elvándorlása volt.

Építészeti és településképi szempontból isérzékelhetô a változás: „szétverték” a falu szellemiés fizikai közepét, lapostetejû úgynevezett városiasjellegû ABC-kel, áruházakkal, mûvelôdési házakkalés egyéb „fontos” közintézményekkel telepítettékbe, ezzel szinte mindenütt sikerült megbontani afalu korábbi élô struktúráját (Beluszky, 2003).

A FA LVA K HELY ZETE, JÖ V ÔJE

Mára a „fejlôdés” elérte a falvakat is. Az alapvetôinfrastruktúra (víz, villany, gáz) elérhetô szintemindenhol, nagyobb problémát a szennyvízhálózatkié pítése és az úthálózat korszerûsítése jelent. A nagy városokhoz közeli falvakban Baróti Szabolcsszavaival élve gigantomániás és ízléstelen

építkezési hullám indult el, mely széttörte azegykori harmonikus településkép maradékát is ésfelemésztett minden talpalatnyi üres (= zöld)területet. A zsákfalvak és a perem- vagy „meg -közelíthetetlen” települések esetében ennek éppenaz ellenkezôje jellemzô. Egyre több ház marad üre-sen és válik az idô martalékává. Fogy a lakosság,mely egykor oly nagy gondot fordított a portája, azutcakert és a járda karbantartására. Az említett kétzóna között helyezkednek el azok a települések,melyeknél a beköltözôk száma kedvezô demográ-fiai változásokat hozott és emellett emberléptékû,élhetô tudott maradni.

Mikor nevezhetünk egy települést élhetônek?„Az a település élhetô, fenntartható, amelyik folyama -tosan likvid, határában fenntartható agrártevékenységfolyik, ehhez kapcsolódó feldolgozó- és kereskedelmi rendszerrel, a jövedelmi körülmények kielégítik a lakosság szociális, oktatási, kulturális, mûvelôdésiigényeit, s élnek az elektronika nyújtotta lehetôségekkel.”(http://www.mtatk.hu /pdf/munkacsop03.pdf). A definícióból világosan kiderül, hogy az élhetôtelepüléseknek számos gazdasági, társadalmi éskörnyezeti elvárásnak kell megfelelniük, melyekközé a települések megfelelô zöldfelületi ellátottsá-ga is magától értetôdôen beletartozik. Ezt felis-merve egyre több település érzi fontosnak azt,hogy rendezze a területét akkor is, ha nem a turisz -tikai fejlesztést tûzték zászlójukra. Jó példa erre a„Virágos Magyarország” mozgalom, melyben év -rôl évre egyre több település vesz részt.

A LS Ó MO CS O LÁ D I KÖ RJEG Y ZÔS ÉGTELEPÜLÉS EINEK ZÖ LD F ELÜLETIF EJLES ZTÉS E - ES ETTA NULMÁ NY

2008. január 1-jén alakult meg az AlsómocsoládiKörjegyzôség öt település (Alsómocsolád, Geré -nyes, Kisvaszar, Köblény, Szalatnak) összefogásá-val. A települések a Dél-Dunántúli régióban, Ba ra -nya megyében, a Mecsek északi lábánál helyezked-nek el (1. ábra). Két kistérségbe tartoznak: a sásdiba(Alsómocsolád, Gerényes, Kisvaszar) és a komlóiba(Köblény, Szalatnak). A települések népességi ésterületi adatait az 1. táblázat szemlélteti. A BCE-TK-Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszékével DicsôLászló, Alsómocsolád polgármestere vette fel akapcsolatot 2007. év végén. Hallgatói munka



keretében végeztük a települések felmérését,melyet végül minden egyes településre elkészítet-tük a tájrendezési és idegenforgalmi tanulmányt,majd a tavaszi gyakorlatok folyamán kiegészítet-tünk zöldfelületi arculattervekkel. A tervezés céljaaz volt, hogy olyan tervek készüljenek, melyekmeg valósulása esetén kedvezôbb lesz a telepü lés -kép, javulnak a zöldfelületek mind mennyiségi,mind minôségi vonatkozásban, és hosszútávon eza megújuló településkép hozzájárul a turisztikaivonzerô növekedéséhez is.

A javaslatok kidolgozása során törekvésünk,hogy vázlattervekkel és mûleírással járuljunkhozzá a települések zöldfelületi fejlesztéséhez, atelepülések általunk kiválasztott zöldfelületeinekfejlesztésére alternatívákat mutassunk be. Alaprajzitervezést és a látványtervek (elsôsorban fotóma-nipuláció) készítését választottuk eszközül aleglátványosabb szemléltetés érdekében. A zöld-felületi egységek, melyeket kiválasztottunk

településenként eltérô jellegûek és nagyságúak.Minden kiválasztott területre három-három vál-tozatot készítettünk el. Ezek közül településenkéntcsak egy-egy példát mutatunk be.

AlsómocsoládKálváriadomb rendezéseA község felôl emelkedô terepen, gabonatáblákközt vezet fel az út a Kálváriához. Az északi stá-ciókat rézsû választja el a gyümölcsfáktól, a délioldalon drótkerítés húzódik a stációk mellett,lehatárolva a szôlôtôkéket. A keresztutat 14 stációjelképezi, a tetôponton lévô keresztet két tujatakarja. A kereszt mögött található tér pihenôhelykialakítására alkalmas. A terv elônye: a növénykiül-tetés illeszkedik a kálvária emelkedett hangu-latához, a kálvária tetejének rendezetlenségemegszûnik, a növénykiültetés esztétikus, mégsemtúlzó, az árnyas padok kellemes idôtöltést biztosí-tanak a kálváriához érkezôk részére (2. és 3. ábra).

1. táblázat: Az Alsómocsoládi Körjegyzôség településeinek népességiés területi adatai

Alsómocsolád 1 300 327 142Gerényes 1234 256 98Kisvaszar 2 035 348 107Köblény 804 283 104Szalatnak 1 028 392 171

Település neveTerület (hektár)2006. január 1.

Lakónépesség2006. január 1.

Lakások száma2006. január 1.

(Forrás: A Magyar Köztársaság Helységnévkönyve/2 A helységek részletes adatai/2.3 Baranya megye 2006. január 1. http://www.nepszamlalas.hu/hun/egyeb/hnk2006/tablak/load2_2_03.html)

1. ábra: Légifelvétel a települések elhelyezkedésérôl (Forrás: Google Earth)

2. ábra: A kálvária látványterve

3. ábra: Az alsómocsoládi kálvária környezetrendezési terve


GerényesA Polgármesteri Hivatal melletti tér rendezéseA tér a település központi részén található, ittkapott helyet az egykori evangélikus templomemlékmûve és az Életfa szimbólum is. A tér maga-sabban fekszik az utcánál. Jelenleg kétoldali fasorkeretezi, a Hivatal felé esô fasort platán (Platanushybrida) alkotja, a másik oldalon kôrisek (Fraxinus)állnak. A tervezés során – lakossági igényeketfigyelembe véve – parkoló került kialakításra. A terv megvalósítása esetén esztétikailag elônyösváltozások érhetôek el, a zöldfelületek nônek ésváltozatossá válnak, a jelenleg kihasználatlanterületek funkcióhoz jutnak, a gépjármûvek akijelölt helyen várakoznak, megfelelô környezetalakul ki az emlékmûvek körül (4. ábra)

KisvaszarBágyani utcában szabadidôs- és játszótér kialakításaKisvaszar hajdani történeti területein ma szociálislakások állnak. A házak csupán néhány éve épültek,állapotuk és környezetük állapota azonban lehan -goló. Az önkormányzat kérésére a ma hasznosítat-lanul álló önkormányzati tulajdonú területen ját-

szótér kialakítására készült terv. A tervezés soránelsôdlegesen egy korszerû, modern, a gyermekekigényeit kielégítô, tartós és biztonságos játszótérkialakítása volt a fô szempont (5. ábra).

KöblényA Kossuth utcai fasor terveKöblény fô közlekedési útvonalán hiányos fasortalálható. A terv a már meglévô fasor kiegészítéséreés egységesítésére irányul. Az utcában és a falubansok helyen fellelhetô fafajta, a meggyfa (Prunuscerasus) telepítését javasoltuk. Egyszerûségével éskisméretû lombkoronájával alkalmas a szûkebbutcák fásítására is. Az önkormányzattal szembeniteresedésre a már meglévô fenyôk (Picea omorika)megtartását és továbbiak ültetését javasoltuk. A terv elônyei: honos növények használata és ter-jesztése, viszonylag könnyen beszerezhetô fajokalkalmazása, melyek illenek a falusias tele pülés -képbe (6. ábra).

4. ábra: A Polgármesteri Hivatal melletti tér rendezése Gerényesen

6. ábra: A Kossuth utcai fasor terve Köblényen

5. ábra: Bágyani utcábanszabadidôs- és játszótérkialakítása Kisvaszaron



SzalatnakA vasútállomás és környezetének rendezéseA Kárász felôl érkezô útra merôlegesen helyez ke -dik el a vasútállomás. A vasúti sínek mellett zúzottkôvel borított peron húzódik. A peronon hárompad, hulladékgyûjtô és közvilágítás található avasúti berendezések mellett. A vasútállomás te rü -lete az út túl oldalán is folytatódik, ahol szinténpadok, közvilágítás és Szalatnak település táblájatalálható. A javaslat elemei: térhatároló növénykiül-tetés a zöldfelület és a Fankel Leo út között, avárakozó utasok igényeit kiszolgáló térkialakítás, agyalogosforgalom számára kiépített útburkolat a peronig, meglévô sziklakert növényvilágánakgazdagítása (7. ábra).

V Á RHATÓ ERED MÉNY EK

A zöldfelületek tervezésével megoldható jelen-tôsebb feladatok a következôk:� Az egységes településkép (építészetében, tér -

alakításban és növényalkalmazásban) hozzájárula helyi lakosság életkörülményeinek (fizikai éspszichikai értelemben vett) javításához. Hosszútávon pedig turisztikai vonzerô potenciállá válhat.

� Törekedni kell a leggazdaságosabb megoldásra:ilyen gazdasági és társadalmi adottságú tele -pülések esetében a viszonylag olcsón kivi te -lezhetô és minimális ráfordítással (mind anyagi,mind szakmai értelemben) fenntartható zöld-felületek kialakítására kell törekedni. Ezektapasztalatai, valamint késôbb az igényeknövekedésének hatására lehet a „nagyvonalú”tervezési eszköztárat alkalmazni.

� A tervezésnél számolni kell azzal, hogy a zöld-felületi rendszer a késôbbiek során a szükség -leteknek megfelelôen átalakítható, fejleszthetôlegyen.

� Fontos szempont, hogy a zöldfelületi területekmegközelítése biztosítva legyen, a gyalogos, akerékpáros, valamint a kiszolgáló gépkocsi for-galom számára egyaránt. A tervezésnél és amegvalósításnál fô szempont a zöldfelületekfunkciójának megfelelô kialakítása és a kert -építészeti berendezések megléte, ezáltal a zöld-felületeken való tartózkodásra vonzóvá tétele.

A megfelelô minôségû és mennyiségû zöldfelületkialakítása a településeken igen fontos kérdés éselôsegítheti az egységes településkép kialakulását,azonban, mint azt az általunk vizsgált kistérségbenis bebizonyosodott nem „csodafegyver” nem alkal -mas közvetlenül a település összes problémájánakmegoldására. Mindenképpen elmondható azon-ban, hogy jó eszköz arra, hogy megerôsítse a fal-vakon belüli és a falvak között együttmûködést,ami megalapozhatja a jövôbeni fejlôdést.

Dr. Sallay Ágnesegyetemi docens,


Mikházi Zsuzsanna egyetemi tanársegéd,


7. ábra: A vasútállomás és környezetének rendezése Szalatnakon

Források:− Paládi-Kovács Attila (a szerkesztôbizottság vezetôje)

(1988–2002): MAGYAR NÉPRAJZ nyolc kötetben, IV. kötet: Életmód. Akadémiai Kiadó, Budapest

(http://mek.oszk.hu/02100/02152/html/04/7.html)− Beluszky Pál (2003): Magyarország településföldrajza.

Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs− A Magyar Köztársaság Helységnévkönyve/2 A

helységek részletes adatai/2.3 Baranya megye 2006.január 1.(http://www.nepszamlalas.hu/hun/egyeb/hnk2006/tablak/load2_2_03.html)

− http://www.mtatk.hu/pdf/munkacsop03.pdf

Térkép forrása:− Google EarthTervek:− BCE-TK-TTT IV. évfolyamos hallgatói


A település épített környezetével összhangban lévôtermészeti-, táji adottság meghatározza az életminôségét. A szépítô munka lényegi része a színes,változatos növényzet, amely igényes, ízléses, kul-turált, környezetbarát megjelenésével egyrészrôlgyönyörködtet, másrészrôl vonzóvá teszi a ter-mészeti-, a mûvi- és a mûvészeti értékeket. A dís zí -tô-szépítô munka alapértékeit a hazai flóra elemei,azok kerti változatai a „hungarikumok” jelentik. A Virágos Magyarországért környezetszépítô ver -seny megszervezésének gondolata szorosan kap -csolódik Magyarországnak az Európai Közös ség -hez való reintegrálódásához. Az Európai TurizmusÉvében, 1990-ben az Európai Közösség tagországaifelhívására csatlakozott hazánk az „EurópaiVirágos Városok, Falvak” versenyéhez (EntenteFlorale). Az Entente Florale kezdetei 1975-re nyúl-nak vissza, ekkor szervezték az elsô versenytFranciaország és Nagy-Britannia között (Belgiummár a következô évben csatlakozott). A versenytkezdettôl fogva támogatta az AIPH (KertészetiTermelôk Nemzetközi Szövetsége). A verseny mamár kiterjed egész Európára és élvezi a résztvevôországok Kertészeti Szövetségeinek, turisztikaihatóságainak támogatását.

Mintegy húsz évvel késôbb a belga jog szerintbejegyezték az Association Européenne duFleurissement et du Paysage szervezetet, amelyalapító okiratában megemlíti a kertészet általteremtett értékeket, a nagyobb környezettu -datosságot és hangsúlyt helyez az élet minôségérea városokban és a falvakban. Néhány évvelkésôbb, 1994-ben hirdette meg a mozgalom (amelyez idôben alakult) az országos versenyt a „VirágosMagyarországért”-et. Az Országos Idegenforgalmi

Hivatal, a Magyar Önkormányzati FôkertészekSzövetsége – a turisztikai és a kertészeti szakma –támogatásával indult útjára a hazai versenysorozat.Egyre másra hirdetik meg az önkormányzatok ahelyi, területi, megyei és regionális versenyeiket.Az elmúlt másfél évtized alatt az ország települé-seinek mintegy kétharmada kapcsolódott a„versenyszerû” környezetszépítéshez.

A folyamatosan jelentkezô és a versenybenrésztvevô településeken felismerték a szépítômunka jelentôségét, értelmét és értékét. Évrôl évrefokozódik az igény az ápolt, szép és szakszerûenkialakított közkert iránt.

Rádöbbentek a települések, hogy a szépítômunka eredménye révén� javíthatják országuk, városuk, falujuk jó hír -

nevét,� elôsegíthetik a kulturális és idegenforgalmi jel-

legû kapcsolatok fejlôdését,� javíthatják városaik, falvaik megjelenését, szer -

kezetét,

Virágos Magyarország

„Virágos Magyarországért” Mozgalom a települések – városok, falvak – szebbé tételét, egészséges és esztétikuskörnyezetének formálását és településkép alakítását verseny keretében kívánja elôsegíteni. A települési környezetet, aközkert kultúrát színvonalas szakszerû kialakítással, fenntartással lehet a leghatékonyabban fejleszteni. A mozgalom atelepülés esztétikai és idegenforgalmi célú értékeinek bemutatásához nyújt segítséget szervezett keretek között.

1. kép: Veszprém, sorházkert (1993)



� támogathatják a közösségi összefogást és ja vít -hatják az életminôséget,

� lehetôvé tehetik polgáraiknak, hogy szûkebbkör nyezetüket szebbé tegyék és tulajdonoskéntkezeljék.

A hazai sikerek felkeltették az Európai versenyszervezôinek figyelmét. Szakembereink munkáját,az önkormányzatok aktivitását, áldozatvállalását,szép szeretetét a sikerek bizonyítják: öt aranyérem,több ezüst és bronzérem (1. táblázat).

Az egységes követelményrendszerben megfo -gal mazott – a nemzetközi célokkal megegyezô –versenyszempontok közül a legfontosabbak� a városok, falvak növényekkel való színesítése,� virágok, fák, cserjék, örökzöldek ültetése, ker t -

építészeti tervek (parkok, kertek), kialakítása,� a környezetvédelem, az ökológia szempontjainak

megfelelô fejlesztések,� a városlakók életminôségének állandó javítása,� a turisztikai és kulturális csere.

A nemzetközi zsûri a bírálati szempontok szerintértékel. Elsôsorban a minôségi követelményekre, aversenyzôk részvételére, erôfeszítésére, az álta -lános benyomásokra vonatkozóan értékelnek.

1. táblázat: Hazai sikerek alapján Magyarországot képviselték az európai versenyen

Év Város Falu

1990 Budapest, Margitsziget Balatongyörök

1991 Kecskemét Császártöltés

1992 Eger Noszvaj

1993 Veszprém (1. kép) Szigliget

1994 Balatonföldvár Kecskéd

1995 Sárvár Ozora

1996 Székesfehérvár Pácsony (Egerben nemzetközi díjkiosztó)

1997 Siófok (aranyérem) Pusztamérges

1998 Héviz Csemô

1999 Tata Bük

2000 Sárospatak Dombrád

2001 Gyôr Velence

2002 Paks (2. kép) Géderlak (aranyérem) (3. kép)

2003 Zalakaros (4. kép) Ivánc

2004 Kaposvár (aranyérem) Balatonszárszó

2005 Makó Ruzsa (Gyôrben nemzetközi díjkiosztó)

2006 Nagyatád (aranyérem) Orfû

2007 Eger (aranyérem) (5. kép) Noszvaj

2008 Gyula Tápiógyörgye

2. kép: Paks, Sárgödör tér (2002, ezüstérem


Pontozásos kritériumok:

Minôségi követelmények� zöldterületek, kertépítészeti tervek minôsége

különösen a tervezés és a gondozás (fenntartás)szempontjából,

� tartós (fák, cserjék, örökzöldek) és éves (egynyá -riak) növényültetés minôsége,

� színek használata és harmóniája, összhang azépületekkel,

� természeti adottságok felhasználása és kapcsoló -dása a táji adottságokhoz,

� a növénytelepítés (füvesítés) ökológiai alapjai.

A résztvevôk (önkormányzatok) törekvése� a helyi hatóságok által tett erôfeszítések

(szervezô munka),� a helyi vállalkozások (szállodák, éttermek,

üzletek stb.) részvétele,� közösségi együttmûködés (közösségek, civil

szervezetek stb.),� magánszemélyek (elô- és utcakertek, erkélyek

stb.), tulajdonosok részvétele.

Általános benyomások� a település zöldfelület-gazdálkodási koncepciójá-

nak megléte (terve),� a település tisztasága,� az épített környezet minôsége (terek, utcák,

épületek, emlékmûvek, mûemlékek, utcabú-torok stb.).

A követelmények teljesítése egyben garancia azeurópai közkert kultúra színvonalához kapcsolódóminôség eléréséhez.

A hazai éghajlati és talaj-adottságok, valamint anépi és a nemzeti közkert kultúra sajátos képetmutat az egyes népcsoportok hagyományaiban.Például egyes egynyári virágfajok, fajták az alfölditelepüléseken, míg mások a kisalföldi településekenfordulnak elô többségben. Az alkalmazás, a díszítés„motívumai” más és más kompozíciókban jelennekmeg a Kunság, a Hajdúság, a Jászság településein.Újjáéled a magyar „parasztkert” kultúra is.

A verseny kiszélesedésével új virágalkalmazásidivat is kezdetét vette. A külföldrôl irányuló(fôként az EU országokból) díszítô megoldások (pl.a függesztett-, csüngô virágdíszek, a „virágos-zlopok, a virágfák”, a különféle edényes kompozí-ciók) már a legkisebb településeken is megtalál-hatók. Az általában költséges megoldások alkal -mazása gyakran disszonáns. A hazai és a nem -zetközi siker egyik biztosítéka a hazai nemesítésûegynyári virágfajok alkalmazása más honosnövényekkel együtt. Tartós díszítô értékükön felüla költségekben is elôzik külföldi társaikat. Újabbantöbb településen összekapcsolódik a szépítô munkaa különbözô pályázati forrásból származófejlesztô-korszerûsítô programokkal. Ezeken aterületeken is fellelhetô a sajátos növényalkalmazáskevesebb díszítô értékkel.

A környezetszépítést, a virágosítást több szakmaképviselôibôl alakított teamek értékelik. A pon-tozás melletti szöveges értékelés az alapja részbena díjak odaítélésének, részben a szakszerûségminôsítésének, ugyanis a bírálók egyben véle -mény alkotók is, segítve a szakemberekkel nemrendelkezô önkormányzatok, vállalkozások, civilszervezetek környezetszépítô munkáját. Irányt,

3. kép: Géderlak, milflör ágy a fôutcában (2002, aranyérem)

4. kép: Zalakaros (2003)



tendenciát, praktikákat közvetítenek az igényes, azízléses környezetformáláshoz. Ezzel egyben ambi-cionálják is a szépet szeretôket a hogyan továbbra.A tapasztalatok átadása mellett javaslatokkal issegítik a „versenyzôket”, a településeket.

Az értékelés eredménye alapján a verseny kiírói,szervezôi, erkölcsi és jelentôs anyagi elismerésetovább serkenti a közösségeket, az egyéneket. Az országos versenyben elsô helyezést elért város,

illetve falu nyeri el a jogot, hogy képviseljeMagyarországot az európai versenyben.

Összességében a mozgalom egy egyedülállókezdeményezéssel elôsegíti a magyar közkertkultúra reneszánszát, a települések lakosságánakintegrálását, a környezetkultúra magasabb szín-vonalú megjelenítését. A települések arculatának, jóhírnevének jó szolgálatot téve a sikeresebbenszereplôk bekerülnek a nemzetközi vérkeringésbe.Továbbá akarva akaratlanul is az érintett szakmák(mai nyelven a beszállítók: tervezôk, termesztôk,építôk, fenntartók, kertberendezéseket gyártókstb.) marketing munkájához is teret nyit a mozga-lom. A településeinken pedig az egészséges ver -seny közösségeket formál, amelyek hozzá juttatjáka közéleti szerepléshez a polgárokat. A lakosságszéleskörû bevonása, aktivitása a település poli-tikára is jó hatással van. A mozgalom céljaivalegyezôen virágozzék Magyarország!

Kokics Tibor a Virágos Magyarországért

szervezôbizottság elnöke

5. kép: Eger, Érsekkert (2007, aranyérem)


A több mint húsz különbözô szerzô tollából szár-mazó tanulmányt felsorakoztató könyv az európaivárosok és régiók fejlôdésével foglalkozik azelmúlt évtizedekben lezajlott transzformációsfolyamatok tükrében. A lengyel, cseh és szlovák,va lamint német kutatókból álló szerzô gárdaévtizedeken keresztül dolgozott együtt, ugyan -akkor nemzetiségi hovatartozásuk, el térô perspek-tíváik és különbözô szakmai megközelítésmódjukkövet kez té ben írásaik színes, tarka csokrot alkotnak.

Ez a sokszínûség érthetô is, hiszen míg Európanyugati felében a városok és régiók a globalizáció„külsô” kihívásaival és a technológiai és demográfi-ai változások „belsô” kihívásaival szembesültek,addig keleten a gazdasági és társadalmi folyamatokmély átstrukturálódása zajlott, a szocializmusból akapitalizmusba való átmenet. Napjainkra azonbanminden európai város és régió részese (ha külön-bözô mértékben is) az egyre erôsödô globálisversenynek, melyben a versengés legfôbb céljai amunkahelyek, népesség és a státusz. A kötetbenszereplô írások mind ezekre a válto zásokra reflek-tálnak, azok egyes dimenzióit, tényezôit elemzik.

A bevezetôben a kötet szerkesztôi (Strubelt ésGorzelak) az alábbi szavakkal érzékeltetik a könyvtémájának jelentôségét, a városok és régiók fej -lôdésének vizsgálatának súlyát:

„…az európai városok és régiók fejlôdését, azoknövekedését vagy zsugorodását, virágzását vagyhanyatlását, befolyásolni fogják a jövôbeli európaiintegrációs folyamatok, ugyanakkor a másik oldal-ról, azok [az európai városok és régiók] fejlôdéseugyancsak hatással lesz az európai integrációsfolyamatokra, pozitív vagy negatív irányban.”(13.o.)

Mind az európai integrációs, mind a városi ésregionális fejlôdés folyamataira hatással van (a poli-tika mellett) a tudományos kutatás, annak ered-ményei is, bár ezt a hatást nehéz mérni és felbecsül-ni, de annak léte és hozzáadott értéke kétségtelen.Ebben a szellemben is ol vasásra érdemes a jelentanulmány kötet, amennyiben azok szerzôi, vala -milyen mértékben mind az elmúlt év tizedekbenlezaj lott változások alanyai (érintettjei, résztvevôiés talán valamilyen mértékben alakítói is) voltak.

A szerzôgárda együttmûködése hosszú idôretekint vissza, és nem mindig volt zökkenômentes:

1 Ennek ellenére álljon itt a szerzôk neve: Wendelin Strubelt, Gregorz Gorzelak, Petr Dostál, Martin Hampl, L'ubomir Falt'an, KrzysztofFrysztacki, Jürgen Friedrichs, Bernd Hamm, Michal Illner, Bohdan Jalowiecki, Ewa Kaltenberg-Kwiatkowska, Andrzej Majer, ThomasRommelspacher, Walter Siebel, Kazimierz Z. Sowa, Ludek Sykora, Marek Szczepanski, Weronika Slezak-Tazbir, Bernhard Schäfers, AlfredSchwandt, Uwe-Jens Walther

Strubelt, Wendelin – Gorzelak, Grzegorz (szerk.)

Város és régióTanulmányok Jiri Musil tiszteletére

(City and Region. Papers in honour of Jiri Musil. Budrich UniPress, 2008)

K Ö N Y V I S M E R T E T É S

volt amikor a vasfüggöny jelentett (szerencsérenem áthághatatlan) akadályt, volt amikor éppannak lebomlásával, az átalakuló társadalmi, gaz-dasági viszonyok, új irányokat keresô és találónem zetközi kapcsolatok nehezítették a közösmunkát. Jiri Musil, eleinte csehszlovák, majd csehpro fesszor ként központi figurája volt a munkacso-portnak. Az ô 80. születésnapja alkal mából és mun -kásságának tiszteletére (liber amicorum) születettmeg ez a tanulmánykötet a Varsói Regionális ésHelyi Fejlôdés Európai Intézetének (EuropeanInstitute for Regional and Local Development) és abonni Építésügyi és Regionális Tervezési SzövetségiHivatalának (Federal Office for Building andRegional Planning) együtt mûködésében.

Lehetetlen vállalkozás lenne egy rövid figyelemfelkeltô írásban húsz tanulmány bemutatása (akár -csak a címek felsorolása is1). Annyi azonban megál-lapítható, hogy bár rendkívül széles azon témákköre, melyeket érintenek a cikkek, azokban közösa városi és regionális vetület elemzése, és a kelet-európai (legfôképp cseh, lengyel és kisebb mérték-ben német) vonatkozás.

Magyar szemmel olvasva a kötetet azonbankiemelhetô egy kérdéskör, mely visszatérômotívum a kötet számos tanulmányában: a fôvárosdomináns szerepének elemzése, és ennek hatásai azország, a háttér régió, valamint a perifériákfejlôdésére, továbbá más területi dimenzióval ren-delkezô (gazdasági, társadalmi és környezeti)

folyamatokra. A fôvárosi koncentrációval kapcso-latos tanulmányok többnyire a cseh fôvárost,Prágát állítják a középpontba, de a nagyvárosiproblematika lengyel szempontú elemzése is meg-található a kötetben. Meggyôzôdéssel állíthatjuk,hogy mindkét megközelítésnek van mondanivaló-ja a magyar várospolitika számára.

A rövid bemutató írás végén, álljon itt egyugyancsak rövid, de talán alapvetô kritika: egyszak mai jellegû bevezetô tanulmány, és a könyvvégén egy szintetizáló zárófejezet nemcsak meg -könnyítette volna a laikus olvasó dolgát, de a tanul-mánykötetek oly gyakran elfelejtett szerves tarto -zéka is lehetett volna.

Végezetül nem lehet megkerülni a könyvis-mertetôk kötelezô kérdését, kinek is szól a kötet,kinek ajánljuk figyelmébe? A városi, regionális ésáltalában véve a területfejlesztésben dolgozó szak -emberek, és a terület- és településfejlesztésreszako sodott hallgatók mellett, a téma iránt érdek-lôdô (nem szakmabeli) olvasó is bizonyára talál asaját ízlésének, érdeklôdésének megfelelô írást akötetben. Mindannyiuk számára hasznos hoz-záadott érték lehet a multi- és interdiszciplinárismeg közelítésmód, mely a valóság minél jobbleírására, elemzésére törekszik.

Dr. Ricz Judit tervezô-elemzô

VÁTI Kht.

A VÁTI Városépítési Kft. stratégiai célja a települések, a kistérségek és az ország

fejlõdésének elõmozdítása, a kiegyensúlyozott, fenntartható és értékmegõrzõ

társadalmi-gazdasági-környezeti fejlõdés elõsegítése.

A VÁTI Városépítési Kft. céljai elérése érdekében a ráháruló feladatokat

szakmaszeretettel, európai léptékû szakmai szemlélettel és tudással, innovatív

tervezési tevékenységgel, a Megrendelõi iránt érzett felelõsségtudattal látja el.

Munkáját a minõség, a megbízhatóság és a korszerûség jellemzi.

- településrendezési eszközök készítése:

településfejlesztési koncepciók, településszerkezeti tervek, helyi építési

szabályzatok, szabályozási tervek készítése, amelyeket az önkormányzati

testületek hagynak jóvá és amelyek a fejlesztések és az építésügyi hatósági

munka alapjátképezik,

-településrendezési tervek térinformatikai feldolgozása:

az elektronikus ügyintézést lehetõvé tevõ - az egyes telkekhez tartozó építési

elõírások elérhetõségét - akár interneten is biztosító lekérdezõ rendszerek

kifejlesztése,

-kistérségfejlesztési programok készítése:

a településrendezési összefüggéseket figyelembevevõ komplex fejlesztési

koncepciók, struktúratervek kidolgozása és az egyes települések fejlesztési

pályázataihoz szükséges megvalósíthatósági tanulmányok, akciótervek készítése.

városi zöldfelületek 2008 · vágyak és valóság 37 hartner rudolf kaposvÁr...

Documents