Tudományos dolgozat vagy szakdolgozat írási segédlet(Forrás: http://szakdolgozat.bibl.u-szeged.hu, letöltés ideje: 2017. augusztus 28.)

1. Mi is a feladat?

Amit tudnod kell

Mielőtt papírt és tollat ragadnál, alaposan végig kell gondolnod, hogy milyen általános követelményei vannak egy TDK dolgozatnak, szemináriumi beadandónak vagy egy szakdolgozatnak!

1. HatáridőRészleteket is le kell adnod, vagy csak az egészet? Mikorra kell beadni? Mi történik, ha csúszol a határidőt illetően? Vagy ami senkinél nem cél, de mégis bekövetkezhet, hogy egyáltalán nem adod le?

2. FormátumNyomtatva kell beadni, e-mailben elküldeni, vagy valahová fel is kell tölteni?Jó, ha tudod, hogy a Könyvtár számítógépein is megszerkesztheted a dolgozatot, majd kinyomtathatod, sőt innen fel is töltheted a megfelelő felületre.

3. „Műfaj”Érvelést várnak, önálló kutatást, irodalmi áttekintést, beszámolót, összefoglalást, esetleg bibliográfiát?

4. TerjedelemPontosan mennyit kell írnod? Oldalszámot adtak meg vagy szószámot? Van-e a terjedelmet illető elvárásoknak minimuma és/vagy maximuma?

5. Cél szemináriumi dolgozat: Ha a kurzus egészét nézed, hogyan viszonyul a feladat a

kurzus anyagához? Mit tudsz felhasználni a kurzus anyagából? szakdolgozat, TDK: Hogyan viszonyul(jon) a dolgozat az eddigi

tanulmányaidhoz?6. Értékelés

Milyen értékelést fogsz kapni a dolgozatra? Jegyet, pontot, százalékot? Milyen szempontok lesznek dominánsak az értékelésnél? Értékelik-e a forrásaid minőségét és mennyiségét? Elvárásként szerepel-e a  témakör irodalmának ismerete és megértése? Értékelik-e a saját önálló gondolatok kibontakoztatását? Az egyéni véleményezés és a források közötti összefüggések feltérképezését?Ezeket átgondolva kell a hangsúlyokat a preferáltabb területekre helyezni, és ennek mentén célszerű kialakítani a dolgozat egyéni, általad megszabott stílusát.

Honnan kapsz választ?

szemináriumi dolgozatHa kaptál kurzusleírást, abban érdemes alaposan szétnézni.Ha nincs is emléked, biztosan említett részleteket az oktató is a kurzus elején – érdemes megnézni a jegyzeteid, hátha felírtál valamit.Ha nincs más hátra, érdemes az oktatót megkérdezni (személyesen fogadóórán v. e-mailben). Inkább előre kérdezz, mint utólag kapj rossz jegyet.

1

szakdolgozatSzokott lenni szakhoz/programhoz ajánlott szakdolgozati sorvezető, stylesheet, szabályzat, stb. Ezeket föl kell kutatnod, és alaposan át kell olvasnod.Gyakran hirdetnek meg kötelező vagy választható kutatási módszereket és dolgozatírás segítő kurzusokat a különböző tanszékek. Nézz szét a kurzusok között, és kérdezz a felsőbb évesektől és a tanárodtól.Alapvetően a konzulensed a fő információforrásod: kérdezz tőle sokat.

Témakeresés

A már megtudott feltételek alapján el tudsz kezdeni gondolkozni, de mindenképpen hagyj az „agyalásra” időt magadnak. Próbálj meg olyan témát kitalálni, ami téged érdekel a szakodon belül. Így ritkábban fog előfordulni, hogy az agyadra megy az egész, mert ha érdekel a téma, sokkal könnyebben bele tudod vetni magad.Így tehát érdemes kutakodnod előzetesen: egyáltalán milyen témák jöhetnek szóba.

Első körben az alapvető, széles, nagy témát kell körbejárnod: mik a fő fogalmak, ha a területnek vannak fő szerzői, őket meg kell ismerned, milyen folyamatokat tudsz felvázolni, elméleteket, amelyek meghatározzák a számodra érdekes témát. Ne felejts el jegyzetelni! Hidd el, nincsen annál idegölőbb, amikor van egy jó ötleted, de nem írod le, mert úgy vagy vele, hogy máskor is eszedbe fog jutni. Nem, írd le, az a biztos, hiába tűnik úgy, hogy biztosan emlékezni fogsz a weboldalra, könyvcímre, szerzőkre, arra, hogy hol is van az a jó könyv, amit kiszúrtál a könyvtárban. Szóval jegyzetelj!Te ismered magad, hogy mi kényelmes: lehet egy jó kis füzeted, kis lapocskáid, írhatsz a telefonodba, számítógépen – ahogy neked a legkényelmesebb. Ez tényleg fontos szempont.

Előfordulhat, hogy annyira nem ismered a témát, hogy semmi nem tűnik érdekesnek – semmi gond: irány a wikipédia, és keress rá minden szerzőre, fogalomra, rövidítésre, stb., amire csak tudsz.Végső soron akkor jó a témád, ha 4-6 szóban össze tudod foglalni. Amíg ez nem megy, az azt jelenti, hogy nem szűkítetted még le a témádat eléggé. Gondolj csak bele, sokkal jobb leírni valamit pár mondatban, mint túlragozni. Ezzel együtt, minél jobban kivesézel egy témát, annál speciálisabb forrásokat tudsz találni és jobban el tudsz benne mélyülni. Ne akarj mindenről írni, mert ha túl széles a témád, saját magaddal tolsz ki leginkább.Légy bátor, és kísérletezz! Ha már utánajártál alapfogalmaknak, tudsz két fontosnak tűnő szerzőt mondani, érted, hogy pontosan mit vár a tanárod, próbálj meg témákat megfogalmazni. Fogd meg a téged érdeklő kulcsfogalmakat és gyúrd össze. Előbb utóbb az egyik meg fog tetszeni.Címadásnál természetesen konkrétabbnak kell lenned, az lehet nyugodtan jó hosszú, illetve lehet alcíme is.

Ha van témád, címed, gyűjts ki a jegyzeteidből 5-10 könyv és cikkcímet, és ezt mind mutasd meg a konzulensednek, hogy segítsen megtalálni a következő lépést. De gratulálunk, már túl is vagy az első lépcsőfokon!

2

Jegyzetelési kisokos

(Forrás: http://szakdolgozat.bibl.u-szeged.hu/, letöltve: 2017. augusztus 28.)

3

2. Hogyan keress irodalmat?

Merre indulj irodalmat keresni? A legalapvetőbb kezdet a katalógusunk Itt a cím mezőben érdemes keresned, többféle kulcsszóval is (itt jön jól egy alaposan körülhatárolt téma-meghatározás). Természetesen folyóiratcikkekben is keresned kell: ha magyar nyelvű forrásokat keresel, irány a MATARKA. Ha szeretnél idegen nyelven – többnyire angolul – olvasni, akkor az online forrásainkat ajánljuk.Amikor keresel, érdemes figyelni a helyesírásra. Legyen egy listád az egymással összefüggő fogalmakról, mert így minden kulcsszóra, akár egyenként, akár együtt rákeresve növelheted és pontosíthatod a találati listádat: például: főnév, névszó, szófaj (egyre nagyobb kategóriák) – férfi-női kommunikáció, nemi szerepek, nemi sztereotípiák, gender elméletek, társalgáselemzés (összefüggő fogalmak, tudományterületek), bekerítés, enclosure, gyapjú (összefüggő fogalmak), vagy lipid, glicerin, zsírsav, makromolekula (rész-egész viszony, kisebb-nagyobb kategória). A témakörödet te ismered a legjobban, te ismered a speciális fogalmakat, ezekre mind-mind érdemes rákeresned.Továbbá nagy segítség lehet a Wikipedia – mint kutatási segédanyag, használd bátran! (+1 csak neked: a wiki felhasznált irodalmára is vess rá egy pillantást! A későbbiekben jól jöhet. )

Javasoljuk, hogy szánj rá időt, keresd meg a neked valót, nézegesd át, és keress okosan. Nem győzzük hangsúlyozni: jegyzetelj!

Nézz meg pár példát is!

A Digidoc adatbázis elérhető a könyvtári katalógusban a már leadott szakdolgozatokat is tartalmazza 2008 óta. Érdemes ebben is forrásokat keresned, hiszen, ha a konzulensed saját témaköréhez köthető a te témád, nagy valószínűséggel találsz majd az ő műveiből is – ez pedig kitűnő kiindulási alap lehet neked. De a régi szakdolgozatok más hivatkozásaiból és irodalomjegyzékéből is meríthetsz. Ha olyat látsz, amit el is olvasnál, akkor gyere be hozzánk, és a gépeken fogsz tudni olvasni a szakdolgozatokból.

Szakterületek irodalmaSok hasonlóság van a különböző szakterületek között, de sok különbség is, különösen abban, hogy merre érdemes elindulni a források között. Minden esetben vedd figyelembe a tanszéki követelményrendszert, és szabályzatot!

3. Források kezelése

Amikor találsz valamit (bármit), el kell róla döntened, hogy megéri-e utánamenned: bemenni érte az olvasóterembe, kikérni, letölteni, kifénymásolni. Ezt, a folyamat elején nehéz lesz eldönteni, mert nem lesz még rálátásod, hogy mi fontos és mi nem. Ráadásul szabályok sincsenek, mert a hagyományok, stratégiák másképp működnek tudományterületenként. Nyugi, nem te vagy az egyetlen, aki belefut egy olyan napba, amikor csak irreleváns forrásokat talál.Tehát az elején érdemes mindennek utánamenni, és később szelektálni pl. szerző szerint (elismert? külföldi?), kiadás dátuma szerint (friss? régebbi?), forrástípus szerint (enciklopédia vagy tankönyv? monográfia vagy kutatáson/önálló gondolatmeneten alapuló cikk?).

4

Az első feladat tehát alapvető jártasságot szerezni a témádon belül.Ez a jártasság jegyzetekben és két listában jó, ha megvalósul: egy lista, amiben fogalmak, eljárások, kulcsszavak vannak, és egy másik, amiben szerzők. E két lista alapján jöhet egy újabb kereső kör (katalógus, matarka, EDS).Amit itt találsz, azt már érdemes alaposan dokumentálni.A szakdolgozat tudományos jellegű mű, és te saját szövegednek is tudományos művekre hivatkozva kell elkészülnie. Ezeknek 3 fő fajtája van:

könyvami egy témát jár körbe alaposan (ezért is hívják monográfiának, egy téma leírása), és szerzője vagy szerzői vannak

tanulmánykötetés benne tanulmányok, amiben sok szerző jár körbe 3-4 kisebb témát, és van még valaki (vagy valakik), aki szerkesztőként összeköti a sok önálló rövidebb szöveget, és a kötetnek még külön címet is ad

tudományos cikkfolyóiratban jelenik meg, és míg a folyóirat maga egy irdatlan témát ölel föl, a cikk maga egy mikroszkópikusat (A folyóiratnak is van szerkesztője, még főszerkesztője is, de ők nekünk nem érdekesek.)

Ezeken túlmenően érdemes lehet megnézni a területed újságait, online oldalait is, ami egy kicsit általánosabb. Hivatkozhatsz ezekre is, de ne ess túlzásba! Ezekről mély következtetéseket levonni nem szabad, csupán megemlíteni őket példaként. Vagy amennyiben nem önálló az írás, a forrását megnézni és abból kiindulni.Azért kell ezzel tisztában lenni, mert a 3-4 féle forrás, ahogy a fenti leírásból látszik, nagyon különböző dolgokban tud segíteni:

A könyv egy adott témát jár körbe, tehát lehet, hogy a te témáddal csak pár oldal foglalkozik.

Egy tanulmánykötet, ha jól sikerült összeválogatni és alapos volt a szerkesztés elképesztő kincs lehet, hiszen a legfontosabb altémákat vázolja föl, gyakran komoly gyakorlati/módszertani megoldásokkal.

A folyóirat cikk specifikus témát jár körbe, nagyon intenzíven – ettől viszont néha nehezen érthető és befogadható.

Viszont könnyen bele lehet nyúlni a tutiba, ha kellően leszűkíted a keresést. Minden forrásról életbevágó, hogy kijegyzeteld az ún. bibliográfiai információkat (vagyis amit beleírnál egy bibliográfiába: szerző, cím, évszám) és azt, hogy pontosan hol találtad (akár pl. emelet, polcszám, jelzet a könyvön). Sok könyv és folyóirat lesz a kezedben az elkövetkezendő napokban, ami most egyértelműnek tűnik, már két nap múlva nem lesz az.Miközben jegyzetelsz, két dologra kell elképesztő alapossággal figyelned: egyrészről MINDIG írj OLDALSZÁMOT a jegyzeteidbe, másrészről jelöld magadnak, ha valamit szó szerint, vagy átfogalmazva írsz ki. Miért is? Mert ha tudod, hogy kitől származik egy gondolat (másképp fogalmazva konkrétan a szerző szavairól van-e szó vagy a te szavaidról) és honnan (konkrétan milyen szövegből), akkor kizártad a plágium lehetőségét. Ilyenkor nyugodtan írhatod le a jegyzetelt gondolatod idézőjelek közé az első esetben, vagy idézőjelek nélkül a másodikban, de az eredeti forrást (szerző, cím, oldalszám, évszám) jelezve mind a két esetben! (Bővebben a plágiumról később).

Ha túl sok, ha túl kevésNa de mi történik akkor, amikor már úgy érzed, minden követ megmozgattál, de még sincs elég anyagod vagy nincsen elég forrásod?

5

Ha túl kevés: Biztosan szétnéztél mindenhol? : Kerestél különböző kulcsszavakkal (keress

szinonimákkal is!) a katalógusban? Jártál folyóiratcikkekért (hasonló kereső szavakat használva) a Matarkában? Ha nem riadsz vissza idegen nyelvű anyagoktól biztosan, szétnéztél az online forrásaink között is?

Lehet, hogy bővíteni kellene a kulcsszavaid listáját : Kisebb, nagyobb kategóriákkal például. Keress szinonimát vagy csonkolj. Ahol lehet, minden esetben használd a bővített vagy advenced search opciót. Ezáltal alapból megkapod a többmezős összekapcsolás lehetőségét. A csonkolás mindezek ellenére hasznos dolog. A legtöbb oldalnak pedig van használati útmutatója. Nem ciki azokat se használni, csak tanulhatsz belőle és garantáltan jobb keresési eredményeket fogsz kapni.

Szó csonkolás : Ez annyit jelent, hogy pl. egy csillagot teszel a keresett szó végére ezzel kiegészítve a keresést: mikroökonom*, pszichológ* Ha egy szó után elé *-t teszünk, megkapjuk azokat a találatokat, melyben a szó egy összetett szó egyik tagja. Ha a szó után teszünk *-t, ismét bővebb találati listát kapunk, hiszen a szó toldalékolt alakjait is megkapjuk. Vedd figyelembe, hogy ez nem általános érvényű!! A helyi katalógusunkban például * jel helyett % jellel tudod elvégezni.

Ugyanígy alkalmazhatóak a könyvtári katalógusok ismertetésénél megemlített Boole- vagy logikai operátorok (ÉS/VAGY/NEM). Külföldi oldalak esetében, ahol nincsen felkínálva a részletes keresés ott is érdemes ezeket használnod (AND/OR/NOT).

A másik véglet az, amikor túl sok találatod van: Rendezés és Szűrés : Mit is jelent ez? Attól függően, hogy maga a felület mire alkalmas

és hogy neked mi az igényed, teheted pl. előre a legfrissebb találatokat, vagy használhatsz abc-rendet, esetleg böngészhetsz csak a teljes szöveggel elérhető találatok között, vagy csak a tudományos források között. Ezeket online forrásaink esetében az oldalsó menü alkalmazásával tudod megtenni. A rendszer “intelligens”, így a leggyakoribb tárgykörökre további szűkítést tudsz alkalmazni.

“legfrissebb találatok elől” : vannak olyan tudományterületek, ahol a legfrissebb a legjobb, ez azonban nem általános érvényű igazság. Van ahol pont ellenkezőleg, szinte gyanús, ha túl friss minden hivatkozásod. Miért? Mert ami friss, az új és korszakalkotó, de még nem volt idő leellenőrizni, számadást vonni és kiértékelni. Ez talán a teoretikusabb dolgozat esetében jön jól, amikor szeretnél te magad is gondolkodni a témán, és abból, amit olvastál, kiindulni. De ha valamint betonlábakra szeretnél állítani, akkor ez valóban nem a legjobb megoldás.

“abc-rend” : van, hogy tudod, mit keresel, de elveszik a találatok tengerében, ilyenkor pl. jól jöhet ez.

“csak teljes szövegű (úgynevezett: full-text) találatok” : ha bibliográfia összeállítása a cél, akkor nincs jelentősége, hogy valóban kézbe vehető-e (képernyőre tehető-e) egy adott szöveg. De ha a kutatáshoz szükség van magára a forrásra, akkor érdemes ezt a szűkítőt beállítani, mert így jó eséllyel csak valóban elérhető, letölthető, elolvasható szövegeket kapsz eredményül.

“lektorált” / “tudományos források” : nem mindegy, hogy hány kézen ment át egy anyag, hiszen több szem többet lát alapon, jobb és alaposabb egy mű, ha volt bírálója (“peer-review”) és/vagy szerkesztője. Ha ilyen forrást használsz (erre szűkítesz), nem kerülsz gondba a forrásaid minősége miatt.

Az pedig, ha minél többet olvasol a témáddal kapcsolatban és emiatt van sok forrásod, mert azt gondolod, hogy mind jó lesz, két dolgot jelenthet. Az egyik, hogy nem elég szűk a témád, és mindenre ki akarsz térni. Ez nem jó taktika, mert el fogsz veszni írás közben.

6

A másik, ha tényleg azt gondolod, mind a témádhoz kapcsolódik, akkor csak jól járhatsz vele. Lehet, egyik alátámasztja a másik megállapítást, azonban, hogy ezt megtudd, szorgosnak kell lenned az olvasással is.

Plágium

A plágium az, amikor úgy használod fel más szerzők gondolatait, szövegeit, fogalmait, ábráit, hogy arra nem utalsz semmilyen formában sem a dolgozatban. Minden esetben fontos, hogy pontosan hivatkozz! Ha nem teszed meg, az jogtalan használatnak minősül! Természetesen ettől függetlenül, ha találsz egy jó gondolatmenetet vagy egy idézetet, ami be tudsz építeni a dolgozatodba, tedd bátran, de ne a sajátodként tüntesd fel.

A plágium legsúlyosabb esete, ha szóról szóra veszed át a szöveget vagy annak egy részletét bármiféle hivatkozás nélkül. Vagyis egy az egyben lemásolod valaki munkáját és sajátodként akarod feltüntetni. Ez kiterjedhet az egész dolgozatra vagy annak egy fejezetére.

A második legproblémásabb eset, amikor ctrl C-vel copyzod a szöveg vagy annak egy részletét anélkül, hogy hivatkoznál rá. Például amikor egy adott mondatban csak pár rokonértelmű szóval helyettesíted az eredeti szöveget.

A harmadik leggyakoribb és egyben legnagyobb hiba az, amikor fogsz két vagy több forrást és azokat összeollózod – akár szó szerint, akár csak tartalmilag – anélkül, hogy bármilyen saját gondolatot hozzáfűznél. Ugyan ez nem feltétlen számít plágiumnak, ha idézed, viszont nagyon könnyen támadható, mert nincsenek benne a saját gondolataid. Így érdemes elkerülni.

Mivel a dolgozatod “hivatalos” mű, így az, amit abban idézés nélkül leírsz, a saját gondolatodként lesz feltüntetve. Azt pedig senki sem szereti, ha a szellemi termékét ellopják. Ugyan ez igaz arra, amikor forrás nélkül tesznek ki egy szerzői jogvédelem alatt álló képet például.

Hogyan kerüld el?

Nem kell túlbonyolítani: hivatkozz!

Ha valamit szó szerint idézel egy könyvből, folyóiratból, online tartalomból akkor azt szerző, év és (ha van) oldalszám megjelölésével tedd minden esetben! Amennyiben készítesz bibliográfiát, úgy elég abban bővebben kifejtened a könyv/írás címét pontosan! Ha nem, akkor mindenképpen a hivatkozott anyag mellett kell! Ha ugyanonnan írsz egymás után(!) anyagot, akkor használhatod az Uo.: (Ugyan onnan) + oldalszám jelölést.

Amennyiben nem szó szerint idézel, hanem csak egy tartalmi részre, gondolatra, úgy oldalszámot nem kell feltüntetned, csupán a szerző nevét, évszámot, majd az irodalomjegyzékben kifejtened a konkrét címet.

Online hivatkozások esetében, amennyiben például cikkre hivatkozol és az író valamilyen álnéven ír, úgy keresd meg, hogy mi a teljes neve a szerzőnek és azt tüntesd fel!

Ha olyan oldalra hivatkozol, aminek tartalma változhat az idők során, a megtekintés dátuma maradjon az az időpont, amikor te magad hivatkoztál rá.

7

4. Maga az írás

Egy jó vázlat már fél siker!

A vázlatírás sok szempontból hasznos dolog. Egyrészt sok konzulens azzal kezdi a konzultációját, hogy be kell mutatnod neki egy vázlatot. Így nem csak neki, de magadnak is egyfajta útmutatást adsz majd. Érdemes először nagyobb témákból kiindulnod és egy logikai vonalat követned. Ne akarj ugrálni a témák között! Ez azért lesz jó mert, ha tudod mit/miről akarsz írni, könnyebb lesz irodalmat keresned hozzá. Ebből következik, célirányosabb tudsz haladni, jobban be tudod osztani magadnak az írási idődet. Amelyik témát nagyobbnak érzed (már az elején), arra értelemszerűen több időt kell szánnod. Látni fogod, hogy így sokkal jobb időmenedzsmentet tudsz kialakítani, legyen az egy héttel a leadás előtt vagy akár egy fél évvel. Nem utolsó sorban a konzulensed is akkor tud hozzáadni érdemi gondolatot, ha már látja, hogy foglalkoztál a témával. Az első lépést pedig neked kell megtenni!Egy jó vázlat áttekinthető. Ezek alapján indulj el. Ne akard a befejezéssel kezdeni a vázlatot, mint ahogy a kutatási módszereket se tedd az utolsó helyek egyikére. Mint anno a suliban: bevezetés – tárgyalás – befejezés. Ez az alap séma, ezen belül kell neked rendezkedni.Nem érdemes azonban túlságosan részletezni azt, amiről írni akarsz. Gondolj bele, te tudod követni, hogy a tankönyvekben a 3.2.1.2-as fejezet pontosan hova is tartozik? Egy-két gondolatig érdemes csak belemenni a témába, így te sem fogsz belekavarodni. Továbbá nem is biztos, hogy lesz időd, energiád mindent vázlatpontot megfelelően kifejteni, míg ha kicsit nagyobban gondolkodsz, tartalmasabb írást tudsz összehozni. Ha pedig úgy érzed, hogy még így is nagyon tág a témakör, akkor érdemes csak tovább bontanod. Ne feledd, mindig a nagyobb témakörből indulunk ki. De ezt az írás során fogod tapasztalni.Ha megvan a vázlatod, az írást már szinte bármelyik vázlatponttal elkezdheted (de ugye bevezetéssel és konklúzióval nem kezdünk). Ez jó taktika, hogy tudd, merre akarsz elindulni, te érzed min akarsz túl lenni, mihez találtál először irodalmat, a végén majd összerakod az egészet.Nem utolsó szempont az sem, hogy ha kész a vázlat és magadnak is meg a konzulensnek is meg tudod mutatni, akkor egy lépéssel közelebb vagy a befejezéshez is.

Milyen részekből áll egy szakdolgozat?

A különböző tudományterületek és képzési formák határozzák meg, hogy konkrétan milyen fejezeteket írj, de nagy általánosságban, az alábbi fejezetek szokták a tudományos igényű dolgozatok gerincét képezni.

Bevezetés: Rögtön az elején bemutatod azt, hogy mi a témád, mi érdekelt benne, és mit fogsz vele csinálni. (Ha vannak kutatási kérdések, itt már lehet őket említeni.)

Igazából ezt érdemes a végére hagynod, mert írás közben változni fog az amiről írsz. Amikor pedig megírtad, sokkal könnyebb leírni, hogy miről is szól a dolgozat mint akkor amikor még nem írtál belőle semmit. Tudjuk, nagy a csábítás, hogy ezzel kezdj, de ne akarj kétszer dolgozni rajta.

8

Szakirodalmi áttekintés: NEM összeollózás, hanem az olvasott szakirodalom áttekintése, vagyis a saját szempontjaid szerinti bemutatása.

Módszer és anyag: Ha bármilyen kísérlet vagy anyaggyűjtés az alapja a dolgozatodnak, itt kell olyan mélységig leírni, hogy pontosan értse az olvasód, hogy kivel, mikor, mit csináltál, és miért.

Mivel tudományos írást csinálsz, így valószínűleg az olvasód érteni fogja ha szakszavakat használsz, de ha általánosságban kell akkor mutasd meg olyan barátodnak aki nem ért a szakmához, ha ő is megérti nyert ügyed van.

Eredmények: Az előbbi folyatása: az összes begyűjtött adat ismertetése. Ne légy rest grafikonokat és táblázatokat gyártani belőle. (Ettől nem nő a terjedelem, de könnyebb neked is átlátni az eredményeid.)

Következtetések: Értelmezd az adatokat a szakirodalmi áttekintés és a kutatási kérdéseid fényében. Röviden: válaszolj a kutatási kérdéseidre. Foglald össze, mire jutottál a dolgozatban.

Befejezés: Visszacsatolsz a Bevezetéshez: mit is csináltál, mire jutottál, és hogyan. (Esetleg, merre vehető innen az irány v. mit kellett volna másképp csinálni.)

Javasolt ezt is a végén megírnod, amikor már túl vagy a dolgozaton így meglesz az a tapasztalatod, hogy mit csináltál volna másképpen, vagy hogy a dolgozatban mire jutottál.

Bibliográfia: a szövegben használt idézéstől függően lehet erre szükség: ha zárójelesen idéztél, akkor kell, ha lábjegyzetekkel, akkor nem.

Tartalomjegyzék: Ez a dolgozat elején található, azonban csak az írás után fogod tudni, hogy mi is az valójában. Ha word-ben írtad és használtál címsorokat vagy valamilyen kiemelést akkor adott opció segítségével egy gombnyomással beillesztheted. Modern technológia at it’s finest.

Mellékletek (ha vannak): Pl: interjút csináltál valakivel akkor azt ide le kell írnod, hogy lássa az opponens, nem légből kapott dolgokat írtál le.

Hogyan írj?

Az írásnál érdemes figyelembe venned, hogy a felkutatott irodalmak a témádról és a szakterületedről adtak némi képet. Minél többet foglalkozol a források kutatásával, annál jobban fogod látni, hogy kik a legfontosabb kutatók, mik a legfrissebb kutatási irányok, milyen új és jól bevált fogalmak vannak.Ez fontos, de most neked kell a színre lépned, és

elolvasnod a sok cikket, könyvet és tanulmányt ezekből leszűrnöd a lényeget, kialakítanod a saját értelmezésed, amibe a saját kérdéseid és kutatásod kell belehelyezned.

Ebben akármilyen sokat tud a tanárod segíteni, a legtöbb munkát mégis neked kell belefektetni.

Olvasnod kell, értő szemmel, nyugodt körülmények között, miközben jegyzetelsz szorgalmasan. Érdemes figyelni a számodra fontos fogalmak definícióit, a módszertani megjegyzéseket és az elméleti háttér ismertetését. Neked ugyanígy fel kell majd vázolnod az általad választott elméleti hátteret, ugyanúgy kell definíciókat megadnod és, szakterülettől függően, többé vagy kevésbé részletesen a módszereidet is le kell írnod.Írás közben mindig kiemelt figyelmet szentelj arra, hogy feljegyzed mit és honnan írtál ki (melyik könyvből, melyik oldalról)! Ha szó szerint idézel, akkor ne felejts el idézőjeleket

9

használni, online forrás esetében linkek és letöltés idejének felírása. Hidd el, nem akarsz a kész dolgozat előtt úgy ülni, hogy tudod az adott gondolatot írtad valahonnan, de nem tudod honnan. Továbbá, a bibliográfia megírásánál is kiemelt szempont, hogy pontosan hivatkozz. Elsőre nem baj, ha csak a gondolataidat írod le, egymás után, a lényeg úgyis az, hogy a végső dolgozat legyen szépen megformált. Ha te úgy érzed, hogy egymás után jó leírni mindent és szöveg közben hivatkozol, akkor hajrá, csak ne felejtsd el a végén összerendezni őket!Azért érdemes belefektetni viszonylag sok munkát és időt az alapos és értő olvasásba, majd a részletes, de a te gondolataidat máris tükröző jegyzetelésbe, mert akkor sokkal könnyebb az olvasottakat és a gondolataid egy, lineáris irodalmi áttekintésbe rendezni. Lineáris, tehát egy vonalat kell követnie, és ezt a vonalat neked kell kitalálnod! (Hopp a vázlat…) Honnan jut el hová, milyen útvonalon? Például valamiféle időbeli sorrendiséget követve, vagy a nagyobb fogalom felől a szűkebb felé haladva, esetleg különböző szerzők / elméletek ütköztetésével, vagy ezek keverékével? Kövesd a logikai vonalat.Ráadásul ezzel alapozod meg a saját mondanivalódat, tehát csak olyat idézz és írj, ami a TE témádhoz és mondanivalódhoz kötődik.

Könnyebb megírni, mint amilyennek tűnik, majd szépen lehivatkozni. Ezzel csak a saját későbbi munkádat könnyíted meg. Így bizonyítod, hogy tényleg olvastad, sőt ismered a szakirodalmat!

5. Végső simítások

Bibliográfia

Szakterületenként más és más szabály, ill. hagyomány írja elő, hogy van-e szükség a felhasznált irodalmat felsoroló, abc-rendbe szedett bibliográfiára, vagy a lábjegyzetelésnél megadott adatok elegendőek. Ennek utána kell járnod!

Ha szükség van bibliográfiára, írhatsz ilyet „kézzel”, vagyis egyenként bepötyögve/másolva-beillesztve a megfelelő adatokat (szerző neve, mű címe, kiadási adatok, oldalszámok, stb.)

Ilyenkor mindenre neked kell figyelned ráadásul a különböző típusú forrásokra különböző szabályok vonatkoznak a bibliográfiai adataik közlésekor:

1. Monográfia (egy adott témával foglalkozó könyv, lehet egy v. több szerzője) Szakács István Péter (2002): Szavak prérijén: a kanadai magyar irodalom egy

évszázada. Kolozsvár: Polis Könyvkiadó2. Folyóiratcikk

Hites, K. (1951). A magyar lélek és nyelv sorsa a kanadai prairien. Katolikus Szemle, 23–26.

3. Tanulmány szerkesztett kötetben Huber, M. I. (2014). A magyar mint örökségnyelv generációk közötti továbbadása

Kanadában: A hamiltoni magyar közösség makro-szociolingvisztikai vizsgálata. In Z. Vajda (Ed.), Tehetségek a tudomány horizontján: Válogatás a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara hallgatóinak tudományos munkáiból (pp. 38–60). Szeged: SZTE-BTK.

4. Szakdolgozat

10

Zsoldos, L. G. (2006). Vowel harmony in the speech of English-Hungarian bilinguals of Vancouver (BA Thesis). Simon Fraser University, Vancouver.

5. Weblap Census Profile. (n.d.). Letöltve 2016. március 17,

http://www12.statcan.gc.ca/census-recensement/2011/dp-pd/prof/details/page.cfm?Lang=E&Geo1=PR&Code1=59&Geo2=PR&Code2=01&Data=Count&SearchText=British%20Columbia&SearchType=Begins&SearchPR=01&B1=All&Custom=&TABID=1

6. Film Kish, A. (n.d.). Our street was paved with gold. Letöltve:

https://www.nfb.ca/film/our_street_was_paved_with_goldA másik lehetőség, ha már esetleg a jegyzetelésnél használtál referencia-kezelő felületet, az itt is nagyon jól jön, mert ügyesen beszúrja neked a hivatkozást és, ha kell, a bibliográfiát a felhasznált és csak a felhasznált forrásokból. Olyan stílust válassz a felajánlottak közül, ami a legjobban megfelel a tanszéki előírásoknak.

Mentsd, töltsd fel, nyomtasd, köttesd!

Mentsd!A könyvtár számítógépein megszerkesztheted a dolgozatot, kinyomtathatod, vagy innen föl is töltheted a megfelelő felületre.Figyelj arra, hogy minimum két, de inkább három helyen tárolj a legfrissebb verzióból elektronikus példányt, de persze arra is vigyázz, hogy mindig a legfrissebbet vedd elő, és abba dolgozz! Ebben neked kell a számodra legkényelmesebbet kitalálnod:Ha pl. mindig online dolgozol, érdemes felhőben tartani 1 mesterpéldányt, azt megnyitni, abban dolgozni, és azt óránként-kétóránként oldschool módra elmenteni winchesterre, pendrive-ra és/vagy elküldeni magadnak. Azonban a modern technológiának hála, ha Google Dokumentumban dolgozol, ott minden változást azonnal ment a rendszer. Ez nagy előny lehet.

Ingyenes tárhelyet nagyon sok felhőalapú szolgáltatás ad, pl. Google Drive, OneDrive, box.com, Dropbox, iCloud, stb. Ha már van, használd bátran, ha még nincs, nézz szét így nem vagy konkrét munkaállomáshoz, számítógéphez kötve.

Ha offline dolgozol szívesen, legyen 2 pendrive-od, és ha benne vagy a munkában, 2-3 óránként ments mind a kettőre és a winchesterre is. Tudj róla, hogy a pendrive-ok sérülékenyek, és nagyon könnyen eltűnnek. Másik megoldás, ha a telefonodra mentesz, amennyiben van erre lehetőséged. Azt nem hagyja el olyan gyakran az ember, mint egy pendrive-ot.

Ha tudod követni, és ez nem stresszel, érdemes a fájlnevekkel is követni a dolgot, pl. naponta/hetente a dátumot beleírva “mentés másként” funkcióval új és új verziókat létrehozni. Természetesen, ha neked bonyolultabb a verziókat követni, ne tedd! A saját munkafolyamatod, a saját kényelmed számítson. Azonban egy-egy nagyobb változtatás, törlés, átírás előtt mindenképpen ments le magadnak egy példányt, amit ilyen formában megőrzöl. Ki tudja, mikor jöhet jól, azon a pár megabájton ne múljon!

11

Nézz utána, hogy pontosan meddig és pontosan milyen formátumban és hány példányban kell a dolgozatot leadni. Ezt általában a tanszék szabályozza. Légy résen, tudd pontosan, hogy mi a feladat!

Töltsd fel!Az előbbi tanács a feltöltésre is igaz. Tudd, hogy hová, milyen felülettel, milyen adatok megadásával, milyen formátumú fájlt kell feltöltened! Tervezd meg, hogy honnan fogod feltölteni (ha például már nincs tagságod nálunk, nem fogod tudni a számítógépeinket használni!)

Ha nagy fájlokat (videó, hang, sok kép) akarsz mellékletként feltölteni valahová, tájékozódj időben erről; a legtöbb fájlfeltöltő oldalnak limitje van.

Nyomtasd!Biztos, hogy papíron is le kell adni a dolgozatot? Ha nem, magadnak akkor is érdemes lesz majd egy példányt nyomtatnod. A védésre ugyanis ezt kell először újraolvasnod, mert ezt kell megvédened; tudnod kell, mi van benne, így pedig papíron jobb olvasni.

Nyomtathatsz a könyvtárban is.

Köttesd!Gondolhatod, hogy a leadási időszakban sokan lesznek: vagy legyél kész előbb (Valaki szeret veszélyesen élni!), és te csak lazán kísérgesd a haverokat, vagy tervezd meg előre, hogy mikor és hol fogsz nyomtatni és köttetni/spiráloztatni. Esetleg adj le előrendelést.

12

Tudományos dolgozat és szakdolgozat írási segédlet

13

(Forrás: http://szakdolgozat.bibl.u-szeged.hu/, letöltve: 2017. augusztus 28.)

14