· web viewa tanulók életrendjét a kollégium házi- és napirendje szabályozza. Életrendjük...

KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉP-, SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS

KOLLÉGIUM - HAJDÚNÁNÁS

KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI PROGRAM

2013

Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, Szakképző Iskola és Kollégium KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI PROGRAM

TARTALOMJEGYZÉK

I. BEVEZETÉS..........................................................................................................................4II. HELYZETELEMZÉS.........................................................................................................5

II.1. A kollégium adatai.........................................................................................................5II.2. Tanulói összetétel...........................................................................................................5II.3. A férőhelyek száma és a tanulócsoportok szervezése.................................................5II.4. Feltételrendszer..............................................................................................................6

II.4.1. Személyi feltételek, elvárások.................................................................................6II.4.2. Tárgyi, környezeti feltételek, elvárások a kollégiumban.......................................6II.4.3. A kollégiumi élet megszervezése.............................................................................7II.4.4. Tárgyi-dologi feltételek, környezeti jellemzők........................................................7II.4.5. Objektív feltételek....................................................................................................8

II.4.5.1. A nevelőtestület.................................................................................................8II.5. A kollégium kapcsolatai................................................................................................8II.6. A kollégium társadalmi szerepe....................................................................................8

III. CÉLMEGHATÁROZÁS.................................................................................................10III.1. A kollégium pedagógiai programjának feladatai...................................................10

III.1.1.A program alapvető feladatai...............................................................................10III.1.2.A program kiemelt feladatai.................................................................................10

III.2. Tartalmi megújulás és az új értékrend felvázolása................................................11III.2.1. A biológiai lét értékei..........................................................................................11III.2.2. Az autonómiájára vonatkozó értékek.................................................................11III.2.3. A társas kapcsolatokra vonatkozó értékek.........................................................11III.2.4. A társadalmi eredményességre vonatkozó értékek.............................................12III.2.5. A humanizált társadalom és világképei..............................................................12III.2.6. A pedagógusokkal szembeni elvárás..................................................................12

III.3. A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve.......................................12IV. KONKRÉT NEVELÉSI CÉLOK ÉS FELADATOK...................................................14

IV.1. A kollégiumi nevelés célja.........................................................................................14IV.2. A kollégiumi nevelés feladatai...................................................................................14IV.3. A kollégiummal szembeni elvárások........................................................................17

IV.3.1. A tanulókkal szembeni követelmények................................................................17IV.4. A kollégiumi nevelés területei...................................................................................18

IV.4.1. Általános célok.....................................................................................................18IV.4.2. A kulturált viselkedés szabályainak elsajátíttatása.............................................18IV.4.3. A hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás..............................................18IV.4.4. A környezet védelme, ápolása..............................................................................19IV.4.5. A tanulók életrendje.............................................................................................19IV.4.6. A kollégium közösségi tevékenységei..................................................................19IV.4.7. A Kollégiumi Diákönkormányzat szerepe a kollégium életében........................19

IV.5. Kiemelt területek a kollégiumban............................................................................19IV.6. A tanulók életrendjének szervezési elvei..................................................................20IV.7. A Kollégiumi Diák Önkormányzat...........................................................................21IV.8. A nevelőtanár alapvető feladatai..............................................................................22

IV.8.1. A kollégiumi nevelőtanár alaptevékenysége.......................................................22IV.8.2. Feladatkörök........................................................................................................23

IV.8.2.1. Reggeles.........................................................................................................2367/2


IV.8.2.2. Ebédeltető......................................................................................................24IV.8.2.3. Tanulószobás.................................................................................................24IV.8.2.4. Estés...............................................................................................................24IV.8.2.5. Éjszakás.........................................................................................................25IV.8.2.6. Elengedős......................................................................................................25IV.8.2.7. Hétvégi fogadó..............................................................................................25

IV.10. A kollégiumi nevelés szerkezeti struktúrája.........................................................25IV.10.1. Vezetői szinten....................................................................................................25IV.10.2. Nevelőtestületi szinten.......................................................................................25IV.10.3. Tanulóközösségi szinten....................................................................................26

IV.11. Gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok..........................................26V. A KOLLÉGIUMI FOGLALKOZÁSI TERV..................................................................27

V.1. Általános irányelvek....................................................................................................27V.2. Kollégiumi foglalkozások keret-terve........................................................................27V.3. Célok és feladatok........................................................................................................28

V.3.1. Tanulás..................................................................................................................29V.3.2. Énkép, önismeret. Pályaorientáció.......................................................................30V.3.3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra.......Hiba! A könyvjelző nem létezik.V.3.4. Környezettudatosság.............................................Hiba! A könyvjelző nem létezik.V.3.5. Testi és lelki egészség............................................Hiba! A könyvjelző nem létezik.V.3.6. Felkészülés a felnőtt szerepre. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés.............................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik.V.3.7. Hon és népismeret.................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik.

V.4. 9. évfolyam..................................................................................................................35V.5. 10. évfolyam..................................................................................................................45V.6. 11. évfolyam..................................................................................................................48V.7. 12. évfolyam..................................................................................................................52V.8. 13-14. évfolyam.............................................................................................................56V.9. A kollégiumi nevelés eredményessége........................................................................60V.10. Csoportbeosztás..........................................................................................................60

VI. KOLLÉGIUMI TAGSÁG................................................................................................62VI.1. A kollégiumi felvételi rendje.....................................................................................62VI.2. A kollégiumi tagság megújítása................................................................................62VI.3. A kollégiumi jogviszony megszüntetése...................................................................64

VII. A PEDAGÓGUSOK SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉSE...............................................64MELLÉKLETEK..................................................HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK.

67/3


„A választani tudás. Nincsen fontosabb az életben. Jó ízlés és helyes ítélőképesség kell hozzá, a tanultság és szellem nem elegendő. Enélkül nincs tökéletesség, mert a választani tudás azt jelenti, hogy tudjuk mi a legjobb.”

(Garcián)

A pedagógiai program a kollégium stratégiai szakmai alapdokumentuma, nevelési munkánk legfontosabb meghatározója.

I. BEVEZETÉS

Mi jellemzi a kollégiumi nevelésnek az iskolaitól eltérő pedagógiai feltételrendszerét?

Csak a legfontosabbakat említve: a személyesség, a kooperatív tanulási formák gazdagsága, a nevelőtanár és diák között kialakítható közvetlen, bizalmi kapcsolaton alapuló együttműködés lehetősége. A kollégiumi közösség családpótló szerepe, a kisközösségi intimitás, a kollégiumi nagy- és kisközösségi tevékenységek együttes élménye, a foglalkozások viszonylagos kötetlensége, az idővel való szabadabb, rugalmasabb gazdálkodás (délutáni, esti, programok szervezésének lehetősége). A diákok szerepvállalása saját kollégiumi, közösségi életük alakításában, szervezésében, az egyéni érdeklődési körök figyelembevételének lehetősége, az iskolai értelemben vett teljesítménykényszer hiánya, s nem utolsósorban az esetenként kedvezőbb tárgyi feltételek, illetve azok kihasználásának jobb feltételei.

A kollégiumi pedagógiai (szakmai) programok gyakorlat megvalósítása, fejlesztése (a NAT-követelmények beépítése a mindennapi tevékenységbe, a foglalkozási tervek, nevelési programok elkészítése stb.) a pedagógusok elé újfajta és magasabb szakmai követelményeket állít. A már korábban elindult, de a jövőben is elvárt korszerűsítés ugyanakkor csakis a működési feltételek biztosítása, fokozottabb erkölcsi, szakmai és anyagi támogatás mellett lehetséges.

A pedagógiai programban megfogalmazott célok végrehajtását folyamatosan ellenőrizni fogjuk, a testületi értekezleteken értékeljük, ha szükséges felülvizsgáljuk, esetleg módosítjuk.

I.1. A kollégiumi pedagógiai program a nevelőtestület által létrehozott és elfogadott, az intézményvezető által jóváhagyott szakmai alapdokumentum. A jogszabályok által kijelölten,a partneri igényekhez igazodva, a szakmai önállóság jegyében átfogja és szabályozza az intézmény neveléssel összefüggő valamennyi paraméterét.

I.2. A pedagógiai program összeállításánál alapul vett jogszabályok és főbb szempontok:

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

67/4


2012. évi CXXIV. évi törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról

20/2012. évi EMMI rendelet a nevelési- oktatási intézmények működéséről 1991. évi LXIV. törvény a gyermekek jogairól 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról 2011. évi XLI. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek

fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról

A kollégiumi nevelés országos alapprogramja 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet.

II.HELYZETELEMZÉS

II.1. A kollégium adatai

Az intézmény hivatalos elnevezése: Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, Szakképző Iskola és Kollégium

Az intézmény címe és telefonszáma: 4080 Hajdúnánás Baross u. 11/a.Tel.: 52/382-224

A fenntartó megnevezése: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

II.2. Tanulói összetétel

Elsősorban Hajdú-Bihar - és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, de vannak diákjaink Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből is.

A kollégium közös igazgatás alatt áll a Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, Szakképző Iskola és Kollégiumával, de szakfeladatait és pedagógiai munkáját önállóan végzi a kollégium vezetőjének irányításával (a kollégiumvezető távolléte esetén, a vezető által megnevezett személy dönt a kollégiumot érintő kérdésekben), a kollégium főállású pedagógusainak munkája révén.

.

II.3. A férőhelyek száma és a tanulócsoportok szervezése A kollégium a középiskolákban tanuló, vidéken élő, 13-23 éves korosztályba tartozó fiúk és lányok számára biztosít kulturált elhelyezést.Az intézmény tárgyi és személyi feltételei –az alapító okiratban meghatározottak alapján-maximum 36 középiskolás felvételét teszik lehetővé:

nyolc évfolyamos gimnáziumi osztály, hat évfolyamos gimnáziumi osztály,

67/5


négy évfolyamos gimnáziumi osztály, négy évfolyamos szakközépiskolai osztály, szakiskolai osztály szakképző évfolyam.

A kollégiumban lakó diákokból a pedagógiai elvek figyelembevételével (iskolatípusonként, évfolyamonként, nemenként, stb.) tanulócsoportokat szervezünk. A tanulócsoportok száma 3.

II.4. Feltételrendszer

II.4.1. Személyi feltételek, elvárások

A kollégiumban a nevelési feladatokat - a köznevelésről szóló törvényben meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező - nevelőtanár végzi, aki

a nevelőtestület tagjaival és vezetőivel szoros szakmai együttműködésben végzi munkáját

rendszeres önképzéssel, szervezett továbbképzéssel megújított, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkezik,

képes a nevelési folyamat megszervezésére, irányítására, ellenőrzésére, értékelésére; jártas a különböző pedagógiai eljárások alkalmazásában,

egyéniségével, megjelenésével, felkészültségével, műveltségével, életmódjával követendő példaként szolgálhat a kollégisták előtt,

megfelelő empátiával rendelkezik, nevelői eljárásaiban, pedagógiai kommunikációjában a tanulók iránti tiszteletet, bizalmat és szeretetet helyezi előtérbe,

képes a diákok helyzetének, személyiségének megismerésére, megértésére,

képes a diákokkal őszinte, bizalmon alapuló viszonyt kialakítani, képes a konfliktusok eredményes kezelésére, folyamatosan együttműködik a tanulók közösségeivel, a nevelésükben

részt vevő személyekkel, intézményekkel, kisebbségi szervezetekkel, önkormányzatokkal,

II.4.2. Tárgyi, környezeti feltételek, elvárások a kollégiumban

A kollégium személyközpontú környezet kialakítására törekszik. Ennek során a kollégium belső és külső környezete biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, a kollégisták biztonságát, kényelmét, megfelel az otthonosság általános kritériumainak. Megteremti - a jogszabályi előírásoknak megfelelően - a nyugodt tanulás, az önálló ismeretszerzés, a kulturális-, a sport- és egyéb szabadidős tevékenységek, valamint a diákkörök, szakkörök működésének feltételeit. A kollégium gondoskodik a tanulók nyugodt pihenéséről, az egyéni visszavonulás lehetőségéről.

67/6


II.4.3. A kollégiumi élet megszervezése

A kollégium - belső életének szabályozása során - biztosítja a gyermekek és ifjak optimális testi-lelki fejlődésének feltételeit, beleértve a rendszeres étkezést, a tisztálkodást, az előírásoknak megfelelő egészségügyi ellátást. Figyelembe veszi a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket, valamint az intézményi hagyományokat, szokásokat is. A tanulók napi életének kereteit úgy szervezi, hogy az egyes tevékenységek belső arányai - a jogszabályi keretek között - a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjanak. A kollégiumi élet belső szabályozását a kollégium vezetőjének irányításával a nevelőtestület a belső és a külső környezet változásait figyelembe véve alakítja. A kollégiumi élet megszervezésében jelentős szerepet tölt be a kollégium diákönkormányzata. A kollégiumnak biztosítani kell, hogy a diákok választott tisztségviselőik révén részt vehessenek a tanulóközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében. Lehetővé kell tenni, hogy a diákönkormányzat tagjai és vezetői megismerjék és a mindennapi gyakorlatban felelősen alkalmazzák a demokratikus érdekérvényesítés, a problémamegoldás és a konfliktuskezelés technikáit, módszereit. A kollégium a maga sajátos eszközeivel kiépíti, folyamatosan ápolja és megújítja az önálló arculatához kapcsolódó hagyományait, erősíti a kollégiumi közösség együvé tartozását.

II.4.4. Tárgyi-dologi feltételek, környezeti jellemzők A Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, Szakképző Iskola és Kollégiuma koedukált kollégium. A kollégium épülete a város külterületén áll, mely eredetileg általános iskola volt. Belső átalakítással vált alkalmassá arra, hogy a tanulók kulturált elhelyezését lehetővé tegye.

Elhelyezkedését tekintve a kollégiumból a város infrastrukturális létesítményei (posta, orvosi rendelő, autóbusz pályaudvar, boltok, stb.) könnyen megközelíthetőek, 10-15 perces sétával. A kollégium szakmailag önálló intézmény a kollégiumi intézményegység-vezető- igazgatóhelyettes vezetésével. Szervezetileg és gazdaságilag nem önálló szervezeti egység, hanem a hajdúnánási Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, Szakképző Iskola és Kollégiumhoz tartozik (4080 Hajdúnánás, Bocskai u.29.).

A jelenlegi 36 főt a kétszintes épület alsó szintjén 6 hálóteremben úgy helyeztük el, hogy gondosan ügyeltünk az önálló tanulás, a higiénés feltételek biztosítására, valamint a fiúk és lányok elkülönítésére. A 3 fiú háló (6 ágyas) és 3 leány szoba (6 ágyas) megfelelő lehetőséget teremt diákjainknak a kulturált kollégiumi élethez.

A szabadidő eltöltésére audiovizuális berendezések (televízió, videó) állnak rendelkezésre. Az épületben lévő kondicionáló - és ping-pong terem, pedig a sportolni vágyók igényeit szolgálja a belső udvarban kialakított pályával együtt.

A szilencium terem mellett a pedagógusok által használt tanári és igazgatói szoba kapott helyet. A tanulóiban alakítottuk ki a könyvtárat, mely a tanulók művelődését, a kötelező irodalmi művekhez való könnyebb hozzáférést és elmélyültebb szakmai felkészülést biztosítja. Az étkezőből nyíló kis helyiségben kapott helyet a kollégium számítástechnikai szaktanterme, valamint a kondicionáló terem is.

67/7


Az ÁNTSZ étkeztetési szabályainak megfelelő módon üzemeltetett 7 db hűtőszekrény biztosítja a kollégisták számára az otthonról hozott élelmiszerek előírásszerű tárolását.

Az épület földszintjén található még a kollégium klubszobája, valamint a mosókonyha, textilraktár, a technikai dolgozók szociális helyiségei. Az intézmény kihasználja a rendelkezésre álló tárgyi és személyi feltételeket, így hétvégeken illetve tanítási szünetekben igény szerint vendégszállást biztosít.

Az intézmény felügyeleti szervei: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és a Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, Szakképző Iskola és Kollégiumhoz, mint székhelyintézmény.

II.4.5. Objektív feltételek II.4.5.1. A nevelőtestület

A kollégium pedagógiai feladatait a kollégium vezetőjének (aki az iskola igazgatóhelyettese) irányításával 2 főállású és 2 fél állású nevelő végzi Nevelőink a közoktatási törvényben előírt iskolai végzettséggel, több éves nevelőtanári tapasztalattal rendelkeznek.

Az éjszakai ügyeletet a szolgálati férőhelyen lakó Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, Szakképző Iskola és Kollégiumban tanító kolléga megbízásban látja el.

II.5. A kollégium kapcsolatai A kollégium, nevelési feladatainak eredményes megoldása érdekében, rendszeres kapcsolatot tart a szülőkkel, egyéb törvényes képviselőkkel, szülői szervezetekkel (közösségekkel), a kapcsolódó iskolákkal, társintézményekkel, szociálisan hátrányos helyzetű tanuló, valamint veszélyeztetett gyermek esetében a gyermekjóléti szolgálattal és az iskolai gyermek és ifjúságvédelmi felelőssel, a település - a tanulók nevelésében érintett - intézményeivel, civil szervezeteivel, szakmai közösségeivel, a helyi kisebbségi önkormányzatokkal.

Kollégiumunk kapcsolatot tart elsősorban: A szülői házzal, a városi középiskoláival, az intézményi gyermek és ifjúságvédelmi felelőssel a környező városi és a megyei kollégiumokkal, az Országos Kollégiumi Diákszövetséggel, a város közművelődési intézményeivel, a városi Vöröskereszttel, a városi Gyermekjóléti Szolgálattal, a városi Polgármesteri Hivatallal, a Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetséggel.

II.6. A kollégium társadalmi szerepe A kollégium a közoktatási rendszer szakmailag önálló intézménye. Alapfeladata

megteremteni a megfelelő lakhatási és nevelési feltételeket azon tanulók számára, akiknek lakóhelyén nincs lehetőség a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való

67/8


joguk érvényesítésére, a kisebbségi oktatásra, illetve akiknek a szülő nem tudja biztosítani a tanuláshoz szükséges körülményeket.

A kollégium a környezet, a helyi társadalom, a beiskolázási körzet sajátosságait, partnereinek igényeit, továbbá a társadalmi elvárásokat figyelembe véve végzi munkáját.

A kollégium kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata, hogy segítse a tanulókat a hátrányok leküzdésében, hogy esélyeket teremtsen, biztosítsa az integrációt, a hozzáférést a jó minőségű tudáshoz és ezáltal az életminőség javítását, elősegítse a társadalmi mobilitást.

Fontos szerepe van az egész életen áttartó tanulás megalapozásában, a tanuláshoz szükséges készségek és képességek, a kulcskompetenciák erősítésében, a tehetség fejlesztésében és a felzárkózás segítésében.

A kollégium a tevékenysége során megteremti a feltételeket az iskolai tanulmányok sikeres folytatásához, kiegészíti a családi és iskolai nevelést és oktatást, egyúttal szociális ellátást, biztonságot, valamint érzelmi védettséget is nyújt.

A kollégium - megfelelő pedagógiai környezet biztosításával - elősegíti a társadalmi szerepek tanulását, a diákok önszerveződése során kialakuló kisközösségekben a közösségi együttélés, az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak megismerését, gyakorlását; ezzel a kollégium hatékony támogatást nyújt a sikeres társadalmi beilleszkedéshez.

A kollégium a tevékenysége során megteremti a feltételeket az iskolai tanulmányok sikeres folytatásához, kiegészíti a családi és iskolai nevelést és oktatást, egyúttal szociális ellátást, biztonságot, valamint érzelmi védettséget is nyújt.

A kollégium - megfelelő pedagógiai környezet biztosításával - elősegíti a társadalmi szerepek tanulását, a diákok önszerveződése során kialakuló kisközösségekben a közösségi együttélés, az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak megismerését, gyakorlását; ezzel a kollégium hatékony támogatást nyújt a sikeres társadalmi beilleszkedéshez.

A kollégium a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával képes speciális pedagógiai feladatok megoldására, például bizonyos gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására, versenysportoló, művészeti képzésben részesülő diákok nevelésére, felsőoktatási tanulmányokra való felkészítésre, az együttműködési, a tanulási és a motivációs zavarok korrekciójára. Adottságainál fogva alkalmas lehet arra, hogy egy lakóközösség pedagógiai, kulturális központjává válhasson.

67/9


III. CÉLMEGHATÁROZÁSKollégiumunk nevelőmunkájának a célja, hogy biztonságot és segítséget nyújtson

diákjainknak a tanuláshoz. Képességeik, műveltségük és jellemük fejlődését úgy segítse, hogy megtalálják az önfejlesztő aktivitást. Ismerkedjenek meg a közösségfejlesztéssel, személyiségüket a társadalom elvárásaival, értékrendjével megegyezően fejlesszék.

Minden fiatalnak tudnia kell, hogy sorsa alakításáért önmaga is felelős. Ehhez minden segítséget megkap, de neki is erőfeszítést kell tennie céljai megvalósításáért.

A szülők alapvető elvárása lehet a kollégiumtól az, hogy teremtsen megfelelően nyugodt környezetet a tanulmányok folytatásához, ismertesse meg a tanulókkal a társadalom pozitív viselkedési-, értéknorma rendszerét, amely szükséges ahhoz, hogy az iskola falainak elhagyása után a tanuló sikeresen alkalmazkodni tudjon a munkahelyi feltételekhez, a változó társadalmi környezetben is. A kollégium készítsen fel a közösségi élethelyzetekre, az empatikus viselkedésre és a toleranciára.

III.1. A kollégium pedagógiai programjának feladatai

A kollégium alapvető funkciója otthont biztosítani a családjuktól távol tanuló diákok számára. Általános céljai és feladatai a társadalmi szükségletek, illetve a diákok szükségletei felől közelíthetők meg, mely utóbbi a (családi) szocializációval, illetve az iskolai felkészítéssel van legszorosabb összefüggésben: értékek és tudás (kulturális, magatartásbeli és praktikus ismeretek) átadásával és közvetítésével, a műveltségbeli és szociális hátrányok csökkentésével, szocializációval, személyiségfejlesztéssel, a tehetség kibontakoztatásával segíteni, megalapozni az életben való eligazodást, helytállást.

III.1.1. A program alapvető feladatai A pedagógiai munkánknak az egyénre kell irányulnia. Törekedni kell arra, hogy a

tanuló egyéni személyiségjegyei megszilárduljanak, olyan kollégiumi légkör kialakítása, amely modellként megismerteti a tanulót

társadalmunk szerkezetével, ahol a tanár – diák, beosztott – vezető, pedagógus – szülő egyaránt jól érzi magát, mert pozitív emberi kapcsolatok kialakítására törekszik mindegyik fél,

a nevelés – oktatás folyamatában fontos dolog a munkafegyelem. Ennek betartása, mind a tanár, mind a tanuló és egyéb beosztású dolgozó alapvető kötelessége. Arra kell törekednünk, hogy ez a mindennapokban a lehető legtökéletesebben megszilárduljon,

a személyes példamutatás a legfőbb nevelőeszköz, ezért a nevelőtestület minden tagjától elvárható mind külső megjelenésben, mind viselkedésben, beszédmodorban és munkavégzésben a pozitív példamutatás,

el kell érnünk, hogy a tanulók munkájukban és környezetükre legyenek igényesek.

III.1.2. A program kiemelt feladatai Önálló, alkotó részvétel a tanulásban, kreativitás a munkában, igény kialakítása a műveltség megszerzésére, továbbtanulásra, folyamatos

önművelésre,

67/10


nyitottság az újra, vállalkozói kedv és rugalmasság, reális önelfogadás, önértékelés és mások elfogadása, magyarságtudat kialakítása, fejlesztése, a nemzeti és az identitástudat kialakítása, az együttműködési és segítőkészség.

Az intézmény küldetése:A Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, Szakképző Iskola és Kollégiumában dolgozó kollégiumi nevelők olyan kollégiumot szeretnének:

Ahová „hazamegy” a tanuló az iskola után, amely „érdekes lakóhely”, tele tudás-, képességszervezési-, fejlesztési

alkalmakkal, kapcsolatteremtési lehetőségekkel, amely „jó család”, amely igyekszik lehetőségeket biztosítani a felzárkózó és a többlettudást

megszerezni kívánó tanulók számára.

III.2. Tartalmi megújulás és az új értékrend felvázolása A kollégiumi nevelésben alapvetően értékalkotás, értékközvetítés, értékválasztás valósuljon meg. Olyan emberi értékek, kultúrelemek, erkölcsi és magatartási normák kialakítása, amelyek a személyiségbe épülve teszik lehetővé a stabil egyén kialakulását. Ezért a kollégiumnak humanistának, szeretetteljes légkörűnek és gyermekközpontúnak kell lennie. Az életkori sajátosságok által meghatározott mértékben segíti a demokratikus közélet viszonyaira történő felkészülést. Az emberek világnézeti, erkölcsi alapállások különbözőségével szembeni tolerancia gyakorlóterepévé váljanak a tanulóközösségeink. Ennek a pedagógiai szellemiségnek az elfogadása lehet biztosítéka, hogy a társadalmi elvárásoknak megfeleljünk, valamint szilárd és ez által működőképes értékrendszer teremtődjön meg.

III.2.1. A biológiai lét értékei : Az élet tisztelete és védelme, a természeti környezet megóvása, törekvés az optimális testi-lelki állapotra, az egészséges életmód iránti igény, valamint annak megvalósítása a mindennapi

életben, a test fizikai készenlétének, állóképességének fejlesztése, megőrzése.

III.2.2. Az autonómiájára vonatkozó értékek : Igény az önismeretre, önnevelésre, az egyéniség kialakítására, felelősségvállalás a saját életút megvalósításában, céltudatosság, kitartás, alkalmazkodni tudás, nyitottság az élményekre.

III.2.3. A társas kapcsolatokra vonatkozó értékek : A család tisztelete, tisztelet a szülők iránt, a család által nyújtott védettség, összetartozás érzése, fogékonyság az intim emberi kapcsolatokra, a másik ember elfogadása, autonómiájának tiszteletben tartása,

67/11


felelősségvállalás másokért, a konfliktusok vállalása, azok kezelése és feloldása, készség az értelmes kompromisszumokra, kulturáltság a mindennapi viselkedésben, kommunikációban, udvariasság, figyelmesség, segítőkészség, a durvaság, agresszivitás és az erőszak elutasítása, törekvés az előítélet-mentességre, mások tulajdonának tiszteletben tartása.

III.2.4. A társadalmi eredményességre vonatkozó értékek : Nyitottság az új ismeret megszerzésére, belső késztetés a világ megismerésére, a tévedéshez való jog elismerése, szuverén értékítélet, jó ízlés, a hasznos, értelmes munka, mint örömforrás, a vállalkozás, a kockázatvállalás, a verseny fogalmainak elismerése.

III.2.5. A humanizált társadalom és világképei : A „szűkebb haza” szeretete, a nemzeti múlt megismerése, a múlt értékeinek tisztelete, egészséges nemzeti önbecsülés, a türelmetlenség, a gyűlölet elutasítása, a kisebbségi vélemények létjogosultságának elismerése.

III.2.6. A pedagógusokkal szembeni elvárás : Az értékrend megvalósítása csak sikermotivált nevelőtestülettel valósítható meg, fontos a biztos szakmai ismeret, a státusból szerzett tekintélyt váltsa fel a munkával szerzett elismerés tekintélye, állandó példamutatás.

III.3. A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve Kollégiumunkban minden évben hagyományosan megrendezésre kerülő rendezvények a következők:

Az ismerkedési est (a szeptemberi hónapban a régi és az új kollégisták megismerkedésére szolgáló szórakoztató rendezvény, amelyre a kollégisták önállóan és csoportosan is készülnek),

1956-os megemlékezés (kulturális műsor-történelmi visszaemlékezés), mikulás est (zenés szórakozási lehetőséget biztosító rendezvény), megemlékezés a karácsonyról (karácsonyfa állítás, kulturális műsor), farsangbúcsúztató (zenés szórakozási lehetőség), nőnapi rendezvény, március 15-ei megemlékezés, fiúnap (április 1.), Kőrösi és Csiha Napok (aktív részvétel az iskolai rendezvényeken).

67/12


Az évenként visszatérő programok mellett a kollégium nevelőtestülete minden, a diákság részéről induló kezdeményezést szívesen támogat, amely nem ütközik semmilyen szabályba, valamint a rendezvényeket anyagi lehetőségeinek mértékében támogatja. Így kellő számú jelentkező esetén ismétlődő programjainkat megtartjuk:

Asztalitenisz- bajnokság, csocsó-bajnokság, tanár-diák kosárlabda, labdarúgó mérkőzések, röplabda bajnokság, közös főzés, színház, kiállítás és mozi látogatások, kollégiumi kirándulás, vetélkedők, amelyek gazdagítják a kollégium közösségi életet.

Ezeken túl a tanulók iskolai kapcsolatrendszerének kialakulását is támogatjuk, hiszen az osztályfőnökök által szervezett klubdélutánok, osztályrendezvényeken és vetélkedőkön való részvételt a kollégista tanulók számára is lehetővé tesszük.

Távolabbi célunk a még szélesebb és differenciáltabb tevékenységi kör biztosítása, hogy kivétel nélkül mindenkinek legyen lehetősége a megmérettetésre. Kollégiumi rendezvényeink biztosítják a közösségek előtti szerepléseket, melyek egyes tanulókat sikerélményhez juttatnak, segíti a verbális kifejezőkészség fejlesztését.

Az iskolai oktatáson kívüli tevékenységeken való részvétel hasznát az iskolai munkában és később, felnőtt életükben is kamatoztathatják a kollégista tanulók. A tervezés legfőbb szempontja az aktivitás és a motiváció szinten tartása, a megfelelő értékek elmélyítése, a konstruktív életvezetésre való felkészítés.

Folytatjuk és szélesítjük a működő szakkörök, diákkörök tevékenységét. Célunk, hogy mindenki érdeklődésének megfelelően kapcsolódjon be, és aktívan vegyen részt a szakköri munkákban.

67/13


IV. KONKRÉT NEVELÉSI CÉLOK ÉS FELADATOK

IV.1. A kollégiumi nevelés célja

A kollégiumi nevelés célja a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával. A kollégium - céljai elérése érdekében - gyermekközpontú, személyiségközpontú környezetet alakít ki, és tanulóközpontú tevékenységrendszert működtet az alábbiak figyelembevételével:

biztos szociális háttér teremtése a társadalomba való beilleszkedés segítése (szocializáció) önirányító, önszabályozó képesség kialakítása minden emberi megnyilvánulás során magatartási normák tudatos elfogadása, azok megalapozottságának belátása társadalmi hasznosságra törekvés szándékának kialakítása stabil értékrenddel bíró ifjúság nevelése a sikeres, a munkaerőpiacon is keresett felnőttek nevelése kreatív, nyitott gondolkodású, toleráns, harmonikus személyiségű felnőttek nevelése

A kollégiumi nevelés főbb alapelvei:

a gyermek mindenek felett álló érdeke az Alkotmányban biztosított állampolgári és szabadságjogok, valamint a

gyermekeket megillető jogok érvényesítése; demokráciára, humanizmusra, nemzeti és európai önazonosságra nevelés felelősség, bizalom, szeretet, segítőkészség és tapintat alkalmazása a

nevelésben; a tanulói önszerveződő képesség folyamatos fejlesztése és felhasználása; a szülőkkel, a kapcsolódó iskolákkal, az intézmény környezetében levő

társadalmi és civil szervezetekkel való konstruktív együttműködés; rendszerszemléletű, tudatos, tervszerű fejlesztés elfogadott norma- és követelményrendszer alkalmazása, rendszeresség és a

következetesség; az integrált nevelés megvalósítása; orientáció, motivácó, tevékenységközpontú, segítő pedagógia módszerek

alkalmazása; az egyéni és életkori sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igényű

tanulók szükségleteinek figyelembevétele, az egyéni bánásmód alkalmazása; komplexitás vallási-világnézeti semlegesség hátrányos megkülönböztetés tilalma

IV.2. A kollégiumi nevelés feladatai A kollégista diákok személyiségének, egyéni tulajdonságainak, családi körülményeinek megismerése, az elfogadó, bizalmi viszony kialakítása a kollégiumi jogviszony létrejöttétől kezdődően tervezetten történik. A hatékony és eredményes kollégiumi pedagógiai munka egyik alapfeltétele, hogy a pedagógusok tartalmas és rendszeres együttműködés során

67/14


segítsék a tanulók személyiségfejlődését. A kollégiumi nevelés feladata különösen az alábbi területek fejlesztése: Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése

A kollégiumi nevelés segíti a mindenkori szociális környezetbe történő sikeres beilleszkedést. Fejleszti a szociális tájékozódás készségét, alkalmat és közeget teremt a közösségi értékrend és normarendszer fejlesztéséhez, segíti az egyensúly megteremtését a közösségi és az egyéni érdekek között.

A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai.

A kollégium a nevelési folyamatban figyelmet fordít a társadalmilag elfogadott közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek - empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra, szervezőkészség - fejlesztésére. Segíti a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését, különös figyelemmel a nemzeti, etnikai kisebbségi és vallási sajátosságokra.

E feladatok megvalósításában kiemelt szerepet és megfelelő teret kap a kollégiumi diákönkormányzati rendszer.

A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése: Az eredményes és hatékony ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási

képességek fejlesztése érdekében a kollégium lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket.

Kiemeli a tanulási motívumok - az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyának - fejlesztését, hangsúlyt helyez annak előmozdítására, hogy az ismeretek elsajátítása ne csak kötelességként, hanem igényként is fogalmazódjék meg a tanulókban, s így életprogramjuk részévé váljon a tanulás.

Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése: A kollégium olyan változatos szervezeti és módszerbeli megoldásokat alkalmaz, amelyek segítségével az egyes tanulók közötti műveltségi, képességbeli, felkészültségi, neveltségi különbözőségeket kezelni képes. A kollégium feladata a tanulók képességeinek felismerése, és kibontakoztatásuk segítése. Támogatjuk a tanulásban elmaradt és a tanulásban akadályozott tanulókat, biztosítva annak esélyét, hogy a választott iskolában eredményesen végezzék tanulmányaikat. A szilenciumi csoportbontásoknál kiemelt feladat, hogy a tanulási nehézségekkel küzdő tanulókkal – kiemelten az SNI-s gyerekek – a nevelőtanárok külön-külön foglalkozzanak. Az írásbeli házi feladat számonkérésén túl a szóbeli feladatok megtanulására, memorizálására és felkérdezésére kerüljön sor a kötelező, illetve a szabadon választható szilencium alatt. Ennek a munkának a sikerességét a diákok tanulási motivációja nagymértékben befolyásolja.

A kollégiumi élet színes, tevékenységközpontú szervezésével alkalmakat kell teremteni a diákok alkotóképességének megnyilvánulására, a tehetségek kibontakoztatására, a diákok helyes önértékelését erősítő sikerélményekre. A kollégium - az iskolákkal együttműködve - valamennyi tanulója számára lehetővé teszi az egyes szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a választott életpályára való felkészülést.

67/15


Kulturált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakulásának segítése A kollégiumi nevelés bővíti a diákok ismereteit az egyetemes emberi civilizációról, annak legnagyobb hatású eredményeiről. Felkelti az érdeklődést a kultúra, a tudományok, a művészetek iránt, továbbá az emberiség globális problémáival kapcsolatban. Természeti és társadalmi ismeretek átadásával, művészeti élményekkel segíti a világban való tájékozottság, a személyes és szociális azonosságtudat fejlődését. Motivál és helyzeteket biztosít az önkifejezési lehetőségek megtalálásához. Elősegíti az esztétikai-művészeti tudatosság megjelenését, az érzelemvilág gazdagodását. Fejleszti az idegen nyelvi kommunikációt. A kollégium kiteljesíti a nemzet, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának, értékeinek tiszteletét, a nemzeti, történelmi és vallási hagyományok megismerését és ápolását, ezzel is erősítve a tanulók hazaszeretetét. A kollégium változatos, sokrétű kulturális tevékenységével hozzájárul a magyar, az európai és az egyetemes kultúra értékeinek megismeréséhez, elsajátításához és értékeléséhez. A világról kialakított képben a gyakorlati élet terén is kiemelt helyet kap az Európához való kötődés, az európai kultúrkör. A kollégiumi nevelés elősegíti a tanulókban az európai uniós polgár identitásának kialakulását, bemutatja az Európai Uniós tagság révén megnövekedett lehetőségeket, kihívásokat és a kollégium a programjaival és kapcsolatépítésével elősegíti azok intézményes és személyes hasznosítását.

Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges, kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A tanulók olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el, szokásokat tanulnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében.

A kollégium minden részletében otthonos, kulturált és esztétikus közegként működik, ahol a tanulók jól érezhetik magukat, és ami egyben fejleszti ízlésüket, igényességüket.

A kollégium kulturális és sportélete hozzájárul az egészséges életvitel, a helyes életmódminta kiválasztásához.

A kollégiumban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése során kiemelt figyelmet kap a saját állapot pontos megértése, szükség esetén a gyógyászati, illetve az egyéb speciális eszközök használata.

A kollégium környezettudatos magatartásra neveli a tanulókat, hogy érzékennyé váljanak a környezetük állapota iránt, és hogy értsék a fenntartható fejlődés fogalmát, továbbá hogy életvitelükbe beépüljön a környezetkímélő magatartás, egyéni és közösségi szinten egyaránt. A kollégiumnak feladata a családi életre, a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra és az öngondoskodásra nevelés. A szeretetteljes, bizalmi viszonyra alapozva segít a harmonikus nemi szerep kialakulásában, támaszt nyújt a szexuális életben való tájékozódáshoz.

67/16


Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése A kollégiumi nevelés segíti az önálló életvitel kialakítását, a majdani családi háztartás és gazdálkodás tervezését, a tudatos fogyasztóvá válást, az eligazodást a mindennapi életben, a gazdaság és a pénzgazdálkodás világában.

A diákönkormányzati tevékenység által segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását.

IV.3. A kollégiummal szembeni elvárásokTörvényi szabályozás mellett megjelenik az élet diktálta igény is, amely nagy hatást gyakorol a kollégium mindennapi tevékenységrendszerének kialakításában. A különböző szellemiségű, eltérő családi háttérrel rendelkező tanulók igényeit és lehetőségeit úgy kell összhangba hozni, hogy az egyes indivídumok lehetőleg minél többet elérhessenek. Nehezítő tényező az a heterogén és rendkívül különböző szokásrend, amelyet a tanulók a családból, eddigi életútjukból, az adott környezet szubkultúrájából hoztak magukkal.

Itt egy viszonylagos szintrehozás mellett a meglévő továbbfejlesztése rendkívül összetett ráhatásokat kíván a személyiségfejlesztésben. Ezért az életkori sajátosságokhoz jobban igazodó színes, szakmaspecializált középfokú - viszonylag egységes felkészítést és nevelést egyaránt felvállaló - kollégiumi hátteret kell megteremteni.

A jövő feladata, hogy a kollégiumot olyan irányba fejlesszük tovább, hogy az egyre növekvő korszerű oktatási igényeknek minél jobban megfeleljen, valamint az egyéni életteret minél jobban közelítsen az optimális állapothoz.

A kollégium nevelési programja kiterjed az átlagostól eltérő, speciális nevelést igénylő tanulók teljes körére, mind az átlaghoz képest jelentős előnnyel bíró, tehetséges, mind a hátránnyal induló tanulók esetében. A tehetséggondozás fő feladata a középiskolai szaktanárokra hárul, amelyben a kollégium segítő hátteret nyújt, egyéni tanulási renddel, külön tanulószobai beosztással.

A diákok a kollégiumban nem pusztán a felnőtt életre készülnek, hanem polgárai a kollégiumnak, akik életük fontos szakaszát töltik itt el. Ez csak úgy érvényesülhet, ha a diák személyében is aktív szereplője a kollégiumi közéletnek, és ha maguk is alakítják az alapvető emberi jogokra épülő belső viszonyokat.

Egy kollégiumban szükségszerűen léteznek „korlátok” a diákok életvitelével kapcsolatban. Ezek egyrészt az iskolai feladatokra való felkészülést szabályozzák, másrészt a szülő, mint „megrendelő” igényli, aki gyerekét jó helyen szeretné tudni, ahol tanulhat, ahol biztonságban van.

IV.3.1. A tanulókkal szembeni követelményekA kollégiummal szembeni elvárások csak akkor teljesülhetnek, ha a tanuló teljesíti a vele szemben elvárt követelményeket: (a tanuló értse meg, hogy…) érdemi eredményt csak munkával érhet el, képességei fejlesztését csak rendszeres és célirányos erőkifejtés útján

valósíthatja meg, a tanuláshoz, a munkához való hozzáállása legyen pozitív, legyen nyitott a művelődésre, a kulturális értékekre, törekedjen a harmonikus társas kapcsolatok kialakítására, a közösséghez való

viszonya pozitív legyen (felelősség, együttműködési készség), tisztelje a másik

67/17


embert, legyen toleráns az általa megszokottól eltérő emberi tulajdonságok iránt,

gondolkodásmódját hassa át a környezetért érzett felelősség, s ne azonosuljon a szélsőséges nézetekkel,

rendelkezzen megfelelő önismerettel, szilárd alapokon nyugvó belső tartással, az aktuális feladatokhoz, munkához, kötelességéhez pozitívan viszonyuljon.

IV.4. A kollégiumi nevelés területeiA kollégium pedagógiai szerepe az iskolarendszer bővülésével, a szabad iskolaválasztással, a lemaradók felzárkóztatásának szükségességével, valamint a szülőkre nehezedő anyagi gondok miatt évről évre növekszik.

A kollégium lakóhelyet, iskolai és iskolán kívüli életteret, biztonságot nyújt a tanulók napi feladatainak az ellátásához.

Intézményünk célja és feladata az iskolai oktatómunka elmélyítése mellett a nevelés és a tanulók neveltségi szintjének az emelése. Ezek szellemében szervezzük a kollégiumi tanulók életrendjét, tanulását és szabadidejét, a tanulók tehetséggondozását és felzárkóztatását, a közösségi programokat.

IV.4.1. Általános célok A tanulmányi munka színvonalának az emelése a házirendben meghatározott kötelező szilenciumokkal (kötelező és önálló tanulással), a nyugodt tanulás feltételeinek biztosítása.

Erősíteni kívánjuk diákjaink tanulási ambícióit, elsajátíttatni a helyes tanulási módszereket. A tanulmányi munka rendszeres ellenőrzése mellett követjük tanulóink szaktárgyankénti előmenetelét, eredményességét, az iskolával való állandó kapcsolattartással tájékozódunk kollégistáink fegyelméről és neveltségéről.

Az igények, anyagi lehetőségek és a pedagógiai elvek szerint korrepetálást tartunk, és a tanulás ellenőrzésre nagy gondot fordítunk.

A kollégistákról szerzett információk segítségével nevelőtanári megbeszéléseket tartunk, a tapasztalatcsere, a jobbítás igényével.

IV.4.2. A kulturált viselkedés szabályainak elsajátíttatása Napjainkban a diákok a családjukkal együtt élik át a társadalmi átalakulás súlyos következményeit. Ennek eredménye, hogy nagy részük rendkívül érzékeny, a legkisebb konfliktust is kudarcként éli át. Diákjaink nem toleránsak, gyakran türelmetlenek, durvák egymással.

Fejleszteni szeretnénk tanulóink beszéd- és viselkedéskultúráját. Szeretnénk, ha az udvariasság, figyelmesség, előzékenység általánosan ismert és gyakorolt forma lenne diákjaink között.

IV.4.3. A hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás Intézményünkben sok a hátrányos helyzetű fiatal, akik zárkózottak, problémáikat nem szívesen tárják fel közösség előtt.

Kiemelt feladat a hátrányos helyzetű, a beilleszkedési vagy tanulási nehézségekkel küszködő tanulókkal való egyéni törődés, a családdal való rendszeres kapcsolattartás, egyéni beszélgetések, korrepetálások szervezése.

67/18


IV.4.4. A környezet védelme, ápolása Szeretnénk alapvető igénnyé alakítani tanulóinkban a rendszeretetet, környezetünk óvását. Mindezt a szobarend, az esztétikum iránti fogékonyság kialakításával kívánjuk elérni.

IV.4.5. A tanulók életrendje A tanulók életrendjét a házirend foglalja magába, amelyet a KDÖK és pedagógusok közösen alkotnak meg.

Fontos feltétel, hogy a kollégium házirendje nem zavarhatja az iskolában folyó munkát. Nyugodt, egészséges, tevékeny életvitel kialakításával szervezi meg a kollégista tanulási idejét, a szabadidejét és az étrendjét.

IV.4.6. A kollégium közösségi tevékenységei A közösséghez tartozás igényét erősítő programokat szervezünk, egyrészt a hagyományos rendezvényeinkkel; sportversenyekkel, vetélkedőkkel kívánjuk a hétköznapok szürkeségét oldani; valamint csoportonkénti foglalkozások szervezését is támogatjuk.

Kollégistáinkat arra ösztönözzük, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a megyei és az országosan meghirdetett versenyeken (polgárvédelmi, tűzvédelmi, vöröskeresztes, sakkverseny, szavalóverseny, tanulmányi vetélkedők, stb.).

IV.4.7. A Kollégiumi Diákönkormányzat szerepe a kollégium életében A kollégiumban lakó diákokból évfolyamonként választott képviselők alkotják a Kollégiumi Diákönkormányzatot (a továbbiakban lásd: KDÖK).

A KDÖK a kollégium nevelőivel együtt szervezi az intézmény közösségi életét. Előkészíti és lebonyolítja a hagyományosnak számító programokat és rendezvényeket a nevelőtanárok támogatásával. A KDÖK együttműködik a Házirend készítésekor és módosításakor egyetértési jogának gyakorolásával. A KDÖK része az Iskolai Diákbizottságnak (a továbbiakban lásd: IDB), melynek gyűlésein a KDÖK egy választott küldötte érvényesíti a kollégiumi diákközösség érdekeit.

IV.5. Kiemelt területek a kollégiumban A pedagógiai munkánk az egyénre irányul, törekszünk arra, hogy tanulóinkban

egyéni személyiségi jegyek alakuljanak ki, pedagógiai koncepcióink megvalósításán kreatív pedagógus személyiségek

dolgoznak, kollégiumunk létét szeretnénk megismertetni a várossal, kollégiumi életünket

kivinni a városba, ugyanezt a szülők felé is, a kollégiumi nevelésben alapvetően értékalkotás, értékközvetítés,

értékválasztás valósul meg. Olyan emberi értékek, erkölcsi és magatartási normák kibontakozása, átadása, amelyek személyiségbe épülése lehetővé teszi az egyén stabilitását,

az alapvető értékek között szerepel a tanulás és a munka. Az alapértékek olyan közös humanista alapot jelentenek, amelyre a pluralitás jegyében többféle értékrend, világnézeti tartalom épülhet,

ezek a célok olyan kollégiumot feltételeznek, amely: humanista, szeretetteljes légkörű és gyermekközpontú,

a kollégium deklarált értékeinek megvalósulása mellett széles teret nyit a tanulók spontán értékképző, értékválasztó tevékenységének,

67/19


az életkori sajátosságok által meghatározott mértékben segíti a demokratikus közélet viszonyaira történő felkészülést. Ennek a pedagógiai szellemiségnek az elfogadása lehet az egyik biztosítéka, hogy a társadalmi elvárásoknak megfeleljünk, valamint szilárd értékrendszer teremtődjön meg.

IV.6. A tanulók életrendjének szervezési elvei A tanulók életrendjét a kollégium házi- és napirendje szabályozza. Életrendjük kialakításánál igyekszünk, hogy az legyen összhangban a kollégium és az iskolák működésével, figyelembe véve annak elsődlegességét, hogy a tanulók kötelezettségei a tanulás, pihenés, szórakozás és művelődés mellett személyes életterét is biztosítsuk.

Az életrend legyen rugalmas, de ne sértse más tanulók szokásait. Az életrend kialakításánál figyelembe vesszük a középiskolák kialakult éves munkatervének rendjét, a tanulók szokásait és igényeit. A házi és napirend adta keretszabályozáson belül arra törekszünk, hogy, a nevelőtanárok éljenek a differenciálás lehetőségével a fentiek figyelembe vétele mellett.

A napirend időbeosztását következetesen be kell tartani! Az adott kedvezmények ne sértsék a kollégium rendjét, más tanulókat tevékenységükben ne zavarjanak.

Az életkori biológiai fejlődés figyelembevételével biztosítjuk a meghatározott idejű zavartalan pihenés, alvás feltételeit.

A tanulás minden kollégista alapvető kötelessége! A zavartalan tanulás helyi és technikai feltételeit a kollégium biztosítja.

A tanulószoba szervezésével a nevelőtanárok figyelembe veszik: Az iskolatípust, a tanulók egyéni tanulási szokásait, a tanulók tanulmányi eredményét.

A tanulóval szembeni elvárás meghatározásakor hangsúlyt kap a képesség, a szorgalom és az eredmény. A tanulószoba szervezésénél megvan a lehetőség a zavartalan egyéni tanulásra, akár egyéni, akár nagyobb csoportról van szó. A kötött tanulás biztosításán túl lehetőség van az egyéni tanulásra a napirend adta kereteken belül.

A szabadidő eltöltése legyen hasznos és részben tervezett. A tanulók szabadidejük egy részét önművelődésre, ismereteik, tudásuk szélesítésére, gyarapítására fordítják. A szabadidő biztosítja a tanulók érzelmi és fizikai feltöltődését, a kikapcsolódás lehetőségét.

A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását elősegítő tevékenység elvei

A kollégium kitüntetett figyelmet fordít a pozitív tanulási attitűd kialakítására és megerősítésére, a kreativitás fejlesztésére, e téren is feltárja és figyelembe veszi a tanulók személyiségének az egyéni sajátosságait.

Emiatt a tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását elősegítő tevékenységeket előtérbe helyezzük. A tanulók fejlődését értelmi és testi értelemben is biztosítani kell. A tanulók testi, fizikai és pszichikai fejlődése gyors, teherbírásuk nem egyforma. Figyelünk a kimerülés, a lelki problémák jeleire, próbáljuk feltárni okait, és lehetőségeinken belül segítünk. Jól szolgálja ezt az egyéni beszélgetés, az önismereti körök és a szülővel, iskolával való rendszeres kapcsolat. A testi kondíció növelésére és kikapcsolódásra jó lehetőség az udvar, a kondi-terem, és a tornaterem használata. Az értelmi fejlődés segítését szolgálják a szakkörök adta lehetőségek. A képességek hiányát pótolhatjuk a tanórán kívüli tanulással és korrepetálással. A csoportvezető tanárok

67/20


figyelemmel kísérik a tanuló eredményeit, szükség esetén szigorításokat (szorgalom hiánya esetén) alkalmaznak a tanulót szaktanári korrepetálásra irányítva.

A szülőt a nevelők időben tájékoztatják a tanuló fejlődéséről és a felmerült problémákról. Nevelőink rendszeresen felkeresik az iskolai szaktanárokat, gyakorlati oktatókat, információkat kérve a kollégistákról. A tájékozódás lehetősége a szaktanárok és osztályfőnökök részére is adott a kollégiumban, amely lehetőséget kínál számukra, hogy az iskola falain kívül is megismerjék tanítványaikat.

A felzárkóztatást három fő formára bontjuk: az alapok pótlása: főleg kilencedikesek esetében jelentős, amikor pótolni

kell az általános iskola adta tudás és az új iskolatípus induló tudásszintje közötti szintkülönbségeket, a hagyományos felzárkóztatás: a tanév során a tananyaggal

kapcsolatos tudáshiány pótlása. Főleg lemaradás esetén, ill. olyan tanulóknál jelentkezik, akik képességeik alapján nem tudják iskolai tanítás-tanulás alapján elsajátítani az ismereteket, ettől több vagy részletesebb magyarázatot, gyakorlást igényelnek,

alkalmi felzárkóztatás: azok esetében, akik csak a baj esetén jelennek meg, pl. bukásra áll, dolgozat lesz, vagy csak egy adott témakört nem ért. Rájuk jellemző, hogy a probléma megszűnése esetén elmaradnak a korrepetálásról.

Az önálló életkezdés elősegítését biztosító tevékenységek elvei: legyenek képesek a testileg, szellemileg, érzelmileg és erkölcsileg

egészséges életvitelre, rendelkezzenek a társas emberi léthez nélkülözhetetlen szokások és

magatartásmódok ismeretével és gyakorlatával, legyenek képesek a társadalmi munkamegosztásba való

bekapcsolódásra (továbbtanulás és munkavállalás).

Nevelőink elsődleges feladatnak tekintik a hátrányos helyzetű tanuló beilleszkedését a kollégiumi közösségbe. Tanulmányi előmenetelüket is fokozottabban segítjük, mivel sok esetben pont ezeknél a tanulóknál tapasztalunk lemaradást, hiányosságokat.

A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei

IV.7. A K ollégiumi Diák Önkormányzat

A kollégiumi diákönkormányzat (KDÖK) 3 tagú testület, melyet a diákság közvetlenül választ meg. Tanácskozását kéthetenként tartja, szükség esetén többször is. Munkáját patronáló nevelőtanár segíti.

A kollégiumi diákönkormányzat tevékenységének területei:

A tanulók véleményének, javaslatainak, igényeinek megfogalmazása, kifejezésre juttatása,

közhasznú munkák szervezése (felújító, javító tevékenység, stb.),

67/21


érdekképviselet ( képviselet a kollégiumi tanulmányi, kulturális és fegyelmi bizottságban, stb.),

kollégiumi rendezvények szervezése, irányítása, aktív részvétel, közösségi hagyományápolás (fordított napok, színházlátogatás, házi

bajnokságok, stb.), honismereti kirándulások szervezése (városnézés, múzeumlátogatás,

kirándulás, stb.), külső kapcsolatok (fővárosi és vidéki kollégiumok önkormányzata), városi szintű rendezvényekbe való bekapcsolódás (hétvégi futóverseny,

kollégiumok közötti sport- és kulturális találkozások, stb.).

IV.8. A nevelőtanár alapvető feladatai

A tanulmányi munka támogatása, a tanulási teljesítmény fejlesztése adekvát eszközökkel; a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek kialakítása, fejlesztése (megfelelő tanulási, gondolkodási, és munkakultúra kialakítása, szorgalom, akaraterő fejlesztése); felzárkóztatás és tehetséggondozás,

a minél szélesebb körű művelődés, illetve tájékozódás segítése; eligazodás segítése a szűkebb (Európa) és tágabb (nagyvilág) környezetben,

az esztétikai kultúra fejlesztése, a tudásközvetítésben az iskolai tudást kiegészítő, illetve praktikus ismeretek

nyújtása, az egyénnek a társadalom cselekvő tagjává, közösségi lénnyé való formálása,

társadalmi szerepekre való felkészítése , a pályaorientáció, az önmegvalósítás, az „életbe” való sikeres kilépés segítése, az önismeret fejlesztése: testi, lelki, szellemi tulajdonságok, adottságok;

erősségek, gyengeségek ismerete; a változtatásokra, a fejlődésre való képesség fejlesztése,

az erkölcsi kultúra fejlesztése az egyetemes, igaz emberi értékek közvetítésével,

az egészséges életmód, életvitel és ezek igényének kialakítása, a környezet iránti érzékenység, felelősségtudat fejlesztése, a cselekvési

lehetőségek feltárása a környezetvédelemben,

IV.8.1. A kollégiumi nevelőtanár alaptevékenysége A nevelőtanár egy-egy tanulócsoport pedagógiai és nevelési irányításáért, felelős. Ezen belül konkrétan:

A tanuló erkölcsi fejlődéséért, tanulmányi munkájáért, általános műveltségük gyarapításáért, egészséges életmódjáért, magatartásuk, magaviseletük kulturált fejlesztéséért, ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért csoportján belül, segíti, megszervezi a tanulmányi munkát, ellenőrzi a felkészülést, megismeri tanulói családi körülményeit,

67/22


kapcsolatot tart a szülőkkel, osztályfőnökkel, szaktanárral, irányítja, szervezi, segíti a csoport - és a KDÖK fejlődését (tervezéstől

az értékelésig), ellenőrzi a tanulói által használt helyiségek, a tanulók felszerelésének,

személyi tulajdonukat képező tárgyaiknak rendjét, tisztaságát, a tanulók ápoltságát,

törekszik - a fokozatosságot szem előtt tartva - mind szélesebb teret biztosítani a tanulói öntevékenységnek, kezdeményezésnek. A tanulók vitakészségét fejleszti,

felelős a harmonikus, jó értelemben demokratikus tanár-tanuló viszony, a családias, meleg légkör megteremtéséért a csoporton belül. Továbbá csoportja, a többi csoport és a kollégiumi közösség közötti baráti, szeretetteljes viszony kialakításáért. Nem a saját presztízséért, hanem a tanulók egészséges, harmonikus testi-lelki fejlődéséért, jó közérzetéért munkálkodik,

munkájáról, megfigyeléseiről, a tanulókról szerzett pedagógiai tapasztalatairól feljegyzéseket készít folyamatosan. Havonta kiírja az iskolai érdemjegyeket. Félévkor és év végén elemző értékelést készít,

kiemelt figyelmet fordít a tanulók minden munkájának rendszeres következetes ellenőrzésére, értékelésére,

rendszeresen tartja a kapcsolatot a tanulók iskoláival, osztályfőnökeivel és szaktanáraival,

munkaidejét az igazgató és a kollégiumvezető által jóváhagyott munkaidő beosztás szerint végzi.

IV.8.2. Feladatkörök Általános elvnek tekintendő a kollégiumi dokumentumok naprakész vezetése, a folyamatos állagmegóvás érdekében a kollégium helyiségeinek és eszközrendszerének ellenőrzése, kiemelten a saját tanulócsoportra. Fontos a következetes és egyezményes követelményrendszer megtartása és a kollégiumi nevelők információcseréje.A kollégiumi élet szakaszosságából fakadóan az egyes napszakokban más és más feladatot kell ellátni a kollégiumban. A hetes bontásból adódóan a hét első munkanapját megelőző napon, valamint a hét utolsó munkanapján két speciális munkafeladat jelentkezik.Így az alábbi napszakhoz kötődő nevelőtanári feladatköröket tudjuk meghatározni.

IV.8.2.1. Reggeles Feladata a reggeli ébredés koordinálása. A tanórák kezdésétől függően 615-től ébreszti a tanulókat, de legkésőbb 715-kor.Figyelemmel kíséri a reggeli tevékenység zavartalan lefolyását. A beteg tanulókat, valamint a tanulókat érintő változásokat bejegyzi a naplóba. A kollégium hálótermet ellenőrzi. Instrukcióival segíti a reggeli takarítás szervezését. 800-kor a kollégium bejáratát lezárja. Csak indokolt esetben tartózkodhat kollégista tanuló a kollégiumban, amelynek tényéről a reggeles nevelőtanár a kollégiumvezetőt tájékoztatni köteles. Munkaideje: 600-800

67/23


IV.8.2.2. Ebédeltető Feladata a tanulók szilenciumig terjedő szabadidejének, tevékenységének koordinálása. Feladatai közzé tartozik még a délutáni programokon résztvevő tanulók regisztrálása (délutáni iskolai, vagy városi foglalkozásokra visszamenő tanulók névsorának rögzítése a haladási naplóban - várható visszaérkezéssel együtt)Munkaideje: 1200-1600

IV.8.2.3. Tanulószobás Feladata a tanulók tanuláshoz való jogának biztosítása, a másnapi felkészülés ellenőrzése.Az első szilencium 60 perc, ezen idő alatt a diák rendszerezi a másnapi tanulnivalót, illetve segítséget kér, ha valamilyen segédeszközre van szüksége. A tanárok feladata, hogy segítséget nyújtsanak a tanulóknak a tanulmányi munkájukban, illetve felzárkóztassák, ha lemaradást tapasztalnak.A tanár feladata továbbá, hogy az optimális tárgyi körülményeket megteremtse a hatékony tanuláshoz (csend, megvilágítás, terem, stb.). Segíteni csak úgy tudunk, ha előzetesen lemérjük a tanuló tudásszintjét, s a maximumot próbáljuk kihozni belőlük. Minden tanuló másképp szeret tanulni, eltérő tanulási stílusa van. Ezt figyelembe kell venni, és biztosítani kell számukra a megfelelő feltételeket. A második (45 perc) és harmadik (30 perc) szilenciumon történik, a számonkérés, vagyis a következő napi lecke és memorandum felkérdezése. Azoknak a tanulóknak, akik a következő nap gyakorlati foglalkozáson vesznek részt, az első szilencium kötelező, egyébként a hálóteremben, a számítógépteremben kell tartózkodniuk és hasznosan eltölteni az időt (kötelező olvasmány olvasása, elektronikus házi feladat, anyaggyűjtés, stb.).A második szilencium idejében vannak a kollégiumi alapprogramban meghatározott kötelező foglalkozások heti egy alkalommal. A második szilencium után következik a vacsora.

IV.8.2.4. Estés Feladata a tanulók esti pihenésének, szabadidejének és kimenőjének megszervezése. A tanulók kimenőjének ellenőrzésén túl a hálótermek, tanulószoba rendjének ellenőrzése a nevelőtanár feladata. A kollégistáknak a kimenőről való visszaérkezés után készülődni kell a lefekvéshez. A nevelő tanár feladata, hogy a tanulók normális körülmények között, időre elkészüljenek a lámpaoltáshoz, elvégezzék a kötelező tisztálkodási tevékenységet a takarodóig. Valamint ilyenkor van idő a kötetlen beszélgetésre, amely minden esetben egy új ismeretszerző tevékenység a kollégiumi nevelő és a kollégista tanuló részére is. Nagyon fontos a személyes példamutatás, a következetes napirend betartása. Sokszor ilyenkor mondják el a tanulók, mindazt ami napközben történt velük, ilyenkor osztják meg örömüket, bánatukat a felnőttekkel.

A kollégiumi nevelő az esti létszámellenőrzés után utolsó feladatként a kollégium zártságának ellenőrzését végzi el, az illegális kollégiumelhagyásának megakadályozására.

Munkaideje: 2000-2200

IV.8.2.5. Éjszakás 67/24


Feladata az éjszakai órákban a tanulók alvásának biztosítása, a nyugodt körülmények ellenőrzése. Ellenőrzésének célja, hogy a kollégisták a házirendben foglaltakat betartsák az éjszakai órákban is. Probléma észlelése (rosszullét, létszámhiány, baleset, verekedés, veszélyhelyzet, stb.) esetén a kollégiumvezetőt kell értesítenie, illetve ha szükséges a mentőket, tűzoltókat, rendőrséget. A kollégiumvezető megérkezéséig a helyzetnek megfelelően kell intézkednie.

Munkaideje: 2200-600 (éjszakai véletlenszerű ellenőrzés).

IV.8.2.6. Elengedős Feladata a hét utolsó munkanapján a tanulók rendezett hazautazásának

biztosítása a kollégiumi rend szem előtt tartásával.A hálók és a kollégium összes helyiségének ellenőrzése, a villany és az

összes energiafogyasztó kikapcsolása. Feladata a hűtőszekrények ellenőrzése, az ételmaradékok eltávolítása.

A kollégium biztonságos zárása a biztonsági előírásoknak megfelelően. Munkaideje: 1200-1600 (az utolsó munkanap)

IV.8.2.7. Hétvégi fogadó Feladata a hét első munkanapját megelőző napon a kollégiumba visszatérő tanulók fogadása. Visszaérkezés 2000 óráig, illetve egyeztetés alapján az első munkanapon a tanítás megkezdéséig.

A kollégium épületének ellenőrzése, körbejárása, közös helyiségek kinyitása, elektromos berendezések üzembe helyezése.

Az esti időszakban a létszámellenőrzés. Munkaideje: 1800-2200

IV.9. A kollégiumi nevelés szerkezeti struktúrája

IV.9.1. Vezetői szinten A neveléstudomány, a fejlődés-lélektani, szociológiai kutatások

adaptációja a nevelési folyamatban,, középtávú és hosszú távú intézményi koncepció meghatározása, kapcsolattartás a külső társadalmi környezet szereplőivel, demokratikus formák működtetése, az információelméleti, vezetéselméleti eredmények megismerése és

beemelése a vezetési folyamatokba, az intézmény menedzselési koncepciójának megvalósítása, bevétel-orientált forrásbővítés, tárgyi eszközbővítés lehetőségeinek a megteremtése, pályázatfigyelés és

pályázatírás.

IV.9.2. Nevelőtestületi szinten A nevelőtestület a legfőbb döntéshozó fórum. A tervező, a végrehajtó,

az ellenőrző, az értékelő funkcióit együtt gyakorolja a kollégiumvezetővel,

a tervezés szakaszában önálló vélemény kinyilvánító,

67/25


a döntési fázisban a kollégiumi nevelés érdekképviselete, a célokkal való azonosulás erősítése,

a végrehajtás fázisában a kritikus magatartás helyébe a megoldó magatartás lépjen,

a tanulókkal együtt a „MI” szellemiség kialakítása és erősítése, a motivációs környezet kialakítása a tanulók számára, a tanulók személyiségjegyeinek feltárása, a felzárkóztatás és a

tehetséggondozás, mentálhigiéné, a rekreációs és a szocializációs folyamatok segítése.

IV.9.3. Tanulóközösségi szinten A közösségi fórumok és jogosítványok működtetése (közgyűlés,

KDÖK), a tanulói szándékok és a lehetőségek összehangolása, a demokratizmus tanulása, részvétel a döntési folyamatokban, a motiváció szükségességének felismerése és alkalmazása, önszabályzó, önértékelő képesség kialakulása, a közösségi érzés, hangnem stílus kialakítása, a kollégiumi szokások,

hagyományok továbbfejlesztése.

IV.10.Mivel a kollégium közös igazgatás alatt álló nevelési intézmény, így a hajdúnánási Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, Szakképző Iskola és Kollégium gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse látja el a kollégium gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatait. Rendszeres kimutatást készít a hátrányos és a halmozottan hátrányos, valamint a veszélyeztetett tanulókról, tervet készít gyermekvédelmi tevékenysége szervezésére, előtérbe helyezi a megelőzést, gondot fordít a nyomonkövetésre. A kollégiumban felvilágosító előadásokat szervezünk, melyekre külső előadókat hívunk, így az alkohol, a dohányzás, a drog veszélyeiről, vagy akár a fogamzásgátlás témaköréből. Ez esetben is a leghatékonyabb módszereknek a beszélgetéseket, a bemutatókat tartjuk.

67/26


V. A KOLLÉGIUMI FOGLALKOZÁSI TERV

V.1. Általános irányelvek A Kollégiumi nevelés országos alapprogramja (a továbbiakban lásd: alapprogram)

- összhangban a köznevelési törvénnyel - megalapozza és kijelöli a szakmai fejlesztés irányait, valamint meghatározza a közoktatási kollégiumok nevelési alapelveit.

A kollégiumok az alapprogramra építve készítik el önálló pedagógiai programjaikat. Az alapprogramban megfogalmazottak tág teret engednek az intézmények szakmai önállóságának, hiszen a kollégiumi nevelés általános kereteit határozzák meg.

Az alapprogram azokra a hazai és európai nevelési értékekre és haladó hagyományokra épít, amelyek megalapozták a jelenlegi magyarországi kollégiumi nevelést, különös tekintettel a humanista, nemzeti, közösségi értékekre, továbbá a tehetséges tanulók kiválasztásában és gondozásában, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásában, az esélykülönbségek csökkentésében, a kultúraközvetítésben betöltött szerepükre. Felhasználja - többek között - a pedagógiai, a pszichológiai, szociológiai tudományok korszerű kutatási eredményeit. Figyelembe veszi a Magyar Köztársaság által aláírt nemzetközi szerződésekben, egyezményekben vállalt kötelezettségeket, a gyermekek nevelésével, oktatásával és védelmével összefüggő törvényeket, jogszabályokat.

A kollégium - igazodva a köznevelési törvény rendelkezéseihez - a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket - annak céljától, jellegétől függően - csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi. Külön figyelmet fordít a nemzeti és etnikai sajátosságokra és a fogyatékos tanulók egyéni szükségleteire. A kollégium a foglalkozások formáját és tartalmát úgy határozza meg, hogy azok hozzájáruljanak a tanulók erkölcsi gyarapodásához, személyiségének gazdagodásához, kompetenciáik fejlesztéséhez, a közösség fejlődéséhez.

A kollégium nevelési feladatainak eredményes megoldása érdekében rendszeres kapcsolatot tart a szülőkkel, egyéb törvényes képviselőkkel, szülői szervezetekkel (közösségekkel), a kapcsolódó iskolákkal, társintézményekkel, szociálisan hátrányos helyzetű tanuló, valamint veszélyeztetett gyermek esetében a gyermekjóléti szolgálattal, a település - a tanulók nevelésében érintett - intézményeivel, civil szervezeteivel, szakmai közösségeivel, a helyi kisebbségi önkormányzatokkal.

A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában a kollégium nyitott és kezdeményező. A kollégiumok pedagógiai programjukban rögzítik a szülőkkel és az iskolákkal való kapcsolattartás és együttműködés formáit, melyek alkalmazkodnak a kollégium feladataihoz.

V.2. Kollégiumi foglalkozások keretterve

TÉMAKÖRÖK 1. Tanulás 2. Énkép, önismeret, pályaorientáció 3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra 4. Környezettudatosság 5. Testi és lelki egészség 6. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés 7. Hon- és népismeret

67/27


TÉMAKÖR 1-8.évfolyam

9.évfolyam

10.évfolyam

11.évfolyam

12.évfolyam

13-14.évfolyam

Tanulás 3 4 3 3 1 1

Énkép, önismeret, pályaorientáció 3 3 3 4 3 2Európai azonosságtudat.

Egyetemes kultúra 3 3 3 2 4 5

Környezettudatosság 2 2 2 2 2 3

Testi és lelki egészség 4 4 4 4 4 4Felkészülés a felnőtt lét szerepeire.

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági

nevelés

3 3 3 3 3 2

Hon- és népismeret 4 3 4 4 3 3

*Összesen 22 óra 22 óra 22 óra 22 óra 20 óra 20 óra

*Az alapprogram végrehajtásához szükséges kötelező foglalkozások éves óraszáma a kollégiumokban évi 37 nevelési héttel (12-13-14. évfolyamon 33-mal), minden héten egy kötelező csoportfoglalkozással számolunk. Ennek 60%-ára, azaz 22, illetve 20 csoportfoglalkozásra (órára) kötelezővé teszi a rendelet azt, hogy az itt megjelölt témákkal foglalkozzanak a kollégiumokban. A további idő a csoport és a kollégium, valamint a csoport tagjainak ügyeivel, szervezéssel, közösségi feladatok megszervezésével telik.

V.3. Célok és feladatok A közoktatási kollégiumokban élő tanulók hagyományok és jogszabályok által meghatározott, szervezett keretek között, a kollégium erkölcsi, érzelmi és szociális védelme alatt élik iskolás éveiket. A család, családi környezet átad jogokat és kötelességeket a kollégiumnak, mint befogadó intézménynek, illetve a kollégiumi tanárnak, mint a szülőt pótolni hivatott, erre szakosodott pedagógusnak. Így a kollégium egyik természetes partnere a család, mint küldő, a másik az iskola, melynek elvégzésében a kollégium segíti a tanulót.

A kollégiumpedagógia a családi, az iskolai és a bentlakásos nevelés sajátos jellemzőit tartalmazó, összesítő pedagógia. A kollégiumi nevelésben egyaránt hangsúlyos szerepet kap az egyéni képességek kibontakoztatásának támogatása, a gyermekek és fiatalok testi, lelki, szociális fejlődésének segítése az életkori sajátosságaik és egyéni adottságaik figyelembevételével. Törekszik a családból hozott értékek megőrzésére és fejlesztésére. Biztosítja az iskolai követelmények teljesítésére való felkészülést, a tehetséggondozást, a felzárkóztatást. Segíti a tanulók pályaválasztását, továbbtanulását, szakmatanulását, jövőjük alapozását.

A kollégiumi foglalkozások és tevékenységek átszövik és irányítják a tanulók életét. A kollégium a maga sajátos arculatával, hagyományrendszerével, foglalkozásaival, tevékenységeivel, a szabadidő megszervezésének változatos módjaival hozzájárul az ott eltöltött idő hasznos és örömteli megéléséhez. A különböző tanulási formák biztosításával, a felzárkóztatás és tehetséggondozás változatos módjaival, követhető életviteli mintákkal, példákkal lehetővé teszi azt, hogy a kollégisták érdeklődésüknek, képességeiknek, pályairányultságuknak, szakmaválasztásuknak és tehetségüknek megfelelően tanulhassanak és készülhessenek önálló életükre.

67/28



A kollégiumi nevelésben a foglalkozások célja a kollégista személyiségének, etikai és esztétikai ismereteinek, jellemének, identitás-tudatának, önbizalmának, felelősségvállalásának, közösségi szellemiségének megalapozása és fejlesztése.


A kollégium a kompetenciák fejlesztését úgy segíti, hogy a tematikus csoportfoglalkozások során olyan tevékenységeket szervez, amelyek által a tanulók ismeretei bővülnek, képességeik gyarapodnak, attitűdjeik pozitív irányba formálódnak. A kollégiumi foglalkozások az önismeretre, a közösségi kapcsolatok kialakítására, a szociális képességek fejlesztésére, az egyénileg hatékony tanulási módszerek elsajátítására, az egészséges életvitel kialakítására, a tágabb természeti, társadalmi környezetért érzett felelősségre nevelnek.

A kollégiumi együttélésben, foglalkozásokban és tevékenységekben a kollégista megtapasztalja a másik ember, különösen a sajátos nevelési igényű embertársai elfogadásának, segítésének és megbecsülésének a fontosságát.

Megélheti a szülőföld szeretetét, a kisebbséghez, népcsoporthoz, az értékek mentén kialakult közösséghez való tartozás biztonságát, természeti, történelmi és kulturális örökségünk megbecsülését. Nyitottá és elfogadóvá tesz a hazai nemzetiségek, kisebbségek és más népek kultúrája iránt. Felkészít a közéleti szereplésre, egyéni és közösségi érdekeik és értékrendjük képviseletére.

A kollégiumi foglalkozások lehetőséget adnak arra, hogy a tanulók az iskolai nevelés és oktatásnak nemcsak a tantárgyi, hanem a tantárgyközi területeiről is ismereteket és képességeket szerezzenek, élményekben részesüljenek. A foglalkozások olyan kompetenciákat is fejlesztenek, melyek révén a tanulókban kialakul az alkalmazkodóképesség, a tolerancia, a konfliktuskezelő képesség. A kollégium hozzájárul az egész életen áttartó tanulás megalapozásához.

V.3.1. Tanulás

A kollégiumba érkező tanulók sok iskolából, településről, családi környezetből jönnek. Tanulási módszereik és tanulásuk hatékonysága eltérő. A tanulás legtöbb összetevője tanítható. A kollégiumi foglalkozásokon alapfeladat, hogy a kollégiumi élet egész időszakában figyelemmel kísérje azt, hogyan tanulnak a kollégisták.

A rendszeres tanulásmódszertani foglalkozások eredményeképpen a tanulók szert tesznek a tanulás szervezésében a fokozatos önállóságra, a sorrendiség felállítására.

67/29


A kollégiumi tanulás módszertani foglalkozások közvetlenül az iskolai órákra való felkészülést, az iskolai tanulás hatékonyságának növelését, de távlatosan a sikeres pályaválasztást, a világban való eredményesebb tájékozódást szolgálják. Segíti a kollégistákat - elsődlegesen is az újonnan érkezetteket - abban, hogy idejüket, erejüket jól be tudják osztani, szervezni tudják kollégiumi életüket, fontossági sorrendet tudjanak felállítani tevékenységeik és a tanulnivalók között. Elősegíti, hogy a kollégisták kialakítsák magukban annak tudatát, hogy a rendszeres és folyamatos készülés, a gyakorlás, a bevésés alapja az iskolai sikernek, ugyanakkor előkészít a továbbtanulás mindegyik fokozatára, valamint a felnőtt életre. Kialakítja az önálló tanulás, a közösségben való tanulás módszereit, felkészít az önművelésre és önnevelésre.

Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az fejlesztése a kollégiumban magába foglalja az egyénhez igazodó korszerű tanulási stratégiák, módszerek, eljárások kiépítését, az értő olvasás fejlesztését, ideértve a képi olvasás és a digitális olvasás képességeit, az emlékezet erősítését, a célszerű tudás kialakításához szükséges módszerek kialakítását, az önnevelés igényének kialakítását, az életen át tartó tanuláskihívásának, gondolatának elfogadását.

A tanulás módszertani foglalkozások hozzájárulnak az önművelés igényének fejlesztéséhez, kibontakoztatásához, az önálló ismeretszerzéshez kötődő pozitív attitűd kialakításához, az iskolai és iskolán kívüli tanulás jelentőségének felismeréséhez. A foglalkozások elősegítik, hogy a tanulók tudásuknak megfelelő szinten tudjanak és akarjanak teljesíteni, e tudást kívánják továbbfejleszteni.

V.3.2. Énkép, önismeret. Pályaorientáció

Az általános és középiskolás korosztály érzékeny minden őt érő érzelmi és értelmi hatásra. E hatások feldolgozásában a kollégistának a család helyett (esetleg mellett) a kollégiumi közösség nyújt segítséget. Az önismereti foglalkozások elsősorban e hatások feldolgozását segítik elő, azért, hogy támogassák az identitás megerősítését és a mentálhigiéné ápolását, fejlesztését. Az önismereti foglalkozások célja a kollégista személyiségének, jellemének, aktuális pszichés állapotának megismerése és fejlesztése egyénileg és csoportban.

A pszichés, „belső történések” tudatosítása, önmaguk mélyebb ismerete elősegíti az alkalmazkodást, beilleszkedést, saját helyük felismerését szűkebb és tágabb környezetükben, felkészít a konfliktusok megoldására, az önbizalom, az önértékelés, a pályakép felépítésére, az önmenedzselés megalapozására.

Az önismeret és egyéni fejlesztés mellett fontosnak tartjuk az egyéni és közösségi motívumok, a célrendszer és értékrend megismerését, alakítását, a kollégista társadalmi orientálódásban való segítését, az egyéni törekvések és közösségi érdekek, lehetőségek egyeztetését, az érdekvédelmi és érdekegyeztetési technikák gyakorlását is. Mindezzel elsősorban a fiatalok önismeretének és erkölcsiségének alakulásához járulunk hozzá.

A kollégiumi együttélés feltétele a közösen meghatározott szabályok betartása, a bizalmi légkör kialakítása a csoportban, a közösségben. A "kollégiumi közösségi tudat" kiépítése a kollégiumi közösség minőségének jelzője lehet. Ugyancsak a jó kollégiumi légkör alapvető feltétele a kölcsönös bizalom a diákok és a tanárok között.

Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe integrálni az elsajátított tudást, készségeket, a tanulást segítő attitűdjüket, motívumaikat a

67/30


nevelés egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy kompetensnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában.

A pályaorientáció a felnőtt lét szerepeire való felkészítés egyik fontos eleme. Célja, hogy segítse a tanulók kívánatos és lehetséges további iskola- és pályaválasztását az önismeret, a pályaismeret és a társadalmi kihívások, a gazdasági helyzet tükrében. Tudatosítani kell a tanulóikban, hogy életük során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. A kollégiumnak lehetőségeihez képest átfogó képet kell nyújtania a munka világáról, és olyan tevékenységeket kell felkínálnia, amelyek alkalmat adnak arra, hogy a tanulók képességeiket kipróbálhassák .

V.3.3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra

A foglalkozások segítik a diákokat abban, hogy szabadon gondolkodó és a korszerű nemzeti hovatartozást vállaló, de az európai hagyományokat is ápoló, öntudatos polgárrá váljanak.

Más népek és nemzetek, etnikumok kultúrájának megismerésén keresztül elsajátítják a humanista és globális szemlélet- és gondolkodásmódot, erősödik európai identitástudatuk. Megismerik, mit jelent magyarnak lenni, mint európai, és európaiként magyarnak lenni.

A tanulók megismerik az egyetemes emberi civilizáció legnagyobb hatású eredményeit, az embereket veszélyeztető kihívásokat. Nyitottá és megértővé válnak a különböző szokások, életmódok kultúrák, vallások iránt. Információkat szereznek az emberiséget foglalkoztató közös, globális problémákról, elköteleződnek a fenntartható fejlődés, a prevenció pártján.

A kollégisták személyes élményeik, egyéni és/vagy csoportos alkotófolyamat, befogadás során találkoznak esztétikai értékekkel, azért, hogy képesek legyenek átélni a művészeti alkotások által közvetített érzelmeket, indulatokat, gondolatokat. Formálódjék a műalkotások megismerése által tárgy- és környezetkultúrájuk, fejlődjön véleményalkotó képességük. A kollégium alkotóhelyzetek biztosításával ösztönözi a tanulókat személyes elképzeléseik kifejezésére a művészi kommunikáció segítségével. Lehetővé teszi a tehetséges kollégiumi tanulók számára alkotások (irodalmi, képzőművészeti, nép- és iparművészeti, fotó, film, internetes objektiváció, blog, weboldal) készítését, produkciók (zenei, tánc és dráma, egyéb színpadi előadó-művészet) létrehozását és bemutatását. A kollégium a művészi kifejezés által nyitottságra, toleranciára, az értékek élményeken és belátáson alapuló megbecsülésére ösztönzi a diákokat. Ösztönözi a tanulókban a bátor, találékony gondolkodást, új kérdések felvetését, az ötletes, eredeti kifejezésmódokat, értelmezéseket. Támogatja a mindennapi tevékenységek során az esztétikus, harmonikus tárgyak, eszközök, anyagok választását. Segíti az egyéni ízlés alakulását. A kollégium példát mutat a szélsőségektől tartózkodó, divatos testkultúrára, öltözködésre, ízléses, igényes belső és külső téralakításra, lakberendezésre, tárgyhasználatra.

A művészi kommunikáció különböző formái mellett a gondolatok kifejezésének, közlésének egyéb eszközeit is megtanulják alkalmazni. Külön figyelmet fordítunk a könyvtár és információs forrásközpont céltudatos használatára. az önművelés támogatására.

A fejlesztés során a tanulók megismerik az európai kulturális hagyományokat és örökségeket tiszteletben tartják az egyetemes emberi jogokat, más népek

67/31


nemzeti érzéseit, kultúráját. Érzékennyé, nyitottá váltak a globális problémák iránt.

V.3.4. Környezettudatosság

A kollégiumokban folyó környezeti nevelés célja, hogy felkészítsen a fenntartható, környezettel harmonikus életvezetésre.Mutassuk meg a természet és az emberi környezet értékeit, esztétikumát, az ember és környezete harmonikus kapcsolatának lehetőségeit, és törekedjünk arra, hogy mindezt örömforrásként élhessék át. Képessé kell tennünk tanítványainkat a környezetet terhelő tevékenységek felismerésére, ezek csökkentésére, a környezeti problémák és konfliktusok kezelésére. Amennyiben mód van rá, megoldására. Ehhez ökológiai alapokon nyugvó, tényszerű és alkalmazható ismeretekre van szükség. Ösztönözzük a tanulókat a környezet védelmére, arra, hogy tartózkodjanak környezetük káros terhelésétől, utasítsák el mindazt, ami környezetünk állapotát rontja. Tegyük világossá, hogy környezetünk használata életvezetésünk meghatározó része, a környezetünkkel való kapcsolatunk jelentősen befolyásolja közérzetünket, életünk kilátásait, minőségét. Törekedjünk a kollégista pozitív jövőképének kialakítására.

V.3.5. Testi és lelki egészség

A foglalkozások célja, hogy felkészítse a kollégistákat az egészséges életmód, életviteli szokások tudatos felépítésére, gyakorlására, az ezekhez szükséges ismeretek megszerzésére. Arra törekszünk, hogy kialakuljon az egyéni és a kollégiumi közösségi életritmushoz igazodó napirend, a tanulók legyenek képesek tevékenységeiket egészséges, nyugodt körülmények között folytatni. A kollégium különböző tereinek rendezésével, csinosításával, díszítéséve a lakókörnyezet esztétikus és kellemes kialakítására törekszünk.

A nevelés során segítjük a kollégistát problémái megoldásában, konfliktusai kezelésében, válsághelyzetben támaszt szükséges nyújtani számára. Módot adunk arra, hogy elsajátíthassa a mindennapi élet során adódó ügyei intézésének, érdekei érvényesítésének jogszerű és alkalmas módjait.

A diákokat segítjük abban, hogyan kerülhetik el a környezet egészséget, biztonságot veszélyeztető helyeit, helyzeteit. Megfelelő ismereteket kell közvetíteni ahhoz, hogy elutasíthassák a szenvedélybetegséghez, a káros függőséghez vezető szokásokat.

A kollégium a biztonságos és befogadó környezet kialakításával hozzájárul a tanulók kiegyensúlyozott, harmonikus fejlődéséhez.

A tanulók a kollégiumi életben képessé válnak a harmonikus és konstruktív életvitel szokásrendszerének kialakítására, elsajátítják az ehhez szükséges ismereteket, készségeket, ismereteket, készségeket. Kialakítjuk a sportoláshoz, mozgáshoz való pozitív viszonyuk.

V.3.6. Felkészülés a felnőtt szerepre. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés.

67/32


A kollégiumban a közösség életében való részvétel a kortárs közegben meghatározó élmény. A kollégista saját értékeiről - a család mellett - a kollégiumi egyéni vagy csoportos foglalkozásokon kap visszajelzést, ebben a közegben szerez tapasztalatokat, alakul személyisége.

A témakör célja annak elősegítése, hogy az egyén megtalálja helyét, szerepét, feladatait a családi, az iskolai, a kollégiumi közösségben, segítse a kollégista beilleszkedését környezetébe.

A foglalkozások során a kollégista megismeri és gyakorolja a kollégium és az iskolai közösség nyújtotta jogokat és kötelességeket. Megtapasztalja a felelősség és a döntés súlyát, következményeit. Elsajátítja a társadalmi érintkezés alapvető szabályait.

A témakörök feldolgozása során legyen képes eltérő szempontok mérlegelésére, erősödjön szóbeli és írásbeli kifejezőkészsége, különösen az érvelés, vitatkozás tekintetében. A foglalkozások segítik a kollégista beilleszkedését környezetébe, felkészítik a felnőtt lét szerepeire. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely alapvetően segíti a társadalomba történő beilleszkedést. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, a tudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek is, ezért szükséges a gazdálkodáshoz, a munkaerőpiachoz, a vállalkozáshoz fűződő ismeretek átadása.

A felnőttkori polgári lét, a társadalmi tevékenységek gyakorlásának és megismerésének egyik helyszíne szintén a kollégium, célként fogalmazható meg a társadalom szerkezetének és működésének megismerése, megértése is.

A foglalkozások során a kollégista megismeri és gyakorolja a kollégium, az iskolai és a helyi társadalom közössége nyújtotta jogokat és kötelességeket, megtapasztalja a felelősség és a döntés súlyát, következményeit. Elsajátítja a társadalmi érintkezés alapvető szabályait.

Felkészül az önálló életvitelre, az önellátásra, a családi életre, valamint - nemektől függetlenül - a családi munkamegosztásra, ezzel együtt a háztartási gazdálkodásra, a családi pénzgazdálkodásra. A párválasztással, barátsággal, szerelemmel, családteremtéssel, a gyermekgondozással és gyermekneveléssel kapcsolatos ismeretek is fontos szerepet kapnak.

A témakörök feldolgozása során képesek lesznek eltérő szempontok mérlegelésére, erősödik szóbeli és írásbeli kifejezőkészsége, különösen az érvelés, vitatkozás tekintetében.

A kollégiumban cél a társadalom szerkezetének és működésének megértése. A kollégiumi lét a társadalmi tevékenységek megismerésének, a felnőttkori polgári létnek, a rugalmasságnak, a toleranciának, az együttműködésnek, továbbá az agresszió elutasítása gyakorlásának kiváló terepet biztosít.

V.3.7. Hon- és népismeret

A kollégiumi nevelésben meghatározó elem, hogy a többségi nemzethez tartozó tanuló a határainkon belül élő nemzetiségi és etnikai kisebbséghez tartozó tanulóval él, élhet együtt.

A foglalkozások és tevékenységek célja ebben a témakörben az, hogy a kollégistában maradjon meg, sőt erősödjön a kötődés a küldő környezettel, és alakuljon ki a kötődés a befogadó környezethez.

67/33


A kollégista tartsa meg azokat az értékeket, amelyekkel a szülői ház, a felnevelő környezet „elküldte” a kollégiumba, s az új környezet értékei ugyanúgy épüljenek be a személyiségébe.

Az ebből adódó célok és feladatok: a szülőföld, az elbocsátó, a befogadó környezet szeretete, a

lokálpatriotizmus és a hazaszeretet (patriotizmus) alapjainak kialakítása, ismerete (település, kisebb tájegység)

országunk, nemzetünk, ismerete, szeretete az anyanyelv szeretete, művelése, igényes használata a határainkon kívül, kisebbségben élő magyarok problémáinak ismerete, a

velük való közösségvállalás hagyományaink, kulturális örökségünk ismerete, tisztelete, ápolása nemzeti szimbólumaink (zászló, címer, Himnusz, Szózat, ünnepeink) a hazánkban élő nemzetiségek, kisebbségek jogainak ismerete, kultúrájuk,

hagyományaik, nemzeti érzéseik tiszteletben tartása az európaiság, az európai kulturális hagyományok és örökség megismerése,

megóvása, gyarapítása az egyetemes emberi jogok megismerése, elfogadása, tiszteletben tartása más népek nemzeti érzésének, kultúrájának tiszteletben tartása.

Hazai nemzetiségeink és etnikai kisebbségeink kollégiumai, illetve azon kollégiumok, amelyekben nemzetiségi és etnikai-kisebbségi tanulókkal foglalkoznak, a fenti célok mellett speciális célkitűzéseket is megfogalmaznak:nemzetiségi identitástudat, az etnikai tudat megőrzése, fejlesztése,

nemzetiségek hagyományainak, kulturális örökségének tisztelete, ápolásaaz anyanyelv szeretete, művelése, igényes használataaz anyanemzet, illetve az egész etnikum főbb eredményeinek és gondjainak

megismeréseaz adott nemzetiség szimbólumainak, hagyományainak ismerete.

67/34


V.4. 1-8. évfolyam

CÉL KÖVETELMÉNY,ELVÁRÁS ÉRTÉKELÉS ELLENŐRZÉS

1. Tanulás(4 óra)

1. A kollégiumi tanulás jellemzői. Különböző tanulási módszerek. Diagnosztikus

felmérés Tanárok

2. Tanulószobai tanulás. Egyéni tanulás. Segítő tanulás. Az eredményes tanulás. Ellenőrzött tanulás.

Konzultáció Kollégiumvezető

Különböző tanulási technikák, módszerek (pl. jegyzetkészítés, szövegolvasás, szövegírás, lényegkiemelés), tanulási stratégiák megismerése, felismerése saját tanulási stratégiájának megismerése és elsajátítása.A módszerek alkalmazása tantárgy- és helyzet specifikusan. A tanulás egyéb feltételei (időterv, taneszközök, motiváltság, tanulási sorrend stb.) A feltételek fontossága, kipróbálása a gyakorlatban, egyéni sajátosságok megbeszélése

Könyvtárhasználat, dokumentumismeret

Könyvtárhasználati ismeretek.Képi jelek, ikonok, diagramok olvasása.Dokumentumismeret, nyomtatott dokumentumok ismerete és alkalmazása. Tájékozódás akönyvtárban (segédkönyvek, katalógus, kézikönyvtár). Az ismeretek elsajátítása és a készségek kialakítása feladatoksegítségével a gyakorlatban. A szellemi munka technikái.Különböző témák feldolgozása egyes könyvtári segédeszközök ésdokumentumok segítségével (könyvek, folyóiratok, videó, CD-ROM, Internet stb.).

Gyakorlat Tanárok

2. Énkép, önismeret. Pályaorientáció Ki vagyok én? (3 óra)

Önismereti kompetenciák fejlesztése. Az ember személyiségjellemzői, szomatikus, mentális és pszichés tulajdonságai.

Konzultáció Tanárok

67/35


A személyiségprofil összetevői, tartalmai. Értelmi képességeink (adottságok, tanulás, gondolkodás, intelligencia, kreativitás). Beszélgetés Kollégiumvezető


- Történetek értelmezése, beszélgetések másokról (irodalmi és művészeti példák) és önmagunkról.- A lelki folyamatok megfigyelése és megjelenítése szóban, írásban.Az egyén helye a társadalomban. Egyén, család, közösség. A konfliktuskezelés és lehetőségei.Az érzelmek, az érzelmek szerepe.A motiváció és az értékrend.A képességek (pl. nyelvi kifejezőkészség, számolási képesség, kézügyesség, fizikai teherbírás, ötletgazdagság, kapcsolatteremtési képesség) meghatározása, felismerése.A különböző képességek meghatározása és megismerése különféle eljárások (vizsgálati módszerek) és szituációk segítségével.Érdeklődési területek ismerete.Az érdeklődés szerepe a pályaválasztásban.

3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra Európaiság(3 óra)

Az európai kulturális hagyományok. Mit jelent európainak lenni? Az Európai Unió kialakulása. Az Európai Unió tagállamai. Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz.

Beszélgetés Tanárok

67/36


Mindennapok művészete

Mi a szép? Miért tetszik? Mi a divatos? Mi az ízléses? Mi a művészi?Ismerkedés környezetünk használati tárgyaival, műalkotásaival.Beszélgetés, vélemények megfogalmazása, vita.Szabadidő tervezés műsorfüzet segítségével.Zenehallgatás. Tárlat-, kiállítás-, múzeumlátogatás. Színház-, bábszínház-, cirkusz-, koncertlátogatás.A kollégium külső és belső terei.Tervezés, modellezés.Ritmizálás, éneklés, zenélés.Részvétel közös produkciókban.Irodalmi alkotás.Saját médiatermékek (pl. újság, faliújság, plakát, rádió- és fotóriport, videofilm, internetes honlap) előállítása.

Vita Kollégiumvezető


Az alkotás öröme

Egyszerű dramatikus eszközök készítése, használata, drámamódok alkalmazása, közös dramatikus produkciók. Képzőművészeti alkotás. Kiállítás, előadás, tárlat létrehozása. A kollégiumi hagyományok. A követésre méltó diákhagyományokhoz kapcsolódó rítusok, szertartások, ünnepek lebonyolítása.

A műveltség értéke

Ismeretterjesztő előadások, bemutatók szervezése, azokon való részvétel. Találkozása kultúra hazai, illetve a településen élő jeles képviselőivel. Műveltségi játékok, vetélkedők. Tematikus vetélkedők, pályázatok. Diáklevelezés

A gondolatok közlése

Napi szintű tájékozódás és beszélgetés a világban történtekről. Hírközlő média figyelése. Megbeszélés, véleménycsere. A könyvtárkultúra ismerete. A szoros abc megismerése. Egyszerű katalógusok használata. Ismerkedés a közkönyvtár által nyújtott lehetőségekkel.

Informatikai ismeretek gyakorlati alkalmazása

Informatikai és számítástechnikai ismeretek gyakorlása, felhasználása.

67/37


4.Környezettudatosság Környezetünk állapota (2 óra)

A kollégium külső és belső környezete.Az élő környezet alakítása, védelme, növény-, kertgondozás, faültetés, kedvtelésből tartott állatok gondozása, részvétel a vadon élő állatok (pl. madarak, denevérek) védelmében.A kollégium működése és környezetvédelem.Környezetet feleslegesen terhelő tevékenységek (pl. termékek, anyagok pazarló felhasználása, energiafogyasztás).A hulladékkezelése.Vásárlási, fogyasztási szokásaink.Igények és szükségletek.Környezetbarát termékek.



Közös felelősségünk

Részvétel környezetvédő tevékenységekben (pl. parkosítás, környezettakarítás, természeti és kulturális örökség védelme, gondozása szakember vezetésével).Közvetlen környezetünk állapota. Veszélytérkép-készítés. Hol van na ka településen problematikus, veszélyeztetett, szennyezett helyek, hol vannak értékes, védelemre, megőrzésre érdemes helyek, épületek.Kapcsolatok építése helyi környezetvédő, településvédő civilszervezetekkel.

Beszélgetés Kollégiumvezető

5. Testi és lelki egészség (4 óra)

Beszélgetés, kapcsolatépítés, közösségépítés. Az érthető közlés megtanulása. Figyelem másokra. A problémák megoldásának módszerei, a döntéshozatal. Konfliktuskezelés. Mások elfogadása, a másság elfogadása. Tematikus beszélgetések, közösségépítő drámajáték. Segítség kérése, segítség nyújtása.


67/38


Élet a kollégiumban

Helyem a kollégiumban. Ismerkedés a kollégium szociokulturális környezetével. Közösségi szerepek vállalása. Önálló feladatok elvégzése. Önértékelés, értékelés. Kiben bízhat, kihez fordulhat problémáival, kitől kérhet tanácsot, segítséget. Veszélyes helyzetek felismerése, megoldása. Jogok, kötelességek, kötelezettségek, felelősségek. A diákönkormányzat munkája. Többségi és a kisebbségi léthelyzetek a mindennapi életben. A kisebbségek életének megismerése. Bemutató a kisebbségek által képviselt sajátos értékekből. Kapcsolatok a fogyatékkal élő embertársakkal.


Testi, lelki egészségünk

Balesetek, veszélyhelyzetek elkerülése. A biztonságot veszélyeztető helyek és helyzetek megbeszélése. Személyi higiénia. A helyes testápolás elsajátítása. Egészséges napirend összeállítása. Testi és lelki változások a serdülőkorban.


A növekedésből adódó változások, a tartáshibák korrigálása, mozgásszervi deformitások megelőzése. A serdülő lányok és fiúk testi, lelki, érzelmi különbségei és hasonlóságai. Beszélgetés a kamaszkorban átalakuló kapcsolatokról. Szeretetről és szerelemről. Az egészséget károsító szokások (dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószer fogyasztás, egészségtelen táplálkozási szokások, játékfüggés stb.) kialakulása, veszélyei, felkészítés az elutasításukra. A virtuális világ hatása a viselkedésre, életmódunkra.

6. Felkészülés a felnőtt szerepre. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés. (3 óra)

A család története - családi történetek. Családfa készítése, családi történetek gyűjtése. A család típusa, szerkezete, működése. Szerepek és szabályok a családban. Saját tapasztalatok feldolgozása; beszélgetések, szituációs játékok vita segítségével.


67/39


A kollégium és az iskola

A másik ember megismerése. Többségi és kisebbségi léthelyzetek a mindennapi életben. Alá- és fölérendeltségi kapcsolatok. Irodalmi példák és saját élmények feldolgozása különböző kifejezési formák segítségével. szabályai. A szabályzatok, szabályok megismerése és megvitatása problémahelyzetek segítségével. Alapvető illemszabályok. Szociális készségek (empátia, kooperáció, kommunikáció). Gyakorlás szituációs játékok és csoportépítő tréning segítségével.

A társadalom

Szerepek, feladatok a családban. Házimunkák célszerű tervezése. Időterv készítése. Háztartási eszközök használatának elsajátítása. Egyszerű konyhatechnikák (pl. teafőzés, melegítés, hideg ételek elkészítése) elsajátítása.A kiadások tervezése (közüzemi, lakhatási költségek, élelmiszer, egyéb szükségletek). Vásárlás. A szükséglet és a kínálat megbeszélése. Költségvetés készítése. A reklámok üzenete.


7. Hon- és népismeret (3 óra)

A település vagy a környező tájegység kulturális, gazdasági történelmi stb. nevezetességei. Helytörténeti gyűjtőmunka. A legfontosabb nevezetességek bemutatása élőszóban, rajzban, fotón stb.

67/40


Nemzetünk történelmének legfontosabb helyszínei. Nemzetiségi kollégiumokban a nemzetiség, illetve az anyanemzet történetének legfontosabb helyszínei. Néhány helyszín (az esztergomi királyi palota, a budai, az egri vár, a mohácsi csatatér, a kassai dóm, a debreceni kollégium stb.) megismerése és bemutatása szóbeli, képes, írásos anyag segítségével vagy kirándulás keretében a helyszínen. A múzeumlátogatás kultúrája, a múzeumi anyag feldolgozásának különböző módjai. Adatok, történetek, érdekességek gyűjtése, bemutatása nemzeti múltunkból (a tanulók érdeklődésének megfelelően) különböző módokon (élőszóban, írásban, rajzban, táblán). A magyarság és/vagy a magyarországi nemzetiségek egyes hagyományainak megismerése múzeumi anyagok (pl. skanzen, tájház, néprajzi, helytörténeti gyűjtemény stb.) és feldolgozások segítségével. Választott népi hagyomány megelevenítése (népdalok,gyerekjátékok, szokások, kézművestechnikák stb.).Nemzeti ünnepeink, nemzetiségeink ünnepei. Aktív részvétel ünnepeinken. Címerünk, zászlónk eredete. A Himnusz, a Szózat ismerete. Magyarország nemzetiségei. Nemzetiségeink nyelvhasználata, nyelvi kölcsönhatások (szógyűjtés) Magyar nemzetiségek a határon túl. Anyaggyűjtés a magyarországi és a határon túli magyar nemzetiségekről.Tájékozódás a térképen. A diákönkormányzat munkájának megismerése. Kapcsolatfelvétel, cserekapcsolatok a hagyományismeretben, hagyományőrzésben. Tanulmányi kirándulás.

67/41


V.5. 9. évfolyam

CÉL KÖVETELMÉNY,ELVÁRÁS ÉRTÉKELÉS ELLENŐRZÉ

S1.Tanulás(4 óra)

1. A kollégiumi tanulás jellemzői. Különböző tanulási módszerek. Diagnosztikus

felmérés Tanárok

2. Tanulószobai tanulás. Egyéni tanulás. Segítő tanulás. Az eredményes tanulás.

Konzultáció Kollégiumvezető

3. Tanulás közösségben. Kooperatív tanulás projekt. Módszerek alkalmazása tantárgy és helyzet-specifikusan. (Körülmények, hangok, fényhatások, fizikai és szellemi állapot.) A tanulási szokások tudatos alakítása, korrekciója.4. Gondolkodás.Emlékezetfejlesztés. Koncentráció. Bevésés. Ismétlés. Gyakorlás.


Az eddig megszerzett könyvtári ismeretek rendszerezése a tanulók aktuális érdeklődéséhez igazodva.

Gyakorlat TanárokGyakorlatok a könyvtárhasználatban, önálló egyéni munkák (kiselőadás, házi dolgozat, érettségi és felvételi feladatok)

Informatikai és számítástechnikai ismeretek

Informatikai és számítástechnikai ismeretek gyakorlása, felhasználása a kollégiumban. Internethasználat. Multimédia.ECDL vizsgára való felkészüléshez segítés, gyakorlás. IKT technológiák.

Könyvtári informatika

Könyvtártípusok. Dokumentumfajták. Katalógustípusok.Önálló kutatás megfelelő információhordozók kiválasztásával.

2Énkép, önismeret. Pályaorientáció Ki vagyok én? (3 óra)

1. Énkép, reális énkép. Személyiségjellemzők. Jellem. Konzultáció Tanárok

67/42



S2. Viselkedés, magatartás, megjelenés. Pozitív és negatív szemszögből. (Deviancia)


3. Kapcsolatok (család, barátság, szerelem). Kapcsolódási formái és módjai (rokonszenv – ellenszenv őszinteség-hazugság, alkalmazkodás-önállóság, előítélet- nyitottság, gyávaság-bátorság).

3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra Európaiság(3 óra)

1. Az Európai Unió működése, alkotmánya, a működés főbb szabályai. Magyarországnak az Európai Unióban betöltött szerepe, lehetőségei, a csatlakozás hatásai és a tagsággal összefüggő lehetséges kihívások. A csatlakozás hatásai az egyén szempontjából, lehetőségek és kihívások az életpálya alakításában. Külföldi kapcsolatfelvétel.Idegennyelv tanulás


Mindennapok művészete

2. A művészet és a valóság. A művészi ábrázolásmód formája. Előítélet, tetszés. Divatok, hóbortok. Vita Kollégiumvezető3Ismerkedés a művészet sajátos kommunikációs formáival és csatornáival.

4 Környezettudatosság Környezetünk állapota (2 óra)

1 Környezetünk változása. Hogyan változott a település? Milyen előnyök és hátrányok származtak a környezeti változásokból?


2Hogyan változik környezetünk élővilága? Javulás és romlás mérlege.



1. Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés. Beszélgetés Tanárok


S2. Szabadidő tervezés, szervezés. Élethelyzetek megbeszélése, dramatizálása.


3. Az alapvető szolgáltatások megismerése. Harmonikus kapcsolatainkat építő közösségi szokásaink.

67/43


4. Mi a teendő veszélyhelyzetben, katasztrófa esetén. Elsősegélynyújtás, önmentés. A betegségek megelőzése, betegápolás

6. Felkészülés a felnőtt szerepre. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés. (3 óra)

1. Személyiségjegyek és azonosságtudat. Probléma-feldolgozás, megbeszélés. A család szerepe a múltban, a jelenben. Időterv készítése. Háztartási eszközök használatának elsajátítása.


2. A barátság szerepe az emberi életben.

Beszélgetés Kollégiumvezető3. Az iskola és kollégium működési rendjének és elvárásainak megismerése. A Diákönkormányzat szerepe, jogai és lehetőségei.

7 Hon- és népismeret (3 óra)

1. A település vagy a környező tájegység története, megismerése könyvtári dokumentumok segít-ségével.


2. Magyarország és Európa a múltban (pl.: magyarok egyetemjárása külföldön, a Nyugat első nemzedéke, európai és magyar impresszionisták, stb.).


3. A kollégium szervezeti felépítésének ismerete, részvétel a kollégiumi programokban és a diákönkormányzat munkájában. A nemzeti kultúra kincseinek megismertetése.

67/44


V.6. 10. évfolyam


1Tanulásmódszertan (3 óra)

1. Kreatív írás. Olvasásfejlesztés. Szövegértés-fejlesztés. Beszédművelés.


2. Ismeretek ellenőrzése. Tantárgyak fontossági sorrendje a tanuló számára. Gyakorlat Kollégiumvezető3. A felkészülés módszerei az iskolai feladatok teljesítésére.


A különböző dokumentumfajták (könyv, sajtótermékek, audiovizuális dokumentumok, digitális adathordozók) szerepe a szaktárgyi ismeretszerzésben, valamint a köznapi élet egyéb területein.

Gyakorlat Tanárok




Könyvtártípusok. Dokumentumfajták. Katalógustípusok.Önálló kutatás megfelelő információhordozók kiválasztásával.

2Énkép, önismeret. Pályaorientáció Az egyén és a társadalom (3 óra)

1. Az emberi megnyilvánulások értelmezése és elemzése életből és műalkotásokból vett példák segítségével.


2. Értékek, értékrendek, erkölcsi tulajdonságok. Beszélgetés Kollégiumvezető


3. Egymás mellett élő erkölcsi felfogások értékeinek felismerése, érvelés, vitatkozás ellenük vagy mellettük.

67/45


4. Erkölcsi normák változásainak megismerése - gyűjtőmunka a könyvtárban, az interneten, csoportos kutató- és projektmunka során.


3. Művészet és információs kultúra.Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra Mindennapok művészete

(3 óra)

1.Műelemzés, kritika megbeszélése.


2. A katartikus élmény jellemformáló ereje. A példa és minta.

Beszélgetés Kollégiumvezető3. Kulturális események, rendezvények, produkciók során élmények megszerzése, megosztása társaikkal. Közízlés, csoportkultúrák, szubkultúrák, különös tekintettel az ifjúsági szubkultúrákra, egyéni ízlés.

4. Környezettudatosság Környezetünk állapota (2 óra)

1. A Föld mint globális rendszer. Konzultáció Tanárok

2. Hogyan keletkeznek globális környezeti problémák. Ki a felelős? Mit tehet az egyén?


5. Testi és lelki egészség (4 óra) 1. Élethelyzetek megbeszélése,

dramatizálása.Konzultáció Tanárok


2. Harmonikus kapcsolatainkat építő közösségi szokásaink.

Beszélgetés Kollégiumvezető3. Betegségek megelőzése, betegápolás.4. Relaxációs technikák megta-nulása. Rekreáció, séták, kirándulás. Kondicionáló tornák, tánc.

6. Felkészülés a felnőtt szerepre. Aktív állampolgárságra,

1. Személyiségjegyek és azonos-ságtudat. A barátság szerepe az emberi életben. Irodalmi, művészeti, filmes, tévés példák és


67/46


demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés.(3 óra)

saját tapasztalatok feldolgozása írásban.

2. Az egyén helye az iskolai, kollégiumi közösségben.

Beszélgetés

Kollégiumvezető3. Magánérdek és közérdek (társadalmi normák; beilleszkedés és autonómia). Időterv készítése. Háztartási eszközök használatának elsajátítása.

Teszt

7. Hon- és népismeret(4 óra)

1. A település történetének főbb korszakai, ezek időbeli elhelyez-kedése.


2. A magyar kultúra és tudomány kiemelkedő eredményei.


3. A diákjogok; az alapvető emberi jogok. Háttéranyag gyűjtése.4. Nemzetiségeink, etnikai kisebbségeink jellemzői, helyzete. A népművészet megismerése. (Európai vándormotívumok, nemzeti kultúra-, kárpát-medencei kultúra, európai kultúra

67/47


V.7. 11. évfolyam


1.Tanulásmódszertan(3 óra)

1.A tanulás motiváltságának felmérése, alakítása.


2. Az önművelés igényének kialakítása.

Gyakorlat Kollégiumvezető3. Sajátos érdeklődésnek megfelelő tanulási teljesítmény (prezentáció, kiselőadás, internet- közlemény, kollégiumi újság, kollégiumi rádió stb.)


Dokumentumfajták felhasználása a gyakorlatban.

Gyakorlat Tanárok

Az információfeldolgozás fázisainak (anyaggyűjtés, Az információfeldolgozás fázisainak (anyaggyűjtés, jegyzetelés, cédulázás, vázlat) módszereinek és etikai szabályainak elsajátítása a gyakorlat segítségével.




Könyvtártípusok. Dokumentumfajták. Katalógustípusok.


Önálló kutatás megfelelő információhordozók kiválasztásával.

2. Énkép, önismeret. Pályaorientáció Az egyén és a társadalom

1. Értékek, értékrendek, erkölcsi tulajdonságok.


67/48


Pályaorientáció(4 óra)

2. Egymás mellett élő erkölcsi felfogások értékeinek felismerése, érvelés, vitatkozás ellenük vagy mellettük.


3. Erkölcsi normák változásainak megismerése - gyűjtőmunka a könyvtárban, az interneten, csoportos kutató- és projektmunka során.4. Az eredményes pályaválasztás pszichés összetevőinek feltárása (motiváció, érdeklődés, képességek, környezet stb.).

3.Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra Az alkotás öröme(3 óra) (2 óra)

1. Harmónia és diszharmónia megkeresése és létrehozása a művészeti alkotásokban és a valós világban. művészeti alkotásokban és a valós világban. Tudatos térformálás, lakberendezés.

Beszélgetés

Tanárok

2. Művészi alkotások létrehozása. Alkotó hangulat biztosítása, alkotásra ösztönző helyek kialakítása.

Kollégiumvezető


3. Tehetségnek megfelelő egyéni alkotások létrehozása bemutatása.

4. Környezettudatosság Környezetünk állapota Közös felelősségünk (2 óra)

1. Hazai természeti értékeink és a tárgyi környezet értékeinek megóvása. Ismerkedés nemzeti parkjaink, a magyar világörökség és a település értékeivel. Beszélgetés

Tanárok

2. Azé a felelősség, aki dönt? Tudatosítani kell, hogy mindenkinek a maga közösségében kell megtennie az első lépéseket, vállalnia döntése következményeit.

Kollégiumvezető

67/49



1. Irodalmi alkotásokban, filmekben ábrázolt konfliktusok elemzése.


2. Szerepjátékok, szituációs játékok.

Videó Kollégiumvezető

3. Környezetünk és közérzetünk. Felelősségünk magunk, társaink és környezetünk egészségéért, testi, lelki és közösségi „jólétéért”.4. A szűrővizsgálatok. Az önvizsgálatok.

6. Felkészülés a felnőtt szerepre. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés.(3 óra)

1. Probléma-feldolgozás, megbeszélés.



2. Egyéni szituációk és konfliktushelyzetek elemzése. A vitakészség (az érvelés, a másik érveinek megértése, a nyitottság, a kulturált kifejezésmód) gyakorlása különböző szituációkban Az agresszió háttere, formái, elutasítása.

Kollégiumvezető3. Az egyén jogai. A szabadságjogok ismerete és történelmi előzményei. A modern nemzetállamok. Az alkotmány, a hatalommegosztás, a politikai pártok és ideológiák, az önkormányzatok A szükséglet és a kínálat megbeszélése. Költségvetés készítése. A reklámok üzenete.

7. Hon- és népismeret 1. A település legfontosabb Konzultáció Tanárok67/50


(4 óra) igazgatási, egészségügyi, szolgáltató, kulturális intézményeink megismerése.2. A határainkon túl élő magyarság jellemzői, helyzete a XX. században.


3. Jellegzetes példák feldolgozása. Vitahelyzetek, konfliktushelyzetek.4. Önálló tájékozódás könyvtár és a média segítségével, véleményformálás a problémákkal kapcsolatban.

67/51


V.8. 12. évfolyam


1.Tanulás (1 óra)

1. A szakmai és érettségi vizsgák főbb szabályai, követelményei, a szakmai vizsgákra, az érettségire való felkészülés módszerei. A felsőoktatási felvételi eljárás szabályai, követelményei, a felkészülés módszerei. Konzultáció Tanárok

Kollégiumvezető2. A követelmények megismerése, a módszerek (tételvázlat, tételkifejtés, teszt- és esszéfeladatok, szóbeli feleletek stb.) gyakorlása valóság közeli szituációkban.



Gyakorlat Tanárok



Informatikai és számítástechnikai ismeretek gyakorlása, felhasználása a kollégiumban. Internethasználat. Multimédia.


ECDL vizsgára való felkészüléshez segítés, gyakorlás. IKT technológiák.

Könyvtári informatika Könyvtártípusok. Dokumentumfajták. Katalógustípusok.

67/52


Önálló kutatás megfelelő információhordozók kiválasztásával.

2. Énkép, önismeret. Pályaorientáció Az egyén és a társadalom Pályaorientáció(3 óra)

1. Az eredményes pályaválasztás pszichés összetevőinek feltárása (motiváció, érdeklődés, képességek, környezet stb.).


2. Tájékozódás a pályaválasztás, pályaismeret dokumentumaiban, ismeretforrásaiban, eligazodás a pályaválasztási alapfogalmakban. Beszélgetés Kollégiumvezető3. Álláskeresés folyamata, technikái (beszélgetés, milyen a jó önéletrajz). Az élethosszig tartó tanulás fontosságának felismerése. A munkavállaló jogai, kötelességei.

3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra Egyetemes műveltség(4 óra)

1. A magyar és az egyetemes kultúra kimagasló személyiségei.

Beszélgetés

Tanárok

2. Európai kulturális hagyományok Ismeretterjesztő előadások, bemutatók szervezése, azokon való részvétel. Kollégiumvezető


3. Találkozás a kultúra jeles képviselőivel. Korszerű kommunikációs eszközök használatával ismerkedés a világ kulturális életének eseményeivel, azokkal interaktív kapcsolatok kialakítása.

67/53


4. Környezettudatosság Közös felelősségünk (2 óra)

1. Hogyan keletkeznek globális környezeti problémák. Ki a felelős? Mit tehetnék, és mit teszek? Mi befolyásolja döntésemet? Hogyan tervezem saját jövőmet? Konzultáció

Tanárok

2. Környezettudatos vásárlás, fogyasztás gyakorlása. A termékek életútjának követése. Lehetőség és cselekvés.

Kollégiumvezető

5.Testi és lelki egészség(5 óra)

1. Nemi szerepek, barátság, partnerkapcsolatok. Beszélgetés a témáról a művészetek tükrében.


2. A szülői felelősség, kapcsolatok a családtagok között, a családi élet szervezése (szerepek, feladatmegosztás).

Vita

Kollégiumvezető3. Konfliktusok, válsághelyze-tek megoldásának keresése. Az érdekütközés módjai. Emberi játszmák elemzése.

Teszt

4. Környezetünk a háztartás egészségét veszélyeztető veszélyforrásai. Teszt Kollégiumvezető5. Függőséghez vezető szokások megelőzése.

6. Felkészülés a felnőtt szerepre. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés.(3 óra)

1. A társadalmi érintkezések különböző formáinak (műfajainak ismerete és alkalmazása).



2. A külső megjelenés és társadalmi érintkezés illemtana.


67/54


3. A demokratikus állam működésének főbb elemei. Választási rendszer, a törvényhozás és a kormány, az igazságszolgáltatás, stb. A szükséglet és a kínálat megbeszélése. Költségvetés készítése. A reklámok üzenete.

7. Hon- és népismeret(3 óra)

1. Kulturális programok tervezése.


2. A nemzetiségek és etnikai kisebbségek a mai magyar társadalomban. Beszélgetés Kollégiumvezető3. Az Európai Unió jellemzői.

67/55


V.9. 13-14. évfolyam


1. Tanulás (1 óra)

1. A szakmai és érettségi vizsgák főbb szabályai, követelményei, a szakmai vizsgákra, az érettségire való felkészülés módszerei. A felsőoktatási felvételi eljárás szabályai, követelményei, a felkészülés módszerei. Konzultáció Tanárok

Kollégiumvezető2. A követelmények megismerése, a módszerek (tételvázlat, tételkifejtés, teszt- és esszéfeladatok, szóbeli feleletek stb.) gyakorlása valóság közeli szituációkban.



Gyakorlat Tanárok



Informatikai és számítástechnikai ismeretek gyakorlása, felhasználása a kollégiumban. Internethasználat. Multimédia.

ECDL vizsgára való felkészüléshez segítés, gyakorlás. IKT technológiák.


Könyvtártípusok. Dokumentumfajták. Katalógustípusok.

Önálló kutatás megfelelő információhordozók

67/56


kiválasztásával.


2. Énkép, önismeret. Pályaorientáció Az egyén és a társadalom Pályaorientáció(2 óra)

1.Azon technikák elsajátítása, amelyek megkönnyítik az álláskeresést, illetve erősítik a munkaerő-piaci alkupozíciót dokumentumok megismerése, megalkotása és szituációk eljátszása segítségével.


2. Hivatás. Hivatástudat. Felkészülés az esetleges pályakorrekciókra. A munkavállaló jogai, kötelességei.Az élethosszig tartó tanulás fontosságának felismerése.


3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra Egyetemes műveltség (5 óra)

1. A magyar és az egyetemes kultúra kimagasló személyiségei.


2. Európai kulturális hagyományok

Gyakorlat Kollégiumvezető

3. Korszerű kommunikációs eszközök használatával való ismerkedés a világ kulturális életének eseményeivel, azokkal interaktív kapcsolatok kialakítása.

4. Találkozás a kultúra jeles képviselőivel.

5. Ismeretterjesztő előadások, bemutatók szervezése, azokon való részvétel.

4. Környezettudatosság Közös felelősségünk )

1. A Föld mint egységes rendszer.

Konzultáció

Tanárok

2. Ismerkedés nemzeti parkjaink, a magyar világörökség és a település értékeivel.

Kollégiumvezető

67/57



3. Hogyan tervezem saját jövőmet? Kapcsolat építése a kollégium döntéshozóival, környezetvédő szervezetekkel, mozgalmakkal

5. Testi és lelki egészség(2 óra)

1. A szülői felelősség, kapcsolatok a családtagok között, a családi élet szervezése (szerepek, feladatmegosztás).


2. Szexuális felvilágosítás. Gyakorlat Kollégiumvezető 6. Felkészülés a felnőtt szerepre. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés. (2 óra)

1. Az állam működésének megértése a mindennapi tapasztalatok segítségével.


2. A munka világa és a munkaerőpiac működése. A vitakészség gyakorlása különböző szituációkban. (Értékelés, a másik érveinek megértése, a nyitottság a kulturált kifejező mód.)A kiadások tervezése (közüzemi, lakhatási költségek, vásárlás. élelmiszer, egyéb szükségletek).


7. Hon- és népismeret (3 óra)

1. A tanulók érdeklődésének megfelelő téma feldolgozása tudománytörténeti szempontból.


2. A határon túli magyarság helyzete, törekvései, lehetőségei ma. Nemzeti és etnikai kisebbségeink, migráns csoportok jellemzői, helyzete. (Asszimiláció, integráció, szegregáció.) Médiaanyagok elemzése, esetleg személyes tapasztalatok gyűjtése.



67/58


3. Önálló tájékozódás a könyvtár és a média segítségével, véleményformálás a problémákkal kapcsolatban.

67/59


V.10. A kollégiumi nevelés eredményessége

A kollégium - a szülővel és az iskolával együttműködve - hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló eredményesen fejezze be tanulmányait választott iskolájában. A tanuló a kollégiumi nevelési folyamat során elsajátítja a társadalomba való beilleszkedéshez és a családi életben, a hivatás gyakorlásában, az állampolgári létben az önálló életvitelhez szükséges alapvető ismereteket, képességeket, értékeket:

Elsajátítja és követi az alapvető erkölcsi normákat, képes az egészséges és kulturált életmód kialakítására, sokoldalú képzettsége, műveltsége párosul az új ismeretek befogadásának, és

a folyamatos megújulásnak a képességével, kialakul reális társadalomképe, rendelkezik az önszerveződéshez, a demokratikus érdekérvényesítéshez

szükséges képességekkel, tudása versenyképes, önértékelő képességére, szakmai felkészültségére

alapozva választ tud adni a szakmai kihívásokra, képes az együttműködésre, az emberi kapcsolatok kialakítására és

továbbépítésére, másokhoz való viszonyában toleráns, empátiával rendelkezik, társadalmi

szemléletét a szolidaritás jellemzi, ismeri nemzetünk, nemzeti és etnikai kisebbségeink kulturális, történelmi

hagyományait.A kollégiumi nevelés eredményességének értékelésekor figyelembe veendő, hogy a nevelési folyamat milyen kiindulási állapotból, milyen feltételek mellett fejtette ki hatását.

V.11. Csoportbeosztás A kollégium tanulói összetétele heterogénnek tekinthető, ha a tanulóéletkorát, iskolai fokozatát, családi hátterét vesszük alapul. Kollégista tanulóink a szakiskolai alapképzésben résztvevő diákokból, szakképző évfolyamon tanulókból, szakközépiskolásokból, SNI-s tanulókból és gimnazistákból tevődnek össze. Ezáltal a 14 évestől (9. évfolyamos) a 23 évesig (14. évfolyam) terjed tanulóink életkora. Mindezek mellett koedukált kollégium is vagyunk.

Ilyen heterogén tanulói állomány mellett a kollégiumi alapprogramban foglalt kötelező foglalkozások megtartása csak csoportösszevonásokkal valósítható meg. Ezeket a csoportokat a tanév elején a nevelőtanárokkal egyeztetve a kollégiumvezetője határozza meg és készíti el az arra a tanévre vonatkozó és hatályos foglalkozási tervet, amelyet a KDÖK képviselőivel egyeztetve fogadnak el.

Ezen kívül a törvény által előírt időkeret csoportonként még heti 10 óra, szabadon meghatározott időben:

Csoportfoglalkozások keretében elsősorban a tanulócsoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek megbeszélése, értékelése történik; a foglalkozásokat felhasználjuk arra, hogy a tanulók elsajátítsák a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, az együttélési normákat, a szociális viselkedés alapvető szabályait,

a szociális értékrendet, a kollégiumi tanulók életének, egészségének védelme érdekében hangsúlyt

kap a balesetek, a káros szenvedélyek megelőzése,

67/60


a személyes, egyéni törődést biztosító foglalkozások keretében lehetőség nyílik arra, hogy a kollégisták egyéni problémáikat feltárják, és ezek megoldására a pedagógus tanácsot adjon.

67/61


VI. KOLLÉGIUMI TAGSÁG

VI.1. A kollégiumi felvételi rendjeA kollégiumi tagság egy évre érvényes! A tagságot minden tanévben újra meg kell igényelni a kollégiumi adatlap kitöltésével.

A jelentkezés ideje, módja: a kilencedik osztályos tanulók az iskolába történő jelentkezéssel egy időben, az iskola útján, vagy személyesen jelentkezhetnek a kollégiumba.

A felvételben a kollégiumvezető tájékoztatása alapján a Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, Szakképző Iskola és Kollégium igazgatója dönt a kollégiumi nevelőtestület véleményének meghallgatásával.

Kilencedikes tanulók kollégiumi felvételének szempontjai: Az iskolába felvett állami gondozott tanulóknak férőhelyet kell

biztosítani, a többi tanulónál túljelentkezés esetén a felvételt elsősorban

meghatározó tényezők a család szociális helyzete, anyagi körülményei, a tanuló tanulmányi eredménye (pl. azonos helyről, hasonló szociális háttérrel jelentkező két tanuló esetében a jobb tanulmányi előmenetelűt részesítjük előnyben), a bejárási lehetősége,

a jelentkezési lap kitöltése még nem jelenti a kollégiumi felvételit, hiszen azt augusztus elején megtartott szóbeli elbeszélgetés eredménye azt befolyásolja,

a döntést követő 3 napon belül, a kollégium írásos határozatban értesíti a szülőket a felvételről vagy az elutasításról,

Az elutasító határozatot indokolni kell, amely ellen 15 napon belül fellebbezésnek van helye. A fellebbezést az intézményhez kell beadni.

VI.2. A kollégiumi tagság megújításaA kollégiumi felvétel egy évre szól, így a kollégista tanulóknak, illetve szüleiknek minden tanév májusában a kollégium részéről megadott időpontig írásban újrafelvételi kérelmet kell benyújtani kollégiumi tagságuk megújítására vonatkozóan.Az újrafelvételi kérelmek elbírálásában a KDÖK, és a nevelőtanárok javaslatát meghallgatva a kollégiumvezető és az intézmény igazgatója dönt.

A felvételi bizottság tagjai: Kollégiumvezető, a kollégiumi nevelőtestület, kollégiumi DÖK tagjai.

Az elbírálást, döntést megelőzően KDÖK a nevelőtanárral egyénileg értékeli a tanulókat, és javaslatot tesz az újrafelvételre vagy elutasításra.

A kollégiumi tagság meghosszabbításának elvi feltételei: Kiemelt szempont a képességek szerinti, rendszeres tanulás, a lehetőségek

maximális kihasználása - ennek alapján a képességeknek megfelelő tanulmányi eredmény,

kitartó munkafegyelem a tanulásban, önkiszolgáló a munkában, képességeknek, egyéniségnek megfelelő kezdeményezés, öntevékeny részvétel a

közösségi munkába. Rábízott, vagy vállalt feladatok pontos teljesítése,67/62


házirend, napirend pontos betartása, a társakhoz való közvetlen, segítőkész, humánus közösségi magatartás, a szabadidő tartalmas, tevékeny eltöltése, törekvés a szakmai és általános műveltség gyarapítására, tanárokkal, felnőttekkel szembeni tisztelettudó magatartás, mások munkájának

megbecsülése, kulturált stílus, hangnem, őszinte véleménynyilvánítás, a csoport és kollégiumi közösség fejlődéséért átérzett felelősség.

A fenti szempontok folyamatos teljesítését mindig az egyén képességei és egyénisége alapján értékeljük.Ezek a feltételek minden tanuló számára teljesíthetők.

Csak a fenti szempontok teljesítése mellett (egyénre szabottan) vesszük figyelembe: A szociális helyzetet, a bejárási nehézségeket.

A kollégiumi tagságát a fentiek alapján nem hosszabbítjuk meg azoknak a tanulóknak akik:

Rossz tanulmányi eredményüket hanyagságuk miatt érik el, a segítés lehetőségeit nem veszik igénybe, közösségi munkát nem végeznek, társaikhoz való viszonyuk, stílusuk kifogásolható, magatartásuk közösségromboló, nem teljesítik felelősséggel az önkiszolgáló munkát, az önkormányzati

feladatokat (napos, ügyeletes, stb.), munkafegyelmük kifogásolható.

A fenti indokok nem mindegyikének kell fennállni ahhoz, hogy elutasító döntést hozzon a bizottság, különösen abban az esetben, ha a tanuló bejárása is megoldható, vagy a szülők szociális helyzete alapján a tanuló albérleti elhelyezése is biztosítható.

Az újrafelvételről vagy elutasításról a felvételi bizottság nevében a kollégiumvezető írásos határozatban értesíti a szülőket. Az elutasítást indokolja. Az elutasító határozat ellen fellebbezésnek van helye, amelyet az intézmény igazgatójához kell beadni az elutasító határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül.

A kollégiumba való beiratkozás módja:A kollégiumba az iskolakezdés előtti napon lehet beköltözni 12 órától. A tanuló

beiratkozás is ekkor történik. A Kollégiumi Törzskönyvbe való bejegyzésével megkezdődik a kollégiumi jogviszonya.

Az adatlapokat a kollégiumi felvétel megtörténtjéről való postai kiértesítő alkalmával a borítékban postázzuk a szülőknek, akik megszabott határidőre a kitöltött adatokat a kollégiumba visszajuttatják.

A nem jelentkezők helyére a „várakozási listánk” következő diákjai kerülnek, akiket folyamatosan értesítünk az üresedő helyekről. Mivel, főleg tanév elején többen döntenek úgy, hogy kiköltöznek a kollégiumból, mert iskolát változtatnak, vagy nem szeretnek itt lenni, nehezen szokják a szülőktől levő távollétet, stb., folyamatosan történik be- és kiiratkozás.

67/63


VI.3. A kollégiumi jogviszony megszüntetése

A tanulmányok befejezése előtt: Ha a szülő személyesen valamilyen okból, írásban kéri, ha a felvételi bizottság a következő tanévre a jelentkezést nem fogadja el, ha fegyelmi eljárás határozata alapján a kollégistát kénytelenek vagyunk a

kollégiumból kizárni.

A tanulmányok befejezése után: Egyéni kérés alapján, az utolsó vizsga napján.

A kiköltöző kollégista kijelentkező-leszámoló lapot köteles kitölteni, melyet nevelőtanára aláír.

VII. A PEDAGÓGUSOK SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉSE

A kollégiumi nevelés a pedagógia olyan speciális területe, ahol nem csupán szakmai, szaktárgyi ismeretek a fontosak, hanem attól sokkal több kell, ha a munkánkat jól akarjuk végezni.

A hazai szakirodalmak is azt vallják, hogy a tanár személyes példamutatása mindennél többet ér. Ez hangsúlyozottan igaz a kollégiumi nevelőtanárokra, hiszen a tanulókkal nem csupán 45 percet vannak, hanem az ébredéskor, az étkezéseknél, a délutáni szabadidőnél, a szigorú tanulásnál, a visszakérdezésnél, az esti beszélgetéseknél és a fektetésnél is.

A kollégistákkal a nap minden szakában találkozva olyan emberképet kell mutatnia a nevelőtanárnak, ami meghatározó belső értékekké alakulva a tanulót is a jóra motiválja.

Ezeket az értékes emberi tulajdonságokat pedig csak a színes egyéniségek tudják közvetíteni a tanulók számára. Ehhez szükséges az, hogy a nevelőtanárok mindig megújulva lépjenek a tanulók közé, ha kell „játszótársként”, ha kell „szigorú nevelőként”, ha kell „megértő társként” és ha kell minden másként.

A szakmai fogások elsajátítása a munka közben kialakul, de ez korántsem elég a szakmai felkészültséghez. Szükség van szakai fórumokra, szakmai elbeszélgetésekre, véleménycserére és továbbképzésre.

A szakmai továbbképzéséken rendszeresen részt veszünk. Az akkreditált tanfolyamok elvégzése célkitűzés.

A nevelőtanárok szakmai felkészültségét a módszertani továbbképzések megszervezésével tudjuk biztosítani.

67/64


………………..……… ………………………

Skopkó Istvánné

m.igazgató

Pappné Lelesz Gabriella

Iskolaszék elnöke

………………..………

Csorvásiné Kapusi Aliz

……….………………

Mezei Angelina

Kollégiumvezető-igazgatóhelyettes KDÖK vezetője

Hajdúnánás, 2013. március 31.

67/65


A kollégiumi pedagógiai programot a kollégiumi diákönkormányzat 2013. április 30-án

tartott ülésén megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetértett.

Kelt: Hajdúnánás, 2013. április 30.

………………………...…

KDÖK vezetője

A kollégiumi pedagógiai programot az Iskolaszék 2013. április 30-án tartott ülésén

megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetértett.

Hajdúnánás, 2013. április 30.

………………………...…

Iskolaszék elnöke

A kollégiumi pedagógiai programot a kollégiumi nevelőtestület 2013. április 30-án tartott

ülésén megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetértett.


………………………...…

Kollégiumvezető-igazgatóhelyettes

A kollégiumi pedagógiai programot az iskola nevelőtestülete 2013. április 30-án tartott

ülésén megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetértett.


………………………...…

m.igazgató

67/66


FELHASZNÁLT IRODALOM

Báthory Zoltán: Tanulók, iskolák – különbségek(Tankönyvkiadó, Bp, 1992)

Horn György: Pedagógiai program(Raabe, 1993)

Füle Sándor: A helyi pedagógiai program kidolgozása(OKKER, Bp, 1995)

Pőcze Gábor: Pedagógiai program – hogyan?(OKI, Bp., 1996)

Nagy József: Nevelési kézikönyv(Mozaik Oktatási Stúdió, Bp., 1996)

Oroszlány Péter: Tanári kézikönyv a tanulás tanításához(Alternetív Közgazdasági Gimnázium Alapítvány, Bp., 1994)

Nyíri Mihályné Egészségnevelés(Calibra könyvkiadó, Bp., 1999)

11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről (hatályos)

1993. évi LXXIX Közoktatási Törvény (hatályos)

Vopaleczky György: Pedagógiai program a kollégiumban-hogyan?(Kollégium, Bp., 2002. április-június)

Vopaleczky György: Minőségirányítási rendszer… (Kollégium, Bp., 2002. szeptember)

Vopaleczky György: Pedagógiai program a kollégiumban-hogyan?(Kollégium, Bp., 2003. augusztus)

Gulyás Béla: Még egyszer a pedagógiai felügyeletről(Kollégium, Bp., 2003. szeptember)

67/67

· web viewa tanulók életrendjét a kollégium házi- és napirendje szabályozza. Életrendjük...

Documents