Eszteregnye Község Településképi Arculati Kézikönyve

2017. április - augusztus

1

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés, köszöntő 3. o.

2. A település bemutatása, általános településkép, településkarakter4. o.

3. Örökségünk, a településképi szempontból meghatározó építészeti, műemléki, táji és természeti étékek, településképi jellemzők

11. o.

4. Településképi szempontból meghatározó, eltérő karakterű területek lehatárolása, a településkép, arculati jellemzők és településkarakter bemutatásával 21. o.

5. A településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások: építészeti útmutató, közterületek településképi útmutatója, utcák, terek, közparkok, közkertek 27. o.

6. Jó példák bemutatása: épületek, építészeti részletek (ajtók, ablakok, tornácok, anyaghasználat, színek, homlokzatképzés), kerítések, kertek, zöldfelületek kialakítása

32. o.

7. Jó példák bemutatása: sajátos építményfajták, reklámhordozók, egyéb műszaki berendezések

37. o.

1. számú melléklet: Régészeti lelőhelyek 39. o.

Források jegyzéke42. o.

2

Bevezetés, köszöntő

Tisztelt Eszteregnyei Polgár, Kedves Olvasó!

A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény előírásai alapján minden magyarországi településnek el kellett készítenie a településképi arculati kézikönyvet (TAK) és meg kellett alkotnia a településképi rendeletét.

A településképi arculati kézikönyv bemutatja településünk történetét, annak adottságait, értékeit, ajánlásokat fogalmaz meg az épített és természeti környezet értékeinek megtartására, iránymutatást adva arra, hogyan lehet az értékek tiszteletben tartása mellett a kor követelményeinek megfelelő, korszerű épített és természeti környezetet létrehozni illetve fenntartani, s ezek között a harmonikus egyensúlyt megteremteni.

Bízunk benne, hogy a széles társadalmi közreműködéssel és a civil szervezetek bevonásával elkészített településképi arculati kézikönyv megfelelő alapot teremtett a településképi rendelet megalkotására, illetve minden a településünkön élő és tevékenykedő embernek segítséget nyújt környezetének alakítására úgy, hogy abban jól érezze magát, büszkén vállalva, ez a mi otthonunk!

Kérem ezért Önt, hogy a településképi arculati kézikönyvben megfogalmazott iránymutatások és a településképi rendeletben megállapított szabályok betartásával járuljon hozzá szeretett településünk értékeinek megőrzéséhez, új értékek teremtéséhez!

Burcsi Jánospolgármester

3

A település bemutatása, általános településkép, településkarakter

A település története:Eszteregnye Zala Megye délnyugati részén, Nagykanizsától 9 km-re nyugatra helyezkedik el. A településtől délre, a közigazgatási területet átszelve fut a 7-es főút, melyről a közútról való megközelítése biztosított. Itt található a 7-es főút és az M7-es autópálya csomópontja is. A településtől északi irányban terül el Obornak, mely 1928-tól képezi a település részét.

A település és környéke ősidők óta lakott helynek számít, amit a területén feltárt újkőkori, rézkori, római kori, az avar korból való leletek is bizonyítanak.

A település neve 1388-ból ismert (Eztregeny, Eztregnye). 1390. március 24-én kelt oklevél is említette villa Esztregnye alakban. Az 1300-as évek végén a veszprémi püspök birtokai közt szerepelt, melyet 1340-ben a Kanizsaiakkal cserélt el. Az 1530-ban végzett összeíráskor 20 negyed telket írtak itt össze. 1546-ban a törökök a falut szinte teljes egészében felégették. 1557-ben a kanizsai várhoz tartozó majorság volt. Földesura Kanizsai Orsolya volt. 1574-ben a törökök ismét nagy pusztítást végeztek a faluban. 1597-ben a falu fele a kanizsai váruradalomhoz tartozott. Kanizsa 1600-as eleste megpecsételte Eszteregnye sorsát is. 1620-ban a király 6000 forintért Melchior Ratknak engedte át.A falu 1690-ben báró Gyöngyössy Nagy Ferenc vicegenerális birtoka, 1717-ben már az Inkey és Szapáry családok osztoznak rajta. 1778-ban már Batthyány Ádám és Inkey Balázs gróf a földesurak.

Eszteregnye az első katonai felmérésen1

4

1866-ban hajtották végre a tagosítást a faluban. A kiegyezés után a falu fejlődésnek indult, malmok létesültek.

Eszteregnye a második katonai felmérésen2

Az 1870-es években építették a falu templomát is. Ebben az évben leégett a falu nyugati utcasora.A településen élők főként földműveléssel foglalkoztak, ám megélhetési lehetőséget biztosított a Haba-féle téglagyár is.

Eszteregnye a harmadik katonai felmérésen3

Az 1890-es években elemi népiskola, majd tanítólakás és óvoda is létesült.5

A XX. század elején híresek voltak a faluban tevékenykedő takácsok, a gerencsér és a fazekasok. Ők a termékeiket főként Nagykanizsán értékesítették.A második világháború során 46 katona és polgári személy vesztette életét. A falu a felszabadulás után is főként földművelésből és állattartásból élt. Napjainkra a munkaképes lakosság jelentős része Nagykanizsán dolgozik.

A település részét 1928-tól képezi Obornak. A zsákfalu Eszteregnyétől északra terül el. Nevét először 1277-ben említették. A település Károly Róbert korában nagyrészt Vörös Bánd hegyesdi várnagy tulajdonába került, kisebb része Fű Mátyásé volt. A XV. században többször is gazdát cserélt a terület: volt a Horváth, a Rátky, a Hosszútót és a Korontay család birtoka is. A török alatt a település valószínűleg teljesen elnéptelenedett. 1700 után tulajdonolta a kanizsai várkapitányként szolgáló Schenkendorf báró is. 1744-ben Mária Terézia Batthyány Lajos grófnak adományozta.A XVIII. század végétől egy Csemez nevű zsidó bérelte a környező falvakkal együtt. Lakosai főként az erdő- és földművelésből éltek, állatokat tartottak. Zala megye egyik legkisebb települése volt. Önálló településként 1928-ban szűnt meg.Az erdőkkel sűrűn borított dombok között elterülő településen élők a környezet adottságait kihasználva éltek és gazdálkodtak. Főként erdőműveléssel és fakitermeléssel, illetve állattartással (szarvasmarha és disznó) és vadászattal foglalkoztak.Az 1950-es évek elején olajfúrás közben magas hőmérsékletű (94-98 °C-os), 46% jódtartalmú termálvíz tört fel, amely gyógyászati célra is alkalmazható lenne. A környező erdőkben jelenleg is értékes vadállomány található. A vadászház az erdészet kezelésében működik, a vadászturizmust szolgálja.

A település fejlődése a lakosságszám és a településen lévő lakóházak száma alapján:Eszteregnye lakosságszáma a történelem során számos alkalommal változott. A területet időszakosan megszálló népek a helyi lakosságot és azok javait sem kímélték. Az élet azonban mindig újra indult, a település nem néptelenedett el véglegesen. Az itteni épületek száma nem mindig áll rendelkezésre, ám a lakosság száma alapján következtethetünk arra. A település a legnagyobb népességszám az 1950-60-as években érte el, mely 2015-ig csökkenő tendenciát mutat. Az elmúlt években az itt élők száma kis mértékű emelkedést mutat.

Év házak száma lakosság száma 1693. 16 jobbágycsalád + 13 zsellér1743. 58 gazda + 6 zsellér1767. 66 jobbágy + 27 zsellér1770. 116 család, 551 fő1851. 880 fő1870. 1023 fő1949. 292 db 1307 fő1962. 295 db 1163 fő

6

1970. 241 db + 39 db Obornakon 908 + 115 = 1023 fő1990. 792 fő2017. 285 db 685 főObornak lakosságszámáról viszonylag kevés adat áll rendelkezésünkre. Ezekből azonban megállapítható, hogy a kicsiny település szinte alig változott.

Év házak száma lakosság száma 1828. 11 db1900. 14 db

Infrastrukturális ellátottság:Gépkocsival Eszteregnye a 7-es főút felől közelíthető meg, de a település közigazgatási területén áthaladó M7 autópálya le- illetve felhajtója is az érintett területen van.A településen északi irányba haladva jutunk el Obornak településrészbe.A településnek 1929-től van lekövezett útja. Jelenleg minden közút burkolt felülettel ellátott. A közút Obornakon véget ér, innen a szomszédos településekre (Homokkomárom és Rigyác) gyalogúton keresztül érhetők el.1957-től az autóbusz közlekedésbe is bekapcsolt Eszteregnye.

A faluba 1959-ben vezették be a villamosenergia szolgáltatást légvezetékeken keresztül.

A vezetékes ivóvíz szolgáltatás 1994-95. évben valósult meg.A kommunális szennyvíz elvezetés rendszere 2012-13-ban került kiépítésre.

A csapadékvíz elvezetés nyílt árkos rendszerrel épült ki.

A vezetékes gáz 1990-91-ben érte el a települést, jelenleg a lakások 97%-ban veszik igénybe a szolgáltatást.

A településre a távközlési hálózat is bevezetett. A település ma:Eszteregnye – és annak részeként Obornak a 7-es főútról közelíthetők meg. A belterületek, illetve a volt zártkertek a főúttól északra helyezkednek el.

A főútról északi irányba letérve érjük el a Petőfi utcát, illetve a falu első házait. Érdekesség, hogy az út nyugati, magasabban fekvő oldala beépített, míg a keleti, alacsonyabb része rét, illetve mezőgazdasági művelés alatt áll. Az épületek többsége az ’50-es évek termékeként előállított „kockaház” sátortetővel, iletve az azok átépítésével és bővítésével kialakult,

7

esetenként tájidegen emeletes, magasított tetőteres épület. Ezek az épületek jó állapotban vannak.

Az első, nyugati irányú csomóponton át lehet elérni a település legfiatalabb részét, a Csíkfa és a Bartók Béla utcákat. A viszonylag széles közterületek útjai aszfaltozottak, mellettük a telekhatárokig zöldfelületek helyezkednek el. Ezek a sávok növényzettel viszonylag kis mértékben és ad-hoc jelleggel ellátottak.Az itt található épületek jellemzően „újak”, formaviláguk változatos, földszintes, illetve földszint + tetőtér beépítéses, magastetős kialakításúak. Többségük jó műszaki állapotban van.

A Csíkfa utcai csomóponttól északi irányba haladva folytatódik az egy oldali beépítés, melyre az ’50-es évek „kockaházai” jellemzők. A tető formákra továbbra is a sátortető jellemző, de megjelennek a manzard tetők is. Az épületek állapota továbbra is kielégítő.

A korábbi faluhatár előtt, a lankás domboldalban, az úttól nyugatra terül el a település temetője.

A régi faluhatárt átlépve az út mindkét oldala beépítetté válik. A bal oldalon 7 fésűs beépítésű telek található a kisebb-nagyobb átépítést magán hordozó „T” alaprajzú lakóházakkal. Az épületek szinte egy vonalban helyezkednek el, az előkertek mérete azonos. Sajnos ezen épületek állapota nagyon rossz. Északi irányba haladva az út nyugati oldalán szélesebb telkek találhatók, melyeken az ’50-es évek kockaházai mellett újabb, vagy korábbi átépített épületek is találhatók. Az előkertek mérete itt nagyon változatos, szinte telkenként eltérő (0,00-30,0 m közötti). Az út keleti oldalának első részén a nyugati oldal szélesebb telkeihez hasonló beépítés található. A Petőfi u. 66-tól északra az előkertek mérete jellemzően 60-80 m-re kibővül. A Petőfi utca 42. számú ingatlantól a beépítés vonala megduplázódik, a második építési vonal az utcától 110-160 m-re helyezkedik el.A melléképületek a főépületekkel azonos oldalon állnak, nagyrészt azok takarásában.

A Petőfi és a Kossuth utca találkozásánál alakult ki a település központja. Itt található a polgármesteri hivatal, az iskola, a faluház és a templom is. Az előbbi három épület környezetébe simuló. A környezetéből kiemelkedik az 1770-es években (egyes források szerint 1886-ban) a Petőfi u. 2. szám alatti telek domboldalába épített római katolikus templom.

A Kossuth utca, illetve a vele párhuzamosan futó Dózsa György utca telkein jellemzően megmaradtak a korábbi „nadrágszíj” parcellák, illetve az azokon kialakult fésűs beépítések. Az épületek többnyire földszintesek, kisebb hányaduk tetőtér beépítésesek, illetve elenyésző számban – tájidegen módon – emeletesek. A tető formák változatosak, a magastetős kialakításon belül a nyereg-, a sátor-, és az összetett tető is megtalálható. Viszonylag nagy számban fordul elő a „kockaházakon” a manzard tető. A tetőfedés anyaga a fent már ismertetett vegyes képet mutatja.

8

A melléképületek ezen a területen is főként a főépület mögött, azok takarásában helyezkednek el. Néhány telek esetében a nagyobb alapterületű melléképület befordul a telek belseje felé. A melléképületek között nyárikonyhát, tárolókat és ólakat találunk. A telek vége felé pajta épületek állnak, de előfordul emeletes kukoricagóré is. A melléképületek, ólak téglából falazottak, míg a pajták tégla pillérekkel és deszka kitöltésekkel épültek. A falazott végfalakon különböző mintával kerültek kialakításra a szellőzők. Néhány helyen tisztán fából ácsolt pajta is fellelhető. Az emeletes górék alsó, téglából falazott szintjén nyárikonyha vagy tároló áll, fölötte a kukoricatároló faszerkezetű. Mivel ezekből is egyre kevesebb áll rendelkezésre, javasolható legalább egy védelem alá helyezése, megőrzése.Az előkertek mérete ezen területeken kiegyensúlyozottabb, de itt sem egységes (0,00-6,00 m).A domboldalba futó telkeken néhány helyen a terepadottságokat kihasználó földbe süllyesztett pince épület áll. Csekély számuk miatt célszerű volna legalább egy megtartása.

A falu korábbi határát elhagyva a telek szélességek megnövekednek, előfordulnak több telek szélességű ingatlanok is. A beépítés módja hasonló a fent már ismertetett Kossuth utcai állapottal.A Kossuth utcában található épületek állapota nagy eltérést mutat. Az újszerű épületek mellett sajnos nagyon rossz állagú házak is fellelhetők.

A keleti oldalon a lakóterületbe ékelődik a sportpálya nagy zöldfelülettel rendelkező telke.

A beépített területektől keletre és nyugatra, illetve azoktól délre főként mezőgazdasági művelés alatt álló területek találhatók.

A Kossuth utca 72. és 74. számú ingatlanok között ágazik le az az út, mely a korábbi zártkertbe vezet. A horhoson átvezető út a dombtetőn elágazáshoz ér. Az első hegyhát a Kishegy, míg a tőle északabbra fekvő az Öreghegy. A Kishegy nyugati oldala határos a rigyáci Bódi-heggyel.A volt zártkertekben lévő telkek jelentős része elhagyatott, elhanyagolt. Az épületek nagy része még magán hordozza a paraszti építészet nyomait. Viszonylag nagy számban találhatók talpas gerendavázzal rendelkező sövényfalas épületek, de elvétve boronafalú épület is. A gazdasági épületek (pincék) állapota nagyon változó, a szépen felújítottól a romosig terjed a paletta.

Eszteregnyéről északi irányban haladva közelíthető meg Obornak. Az összekötő úttól nyugatra a völgyben mesterségesen kiépített gát és tó helyezkedik el. Érdekes módon a tó nem a viszonylag nagyobb vízhozammal rendelkező Mántai patakra létesült, hanem egy forrásból táplálkozó árokra. Ennek környezete a szabadidős tevékenységek végzésére került kiépítésre, további környezethez illeszkedő fejlesztése javasolható.

A tó vízgyűjtő területétől északra bükk és cser erdők terülnek el. Ezek ölelésében helyezkedik el az Obornaki településrész. A fő utca burkolt

9

felülete a lakott településrész határában buszfordulóval ér véget. Innen keleti és nyugati irányba gyalogszerrel folytathatjuk utunkat a szomszédos Homokkomárom és Petrivente irányába.

Az Obornaki településrészre beérve jobb kéz felé a domboldalban találjuk a temetőt.

A beépített területen jellemzően földszintes lakóépületeket, illetve az azok kiszolgálását biztosító melléképületeket találunk. Az épületek többsége egyszerű, tégla szerkezetű építmény, magastetős kialakítással. A fedések vegyes képet mutatnak, égetett agyag cserép, beton cserép, azbesztcement sík- és hullámpala, bitumenes zsindely és hullámlemez.Az épületek többsége felújításra szorulna.A település belterületének északi határa mellett, a domboldalra ültetve helyezkedik el a vadászház. Nagy tömege ellenére környezetébe belesimul, köszönhetően a környezetében lévő dús növényzetnek és a használt építőanyagoknak és azok színének (natúr piros cserép fedés, fehérre festett simított homlokzat).

A 7-es főúttól délre található területen az autópálya lehajtó mellett helyezkedik el az autópálya mérnökség telephelye. Az itt található épületek gazdasági jellegű hasznosítása az elhelyezésükben, az épületek formájában és méretében. illetve a használt építőanyagok fajtájában is megmutatkozik.A szabadonállóan elhelyezett épületek a technológiához illeszkedően kerültek letelepítésre. Az épületek földszintes, illetve emeletes kialakításúak, jellemzően acél vázas szerkezetek, szendvicspanel burkolatokkal, kis hajlásszögű nyeregtetővel.

A honvédségi terület a település északi részén, az erdőbe ágyazottan helyezkedik el. A HM kezelésű ingatlanokon (0197/2, 0197/3 hrsz.) honvédelmi jellegű építmények vannak.

10

Örökségünk, a településképi szempontból meghatározó építészeti, műemléki, táji és természeti étékek, településképi jellemzők

Eszteregnye közigazgatási területe nem érintett a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védett természeti területével, vagy egyéb országos jelentőségű védett természeti területtel.

1) Erdő területek:A település északi részén nagy kiterjedésű erdőterület található, mely a Natura 2000 területek közétartozik (Oltárc – HUBF20046). Jellemzően bükk (Vicio Oroboidi-Fagetum) és kocsánytalan tölgy (Querco Petraeae-Carpinetum) találhatók benne. Az akár több évszázados fákat is tartalmazó erdő terület további értékekkel is bír: aljnövényete között számos értékes gombafajta (vargánya, galambgomba, rókagomba, stb.), illetve a nagy számban előforduló erdei ciklámen is fellelhető.Az erdőben a vadállomány is jelentős: fellelhető itt a szarvas, az őz, a vaddisznó, a mezei nyúl, a fácán, a fürj, stb. A védett erdőterületeken a HÉSZ szerint épületek nem alakíthatók ki.

Erdő a két településrész közötti út mentén

2) Ex lege védett lápterületek:A Petőfi utcától keletre, a belterülettől délre helyezkednek el a 0113/7., a 0113/9. és a 0122/11. hrsz-ú ingatlanok. A nedves élőhelyek rendkívül érzékenyek, ezért megőrzésük csak a természettel harmóniában történhet. Építmények ezen területeken nem helyezhetők el.

3) Védendő tájhasználatú mezőgazdasági övezet:Az ezen ingatlanokat a szabályozási terv „Má-1” övezetbe sorolta. Az övezet telkei a vízfolyások mentén helyezkednek el, jellemzően gyep művelési ágú területek. A területeken több esetben facsoportok, fasorok találhatók, melyek megtartandók.

11

4) Volt zártkerti (szőlőhegyi) területek:A jellemzően észak-déli irányú utak mentén, azokra merőleges telkek alakultak ki. A telkeken az utak mentén a szőlőműveléshez tartozó présházak létesültek. A pincék jelentős része a hagyományos paraszti építészet jegyeit hordozza magán, az anyaghasználat és szerkezet is ennek megfelelően került kialakításra. Ezen épületek többsége földszintes, fa talpgerendákkal, fa vázzal, tapasztott sövényfallal létesült. Elenyésző számban, de még fellelhetők boronafalú épületek is.Sajnos az épületek többségén kisebb-nagyobb beavatkozás történt, így az eredeti forma- és anyaghasználat együttes fennállása nem lelhető fel.Az „új típusú” gazdasági épületek többsége sajnos nem hordozza magán a hagyományos építés jellemzőit.

Szőlőhegyi látkép

5) Régészeti lelőhelyek:Eszteregnye ősidők óta lakott terület. A régmúlt emlékei a terület számos részén előfordulnak. Az ismert régészeti lelőhelyeket az 1. számú melléklet mutatja. Az ismert régészeti lelőhelyek közül a legismertebb a „Kerekvár”. A vár maradványai Eszteregnye és Obornak között egy erdőben lévő dombon találhatók. A kis méretű (cirka 15 méter átmérőjű) fa lakótornyot árok övezte, mely napjainkban is fellelhető. Az árok külső részén sánc rendszer húzódott.

6) Műemlékek:Eszteregnye műemléki védelem alatt álló építménnyel nem rendelkezik.

7) Helyi védelem alatt álló értékek:A település számos olyan épített értékkel és természeti rendelkezik, mely ha országos védelemre nem is, de helyi oltalomra mindenképpen érdemes. A település vezetői már korábban felismerték annak jelentőségét, hogy a helyi közösség számára történelmi, kultúrtörténeti vagy esztétikai szempontok alapján értékes elemeket meg kell őrizni. Erre tekintettel a helyi építési szabályzatban rendelkeztek a védelem alá vont értékekről, a megőrzésükkel kapcsolatos szabályokról. Érdekes, hogy néhány a település szempontjából is kiemelkedő építmény korábban nem került be a védett értékek sorába (templom, temetőben

12

lévő sírkápolnák, szőlőhegyi pincék). Ezen értékeket az utókornak feltétlenül meg kell menteni.

a) Vallási emlékek:- feszület a 7. sz. főút É-i oldalán (a 042/17 a hrsz.ú területen)- feszület az eszteregnyei bekötőúttól K-re (0113/6 a hrsz-ú terület)- feszület a (0137 hrsz-ú) Sormásra vezető földút É-i oldalán- feszület a Szőlőhegyen (025 hrsz-ú területen)- feszület a Szőlőhegyre vezető út (027 hrsz-ú) kereszteződésében- feszület a Szőlőhegyen (1366 hrsz-ú területen)- feszület a temetőben (199 hrsz-ú területen)- feszület az iskola előtti közterületen (107 hrsz-ú területen)- Pieta a Kossuth L. u. 14. sz. ház előkertjében (258 hrsz-ú területen)- feszület a Kossuth L. u. 52. sz. ház előtt (286. hrsz-ú területen)- harangláb Obornakon a Fő u. Ny-i oldalán (hrsz-ú területen)

Helyi védelem alatt álló keresztek

13

Obornaki haranglább) Közlekedéssel kapcsolatos emlék:- tűzoltó szekér a tűzoltószertár előtti közterületen (65/1. hrsz.)

Tűzoltó szekérc) Természeti emlékek:- 2 db ezüsthárs (Tilia tomentosa) a temetőben (199. hrsz.)- 1 db ezüsthárs (Tilia tomentosa) a tűzoltószertár előtti közterületen (65/1. hsrz.)- idős szelídgesztenyefa (Castanea sativa) a szőlőhegyen (1309. hrsz.)

8) Helyi védelem alá vonásra javasolt értékek:a) Római katolikus templom:A templom épülete a XIX. század végén (1870-es években, egyes források szerint 1886-ban építették. A barokk stílusjegyeket magán hordozó épületet 1992-ben újították fel. A mennyezeten lévő freskók eredeti állapotukban láthatók.A festett üvegablakok 2006-ban létesültek, Tóth Erzsébet üvegfestő művész alkotásai. Az ablakokon IV. Károly és Mindszenty József láthatók.

Festett üvegablakok a templomban

14

Nagyboldogasszony római katolikus templom

b) Szőlőhegyi pincék:- borona falú pince: a boronafalú épületek a népi építészet jellegzetességei közé tartoznak. Jellemzője, hogy az épület falai nagy magasságú gerendákból kerülnek összecsapolásra. Ezt sárral borították, simították, majd meszelték. Építése viszonylag nagy mennyiségű faanyagot igényelt, így viszonylag kis számban létesült.

1211. hrsz. 1219. hrsz.Borona falú pincék

- fa vázas, paticsfalas pince: a népi építészet jellegzetes megoldása, mely valószínűleg a németalföldi építészeten alapul. A fa váz közé sövényt fontak, majd ezt sárral vonták be, simították, majd meszelték. Mivel faigénye kisebb volt, mint a boronafalú épület építésének, az építéshez szükséges agyag pedig helyben rendelkezésre állt, többnyire a környéken ezt az építési módot alkalmazták.

1253. hrsz. 1526. hrsz.

15

Fa vázas, paticsfalú pincék- dupla pince bejáratok: a hagyományos pince épületek bejárata viszonylag egységes megjelenést mutat a területen. A belső síkon elhelyezett tömör ajtólapok előtt kis magasságú, kifelé nyíló szárnyak kerültek elhelyezésre. A külső szárnyak több esetben kisebb-nagyobb díszítéssel is ellátottak.

Kettőzött pince bejáratok

- lengő orsós gúzsos prések: a szőlő levének kinyeréséhez különböző préseket használtak. Az egyik legelterjedtebb prés típus a lengő orsós gúzsos prés volt. A prés egyes elemeit díszítéssel is ellátták (vésetek, színes festések). A technika fejlődésével és a szőlő művelésű területek beszűkülésével ezen prés típust sok helyen megszüntették. Szerencsére néhány pincében még fellelhetők ezek az akár több évszázados berendezések, melyek közül néhányat legalább meg kellene menteni az utókornak.

Lengő orsós díszített prés (1527. hrsz.)

16

c) Emlékművek, szobrok:- világháborús emlékmű a templomkertben (111. hrsz.): a falu lakossága közül az I. és II. világháborúban elesetteknek állít emléket a két emléktáblát és egy domborművet tartalmazó emlékfal.

Világháborús emlékmű

- szobor a templomkertben: a Mária szobrot özv. Dávid Györgyné emeltette 1918-ban.

Mária szobor

- 1848-49-es kopjafa: az iskola udvarán álló kopjafa a szabadságharc hőseinek állít emléket. A kopjafát Eszteregnye Önkormányzata állíttatta.

Szabadságharc emlékmű, kopjafa17

- keresztek: a településen lévő keresztek teljes körűen nem kerültek korábban helyi védelem alá. Ezen építményekre a védettséget ki kell terjeszteni (templomkertben lévő kereszt, Obornak, Fő utca 8. előtti közterületen, obornaki temetőben lévő kereszt).

Védelem alá vonandó keresztek

d) Sírhelyek, sírkamrák:- 3 db sírkamra: a temető területén három sírkamra áll, melyek közül kettő jelenleg is gondozott. Koczfán István sírboltja téglából falazott, homlokzata gazdagon díszített, külső zárását kovácsoltvas kapu biztosítja. A tőle déli irányban lévő sírkamra Borsos Péternek állít emléket. A sírkamra pillérei téglából falazottak, a kitöltő részek kovácsoltvas elemekből készültek. A harmadik, külön álló sírkamra rosszabb állapotú.

Sírkamrák az eszteregnyei temetőben- 1 db hősi halott síremléke: Csordás György tüzér tizedes még a háború kitörése előtt, 1939. március 26-án halt hősi halált Kárpátalján. A kanizsai tüzérezred tisztikara, altisztjei és legénysége emelték a síremléket egykori bajtársuknak.

Csordás György síremléke az eszteregnyei temetőben

18

f) Gazdasági épületek:- pajták: a szemes termény tárolására, részbeni feldolgozására használatos építmények voltak. A mezőgazdaság átalakulásával ezen építmények többnyire elveszítették eredeti funkciójukat, ám tárolásra kíválóan alkalmasak maradtak. Kialakításuk rendkívül változatos, téglából, téglából és fából vagy csak tisztán fából készültek. Mivel számuk egyre csökken, javasolható néhány jellegzetes példány megőrzése.

Különböző szerkezeti kialakítású pajták

- földbe süllyesztett tárolók: a romlandó mezőgazdasági terményeket viszonylag állandó hőmérsékletű helyiségekben tárolták. Erre legalkalmasabbak a földbe süllyesztett pincék voltak. A pincék kialakítását a település domborzati viszonyai is elősegítették, hiszen a domboldalakba kisebb ráfordítással lehetett a tárolókat kialakítani. A hűtő

19

készülékek tömeges elterjedésével ezen építmények sok esetben feleslegessé váltak, így csak néhány maradt fenn napjainkra.

Kossuth u. 102. (324. hrsz.) Petőfi u. 51. (221. hrsz.)Földbe (domboldalba) süllyesztett pincék

20

Településképi szempontból meghatározó, eltérő karakterű területek lehatárolása, a településkép,

arculati jellemzők és településkarakter bemutatásával

Településképi szempontból el kell különítenünk a kül- és belterületeket, azokon belül pedig beépített és be nem épített területeket.

Beépítésre nem szánt területek:1) Közlekedési, és közműelhelyezési, hírközlési terület – közterületek:A településen lévő közterületek burkolt útfelületekkel rendelkeznek. A történeti településrészen a beépítés felőli oldalon közvetlenül az utcai telekhatárral párhuzamosan kis szélességű betonozott járdák futnak. Az útburkolat és a járdák közötti sávokban nyílt árkok és közművek futnak. A szűk zöldsávokban csak néhány ingatlan előtt találhatók fás szárú, árnyat adó növények.Az autóbusz megállók a közterületen helyezkednek el, páronként legalább az egyik fedett, viszonylag modern kialakításúak, jó állapotúak. Árnyékolásuk nem megoldott.A villamosenergia rendszer légvezetékeken került kialakításra. A légvezetékek kötegelve haladnak a közvilágítási rendszerrel együtt. Külön oszlopokra került kialakításra a telefon és tv hálózat. A légvezeték rendszerek rendkívül sűrűen, a településképet zavaró módon kerültek kialakításra, hosszabb távon azok átépítésével egyszerűsítésükről vagy földkábeles kiváltásukról kellene gondoskodni.

Az új beépítésű lakóterületen a burkolt út felület kiépített, ám járdák nem kerültek kialakításra. Itt a gyalogos közlekedés is a közút felületén történik. A járdák kiépítésének hiánya a kis számú érintett miatt jelentős zavaró hatással nem bír.Az utak mellett a csapadékvíz elvezetés nyílt árkos rendszerrel biztosított.A közterületek fásítása itt sem megoldott.A villamosenergia és távközlési hálózatok itt egy oszlopsoron futnak, így annak megjelenése a környezetre kevésbé zavaró, mint a belső falurészen.

2) Erdő területek:A település északi részén összefüggő erdő területek találhatók, melyek az Obornaki településrészt szinte teljes egészében körülveszik. A sok tíz, vagy akár százéves fák (jellemzően bükk és cser) beépítetlen területek.Az erdő északi része a Natura2000

3) Mezőgazdasági területek:a) Álatlános mezőgazdasági területek – szántók, legelők:A mezőgazdasági területek Eszteregnye belterülete mellett keletre és nyugatra, illetve a 7-es főúttól délre a közigazgatási terület határáig

21

helyezkednek el. A terület nagyobb része szántó, kisebb hányada rét, legelő. A területen építmények nem találhatók.

b) Kertes mezőgazdasági területek – a volt zártkertek területe:A belterülettől északkeletre, lankás kelet-nyugati irányú telkekkel helyezkedik el a két szőlőshegy (Kishegy, Öreghegy) egymásba fonódó (és a rigyáci Öreghegyhez csatlakozó) láncolata található. Délkeleten tehát a belterület, keleten erdős terület, északról a Natura2000-es védelem alatt álló bükkös, nyugatról a település közigazgatási határa, míg délről mezőgazdasági művelés alatt álló területek határolják.A terület útjai észak-déli tengelyűek, a telkek többsége ezekre merőleges, kelet-nyugati tájolású. A pince épületek az utak mentén helyezkednek el, az előkertek mérete változó. A pincék többsége – ezek a korábban építettek - földszintes, kisebb hányaduk – ezek főként az utóbbi évtizedekben létesült - a terep adottságokhoz illeszkedően két szintes, alápincézett. A gazdasági épületek jellemzően az útra merőleges tengellyel helyezkednek el.A hagyományos pince épületek két vagy három osztatúak, többnyire favázas, tapasztott sövényfalas szerkezetek egyszerű nyeregtetővel. Néhány boronafalú épület is fellelhető, hasonló kialakításban. Tetőfedésük anyaga ma már leginkább égetett agyag cserép, de fellelhetők bitumenes és azbesztcement hullámlemez, illetve síkpala fedések is.A később létesült épületek már téglából (nagy- és kisméretű tömörtégla) falazottak. Számos helyen tapasztalható a területtől idegen műszaki megoldás, anyaghasználat (pala burkolat a falakon, bitumenes hullámlemez fedés, fémlemez burkolatú toldás, műanyag nyílászárók, stb.).

3) Vízgazdálkodási terület – a tó és az abba betorkolló árok környezete:A terület északi határa a tavat tápláló forrás területe, nyugatról a volt zártkertek menti erdősáv, délről az eszteregnyei belterületi határ, míg keletről a Várbükki erdő határolja. Az árok nyomvonalát követő terület beépítetlen a mesterségesen kialakított tóig. A tó környezetében a pihenés és szabadidő eltöltését biztosító, főként természetes anyagokból összeállított építmények találhatók. Ezek a környezetbe illeszkednek.

4) Természetközeli terület – a vadászház környezete:A területet nyugatról az obornaki közút északi irányú meghosszabbításaként működő földút, a további oldalakról a Cservölgyi erdő Natura2000-es területei határolják. A vadászház viszonylag nagy tömege a környezetébe belesimul, köszönhetően a környezetében lévő dús növényzetnek és a használt építőanyagoknak és azok színének (natúr piros cserép fedés, fehérre festett simított homlokzat). A vadászház kiegészítő építményei – melyek jelentősen kisebb tömeget képviselnek - a főépülettel harmonizálóan kerültek megfogalmazásra.

22

A vadászház és környezeteBeépítésre szánt területek:1) Falusias lakóterület - új beépítésű területek:A település déli határa, keletről a Petőfi utcai telkek nyugati telekhatárai a temetőig, északról a temető, nyugatról a belterületi határvonal határolja (Csíkfa és Bartók Béla utca). A két utcában jellemzően földszintes, földszint + tetőteres és kis számban emeletes lakóházak találhatók. Az épületek magastetősek, fedésük változatos (égetett agyag cserép, beton cserép, bitumenes zsindely, bitumenes hullámlemez). A tetők kialakítása változatos, az egyszerű nyeregtető, a sátortető és az összetett tető is megtalálható. A tetők hajlásszöge a legújabb épületeknél követi napjaink divatját, a kis hajlásszögű, mediterrán jelleget.Az épületek, építmények jó állapotúak, ám néhány esetben a burkolatok fajtája, kialakítása, illetve a felületképzések színe a környezetétől idegen. Az épületek telepítése követi a faluban kialakult beépítési módot, azok az északi telekhatáron állnak, vagy ahhoz közelítve kerültek elhelyezésre.Az épületek kiszolgálását biztosító funkciók a lakóépülettel egybe komponáltak (pl.: gépkocsitárolók az utca felől), vagy a lakóépületek takarásában kerültek kialakításra.

Csíkfa utca részlete

2) Falusias lakóterület - történeti területrész:a) Településképi szempontból meghatározó terület - fésűs beépítésű nadrágszíj telkek:A temetőtől északra helyezkedik el a Petőfi utcának az a 7 telke (Petőfi u. 71-83.), mely a hagyományos fésűs jellegű beépítést jól példázza. A keskeny, hosszú telkek a Petőfi utcától egészen a belterületi határig húzódnak, a „T” alaprajzú földszintes épületek az északi telekhatárok mellé telepítettek. Az épületek többsége nagyon rossz műszaki állapotban van, azok felújítása lenne szükséges.

23

Fésűs beépítésű telkek

b) További belterületi ingatlanok:A terület telkein jellemzően megmaradtak a korábbi „nadrágszíj” parcellák, illetve az azokon kialakult fésűs beépítések. Az épületek többnyire földszintesek, kisebb hányaduk tetőtér beépítéses, illetve elenyésző számban – tájidegen módon – emeletesek. A tető formák változatosak, a magastetős kialakításon belül a nyereg-, a sátor-, és az összetett tető is megtalálható. Viszonylag nagy számban fordul elő a „kockaházakon” a manzard tető. A tetőfedés anyaga a fent már ismertetett vegyes képet mutatja.A melléképületek ezen a területen is főként a főépület mögött, azok takarásában helyezkednek el. Az előkertek mérete ezen területeken kiegyensúlyozottabb, de itt sem egységes (0,00-6,00 m).

3) Településközpont területe:A településközpont területét a faluház, a polgármesteri hivatal, az iskola és a templom területe jelenti. Az első három ingatlanon álló épületek a falusias beépítésű területen kialakult beépítéshez illeszkedőek: a földszintes épületek magastetősek, hagyományos építőanyagokból készültek.A hivatal és az iskola együtt használt telkein a parkolás megoldott, ám a parkolók fásítása nem megoldott. A település központi épülete a barokk stílusú római katolikus templom, mely a domboldalon való elhelyezésével még inkább hangsúlyozza annak központi szerepét. Az épület jó állapotú, kertje szépen rendezett.

4) Gazdasági terület:a) Autópálya mérnökség területe:A 7-es főúttól délre, attól mezőgazdasági területsávval elválasztva, nyugatról a Cerinkai úttal határolva, délről az M7 autópályával, keletről mezőgadasági területtel határolva helyezkedik el az autópálya mérnökség területe. Az itt található épületek gazdasági jellegű hasznosítása az elhelyezésükben, az épületek formájában és méretében. illetve a használt építőanyagok fajtájában is megmutatkozik.A szabadonállóan elhelyezett épületek a technológiához illeszkedően kerültek letelepítésre. Az épületek földszintes, illetve emeletes

24

kialakításúak, jellemzően acél vázas szerkezetek, szendvicspanel burkolatokkal, kis hajlásszögű nyeregtetővel.A terület közvetlenül az autópályával határos, a település más beépített területeitől távol helyezkedik el. Így a falusias jellegű területek karakterét nem befolyásolja, megjelenése az autópályához illeszkedő. Az épületek rendezett, parkosított környezetbe ágyazottak.

Az autópálya mérnökség épületei

b) Volt TSZ major területe:A volt TSZ major területe a Petőfi utca keleti oldali teleksorától keletre, az un. „Kenderföldek” területén helyezkedik el. Északról és nyugatról a belterületi határ, keletről a 0126. hrsz-ú út, míg délről a 0111. hrsz-ú út határolja. Az ingatlan gazdasági építményei a telek északkeleti részén, a lakott/beépített területektől távolabb kaptak elhelyezést. Az épületek a telken belüli út mentén helyezkednek el, észak-déli hossztengellyel. A földszintes, magastetős épületek kialakítása egyszerű, a funkcióhoz illeszkedő. Állapotuk jó, felújított.

A volt TSZ telephely épületei

5) Különleges terület:a) A temetők területe:A településen településrészenként 1-1, összesen tehát kettő temető található. Az eszteregnyei temető a Petőfi utcától nyugatra lévő dombtetőn, a történelmi falurésztől délre eső területen helyezkedik el, melyet nyugatról a külterületi szántók, délről az új falurész határol. A temetőben főként egy személyes sírok, illetve szimpla és kripták kaptak helyet rendezett formában, észak-déli irányú sorokban. Kivételt a ravatalozótól keletre elhelyezkedő néhány sír mutat, ahol az elrendezés kelet-nyugati irányú. A temető északi részén három sírbolt található.

25

A sírkert növényzettel lehatárolt, ám belső részén két nagyobb fán kívül más árnyékadó nem található.

Az obornaki temető a falurészbe vezető országút mellett, annak keleti oldalán lévő domboldalban helyezkedik el, a lakott területtől déli irányban. A síremlékek közül az 1874-ben állított fogadalmi kereszt emelkedik ki.A területen kis alapterületű ravatalozó épület áll. Ennek állapota jó, ám jellegtelen kialakítása miatt annak növényzettel történő takarása javasolható.

Az obornaki temető részleteA temetők a jövőbeni temetésekhez megfelelő tartalék területtel rendelkeznek.

b) A sportpálya területe:A sportpálya a Kossuth utca északi részén, az úttól keletre helyezkedik el, beékelődve a falusias jellegű területrészek közé. A gondozott területet délről nyírfa sor, északról és nyugatról tuja sor szegélyezi. A terület keleti oldali lehatárolását a meredeken emelkedő domboldal adja.A területen annak kiszolgálását biztosító öltöző épület található. Az épület a falusias jellegű beépítéshez illeszkedő. A földszintes épület fehérre színezett, tetőzete mázatlan agyag cseréppel fedett, a nyeregtető az utcára merőleges. Állapota újszerű.

Sportpálya

Eltérő karakterű területek lehatárolása:

26

27

A településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások: építészeti útmutató, közterületek

településképi útmutatója, utcák, terek, közparkok, közkertek

Ezen fejezet képezi az alapját az önkormányzat által megalkotandó településképi rendeletnek. Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy az ajánlások között milyen jövőbeni beavatkozások, „tilalomfák” kerülnek megfogalmazásra. Szem előtt kell tartani azt is, hogy a készülő új szabályozó ne legyen túlzó, ne jelentsen indokolatlanul nagy terheket, ne az uniformizálás irányába hasson.A javaslatoknak ugyanakkor olyanoknak kell lenni, melyek a folyamatosan változó világunkban is képesek hosszú távon irányt mutatni.

Az anyaghasználat vonatkozásában nehéz igazán jó iránymutatást adni. A korszerű építőanyagok sok esetben olyan megjelenéssel bírnak, hogy azok hordozó anyaga szemrevételezéssel meg sem állapítható.

Javaslattal élünk a helyi épített és természeti környezet országos védelem alatt nem álló értékeinek körére, a megőrzés lehetséges eszközeire is. A jelenlegi helyi értékek körét javasolt kibővíteni, ám itt is szem előtt kell tartani a mértékletességet. Nem szabad túlzottan nagy számú értéket ebbe a körbe sem bevonni, hiszen a megőrzésre fordítható amúgy is szerény források így elaprózódnának, nem érnénk el a kívánt célt.

A javaslatok által megfogalmazott céloknak olyanoknak kell lenni, melyek lehetővé teszik az időben eltolt, ütemezett megvalósítást is. 1) Közterületek, közösségi használatú területek:A közterületek rendezettek, gondozottak. Néhány kisebb változtatással azonban ezen területek komfortja, látványa javítható. A javasolt beavatkozások ütemezetten, akár sok évre széthúzva is megvalósíthatók legyenek.Javasolható ezért, hogy:- A közterületi zöldsávokba kis magasságra növő (a legtöbb esetben légvezetékek húzódnak a közterületek fölött), de árnyékot adó fás szárú növények kerüljenek kiültetésre. A növények kiválasztásánál ügyelni kell arra, hogy azok honos fajok közül kerüljenek ki, az invazív fajok alkalmazását kerüljük.- A közterületi autóbuszvárók környezetébe árnyat adó növényzetet kell telepíteni. A növény fajták kiválasztásánál itt is a honos fajokat kell figyelembe venni.- A meglévő légvezetékeket a rekonstrukciók során földkábelekre kell cserélni.- A meglévő közösségi funkciójú ingatlanokhoz fásított parkolókat kell kialakítani.

28

- A parkolókhoz és az utcai járdák mellé természetes anyagokkal burkolt szemétgyűjtő edényeket kell kihelyezni, legalább településrészenként egységesen.- A település központjában a közterület burkolt felületét le kell csökkenteni, mellyel párhuzamosan a templom telke előtti nyílt árkot le kell fedni, gyepesíteni. A kialakuló zöldfelületen parkosítani kell, ott közterületi padok helyezendők ki. Az átalakítással párhuzamosan megfontolandó a templom telekhatárán álló kerítés elbontása, mellyel nagyobb egybefüggő zöldfelület, közösségi tér alakulhatna ki.- A kialakuló közösségi térre információs tábla helyezendő ki, melyen a település rövid története, a település látványosságai, értékei jelölendők meg. A táblát elsődlegesen természetközeli anyagokból kell kialakítani, igazodva a települési üdvözlőtáblák stílusához.- A polgármesteri hivatal és iskola közös belső parkolóját fásítani kell.- A külterületi látnivalókhoz útbaigazító táblákat kell kihelyezni (szőlőskertek, szabadidő tó).- A sportpálya mellé játszóteret kell kialakítani, ahol elsősorban a kicsik, de akár az idősebb korosztályok képviselői is szívesen töltik szabadidejüket. A játszóteret a sportpályától növényzettel kell elválasztani. Ezt akár a faluház feletti dombtetőn (ahová idősebb emberek csak nagyon nehezen tudnak felmenni) elhelyezett játszószerek áthelyezésével is meg lehetne oldani.- Az új utcákba burkolt felületű járdák alakítandók ki, legalább egy oldalon.- A tóhoz vezető út minőségét fel kell javítani, a tükör kiemelését követően azt természetközeli burkolattal kell ellátni (tömörített zúzottkő, mely később szilárd burkolattal is ellátható).- A szabadidő tó környezetében a pihenéshez, rekreációhoz kapcsolódó építményeket kell kialakítani. Ezek elsődlegesen természetközeli anyagokból készüljenek (kő, tégla, fa, stb..).- A temetőkben a főbb utakat burkolt felülettel kell ellátni. Ezek mentén néhány padot célszerű elhelyezni, növényekkel árnyékoltan.- Az obornaki ravatalozó épületét a közút felől növényzettel takarni javasolt.

2) Épített környezet:- A helyi védelem alatt álló építményeket meg kell őrizni, a védett építmények körét ki kell terjeszteni a 3. fejezetben jelzett értékek körével.- A történeti lakóterületen az építmények tömege illeszkedjen a falusias karakterhez (földszintes, vagy legfeljebb földszint + tetőteres épületek, magastetős kialakítással, az utca felől oromfalas kialakítással. Az épületek anyag- és színhasználatát is ennek megfelelően kell megválasztani (a közterület felől látszó épületeket természetes hatást keltő anyagokból kell megvalósítani, kerülni kell a „rikkancs” színeket).Az épületek telepítésére elsődlegesen oldalhatáron állóan kerüljön sor.

29

Telepítési mód

Épületmagasság mértéke

Anyag használat és színek

Ezen területeken a tető hajlásszöge közelítse a 45 fokot, lapostető csak a fő tömeg által takartan legyen kialakítható.

30

Tető kialakítás- A tetőkön ne lehessen a tetősíkból jelentősen kiugró tetőablak kialakítást alkalmazni.

Tetőablakok kialakítása

- Meglévő épületek átépítése, bővítése során tiszteletben kell tartani a meglévő falusias jellegeket hordozó építészeti elemeket, azok megtartására kell törekedni (pl.: nyílászárok rendje, osztása, stb.).

Homlokzat kialakítása

- Kerítések csak áttörten legyenek kialakíthatók. Az anyagok használata során a környezetben lévő adottságokat figyelembe kell venni (a magasság ne haladhassa meg a szomszédos kerítés 90 %-át, vagy 1,1 szeresét, de legfeljebb 2,0 m-t).

31

Kerítés kialakítások

- A melléképületeket a főépület takarásában lehessen kialakítani.- A Petőfi utca 71-83. számú ingatlanokon a fésűs beépítést meg kell tartani.- A belterületi ingatlanok zöldfelületeit folyamatosan kelljen karbantartani.- Az ingatlanok közterületről látszó részén a mindennapi használatban álló anyagok, eszközök tárolása ne legyen megengedett.- Az előkerteket (főépület és közterületi telekhatár közötti sáv) virágosítottan vagy kis magasságú (90 cm magasságot nem meghaladó) örökzöldek kiültetésével vonzóvá kell tenni.- Meg kell teremteni a településképi véleményezési eljárás, a településképi bejelentés és a településképi véleményezés helyi jogszabályi alapját.- A védett helyi értékek csak a védettség megszüntetése után legyenek elbonthatók, megszüntetendők.- A védett értékek megőrzését – a település financiális lehetőségei függvényében – támogatni kell.

32

Jó példák bemutatása: épületek, építészeti részletek (ajtók, ablakok, tornácok,

anyaghasználat, színek, homlokzatképzés), kerítések, kertek, zöldfelületek kialakítása

A meglévő építmények illetve környezetük kialakításánál számos olyan példa található, mely a jövőbeni környezetalakítások mikéntjére pozitívan hathat. Érdemes tehát ezen megoldásokat a települési arculati kézikönyvben mintául állítani, illetve azokra figyelemmel a településképi rendelet szabályait megállapítani. Vigyázni kell azonban arra, hogy a szabályok ne legyenek túlzóak, a lakosságra ne rójanak aránytalan többletterheket.

A jó példákat természetesen nem azért állítjuk, hogy egyfajta uniformizált környezetet teremtsünk, hiszen a környezet szépsége is a változatosságban rejlik. A „minták” ezért inkább csak iránymutatást adnak, ötletekkel szolgálnak az azokat tanulmányozóknak.

A példaként megjelenített „minták” nem teljeskörűek, azok bármikor változtathatók, kiegészíthetők.

Fel kell hívnunk a figyelmet arra is, hogy a jó példák nem minden esetben követendők, azokat az építtetői igényekre és a környezet adottságaira figyelemmel kell értelmezni, felhasználni.

Gazdasági terület tájba illesztése:A gazdasági területekről a legtöbb embernek ronda, leromlott állapotú épületek, szürke, esetenként koszos környezet jut eszébe. Ezzel szemben a gazdasági területek is kialakíthatók igényesen, melyre jó példaként az autópálya mérnökség telephelye hozható fel.Az épületek gazdasági célú hasznosítása tömegük alapján egyértelmű, ám az igényes anyagok alkalmazása, az épületek közötti összhang ezt oldja. Nagy mértékben javít a látványon az igényesen kialakított és gondozott zöldterület, az épületek növényzettel történő takarása.

Az autópálya mérnöksége

Régi szőlőhegyi pincék:

33

A szőlőhegyi gazdálkodás az elmúlt években jelentősen veszített intenzitásából. A birtokok közül sok elhagyatott, a rajtuk álló épületek állapota egyre romlik, esetenként baleset- és életveszélyesek. Szerencsére vannak jó példák is. Ezen épületek tömegét, nyílásosztását, jellegzetes épületrészeit (pl.: zsalus fa ablakok, oromfali szellőző és bevilágító ablak, simított vakolat, jellemző homlokzati szín) megtartották, illetve ennek megfelelően állították helyre.

Régi, felújított pincék

Régi, hagyományos falusias jellegű épületek:A régi pincékhez hasonlóan a falu belterületén álló régi, hagyományos falusias jellegű épületek állapota is vegyes képet mutat. Sok esetben állapotuk leromlott. Fellelhető azonban egy-két olyan épület is, amely jó példával szolgálhat másoknak is. Ilyen a Kossuth utca 81. szám alatti épület is. Bár az épület nincsen felújítva, látszik rajta, hogy folyamatosan karbantartották. Az épület tömegét, az építés során alkalmazott anyagokat megtartották. A hasonló épületek megújítása során is az eredeti formavilágot, anyag- és színhasználatot kell figyelembe venni, alkalmazni.

Régi falusias épület

34

A régi, 50-es, 60-as években épített épületek általában jó műszaki állagúak. Folyamatos karbantartással, korszerűsítéssel szinte újszerű állapotba hozhatók. Erre jó példa a Petőfi u. 113. szám alatti épület. Az épület eredeti tömege, formája, díszítése megtartásra került. Az alkalmazott anyagok, színek illeszkednek az eredeti állapothoz, a falusias lakókörnyezetbe szépen illeszkedik.Az ingatlan más vonatkozásokban is jó példaként szolgál. Kerítése is szépen felújított, előkertje szépen gondozott.

Petőfi u. 113

Új építésű épületek:Az új épületek építtetői általában sajátos elvárásokat támasztanak új épületeikkel kapcsolatosan, melyeket az építész tervező sem tud mindig megfelelő mederbe terelni. Így sokszor a kor divatirányzatainak megfelelő, a környezettől elütő épületek, építmények jönnek létre, melyek hosszú időre meghatározzák a településképet.Szerencsére vannak jó példák is, amikor az építtetői szándék a megfelelő tervezői iránymutatással együtt a környezetbe illeszkedő megoldást, építményt eredményez.Ilyen a Bartók Béla utca 19. szám alatti épület is. Tömege, formálása illeszkedik a korábbi falusias beépítésű épületekhez. Az utcai homlokzat oromfalas kialakítású, melyen a tetőtéri szellőzőablak is elhelyezést nyert. A látható alkalmazott anyagok (cserép fedés, simított vakolat, vörös-barna-sárga színek) a hagyományos falusias építészethez illeszkedők. Az utcai kerítés a deszka palánkok hangulatát idézi vissza, mellyel az épületen lévő korlátok egységes képet mutatnak.

Bartók Béla utca 19

35

Utcai kerítések, gondozott (virágos) kertek:A telkek településképbe illeszkedését nagy mértékben befolyásolja az utcai kerítés kialakítása, a mögötte álló épülettel való harmonizáció. A Csíkfa utcában több olyan új kerítés is létesült, mely jó példával szolgálhat a további hasonló jellegű építmények építéséhez. Ezek magassága átlagos, a szomszédos kerítésekét is figyelembe veszi, a látható anyagok természetesek (kő, tégla, cserép, fa), vagy a hagyományos építészetben is alkalmazottak (kovácsoltvas). Az anyagok színe a környezethez illeszkedő.

A megjelölt ingatlanok esetében meg kell említenünk a rendezett, gondozott kerteket is, melyek az áttört kerítéseken át tovább növelik az ingatlanok látvány értékét.

Csíkfa utcai kerítések

Kossuth u. 71.

A Csíkfa utca 4. szám alatti kerítés még csak építés alatt áll, azonban jelenlegi állapotában ez is a pozitív példák közé sorolható. Méretei, arányai megfelelők, a kovácsoltvas elemek szépen kidolgozottak, azok az épületen lévő korlátelemek kialakításával harmonizáló.

Az épület és az utcai kerítés közötti előkerti sáv szépen parkosított, gondozott.

36

Csíkfa utca 4.

A településkép szempontból kevésbé meghatározó épületek esetében jelentős látványbeli javulás érhető el növények takarásával, illetve az azokkal való díszítéssel (ablakokba, tornácokr, stb.). A növényzettel való dekorálás esetén ügyelni kell azok harmóniájára.

Virággal díszített tornác

37

Jó példák bemutatása: sajátos építményfajták, reklámhordozók, egyéb műszaki berendezések

Sajátos építményfajta a településen viszonylag kis számban található. Ilyen a település bejáratánál lévő köszöntő táblák, illetve a közút mellé kihelyezett autóbuszvárók. Szerencsére Eszteregnyén reklámhordozók nem kerültek felállításra.

A falu határában – az út mindkét oldalán - fa szerkezetű üdvözlőtáblák kerültek felállításra, melyekre virágtartók is telepítésre kerültek. A településközpontban felállítandó információs táblát ugyanezen stílusban célszerű elkészíteni.

Üdvözlő tábla a település határában

Az autóbuszvárók a településen egységes kialakításúak. A modern fém tartószerkezetű építmények jó állapotúak, biztosítják a fedett helyen való várakozást. A várók mellett hulladékgyűjtő edények és plakátragasztó helyek is telepítésre kerültek. Ezen utóbbiak nem egységes kialakításúak, célszerű lenne azok egységesítése az üdvözlő táblák stílusában.

Petőfi utcai autóbuszváró

38

Az arculati kézikönyvet összeállította és szerkesztette:

Szamosi Gábor építész8800 Nagykanizsa, Űrhajós utca 12/3.

Telefon: 0630/4113341e-mail: szamosi.gabor@nagykanizsa.hu

Nagykanizsa, 2017. április – augusztus

39

1. sz. melléklet

40

Régészeti lelőhelyek

helyrajzi szám

régészeti érintettség

0103/11 nyilvántartott [24429] Bozók-földje0103/12 nyilvántartott [24429] Bozók-földje0103/17 nyilvántartott [24429] Bozók-földje0103/19 nyilvántartott [24429] Bozók-földje0103/20 nyilvántartott [24429] Bozók-földje0103/22 nyilvántartott [24429] Bozók-földje0103/23 nyilvántartott [24429] Bozók-földje0103/24 nyilvántartott [24429] Bozók-földje0103/27 nyilvántartott [24429] Bozók-földje0103/28 nyilvántartott [24429] Bozók-földje0103/29 nyilvántartott [24429] Bozók-földje0103/9 nyilvántartott [24429] Bozók-földje0110/3 nyilvántartott [35040] Kender-földek0110/5 nyilvántartott [35040] Kender-földek0110/6 nyilvántartott [40026] Kender-földek; [20056] Berki-patak0112/6 nyilvántartott [35040] Kender-földek0113/6 nyilvántartott [84569] Pupos- bürü0122/10 nyilvántartott [40022] K-i településszél; [40021] Major-faiskola0122/11 nyilvántartott [40021] Major-faiskola0122/2 nyilvántartott [40022] K-i településszél; [40021] Major-faiskola0122/3 nyilvántartott [40021] Major-faiskola0122/5 nyilvántartott [40021] Major-faiskola0122/6 nyilvántartott [40021] Major-faiskola0122/9 nyilvántartott [40021] Major-faiskola0126 nyilvántartott [40022] K-i településszél0127/1 nyilvántartott [40021] Major-faiskola0127/10 nyilvántartott [40022] K-i településszél0127/5 nyilvántartott [40022] K-i településszél0127/6 nyilvántartott [40022] K-i településszél0127/7 nyilvántartott [40022] K-i településszél0127/8 nyilvántartott [40022] K-i településszél0127/9 nyilvántartott [40022] K-i településszél0161/1 nyilvántartott [40020] Kerekvár-domb0161/2 nyilvántartott [47926] Obornaki-bekötőút0177 nyilvántartott [47927] Obornaki-temető0178 nyilvántartott [47927] Obornaki-temető0179/4 nyilvántartott [47927] Obornaki-temető0180 nyilvántartott [47927] Obornaki-temető0181/1 nyilvántartott [47927] Obornaki-temető050/3 nyilvántartott [24429] Bozók-földje053/17 nyilvántartott [44464] Ojtó-dűlő Kelet; [35041] Ojtó-dűlő053/3 nyilvántartott [44464] Ojtó-dűlő Kelet053/7 nyilvántartott [44464] Ojtó-dűlő Kelet108 nyilvántartott [40022] K-i településszél

41

109 nyilvántartott [40022] K-i településszél110 nyilvántartott [40022] K-i településszél112 nyilvántartott [40022] K-i településszél113 nyilvántartott [40022] K-i településszél115 nyilvántartott [40022] K-i településszél116 nyilvántartott [40022] K-i településszél117 nyilvántartott [40022] K-i településszél119 nyilvántartott [40022] K-i településszél120 nyilvántartott [40022] K-i településszél121 nyilvántartott [40022] K-i településszél122 nyilvántartott [40022] K-i településszél123 nyilvántartott [40022] K-i településszél124 nyilvántartott [40022] K-i településszél125 nyilvántartott [40022] K-i településszél128 nyilvántartott [40022] K-i településszél129 nyilvántartott [40022] K-i településszél130 nyilvántartott [40022] K-i településszél131 nyilvántartott [40022] K-i településszél132 nyilvántartott [40022] K-i településszél134 nyilvántartott [40022] K-i településszél135 nyilvántartott [40022] K-i településszél136 nyilvántartott [40022] K-i településszél137 nyilvántartott [40022] K-i településszél

42

Források jegyzéke

Általánosan felhasznált források:- Dr. Kelemen Ottóné: Eszteregnye község története – kézirat- Tér-T-Rend Kft. – Eszteregnye Község településrendezési terve- Eszteregnye honlapja – www.eszteregnye.hu- Wikipédia: Eszteregnye- www.zaol.hu – 2016.11.19. – Győrffy István cikke Eszteregnyéről- www.zalanka.hu – Eszteregnye, Obornaki vadászház- www. foldhivatalok.geod.hu – Eszteregnye község adatai- www.varbarat.hu/varak/kerekvar_e.html- www.nagyvofely.hu/eszteregnye/templomok- www.nepesseg.com/zala/eszteregnye

Témakörökhöz, fejezetekhez kapcsolódó források:1. Első katonai felmérés – 1763-1787. https://www.google.hu/search?source=hp&ei=Nff1WazhJuKP6ASLr5zQCQ&q=els%C5%91+katonai+felm%C3%A9r%C3%A9s&oq=els%C5%91&gs_l=psy-ab.1.0.35i39k1j0l9.1763.2169.0.4617.5.4.0.0.0.0.147.505.0j4.4.0....0...1.1.64.psy-ab..1.4.501.0..0i131k1.0.VW4qAPomxHY

2. Második katonai felmérés – 1806-1869. http://mapire.eu/hu/map/secondsurvey/?layers=osm%2C5%2C42&bbox=353444.1173040932%2C5298099.303569198%2C3694659.4977057176%2C6648282.971198551

3. Harmadik katonai felmérés – 1869-1887. http://mapire.eu/hu/map/hkf_75e/?layers=osm%2C8&bbox=474520.3701078128%2C5235956.220148493%2C3815735.750509437%2C6586139.887777846

43