· web viewkörzetünk családi házas körzet, a régi építésű villáktól a felújított...

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA

Pedagógiai Programja

A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérése

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI

BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Készítette:

Vörösné Éles Csilla

igazgató

A tantestület jóváhagyta: 2013. 03. 19.

Mottó:

„Naponta nő és tágul a világ?

Tegyétek tökéletesebbé tehát!

Mert ha jobb és tökéletesebb lett,

Benne mindenki otthont lelhet.”

/Goethe/

Preambulum

BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA

Az intézmény neve:Bókay Árpád Általános Iskola

OM azonosító:035119

Az intézmény székhelye, címe:1181 Budapest, Wlassics Gyula u. 69.

Telefonszám: (36)-(1)-291-4836

Telefon/Fax:(36)-(1)-291-8397

Az intézmény honlapja:www.bokay.hu

Az intézmény alaptevékenysége:általános iskolai tanulók oktatása és

napközi otthoni ellátása

Az intézmény jogállása:önálló jogi személy,

Az intézmény működésének kezdete:1902.

Az intézmény vezetője:Vörösné Éles Csilla



8

Tartalom1.Bevezető102.Általános helyzetelemzés112.1Az intézmény társadalmi környezete112.2Tárgyi, dologi feltételek112.3Személyi feltételek, nevelőtestület122.4A tanulói közösségek123.Innovatív Pedagógiai alapelvek és programok133.1Célunk133.2Innováció az iskola értelmezésében:133.3Innovációs területek és programok a Bókay Árpád Általános Iskolában154.Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai (módosítás a mellékletben)174.1A műveltségterületek és tantárgyak viszonya:174.2Óratervek184.3Tagozatos óraszám:204.4A mindennapos testedzés célját szolgáló foglalkozások (módosítás a mellékletben)225.Tantárgyak tartalma és követelményei235.1Magyar nyelv és irodalom 1-4. évfolyam235.1.1Magyar nyelv és irodalom 1. évfolyam235.1.2Magyar nyelv és irodalom 2. évfolyam365.1.3Magyar nyelv és irodalom 3. évfolyam495.1.4Magyar nyelv és irodalom 4. évfolyam655.2Matematika az általános iskolák 1–4. évfolyama számára815.2.1Matematika 1. osztály865.2.2Matematika 2. osztály965.2.3Matematika 3. osztály1075.2.4Matematika 4. osztály1205.3Környezetismeret 1–4. évfolyam számára1335.3.1Környezetismeret 1. évfolyam1405.3.2Környezetismeret 2. évfolyam1465.3.3Környezetismeret 3. évfolyam1575.3.4Környezetismeret 4. évfolyam1665.4Erkölcstan az általános iskolák 1–4. évfolyama számára1775.4.2Erkölcstan 1. évfolyam1855.4.3Erkölcstan 2. évfolyam1915.4.4Erkölcstan 3. osztály1995.4.5Erkölcstan 4. osztály2055.5Életvitel és gyakorlat 1–4. évfolyam2125.5.1Életvitel és gyakorlat 1. évfolyam2165.5.2Életvitel és gyakorlat 2. évfolyam2245.5.3Életvitel és gyakorlat 3. évfolyam2325.5.4Életvitel és gyakorlat 4. évfolyam2405.6Ének-zene az 1–4. évfolyam számára2505.6.1Ének-zene 1. évfolyam2565.6.2Ének-zene 2. évfolyam2625.6.3Ének-zene 3. évfolyam2695.6.4Ének-zene 4. évfolyam2745.7Vizuális kultúra 1–4. évfolyam2815.7.1Vizuális kultúra 1. évfolyam2875.7.2Vizuális kultúra 2. évfolyam2925.7.3Vizuális kultúra 3. évfolyam2975.7.4Vizuális kultúra 4. évfolyam3035.8Testnevelés és sport 1-4. évfolyam3095.8.1Testnevelés és sport 1. évfolyam3125.8.2Testnevelés és sport 2. évfolyam3245.8.3Testnevelés és sport 3. évfolyam3375.8.4Testnevelés és sport 4. évfolyam3535.9Magyar nyelv és irodalom az 5–8. évfolyam számára3695.9.1Irodalom 5. évfolyam3735.9.2Irodalom 6. évfolyam3805.9.3Irodalom 7. évfolyam3885.9.4Irodalom 8. évfolyam3975.9.5Magyar nyelv 5. évfolyam4175.9.6Magyar nyelv 6. évfolyam4245.9.7Magyar nyelv 7. évfolyam4325.9.8Magyar nyelv 8. évfolyam4375.10Német 4-8. évfolyam (3 óra/hét)4435.10.1Német 4. évfolyam (2 óra / hét)4475.10.2Német 5–6. évfolyam (3 óra / hét)4555.10.3Német 7–8. évfolyam (3 óra / hét)4655.11Német 4-8. évfolyam (5 óra/hét)4775.11.1Német 4. évfolyam (2 óra / hét)4815.11.2Német 5–6. évfolyam (5 óra / hét)4895.11.3Német 7–8. évfolyam (5 óra / hét)4975.12Angol nyelv 5-8. évfolyam (3 óra / hét)5115.12.1Angol nyelv 5. évfolyam (3 óra / hét)5155.12.2Angol nyelv 6. évfolyam (3 óra / hét)5215.12.3Angol nyelv 7. évfolyam (3 óra / hét)5285.12.4Angol nyelv 8. évfolyam (3 óra / hét)5385.13Angol nyelv 5-8. évfolyam (5 óra/hét)5505.13.1Angol nyelv 5. évfolyam (5 óra / hét)5545.13.2Angol nyelv 6. évfolyam (5 óra / hét)5605.13.3Angol nyelv 7. évfolyam (5 óra / hét)5685.13.4Angol nyelv 8. évfolyam (5 óra / hét)5785.14Matematika 5–8. évfolyama számára5915.14.1Matematika 5. évfolyam5955.14.2Matematika 6. évfolyam6075.14.3Matematika 7. évfolyam6195.14.4Matematika 8. évfolyam6335.15Erkölcstan 5–8. évfolyama számára6445.15.1Erkölcstan 5. évfolyam6495.15.2Erkölcstan 6. évfolyam6585.15.3Erkölcstan 7. évfolyam6675.15.4Erkölcstan 8. évfolyam6735.16Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 5–8. évfolyam6815.16.1Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 5. évfolyam6845.16.2Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 6. évfolyam6995.16.3Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 7. évfolyam7095.16.4Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 8. évfolyam7225.17Természetismeret az 5–6. évfolyam számára7445.17.1Természetismeret 5. évfolyam7505.17.2Természetismeret 6. évfolyam7625.18Természettudományi gyakorlatok az 5–8. évfolyama számára (módosítás a mellékletben)7775.19Fizika a 7–8. évfolyama számára (módosítás a mellékletben)8255.20Kémia a 7–8. évfolyama számára (módosítás a mellékletben)8605.21Biológia a 7–8. évfolyama számára (módosítás a mellékletben)8865.22Földrajz a 7–8. évfolyama számára (módosítás a mellékletben)9105.23Ének-zene az 5-8. évfolyam számára9395.23.1Ének-zene 5. évfolyam9415.23.2Ének-zene 6. évfolyam9505.23.3Ének-zene 7. évfolyam9605.23.4Ének-zene 8. évfolyam9705.24Hon- és népismeret az 5. évfolyam számára9795.25Vizuális kultúra az 5–8. évfolyama számára9885.25.1Vizuális kultúra 5. évfolyam9955.25.2Vizuális kultúra 6. évfolyam10025.25.3Vizuális kultúra 7. évfolyam10115.25.4Vizuális kultúra 8. évfolyam10195.26Informatika a 6-8. évfolyam számára10285.26.1Informatika 6. évfolyam10375.26.2Informatika 7. évfolyam10585.26.3Informatika 8. évfolyam10695.27Technika, életvitel és gyakorlat az 57. évfolyam számára10815.27.1Technika, életvitel és gyakorlat 5. évfolyam10855.27.2Technika, életvitel és gyakorlat 6. évfolyam10925.27.3Technika, életvitel és gyakorlat 7. évfolyam11015.28Testnevelés és sport 5-8. évfolyam számára (módosítás a mellékletben)11146.A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei11497.A magasabb évfolyamba lépés feltételei11507.1Az első évfolyamon:11507.2Második-nyolcadik évfolyamon:11508.Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei11519.A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése11539.1A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése11539.2Az értékelési rendszer célja és alapelvei11539.3A tanuló értékelésének szempontjai11549.4Az értékelés formái11549.5A tanuló értékelésének módja11559.6. A szöveges minősítés módja, és osztályzatra való átváltásának szabálya11559.7A Hon és népismeret, az erkölcstan értékelése11569.8A tanuló magatartásának és szorgalmának minősítése11569.9A vizsgák rendje és értékelése11589.10Teljesítménymérések11589.11A tagozatra jelentkezés, besorolás módja11599.12A felzárkóztatásra szoruló tanulók értékelésének módja11599.13Nevelési eredményvizsgálatok11609.14A tanulói közösségek11619.15A tanulmányi és közösségi munka elismerése, illetve a tanulók elmarasztalása11619.15.1Az iskolai jutalmazás formái:11619.15.2Büntetésben részesítjük azt a tanulót, aki:11629.16Az otthoni, délutáni iskolai felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása11629.16.1Írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai11629.16.2Ajánlott tanulási idő116210.A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérése (módosítás a mellékletben)116311.A felnőtté nevelés116711.1A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok végrehajtása116711.2A társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismeretek116811.3Közlekedésre nevelés1169NEVELÉSI PROGRAM11711.Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai11711.1Alapelvek11711.2Célok:11721.3Feladataink a nevelés terén:11731.4Eszközök, eljárások11741.5Sikerkritériumok11752.A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok11763.A közösségfejlesztéssel, személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok11783.1Az egységes alapokra épülő differenciálás11793.2A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység11814.A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység11835.A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok11856.A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program11867.A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek11888.A pedagógusok helyi intézményi feladatai11898.1A pedagógusok alapvető feladatai11898.2A tehetséges tanulók gondozása11908.3A hátrányos helyzetű tanulók gondozása, eredményes fejlesztése11918.4A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása11918.5Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel11918.6Munkafegyelem, a munkához való viszony11928.7Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében11928.8Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés11928.9Az iskolai munka feltételeinek javítása11928.10Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában11938.11Aktív részvétel a tantestület életében11938.12Az iskola képviselete11938.13A vezetői feladatok ellátása11938.14Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal11939.Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai11949.1Az osztályfőnöki munka tervezése11969.2Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról11969.3Az osztályfőnöki órák témái11999.3.1Osztályfőnöki 5. évfolyam12009.3.2Osztályfőnöki 6.évfolyam12019.3.3Osztályfőnöki 7. évfolyam12029.3.4Osztályfőnöki 8. évfolyam12039.3.5Választható témák az osztály összetételétől, neveltségi szintjétől függően120410.A tanulmányok alatti vizsgák szabályai120711.Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei120812.Az iskola egészségnevelési programja120912.1Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok121012.2A mindennapi testedzés feladatainak programja121513.Az iskola környezeti nevelési programja121714.A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formái121914.1Szervezeti formák121914.2A kapcsolattartás formái121914.3Egyéb kapcsolatfelvétel:1221A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK1222MELLÉKLET12244.Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai (módosítva: 2017.IX.)12244.1A műveltségterületek és tantárgyak viszonya:12244.2Óratervek12254.3Tagozatos óraszám:12274.4A mindennapos testedzés célját szolgáló foglalkozások12295.Tantárgyak tartalma és követelményei (módosítva: 2017.IX.)12305.18Természettudományi gyakorlatok az 5–8. évfolyama számára12305.18.1Természettudományi gyakorlatok 5. évfolyam12365.18.2Természettudományi gyakorlatok 6. évfolyam12475.18.3Természettudományi gyakorlatok 7. évfolyam12605.18.4Természettudományi gyakorlatok 8. évfolyam12695.19Fizika a 7-8. évfolyam számára12785.19.1Fizika 7. évfolyam12815.19.2Fizika 8. évfolyam12885.20Kémia a 7–8. évfolyama számára12945.20.1Kémia 7. évfolyam13035.20.2Kémia 8. évfolyam13095.21Biológia a 7–8. évfolyama számára13205.21.1Biológia 7. évfolyam13255.21.2Biológia 8. évfolyam13345.22Földrajz a 7–8. évfolyama számára13435.22.1Földrajz 7. évfolyam13505.22.2Földrajz 8. évfolyam13605.28Testnevelés és sport 5-8. évfolyam számára13725.28.1Testnevelés és sport 5–6. évfolyam13745.28.2Testnevelés és sport 7–8. évfolyam13945.28.3Ismeretek/Fejlesztési követelmények141010.A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérése (módosítva: 2017.IX.)1414

Bevezető

A Bókay Árpád Általános Iskola Pestszentlőrinc központjában, a Bókay telepen található,

· több mint százévnyi működési, nevelési és oktatási tapasztalat áll mögötte,

ugyanakkor a legkorszerűbb pedagógiai elveket vallja, tantestületünk nem csupán tudja és alkalmazza, hanem elkötelezetten hisz is abban, hogy a pedagógiai munka fókuszában a tanuló és nem a tananyag áll.

Iskolánk vezetése és tantestülete elindította európai uniós fejlesztési stratégiai tervezési munkálatait. Számos innovációs projekt (NFT HEFOP, Ökoiskola stb.) indult be sikerrel. Ezek eredményei alapján készítettük el Pedagógiai Programunk átdolgozását, középtávú fejlesztési projektterveinket, fejlesztési dokumentumainkat is.

Az alábbi nevelési alapelveket és fejlesztési elképzeléseket abban a reményben fogalmaztuk meg, egyeztetjük tantestületünkkel és szülői munkaközösségünkkel, hogy a fenntartó támogatását adja ahhoz, hogy iskolánk lehessen a következő években a kerület egyik közoktatási innovációs intézménye: egy európai követelményeknek és helyi tradícióknak egyaránt megfelelő 21. századi innovációs referencia-iskola, valódi tudásközpont, amely az eddigiekhez hasonló intenzitással hozhat a kerület számára intellektuális és anyagi tőkét, hazai és EU-forrásokból egyaránt.

Nevelési és pedagógiai céljaink eléréséhez az alábbi pedagógiai, egyben működési szemléletváltás végrehajtását határoztuk el, megfeleltetve elképzeléseinket a 21. század elején megfogalmazott hazai és európai uniós (Lisszaboni Stratégia, 2000) ajánlásoknak. A tervezési folyamatban figyelembe vettük, hogy az iskola nem csupán a tanulás és nevelés, hanem a tudásalapú társadalomban a tudásmenedzsment műhelye is.

Pedagógiai gyakorlatunk pedig arra az alaptételre épül, hogy az európaiság egyszerre mentalitás, műveltség és készség, életvitel és gondolkodásmód, amit folyamatos tanulással, modern közoktatási eszközökkel, reflexióval és produkciókkal lehet elsajátítani és kialakítani.



Bevezető

Általános helyzetelemzésAz intézmény társadalmi környezete

Iskolánk Pestszentlőrinc városának 21 általános iskolája közül a legöregebb, a Puszta Szent Lőrincen 1882-ben alapított elemi iskola jogutódjaként működik, alapító okiratunk 1902-ből való, az iskola 1903-ban kezdte meg működését. Hagyományos szerkezetű nyolc évfolyamos általános iskola.

A kerületi oktatási koncepció szerint intézményünk működésére továbbra is számít a fenntartó. A statisztikai adatok szerint a gyermekek összlétszáma az utóbbi években növekedett, így a kerület igényeinek megfelelően vannak évfolyamok, amelyeken az általános 2 osztályon túl egy harmadikat is indítottunk. A szabad iskolaválasztást kihasználva körzeten kívüliek is jelentkeznek. Örömmel mondhatjuk, az iskola meg tudta tartani a múltban (a távoli múltat is gondolva) kivívott eredményeit. Többgenerációs iskolának is nevezhetnénk, hiszen a környék lakóinak gyermekeit, unokáit és dédunokáit is tanítjuk. Jó motivációs tényező, örömmel jönnek a kicsik a szüleik, nagyszüleik régi iskolájába.

Körzetünk családi házas körzet, a régi építésű villáktól a felújított tetőteres házakon át a legfrissebben épített házakig, a társasházakig mindenféle megtalálható, de elvétve komfort nélküli lakásokból is járnak hozzánk tanulók. Ez a vegyes kép megmutatkozik a szülők anyagi, szociális hátterében is. A hátrányos helyzetű tanulók száma az utóbbi időben emelkedett, közöttük a veszélyeztetettek igazán sok törődést igényelnek. A szülők többsége részt vesz az iskola tevékenységében, segítőkész, együttműködő, elfogadó.

Tárgyi, dologi feltételek

Iskolánk életében meghatározó szerepe van annak a ténynek, hogy három –viszonylag távoli – épületben dolgozunk: Wlassics Gyula u. 69. – ez a főépület, minden ügyintézés itt történik; Szélmalom u. 51-53. – tagintézmény hat osztály befogadására alkalmas, itt található az ebédlő is (nyáron azonban át kell adni a kerületi napközis tábor részére); valamint a Fürst S. u. 6. épület, melyben tornatermünk és technikatermeink vannak. (Az épület többi helyiségét más intézmény használja, kb. 4 termet egy katolikus óvoda, a közösségi helyiséget pedig a katolikus egyház.) Így azonban az iskola minden zegzugára szükségünk van, hogy programjaink, céljaink megvalósíthatók legyenek.

Szeretnénk, ha megoldódna minél több szaktanterem létrehozása a meglévő német, angol, fizika, kémia, történelem, földrajz, rajz, ének, néptánc szaktantermek mellett. Az utóbbi években létrehoztuk a 20 gép befogadására is alkalmas számítástechnika szaktantermet; átalakítottuk az egyik szertárt szülői fogadószobává, ahol a pszichológus és a fejlesztőpedagógus is dolgozik. Bővítettük a könyvtárat, hogy alkalmassá váljon tanulócsoportok befogadására is. A későbbiekben szeretnénk a régi gondnoki lakást is tanteremként birtokba venni.

A főépület udvara elég szűkös az ott tartózkodó gyermeklétszámhoz képest, de kellemes környezet a szünetekben a kikapcsolódásra. A Szélmalom utcai épülethez használhatjuk a Diákközpont parkjának egy részét, így a kisebbek kellő mozgásteret kapva tölthetik a szabadidő jó részét. Ezért napközis csoportjaink többségét ebben a tagintézményben helyeztük el.

Az épületek felújításra szorulnának részint a koruk, részint elhasználódott állapotuk miatt. Karbantartási gondjaink mellett is alkalmasak iskolai programjaink megvalósítására. 2008 őszétől hőenergiát hasznosító energiatakarékos fűtéssel működik főépületünk.

A szakmai munkát segítő eszközök biztosításában vannak elmaradásaink. Ugyanakkor a HEFOP 3.1.3-as pályázat jóvoltából beszereztünk interaktív táblákat és biztosítottuk az internet hozzáférést több osztályteremben is. Az eszközrendszer további folyamatos, tervszerű fejlesztését tűztük ki célul. Az új feladatok ellátására is fel kell készülnünk, pl. az erkölcstan tanítása. Jelenlegi számítógépeink jó része az iskolai alapítvány segítségéből, szülői adakozásból, papírgyűjtésből származnak. Jelentős volt fejlődésünk szempontjából, hogy több pályázaton is nyertünk, a tekintélyes pénzeszközöket a felszereltség javítására tudtuk felhasználni. Az iskola bútorzata elavult, elhasznált, folyamatos cserére van szükség.

Személyi feltételek, nevelőtestület

Iskolánk az utóbbi években 38-40 törzstag pedagógussal működik, jelenlegi létszám 36 fő. Összeszokott, aktív tantestület. A pedagógusoknak köszönhető, hogy többször is nagy elismerésben részesült iskolánk a kerületi oktatási vezetők és a szülők részéről is. Aktivitásuknak, emberi értékeinek köszönhető, hogy a szülők bizalommal fordulnak iskolánkhoz, ránk bízzák féltett gyermekeiket.

A törvény által előírt szakos ellátottságot sikerült biztosítunk. Nevelőtestület többsége rendszeresen képzi magát, fogékony az új irányzatokra, alkotó kedv jellemzi őket. A pedagógusokat általában vonzza a kipróbálás izgalma és feszültsége. Az új kezdeményezésekből sok jó dolog született, ezért amennyire lehetséges, támogatjuk a hasznos ötleteket.

A tanulói közösségek

A tanulólétszám a törvényi előírások szerint van kialakítva. A tanulócsoportok összetétele heterogén. A tanulók többsége jól alkalmazkodik társaihoz, nevelőihez, segítőkész, igyekvő. Sajnos sok tanulónk nem képességeinek megfelelően tanul, lemaradásukat nem próbálják behozni. Ezen a problémán a szülők és a diákönkormányzat, a gyermekvédelem és a szociális hálózat bevonásával igyekszünk segíteni. Viszont szép számmal adódnak tehetséges, kiemelkedő teljesítményű diákok is, akiknek folyamatos fejlesztése egyik fontos célunk.



Általános helyzetelemzés

Innovatív Pedagógiai alapelvek és programokCélunk

egy európai követelményeknek és helyi tradícióknak egyaránt megfelelő 21. századi innovációs referencia-iskola, valódi tudásközpont megvalósítása.

Számunkra az általános közismeretetek átadása, művelése és élvezete nem csupán elérendő cél, hanem olyan eszköz, mellyel nevelni tudunk. Ennek segítségével növendékeink számára olyan értékeket közvetíthetünk, melyek egy új világot tárnak fel előttük. Minden iskolát alapvetően pedagógiai kínálatának minősége jellemez leginkább: ez alapozza meg hitelességét a diákok, szülők és pedagógusok közegében, s e nélkül az iskola nem válhat alma materré sem. A Bókay Árpád Általános Iskola alapításától kezdve kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a minőség biztosítására törekvő önálló pedagógiai program megfogalmazódjék.

Ehhez azonban nélkülözhetetlen tisztázni néhány alapkérdést, amely a társadalom és tanári szakma többségének az elvárásaival találkozik. Amikor minőségéről beszélünk akkor, amikor a Bókay Árpád Általános Iskola nevelési minőségét vizsgáljuk. Meg kell határoznunk mindazokat a tartalmi és módszertani komponenseket, amelyeknek részük lehet iskolánkban a tanítási-nevelési folyamat hozzáadott értékeinek kialakításában, az egyre magasabb szintű minőség biztosításában és végül - ami talán a legfontosabb - meg kell alkotnunk az eszközöknek azt a készletét, amellyel a minőség javítását segíthetjük. A nevelés minőségét és a minőség javíthatóságát meghatározó tényezők között kiemelt jelentősége van egy adott oktatási intézmény irányításának és a nevelési és pedagógiai program hazai és EU-irányelvek szerinti átgondolásának és továbbépítésének.

Innováció az iskola értelmezésében:

Nevelési programunkat a 21. század hazai és nemzetközi fejlesztési trendjeinek és a több mint százéves intézményi hagyományaink ötvözeteként foglaljuk össze. Nevelési és pedagógiai céljaink eléréséhez az alábbi pedagógiai, egyben működési szemléletváltás végrehajtását határoztuk el, megfeleltetve elképzeléseinket a 21. század elején megfogalmazott hazai és európai uniós (Lisszaboni Stratégia, 2000) ajánlásoknak. Az iskola nem csupán a tanulás és nevelés, hanem a tudásalapú társadalomban a tudásmenedzsment műhelye is.

Pedagógiai gyakorlatunk arra az alaptételre épül, hogy a tervezés során figyelembe vett korszerű műveltség biztosítása, az alapvető készségek szilárd elsajátíttatása megalapozhassa a helyes életvitelt, gondolkodásmódot; a NAT által meghatározott kompetenciák felszínre jöhessenek és megszilárdulhassanak, mert ez a jövő záloga.

Amit megszoktunk

Innovatív pedagógiai alapelvek

Központban a tartalom

Központban a folyamat és az eredmény

A korábbi években, évtizedekben mind a helyi, mind a központi tantervek (a NAT kivételével) a tananyag tartalmára tették a hangsúlyt, míg maga a tanulási folyamat háttérbe szorult. Ugyanakkor ez utóbbi biztosítja a kitűzött cél elérését, a tanulásra való képességet. Át kell tehát tennünk a hangsúlyt a tananyag tartalmáról a tanulási folyamatra. Konkrétan ez azt jelenti, hogy a tanórai munkában a tanulói öntevékenység lényegesen nagyobb szerepet kell, hogy kapjon, valamint a házi feladatok rendszerét is újra kell gondolni. Még egyszerűbben: a passzív befogadás helyett az aktív tevékenység a kívánatos. Ez alapvető a kompetencia alapú képzésben. A korábbiakhoz képest változik az órai, otthoni és önálló tanulói tevékenység aránya és viszonya. Az eredmény elsősorban nem tartalmi tudás, hanem a tudás megszerzésének a képessége.

Tanárvezérelt

Részvétel-orientált

A környezethez való aktív viszonyulás elengedhetetlenné teszi, hogy a tanulók az órán ne passzív befogadók, hanem aktív tevékenykedők legyenek. Ezzel szükségszerűen együtt jár a tananyag önálló feldolgozása, de tágabb értelemben az iskola mindennapjainak alakítása is. Az óra nem a tanár jutalomjátéka, hanem a tanulói részvétel terepe. A tanuló áll a folyamat központjában, érte van az iskola. Ebből ered a következő cella.

A tanár szakértői irányító, ismeretátadó szerepkörben

A tanár partneri, tudás-menedzser szerepkörben

A tanár nem közöl tudást, nem tesz ex chatedra kijelentéseket, nem villantja fel hatalmas eszét a tétel levezetésével, hanem menedzseli a tanulási folyamatot. Vagyis előállítja, megteremti azokat a körülményeket, amelyek a tanulót képessé teszik a tudás megszerzésére.

Pedagógiai hangsúly: “Mit?”

Pedagógiai hangsúly: “Hogyan?”, “Kivel?”

Mivel a hangsúly azon van, hogy a tanulók képesek legyenek a tudás megszerzésére önállóan is, ezért birtokába kell, hogy jussanak azon technikáknak, amelyek ezt lehetővé teszik. Ilyenek a tanulási részképességek, mint például: logikai készség, szövegértés, figyelem koncentrációja, stb. Ezeknek a fejlesztése nem tartalom-, hanem módszerfüggő. A skála széles: kooperatív technikák, drámapedagógiai eszközök, projektmunka. A frontális osztálymunka mellett a felsoroltak teszik lehetővé, hogy figyeljünk az egyéni adottságokra, lássuk „kivel is állunk szemben”.Ez kiemelkedően fontos, mert a pedagógus igazodik a tanuló adottságaihoz, nem pedig fordítva.

Résztvevők tudást kapnak

A résztvevők tudást generálnak

A készen kapott ismeret törlődik, az talán nem is ismeret. Miért ne fedezhetnénk fel magunk a Pitagorasz tételét, vagy a római hadviselés sajátosságait, esetleg a sorvégek összecsengését? Igen, ez sokkal több időt vesz igénybe, de mennyivel könnyebb lesz ezek után a könyvből önállóan tanulni bizonyos részeket. Nagy baj, ha ezt az órán nem is érintjük? A menedzsernek nem kell foglalkoznia minden részletkérdéssel, ha jól építette föl a rendszert, annak sok eleme automatikusan működik.

Tanulási célok felülről vezérelve

Tanulási célokat közösen meghatározva

A tanulási folyamat talán leglényegesebb motivációs alapja a cél, feltéve, ha azt magunk határozhatjuk meg. Más céljaiért nem fogunk úgy küzdeni, mintha az a sajátunk lenne. Tényleg a tanárnak kell megmondania, mi a tanulás célja?

Középpontban az elmélet

Középpontban a gyakorlat

Praktikus ismeretek? A számítógép kezelése? Igen, fontos, de holnap már egészen másképp kell kezelni. Meg tudom mutatni, melyik gombot kell megnyomni, de holnap már lehet, hogy egy másikat. A cél azoknak a kognitív, affektív, stb. kompetenciáknak az elmélyítése, amelyek az életet boldoggá, tartalmassá tehetik. Mert ez a gyakorlat! Jó az, ha „értem a tréfát, de nem szeretem”?

Tartalmi/funkcionális fókusz

Probléma-orientáció / multidiszciplinaritás

Ugye kellemetlen, amikor tudja magyarból, de nem tudja történelemből? Tudja matekból, de nem tudja fizikából? Az életünk is komplex, integrált, nem pedig tantárgyakra tagolt. Az iskola miért ennyire más? Hogy nehéz ezen változtatni? Ez igaz, mert mi is csak egy vagy két szakosak vagyunk, és nem biztos, hogy le tudnánk vizsgázni más tárgyakból. De a tanulóknak ötből kell. Nekünk is kellett valamikor, de már elfelejtettük. Inkább a problémaorientáció, amely átível a tárgyakon.

Részletesen megtervezett tanítási program és tanterv

Rugalmas, reaktív tanmenet

Kell egyáltalán tanmenet? Ha felkészülünk, szinte magától is lesz. Ha viszont nem készülünk, meg kell követelni, mert rákényszerít a felkészülésre. Magyarázatra szorul, miért nem jó ma az a tanmenet, amit tíz éve használunk? Ugyanolyan a „B“ osztály, mint az „A“? Ugyanazt kell tennünk egy fáradt társasággal, mint egy friss, motivált osztállyal? Azt hiszem elég ennyi.

A fentiek szellemében kiemelt pedagógiai innovációs programterületeink az elmúlt években indultak be, s a következő évtizedben fontos és új intellektuális és anyagi forrásokhoz juttathatják iskolánkat. Ezek a következők:

Innovációs területek és programok a Bókay Árpád Általános Iskolában

a) BÓKAY (HEFOP) kompetencia-fejlesztési Program (2006-tól)

A közoktatásban bekövetkező reformok, a felsőoktatás átalakulása, az élethosszig tartó tanulásra felkészítés, a kompetencia-alapú oktatásra áttérés nagy kihívást jelent. Napjaink felgyorsult világa sokkal rugalmasabb gondolkodást követelnek, mint korábban, az iskolából kikerülő fiatalok nem boldogulhatnak egész életükben pusztán az iskolában szerzett hagyományos értelemben vett tudással. Az ismereteket folyton meg kell újítani, az élethosszig tartó tanulás készsége követelmény.

Intézményünk ezért nyújtott be pályázatot a „Felkészítés a kompetencia-alapú oktatásra” témában a HEFOP/2005/3.1.3 kiírása szerint, amelyen sikerrel szerepelt. A projekt beváltotta azt a reményt, hogy korszerűsíti a tanítási és tanulási módszereket, valamint szemléleti frissítést hozott a tanulásszervezésbe és órai munkába. Iskolánk vállalta a projekteredmények fenntartását 2012-ig folyamatosan beépítve a módszertant az iskola pedagógiai rendszerébe. Ez az időpont nem egy választó határ, az új pedagógiai módszerek beépülve a tanítási, tanulásirányítási folyamatba, folytatódnak a továbbiakban is.

b) Ökoiskola és TÉT-Platform Program (Táplálkozás Életmód Testedzés)

Mindkét komplex program a 2007-es esztendőben indult, amikor iskolánk elnyerte az Ökoiskola címet. Részletes, minden évfolyamra kiterjedő komplex ökológiai, egészséges életmód-fejlesztő, projekt- és kooperatív tanulási módszerekre alapozó programcsomagot dolgoztunk ki, amely a szülők és egyéb társadalmi és szakmai partnereink együttműködésére is épít.

c) BÓKAY Szorobán-program

E Japánból származó matematikai és logikai készségfejlesztő programot évek óta alkalmazzák a pedagógusok iskolánkban, nagy érdeklődésre tart számot más iskolák pedagógusai és a szülők körében is. Nagymértékben elősegíti a tanulók manualitáson alapuló számfogalmának és a biztos műveleteknek, a fejszámolásnak a képességét. A dél-pesti régióban kiemelkedő eredményessége miatt sikeresen rendezünk versenyeket, tanítási tapasztalataink bemutatására is kapunk felkéréseket.

d) BÓKAY JAM/EU polgárságért program

Komplex pályaorientációs és vállalkozó, alapvető társadalomismereti és közgazdasági akkreditált programcsomag, amely az eredetileg az Egyesült Államokban született, s hazánkban több mint 50000 diákkal sikeresen kipróbált, akkreditált program. Iskolánk tanórai és tanórán kívüli tevékenységek széles körét felhasználva kívánja gazdagítani a pályaorientációs és életviteli kompetenciák e meghatározó csoportját, együttműködve a szülők és az iskola kulcsfontosságú egyéb partnereivel.

e) BÓKAY Aktív Tanulási és e-oktatási program

Az iskola száztíz éves múlttal, hagyományokkal rendelkezik, s pedagógiai tradíciónk fontos eleme az időszerű kulcskompetenciák elmélyítése, az alapkészségek, s ezek között kiemelten a kreatív gondolkodást és tevékenységeket szolgáló esztétikai ismeretek és művészeti tevékenységformák elsajátítása. Intézményünk már többször bebizonyította, hogy magas színvonalú alapfokú oktatásával komoly eredményeket tud elérni. Jelenlegi pedagógiai programunkban is kifejeztük ez iránti elkötelezettségünket, hogy az ún. európai kulcskompetenciák integrálása megtörténjen. A nemzetközi, a hazai és közvetlen környezetünkben működő pedagógiai műhelyek tapasztalatait felhasználva alakíthatjuk saját módszereinket. Jelentős és pozitív tapasztalatot szereztünk a minőségfejlesztési munkánk során az alapkészségek, ezen belül a művészeti nevelési programunk helyzetére és fejlesztésének lehetőségére vonatkozóan.

f) BÓKAY/KONDOR Művészeti Műhely

Büszkék vagyunk arra, hogy több évtizedes hagyománya van iskolánkban a tartalmas és sikeres művészeti nevelésnek. Iskolánkban tanult Kondor Béla. Iskolánkban jelenleg minden képzőművészeti és számos előadó-művészeti területen folyik tanórai és tanórán kívüli nevelési és alkotói munka. Az alsó tagozaton aktív és rendszeres munkával komplex művészeti nevelési programot valósítunk meg. Ezek legfontosabb elemei: énekkar, néptánccsoportok, kézműves foglalkozások, furulyakör, hagyományos ünnepek felelevenítése képző és előadó-művészeti tartalommal, házi művészeti versenyek (rajz, vers- és prózamondás, ének stb.). Az év egészét magába foglaló, havi rendszerességű programcsomagot építünk fel, amely heti gyakoriságú tevékenység-sorra épít, s az iskola helyi közösségépítő funkcióit is megerősíti.



Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai (módosítás a mellékletben)A műveltségterületek és tantárgyak viszonya:

Műveltségi területek / Tantárgyak

1-4.

5.

6.

7.

8.

Magyar nyelv és irodalom

magyar nyelv

magyar irodalom

magyar nyelv

magyar irodalom

magyar nyelv

magyar irodalom

magyar nyelv

magyar irodalom

magyar nyelv

magyar irodalom

Idegen nyelv

angol/német

angol/ német

angol/ német

angol/ német

angol/ német

Matematika

matematika

matematika

matematika

matematika

matematika

Ember és társadalom

magyar, erkölcstan, környezetismeret

történelem, erkölcstan természetismeret, osztályfőnöki

történelem, erkölcstan természetismeret, osztályfőnöki

történelem, erkölcstan, természetismeret,

osztályfőnöki,

történelem, erkölcstan természetismeret,

osztályfőnöki

Ember és természet

környezetismeret

természetismeret, természettudományi gyakorlatok, osztályfőnöki

természetismeret, természettudományi gyakorlatok

osztályfőnöki

fizika, biológia-egészségtan,

kémia, földrajz, természettudományi gyakorlatok osztályfőnöki,

fizika, biológia-egészségtan,

kémia, földrajz, természettudományi gyakorlatok osztályfőnöki

Földünk – környezetünk

környezetismeret

természetismeret

természetismeret

földrajz

földrajz

Művészetek

ének-zene, rajz és vizuális kultúra, testnevelés (néptánc)

ének-zene, rajz és

vizuális kultúra,

dráma és tánc

ének-zene,

rajz és vizuális kultúra,

dráma és tánc

ének-zene,

rajz és vizuális kultúra, dráma és tánc

ének-zene, rajz és vizuális kultúra, mozgókép és médiaismeret

Informatika

magyar, informatika

magyar, informatika

magyar, informatika

magyar, informatika

magyar, informatika

Életvitel és gyakorlat

beszélgetés, életvitel és gyakorlat

osztályfőnöki, életvitel és gyakorlat




Testnevelés és sport

testnevelés és sport





Óratervek

Alsó tagozat: Választott kerettanterv a kötelező órákat és a szabadon választható órákat tartalmazza

Évfolyam

1.

2.

3.

4.

Tantárgyak/Óraszámok

a

b

a

b

a

b

a

b


7

7

7

7

6

6

6

6

Élő idegen nyelv

-

-

-

-

-

-

2

2

Matematika

4

4

4

4

4

4

4

4

Erkölcstan

1

1

1

1

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

2

2

2

2

Ének-zene

2

2

2

2

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

2

2

2

2


1

1

1

1

1

1

1

1


5

5

5

5

5

5

5

5

Kötelező összesen

23

23

23

23

22

22

24

24

Nem kötelező tanórák


1

1

1

1

1

1

1

1

Matematika

1

1

1

1

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Összesen tanóra

25

25

25

25

25

25

27

27

A néptánc és az úszásoktatást beépítjük a testnevelés órákba.

Felső tagozat: Választott kerettanterv az idegen nyelvi tagozat és a természettudományi tagozat, ill. a kötelezően előírt kerettanterv

Évfolyam

5.

6.

7.

8.

Tantárgyak/Tanórák

a

b

a

b

a

b

a

B

Magyar nyelv

2

2

2

2

1

1

2

2

Magyar irodalom

2

2

2

2

2

2

2

2

Idegen nyelv

3

3

3

3

3

3

3

3

Matematika

4

4

3

3

3

3

3

3

Erkölcstan

1

1

1

1

1

1

1

1

Történelem, társadalmi és állampolgársági ismeretek

2

2

2

2

2

2

2

2

Természetismeret

2

2

2

2

-

-

-

-

Fizika

-

-

-

-

2

2

1

1

Kémia

-

-

-

-

1

1

2

2

Biológia-egészségtan

-

-

-

-

2

2

1

1

Földrajz

-

-

-

-

1

1

2

2

Ének-zene

1

1

1

1

1

1

1

1

Hon- és népismeret

1

1

-

-

-

-

-

-

Vizuális kultúra

1

1

1

1

1

1

1

1

Informatika

-

-

1

1

1

1

1

1


1

1

1

1

1

1

-

-


5

5

5

5

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

1

1

1

Kötelező összesen

26

26

25

25

28

28

28

28

Nem kötelező tanórák:

Idegen nyelv

(tagozatos csoportban)

-

2

-

2

-

2

-

2

Természettudományi gyakorlatok

(természettudományi tagozaton)

2

-

2

-

2

-

2

-

Magyar nyelv

1

1

Matematika

1

1

1

1

Összesen tanóra

28

28

28

28

31

31

31

31

Tagozatos óraszám:

Évfolyamonként két osztály esetén egy idegen nyelvi (angol vagy német) és egy természettudományi tagozatot tervezünk az évfolyam 3 csoportra osztásával. A nem tagozatot választó gyermekek számára a 2 óra terhére felzárkóztató foglalkozást szervezünk elsősorban matematikai, szövegértési és tanulás módszertani kompetenciák fejlesztésére.

Három osztályos évfolyam esetén 5 csoportot hozunk létre az idegen nyelvhez és a természettudományi gyakorlatokhoz, ebből két nyelvi tagozatos csoportot két természettudományi csoportot és egy nem tagozatos csoportot hozunk létre, mint körzettel rendelkező iskola.

Az erdei iskola projekt szervezését – az iskolai szülői szervezet egyetértésével – a negyedik és a hatodik évfolyamon javasoljuk nem kötelező jelleggel. Amennyiben a szülők nem vállalják a felmerülő költségeket, a gyermek oktatásáról gondoskodunk.

A németül tanulók részére hagyományosan megszervezzük a külföldi német tábort nem kötelező jelleggel.

A nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzeti, etnikai kisebbségi kultúrájának megismerését szolgáló tananyag megjelenik: a rajz és vizuális kultúra, ének-zene, osztályfőnöki órák helyi tantervében.

A heti 5 testnevelés óra közül 3 órát órarend szerint tartunk meg, a fennmaradó 2 órát a törvényi lehetőség szerint 27.§(11) kiváltjuk délutáni mozgásos tevékenységekkel.

Tanítási időkeret felhasználása

ÉVFOLYAM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

OSZTÁLY

a

b

a

b

a

b

a

b

a

b

a

b

a

b

a

b

Kötelező tanóra

23

23

23

23

22

22

24

24

26

26

25

25

28

28

28

28

398

Nem kötelező tanóra

2

2

2

2

3

3

3

3

2

2

3

3

3

3

3

3

42

Összesen tanóra

25

25

25

25

25

25

27

27

28

28

28

28

31

31

31

31

440

Délutáni foglalkozások (ebédeltetés, szabadidő, tanulásirányítás, ügyelet)

21

21

21

21

21

20

18

18

13

12

13

12

9

9

9

9

247

Osztálybontás:

Informatika

1

1

1

1

1

1

6

Idegen nyelv (tagozat)

3

3

5

3

5

3

5

3

5

2

37

Természettudományi gyakorlatok (tagozat)

2

2

2

2

2

2

2

2

16


1

1

1

1

1

1

1

1

8

2. Sportköri foglalkozás

1

1

1

1

2

2

2

2

2

2

2

2

20

3. Szakkörök (néptánc, szo-robán, rajz, matematika, stb.)

1

1

1

1

1

1

1

1

2

3

1

2

1

2

1

2

22

4. Felzárkóztatás, tehetséggondozás

2

2

2

2

2

2

2

2

4

3

2

3

3

3

4

4

42

5. 1-4. évf. 1-3 fős csoportban diff. fejlesztés

1

2

1

2

1

2

1

2

12

ÖSSZESEN

50

52

50

52

50

51

52

54

56

55

55

54

55

54

56

54

850

27.§(5) alapján +1 óra tehetséggondozásra, felzárkóztatásra

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

16

MINDÖSSZESEN

55

52

50

52

50

52

53

55

57

56

56

55

56

55

57

55

866



Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai

Megjegyzés: az óraterv készítéséhez két párhuzamos osztályt tervezünk, de jelenleg előfordul néhány évfolyamon három osztály is.

A mindennapos testedzés célját szolgáló foglalkozások (módosítás a mellékletben)

1. Tanórák: alsó tagozaton heti 5 testnevelés, ebben 1 óra úszás és 1 óra néptánc

Felső tagozaton heti 2,5 testnevelés

2. Diáksportkör munkája

Az iskolai sportkör célja és feladatai:

· a tanulók rendszeres testedzési és sportolási lehetőségének megteremtése

a testedzés, a sportolás népszerűsítése, a rendszeresen sportoló tanulók számának növelése

· a kötelező 5 testnevelés órából kiváltható délutáni testedzésre fordított 2 óra teljesítésének lehetősége a felső tagozaton,

· iskolai házibajnokságok szervezése, a diákolimpián való részvétel

· iskolák közötti barátságos mérkőzések megszervezése, azokon való részvétel

A diáksportkörben a tagság igénye, az iskola tanulóinak életkori összetétele és a vezetőség határozata alapján működnek a sportcsoportok, az osztályhatárok megbontásával. A sportágak igény szerint bővülhetnek, módosulhatnak.

Sportágak

Sportcsoportok

Foglalkoztatott tanulók

Heti foglalkozások száma

Heti óraszám

Asztalitenisz

1

Felső tagozat

1

2

Kosárlabda

2

Felső tagozat

2

4

Labdarúgás

2

Alsó és felső tagozat

2

4

Röplabda

2

Felső tagozat

2

4

Sportlövészet

1

Felső tagozat

1

1

Természetjárás

1


Havi 1 túra

2

Tömegsport

1


2

2

Játékos sportverseny

4

Alsó tagozat

2

8

összesen

14

27

3.Életmód- és szabadidősport

Tanítási időn kívüli rendszeres vagy alkalmi tevékenységek:

természetjárás, túrázás, kerékpártúra, korcsolyázás, evezés, síelés. A napközi otthonos csoportokban napi fél óra aktív mozgás, ha lehet szabad levegőn. Ajánlott tevékenységek: asztalitenisz, frissítő torna, sportjátékok, labdarúgás, stb.



A mindennapos testedzés célját szolgáló foglalkozások

Tantárgyak tartalma és követelményei Magyar nyelv és irodalom 1-4. évfolyamMagyar nyelv és irodalom 1. évfolyam

Éves óraszám: 288 (144 olvasás, 144 írás); Heti óraszám: 8

A tematikai egységek áttekintő beosztása

Tematikai egység címe

Órakeret 288

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása – folyamatos

15 óra

Olvasás, az írott szöveg megértése 1. – az olvasástanulás előkészítése

25 óra

Olvasás, az írott szöveg megértése 2. – az olvasás jelrendszerének elsajátítása, dekódolási képesség kialakítása

50 óra

Olvasás, az írott szöveg megértése 3. – a szövegértő olvasás előkészítése

35 óra

Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése – folyamatos

2 óra

Az írástanítás előkészítése – az írás megtanulásának technikai alapozása

25 óra

Az írott betűalakok tanítása – írástechnikát fejlesztő gyakorlatok

50 óra

Az írástechnika fejlesztése – az eszközszintű írás előkészítése – folyamatos

45 óra

Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása – folyamatos

8 óra

A tanulási képesség fejlesztése – folyamatos

3 óra

Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése – folyamatos

2 óra

Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret (a kerettantervben ún. szabad órakeret, az éves óraszám 10%-a)

28 óra

Tematikai egység/ Fejlesztési cél


Órakeret 15 óra

Előzetes tudás

Iskolaérettség.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A szóbeli és az írásos kommunikációban a megértés pontosságának és a kifejezés érthetőségi szintjének emelése. A környezettel való nyelvi kapcsolattartás biztonságának elősegítése.

Két vagy több mondat összekapcsolásával a gondolatok, érzések, vélemények pontosabb kifejeztetése.

Tevékenységek/Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

A helyes beszédlégzés. A hangok tiszta artikulációja, az időtartam és a hangkapcsolatok helyes kiejtése.

Szókapcsolatok, mondatok, szövegek olvasásakor, memoriterek elmondásakor a hanglejtés, a hangsúly helyes alkalmazása.

Az aktív szókincs bővítése, pontosítása szövegkörnyezetben történő értelmezéssel és képek, képzetek, képi kompozíciók fogalmi megfeleltetésével.

Mondatok alkotása képek, képsorok alapján, adott vagy választott témáról.

Mondatok összekapcsolása.

Összefüggő mondatok alkotása képek, képsorok alapján adott vagy választott témáról.

Páros és csoportos beszélgetés.

Szituációs játékokban a felnőttek és a kortársak udvarias megszólítása és a szituációnak megfelelő nyelvhasználat alkalmazása.

Nem verbális jelzések tartalmának felismerése, használata beszéd közben.

Önismereti gyakorlatok, szerepjátékok.

A tanuló

érthetően beszél;

megérti az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelmesen válaszol;

használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításának és köszöntésének illendő nyelvi formáit;

bekapcsolódik a közös tevékenységekbe. Alkalmazkodik azok szabályaihoz;

eligazodik szűkebb környezete társas kapcsolatrendszerében.

Ének-zene; testnevelés és sport: helyes légzéstechnika.

Vizuális kultúra: képek, képzetek, képi kompozíciók; egyszerű (pl. kitalált vagy átélt) cselekmény megjelenítése képekkel (pl. rajzzal, képsorozattal, fotóval) megfelelő hanghatásokkal (pl. zörejjel, énekhanggal) kiegészítve.

Dráma és tánc: szituációs játékok.

Erkölcstan: én és környezetem,

bemutatkozás, önismeret.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tempó, ritmus, szünet, hangerő, hangsúly, arcjáték, tekintet, testtartás, bemutatkozás, bemutatás, köszönés, megszólítás, kérés, köszönetnyilvánítás.


Olvasás, az írott szöveg megértése 1. – az olvasástanulás előkészítése

Órakeret 25 óra

Előzetes tudás

Iskolaérettség.


Az olvasástanulás előkészítése.




Motiváció kialakítása, fejlesztése, szorongásmentes olvasási környezet megteremtése.

Az olvasáshoz szükséges képességek és részképességek fejlesztése (fonémahallás, megkülönböztető képesség, figyelem, tempó, ritmus, szókincs, nyelvhasználati szabályok, kommunikációs képességek, irányok felismerése, relációs szókincs, nyelvi tudatosság).

Az olvasáshoz és az íráshoz szükséges helyes testtartás kialakítása.

A szavak első hangjának leválasztása, szavak bontása hangokra.

A tanuló

nyitott, motivált, érdeklődő az olvasás tanulásában;

rendelkezik a megfelelő ismeretekkel és szókinccsel az olvasást, írásbeliséget illetően;

részképességei elérték a szükséges szintet.

Vizuális kultúra: ábra, illusztráció, reprodukció.

Ének-zene: ritmus, tempó, dallam.

Matematika: irányok.


Betű, hang, beszédhang, cím, szöveg, mondat, szótag, szó.


Olvasás, az írott szöveg megértése 2. – az olvasás jelrendszerének elsajátítása, dekódolási képesség kialakítása

Órakeret

50 óra

Előzetes tudás

Iskolaérettség.


Az olvasás jelrendszerének elsajátíttatása, a dekódolási képesség kialakítása.




A nyomtatott kis- és nagybetűk együttes tanítása, a hang és a betű megfeleltetése.

Betűk összeolvasása, betűkapcsolatok, szótagok, szavak, szókapcsolatok, mondatok és szövegek olvasása némán és hangosan.

Az olvasásra vonatkozó szókincs, pl. szerző, író, olvasó, cím, szöveg, mondat, írásjel, bekezdés.

Az olvasás funkciójáról, folyamatáról alkotott ismeret, meggyőződés kialakítása, fejlesztése.

Betűfelismerés, betű-hang, fonéma-graféma azonosítási szabályok, automatizált képesség.

Biztonságos betű-összevonási képesség.

Olvasástechnikai hibák felismerése, javítása.

A tanuló

olvasási tevékenysége motivált, érdeklődő;

ismeri a magyar ábécé nyomtatott kis és nagybetűit;

ismeri a betű-hang, fonéma-graféma megfeleltetési szabályait;

biztos betűfelismerési, összevonási képességgel rendelkezik;

ismeri olvasással kapcsolatos erősségeit, hibáit;

rendelkezik az olvasásra, annak folyamatára vonatkozó szókinccsel, ismeretei az életkornak megfelelőek;

biztonsággal, pontosan olvas szavakat, szószerkezeteket, mondatokat életkori sajátosságának megfelelő egyszerű, rövid szövegeket.

Vizuális kultúra: betűtípus, betűforma.


Betű, hang, beszédhang, szerző, író, olvasó, cím, szöveg, mondat, írásjel, összefoglalás.



Órakeret 35 óra

Előzetes tudás

Iskolaérettség.


A szövegértő olvasás előkészítése.




Magabiztos néma és hangos olvasás a mondat egyszerűbb, életkori sajátosságoknak megfelelő szintjén.

A szövegértő olvasás megalapozása, fejlesztése.

Olvasási stratégiák előkészítése: érzékszervi képek alkotása, grafikus szervezők, összefoglalás, előzetes áttekintés.

Az explicit információk, állítások megértése, értelmezése, értékelése, egyszerű következtetések levonása.

Mesék, narratív történetek értő hallgatása, felidézése. (pl. történetek a családi élet eseményeiről; nemzeti ünnepeinkről, jelképeinkről).

A szövegértés szövegtípusnak megfelelő funkciójáról, folyamatáról alkotott ismeret, meggyőződés kialakítása, fejlesztése.

A tanuló

ismert és begyakorolt szöveget folyamatosságra, pontosságra törekvően olvas fel,

felismeri, szükség esetén modellkövetéssel javítja olvasási hibáit,

használja az előzetes áttekintés, egyszerű összefoglalás, az érzékszervi képek alkotásának stratégiáit a megértés érdekében;

a szöveg megértését bizonyítja a következő tevékenységekkel: következtetés, lényegkiemelés, tartalommondás, események összefoglalása, egyszerű értékelése az életkornak megfelelő szinten.

Matematika; környezetismeret: szóbeli és írásbeli szövegértés.

Vizuális kultúra: Mesék, gyermekirodalmi alkotások és azok animációs, filmes adaptációinak összehasonlítása, feldolgozása. Az olvasott/felolvasott szöveghez és a levetített adaptációhoz kapcsolódó élmények megjelenítése és feldolgozása (pl. rajzzal, montázskészítéssel). Médiaélmények (pl. tetszés, kíváncsiság, rossz élmény) felidézése, kifejezése és megjelenítése szóban, vizuálisan (pl. rajzolás, bábkészítés) vagy szerepjátékkal.

Jel, jelkép, piktogram.


Betű, hang, beszédhang, szerző, író, olvasó, cím, szöveg, mondat, írásjel, bekezdés, összefoglalás, előzetes áttekintés.



Órakeret 2 óra

Előzetes tudás

Iskolaérettség.


Az irodalmi alkotások befogadásának megalapozása.

A műélvezet fejlesztése a beleélés, a képzelet, az asszociációk, a játék, a ritmus és a zene révén.

Szépirodalmi és ismeretterjesztő szövegek megismerése.

A költői nyelv sajátosságai (ritmus, rím), megértésének megalapozása.

Elemi irodalmi ismeretek elsajátíttatása tapasztalati úton (pl. vers, mondóka, találós kérdés, mese, szereplő).




Magyar nép- és műköltészeti alkotások megismertetése, a népköltészetben megtestesülő értékek, hagyományok közvetítése.

Ismerkedés hazai kisebbségek irodalmának alkotásaival.

A mese és a valóságleírás különbségének tudatosítása.

Tapasztalatszerzés a verses és a prózai szövegek formájának különbségeiről.

Az olvasmány címének, hangulatának megfigyelése; témájának, szereplőinek, főbb eseményeinek megnevezése (pl. Arany László, Benedek Elek, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Gárdonyi Géza Wass Albert, Illyés Gyula meséi, mesefeldolgozásai).

A szereplők cselekedeteinek megítélése, tulajdonságaik megfigyelése. Egyszerű oksági összefüggések felismerése.

A cím és a tartalom kapcsolatának felismerése.

A verses forma megfigyelése, a ritmus, a rím, az ismétlődések felfedezése, megtapasztalása.

Olvasmányok szerzőjének megnevezése.

Rövid mesék, történetek dramatikus, bábos megjelenítése.

Az olvasmány tartalmához kapcsolódó improvizációs és beleélő játékok.

A tanuló

hallgat, olvas verset, mesét, életkori sajátosságának megfelelő irodalmi műveket;

képes egyszerű irodalmi szövegek felismerésére műfaji jellemzőinek alapján (pl. mese, költemény, mondóka, találós kérdés);

néhány verset, mondókát elmond fejből;

dramatikus játékokban együttműködik s társakkal.

Dráma és tánc: dramatikus és improvizációs játékok.

Ének-zene: ritmus, ismétlődések.

Vizuális kultúra: Jelmez, kellék, díszlet, színpadi tér és lépték. Különböző médiaszövegek (pl. animációs mesék) cselekménye kezdő- és végpontjának, a cselekményelemek sorrendjének megfigyelése közvetlen példák alapján. Címadás. Saját megélt élmények és tapasztalatok összevetése a média által közvetített, megjelenített világokkal (pl. gyermekműsorok, gyermekújságok, képregények, életkornak megfelelő rajzfilmek, gyermekeknek készülő internetes honlapok alapján). A hang és kép szerepe a mesevilágban.

Erkölcstan: én és szűkebb közösségeim.


Népköltészet, műköltészet; mese, mesekezdés, mesebefejezés; főszereplő, mellékszereplő; vers, verses mese, versszak, verssor, ritmus, ismétlődés, rím.


Az írástanítás előkészítése – az írás megtanulásának technikai alapozása

Órakeret 25 óra

Előzetes tudás

Iskolaérettség.


A tanulás eszközeinek és az eszközök használatának megismertetése, gyakorlása, elemi tanulási szokások kialakítása. Fonématudatosság, hallás fejlesztése.

Az iskolai tanuláshoz szükséges pszichikus funkciók, alapvető képességek célirányos fejlesztése (pl. a figyelem tudatossága, tartóssága; feladattudat; a kivárás képessége; differenciált látási és hallási megfigyelések; mozgáskoordináció; finommozgások).




Hangok helyének, időtartamának megfigyelése szavakban.

Analizáló, szintetizáló feladatok végzése.

Tájékozódás térben, síkban.

A füzet és az írószerek használata.

Finommozgások, mozgáskoordináció fejlesztése.

Vonalvezetési gyakorlatok, betűelemek vázolása, írása.

Helyes írásszokások kialakítása (testtartás, írószerfogás, kézcsúsztatás).

A tanuló

nyitott, motivált, érdeklődő az írás tanulásában;

előzetes képességei és ismeretei megfelelőek az írástanulás megkezdéséhez;

finommotorikája, szem-kéz koordinációja megfelelő szintű;

tisztában van az írás alapvető funkcióival a mindennapi életben.

Technika, életvitel és gyakorlat: a finommozgások fejlesztése (pl. gyurmázással).

Vizuális kultúra: a finommozgások fejlesztése rajzolással, festéssel, mintázással.

Erkölcstan: az írott nyelvi kommunikációs viselkedés szabályai.

Ének-zene: hallásfejlesztés.


Betűelem.


Az írott betűalakok tanítása – írástechnikát fejlesztő gyakorlatok

Órakeret 50 óra

Előzetes tudás

Iskolaérettség.


Az írás jelrendszerének differenciált elsajátítása.

A helyes írásszokások kialakítása az egyéni képességkülönbségek figyelembevételével.

Az írástechnika és a rendezett kézírás megalapozása, fejlesztése.




Az írott kis- és nagybetűk szabályos alakítása, kapcsolása.

Betűkapcsolatok, rövid szavak írása.

A hangok időtartamának jelölése.

Másolás írott, majd nyomtatott mintáról: szavak, szókapcsolatok, rövid mondatok írása.

Hat betűnél nem hosszabb szavak látó-halló tollbamondásra írása.

Rövid szavak írása emlékezetből. Rövid mondatok írása tollbamondásra és emlékezetből.

A tanuló

ismeri és használja a magyar ábécé betűinek írott alakjait;

írása rendezett, a betűket olvashatóan alakítja és kapcsolja egymáshoz.

Vizuális kultúra: irányváltásokat segítő vonalkombinációk (vonalkötegek, vonalgombolyagok stb.) használata.


Nyomtatott betű, írott betű, írásjegy, egyjegyű betű, kétjegyű betű, háromjegyű betű, kisbetű, nagybetű, szótag, szó, mondat, szöveg.



Órakeret 45 óra

Előzetes tudás

Kis- és nagybetűk írása. Szabályos betűalakítás és betűkapcsolás.


Az elsajátított új nyelvhasználati módok készségeinek továbbfejlesztése: az írásmozgások automatizmusainak és az íráshoz kapcsolódó helyes szokásoknak a megerősítése.




Szabályos betűalakítás és betűkapcsolás a szavak, szókapcsolatok, mondatok írásakor.

Az íráshasználat normáinak megtartása.

Elvárható tempójú írás.

Két-három összefüggő mondat leírása másolással, tollbamondás után.

Önállóan alkotott rövid mondatok leírása.

Helyes írásszokások alkalmazása (testtartás, írószerfogás, kézcsúsztatás).

A tanuló

másoláskor nem vét írástechnikai hibát;

jelöli a mondatkezdést és a mondatzárást;

a gyakorolt szókészlet körében alkalmazza a szókezdő nagybetűt;

ismeri az időtartam és a j hang kétféle jelölési módját;

szövegminta alapján felismeri és kijavítja hibáit.

Vizuális kultúra: térérzékelés, finommotorika, esztétikai igényesség; különféle vonaltípusok készségfejlesztő alkalmazása.

Testnevelés és sport: harmonikus mozgás.

Ének-zene: tempó, ritmus.


Kisbetű, nagybetű; margó.



Órakeret 8 óra

Előzetes tudás

Iskolaérettség. A helyesírási szabályok megértéséhez, alkalmazásához szükséges nyelvtani fogalmak.


A helyesírási készség fejlesztése.

A megismert nyelvi eszközök, nyelvhelyességi és helyesírási szabályok alkalmazása a szóbeli és az írásbeli nyelvhasználatban.




Szabályszerűségek felismerése és alkalmazása írásbeli feladatokban.

Nyelvi fogalmak tapasztalati úton történő megismerése; rövid és hosszú hangok, egy-, két-, háromjegyű betűk ismerete.

A nagybetűk és a mondatzáró írásjelek használatának, helyesírásának megfigyelése.

Az írás és a helyes kiejtés együttes alkalmazása.

A j és ly használata az ismert szókincs körében.

A mondatkezdő nagybetű és a megfelelő mondatvégi írásjel jelölése, alkalmazása írásbeli feladatokban.

Az önellenőrzés módjának elsajátítása.

A korosztálynak megfelelő lexikonok, szótárak használata.

A tanuló

szükség szerint alkalmazza a tapasztalt helyesírási szabályokat a begyakorolt szókészlet körében;

10–20 begyakorolt szó esetében helyesen jelöli a j hangot;

az egyszerű szavakat helyesen választja el.

Ének-zene: egy adott dallamhoz szöveg alkotása.


Ábécé, elválasztás, szótag; pont, kérdőjel, felkiáltójel.



Órakeret 3 óra

Előzetes tudás

Iskolaérettség.


A tanulási képesség, mint az életkori sajátosságoknak megfelelő megismerési, élményszerzési folyamatnak, a játszva tanulás képességének támogatása, fejlesztése.




Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megalapozása és gyakorlása (könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés; gyermeklexikon használata; beszélgetés a tanulás szerepéről, fontosságáról, a tanuláshoz szükséges információk kereséséről és kezeléséről).

Egyszerű ok-okozati összefüggés felismerése; következtetések levonása.

Tanulás több tevékenység és érzékszerv segítségével: ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált memória-gyakorlatok, szövegtanulási technikák.

A fantázia és képzelet aktiválása a megismerés érdekében.

A kép és a szöveg kapcsolata.

Illusztrált szövegekben a kép és a szöveg kiegészítő hatása.

A könyvtárhasználat alapvető szabályai. Írott nyelvi források, információhordozók, könyvek, újságok. Eligazodás a könyvek, írott nyelvi források világában.

Gyermekújságok jellemzői tartalomjegyzék alapján.

Tájékozódás a gyermeklexikonokban betűrend segítségével. A könyvek jellemző adatainak, részeinek megfigyelése (író, cím, kiadó, a kiadás éve, tartalomjegyzék).

A tanuló

a tanító irányításával motiváltan tanul;

a tanulási folyamat során változatos tevékenységeket és több érzékszervet is használ;

szöveghűen felidézi a következő szépirodalmi műveket, illetve azok részleteit: 2-3 mondóka,

Tamkó Sirató Károly: Csöpp kis Márta, Weöres Sándor: Olvadás című költeménye; kortárs magyar lírikusok műveiből néhány alkotás.

Matematika; környezetismeret: önálló tanulás.

Vizuális kultúra: A szöveget alkotó betűformák és a közlési tartalmak kapcsolatának felismerése. Kép és szöveg kompozíciós kapcsolatának elemzése.

Mesék, gyermekirodalmi alkotások és azok animációs, filmes adaptációinak összehasonlítása, feldolgozása. Az olvasott/felolvasott szöveghez és a levetített adaptációhoz kapcsolódó élmények megjelenítése és feldolgozása (pl. rajzzal, montázskészítéssel).

Az életkori sajátosságokhoz igazodó internethasználat kockázatainak és lehetőségeinek felismerése (pl. gyermekbarát honlapok böngészése).


Könyvtár, lexikon, betűrend, tartalomjegyzék, gyermekújság.



Órakeret 2 óra

Előzetes tudás

Iskolaérettség.


Erkölcsi, esztétikai kategóriák megismerése, ítéletalkotás egyszerű szituációban, szépirodalmi művek alapján, a történetmesélés szabályainak, szerveződésének, logikájának megismerése.




Egyszerű ítéletek alkotása a mesék, versek, olvasott, hallott irodalmi művek szereplőiről.

Alapvető erkölcsi, esztétikai fogalmak, kategóriák kialakítása (szép, csúnya, jó, rossz, igaz, hamis).

A történetiségen alapuló összefüggések megértése az egy szálon futó történekben.

Azonosulás, ítélet, érvelés alapjainak elsajátítása a szépirodalmi szövegek kapcsán.

A megismert mese, történet tanulságának összevetése saját tapasztalatokkal, eseményekkel.

Egyszerű közmondások, szólások ismerete.

Mindennapi konfliktusok átélése dramatikus játékokban, drámajátékban (pl. bábjáték).

A múlt néhány emléke környezetünkben (múzeumok, emléktáblák, műemlékek, emlékművek; tárgyak, fotók, egyéb dokumentumok; szokások).

Nemzeti ünnepeink, jelképeink.

A tanuló

ismeri, megérti rövid, egy szálon futó művek segítségével a történeteket bemutató művek szerveződését, felépítését, az összefüggések logikáját, az ok-okozati viszonyt;

képes állást foglalni, érvelni alapvető erkölcsi kérdésekben;

meggyőződéssel képviseli a legalapvetőbb emberi értékeket;

meghallgatja mások érvelését is;

képes beleélésre, azonosulásra az életkori sajátosságainak megfelelő művek befogadása során;

dramatikus és drámajátékok segítségével képes átélni mindennapi konfliktusokat, azokat életkori szintjén kezelni.

Dráma és tánc: részvétel dramatikus játékban.

Vizuális kultúra: átélt, elképzelt vagy olvasott esemény vizuális kifejezése.

Erkölcstan: családtagjaim, szeretet, barátkozás (konfliktushelyzetek megélése játékokon keresztül).

Környezetismeret: az ember megismerése (magatartásformák, szabályok, viselkedési normák); környezet és fenntarthatóság.


Tanulság, konfliktus, közmondás, nemzeti ünnep, jelkép.

Tematikai egység

Az év során tanultak ismétlése, a felmerült hiányosságok pótlása, szövegértés folyamatos gyakorlása

Órakeret

28 óra

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

A tanuló érthetően beszéljen, legyen tisztában a szóbeli kommunikáció alapvető szabályaival, alkalmazza őket. Értse meg az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelmesen válaszoljon. Aktivizálja a szókincsét a szövegalkotó feladatokban. Használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításának és köszöntésének udvarias nyelvi formáit. Legyen képes összefüggő mondatok alkotására. Követhetően számoljon be élményeiről, olvasmányai tartalmáról. Szöveghűen mondja el a memoritereket.

Ismerje az írott és nyomtatott betűket, rendelkezzen megfelelő számú szókinccsel. Ismert és begyakorolt szöveget folyamatosságra, pontosságra törekvően olvasson fel. Tanítója segítségével emelje ki az olvasottak lényegét. Írása legyen rendezett, pontos.

Ismerje fel és nevezze meg a tanult nyelvtani fogalmakat, szükség szerint idézze fel és alkalmazza a helyesírási szabályokat a begyakorolt szókészlet szavaiban. Jelölje helyesen a j hangot 10-20 begyakorolt szóban. Helyesen válassza el az egyszerű szavakat.

Legyen tisztában a tanulás alapvető céljával, ítélőképessége, erkölcsi, esztétikai és történeti érzéke legyen az életkori sajátosságoknak megfelelően fejlett. Legyen nyitott, motivált az anyanyelvi képességek fejlesztése területén.



Magyar nyelv és irodalom 1. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom 2. évfolyam

Éves óraszám: 288 (144 olvasás, 72 nyelvtan, 72 írás); Heti óraszám: 8.

A tematikai egységek áttekintő beosztása

Tematikai egység címe

Órakeret 288


18 óra


90 óra


13 óra


65 óra

Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondat, szó, hang, betű; szótagolás; szótő és toldalék; mondatfajták

20 óra


34 óra


16 óra


4 óra

Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret (a kerettantervben ún. szabad órakeret, az éves óraszám 10%-a)

28 óra



Órakeret 18 óra

Előzetes tudás

Iskolaérettség.


A szóbeli és az írásos kommunikációban a megértés pontosságának és a kifejezés érthetőségi szintjének emelése. A környezettel való nyelvi kapcsolattartás biztonságának elősegítése.

Két vagy több mondat összekapcsolásával a gondolatok, érzések, vélemények pontosabb kifejeztetése.




A helyes beszédlégzés. A hangok tiszta artikulációja, az időtartam és a hangkapcsolatok helyes kiejtése.

Mondatok, szövegek olvasásakor, memoriterek elmondásakor a hanglejtés, a hangsúly helyes alkalmazása.

Az aktív szókincs bővítése, pontosítása szövegkörnyezetben történő értelmezéssel és képek, képzetek, képi kompozíciók fogalmi megfeleltetésével.

Mondatok összekapcsolása. Összefüggő mondatok alkotása képek, képsorok alapján, adott vagy választott témáról.

Páros és csoportos beszélgetés.

Szituációs játékokban a felnőttek és a kortársak udvarias megszólítása és a szituációnak megfelelő nyelvhasználat alkalmazása.

Nem verbális jelzések tartalmának felismerése, használata beszéd közben.

Önismereti gyakorlatok, szerepjátékok.

A tanuló

érthetően beszél;

megérti az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelmesen válaszol;

használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításának és köszöntésének illendő nyelvi formáit;

bekapcsolódik a közös tevékenységekbe. Alkalmazkodik azok szabályaihoz;

eligazodik szűkebb környezete társas kapcsolatrendszerében.

Ének-zene; testnevelés és sport: helyes légzéstechnika.

Vizuális kultúra: képek, képzetek, képi kompozíciók; egyszerű (pl. kitalált vagy átélt) cselekmény megjelenítése képekkel (pl. rajzzal, képsorozattal, fotóval) megfelelő hanghatásokkal (pl. zörejjel, énekhanggal) kiegészítve.

Dráma és tánc: szituációs játékok.

Erkölcstan: én és környezetem,

bemutatkozás, önismeret.


Tempó, ritmus, szünet, hangerő, hangsúly, arcjáték, tekintet, testtartás, bemutatkozás, bemutatás, köszönés, megszólítás, kérés, köszönetnyilvánítás.



Órakeret

90 óra

Előzetes tudás

Betűismeret, alapvető olvasási képesség.


A szövegértő olvasás előkészítése.




Az olvasásra vonatkozó szókincs, pl. szerző, író, olvasó, cím, szöveg, mondat, írásjel, bekezdés.

Az olvasás funkciójáról, folyamatáról alkotott ismeret, meggyőződés fejlesztése.

Betűfelismerés, betű-hang, fonéma-graféma azonosítási szabályok, automatizált képesség.

Biztonságos szóolvasási képesség.

Olvasástechnikai hibák felismerése, javítása.

Magabiztos néma és hangos olvasás a mondat egyszerűbb, életkori sajátosságoknak megfelelő szintjén.

Olvasási stratégiák előkészítése: érzékszervi képek alkotása, grafikus szervezők, összefoglalás, előzetes áttekintés.

Az explicit információk, állítások megértése, értelmezése, értékelése, egyszerű következtetések levonása.

Mesék, narratív történetek értő hallgatása, felidézése. (pl. történetek a családi élet eseményeiről; nemzeti ünnepeinkről, jelképeinkről).

A szövegértés szövegtípusnak megfelelő funkciójáról, folyamatáról alkotott ismeret, meggyőződés kialakítása, fejlesztése.

A tanuló

olvasási tevékenysége motivált, érdeklődő;

ismeri a magyar ábécé nyomtatott kis és nagybetűit;

ismeri a betű-hang, fonéma-graféma megfeleltetési szabályait;

biztos betűfelismerési, összevonási képességgel rendelkezik;

ismeri olvasással kapcsolatos erősségeit, hibáit;

rendelkezik az olvasásra, annak folyamatára vonatkozó szókinccsel, ismeretei az életkornak megfelelőek;

biztonsággal, pontosan olvas szavakat, szószerkezeteket, mondatokat életkori sajátosságának megfelelő egyszerű, rövid szövegeket.

A tanuló

ismert és begyakorolt szöveget folyamatosságra, pontosságra törekvően olvas fel,

felismeri, szükség esetén modellkövetéssel javítja olvasási hibáit,

használja az előzetes áttekintés, egyszerű összefoglalás, az érzékszervi képek alkotásának stratégiáit a megértés érdekében;

a szöveg megértését bizonyítja a következő tevékenységekkel: következtetés, lényegkiemelés, tartalommondás, események összefoglalása, egyszerű értékelése az életkornak megfelelő szinten.

Vizuális kultúra: betűtípus, betűforma.

Matematika; környezetismeret: szóbeli és írásbeli szövegértés.

Vizuális kultúra: Mesék, gyermekirodalmi alkotások és azok animációs, filmes adaptációinak összehasonlítása, feldolgozása. Az olvasott/felolvasott szöveghez és a levetített adaptációhoz kapcsolódó élmények megjelenítése és feldolgozása (pl. rajzzal, montázskészítéssel).

Médiaélmények (pl. tetszés, kíváncsiság, rossz élmény) felidézése, kifejezése és megjelenítése szóban, vizuálisan (pl. rajzolás, bábkészítés) vagy szerepjátékkal.

Jel, jelkép, piktogram.


Betű, hang, beszédhang, szerző, író, olvasó, cím, szöveg, mondat, írásjel, bekezdés, összefoglalás, előzetes áttekintés.



Órakeret

13 óra

Előzetes tudás

Betűismeret, alapvető olvasási képesség.


Az irodalmi alkotások befogadásának megalapozása.

A műélvezet fejlesztése a beleélés, a képzelet, az asszociációk, a játék, a ritmus és a zene révén.

Szépirodalmi és ismeretterjesztő szövegek megismerése.

A költői nyelv sajátosságai (ritmus, rím), megértésének megalapozása.

Elemi irodalmi ismeretek elsajátíttatása tapasztalati úton (pl. vers, mondóka, mese, szereplő).




Magyar nép- és műköltészeti alkotások megismertetése, a népköltészetben megtestesülő értékek, hagyományok közvetítése.

Ismerkedés hazai kisebbségek és más népek irodalmának alkotásaival.

A társas kapcsolatok, családi és társadalmi ünnepek bemutatása.

A mese és a valóságleírás különbségének tudatosítása.

Mondák, legendák a magyar nép történetéből; rövid elbeszélések a magyar történelem nagy alakjairól.

Tapasztalatszerzés a verses és a prózai szövegek formájának különbségeiről.

Az olvasmány címének, hangulatának megfigyelése; témájának, szereplőinek, főbb eseményeinek megnevezése (pl. Arany László, Benedek Elek, Móra Ferenc, Gárdonyi Géza,

Wass Albert, Illyés Gyula meséi, mesefeldolgozásai).

A szereplők cselekedeteinek megítélése, tulajdonságaik megfigyelése. Egyszerű oksági összefüggések felismerése.

A szövegek megértésének igazolása feladatok megoldásával.

A cím és a tartalom kapcsolatának felismerése.

A verses forma megfigyelése, a ritmus, a rím, az ismétlődések felfedezése, megtapasztalása.

Olvasmányok szerzőjének megnevezése.

Rövid mesék, történetek dramatikus, bábos megjelenítése.

Az olvasmány tartalmához kapcsolódó improvizációs és beleélő játékok.

A tanuló

hallgat, olvas verset, mesét, életkori sajátosságának megfelelő irodalmi műveket;

képes egyszerű irodalmi szövegek felismerésére műfaji jellemzőinek alapján (pl. mese, költemény, mondóka, találós kérdés);

néhány verset, mondókát elmond fejből;

dramatikus játékokban

együttműködik a társakkal.

Dráma és tánc: dramatikus és improvizációs játékok.

Ének-zene: ritmus, ismétlődések.

Vizuális kultúra: Jelmez, kellék, díszlet, színpadi tér és lépték. Különböző médiaszövegek (pl. animációs mesék) cselekménye kezdő- és végpontjának, a cselekményelemek sorrendjének megfigyelése közvetlen példák alapján. Címadás. Saját megélt élmények és tapasztalatok összevetése a média által közvetített, megjelenített világokkal (pl. gyermekműsorok, gyermekújságok, képregények, életkornak megfelelő rajzfilmek, gyermekeknek készülő internetes honlapok alapján). A hang és kép szerepe a mesevilágban.

Erkölcstan: én és szűkebb közösségeim.


Népköltészet, műköltészet; mese, mesekezdés, mesebefejezés; monda, főszereplő, mellékszereplő; vers, verses mese, versszak, verssor, ritmus, ismétlődés, rím.



Órakeret 65 óra

Előzetes tudás

Kis- és nagybetűk írása. Szabályos betűalakítás és betűkapcsolás.


Az elsajátított új nyelvhasználati módok készségeinek továbbfejlesztése: az írásmozgások automatizmusainak és az íráshoz kapcsolódó helyes szokásoknak a megerősítése.




A nagy- és kisbetűk pontos ismerete.

Szabályos betűalakítás és betűkapcsolás a szavak, szókapcsolatok, mondatok és rövid szövegek írásakor.

Az íráshasználat normáinak megtartása.

Elvárható tempójú írás.

Két-három összefüggő mondat leírása másolással, tollbamondás után vagy emlékezetből.

Önállóan alkotott mondatok leírása.

Helyes írásszokások alkalmazása (testtartás, írószerfogás, kézcsúsztatás).

A tanuló

másoláskor nem vét írástechnikai hibát;

jelöli a mondatkezdést és a mondatzárást;

a gyakorolt szókészlet körében alkalmazza a szókezdő nagybetűt;

ismeri az időtartam és a j hang kétféle jelölési módját;

szövegminta alapján felismeri és kijavítja hibáit.

Vizuális kultúra: térérzékelés, finommotorika, esztétikai igényesség; különféle vonaltípusok készségfejlesztő alkalmazása.

Testnevelés és sport: harmonikus mozgás.

Ének-zene: tempó, ritmus.


Kisbetű, nagybetű; margó.


Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondat, szó, hang, betű; szótagolás; szótő és toldalék; mondatfajták

Órakeret 20 óra

Előzetes tudás

Olvasás és írás ismerete.


Az anyanyelvhasználat tudatosításának megindítása, a helyesírás biztonságának megalapozása.

· web viewkörzetünk családi házas körzet, a régi építésű villáktól a felújított...

Documents