Pedagógiai program

2017.

hit- és erkölcstan erkölcstan

Újpesti Bajza József Általános Iskola1046 Budapest, Bajza utca 2.

OM azonosító: 034861

Szervezeti egység-kód:

189003

Tel: 369-1195

272-0674

370-0034

e-mail: bajza-ujpest@freemail.hu

honlap: www.bajza-ujpest.hu

Tartalom:

Küldetésnyilatkozat

4

Helyzetelemzés

Nevelési program

5

I.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

6

Pedagógiai alapelveink, céljaink

6

Kulcskompetenciák

7

Az "öröm" iskolája

11

Feladataink

12

Nevelő-oktató munkánk eszközei, módszerei

15

Nevelő-oktató munkánk eljárásai

16

II.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

16

III.

Teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

18

Egészségtan modul

22

IV.

A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok

24

Hagyománynaptár

25

Sajátos bajzás hagyományok

26

A közösségfejlesztés színterei

28

V.

A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai

30

VI.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje

32

Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása,

32

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók nevelése-oktatása

44

Szociális okokból több figyelmet igénylő tanulók

47

Kiemelten tehetséges tanulók lehetőségei

48

VII.

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

49

Késések kezelése

50

VIII.

A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje

50

IX.

A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái

51

X.

A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

53

XI.

A felvétel és az átvétel helyi szabályait

54

XII.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása

56

XIII.

Az iskola általános munkarendje

56

Csengetési rend

57

Az iskolában folyó nevelő - oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere

57

XIV.

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő - oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

57

XV.

Természettudományos nevelés

65

XVI.

A mindennapos iskolai testnevelés programja

67

XVII.

A mindennapos művészeti nevelés

67

XVIII.

Gazdasági nevelés / A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok

68

Helyi tanterv

70

I.

A választott kerettanterv

70

II.

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

70

III.

A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei

70

Szöveges értékelés 1-2. évfolyamon

77

Értékelés, minősítés 2-8. évfolyamon

80

IV.

A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek

75

V.

A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei

78

VI.

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

78

VII.

A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

79

VIII.

Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje

79

IX.

A délutáni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

81

X.

Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek

82

A kompetencia alapú oktatás intézményi innovációi

82

1. Karácsonyi témahét

82

2. Tudós Nap

85

3. Nyolcadikos vizsga „mestermunka” módszerrel

87

4. „Csodaszarvas” nemzetismereti projekt

88

5. Az élet tanítómestere projekt

90

6. Ökoprojekt

94

7. Katasztrófavédelmi modul

95

Az alsó tagozat helyi tanterve

99

Az 1-4. évfolyam tantárgyi struktúrája és óraszámi

111

Magyar nyelv és irodalom 1-4. évfolyam

103

Matematika 1-4. évfolyam

142

Környezetismeret 1-4. évfolyam

173

Ének-zene 1-4. évfolyam

196

Rajz és vizuális kultúra 1-4. évfolyam

216

Technika és életvitel 1-4. évfolyam

242

Testnevelés és sport 1-4. évfolyam

258

Etika

295

Angol nyelv 4. évfolyam

316

A felső tagozat helyi tanterve

324

Az 5-8. évfolyam tantárgyi struktúrája és óraszámai

328

Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam

330

Élő idegen nyelv: Angol 5-8. évfolyam

362

Matematika

383

Történelem és állampolgári ismeretek 5.8. évfolyam

397

Etika

431

Ember a természetben; Természetismeret 5-6. évfolyam

444

Ember a természetben; Biológia 7-8. évfolyam

464

Ember a természetben; Fizika 7-8. évfolyam

476

Ember a természetben; Kémia 7-8. évfolyam

497

Ember a természetben: Földrajz 7-8. évfolyam

523

Művészetek; Ének-zene 5-8. évfolyam

539

Művészetek; Vizuális kultúra 5-8. évfolyam

558

Hon- és népismeret

588

Informatika 5-8. évfolyam

596

Technika és gyakorlati ismeretek 5-8. évfolyam

625

Testnevelés és sport 5-8. évfolyam

645

NEVELÉSI PROGRAM

Küldetésnyilatkozat

Az iskolának legfontosabb funkciója a társadalom értékeinek közvetítése, elültetése,

gyakorlatának kialakítása. Célja, hogy kulcsot adjon a tudáshoz.

Értékőrzés – értékátadás – értékteremtés. Ez minden iskola feladata. Oktató – nevelő munkánk minden területe arra irányul, hogy diákjaink a lehető legtöbbel rendelkezzenek a következő személyiségjegyekből – melyek a hitelesség miatt tőlünk felnőttektől is elvárhatóak:

Milyen legyen az EMBER? (diák és felnőtt egyaránt)

Humánus, erkölcsös, művelt, kötelességtudó és fegyelmezett, érdeklődő, aktív és kreatív, becsülje a tanulást, a tudást és a munkát, érzékelje a problémákat és keressen megoldást, legyen gyakorlatias, legyen képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, törekedjen jó eredményre, ismerje a tanulás helyes módszereit, legyen képes tudását tovább fejleszteni, önállóan ismereteket szerezni, értően olvasson, gondolatait helyesen és szabatosan fogalmazza meg, ismerje, óvja, ápolja nemzeti kultúránkat, történelmünket, hagyományainkat, más népek hagyományait, környezetünket, társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedjen, tartsa be a közösség együttlétének szabályait, legyen együttműködő, udvarias, toleráns, kulturált beszédmodorú és megjelenésű, tisztelje embertársait, legyen képes szeretet adni és kapni, éljen egészségesen.

Amikor egy virág magját elültetjük, tudjuk róla, hogy piciny és sérülékeny.

Mégsem mondjuk, hogy gyökértelen, képtelen lesz kihajtani.

Magként bánunk vele, termékeny földdel borítjuk és locsolgatjuk.

Amikor első, gyenge hajtásai előbújnak a földből, nem ítéljük

Fejletlennek, elmaradottnak. Bimbóját sem kritizáljuk azért, mert

Szirmait nem nyitja ki rögtön.

Ámulva figyeljük a csodát, ahogy fejlődik, s megadunk neki mindent,

Ami növekedéséhez szükséges.

A virág attól fogva, hogy pici mag, egészen elhervadásáig virág,

Közben pedig hordozza a kiteljesedés lehetőségét.

Állandóan változik, fejlődik, mégis bármelyik állapota minden percében

Tökéletes: éppen úgy, ahogy van.

Lélekkel fordulj a virág felé!

(Ismeretlen szerző, megjelent a Mester és Tanítvány c. konzervatív pedagógiai folyóirat 1. számában 2004. januárjában)

Helyzetelemzés

A Bajza József Általános Iskola 1953. óta működik Újpest kertvárosában 8 évfolyamos általános iskolaként. Fenntartónk a Klebelsberg Központ, közvetlenül az Észak-Budapesti Tankerülethez tartozunk, alapfeladatunk a beiskolázási körzetünkbe tartozó tanköteles korú gyermekek általános műveltségének megalapozása.

Az iskolának (egykori, illetve mai diákjai és a vele kapcsolatban álló legtöbb felnőtt szerint) „vonzása van”, és a „családias hangulat” szinte már kötelező fogalom a Bajzával kapcsolatban.

A vonzerő abban rejlik, hogy a tanulást, a tudás iránti vágyat belső késztetéssé tudja varázsolni a nevelés által, miközben megmarad az emberi kapcsolatok legfőbb mozgatórugója, a bizalom. Az „emberségre” nevelés a legfőbb feladat. Az iskola szellemisége azt sugallja: mindenkiben meg kell keresni és erősíteni a jót, mindenki érdekes és fontos, mindannyian (gyerek, szülő, dolgozó) jó szóra és szeretetre vágyunk, ha ebben erősek vagyunk, könnyebben jutunk túl a nehézségeken – próbatételeken, melyek talpraesettségünket edzik.

Az iskolát pedagógus, diák és szülő együtt teremti meg, együtt alakítja. Itt a felnőttek olyan csoportjavolt/van jelen az évtizedek folyamán, akik tartották/tartják magukat az alapvető emberi értékekhez, követhető és követendő normák szerint éltek/élnek, és elhivatottságot éreztek/éreznek arra, hogy ezt továbbörökítsék. A közös célok és együttműködés eredményeképpen jött létre mindaz, ami ma a Bajza.

A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért az oktató-nevelő munka ehhez igazodik. Nem válogattunk és nem válogatunk a gyerekek közt, mindenkit úgy tanítunk meg, hogy használható tudással rendelkezzen a továbblépéshez. Lehetőségeink szerint segítjük a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, de lehetőséget biztosítunk a tehetséggondozásra is.

Az iskola pedagógusai hivatásukat, munkájukat, az életet és a gyermekeket szerető emberek, személyes példaadással is nevelnek, tudják, hogy a nevelésben kulcsfontosságú a szülő partnerként való megnyerése, és mindent megtesznek azért, hogy nyugodt légkörben, eredményesen dolgozhassanak.

Tudásunk gyarapítása, az önmagunkkal szembeni elvárás, hogy a munka lehető legmagasabb színvonalon folyjon eddig is igény volt a Bajzában. Részt vettünka TÁMOP 3.1.4. uniós pályázatban, melynek célja a kompetencia alapú oktatás implementációja volt. Ennek során kompetenciafejlesztő és IKT oktatási módszereket, kooperatív és korszerű tanuló-megismerési technikákat, módszereket tanultunk. Új kollégáinknak belső továbbképzéseken adjuk át tudásunkat. Az iskola mindennapi életébe kapcsolt kompetenciafejlesztő módszerek, tantárgyakhoz és a közösségi élet szervezéséhez kapcsolódó feladatokat, oktatásszervezési eljárásokat beépítettük a tantervbe. Összességében a pályázat megvalósítása és fenntartása (6 év) óriási lendületet jelentett a szakmai munkában.

A 2009-10. tanévben a TÁMOP 3.1.4. pályázat megvalósítása újabb lendületet adott a szakmai fejlődésnek.

Kompetencia alapú programcsomagokkal feladataival dolgozunk: matematika, szövegértés, idegen nyelv.

Képzéseken vettünk részt az alábbi témákban: 4 fő kompetencia alapú programcsomagok alkalmazása, 2 fő a kooperatív technikák alkalmazása , 22 fő a tanulás tanítása, 2 fő a hatékony tanuló-megismerési technikák, 6 fő általános módszertani képzés, 26 fő interaktív tábla és IKT-módszerek, 2 fő változásmenedzsment, 2 fő új oktatásszervezési eljárások.

A továbbképzések mellett szaktanácsadókkal összesen 256 mentori órát töltöttünk szakmai fejlődésünk érdekében

TÁMOP- pályázattal kapcsolatos feladataink a Mellékletben találhatók.

Pedagógiai programunkat a köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény, a köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229./2012. évi kormányrendelet, a 20./2012. évi EMMI rendelet, a NAT kiadásáról szóló 110./2012. kormányrendelet, valamint a kerettantervek kiadásáról szóló 51./2012. EMMI rendelet pedagógiai programra vonatkozó előírásaival összhangban készítettük.

I. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

Pedagógiai alapelveink, értékeink - iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása

Az iskola a legfőbb műhelye az értékek őrzésének, átadásának és az értékteremtésnek. Értékeink: az értelem és gondolkodás, a becsületesség, a bizalom, a figyelem, türelem, tisztelet minden élet iránt, a törekvés - de nem a törtetés, az önbizalom - de nem az önhittség, a siker és a kudarc elviselése, az emberi tartás és szeretet, a család biztonságának fontossága, a hazaszeretet, nemzettudat, az összetartozás érzése.

Megőrizzük iskolánk gyermekközpontúságát, teljes személyiségre hatunk, nyugodt, bizalomteli légkört biztosítunk.

Ennek érdekében a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, tiszteletben tartjuk személyiségüket, figyelembe vesszük egyéni képességeiket, megismertetjük velük elvárásainkat, számíthatnak valamennyi pedagógus jóindulatú segítségére, emberségre törekszünk. Igyekszünk szeretetteljes emberi kapcsolatokat kialakítani.

Szellemileg, erkölcsileg és fizikailag is egészséges nemzedéket nevelünk a ránk bízott gyermekekből.

Ennek érdekében alapkészségeket fejlesztünk, tovább építhető alapműveltséget nyújtunk, elsajátíttatjuk az egyéni tanulás módszereit, valamennyi tevékenységünkben a személyiségfejlesztésre törekszünk, észrevesszük és értékeljük a „jót” – ugyanezt diákjainktól (és valamennyi partnerünktől) is elvárjuk, kialakítjuk a kommunikáció helyes formáit, becsületet adunk az értelmes munkának és a szorgalomnak. Megismertetjük tanulóinkkal nemzeti kultúránkat és hagyományainkat.

A szülőkkel való jó kapcsolatunkat tovább erősítjük.

Ennek érdekében rendszeresen hírt adunk iskolánk életéről, eseményeiről, programokat szervezünk nekik, a szervezésbe őket is bevonjuk.

Legfontosabb alapelvünk:

minden tevékenységünkön érezhető legyen, felnőtt létünk legfontosabb értéke: a gyermek.

Az alábbi elvek szerint kell biztosítjuk a nevelő-oktató munka feltételeit:

– a képességek megismerése és fejlesztése, a készségek, ismeretek, tudástartalmak megalapozása, az attitűdök alakítása az 1–4. évfolyamon;

– folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a tudás bővítése, megszilárdítása az iskolázás további szakaszaiban;

– az eredményes szocializáció akadályainak korai felismerése és kezelése pedagógiai eszközökkel;

– a tanuló tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és annak valamennyi területén;

– a tanulást érintő lemaradás, illetve a tanulói leszakadás megakadályozásának érdekében a tanuló személyiségének, szociokulturális hátterének megismerése, a tanulás eredményességét növelő pedagógiai módszerek alkalmazása;

– a tanuló önmagához és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon, és e tevékenység támogatása az iskolán kívül is;

– motiváló és hatékony tanulásszervezési eljárások alkalmazása, akár játékok segítségével (pl. sakk, logikai játékok);

– egységes alapokon nyugvó tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása;

– a sajátos nevelési igényű, akadályozott, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők elfogadása, beilleszkedésük feltételeinek kölcsönös alkalmazkodáson alapuló megteremtése, a képességprofilhoz viszonyított haladás elismerése, a tanulásban meghatározó képességeik feltárása és fejlesztése.

Céljaink

1. A családdal együttműködve cselekvő elkötelezettségre nevelünk az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlesztjük a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket. A gyermek váljon:

– a haza felelős polgárává;

– kifejlődjék benne a hazafiság érzelemvilága;

– reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert;

– megtalálja helyét a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben, majd a munka világában;

– törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására;

– legyen képes felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsát illetően;

– váljék képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre;

– ismerje meg és értse meg a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat;

– tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését. (NAT)

2. A NAT-ban meghatározott kulcskompetenciák kialakítása, fejlesztése:

A KULCSKOMPETENCIÁK

Az Európai Unióban kulcskompetenciákon azokat az ismereteket, készségeket és az ezek alapját alkotó képességeket és attitűdöket értjük, amelyek birtokában az Unió polgárai egyrészt gyorsan alkalmazkodhatnak a modern világ felgyorsult változásaihoz, másrészt a változások irányát és tartalmát cselekvően befolyásolhatják. A tudásalapú társadalomban felértékelődik az egyén tanulási képessége, mert az emberi cselekvőképesség az élethosszig tartó tanulás folyamatában formálódik.

A különböző kompetenciaterületekben megjelenő ismeretek, készségek, és ezek hátterében a meghatározó képességek és attitűdök számos tanulási helyzetben és összefüggésben alkalmazhatók különféle célok elérésére, különböző problémák és feladatok megoldására, ezért több műveltségterülethez is köthetők. Több kompetencia egymásba fonódik, így részben fedik egymást, továbbá az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik területhez elengedhetetlen készségek formálódását, fejlődését. Hasonló egymásra építettség jellemzi a képességek kibontakoztatására és a tanulás fejlesztésére irányuló célok és az egyes műveltségterületek viszonyát. Számos olyan fejlesztési területet említhető, amely valamennyi műveltségterületen a kialakítandó kompetencia részét képezi: ilyen például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, az együttműködés, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése, a kapcsolati kultúra, a társas tolerancia.

Anyanyelvi kommunikáció

Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények, vélemények kifejezését és értelmezését, megőrzését és közvetítését szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás szóban és írásban), valamint a helyes, öntudatos és alkotó nyelvhasználatot az oktatásban és képzésben, a társadalmi és kulturális tevékenységek során, a családi és a társas életben, a munkában és a szabadidős tevékenységekben, a társas valóság formálásában.

Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök

Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának folyamata és eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességeinek fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli és írásbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különböző nyelvi stílusok sajátosságainak, valamint a különféle helyzetekben a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét.

Az ember rendelkezik azzal a képességgel, hogy változatos helyzetekben, szóban és írásban képes másokkal érintkezni, kommunikációját figyelemmel tudja kísérni, és a helyzetnek megfelelően tudja alakítani. Képes nyelvileg megalkotni és kifejezni saját valóságát és valóságértelmezését, a nyelvhasználaton keresztül mások valóságértelmezését megismerni és a sajátjával összevetni, összehangolni, vagy ütköztetni. Képes a nyelvhasználat útján ismereteket szerezni és ismereteit gazdagítani, illetve új ismereteket, tudást létrehozni. Képes megkülönböztetni és felhasználni különböző típusú szövegeket, továbbá információkat keresni, gyűjteni, feldolgozni és közvetíteni. Tud segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelően, etikusan és meggyőzően kifejezni.

A pozitív attitűd magában foglalja a társas viszonyokra érzékeny, tudatos, érdeklődő és önkritikus magatartást, a törekvést az építő jellegű párbeszédre, az igényes megnyilvánulás értékének felismerését, az esztétikai minőség tiszteletét, mások megismerésének igényét és az anyanyelv iránti felelősség vállalását. Ehhez ismerni kell az anyanyelv és a nemzeti kultúra, a nyelv és a valóság, a kommunikáció és a társas világ közötti összetett kapcsolatot, a nyelv változó-változtató természetét, másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét.

Idegen nyelvi kommunikáció

Az idegen nyelvi kommunikáció – az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan – az alapvető nyelvi készségekre épül: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése idegen nyelven különböző tevékenységi formákban. Ilyen a hallott és olvasott szöveg értése, a szövegalkotás és az interakció szóban és írásban. Ezek a tevékenységek az élet különböző területein – oktatás és képzés, munka, családi és társas élet, szabadidős tevékenységek – az egyén szükségleteinek megfelelően folynak. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességekre és készségekre is támaszkodik, mint a közvetítés az anyanyelv és az idegen nyelv között, valamint más kultúrák megértése. A nyelvhasználó tudásszintje változhat a különböző nyelvek, nyelvi tevékenységek (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése, íráskészség és közvetítő készség), valamint az idegen nyelvet használó társadalmi-kulturális háttere, igényei és érdeklődése szerint.

Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök

A kommunikatív nyelvi kompetencia lexikális, funkcionális, grammatikai és szövegalkotási ismereteket, valamint szocio- és interkulturális készségeket feltételez. Az élethosszig tartó tanuláshoz a nyelvhasználónak el kell sajátítania az önálló tanulás stratégiáit és az ehhez szükséges eszközök használatát.

A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot.

Matematikai kompetencia

A matematikai kompetencia kialakításához elengedhetetlen az olyan meghatározó bázisképességek fejlesztése, mint a matematikai gondolkodás, az elvonatkoztatás és a logikus következtetés. E kompetencia összetevőit alkotják azok a készségek is, amelyekre támaszkodva a mindennapi problémák megoldása során a matematikai ismereteket és módszereket alkalmazzunk.

A matematikai kompetencia kialakulásában, hasonlóan más területekhez, az ismeretek és a készség szintű tevékenységek egyaránt fontos szerepet töltenek be.

Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök

A matematikai ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek, struktúrák, az alapműveletek és az alapvető matematikai fogalmak, jelölések és összefüggések készség szinten alkalmazható tudását.

A matematikai kompetencia azt jelenti, hogy felismerjük az alapvető matematikai elveket és törvényszerűségeket a hétköznapi helyzetekben, elősegítve a problémák megoldását a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. E kompetencia teszi lehetővé a törvényszerűségek felismerését a természetben, és alkalmassá tesz az érvek láncolatának követésére, a matematika nyelvén megfogalmazott törvények megértésére.

A matematikai műveltséghez való pozitív hozzáállás annak az igazságnak a tiszteletén alapul, hogy a világ rendje megismerhető, megérthető és leírható.

Természettudományos és technikai kompetencia

A természettudományos kompetencia az ismereteknek és készségeknek azt a rendszerét jelöli, amelynek megfelelő szintje lehetővé teszi, hogy megfelelő ismeretek és módszerek felhasználásával leírjuk és magyarázzuk a természet jelenségeit és folyamatait, bizonyos feltételek mellett előre jelezve azok várható kimenetelét is. Segít abban, hogy megismerjük, illetve megértsük természetes és mesterséges környezetünket, és ennek megfelelően irányítsuk cselekedeteinket. A technikai kompetencia ennek a tudásnak az alkotó alkalmazása az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében. A természettudományos és technikai kompetencia magában foglalja a fenntarthatóság, azaz a természettel hosszú távon is összhangban álló társadalom feltételeinek ismeretét, és az annak formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség elfogadását.

Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök

A természettudományok esetében elengedhetetlen a természet működési alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek és technológiai folyamatoknak az ismerete, de ismerni kell az emberi tevékenységeknek a természetre gyakorolt hatásait is. Így megértjük a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok alakulásában, valamint az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalomra nézve.

A természettudományos és technikai kompetencia birtokában mozgósítani tudjuk természettudományos és műszaki műveltségünket a munkában és a hétköznapi életben: amikor új technológiákat, eszközöket, berendezéseket ismerünk meg és működtetünk, amikor a tudományos eredményeket a hétköznapokban alkalmazzuk egyéni és közösségi célok érdekében, vagy természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalakor. Az ilyen kompetenciával felvértezett ember egyaránt kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes, illetve a technikát, a termelést az emberi szempontok és a környezeti fenntarthatóság fölé helyező megnyilvánulásokkal szemben.

A természettudományos és technikai kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt alakít ki az emberben, aki ezért igyekszik megismerni és megérteni a természeti jelenségeket, a műszaki megoldásokat és eredményeket, nyitott ezek etikai vonatkozásai iránt, továbbá tiszteli a biztonságot és a fenntarthatóságot.

Digitális kompetencia

A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (információs és kommunikációs technológia, a továbbiakban IKT) és a technológiák által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; digitális tartalomalkotás és -megosztás, továbbá kommunikációs együttműködés az interneten keresztül.

Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök

A digitális kompetencia az IKT természetének, szerepének és lehetőségeinek megértését, alapos ismeretét, illetve ennek alkalmazását jelenti a személyes és társadalmi életben, a tanulásban és a munkában. Magába foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás és -kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás, a művészetek és a kutatás terén. A tanulónak értenie kell, miként segíti az IKT a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az ezek kiszűrésére használatos alapvető technikákat, továbbá az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket és etikai elveket, valamint a szerzői jogból és a szoftver-tulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi kereteket.

A szükséges készségek magukba foglalják az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Ide tartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, az ezek segítségével történő keresés, az IKT alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén.

Az IKT használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes alkalmazása érdekében. A digitális kompetencia fejlődését segítheti továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban.

Szociális és állampolgári kompetencia

A személyes, értékalapú, személyek és kultúrák közötti párbeszédre nyitott szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, valamint a közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amelynek révén az ember hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalmi és szakmai életben, továbbá – ha szükséges – képes a konfliktusok megoldására. Az állampolgári kompetencia lehetővé teszi, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudást felhasználva aktívan vegyünk részt a közügyekben.

Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök

Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magába foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem főbb eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak valós céljainak, értékeinek és törekvéseinek az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális azonosságtudat fontosságának tudatosítása egyaránt.

Az állampolgári kompetencia kialakítása során olyan képességekre és készségekre is támaszkodni kell, mint a közügyekben kifejtett hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés, valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás. Ez a kompetencia magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző – helyi, nemzeti és európai – szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, továbbá a részvételt a döntéshozatalban (elsősorban szavazás útján).

A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség, a demokrácia, a vallási és etnikai sokszínűség tiszteletben tartását. Pozitív attitűd a településhez, az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás tudata, a részvétel iránti nyitottság a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartozást megalapozó közös értékek, demokratikus elvek elfogadásának és tiszteletben tartásának kinyilvánítása. Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntarthatóság támogatását és mások értékeinek, magánéletének tiszteletét is jelenti.

A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék a saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel és alkalmazza is őket. A kiegyensúlyozott kapcsolatok és a társadalmi életben való aktív, sikeres részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat és az általánosan elfogadott magatartási szabályok elsajátítása. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető fogalmak ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak kulturális és társadalmi-gazdasági viszonyaiban, továbbá a nemzeti és az európai identitás kapcsolatának a megértése is.

E kompetencia alapja az a sokféle képességre épülő készség, hogy az ember különféle területeken tud hatékonyan kommunikálni, figyelembe veszi és megérti a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereiben bizalmat kelt, és empátiával fordul feléjük.

Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Nélkülözhetetlen még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés. Az attitűd fontos része a személyes előítéletek leküzdése és a törekvés a kompromisszumra. Ide tartozik még a stressz és a frusztráció megfelelő kezelése, valamint a változások iránti fogékonyság.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia segíti az embert, hogy igyekezzék megismerni tágabb környezetét, és ismeretei birtokában képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Ez tudást, kreativitást, újításra való törekvést és kockázatvállalást jelent, valamint azt, hogy az egyén céljai érdekében terveket készít és valósít meg. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek, készségeknek és magatartásformáknak, amelyekre a mindennapi életben, a társadalomban és a munkahelyen szükség van.

Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök

A szükséges ismeretek egyrészt az ember személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését és a pénz világát érintő magabiztos tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások működésének pénzügyi és jogi feltételeivel is.

Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint a tervezés, a szervezés, az irányítás, a vezetés, a feladatok megosztása, az elemzés, a kommunikáció, a jó ítélőképesség, a tapasztalatok értékelése, a kockázatfelmérés és -vállalás, a munkavégzés egyénileg és csapatban, valamint az etikus magatartás.

A pozitív attitűdöt a függetlenség, az alkotó- és újítókészség, a célok elérésére irányuló motiváció és eltökéltség jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség

Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség magában foglalja az esztétikai megismerést, illetve az elképzelések, képzetek, élmények és érzések kreatív kifejezésének elismerését, befogadását mind a hagyományos művészetek nyelvén, mind a média segítségével, különösen az irodalomban, a zenében, a táncban, a drámában, a bábjátékban, a vizuális művészetekben, a tárgyak, épületek, terek kultúrájában, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó és a mozgókép segítségével.

Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök

Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Ide tartozik az európai országok, nemzetek és a kisebbségek kulturális és nyelvi sokfélesége megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése is.

Olyan képességek és készségek értendők ide, mint a művészi önkifejezés, a művészi érzék, a műalkotások és előadások értelmezése és elemzése, a saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása, s ez által az általános életminőség javítása.

A pozitív attitűdök alapját a művészet szeretete, a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az azt támogató készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagodjon az állampolgárok önismerete, emberi kapcsolatrendszere és eligazodó készsége a világban.

A hatékony, önálló tanulás

A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az ember képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve a hatékony gazdálkodást az idővel és az információval. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását, a képességek együttesére támaszkodó készségeit a legkülönbözőbb helyzetekben alkalmazza: tanulási és képzési folyamataiban, otthon, valamint a munkában egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.

Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök

Az életben jól hasznosítható, a munka- vagy karriercélok elérését szolgáló tanuláshoz az embernek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie saját képességeiről, a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatásokat, támogatásokat.

A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető készségek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IKT-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. A tanulónak képesnek kell lennie a közös munkára és arra, hogy tudását másokkal megossza, saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen.

A pozitív attitűd tanulás iránti belső motivációt feltételez, amelynek folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy az ember korábbi tanulási és élettapasztalatait felhasználja, új tanulási lehetőségeket kutasson fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazza.

3. Az „Öröm” iskolájának megvalósítása, fenntartása – ehhez megvannak az alapok, melyet mi bajzások (diákok és tanárok) évtizedeken át alakítgattunk.

A memória-tanulással szemben a tanítási – tanulási folyamatban előtérbe kerül a gondolkodtatás – a gyerekek az ismeretek megszerzésének és alkalmazásának tudományát sajátítsák el, a gondolkodás fejlesztése minden tanóra feladata.

Képességfejlesztés – a személyes képességek kibontakozásának adunk színteret, legyen képes gondolatait, érzelmeit pontosan kifejezni saját anyanyelvén és a tanult idegen nyelven.

Aktív, alkotó tanulás – tevékeny diák-közreműködés a tanulás-tanítási folyamatban, legyen képes a mindennapi problémák megoldására.

A félelmek kizárása az iskolából – a felesleges stresszhelyzetek csökkentése, feszültségek oldása, szabályozott jogi normák megerősítése.

Demokratikus iskolai közélet – helyi ügyekben való döntésekben tényleges részvétel, a közjó iránt legyen elkötelezett.

Közösségi szocializáció – közösségben való gondolkodás, egyéni és közös érdekek egyeztetése, közösségi érdekérvényesítő és jogvédelmi módok gyakorlása.

Joggyakorlás – iskolai gyakorlatként kezelve kerüljön a jogi nevelés a gyerekek tudatába. Tisztában legyen kötelességeivel, feladataival is. Legyen igénye a közéletiségre.

Tanulóink képessé válnak az informatikai eszközök és e-források önálló, célirányos használatára, az önálló ismeretszerzésre. Megvalósuljon a digitális oktatási tartalmak integrálása a kompetenciafejlesztő oktatás alkalmazása során.

Biztos alapot nyújtunk a továbbtanuláshoz. Ennek érdekében újra átgondoljuk, milyen képesség- és gondolkodásfejlesztő programot tudunk a tananyaghoz kapcsolni, melyek biztosítják a kulcskompetenciák személyiségbe épülését. A kulcskompetenciák az ismeretek, képességek, attitűdök csoportja, melyekre minden embernek szüksége van személyes kibontakozása, sikeres munkavállalása, társadalmi szerepvállalása érdekében. A tudásalapú társadalomban nélkülözhetetlenek kulcskompetenciák

Tanulóink rendelkezzenek biztos, bővíthető ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, melyek birtokában meg tud felelni majd a középiskolás követelményeknek.

Valamennyi végzős diákunk feleljen meg az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek, az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen a helyi tantervi követelményeknek.

Az oktatás akkor sikeres, ha további tanulásra ösztönöz. Az új feladatok sorában elsődleges a tudás, a tanulás megszerettetése, hogy az „élethosszig” tartó tanulás egész életen át tartó örömteli, élményszerű képességfejlesztésről és ismeretszerzésről beszélhessünk. Fontos, hogy a gyerekek tudják, miért tanulnak, legyen jövőképük. Az iskolában folyó személyiségformálás a gyerekek saját tudásukra irányuló önbizalmának megerősítésére is irányuljon, hogy a megszerzett tudást határozottan, biztosan alkalmazhassák.

Feladataink

Feladatunk átvezetni a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá kell tennünk saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt.

Az erkölcsi nevelés

A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások.

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához.

A családi életre nevelés

A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A köznevelési intézményeknek ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is.

A testi és lelki egészségre nevelés

Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

A Nat ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez.

Fenntarthatóság, környezettudatosság

A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába.

Pályaorientáció

Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket.

Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését.

Gazdasági és pénzügyi nevelés

A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását.

Médiatudatosságra nevelés

Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével.

A tanulás tanítása

A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése.

További feladataink:

A kulcskompetenciák kialakításának egyik feltétele az említett célok szolgálatába állított pedagógiai folyamat.

A differenciált tanítás-tanulás megvalósulásához különösen a következő szempontokat ajánlatos figyelembe venni:

– olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését;

– a tanulást úgy kell megszervezni, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat, alkotóképességüket;

– a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezésére;

– az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésében-oktatásában) alkalmazni kell az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit;

– váljék a tanítás egyik elvévé és teendőjévé a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben;

– a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazni kell a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat;

– sajátos tanulásszervezési megoldásokat kell alkalmazni a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek esetében, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában;

– a tanítási-tanulási helyzetek, a tanulásszervezési módok és értékelési eljárások alkalmazkodjanak az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, általában is támogassák a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását;

– különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat kell kialakítani mind az iskolák közötti együttműködésben, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában. (NAT)

Nevelő - oktató munkánk eszközei

Közvetlen módszerek

Közvetett módszerek

1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek

Elvárás

Gyakoroltatás

Segítségadás

Ellenőrzés

Ösztönzés

A tanulói közösség tevékenységének megszervezése

Közös célok kitűzése, elfogadtatása

Hagyományok kialakítása

Elvárás

Ellenőrzés

Ösztönzés

1. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése

Elbeszélés

Tények és jelenségek bemutatása

Műalkotások bemutatása

Személyes példamutatás

IKT-eszközök alkalmazása az órák legalább 15%-ában

A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében

A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből

1. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása)

Magyarázat, beszélgetés

A tanulók önálló elemző munkája

Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról

Vita

Nevelő-oktató munkánk eszközei, módszerei, szervezési módok:

Évfolyamok

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Önálló munka

x

x

x

x

x

x

x

x

Páros munka

x

x

x

x

x

x

x

Csoportmunka

x

x

x

x

x

x

Projektoktatás

x

x

x

X

Műveltségterület tantárgyi bontás nélkül

x

x

x

X

Három hetet meghaladó projekt

x

x

x

x

x

x

X

Témahét

x

x

x

x

x

X

x

X

Moduláris oktatási pr.

x

x

x

x

x

X

x

X

Önálló intézményi innováció

X

Mestermunka módszer

X

A kompetencia alapú oktatás implementációja és fenntartása 2015-ig. Lsd a Mellékletben

Nevelő-oktató munkánk eljárásai

Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez, felkészültségéhez.

Az eljárások, eszközök alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárások kombinációja. A legfontosabb, hogy mindig a gyermek érdekében történjen.

A meggyőzés módszerei (az oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás, stb.).

A tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás, stb.).

A magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, bíztatás, elismerés, dicséret stb.).

A jutalmazás formái (szóbeli dicséret, írásbeli dicséret, oklevél, kitüntetés, jutalomkönyv, tárgyi jutalom

Az elmarasztalás formái (szóbeli figyelmeztetés (észrevétel, dorgálás, feddés, határozott rendreutasítás, osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, rovás, igazgatói figyelmeztetés, intés, rovás, nevelőtestület elé idézés, szigorú megrovás, párhuzamos osztályba való áthelyezés, stb.

A nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célzó módszerek (felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, elmarasztalás, tilalom, stb.).

1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokA pedagógiai program teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának, ha fejlesztjük a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, eddzük akaratukat, ha hozzájárulunk életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az érdekekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez.

Feladataink

Figyelembe kell vennünk, hogy diákjaink "sokfélék". Eltérő képességűek, érdeklődésűek, vallásúak, családi és társadalmi hátterük különböző. Nagyon fontos nevelési feladatnak tartjuk, hogy a különbözőségeket ne csak elfogadják, hanem megértsék. Igen nagy szerep hárul a család és pedagógus személyes példamutatására. A gyermek személyiségének alakulására nagy hatással van a diáktársak között uralkodó magatartás és hangnem. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink tisztában legyenek az iskolai élet szabályaival, saját jogaikat és kötelességeiket ismerjék.

Az erkölcsi magatartás formálása mellett az iskolának feladata a társadalmi együttélés viselkedési szabályainak megismertetése és ezek betartatására.

Tanulóinkat segítenünk kell abban, hogy képesek legyenek az önnevelésre. A helyes önismeret kialakításához feltétlenül szükség van érzelmi biztonságra, ésszerű követelményekre, az életkornak megfelelő belső lelki törvényszerűségek ismeretére, figyelembevételére. Tisztában kell lenni azzal, hogy mire képes, mire nem, a valóságot megfelelően tudja felfogni, érdeklődjön mások véleménye iránt. Lényegesnek tartjuk, hogy a szülő és a pedagógus elvárása ne legyen ellentétes, ne kényszerítse a tanulókat alakoskodásra, képmutatásra.

Az iskolai nevelésben és oktatásban nagy hangsúlyt kell helyezni a hazaszeretetre való nevelésére, a környező népek megismerésére. Országunk, illetve szomszédaink kultúrájának megismerése a jövő európai egységhez tartozásunknak alapja. Tanulóinkban tudatosítani kívánjuk, hogy történelmi okok miatt határainkon kívül sok magyar él, akik magyarnak vallják magukat, történelmük, a magyar történelem része, és ezért hozzánk tartoznak. A hazaszeretetre nevelés kiemelkedő eszközének tartjuk tanórai keretek között (magyar nyelv, magyar történelem, földrajz, magyar művelődéstörténet, irodalom), illetve a tanórán kívül (ünnepélyek, kirándulások, táborozások) a nemzeti és állami ünnepek méltó megünneplését.

A különböző társas kapcsolatok között az erkölcsi nevelés szempontjából legfontosabb a család. Kiemelkedő szerepe van az iskolának a családi életre nevelés terén. A pedagógusokra igen nehéz feladat hárul, amikor is tudatosítaniuk kell a tanulókban, hogy a párválasztás, házasság, szülői feladat felelősségteljes döntés elé állítja majd őket. Napjainkban egyre több az egy szülős család, sajnos diákjaink nagy része ezt a családmintát látja maga előtt.

Megfelelő felkészítést, segítséget kívánunk adni "diákszerelmekhez". Értjük ezalatt a szexuális felvilágosítást, amely a biológiai és egészségügyi ismereteket fejleszti, de választ ad a tanulók kérdéseire is. Iskolánkban nagy gondot fordítunk az egészséges életmódra nevelés terén is. Legfontosabbnak a megelőzést, az egészségmegőrző szokások kialakítását tartjuk. Szükségesnek tartjuk az egészségkárosító tényezők megismertetését (alkohol, dohányzás, kábítószer, szexuális szabadosság). Nem csak az adott tanórákon kívánunk diákjainkkal ezekről beszélgetni, hanem a rendőrséggel, iskola-egészségügyi szolgálattal, prevenciós programba bekapcsolódva előadások keretében is.

Tanulóink számára a mindennapos testnevelés lehetőségét biztosítsuk. Felmenő rendszerben a törvényi előírásoknak megfelelően. Az egészségneveléshez hozzátartozik a testi nevelés, melynek célja az egészséges testi és lelki fejlődés, a rendszeres mozgás iránti igény felkeltése és kielégítése, fizikai , értelmi és akarati tulajdonságok fejlesztése. Lehetőséget biztosítunk iskolai kereteken belül és tanórán kívül sportfoglalkozásokon való részvételre. Támogatjuk versenysportolóinkat.Szeretnénk, ha a sportversenyek a becsületes helytállásra, a tiszta küzdelemre, mások teljesítményének elismerésére ösztönöznék diákjainkat.

Az egészséges életmódra nevelés, a testi nevelés mellett fontos a környezeti nevelés, melynek során a tanulókban azt az igény szeretnénk kialakítani, hogy egészséges környezetet teremtsenek maguk körül, és a már meglévőt megóvják. Meg kell ismerniük a legfőbb környezeti problémákat, elsajátítaniuk a problémák megértéséhez szükséges természettudományi és társadalmi ismereteket. A tanórán kívüli tevékenységekkel, az iskola a maga környezeti kultúrájával kíván hozzájárulni a környezetért felelős magatartás kialakításához.

Az esztétikai nevelés a teljes tanterv feladata, és nem tekinthető megoldottnak az irodalom, zene és a művészeti tantárgyak tanításával. A hétköznapok esztétikumának tudatosítását is fontosnak tartjuk, így a környezeti neveléshez kapcsolódóan a természet, a mesterséges környezet, a társas érintkezés és nyelvhasználat formakultúrájának felismerését. Az eredményes módszerek közül elsőrangú a maradandó élményt nyújtó alkotó tevékenység, amit jól egészít ki az ízlésnevelésben és a tudatos ítéletalkotásban nélkülözhetetlen kritikai ,elemző munka. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink igényes munkákat adjanak ki kezükből, s elfogadják mások kritikáját is.

Az egyik legerősebb személyiségfejlesztő erő a modellhatás. A pedagógustól, a gyerekeket körülvevő valamennyi felnőttől a viselkedés mintáját, sőt az arra irányuló késztetést is eltanulhatják a gyerekek. A tanulói személyiség mintegy magába építi, rögzíti a viselkedésmintát. A tanári személyiség hitelessége még a tantárgy iránti érdeklődést is fokozza. Fontos a példaadás, a példamutatás. A pedagógus saját személyisége a legfontosabb lélektani munkaeszköz, és ezt az eszközt formálni, fejleszteni kell.

A szülő és pedagógus kapcsolata bizalomra, kiegyensúlyozott párbeszédre, kölcsönösségre kell, hogy épüljön.

Az iskola a maga kényszerű teljesítmény-orientációjával már alig képes változtatni azon, amit a család alakít a gyermek személyiségén. Tehát a pedagógusnak meg kell próbálni a családra hatni, a szülőket meggyőzni. A következők talán a legfontosabbak:

· A családhoz szorosan kötött gyermekek jobban motiválhatók a tanulásra, iskolai teljesítésre, magaviseletük is többnyire jó.

· A korai elszakadás, elengedés deviáns viselkedést eredményezhet, a társadalom normáival való ütközés lehet a következmény. Ilyenkor a gyerek teljesítménye rossz, hiszen hiányzik a szülőkapcsolat motiváló ereje, így a továbbtanulás, szakképzés elmaradhat.

· Az iskolai értéktől eltérő viselkedésmintákat beviszik a gyerekek az iskolába.

· A családi szocializáció hibái az iskolában kiütköznek.

A kapcsolattartás lehetséges formái: szülői értekezletek, fogadóórák, szükség esetén családlátogatások, szülőknek szervezett felvilágosító, tájékoztató előadások.

Kötetlenebb formák: közös kirándulások, egyéb rendezvények.

A közösség személyiségfejlesztő hatása igen erőteljes lehet. A tanuló összehasonlítja önmagát másokkal (önminősítés). Értékes számára az elismerést arató viselkedés. Elismerést hivatalosan a pedagógustól kap a tanuló, azonban a többi gyerek elismerése, a népszerűség nagyon fontos, ezért sokszor kellemetlenségeket, negatív következményeket is vállal. A helyes irány, értékfelismerés irányítása a tanár feladata.

Konfliktuskezelési technikákat ajánlunk a közösségen belüli problémák megoldására.

A kortárscsoport a gyerek számára normaszabó. Amit a többiek tesznek, a gyermeki személyiség számára mérvadó. A nevelő dolga, hogy hangsúlyozzon bizonyos viselkedésformákat, amiket normává szeretne tenni.

Az etika, hit- és erkölcstan oktatása további lehetőséget biztosít a személyiség fejlesztésére, a közösség építésére, erősítésére.

1. Teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskolai élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen.

Egészségnevelési elveink:

· minden rendelkezésre álló módszerrel elősegítjük a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését, az eredményes tanulást,

· együttműködést alakítunk ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen,

· egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel

párhuzamosan együttműködünk a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az

iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal, kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az

egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret adunk a társas támogatást,

lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak,

· olyan oktatás-nevelési gyakorlatot folytatunk, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és

méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést a szándékot, támogatja az

egyéni előrejutást,

· segítünk diákjainknak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését, együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék, a közösség hogyan járulhat hozzá vagy éppen hogyan hátráltathatja az egészség fejlesztését és a tanulást.

Az egészségfejlesztés módszerei: egészségnevelés és prevenció, felvilágosítás és felmérés.

Az egészségfejlesztő csoport tagjai: igazgatóhelyettesek, osztályfőnöki munkaközösség-vezető, drogügyi koordinátorok, iskolaorvos, védőnők, pszichológus, testnevelő, DÖK-öt segítő pedagógus, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, balesetvédelmi felelős, biológiatanár.

Helyzetkép

Az iskolában tanító pedagógusok munkájának része az egészség megőrzésére, az egészséges életmódra való ösztönzésre irányuló feladatok sora – a téma elválaszthatatlan a mindennapoktól, így valamennyiünk számára természetes, hogy odafigyeljünk rá.

Mindannyian tudjuk, hogy dolgozni, tanulni, egészségesen élni csak nyugodt körülmények között, kiegyensúlyozott légkörben lehet. Kollégáink rendszeresen részt vesznek a témával kapcsolatos továbbképzéseken: önismereti tréning, agykontroll, személyiségfejlesztő és prevenciós előadások.

A szülők figyelmét is felhívjuk az egészség megőrzésével kapcsolatos programjainkra, a tapasztalatokat megbeszéljük.

Rendszeresen szervezünk véradást, sportnapot, sportszüneteket, kirándulásokat kerékpárral is.

A kellemes, kiegyensúlyozott légkört környezetünk szebbé tételével, zenével, egymás iránti jó szóval igyekszünk megteremteni. Állandó felügyelettel igyekszünk elkerülni az iskolán belüli bántalmazás lehetőségét.

Ügyelünk a gyermekek testtartására, a jó megvilágításra, szellőztetésre, a rendszeres ültetésre, alkalmazzuk a gerinctornát.

A szülőkkel együttműködve kellőképpen tájékozódunk a gyerekek egészségi állapotáról, részképesség zavarokról.

Osztályfőnöki tanmeneteinkben számos egészséget megőrző, egészségneveléssel kapcsolatos foglalkozás feladatsora megtalálható.

Rendszeres kapcsolatot ápolunk a rendőrség munkatársaival, akik bűnmegelőzéssel és drogprevencióval kapcsolatos foglalkozásokat biztosítanak tanulóink számára.

Iskolaorvosunk és védőnőink rendszeresen végeznek vizsgálatokat, tájékoztató előadásokat, filmvetítést és vetélkedőt szerveznek diákjainknak. Az egészséges életmód kialakítása, megalapozása az általános iskolának is fontos feladata. Ezt a munkát is segíti az iskolaorvos.

Minden héten két napon iskolaorvos és védőnő tartózkodik az iskola egyik - külön erre a célra fenntartott - helyiségében. Elvégzik a szükséges méréseket, szűréseket, beadják az oltásokat, tájékoztató előadásokat szerveznek. Segítik az osztályfőnökök, szülők munkáját.

A tanulókat évente fogorvos vizsgálja meg,.

Pszichológusunk segítséget nyújt egyes tanulóinknak, de az osztályoknak is: az osztályfőnökök segítségét kérik a közösségépítésben, a problémák megoldásában.

A testnevelés, biológia és természetismeret órák tananyaga tartalmazza az egészségneveléssel kapcsolatos feladatokat.

Balesetvédelmi felelősünk minden tanévben tájékoztat a lehetséges veszélyekről, azok elhárításáról, a sérülések esetleges kezeléséről.

Gyermekvédelmi felelősünk évente felméri a segítségre, gondozásra szoruló tanulókat, segítséget nyújt az osztályfőnököknek, kapcsolatot tart fönn a gyermekjóléti szolgálat munkatársaival. A szervezet munkatársa heti 2,5 napot tölt az intézményben.

DÖK-felelősünk figyelemmel kíséri és igyekszik teljesíteni a gyerekek egészséges életmóddal kapcsolatos ötleteit.

A délutáni foglalkozások kiegészítik a tanórai programokat: játékos testmozgás és beszélgetések, esetfeldolgozások adnak teret az egészséges életmód téma feldolgozására.

A gyermeknaphoz kötődő Bajza-Hajsza több programja is kapcsolódik az egészséges életmód kialakításához: sport és környezetvédő programokat, előadásokat, akadályversenyeket szervezünk.

Minden évben szervezünk kirándulásokat, amennyiben a szülők a költségeket, a pedagógusok a többletmunkát vállalják.

A felsorolt és bevált programok mellett szervezünk még:

· szülői fórumot szakemberek bevonásával: pszichológus, orvos, gyermekvédelmi előadó, rendőrség,

· egészségnapot védőnő,

· mindennapi testedzést megvalósító programokat

Céljaink:

A tanulók kapjanak kellő ösztönzést és megszerezhessék a szükséges tudást az ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó egészséges életvitelhez.

Értsék az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek.

A megszerzett tudás birtokában törekedjenek az egészséges életvitel kialakítására, éljenek egészségesebben, csökkenjen a betegségek miatti hiányzás.

Feladatunk, hogy az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek beépüljenek az iskola pedagógiai rendszerébe:

Feladatok:

Aki megvalósítja:

önmaguk és egészségi állapotuk ismerete,

of., iskolaorvos, védőnők, pszichológus, biológiatanár

az egészséges testtartás, a mozgás fontossága,

of., minden pedagógus, testnevelő

az értékek ismerete,

of., iskolaorvos, védőnők, biológiatanár, tanítók

az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe

of., iskolaorvos, védőnők, biológiatanár, tanítók

a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat,

Iskolaorvos, védőnők, biológiatanár, tanítók

a fogyatékosok, hátrányos helyzetűek elfogadása, segítése

of.

a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben

of., biológiatanár, iskolaorvos, védőnők

a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete

of., pszichológus

a tanulás és a tanulás technikái

of., minden pedagógus

az idővel való gazdálkodás szerepe

of., minden pedagógus

a rizikóvállalás és határai

of., minden pedagógus

a szenvedélybetegségek elkerülése

of., iskolaorvos, védőnők, drogprevenciós koordinátorok

a tanulási környezet alakítása

of., napközisek, minden pedagógus

a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége

of., természetismeret-, földrajz-, biológia-, kémiatanár, tanítók,

mindennapi testedzés igénye és megvalósítása

testnevelők

A külső és belső segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok

Az egészségneveléssel foglalkozó csoport

Mit tehet?Megvalósulása

Szülők – szülői munkaközösség, iskolaszék

· Megfelelő tájékoztatás után aktív részvételükkel támogathatják az iskola egészségnevelési programjait

· A köztük lévő szakemberek növelhetik a munka hatékonyságát

· Szülői értekezletek

· Fogadóórák

· Szülőknek szervezett tájékoztató előadások

· Személyes példamutatás:

életmód, érdeklődés a téma iránt, részvétel a szülői sportprogramokon

Iskolaorvos, védőnők

· Orvosi vizsgálatok: testi, érzékszervi vizsgálatok, testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követése

· Elsősegélynyújtás

· Közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi , táplálkozás-egészségügyi és balesetvédelmi feladatok

· Egészségügyi szakértői feladatok

· Tájékoztató előadások és vetélkedők szervezése: életmód és betegségek összefüggései, környezetegészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás egészségügyi ismeretek

· A tanulók egészségi állapota alapján iskolai diagnózis készítése, megoldási javaslatok

· Az iskolai egészségfejlesztésbe bevonható helyi lehetőségek

Iskola-

pszichológus

· Lelki problémák felismerése, kezelése

· A közösség problémái

· Osztályfőnöki órák, társadalomismereti foglalkozások

· Szakórák látogatása

· Szülői fórum szervezése

Gyermekvédelmi felelős, gyermekjóléti szolgálat

· Veszélyeztetettség felismerése, az okok feltárása, „tünetek” kezelése

· Kapcsolattartás az osztályfőnökkel és a gyermek szüleivel

Családlátogatás

Rendszeres beszélgetés, érdeklődés, segítségnyújtás

Osztályfőnökök

Egészségnevelési program megvalósítása, rendszeres fejlesztése

Kapcsolattartás és rendszeres konzultáció az egészségfejlesztő csoport tagjaival

Osztályfőnöki órák

Előadások és vetélkedők

szervezése

Környezetrendezés

Kirándulások

Drogügyi koordinátorok

Rendszeres tájékoztatás

A témával kapcsolatos tájékoztató anyag elkészítése az osztályfőnökök számára

Előadások megszervezése külső és belső előadóval

Beszélgetések, kötetlen fórumok a problémák „kibeszélésére”

Kábítószerügyi Egyeztető Fórum

Kapcsolattartás a kontaktszemélyekkel

Tájékoztató anyagok

Pályázati lehetőségek

Rendőrség

Ifjúságvédelmi és bűnmegelőzési feladatok

Közlekedési és rendészeti tájékoztatás

Továbbképzés, tájékoztatás a pedagógusok részére

Rendhagyó osztályfőnöki órák

Tájékoztató anyagok

Balesetvédelmi felelős

Tájékoztatás a balesetvédelemmel kapcsolatos feladatokról

Elsősegélynyújtás

Jegyzőkönyvek elkészítése

Tájékoztató előadás a tanév kezdetén

Biológiatanár

A tantárgy oktatásán belül kiemelt szerepe van az egészséges életmódra nevelésnek

Tananyaghoz kapcsolódva jelenik meg a biológiaórán egészséges életmódra való nevelés

Testnevelő tanárok

A testnevelés órák része a tudatos, célirányos, egészséget megőrző feladatok

Testnevelés órák, versenyek

Iskolai sportprogramok

Szülői sportprogramok

DÖK-segítő pedagógus

Tájékozódás a gyermekeket foglalkoztató problémákról

Rendszeres kapcsolat ápolása az osztályfőnökökkel és az egészségnevelési csoport tagjaival

DÖK- gyűlések

kerületi és országos fórumok

Közétkeztetés

Tápláló és egészséges, a fejlődő szervezet számára elegendő és gusztusos ételek

Iskolai büfé

Választék az egészséges ételekből

Gyümölcs és zöldségfélék árusítása

A teljeskörű egészségfejlesztés része a mindennapos testnevelés. Lsd a helyi tanterv általános részében

Iskolánkban az Egészségtan modult az ötödik évfolyamon a természetismeret, testnevelés, osztályfőnöki órák keretében valósítjuk meg.

Egészségtan modul

Osztályok: 5. a és 5. b

Órakeret: 18 óra

Cél: Az egészségtudatos magatartási formák kialakítása, a tanulók saját tapasztalatai alapján

váljon világossá az egyén felelősségének fontossága.

Tudjon különböző élethelyzetekben mérlegelni, környezetével és önmagával szemben felelősségteljes döntéseket hozni.

Feladatok: Ismerje fel az egészséges életmód szükségességét, alakuljon ki benne a felelősségérzet saját egészségéért.

Attitűdök: Felelősség, autonómia, magabiztosság, interperszonális kapcsolatok ápolása

Készségek: Együttműködés, összefüggések felismerése, kreativitás, kommunikáció, véleményalkotás, önismeret, önálló feladatvégzés, problémafelvetés, szervezési készségek, vezetőkészség, csoportmunka.

Kiemelt fejlesztési területek:

· Szociális és állampolgári kompetencia

· Anyanyelvi kommunikáció

· Szövegértés

· Digitális kompetencia

Értékelés:

· Órai aktivitás

· Tárgyi tudás

· Munkanapló

Produktum:

· Munkanapló

· Portfólió (rajzok stb.)

Témakörök:

· Az egészséges táplálkozás - 4óra

· Mozgás és egészség - 3óra

· Kamaszkori változások- 5 óra

· Káros szenvedélyek-3óra

· Egészség-betegség – 3óra

Kapcsolódás más tantárgyakhoz:

· Osztályfőnöki óra: mentálhigiéné témakör – Táplálkozási szokások, Felnőtt-gyerek kapcsolat, Család-nagyszülők, Alkalmazkodás.

· Testnevelés: A mozgás és az egészség kapcsolata.

· Természetismeret: Tavasz a kertben, Ősz a kertben témakörök :Egészséges táplálkozás, vitaminok.

I. Témakör: Egészséges táplálkozás

1-2. óra. Táplálkozás, mint életszükséglet

Tevékenység:

Kulcsfogalmak gyűjtése-kooperatív

Közmondások gyűjtése- páros munka

Páros interjúkészítés: a család étkezési szokásai

Keresztrejtvény megoldása-egyéni

Természetismeret óra: Vitaminok

3-4. óra. Amit az egészséges táplálkozásról tudni kell

Táplálékpiramis készítés-csoportmunka

Menükártya készítés - páros munka

Kalóriatáblázat használat- egyéni

Plakátkészítés

Osztályfőnöki óra keretében: Táplálkozási szokások

II. Témakör: Mozgás és egészség

5. -6. óra A testmozgás fontossága

Páros interjúkészítés sportolásról, rendszeres testmozgásról- kooperatív, megbeszélés

Keresztrejtvény készítés - páros munka

Napirend összeállítása-csoportmunka, szóforgó

7. óra Összefoglalás

Egészségnap programját kell összeállítani csoportmunkában.

Testnevelés órán: A mozgás szerepe az egészséges életvitelben

III. Témakör: Kamaszkori változások

8. óra. Kisgyermekből felnőtt lesz

Ismeretterjesztő szöveg feldolgozása- differenciált egyéni munka

9. óra. A kiskamasz és a bőrápolás

Kulcsfogalmak gyűjtése- csoportmunka

Teszt kitöltése- egyéni munka

10. óra. A kamaszkor és a konfliktusok

Szituációs játékok – csoportmunka,

11. óra. Milyen vagyok én?

Önismereti tesztek – egyéni

Szituációs játékok- csoportmunka

12. óra. Milyennek látjuk egymást?

Szövegfeldolgozás: Antoine, de Saint Exupery: A kis herceg c. könyvből

Megbeszélés

Páros interjúkészítés

Osztályfőnöki óra: A család szerepe

IV. Témakör: Káros szenvedélyek

13. óra. Az alkohol káros hatása

14.óra. A dohányzás káros hatása

15.óra. A kábítószer káros hatása, szenvedélybetegségek

Kulcsfogalmak gyűjtése-kooperatív, megbeszélés

Szövegértés- egyéni

Teszt kitöltés

Osztályfőnöki óra: Felnőtt-gyerek kapcsolat

V. Témakör: Egészség-betegség

16. óra Érzéks