zsigmondy vilmos (pozsony, 1821. május 15. – budapest, 1888. december 21.)
DESCRIPTION
Zsigmondy Vilmos (Pozsony, 1821. május 15. – Budapest, 1888. december 21.). Készítette: Hadas Tímea Klára MF08MO 2010. március- május. Tanulmányai. Középiskolái: Szakolca Komárom Pozsony 1838-tól a selmeci Bányászati Akadémia hallgatója 1842-ben fejezte be tanulmányait. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Zsigmondy Vilmos(Pozsony, 1821. május 15. – Budapest, 1888. december
21.)
Készítette:Hadas Tímea KláraMF08MO2010. március- május
Tanulmányai
• Középiskolái: SzakolcaKomáromPozsony
• 1838-tól a selmeci Bányászati Akadémia hallgatója
• 1842-ben fejezte be tanulmányait
Pályafutásának kezdete, munkássága
Tanulmányai mellett a szélaknai gondnokságnál szerez gyakorlati ismereteket
1843 Szakolca- Bányamérnöki hivatal
1844 Bécs- a császári és királyi bányaigazgatóság (Összeállította a Habsburg Birodalom 1817-1842. közötti bányászatatának statisztikai adatait)
1846 Osztrák Államvasutak (tanulmányutak: Stájerország, Morvaország, Csehország, sziléziai bányavidék és selmeci bányakerület)1848 Resica
1848-50
a szabadságharc alatti munkája miatt 6 évi várfogságra ítélik, de 1,5 év múlva kiengedik
1850 Sárisáp (Esztergom mellett)- Annavölgyi kőszénbánya
1860 szekuli kőszénbánya
1860 Pest- önálló vállalkozás nyilvános bányászati ügynökként
1861-ben kezdett el foglalkozni a források és föld alatti vizek viszonyaival
1865 Harkány 38,7 méter mély artézi kútforrások feltárásáról, hasznosításáról szóló elmélet
1867 Margitsziget 119,5 m mély; 1500 m³ víz naponta; S-, H2SO4--, Ca-, Mg- tartalom
1867 Alcsút 183 m mély kút; József főherceg kastélyánál
1868-1870
Lipik 234,77 m mély; 64°C; Európa első jódos, melegvizes forrása
Nagyváradtól délre
47m mély; 17000m³; 49°C gyógyvíz; 1,2g/l sótartalom; Félixfürdő
1868 Pest, Városliget
970m mély; gáztartalom; mésztufa jellegű lerakódások; 1200 m³; 73,8 C° víz; Széchenyi fürdő
1879 Petrozsény 729,28m; gazdag kőszéntelepek
1880 Fiume talajvizsgálatok
Orow 215m mély kísérleti kőolajfúrás
Jászapáti, buzási, ránkherlányi, herkulesfördői fúrások
Tudományos és társadalmi tevékenysége
1861 fővárosi törvényhatósági bizottság
1865 Bányatan, kiváló tekintettel a kőszénbányászatra
1867 MMÉE bányászati bizottság 1.elnöke
1868 MTA levelező tagja
1873 Bécsi, majd a párizsi világkiállítás egyik rendezője
1875 fővárosi közgyűlés, Közmunkatanács tagja
1875 Selmec és Bélabánya országgyűlési követe
1883 bányanyugdíj
1879 Teplic
Tagja volt:Királyi Földtani Társaság, Magyar Királyi Földtani Intézet, dorogi Drasche- féle TK Rt.
Fontosabb kiadott munkái magyarul
• Bányatan, kiváló tekintettel a kőszénbányászatra (1865)
• Tapasztalataim az artézi szökő kutak furása körül (1871)
• Emlékirat az alföldön furandó artézi kút tárgyában (1873)
• A buziási gyógyfürdő és az ott legújabban végbevitt furásokról (1874)
• A városligeti artézi kút Budapesten (1878)• A herkulesfürdői hévforrások Budapesten (1882)• Tanulmányokban számolt be a Földtani és
Természettudományi Közlönyben és a Bányászati és Kohászati Lapokban
Bécs ’44
Sárisáp ’50
Resica ’60
Budapest ’60Margitsziget ’67Városliget ’68
Harkány ’65
Alcsút ’70
Nagyvárad ’70
Fiume ’80
Szakolca ’43
Resica ’60
Lipik ’68Petrozsény ’79
A városligeti artézi kút
Budapesten
A városligeti I. sz. kút
1868-Városligeti fúrások
Budapest környékének földtani térképe
Néhány eszköz rajza
Egyélű véső
Fabian- féle szabadesési gép
CsővágóSzegecsköldökHengerfúr
ó
Csövek, amiket használtak
A kút földtani szelvénye
Az átfúrt rétegek:
Az évenkénti költség
Egy méternek a fúrási költségei tételenként és összesen
Zsigmondy Vilmos az alábbiakat írta 1878-ban megjelent, "A városligeti artézi kút Budapesten" című könyvében:
"A kútból hatalmas erővel kiömlő víz kristálytiszta és színtelen,
és a feltóduló gázok nagy mennyiségétől mintegy forrni
látszik. A kifolyó víz rövid idő alatt minden tárgyat, mellyel
érintkezésbe jő, kéreggel von be, mely piszkosfehér színű,
mészpát keménységű, réteges tömegeket képez, melyek a
Gellért-hegytől Pomázig előforduló hatalmas mésztufa-
lerakódmánnyal mindenben megegyeznek. A hévforrás
előleges vegyelemzése még a fúrás folyamata alatt Molnár
János gyógyszerész úr által, aki a hazai ásványvizeink
megvizsgálása körül magának nagy érdemeket szervezett,
foganatosíttatván, ezen vegyelemzés a gyógyszerészeti
hetilap 1877. évi 51. számában tétetett közzé."
Halaváts Gyula bányamérnök így nyilatkozott:
„Egy magyar bányász műve, aki a minden oldalról
jövő lehangoló nyilatkozatoktól és kellemetlenségektől
vissza nem riadva létrehozta, mert élt benne a
földtanra épített meggyőződés, mely őt kifáradni, vagy
félúton visszatérni nem engedte… Az a kút, mely
világnevezetesség és nemzeti büszkeségünk, mert az
ismert artézi kutak közt a legmélyebb. Míg a kiömlő
gyógyhatású ásványvizével a szenvedő emberiségnek
fog használni, addig a tudománynak oly becses
adatokkal szolgált, melyek Magyarország földtani
viszonyainak megismerésével lényeges szerepet
játszottak”
DorogonZsigmondy Béla mellszobra Szegeden
A városligetben
HarkánybanBudapest, Kerepesi temető
„Ő megvalósította, amit Kölcsey korszerű igényként támasztott a reformkori nemzedék elé, sikerült neki a " tudományt a munkás élettel egybekötni ". Élete példa lehet a mai fiataloknak, akiknek biztos jövőt kell teremteniük saját boldogságukat és a közös célok szolgálatát is szem előtt tartva.” (http://195.199.227.210/dokhtml/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=8)
Köszönöm a figyelmet!Jó szerencsét!