Információ és könyvtárA könyvtár terméke az információ

– a kvt. mint közlő --- valamilyen ismeretet --- ad át a felvevőnek– az információ áramlása: egyirányú v kétirányú = információcsere

A dokumentum olyan információhordozó, amely ismeretet rögzít vagy ismeret forrásává válhat, tekintet nélkül fizikai megjelenésére és jellegzetességeire (könyv, prospektus, térkép, hanglemez, CD, video stb.)

Információhordozók fejlődéstörténete– A közlés I. forradalma: a beszéd kialakulása , állatvilágból való kiemelkedés, a

munkavégzés során teremtett és szerzett ismeretek átadása társaknak, utódoknak, információ kódolása, alapszókincs, szógyakoriság, nyelv fejlődése a társadalom fejlődésének megfelelően

– A közlés II. forradalma: a kézírás korszaka – az információ tárolása függetlenné válik a megbízhatatlan emberi emlékezettől, megkezdődik

az idő és tér legyőzése– az első technikai közlésmód - az információnak valamilyen információhordozón való

absztrakt rögzítése - megőrzése - átörökítése, szétsugárzása (képírás-fogalomírás-szó-szótagírás-betűírás) írásbeliség korszaka

– Mezopotámia: sumérok, akkádok - ÉKÍRÁS - agyagtáblára (3000 évig, Kr. U. 1. Szd.-ig)– Egyiptom: HIEROGLIF írás - papírusztekercsre festették v fatáblára– Ókori kultúrák: görög-római: BETŰÍRÁS (főniciaiaktól) - papírusztekercs, pergamen,

papír (Kr. E. 100-100)– Papír: Kína: i. e. 105-ben

A közlés III. forradalma: a nyomtatott könyv korszaka, a sokszorosítás technikája megteremti az információk tömeges elterjesztését

• Johannes Gutenberg - Mainz - betűöntés, szedés és nyomás• Legnevezetesebb: 42 soros biblia 1455-56 textura betűtípussal• XVI-XVII. sz. olasz. holland nyomdászok, magyarországi vándornyomdák (Heltai

Gáspár, MiszTótfalusi Kis Miklós.)• XVII. sz. derekán első tudományos folyóiratok (Párizs, London, Lipcse) - Magyar

Hírmondó 1780.• XIX. sz. Általános iskolakötelezettség bevezetése - technikai fejlődés a nyomtatásban

(papírgyártógép, Kőnig-féle gyorssajtó, rotációs gép, öntőgépek, gépi szedés) - gomba módra szaporodó vasúti könyvárusok - első közkönyvtárak

• A közlés IV. forradalma: az audio-vizuális eszközök korszaka, az elektronikus távközlő eszközök megjelenése

• Edison fonográfja 1877. - első sikeres hangrögzítés• Marconi (olasz) rádió-távíró összeköttetés 1896• Poulsen (dán) első hangszalag - magnetofon őse, az első zenei hang

továbbítására alkalmas rádió• Daguerre (francia) állókép rögzítése 1837.

• Lumiére testvérek (Párizs) első mozgóképek bemutatása - 1895. Első nyilvános mozielőadás

• A televízió elterjedése 1950-60-as évek - Mo-on: első kísérleti adás 1954.Az információtárolás - feldolgozás - visszakeresés forradalma: a számítógép

• 1940-től 5 generáció: elektroncsöves (1940-55), diódák, tranzisztorok (1956-59), integrált áramkörök (1964-67), mikroprocesszorok (a központi egység egyetlen integrált áramkör), szupravezetők, üvegszál (1990-es évek) - Intel Pentium: a tárolási kapacitás és műveleti sebesség további növelése

• A logikai programok beépítésével sokszempontú visszakeresést teremt

Dokumentum fogalmaLatin eredetű, bizonyíték, tanújel, intő példa, okirat, tanúsítás, bizonyításFogalmának meghatározása a 70-80 évekből:

• olyan információhordozó, amely az ismereteket rögzítve tartalmazza, a rögzítési technika eredménye, az információ testet öltött formája

• gyűjtőfogalom, magában foglalja az emberi ismereteknek minden tárgyi jellegű foglalatát, hordozóját

Fogalmának meghatározása napjainkban:• önálló szellemi termék, független információegység, az információk különálló kvantumja

1997. évi CXL. Törvény:• a könyvtár által állományba vett alap és kiegészítő feladatai ellátásához szükséges

tudományos, oktatási, művészeti, közművelődési vagy történeti értékű könyv, időszaki kiadvány, egyéb kiadvány, ill. minden szöveg, kép, adat, hangrögzítés, elektronikus dokumentum.

Kivétel: a Ltv. Hatálya alá tartozó levéltári anyagnak minősülő dokumentum

Dokumentumok csoportosítása • Előállítási mód v. publicitás szerint:

– egyedi– sokszorosított

• Könyvtári előfordulás szerint:– hagyományos– nem hagyományos

Tartalom szerint • A tárolt információk forrásértéke szerint:

– elsődleges=prímér– másodlagos=szekunder– harmadlagos=tercier

Formai szempont szerint• A megjelenés formája szerint:

– vizuális=látható– auditív=hallható– taktilis=tapintható

• Előállítás technológiája szerint:– nyomtatással előállított– elektronikus úton előállított

• Egyéb szempontok alapján:

– megjelenési gyakoriság: • eseti kiadványok• folytatódó kiadványok

– információhordozó szerint:• papír• film• mágneshordozó • optikai hordozó

– publicitás szerint:• publikált• nem publikált

– gyűjteményi szempont alapján:• tartós• időleges megőrzésű dokumentumok

Dokumentumok csoportosítása előállítási mód szerint – Egyedi dokumentum: nem v. csak igen kis példányszámban sokszorosított • jellemzőjük:• legnagyobb részük sohasem kerül kiadásra• a bennük rögzített információs anyag óriási jelentőségű• kezelésük elkülönítve, különleges módszerekkel történik• ide tartoznak: könyvnyomtatás előtti dokumentumok, valamennyi írásmű eredeti kézirata,

jegyzőkönyvek-(tudományos, kísérletek jegyzőkönyvei, kongresszusok, konferenciák, értekezletek, parlamenti ülések, hatósági, bírósági)

• hivatalos okiratok, gyártási eljárások, szabadalmi leírások, tervrajzok, jelentések, grafikonok, szinopsisok, eredeti hangfelvételek, eredeti fényképfelvételek, képzőművészeti alkotások

– Sokszorosított dokumentum: nagy példányszámban kerül kiadásra• jellemzőjük:publicitás

Dokumentumok csoportosítása könyvtári, tartalmi szempont szerint

Könyvtári előfordulásuk alapján:• Hagyományos dokumentumok

– könyvek– időszaki kiadványok– zeneművek– térképek

• Nem hagyományos dokumentumok– hangdokumentumok– képdokumentumok– mikromásolatok – elektronikus dokumentumok

Dokumentumok csoportosításaA tárolt információk forrásértéke szerint:

• elsődleges=primér dokumentumok: adat, ismeret, tétel, megállapítás első ízben való közlése (kutatási, fejlesztési jelentések, szabadalmi leírások, disszertációk)

• másodlagos=szekundér dokumentumok, az ismeretek más dokumentumból valók ( könyv)• harmadlagos=tercier dokumentumok a másodlagos dokumentumok adatait gyűjti

össze(elemző, értékelő, összefoglaló munkák, szemlék, tanulmányok)

Dokumentumok csoportosítás formai (megjelenés formája) szempontok alapján Vizuális (látható) dokumentumok (az ismeretanyagot képszerűen rögzítik)

• Írásos, grafikai dokumentumok (az információkat, írással v. más egyezményes, hagyományos grafikai jelekkel rögzítik. Pl. könyv, időszaki kiadvány kotta stb).

• Ikonográfiai dokumentumok ( jellemzőjük a kép ábrázolás.Pl. fényképek, illusztrációk, reprodukciók)

• Plasztikai dokumentumok-(térbeli kiterjedésűek, háromdimenziós alkotások Pl. szobrok, érmek, plakettek)

Audítiv (hallható) dokumentumok (közvetlenül a hangot rögzítik. Pl. CD)Taktilis (tapintható) dokumentumok (az információtartalmat tapintás útján lehet érzékelni Pl. Braille írás)

Dokumentumok csoportosítása előállítás technológiája szerint Nyomtatott dokumentumokegyneműek, nyomdai úton papíron sokszorosítottakmegjelenési formájuk:statikus, nem változóaz információhordozótól elválaszthatatlanokElektronikus dokumentumokkülönböző elemekből állnak pl. szöveg, hang, video (számítógépen tárolt)megjelenési formájuk:dinamikus, változókevésbé kötődnek egyetlen megjelenési formátumhozA KSZR/2 Elektronikus dokumentumok bibliográfiai leírása szabvány alapján:

• számítógéppel kezelhető, digitálisan kódolt, amely vagy valamilyen fizikai hordozón jelenik meg és használatához számítógéphez illesztett vagy annak részét képező periféria(pl CD-ROM) lejátszó szükséges, vagy hálózati úton érhető el pl adatbázis

• lehetnek:– lokális (közvetlen elérésűek) CD-ROM, DVD kiadványok– távoli (közvetett elérésűek) elektronikus folyóiratok, katalógusok

Dokumentumok csoportosítása egyéb szempontok alapján a, megjelenési gyakoriságot vagy időszakosságot tekintve:eseti dokumentumok: befejezett, lezárt egységet alkotnakfizikailag egy. V. több kötetből állnaktartalmilag egy v. több műből állnakfolytatódó kiadványok: egymást követő részegységekből állnakmegjelenésük előre nem határozható mega részegységeket számozásuk, vagy egyéb megjelölésük különbözteti meg egymástólaz időszaki kiadványokat előfizetéssel lehet megrendelniDokumentumok csoportosítása egyéb szempontok alapjánb, információhordozót tekintve:papír, film, mágneses hordozó, optikai hordozó

elsődleges adathordozók: a rögzített dokumentumokat minden segédeszköz nélkül szabad szemmel és közvetlenül lehet érzékelni-papírhordozó, nyomtatott dokumentumokmásodlagos adathordozók: a rögzített információkat csak közvetett módon, valamilyen segédeszköz közbeiktatásával lehet használni- film, mágneses, optikai hordozójú dokumentumok

Dokumentumok csoportosítása egyéb, publicitás szerint • c, publicitás tekintetében:

– publikált– a köteles pld szolgáltatás alsó határát átlépő (50 pld) sokszorosított művek– a sokszorosító eljárással többszörözött– mágneses v. optikai hordozón publikált dokumentumok– WWW-en elérhető dokumentumok– félig publikált– 50-200 pld-ban sokszorosított– könyvesbolti forgalomba nem kerülő kiadványok– a levelező listákon közzétett művek– nem publikált– nem sokszorosított– személyre szóló közlemények

• d, gyűjteményi szempont alapján:– tartós megőrzésű– időleges megőrzésű dokumentumok

Szöveges dokumentumokKönyv

• Meghatározások:– Az ember szellemi alkotásainak írásjelekkel rögzített, megőrzésre és terjesztésre

szánt foglalata (Varjas Béla)– Valamilyen sokszorosító eljárással készült, kötet alakú, lapozható írásmű– Az UNESCO ajánlása szerint:A könyv az az önálló, nem időszaki kiadvány, mely

legalább 49 oldalt tartalmaz borítófedél nélkül– Magyarországon általában a legalább 4 ív terjedelmű (64) oldal) nem időszaki

kiadvány• - Kiadott és nyilvánosságra hozott, a borító oldalakat nem számítva több mint egy ív

terjedelmű, nem időszaki kiadvány, amely rendszerint szabad szemmel olvasható szöveget, ill. illusztrációt tartalmaz. Egybekötött, lapozható ívekből áll, rendszerint kötéstáblával van ellátva.

• Szerkezeti tagolódás:• Könyvtörténeti fejlődés két nagy korszaka:

– könyvnyomtatás előtti ui. kéziratos könyv1500. dec. 31.ősnyomtatványok– könyvnyomtatás utáni nyomtatott könyv1501.-1800. dec. 31 régi könyv

1801 - modern könyv• Mai könyvformátum - aldiva (nyolcadrét)- Aldus Manitius velencei nyomdász érdeme

A modern könyv felépítése • Kötéstábla v. borítófedél - anyaga: papír, vászon, texilia, bőr - puha borítófedél

keménykötésű– védőborító- kettős funkció- védelem

» figyelemfelkeltésgerinc- kötéstáblát fogja össze előzéklap- kötéstábla és a könyv teste között lapvédőlap- címlapot előzi meg - lehet rajta arckép, illusztráció, exlibris könyvtest-ívekív: a könyv méreténél jóval nagyobb papírlap, amelyet az ív kinyomtatása után hajtogatnak a kívánt méretre, alapegység a könyvek terjedelmének megállapításárakettőbe hajtva: másodrét v. ívrét /folió/ 4 laperedeti ívet négyrét hajtva negyedrét /quart/ 8 lapnegyedrét összehajtva nyolcadrét /oktáv/ 16 lapnyolcadrét összehajtva tizenhatodrét /sedec/ 32 lapívjelzés: az ívek számozása bal alsó sarok, az ív harmadik lapján ismétlés, szerepe: kötéskor össze ne cserélődjenek az íveklapok: a könyv méretével azonos 1 lap=2 oldaltáblák: könyvtesten belül található, szöveget gyakran kiegészítik, a könyvbe fűzött, v. ragasztott lap, más minőségű papírból készül, lehetnek számozottak, számozatlanok, pl. kép fotó, térképmellékletek: könyvtesttől különálló. Pl. térkép, kép, táblázat

• Címoldal = rekto MSZ -ISO 1806-98• szerző neve, cím, főcím, alcím• közreműködők: szerk, ford., magyarázó, átdolgozó,

illusztrátor-ezek átkerülhetnek a címlap hátoldalára, kiadvány műfaja, kiadásjelzés, kiadó, megjelenés helye, éve

• címlap hátoldala=verzó • közreműködők• copyright- szerzői jog tulajdonosának neve, évszám szerzői jogi törvény 1999. LXXVI. Tv.

A modern könyv felépítése/kolofon• Kolofon v. záradék a címlapverzón v. a könyv végén• előállítási adatok, műszaki adatok, a kiadásért felelősök neve, példányszám, nyomda neve

ISBN• ISBN (International Standard Book Number) könyvek nemzetközi azonosító jelzete-kolofon v.

verzó – kiadást azonosít! 1967.-ben alkalmazták először. Világméretű elterjedése ISO

Nemzetközi Szabványügyi Szervezet érdeme– Mo-on 1974-től OSZK

• MSZ ISO 2108:2005 Információ és Dokumentáció. Nemzetközi szabványos könyvazonosító szám

• 2007- január 1-től 13 jegyűelemei: előtag

• nyilvántartásicsoport-elem (korábban csoportazonosító, országazonosító)• kérelmezőelem (korábban kiadói azonosító)• kiadványelem (korábban könyvazonosító)• ellenőrző számjegy

• számcsoportok kötőjellel• előtag - háromjegyű szám a könyvek és hasonló termékek számára

a mostani előtag 978• nyilvántartásicsoport-elem legfeljebb 5 számjegy, a Nemzetközi ISBN Ügynökség utalja ki, az

ország, régió, nyelvterület Mo- 963• kérelmezőelem legfeljebb 7, Mo-on 2-5 számjegy- Mo-on az ISBN iroda utalja ki, kiadó

azonosító• Kiadványelem 1-6 számjegy Mo-on 1-4, az adott kiadó által megjelentetett mű kiadását

azonosítja

• ellenőrző számjegy az ISBN első 12 számjegyét 1-gyel és 3-mal megszorozzuk. A szorzatok összegét elosztjuk 10-zel, és az osztás maradékát kivonjuk 10-ből a kivonás eredményéül kapott szám lesz az ellenőrző számjegy, egyetlen kivétellel: ha az eredmény 10. Az ellenőrző számjegy 0 lesz

A modern könyv felépítése Szövegtest egyéb részei:

• ajánlás: pártfogó, idézet, mottó • előszó: általános tájékoztatás a mű létrejöttéről, körülményeiről, a szerző, fordító vagy éppen

a kiadó szándékáról a művel kapcsolatban • bevezető: társadalmi, történelmi háttér, terminológiai kifejezések • szöveg, amely részekre, fejezetekre, alfejezetekre osztható• részek, fejezetek, alfejezetek: könnyebb áttekinthetőség, élőfej• élőfej: a könyv lapjain a felső sor feletti felirat, amely utal az adott oldal tartalmára, így

megkönnyíti a mű használatát, a benne való kereséstSzövegtest egyéb részei:

• utószó: zárás• rövidítések jegyzéke: rövidítések feloldása• lapalji jegyzetek: rövid magyarázatok, v. hivatkozások• lábjegyzet a szövegtükör alatt elhelyezett , rövid szöveges megjegyzés• mutatók: név, tárgy, földrajzi, időrendi, szakrendi• tartalomjegyzék: könyv eleje, v. vége• képjegyzék• térképjegyzék

A könyvek tartalmi csoportosítása • Szépirodalmi művek- műfaji megbontás: líra, dráma, epika• Ismeretközlő művek

– tudományos könyvek-tudományos kutatási eredményeket tartalmazó, v. egyes tudományágak alapjait rendszerezve tárgyaló, v. egyes tudományos problémákkal foglalkozó művek

– Szakkönyvek-egy-egy foglalkozási ág szakmai, gyakorlati ismereteit tartalmazzák– ismeretterjesztő művek- a tudományos ismereteket közérthető formában dolgozzák

fel• A tudományos művek a tárgyalt témakör kiterjedése és mélysége alapján:

– szintézisek az egyes tudományterületek ismeretanyagának egészét rendszerezik, az adott tudományterületen az alapok funkcióit látják el

– összefoglaló munka egy-egy tudományterület leglényegesebb ismeretanyagát tárja fel, az ismereteknek csupán arányos összegzésére törekszik

– monográfia egy meghatározott témát v. problémakört részletesen, sokoldalúan a teljességre törekvően tárgyal

– tanulmány=poligráfia egy-egy kisebb kérdéskör v. tudományos probléma feltárásával foglalkozik

• Segédkönyvek(referensz-művek) prézens állomány

• szótárak: a nyelv szókincsét v. ennek egy részét tartalmazzák betűrendben. Lehetnek egynyelvűek, kétnyelvűek=(billingvis), többnyelvűek =(poliglott)

• lexikonok-betűrendbe sorolt általános v. szakosított ismerettárak• enciklopédiák az információkeresés alapvető eszközei, melyek a fogalmakat, a tudományok

összességét, vagy egy tudományág legfontosabb ismeretanyagát a lexikonnál nagyobb, átfogóbb csoportokban rendszerezve tárgyalja, rámutatva az összefüggésekre is. Az általános enciklopédia az ismeretek egészét, a szak enciklopédia egy szakterület ismeretanyagát tartalmazza.

• Segédkönyvek(referensz-művek) prézens állomány• bibliográfiák valamely elv szerint rendszerezett meghatározott céllal készült jegyzék.

Legfontosabb típusai: restrospektív (visszatekintő) és kurrens,( folyamatosan rendszeresen megjelenő) teljes és válogató, egyetemes és nemzeti, általános és szak, önálló és rejtett, dokumentumfajták szerint összeállított

• adattárak, névtárak, címtárak- egy-egy témakör, tudományág adatait a feldolgozott, feltárt témának megfelelően rendszerbe gyűjtik össze. Cím név, helységnévtár, minerva, táblázatok, képletmutató. Statisztikai évkönyv

• statisztikai kiadványok-számokkal, táblázatokkal, grafikonokkal tájékoztatnak

Időszaki kiadványok=periodika• Meghatározás: időszaki kiadványok azok a kiadványok, amelyek szabályos v. szabálytalan

időközönként folyamatosan kerülnek kiadásra és nincs előre meghatározva a befejezési időpontjuk, és időrendben egymást követő egységekből, számokból állnak

• jellemzőjük: a periodicitás, a többnyire időszerű tartalom– aktualitás– publicitás, a nyilvánosság– gyors friss tájékoztatás a sajtó révén

• megjelenést tekintve lehetnek:• szabályos időközönként szabálytalan időközönként• napilapok nem folyóirat jellegű kiadványok- hetilapok

almanach, évkönyv, folyóiratok kalendárium• ISDS Központ (International Serials Date System)= Időszaki Kiadványok Adatait Nyilvántartó

Nemzetközi Rendszer- Párizs• feladata: a világon megjelenő kiadványok számbavétele, nyilvántartása

• a nemzeti központok munkájának az összefogása, irányítása• ISSN szám( International Standard Serials Number) időszaki kiadványok nemzetközi azonosító

jelzete 8 számjegyből áll előtte az ország nemzetközi rövidítése

Napilapok• Feladatuk:• az aktuális politikai, társadalmi eseményekről való tájékoztatás• a mindennapi életben széles körű érdeklődésre számot tartó, gyors információk közlése• tartalmuk: általános, politikai• szerkezeti felépítésük:• megjelenési egységük a szám. Lapszámozás mindig elölről kezdődik• főoldal: vezércikk. (közérdekű politikai események)

• belső oldalak: közérdeklődésre számottartó hírek, közlemények, utolsó oldalak: sport, hirdetések

• fejléce van és nem címoldala:cím, alcím, közreadó szerv, évfolyam és azon belül a szám• kolofon: általában az utolsó oldalon: szerkesztőség adatai, szerk. neve, kiadó, nyomda,

rendelés módja, ár ISSN

Hetilapok• Tartalmilag differenciáltabbak:

lehetnek: • általános és társadalmi-politikai tartalmúak (Ifjúsági Magazin, Heti Világgazdaság)• művészeti-irodalmiak (Élet és Irodalom)• ismeretterjesztők (Élet és Tudomány)• szakmaiak (Figyelő)• szórakoztatók (Hócipő)• az általános tartalmú hetilapok népszerű formája a színes képes magazin• Formájuk hasonló a napilapokéhoz• nem rendelkeznek címoldallal, csak címfejjel• többnyire egymásba illeszthető ívekből állnak• lapszámozásuk újra kezdődő, de lehet folyamatos is• a kolofon a napilapoknál felsoroltakon túl tájékoztat még, hogy milyen időközönként jelenik

meg• cikkanyag tagolása: állandó rovatok, sok kép, illusztráció• történeti rész • ókori Róma-szenátusi határozatok a fórumon kifüggesztve• középkor-levélújságok nélkülözik a nyilvánosságot, uralkodó főrendek körében népszerű• a hírlapok őse: újságlevél XV-XVI. sz. Európában elterjedt, célja a vásározók tájékoztatása a

kereskedelmi érdekességekről• Hazai újságlevelünk 1587-ből származik Manlius János vándornyomdásztól-német nyelvű a

magyarországi törökellenes harcokról számol be• Mercurius Hungaricus 1705 az első magyar újság, latin nyelvű a II. Rákóczi Ferenc vezette

szab. harcról tudósít• Pressburger Zeitung-1764, német nyelvű Pozsonyban adták ki• Magyar Hírmondó 1791, első magyar nyelvű újság, Pozsonyban jelent meg Rab Mátyás

szerkesztette

FolyóiratokKorunk egyik legfontosabb információforrásaiA folyóiratokban közölt primer információk kb. 2-3 éves késéssel jelennek meg a könyvekben. A tudományos közvélemény tájékoztatásának igénye hívta életre a XVII. sz. derekán.Tartalmilag lehetnek:

– általános profilúak -Valóság a kulturális, társadalmi élet jelenségeit tárgyalják– szakfolyóiratok-Könyv,Könyvtár Könyvtáros szakmai aktuális problémákkal foglalkozik– ismeretterjesztők- Természet Világa közérthető formában népszerűsítő jelleggel

közölnek ismereteket

– irodalmiak - Nagyvilág szépirodalmi műveket, irodalommal kapcsolatos tanulmányokat, kritikákat tartalmaz

– művészetiek- vegyes tartalmúak pl Cosmopilitan közízlést szolgálják piacra orientáltak

– gyermek és ifjúsági lapok- Zsiráf különböző korosztályú gyermekek tud-os, irodalmi, szórakozási igényeit elégítik ki.

– Vállalati, intézményi híradók – Referáló folyóiratok-nem eredeti cikkeket közölnek, összegyűjtik egy-egy

tudományterület különféle hazai, külföldi folyóirataiban megjelenő cikkeket és közlik azok adatait, rövid tartalmi kivonatát -Könyvtári Figyelő referátumok rovata

– válogató tallózó folyóiratok- máshol már megjelent sikeres v. fontos cikkek másodközlései

– formai jellemzőik:– a címadatok általában a puha borítófedélen találhatók– a borítófedélen v. annak hátoldalán találhatók a feldolgozáshoz szükséges adatok– egyes számok tartalomjegyzéket közölnek– belső tagolódásuk, rovataik vannak– Journal des Scavans 1665-francia a tudományos sajtó első képviselője– Acta Eruditorum 1682 Lipcsében megjelenő latin nyelvű– Serapheum-1840-1870 az első könyvtárosi fi– Magyar Museum 1788 az első magyar irodalmi fi

Nem folyóirat jellegű időszaki kiadványok• Nem szabályos időközönként jelennek meg• típusaik: • évkönyvek-intézmények, társaságok tevékenységével kapcsolatos beszámolókat, az

intézmény munkatársainak tanulmányait, egy egy tudományág eredményeit összefoglaló munkákat tartalmaznak, általában egy év jellemző eseményeiről, adatairól, valamely területen elvégzett egyéves munkáról, egy év alatt elért eredményekről ad áttekintést, összefoglaló képet.

• Almanach szöveges, képes évkönyv, amely naptári csillagászati adatokat előre meghatározott események időpontját tartalmazza

• adattárak-cím, névtárak, helységnévtárak, testületek adattárai, statisztikai évkönyvek• sorozatok-kétféle azonosító jelzettel rendelkeznek ISBN, ISSN szám

Az írásos-nyomtatásos dokumentumok egyéb típusai• Kéziratok és gépiratok• lehet kézzel írt• írógépen néhány példányban• jellemzőjük: elsődleges és még szét nem sugárzott v. szétsugározni nem is akart

információkat tartalmaz• a kutatás szempontjából igen értékesek• tartalmilag lehetnek: tudósok, írók, híres személyiségek jegyzetei, levelezései• tudományos tevékenységet bizonyító munkák, disszertációk, kutatási jelentések• az eredeti kéziratokat múzeumok, levéltárak, könyvtárak őrzik- itt különgyűjteményként

Disszertációk, szakdolgozatok• A tudományos címek v. fokozatok elnyerése céljából készített értekezések tartoznak ide,

többnyire kézirat jellegűek, általában egy tudományos kérdéssel foglalkoznak, monográfiának tekinthetők

• Kutatási és fejlesztési jelentések=reports • az elvégzett v. folyamatban lévő kutatások, fejlesztések eredményeit tartalmazó beszámoló• monografikus jellegűek, primer információkat tartalmaznak, a term.tud. és a műszaki

tudományok területén használjákformái:

• előzetes jelentés- kutatást megelőző ténymegállapító felmérést tartalmazza• időszaki jelentés-folyamatban lévő kutatásról tájékoztat• zárójelentés-a kutatás eredményeit adja közre• A kutatások eredményei előbb v. utóbb megjelennek folyóiratcikként, ezek a

különlenyomatok v. gyűjteményes kötetekben önálló kiadványként• információs értékük gyorsan évül- mindig fel kell tüntetni a kutatás lezárásának évét

Kisnyomtatványok- négy ívnél kisebb terjedelmű, nem időszaki kiadványok– szabadalmi leírások– szabványok– vállalati irodalom

szabadalmi leírások- a szabadalmi vagy találmányi joggal védett új eredmények leírása során létrejövő, publikált, monográfia jellegű dokumentum. a találmányok leírását tartalmazza, a leírások többnyire jogi és műszaki nyelven íródnakA szabadalmaztatási eljárás során vizsgálják: a találmány szabadalmaztatható-emennyire jelent újat világviszonylatbanmilyen a találmány színvonalaiparilag értékesíthető-eA szabadalmi leírásokat az illető ország v. szabadalmi hivatalai adják közre (hazánkban a Magyar Szabadalmi Hivatal)Szabványok olyan rövid többnyire néhány lapos kiadványok, amelyek az egyes szakterületeken valamely valamely ismétlődő tevékenységek egységesítése, összehangolása érdekében normatívákat, előírásokat tartalmaznakleglényegesebb adatelemük : az azonosító jelzet pl. MSZ 3424/1-78, MSZ-ISO….KSZ...

• Füzet v. kötet alakúak,• Mo-on a Magyar Szabványügyi Testület hagy jóvá és bocsát ki szabványt• Könyvtári és Szakirodalmi Tájékoztatási Szabványosítási Bizottság (1997.)

feladata:– szabványosítási igények nyomon követése– a kidolgozandó szabályzási dokumentumok tárgyának, műfajának és főbb elemeinek

meghatározása– a szabványosításhoz szükséges finanszírozás tervezése– kapcsolattartás a Magyar Szabványügyi Testülettel– szakterület szabványosításáról szóló tájékoztatás

lehetnek: kötelezőek, ajánlottak

kibocsátó szerint: nemzetközi, országos, ágazati, üzemiVállalati irodalom-hirdetési, propagálási céllal készülnek

– prospektus-néhány leveles nyomtatvány, rendszerint egy-egy gyártmány népszerűsítésére szolgál

– gyártmánykatalógus-egy gyár termékeit, egy vásár, kiállítás anyagát sorolja fel– árjegyzék- a katalógus egyik formája, árváltozásokat közöl– gépkönyv- üzemeltetési, használati utasításokat közöl

– Aprónyomtatványok-egy két leveles nyomtatványok– szöveges nyomtatványok-történeti, kultúrtörténeti szempontból értékesek. Pl. röplap, plakát,

hirdetmény, gyászjelentés, névkártya– grafikus nyomtatványok pl. rézmetszet, rézkarc, rajzok, poszterek, képeslapok, grafikai

plakátok– Kották-hangjegyírást használó nyomtatott zeneművek– terjedelmük:változó, egy-két levéltől a több kötetes művekig terjedhet– sajátos típusuk: a partitúra - többszólamú énekkari v. zenekari művek kottaírásos lejegyzése,

amelynél a szólamok egymás felett ill. alatt közös ütemvonallal helyezkednek el.– Kották továbbosztása:zenei műfajok

– hangszertípusonként– kiadásuk Zeneműkiadó által– gyűjtésük zeneműtárakban, zenei könyvtárakban, zenei iskolák könyvtáraiban – ISMN (International Standard Music Number) azonosítóval látják el a kottakiadványokat,

függetlenül attól, hogy kereskedelmi forgalomba kerülnek, bérelhetők vagy ingyenesen hozzáférhetők. Külön ISMN-t kapnak a partitúrák, az önállóan hozzáférhető szólamok és a szólamgarnitúrák. Nem lehet ISMN-nel azonosítani a zenei témájú könyveket (ezek ISBN-t kapnak)

– 13 jegyű, előtag-979-0, kiadói azonosító, kiadványazonosító, ellenőrző számjegy – Térképek- a Föld v. más égitestek felszínét v. egyes részeit ábrázolja, rendszerint

egyezményes jelekkel és meghatározott arányú kisebbítéssel síkban v. térben.– formailag:– önálló térképek- papír v. pauszpapírból áll, ez hajtogatott v. keretre erősített, vászonra

feldolgozott– atlaszok-könyv formájú gyűjtemények, szemléltető képek könyv alakú gyűjteménye– földgömbök, éggömbök, domborművű térképek– tartalmilag: – földrajziak– speciálisak: nyelvjárási, történelmi, meterológiai – használói kör szerint:– turisztikai, katonai, iskolai

Mikroformátumú dokumentumokAz eredeti dokumentumok képi kicsinyítése során jön létre. Használatuk csak olvasókészülék segítségével történik. Az olvasókészülék egy nagyító-berendezés, ahol az erősen megvilágított mikrofilmszövegét optikai segédeszközzel felnagyítva a készülék képernyőjére vetítik.alapanyaguk: film, papírelterjedésük:köszönhető-viszonylagos olcsóságuknak,

egyszerű előállíthatóságuknak, kis méretüknekalkalmazásuk:a régi ritka kiadványokról másolat készíthető-az eredeti mű mentesül a használattal járó rongálódásoktóla helytörténeti gyűjtemények mikroformában kiegészíthetők a hiányzó régi v. beszerezhetetlen kiadványokkala könyvtárközi kölcsönzés során az egyébként nem kölcsönözhető művek is elérhetők mikromásolat formájában(könyvtári használatukat a számítógép alkalmazása egyre inkább háttérbe szorítja)

• Az archiválás mellett a mikrofilmtechnikát egyre inkább bekapcsolják az élő információs rendszerekbe.

• COM technika (Computer Output Microfilm) a mikrofilm berendezések közvetlenül a számítógéphez csatlakoznak. E berendezések rendkívül gyorsak, a számítógép sebességének megfelelő tempóban fényképezik az adatokat , a szöveget a mikrofilmre.

• CIM technika (Computer Input Microfilm) Ez a technika a számítógépet és mikrofilmezést kapcsolja össze. Az eljárás során a papíron lévő szöveget optikai karakterfelismerő rendszerrel beolvassák, majd digitalizálják. Az így létrejött képeket lehet továbbítani a telekommunikációs hálózatokon keresztül és a COM technikával kiíratni és használni

Formailag lehetnek: átlátszó» átlátszatlan mikroformák

átlátszó mikroformák • mikrofilmtekercs-nagyobb terjedelmű összefüggő dokumentumok felvételére alkalmas,

orsón v. kazettán tárolják• mikrofilmcsík- kisterjedelmű művek felvételére alkalmas, kártyára rögzített, átlátszó

tasakokban kell tárolni• mikrofilmlap-leggyakrabban használt fajtája síkfilm kb. 30-120 felvétel található rajta,

áttetsző tasakban kell tárolniátlátszatlan mikroformák

• mikrokártya-fototechnikai úton előállított, fotópapírra készül• mikronyomat-nyomdai úton előállított• állományvédelmük: portól nedvességtől, erős fénytől védeni

» tekercseket- fém, műanyag dobozban» lapokat átlátszó tasakban tárolni

Hangrögzítéses dokumentumokBármely adathordozón (műanyag, lap, szalag, viasz stb. rögzített hang, (beszéd, zene, zörej stb), amely eszköz segítségével megszólaltathatóa hangrögzítés célja: a beszéd v. a zene tárolása, annak későbbi megismételhetősége érdekébenszerepük jelentős: irodalmi ízlésnevelés, művészeti nevelés, ismeretterjesztés területénfonográf- első hangrögzítő berendezés: Thomas Edison, 1877. mechanikusan viaszhengerre rögzítette a hanghullámokatlemezjátszó-Berliner 1897-mechanikusan történő hangrögzítés-következménye:megalakulnak a hangtárak

• Sz. Paul Public Library, 1913, (Minnesota USA)- első zenei hanglemezeket feldolgozó könyvtár

• Nő a könyvtárak audio részlegei az USA.ban (1939. márc. 25 kvt • Library of Congress- a legnagyobb és legjobban feltárt népzenei gyűjtemény• Pestbudai Hangászegyesület 1840, létrehozza az énekiskoláját--könyvtár • Nemzeti Zenede (Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola) könyvtára - a legrégibb

nyilvános zenei könyvtár• Zeneakadémiai Könyvtár 1875• Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtára 1928• Kossuth Lajos Tudományegyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár zenei gyűjteménye 1952• MTA Zenetudományi Intézete 1961• Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Békés Megyei Könyvtár 1964• közművelődési könyvtárak• Előállítási technika, hangrögzítés szerint:• mechanikai rögzítés elektromechanikus módon rögzíti a hangot spirális hangbarázdák útján

pl. bakelitlemezek• mágneses rögzítés- a hangrögzítés elektromágneses úton történik pl. magnószalag-orsós• kazetta- sajátos típus: hangos könyvek- vakok és csökkent látásúak számára készül• lézeres eljárás- lézeres eljárással viszik föl a digitalizált hangot a kompakt lemezekre

Tartalmi csoportosítás:• zenei hangfelvételek (klasszikus zeneirodalom, modern zene, népzene, szórakoztató zene)• szépirodalmi alkotások hangfelvételei (versek és prózai alkotások)• gyermekeknek szóló összeállítások• nyelvtanulást segítő felvételek• helyismereti és egyéb dokumentumanyag mint pl. zajok, zörejek, madárhangok stb. felvételei• feldolgozásukhoz az adatokat a lemez középső, papírral borított részéről, a borítóról és a

tasakban lévő ismertető füzetből vesszük

Képrögzítéses dokumentumokA képi ábrázolás a legősibb rögzítési forma. Írásunk őse is képírás volt csoportosításuk:

• álló v. mozgóképek (aszerint, hogy mennyire örökítik meg a mozgást)• eszközzel v. anélkül használhatók (használhatóságuk módja szerint)• átvilágíthatók v. nem átvilágíthatók

állóképekdiafilmek, fényképek, képeslapok, reprodukciók, plakátok, albumdiafilmek- segédeszközzel használhatóklegfőbb jellemzőjük a képszerűség, a képi ábrázolás, fototechnikai úton készülneka diaképek kockánként keretezve és tekercs formájában egyaránt használatosaklehetnek feliratosak, ábrásak, fekete-fehér v. színesekelődjük: a festett üveglemez volt, ezt világították át gyertyafénnyel. Ez a forma már a XVII. sz-ban ismert volthangosított dia-diafilmekhez mellékelt szöveg magnókazettánlegismertebb változatai:, mesefilmek, ismeretterjesztő filmekFényképek, képeslapok

• fototechnikai úton készülnek• használatukhoz nem kell segédeszköz

• házilag előállíthatók, sokszorosíthatók• helyük van minden könyvtártípus gyűjteményében

reprodukciók• a szemléltetés feladatát művészi színvonalon adják, az eredeti műalkotás benyomását keltik• különleges változatuk a poszter- nagyméretűek, falra ragaszthatók

plakátok• a legjellemzőbb tulajdonságuk a képszerűség• a napi aktualitáson túl társadalomtörténeti jelentőségük van (pl. a Tanácsköztársaság

plakátjai a kor szimbólumává váltak) • feldolgozásuk körülményes adatok hiányában

Albumoknyomdatechnikai úton készülnekegy művész. v. egy múzeum v. egy kiállítás anyagát fogja összea foto v. nyomdatechnikai úton készült képdokumentumok legjellemzőbb adatai:szerző- szerzőnek tekintendő művészeti alkotásoknál az alkotó, művészi fotóknál a fényképész

• cím• elkészülés éve- reprodukcióknál ennek nyomdai adatai, fotófelvétel esetén a felvétel dátuma• méret- esetleg utalva az eredeti méretére• színes v. fekete fehér

Mozgóképek- képváltó berendezésekkel a mozgás látszatát keltik. Az állóképek megfelelő sebességű egymás után ernyőre vetítése a mozgás látszatát, illúzióját kelti. Szemünk tehetetlensége folytán az események, történések a valósághoz hűen, folyamatosságukban idézhetők elő

• az első mozgófilmet Lumiere fivérek mutatták be Párizsban 1895• az első hangosfilmet 1922-ben vetítették• a színes televíziózás technikáját 1940-ben dolgozták ki. • rögzítés mód:• optikai. v. mágneses• formái:

– mozgófilm: orsós, kazettás, normál, keskeny– képszalag, videoszalag, orsós, kazettás– képlemez v. videolemez

• Mozgófilm: rendszerint hangsávval vannak ellátva, ahol optikai jelekkel rögzítik a kép mellé a hangot.

• Felosztása:• a film célja szerint: reklám, oktató, ismeretterjesztő• terjedelme szerint: rövidfilm, nagyfilm• műfaj szerint: dokumentumfilm, játékfilm, tájékoztatófilm• színezési technika szerint: fekete-fehér, színes film

Audiovizuális dokumentumokAudiovizuális dokumentumok-hangot és képet rögzít

• kezdeti megjelenésük a hangosított diafilm és a hangosfilm- könyvtári előfordulásuk nagyon ritka

Videodokumentum- műanyag lapon, szalagon rögzített kép, hang, amely elektronikusan tehető láthatóvá és hallhatóvá. A valóságból vagy mesterségesen létrehozott képi információkat előbb

elektromos jellé alakítják, majd mágneses v. digitális hordozón, többnyire hangfelvétellel együtt rögzítik.

• Tartalmukat tekintve lehetnek:• elsődleges, primer dokumentumok• a korábban más hordozóra készült alkotások (mozi v. televíziófilmek)

A videokazettáknak minden könyvtártípusban helye van.Oktatási intézmények-az oktatómunkához kapcsolódó felvételeket gyűjtikSzakkönyvtárak- azokat a felvételeket, ahol a képi bemutatás elsődleges fontosságúKözművelődési könyvtárak- közönségigényt elégítenek ki.A videokazettán tárolt információ megjelenítéséhez videomagneteofon és tv készülék szükségesa nyilvánosságra hozott videoprogramokat nem pénzdíjas zártkörű rendezvények (és magáncélra) keretében lehet vetíteni, ingyenesen kölcsönözni, pénzért csak a szerzői jogdíj fizetése után Számítógépes dokumentumtípusok

• Számítógépes dokumentumtípusok- az elektronikus dokumentumok és azok fizikai megjelenítői, tárolói. Fontosak a könyvtári gyűjteményben. Pl. adatbázisok, CD-szótárak, CD lexikonok, multimédia CD-k, oktatóprogramok, stb.

• Elektronikus dokumentumok különböző elemekből állnak, pl. szöveg, hang, videofájl, számítógépen tárolt, használatához számítógéphez illesztett v. annak részét képező periféria (pl. CD-ROM) lejátszó szükséges, v hálózati úton érhető el. pl. adatbázis

• tárolás helye szerint lehetnek:• helyi (közvetlen) hozzáférésűek (fizikai hordozón terjesztett)• távoli elérésűek (közvetett elérésűek)- megfelelő telekommunikációs kapcsolattal bárhonnan

használhatók• előnyük:• könnyen másolhatók, tartalmúk, formájuk könnyen átalakítható, szerkeszthető, kisebb helyet

igényelnek, könnyen visszakereshetők, gyorsan elérhetők

Háttértárolók• A háttértároló olyan tár, amely számítógéppel kezelt adatok, programok, információk

megőrzésére szolgál, melyek a gép processzora számára közvetlenül nem férhetők hozzá• merevlemez- mágneses elven működő háttértár, mely több egymás fölött azonos tengelyen

forgó fémlemezből áll• hajlékonylemez-mágneses elven működő kör alakú, műanyag adattároló eszköz• optikai lemezek (CD-ROM-ok) megjelenésük, felépítésük a CD hanglemezével azonos,

használatukhoz CD-ROM meghajtó szükséges• DVD-a lézerlemez technika szabványosított változata. Működési elve és működtetése a CD-

ékhez hasonló, de a tárolható adatmennyisége nagyobb, mint a CD-é, használatukhoz lejátszó szükséges