Az iskolatitkár foglalkoztatása és munkaköri feladatai

Az iskolatitkár, óvodatitkár, kollégiumi titkár a köznevelési intézmény szervezetének alapvetően fontos tagja: az iskola, óvoda, kollégium sikeres és szabályos működésének záloga. Az a háttérmunkás, aki – jó esetben – nem látható a mindennapokban, de akár egynapnyi távollétét minden vezető és minden pedagógus hiányként érzékeli. Az iskolatitkár iskolában, óvodában, kollégiumban történő alkalmazási kötelezettségét jogszabály rendeli el, az alkalmazási kötelezettség a tanulói létszámhoz vagy gyermeklétszámhoz van kötve.

1. Az iskolatitkár szakképzettsége és legfontosabb feladatai

Az iskolatitkár, óvodatitkár, kollégiumi titkár nem pedagógus munkakört töltenek be, hanem a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakört. Szakképzettségükre vonatkozóan a jogszabályok nem tartalmaznak rendelkezéseket. Ez azt jelenti, hogy az iskolatitkári feladatkör sokféle végzettséggel és szakképzettséggel vagy akár szakképzettség nélkül is betölthető. A feladat ellátásához nyilvánvalóan előnyt jelentenek a titkári típusú szakképzettségek, mint például az ügyviteli titkár, az irodai asszisztens, a gép- és gyorsíró, szövegszerkesztő, a személyügyi ügyintéző és más ügyviteli szakképesítések. A feladatkör azonban ellátható bármilyen pedagógus szakképzettség birtokában is, hiszen a pedagógus szakképzettséggel rendelkező személyeket iskolai végzettségük, a pedagógiai munkában feltehetőleg már megszerzett tapasztalataik nagymértékben segítik az iskolatitkári feladatok ellátásában. Az iskolatitkári munkakör azonban betölthető akár szakképzettség nélkül is, például érettségi vizsgával.

Létezik az iskolarendszerű képzés kínálatában iskolatitkári OKJ-s képzés (a szakképesítés OKJ-száma 54 346 01 0010 54 02), ez a szakmai képzés emelt szintű, azaz csak azok szerezhetik meg, akik érettségi vizsgával is rendelkeznek. Ezen OKJ-s képzés ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az iskolatitkári munkakör kizárólag ezzel a szakképesítéssel lenne betölthető. Vannak azonban más emelt szintű szakképesítések, amelyek megszerzése nagyobb esélyt biztosít az iskolatitkári munkakör sikeres betöltésére, például az ügyviteli titkár 54 346 02, az irodai asszisztens, 54 346 01, a gép- és gyorsíró, szövegszerkesztő 31 346 01, vagy a személyügyi ügyintéző 54 345 06 0100 52 01. Ha valaki ezen emelt szintű (érettségire alapuló) szakképesítések valamelyikével rendelkezik, akkor megfelelő ismeretei vannak az iskolatitkári munkakör sikeres betöltéséhez.

Mivel a már idézett jogszabály szerint az iskolatitkári munkakör legalább C fizetési osztályba történő besorolással tölthető be, joggal feltételezhető, hogy iskolatitkári munkakört minimálisan érettségi vizsgával vagy érettségi vizsgával és az arra alapuló emelt szintű szakmai képzettséggel lehet betölteni.

Az iskolatitkári munkakör természetesen betölthető főiskolai (BSC) vagy egyetemi szintű (MSC) végzettséggel is. A felsőfokú szakképesítések között leggyakoribb a pedagógus szakképzettség, amely jelentős segítségére lehet az iskolatitkári feladatok sikeres elvégzéséhez. De szóba jöhetnek más felsőfokú szakképzettségek is, mint például az emberi erőforrások BSC diploma, vagy az emberi erőforrás tanácsadó MSC diploma. Az iskolatitkárok fizetési bérbesorolásáról cikkünk következő fejezetében szólunk részletesen.

Az iskolatitkár legfontosabb feladatait1 – a pontos leírás mellőzésével – az alábbiakban összegezhetjük.

adatbeviteli feladatokat végez ügyvitel-technikai eszközöket, berendezéseket használ iratokat, dokumentumokat kezel, selejtez, leltároz dokumentumszerkesztési feladatokat végez gazdálkodással kapcsolatos részfeladatokat végez gazdálkodáshoz kapcsolódó feladatokat végez ügyintézői feladatokat lát el protokoll feladatokat lát el rendezvényeket, eseményeket szervez PR tevékenységet végez szakmai irányítással titkári feladatokat lát el idegen nyelven írásban és szóban közreműködik a tanügy-igazgatási ügyviteli feladatok ellátásában közreműködik az oktatási intézmény kapcsolattartási feladatainak ellátásában az iskolavezetés mellett személyi titkári feladatokat végez közreműködik az iskolai események szervezésében részt vesz a személyügyi feladatok ellátásában szakmai irányítással személyi titkári, menedzserasszisztensi feladatokat lát el irodai munkafolyamatokat szervez

2. Az iskolatitkár, óvodatitkár, kollégiumi titkár fizetési besorolása

A 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet 2. sz. melléklete határozza meg az iskolatitkár, óvodatitkár, kollégiumi titkár2 munkakörével kapcsolatos legfontosabb besorolási szabályokat. Az iskolatitkári munkakör nem pedagógus munkakör még abban az esetben sem, ha pedagógus szakképzettséggel rendelkező személy tölti be: az iskolatitkár a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök (gyakori szakmai rövidítése: NOKS) közé tartozik. Ez a tény a besorolásnál és a pedagógus életpályához való esetleges kapcsolódásnál rendkívül fontos, cikkünk további részeiben visszatérünk erre a kérdésre.

A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet említett 2. sz. melléklete arról rendelkezik, hogy az iskolatitkári munkakört a Kjt. mely fizetési osztályaiba lehet (és ezek egyikébe kötelező) besorolni.

Fizetési osztályok a Kjt-benMunkakör megnevezése A B C D E F G H I J

Nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörökóvodatitkár, iskolatitkár, kollégiumi titkár     * * * *

1 Forrás: http://szakkepesites.hu/szakmak/iskolatitkar.html2 A továbbiakban az iskolatitkár megevezést használjuk a munkakörrel kapcsolatos tájékoztatásban.

Az óvodatitkár, kollégiumi titkár megnevezést csak akkor használjuk, ha ezekkel a munkakörökkel kapcsolatos információt közlünk.

A fentiek szerint az iskolatitkárt (óvodatitkárt, kollégiumi titkárt) a Kjt. C, D, E vagy F fizetési osztályába történő besorolással lehet és kell alkalmazni. Az iskolatitkár nem pedagógus munkakört tölt be, ezért – a pedagógus szakképzettséggel rendelkező iskolatitkárok kivételével – nem sorolhatók be a pedagógus életpálya szerinti fizetési osztályokba és fokozatokba, illetményüket a Kjt. szerinti bértábla alapján kell megállapítani.

Az eddigiekben elmondottak alapján a Kjt. szabályai szerint besorolt iskolatitkárok az alábbi fizetési osztályokba kerülhetnek:

a csak érettségi vizsgával rendelkező, külön szakképzettséggel nem rendelkező iskolatitkárok a C fizetési osztályba,

az érettségi vizsgával és szakképzettséggel is rendelkező iskolatitkárok a D fizetési osztályba,

az érettségi vizsgával és a szakképzésben megszerzett felsőfokú szakképzettséggel rendelkezők az E fizetési osztályba,

a felsőfokú (főiskolai vagy egyetemi szintű) végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező iskolatitkárok az F fizetési osztályba

Az állami vagy önkormányzati intézményfenntartónál alkalmazásban lévő iskolatitkárok többségét – amint az a fentiekben részleteztük – a Kjt. rendelkezései szerint kell besorolnunk. Ki kell azonban térnünk a nem állami és nem önkormányzati fenntartásban működő intézmények iskolatitkárainak bérezésére, gondolva például az egyházi vagy magánfenntartásban működő intézmények iskolatitkáraira. Ezekre a munkavállalókra nem a Kjt., hanem a Munka törvénykönyvének (Mt.) előírásai érvényesek. A Mt. alá tartozó iskolatitkárok számára a Mt. nem tartalmaz a Kjt-hez hasonló bértáblát, a munkaszerződésben rögzített munkabér a munkáltató döntésén, közvetve a munkáltató és a munkavállaló megállapodásán alapul.

Kivételt képeznek az egyházi fenntartásban működő köznevelési intézményekben dolgozó iskolatitkárok, mert számukra a Lelkiismereti és vallásszabadság jogáról valamint az egyházak jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. tv. 20. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a 9. § (1) bekezdésében meghatározott nevelési-oktatási feladatokhoz kapcsolódó munkakörökben foglalkoztatott munkavállalókra a Kjt-ben meghatározott bérrendszert kell kötelezően alkalmazni:

20. § (2) A 9. § (1) bekezdése szerinti feladatot ellátó egyházi jogi személynél az ilyen feladathoz kapcsolódóan foglalkoztatottak munkaviszonyának tartalma a munkabér, a munkaidő és a pihenőidő vonatkozásában a közalkalmazotti jogviszonyhoz igazodik. Az ilyen foglalkoztatottakra az állami vagy a helyi önkormányzati intézmények foglalkoztatottaira vonatkozó központi bérpolitikai intézkedések azonos feltételekkel terjednek ki.

Összegezzük tehát mindazt, amit az eddig leírtakból az iskolatitkárok bérezésére vonatkozóan leszűrhetünk! Az állami és önkormányzati intézményekben alkalmazott iskolatitkárok illetményére a Kjt. szabályait kell alkalmazni, őket kinevezési okiratukban a Kjt. szabályai kell besorolni fizetési osztályokba és fokozatokba, pl. D fizetési osztály 6. fokozat. Az egyházi intézményekben foglalkoztatott iskolatitkárok munkabérét szintén a Kjt.

szabályai szerint kell megállapítani, de munkaszerződésükben őket már nem kötelező pl. a D 6 fokozatba sorolni, csupán ennek figyelembe vételével kell meghatározni munkabérüket. A nem állami, nem önkormányzati és nem egyházi fenntartású intézményekben (pl. magán fenntartásban működő) az iskolatitkár munkabérének mértékét nem határozza meg jogszabály, az kizárólag a munkáltató döntésén múlik.

Más rendelkezések vonatkoznak azonban azokra az iskolatitkárokra (valamint a többi nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra), akik pedagógus szakképzettséggel (is) rendelkeznek. Számukra a 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet 39/C. §-a 2015.04.17-i hatályba lépéssel úgy rendelkezik, hogy azokat, akik 2015. szeptember 1-jén rendelkeztek pedagógus szakképzettséggel, a pedagógus életpálya szerint kell besorolni! Tekintsük át – a pontosság kedvéért – a kormányrendelet erre vonatkozó pontos előírását!

39/C. § A nevelési-oktatási intézményben nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottat, aki pedagógus szakképzettséggel és 2015. szeptember 1-jén

a) már legalább két év szakmai gyakorlattal rendelkezik, Pedagógus I. fokozatba, továbbá a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, valamint a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő szerinti kategóriába,

b) két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkezik, Gyakornok fokozatba

kell besorolni.

Azokat az iskolatitkárokat tehát, akik 2015. szeptember 1-jén még nem rendelkeztek pedagógus szakképzettséggel, az előzőekben leírtak, azaz nem a pedagógus életpálya, hanem a Kjt. előírásai alapján szerint kell besorolni. Azokat, aki 2015. szeptember 1-jén pedagógus szakképzettséggel rendelkeztek, a pedagógus életpálya szerint kell besorolni:

ha 2015. szeptember 1-jén rendelkeztek legalább két év szakmai gyakorlattal, akkor Pedagógus I. fokozatba,

ha 2015. szeptember 1-jén két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkeztek, akkor Gyakornok fokozatba kell besorolni.

Utóbbi esetben tisztában kell lennünk azzal, hogy a Kormányrendelet 39/E. §-ában foglalt előírások szerint az iskolatitkár esetében a gyakornoki időre vonatkozó rendelkezéseket csak a 2015. szeptember 1-jén vagy azt követően iskolatitkári munkakörre létesített foglalkoztatási jogviszonyok esetén kell alkalmazni. Tudnunk kell azt is, hogy az iskolatitkár szakmai gyakorlatát a Kormányrendelet 6. § (1)/g szakasza alapján bármely nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben, így az iskolatitkári munkakörben is megszerezheti.

A pedagógus szakképzettséggel rendelkező, gyakornoki fokozatba sorolt iskolatitkárok a pedagógus életpályához csak úgy csatlakozhatnak, ha minősítési kötelezettségeiket teljesítik. A gyakornoki idő lejártát követően tehát munkáltatójuknak regisztrálni kell iskolatitkárukat a minősítési rendszerbe. Tekintettel azonban arra, hogy a 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet 9/B. §-ában meghatározott portfólióra vonatkozó előírások kifejezetten a pedagógusok számára készültek, azokat a nem pedagógus munkakörben alkalmazott, tanítási órákat vagy foglalkozásokat nem tartó iskolatitkárok nem tudnák elkészíteni. Szükségessé vált ezért a

nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben, így az iskolatitkári munkakörben is a minősítési eljárás kifejezetten e munkakörökre vonatkozó szabályainak megalkotása.

A pedagógus életpályáról szóló 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet 8. §-a – várhatóan 2016 nyarától – a következő (1a)-(1b) bekezdésekkel egészül majd ki:

(1a) A pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott a nevelési, vagy tanítási félévenként legalább öt, a pedagógus szakképzettségének megfelelő tanórát, vagy foglalkozást köteles látogatni (a továbbiakban: hospitálás), amelyről a szakmai megállapításait is magában foglaló hospitálási naplót vezet.

(1b) A pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak esetében a minősítő vizsga – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – magában foglalja

a) az intézményvezető által a helyi értékelési szabályzatban a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörhöz igazodóan meghatározott, a munkakör ellátásának célkitűzéseit, tervezését magában foglaló helyi minősítési, vagy gyakornoki követelmények teljesítését, b) a hospitálási napló bemutatását és elemzését.

A gyakornoki fokozatba sorolt, pedagógiai szakképzettséggel is rendelkező iskolatitkároknak tehát 2016 őszén kiemelt figyelemmel kell kísérniük saját intézményük helyi értékelési szabályzatának megalkotását, abban pedig különösképpen az iskolatitkár minősítésével kapcsolatos előírásokat. Készülniük kell arra is, hogy saját pedagógus szakképzettségükhöz igazodva minden gyakornokként eltöltött félévben legalább öt tanítási órán hospitáljanak, illetve arról hospitálási naplót készítsenek. Tudniuk kell azt is, hogy a 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet 2016. évi nyár módosításával rendelkezik arról, hogy a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben pedagógus szakképzettséggel is rendelkező munkavállalók a pedagógus életpályában való részvételük során legfeljebb a Pedagógus I. fokozatot érhetik el.

3. Az iskolatitkár munkaköri leírása

Az iskolatitkári munkakört betöltő személynek – mint minden munkavállalónak – friss és pontos munkaköri leírással kell rendelkeznie. A pályakezdő iskolatitkároknak azt javasoljuk, hogy saját érdekükben, a feladataik pontos meghatározhatósága és számon kérhetősége miatt ragaszkodjanak ahhoz, hogy a munka megkezdésekor részletes munkaköri leírást kapjanak. A már pályán lévő iskolatitkároknak azt javasoljuk, hogy vegyék elő és tekintsék át a hatályban lévő munkaköri leírásukat, és – szükség esetén – tegyenek javaslatot a munkaköri leírás pontosítására, frissítésére.

Mintaként közreadunk egy iskolatitkári munkaköri leírást az alábbiakban.

Ikt.sz.: 51/2016.

………………….…… iskolatitkár munkaköri leírása

A munkakör megnevezése: iskolatitkár

Közvetlen felettese: az igazgató

Munkaideje: H-Cs: 7.15 – 15.35-ig, P: 7.15 – 13.55 óráig

1. Munkaköri feladatainak felsorolása

betölti az iskolatitkári feladatkört, ellátja az ezzel kapcsolatos tevékenységi köröket, folyamatosan támogatja az igazgató, az igazgatóhelyettesek, valamint a gazdasági vezető

munkáját, részt vesz az iskolai rendezvények megszervezésében, lebonyolításában, adatbázist vezet a leggyakrabban használt hivatalos címekről, összeállítja a napi postát, a küldeményeket bevezeti a postakönyvbe, vezeti a

bélyegelszámolást fogadja a hivatalos küldeményeket, azokat iktatja, elvégzi a postabontást, iktatja az

érkező és kimenő leveleket, naprakészen vezeti az iktatókönyvet és a tárgymutatót, kezeli az iskola irattárát

vezeti a tanulók és pedagógusok nyilvántartásával kapcsolatos adatokat a Közoktatási Információs Rendszerben (KIR) valamint a digitális naplóban,

gondoskodik a nyilvántartási adatok megváltozásával kapcsolatos bejelentésekről, a tanulói és alkalmazotti jogviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos regisztrációs feladatokról,

részt vesz a digitális napló feltöltésében és kezelésében, vezeti a beírási naplót, a tanulók osztályonkénti nyilvántartását, feladata a változások

naprakész nyilvántartása, felelős a tanulói és munkavállalói adatok adatkezelési szabályzatban lefektetett szabályok

szerinti kezeléséért és továbbításáért, részt vesz a tanulók beíratásában, kiadja az iskolalátogatási és egyéb igazolásokat, elvégzi a diákigazolványokkal kapcsolatos adminisztrációt, vezeti a nyilvántartásokat, kezeli a bizonyítványokat és más szigorú számadású nyomtatványokat, részt vesz a szabadidős tevékenységek és kirándulások szervezésében és

lebonyolításában, intézi és szervezi az iskolai tanulóbiztosítást, osztályonként beszedi a pénzt a tanulóktól,

valamint befizeti a biztosítónak, vezeti a biztosítási nyilvántartást, elvégzi az intézményi és alapítványi pályázati projektekkel kapcsolatos adminisztrációs

teendőket, részt vesz a projektek lebonyolításában és az utómunkálatokban, kiállítja és érvényesíti a pedagógus igazolványokat, vezeti a szükséges nyilvántartást a beérkező számlákról folyamatos nyilvántartást vezet, elkészíti a számlák utalását,

kivezeti az átutalt számlákat,

a beérkező élelemszámlákról külön nyilvántartást végez, hó végén egyeztetést végez az élelmezésvezető által vezetett értékforgalmi gyűjtő kimutatásával,

részt vesz az iskola vagyonának leltározásának, selejtezésének, a hulladék hasznosításának lebonyolításában.

2. Járandósága a munkaszerződésében meghatározott illetmény/munkabér, a vonatkozó jogszabályokban rögzített munkaruha, védőruha, a fenntartó által biztosított étkezési támogatás.

A munkaköri leírás módosításának jogát fenntartom.

Kazincbarcika, 2016. február 2.

A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul vettem:

…………………………….

iskolatitkár

4. Az iskolatitkár, kollégiumi titkár munkakörének állami finanszírozása

A 326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendelet 4. sz. melléklete meghatározza a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak az állami költségvetés által finanszírozott létszámát az alábbiak szerint:

Munkakör Feltétel Létszámiskolatitkár intézményenként, ahol a tanulók létszáma eléri a 100 főt:

továbbá 450 tanulónként további1

kollégiumi titkár kollégiumi titkár önálló kollégiumonként, valamint a székhelyen kívül működő kollégiumi intézményegységenként

1

A rendelkezést értelmezve a 100 tanulónál kisebb létszámú iskolákban az állami költségvetés nem finanszírozza az iskolatitkári munkakörhöz szükséges kiadásokat, a 100 fő és annál nagyobb tanulólétszámmal rendelkező intézmények esetében azonban igen. A munkáltatónak van azonban arra is lehetősége, hogy akár 100 fő tanulólétszám alatt is biztosítsa (rész- vagy akár teljes munkaidőben) az iskolatitkári státust. 550 tanuló esetében a

……………………………

igazgató

költségvetés már két iskolatitkári státus kiadásait finanszírozza. Amennyiben a statisztikai adatokban szereplő 550-999 tanuló esetében két iskolatitkárt alkalmaz az iskola, akkor jogosan igényelheti a fenntartójától a munkabérükre (illetményükre) vonatkozó normatívát.

5. Az iskolatitkár munkakörülményeinek biztosítása

Az iskolatitkár felelősségteljes munkájához szükséges minimális feltételekről a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletnek a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről szóló 2. melléklete rendelkezik az óvodákra vonatkozóan az 1., az iskolákra vonatkozóan a 2., a kollégiumokra a 3. fejezetében, az alapfokú művészeti iskolák vonatkozásában pedig a 4. fejezetében az alábbiak szerint:

S. A helyiség megnevezése Részletes rendelkezés db11.

óvodatitkári iroda ha az óvodában az óvodatitkár alkalmazása kötelező óvoda székhelyén

1

16.

iskolatitkári iroda iskola székhelyén 1

13.

kollégiumi titkári iroda kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) amennyiben a kollégiumi titkár alkalmazása kötelező

1

47.

kollégiumi titkári iroda berendezése az iskolánál ismertetettek szerint 1

6. iskolatitkári iroda az alapfokú művészeti iskolákban

ha az iskolában az iskolatitkár alkalmazása kötelező, iskolánként (székhelyen)

1

4. iskolatitkári iroda az alapfokú művészeti iskolákban

berendezése az iskoláknál ismertetettek szerint 1

A jogszabályban foglaltak alapján az e pont alatt felsorolt eszközök, felszerelések helyettesíthetők az adott eszköz, felszerelés funkcióját kiváltó, korszerű eszközzel, felszereléssel. Az óvodák esetében a melléklet 11. sorában szereplő rendelkezés alapján, ha óvodában az Nkt. alapján az óvodatitkár alkalmazása kötelezően előírt, a feladatellátáshoz szükséges hely a tagintézmény-, intézményegységvezető-helyettesi irodával közösen is kialakítható, ha azt a helyiség mérete lehetővé teszi. Az intézményvezető-helyettesi, tagintézmény-, intézményegységvezető-helyettesi, iskolatitkári irodában a felszerelések feladatellátás szerint helyezhetők el.

Az iskolatitkár munkájához tehát önálló vagy valamelyik vezetővel megosztott irodára, a munkavégzéshez szükséges technikai eszközökre: számítógépre, nyomtatóra, másolóra, szkennerre, telefonra és mobiltelefonra van szükség.

6. Az iskolatitkár szabadsága

Gyakori bizonytalanság forrását képezi az iskolatitkárokat, óvodatitkárokat megillető szabadság mértéke, főként azokban az esetekben, amikor a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkavállaló pedagógus szakképesítéssel is rendelkezik. Amint láttuk, a pedagógus életpályához való csatlakozást a 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet módosítása éppen ez utóbbi esetben tette lehetővé. Más a helyzet azonban a munkavállalót megillető szabadság esetében, az iskolatitkár számára ugyanis a pedagógusok pótszabadsága – annak ellenére, hogy adott esetben pedagógus szakképzettséggel is rendelkeznek – nem jár. Ezt a 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet 30.§-a rendeli el. Az e tartalommal 2013.09.01-től hatályban lévő jogszabályi szakasz a következőként szól:

30. § (1) A nevelő és oktató munkát végzőket megillető pótszabadságra a) nevelési-oktatási intézményben az Nkt. 3. mellékletében felsorolt pedagógus, b) pedagógiai szakszolgálati intézményben a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott pedagógus, valamint c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens, szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász munkakörben foglalkoztatottak jogosultak.

Az iskolatitkári munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottaknak tehát a Kjt. 56-57. §-aiban szabályozott rendes szabadság jár, azaz a C és D fizetési osztályban 20 nap, az E és F fizetési osztályban 21 nap alapszabadság, valamint a fizetési fokozattal megegyező nap pótszabadság (az első fizetési fokozat kivételével). Az egyházi vagy magánfenntartásban működő intézmények iskolatitkárainak pedig a Mt. 116-117. §-aiban foglalt rendelkezései szerint jár a szabadság, amely 20 nap alapszabadságból, valamint a munkavállaló betöltött éveinek számától függő pótszabadságból áll az alábbiak szerint:

a) huszonötödik életévétől egy, b) huszonnyolcadik életévétől kettő, c) harmincegyedik életévétől három, d) harmincharmadik életévétől négy, e) harmincötödik életévétől öt, f) harminchetedik életévétől hat, g) harminckilencedik életévétől hét, h) negyvenegyedik életévétől nyolc, i) negyvenharmadik életévétől kilenc, j) negyvenötödik életévétől tíz munkanap pótszabadság jár.