zaj- és rezgés elleni védelem -...

EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ALAP INTERREG III A Közösségi Kezdeményezés Program Szlovénia – Magyarország – Horvátország Szomszédsági Program

ITTKÉSZ - SL-HU-CR/05/4012-106/2004/01/HU-44 A projektet az Európai Unió és a Magyar Köztársaság finanszírozza.

1

Zaj- és rezgés elleni védelem

6. modul

készítette:

Bencsics Attila

9700 Szombathely Kisfaludy S. 57.

T/F: 94/500-354, [email protected]

www.regiofokusz.hu



2

6. Modul

Tartalomjegyzék

6. ZAJ ÉS REZGÉS ELLENI VÉDELEM ........................................................................3

6.1. ZAJ FOGALMA, JELLEMZİI ...........................................................................................3

6.2. A ZAJ HATÁSAI ............................................................................................................5

6.3. A ZAJFORRÁSOK TÍPUSAI, A ZAJ TERJEDÉSE .................................................................6

6.4. A ZAJ MÉRÉSE ............................................................................................................10

6.5. A REZGÉS FOGALMA, JELLEMZİI, KÖRNYEZETI HATÁSAI...........................................10

6.6. A REZGÉS MÉRÉSE .....................................................................................................11

6.7. A ZAJ- ÉS REZGÉS CSÖKKENTÉSÉNEK MÓDSZEREI......................................................12

6.8. A ZAJ- ÉS REZGÉS ELLENI VÉDELEM SZABÁLYOZÁSA.................................................13

6.9. TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELMI FELADATAI .....................15

6.9.1. Jegyzı zaj- és rezgésvédelmi államigazgatási hatásköre .....................................16

IRODALOM .............................................................................................................................18

1. SZÁMÚ MELLÉKLET: ZAJ- ÉS REZGÉSTERHELÉSI HATÁRÉRTÉKEK ......................................19



3

6. Zaj és rezgés elleni védelem

6.1. Zaj fogalma, jellemzıi

A zaj napjaink felgyorsult, civilizációs ártalmaktól szenvedı világában az egyik legelterjedtebb és a lakosság legjelentısebb részét érintı környezetszennyezéssé vált. Fogalmának megértéséhez tisztában kell lennünk a hang definíciójával, sajátosságaival is. A hang olyan mechanikus rezgés, mely rugalmas közegben terjedve az emberben hangérzetet kelt. (Meg kell említeni, hogy vannak az emberi fül számára nem érzékelhetı hangok is, ezek az infra- és ultrahangok.) A hallható hangot hallószerveinken keresztül érzékeljük. A dobhártyánkat érı légnyomásváltozás a hallóidegek közvetítésével az agyban hangérzetet kelt. A hallott hang hordozhat információt (beszéd, jelzések), jelenthet élményt. Az élmény lehet kellemes, vagy kellemetlen. A kellemetlen vagy zavaró hangot nevezzük zajnak. A zaj egyik legfontosabb jellemzıje, hogy megítélése erısen szubjektív. Ennek jó példája, hogy amíg egy motoros számára a motorja minél erısebb hangja a sebesség, a száguldás, a szabadság életérzésének örömét jelenti, addig az utcán közlekedı, vagy lakó emberek számára a motor „bömbölı” hangja elviselhetetlen zajként jelentkezik. Ugyanez elmondható a lakásukban nagy hangerıvel zenét hallgató fiatalok esetében, vagy a hétvégén barkácsgépén dolgozóról, aki talán bele sem gondol, hogy a neki örömöt és hasznot jelentı tevékenység a szomszédságot milyen erısen zavarhatja a kikapcsolódásban, pihenésben. A hangforrás által keltett rezgési energia a rugalmas közegben nyomásváltozást okozva hullámformában terjed. A levegıben ez a nyomásingadozás a hallható hang. A hang erıssége a közeg nyomásingadozásától, tehát a hangnyomástól függ. Az emberi füllel érzékelhetı legkisebb hangnyomás a hallásküszöb. A hallható hangok felsı határa az a hangnyomás, amely már fájdalmat okoz, ez a fájdalomküszöb. A két küszöbérték közötti hangerısség tartomány 12 nagyságrend, ami azt jelenti, hogy a fájdalmat okozó hang 10 billiószor erısebb, mint amit még éppen meghallunk. A hangok észlelése folyamán az inger és az érzet között exponenciális kapcsolat van, azaz nagy hangnyomás növekedés aránylag kis hangérzet növekedést okoz. A fentiekben ismertetett sajátosságok miatt vezették be a hangtanban a szinteket. A hangerısség pillanatértékét jellemzı mennyiség és egy alapérték hányadosának 10-szeres logaritmusát decibelnek (dB) nevezzük. Alapértéknek (p0) a normál hallású ember hallásküszöbéhez tartozó hangnyomást választották (p0 = 2*10-5 Pa). A hallásküszöbhöz 0 dB hangnyomásszint tartozik, míg a nagyon erıs hang miatti fájdalomérzés 110 – 120 dB között jelentkezik.



4

A hangmagasságot a hangforrás rezgésének gyakorisága határozza meg. A kibocsátott rezgés másodpercenkénti rezgésszámát frekvenciának (f), mértékegységét Herz-nek (Hz) nevezzük. Dimenziója: 1/s. Azonos hangerısség mellett a hangot annál magasabbnak érezzük, minél nagyobb a frekvenciája. A hallható hangok tartománya a normál hallású embereknél 16 Hz-tıl 16.000 – 20.000 Hz-ig terjed. A 16 Hz alatti frekvenciájú hangokat infrahangnak, a 20.000 Hz felettieket ultrahangnak nevezzük. Az emberi fül nem minden frekvencián egyformán érzékeny. Az emberi hallás frekvenciafüggésének modellezésére az „A” súlyozószőrıt használják. Az „A” súlyozószőrıvel mért zajszintet A-hangnyomásszintnek, vagy röviden A-szintnek nevezzük és dBA-val jelöljük. A zajforrások állandó vagy változó zajt bocsátanak ki. A zajvédelemben az idıben változó zaj jellemzésére az egyenértékő zajszintet használják, amely megközelíti az ember szubjektív zajmegítélését. Az egyenértékő zajszint a zajnak egy meghatározott idıre vonatkoztatott energia szerinti átlagértéke, jele LAeq (dB). (1. ábra)

1. ábra: A zaj idıbeli lefolyása, egyenértékő zajszint értelmezése

A zaj megítélésénél fontos még az érzékelhetı zaj frekvencia szerinti megoszlása, és az impulzusszerő zajhatások figyelembe vétele. A zaj megítélésnél éppen ezért ezeket a komponenseket az egyenértékő hangnyomásszinthez hozzáadott, a keskenysávú és az impulzus erısségétıl függı korrekcióval veszik figyelembe. Az így kapott eredı mennyiséget megítélési A-hangnyomásszintnek nevezzük, ezt kell a követelményekkel összehasonlítani.



5

6.2. A zaj hatásai

A zaj életünkre többféle hatást gyakorol.

• 30–35 dB(A) feletti hangnyomásszintek már pszichológiai mellékhatásokkal járnak. Ezek küszöbértéke nagyon változó és függ az érintett személy egyéni adottságaitól, pillanatnyi tevékenységétıl és a külsı körülményektıl. A közvetlenül átélt zavaró hatások a teljesítıképességet, a szellemi munkát és a pihenést károsan befolyásolják.

• 55–60 dB(A) zajszint korlátozza a pihenést, a szabadidı tervezett eltöltését, zavarhat munkában, csökkenti koncentráló képességünket, fáradékonnyá, idegessé tehet.

• 60–70 dB(A) hangnyomásszintő zaj már gátolja a beszéd megértését és a megszokás révén a vegetatív mellékhatások küszöbértéke is megváltozik. Az egyes ember nincs tudatában ennek a reakciónak, ezért elémarad a szubjektív védekezés is. Ennek fıleg azért van jelentısége, mert a megszokás csak igen szők határok között lehetséges.

• 80–90 dB(A) és ennél magasabb hangnyomásszintő, hosszabb ideig ható zajok elıször átmeneti, majd maradandó halláskárosodást okoznak.

A zaj nem mindenkit zavar egyformán, az emberek zajérzékenysége jelentıs eltérést mutat. Az érzékenységet befolyásolhatja az ember kora, egészségi állapota, pillanatnyi idegállapota, és nem utolsó sorban a zaj forrásához való viszonya. A zaj alattomosan hat, egészségkárosító hatása közvetlenül nem mutatható ki. Látszólag hozzászokunk a zajhoz, nem is figyelünk rá, s nem vesszük észre vagy másnak tulajdonítjuk károsító hatását. Az egészségügyi kutatások eredményeként több országban a 65 dB(A) feletti zajt a szívinfarktus egyik rizikófaktoraként kezelik. A zaj zavaró hatását idınként a viselkedés változásán lehet lemérni. Az ember tudatosan vagy öntudatlanul szokásainak a megváltoztatásával is védekezik az ıt terhelı zaj ellen. Azokat a tevékenységeket, amely végzésében a zaj zavarja vagy korlátozza, más helyen, más idıpontban végzi, esetleg felhagy velük. Az elfogadhatónál nagyobb zaj rontja a zajérzékeny intézmények rendeltetésszerő mőködését: zajos iskolában csökken az oktatás hatékonysága, kórházakban hosszabbodhat a gyógyulási idı. Zajos környezetben egyes kulturális és mővelıdési intézmények sem mőködnek megfelelıen. Zajos munkahelyeken, iskolákban, háztartásokban csökken a teljesítıképesség, a tevékenység lelassul, nı a figyelmetlenség, romlik a koncentráció, mindez csökkenti a munkaintenzitást, növeli a balesetveszélyt. Megfigyelések szerint zajos környezetben az emberek agresszívebbé válhatnak, romlanak az egymáshoz való kapcsolatok, csökken a segítségnyújtási készség. A szomszédsági zajok jelentıs mértékben ronthatják az emberek egymás mellett élését, és ez további társadalmi és egészségi problémákhoz vezethet.



6

6.3. A zajforrások típusai, a zaj terjedése

A zaj terjedése A hangforrások körül kialakuló hangteret elsısorban a hangforrás alakja (pont, vonal, sík) és a tér jellege (szabad, zárt) határozza meg. A hangforrást az általa kisugárzott hangteljesítmény, a hangteret a bármely pontjában mérhetı hangnyomás jellemzi. Környezetünkben pontszerő, vonalszerő és felületi sugárzóként mőködı zajforrások hatását észleljük:

• Pontforrásnak tekinthetjük a kismérető motorokat, gépeket az egyes jármőveket, de nagyobb távolságban már egy üzemi épület zajt sugárzó homlokzata is pontszerő zajforrásnak számít.

• Vonalforrás például a közút, ahol a forgalom elég nagy és folyamatos, valamint a hosszabb csıvezeték, amelyben az áramló gáz vagy folyadék zajt okoz. A vonalforrástól távolodva kétszeres távolságnál a hangnyomásszint fele olyan mértékben csökken, mint pontsugárzó esetében.

• Síksugárzónak tekinthetı például egy néhány méter távolságban lévı üzemcsarnok homlokzata.

A hang terjedésérıl elmondható, hogy akadálytalan, szabad térben a hangenergia a távolsággal gyorsan csökken. A hangnyomás-csökkenést a levegı elnyelése ill. az ezt befolyásoló meteorológiai viszonyok (hımérséklet, páratartalom, a szél nagysága és iránya) módosíthatják. A hangterjedést tovább módosíthatja a hangforrás és az észlelési pont közötti hangakadály, ami lehet pl. épület, domb, fal, stb. A hanghullám energiája az útjában lévı akadályról részben visszaverıdik (hangreflexió), részben behatol az anyagba (hangelnyelés). Az anyagok akusztikai tulajdonságait jellemzı mennyiségek a hangelnyelés és a hanggátlás. A felületre beesı és az onnan visszaverıdı hangenergia hányadosát nevezzük hangelnyelésnek, a beesı és az átjutó energia-hányad pedig a hanggátlás. A zaj forrásai A környezeti zajt forrásai alapján a következı csoportokba sorolhatjuk:

• Közlekedési zaj

o Közúti zaj o Vasúti zaj o Repülési zaj

• „Üzemi” zajok

o Üzemi zaj o Szabadidıs zajforrások

• Építési zaj • Épületen belüli zaj



7

Közlekedési zaj Közúti zaj A közúti jármővek legfontosabb rész-zajforrásai a motor, karosszéria, kipufogó rendszer, a szívó-berendezés, a hőtı és a ventilátor, illetve a gördülési és fékezési zaj. A jármőveket ún. elhaladási zajuk jellemzi, amit elsısorban a motorfordulatszám és az azzal arányos menetsebesség határoz meg. Az egyes gépjármő-típusok elhaladási zaja között nagy a különbség (65–80 dB(A)), de az észlelt hangerıben az autó állapota (életkora) és a vezetési stílus is lényeges eltérést okozhat. A teherautók, tömegközlekedési eszközök és a nehézgépjármővek sokkal zajosabbak, mint a személygépkocsik. A jármővek zaján kívül az úttól érkezı zajhatások nagyságában jelentıs szerepet játszik az útburkolat fajtája és állapota, az út emelkedése, a forgalomirányítási rendszer (keresztezıdések), az út és az észlelési pont távolsága, a hangvisszaverıdés, a zajárnyékolás, valamint a növényzet és a beépítési mód. Vasúti zaj A közúti és a vasúti zaj idıbeli lefolyása eltérı. Míg az elıbbi a forgalmasabb utakon közel állandó szintő, addig a vonatok elhaladása rövid ideig tartó, a háttérzajból jobban kiemelkedı egyedi „zajeseményként” észlelhetı. A vasúti zaj nagyságát a szerelvények száma, típusa (személy-, ill. tehervonat), hossza, sebessége, a vasúti pálya szerkezete és állapota határozzák meg. A zaj terjedését ugyanazok a tényezık befolyásolják, mint amilyeneket a közúti zajnál említettünk. Repülési zaj A légi forgalom Európában az elmúlt 40 év alatt négyszeresére növekedett, ezért a repülési zajt a környezeti zajvédelem egyik legsúlyosabb problémájaként kezelik. Magyarország legnagyobb repülıtere a Ferihegyi repülıtér, amelynek mőködése környezetvédelmi szempontból szabályozott. A jövıben a katonai-, illetve az egyre nagyobb számban létesített polgári- és sportrepülıterek környékén is erre kell törekedni. „Üzemi zajok” Üzemi zaj A hazai zajvédelmi gyakorlatban üzemi zajforrásnak nevezünk minden zajt elıidézı termelı-, szolgáltató tevékenységet, telephelyet, gépet, berendezést, továbbá minden szabadidıs zajforrást és a telephelyhez kötött, illetve a felsorolt zajos tevékenységekhez kapcsolódó jármőhasználatot. A definíció értelmében egy épület gépészeti berendezései vagy egy transzformátor ugyanúgy üzemi zajforrásnak számítanak, mint egy autójavító mőhely, egy pékség vagy egy nagyobb kiterjedéső ipari létesítmény. A gépek, ipari berendezések által keltett zajnak kétféle hatása van: az üzemen belül dolgozókat terheli, az üzembıl kijutva pedig a környezetet szennyezi. Elıbbi a munkavédelem, míg utóbbi a környezetvédelem problémakörébe tartozik. (A



8

munkahelyi zajártalom nem lebecsülendı, a zajos üzemi berendezések okozta halláskárosodás világszerte, így nálunk is az elsı három foglalkoztatási betegség közé tartozik. A zajcsökkentési módszerek közül olyan megoldásokra kell törekedni, amellyel az üzemen belüli és az onnan kibocsátott zaj egyaránt csökkenthetı. Az utóbbi években a gazdasági szerkezetváltás következtében a zajos nagyüzemek száma lecsökkent, jelentıs számban nıtt viszont a lakóterületeken létesülı zajos tevékenységgel járó vállalkozások száma (jármőjavítók, szolgáltatók, gépgyártók, fémmegmunkálók, asztalosok, stb.). Szabadidıs zajforrások Szabadidıs zajforráson a kulturális, szórakoztató, vendéglátó, sport és a helyi hangosítás (reklám) berendezéseit és tevékenységeit értjük. A zajvédelmi hatóságokhoz (önkormányzat) az utóbbi idıben a legtöbb zajpanasz ezekkel a forrásokkal kapcsolatosan érkezik. Egy szabadtéri koncert a közeli lakóházakban, a nyaralók kertjében 75 – 80 dB(A) zajszintet is okozhat, mindezt fıleg a késı esti órákban. A verseny- és hobbisportok egy része is jelentıs zajszennyezést okoz. A sportpályák, stadionok eseményeit a lakosság ritkán kifogásolja, annál több a panasz a lıterek, gokart-pályák zaja ellen. Építési zaj Az építkezések hagyományosan a zajos tevékenységek közé tartoznak. Az üzemi zajtól eltérı kezelésüket (szabályozásukat) idıszakosságuk és az építıgépek változó mozgásterülete okozza. A zajkibocsátás egy építkezésen belül is jelentékenyen változhat: az alapozási munkák sokkal nagyobb zajt okoznak, mint pl. a belsı szerelés. Az út- és vasútépítı gépek rövid ideig mőködnek egy helyen, de ezalatt pl. egy légkalapács 90-100 dB-es zaja nagyon sok panaszt okozhat. Az építkezések fı zajforrásai az építıgépek: betonkeverık, kompresszorok, daruk, kotrógépek, légkalapácsok. Nem hanyagolható el az építıanyagok szállításából származó zajterhelés sem, amely nemcsak az építkezés közvetlen környezetében, hanem a szállítási útvonalon, pályaudvarokon is többlet zaj forrása lehet. Fontos, hogy az érintett lakosságot az építtetık tájékoztassák a munka céljáról, idıtartamáról. Mindenki jobban tőri a zajt, ha tudja miért és mennyi ideig kell elszenvednie. Épületen belüli zaj Az épületek helyiségeiben tartózkodó embert az épület környezetében és belsejében mőködı források zaja egyaránt terheli. Ezektıl a forrásoktól a hang energiája többféle úton is eljuthat a lakó- és hálószobákba, a kórtermekbe, a tantermekbe, irodákba, vagyis azokba a helyiségekbe, ahol az ember olyan tevékenységet végez, amiben a zaj zavarja. Ezeknek a zajforrásoknak egy része az épület rendeltetésszerő mőködését szolgálja (szellızı, főtı- és klímaberendezések, lift, vízvezeték szerelvények, stb.), mások viszont „betelepültek” az épületbe, és attól idegen funkciójukkal jogos zajpanaszra adnak okot.



9

A mai világban nem számít ritkaságnak, ha a lakásokba gépeket telepítenek, a garázsokat mőhelynek használják, a pincét fitnesz-klubbá alakítják, ahol a tagok hangos zenére, ritmusra ugrálnak. Az épületgépészeti berendezéseket nem lehet kiiktatni az épületekbıl, hiszen ezek nélkül nem lehetne az épület rendeltetésének megfelelı mőködtetést biztosítani. A gépek, berendezések helyes megválasztásával, elhelyezésével, szerelésével, egyszóval akusztikai tervezéssel azonban elérhetı, hogy ezek valóban a lakók kényelmét szolgálják, ne pedig bosszúságot és zavart okozzanak. A védendı épületet, helyiséget érı zajterhelés sokféleségét érzékelteti a 2. számú ábra.

2. ábra: Egy épületet érı zajterhelés forrásai



10

6.4. A zaj mérése

Sokan úgy gondolják, hogy a zaj mértékének megítélése igen egyszerő dolog: elég pl. felvenni a szomszéd hangos csiszológépének zaját, majd az illetékesek elıtt visszajátszva a zavarás ténye kellıen bizonyítva van. Az a módszer azonban nem kellıen objektív. A mérıberendezés beállítása, a mérés helyének megválasztása, a mérési idı, a környezet akusztikai körülményei nagymértékben befolyásolják a vizsgálandó zaj megítélését. Éppen ezért nemzetközi és hazai zajmérési elıírások (szabványok) pontosan rögzítik azokat a szabályokat, amelyek alapján a zajterhelés mértéke egyértelmően meghatározható, és értékelhetı. Természetesen más szabályok vonatkoznak a zajkibocsátás (emisszió) vizsgálatára, a zajterhelés (immisszió) mérésére, és a közlekedési zajforrások (közút, vasút) zaját is a forrás sajátosságainak megfelelı eljárással szükséges mérni. A mérés céljának ismeretében elıször a mérendı mennyiséget kell meghatározni. Közvetlenül mindig a hangnyomásszintet mérjük, amely a további számítások alapjául szolgál. A számítások már alapos szakirányú ismereteket igényelnek, melynek elvégzése megfelelı képzettségő és felkészültségő szakember feladata. A mérés idıpontját szintén a vizsgálat célja szerint kell megválasztani. Legfontosabb szabály, hogy akkor végezzük a mérést, amikor a zajforrás a megszokott körülmények (üzemszerő állapot) között mőködik.

A mérendı zaj szintjét mérırendszer segítségével határozzák meg, amelyet a következı mőszeregységek alkotnak: mikrofon, hangnyomásszint-mérı, jelrögzítı, kijelzı. Korábban ezek mindegyike tárgyi valójában is külön mőszer volt, manapság azonban digitális, a szükséges számításokat is elvégzı, az adatokat is tároló korszerő mőszerekkel dolgozhatnak a szakemberek.

6.5. A rezgés fogalma, jellemzıi, környezeti hatásai

A rezgés fizikai mennyiség változásának ismétlıdıen növekvı és csökkenı folyamata az idı függvényében. A változó fizikai mennyiséget rezgésjellemzınek hívjuk. A rezgésjellemzı olyan fizikai mennyiség, amely a rezgések számszerő jellemzésére alkalmas. Megkülönböztethetıek alapvetı rezgésjellemzık és származtatott rezgésjellemzık. Mechanikai rezgések esetében az alábbi alapvetı rezgésjellemzıket szokás használni: eltolódás (v. kitérés) (m), sebesség (m/s), gyorsulás (m/s2), elfordulás (rad), szögsebesség (rad/s), szöggyorsulás (rad/s2), erı (N), forgatónyomaték (Nm). A fentiekbıl számítással határozhatók meg a származtatott rezgésjellemzık, az idıfüggvényeken végzett mőveletekkel. Ezek a mőveletek minden esetben valamilyen véges idıtartamra vonatkoznak. A rezgések közül számunkra környezetvédelmi szempontból a környezeti rezgések érdekesek.



11

Azokat a rezgési jelenségeket nevezzük környezeti rezgésnek, amelyek során lakó-, üdülı- vagy középületek emberi tartózkodásra szolgáló helyiségeiben a külsı környezetbıl származó rezgésgerjesztés hatására (pl. üzemek, közlekedés) a helyiségben az emberre nézve kellemetlen, úgynevezett „egész test” rezgések jönnek létre vagy keletkezhetnek. Vagyis a külsı környezet a helyiség határoló szerkezetein kívüli környezet. Az egész test rezgések olyan rezgések, amelyek az egész emberi testben terjedve fejtenek ki kellemetlen rezgésérzetet vagy komfortérzet csökkenést. Ezek a rezgések általában alacsony frekvenciájúak (megközelítıleg 100 Hz-ig). Ennél magasabb frekvenciájú rezgéseket az emberi test már nem közvetíti az egész testen keresztül, hanem helyi problémákat okoznak a test azon környékén, ahol azt a rezgés éri (pl. végtagrezgések gépek üzemeltetésekor). Ez az oka annak, hogy a munkahelyi és az épületekben kialakuló rezgések külön vannak választva. A munkahelyi rezgések megítélésénél az egészségkárosodás megelızése a cél, míg a környezeti rezgések esetén a zavaró hatások kiküszöbölése és a komfortérzet biztosítása. Ebbıl a megfontolásból következik, hogy a környezeti rezgés-határértékek kisebbek, mint a munkahelyiek. Rezgéstani szempontból az emberi test bonyolult rendszer, amely külsı gerjesztı rezgések hatására rezgésbe jön. Az egyes szervek rezonanciafrekvenciái különbözıek, ezért ennek következtében a gerjesztéstıl függıen egymástól eltérı rezgımozgásokat végeznek. A rezonanciafrekvenciák szempontjából az emberi testben az 1 – 300 Hz közötti frekvenciákat kell figyelembe venni a rezgéscsökkentés során. Az emberi szervek jellemzı rezonanciafrekvenciái az alábbiak:

− 3-6 Hz: csípı – váll – fej rendszer − 5-9 Hz: máj – lép – gyomor rendszer − 7 Hz: az agy közelítı frekvenciája − 9-15 Hz: a száj és a torok − 60-90 Hz: a szemgolyó − 100-200 Hz: az állkapocs

A rezgések következtében gerincbántalmak, légzési panasz, szívritmus-rendellenesség, gyengeség, idegpanaszok, szédülés léphet fel. A végtagokon izületi, csont- és érrendszeri elváltozások léphetnek fel. Ezek az elváltozások döntıen a rezgés frekvenciájától, nagyságától, a testre ható iránytól és az ember egyéni érzékenységétıl függ. Az ilyen jellegő panaszok elsısorban munkahelyi eredetőek. A rezgések pszichikai hatásokat is kiválthatnak (pl. zavartság, rémület, aggódás, félelem).

6.6. A rezgés mérése

Az épületek emberi tartózkodásra szolgáló helyiségeiben az egyenértékő súlyozott rezgésgyorsulást kell megmérni. A rezgésmérés módját itt is szabványi elıírások határozzák meg. Az egyenértékő rezgésgyorsulás mérés során a zajméréshez hasonlóan egy idıegység alatt jelentkezı rezgések nagyságát határozzák meg, melyhez egy adott átviteli függvénynek megfelelı speciális szőrıt alkalmaznak.



12

A gyorsulási érzékelıt a helyiség legnagyobb gyorsulást adó helyén kell elhelyezni, általában a födém közepén. A mérés során meg kell határozni a háttérrezgés (nem a vizsgált rezgésforrástól származó rezgés) egyenértékő gyorsulását is és a szabvány szerint kell a végleges értékelést elvégezni. A rezgésmérı mőszerek a mechanikai rezgés jellemzıit elektromos mennyiséggé alakítják át. Az elektromos mérımőszerek fı egységei:

− rezgésérzékelı − erısítı − jelfeldolgozó.

A rezgésérzékelık elektromos jelátalakítók, amelyek egy tárgy egy pontjának mechanikai mozgás – idı függvényét elektromos jel – idı függvénnyé alakítják át. A legelterjedtebbek közülük a piezoelektromos érzékelık, amelynek pólusai között mechanikai nyúlás, vagy nyírás hatására a hatóerıvel arányos töltés jön létre a gyorsulás változásával egyenes arányban.

6.7. A zaj- és rezgés csökkentésének módszerei

A zajterhelés (immisszió) az ember tartózkodási helyét ill. magát az embert egyidejőleg érı zajhatások összessége, amely a források által kibocsátott hangenergia terjedés közben történt módosulásának eredményeként jön létre. A folyamatba beavatkozni, zajt csökkenteni vagy a forrásnál, vagy terjedés közben lehet. A zaj- és rezgésterhelés elleni védekezésre jellemzıen háromféle megoldás létezik:

− mőszaki megoldások − adminisztratív eszközök − tervezési eszközök.

Lényegében a tervezési eszközök az adminisztratív eszközök egyik típusa, mely alapvetıen a megelızést szolgálja. Mőszaki megoldások A zajcsökkentés mőszaki módszerei a következık lehetnek (a felsorolás nem teljes körő):

− „Zajszegény” gépek, berendezések, technológiák fejlesztése, tervezése. Ez az egyik leghatékonyabb módszer. Ide tartozik többek között a zajszegény jármővek fejlesztése.

− Gépek, berendezések egyedi zajcsökkentésének tervezése. o Zajcsökkentı tokok készítése. o Megfelelı rezgéscsökkentı gépalapok tervezése, alkalmazása. o Hangtompító idomok alkalmazása.

− Zajcsökkentés a zaj terjedési viszonyainak megváltoztatásával. o Zajárnyékoló létesítmények, töltések, falak építése. o Erdısáv telepítése a zajforrás és a zajtól védendı létesítmény közé.

− Zajcsökkentés a védendı létesítmények átalakításával.



13

o Védendı (lakó-, hálószoba) homlokzatok tájolása a csendesebb irányok felé, konyha, mellékhelyiségek nézzenek a zajosabb oldal felé.

o A zajjal terhelt védendı homlokzatok hanggátlásának javítása. Tervezési eszközök A zajforrások elhelyezésére szolgáló és a védendı területek, épületek, helyiségek tervezésekor alkalmazott zajcsökkentési megoldások a zavaró környezeti zaj kialakulását vagy növekedését akadályozzák, ezért a zaj elleni védelem leghatékonyabb eszközei. A zaj- és rezgésvédelem szempontjait a területrendezés és –fejlesztés, valamint a közlekedéstervezés alkalmával szem elıtt kell tartani, a zajos és a zajérzékeny területeket egymástól lehetıleg elkülönítve kell kialakítani. Az iparterületeknek a lakóterületektıl való szétválasztásával az üzemek nagyobb zajt bocsáthatnak ki – megtakarítva ezzel berendezéseik zajcsökkentésének nem csekély költségét. Az autópályák városi bevezetı szakaszai mellé épített zajvédı falak költsége is megtakarítható, ha az út ipar- vagy mezıgazdasági területen halad, vagy a nyomvonalat a lakóterületektıl távolabb jelölik ki, ill. az új lakóterület a meglévı fıközlekedési úttól nagyobb távolságban épül. Az immissziós pontba hangenergia a zajforrástól a direkt út mellett többszörösen reflektálódva is eljuthat. A zajterhelés a direkt és reflektált hangúton terjedı zajszint eredıje lesz, tehát egy adott épületet érı zaj nagyságát a környezı épületek elrendezése is befolyásolja. Az épületek elhelyezésével, a szemben lévı homlokzatok kialakításával a visszavert hangenergia, ezzel az eredı zajterhelés is csökkenthetı. Adminisztratív intézkedések Adminisztratív intézkedésnek elsısorban a jogszabályokon alapuló hatósági intézkedéseket tekintjük. Ezek lehetnek országos rendelkezéseken, valamint helyi önkormányzati rendeleteken alapuló cselekményeke, melyeket az erre feljogosított hatóságok foganatosítanak. Ezekrıl részletesen a következı fejezetekben szólunk. Tulajdonképpen az adminisztratív intézkedések közé sorolhatjuk a közlekedési zaj csökkentése érdekében hozott forgalomszervezési intézkedéseket is. Ez lehet a zajérzékeny intézmények környezetében elrendelt sebességkorlátozás, a városok sőrőn lakott vagy csendes részein áthaladó utakon a teherforgalom korlátozása vagy kitiltása, a megállók áthelyezése, a közlekedési dugók elkerülése érdekében az utcák egyirányúsítása, stb.

6.8. A zaj- és rezgés elleni védelem szabályozása

Hazánkban a zaj- és rezgés elleni védelem keretszabályait a zaj- és rezgésvédelemrıl szóló 12/1983. (V. 12.) Minisztertanácsi rendelet (továbbiakban: MT rendelet) rögzíti. A jogszabály számából látható, hogy nem a „legfrissebb” rendeletünk, de megalkotásának idejében korszerő rendeletnek számított, és az EU által megkövetelt elıírásoknak is megfelel. Ennek, és a megalkotása óta végrehajtott számos módosítás ellenére eljárt felette az idı, ezért jelenleg folyamatban van az új rendeletcsomag megalkotása a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban.



14

A zaj- és rezgés elleni védelem, a szabályozás alapvetı lépése olyan határértékek megalkotása, amelyek a legtöbb ember számára elfogadhatóak, és amelyek túllépése esetén a zaj okozóját szankcionálni lehet, ill. kötelezni lehet a zaj csökkentésére. Mivel a zaj megítélése szubjektív, ezeket a határértékeket is szubjektív kísérletekkel kellett elıállítani. Az elmúlt évtizedekben világszerte számos felmérést végeztek a zavaró mértékő zaj meghatározására, így alakultak ki a nemzetközileg elfogadott határértékek. A zaj szubjektív megítélése miatt ez a zavarási szint természetesen nem egyetlen jól definiált számértéket jelent. A határértékeket a 85–90 %-os zavarási értéknél húzták meg, ami azt jelenti, hogy az így kialakult zajszintek betartása nem biztosítja mindenki számára a zavarmentes környezetet, a lakosság 10–15 %-át az ez alatti zajszintek is zavarhatják. Természetesen lesznek olyanok is, akiket az ennél nagyobb zaj sem zavar. A zajvédelemben kétféle határértéket különböztetünk meg. A zajkibocsátási határértékek a zajforrásra vonatkoznak (gépekre, berendezésekre, üzemi zajforrásra, építkezésre), míg a zajterhelési határértékek az embert vagy annak tartózkodási helyét érı zaj megengedett értékeit írják elı. Magyarországon jelenleg a megengedett zaj- és rezgésterhelési határértékeket a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet (továbbiakban: Együttes rendelet) írja elı. Nemzetközi felmérések során egyértelmővé vált, hogy az emberek a különbözı forrásokból származó zajt eltérı módon ítélik zavarónak. Közlekedési zajból „többet viselnek el”, mint az üzemi forrásokból származókból és más az igény a lakáson belül, mint a külsı térben. A nappali és az éjszakai idıszakra vonatkozó igények között is jelentıs, 10 dB körüli eltérés adódott. Befolyásolja a megítélést a környezet beépítettsége is, iparterületen lévı lakás környezetében nagyobb zajszintet tartunk elfogadhatónak, mint egy csendes kertvárosban vagy egy üdülıhelyen. A fentiek figyelembe vételével az Együttes rendelet 4 mellékletben szabályozza a környezeti zaj megengedett terhelési határértékeit, és egy külön mellékletben a rezgésre vonatkozóan megengedett értékeket. A zajra vonatkozó mellékletek elkülönítésének alapja a zajforrás jellege, így külön mellékletet képeznek az üzemi, az építési, a közlekedési forrásokból származó és az épületek belsı helyiségeiben megengedett zajterhelési értékek (1. számú melléklet). A mellékleteken belül a határértékek a zajforrás mőködési idejétıl és a zajtól védendı objektum területi besorolásától függenek. A zajforrás mőködési ideje szempontjából eltérıen kell kezelni a nappali, 0600-2200-ig terjedı és az éjszakai, 2200-0600-ig terjedı idıszakot. Az éjszakai határértékek 10 dB(A)-val alacsonyabb értékek. A zajtól védendı terület szempontjából a településrendezési tervekben rögzített övezeti besorolást kell figyelembe venni a határértékek megállapításánál. Így pl. az üzemi zajforrások esetében nagyvárosias beépítéső területen 5 dB(A)-val magasabb határértékeket rögzít a rendelet, mint kertvárosias besorolású területeken. A zajkibocsátási és a zajterhelési határérték viszonyát úgy lehetne röviden leírni, hogy a zajforrásokra kiadandó zajkibocsátási határértékek megállapításával kell biztosítani a zajterhelési határértékek betartását. Ezt tükrözi a MT rendelet alaprendelkezése, amely



15

kimondja, hogy üzemi és építkezési zajforrást csak olyan módon szabad létesíteni és üzemeltetni, hogy az általa keltett zaj a megengedett zaj- és rezgésterhelési határértékeket ne haladja meg. Elıírja továbbá, hogy vonalas zajforrás (közút, vasút) tervezésekor zajvédelmi tervfejezetet is kell készíteni, amelyben a hosszú távú forgalmat kell figyelembe venni. Amennyiben a tervfejezet számításai a határértékek várható túllépését igazolják, zaj- és rezgésvédelmi létesítmények, berendezések alkalmazását kell elıirányozni, melyek megvalósítását a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelıség (továbbiakban: felügyelıség) is elıírhatja. A MT rendelet elıírása szerint üzemi zajforrás létesítésekor az építtetınek, jelentıs építési munka megkezdése elıtt a kivitelezınek zajkibocsátási határérték megállapítását kell kérnie a felügyelıségtıl. A zajkibocsátási határértéket a felügyelıség a kérdéses üzemre az üzem környezetében lévı egyéb zajforrásokat figyelembe véve úgy állapítja meg, hogy a védendı objektumoknál teljesüljenek a zajterhelési határértékek. Ennek érdekében a felügyelıség korrekciókat alkalmazhat. Ha pl. az engedélyezni kívánt üzem kisvárosias lakóövezet mellett létesül, ahol a zajterhelési határérték nappali idıszakban 50 dB(A), azonban a védendı objektumokra már hatással van egy meglévı zajos üzem, akkor a felügyelıség a zajvédelmi számítások figyelembe vételével (szabványban rögzített módon) 3 dB(A)-val alacsonyabb zajkibocsátási határértéket állapít meg a tervezett üzemnek. (Természetesen a meglévı üzem zajkibocsátási határértékét is ugyanennyivel csökkenteni kell.)

6.9. Települési önkormányzatok zaj- és rezgésvédelmi feladatai

A zaj- és rezgésvédelemben a helyi viszonyoknak megfelelı szabályozás megalkotásán keresztül a települési önkormányzatok jelentıs szerepet játszanak. A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségő szervek feladat- és hatáskörérıl szóló 1991. évi XX. Törvény felhatalmazást tartalmaz a települési önkormányzatok képviselı testülete számára több olyan rendelet megalkotására, ami a zaj- és rezgésvédelmet szolgálja. A Törvény és a MT rendelet részletszabályai alapján a települési önkormányzat képviselı testületének feladata és lehetısége a zajvédelmi szempontból különlegesen kezelt területek: a fokozottan védett területek, a csendes övezetek és a zajgátló védıterületek kijelölése. Zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület lakó-, üdülıterület, gyógyhely, természetvédelmi terület olyan részén jelölhetı ki, amelynek funkciója szükségessé, jelenlegi zajhelyzete pedig lehetıvé teszi, szigorúbb zajterhelési határértékek elıírását és teljesítését. Az így kijelölt területen az Együttes rendelet mellékleteiben megállapítottaknál 5 dB(A)-val szigorúbb határértékeknek kell megfelelni. Csendes övezetek kijelölésével a zaj ellen fokozott védelmet igénylı létesítmények (kórházak, szanatóriumok, kulturális és oktatási központok) kaphatnak kiemelt védelmet. Ennek keretében a csendes övezetben a zajforrások mőködését a helyi rendelet térben, idıben és gyakoriságban korlátozhatja, tilthatja.



16

Nagymértékő és objektív okok miatt mőszaki eszközökkel a zajterhelési határérték alá nem csökkenthetı zajkibocsátást eredményezı létesítmények környékén zajgátló védıterület jelölhetı ki. Tipikusan ilyen jellegő létesítmény a repülıtér. A védıterületen belül a zaj erıssége szerinti fokozatoknak megfelelıen zajgátló övezeteket kell kijelölni. Az egyes védıövezetekben építési korlátozások, tilalmak rendelhetık el, amely tilthatja pl. lakóházak, egészségügyi létesítmények építését. A zajgátló védıterületet a településrendezési tervben kell kijelölni, ennek hiányában az építési hatóság jelöli ki. Zajgátló védıterület került kijelölésre pl. a Ferihegyi repülıtér környezetében, ahol a repülıtér által okozott zajhatás a határértékeket meghaladja. A területi védelmen kívül a települési önkormányzat rendeletet hozhat a helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályokról. Az önkormányzati rendeletekben mód nyílik a határértékkel meg nem ítélhetı, zavaró zajok szabályozására is. A rendelet megtilthatja vagy korlátozhatja a települések egyes részein zajos tevékenységek éjszakai folytatását, korlátozhatja a zajt okozó szórakozóhelyek nyitvatartását, az állattartást, parkok, kórházak környékén a zajos reklámtevékenységet, intézkedhet a csendháborítás büntetésérıl, stb.

6.9.1. Jegyzı zaj- és rezgésvédelmi államigazgatási hatásköre

A mindennapi életben elıforduló zaj- és rezgésvédelmi ügyek igen sokfélék lehetnek, és azok bonyolultsága nagymértékben függ a zajforrás jellegétıl. Éppen ezért a MT rendelet a zaj- és rezgésvédelmi elsı fokú hatósági hatáskört megosztja a települési önkormányzat jegyzıje és a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelıség között. Ha a két „szervezet” hatásköri elhatárolását nagy vonalakban kell megtennünk, akkor azt mondhatjuk, hogy a felügyelıség foglalkozik az ipari termelı tevékenységek zajforrásaival, míg a jegyzı feladata a lakosság ellátását biztosító szolgáltató tevékenységek, és a lakossági tevékenységek zaj- és rezgésvédelmi ügyeinek intézése A MT rendelet ennél természetesen „pontosabb” elkülönítést alkalmaz, amikor meghatározza a jegyzı elsıfokú zaj- és rezgésvédelmi hatáskörét, amelyeket 3 fı csoportba lehet osztályozni. Zajvédelmi ügyekben

• a MT rendelet melléklete szerinti tevékenységeknél jár el, melyek jelenleg a következık: o Az alábbi gazdasági tevékenységek (TEÁOR – Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere - szerint): - mezıgazdaság, vadgazdálkodás (TEÁOR 01) - erdıgazdálkodás (TEÁOR 02) - halgazdálkodás (TEÁOR 05) - kiadói, nyomdai egyéb sokszorosítási tevékenység (TEÁOR 22) - építıipar (TEÁOR 45) - jármő-kereskedelem, -javítás, üzemanyag-kiskereskedelem (TEÁOR 50) - nagykereskedelem (TEÁOR 51) - kiskereskedelem (TEÁOR 52) - szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (TEÁOR 55) - kölcsönzés (TEÁOR 71) - számítástechnikai tevékenység (TEÁOR 72) - kutatás, fejlesztés (TEÁOR 73)



17

- egyéb gazdasági szolgáltatás (TEÁOR 74) - oktatás (TEÁOR 80) - egészségügyi, szociális ellátás (TEÁOR 85) - szennyvíz-, hulladékkezelés, szennyezıdés-mentesítés (TEÁOR 90) - érdekképviselet (TEÁOR 91) - szórakoztatás, kultúra, sport (TEÁOR 92) - egyéb szolgáltatás. (TEÁOR 93)

o Az alábbi szolgáltatás (SZJ – Szolgáltatások Jegyzéke - szerint): - parkolási szolgáltatás. (63.21.24.0)

o Egyéb lakossági zajkeltés (szomszédsági zajok, hobby-, szabadidıs tevékenység).

• épületek védendı helyiségeiben elıírt zajvédelmi követelmények teljesítésére vonatkozó ügyek (beltéri zaj).

Rezgésvédelmi ügyekben:

• valamennyi épületen belüli rezgésforrás okozta rezgésterhelés ügyében; • a MT rendelet melléklete szerinti tevékenységeknél (Lásd: fent) az épületen kívüli

rezgésforrások okozta rezgésterhelés esetében is. A fentiekben nem felsorolt minden egyes tevékenység, létesítmény és berendezés zaj- és rezgésvédelmi ügyében a felügyelıségek járnak el. A felügyelıségek gyakorolják a hatósági jogkört akkor is, ha a fentiekben felsorolt, a jegyzı hatáskörébe tartozó tevékenységet, valamint ott nem szereplı (felügyelıség hatáskörébe tartozó) tevékenységet egyazon telephelyen végeznek, valamint akkor is a felügyelıségek járnak el, ha a folytatott tevékenység környezeti hatásvizsgálat, vagy egységes környezethasználati engedély köteles.



18

Irodalom

Kötelezı irodalom 1. 1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmérıl

2. 1991. évi XX. Törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak,

valamint egyes centrális alárendeltségő szervek feladat- és hatáskörérıl szóló

3. 12/1983. (V. 12.) MT rendelet a zaj- és rezgésvédelemrıl

4. 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet a zaj- és rezgésterhelési határértékek

megállapításáról

Ajánlott irodalom 1. Barótfi I. (szerk.) (2000) Környezettechnika Mezıgazda Könyvkiadó, Budapest

2. Póta Gyné (1999.) Zajosak vagyunk? Környezetvédelmi Minisztérium, Budapest

3. Láng I. (szerk.) (1993) Környezetvédelmi lexikon I-II. Akadémiai Kiadó, Budapest

4. Dr. Kovács A. (1995) Zaj- és rezgésvédelem Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém

5. Sárvári L. (1984) Ipari létesítmények környezeti zajának számítása Optikai, Akusztikai és

Filmtechnikai Egyesület, Budapest



19

1. számú melléklet: Zaj- és rezgésterhelési határértékek (a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet alapján)

Üzemi létesítményektıl származó zaj terhelési határértékei zajtól védendı területeken

Sor- szám

Zajtól védendı terület

Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre

(dB) nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra 1. Üdülıterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett

természeti terület kijelölt része 45 35

2. Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerő beépítéső)

50 40

3. Lakóterület (nagyvárosias beépítéső), vegyes terület 55 45 4. Gazdasági terület és különleges terület 60 50

Építıipari kivitelezési tevékenységtıl származó zaj terhelési határértékei zajtól védendı területeken


(dB) Sor- ha az építési munka idıtartama szám

Zajtól védendı terület 1 hónap vagy kevesebb

1 hónap felett 1 évig 1 évnél több

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

1. Üdülıterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része

60 45 55 40 50 35


65 50 60 45 55 40

3. Lakóterület (nagyvárosias beépítéső), vegyes terület

70 55 65 50 60 45

4. Gazdasági terület és különleges terület

70 55 70 55 65 50



20

A közlekedéstıl származó zaj terhelési határértékei zajtól védendı területeken

Határérték (LTH) az LAM,kö megítélési szintre

(dB) Sor- szám

Zajtól védendı terület üdülı-, lakóépületek és közintézmények

közötti forgalomtól elzárt területeken; pihenésre kijelölt közterületeken

kiszolgáló út; átmenı forgalom nélküli út mentén

győjtıút; összekötıút;

bekötıút; egyéb közút; vasúti

mellékvonal és pályaudvara; repü-

lıtér, illetve helikop-

terállomás, -leszál- lóhely mentén

autópálya; autóút; I. rendő fıút; II.

rendő fıút; autóbusz-

pályaudvar; vasúti fıvonal és pálya- udvara; repülıtér, illetve helikopter- állomás, -leszálló-

hely mentén nappal

6-22 óra éjjel

22-6 óra nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

1. Üdülıterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része

45 35 50 40 55 45 60 50


50 40 55 45 60 50 65 55

3. Lakóterület (nagyvárosias beépítéső), vegyes terület

55 45 60 50 65 55 65 55

4. Gazdasági terület és különleges terület

60 50 65 55 65 55 65 55

A zaj terhelési határértékei épületek zajtól védendı helyiségeiben

Sor- szám

Zajtól védendı helyiség


(dB) nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra 1. Kórtermek és betegszobák 35 30 2. Kórházak, rendelıintézetek kezelı- és mőtıhelyiségei 35 3. Egyéb orvosi rendelı- és kezelıhelyiségek 40 4. Tantermek, elıadó- és foglalkoztató termek bölcsıdékben,

óvodákban és oktatási intézményekben; ülés- és tárgyalótermek; könyvtári olvasótermek; tanári szobák; intézmények akusztikai szempontból igényes irodahelyiségei

40

5. Lakószobák lakásokban, szociális otthonokban, üdülıkben 40 30 6. Lakószobák szállodákban, panziókban, munkásszállókban,

diákotthonokban, üdülıházakban 45 35

7. Étkezıkonyha, étkezıhelyiség lakásokban 45 8. Szállodák, panziók, üdülık, szociális otthonok,

munkásszállók és diákotthonok közös helyiségei 50

9. Éttermek, eszpresszók 55 10. Kereskedelmi, vendéglátó épület eladóterei, illetve

vendéglátó helyiségei; várótermek; intézmények akusztikai szempontból kevésbé igényes helyiségei

60



21

Az emberre ható rezgés terhelési határértékei épületekben

Sor- szám

Épület, helyiség

Rezgésterhelési határérték

(mm/s2) AM A0 Amax 1. Rezgésre különösen érzékeny helyiség (pl.

mőtı) 3 3,6 100

2. Lakóépület, üdülıépület, szociális otthon, szálláshely-szolgáltató épület, kórház, szanatórium lakó- és pihenıhelyiségei

nappal 6-22 óra

10 12 200

éjjel 22-6 óra

5 6 100

3. Kulturális, vallási létesítmények nagyobb figyelmet igénylı helyiségei (pl. hangversenyterem, templom); bölcsıde, óvoda foglalkoztató helyiségei; orvosi rendelı

10 12 200

4. Mővelıdési, oktatási, igazgatási és irodaépület nagyobb figyelmet igénylı helyiségei (pl. tanterem, számítógépterem, könyvtári olvasóterem, tervezıiroda, diszpécserközpont); színházak, mozik nézıterei; magasabb komfortfokozatú szállodák közös terei

20 24 300

5. Kereskedelmi, vendéglátó épület eladó-, illetve vendéglátó terei; sportlétesítmények nézıtere; középületek folyosói, elıcsarnokai

30 36 600

zaj- és rezgés elleni védelem -...

Documents