DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA

MÉRNÖKTANÁR INFORMATIKA

SZAKDOLGOZAT

WEB 2.0 ESZKÖZÖK A KÖZOKTATÁSBAN

Schveibert Róbert Mérnöktanár – Informatika

2010

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés...................................................................................................................... 4

2. Web 2.0-es eszközök az oktatásban ............................................................................. 6

2.1. Google eszközök ................................................................................................... 6

2.1.1 Google Csoportok.......................................................................................... 7

2.1.2 Google Calendar ............................................................................................ 9

2.1.3 Picasa ........................................................................................................... 12

2.1.4 Google Docs ................................................................................................ 15

2.1.5 iGoogle ........................................................................................................ 24

2.1.6 Online térkép ............................................................................................... 26

2.2. Blog ..................................................................................................................... 26

2.3. DimDim............................................................................................................... 27

2.4. Közösségi oldalak................................................................................................ 28

2.5. Videó megosztók ................................................................................................. 29

2.6. Wikipedia ............................................................................................................ 31

2.7. Virtuális világok .................................................................................................. 31

2.8. E-portfóliónak...................................................................................................... 32

3. Kérdőívek kiértékelése............................................................................................... 34

3.1. Tanári kérdőív kiértékelése ................................................................................. 34

3.1.1 Alapadatok................................................................................................... 34

3.1.2 IKT kompetencia és Internet használat ....................................................... 35

3.1.3 Munkahelyi körülmények............................................................................ 38

3.1.4 Tanárok véleménye ..................................................................................... 39

3.2. Diák kérdőív kiértékelése .................................................................................... 40

3.2.1 Alapadatok................................................................................................... 40

3.2.2 Diákok IKT kompetenciája ......................................................................... 42

3.2.3 Diákok véleménye és az iskolai lehetőségük .............................................. 44

3.3. Tanár – Diák összehasonlítás .............................................................................. 45

4. Összegzés ................................................................................................................... 46

5. Felhasznált irodalom jegyzék..................................................................................... 48

4

1. Bevezetés

A szakdolgozat ötletét Kárpáti Andrea – Hunya Márta: „Kísérlet a tanárok IKT-

kompetenciája közös európai referenciakeretének kialakítására” című tanulmány

szolgáltatta. A diákokat folyamatosan érő audiovizuális ingerek már kora gyermekkoruktól

áthangolja az információ befogadás képességét, módját. Jól ismerjük azt a kínai mondást

„Ha hallom, elfelejtem. Ha látom, megjegyzem. Ha csinálom, megértem”. Ezt kell

belevinnünk az oktatásba is úgy, hogy a megmutatom, és a megcsinálom rész egyaránt

teret kapjon, megvalósítható legyen minden tantárgy esetében. Erre jó módszernek tűnik az

elektronikus tanulás (CMS, LMS, stb.), mivel a számítógép illetve az Internet nyújtotta

lehetőségek tárházát kár volna oktatási szempontból kihasználatlanul hagyni.

Szakdolgozatomban a WEB 2.0 eszközök használatát szeretném bemutatni azt, hogy

melyik eszközt mire, és hogyan lehet használni. Az Internet története az 1960-as évek

elején indult, amikor az Amerikai Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma egy olyan

hálózatot akart létrehozni, ami nem rendelkezik olyan központokkal, amik egy esetleges

támadás kapcsán elsődleges célpont lehetne Az első hálózatot 1969-ben építették ki 4

csomóponttal, melyet ARPANET-nek neveztek1 el. Az Interneten az egyik leginkább

használt szolgáltatása a WEB lapok illetve Web-es alkalmazások használata. A

Hírportálokon keresztül a Webes levelezésig sok minden volt megtalálható a WEB 1.0 ás

rendszerben is, akkor még is mi lehet a különbség? Az, hogy míg a Web 1.0 esetén a

tartalmak kizárólag az üzemeltetőtől származnak, addig a Web 2.0 rendszerben maga a

felhasználó hozza létre (és osztja meg) a tartalmat, vagyis már nem egyirányú, hanem

többirányú kommunikáció részesei lehetünk. Ez megvalósulhat egy hír kommentezésében,

blogolásban, közösségi hálózat építésében, illetve olyan Webes alkalmazások

fejlesztésében, (pl. Google Docs). A webes alkalmazások egy offline program kiváltásra

jöttek létre azzal a nem titkolt céllal, hogy az így elkészült dokumentumot, könnyebb

megosztani az ismerősökkel, hatékonyabban megoldható az, hogy több ember is

dolgozhasson ugyan azon az egy dokumentumon akár különböző jogosultságokkal. A mai

iskolai helyzetben sok olyan tanár van, aki kétkedve, sőt elutasítóan áll az elektronikus

tanulási eszközök, és az újabb pedagógiai kompetenciák alkalmazásához. Milyen okokból

1 NÉMETH ZOLTÁN: „Internet Rövid története”, In:[Elektronikus könyv] [1998.12.4]

<http://home.fazekas.hu/~zoli/dt/node3.html>

5

alakulhatott ez így? A legtöbb pedagógus a saját gyermekkori, egyetemi tanulmányai

közben felvett tanár attitűdöket és módszereket használja a munkája során. Ebből

kifolyólag az alig egy évtizedes oktatási módszerekről nincsenek tapasztalataik és sok

esetben még az alapvető IKT kompetenciákkal sem rendelkeznek. Ezen pályázatokkal

illetve tanfolyamokkal próbálnak változtatni a munkáltatók (minisztérium), de ezek száma

és olykor minősége megkérdőjelezhető. A mai diákoknak a legfőbb információforrás az

Internet és a televízió ebből kifolyólag ők megszokták a gyors, lényegre törő

információszerzést és a felesleges információkat. Magyarázatokra, körülményekre ritkán

fordítanak megfelelő figyelmet. Ha egy információt csak saját erő befektetésével tudná

megszerezni, sokszor lemondana róla, vagy keresne egy másik információforrást. Ebben az

esetben a diák a régi rendszerű oktatást lassúnak és nehéznek érzi, ebből kifolyólag nő

vagy nőhet a diákok fegyelmezési problémája. Megoldás lehet, ha a diákokat megtanítjuk

értelmezni és megérteni az olvasott információt, illetve megtanítjuk rendszerezni a

megszerzett információkat. A szakdolgozat írásakor feltételezem, hogy a tanárok IKT

kompetenciája alacsony, viszont a hajlandóságuk az új ismeretek megszerzésére magas. A

tanároknak a hétéves kötelező képzési rendszerben lehetőségük kell, hogy legyen az új

stratégiák elsajátítására és begyakorlására. A diákok hozzáállása úgy gondolom, hogy mint

minden új dolognál pozitív. Szívesen fogadnak minden új kezdeményezést, ha ez számukra

bizonyos előnyökkel jár.

A szakdolgozatomat ajánlom minden kollégának, akik az internetes oktatás használatát és

elterjesztését tűzték ki zászlajukra. A tanári szakma mindig is a folyamatos megújulás a

szakmai és pedagógiai fejlődést követelte meg.

6

2. Web 2.0-es eszközök az oktatásban

2.1. Google eszközök

Ahhoz, hogy a Google szolgáltatásait igénybe vehessük, létre kell hoznunk egy Google

fiókot (Google Account), amihez már egy létező email címet kell megadnunk. Ez

természetesen lehet egy Google Mail-es cím is, de nem kötelező.

1. ábra Google fiók létrehozása

7

Az elkészült fiók, és a lehetőségeink

2. ábra A kész Google fiók

2.1.1 Google Csoportok

A Google Csoportok, mint levelezőlista többrétű felhasználási lehetőségeket hordoz

magában. Azon túl, hogy a levelező lista tagjai egy közös címre írhatnak egymásnak, a

levelezések később is visszanézhetők (archív funkció). A levelező listának ugyan úgy

tagjai lehetnek Google Mail-es illetve más email szolgáltatónál lévő emberek is. A

levelezőlista a Google Groups néven érhető el, ebből is látszik ők nem is annyira levelező

listának, mint inkább egy csoport teljes kommunikációs felületének szánták ezt a

szolgáltatást. Hiszen nem csak az üzenetek azonnali kézbesítésére alkalmas több

címzettnek, de lehetőségünk van ezeknek a moderálására (ekkor természetesen csak

engedélyezés után lesznek kipostázva), illetve Web funkciók is megtalálhatók benne.

8

Google Csoport létrehozása.

3. ábra Google csoportok létrehozása

A hozzáférési szintekből én a korlátozottat javasolom, így ugyanis megakadályozható,

hogy valaki spam célpontnak használja a levelező listánkat. Csoport leírást is mindig meg

kell adnunk. Ezután már csak azt kell bizonyítanunk, hogy nem robotok vagyunk, vagyis

egy eltorzított szöveget kell felismernünk és begépelnünk. Az azonosítás után tagokat

hívhatunk meg vagy vehetünk fel a levelezőlistára. És ha végeztünk, akkor már láthatjuk is

az alábbi képernyőt.

9

4. ábra Google csoportok kezdőlap

A Google Csoportba megosztandó fájlokat is feltölthetünk 100MB terjedelemig ( egy fájl

max. 10MB lehet) így egy dokumentumot nem kell csatolva elküldeni mindenkinek,

hanem innen letölthető, így nem terheljük vele a rendszert. A Google Csoport további

előnye egy sima levelezőlistával szemben, hogy Weboldalt is készíthetünk a csoport

tagjainak, amin olyan információt akarunk megjeleníteni, amit folyamatosan jó látatni (pl.

Dolgozat időpontok, tematikák, szabályzat, stb.).

Mire használhatjuk a Google Csoportokat

Elsődleges szempontként a Diák-tanár illetve a Diák-diák kapcsolattartás eszköze lehet,

hiszen a Csoport címre írt üzenetet mindenki megkapja. Továbbá a fájlok közé feltölthetők

segédanyagok is, amik megkönnyítik az otthoni tanulást. További előnye, hogy az

üzenetek később is visszaolvashatók, hiszen archiválja őket a Google rendszer, így egy-egy

régi kérdésre már a választ is megtalálhatják a Webes felületen, ha a saját postafiókjukból

már törölték is a választ.

2.1.2 Google Calendar

A naptárnál kérni fogja nevünket, és utána megjelenik előttünk egy virtuális naptár.

Alapbeállításként heti nézetben, de ez állítható napi, heti, havi, 4 napi, és naplóra is).

Alapértelmezésben betölt két hasznos naptárat a Magyar névnapok és a Magyar

ünnepnapokat, hogy biztos ne felejtsünk el semmit. Talán feltűnik, hogy az ünnepnapokat

piros színnel a Névnapokat kék színnel írja, és ha felviszünk saját eseményt, akkor az egy

10

harmadik színű kiemelést kap. Ez azért van, mert a Google Naptárban egyszerre több

naptárat is használhatunk, és hogy ne keveredjenek a bejegyzések ezeket különböző

színekkel jelölhetjük.

5. ábra Google Calendar

A naptárakat két nagy részre oszthatjuk: személyes naptárak és megosztott naptárak. A

személyes naptárainkat mi hozzuk létre és csak mi látjuk őket, a megosztott naptárakat

pedig már valaki elkészítette és nyilvánossá tette mindenki előtt és így lehetőségünk van a

saját Google Naptárunkban megjeleníteni. Vagyis ami naptár nekünk megosztott az

másnak a személyes naptára.

Nézzük meg, hogyan tudunk egy eseményt bejegyezni a naptárba. Az adott napra kattintva

feljön egy pici ablak, ahol megadhatjuk a legfontosabb adatokat

6. ábra Egyszerű esemény létrehozása

Ha azonban szeretnénk mindent részletesen beállítani, akkor válasszuk az eseményrészletek

szerkesztése feliratot.

11

7. ábra Esemény részletes beállítása

Megadjuk MI az esemény és MIKOR (mettől-meddig vagy egész napos), ISMÉTLŐDIK-

E (hetente, hány hetente, a hét melyik napjain, a hónap hányadik napján vagy hányadik

hetében lévő napján, hány évente, stb.), majd a HOL- t adhatjuk meg. melyik NAPTÁRban

tároljuk ( már ha több van) és még egy rövid leírásra is van hely.

A BEÁLLÍTÁSOKnál az EMLÉKEZTETŐ részt emelném ki, ugyanis remekül

használható arra, hogy ne felejtsünk el semmit. Beállítható az e-mail és akár az SMS

értesítés is. A vendégeknél felvett emberek láthatják ezt az eseményt és a lentebb megadott

jogokkal tudnak élni. Ha szükséges a naptár használható arra, hogy a levező listánkra is

eljusson egy-egy figyelmeztetés pl. fontos határidők emlékeztetése. Ugyan is a küldött E-

mailben a tárgy tartalmazza melyik Naptárból jött az értesítés és a levelező programunk

minimális beállításával megoldható, hogy ezen E-mailek a levelező listára is

továbbítódjanak. Így ha minden csoportunkhoz külön naptárat rendelünk, akkor különböző

levelezőlistákra küldhetünk automatikusan üzeneteket.

A naptárak Exportálhatók vagyis a teljes naptár egy fájlba lementhető, és Importálható

vagyis visszatölthető a rendszerbe. A naptárat természetesen meg is oszthatjuk, ezt két féle

képen tehetjük. A naptárak beállításánál mondhatjuk azt, hogy ez egy publikus naptár és

12

akkor a lejjebb megtalálható naptár URL címe gombra kattintva megkapjuk azt a linket,

amit elküldhetünk pl. e-mailben vagy beágyazhatunk egy weboldalra is.

Az alatta lévő privát címet csak azoknak küldjük el, akik szerkeszthetik is a naptárainkat az

ugyanis teljes hozzáférést biztosít a naptárhoz.

Mire használható a Google Naptár

A teljes napi, heti, havi, évi menetrendet feltehetjük, és ezt megoszthatjuk a diákokkal is,

tudhatják, mikorra milyen iskolai programot tervezünk, milyen dolgozatot iratunk, mikor

milyen beadandó házi feladatok vannak, és az emlékeztető funkció használatával elég, ha

csak az E-mailjét nézi a diák naponta. A több különböző naptár lehetővé teszi, hogy ne

keveredjenek a személyes, munkahelyi, illetve a különböző tanulócsoportok adatai.

A diákok részéről hasznos kehet, ha a napi, heti rendszeres és nem rendszeres

elfoglaltságukat ők is nyilvántartják a Google Calendárban. Ennek segítségével

megtanulhatják a diákok munkabeosztás elvét és lényegét.

2.1.3 Picasa

A Picasa egy webes képmegosztó oldal. A lényegét tekintve egy adott méretű tárhelyre (1

GB) tölthetünk fel képeket és oszthatjuk meg barátainkkal vagy akár a nagyvilággal is. A

Picasa teljes használatához azért a web böngésző mellé kell a Picasa program is, ami

megkönnyíti a munkánkat, azzal, hogy a segítségével hozzuk létre a webes

fényképmappákat és töltjük fel bele a képeket.

A kérdés persze most az lehet, hogyan kapcsolódhat ez az oktatáshoz. Nos, sok esetben

van szükségünk arra, hogy sok vagy nagyméretű képi információt osszunk meg a

diákokkal, ilyenkor gondot okoz a „hogyan” kérdése. Weblap esetén érteni kell az

elkészítéséhez és szükség van egy helyre, ahol közzé tudjuk tenni. E-mailben nem illik sok

nagyméretű képet küldeni, ha lehetőség van arra, hogy csak az töltse le, akinek szüksége

van rá. Így már látszik, hogy a kép és videó megosztó oldalak működésének mi a sikere.

Picasa használatához le kell tölteni egy programot a weblapról, majd azt telepíteni. Amikor

végzet a telepítéssel, akkor első induláskor megkeresi az összes képet a merevlemezen és

listába rendezi őket, a kiválasztott könyvtárat vagy könyvtárakat feltölthetjük a

webalbumunkba.

13

8. ábra Picasa mappakezelő

Itt választhatjuk, ki mely mappákba keressen képet. Alapesetben mindenhol keres.

9. ábra Picasa Mappa feltöltése

A kiválasztott mappát feltölthetjük a Webalbumba.

14

10. ábra Picasa a feltöltés paramétereinek beállítása

Megadhatjuk a webes album nevét, és leírását is. Valamint kiválaszthatjuk, milyen

minőségbe töltse fel a képeinket. A digitális gépekkel készült képek sokszor több

megabájtosak is lehetnek, ami lassú internet kapcsolat esetén lassú fel és letöltést jelent,

illetve a webalbum is gyorsabban betelik. A tárhely természetesen fizetés ellenében

bővíthető egészen 16 TB, azaz 16000 GB méretig.

Mire használható a Picasa

A tananyaghoz kapcsolódó képanyagok tárolásának, és elérhetőségének egy egyszerű és

gyors módja. A feltöltött képekhez megjegyzés adható. Ez felhasználható Idegen nyelv

esetében egy képleírás vagy kép alapján történő történetírásra is. Más tantárgyesetén pedig

a képen lévő tárgyak, képrészletek felismerése a tananyaghoz kapcsolódóan. Pl. „Milyen

torkolatot látunk az alábbi képen”, „Milyen következtetések olvashatók le az alábbi

diagramból”, stb.)

15

2.1.4 Google Docs

A Web 2.0 már erőteljesen nyit afelé, hogy a ma hagyományosnak gondolt program

használat helyett, a Cloud Computing vagyis ( Számítási felhőben ) való működés irányába

tereljen minket.

Mit is jelent ez? A hagyományos van egy gépem, vannak programjaim és használom őket

helyett, van egy olcsó (kisteljesítményű) netezésre képes gépem. A legtöbb feladatot a

böngészőben elérhető tőlem távollévő szerver vagy szerver parkok végzik majd el. Ennek

megjelenésére a közeljövőben fel kell készülnünk, és már a Microsoft is tervezi saját

számítási felhőn alapuló üzleti modelljeit. A Google Docs ennek az iránynak egy jeles

képviselője. A Google Docs lehetőséget kínál arra, hogy az alapvető irodai szolgáltatásokat

egy web böngésző segítségével érjük el. A Google Docs-ban jelenleg szövegszerkesztő,

táblázatkezelő és űrlapkészítő, prezentációkészítő és rajz modul található.

A kezdőképen (13. ábra) láthatók a meglévő dokumentumok, azok főbb tulajdonságaival

(mikor készült, megosztottuk-e). Ha az új létrehozása pont alatt kiválasztjuk a

Dokumentumot, akkor egy nagyon leegyszerűsített szövegszerkesztőt kapunk (14- ábra).

Persze az, hogy kinek mi az egyszerű az más kérdés. A legalapvetőbb szövegszerkesztési

funkciók (betűstílusok, betűtípusok, táblázatok, képek, bekezdés igazítás, sorközállítás,

betű –és háttér szín, egyenletszerkesztő, fejléc, lábléc, oldaltörés, stb.) itt is megtalálhatók.

(Tegyük szívünkre a kezünket, kevesen használnak ennél több formázást egy egyszerű

dokumentumban.)

16

11. ábra Google Docs nyitóképernyő

12. ábra Google Docs szövegszerkesztő

17

Az előnyeit azt hiszem nem is kell kiemelni, egy szövegszerkesztő, ami mindig kéznél van,

aminél nem a dokumentumot küldöm el, hanem csak egy hivatkozást, így mindig a

legfrissebb állapotot fogja mutatni. Lehet nyomtatni, sőt Word dokumentumba vagy PDF

formátumba le is tölthetjük a művünket. Természetesen professzionális használatra nem

alkalmas, de látszik, hogy az irányvonal jó, és a funkciók köre a jövőben várhatóan nőni

fog.

Prezentációkészítés esetén az új létrehozásánál a prezentációt kiválasztva egy dia jelenik

meg.

13. ábra Google Docs Prezentáció készítő

A prezentáció képességei a Dokumentumhoz képest hiányosabb, bár diamintából 5 fajta

van.

18

14. ábra Diaelrendezési lehetőségek

A diákon elhelyezhető kép, táblázat, video illetve szöveg. Sajnos a diák közötti

automatikus váltás, az áttünés, ill. animáció teljességgel hiányoznak a prezentáció

készítőből. De még így is hasznos segítség egy célszerű prezentáció készítéséhez.

Természetesen ez is megosztható és itt is igaz, hogy a frissülést a legközelebbi látogatáskor

már látják.

A Google Docs táblázatkezelője már első látásra is komolyabb, mint a prezentáció

készítője. Talán abból indulhattak ki, hogy a táblázatkezelés eléggé alapszintű funkcióvá

vált a neten. Míg a prezentációnál a kinézet sokszor lényeges, a táblázat kezelőnél a

funkcionalitás a főbb szempont. A táblázatkezelő egy táblázatos elrendezésű felülettel

indul, úgy, mint azt már más táblázat kezelőktől megszokhattuk. A cellák elnevezése is a

szabványos, oszlopok betűvel, sorok számmal jelölve. A táblázat mérete korlátos. Az

oszlopok azonosítója max: IV lehet (256 oszlop). A sorok szám 256 oszlopesetén kb. 1500

sor. A táblázatkezelő kb. 384000 cellát tud kezelni, összesen, hogy ez, hány munkalapon

oszlik el, milyen sor és oszlopszámmal, az ránk van bízva.

19

15. ábra Google Docs táblázatkezelője

A táblázatkezelőknek azonban fontos képessége, hogy a tárolható adatok mellet, milyen

műveletet képes elvégezni. A Google ezen képességei több mint elegek, sőt sok olyan

funkció is van benne, ami sajnos az Excelből hiányzik, pedig néha jól jönne. (pl.

számrendszer átváltás)

A függvénynevek sajnos angolul vannak, így néhány esetben nem találunk valamit elsőre,

de a rövid súgót már magyarul kapjuk (sajnos a részletesből még nincs magyar).

20

16. ábra Táblázatkezelő függvényei

Másik fontos terület a táblázat kezelésben, a grafikonok készítése. Igen tudunk grafikont

készíteni vele, persze nagy szépségre és részletes beállításra ne gondoljunk, mint az

Excelben vagy Quatroban, de szemléltető eszközöknek kiváló. A grafikon készítésekor

több típusú és azon belül több altípusúból válogathatunk. A grafikon beállításai később

módosíthatóak.

17. ábra Diagram típusok

21

Google Űrlap

Sokszor adódik úgy, hogy szeretnénk valamilyen kérdőívet kitöltetni, vagy valamiről

visszajelezést kapni, és utána ezeket az adatokat fel is kell dolgoznunk. Ennek a

megkönnyítésére kiváló eszköz a Google Űrlap, ami mögött egy táblázat húzódik meg és

ebbe a táblázatba tárolja el az adatokat. Ennek a velejárója, hogy adataink már egy

táblázatkezelő „programban” vannak eltárolva és itt könnyen feldolgozhatók, vagy más

táblázat vagy adatbázis kezelő programba átvihetők.

A nyitóoldal már a megjelenítendő űrlaphoz hasonlít. Megadhatjuk az űrlap címét, egy

rövid leírást arról, miről is van szó. Majd a kérdéseket lehet feltenni. A kérdések típusa

lehet: rövidszöveges válasz, hosszúszöveges válasz, feleletválasztós, jelölőnégyzetes,

választás listából, tartomány, rács. A rövid szöveges válasznál általában egy szót várunk

vagy pl. életkort, nevet, stb. Minden kérdésnél megadhatjuk kötelező-e kitölteni az adott

kérdést, és ha bejelöljük, csak akkor küldi be az űrlapot, ha minden ilyen kérdést

megválaszoltak.

18. ábra Google Docs űrlap: rövid szöveges válasz szerkesztése

A hosszabb szöveges válasz felhasználható arra, hogy a kérdőívkitöltő saját véleményét

megfogalmazhassa valamivel kapcsolatban.

19. ábra Google Docs űrlap: szöveges válasz szerkesztése

22

A feleletválasztós egyértelmű egy felsorolásból választ ki egyet. A választás

eredményeképpen akár elágaztatható is lehet a kérdőív kitöltés. (pl. tanár, diák).

20. ábra Google Docs űrlap: feleletválasztós kérdés szerkesztése

A jelölőnégyzetesnél pedig egy felsorolásból választhat ki többet is. Az egyéb mezőbe

beírhatja a kérdőívkitöltő azt a választ, ami esetleg kimaradt a listából.

21. ábra Google Docs űrlap: jelölő négyzetes kérdés szerkesztése

A választás listából hasonló a feleletválasztóshoz csak itt egy legördülő listából választhat.

A tartomány akkor használható, ha valamit számértékkel akarunk mérni. Mondjuk 1 és 5

vagy 1 és 10 között. A kezdőérték 1 vagy 0 lehet, a végérték 3-10 ig terjed.

23

22. ábra Google Docs űrlap: Tartományos kérdés szerkesztése

A rács típusú kérdést akkor használhatunk, ha a egy táblázat szerű megjelenést szeretnénk

elérni a táblázat sorai 1-1 kérdést tartalmaznak, az oszlopok pedig 1-1 értéket, ami lehet

számbeli érték(1-5 ig) vagy szöveges érték is (nem, ritkán, általában, sokszor, gyakran..)

oszlopból csak 5 lehet, sorból ahány kérdést szeretnénk.

23. ábra Google Docs űrlap: Rácsos kérdés szerkesztése

Az űrlap tartogat még egy meglepetést, ugyan is van egy automatikus statisztikai modul is

hozzá, ami a befutó válaszok alapján azonnal statisztikát is készít. Sajnos ez a rész

24

tartalmaz egy apró, de bosszantó hibát, mivel az értékek számítása a feltöltéssel egy időben

történik, ha valaki hibás adatokat írbe, hiába töröljük a táblázatos felületből, a statisztikát,

már nem módosítja. Így sajnos ez a rész nem használható maradéktalanul.

24. ábra Google Docs űrlap: Statisztika készítője

Mire használható a Google Docs

Mint azt már több helyen is említettem legnagyobb előnye, hogy csak internet és böngésző

program kell hozzá, semmi más, a program és dokumentum bárhol rendelkezésünkre áll a

világ bármely (internettel) ellátott pontján. Az elérhetőség mellet a másik nagy előnye a

felület több nyelvűsége ( 38 nyelvet támogat), és hogy platform független ( nem kell

feltétlenül Windowst futtató gépet használnunk, lehet Apple gép, Linux alapú rendszer,

vagy akár egy okostelefon is. A harmadik előnye, a dokumentumok legfrissebb állapotának

mutatása és verzió követése.

2.1.5 iGoogle

Az iGoogle egy picit kakukktojás ebben a felsorolásban, hiszen nem tipikusan web 2.0

eszköz, de a segítségünkre van azáltal, hogy kényelmessé és hatékonnyá tudja tenni a

webes munkát.

25

25. ábra Google Kezdőlap

Az iGoogle egy Webes kezdőlapot ad nekünk előnye, hogy bármelyik neteléréssel

rendelkező gépen megjeleníthető, vagyis velünk együtt tud mozogni. Az alapfelületre

különböző modulokat pakolhatunk ki, mint IWIW, TV műsor, GMail postafiók, Google

Naptár, útvonaltervezés, időjárás, különböző hírportálok, stb. A modulok száma több ezer.

26. ábra Google kezdőlap feltöltve modulokkal

A személyes kezdőlapunk jó kiindulás arra, hogy könnyen áttekinthessük a feladatainkat,

és erre a rendszerezésre megpróbálhatjuk rászorítani a diákjainkat is.

26

2.1.6 Online térkép

Mire is használhatunk Online térképet? Ez bizony tantárgy specifikusnak tűnik első látásra.

A földrajzórákat fel lehet dobni az amazonasi esőerdő műholdas képével, az Amazonas

tölcsértorkolatának vizsgálatával, illetőleg az online térképeken elhelyezett esetleges

fényképek megnézésével. A történelem órákon is felhasználható, pl. hadseregek vonulási

útvonalait megnézni és távolságokat számolni belőle, illetve milyen akadályokkal kellett

megküzdenie a hadseregeknek. Informatika órán felhasználható a tantárgyakhoz köthető

prezentációk elkészítésére.

Online térképek: Google Maps. A Google térkép szolgáltatása kétrétű: egy műholdas

térképként is jól használható, másrész utcatérkép, használatával akár útvonaltervezésre is

kiváló. A Google Maps általunk is tovább bővíthető, ha tudomásunk van egy még nem

feltüntetett útvonalról vagy nevezetes helyről, helyszínről, akkor elhelyezhetjük azt a

térképen és ezt a plusz információt megoszthatjuk a térképet használó egyéb

ismerősünkkel vagy akár mindenkivel. A Google Maps erősen összefügg egy másik offline

eszközzel a Google Earth-el. Érdemes ennek a szolgáltatásait is használni, hiszen az új

Google Earth bár nem web 2.0 eszköz a teljes értelemben, de lehetőséget ad nem csak a

föld bármelypontjának megtekintésére (nevesebb helyszínek 3d-ben is), hanem akár a

naprendszerben is kalandozhatunk vele, megtekintve a csillagképeket, A hold és a mars

felszínét. A Google Maps-be is bele integrálták a 3D épületeket.

2.2. Blog

A blog nem más, mint egy elektronikus napló, ami amellett, hogy megosztható másokkal,

az olvasók reagálhatnak is egy-egy bejegyzésre, amire újabb reagálások lehetnek. Vagyis

nem csak a naplóbejegyzés érdekes, hanem az általa kiváltott olvasói reakciók is. A blog-ot

kapcsolattartásra illetve a saját nézőpontunk szócsövének is tekinthetünk. Pedagógiai céljai

többirányúak. A pedagógus blog bejegyezéseiben véleményeket fogalmazhat meg aktuális

eseményekről (napi hírek, osztályesemények stb.), amire a diákok írásban reagálhatnak,

illetve a diákok blogját is olvashatja a tanár és azokra reagálhat kommenttel vagy a saját

blogján keresztül. Ez persze elég időigényes folyamat és napi használata sok időt vesz

igénybe. De mivel a diákokkal való kapcsolattartás első helyen kell, hogy álljon, ezért

megéri a befektetett időt. Sok diák könnyebben fejezi ki magát, ha nem az iskola keretei

között kell a tanárral beszélgetnie, ami számára frusztráló. A neten otthon érzi magát,

felszabadultabb.

27

2.3. DimDim

Az Online tanterem. A Dimdim.com oldalon lehetőségünk van egy virtuális osztálytermet

létrehozni és abban „órát tartani”. A virtuális teremben a tanár arcát és hangját egy web

kamera segítségével látják és hallják a diákok.

27. ábra DimDim kezdőlap

Belépéskor ezen a képen láthatjuk, hogy egy naptár részből áll, ahol ütemezhetjük a

tanórákat és egy startból ahol elkezdjük a virtuális tanórát. A schedule részben (29. ábra)

beállíthatjuk, hogy mi a tananyag neve, kiket hívunk meg, adhatunk egy kulcsot is,

(illetéktelenek ne léphessenek be) beállíthatjuk, hogy bejelentkezés szükséges-e vagy egy

elő regisztrációs emailt küldjön ki a rendszer. Ismétlődik-e ez az óra, melyik napon

kezdődik és végződik a tanfolyam és hány órakor kezdődik. A Features fülön beállítható,

hogy video és hang, csak video, csak hang lesz közvetítve vagy semmi (chat funkció).

Beállíthatjuk a mikrofon működését, illetve hogy milyen szolgáltatásokat akarunk

használni. (Tábla, dokumentum megosztás, hány fő vehet részt, ingyenesben max. 20)

Az óra elkezdésekor a kiküldött E-mailben lévő URL-re kattintva csatlakozhatnak az

óránkhoz a diákok. A tanárt látják, hallják és a tanár is hallja látja őket, vagy akár

szövegesen is üzenetet küldhetnek akár egymásnak is. A legszebb benne, hogy az órát fel

is vehetjük és ezt később visszanézhetik a tanulók, így egy esetleges órakihagyás sem

okozhat problémát, vagy feleleveníthetők az ott elhangzottak.

28

28. ábra DimDim beállítási lehetőségek

2.4. Közösségi oldalak

Vajon miért hasznos egy közösségi oldal a pedagógusnak?

Nos ez egy picit tágabb értelembe vett szükségesség. A közösségi oldalak jó lehetőséget

kínálnak arra, hogy a diákról olyan dolgokat tudjunk meg, amelyek bár nyilvánosak

mindenkinek, nekünk nem mesélne róla. A diákok jobb megismerés, és a kibővített

szociogram készítés lehetősége, vagyis az osztályon, iskolán kívül eső emberekkel való

kapcsolatokat is láthatjuk. Van egy elmélet, ami szerint legfeljebb 6 emberen keresztül

bárki-bárkit elérhet. Ha ez így van, akkor célszerű csak a közvetlen kapcsolatokat vizsgálni

ez ügyben, sőt ha a kapcsolatok milyenségét is tárolja a rendszer (IWIW) és ki is van

töltve, akkor célszerű, ha csak a baráti kört vesszük górcső alá. A közösségi oldalakon

fellehető képeket a diákok általában viccesnek gondolják, és sokszor kikerül olyan kép is,

ami őket kompromittáló helyzetben ábrázolja. Ezzel az iskola jogilag nem tud tenni, de

célszerű, ha az osztályfőnök jelzi, hogy az ilyen képek publikálása a későbbiekben pl.

munkahelykereséskor komoly hátráltató tényező lehet.

29

2.5. Videó megosztók

A video megosztók használata szintén onnan eredeztethető, hogy sokan akarnak video

anyagot megosztani. (Vagy kiránduláson, nyaraláson készített videók, akár más eredetű és

témájút.) A pedagógiai alkalmazása is abban rejlik, hogy lehetőséget ad arra, hogy a

tananyaghoz kapcsolódó videókat eljuttathassunk a diákjainknak. Ez lehet egy témához

kapcsolódó film-filmrészlet, vagy akár egy felvett tanóra is. A videók megosztásának

sokáig két problémája volt. Első, hogy sok helyet foglalt és csak úgy lehetet megnézni, ha

már letöltődött a teljes videó tartalom. A másik, hogy a kiszolgáló gépeknél nagy terhelést

okozott. A technika fejlődésével és a Streaming vagyis folyam alapú továbbítással illetve a

gyorsabb processzoroknak köszönhető jobb tömörítési rátával sikerül a legnagyobb

problémák, ha nem is megszüntetése, de mérséklése.

A videó megosztás menete nem ördöngösség. Regisztrálunk egy videó megosztó oldalon,

ha van Google fiókunk, akkor azzal is be tudunk lépni. Ha beléptünk, akkor ezt a

képernyőt fogjuk látni

29. ábra Youtube kezdőoldal

A lap tetején található feltöltésre kattintva, bejön a feltöltési oldal.

30

30. ábra Youtube belépés után

Ahol a videó feltöltése gombra kattintva kitallózhatjuk, mit akarunk feltölteni. Majd a

megjelenő adatlapot kitöltve- már készen is vagyunk.

31. ábra Youtube videó feltöltése

Az adatlapon láthatjuk a videónk linkjét is, amit elküldhetünk e-mailben vagy kitehetünk

weblapunkra, blogunkra is.

31

2.6. Wikipedia

A wiki (illetve WikiWiki, kiejtése [wiki] vagy [viki]) a hipertext rendszerek egyik fajtája,

vagy pedig maga a szoftver, ami ennek készítését lehetővé teszi. A wikiwikiweb olyan

webhely, amely wiki rendszer szerint, ennek felhasználásával működik, vagyis lehetővé

teszi azt, hogy a szerkesztők (vagy általános esetben bárki) a laphoz új tartalmakat adjanak,

vagy azon tartalmat módosítsanak. Más szóval a wiki egy olyan program, amelynek

számos különböző megvalósítása, implementációja létezik. Segítségével egész weboldalak

is működtethetők (nem feltétlenül lexikon jelleggel), de alkalmazható a hagyományos

fórumok helyett is a látogatók tapasztalatainak, véleményeinek strukturáltabb

megjelenítésére. Kitalálója, Ward Cunningham szerint „a legegyszerűbb online adatbázis”;

gyakran használják csoportos munkavégzés támogatására, közösségépítésre; például

Wikipedia online lexikon.2 A wiki rendszereket mi is felhasználhatjuk oktatási célra, pl. a

szakszavaknak a magyarázatait tudjuk itt felvinni, sőt, jobb, ha a diákoknak adjuk ki ezt

csoport vagy projectmunka keretében. Így azáltal, hogy jobban el kell mélyülniük egy-egy

terület szakszavaiban, az alkotás örömét is felfedezhetik. A szócikk laptörténetét nyomon

követve láthatjuk ki mit módosított a lapon. A szócikkekhez kapcsolhatunk képeket illetve

elhelyezhetünk hivatkozásokat más, a témakörhöz kapcsolódó weboldalhoz.

2.7. Virtuális világok

A virtuális világok nem annyira oktatási, mint nevelési céllal hasznosak. A diákok, akik

rengeteg időt töltenek el gyakran a játékok virtuális világában, megtanulják a társas

kompetenciák egy részét, hiszen nem egyszer csapatban kell végrehajtaniuk egy feladatot.

A társas kompetenciák persze csak részben értendők, hiszen fizikai kapcsolat nincs,

legjobb esetben hang kapcsolatban vannak egymással. Továbbá, ha mi tanárok is

bemerészkedünk a virtuális világokba, akkor a diákból gyorsan lesz tanár, akinek a

magyarázatára és segítéségre szorulhatunk, ebben az esetben a diák prezentációs

képességei fejlődnek gyors, világos magyarázatokkal a miértekre.

Természetesen ez a nevelési mód diákfüggő és nagyon sok időt vesz igénybe, de ha a diák

megtapasztalja, a tanítás örömét (kiképzés), akkor már az esetleges fegyelmezési

problémák egy részét megoldhattuk. A virtuális világoknak két nagy csoportja van: az

egyikben egy egyértelműen kitalált világban kalandoznak a szereplők, (harcolnak,

2Wikipedia: Wiki In:[elektronikus enciklopédia] [2010-04-30] <http://hu.wikipedia.org/wiki/Wiki>

32

tanulnak, fejlődnek), illetve a másik, amikor a valós világot próbálják leutánozni a

számítógépes világban. Ebben az esetben a játékos ugyan úgy egy „normális” emberi életet

él (eszik, iszik, alszik, dolgozik), viszont a társadalmi előítéletek és elvárások nem

érvényesülnek. Ebben a környezetben az ember feloldóik „szívesebben éli az életét”, ha

tudja inkognitója sérthetetlen marad.

2.8. E-portfóliónak

A portfólió egy dokumentum gyűjteményt jelent, valamilyen szempont rendszer mentén. A

mai oktatási rendszer még keresi a helyét a portfóliók használatának, bár társadalom

érettségin már kötelező a portfólió készítés. De mennyivel egyszerűbb, nyomon

követhetőbb lenne, ha nem papíralapú, hanem elektronikus portfóliót készítenének a

diákok? Ezt könnyebb folyamatosan nyomon követni, a rendszer naplózza a feltöltések

idejét, vagyis látjuk mikor dolgozott a portfólióval, és környezetvédelmi szempontból is

előnyösebb. E-portfólió rendszerből is sok van, én most a MAHARA nevű ingyenes e-

portfólió rendszert mutatom be. (MAHARA.hu)

32. ábra MAHARA kezdőlap

A nyitóképernyőn kiválasztjuk a regisztrációt majd egy rövid regisztráció illetve a

regisztrációt megerősítő levélben szereplő linkre kattintva, beállíthatjuk a jelszavunkat is.

Innentől kezdve beléphetünk a MAHARA rendszerbe.

Belépés után a profil oldalon megadhatjuk a szükséges adatokat magunkról( mármint amit

meg szeretnénk adni, vagy valahol kötelezően meg kell adni). A profil oldal

szerkesztésekor megadhatjuk mi jelenjen meg, milyen kinézetben, ha valaki megnézi a

profilunkat.

33

33. ábra MAHARA profil nézet

A portfólió oldalon beállíthatjuk mi jelenjen meg, ha valaki a portfóliónkat nézi meg. A

saját állományoknál tölthetjük fel azokat a dokumentumokat, amik a portfóliónkat alkotják

majd, és ennek megfelelően, majd bekerülnek a portfólió nézetbe.

34. ábra MAHARA sajátfájlok

A MAHARA is fejlett kapcsolati rendszerrel rendelkezik, vagyis a MAHARA-án belüli

tagok csoportokat alkotnak. Mi is hozhatunk létre csoportokat, vagy kereshetünk

ismerősöket. A MAHARA rendszer így egy teljes, átfogó képet tud adni az ember

dokumentált munkájáról és kapcsolati hálójáról az adott témában

34

3. Kérdőívek kiértékelése

A kérdőívek összeállításánál az volt a célom, hogy felmérjem az aktuális állapotokat az

oktatásban. Mennyire használjuk az internet adta eszközöket, illetve mekkora igény lenne

ezen eszközök használatára.

A kérdőívek kitöltése Internetes űrlappal illetve papíros kérdőívvel történt. Mint gyűjtés

ideje 2010. április-május. A vizsgálatba bevont intézmények: Széchenyi István Gimnázium

és Szakközépiskola, Pécs (közel 700 diák, 50 tanár), Leőwey Klára Gimnázium (közel

1000 diák, 85 tanár). Az internetes kérdőívet kértem terjesszék ismeretségi körben, így a

beérkező minták száma, és szórása érthető. A populáció mérete: diáknál 2134 fő, tanárnál

185 fő. Körülmények: iskolai kitöltésnél, tanórák végén. Otthoni kitöltés estén egyéni

körülmények voltak.

3.1. Tanári kérdőív kiértékelése

Gyakran azt gondolják, hogy a tanári pályán sokan vannak, akiknek a számítógép

használata gondot okoz. Hogyan tudnák akkor ők a legújabb technikákat használni? A

felmérésemből azonban szerencsére más eredményre jutottam.

3.1.1 Alapadatok

IskolaTípusok Megoszlása

14%

64%

14%

0%

9%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Általános Középiskola Szakképzés Felsőfokú Felsőoktatás

35. ábra Iskola típusok megoszlása

35

A válaszadók nagy része- 64%- középiskolában tanít, ami ebben a felmérésben

felülreprezentálja a középiskolai tanárok számát és súlyát, de a felmérésem során nem

törekedhettem a reprezentatív minta előállítására, ehhez ugyanis nem volt meg a szükséges

információ mennyisége.

Hol Netezik

100%

73%

5%

0% 0%0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Otthon Munkahelyen Internet kávézó E-magyarország pont Teleház

36. ábra Internet elérési helyszínek

A diagramból jól látszik, hogy bár a hazai internet penetráció3 55%, a válaszadók 100%-

nak van otthon internete, illetve a munkahelyén 73% tud internetezni, míg 5%

alkalmanként Internetkávézót használ kiegészítésként. Valószínűleg a kérdőív csak olyan

tanárokhoz jutott el, vagy töltötték ki, akiknek ez otthon sem eset nehezére, de saját

tapasztalatomat is figyelembe véve a pedagógusok körében, ha az infrastruktúra engedi,

akkor bevezetik, beköttetik az internetet.

3.1.2 IKT kompetencia és Internet használat

Ebből láthatjuk a tanárok 85% képes jól használni a számítógépet, a szövegszerkesztés és

Internet használat pedig 91%-os aránya több, mint kielégítő. Persze van mit fejleszteni,

látszik, hogy a víruskeresés –irtás csak 55%-os vagyis a tanárok alig több mint fele

3 NRC 2009 II féléves gyorsjelentése a hazai internet penetrációtól

<http://www.nrc.hu/hirek/2010/03/16/az_nrc_2_feleves_gyorsjelentese>

36

foglalkozik azzal, hogy a használt számítógép ne fertőződjön meg, vagy ne használjon

fertőzött számítógépet.

Tanárok IKT kompetenciája

86%91%

68%

91%

82%

55%

64%

82%

68%

86%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Szám

ítógé

p ha

szná

lat

Szöve

gsze

rkes

ztés

i ism

eret

ek

Tábláz

atke

zelés

i ism

eret

ek

Inte

rnet

has

znála

t

Info

rmác

ió ke

resé

se a

z Int

erne

ten

Vírusk

eres

és

Fájlke

zelés

Fax- f

énym

ásoló

has

ználat

Képolv

asó

(Sca

nner

) has

znál

at

Nyom

tató

has

ználat

37. ábra Tanárok IKT kompetenciája

A fájlkezelés alacsony aránya rámutathat arra, hogy sokan csak a kijelöl – másol – beilleszt

funkciót ismerik mind szövegszerkesztés, mind fájlkezelés szintjén. A képolvasó használat

alacsony aránya pedig inkább elterjedtségének hiányával magyarázható. A táblázatkezelés

alacsony értéke pedig abból fakadhat, hogy ennek a használatát nem tanulták, autodidakta

módon pedig nem foglalkoznak vele, mert megoldható „kézzel is” a legtöbb statisztikai

jellegű feladat, amire pedig kiválóan alkalmas lenne.

A tanárok internet használati szokásait felmérve láthatjuk (36. ábra), hogy a régebbi

technikák használatával már tisztában vannak (Email 95%, Keresés 91%, Böngészés 86%).

Ellenben az újabb technikai eszközöket (közösségi oldalak 5%, 14%, képmegosztók

(Picasa) 23%, stb.) kevésbé használják. Érdekes megfigyelni, hogy bár a chat (web alapú)

a weben régen elérhető, a tanárok körében még sem túl népszerű. Továbbá érdekes, hogy a

kikapcsolódásként a pedagógusok 50% a használja az Internetet, ami arra utalhat, hogy

vagy nincs idejük kikapcsolódásra, vagy tartalmasabb szórakozásra vágynak.

37

Mire Használják a Netet

95%

23%

82%

14%

91%

50%

23% 23%27%

59%

5%

14%

64%

23%

55%

86%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Email

Chat

Hírolva

sás

Játé

k

Forrá

s ker

esés

Kikapc

solód

ás

Távm

unka

Szóra

kozá

s (film

nézé

s)M

SNIW

IW HI5

Faceb

ook

Youtu

be

Picasa

Skype

Böngé

szés

38. ábra Tanárok Internet használati szokásaik

Web 2.0 eszkzök ismerete

45%

9%

50%

59%

14%

55%

9%

36%

45%

59%

45%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Blog

E-por

tfolió

Wiki

Goo

gle D

okum

entu

mok

RSS

Közös

ségi

oldala

k

Közös

ségi

köny

vjelző

k

Szem

élyes

kezd

őlap

E-lear

ning

Videó

meg

osztó

k

Képm

egos

ztók

39. ábra Tanárok Web 2.0 eszközök ismerete.

A kérdőíven külön kérdés volt a tanárok Web 2.0 ismerete, vagyis mennyire ismerik,

használják az új internetes technikákat. A válaszokból kiderül, hogy a közösségi

könyvjelzők, és az E-portfoliók alacsony értéke annak tudható be, hogy ezen új eszközök

még nem terjedtek el a hétköznapi használatban. A személyes kezdőlap alacsony értéke

38

magyarázható azzal, hogy a legtöbb internethasználó hozzám hasonlóan, azt szereti, ha a

böngésző indulásakor nem jelenik meg semmi, vagyis nem lassítja az effektív munkát.

Összességében elmondható a pedagógusok megpróbálnak lépést tartani a diákok Internetes

nyitottságával és a digitálistérben való természetes létükkel. A közeljövőben

továbbképzések témája lehetne az újabb webes technológiák ( e-portfólió, közösségi

oldalak és blogok) közoktatásban való hasznosítása

3.1.3 Munkahelyi körülmények

Munkahelyi Felszereltség

41%

50%

64%

86%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

22.Van-e saját laptopja vagyszámítógép a termekben

23. Van-e Internet a tantermekben 27. Van -e színes nyomtatóhasználati lehetőség

28. Van -e projector használatilehetősége

40. ábra Tanárok Munkahelyi felszereltsége

Amellett, hogy a pedagógus mennyire használja az egyes internetes eszközöket, fontos

megvizsgálunk azt is, hogy milyen körülmények között tanítanak.

Kérdés Min Max Átlag

Hányan vannak a tanári szobában

3 68 29

Hány számítógép van a tanári szobában

0 20 4

Hány nyomtató van a tanári szobában

0 2 1

1. Táblázat Tanárok Munkahelyi felszereltsége

A kérdőív kitért arra, hogy hányan vannak egy tanári szobában - az átlagérték 29 fő lett-,

persze van ahol 68-an és van, ahol csak 3-an vannak egy tanáriban, de ez akkor is elég

39

magas szám, illetve a táblázatból látszik, hogy 1 tanárra igen kevés számítógép jut. Ez

nagyban befolyásolja, hogy mennyire tud a munkahelyén informatikai eszközökkel

foglalkozni. A megkérdezett pedagógusok 41%-ának van saját laptopja, és a 38. ábrán

látszik, hogy a tantermek Internettel való ellátottsága, bár szinte megegyezik az országos

ellátottsággal, még sem nevezhető kielégítőnek. A színes nyomtatás és a projektor

használati lehetőségre viszont nem lehet panaszunk.

3.1.4 Tanárok véleménye

Tanárok Véleménye

3,9 4,04,3

4,0

3,13,4

3,74,0

4,2

3,7 3,63,8

4,2

0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

3,5

4

4,5

5

Hány

tant

árgy

ához

kapc

solód

ó web

olda

lt ism

er

Men

nyire

érz

i font

osna

k a

szám

ítógé

pek h

aszn

álat

át a

z okt...

Men

nyit

hasz

nálja

az I

nter

nete

t

Tudja

–e

mit j

elent

a W

eb 2

.0 K

ifejez

és

Ön

szer

int m

enny

ire m

otivá

ltak

a diák

ok a

fron

tális

taní

tás .

..

Ön

szer

int m

enny

ire m

otivá

ltak

a di

ákok

egy

éni m

unka

sorá

n

Ön

szer

int m

enny

ire m

otivá

ltak a

diák

ok c

sopo

rt m

unka

sorá

n

Ön

szer

int m

enny

ire m

otivá

ltak a

diák

ok szá

mító

gépp

el vé

g...

Men

nyire

tudja

Ön

hasz

nálni

a sz

ámító

gépe

t

Men

nyi m

ultim

édiá

s tan

ulás

segí

tő p

rogr

amot

ism

er s

aját t

a...

Men

nyi in

tera

ktív

tana

nyag

ot is

mer

a s

aját t

antá

rgyá

hoz/ta

n...

Ön

hasz

nálná

–e

a W

eb2.

0 es

zköz

öket

, ha

erre

lehe

tősé

g...

Részt

venn

e-e

olya

n ta

nfolya

mok

on, a

hol e

zekk

el a

z es

zkö.

..

41. ábra Tanárok véleménye

A tanároknak a diagram alján lévő kérdésekre kellet 1 és 5 között válaszolniuk. Ebből

látható, hogy annak ellenére, hogy kevés informatikai eszköz birtokába jutnak a

munkahelyükön, ezt valahol (otthon) ellensúlyozzák. Ezért találunk aránylag magas

értékeket olyan pontoknál, mint „Hány tantárgyához kapcsolódó weboldalt ismer” vagy

„Mennyire érzi fontosnak a számítógépek használatát az oktatásban”.

A kérdőívben megkérdeztem, hogy a kollegák szerint mennyire motiváltak a diákok az

egyes tanítási formák során.

40

Frontális tanítás 3,1 Egyéni munka 3,4 Csoportmunka 3,7 Számítógéppel végzett csoportmunka

4,0

2. Táblázat Tanítási stílusok hatásossága

Az értékek alapján látható, hogy a számítógéppel végzett munka hatékonyabb tud lenni, a

magasabb motivációs szint miatt, vagyis több figyelmet és energiát fordít a diák az

elvégzendő munkára.

3.2. Diák kérdőív kiértékelése

A tanulókról feltételezzük, hogy nem szeretnek tanulni, és erről sokszor ők maguk is

tanúbizonyságot tesznek. Ám mindig hallunk egy-egy próbálkozásról, ahol az eddig

lustának tartott diák is tevékenyen részt vesz. A kérdőívemmel megpróbáltam utána járni,

hogy a diákok mennyire érdeklődnek, és mennyire érdekeltek a Web 2.0 oktatási

módszerek iránt.

3.2.1 Alapadatok

Diákok megoszlása

2%

58%

8%

26%

0%

6%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Általános iskola Középiskola Szakképző Szakképzés Felsőfokú Felsőoktatás

42. ábra Iskola típusok megoszlása

41

A diákok megoszlása már árnyaltabb képet mutat, mint a tanároké. Bár a középiskola itt is

túlreprezentált, a szakképző és az általános iskolásokhoz képest, de adatgyűjtési

szempontból főleg őket értem el.

Hol Netezik

96%

26%

0% 0% 0% 0%2% 2%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Otthon Iskolában Internet kávézó E-magyarországpont

Teleház Könyvtár Kollégium Telefon

43. ábra Internet elérési szokások

A diákok Internet elérési szokásait vizsgálva láthatjuk, hogy majdnem minden diáknak van

otthoni internetezési lehetősége, ami szép eredmény (az országos internet-penetráció csak

55%). Ám az is megfigyelhető, hogy a diákoknak csak 26% jelölte be azt, hogy az

iskolában is internetezni szokott, ami két dolgot jelenthet: egy van otthon internet és nincs

rászorulva az iskolai, nehezen elérhető (várni kell rá) Internetre, vagy bár otthon sincs

Internete, de az iskolában sem jut hozzá.

A diagramban szerepel még két hely, ha csak alacsony értékben is: a kollégium és a

telefon. A kollégium alacsony értéke talán a kollégisták és kollégiumok alacsony számával

is magyarázható, illetve az iskolában már említett kényelmi okokkal. A telefon ellenben új

alternatívaként jelenik meg a diákságnál, akik a telefonálás mellett már, a közösségi

oldalakat is a telefonjaikkal érik el.

42

3.2.2 Diákok IKT kompetenciája

Diákok IKT kompetenciája

90%

84%

72%

86%

76% 74%78%

62%

70%

78%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Szám

ítógé

p ha

szná

lat

Szöve

gsze

rkes

ztés

Tábláz

atke

zelés

Inte

rnet

has

znála

t

Info

rmác

ió ke

resé

se a

z In

tern

eten

Vírusk

eres

és

Fájlke

zelés

Fax- f

énym

ásoló

has

znála

t

Képolv

asó

(Sca

nner

) has

znála

t

Nyom

tató

has

znál

at

44. ábra Diákok IKT kompetenciája

A diákok eredményeit nézve azt láthatjuk, hogy a digitális korszakba nőttek, születtek bele.

A leggyengébb eredményt a fénymásoló és fax használata érte el, ami érthető, hiszen

faxszal még nem találkoztak, és a fénymásolón is csak egy gombot használnak. Ellenben

látható a kompetenciák közel kiegyensúlyozott aránya. A diákok a digitális világ legtöbb

területén otthonosan mozognak.

A tanulók Internet használati szokásait elemezve (44. ábra) láthatjuk, mely területeken

lehet hatékonyan eredményt elérni. Az Email 86%-os, az MSN 88%-os, és a Youtube

86%-os eredménye kimagaslik a többihez képest. Meglepő adat, hogy a webes chatezési

lehetőségek a diákoknak sem tetszik.

Manapság lassan a csapból is az folyik, hogy a diákok a közösségi hálózatokon élnek,

ennek ellenére a felmérésben szereplő három közösségi oldalból csak a magyar IWIW ért

el értékelhető eredményt. A másik kettő: a Facebook 46%- a és Hi5 2%- a már-már

elhanyagolható eszköznek tűnik.

Meglepően magas a hírek olvasása. (A diákok szeretnek jól tájékozottak lenni.) A

tananyagokhoz kapcsolódó anyagok keresése mind kettő 74%-ot kapott.

43

Diákok Net használata

86%

24%

74% 74%80%

76%

88%

76%

2%

46%

86%

8%

48%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Emai

lCha

t

Hírek olv

asás

a

Tanan

yagh

oz ka

pcso

lódó

anya

gok k

eres

ése

Kikapc

solód

ás

Szóra

kozá

s (F

ilm n

ézés

)M

SNIW

IW Hi5

Faceb

ook

Youtu

be

Picasa

Online

játé

kok

45. ábra Diákok Internet használati szokásaik

A felmérésből kitűnik, a diákok szívesen használják az internetet kikapcsolódásra is. A

válaszadók 80% ebbe a körbe tartozik. A filmnézést 76% jelölte be, ami arra utal, hogy az

interneten elérhető tartalmak (youtube videók, film megosztókon terjedő tartalmak)

alapjukban lehetnek képesek befolyásolni a diákok gondolkodását ugyanúgy, mint azt a

Hollywoody filmeknél már megszokhattuk. Az online játékok viszont meglepően rosszul

szerepeltek annak a fényében, hogy az MMORPG4 lassan kiszorítják a régebbi játékokat,

és a játékon belüli közösségek létrehozását támogatva szereznek egyre több előfizetőt.

A kérdőív a diákok esetében is kitért a Web 2.0 eszközök ismeretére (45. ábra). Itt több

érdekesség is feltűnik. Az értékek elég alacsonyak a nethasználatnál kapott értékekhez

képest. Nethasználat esetén 60% az átlag (ha a Hi5 és a Picasát nem számítjuk, akkor

70%), addig a Web 2.0 esetben csupán 45%. Meglepő továbbá, hogy a youtube 86%

nethasználatnál, videó megosztóknál csak 66%-os eredményt kapott, holott nem csak a

Youtube létezik, mint videó megosztó. Ebből azt a következtetést kell levonnom, hogy a

diákok a kérdőívet vagy nem olvasták el, vagy nem értették. Hiszen a 20% eltérés igen

jelentős.

4 MMORPG: Massiv Multiplayer Online Role-playing Game: Nagyon sok szereplős, online szerepjáték. (Pl.

WoW, LineAge, Runes of Magic, stb.) <http://hu.wikipedia.org/wiki/MMORPG>

44

Diákok Web 2.0 eszközök ismerete

42%

62%

18%

60%

66%

58%

48%

40% 40%

34%

26%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Blog

Wiki

Onli

ne ir

odai

alka

lmaz

ások

Szem

élyes

kezd

őlap

Videó

meg

osztók

Közös

ségi

olda

lak

Képm

egos

ztók

Portá

lok

Aukció

s oldala

k

Linkm

egos

ztók

Virtuá

lis vi

lágok

46. ábra Diákok Web 2.0 eszközök ismeret

3.2.3 Diákok véleménye és az iskolai lehetőségük

A diákokat is megkértem 1 és 5 között pontozzák a kérdéseket a szerint mennyire fontos

nekik.

Diákok Véleménye4,2

3,8 3,8

4,4

3,6 3,8 3,6 3,7 3,6

4,3

3,8

0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

3,5

4

4,5

5

10.M

enny

ire tu

dja

hasz

nálni

a szá

mító

gépe

t

11.M

enny

ire é

rzi fo

ntos

nak a

szá

mító

gépe

k has

znála

t..

12.M

enny

ire ta

rtja

font

osna

k a sz

ámító

gépe

k ha

szná

lat..

13.M

enny

it has

znál

ja az

Inte

rnet

et

14.M

enny

ire m

otivá

lja a

fron

tális

taní

tás

15.M

enny

ire m

otivá

lja a

z egy

éni m

unka

16.M

enny

ire m

otivá

lja a

csop

ort m

unka

17.M

enny

ire m

otivá

lja a

szá

mító

gépp

el vé

gzet

t cso

po...

18.É

rdek

li –e

a W

eb2.

0 es

zköz

ök

19.S

zere

tné

–e h

a a

taná

r felh

aszn

álná

az I

nter

net n

yú...

20. T

udod

ja-e

mit j

elent

a W

eb 2

.0 kife

jezés

47. ábra Diákok véleménye

45

A diagramon látszik, hogy a diákok fontosnak érzik az elektronikus tanulást, és szeretnék,

ha a tanár használná ezeket az órákon. A különböző tanítási stílusokat is pontozták és

néhány igen érdekes eltérés tapasztalható benne, a diákok a frontális tanítást nem utasítják

el annyira, mint mi eddig gondoltuk. Viszont a számítógépes csoportmunkát sem

preferálják sokkal jobban, ami annak a fényében érdekes, hogy 4,3 értéket kapott az a

kérdés hogy a „tanár használja-e az internet nyújtotta lehetőséget az oktatásban.”

Frontális tanítás 3,6 Egyéni munka 3,8 Csoportmunka 3,6 Számítógéppel végzett csoportmunka

3,7

3. Táblázat Tanítási stílusok hatásossága

3.3. Tanár – Diák összehasonlítás

Két diagramot szeretnék még megmutatni a kérdőívek eredményeképpen, hogy az adott

válaszokat grafikusan is össze tudjuk hasonlítani.

Tanár-Diák összehasonlítás mire használják a Netet

95%

23%

82%

14%

91%

50%

23%27%

59%

5%

14%

64%

23%

86%

24%

74%

48%

74%

80%76%

88%

76%

2%

46%

86%

8%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Emai

lCha

t

Hírolva

sás

Játé

k

Forrá

s ke

resé

s

Kikapc

solód

ás

Szóra

kozá

s (fi

lmné

zés)

MSN

IWIW HI5

Faceb

ook

Youtu

be

Picasa

Tanár Diák

48. ábra Internet használati összehasonlítás

A diagramon látszik, hogy a diákok főleg a szórakozási, kikapcsolódási lehetőségeket

keresik inkább, míg a tanároknak az Internet is csak egy munkaeszköz.

46

Tanár-Diák összehasonlítás: Web 2.0 eszközök ismerete

45%

50%

59%

55%

36%

59%

45%42%

62%

18%

58%60%

66%

48%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Blog Wiki GoogleDokumentumok

Közösségi oldalak Személyes kezdőlap Videó megosztók Képmegosztók

Tanár Diák

49. ábra Web 2.0 eszközök ismeret, összehasonlítás

A képen jól látható, hogy a Web 2.0 ismeretekben, összességében nincs eltérés, de az

eltolódás a diákoknál a kikapcsolódás, a tanároknál pedig a munka felé itt is látszik.

4. Összegzés

A szakdolgozatomnak kettős célja volt. Az egyik bemutatni néhány Web 2.0 eszközt,

melyet az oktatásban is felhasználhatunk, illetve ezeknek az egyszerű használatát. A másik

pedig felmérni a tanárok és diákok digitális világban való jártasságát, és ezen belül a Web

2.0 eszközök ismeretét.

A Nemzeti Alaptanterv digitális kompetenciáinál fontos szerepet kap az információ

előállítása, bemutatása és cseréje. Ezen célok elérésében a Web 2.0 alkalmazások jó

lehetőségeket biztosítanak. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a digitális kompetencia

fejlesztése épp azért került be a NAT-ba, hogy lehetőséget nyújtson a hatékony és önálló

tanulásban, illetve az élethosszig tartó tanulásban.

A felmérés eredménye a tanároknál egyértelmű. A pedagógusok törekednek az újabb

oktatási eszközök megismerésére és kipróbálásra. Úgy gondolják, minden lehetőséget meg

kell ragadni a diákok minél erősebb motiválásához és az eredményesebb tanuláshoz.

A diákok részéről nem ennyire egyértelmű a helyzet. Bár idejük nagy részét a világhálón

töltik, ők leginkább szórakozási, kikapcsolódási céllal bolyonganak a neten. A Web 2.0

47

eszközöket bár használják, de nem ismerik. A tanároktól elvárják a legújabb technikák

használatát, de ők maguk nem igazán lesznek motiváltak az új eszközöktől ( igaz az átlag

3,6 szinttel én is kiegyeznék).

A dolgozatom végkövetkeztetése nem lehet más, mint hogy a jó tanár is holtig tanul. Mind

módszereket, mind eszközöket, mind esetleges újabb tantárgyi témákat.

A Web2.0 eszközök a mai fejletségi szintűkön is képes a modern oktatási eszközök

megvalósítására (project munka, csoportmunka, portfólió), mind ezt környezetkímélő, és

elegáns módon. A közeljövőben várható gyors terjedést segíthetnék olyan projektek, ahol a

tanárok által már megvalósított oktatási eszközöket, mint egy eszközbankot vehetnének

igénybe a tagok. Ehhez a Web 2.0-nál már megszokott Creative Common Licence5

nyújthatna lehetőséget.

A webes oktatási eszközök használatával, a tanulási gondokkal küszködő diákok is

könnyebben megtalálhatják az oktatás olyan formáját, mely a számukra megfelelő. A z

adott tananyag több módszerrel történő átadása változatosabb, színesebb és

figyelemfelkeltőbb óramenetet, tanmenetet eredményez.

5 Creatve Common Licence: Közösségi licenc, mely a tartalmak szabad felhasználását (másolás, publikálás,

feldolgozás) tartalmazza. A feldolgozással létrehozott műnek is CC licenc kell, hogy legyen. A mű alkotóját

minden esetben meg kell nevezni, a CC licences alkotások kereskedelmi célokra nem használhatók

48

5. Felhasznált irodalom jegyzék

Benedek András: Digitális Pedagógia, Typotex kiadó, 2008, 264p

Kárpáti Andrea – Hunya Márta: Kísérlet a tanárok IKT-kompetenciája közös európai

referenciakeretének kialakítására – a U-Teacher Projekt I., Új Pedagógiai Szemle, Oktatás

kutató- és fejlesztő intézet, 2009 február.

Kozma Tamás - Sike Emese (szerk.): Pedagógiai informatika. A neveléstudomány

szakirodalmi alapjai. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2004, 274p

Falus Iván (szerk.): Bevezetés a Pedagógiai Kutatás módszereibe, 3.kiadás Műszaki

Könyvkiadó, 2000. 540p.