Kísérőtanári beszámoló Senigallia

2015.

2015. július 21-én négy fiatalt kísértem Senigalliába. Komár Kitti pincér, Farkas Péter, Kiss Patrik, Zelei Barnabás szakács tanulókat. Olaszországi tengerparti nyaralóhellyel csak egy baj volt, nagyon sokat kellett utaznunk. Igaz az iskola Ford Tranzitjával mindenképpen kellemesebb volt, mintha menetrendszerinti autóbusszal utaztunk volna. A hosszú út alatt sok izgalmas beszélgetésre volt lehetőség, ki mit vár ettől a szakmai úttól, miben szeretne fejlődni, milyen szakmai célokat tűztek maguk elé. Mindegyikük gimnáziumi érettségi után kezdte meg iskolánkban a szakmai tanulmányaikat, nagy szakmai ambícióval, és ez a lehetőség, hogy kiutazhattak mindenképpen pozitív. Az Óváros gyönyörű, feledtette a hosszú utat.

A munkahely kívülről

És a vendégtér részlete belülről

Giorgio Úr a tulajdonos alapító fogadott bennünket. Először a szállást mutatta meg, mely az étterem udvarában éppen átadott apartmanban volt. Tágas praktikusan berendezett lakás.A kedves fogadtatás a vacsorával folytatódott. Igazi olasz halas, tengeri menüsort szolgáltak fel. Ismerkedés a mediterrán konyhával máris megkezdődött, vendéglátónk röviden ismertette az ételeket. Másnap délelőtt már 9 órakor vártak bennünket az étteremben. A diákoknak nagyon tetszett a környék, hiszen az étterem szinte közvetlenül a parton fekszik, saját tengerparti szakasza van, amit a család tart fent. Giorgio várt bennünket, és vezette végig a társaságot a lenyűgöző éttermen. Megmutatta a különböző konyhákat, az étterem részeket, bárt, az emeleti helyiségeket (ahol különböző programokat, például salsa estet tartanak), és a lenyűgöző kilátást a tengerre. Nyugodtan állíthatom, hogy a diákokat elkápráztatta, amit láttak, egyik ámulatból estek a másikba, például a glutén-mentes külön pizza-sütő hely, vagy a tengergyümölcse szekció láttán. Ilyen, kicsit több mint ezer ember befogadására alkalmas éttermet még nem igazán láttak, pláne nem belülről. Nagyon lelkesek voltak.Az eszközök használatának bemutatása következett, a konyhában felhasznált nyersanyagok, halak tengeri gyümölcsi, rákok, kagylók olasz és angol elnevezései. Sok ismeret zúdult rájuk hirtelen, és a munka ezennel meg is kezdődött.A munkatársak maximálisan segítségükre voltak, egy részük ugyan csak olaszul beszélt, de ez sem jelentett problémát, előkerült a szótár hamar. Két turnusban, délelőtti és esti műszakban osztották be diákjainkat. Giorgio Úrral az előz évi tapasztalatokról, további együttműködésről lehetőségéről is beszéltünk.Elismeréssel szólt diákjainkról, megbízható, pontos munkavégzésükről, reményét fejezte ki, hogy most sem lesz másként. Beszéltünk az elkövetkező pályázat újdonságairól is. A tanulási egységek meghatározásáról, a mérés értékelés új szempontjairól. A vendéglátásba sok évet eltöltött, nagy szakmai tapasztalattal rendelkezik, de ezek számára teljesen új megközelítést jelentettek, kicsit bonyolult, sok adminisztrációval.Amikor a délutános műszak indult, a két diákkal bevásároltunk tartós élelmiszerekből és minden olyan termékből, ami a „háztartásba” kellett a következő négy hétre. Az apartmanban ugyanis saját magukért feleltek, magukat látták el. Az első munkában töltött napok tapasztalatait esténként beszéltük meg diákjainkkal. Lelkesen számoltak be arról mennyi mindent megtanultak, a kommunikációs nehézségekben szorultak segítségre mindössze, így megnyugodva vehettünk búcsút tőlük.Sikerült úgy szerveznünk a programunkat, hogy a Cormonsba érkező frissen végzett szakácsunkat, Fejér Zoltánt Udinében felvehettük, és együtt mentünk Cormonsba.

Gianni és Marisa Felcaro fogadott bennünket Hotel Felcaroban. A bemutatkozás itt zökkenőmentes volt, hiszen Zoltán jól beszél olaszul, a kezdeti megilletődés után nem volt probléma. A szakmailag nagyon elhivatott volt diákunk nagy lelkesedéssel vetette bele magát a munkába.

Szeged, 2015. augusztus 14. Birgésné Bujdosó Aranka