1. vármegyék és a magyar korona csatolt déli...

49II. TÁRSADALOMTÖRTÉNET – VÁRMEGYÉK

II. TÁRSADALOMTÖRTÉNET

1. Vármegyék és a Magyar Korona csatolt déli területei

BARANYA VÁRMEGYE Dél-Baranya, Baranyai háromszög

Drávaszög

Erős belső vándorlás is kezdődött a harcok megszűntével. Az ország más részeibe me-nekült magyarság most visszatért a török alól felszabadított területre, de a hódoltság előtti időkben Baranyában szerepelt nagy magyar nemzetségek kihaltak, s utódaik nem tudták jogaikat igazolni a most megalakult úgynevezett újszerzeményi bizottság előtt. A bizottság idegen földesuraknak osztotta szét a földeket. A Dráva-szögben a zentai csata győztese (1697), Savoyai Jenő herceg kapta a legnagyobb birtokot a harcokban szerzett érdemeiért. A Habsburg császár a baranyavári birtokot adományozta neki, és Bellyén még most is ott áll egy elhanyagolt régi park mélyén a vézna, kis francia szerzetes-hadvezér zömök, vastag falú kastélya, sajnos a 300 éves bútorok és kályhák nélkül. A dárdai birtok Veteráni Jáno-sé és Frigyesé lett 1700-ban. (…) A század második felében már nem a nagybirtokosok telepítettek, hanem az állam irányította a németeket Bácskába, Bánátba. A Dráva-szögi németek körülbelül 100 évvel jöttek előbb, mint bácskai, bánáti honfitársaik. 300 év… Ép-pen elegendő ahhoz, hogy valaki idegen földben is mély gyökeret verjen. A fentebb emlí-tett kimutatás szerint [Magyarország Népessége a pragmatica sanctio korában (1720–21)] 1720-ban a nevekre alapozva írták össze a nemzetiségek számarányát a következőképpen: magyar 71,52 %, német 3,46 %, szerb 25,02 % (Baranyai Júlia, 1977).

Másnapi utunk már nem volt annyira egyhangú. Dél körül elhaladtunk a Dráva tor-kolata mellett: ez a folyó is jól hajózhatónak látszott. Jelenleg alig használják erre, de lehetetlen nem látni, milyen ragyogó lehetőségeket kínál. Magyarország belsejéből ter-jeszkedve, útjában elhalad Szlavónia és Horvátország északi határán, felső szakaszán át-szeli egész Stájerországot, olyan népcsoportokat kötve így össze, melyeknek lakóhelye minden tengeri kikötőtől távol esik, így aztán a folyami közlekedés komoly előnyökkel járna számukra: mindez, néhány éven belül, megtaníthatná őket, hogy éljenek a lehe-tőségekkel. A táj változatos volt: hol egy várrom, hol egy dombocska emelkedett ki a síkságból, melyre a parasztok sietve szőlőskerteket telepítettek. Erdőd vára, két erős,

50 BARANYA VÁRMEGYE

kerek tornyával, valósággal festői látvány, de igen rossz állapotban van, már-már csak romhalmaz. A Dráva torkolatától továbbhaladva, nyugat felől Szlavónia partjai tűntek fel, ez a vidék igen termékenynek látszik, s kitűnően is művelik. A szlavónok, akárcsak a horvátok, a szláv népcsoporthoz tartoznak, és szinte kivétel nélkül a görögkeleti vagy római katolikus egyház hívei. Azt hiszem, e területek és Magyarország többi része közt az az egyetlen különbség, hogy itt kizárják a protestánsokat a földbirtoklásból vagy bár-miféle kiváltságból. (…) A vukovári kolostor szép látvány a folyóról nézve. A városnak van némi selyemipara (John Paget, 1835). Monográfiák

Vö.: 9., 10., 25., 36., 45., 72., 88., 97., 104., 439., 2118., 2335., 2431., 3174. és 3524. sz.

110. „A bizalom pecséte alatt” – Két püspöki vizitáció (1817 és 1885) és legújabb kori levéltári dokumen-tumok I–II.; H. n. [Erdőkertes] – Exodus, 2004. 713 p.

111. Andretzky József: Baranyavárme-gye nemesei; Pécs – Taizs József könyvnyomdája, 1909. 153 p.

112. Ács Gedeon: Mihelyt gyertyámat eloltom – Bostoni jegyzetek 1856–1863; Budapest – Gondolat, 1989. 427 p.

Irodalom: Ács Tivadar: Kossuth papja, Ács Gedeon; Budapest, 1940.; Bori Imre: Ács Gedeon világa; 7 Nap, 1980. június 1., 21. p.; Egy européer emlékezete – Beszélge-tés Lábadi Károllyal, Ács Gede-on hagyatékának feldolgozójával (Apró István); Magyar Szó – Kilá-tó; 1990. február 24., 10. szám, 13. p. és 17. p.

113. Ágoston Sándor: Szórványok egy-házi gondozása; Eszék, 1916.

113a. Ágoston Sándor és Csete István: Istentiszteleti rend a szórványok-ban; Szabadka – a volt Jugoszláv Királysági Református Keresztyén

Egyház utolsó kiadványa, é. n. [1942]. 48 p.

114. Aradi Péter: A Dráva-vidék védel-

mének szervezése 1848 nyarán; Kaposvár, 1972. 87 p.

114a. Baranya vármegye adóközségei-nek területe és kataszteri tisztajö-vedelme mívelési áganként és osz-tályonként – Az 1909. évi V. t.-czikk alapján végrehajtott kataszteri kiiga-zítás után; Budapest – Magyar Kirá-lyi Állami Nyomda, 1914. 176 p.

115. Baranyai Júlia: Gyertyafény – Laskó, egy régi falu krónikájá-ból; a zágrábi Magyar Képes Újság első közlése nyomán készült kiadás, Sziget i. a. Wart, Ausztria, é. n., 30 p. – Ua.: In: Rovátkák 1996; Eszék – HunCro, 1996. 32–84. p.

116. Baranyai Júlia: Vízbe vesző nyo-mokon – Fejezetek a Drávaszög történetéből; Újvidék – Forum Könyvkiadó, 1977. 362 p.Irodalom: Juhász Géza: Egy tájegy-ség fénykora és hanyatlása (1977); In: Múltunk és jelenünk az iroda-lomban; Újvidék – Forum Könyv-kiadó, 1983. 37–41. p.; Utasi Csa-ba: Egy vállalkozás dicsérete; Híd, 1977. február, 232–234. p.; Kartag Nándor: Portrékból összeálló mű-velődéstörténet; Híd, 1977. február, 236–239. p.; Vajda Gábor: Baranyai


Júlia: Vízbe vesző nyomokon; Híd, május, 663–665. p.; Bosnyák Ist-ván: Baranyai Júlia: Vízbe vesző nyomokon; Híd, május, 668–670. p.; Tüskés Tibor: Valóságközelben; Forrás, 1980. október, 89–91. p.; Fehér Ferenc: A Drávaszög króni-kása; In: Vállalt világ – Naplójegy-zetek; Újvidék – Forum Könyvki-adó, 1988. 35. és 37. p.; Herceg Já-nos: A Drávaszög világa (1974); In: Összegyűjtött esszék, tanulmányok III.; Beograd – Zavod za udžbenike i nastavna sredstva, 2003. 232–233. p.; Herceg János: Baranyai Júlia: Vízbe vesző nyomokon (1977); Uo. 658–659. p.; Vajda Gábor: Az autonómia illúziója – A délvidéki magyarság eszme- és irodalomtör-ténete (1972–1989); Szabadka – Ma gyarságkutató Tudományos Tár-sa ság, 2007. 251. p. Megemlékezés: In memoriam Ba-ranyai Júlia: Eszék – Horvátorszá-gi Magyarok Szövetsége Évkönyve 4. szám, 1982. 135–146. p. – Kont-ra Ferenc: Az utolsó szavak, 135. p.; Vörös Endre: Búcsúzó, 136. p.; Herceg János: Baranyai Júlia, 136. p.; Tüskés Tibor: Ki folytatja to-vább?, 137. p.; Tóth Lajos: Júliára emlékezve, 138. p.; Németh István: A római tégla, 142. p.; Lábadi Ká-roly: A Tanárnő, 143. p.; Simon Pál, a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövete részvéttávirata, 145. p.; Fehér Ferenc: A Drávaszög króni-kása; Eszék – Horvátországi Ma-gyarok Szövetsége Évkönyve 8–9. szám, 1986–1987, 67–69. p. és Ma-gyar Szó – Kilátó, 1987. május 9., 22. szám, 16. p.

116a. Baranya vármegye adóközségeinek területe és kataszteri tisztajövedel-me mívelési áganként és osztályon-

ként – Az 1909. évi V. t.-czikk alap-ján végrehajtott kataszteri kiigazítás után; Budapest – Magyar Királyi Ál-lami Nyomda, 1914. 176 p.

117. Baráth Árpád, dr.: A magyar ki-

sebbség veszteségei a horvátor-szági háborúban; Zágráb – Hor-vátországi Magyar Tudományos és Művészeti Társaság, 1997. s. p. [37]

118. Buday Dezső, dr.: Az egyke Bara-nyavármegyében; Budapest, 1909. 165 p.

119. Djurčić, Slobodan, dr.–Kicošev Saša, dr.: Razvoj populacije Baranje; Be-li Manastir–Novi Sad, 1993. 82 p.

120. Dunai N. János: Drávaszögi króni-ka – A Kettős család; Pécs – Pan-nónia Könyvek, 201 p.

121. Dunai N. János: Szülőföldem a Drávaszög; Zágráb – HMTMT és MESZ, 1999. 145 p.

122. Faragó Ferenc: A horvátországi ma-gyarság oktatásügye 1945–1995; Eszék – HunCro, 1998. 99 + [20] p.

123. Fábián Zoltán: A Vörösmarti Re-formátus Egyház története 1547töl 1910ig; Bezdán – Guttemberg nyomda [?]

124. Fejezetek a horvátországi magya-rok történetéből; Budapest – Kö-zép-Európa Intézet, Teleki László Alapítvány, 1994. 199 p.

125. Follajtár Ernő: Baranya vármegye eltűnt helységei; Pécs – Magyar Szociográfiai Intézet, 1942. 30 + 1 térkép


126. Fuszenecker Ferenc–Lábadi Károly: Drávaszög 1997; Eszék – HunCro, 1997. [53] p.

127. Gönyey Sándor: Drávaszögi hím-zések; Budapest – kiadja a Magyar Néprajzi Társaság és az Országos Magyar Történeti Múzeum Népraj-zi Tára, 1941. 27 + 40 p.

128. Haas Mihály: Baranya földirati, statisticai és történeti tekintetben; Pécsett, 1845. 374 p. – Hasonmás kiadás 1985.

128a. Halász István: Baranya megye tan-ügyi állapota, tekintettel a megye tanügye emelése körül tett kor-mányintézkedésekre lefolyt 89 év alatt; Pécs, 1878.

129. Handul, Alfons: Török Ország – Lied und Ruhm der schwäbischen Türken; Wien – Leipzig Adolf Lufer Verlag, 1938. 61 p.

130. Heka László–Szondi Ildikó: Ma-gyarok a Drávaszögben; Statiszti-kai Szemle, 1994. 298–306. p.

130a. Hengl, Ferdinand: Deutsche Kolo-nisten im Komitat Baranya/Un-garn 16881752; I. Band, Darm-stadt, 1983. 781. p. – II. Band, Schries-heim, 1985. 748 p. – III. Band, Schriesheim, 1985. 199 p. + 7 tábla

131. Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége; Zágráb, é. n. [1994]. [16 p.]

132. Horvátország és tengerpartja – Ami az útikönyvekből kimaradt; Szombathely – BKL Kiadó, 2004. 185 p.

133. Hölbling Miksa: Baranya várme-gyének orvosi helyirata; Pécsett – nyomatott a’ lyc. könyvnyomó-intézetben, 1845. 151 p.

134. Ipolyi Arnold: Veresmarti Mihály XVII. századi magyar író élete és munkái; Budapest – Szent-István-Társulat, 1875. 320 p.

135. Kalapis Rókus: Horvátországi magyar művelődési egyesületek; Zágreb – Magyar Egyesületek Szö-vetsége, 2003. 200 p.

135a. Kalotai László (szerk.): Pécsbara-nyai ismertető 1934; H. n. [Pécs] – Dunántúl Rt Részvénynyomda és Taizs József, [1934], 442 p. – Ben-ne: Egyházi élet – Szentkirályi Ist-ván: A róm. kat. egyházmegye tör-ténete, 1–4. p.; P. Kaiser Nándor: A ferencesek Baranya megyében, 5–7. p.; Pinzger Ferenc S. J.: A jezsuiták Pécsett, 7–8. p.; Dr. Kiss Albin: A ciszterciek és középiskolájuk, 9–10. p.; Szrapkó Flórián perjel: Az irgal-masok pécsi rendházáról, 10–11. p.; Geyer Zoltán: A pécsi evang. egy-ház története, 11–13. p.; Illés Géza: A felsőbaranyai református egyhá-zak története, 13–18. p.; Rédiger Ödön: Unitáriusok Baranyában, 18. p.; Dr. Katona Péter: A pécsi izr. hit-község története, 19–22. p.; Bara-nya vármegyéről – Dr. Szőnyi Ottó: Baranya néhány nevezetesebb mű-emléke, 22–24. p.; [Uő]: A várme-gye története, 25–33. p.; Dr. Reuter Camillo: Pécs és Baranya bibliográ-fiája, 33–40. p.; Dr. Máté Károly: A sajtó története Pécsett és Baranyá-ban, 41–49. p.; Dr. Gephardt Antal: Az Abaligeti barlang és életvilága, 49–54. p.; Dr. Várkonyi Nándor: Pécs és baranyai írók, 54–56. p.;


Pécs szab. kir. városról – Dr. Gálos László: Pécs zenei élete, 57–59. p.; Péter József: Történeti összefog-lalás, 59–61. p.; Dr. vit. Horváth Kázmér: Mohács múltja és jelene, 62–72. p.; Vármegyei ismertető – Községtörténet. Egyházak, intézmé-nyek ismertetése. Személyi adattár, 73–344. p.; Mohács megyei város, 345–360. p.; Pécs szab. kir. város, 361–442. p.; Baranya vármegye közigazgatási beosztása; 373 p. – Benne: Vármegyei cím- és névtár, 3–106. p.; Mohács megyei város, 107–122. p.; Pécs szab. kir. város, 123–184. p.; Pécsi cím- és lakjegy-zék, 185–325. p.; A pécsi M. kir. Dohánygyár és szerepe városunk gazdasági életében, 326. p.; Pécsi szaknévsor, 327–373. p.

136. Katona Imre: Lábánál holdvilág, fejénél napsugár… – Drávaszögi és szlavóniai magyar folklór; Eszék – HunCro, 1996. 213 p.

137. Káldy-Nagy Géza: Baranya me-gye XVI. századi török adóössze-írásai; Budapest – kiadja a Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1960. 144 p.

138. Kiss Géza: Ormánság; Budapest – Gondolat kiadó, 1986. 563 p.

139. Krause Jenő: Baranya vármegye településföldrajzi vázlata; Buda-pest – K. n., 1907. 46 p. + 1 térkép

140. Lábadi Károly: Hold letette, Nap felkapta – Drávaszögi magyar találósok; Eszék – Magyar Képes Újság, 1982.

Irodalom: Fehér Ferenc: Dráva-szögi magyar találósok, Magyar Szó – Kilátó, 1982. március 27.,

12. szám, 13. p.; Kontra Ferenc: A Drávaszög népélete – Beszélgetés az Ortutaydíjas Lábadi Károly-lyal; Magyar Szó – Kilátó, 1982. december 4., 47. szám, 15. p.; Vajda Gábor: Drávaszögi magyar talá-lósok; Magyar Szó – Kilátó, 1982. július 3., 25. szám, 17. p.

141. Lábadi Károly: Ahogy rakod tü-zed – Drávaszögi magyar proverbiumok; Eszék – Horvátországi Magyarok Szövetsége, 1986.

Irodalom: Sárvári V. Zsuzsa: Drá-vaszögi proverbiumgyűjtemény; 7 Nap, 1986. augusztus 15., 28. p.

142. Lábadi Károly: Meg vagyok én búval rakva – Ács Gedeon éle-te és feljegyzései a XIX. századi drávaszögi népéletről; Újvidék – JMMT–Forum Könyvkiadó, 1992. 143 p.

143. Lábadi Károly: Oskolák a régi Drá-vaszögben; H. n. [Pécs] – Baranya Megyei Könyvtár, 1993. 129 p.

144. Lábadi Károly: Istenek hajlékai a

Drávaszögben; Budapest – A Ráday Gyűjtemény Tanulmányai 5., 125 p.

145. Lábadi Károly: Drávaszög ábécé; Eszék–Budapest, 1996. 520 p.

146. Lábadi Károly: Istennek népei a Drávaszögben; Eszék, 2000. 588 p.

147. Lábadi Károly: Szétszóratásban

– A drávaszögi magyarság sors-üldözöttsége a háborúban 1991–1998; Budapest–Zágráb, Timp Ki-adó, MESZ, 2004. 678 p.

148. Lábadiné Kedves Klára: Barkóca-koszorú – Alfalusi (drávaszögi)


népi játékszerek; Eszék – Hor-vátországi Magyarok Szövetsége, 1984.

Irodalom: Fehér Ferenc: Egy úttö-rő néprajzi kiadványunk, Magyar Szó – Kilátó, 1984. szeptember 1., 35. szám, 13. p.

149. Lábadiné Kedves Klára: Gyingyetgyöngyöt asszonyának – Drávaszögi (alfalusi) népi mondókák és gyermekjátékok; Eszék – Horvátor-szági Magyarok Szövetsége, 1989.

Irodalom: Silling István: Dráva-szögi gyermekélet; Magyar Szó – Kilátó; 1990. május 12., 21. szám, 18. p.

150. Lábadiné Kedves Klára: Játékos gyermekélet a Drávaszögben és a Dráva mentén; Budapesti Művelő-dési Központ, 1995.

151. Lábadiné Kedves Klára: Nap-fény volt a ringatója; Kopács – HMRKE, 2000.

151a. Légrády János: Szülőföldisme. A ba-ranya-megyei népiskolák III. osztálya számára; Pécs – Telegdi Ármin, 1895. 20 p.

152. Lotz, Friedrich: Die Deutsche Be-siedlung der Gemeinde Darda in der Südbaranya; Budapest, 1941. 19 p.

153. Lőrincze Lajos: A tolna-baranyai

(volt bukovinai) székelyek név-adási szokásaihoz; Budapest – Néptudományi Intézet, 1949. 16 p.

154. Margitai József: A horvát és szlavónországi magyarok sorsa, nem-zeti védelme és a magyar–horvát testvériség; Budapest, é. n. [1918].

155. Merényi Ferenc: Domsics Mátyás egyházlátogatása (Canonica visitatio) Baranyában 1729ben; Pé-csett – Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda R.-T., 1939. 106 p.

156. Pataky András: Baranya titkokat rejtegető földrajzi nevei; Újvidék – Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság, 1992. 78 p.

157. Pataky András: Rettegő türelem;

Siklós, 1997. 130 p.

157a. Pataky András: Délkelet-Baranya a földrajzi nevek tükrében; Eszék – HunCro d. o. o., 2003. 153 p.

158. Penavin Olga: A jugoszláviai Ba-ranya magyar tájnyelvi atlasza; Újvidék, 1969. 10 + 118 p.

159. Popović, Daka: Banat, Bačka i Baranja – Savremeni, nacionalni, politički i društveni profili; Novi Sad, 1935. 42 p.

160. Ruh György: Magyarok Horvát-

országban; Budapest, é. n. [1942].

161. Rúzsás Lajos: A baranyai paraszt-ság élete és küzdelme a nagybir-tokkal 1711–1848; Budapest, 1964. 254 p.

162. Schmidt János: Német telepesek bevándorlása TolnaBaranyaSomogyba a XVIII. század első felé-ben; Győr, 1939. 82 + 2 p.

162a. Schultz Imre: Baranyamegye szü-lőföldisméje. A pécsi tanítóegylet megbízásából népiskolai tanulók számára; Pécs – Lyc.-nyomdabiz., 1884. 32 p., 3 ábrával. 3. módosított kiadás.


163. Šorošac, Djuro: Baranyai horvát népviselet; Budimpešta – Poduzeće za izdavanje udžbenika, 1986. 246 p.

164. Sršan Stjepan: Baranja; Osijek – Matica Hrvatska, 1993. 191 p.

165. Szita László: Válogatott doku-mentumok a baranyai háromszög politikai történetéhez, 1941–1944; Eszék – Horvátországi Magyarok Szövetsége, 1980. 283 p.

166. Taba István: Baranya megye né-pessége a XVII. század végén; Pécs – kiadja a Baranya vármegye közönsége, 1941. 63 p.

167. Tausz Imre: 40 év népem szolgálatá-ban; Eszék – HunCro, 2001. 161 p.

168. Tausz Imre: BatinaKiskőszeg – Adatok a község történetéhez; Eszék – HunCro Lap- és Könyvki-adó Kft., 2005.

169. Vécs Ottó: Délbaranya revíziója;

Pécs – László-nyomda, 1937. 16 p. 169a. Vizer Endre: Szülőföldisme. Ba-

ra nya megye magyar és német-tan-nyelvű népiskolái számára; Pécs – Részvénynyomda 1898. A szerző tulajdona. 4. javított kiadás, 28 p. 5. javított kiadás; Pécs – uo., 1899. 26 p.

Cikkek, tanulmányok

Vö.: 2184., 2197., 2435., 3094. és 3100. sz.

170. Aldobolyi Nagy Miklós: Délba-ranyai képek; Délvidéki Szemle, 1943. 1. szám, 25–31. p.

171. A horvátországi Magyar Közmű-velődési Közösség; Magyar Ki-

sebbség, 1942. július 16., 13–14. szám, 257–258. p.

172. A Horvátországi Magyar Refor-mátus Keresztyén Egyház Alkot-mánya; Horvátországi Magyarság – Fohász, 1999. 7. szám, I–VIII. p.

Megjegyzés: j.: Megalakult a Hor-vátországi Magyar Református Keresztyén Egyház; Horvátországi Magyarság, 1999. 7. szám, 8–10. p.

173. A magyar tannyelvű oktatás négy évtizedes fejlődése a Horvát Szo-cialista Köztársaságban; é. n. [1985?] 17 p. – gépirat.

174. [Andrási Attila]: Földönfutók; Horvátországi Magyarság, 1996. szeptember, 9. szám, 9–17. p.

175. Apró István: Baranyáról egy kö-tetben (HMSZ évkönyv 10.); Ma-gyar Szó – Kilátó; 1990. január 13., 4. szám, 18. p.

176. Apró István: Maradunk a kultúrá-

nál – Nem kívánt politikai párttá alakulni a Horvátországi Magya-rok Szövetsége; Magyar Szó, 1990. február 28.

177. Apró István: Zöld mezőben feke-te gólya – Horvátországi Magyar Néppárt alakul; Magyar Szó, 1990. március 7., 4. p.

178. Apró István: Félelmeink ellen – Megalakult a Horvátországi Ma-gyar Néppárt; Magyar Szó, 1990. március 25.

179. Apró István: Elég volt a hídszerep-ből – Csörgits József, a Horvát-országi Magyar Néppárt elnöke nyilatkozik; Magyar Szó, 1990. december 1., 6. p.


180. Arday Lajos: A horvátországi (baranyaszlavóniai) magyarok oktatásiművelődési helyzete az 1950es évek első felében; In: Ma-gyarságkutatás 1990–1991; Buda-pest, [1991]. 97–107. p.

180a. Ballenegger Róbert, dr.: Baranya termőföldje; Pannónia, 1943. 3–4. szám, 265–271. p.

181. Baranyai Júlia: A rómaiak nyomá-ban Baranyában; Eszék – Horvát-országi Magyarok Szövetsége Év-könyve 2. szám, 1980. 153–165. p.

182. Baranyai Júlia: A magyarság két ősvallása; Eszék – Horvátországi Magyarok Szövetsége Évkönyve 3. szám, 1981. 195–205. p.

183. Baranyai-Schneider Júlia: Baranya; Eszék – Horvátországi Magyarok Szövetsége Évkönyve 5. szám, 1983. 181–197. p.

184. Bálint István: Szerbek a horvát vá-lasztásokon – Hamarosan befeje-ződik KeletSzlavónia visszatéré-se Horvátországba; Családi Kör, 1997. április 10., 15. p.

185. Bencze János: A félbevágott gólya – Magyar Néppárt Horvátország-ban; Magyar Napló, 1990. május 10.

186. Bese Ajtony: Felégetett drávaszögi templomok; Új Magyarország, 1992. május 5.

187. Bezerédy Győző: A Drávaszög községeinek pecsétjei a feudaliz-mus idején I–V.; Horvátországi Magyarság, 1994. február–márci-us, 2–3. szám, 24–26. p.; április, 4. szám, 23–28. p.; május, 5. szám,

16–17. p.; június, 6. szám, 23–25. p., és július, 7. szám, 26–29. p.

188. Bécsy Tamás, dr.: A Baranyai há-romszög a XVI. század magyar irodalmában; Eszék – Horvátor-szági Magyarok Szövetsége Év-könyve 3. szám, 1981. 233–252. p.

189. Bédi Imre, dr.: A baranyai három-szög, a Bácska és a Bánát; Kisebb-ségi Körlevél, 1941. május, 3. szám, 195–196. p.

190. Bédi Imre, dr.: Magyar élet a hatá-rokon túl – Szlovákia, Románia, Bánság, Horvátország; Kisebbségi Körlevél, 1943. november, 6. szám, 381–392. p.; 1944. január, 1. szám, 50–55. p.; 1944. március, 2. szám, 114–123. p.; 1944. május–július, 3–4. szám, 215–226. p.

191. Bognár András, dr.: A horvátor-szági magyarság demográfiai fejlődése az utóbbi másfél század alatt; In: Rovátkák 1994; Zágráb, 1995. 35–47. p.

192. Bognár András: A magyarság ter-mészetes szaporulata Horvátor-szágban az utóbbi másfél század-ban; In: Rovátkák 1999; Eszék – HunCro, 2000. 5–23. p.

193. Bognár András–Horváth László: Fogyatkozunk (részlet); Horvátor-szági Magyar Napló, 2001. október 25., 3. p.

194. (Ft.) Bognár Roland (halálára); Hitélet, 1994. 10. szám, 18. p.

195. Borenich Húgó: Az almási vonta-tók éneke; Eszék – Horvátországi Magyarok Szövetsége Évkönyve 4. szám, 1982. 314–317. p.


196. Bosnyák István: Életműnyi tett – Merki Ferenc 1927–1985; Magyar Szó – Kilátó, 1985. április 13., 15. szám, 20. p.

197. Botlik József: Végveszélyben a

drávaszögi magyarság; Magyar Képes Újság, 1994. január 22. 16–17. p.

198. Bódai Ferenc: Baranya Várme-gye’ Topographiai és Historiai Leírása; Tudományos Gyűjtemény, 1820. XII. szám, 31–69. p.

199. Bödő Sándor: Kanizsától Pélmo

nostorig; Családi Kör, 1991. októ-ber 24., 9. p.

200. Bős Henrik: Megszálló voltam Horvátországban – Egy tartalé-kos, akinek már mindenből elege van; Magyar Nemzet, 1992. február 21., 7. p.

201. B. Walkó György: Késik a mene-kültek hazatérése – Borús kép KeletSzlavóniából és a Drávaközből; Heti Magyarország, 1992. október 23., 18. p.

202. Czirfusz Miklós: Képek a Horvát-országi Magyar Közművelődési Közösség kialakulásáról; Kisebb-ségi Körlevél, 1942. május, 3. szám, 178–180. p.

Kiegészítés: A Horvátországi Ma-gyar Közművelődési Közösség alap-szabályai; Kisebbségi Körle-vél, 1942. július, 4. szám, 244–253. p.

202a. Császár Lajos: Tájszók – Drávamellékiek; Magyar Nyelvőr, 1876. 5. kötet, 379–380. p.; 423. p.; 472. p. és 521–573. p.

203. Csonti Melinda: Baranya I–IV.; Szabad Hét Nap, 1998. január 8., 10. p.; január 15., 10. p.; január 22., 9. p. és január 29., 9. p.

204. Csörgits József: Mohács utáni ál-lapot; Magyar Nemzet, 1992. szep-tember 21., 7. p.

205. Csörgits József: Jelentés a Magyar Képes Újság munkájáról; Eszék – Horvátországi Magyarok Szövet-sége Évkönyve 11–14. szám, 1989–1992. 93–98. p.

206. Csörgits József: Életfa; Eszék – Horvátországi Magyarok Szövetsé-ge Évkönyve 11–14. szám, 1989–1992. 99–102. p.

207. Csörgits József: Biztonságot, egyenjogúságot, életet! (Horvátországi Magyar Néppárt); Eszék – Horvát-országi Magyarok Szövetsége Év-könyve 11–14. szám, 1989–1992. 113–120. p.

208. Csörgits József: A schengeni dön-tés utáni magyar–magyar kap-csolat (Népességi adatok); Eszék – Horvátországi Magyarok Szövet-sége Évkönyve 17–20. szám, 1995–1998. 83–90. p.

209. Csörgits József: Baranya – 1991es helyzet és a hosszútávú fejlesztési terv; gépirat, 1996. 24 p.

210. CS[örgi]-TS [József]: Szegény, el-néptelenedő falvak; Gyepű, 2003. március, 6. p.

211. Dabas Rezső, dr.: Magyar közmű-velődési karcolatok – Horvátor-szág és Szlovénia felmérése; Ma-gyar Élet, 1990. július 21.


212. Dankó László: Vér és föld; 7 Nap, 1991. október 11., 6. p.

213. Deák M. Vera: Baranya; 7 Nap, 1982. szeptember 17.

214. Dobek Franciska: A horvátországi magyarság létkérdései; Magyar Fó-rum, 1996. november 14., 10–11. p.

215. Dormán László–Palotás Gábor: Élet(képek); Napló, 1992. október 7., 6–8. p.

216. Djordje Zelmanović: Zágráb: tet-tek helyett ígéretek – Interjú a magyar kisebbség parlamenti kép-viselőjével [Dr. Szántó Tibor]; Nép-szabadság, 2001. november 10.

217. Dudás Károly: Meddig él a szőlő?; 7 Nap, 1986. július 4., 20–21. p.

218. Dudás Károly: Keservesgödrök, szurdokok – Szüret Baranyában; 7 Nap, 1986. október 17., 10–11. p.

219. Dunai János: A Drávaszögben egy-kor és ma – Délbaranyai nosztal-gia I–II.; Új Hét Nap, 1995. április 7. és április 14. és Horvátországi Magyarság, 1996. január, 1. szám, 16–22. p.

220. Dunai N. János: Száradó gyümölcs-fa? – Feladjae ezeréves múltját a horvátországi magyarság?, Csalá-di Kör, 1998. október 1., 14. p.

221. Duranci, Bela–Radinski, Antun: Szerb templomok Baranya me-gyében; Létünk, 1987. 2. szám, 322–355. p.

222. Erdélyi Ernő: A hazatérő Délbaranya a számok tükrében; Ki-

sebbségi Körlevél, 1941. november, 6. szám, 365–377. p.

223. Érik a szőlő Baranyában; Magyar Szó, 1990. szeptember 14. (Bence Erika és Tóth László 7 írása)

224. Éger György: A Drávaszög nem-zetiségi viszonyai az elmúlt száz évben 1881–1981; Budapest – Ma-gyarságkutatás, 1988. 217–257. p.

225. Éger György–Joó Rudolf–Székely András Bertalan: Egy magyar–horvát közös nemzetiségkutatás néhány településszociológiai ta-pasztalata; Magyar Tudomány, 1989. 1. szám, 22–26. p.

226. Éger György: A Drávaszög de-mográfiai, etnikai és vallási jel-lemzői a népszámlálások tükré-ben (1869–1981); In: Régió, etni-kum, vallás; Budapest – Anonymus, 1993. 9–44. p.

227. Faragó Árpád: Öntevékeny szín-játszásunk a felszabadulás utáni években; Eszék – Horvátországi Magyarok Szövetsége Évkönyve 1. szám, 1979. 111–128. p.

228. Faragó Árpád: A magyar nyelvű színjátszás töredékei I–II.; Hor-vátországi Magyarság, 1997. októ-ber, 10. szám, 39–46. p. és novem-ber, 11. szám, 29–33. p.

229. Faragó Ferenc: Jelentés a magyar nemzetiségi iskolák helyzetéről és problémáiról, valamint a magyar nyelv és kultúra ápolásáról az 1989/90es tanévben; Eszék, 1990. szeptember, 27 p. – gépirat (ugyan-az horvát nyelven is).


230. Faragó Ferenc: Magyar nyelvű ok-tatás a Drávaszögben és Szlavóni-ában; Baranyai Pedagógiai Körkép, 1990. 4. szám, 107–117. p.

231. Farkas Zsuzsa: Baranyai képes-

lapok I–III. – Köszönjük, elva-gyunk…; Hét Nap, 2005. novem-ber 16., 27. p.; A kisebbség DélTi-rolban is kisebbség; 2005. novem-ber 23., 27. p.; Rettentően magára van hagyatva az ember; 2005. november 30., 27. p.

232. Farkas Zsuzsa: A baranyai há-romszögben I–VIII.; Magyar Szó, 1997. szeptember 21-étől október 1-jéig

233. Fehér Ferenc: Lapozgatás az eszéki évkönyvben; Magyar Szó – Kilátó, 1982. május 15., 18. szám, 20. p.

234. Fehér Ferenc: Egy értékes eszéki kiadvány – Horvátországi Magya-rok Szövetsége – Évkönyv 5.; Ma-gyar Szó – Kilátó, 1984. május 12., 19. szám, 18. p.

235. Fehér Ferenc: A horvátországi ma-gyarok új évkönyve (1985); Ma-gyar Szó – Kilátó, 1987. március 14., 14. szám, 16. p.

236. Fehér Ferenc: Baranyai napló; Magyar Szó – Kilátó; 1988. június 18., 26. szám, 16. p.

237. Fehér Ferenc: A horvátországi magyarok évkönyve (1986–1987); Ma- gyar Szó – Kilátó; 1988. október 29., 45. szám, 16. p.

238. Fehér Mayer Mária: Virágzó fák, puszta házak – Otthon maradt baranyaiak között Karancson; Csa-ládi Kör, 1997. április 17., 6–7. p.

239. Fekete Elvira: Drávaszögi évkönyv; Magyar Szó – Kilátó, 1983. március 26., 12. szám, 17. p.

240. Felhősné Császár Sarolta: A „meg-terített asztal”. Úrasztali terítők a horvátországi református templo-mokban; Néprajzi Látóhatár, 1999. 1–4. szám, 219–236. p.

241. Ferenczi Imre: Drávaszögi és szla-vóniai népszokások; In: Néprajzi tanulmányok Dankó Imre tiszte-letére; Debrecen, 1982. 903–942. p.

242. Friedrich Anna: „Önöknek joguk van itt lenni” [Baranyai körúton]; Magyar Szó, 1996. január 16., 6. p.

243. Garami László: Lesze béke, ha megszűnnek a harcok?; Új Magyar Hírek, 1991. december, 22–26. p.

244. Göncz László: Egy baranyai uta-zás szomorú emlékei; Bihari Nap-ló, 1998. február 14–15., 11. p. és Eszék – Horvátországi Magyarok Szövetsége Évkönyve 17–20. szám, 1995–1998. 91–98. p.

245. Gönyey Sándor: A Drávaszög nép-rajzi elkülönülése; In: Pécs szab. kir. város Majorossy Imre Múze-umának 1942. évi értesítője; Pécs, 38–64. p.

246. Gráfik Imre: A horvátországi szór-ványmagyarság múltja és jelene; Horvátországi Magyarság, 1997. június, 6. szám, 8–14. p.

247. Gráfik Imre: Új állam – új lehető-ség? Horvátország és a magyar nemzeti kisebbség; Néprajzi Látó-határ, 1999. 1–4. szám, 75–84. p.


248. Gyergyói Levente: Veszélyben az eszéki Magyar Képes Újság; Ma-gyar Fórum, 1994. április 28.

249. gyergyói: Eszék, magyar front város; Magyar Fórum, 1994. már-cius 31.

Hozzászólás: Pasza Árpád: Kinek az érdekében? – Válasz az Eszék, a magyar frontváros című, a Ma-gyar Fórum március 31i számá-ban megjelent írás riportalanya-inak hazugságaira, rágalmaira; Magyar Fórum, 1994. május 5., 12. p.; Csörgits József–Gyergyói Levente: A megosztás ártalmas!; Magyar Fórum, 1994. május 5.

250. Gyöngyössi Benjamin: Sztárai Mi-

hály Baranyai Reformátornak Apológiája, – vagyis az új Ariá nismus’ gyanúja alól való kimen-tése; Tudományos Gyűjtemény, 1830. V. szám, 55–101. p.

251. Hatos Gusztáv: Baranya várme-gye főispánjai; Századok, 1870. 371–387. p.

Hozzászólás: Pesty Frigyes: Bara-nyai főispánok; Századok, 1870. 483–485. p.; Pesty Frigyes: Újabb adalék a „Baranyai főispánok”hoz; Századok, 1870. 566–567. p.

252. Hatos Gusztáv: Királyi méhészek Baranyában; Századok, 1877. 166– 167. p.

253. Herceg Elizabetta: Szlavóniai és baranyai reformátusok között; Magyar Szó, 2004. november 5.

254. Horváth András: Véres háborúk forgatagában; Újvidék – A Magyar Szó 2000. évi Naptára, 131–146. p.

255. Horváth László: Érvek és adatok a horvátországi magyarok képvise-léséhez; Horvátországi Magyarság, 1995. október, 10. szám, 1. és 3–7. p.

256. Horvátország „felszabadítása” – Két emigráns magyar vezető tényképe I–II.; Ring, 1992. május 20. és június 3.

257. Horvátország ma visszakapja a Dunamentét; Népszava, 1998. ja-nuár 15.

258. Horváth Veronika, dr.: Az anya-nyelvi kultúra megerősödése Ba-ranyaSzlavóniában; Eszék – Hor-vátországi Magyarok Szövetsége Év-könyve 3. szám, 1981. 184–191. p.

259. Hovanyecz László: Megint advent a Drávaszögben; Népszabadság, 1997. március 1., 30. p.

260. Igaz Március Csoport összeállítása: Fehér Könyv a drávaszögiek (DélBaranya) elleni törvénytelen cse-lekedetekről 1991. szeptember–december időszak alatt; Eszék, 1992. január 1., 10 p. – gépirat

Megjegyzés: A jelentést a Pesti Hír-lap kezdte közölni: Döbbenetes do-kumentum; 1992. január 18., 1. p. (beharangozó írás); Dokumentum I.; 1992. január 20., 8. p. – Doku-mentum II.; 1992. január 21., 8. p. – Dokumentum III.; 1992. január 22., 8. p. – [címoldalon bejelentik a közlés felfüggesztését], 1992. janu-ár 22., 1. p.

261. Illés Sándor: Erősödő kapcsolatok a horvátországi magyarokkal; Magyar Nemzet, 1989. június 15.


262. Jerémiás Sámuel: Baranyai Szó-tárpótlék; Tudományos Gyűjte-mény, 1828. X. szám, 63–72. p.

263. Kalapis Rókus: Tíz esztendő; Hor-vátországi Magyar Napló, 2001. au-gusztus 18., 2–4. p.

264. Katona Imre–Lábadi Károly: Csá-szár tömlöcéből szabadult úrfiak (Szilágyi és Hajmási) – „Török tsászárnak szép leányáról…” ; Híd, 1979. 1. szám, 90–105. p.

265. Katona Imre: A hagyományos drávaszögi folklór tegnap és ma; Új-vidék – Hungarológiai Közlemé-nyek 1989. 81. szám, 639–652. p.

266. Kéry Zita: Adalékok a Drávaszög népi építészetéhez; Eszék – Hor-vátországi Magyarok Szövetsége Évkönyve 6. szám, 1984. 297–315. p.

267. Kiáltás a Duna partján [A Miasz-szonyunkról nevezett nővérek Dály-hegyen]; Hitélet, 1973. 1. szám, 9–11. p. – folytatása: Kereszt áll a Duna felett; Hitélet, 1973. 8. szám, 24–25. p.

268. Kiss Z. Géza, dr.: Adatok a bara-nyavári járás történetéhez; Eszék – Horvátországi Magyarok Szövet-sége Évkönyve 8–9. szám, 1986–1987. 155–186. p.

269. Kiss Magdolna: Pélmonostor (Beli Manastir) község élete a 17. szá-zad végétől a 18. század végéig a bellyei uradalomban; In: Rovát-kák 1996; Eszék – HunCro, 1996. 85–105. p.

270. Kontra Ferenc: Ki kire lőtt a szlavóniaidrávaszögi fronton?; Vaj-

dasági Hírnök, 1994. szeptember 20., 20–21. p.

270a. Kontra Ferenc: Ki beszél azokról, akik otthon maradtak?; Vajdasági Hírnök, 1994. október 20., 18–19. p.

270b. Kontra Ferenc: Csendélet a Drávaszögben; Vajdasági Hírnök; 1994. december 20., 16. p.

270c. Kontra Ferenc: Most már semmi – Nekrológ helyett; Vajdasági Hír-nök, 1995. június, 14–15. p.

271. Kontra Ferenc: Felgyújtott temp-lomaim; In: Drávaszögi rovátkák; Budapest, 1993. 91–97. p.

272. Kontra Ferenc: Az elfelejtett tar-tomány – Drávaszögi történetek; Magyar Szó, 1996. május 5., 12. p.

273. Kontra Ferenc: Két drávaszögi ház; Újvidék – Naptár – Magyar Szó, 2006. 111–115. p.

274. Koncz László: Könyörtelen szá-mok [Adatok a horvátországi ma-gyarságról]; Horvátországi Magyar-ság, 1994. május, 5. szám, 3–6. p.

275. Könyvet kér a Horvátbánsági Magyar Közművelődési Közös-ség; Magyar Kisebbség, 1941. ja-nuár 1., 1. szám, 28–29. p.

276. Küllős Imre: Ónedények a horvát-országi református gyülekezetek-ben; Néprajzi Látóhatár, 1999. 1–4. szám, 247–254. p.

277. Lábadi Károly: Könyvtáraink; Eszék – Horvátországi Magyarok Szö vetsége Évkönyve 1. szám, 1979. 133–134. p.


278. Lábadi Károly: A Magyar Néplap; Eszék – Horvátországi Magyarok Szövetsége Évkönyve 2. szám, 1980. 68–72. p.

279. Lábadi Károly: Az alfalusi népvi-selet; Eszék – Horvátországi Ma-gyarok Szövetsége Évkönyve 2. szám, 1980. 246–260. p.

280. Lábadi Károly: Néprajzi kutatások és kiadványok Horvátországban; Eszék – Horvátországi Magyarok Szövetsége Évkönyve 10. szám, 1988. 262–270. p.

281. Lábadi Károly: Drávaszögi népi kalendárium; Létünk, 1988. 2. szám, 290–311. p.

282. Lábadi Károly: A Drávaszög vilá-ga – Néprajzi és művelődéstörté-neti barangolás; Üzenet, 1988. 3. szám, 152–157. p.

283. Lábadi Károly: Önkormányzat és érdekvédelem a drávaszögi Alfa-lukban; Híd, 1988. 4. szám, 486–493. p. és 9. szám, 1115–1131. p.

284. Lábadi Károly: Szépasszonyok tálja – Drávaszögi természetmagyarázó hiedelmek; Magyar Szó – Kilátó; 1988. április 23., 19. szám, 16. p.

285. Lábadi Károly: Néprajzi kutatások és kiadványok Horvátországban; In: Határainkon kívüli magyar néprajzi kutatások II.; Budapest – Tudományos Ismeretterjesztő Tár-sulat, 1989. 16–25. p.

286. Lábadi Károly: Drávaszögi ba-rangoló – 1. Száz felé vitt mosoly; Petőfi Népe, 1992. április 7.; 2. Ke-gyetlen várúrnő, április 8.; 3. Ez a

Csúza szép helyön van, április 9.; 4. A református zsinat helye, április 10.; 5. A laskói dörömb, április 11.

287. Lábadi Károly: Boros salláriumok a Drávaszögből; Néprajzi Látóha-tár, 1993. 1–2. szám, 172–176. p.

288. Lábadi Károly: Magyarok és szomszédaik a Drávaszögben; In: Drávaszögi rovátkák; Budapest, 1993. 15–32. p.

289. Lábadi Károly: A horvátországi magyarság egyházai a háborúk-ban; In: Rovátkák 1996; Eszék – HunCro, 1996. 85–105. p.

290. Lábadi Károly: A Drávaszög és magyarságának néprajzi kutatá-sa; Néprajzi Látóhatár, 1999. 1–4. szám, 39–52. p.

291. Lábadi Károly: Magányos élet, interetnikus élet a Drávaszögben; Néprajzi Látóhatár, 2001. 1–4. szám, 523–529. p.

292. Lábadi Károly: A horvátországi drávaszögi magyarok népraj-za 1991 után; Néprajzi Látóhatár, 2003. 1–2. szám, 115–130. p.

293. Lábadi Károly: Elöregedőben, fo-gyatkozóban – Magyarok Hor-vátországban; Kincses Kalendári-um a 2003-as esztendőre, [2002]. 92–98. p.

294. Lábadi Károly: Nyelvtörvények, nyelvi jogok Horvátországban; [2003]. 14 p. gépirat

295. Lábadi Klára: Köszöntők az al-falukban; Eszék – Horvátországi Magyarok Szövetsége Évkönyve 2. szám, 1980. 235–245. p.


296. Lábadiné Kedves Klára: Gyerme-kek és fiatalok társasági alkalmai a Drávaszögben; Néprajzi Látóha-tár, 1999. 1–4. szám, 403–414. p.

297. (km): Egy szívvel ünnepelt Bara-nya népe; Hitélet, 1971. szeptem-ber, 4–9. p.

298. Magyar életjelenségek Horvátor-szágban; Magyar Kisebbség, 1942. február 16., 3–4. szám, 58–60. p.

299. Makkai Béla: Kormányakció a horvátországi magyar kisebb-ségért; In: Idegenben; Budapest – Károli Gáspár Református Egye-tem, 2004. 11–82. p.

300. Mák Ferenc: Menekülésben – A horvátországi magyarok a há-borúban; Pro Minoritate, 1997. 1. szám, 4–12. p.

301. Mák Ferenc: Magyarok Horvátor-szágban; Magyar Kisebbség, Ko-lozsvár, 1997. 3–4. szám, 237–293. p.; Ua.: Hungarians in Croatia; Institute for Central European Stu-dies, Budapest, june 1998. 23. p. – Ua.: I–III. rész – Horvátországi Ma-gyarság, 1996. november, 11. szám, 3–11. p., december, 12. szám, 7–12. p. és 1997. január, 1. szám, 6–13. p.

302. Mák Ferenc: Kettős János, a szám-

űzöttek lelkésze; Hitel, 1999. janu-ár, 66–68. p.

303. Mák Ferenc: Horvátország 1991–1999 (kronológia) – In: Útkeresés és integráció – Válogatás a ha-táron túli magyar érdekvédelmi szervezetek dokumentumaiból 1989–1999; Teleki László Alapít-vány, Budapest, 2000. 813–824. p.

304. Malušev, Cvetko: Harmincöt év után… – Rövid visszapillantás a zágrábi Magyar Képes Újság in-dulására; Létünk, 1988. 3–4. szám, 529–532. p.

305. Merki Ferenc: A magyar tannyel-vű iskolahálózat fejlődése a Hor-vát Szocialista Köztársaságban; Eszék – Horvátországi Magyarok Szövetsége Évkönyve 1. szám, 1979. 87–110. p.

306. Merki Ferenc: Magyar tannyel-vű oktatási intézmények a Hor-vát Szocialista Köztársaságban; Eszék – Horvátországi Magyarok Szövetsége Évkönyve 2. szám, 1980. 109–149. p.

307. Merki Ferenc: A magyaroktatás helyzete Horvátországban; Ma-gyar Nyelvőr, 1980. 167–171. p.

308. Merki Ferenc: A Horvát Szocialis-ta Köztársaság magyar nemzeti-ségi iskolahálózatának fejlődése 1968–1985; Eszék – Horvátországi Magyarok Szövetsége Évkönyve 6. szám, 1984. 63–107. p.

309. Merki Laura: A baranyai könyv-tárak megalakulása és fejlődése 1914ig; Eszék – Horvátországi Magyarok Szövetsége Évkönyve 2. szám, 1980. 207–234. p.

310. Miskó Ildikó: Egyszer majd haza-térnek az ősi földre – Beszélgetés Jakab Sándorral, a HMDK alel-nökével; Új Szó, 1995. november 10., 6. p.

311. Molnár Ambrus: Fejezetek a horvát-országi magyar reformátusság népi vallásosságából; Néprajzi Látóhatár, 1999. 1–4. szám, 191–218. p.


312. Molnár Ambrus: Helytörténeti és néprajzi gyűjtemények és nép-művészeti alkotások mai helyzete Drávaszögben és Szlavóniában; Néprajzi Látóhatár, 1999. 1–4. szám, 255–262. p.

313. Muszty László: Baranyai szórványmagyar gyermekek népha-gyománya I–II.; Kisebbségi Körle-vél, 1944. január, 1. szám, 27–50. p. és március, 2. szám, 91–114. p.

314. Nagy Mélykúti Edit: Magyarok Horvátországban, szerb fennha-tóság alatt; Magyar Hírlap, 1993. december 3.

315. Nagy Mélykúti Edit: Rommá lőtt városokért romba döntött gazda-ság; Magyar Hírlap, 1994. március 14., 13. p.

316. Nagy Mélykúti Edit: Életveszély-ben a baranyai magyarok; Ma-gyar Hírlap, 1995. szeptember 29., 1. p.

317. Nagy Mélykúti Edit: Magyarok a háromszögben; Magyar Hírlap, 1995. november 10., 10–11. p.

317a. Narancsik Zoltán: Várdaróc; Re-formátus Élet, 1969. 4. szám, 1–2. p.

318. Nejamšić, Ivo: Osnove značajne migracije stanovništva Hrvatske 1880–1981; In: Migracijske teme II.; Zagreb, 1992. 141–160. p.

319. „Nekünk már szép hazugságaink sincsenek” – Beszélgetés Csörgits Józseffel, a Horvátországi Ma-gyarok Szövetségének elnökével; Vas Népe, 1996. február 20.

320. Ne legyünk kiálló szög – Vörösmarti beszélgetés Csörgits József-fel; 7 Nap, 1989. március 24., 32. p.

321. Németh Zoltán: Megszakadt kap-csolatok; Családi Kör, 1991. októ-ber 17., 8–9. p.

322. Németh Zoltán: Baranya nyitva 8tól 17ig; Magyar Szó, 1991. no-vember 10.

323. Pasza Árpád: In memoriam Merki Ferenc (1927–1985); Eszék – Hor-vátországi Magyarok Szövetsége Évkönyve 7. szám, 1985. 93–98. p.

324. Pasza Árpád: Magyar nemzetiségi oktatás Horvátországban; Hor-vátországi Magyarság, 1996. au-gusztus, 8. szám, 3–12. p.

325. Pataky András: Ismerős utakon, In: Drávaszögi rovátkák; Buda-pest, 1993. 83–90. p.

326. Pataky András: A tótok, a Tó thok és a Tótfaluk; Horvátországi Ma-gyarság, 1994. május, 5. szám, 23–26. p.

327. Pataky András: A kunok a Drávaszögben; Horvátországi Ma-gyarság, 1994. július, 7. szám, 23–25. p.

328. Pataky András: Kolostorok a Drávaszögben; Horvátországi Ma-gyarság, 1995. június, 6. szám, 1. p. és 10–11. p.

329. Pataky András: Délkelet-Baranya településtörténete a 18. sz. kö-zepéig IV–XII. (téves számozás); Horvátországi Magyarság, 1999. 1–2. szám, 67–76. p., 3–4. szám,


39–46. p. 5–6. szám, 41–59. p., 7. szám, 23–35. p., 8. szám, 28–35. p., 9. szám, 30–32. p., 10. szám, 27–30. p., 11. szám, 34–39. p. és 12. szám, 32–34. p.

330. Pálfy Ilona, H.: Baranyamegye 100 holdnál nagyobb birtokai és bir-tokosai a XVIII. századtól napja-inkig; Magyar Sztatisztikai Szemle, 1933. XI. szám, 972–988. p.

331. Pápa Sándor: Baranya szerb meg-szállása 1918–1921 I–XI.; Horvát-országi Magyarság, 1996. szeptem-ber, 9. szám, 20–22. p., október, 10. szám, 3–7. p.; november, 11. szám, 12–17. p.; december, 12. szám, 16–24. p.; 1997. január, 1. szám, 14–19. p., február, 2. szám, 11–13. p., már-cius, 3. szám, 14–18. p.; április, 4. szám, 33–37. p.; szeptember, 9. szám, 3–10. p.; október, 10. szám, 11–15. p.; november, 11. szám, 25–28. p.; december, 12. szám, 41–43. p.; 1999. január–február, 1–2. szám, 34–41. p.

332. Penavin Olga, dr.: Gondolatok a drávaszögi meséről; Eszék – Hor-vátországi Magyarok Szövetsége Év-könyve 10. szám, 1988. 242–261. p.

332a. Penavin Olga: Erdő, mező vad-virágai Baranyában és Szlavóni-ában; Magyar Nyelvőr, 1962. 86. kötet, 439–441. p.

332b. Penavin Olga: Baranya–Drávaszög nyelve; Magyar Képes Újság, 1985. március 15. (10. szám), 15. p.

333. [Perrot, Georges]: Egy franczia utazó déli Magyarországról I–V. (közzétette Sámi Lajos); Vasárnapi Újság, 1870. május 8., 231–233. p.;

május 15., 243–245. p.; május 22., 261–263. p.; május 29., 272–274. p. és június 5., 286–287. p.

334. Pusztaszeri László: A határok tör-ténelmi eredetűek I–II.; Új Ma-gyarország, 1991. november 18. és november 19.

335. Ranogajec Mária, dr.: A horvátor-szági magyar kisebbség háborús veszteségei; Bécsi Napló, 1997. ja-nuár–február; – Újra közli a Kapu, 1997. március, 50–51. p.

336. Rotbart, Vladislav: Történelmi körkép – A Horvátországi Magyarok Szövetségének évkönyvei; Magyar Szó – Kilátó, 1981. febuár 7., 5. szám, 15. p.

337. Rudolf trónörökös: Tizenöt nap a Dunán; In: Rovátkák 1995; Zág-ráb, 1996. 32–53. p.

338. Sándor László: Sepse népének gaz-dasági és társadalmi életmódja 1780tól 1914ig; Eszék – Horvát-országi Magyarok Szövetsége Év-könyve 6. szám, 1984. 211–244. p.

339. Sándor László: A baranyai szerb népoktatás fejlődéstörténetének vizsgálata 1770–1848; Eszék – Hor-vátországi Magyarok Szövetsége Év-könyve 10. szám, 1988. 55–84. p.

340. Sándor László: A kegyúri jog és a jobbágyfalusi iskolaépítés; In: Ro-vátkák 1994; Zágráb, 1995. 63–72. p. + 1 térkép

341. Sebők László: A horvátországi magyarok a statisztikák tükrében, Régió, 1992. 3. szám, 118–134. p.


342. Strázsay János: Baranya Várme-gyének topographiai Leírása; Tu-dományos Gyűjtemény, 1823. III. szám, 28–63. p.

343. Sümeghy Mihály: Magyar élet a

határokon túl – I. Szlovákia, II. Románia, III. Horvátország, IV. Temesköz (Bánság); Kisebbségi Körlevél, 1943. március, 2. szám, 107–116. p.

344. Szabó Zoltán: AlsóBaranya – Ba-

ranyaháromszög – Drávaköz – Drávaszög – Hegyalja; Horvátor-szági Magyarság, 1996. december, 12. szám, 33–36. p.

345. Szakály Ferenc, dr.: A hódoltság utolsó évei; Eszék – Horvátországi Magyarok Szövetsége Évkönyve 8–9. szám, 1986–1987. 149–154. p.

346. Szalay Emőke, P.: Úrasztali edé-

nyek a horvátországi református gyülekezetekben; Néprajzi Látó-határ, 1999. 1–4. szám, 237–246. p.

347. Szent Istvánnapi búcsú a dályai hegyekben; Hitélet, 1978. 10. szám, 13–15. p.

348. Székely András Bertalan: Magya-

rok Horvátországban és Szlové-niában; Erdélyi Magyarság, 1992. augusztus, 18–21. p.

349. Székely András Bertalan: Szétszóratásban I–IV.; Horvátországi Ma-gyarság, 1994. augusztus, 8. szám, 1–6. p.; szeptember, 9. szám, 10–13. p.; október, 10. szám, 6–7. p. és november, 11. szám, 3–6. p.

350. Szita László, dr.: A Drávaszög ag-rárszocialista mozgalma 1897–

1898ban; Eszék – Horvátországi Magyarok Szövetsége Évkönyve 3. szám, 1981. 43–82. p.

351. Szita László: A Drávaszög agrár-szocialista mozgalma 1899–1907ben; Eszék – Horvátországi Ma-gyarok Szövetsége Évkönyve 4. szám, 1982. 55–90. p.

352. Szkála Károly, dr.: A magyarság-ra alapuló globális program – A magyar kisebbség és szórványság reintegrációs programjának stra-tégiai alapjai; Zágráb, 1997. már-cius, [9 p.] – gépirat

353. Taba István: A Drávaszög társa-dalma és gazdasági élete II. József idején; In: Rovátkák 1997; Eszék – HunCro, 1997. 5–43. p.

354. Tausz Imre: A Magyar Képes Új-ságról; Eszék – Horvátországi Ma-gyarok Szövetsége Évkönyve 1. szám, 1979. 141–146. p.

355. Támpontok a horvátországi ma-gyarok helyzetének megértéséhez I–II.; Erdélyi Napló, 1995. decem-ber 13., 10. p. és december 20., 10–11. p.

356. Tomić Erzsébet–Máté Anikó: Há-borús tanév Magyarországon; Eszék – Horvátországi Magyarok Szövetsége Évkönyve 11–14. szám, 1989–1992. 79–86. p.

357. Toroczkay László: Magyarok a vérzivatarban; Magyar Fórum, 1998. december 3., 16. p.

358. Tóth Kálmán, dr.: Alsóbaranyai re-formátus falvak; Kalangya, 1943. 1. szám, 2–5. p.


359. Tóth Lajos, dr.: Oktatásunk év-századai; Eszék – Horvátországi Magyarok Szövetsége Évkönyve 1. szám, 1979. 79–87. p.

360. Tóth Lajos, dr.: Emlékezések; Eszék – Horvátországi Magyarok Szövetsége Évkönyve 5. szám, 1983. 168–173. p.

361. Tóth Lajos, dr.: A magyar tannyel-

vű oktatás négy évtizedes fejlődé-se a Horvát Szocialista Köztár-saságban; Eszék – Horvátországi Magyarok Szövetsége Évkönyve 11–14. szám, 1989–1992. 65–78. p.

362. Tóth Lajos, dr.: A horvátországi szórványmagyarság múltja és jelene; Horvátországi Magyarság, 1997. május, 5. szám, 20–31. p.

363. Tóth Lajos, dr.: A kisebbségi sors I–IV.; Horvátországi Magyarság, 1997. május, 5. szám, 26–31. p.; június, 6. szám, 17–20. p.; július, 7. szám, 12–16. p. és augusztus, 8. szám, 28–36. p.

364. Tóth Lajos, dr.: A kisebbségi sors

és az anyanyelvű oktatás összefo-nódása; Horvátországi Magyarság, 1999. 1–2. szám, 46–51. p.

365. Tóth László: Hely a demokráciá-ban – Összefoglaló a horvátorszá-gi magyarság mindennapjairól; Magyar Szó, 1991. február 8., 6. p.

366. Troszt Sándor: A HMSZ történeté-ből; Eszék – Horvátországi Magya-rok Szövetsége Évkönyve 1. szám, 1979. 65–78. p.

367. Tüskés Tibor: Drávaszögi emlé-keztető; In: Drávaszögi rovátkák; Budapest, 1993. 65–82. p.

368. Ungár Tamás: Az újrakezdés gyöt-relmei – Látogatás a Baranyahá-romszög magyarlakta vidékein; Népszabadság, 1997. augusztus 30.

369. Y: Magyar Ország’ Statiszticai es-mértetésére szolgáló Jegyzetek’; Tudományos Gyűjtemény, 1818. III. szám, 82–92. p.

370. Vajda Sámuel: Megtzáfolások és iga-

zítások. Bayer Úrnak az 1822dik esztendei Tudományos Gyűjte-mény XII. Kötetében Baranyáról – ilyen titulus alatt: „Egy tekintet Baranyára” – közre bocsátott ér-tekezésére, némely észre vételek; Tudományos Gyűjtemény, 1823. IV. szám, 117–125. p.

371. Varjú Márta: Belpolitikai esemény-

összefoglaló 1991ben; Újvidék – Magyar Szó Naptár 1992. 49–61. p.

372. Vághó László: Olvasó Intézet. Ts. Ns. Baranya Vármegyében; Tu-dományos Gyűjtemény, 1831. VI. szám, 126–127. p.

373. – : Olaj készítésének új módja, Baranya Vgye Siklósi Járásá-ban, a Bécsi Ngos káptalan Dominiumában és körülötte lévő, némely helységekben; Tudomá-nyos Gyűjtemény, 1830. X. szám, 139. p.

374. Weidlein János: Elpusztult falvak Tolnában és Baranyában; Száza-dok, 1934. 611–630. p.

374a. Zentai János: Baranya megye ma-gyar néprajzi csoportjai; Ethno g-raphia, 1979. 4. szám, 5–43. p.

68 BÁCS-BODROG VÁRMEGYE

Gépiratos hagyaték a Drávaszögről (letétben a TLA-nál)

375. Osijek – Eszék, 1937. augusztus, 3 p. 376. Vladislavci – Laczháza, 1937. au-

gusztus, 5 p.

377. Laslovo – Szentlászló, 1937. au-gusztus, 7 p.

378. Hrastin – Haraszti (Szlavónia),

1937. augusztus, 6 p.

379. Rétfala [Rétfalu] (Szlavónia), 1937. augusztus, 5 p.

380. Stari Jankovci (Szerémség), 1937. augusztus, 14 p.

381. Sremski Čakovci (Szerémség), 1937. augusztus, 5 p.

382. Ivanovci (Szlavónia), 1937. szep-tember, 6 p.

383. Selci (Szlavónia), 1937. szeptem-ber, 5 p.

384. Adalék a Népesség táblázathoz, 1939. augusztus, 3 p.

385. Maradik (Maradék); [1937], 2 p. – TLA/432/11.

BÁCSBODROG VÁRMEGYEBácska, Bácsország

A realizmus mélyen úszott a víz alatt, a felszínen pedig a csendes mélabú, az enyhe érzelgősség és a romantika. Az élet olyan, mint az álom, vallotta a délvidéki magyar úri rend, mert félálomban élt mindig, nem látott túl a kerítésen, és nem is akart túllátni rajta. A békebeli Bácska boroshordókkal és óriási kondérokkal volt tele, a megye urai úgy mozogtak itt, mint valami népünnepélyen, ahol a szó csak anekdotákban él, s a csárdás után a Szorentói emléket játssza a cigány. A millennium boldog mámora ezen a vidéken tartott legtovább. Talán szándékosan őrizték, mintegy utolsó kitombolásképpen, vagy csak azért nézték oly buzgalommal a rózsaszínű felhőket, mert éppen itt már készülőben volt a vihar. (…) Bácska csodálatos misztériuma még nem bontakozik ki ebben a köny-vében. Azt sem érezni, ami tulajdonképpen naggyá és végzetszerűvé teszi ezt a vidéket, mint az ország viharsarkát, ahol a gondtalanság, a jólét nehéz álarca mögött az együgyű nemtörődömség vastag levegőjében iszonyú dráma folyt és folyik azóta is. Csak később, már a halál kapujában világosodott meg Szenteleky előtt, hogy a nemzet tragédiájának egy magva ebbe a talajba esett, amikor lázas vízióban úgy látta küzdeni egymással ezen területen több nép erőit, mint roppant bivalyokat a roskadásig telt gyümölcsfák alatt, míg bent a házban dagadt pofával, mosolyogva alszik a gazda (Herceg János, 1942).

Ha északon és keleten a tanyarendszer volt a jellemző a régi Bácskában, délebbre s a Duna közelében már inkább csak kastélyokat jelöltek a topográfiai térképek. S főleg nem magyar lakosság szállta meg ezen a vidéken a tanyát, vagy ahogy itt érvényben maradt a szép régi szó: a szállást. Zombor huszonöt-harminc kilométeres hatósugarában alig vol-tak magyar szállásiak, viszont falunak is beillő szállási településeket teremtettek az idők folyamán, például Gradinában a bunyevácok, Žarkovacon a szerbek. A német gazda nem érezte magát jól a szálláson, zártabb közösségben s szervezetten szeretett élni, tejszövet-


kezettel, helyi takarékkal és tűzoltótestülettel, ahol vasárnap felvonulhatott masírozni. Ha volt szállása, és módja is hozzá, bérest tartott kinn, de jómaga a legritkább esetben élt a szálláson társtalanul. (…) Keletre s főként a Tisza vidékén külön világot alkottak a magyar tanyák, élénk kapcsolatot tartva az Alföldön messzire vonuló s szétszórtságukban is szorosan összetartozó, szokásaikban, „törvényeikben” is annyira azonos tanyák bokra-ival. Mikor a múlt század végén egy külön színekkel és sajátos nyelvezettel rendelkező és külön világképet kialakító népies irodalomban jelent meg a tanyai nép életének tükörképe az osztrák és a német romantikus Heimatskunde példája nyomán, a Krivaja völgyén túl, le egészen Óbecséig, északon viszont a szabadkai bunyevác tanyákat messze megkerülve, ez a vidék is beletartozott abba a szellemi egységbe, amely egy Kálmány Lajos, Cserzy Mihály és Tömörkény István munkáiban jutott kifejezésre, némi hagyományokból véve a díszítőelemeket. A táj és az életforma ugyanaz volt, helyenként a nyelvjárás se mutatott nagyobb különbséget, úgyhogy az említett egységet láthatólag nem zavarta semmi. A Zentán tanítóskodó Móra István elbeszéléseiben hitelesnek kellett elfogadni nemcsak a tájleírást, de az itteni emberekről készült rajzokat is, jóllehet minden tekintetben a szege-diek követője volt (Herceg János, 1999).

Monográfiák

Vö.: 7., 12., 13., 14., 15., 25., 31., 36., 43., 45., 59., 63., 72., 86., 88., 99., 104., 1262., 1266., 2119., 2138., 2319., 2320., 2329., 2334., 2383., 2413., 3122., 3126., 3130., 3131., 3136., 3137., 3142. és 3143. sz.

386. Bács-Bodrog vármegye címtára; Újvidék – kiadja az „Új Nép” kiadó-hivatala, é. n., 445 p. – Kogutivicz Károly: Bács-Bodrog vármegye földje és népe, 3–8. p.; Bács-Bodrog vármegye tisztikara 10–29. p.; [Ke-reskedelmi tevékenység], 34–66. p.; Székely telepek, 68. p.; A Kalo-csa-bácsi róm. kat. egyházmegye Bács-Bodrog megyei lelkészi kara, 69–75. p.; A délvidéki református egyház tiszti kara, 76. p.; A bácskai evangelikus egyházmegye köte-lékébe tartozó magyar és szlovák egyházközségek, 77. p.; A német ág. evangelikus egyház lelkészi kara, 78. p.; A görögkeleti bácsi egyház-megye papságának névjegyzéke, 79–80. p.; Bács-Bodrog vármegye orvosi kara, 81–92. p.; Az Újvidéki Ügyvédi Kamara tisztikarának név-

sora, 93. p.; Bács-Bodrog vármegye ügyvédi kara, 94–96. p.; A m. kir. Földmívesügyi Minisztérium Délvi-déki Földbirtokpolitikai Kirendelt-sége, 97–98. p.; A Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség, 99–106. p.; Bács-Bodrog vármegye gyárosai, 107–109. p.; Bács-Bodrog vármegye pénzintézetei, 110–112. p.; Bács-Bodrog vármegye kir. közjegyzői, 113. p.; Az Országos Társadalom-biztosító Intézet Kerületi Pénztára, valamint a zentai és óbecsei kiren-deltséghez szolgálattételre beosztott tisztviselők névsora, 115–117. p.; Az Országos Magyar Sajtókama-ra Bács-Bodrog vármegyei újság-író és lapkiadó tagjainak névsora, 118–120. p.; Bács-Bodrog vármegye középfokú tanintézetei 123–167. p.; Baja thj. város, 169–181. p.; Sza-badka szab. kir. thj. város, 183–231. p.; Újvidék szab. kir. thj. város, 233–337. p.; Zombor szab. kir. thj. város, 339–368. p.; Magyarkanizsa megyei város, 369–372. p.; Zenta megyei város, 373–386. p.; Óbecse nagyközség, 389–399. p.; Szaknév-sor, 401–438. p.; Utószó, 439. p.


386a. Bács-Bodrog vármegye selyem-tenyésztéséről; Budapest – Pátria nyomda, 1905. 228 p.

387. BácsBodrogh vármegye szabály

rendeletei, fontosabb közgyűlési határozatai I.; Zombor – Bitter-mann Nándor Könyv- és Kőnyom-dája, 1888. 217 p.

387a. BácsBodrogh vármegye sza-bályrendeletei, fontosabb köz-gyűlési határozatai II.; Zombor – Bittermann Nándor Könyv- és Kőnyomdája, 1890. 170 p.

388. BácsBodrogh vármegye új hely-névtára (Az 1904. január 11-i 124818/1903 számú rendelet alap-ján); BBVTT Évkönyve 1905. 158–168. p.

389. BácsBodrogtól BácsKiskunig – Az V. Duna–Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiség-kutató konfe-rencia (Baja, 2002. július 18–19.) előadásai; Baja – Kecskemét, 2003. 222 p. – Bárth János: Előszó, 5. p.; Bárth János: A Baja környéki pász-torok nemzetisége 1803-ban, 7–26. p.; Bárth Dániel: A bácskai népszo-kások a XVIII. századi egyházi for-rások tükrében, 27–45. p.; Bánkiné Molnár Erzsébet: Cigányok a Jászkun Kerületben, az 1768-as conscriptio zingarorum, 47–59. p.; Pastyik László: Migrációs jelen-ségek a bácskai magyaroknál az 1920-as években, 61–68. p.; Köve-cses Varga Etelka: A Duna–Tisza közét érintő népmozgások a XX. század közepén (Egy közösség pél-dáján), 69–76. p.; Matuska Márton: Az újvidéki római katolikus egyházi jegyzőkönyvek utalásai a lakosság nemzetiségi megoszlására (1888-

tól 1944-ig), 77–84. p.; Kelemen Zsuzsanna: Adatok az andrásfalvi és istensegítsi bukovinai székely ragadványnevekhez, 85–97. p.; Bereznai Zsuzsanna: Ünnepi táplál-kozási szokások a nemesnádudvari sváboknál, 99–108. p.; Schön Má-ria: A Nap folklórja a hajósi sváb-ság körében, 109–119. p.; Kupa András: Hiedelemalakok és -kép-zetek a kiskőrösi szlovákoknál (II.), 121–130. p.; Kustár Rozália: Fara-gott fejfák a szlovák nemzetiségű Dunaegyházán, 131–150. p.; Silling István: Adorján vallási életének sa-játosságai, 151–158. p.; Pénovátz Antal: A pacséri karácsonyokról, 159–169. p.; Bihari Mária: Bolgár-kertészek és szerepük Kunszállás fóliás kertkultúrájának kialakulá-sában, 171–180. p.; Solymos Ede: Refena, az asszonybál, 181–184. p.; Fehér Zoltán: A bátyai népvise-let változásai, 185–197. p.; Kovács Endre: Frányó, a szontai (szondi) szent ember, 199–202. p.; Mándics Mihály: Ősi bunyevác népszokás, 203–212. p.; Farkas Gáborné: Dusnok népének táncélete, 213–220. p.

390. [Bácsbodrog vármegye] Évnegye-des alispáni jelentés – 1944. már-cius; Zombor – Bosnyák József könyvnyomdája, é. n. [1944], 63 p.

391. Bácskai és bánáti jobbágyleve-lek (1676–1848); Újvidék – Forum Könyvkiadó, 1984. 225 p.

Irodalom: Fehér Ferenc: Bácskai és bánáti jobbágylevelek; Magyar Szó – Kilátó, 1985. január 12., 2. szám, 16. p.; Vajda Gábor: Job-bágyősök nyomában, Magyar Szó – Kilátó, 1985. június 8., 22. szám, 19. p.


392. Berényi Béla: Tájékoztató BácsBodrog vármegye községi rendőr-sége részére; Óbecse – Lévay Lajos Könyvnyomdája, 1912. 125 p.

392a. Berger Antal: BácsBodrogh megyei czimtár; Zombor – kiadja Schön Adolf könyvkereskedése, Oblát Ká-roly könyvnyomdájából, 1891. 90 p.

393. Bél Mátyás: Bács-Bodrog várme-gye; In: BácsKiskun megye múlt-jából VI.; Budapest, 1982. 69–92. p.

394. Borús Rózsa: Bácskai lakodalmak; Topolya, 1998. 203 p.

395. Bukurov, Branislav dr.: Bačka, Banat i Srem; Novi Sad – Matica Srpska, 1978. 141 p.

396. Cajági Bernát: Szülőföldisme – Első oktatás a földrajzban BácsBodrog megye leírásával; Kula – nyomatott Berkovits Márk villamos üzemű könyvnyomdájában, 1907. 47 p.

397. Cirkl F. Zsuzsa–Fuderer László: Bácskai golgota – a vallásüldözés áldozatai; Tóthfalu – Logos, 1998. 200 p.

398. Cvijić, Jovan: Batschka; Paris, 1919.

399. Csetri Károly, Mezőbándi: Bács-ka lakossága a legrégibb időktől a XIX. század végéig; Budapest, 1936. 65 p.

400. Dudás Gyula: A bácskai és bánsági szerbek szereplésének története 1526–1711; Zombor – Bittermann Nándor és Fia Könyv- és Kőnyom-dája, 1896. 78 p.

401. Dudás Gyula: A bácskai nemes csa-ládok – Adalékul BácsBodrogh vármegye történetéhez; Zombor – Bittermann Nándor és Fia Könyv- és Kőnyomdája, 1893. 106 p.

402. Dudás Gyula: BácsBodrogh vár-megye régészeti emlékei; Zenta – Schvarcz Sándor kiadása, é. n., 121 p.

403. Dunáninnen–Tiszáninnen – A Duna–Tisza közén élő népcso-portok hagyományait számbavevő nemzetközi néprajzi tudományos konferencia (Baja, 1993. július 8–9.) előadásai; Kecskemét, 1995. 195 p. – Bárth János: Előszó, 5. p.; Bárth János: Népcsoportok, népraj-zi csoportok és történeti-néprajzi tájak a Duna–Tisza közén, 7–21. p.; Hegedűs Antal: Bácskai népcso-portok gazdasági érdekszervezetei (1850–1950), 23–26. p.; Kovács Endre: Doroszló népének piaci kap-csolatai, 27–36. p.; Beszédes Valé-ria: A tisztaszoba változása Észak-Vajdaságban, 37–45. p.; Silling István: Zombor katolikus vallási életének megújhodása a XVIII. szá-zadban, 47–56. p.; Merk Zsuzsa: A bukovinai székelyek Bácskába te-lepítése az egyházi források tükré-ben (1941–1944), 57–66. p.; Virág Tibor: A kiskunfélegyházi zsidók története a betelepüléstől a kiegye-zésig, 67–71. p.; Kőhegyi Mihály: Zsidókra vonatkozó adatok a bajai ferencesek Háztörténetében, 73–83. p.; Sz. Kőrösi Ilona: A zsidó elemi iskola Kecskeméten (1840–1877), 85–90. p.; Bereznai Zsuzsanna: Pészachi hagyományok, 91–98. p.; Krupa András: A kiskőrösi szlová-kok önvallomása a lakosságcse-réről, 99–114. p.; Udvari István: Bács-szerémi ruszinok, 115–122.


p.; Ramač, Janko: Tradicija pisane reči kod rusina u južnoj Ugarskoj od sredine XVIII. do kraja XIX. veka, 123–129. p.; P. Szojka Emese: A házasodás szokásköre a bácskai bunyevácoknál, 131–145. p.; Kiss Mária: Halotti emléknapok a Duna mentén, 147–150. p.; Fehér Zoltán: Kétnyelvűség néhány bátyai kisepi-kai műfajban, 151–154. p.; Mándics Mihály: A bácskai bunyevácok hit-élete, 155–161. p.; Romsics Imre: A nyelvoktatás változása a hajósi római katolikus elemi népiskolában (1868–1948), 163–168. p.; Ginder, Paul: A magyarországi németek identitástudatáról a történelemben, 169–174. p.; Tóth Ágnes: Kényszer vagy lehetőség, 175–187. p.; Halász Péter: A közművelődés nemzetiségi sajátosságai, 189–193. p.

404. Eimann, Johann: Der Deutsche Ko-lonist oder die deutsche Ansied-lung unter Kaiser Josef II. in den Jahren 1783 bis 1787 besonders im Königreich Ungarn in dem Bat-scher Komitat; München – Verlag des Südostdeutschen Kulturverks, 1965. 159 p. – új kiadás.

404a. Flach, Paul: Beiträge zur histori-schen Geographie der ehemali-gen Komitate Bács und Bodrog sowie der einstigen Solter Stuhles – Adatok a hajdani Bács és Bodrog vármegyék, valamint a Solti szék történelmi földrajzához; München, 1969. 48 p.

405. Fridrik Tamás: BácsBodrogh vár-megye [földrajzi tankönyv]; H. n., é. n., 67 p.

406. Fridrik Tamás: BácsBodrogh vár-megye földrajzi, történelmi és

statisztikai népszerű leírása; Sze-geden – Endrényi Lajos és Társa Könyvnyomdája, 1878. 31 p. + 1 térkép

406a. Fridrik Tamás: BácsBodrogh vár-megye rövid leírása – Népiskolai III. osztály tanulói számára; Sze-ged – nyomatott Endrényi Lajos és társánál, 1880. 30 p.

407. Fridrik Tamás: BácsBodrogh vár-

megye rövid leírása – Népisko-lai III. osztály tanulói számára; Zentán – nyomatott Schwarcz Sán-dor könyvnyomdájában, 1881. 22 p.

408. Gallusz László: Az élet poklában

– Bácskaiak vallomása az orosz-országi hadifogságról; Újvidék – Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság, 1997. 203 p.

409. Gráfik Imre: Hajózás és gabonake-reskedelem – „Gabonakonjunk-túra vízen”; Pécs – Pannon Köny-vek, 2004. 167 p.

410. Gubitza Kálmán–Trencsény Ká-

roly: A Bács-Bodrog vármegyei Történelmi Társulat Múzeumá-nak képes kalauza; H. n. [Zombor] – Bittermann Nándor és fia könyv- és kőnyomdájából, 1908. 78 [2] p. – Benne: Bevezető, 3–5. p.; Első szekrény. Monostorszegi leletek. A társulat megbízásából ásatta Gubitza Kálmán, 6–13. p.; Második szekrény. Gombosi leletek. A tár-sulat megbízásából ásatta Cziráky Gyula, 14–27. p.; Harmadik szek-rény. Bácskertesi sírleletek. A tár-sulat megbízásából ásta Kuzmiák Sándor, 28–34. p.; Negyedik szek-rény, 34–38. p.; Ötödik szekrény, 38–45. p.; Hatodik szekrény, 45–56.


p.; Nyolcadik szekrény. Leletek a kishegyesi népvándorláskori teme-tőből, a társulat ásatása, 56–71. p.; Sírszekrény. A kishegyesi avarkori temető 80. sírja, 71. p.; Kilencedik szekrény. Bács-Bodrog vármegyén kívül talált régiségek, 72–78. p.

411. Gunde Henrik: Hazai selyemte-nyésztésünk múltja és jelene, kü-lönös tekintettel Bács megyére; Újvidék, 1885.

412. Györe, Zoltán: Gradovi i varoši Bačke početkom XIX veka; Novi Sad – Filozofski fakultet, Odsek za istoriju, 2007. 243 p.

413. Herceg János: Visszanéző, Újvidék – Forum Könyvkiadó, 1979. 427 p.

414. Herceg János: Régi dolgainkról; Újvidék – Forum Könyvkiadó, 1993. 195 p.

Irodalom: Vajda Gábor: Ha a vol-na ott nem volna; Szabad Hét Nap, 1997. március 20., 11. p.

415. Herceg János: Módosulások, Új-vidék – Forum Könyvkiadó, 1989. 162 p.

416. Hobohm Henrik: Az Alföld csator-názási, vízmentesítési és öntözé-si tervezete vaspálya és országúti hálózattal; Pest 1873. 8 p. + 3 tábla – részlet (Torontál, Temes és Bács megyében).

417. Iványi István: Az új Bodrog vár-megye; Budapest – Aigner Lajos, 1887. 44 p.

Irodalom: Iványi István: Az új Bodrog vármegye; Századok, 1887. 675–676. p.

418. Iványi István: Cothmann Antal a magy. kir. udvari kamarai taná-csosnak jelentése a bácskerületi kamarai puszták állapotáról 1763. dec. 28.: Szabadka – nyomta-tott Bittermann József könyvnyom-dájában, 1888. 65 p.

419. Jojkić, Vladan, dr.: Nacionalizacija Bačke i Banata – Etnopolitička studija; Novi Sad, 1931. 135 p. + 6 tábla

420. Kalapis Zoltán: Festők nyomában; Újvidék – Forum Könyvkiadó, 1990. 247 p.

Irodalom: Vajda Gábor: Igényes ismeretterjesztés; 7 Nap, 1991. jú-lius 5., 23. p.

421. Kalapis Zoltán: Régi bácskai és

bánáti utazók; Újvidék – Forum Könyvkiadó, 1987. 300 p. – Előszó, 5–8. p.; Haraszthy Ágoston, 9–24. p.; Magyar László, 25–50. p.; Jám-bor Pál, 51–70. p.; Boleszny Antal, 71–84. p.; Szentkláray Jenő, 85–104. p.; Alvinczí Sándor, 105–118. p.; Kovács Pál, 119–130. p.; Milkó Izidor, 131–146. p.; Latinovits Géza, 147–158. p.; Scossa Dezső, 159–178. p.; Tallián Emil, 179–198. p.; Vértesi Károly, 199–217. p.; Damaszkin Arzén, 217–238. p.; Vojnich Oszkár, 239–258. p.; Milleker Rezső, 259–278. p.; Jegy-zetek, 279–297. p.

Irodalom: H.[armat] B.[éla]: Régi bácskai és bánáti utazók; Heti Híradó, 1988. november 19., 3. p.; Péter László: Régi bácskai és bánáti utazók; Élet és Irodalom; 1988. január 15., 8. p.; Mák Ferenc: A csillagos ég nyughatatlan polgá-rai; Üzenet, 1988. április, 275–277. p.; Tomán László: Régi utazók,


letűnt világ; Magyar Szó – Kilátó, 1987. december 12., 1. szám, 18. p.; Vajda Gábor: Határtalanok; 7 Nap, 1991. február 22., 23. p.

422. Kalapis Zoltán: Régi vízivilág a

Bácskában és a Bánátban; Újvi-dék – Forum Könyvkiadó, 1993. 157 p. – Öt régi torontáli vízimér-nök, 5–18. p.; Kiss József verbászi síremlékénél, 19–26. p.; Beszé-des József az „ébredő” korszak inzsellére, 27–34. p.; A Bánság hí-res vízépítő mérnöke: Katona Antal, 35–60. p.; A Tisza „lentség”-i szabá-lyozója: Képessy József, 61–79. p.; Az utolsó tiszai komp, 79–112. p.; Gondozott écskai állóvízből tógaz-daság, 113–133. p.; A pusztapéklai rizstelep, avagy az öntözés kezdete a Bácskában, 135–152. p.; Névmu-tató, 153–155. p.

423. Káich Katalin: Szabad líceumok

Bácskában és Bánátban; Újvi-dék, 1979. 131 p. A Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményei, 1979. 41. szám, 5–105. p.

Irodalom: Lőrinc Péter: Népműve-lődés a század elején, Üzenet, 1981. október–november, 552–553. p.

424. Két víz között – A Duna–Tisza

közi nemzetiségek és népcsopor-tok hagyományai című nemzetközi néprajzi konferencia (Baja, 1999. június 15–16.) előadásai; Baja – Kecskemét, 1999. 215 p. – Bárth Já-nos: Előszó, 5–6. p.; (…) Őrsi Julian-na: Bácskai református közösségek társadalma, 119–121. p.; Pénovátz Antal: Piros község magyarsága egy XVIII. század végi összeírás tükrében, 123–130. p.; Klamár Zol-tán: Az adorjáni háztartások struk-túrájának változása, 131–142. p.;

Beszédes Valéria: Bajelhárító szent levelek és más hasznos imádságok Szabadkán és környékén, 143–150. p.; Kovács Endre: Cipekedés a vaj-dasági Doroszlón, 151–158. p.; Alojzije Stantić: Jégelhárítás a sza-badkai tanyákon, 159–166. p.; Merk Zsuzsa: A Bácskában élő bukovinai székelyek étkezési szokásai és az észak-bácskai hatás, 167–176. p.; Mándics Mihály: Bunyevác juhász-dinasztiák Csávolyon, 177–180. p.; Janka Teodóra Nagy: Die Maratzer Beziehungen der Keramikbenutzen der Hartauer Deutschen, 181–188. p.; Schön Mária: Az év napjaihoz kö-tődő természeti megfigyelések Hajó-son, 189–196. p.; Kőhegyi Mihály: A bajai zsidók összeírása 1847-ben, 197–208. p.; Zorn Antal: A bácskai telepített bukovinai székelyek mene-külése az emlékezetbe, 209–212. p.

425. Kirilović, Dimitrije, dr.: Asimila-cioni uspesi Madjara u Bačkoj, Banatu i Baranji; Novi Sad – Štamparija Dunavske Banovine, 1937. 41 p.

425a. Kováts Mihály és Handelsmann (Havas) Antal: Földrajzi képek BácsBodrogmegyéről, különös tekintettel Szabadkára és környé-kére. Négy térképpel. A térképeket rajzolta Haraszti Gyula; Budapest – Singer és Wolfner, 1894. 47 p.

425b. Krausz Bernát: Szülőföldisme. Első oktatás a földrajzban Bács-Bod rog-megye leírásával. A miniszteri tan-terv szerint népiskolák III. osztálya számára; Zombor – Hecht Márk, 1886. 60 p.

426. Krestić, Vasilije: Iz prošlosti Srema, Bačke i Banata; Beograd –


Srpska književna zajednica, 2003. 448 p.

427. Lalia Gábor: Gazdaságtörténeti pillanatképek ÉszakBácskából; Szabadka – Életjel, 2001. 105 p.

428. Lányi Irén: Lélekharang – Rekvi-em Bácskáért; Lakitelek – Antoló-gia Kiadó, 1999. 334 p.

429. Legeza László–Szacsvay Péter: Bács-ka és Bánság; Budapest – Officina Nova, 1991. 288 p. (fényképalbum)

430. Lovászi Mihály: Áttekintése a bácsbodrogh megyei jelenlevő népességnek, nem, vallás, állapot, honosság, jelen és távollét, mű-veltségi fok és kor, hivatás és fog-lalkozás szerint. Továbbá kimuta-tás a megyei háziállatok, köz és magánépületekről. Az 1870. év-ben megyeszerte foganatosított népszámlálás adatai szerint a me-gyei t. bizottmány mult 1870. évi 209ik számu határozata alapján; Zombor – nyomatott Bittermann N-nál, 1871. 48 p.

431. Lőrinc Péter: Bácskai polgári poli-tikai elmélet (1880–1920); Szabad-ka – Életjel Könyvek, 1976. 127 p.

432. Mesaroš, Šandor: Radnički pokret

u Bačkoj (1890–1918); Novi Sad, 1995. 343 p.

433. Nagy Kálozi Balázs: Jászkunsági reformátusok leköltözése Bács-kába II. József korában; Buda-pest – Sylvester-nyomda R.-T., 1943. 159 p.

Irodalom: Esze Tamás: ~; Száza-dok, 1944. 540–542. p.

434. Nehring, Karl: Comitatus Bachien-sis et Bodrogiensis; München, 1974.

434a. [Osztrogonácz Ferencz]: Földraj-zi előismeretek. Bács-Bodrogh-megye rövid leírása a bács-bodrogh-megyei népiskolák III. osztálya számára. A miniszter és a magyar kath. püspöki hatóságok által ki-adott tantervhez alkalmazva írta Osztrogonácz Ferencz ó-becsei ta-nító. Több eredeti szemléltető-kép-pel, valamint Bács-Bodrogh-megye és Zombor sz. kir. város térképével. Budapest, 1894. 62. [1] p. + 2 tér-kép – A szerző kiadása.

435. Osztrogonácz Ferencz: Földrajzi előismeretek és BácsBodrogmegye rövid leírása; Óbecse, 1902. 60 p. + 2 térkép

436. Papp György, dr.–Rajsli Ilona, dr.: Bácskai helynevek Pesty Frigyes 1864. évi kéziratos helynévtárá-ban; Tóthfalu – Logos-print, 2006. 239 p.

436a. Pataj Sándor: A Bács-Bodrog Me-gyei Irodalmi Társaság évkönyve; Zombor – Bittermann Nándor és Fia cég könyvnyomdája, 1912. 79 p.

437. Penavin Olga: Bácskai magyar nyelvjárási atlasz; Újvidék – Ma-gyar Nyelv, Irodalom és Hungaroló-giai Kutatások Intézete, 1988. 165 p.

438. Penavin Olga: Bácskai és bánáti (népi) növénynevek; Újvidék – Fo-rum Könyvkiadó, 2002. 113 p.

439. Popović, Daka: Banat, Bačka i Baranja – Savremeni, nacionalni, politički i društveni profili; Novi Sad, 1835. 42 p.


440. Radics György: Bács-Bodrog vár-megye leírása; Zombor – nyoma-tott Bittermann Nándornál, 1876. 38 p. + térkép

441. Rácz Vilmos: BácsBodroghmegye mezőgazdasági viszonyainak fel-vétele – A Gazdasági Egyesület programja; Budapest – Franklin-Társulat nyomdája, 1879. 19 p.

442. Sajti Enikő, A.: Székely telepítés és nemzetiségpolitika a Bácská-ban – 1941; Budapest – Akadémiai Kiadó, 1984. 62 p.

443. Silling István: Örökségünk nyo-mában – Levéltári jegyzetek a Bácskából; Újvidék – Tóthfalu, Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság – Logos, 1995. 131 p.

444. Schramm, Josef: Batscka – Der fruchtbare Land zwischen Donau und Theiβ; Freilassing – Pannonia-Verlag, 1960. 119 p.

445. Steltzer, Fridrich: Geschichte der Bácska; Neusatz – August Herger, 1883. 88 p.

446. Steltzer Frigyes: Követválasztási előkészületek Bácsmegyében; Bu-dapest, 1891. 51 p.

447. Steltzer Frigyes: Bácsmegye szeny-nyese – Adalék a bácsmegyei kor-rupció megismeréséhez; Budapest, 1893.

448. Szekeres László: Középkori tele-pülések ÉszakkeletBácskában; Újvidék – Forum Könyvkiadó, Ma-gyar Nyelv, Irodalom és Hungaro-lógiai Kutatások Intézete, 1983. 81 p. + térkép

Irodalom: Vékony László, dr.: Hiánypótló helynévtár; Üzenet, 1983. október, 548. p.

449. Szép Ferencz, Kalocsai Érsek Me-gyei Áldozó Pap: Bács vármegye év-századai; Újvidéken – nyoma-tott Jankovich Pál betűivel, 1837. 43 p.

450. Szluha Márton: Bács-Bodrog vár-megye nemes családjai; Budapest – Heraldika kiadó, 2002. 460 p.

451. Szobotka Rezső–Elek László: Bács-

Bodrog vármegye területén lévő szab. királyi, törvényhatósági jo-gokkal felruházott és rendezett tanácsú városok, valamint közsé-gek távolság mutatója; Zombor – Bittermann Nándor és Fia könyv- és kőnyomdája, 1902. 111 p.

452. Vasović, Milorad, dr.: Najnovije naseljivanje crnogoraca u nekim Bačkim selima; Novi Sad, 1959. 169 p.

453. Zsoldos Benő: Bács-Bodrog vár-megye törvénykezési viszonyai; Budapest – Országos Monográfia Társaság, [1909]. 28 p.


Vö.: 872., 962., 1105., 1126., 2207., 2354. és 2357. sz.

453a. BácsBodrog vármegye helynév-tára (Iványi István); Bácska, 1905. október 31., 6. p.

454. A bácskai műemlékek védelme:

BBVTT Évkönyve 1914. 23–24. p.

455. A középkori Kalocsa-Bácsi érsek-ség főesperességei, birtokai, vala-


mint a területén fekvő apátságok, prépostságok és kolostorok; Ka-locsai Múzeumbarátok Köre, 2003. (térkép)

455a. Ásatás BácsKeresztúron; BBVTT Évkönyve 1898. 190. p.

456. Az áprilisi árvíz súlyos csapás volt a bácskai magyarságra; Kisebbsé-gi Körlevél, 1940. május, 3. szám, 35–37. p.

457. Balog Gyula: Hogyan éltek száz-húsz évvel ezelőtt a Bácskában? – Paál Antal nemesmiliticsi föld-birtokos nemes pénztárnaplója alapján 1844–1867; Újvidék – A Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményei, 1976. 26–27. szám, 89–98. p.

458. Barkóczy László, vitéz: Régészet

a Bácskában; Kalangya, 1942. 6. szám, 341–358. p.

459. Barta Etelka, P.: A bácskai zöld arany – A komlótermesztés múlt-ja és jelene – Vajdaságban 1770ben Futakon létesült az első ültet-vény; Magyar Szó – Kilátó, 1981. szeptember 19., 36. szám, 11. p.

460. BácsBodrog Megyei Irodalmi Társaság (Alakulása, alapszabá-lyok); BBVTT Évkönyve 1906. 101–103. p.

461. BácsBodrogh vármegye köztiszt-viselői és szolgaszemélyzetének javadalma 1759–1768ig; BBVTT Évkönyve 1892. 143–144. p.

462. Bács-Bodrog vármegye az orszá-gos monográfia keretében I–III.; Bácska, 1906. szeptember 4., 1–2.

p.; szeptember 11., 3. p. és szeptem-ber 21. 4. p.

463. Bácsmegyei: Idősebb Báró Rudics József emlékezete (1791–1879); Ka-langya, 1943. 6. szám, 255–257. p.

464. Bálint Béla: Északszlávok Bács-kában – Szlovákok, rutének; Dél-vidéki Szemle, 1943. 11. szám, 515–517. p.

465. Bálint Sándor: Bácska kegyhelyei;

Kalangya, 1943. 4. szám, 162–165. p.

466. Bárth Dániel: A tiszai esperesi ke-rület plébániáinak és iskoláinak helyzete a XVIII. század közepén; Bácsország, 1998. 1. szám, 21. p.

467. Bárth Dániel: Az 1767. évi bácskai egyházlátogatási jegyzőkönyvek; Bácsország, 2000. 11–12. szám, 94–95. p.

468. Bárth Dániel: Szokás és hatalom

– Egyházi törekvés a szőlőőr-zés bácskai rendszabályozásá-ra a XVIII. század közepén; In: Cumania 19., Kecskemét, 2003. 85–120. p. és Szokás és hatalom – Egyházi törekvés a szőlőőrzés bácskai rendszabályozására a XVIII. század közepén I–II. rész; Bácsország, 2005. 3. (34.) szám, 79–82. p. és 4. (35.) szám, 102–105. p.; 2006. 1. (36) szám, 75–77. p.; 2006. 2. (37) szám, 113–114. p.

469. Bárth János: Bácskai kántortaní-

tók kontraktusai a XVIII. szá-zadból; Újvidék – A Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményei, 1974. 18. szám, 87–91. p.


470. Bárth János: Földművelés és állat-tartás a Bácska északi határvidé-kén a 18. században; Kecskemét – Cumania 8., 1984. 275–322. p.

471. Bárth János: Bácskai megosztott települések; Kecskemét – Cumania 13., 1992. 345–372. p.

472. Bellosics Bálint: Adatok a bácsbodrogmegyei sokacok tár-gyi néprajzához; BBVTT Évköny-ve 1914. 12–22. p.

473. Beszédes Valéria: Bácska és Te-mesköz népe; Bácsország, 1995. május 4., 6. p.

474. Beszédes Valéria: Összedőlnek a népi műemlékek; 7 Nap, 1988. ok-tóber 14., 29. p.

475. Bodroghy Szabolcs: Pálosok Bod-rog-megyében; Kalangya, 1944. 7. szám, 301–303. p.

476. Bodroghy Szabolcs: A bácskai szé-kelyek népi élete; Kalangya, 1942. 6. szám, 239–243. p.

477. Bordás Attila: A potyogómalmok Bácskában I–II., Magyar Szó – Ki-látó, 1986. május 17., 20. szám, 12. p. és május 24., 21. szám, 15. p.

478. Bordás Attila: Engedély szárazma-lom építésére; Bácsország, 1995. augusztus 3., 8. p.

479. Botka Tivadar: A magyar várme-gyék szervezetéről I–III.; Buda-pesti Szemle, 1865. 304–325. p., 428–464. p. és 518–545. p.

480. Buday Gerő: A Budaycsalád ne-mességéről; BBVTT Évkönyve 1911. 84–99. p.

481. Cothmann Antal: A bácskai ka-marai puszták állapota és bete-lepítése 1763ban I–III.; BBVTT Évkönyve 1911. 123–153. p. és BBVTT Évkönyve 1912. 17–26. p.; 61–87. p.

482. Cziráky Gyula: A bácskai u. n. ki-sebb római sánczok újabb meg-világításban; BBVTT Évkönyve 1904. 7–16. p.

483. Czirfusz Ferenc: Dregán Péter (ál-néven: Szumics Károly); BBVTT Évkönyve 1895. 13–17. p.

484. Czirfusz Ferenc: Kecskemét város levele Bácsmegyéhez 1723ból; BBVTT Évkönyve 1896. 59–60. p.

485. Czirfusz Ferenc: Az 1838ik évi ár-víz történetéhez; BBVTT Évköny-ve 1897. 176–176. p.

486. Csery Ferenc: A magyar ifjúság küzdelme a Délvidéken; Kalan-gya, 1943. 2. szám, 76–80. p.

487. Csuka János: A bácskai németek; Kalangya, 1942. 4. szám, 179–182. p.

488. Csuka János: Szlovákok, ruszinok, sokácok; Kalangya, 1942. 6. szám, 271–282. p.

489. Donoszlovits Vilmos: Alkotmá-nyos mozgalmak BácsBodrogh megyében az 1860–61. évben; BBVTT Évkönyve 1886. 65–87. p.

490. Dömötör Pál: Egy bácsbodrog-vármegyei táblabíró 1828ban a későbbi Tökölyanum alapító-járól és a temesi Hunyadivárról (Dömötör Pál levele bajsai Zákó Györgyhöz 1828. V. 20-án); BBVTT Évkönyve 1911. 45–50. p.


491. [Dudás Andor] M[uhora]y II.: Az 1741/42es nemesi felkelés aktái-ból; BBVTT Évkönyve 1911. 154–162. p.

492. Dudás Andor: Szerb paróchiák 1780ban; BBVTT Évkönyve 1912. 136–139. p.

493. Dudás Antal–Dudás Árpád: Pest megyei jövevények a bácskai tele-pülésekre, 1753ban; Bácsország, 2002. I–III. szám, 65–66. p.

494. Dudás Gyula: Bács-Bodrogmegye monographiájáról; Századok, 1897. 79–80. p.

495. Dudás Gyula, [dr.]: A római sán-cok – Adalék BácsBodroghmegye hajdanához; BBVTT Évkönyve 1885. 1. füzet, 5–13. p.

Megjegyzés: Rohonyi Gyula: A római sáncok; BBVTT Évkönyve 1885. 3. füzet, 3–14. p. – vita Dudás Gyulával.

496. Dudás Gyula, [dr.]: Volt-e Bácská-ban önálló püspökség?; BBVTT Évkönyve 1885. 3. füzet, 61–65. p.

497. Dudás Gyula, [dr.]: Az érmek-ről – Tekintettel a BácsBodrogh megye területén előforduló érem fajokra; BBVTT Évkönyve 1887. 39–44. p.

498. [Dudás Gyula, dr.] M[uhora]y: A Bácskaságra vonatkozó történelmi dolgozatok repertóriuma (1887) – Első közlemény; BBVTT Év-könyve 1887. 67–68. p.

499. Dudás Gyula, [dr.]: Vidékünk a ró-maiak korában; BBVTT Évköny-ve 1888. 8–14. p.

500. Dudás Gyula, [dr.]: Bronzkori le-letek a Bácskaságon; BBVTT Év-könyve 1888. 118–125. p.

501. Dudás Gyula, [dr.]: Magyar levelek a múlt századból – II. Öt levél a vármegyéhez a XVIII. századból; BBVTT Évkönyve 1891. 22–26. p.

502. Dudás Gyula, [dr.]: Szerb paro-chiák – III. A Bácskaságon a múlt században – Putnik püspök le-írása 1773ból; BBVTT Évkönyve 1891. 26–29. p.

503. Dudás Gyula, [dr.]: A bácskai ne-messég felkelése 1797ben I–III.; BBVTT Évkönyve 1891. 159–173. p.; BBVTT Évkönyve 1892. 1–14. p. és 109–128. p.

504. [Dudás Gyula, dr.]: Községi régi pecsétek; BBVTT Évkönyve 1892. 139–143. p.

505. [Dudás Gyula, dr.] Muhoray Al-fonz: Gr. Esterházy Miklós ná-dor bácsmegyei birtokadománya 1639ből; BBVTT Évkönyve 1893. 23–24. p.

506. Dudás Gyula, [dr.]: Bácskai nemes családok; BBVTT Évkönyve 1893. 51–154. p.

507. [Dudás Gyula, dr.] Muhoray Al-fonz: A Czobor uradalom össze-írása 1724ből; BBVTT Évkönyve 1894. 31–36. p.

508. D[udás] Gy[ula, dr.]: Regeszták az Országos Levéltárból BácsBodrogh vármegye történetéhez a XV. századból I–VI.; BBVTT Év-könyve 1894. 47–48. p.; 142–144. p.; 188–192. p. és BBVTT Évköny-ve 1895. 40–48. p.; 106–111. p.


509. [Dudás Gyula, dr.] Muhoray Alfonz: Frőlich Róbert dr. és a bácskai római emlékek; BBVTT Évköny-ve 1894. 49–50. p.

510. Dudás Gyula, [dr.]: Czoborcsalád és birtokviszonyai BácsBodrogh vármegyében; BBVTT Évkönyve 1894. 63–92. p.

511. [Dudás Gyula, dr.] Muhoray Al-fonz: A tiszai koronai kerület első kiváltságlevele 1751ből; BBVTT Évkönyve 1894. 128–138. p.

512. [Dudás Gyula, dr.] Muhoray Al-fonz: A Hunyadi család birtokai Bács és Bodrogh vármegyében; BBVTT Évkönyve 1895. 17–19. p.

513. [Dudás Gyula, dr.] Muhoray Alfonz: A tiszai koronakerület harmadik kiváltságlevele 1800ból; BBVTT Évkönyve 1895. 28–37. p.

514. Dudás Gyula, dr.: A bácskai és a bánáti szerbek szereplésének tör-ténete 1526–1771 I–II.; BBVTT Évkönyve 1896. 67–96. p. és 97–143. p.

515. Dudás Gy[ula, dr.]: A bácskai ne-mes családok összeírása 1841ből; BBVTT Évkönyve 1896. 147–176. p.

516. Dudás Gyula, [dr.]: A Becsei család birtokviszonyai Bodrogh várme-gyében; BBVTT Évkönyve 1897. 62–66. p.

517. [Dudás Gyula, dr.] Muhoray: Bácskai földesurak 1699–1848; BBVTT Évkönyve 1897. 67–72. p.

518. [Dudás Gyula, dr.] Muhoray: Dézs-majegyzékei 1520–21–22ből; BBVTT Évkönyve 1897. 179–188. p.

519. Dudás Gyula, [dr.]: Sáskajárás Bácsmegyében (1782); BBVTT Évkönyve 1898. 27–30. p.

520. [Dudás Gyula, dr.] Muhoray A.: BácsBodrogh vármegye vizei; BBVTT Évkönyve 1898. 34–41. p.

521. D[udás] Gy[ula, dr.]: Régi könyv-tárak Bács megyében: BBVTT Évkönyve 1898. 90–92. p. és 115–119. p.

522. D[udás] Gy[ula, dr.]: Bodrogh vár-ról; BBVTT Évkönyve 1898. 125–127. p.

523. D[udás] Gy[ula, dr.]: A bácskai ne-messég összeírása I–III.; BBVTT Évkönyve 1898. 127–137. p.; 177–189. p. és BBVTT Évkönyve 1899. 88–96. p.

524. D[udás] Gy[ula, dr.]: A Bács-Bodrogh vármegyei községek régi pecsétjeiről; BBVTT Évkönyve 1898. 161–165. p.

525. Dudás Gyula, [dr.]: Vármegyénk

200 éves jubileuma; BBVTT Év-könyve 1899. 4–8. p.

526. D.[udás] Gy.[ula], dr.: A bácskai helynevekről; Ó-Becse és Vidéke, 1901. augusztus 11., 2. p.

527. D[udás] Gy[ula]: Vármegyénk régi birtokosai; BBVTT Évkönyve 1901. 11–13. p.

528. D[udás] Gy[ula]: A vaskuti hal-mok kora. Emlékezés Czirfusz Ferencre; BBVTT Évkönyve 1901. 61–64. p.


529. (Dudás Gyula, dr.): Az oktatásügy története BácsBodrogh várme-gyében; BBVTT Évkönyve 1902. 55–142. p.

530. [Dudás Gyula, dr.] Muhoray: Petur bácsmegyei főispán; BBVTT Év-könyve 1905. 87–90. p.

530a. Muhoray [Dudás Gyula]: Bácsme-gye történetéhez I–IV.; Bácska, 1905. március 7., 2. p.; március 10., 2. p.; március 14., 3–4. p. és márci-us 21., 2. p.

531. Dudás Gyula, [dr.]: Bácskai jako-

binusok – Adalék Bácsmegye kultúrtörténetéhez; BBVTT Év-könyve 1905. 98–101. p.

532. Dudás Gyula, [dr.]: Bács-e vagy Zemplén?; BBVTT Évkönyve 1906. 72–74. p.

533. [Dudás Gyula, dr.] Muhoray: Zemp-léni nemes családok a Bácskában; BBVTT Évkönyve 1906. 74–76. p.

534. [Dudás Gyula, dr.] Muhoray: Bács-Bodrog vármegye földrajzi és tör-ténelmi helynévtára (Iványi István helynévtára III. és IV. kötet); BBVTT Évkönyve 1906. 103–104. p.

535. Dudás Gyula, [dr.]: I. Napoleon császár háborúi és a bácskaiak; BBVTT Évkönyve 1906. 107–187. p.

536. [Dudás Gyula, dr.] Muhoray: Ki volt Ugróczy? (Ugróczy Ferenc: Zentai ütközet; Szeged, 1816); BBVTT Évkönyve 1908. 121–124. p.

537. [Dudás Gyula, dr.] Muhoray: A Nagyvölgyiek (A Bácska 1910. szeptember 16-i számából); BBVTT Évkönyve 1910. 127–129. p.

538. Dudás Gyula, [dr.]: Bács-Bodrog vármegye régi levéltáráról; BBVTT Évkönyve 1911. 79–84. p.

539. Dudás Gyula, [dr.]: BácsBodrogh megye történetéhez I–II.; BBVTT Évkönyve 1912. 88–91. p. és 99–116. p.

540. Dudás Gyula, [dr.]: Zempléni ma-gyar nemesek Bácskában; BBVTT Évkönyve 1915. 30–31. p.

541. Dudás Ödön: Három eltűnt Bod-rog vármegyei hely [Bodrog, CzoborSzentMihály és Jánosi]; Századok 1871. 216–218. p.

542. Dudás Ödön: Bács és Bodrog vár-megyei főispánok [1072–1784]; Századok 1871. 439–443. p., vala-mint: N. Imre: Adalék a Bács és Bodrog vármegyei főispánokhoz; Századok 1871. 510–513. p.

543. D-s [Dudás]: Őskori tárgyak vár-megyénkben; BBVTT Évkönyve 1894. 138–140. p.

544. Dzsinich Illés: Régi bácskai vég-rendeletek; Kalangya, 1942. 9. szám, 397–403.

545. Evetovics János: Részletek Bács múltjából a XVII. és XVIII. szá-zadból; BBVTT Évkönyve 1903. 6–14. p.

546. Evetovics János: A bácsalmási nemes közbirtokosság (Compossesoratus) ezelőtt 100 évvel; BBVTT Évkönyve 1903. 158–163. p.

547. Evetovics János: Valami a bács-kai helynevekről (Parabuty, GajdobraSzépliget, Kossuthfalva


Ómoravica); BBVTT Évkönyve 1907. 179–180. p.

548. Evetovics János: Adatok Bács vár-megye történetéhez; BBVTT Év-könyve 1909. 114–117. p.

549. Érdujhelyi Menyhért: Ferencren-diek a Bácskában a mohácsi vész előtt; BBVTT Évkönyve 1900. 8–15. p.

550. Érdujhelyi Menyhért: Dömötör vá-lasztott kalocsai érsek (1311–1317); BBVTT Évkönyve 1900. 62–66. p.

551. Érdujhelyi Menyhért: A bácskai Ti-szavidék a török háborúk után; BBVTT Évkönyve 1900. 95–101. p.

552. Érdujhelyi Menyhért: A kalocsai-bácsmegyei klérus honvédelmi te-vékenysége a mohácsi vész előtt; BBVTT Évkönyve 1903. 91–99. p.

553. Érdujhelyi Menyhért: Görögök a Bácskában a török háború után; BBVTT Évkönyve 1903. 121–125. p.

554. Frankl István: Bács és Bodrogh megyei tanulók a külföldi egye-temeken; BBVTT Évkönyve 1895. 88–90. p.

555. Frey Imre, dr.: Bácska érmészeti leletei; Bácsország, 2004. VII–XII. [helyesen X–XII.] szám, 66–68. p.

556. Frey Imre, ifj.: Bács-Bodrog me-gye érmészeti emlékei; BBVTT Évkönyve 1907. 59–76. p.

557. Frey Imre: Régészeti tarlózások Bácskában; BBVTT Évkönyve 1907. 165–171. p.

558. Frey Imre, ifj.: Mátételkei lelet; BBVTT Évkönyve 1914. 25. p.

559. Frey Imre, dr.: Görög pénzeknek Bács-Bodrog megyében lelt bar-bár utánzatai; BBVTT Évkönyve 1918. 13–16. p.

560. Frey Imre, dr.: Bácska érmészeti leletei; Kalangya, 1942. 1. szám, 3–4. p.

561. Grosschmid Gábor: Magyarország népesedésének áttekintése. Figye-lemmel BácsBodrogh vármegye történetére; BBVTT Évkönyve 1887. 101–129. p.

562. [Grosschmid Gábor]: A régi Bod-rog vármegye és a Zichi grófok okmánytára; BBVTT Évkönyve 1888. 49–74. p.

563. Grosschmid Gábor: A Szemző szál-lási lelet; BBVTT Évkönyve 1888. 75–80. p.

564. Grosschmid Gábor: BácsBodrogh vármegyei címerek és pecsétek; BBVTT Évkönyve 1890. 16–20. p.

565. Grosschmid Gábor: Bács vármegye Zsigmond király alatt; BBVTT Évkönyve 1890. 113–138. p.

566. Grosschmid Gábor: BácsBodrogh vármegye római éremgyűjtemé-nyei; BBVTT Évkönyve 1891. 1–18. p.

567. Grosschmid Gábor: Bácsvármegye régi levéltárából. I. Bács várme-gyének egy régi zászlója; BBVTT Évkönyve 1891. 18–22. p.

568. Grosschmid Gábor: BácsBodrogh vármegyei élet 1848 előtt – Tö-


redék emléklapjaimból; BBVTT Évkönyve 1891. 51–65. p.

569. Grosschmid Gábor–Dudás Gyula [dr.]: BácsBodrogh vármegyének meghirdetett nemessége a meg-hirdetés évével; BBVTT Évkönyve 1891. 108–118. p.

570. Grosschmid Gábor: Odry András (Bács-Bodrogh vármegye első al-ispánja); BBVTT Évkönyve 1894. 61–63. p.

571. Grosschmid Gábor: Ürményi Jó-zsef Bács vármegye főispánja; BBVTT Évkönyve 1894. 120–121. p.

572. Grosschmid Gábor: BácsBodrogh vármegyének történelmi emlékei; BBVTT Évkönyve 1894. 149–160. p.

573. Gubitza Kálmán: A bodrogh

monostorszegi leletekről I–II.; BBVTT Évkönyve 1898. 105–107. p. és BBVTT Évkönyve 1899. 65–89. p.

574. Gubitza Kálmán: A bodroghmonostorszeghi ásatásokról; BBVTT Évkönyve 1899. 9–19. p.

575. G[ubitza] K[álmán]: A sziga-szigeti ásatások eredményeiről; BBVTT Évkönyve 1899. 82–84. p.

576. Gubitza Kálmán: A jazygok em-lékei BodroghMonostorszegen; BBVTT Évkönyve 1902. 7–13. p.

577. [Gubitza] Kálmán: A bácskai ős-ember-telepek kinyomozásának kérdéséhez; BBVTT Évkönyve 1903. 173–184. p.

578. Gubitza Kálmán: A kőkori te-metkezés emlékei megyénkben; BBVTT Évkönyve 1907. 76–80. p.

579. Gubitza Kálmán: A bodrog-szigeti Páloskolostor építészeti emlékei; BBVTT Évkönyve 1911. 10–25. p.

580. [Gubitza Kálmán] G. K.: Helytör-téneti és ethnographiai leírások 1859–60ból (A temesvári múze-um irattárában B. B. vm. községe-iről német nyelvű monográfiák); BBVTT Évkönyve 1911. 99–101. p.

581. Gubitza Kálmán: A „lábas jószág” bélyegzése Bács-Bodrog várme-gyében a múlt század első felében; BBVTT Évkönyve 1917. 8–19. p.

582. Gulyás László: Szerbek és magya-rok a Tisza mentén; Bácsország, 1998. 1. szám, 22–24. p.

583. Györe Kornél: Bácska népesség-száma a XVI. század végén; Lé-tünk, 1973. 2–3. szám, 171–177. p.

584. [Hajnal Ignác] Holczmann Ignácz: Céhek és ipartestületek a közép-korban; BBVTT Évkönyve 1900. 101–105. p.

585. Hajnal Ignác: Bácska múltjából; Bács-Bodrog vármegyei Történelmi Társulat évkönyve; Zombor, 1909. XXV. évf. I. füzet, 124–138. p.

586. Hajnal Ignác: Bácska múltjából (Johann Mathias Korabinszky: Geographis-Historisches… Lexi-kon von Ungarn, Pressburg, 1786.; BBVTT Évkönyve 1909. 124–138. p.

587. Hajnal Ignác: Régi templomok Bácskában; BBVTT Évkönyve 1909. 184–185. p.


588. Hegedűs Antal: A bácskai és szerémségi katolikus népoktatás a XVIII. században; Létünk, 1976. 1. szám, 71–80. p.

589. Hegedűs Antal: Szabadelvű esz-mék a Bácskában 1790 táján; Ma-gyar Szó – Kilátó, 1982. július 3., 25. szám, 14. p.

590. Hegedűs Antal: Bácskai börtönök – A férfiakat bottal, a nőket kor-báccsal fenyítették, Magyar Szó – Kilátó, 1984. március 24., 12. szám, 15. p.

591. Hegedűs Antal: Egy szélhámos fő-orvos – Gelley Mihály Bács me-gyei főorvos (1797–1811) tündök-lése és bukása; Magyar Szó – Ki-látó, 1984. augusztus 25., 34. szám, 13. p.

592. Hegedűs Antal: A szintézis még vá-rat magára – A bácskai helységek ismertetése a XIX. század elején a Vajdasági Levéltárban található iratok nyomán; Magyar Szó – Ki-látó, 1986. február 15., 7. szám, 17. p.

593. Hegedűs Antal, dr.: Bácskai sváb telepesek reményei és csalódásai a 18. században; Bácsország, 1998. 4. szám, 5–6. p.

594. Hegedűs Antal, dr.: Literatura prve polovine XIX. veka o privre-di Torontalske, BačkoBodroške i Sremske županije; Novi Sad – Ma-tica Srpska, Zbornik za istoriju 21. sveska, 1980. 109–133. p.

595. Hegedűs Antal, dr.: II. Rákóczi

Ferenc a Bácskában; In: Cum deo pro patria et libertate – A Rákóczi-szabadságharc 300. évfordulójára

– a Hét Nap melléklete, Szabadka, 2003. 10–11. p.

596. Hegedűs Antal, dr.: A római kato-likus egyház a Bácskában 1941–1944 között; Bácsország, 2004. VII–IX. szám, 59–67. p.

597. Helynév magyarázatok (Bácska,

Csantavér); BBVTT Évkönyve 1917. 26–27. p.

598. Holéczy Mihály: A’ szabadító háboru Dunán ’s Tiszán innen MDCLXXXIII–MDCXCVIII. és IX.; Tudományos Gyűjtemény, 1835. VI. szám, 3–71. p.

599. Horváth János: Bácska népesedése a török hódoltság után; BBVTT Évkönyve 1905. 7–15. p.

600. Hovány Lajos: A bácskai fokgaz-

dálkodás emlékei; Létünk, 1992. 1. szám, 59–77. p.

601. Hovány Lajos: Fokgazdálkodás

Bácskában – Különös tekintettel a vajdasági részre; Családi Kör, 1997. augusztus 7., 22. p. és au-gusztus 14., 22–23. p.

602. Hovány Lajos: ÉszakkeletBácska felszíni vizei 1783ban – Különös tekintettel a távolsági közlekedés-re; Bácsország, 2000. 11–12. szám, 19–22. p.

603. Hovány Lajos: A bácskai vizenyős területek változásának feltárása különös tekintettel a Vajdaságra; Bácsország, 2005. 4. (35.) szám, 66–68. p.

604. Iványi István: Egy Bodrogh vár-megyei régi okmány; Pacsér – Bács-Bodrog, 1878. 171–173. p.


605. Iványi István: Bodrog városa és vá-ráról; Századok, 1881. 582–587. p.

606. Iványi István: Bács-Bodrog megye helységei névtárához; Századok, 1884. 518–523. p.

607. Iványi István: Az új Bodrogh vár-

megye – Bács és Bodrogh várme-gye felélesztése a török kiszorítá-sa után 1686–1700; Bácsország, 1995. június 8., 5 p. – eredeti közlés a Bács-Bodrogh megyei Történelmi Társulat Évkönyvének második fü-zetében 1885-ben.

608. Iványi István: Azok a „régi jó idők” – Árjegyzék a XVIII. szá-zadban Bácsmegyében; BBVTT Évkönyve 1885. 1. füzet, 25–32. p.

609. Iványi István: Az új Bodrogh vár-megye. I. Bács és Bodrogh várme-gye felélesztése a török kiszorítása után 1686–1700; BBVTT Évköny-ve 1885. 2. füzet, 17–25. p.

610. Iványi István: Bács vármegye ösz-szeírása 1699 évről; BBVTT Év-könyve 1885. 2 füzet, 25–31. p.

611. Iványi István: Bács és Bodrogh megyei tanulók a külföldi egyete-meken; BBVTT Évkönyve, 1885. 3. füzet, 27–28. p.

612. Iványi István: Múlt századbeli köz-ségek adófizetői és vagyoni álla-potuk – Bács vármegye 1743ban; BBVTT Évkönyve 1886. 61–63. p.

613. Iványi István: A vármegye monog-ráfiájának ügye; BBVTT Évköny-ve 1886. 121–127. p.

614. Iványi István: Báncza vagy Bancsa, egy Bács vármegyei régi helység;

BBVTT Évkönyve 1886. 164–169. p. és Századok, 1886. 908–911. p.

615. Iványi István: Bács vármegye fő és

alispánjai a két utolsó században; BBVTT Évkönyve 1887. 44–55. p.

616. Iványi István: BácsBodrogh vár-megye a térképeken (1493 – XIX. század); BBVTT Évkönyve 1888. 103–114. p.

617. Iványi István: Bács vármegyei régi helységek; Századok, 1889. 325–331. p.

618. Iványi István: Eladásra szánt ka-marai birtokok becslése; BBVTT Évkönyve 1890. 155–157. p.

619. Iványi István: Bodrog (1093–1717); BBVTT Évkönyve 1892. 97–105. p.

620. Iványi István: II. József császár

rendelete a bácskai plébániák rendezése ügyében (1787. novem-ber 2.); BBVTT Évkönyve 1892. 145–158. p.

621. Iványi István: Bács és Bodrogh vármegyei alispánok és egyéb fő-tisztviselők névsora; BBVTT Év-könyve 1893. 155–175. p.

622. Iványi István: Adatok Bács várme-gye adójához 1848 előtt; BBVTT Évkönyve 1894. 17–31. p.

623. Iványi István: Bodrogh vármegyei alispánok és szolgabírák névsora; BBVTT Évkönyve 1894. 126–128. p.

624. Iványi István: Vármegyénk álla-pota 1763 előtt; BBVTT Évkönyve 1900. 116–134. p.


625. Iványi István: BácsBodrogh vár-megyei községek régibb pecsétei; BBVTT Évkönyve 1903. 67–90. p.

626. Iványi István: Bodrogmegyei fő-tisztviselők; BBVTT Évkönyve 1904. 95–100. p.

627. Iványi István: Újabb adatok a BácsBodrog vármegye helynév-tárához; BBVTT Évkönyve 1904. 153. p.

628. Iványi István: A bácskai kamarai puszták állapota és betelepítése 1763ban I–II.; BBVTT Évkönyve; 1911. 4. füzet, 123–149. p., 1912. 1. füzet, 17–87. p.

629. Iványi István: A Bács vármegyei telepítések áttekintése; BBVTT Évkönyve 1913. 22–42. p.

630. [Iványi István] I. I.: Bács-Bodrog vármegye községeinek és lakott helyeinek neveiről; BBVTT Év-könyve 1913. 58–60. p.

631. Iványi István: A Czobor családról; BBVTT Évkönyve 1915. 25–27. p.

632. Jung János: Asszimiláció a Bács-kában; Kalangya, 1942. 9. szám, 410–424. p.

633. Jurg [?] János: Bácskai feladatok; Kalangya, 1943. 2. szám, 56–58. p.

634. Jung Károly: Bács-Bodrog vár-megyei móringlevelek a Vajda-sági Levéltárból; Létünk, 1985. 2. szám, 259–273. p.

635. Kalapis Zoltán: Egy bánáti utazó Bácskában és Szerémségben [Bá-rány Ágoston]; 7 Nap – melléklet, 1983. szeptember 16., 9. p.

636. Kalapis Zoltán: Egy derékba tört életpálya – Jakoby Károly bács-kai templomfestő utolsó évei I–II.; Magyar Szó – Kilátó; 1988. március 19., 14. szám, 16. p. és 1988. márci-us 26., 15. szám, 17. p.

637. Kalapis Zoltán: Az első bácskai középiskola – A rövid életű újvi-déki királyi (katolikus) gimnázi-um 200. évfordulója I–X.; Magyar Szó, 1989. augusztus 9–21.

638. Kalapis Zoltán: Örmények Bánát-ban és Bácskában; Bácsország, 1997. július 3., 5. p.

639. Kalapis Zoltán: Cothmann Antal; Bácsország, 2001. I–IV. szám, 11. p.

640. Kalapis Zoltán: Bácsországi tör-ténészek [Dudás Ödön, Dudás Gyula, Boleszny Antal, Gyetvai Péter]; Bácsország, 2001. V–VIII. szám, 12–13. p.

641. Kalapis Zoltán: Várromok a Bács-kában és Bánátban; Bácsország, 2001. IX–XII. szám, 37–44. p. és Történelem a föld alatt; Újvidék – Forum Könyvkiadó, 1995. 63–85. p.

642. Kalapis Zoltán: Bácsországi tör-ténészek [Csöbrös István, Szentkláray Jenő, Bárány Ágoston, Ba-ranyai Júlia]; Bácsország, 2002. I–III. szám, 94–95. p.

643. Kalapis Zoltán: Bácsországi or-vosok [Ambró Ignác, Gellei Mi-hály]; Bácsország, 2002. IV–VI. szám, 43. p.

644. Karácsonyi János: A böszörmé-nyek vagy izmaeliták Bodrog me-gyében (Értekezések a tört. tud. kö-


réből, XXIII. köt. 7. szám); BBVTT Évkönyve 1914. 26–28. p.

645. Káich Katalin: A liceumi előadá-sok repertóriuma; Újvidék – A Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményei, 1980. 42–43. szám, 167–187. p.

646. Kálics Dömötör: Adalékok a

bácsmegyei gör. kel. szerb Bogyán nevű kolostor eredetének törté-netéhez; BBVTT Évkönyve 1901. 65–72. p.

647. [Kálics] Kálits Dömötör: A bács-kai szerbek némely szokásainak keletkezéséről; BBVTT Évkönyve 1904. 75–80. p.

648. (Kármán Pál): Körösi Csoma Sán-dor Bácskában (A Vasárnapi Új-ság 1904. 29. számából, 502. l.): BBVTT Évkönyve 1911. 165–166. p.

649. Kisbéry János: A szegény ember

élete Bácskában I–III.; Kalan-gya, 1942. 11. szám, 505–508. p.; 12. szám, 555–565. p. és 1943. 1. szám, 31–38. p.

650. Koch József: Adalékok Hajnóczy Sámuel élettörténetéhez; BBVTT Évkönyve 1902. 178–186. p.

651. Kovachich József: Az almási Kovachichcsalád; BBVTT Év-könyve 1898. 17–19. p.

652. Kovachich József: Az almási Rudich család története; BBVTT Év-könyve 1898. 99–105. p.

653. Kovács [-Huszka] Ferenc: Bács-Bodrogh megye növényvilága; BBVTT Évkönyve 1898. 31–33. p. és 110–115. p.

654. Kozma László: Türr István (1824–1908); BBVTT Évkönyve 1908. 105–111. p.

655. Kozma László: Egy „pátens” elle-ni fölirat; BBVTT Évkönyve 1909. 107–114. p.

656. Kőszeghy Sándor: Bajok az újjá-született Bodrogh vármegyében; BBVTT Évkönyve 1892. 158–163. p.

657. Kubinyi Viktor: Az 1500., 1518. és 1519iki bácsi országgyűlések; BBVTT Évkönyve 1901. 73–78. p.

658. Kührner Béla, dr.: Bácska közleke-dési problémái; Kalangya, 1943. 6. szám, 258–260. p.

659. Lelbach Gyula: Megemlékezés a bácskai Lelbach családról; Bácsország, 2003. X–XII. szám, 88–90. p.

660. Magyar László: Csetnikek az egy-kori Bácskában – Hajdani rend-fenntartási intézkedések az elha-talmasodott gonosztevők és lato-rok megfékezésére; Magyar Szó – Kilátó, 1980. május 3., 18. szám, 14. p.

661. Magyar László: Egy régi bácskai pohárköszöntő; Magyar Szó – Ki-látó, 1981. július 11., 26. szám, 14. p.

662. Magyar László: Bácskai település-történeti adalékok – Gazdaság és népességtörténeti adatok; Magyar Szó – Kilátó; 1988. augusztus 6., 33. szám, 13. p.

663. Magyar László: Erdők, várak, hadjáratok – Bácskai helytörté-neti adatok; Magyar Szó – Kilátó; 1988. szeptember 17., 37. szám, 18. p.


664. Magyar László: Csetnikek az egy-kori Bácskában. In: Múzeumi ku-tatások BácsKiskun megyében, 1994; Kecskemét, 1995. 93–96. p.

665. Magyar László: Adom tudtára mindenkinek – Adat a bácskai ru-szinok telepítéséhez; Bácsország, 1995. június 8., 5. p.

666. Majtényi Mihály: Bácskai betyár-emlék; Kalangya, 1942. 4. szám, 155–158. p.

667. Majtényi Mihály: Bácskai vásár; Kalangya, 1942. 6. szám, 252–256. p.

668. Majtényi Mihály: Telepítések és juttatások a Bácskában; Kalan-gya, 1942. 12. szám, 542–550. p.

669. Margalits Ede, dr.: Bácsmegyére vonatkozó okmányok – Adamovits Mihály megyei ügyész latin nyel-vű jelentése 1769ből; BBVTT Év-könyve 1886. 3–29. p.

670. Margit István: Református püs-

pöklátogatások Bácskában; Bács-ország, 1995. szeptember 7., 5. p.

671. Matijevics Lajos: A mai jugoszlá-viai Bácska helységei az első ma-gyar földrajzi lexikonban; Újvi-dék – A Hungarológiai Intézet Tu-dományos Közleményei, 1978. 34. szám, 121–142. p.

672. Mindszenthy Antal: Egy fordulás

az Alföldön; Tudományos Gyűj-temény, 1831. IX. szám, 3–68. p.; 1831. X. szám, 3–51. p. és 1832. V. szám, 3–35. p.; VI. szám, 3–43. p.

673. Nagy Tibor: Az ismeretlen Fern

bach Bálint; Bácsország, 2002. X– XII. szám, 102–106. p.

674. Ökrész Károly: Bácsvármegye plé-bánoshelyei az Árpádkor végén; Vajdasági Hírnök, 1994. január 20., 18–19. p.

675. Ökrész Károly: Bács megye nagy-becsű dézsmalajstroma 1522ből I–II.; Vajdasági Hírnök, 1994. feb-ruár 20., 18–19. p.; március 20., 18–19. p.

676. Ökrész Károly: A déli végek az első magyar térképen; Vajdasági Hírnök, 1994. április 20., 18–19. p.

677. Őrsi Julianna, dr.: Nagykunsági családok a Bácskában; Bácsország, 2005. 4. (35.) szám, 24–29. p.

678. Papp Árpád: Néprajzi kutatá-sok a négy történelmi vármegye – BácsBodrog, Szerém, Temes és Torontál – területén 1945ig; Bácsország, 2000. 11–12. szám, 63–67. p.

679. Papp György–Rajsli Ilona: Tájkép

emberekkel, száznegyven év táv-latából – Szemelvények Pesty Fri-gyes kéziratos Helynévtárának bácskai anyagából; Bácsország, 2003. X–XII. szám, 50–57. p.

680. Pejin Attila: A bácskai nemesi fel-kelés 1797ben I–II.; Bácsország, 1997. május 1., 2. p.; június 5., 6. p.

681. Pesty Frigyes: Levéltári hulladé-kok – III. Torontál [1405–1448], Gömör [1322–1741], Veszprém [1453–1648] és Bodrog [1339–1511] vármegyei alispánok; Szá-zadok, 1874. 217–219. p.

682. Petrović, Stevan: „Hajrá, nemes falka” – A múlt század végi bács-


kai agarászatról; Családi Kör, 1999. július 15., 22–23. p.

683. Pénovátz Antal: Kunok Bácská-ban; Bácsország, 1995. szeptember 7., 4. p.

684. [Pór Antal]: Nádori bíráskodások Bács és Bodrog vármegyékben Nagy Lajos korában; BBVTT Év-könyve 1909. 183–184. p.

685. Prokopy Imre: A bácskai szerb püspök érdekes pásztorlevele; Ki-sebbségi Körlevél, 1942. március, 2. szám, 105–108. p.

686. Radics György: A IIik József alatti településhez; Pacsér – Bács-Bodrog, 1878. 116–121. p.

687. Rácz Soma: Vármegyénk 1790

diki első representatiója; BBVTT Évkönyve 1908. 81–98. p.

688. Rácz Soma: Id. Dömötör Pál – a jankováciakhoz 1806ban; BBVTT Évkönyve 1908. 152–159. p.

689. [Rácz] Récz Soma: TörökMusztafa János királyi adománymegerősítő levelei; BBVTT Év-könyve 1909. 161–176. p.

690. Ricz Péter: Ha a bácskai sáncok mesélni tudnának – Feljegyzések egy rendhagyó régészeti emlékről; Magyar Szó – Kilátó, 1981. február 7., 5. szám, 13–14. p.

691. Ricz Péter: Hogyan kerül a csiz-ma az asztalra – avagy a csébi menórás téglák rejtélye; Magyar Szó – Kilátó, 1981. március 7., 9. szám, 14. p.

692. Ricz Péter: Ha a bácskai sáncok beszélni tudnának – Rendhagyó gondolatok egy régészeti-építé-szeti emlékről; Bácsország, 2000. 11–12. szám, 13–14. p.

693. Ricz Péter: Felszabadulás vagy megszállás? – A Magyar Királyi Honvéderő délvidéki hadjárata 1941 áprilisában; Bácsország, 2004. VII–IX. szám, 48–52. p.

694. Rokay Péter: Beszélte magyarul Marchiai Jakab?; Újvidék – A Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményei, 1976. 26–27. szám, 99–101. p.

695. Roediger Lajos: Lovas sír Szeg-hegyen; BBVTT Évkönyve 1901. 87–89. p.

696. Roediger Lajos: ’A BácsBodrogh

vármegyében lévő 1901. június hó 30.ig összeírt romok, emlékszob-rok, ősrégészeti építmények és temetőhelyek, régi faluhelyek stb. jegyzéke; BBVTT Évkönyve 1901. 225–231. p.

697. Roediger Lajos: A bács madarasi tumulusokról (Az Arch. Értesítő XXV. kt. 5. sz. megjelent közle-ményből); BBVTT Évkönyve 1905. 132–136. p.

698. Rohonyi Gyula: Magyarország a honfoglalás korában; BBVTT Év-könyve 1906. 8–23. p.

699. Rónay István: A mult századbeli német betelepítvények; Pacsér – Bács-Bodrog, 1878. 97–103. p.

700. Rónay István: Bács és Bodrogh hajdanához; Pacsér – Bács-Bodrog, 1878. 147–154. p.


701. Rónay István: Három nép egy megyében; Pacsér – Bács-Bodrog, 1879. 5–25. p.

702. …r …s: A bodroghmonostorszegi

ásatásokról; BBVTT Évkönyve 1898. 171–175. p.

703. Silling István: Szent Miska kísér-tete – Adalék a „kordát viselők” mozgalmának bácskai történeté-hez; Magyar Szó – Kilátó; 1989. május 6., 21. szám, 16. p.

704. Silling István: A sajtó segítségével – Adalék a Bácska sajtótörténe-téhez; Magyar Szó – Kilátó; 1989. július 8., 30. szám, 13. p.

705. Silling István: Békavár – Egy el-felejtett bácskai vár nyomában; Magyar Szó – Kilátó; 1990. január 20., 5. szám, 16. p.

706. Silling István: Újratelepítés és társadalomnéprajz; Bácsország, 1998. 1. szám, 17–18. p.

707. Sövény Mihály, dr.: Bácsalmás lakossága a XVI–XVIII. század-ban; Bácsország, 2003. I–III. szám, 21–25. p.

708. Sövény Mihály, dr.: Bácsalmási hősök az 1848–49es forradalom és szabadságharc történetében; Bácsország, 2003. I–III. szám, 38–40. p.

709. Sövény Mihály, dr.: Mélykút újra-telepítése a 18. században; Bács-ország, 2005. 1. (32.) szám, 31–36. p.

710. Steltzer Frigyes: Bácskai adatok a török defterekben; BBVTT Év-könyve, 1885. 3. füzet, 14–27. p.

711. Szárics Bertalan: A bácsi tiszánin-neni koronai kerület jogfejlődési története az 1751. évi királyi sza-badalmi levél kiadásától kezdve I–V.; BBVTT Évkönyve 1898. 80–88. p.; 107–110. p.; 147–157. p. és BBVTT Évkönyve 1899. 19–44. p.; 124–127. p.

712. Szekeres László: A régészeti kuta-tás áttekintése Bácskában 1945ig; Létünk, 1972. 1. szám, 81–92. p.

713. Szekeres László: Középkori tele-pülések ÉszakkeletBácskában; Újvidék – A Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményei, 1982. 50. szám, 1–77 p. + térkép.

714. Szénásiné Harton Edit: Kalot-

mozgalom a Bácskában; Bács-ország, 2004. I–III. szám, 56. p.

715. Szirmai Endre: A bácskai ruszi-nok; Délvidéki Szemle, 1944. 1. szám, 59–66. p.

716. Szita László: A nemzetiségi iskola-ügy alakulása a második világhá-ború idején a visszacsatolt BácsBodrog vármegyei területeken; Kecskemét – Cumania 9., 1986. 257–292. p.

717. Szöllősy Vágó László: A pusztai

iskolák és a laikus tanítók intéz-ménye ÉszakBácskában a 19. század második felében; Létünk, 1998. 1–2. szám, 90–109. p.

717a. Sztrinkó István: Bellosits Bálint néprajzi kutatásai a bácskai dél-szlávok körében; In: Dunatáji talál-kozás – A Bács-Kiskun megyei nem-zetiségkutató konferencia előadásai; Kecskemét, 1992. 145–150. p.


718. T. K. E: Deák Ferenc és BácsBodrog vármegye; BBVTT Év-könyve 1907. 103–106. p.

719. Tóth Bagi István: A bácskai kis-birtok fejlődése és mai helyzete és feladatai I–V.; Híd, 1935. március, 3. szám, 13–16. p.; 1935. április, 4. szám, 14–17. p.; 1935. május, 5. szám, 9–12. p., 1935. június, 6. szám, 1–4. p. és 1935. július–au-gusztus, 7–8. szám, 14–16. p.

720. Tóth István: A kordát viselők val-

lási mozgalma; Magyar Szó – Kilá-tó, 1980. december 6., 47. szám, 14. p.

721. Tóth Kálmán, dr.: Szeremle, a bácskai Sárköz; Kalangya, 1942. 11. szám, 482–487. p.

722. Török László: A magyarság szo-ciális helyzete Bácskában; Kalan-gya, 1941. 4. szám.

723. Török László: Szociális munka Bács megyében; Magyar Szemle, 1940. december (160. szám), 405–408. p.

724. Trencsény Károly: Vörösmarty Mihály Bácsalmási képviselősé-ge; BBVTT Évkönyve 1900. 143–153. p.

725. Trencsény Károly–Czirfusz Ferenc: Adatok BácsBodrogh vármegye művelődéstörténetéhez; BBVTT Évkönyve 1901. 51–61. p.

726. [Trencsény Károly] T. K.: Bács-megyei Bánk Pál; BBVTT Év-könyve 1903. 99–102. p.

727. Trencsény Károly: Vármegyénk az 1867. kiegyezés s a koronázás,

Deák Ferenc születésének szá-zadik évfordulója alkalmából; BBVTT Évkönyve 1903. 115–121. p.

728. [Trencsény Károly] T. K.: Krónikás adatok vármegyénk történetéhez; BBVTT Évkönyve 1903. 128–140. p.

729. [Trencsény Károly]: Adatok Bács és Bodrogh vármegyék peréhez I–II.; BBVTT Évkönyve 1905. 46–59. p. és BBVTT Évkönyve 1906. 59–72. p.

730. Trencsény Károly: Bácska a tö-rök hódoltság korában – Evlija Cselebi török világutazó magyar-országi útleírása alapján; BBVTT Évkönyve 1908. 163–173. p.

731. Trencsény Károly: Bácsi szekere-sek; BBVTT Évkönyve 1909. 173–176. p.

732. Trencsény Károly: Adalékok Zákó István életéhez; BBVTT Évkönyve 1910. 47–84. p.

733. Trencsény Károly: Vármegyei ha-tározat a magyar nyelv ügyében 1791ben; BBVTT Évkönyve 1910. 117–126. p.

734. (ts): Barangolás Bácskában a tö-rök hódoltság után; Hitélet, 1994. 3. szám, 18. p.

735. Udvari István: Bács-szerémségi

ruszinok; Bácsország, 2001. I–IV. szám, 37–41. p.

736. Y: Magyar Ország’ Statiszticai

esmértetésére szolgáló Jegyzetek’ folytatása; Tudományos Gyűjte-mény, 1818. IV. szám, 86–96. p.


737. Vármegyénk birtokadományos nemessége 1699–1848; BBVTT Évkönyve 1897. 84–87. p.

738. Veselinović-Sulc Magdolna, dr.: Vitkovits Mihály bácskai regeda-láról; Magyar Szó – Kilátó, 1980. december 27., 50. szám, 14. p.

739. Víg Márta: „Ha a gyökér erős” – Egy kétszáz éves határozat hatá-lyon kívül helyezése; Bácsország, 2005. 2. (33.) szám, 51–53. p.

740. Wertner Mór, dr.: A Horvátiak elei;

BBVTT Évkönyve 1897. 99–104. p.

741. [Wertner Mór, dr.] Y–Y: Bács és Bod-rog megyei főispánok az Árpádok korában I–II.; BBVTT Évkönyve 1909. 55–62. p. és 176–179. p.

742. Wicker Erika: ÉszakBácska a hódoltság korában; Kecskemét – Cumania 20., 2004. 5–110. p.

743. Zsáki J. Adolf: A biharmegyei és a nagyváradi tört. és rég. múzeum-nak BácsBodrogh vármegyére vonatkozó eredeti oklevelei I–IV.; BBVTT Évkönyve 1899. 105–112. p.; BBVTT Évkönyve 1900. 23–28. p.; 66–70. p. és BBVTT Évkönyve 1902. 14–18. p.

744. Závodszky Levente, dr.: Dr. Patachich Gábor installációja 1733ban; BBVTT Évkönyve 1907. 31–35. p.

745. Závodszky Levente, dr.: Négy bácsi kanonok a XV. században; BBVTT Évkönyve 1907. 106–107. p.

746. Zsoldos Benő: Egy XVIII. szá-zadbeli bácsmegyei táblabíró ha-gyatéka; BBVTT Évkönyve 1907. 116–120. p.

BÁCSBODROG VÁRMEGYEI TÖRTÉNELMI TÁRSULAT

Már a múlt század hatvanas éveiben akadtak szórványosan egyesek, a helyi történe-lem iránt érdeklődők, kik lelkükből fájlalták, hogy vármegyénk múltjának amúgy is gyér adatai az országban s az országon kívül is, el-szétszóródtak; (…) kik sajnálkozva pa-naszkodtak, hogy a Bácskában napfényre került történeti maradványok és emlékek vagy elkallódtak, vagy – illetékes és kevésbé illetékes kezekbe: a budapesti Nemzeti Múzeum-ba, Halasra, Temesvárra, sőt Belgrádba kerülve – a legilletékesebb Bácsmegye számára elvesztek. Ezek a jóravaló szándékukban erős, de magukra hagyatottságukban gyönge egyesek el-elalvó meg föl-fölébredő lelkesedéssel sürgették: pótolni kell, a mi elveszett, meg kell menteni, a mi megmenthető. A társulás szükségét érezve, derengő lelkünk előtt, ködös bizonytalanságban még, valami olyas intézmény képe lebegett, minő az országos Történelmi Társulat mintájára alakult vidéki történelmi társulatok, múzeum-egyesületek; amilyen közel szomszédságunkban a Temesvárott székelő Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Múzeum-Társulat is, mely 1872-ben létesült (Trencsény Károly, 1908).


Monográfiák

747. Káich Katalin: Bács-Bodrog Vár-megye Történelmi Társulata (1883–1918); Újvidék – Forum Könyvkiadó – a Magyar Nyelv, Iro-dalom és Hungarológiai Kutatások Intézete, 1980. 147 p.

Irodalom: Lévay Endre: Helytör-téneti kutatásunk megalapozói; Üzenet, 1981. március, 131–133. p.

748. Káich Katalin: A Bács-Bodrog Vármegyei Történelmi Társu-lat évkönyveinek repertóriuma (1885–1918); Újvidék – a Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete, 1984. 100 p.

Cikkek, tanulmányok 749. BácsBodrog vármegyei Törté-

nelmi Társulat (tevékenysége); Századok, 1885, 685–686. p.; 1886, 737–738. p., 933. p.; 1887, 186. p.; 1888, 279–280. p., 480. p., 967. p.; 1889, 355. p., 667. p., 805. p.; 1890, 448. p., 751. p., 826. p.; 1891, 505. p.; 1893, 733. p.; 1894, 80. p.; 1896, 91. p., 953. p.; 1897, 87. p., 564–565. p.; 1898, 89. p., 268. p., 567. p.; 1900, 370–371. p.; 1910, 255. p.

750. Gubitza Kálmán–Trencsény Károly: A BácsBodrog vármegyei Törté-nelmi Társulat Múzeumának ké-pes kalauza; H. n. [Zombor], 1908. 80 p.

751. Iványi István: Felhívás egy Bács

Bodrog vármegyei történelmi tár-sulat érdekében; Századok, 1880. 778–780. p.

752. Jung János: A bácskai Történelmi Társulat; Kalangya, 1943. 1. szám, 35–37. p.

753. Párducz Mihály: A Bácskai Múze-umról; Kalangya, 1943. 11. szám, 521–522. p.

754. Silling István: Szarvas Gábor és Than Mór portréja – Kísérlet egy bácskai arcképcsarnok létrehozá-sára; Magyar Szó – Kilátó; 1989. szeptember 23., 41. szám, 16. p.

755. Silling István: Az Ormósgyűjte-mény; Magyar Szó – Kilátó; 1990. március 24., 14. szám, 16. p.

756. Silling István: Koch József kiskéri közíró – Szinnyei József leve-le nyomán; Magyar Szó – Kilátó; 1990. október 27., 45. szám, 16. p.

757. [Stojanović]-Káich Katalin: A BácsBodrogh megyei Történel-mi Társulat első évei; Újvidék – A Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményei, 1973. 14. szám, 79–83. p.

758. [Trencsény Károly]: Tartalommu-tató a BácsBodrog vármegyei Történelmi Társulat Évkönyvének 1885–1907. évfolyamaihoz; BBVTT Évkönyve 1908. 3–33. p.

759. Trencsény Károly: A társulat 25

éves története; BBVTT Évkönyve 1908. 64–80. p.

94 CSANÁD VÁRMEGYE

Monográfiák

Vö.: 1., 2., 19., 20., 21., 22., 24., 41., 45., 61., 64., 65., 66., 72., 77., 82., 86., 88., 89., 99., 107., 964. és 1262. sz.

760. Barna János (szerk.): Makó és CsanádTorontál vármegyei köz-ségek; Budapest – Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1929. 407 p.

760a. Barna János–Sümeghy Dezső: Ne-

mes családok Csanád vár me gyében; Makó – Gaál L. Könyvnyom-da, é. n., 241 p. – Hasonmás kiadás Budapest – Heraldika Kiadó, 1998. 241 p.

761. Bohdaneczky Edvin: Csanád vár-megye nemzetiségi és gazdasági viszonyai a XVIII. században; Makó – Makói nyomda, 1910. 94 p. + 3 tábla

762. Csanád vármegye. A Magyar Korona országainak 1900. évi népszámlálása; Budapest – Pesti nyomda, 1903. 6 p.

763. Csanád vármegye községei; Buda-

pest, 1908. 5 p.

763a. Dávid Katalin: Az Árpádkori Csanád vármegye művészeti topográ-fiája; Budapest – Akadémiai Kiadó, 1974. 74 p. [39] t. [1] t. fol.

763b. Dobsa Lajos beszámolása az 1869/72 évi országgyűlésről, me-lyet 1872dik évi május hó 20dik napján Makón a Városháza udva-

rán tartott és két beszéde; Makó – Sártory ny., 1872. 16 [1] p.

764. Gaál Jenő: Csanád megye; Buda-

pest – Magyar Tudományos Akadé-mia, Pesti könyvnyomda, 1892. 52 p.

765. Horváth Illés: Csanád vármegye

népoktatásügyi monográfiája; Szeged – Endrényi nyomda, 237 + [3] p.

765a. [Juhász Kálmán]: Die Stifte der Tschanader Diözeise im Mittelal-ter – Ein Beitrag zur Frühgeschich-te und Kulturgeschichte des Banats von dr. Theol. u. Phil. Koloman Juhász; Münster in Westfalen – Aschendorffsche Verlagsbuchhand-lung, 1927. 333 p. + 1 térkép.

766. Juhász, Coloman: Das TschanadTemesvarer Bistum wärend der Türkenherschaft 1552–1699 – Untergang der abendländischen Kultur in Banat; Dülmen in Westfalen, 1938. 355 p.

767. Juhász Kálmán: Hajdani monosto-rok a Csanádi Egyházmegyében; Budapest – Szent-István Akadémia, 1926. 183 p.

767a. Néhány igénytelen szó Csanádme gye összes, különösen választó polgáraihoz; [?] 1884. 16 p.

768. Oltványi Pál: A csanádi püspöki megye birtokviszonyainak rö-vid története; Szeged – nyomatott Bába Imrénél, 1867. 183 p.

CSANÁD VÁRMEGYEEgyházmegye


769. Szentkláray Jenő: Csanádegy-házmegyei zarándoklat Rómába 1893. évi április hó 5–11én XIII. Leo pápa 50 éves püspöki jubile-uma alkalmából; Temesvár – Csa-nád-egyházmegyei könyvsajtón, 1893. 243 p.

770. Szentkláray Jenő: A Csanádegy-házmegyei plébániák története I.; Temesvár – Csanádegyházmegyei Könyvnyomda, 1896. XXIV + 740 p. – A Csanádi Egyházmegye törté-nete I. kötete, több nem jelent meg; – A főesperességek és esperességek történeti fejlődése a Csanád Egyház-megyében, 1–180. p.; Plébániák tör-ténete. I. Aga (Temes Bresztovácz), 183. p.; II. Almás (Jabuka), 195. p.; III. Almás-Kamrás, 204. p.; IV. Anina, 209. p.; V. Apácza, 216. p.; VI. Apátfalva, 223. p.; VII. Aracs (Vránova, Frányova), 240. p.; VIII. Arad, 245. p.; IX. Bachovár, 272. p.; X. Bánhegyes, 282. p.; XI. Battonya, 287. p.; XII. Béb (Ó-Béba), 303. p.; XIII. Béga-Szent-György, 323. p.; XIV. Bencsek, 332. p.; XV. Beodra, 341. p.; XVI. Bilyéd, 354. p.; XVII. Bocsár, 365. p.; XVIII. Bogáros, 372. p.; XIX. Bogda-Rigós (Neu-hof), 386. p.; XX. Boksán, 400. p.; XXI. Bóka, 426. p.; XXII. Bo-ros-Jenő, 438. p.; XXIII. Bozovics, 479. p.; XXIV. Bresztovácz, 501.

p.; XXV. Brukenau, 511. p.; XXVI. Bulcs, 523. p.; XXVII. Buttyin, 563. p.; XXVIII. Buziás, 593. p., XXIX. Csákvár (Csákova), 619. p.; XXX. Csanád, 663. p. – Fiók-közösségek: Akacs, 248. p.; Aladár, 354. p.; Basahídja, 349. p.; Feke-tetó, 435. p.; Franzfeld, 202. p.; Kanak, 435. p.; Kerektó, 352. p.; Kis-Bikács, 352. p.; Kis-Margita (Margiticza), 436. p; Kis-Torák, 332. p.; Magyar Csanád, 239. p.; Majdán (Ó-Oroszlános), 314. p.; Nagy-Bikács, 351. p.; Nagy-Torák, 331. p.; Novoszelo, 353. p.; Paktó (Pataktó), 353. p.; Réva-Ujfalu (Bánát-Ujfalu, Neudorf), 204. p.; Simon-puszta, 323. p.; Szerb-Csa-nád, 701. p.; Tompa, 301. p.; Ujhely (Sasülés), 323. p.; Udvarnok, 330. p.; Új-Oroszlános, 320. p.


Vö.: 1108. és 2200. sz.

771. Halász Pál: Dr. moóri Glattfelder Gyula érsek, csanádi püspök; Délvidéki Szemle, 1943. 10. szám, 476–479. p.

772. Návay Lajos, ifj.: Az alföldi mun-

káskérdés – Csanádmegye tele-pülései; Budapesti Szemle, 1896. 194–237. p.

CSONGRÁD VÁRMEGYE

Monográfiák

Vö.: 17., 24., 72., 88. és 89. sz. 773. Zsilinszky Mihály, dr.: Csongrád

vármegye története I–III.; Buda-pest – kiadja a Csongrád vármegye közönsége, 1898.

Cikkek, tanulmányok 774. Ü.: Csongrád vármegyének bő-

vebb esmértetése; Tudományos Gyűjtemény, 1817. VIII. szám, 73–76. p.

96 FIUME

775. Ü.: Csongrád Vármegye Bővebb Ösmértetésének Folytatása; Tu-dományos Gyűjtemény, 1821. V. szám, 54–67. p.

776. Ü.: Csongrád Vármegye’ bővebb esmértetésének további folytatá-sa; Tudományos Gyűjtemény, 1822. X. szám, 1–11. p.

FIUME Rijeka

Fiuma hegyek alatt fekszik tér helyen, éppen a tenger partján, amely feltöltve és fara-gott kövekből kirakva vagyon, egy törpe, hosszan nyúló falat formálván a víz ellen. A vá-rosnak egy részecskéje, különösen pedig annak kertjei egy völgybe vonulnak fel, amelyen keresztül a Fiuméra vize foly el, a tengerbe vévén útját. Azon hídtól fogva, mely e vízen általviszen, annak a tengerbe való kifolyásáig a partok kétfelől faragott kövekkel vagynak kirakva és azokon vascövekek béverve, úgyhogy a Fiuméra vize egy kis kikötőhelyet formál. Állottak is benn sok kereskedőhajók. Mindazonáltal a nagyobb rendű hajók ezen vízbe, annak mind keskenysége, mind nem elégséges mélysége miatt bé nem férhetnek, és mivel a Fiuma mellett a tenger sehol is eléggé nem mély, ki nem köthetnek, hanem egy bizonyos messzeségnyire, mintegy ezer ölre Fiumától állapodnak meg a tengerben, vasmacskájokat kivetvén. Fiumát mind fekvésire, mind magára nézve kellemes városnak lehet mondani. Az őtet környékező hegyek, ámbár terméketlen voltokat és kövességeket nem tagadhatják, nagy szorgalmatossággal vagynak majd mindenütt megmívelve és sző-lőkkel s fákkal béplántálva. (…) Fiuma szabad tengeri város; nem királyi város ugyan, de valóban annak neveztethetik. Itt azzal is, amivel benn az országban a kereskedés tilt-va vagyon, minden akadály nélkül lehet kereskedni. (Csak puskaport és tükröket nem szabad ide hozni.) A város tulajdon jurisdictióval [joghatósággal, törvénykezéssel] bír, melynek feje a főkormányzó (gubernátor), ki is a városnak kapitánya. A jurisdictiót pedig részint a kapitány a város tanácsával együtt, részint a magistratualis tisztek gyakorolják. A magisztrátus áll két főbíróból, egy asszesszorvól, egy kancelláriusból és szekretárius-ból; mely két utolsónak nótáriusi kötelességeik vagynak. Ez a rendes dolgokat mind in politicis, mind in juridicis az első útban elintézi (Teleki Domokos, 1794).

Első volt az osztrák fejedelmek közül III. Károly, ki ezen hátramaradást és annak messzeható következményeit világosabban észrevevén, minden igyekezetét arra feszíté, hogy, miként lehet, az elhanyagoltat, legalább a német örökös tartományokra nézve, ki-pótolja. Ő a rastadti békekötés által Nápolyország birtokába jutván, mind hadi s politicai, mind kereskedési tekintetben összekapcsolni akarván azt a magyar és osztrák birtokaival, valamint Porto-Reben nagy költségekkel alkalmas kikötőt készíttete, a két birodalmat közlekedésben tartandó hajóhad szállásolására: úgy a német részről Triesztet, a magyar-ról pedig Fiumét tűzte ki a nápolyi s általán a tengeri kereskedés fokhelyéül. E célját va-lósítandó, Fiumét egy, 1725ki nov. 19én költ oklevél által szabad kikötőnek nyilvánítván, mind azon kiváltságokkal ellátá, mellyekkel más országok szabad kikötői bírni szoktak. Mivel pedig ez által Magyarországnak még semmit sem használhatott, ha egyszersmind annak a tengerpartokkal közlekedését, mit eddig az utak járhatatlansága akadályozott, elő nem segíti, Károlyvárostól, meddig a magyar vízi utak tartanak, Fiuméig, tizenhét mér-


föld hosszban, hegyeken s völgyeken keresztül, sok hidakkal ellátott utat készíttetett. Ez ugyan különösen az osztrák tartományok közlekedésének könnyítésére volt kiszámítva; de részt vett annak hasznaiban Magyar- s főleg Horvátország is. Végre az összes adriai részeken egy keleti kereskedő társaságot alkotott, mit azonban a szomszéd kereskedő népek ellenszegülése létre jönni nem engedett. Ő alatta kezde törvényhozásunk is jobb fogalmat nyerni a kereskedésről, annak mellőzhetetlen szükségéről, mindenható haszná-ról s emelése módjáról. Tanúi ennek az 1723ki törvénykönyv 117ik és 122ik cikkelyei, mellyeknek elsője a külkereskedést tartván szem előtt, a kir. helytartó tanácsot megbízta olly terv készítésével, melly szerint a német tartományokkali kereskedést hátráltató aka-dályok elmozdíttassanak; másika pedig a belközlekedés fő akadályát, a szállítás nehézsé-gét vevén tekintetbe, a hajózható folyamoknak az ország minden részeiben csatornákkali összeköttetését rendezvén, a tervkészítést ugyanazon kórmányszéknek hagyta volt meg. E két törvény tartalmának tökéletes valósítása kétségkívül a legkedvezőbb fordulatot adta volna kül- és belkereskedésünknek; de milly kevés foganata volt ezen intézkedéseknek, látni fogjuk a következő cikkelyekben (Horváth Mihály, 1840).

Monográfiák

Vö.: 32., 54., 99a., 104. és 5440. sz.

776a. Adatok Fiume kereskedelmi ál-lapotáról – A községi tanács és a kereskedelmi kamara emlékirata; Fiumében – Mohovich, 1880. 34 p.

777. Balázs Károly, dr.: Fiume és a ma-gyar tengerpart – Kiadók, nyom-dák, illusztrátorok és témák; Bu-dapest, 1994. 70 + X p.

778. Dárday-Abriani Dezső, dr.: Fiume kérdésének megoldása; Budapest – Pfeifer Ferdinánd (Zeidler Testvé-rek), 1920. 14 p.

779. Eöttevényi Nagy Olivér, dr.: Fiume és a magyar tengermellék; Bu-dapest – Élet Irodalmi és Nyomda Részvénytársaság, 1913. 19 p.

780. Fest Aladár: Fiume; Budapest – Hornyánszky Viktor cs. és kir. ud-vari könyvnyomdája, 1906. 24 p.

781. Fest Aladár: Fiume népesedési mozgalma Magyarországhoz való

visszacsatolása óta; [Budapest] – Különlenyomat a Földrajzi Közle-mények 1912. évfolyam, XI. kötet VIII. füzetéből, 17 p.

782. Fest Aladár: Fiume a XV. század-ban; Budapest – Az Athenaeum Részvénytársaság nyomása, 1912. 113 p.

783. Fest Aladár: Adalékok Fiume is-kolaügyének történetéhez – Con-tributi per la storia della publica istruzione in Fiume; Fiume – Sta-bilimento tipo-litografico di E. Mo-hovich. 1900. 96 p.

784. Fest, Alfredo: Fiume in difesa del-la sua autonomia al principo del scolo XVII; Budapest, 1933. 111 p.

Irodalom: Szőke Mihály: ~; Száza-dok, 1934. 364. p.

785. Fiume és környékének tájrajza – Természettudományi, orvosi, statisztikai stb. tekintetben; Pest – nyomatott Heckenast Gusztávnál, 1869. 183 p. + 2 térkép.

98 FIUME

786. Fiume és a magyar kultúra – Szer-kesztette Kiss Gy. Csaba; Budapest – ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszék, Kortárs Kiadó 2004. 196 p. – Benne: Kiss Gy. Csaba: Előszó – Fiume újrafelfedezése Magyaror-szágon, 5–6. p.; Nedjeljko Fabrio: A magyar és a horvát kultúra új szövetsége, 7–9. p.; Lőkös István: A magyar klasszikából a horvát romantikába – Ivan Mažuranić fi-umei diákéveiről, 10–21. p.; Ress Imre: Antun Mihanović és Ürményi Ferenc – Egy horvát literátor és magyar támogatója 1823–1835, 22–42. p.; Kósa László: Az Észak-Adria mint üdülőhely az Osztrák–Magyar Monarchiában, 43–50. p.; Ladányi István: Fiume a magyar népi emlékezetben, 51–59. p.; Var-ga Csilla: Magyar nyelvkönyvek a XIX. századi Fiuméban, 60–73. p.; Fábri Anna: Egy XIX. századi írónő Fiume magyarjaiból – Ká-nya Emília emlékirata, 74–80. p.; Ines Srdoč-Konestra: A fiumei ma-gyar–olasz fordítások történetéből, 81–87. p.; Irvin Lukežić: Mario Schittar – Petőfi Sándor fiumei for-dítója, 88–96. p.; Makkai Béla: A fi-umei protestáns egyház, 97–117. p.; Fried Ilona: Egy kulturális identitás – Vittorio De Gauss–Garády Viktor, 118–128. p.; Kiss Gy. Csaba: Egy fejezet a magyar irodalom fiumei kultuszából, 129–139. p.; Ćurković-Major Franciska: Fiume jelentősé-ge Szabó Lőrinc munkásságában, 140–152. p.; Mann Jolán: „Köny-nyed játékok” a múlttal, 153–170. p.; Danijela Bačić-Karković: Oszt-rák–magyar mi liő Nedjeljko Fabrio regénytrilógiájában, 171–179. p.; Sazeci, 181–186. p.; Recensioni, 187–192. p.

787. Fiume és a magyar–horvát ten-gerpart; Magyarország Várme-gyéi és Városai – A Magyar Koro-na országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közműve-lődési és közigazgatási állapotjának enciklopédiája. A „Magyarország Vármegyéi és Városai” állandó munkatársainak bizottsága közre-működésével szerkeszti Dr. Sziklay János és Dr. Borovszky Samu; Bu-dapest – Az „Apollo” Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság kiadá-sa, é. n., 509 p. + 1 tábla; – Gróf Batthány Tivadar: Bevezetés, VIII–XII. p.; Doroszlai Denk Árpád–Sziklay János: Fiume (topográfiai leírás), 1–21. p.; Sziklay János: Fiume lakossága, 22–26. p.; Czink Lajos–Kőrösi Sándor: Fiume népe, 27–48. p.; Fest Aladár: Fiume tör-ténete, 49–93. p.; Sándorfy Nándor: A katholikus egyház Fiuméban, 94–108. p.; Schmidt Jakab: A két pro-testáns egyház Fiuméban, 109. p.; Gerlóczi Adolf: A fiumei izraelita hitközség, 110–111. p.; Kőrösi Sán-dor: A közoktatás Fiuméban, 112–131. p.; Kőrösi Sándor: Fiume iro-dalma, 132–144. p.; Könyvtárak és gyűjtemények Fiuméban, 145–146. p.; Gelletich Miklós–Carminatti Gianpaulo: Színház és a zenemű-vészet, 147–150. p.; Kőrösi Sán-dor: Fiume társadalma, 154–158. p.; Thierry Alajos: A törvénykezés Fiuméban, 159–162. p.; Richtmann Mór: Fiume egészségügye, 163–173. p.; Gonda Béla: A fiumei ki-kötő, 181–190. p.; Doroszlai Denk Árpád: A magyar tengerészet, 191–217. p.; Fest Aladár–Holek Sámuel: Fiume kereskedelme, 218–260. p.; Mozog István: Fiume kerti és erdő-gazdálkodása, 275–281. p.; József


cs. és kir. főherczeg: Növényhonosí-tási kísérletek Fiuméban, 282–290. p.; Fest Aladár–Edvi Illés Sándor: A magyar tengerpart közlekedési vi-szonyai, 291–309. p.; Brelich Ernő: Fiume közigazgatása, 310–318. p.; Adó- és vámügy Fiuméban, 319–321. p.; A fiumei kormányzóság és a tengerészeti hatóság, 322–327. p.; Sziklay János: A magyar–hor-vát tengerpart, 328–350. p.; Matisz János–Lóczy Lajos: Fiume és a ma-gyar–horvát tengerpart, 351–365. p.; Matisz János: Halászat a ma-gyar–horvát tengerparton, 374–400. p.; Matisz János: A Karszt-lejtő és a tengerpart állatvilága, 401–419. p.; Matisz János: A tenger állatvilága, 420–445. p.; Matisz János: A tenger növényvilága, 446–451. p.; Borbás Vincze–Matisz János: Fiume és kör-nyékének növényzete, 452–462. p.; Sziklay János–Vende Aladár–Czink Lajos: Fiume kiránduló helyei a Quarneron, 463–496. p.

788. Fried Ilona: Emlékek városa Fiu-me; Budapest – Ponte Alapítvány, 2001. 422 p.

789. Fried Ilona: Fiume; Budapest – En-ciklopédia Kiadó, 2004. 199 + 15 p.

790. Gergely András: Egy gazdaságpo-litikai alternatíva a reformkor-ban – A fiumei vasút; Budapest – Akadémiai Kiadó, 1982. 167 p.

791. Gonda Béla: A magyar tengerészet és a fiumei kikötő; Budapest – Pát-ria irod. vállalat és nyomdai részv.-társ. nyomása, 1906. 145 p.

792. Havass Rezső, dr.: Magyar gaz-dasági és hatalmi törekvések a tengeren; Budapest – Fritz Ármin könyvnyomdája, 1912. 9 p.

793. Havass Rezső, dr.: A magyar–dal-mát összekötő vasút jelentősége; Budapest – Fritz Ármin könyv-nyomdája, 1911. 21 p.

794. Havass Rezső: A károlyváros-fiumei vasútvonal ismertetése tájképi szempontból; Budapest – Légrádi Testvérek, 1878. 21 p.

794a. Horváth Jenő: A magyar kormány adriai politikája 1848–1849 – Ada-tok Fiume, Dalmácia és a magyar tengerészet történetéhez; Budapest – Adria-Egyesület, Bethlen nyom-da, 1927. 163 p.

795. Jakab Elek: Magyar Fiume; Bu-dapest – nyomatott a Magyar Kir. Egyetem könyvnyomdájában, 1881. 36 p.

795a. Jelačić, Josip – Proslavljenomu svojemu banu / Josipu baronu Jela-čiću / prigodom / svetčanog obieda / priredjenoga od strane stanovnikah grada Rieke / dne 10 sirpnja 1850. / Za uzveličiti svetčanost srietnog njegovog došastja / u Rieku. Tisko-pisom Bratje Korletzky, 1850.

796. Joó Gyula: A másfél százados po-lémia Fiume birtokáért; Politzer, Első Kecskeméti hírlapkiadó, 1932. 34 p. – Ua.: Budapest, 1942. 52 p.

797. Kapitány Kálmán, dr.: Egy táma-dásról Fiume államjogi kapcso-lata ellen; Budapest – Lampel R. könyvkereskedése (Wodianer F. és Fiai) Részv.-Társaság, 1916. 27 p.

798. Kenedi Géza, dr.: A Quarnero, Fiume és Abbázia; Budapest – Légrády Testvérek könyvnyomdá-jából, 1884. 185 p.

100 FIUME

799. Kritza István: A Fiuméban alapí-tandó M. Kir. Kiviteli Akadémia tervezete; Fiume – Kirchhofer A. és Társa, 1912. 39 p.

800. Kobler János: „Memorie per la storia di Fiume”; Kézirat [1894].

Irodalom: Fest Aladár: ~; Száza-dok, 1894. 643–646. p.

801. Ludwig Károly, dr.: Fiume – Rijeka I–VI.; Horvátországi Magyarság, 1999. 7. szám, 36–41. p., 8. szám, 36–41. p., 9. szám, 33–36. p., 10. szám, 31–33. p., 11. szám, 40–44. p. 12. szám, 38–40. p.

802. Paget, John: Pesttől Fiuméig; In: Magyarország és Erdély; Buda-pest – Helikon Kiadó, 1987. 288–306. p.

803. Radich Ákos: Fiume közjogi hely-zete; Budapest – Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyv-nyomda, 1883. 290 p.

Irodalom: Pesty Frigyes: ~; Száza-dok, 1882. 662–671. p.

804. Siebert Gyula: Fiume gazdasági jövője; [Budapest] – Kiadja a Ma-gyar Külkereskedelem, 1914. 24 p.

805. Szalai Béla: A fiumei vasút kelet-kezése; Budapest – Élet Irodalmi és Nyomda Részvénytársaság, 1928. 40 p.

Irodalom: Varga Endre: ~, Száza-dok, 1928. 824–825. p.

806. Szalay László: Fiume a magyar országgyűlésen; Pest – kiadja Ráth Mór, 1861. 24 p.

806a. Szapáry János: Magyarország meddő gazdagságának hogy le-hetne hasznát venni – Az osztrák

és magyar tengerpart történelmi és természeti rövid rajzával; Budapes-ten – Fanda, 1878. 48 p.; Eredeti kiadás: Norinbergában – Zeh János Eberhard, 1784.

807. Szathmári Károly: Az Alföld és Fi-ume – Nemzetgazdasági, különö-sen közlekedési szempontból; Pest – Ráth Mór bizománya, 1864. 184 p.

808. Szendrei Mihály: Fiume; [Buda-pest] – Különlenyomat a VIII. Vas-utcai felső Kereskedelmi Iskola 1926/27. évi Iskolai Értesítőjéből [é. n.]., 9 p.

809. Ujhelyi Géza: A Vukovár–fiumei vasút története; Budapest – Az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T. nyomása, 1907. 144 p.

810. Walkó László: Budapesttől Velen-céig; Budapest – Athenaeum Irodal-mi és Nyomdai R.-Társulat nyomá-sa, é. n. [1907]. 440 + [22] p.

Cikkek, tanulmányok 811. Bátyai Jenő: Aki Fiumét nagy-

gyá tette [Hajnal Antal]; Magyar Nemzet, 1988. szeptember 29.

812. Bátyai Jenő, dr.: Makó szülötte – Rijeka építője [Hajnal Antal]: 7 Nap, 1989. január 13., 19. p.

813. Daniss Győző: Fiumétől Rijekáig az Isztriaifélszigeten; Népszabad-ság, 2001. május 30.

814. Enyedi Sándor: Kultúrtörténeti utazás: Fiume magyar színészete; Népszava, 1999. január 9.

815. Fest Aladár: Az uszkokok és velencések Fiume történetében


1575–1618 I–V.; Századok, 1891. 435–446. p.; 523–544. p.; 611–626. p.; 697–717. p. és 785–796. p.

816. Fest Aladár: Újabb kézirati mun-ka Fiume történetéből [CimiottiSteinberg, Ludovicus Josephus]; Századok, 1895. 258–259. p.

817. Fest Aladár: Fiume földrajzi helyze-téről; Budapest – 1898. 304–326. p.

818. Fest Aladár: Fiume a XV. század-ban I–VII.; Századok, 1912. 169–191. p.; 249–264. p.; 328–344. p.; 409–423. p.; 489–504. p.; 569–584. p. és 649–661. p.

819. Fest Aladár: Halászat és állatte-nyésztés a középkori Fiumében; Századok, 1914. 657–673. p.

820. Fest Aladár: Fiume Magyaror-szághoz való kapcsolásának előz-ményeiről és hatásáról; Századok, 1916. 239–266. p.

821. Fiume I–IV.; Vasárnapi Újság, 1869. 485–489. p.; 505–506. p.; 516–517. p.

822. Fiume új kormányzója; Vasárnapi Újság, 1873. március 23., 137–138. p.

822a. [Fiume] Ősember nyomai a karszt-ban; Óbecse és Vidéke, 1912. július 21., 4. p.

823. Jánossy Dénes: Adatok a fiumei kikötő történetéhez 1776–1848; Századok, 1924. 495–518. p.

824. Karaman, Igor: Fiume város gaz-dasági fejlődése a dualizmus ko-rában; Századok, 1974. 193–211. p.

825. Károlyvárost lőtték, Fiumét nem; Népszabadság, 1993. július 17., 2. p.

825a. Kenessey Albert: Fiume; Vasárna-pi Újság, 1867. június 2. (22. szám), 269–271. p.

826. Kolmár József: Fiume és a ma-gyar tengermellék; In: Magyar-föld és népei eredeti képekben. Statistikai és történeti, föld és népismei gyűjtemény; Pest, 1846. 5–9. p.

826a. Lipp Tamás: Fiume; Magyar Hír-lap, 1996. október 26.

827. Magyar Tengerpart [Fest Aladár Fiumében induló hetilapja]; Szá-zadok, 1893. 275. p.

828. Nádory Nándor: A fiumei kikö-tő építésénél használt santorintömbök leírása; Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 1880. 173–180. p.

829. Rumi Károly: Annak Bizonyítá-sa, hogy Firmiumnak neve, s’ a’ Formint, vag Fürmint Szőlő Nem neveztetésének Firmiumtól való eredete, nem költemény. Védel-mező értekezés a’ Nemzeti Gazdá-nak XI. száma alatt lévő tagadás ellen. Tudományos Gyűjtemény, 1817. VIII. szám, 130–142. p.

830. Sokcsevits Dénes: A fiumei rezolú-

ció és az 1905 és 1907 közötti hor-vát–magyar közeledés előkészíté-se a horvát sajtóban; Századok, 2005. 3. szám, 751–767. p.

831. S. Pallós Piroska: Magyar állami népiskolák a fiumei kormány-zóságban 1870–1918; Századok, 2005. 3. szám, 733–750. p.

102 KEVE VÁRMEGYE

KEVE VÁRMEGYE

A legnagyobb rombolást szenvedte megyei intézményünk az Alsó-Duna irányában. Zimonytól egész a Vaskapuig nem létezett vármegye, mely működésének folytonossága által a jelenkorra átörökölt volna, és a múltnak romjai közt már-már a nevek is elvesz-nek. (…) Földrajzi- és történetíróink az egykori Keve vármegye holfekvésére nézve nem voltak magokkal tisztában. Mindenekelőtt Istvánfy, Nándorfehérvár avagy Belgrád le-írását adván, azt mondja, hogy ez Thrácziának azon vidékén fekszik, melyet ők – tehát a thrákok – Koviniumnak neveznek. E csavart szöveg szerint Belgrád vidéke lenne Kovin, vagy Keve. Mosóczy, a magyar könyvtár kiadója, és Timon Keve vármegyét a Duna, Száva és Morava folyók közt keresik, és azt állítják, hogy Belgrád e megyében feküdt. Kerchelich azt hitte, hogy Keve a Szerémségnek részét képezte, tévedésbe hozván a kői káptalan által, mely a szerémi püspökség köréhez tartozott. Maga Pray is Keve vármegyét kezdetben a kői káptalan környékén kereste, később azonban a Duna partján, Szendrőnek átellenben tűzte ki helyét, Krassó, Temes és Torontál megyék közt. Szegedi János az egész megyét Szerbiában keresi, miután, az ő véleménye szerint a Magyarországhoz tartozó egész Szerbia, Keve, Macsó, Orbász és Szebernik vármegyékre volt felosztva, és azok főispánjai által kormányoztatott. Még Kovachich is Keve vármegyét Orbász, Cettina, Zagoria megyékkel együtt Horvát-Szlavonia földjén keresi. Hogy Keve várme-gye területe a Duna jobb partjára átcsapott, vagy egészen ott létezett, azt mások is hitték. Így Lehoczky András szerint nevezett vármegye Torontál és Krassó közt terült el, hol most Mehádia, Orsova, Karánsebes, Somlyó, Belgrád és Semendria fekszenek, azonban a városok egyike sem létezett Keve vármegye határában. (…) Keve vármegyének határát dél felé a Duna képezte, kelet felé a Karas folyóig terjedhetett, onnét éjszak felé vonult a Temes és Berzava egyesüléséig, onnét egy eléggé megállapítható vonalban Ittebőig vagy tán Ó-Telekig nyúlt fel, a honnan az éjszaki határ nyugati és délnyugati irányában Szentgyörgyre és Idvarnokra vezetett. Vajon a nyugati határt a Temes vagy a Tisza folyó képezte-e, azt forrásaink kétséget kizáró módon nem tanítják. Pancsovát mindenesetre Keve vármegye területén fekvőnek tekintik (Pesti Frigyes, 1880).

Monográfiák

Vö.: 1., 2., 25., 47., 72., 82., 93. és 964. sz. 832. Keve vármegye visszaállítása –

Adalék a közigazgatási reformhoz; Pancsován – Nyomatott Wittig-schlager C.-nál, 1891. 8 p.


833. Ivánfi Ede: Keve vármegye emlé-ke; Századok, 1872. 149–174. p.

833a. Christian Rezső: Kevevármegye és néhány új helységnév; Délvidéki Lapok, 1908. július 26. 2–3. p.

833b. (C.): Kevevármegye; Délvidéki La-pok, 1908. szeptember 27. 1–2. p.

833c. Laborcz Béla: Délvidéki várme-gyéink új beosztása; Délvidéki La-pok, 1908. október 4. 1–2. p.

834. Pesty Frigyes: Emlékirat gróf Lónyai Menyhért miniszterelnök-höz, Keve és Szörény vármegyék fölélesztése tárgyában; Századok, 1872. 193–196. p.


Monográfiák

Vö.: 1., 2., 25., 36., 47., 72., 82., 93., 964. és 2122. sz.

835. Boros János c. püspök, gör. kath. nagyprépost: Az 1848. év esemé-nyei Krassó vármegyében; Lugos – Húsvét és Hoffer könyvnyomdá-ja, é. n. [1928]. 103 p.

836. Czirbusz Géza: A krassován bul-gárok; Budapest – nyomatott Fanda József könyvnyomdájában; 1883. 29 p.

837. Geschichte der Franzfelder Ge-meinde anläslich ihres hundertjä-rigen Bestandes; Pancsova – Brü-der Jovanovič, 1893. 290 p. + XL tábla + 4 tábla.

838. Jakabffy Elemér, dr.: Adatok Kras-só vármegye multjából; Lugos – Husvéth és Hoffer könyvnyomdája, 1926. 40 p.

839. Jakabffy Elemér: KrassóSzörény vármegye története különös te-kintettel a nemzetiségi kérdésre; Lugos, 1940. 111 p. – KrassóSzörény vármegye története. Különös tekintettel a nemzetiségi kérdésre I–V.: Magyar Kisebbség, 1940. au-gusztus 16., 15–16. szám, 352–365. p.; 1940. szeptember 1., 17. szám, 382–392. p., 1940. szeptember 16., 18. szám, 421–433. p.; 1940. októ-ber 1., 19. szám, 456–462. p.; 1940. október 16., 20. szám, 480–492. p.; CarasSeverin (KrassóSzörény) vármegye története. Különös te-

kintettel a nemzetiségi kérdés-re VI–VII.; 1940. november 16., 21–22. szám, 504–521. p.; 1940. december 1., 23. szám, 532–548. p.

Irodalom: Gáldi László: ~; Száza-dok, 1941. 88–92. p.

840. Milleker Bódog: A törököknek

első betörései DélMagyarország-ba, Zsigmond és Albert királyok idejében és Keve és Krassó vár-megyék megszűnése 1393–1439; Temesvár – Csanád-egyházmegyei könyvnyomda, 1914. 42 p.

841. Szentkláray Jenő: Krassó várme-gye őshajdana; Kiadta Krassó-Szörény vármegye közönsége, Bu-dapest – Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R. T. könyvnyomdája, 1900. IV + 208 p.

842. Telegdi Róth Lajos: Krassova és Teregova környéke; Budapest – Franklin Társulat könyvnyomdája, 1906. 43 p.

843. Turchányi Tihamér: KrassóSzörény vármegye néprajzi viszonyai a mohácsi vész előtti időkben; Lugos, 1901. 131 + 4 p.


843a. KrassóSzörény vármegye (tan-felügyelőjének felhívása magyar tanítási nyelvű iskolák létrehozásá-ra); Délvidék, 1893. szeptember 3., 2. p.

844. Pechata Károly: A’ Temesi Bánság

Nemzeti Oskolájinak esmertetése;

KRASSÓ VÁRMEGYELásd még: Szörény vármegye, Krassó–Szö rény vármegye

104 SZERÉM VÁRMEGYE

Tudományos Gyűjtemény, 1825. XI. szám, 77–88. p.

845. Tóth Mihály: Az 1831. esztendő Januarius hava 24. Lugoson tar-

tott köz gyűlésnek Jegyző Köny-véből kivont végzés; Tudományos Gyűjtemény, 1831. VII. szám, 122–124. p.

MACSÓI BÁNSÁG

A XIII. század második felében Valkó megyét, nemcsak várát, a macsói bánsággal találjuk összekötve, és Erzsébet királyné, mint macsói és boszniai herczegnő 1280. évben Fülöp firmiani püspök és pápai követnek ígéri, hogy a katholikus vallást Pozsega és Valkó megyében, valamint más, az ő hatósága alatti vármegyékben terjeszteni fogja. Az ösz-szeköttetés a macsói bánság, valamint Bodrogh, Baranya, Valkó és Szerém megyék közt eltartott a XIV. század közepéig. Itt a macsói bán méltóságánál volt a főhivatal, tőle, nem valamely szerémi hercegtől, függtek a nevezett megyék (Pesty Frigyes, 1880).

Monográfia

Vö.: 93. sz.


846. Pesty Frigyes: A macsói bánok I–II.; Századok, 1875. 361–381. és 450–467. p.

POZSEGA VÁRMEGYE

Monográfia

Vö.: 94. sz.

Cikkek, tanulmányok 847. Gyurikovits György: Verőtze, Sze

rém, Posega Vármegyék és a’ Gradiscai, Brodi, Pétervári Ha-tárőrző Regementek Vidékei Ma

gyar Országnak elválhatatlan Részei; Tudományos Gyűjtemény, 1836. V. szám, 36–72. p.

848. Holéczy Mihály: A’ szabadító há-ború Magyarország’ határain kívül; Tudományos Gyűjtemény, 1838. I. szám, 20–57. p.; II. szám, 3–44. p. és III. szám, 3–30. p.

SZERÉM VÁRMEGYESzerémség

Batejnica [Batajnica] csendes, nyugalmas kis fészek. Szerényen húzódik meg a szerémségi róna Szerbia felé eső részén. Háború előtt a nevéről sem tudtam még s most egyszerre úgy állt előttem, mint a Természet egy hatalmas csodája, melynek megpillan-tása félelmet önt a gyenge, emberi szívbe. Nagyot fújva állt meg itt a vonat. Ez volt uta-zásunk első célja. Bizalmatlanul tekintettem ki a sötét éjbe. Törött lámpások gyéren vilá-


gították meg a pályaudvar előtti teret. (…) Dörgő „zsivió”-val szálltunk ki az ellenséges földön. A Száva menti meredek, magas part, mely [a] háború előtt mint valami bevehe-tetlen sziklafal, gőgösen bámult át a magyar határ felé, most alázatosan nyújtotta nekünk puha, süppedő hátát, melyre a győzelem mámorító érzésével léptek lelkes bakáim. Dicső csapataink már messze bent jártak Szerbiában, s most századom is arra a gyűlölt földre lépett, melynek göröngyei fölött fogjuk megvívni a diadalmas csatát egyik legálnokabb ellenségünkkel. Büszkeség töltötte el keblemet, amint derék katonáim láztól csillogó sze-meibe néztem. Az a csodálatos erő, bátorság, lelkesedés ragyogott bennük, mely már a legelső ütközetben is a győzelem babérkoszorúját vonta zászlójuk köré. Boldogan, erőnk, bátorságunk, a halállal dacoló elszántságunk tudatában indultunk befelé e vérrel áztatott földön, mely most úgy élt lelki szemeink előtt, mint valami izzó, lobogó mélységes kohó, melyben percenkint százak élete olvad el a közös, diadalmas nagy célért. (…) Vegyes érzésekkel eltelve masíroztam a századom élén. Néha-néha visszanéztem a csendesen folydogáló Száva felé. Ott tulnan némán integettek felém a szerémségi templomok égbe nyúló tornyai. (…) A csak képzeletben élő háborúnak ez volt számomra az első igaz tőr-döfése. Meghatva álltam az árva sírdomb előtt, csak nagy erőfeszítéssel tudtam elfojtani a szívem mélyéről felkívánkozó részvét könnyeket. (…) Mikor az én menetszázadom Szer-bia földjére ért, ellenség, jó barát már kétízben végig vonult a Száva parti helyiségeken, s a gyéren visszamaradt lakosság is már csak rejtett eledelek morzsáiból táplálkozott. A különben gyakori sertéshizlalók üresen álltak; [a] szárnyas állatok eltűntek; [az] ökrö-ket-teheneket vagy mi, vagy a szerbek elhajtották. A félig leégett házak közül rongyos félvad emberek bujkáltak elő, akikről kiabálóan rítt le a háborús nyomorúság, s akik néha napokon át étlen-szomjan gubbaszkodtak porráégett fakuckóik megmaradt tégla-kéményei előtt. (…) A szerbiai nagy visszavonulás nem tartozik legkedvesebb emlékeim közé. Az a pár decemberi nap ott a sáros, úttalan szerbiai hegyek között fájóbb nyomokat hagyott lelkemben, mint a harci izgalmakban oly gazdag későbbi összes hónapok. (…) A szerbiai hadjárat sötét, gyászfátyolos múltjából egy meleg baráti arc néma mosolygá-sa integet felém… A szerbiai véres harcok utolsó napja volt. Az esős, hűvös decemberi délelőtt lázasan készültünk a nyomunkban haladó ellenség méltó fogadására. Állásunk a főváros közelében elterülő villák között haladt el, a távolból borúsan tekintett felénk a letiport Belgrád. Már kora délután tekintélyes ellenséges erők vonultak fel előttünk, később pedig a túlerőben lévő tömeg oly hatalmas támadást intézett ellenünk, hogy so-raink meginogtak, majd teljesen felbomlottak. Rendetlen visszavonulás lett a rövid harc vége. Századommal egy már korábban megjelölt irányba vonultam vissza, míg aztán egy pár srapnell telitalálat teljesen szétkergetett minket. Egyedül maradtam… Éjfél felé én is átkeltem a Száván. Meg voltam mentve. Zimony felől a rettenetes történelmi éjjel, hatalmas fénysávot szórt a reflektor az elhagyott, fájdalmas emlékű ellenséges földre. Hány szegény elvérzett vitézen, mennyi gyászos rabságba esett harcoson siklott végig e szomorú fénycsóva? (…) Naiv hittel csodákat vártunk… [s ami maradt, azok] a szerbiai háború borzalmainak sötét emlékei… (Kelemen Ferenc tart. főhadnagy a Varazsd-i 16-ik közös gyalogezrednél, 1917).

106 SZERÉM VÁRMEGYE

Monográfiák

Vö.: 17., 25., 57., 72., 85., 88., 104., 395., 2335. és 2385. sz.

849. Boehm Erwin: Das Deutschtum und seine kulturgeografische Leistung in den vier slawonischen Bezirten Diakovar, Poscheg, NeuGradisch-ta, Brod; Leipzig – Verlag von S. Hirzel, 1942. IX + 86 p. + 8 tábla

850. Čurčić, Slobodan: Naselja Srema, geografske karakteristike; Novi Sad – Prirodno-matematički Fakul-tet, 2000.

851. Gavrilović, Slavko: Srem u revoluciji 1848–1849; h. n. [Novi Sad], é. n. [1968?]

852. Heller, Georg–Nehring, Karl: Comitatus Sirmiensis; München, 1973.

853. Korbuly Imre: A báni méltóság, tekintettel a horvát, dalmát és tótországi, nem különben a szörényi, bosnyákországi, macsói, sói, ozorai, bronchi, kruchói, bolgárországi, nándorfehérvári, zreberniki, jajczai, szabácsi és szerémi bánságok történelmi és közjogi viszonyaira; Pest – kiadja Korbuly Ignácz, 1868. 220 p.

854. Oberkersch, Valentin: Die Deut

schen in Syrmien, Slawonien, Kroatien und Bosnien; Stuttgart – Do-naoschwäbische Kulturstiftung, 1989. 566 p.

855. Penavin Olga: A szerémségi ma-gyar szigetek nyelve; Budapest – Akadémiai Kiadó, 1972. 157 p.


Vö.: 735. és 1105. sz. 856. Bálint Sándor: Szeged és a Sze-

rémség bora; Újvidék – A Hunga-rológiai Intézet Tudományos Köz-leményei, 1973. 14. szám, 67–72. p.

857. Burány Nándor: Vár állott, most kőhalom – Ötszázhatszáz évvel ezelőtt Szerémségben; Magyar Szó, 1991. március 15. [folytatás-ban, ismert a 6. [március 21.] és a 8. [március 23.] rész)

858. Burányi Nándor: Szerémség: s vannak csodák?; Hét Nap, 2004. október 29., 14. p.

859. Burányi Nándor: Felszakadó gyö-kerek Szerémségben – Nemzeti kultúránk felbecsülhetetlen em-lékeinek megmentéséért; Magyar Szó – Kilátó, 1990. november 10., 47. szám, 13–14. p.

860. Domonkos László: Volt egyszer egy Szerémség; Magyar Közélet, 1999. július 2.

861. Égető Melinda: A szerémségi

szórványmagyarok kultúrájáról; In: Népi kultúra – népi társada-lom XV.; Budapest, 1990. 89–125. p.

862. Gere László: Várak a Szerémség-ben; Bácsország, 2001. IX–XII. szám, 45–68. p.

863. Gunda Béla: Folklórgyűjtés a Szerémségben; Újvidék – A Hun-garológiai Intézet Tudományos Közleményei, 1974. 19–20. szám, 53–68. p.


864. Gyurikovits György: Verőtze, Szerém, Posega Vármegyék és a’ Gradiscai, Brodi, Pétervári Ha-tárőrző Regementek Vidékei Magyar Országnak elválhatatlan Részei; Tudományos Gyűjtemény, 1836. V. szám, 36–72. p.

865. Haklik Norbert: Gránát a paplak-ra – Beolvadás fenyegeti a Szerémség magyar kisebbségét; Ma-gyar Nemzet, 2003. július 5.

866. Hegedűs Antal: A bácskai és sze-rémségi katolikus népoktatás a XVIII. században; Létünk, 1976. 1. szám, 71–80. p.

867. Horváth Tibor Antal: Melyik rend-

hez tartozott a szentkereszti apát-ság Szerémmegyében?; Századok, 1927. 460–461. p.

868. Kalapis Zoltán: Egy „elszórt” XIII. századi magyar emlék Szerémségben – A maróti (marovici) erődtemplom 750 éves történe-tének vázlata; Magyar Szó, 2001. március 8–13. (5 folytatásban) – és Bácsország, 2000. 11–12. szám, 27–31. p.

869. Löbl Árpád: Agrarna praksa sremskih narodnih odbora 1941–1944; Matica Srpska – Zbornik za društvene nauke, 1963. 5–41. p.

870. Mitrović, Mirko: A XVIII. század eleji Szerémség; Magyar Szó – Ki-látó, 1982. január 23., 3. szám, 15. p.


872. Sturc Béla: Kitaibel Pál bácskai, szerémségi és bánáti növényta-ni megfigyelései a XIX. század közepén; Létünk, 1988. 2. szám, 320–335. p.

873. Uri Ferenc: A szerémségi magya-

rok és az 1910es népszámlálás; Bácsország, 2005. 2. (33.) szám, 60. p.

874. Varga Géza: Keresztény múlt és jelen Szerémségben és Szlavóniá-ban; Hitélet, 1982. 6. szám, mellék-let, 1–8. p.

875. Wertner Mór: Szerém-vár; Száza-dok, 1905. 778–779. p.

876. Wild, Georg: Deutsche Siedlungen in Syrmien, Slawonien und Bosnien; Südostdeutsche; Archiv 14. 1971. 144–154. p.

SZLAVÓNIA, HORVÁTSZLAVÓNORSZÁGHorvát- és Tótország

Eszékről továbbfolytatván utamat, téren és imitt-amott erdős helyeken mentem. Vukovár egy derék mezőváros a Vuka vizének a Dunába szakadásánál. Szerém várme-gyének fő helye. A lakosoknak, kik katolikusok és görög óhitű rác-tótok és kevesebben németek is, mintegy négyezerre megyen számok. Ezen helyben nagy kereskedés és sok kézi mesterségi szorgalom vagyon. Majd minden háznál áruló- vagy kereskedőboltot

108 SZLAVÓNIA, HORVÁT-SZLAVÓNORSZÁG

vagy dolgozóműhelyt lát az ember. A mesteremberek műhelyeinek nagy és nyitott ajtajai vagynak mindenütt, úgyhogy az utcákról lehet a dolgozókat szemlélni: ez Tótországnak más városaiban is hasonlóképpen vagyon. Úgy mondatik, hogy Vukovárról jó kereske-dés űzetik sokféle árukkal Erdélybe. Régibb időkben ez a város erősített hely is volt, de annak mostan csak nyoma látszik. Vukovárt a hozzá tartozó szép jószágokkal együtt a g. Elz família bírja. (…) Karlovicról továbbfolytattuk utunkat, jöttünk per Idia Pászovára, hol is éjszakai szállásunkat vettük. Ez a Pászova evangélikus helység, többnyire mind tótokból áll, vagynak azonban kevés ott megtelepedett evang. magyarok is, akik Békés vármegyéből származtak oda. Vagynak Slavoniában még több protestáns helységek is, úm. még egy Újpászova nevű evang. helység, és ezenkívül Verőce vármegyébe nyolc reform. magyar helységek, kik azonban tót-rácokkal elegyesek, és a magyar nyelvet nem tisztán beszélik. A számlált helyiségeken kívül több protestáns helységek Slavoniában nincsenek, mivel ezen országoknak törvénye azt tartja, hogy a protestánsoknak szabad vallásbéli gyakorlások ne légyen. Azonban azoknak az egynéhány eklésiáknak, akik ma-gokat megtarthatták, megengedtetett a vallásbéli szabadság. Csodálni lehet, hogy azt a törvényt, mely szerint a protestánsok Slavoniából mintegy eltiltva vagynak, a közelebb múlt 1791-béli országgyűlésén is (azonban az előbb említett tolerantialis klauzulával) megerősítették a slavoniai státusok. Pászova határnok katonahelység és a Péteváradtól fogva Zemlinik lenyúlik (Teleki Domokos, 1794).

Szlavónia egyébként is már a honfoglalás óta magyar területnek számított. A Névte-len Jegyző a Gesta Hungarorumban részletesen leírta, hogy Bulcsú, Lél és Botond ve-zér miként foglalta el Zágráb, Pozsega és Valkó (Vukovár) földvárát. Fajsz fejedelemnek Zágráb táján is voltak szállásterületei, amit Györffy György szerint a zágrábi Gréc-hegy (gric) lábánál fennmaradt Fajs-Ktaljevac helységnév igazol. Szent István ugyancsak Zág-ráb táján adományozta a tizedszedés jogát a pannonhalmi apátságnak. A somogyi urak a Dráva és Száva között szedték a nyestbőradót. Somogyhoz tartozott a csázmai, ivanicsi és a dubravai királyi birtokok kezelési joga is. Ezeket Szent László az alapításkor az új egyházmegyének adományozta, de a somogyiak évtizedekig perlekedtek érte, olykor még erőszakkal is visszavették. De Zala és Baranya megyének is voltak itt érdekeltségei meg a pécsi püspökségnek is. A bizánci források szintén magyar területként emlegetik a Drá-va és a Száva közét. Szlavónián keresztül vezetett a kalandozó magyarok híres hadi útja is, a Strata Ungarorum. Nevezték még „tengerfehérvári hadi útnak” is, mivel egyik ága Tengerfehérvárnál (Biograd na moru) fejeződött be. A rablóhadjáratok kiindulópontja Szé-kesfehérvár volt, onnan Segesd érintésével értek a vászkai Dráva-átkelőig, majd Kemlék (Kamnik) vára mellett leereszkedtek a Krapina völgyébe, s így érték el Zágrábot. Ott a Király-révnél lépték át a Szávát, s Perina (Petrinja) és Topusko mellett lovagolva, a Kulpa (Kupa) folyó völgyén át értek Bihács alá, onnan pedig a hegyi ösvényeken jutottak Dal-máciába, majd a gazdag zsákmányt ígérő itáliai városokba. […] Alighanem éppen ennek az útnak az „üzemeltetése”, a fontos közlekedési csomópontok ellenőrzése volt az egyik legfőbb oka annak, hogy László király a szerémségi és a szlavóniai helyzet megszilárdítása után a kapellákon túli ősi Croatia meghódításához is hozzáfogott (Kalapis Zoltán, 1994).

(…) Szilágyot nem feltétlenül Erdélyben kell keresnünk, van egy ilyen nevű falu Ba-

ranyában is: nevét már 1220-tól kezdve említik, és mindmáig fenn is maradt, mégpedig a pécs–bonyhádi főút mentén kb. középtájt fekszik, Pécsváradtól kissé délre, Pereked és


Nagypall között. (…) Szilágyi Mihály éppen itt lehetett birtokos. (…) Lázár deák 1528-ban megjelent térképén a Dráva bal partján Eszéktől kissé észak-keletebbre van egy Haigmas nevű falucska, mely kis erődtemplomával szerepel. (…) mégsem lehet véletlen, hogy Szilágy, Hagymás, továbbá Szombathely és Szendrő egyaránt a Dráva–Száva–Duna mentén lévén együtt is szerepel, és a nevek, ill. helységek mind említésre kerülnek Szil-ágyi és Hagymási 16. századi verses históriájában. A török hódoltság előtt Szerémség és egész szomszédsága is nemcsak gazdasági-társadalmi, hanem műveltségi szempont-ból is a legfejlettebb területe volt az egész Közép–Duna-medencének, Horvátországnak, Szerbiának és Magyarországnak egyaránt. Semmiképpen nem véletlen, hogy itt pezs-gő irodalmi élet folyhatott, és a többnyire familiáris (vagyis főúri szolgálatba szegődött kisnemes, ill. művelt kispap) deák természetesen saját gazdája dicsőségét verselte meg elsősorban. Feltehetőleg ilyen irodalompártoló birtokos főúr lehetett Szilágyi Mihály és Hagymási László is, kiknek Baranya középső és déli részén terültek el a birtokaik, nem is túlságosan messze egymástól. (Katona Imre, 1986)

Monográfiák

Vö.: 17., 25., 57., 73., 79., 83., 84., 88., 94., 104., 3048., 3053., 3058., 3069., 3073. és 3080. sz.

877. Andelić Vilmos: A reformáció kezdete és terjesztése HorvátSzlavonországban; Budapest – Ste-phaneum nyomda R. T. 1911. 84 p.

878. Cseh István: A nagycsalád-rend-szer emlékei a szlavóniai magya-roknál; Szeged – József Attila Tu-dományegyetem, 1981. 27 p.

879. Heimatbuch der Deutschen aus Vinkovci und Umgebung; Bibe-rach, 1975. 306 p.

880. Hegedüs Lóránt: A dunántúli ki-vándorlás és a szlavoniai magyar-ság I–III.; Budapesti Szemle 1905. 122. szám, 321–347. p., 123. szám, 10–52. p. és 124. szám, 178–202. p.

881. Jakošić, Josip: Scriptores Inte ramuniae vel Pannoniae Saviae, nunc Slavoniae dicta; In: Gradja

za povijest književnosti Hrvatske, JAZU. Knj. 2., Zagreb, 1899.

882. Karácsonyi János: Szent László meghódítja a régi Szlavóniát; Bu-dapest – Magyar Tudományos Aka-démia, 1916. 34 p.

Irodalom: Patek Ferenc: ~; Száza-dok, 1916. 389–392. p.

883. Karger, Adolf: Die Entwicklung der Siedlungen im westlichen Slawonien; Wiesbaden – Steiner, 1963. 119 p.

884. Klaić, Vjekoslav: Slavonien vom X. bis zum XIII. Jahrhundert; Agram, 1882. 51 p.

885. Köhl, Wilhelm: Die deutschen Sprachinseln in Südungarn und Slavonien; Innsbruck, 1902. XI + 100 p.

886. Lenfl, Egon: Die jungen deutschen Sprachinseln im westlichen Slawonien und den benachtbarten teilen Kroatiens; Leipzig, Wien – Deuticke, 1935. 95 p.


887. Margitai József: A horvát és szlavónországi magyarok sorsa, nemzeti védelme és a magyar–horvát testvériség; Budapest, é. n. [1918].

888. Marković, Marko: Slavonija – Povijest naselja i podrijetlo stanovništva; Zagreb – Golden mar-keting, 2002. 614 p.

889. Oslay Ferencz: A középkori Szla-

vónia területi kialakulása és in-tézményei; Szakolcza – é. n., 68 p. (gépirat)

890. Paget, John: A Duna Pesttől Mold-

váig; In: Magyarország és Erdély; Budapest – Helikon Kiadó, 1987. 168–175. p.

890a. Papp Károly, dr.: A szlavóniai Da-ruvár hévvízűfürdő védterülete; Budapest – M. Kir. Földmívelésügyi-Minisztérium fennhatósága alá tar-tozó M. Kir. Földtani Intézet, 1910. 47 p. + 1 t.

891. Penavin Olga: Szlavóniai (kórógyi)

szótár I–III.; Újvidék – Forum Könyvkiadó, I. kötet é. n. [1965]. 413 p.; II. kötet 1975. 289 p.; III. kötet 1978. 285 p.

Irodalom: Katona Imre: A szlavó-niai magyarság enciklopédiája; Magyar Szó – Kilátó, 1976. május 29., 21. szám, 11. p.; Cseh Márta: Penavin Olga szlavóniai (kórógyi) szótáráról; Újvidék, Tanulmányok 2002. 33–40. p.

892. Penavin Olga: A nagycsaládszer-vezet Szlavóniában (Kórógyon); Újvidék – Forum Könyvkiadó – A Magyar Nyelv, Irodalom és Hunga-rológiai Kutatások Intézete, 1981. 224 p.

893. Penavin Olga: Horvátországi (szlavóniai) magyar nyelvjárási atlasz; Újvidék – A Magyar Nyelv, Iroda-lom és Hungarológiai Kutatások Intézete, 1984. 150 p.

894. Podhradszky József: Szlavónia mint Magyarországnak alkotmányos részéről; Budán – Nyomtatott Gyu-rián és Bagó betűivel, 1837. 88 p.

895. Šišić, Ferdinando pl.: Županija Vi

rovitička; Osijek – MDCCCXCVI [1896]. 136 p.

896. Šišić, Ferdo: Acta comitalia regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae; I. Hrvatski saborski spisi, Knjiga prva od 1526–1536; Zágráb, 1912. XII + 405 p.

897. Šmičiklas, Tade: Dvestogodišnjica oslobodjenja Slavonije – Prvi deo: Slavonija i druge hrvatske zemlje pod Turskom i rat oslobodjenja – Drugi deo: Spomenici o Slavoniji u XVII. vjeku (1640–1702); Zag-reb – Jugoslovenska Akademija Zna-nosti i Umjetnosti, 1891. 175 p.; 365 p.

898. Sattler, Wilhelm: Die slawoni-sche Drauniederung als deutsche Volksinsellandschaft; Leipzig – Hirzel, 1941. XI + 132 p.

899. Schreckeis, Hans: Wukowar – Vu-kovar. Alte Haupstadt Syrmiens. Die Donauschwaben in Stadt und Ungebung; Salzburg, 1990. 357 p.

900. Staré, Josef: Die Kroaten im Kö-nigreiche Kroatien und Slavoni-en; Wien – Teschen, 1882.

Irodalom: Pesty Frigyes: ~; Száza-dok, 1882. 499–506. p.


900a. Szlavóniai hétköznapok – Válo-gatta, az utószót és a jegyzeteket írta dr. Penavin Olga; Újvidék – Forum Könyvkiadó, 1973. 267 p. – Benne: Hétköznapok a presbiteriális jegyző-könyvek tükrében [Rétfalu, Kórógy, Szentlászló, Haraszti], 5–42. p.; Hoblik Márton: Parasztlakodalmi szokások Verőcze vármegye három ’s Szerém’ egy magyar falujában, 45–49. p.; Garay Ákos: Szlavóniai régi magyar faluk [Kórógy, Harasz-ti], 53–84. p.; Garay Ákos: A szla-vóniai négy magyar falu nyelve, 85–91. p.; Bartha Katalin: Szlavó-niai babonák, babonás történetek és cselekmények, 95–105. p.; Dr. Kiss Lajos: A szlavóniai szigetmagyarság ősi népzenéje, 109–146. p.; Döme Dezső Izrael: Arcok, 149–167. p.; B. Szabó György: Szlavóniai jegy-zetek, 171–181. p.; Penavin Olga: Szlavóniai kisszótár, 185–247. p.; Dr. Penavin Olga: Utószó, 251–264. p.; Jegyzetek, 265–267. p.

901. Szili Ferenc: Kivándorlás a Dél-keletDunántúlról HorvátSzlavonországba és Amerikába 1860–1914; Kaposvár – Somogy Megyei Levéltár, 1995. 320 p.

902. Tarczay Erzsébet: A reformáció HorvátSzlavónországban; Deb-recen, 1930. 93 p.

Irodalom: Bajza József: ~; Száza-dok, 1930. 772–774. p.

903. Thallóczy Lajos: Tanulmányok a Blagaycsalád történetéből – Adalékok Szlavonia történetéhez; Budapest – Athenaeum Részvény-Társaság, 1897. 269 + 2 tábla

904. Thallóczy Lajos–Horváth Sándor (szerk.): Alsószlavóniai okmány-

tár [Dubica, Orbász és Szana vármegyék] 1244–1710; Budapest, 1912. XXXI + 450. p. – Magyar tör-ténelmi emlékek. I. oszt. Okmány-tárak XXXVI.

905. Újhelyi Tiborné: Szlavónia nép-

zenéje; Veszprém – Eötvös Károly Megyei Könyvtár, 1980.


Vö.: 180. és 2283–2287. sz. 906. Bencze Sándor: A szlavóniai szi-

getmagyarság történetéből; Eszék – Horvátországi Magyarok Szö-vetsége Évkönyve 2. szám, 1980. 166–174. p.

907. Bencze Sándor: A múlt nyomá-ban – Korrajz az 1697. és 1702. évi népszámlálás adataiból; Eszék – Horvátországi Magyarok Szö-vetsége Évkönyve 6. szám, 1984. 245–283. p.

908. Bencze Sándor: Népi táplálkozás Szlavóniában; Eszék – Horvátor-szági Magyarok Szövetsége Év-könyve 7. szám, 1985. 281–291. p.

909. Bencze Sándor: Lentermesztés Szlavóniában; Eszék – Horvátor-szági Magyarok Szövetsége Év-könyve 10. szám, 1988. 204–234. p.

910. Berkes Eszter: A szlavóniai ma-gyar népsziget tánchagyományai; Létünk, 1973. 6. szám, 75–106. p.

911. Bóna Júlia: Néphagyományok – Szlavóniai nyelvjárású falvak; Újvidék – A Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményei, 1972. 11–12. szám, 231–251. p.


912. Cseh István: Társadalomnéprajzi vizsgálatok a szlavóniai magyarok körében; Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 23., 1978. 285–300. p.

913. Dénes József: Horvátország és Szlavónia várai a 16–17. szá-zadban; In: Végvárak és régiók a XVI–XVII. században; Eger, Studia Agriensia 14., 1993. 211–234. p.

914. Elmer István: Hol húzódnak a ha-tárok?; Új Ember, 1993. február 28., 2. p.

915. Fejér György: Igaze, hogy a’ Hor-váth nép ’s nyelv valóságos Illyr nép és nyelv?; Tudományos Gyűj-temény, 1840. VII. szám, 3–29. p.

916. Félnek a magyarok KeletSzlavó-

niában; Népszabadság, 1996. ápri-lis 18., 2. p.

917. Fittbogen, Gottfried: Die Lage der Deutschen in Slawonien und Syrmien; Nation und Staat 11., 1937–38. 362–370. p.

918. [Gorové László]: A’ Német vitézi

Rendnek leábrázolása; Tudomá-nyos Gyűjtemény, 1824. VI. szám, 3–34. p.

919. Gunda Béla: A szlavóniai ma-gyarok; In: Földrajzi zsebkönyv 1942; Budapest – Magyar Földrajzi Társaság, 1942. 47–50. p.

920. Gyurikovits György: A’ Magyar Nyelvnek hajdankorban Szlavonia és Horváth Országokban, Tárnoki Széken, és a’ Káptala-nokban volt keletéről; Tudomá-nyos Gyűjtemény, 1833. XI. szám, 3–9. p.

921. Gyurikovits György: Zágráb, Varasd, Körös Szlavoniai Megyék-nek magyar országgyűléseni kép-viselési joga; Tudományos Gyűjte-mény, 1841. X. szám, 3–14. p.

922. Gyurikovits György: Zamobor Zágráb Vgye szávántúli részén fekvő mező Város Slavonia, nem pedig Horvát Országhoz számít-tatott; Tudományos Gyűjtemény, 1841. XI. szám, 50–55. p.

923. Herceg János: Magyarok Szlavó-niában; Világszövetség, 1993. feb-ruár 2., 1–2. p.

924. Horvát István: Miklós Machovi Bánnak 1338diki Ítélőlevele Lekchei András Mester Perében; Tudományos Gyűjtemény, 1833. X. szám, 64–75. p.

925. Jankovich Miklós, W. idősb.: Temes

vármegyében 1520. esztendő tá-ján virágzott Nemzetségekről, s’ Helységekről; Tudományos Gyűj-temény, 1833. V. szám, 65–74. p.

926. Kalapis Zoltán: Egy Árpádházi

herceg szlavóniai sírja; In: Törté-nelem a föld alatt; Újvidék – Fo-rum Könyvkiadó, 1995. 87–98. p.

927. Kalapis Zoltán: Corvin János utolsó útja; In: Történelem a föld alatt; Újvidék – Forum Könyvki-adó, 1995. 125–152. p.

928. Kalapis Zoltán: Az utolsó Zrí-nyi halála; In: Történelem a föld alatt; Újvidék – Forum Könyvki-adó, 1995. 169–176. p.

929. Katona Imre: Amiről a régi térké-pek mesélnek; Magyar Képes Új-ság, 1986. december 25.


930. Kovács Endre: A SzlavónHegyhát magyarsága; Néprajzi Látóhatár, 1999. 1–4. szám, 131–146. p.

931. Kovács Endre: A szlavón hegyhát magyarságának népi halászata a Dunán; Bácsország, 2005. 3. (34.) szám, 83–86. p.

932. Lehmann, Michael: Die katholi-schen Donauschwaben in Kroaten und Slawonien 1867–1918; In: Die katholischen Donauschwaben in der Doppelmonarchie 1867–1918; Stuttgart, 1977. 426–498. p.

933. Madar Ilona: Vallásos szokások

a szlavóniai magyar református gyülekezetekben; Néprajzi Látó-határ, 1992. 3–4. szám, 37–43. p.

934. Madar Ilona: A szlavóniai magyar református falvakról; Horvátor-szági Magyarság, 1995. július, 7. szám, 14–17. p.

935. Molnár Ambrus: Szlavón reformá-tusok között – Vallási néprajzi ha-gyományok; Budapest – Confessio, 1983. 4. szám, 109–114. p.

936. Molnár Ambrus: Helytörténeti és néprajzi gyűjtemények és nép-művészeti alkotások mai helyzete Drávaszögben és Szlavóniában; Néprajzi Látóhatár, 1999. 1–4. szám, 255–262. p.

937. Molnár Ilona, P.: Adatok a Szlavó-

niában élő magyar reformátusok templomi szokásaihoz, különös tekintettel az ülésrendre I–II.; Horvátországi Magyarság, 1994. szeptember, 9. szám, 23–27. p. és október, 10. szám, 16–19. p.

938. Penavin Olga: Szlavóniai magya-rok; Üzenet, 1979. szeptember, 671–673. p.

939. Penavin Olga: A szlavóniai ma-gyarságról; Horvátországi Magyar-ság, 1996. június, 6. szám, 3–11. p.

940. Penavin Olga: A nők helyzete a szlavóniai nagycsaládban I–II.; Horvátországi Magyarság, 1997. június, 6. szám, 17–20. p. és július, 7. szám, 7–11. p.

941. Penavin Olga: A szlavóniai szigetmagyarság jelene; Néprajzi Látó-határ, 1999. 1–4. szám, 37–38. p.

942. Plećaš, Dušan: A Magyar Tanács-köztársaság és a szlavóniai forra-dalmi események 1919ben; Eszék – Horvátországi Magyarok Szövet-sége Évkönyve 8–9. szám, 1986–1987. 217–228. p.

943. Podhradszky József: I. Ferdinand Királynak Oklevele annak bizo-nyítására, hogy a mái Horváth Ország a’ Szlavónia; Tudományos Gyűjtemény, 1838. XI. szám, 87–89. p.

944. Szili Ferenc: Kivándorlás, mint vállalkozás DélDunántúlról HorvátSzlavónországba; Horvátorszá-gi Magyarság, 1996. március, 3. szám, 14–22. p.

945. Varga Géza: Levél Szlavóniából [Adakozás a templomépítésre]; Hit-élet, 1982. 1. szám, 9. p.

946. Varga Géza: Keresztény múlt és

jelen Szerémségben és Szlavóniá-ban; Hitélet, 1982. 6. szám, mellék-let 1–8. p.

114 SZÖRÉNY VÁRMEGYE

947. Werni, Josef: Die katholischen Donauschwaben in Diözese Dia-kowar 1918–1945; In: Die katho-lischen Donauschwaben in der Nachfolgenstaaten 1918–1945; Freilassing, 1972. 277–325. p.

948. Werni, Josef: Die katholischen Donauschwaben in der Erdiözese Agram 1918–1945; In: Die katho-lischen Donauschwaben in der Nachfolgenstaaten 1918–1945; Frei-lassing, 1972. 326–340. p.

SZÖRÉNY VÁRMEGYEKrassó–Szörény vármegye, Szörényi Bánság

A magyar hódítás korszakában azon tartományt, mely utóbb a szörényi várról kapta elnevezését, Glád vezér uralta, ki – legrégibb krónikásunk feljegyzése szerint – a Maros folyótól Horom váráig uralkodik vala. A honfoglalás története, midőn Árpád seregeit a Duna ezen táján föllépteti, szól Keve váráról, Titelről, a begei részekről és Orsováról és ez az utóbbi az egyetlen hely, mellyel e korszakból a későbbi szörényi bánság történetébe átmegyünk. A szörényi bánság neve csak későbbi időben bontakozik ki az államalakulás processusából; nemzetünk első századaiban azonban, midőn az ország még vármegyékre nem volt felosztva, vagy midőn ezeknek még csak első csírái fogamzottak, az ilyen elne-vezésről szó sem lehetett. Ha azonban azt a területet akarjuk tekintetbe venni, melynek különféle időben a szörényi bánság, vagy Szörény vármegyének neve adatott, azt fogjuk látni, hogy ezen geographiai fogalom alá mindazon tartomány tartozik időnkint, mely a Marostól (azon ponttól kezdve, melyen az egykori Erdélyből Magyarországba lép) kezd-ve, hazánk mai határán túl, az Aluta folyóig terjed. Ma Szörény vármegyének területe 70,02 □ mérföldet tesz, melyben 1 sz. k. város, 2 mezőváros és 102 falu foglaltatik – a régi tartomány, ha sokszor módosított határait oly egésszé tömörítjük, a milyen soha egykoron nem vala – egy tekintélyes királyság terjedelmével fölér. (…) A XV. és XVI. században a szörényi bánság oly geographiai viszonyokat mutat, minők sehol másutt a hazában elő nem fordultak. Bizonyos falvak fekvésükre nézve a karánsebesi vagy miháldi kerülethez tartozók gyanánt említtetnek; más alkalommal ugyanazok, vagy közel levők egyedül csak temesmegyei falvaknak mondatnak, a nélkül, hogy kerület említtetnék, melybe bekebe-lezve vannak, ismét más esetben egyes falvak, vagy csoportozatok a szörényi bánság karánsebesi kerületéhez számíttatnak, a melyeket máskor Temes vármegye karánsebesi kerületében fekvőnek olvasunk. (…) A bonyolódott geographiai kérdés csak úgy látszik megfejthetőnek, ha feltesszük, hogy Temes vármegye némileg tartományi elnevezés hi-vatásával is bírt, miképp például Erdély, a többi Királyhágón-túli vármegyékre. Így ért-hető, hogy bizonyos helységek, avagy a karánsebesi és miháldi kerület majd a szörényi bánságban, majd – mint univerzalisabb elnevezést használva – Temesmegyében fekvő-nek mondatik (Pesty Frigyes, 1877).

Monográfiák

Vö.: 1., 2., 72., 88. és 90–92., 843., 964. és 1335. sz.

948a. [Bánovits Sándor] Szörény várme-gye emlékirata – Bánovits Sándor Szörény megyei főjegyző által; Ka-ránsebesen – Traunfellner, 1874. 16. p.


949. Jakabffy Elemér: KrassóSzörény vármegye története különös te-kintettel a nemzetiségi kérdésre; Lugos, 1940. 111 p.

Irodalom: Gáldi László: ~; Száza-dok, 1941. 88–92. p.

950. Fodor Ferenc, dr.: A Szörénység tájrajza; Budapest – Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytár-sulat nyomása, 1930. 220 p.

950a. Fogl János: A krassószörényi ro-

mánok között; Újvidék – Gutten-berg ny., é. n. 44 p.

950b. Nemes Sándor–Szörényi Benő: Földrajzi alapfogalmak és KrassóSzörény vármegye földrajza. Az elemi népiskolák III. osztálya számá-ra, az új tanterv nyomán; Ka rán-sebes, 1899.

950c. Szörényi Benő: KrassóSzörényme gye földrajza; Lugos – Traun-fellner J., 1885. 39 p. 2. kiadás.

950d. Szörényi Benő: KrassóSzörénymegye földrajza. A miniszteri tan-terv nyomán a népiskolák III. osz-tályának használatára. Karánsebes – Egyházmegyei könyvkereskedés, 1892. 44 p., 4. bővített kiadás.


951. Fenyvesi László: A temesközi-szörénységi végvárvidék funk-cióváltozásai (1365–1718); In: Végvárak és régiók a XVI–XVII. században; Eger, Studia Agriensia 14., 1993. 235–285. p.; Bibliográ-fia: 271–285. p.

952. Karácsonyi János: Mikor lett Hu-

nyadi János szörényi bánná?; Századok, 1901. 76–77. p.

953. Miletz János: Szörény vármegye történelmi és régészeti emlékei; Történelmi és Régészeti Értesítő, 1879. 13–42. p.

954. [Pesty Frigyes]: Emlékirat gróf Lónyay Menyhért miniszterel-nökhöz Keve és Szörény várme-gyék fölélesztése tárgyában; Szá-zadok, 1872. 193–196. p

955. Pesty Frigyes: Új adat Szörény vármegye régi topográphiájához és magyarságához; Történelmi és Régészeti Értesítő, 1879. 90–94. p.

956. Szörény vagy Sebes, de nem Valkó vármegye; Századok, 1872. 492–493. p.

TEMES VÁRMEGYETemesi Bánság, Temesköz

De még előbb kell vala említenem a temesi bánságot, melynek földmívelése e korszak alatt majdnem újjá teremtetett. E tartományt III. Károly a töröktől 1739ben visszafoglalva gr. Mercy d’Argenteau kormányára bízta, s jobb kezekre azt valóban nem is bízhatá. E ritka buzgalmú tábornok mindenek fölött a földmívelést, melly e mód fölött termékeny földű tartományban a török iga alatt egészen elhanyagolva volt, s annak akadályai elmoz-dítását tűzte ki gondjai céljául. Addig a minden esős évben rendesen beállott áradások az egyébiránt is igen kevés termesztményt majdnem az egész tartományban megsemmisíték.

116 TEMES VÁRMEGYE

Mercy tehát a hegyekről vízvezető csatornákat vitette le a Temes és Böge folyamokba, ezeket pedig szabályoztatá. Kevés évek múlva a legszebb siker követé emberiséges buz-galmát: a bánság egyike lőn legvirágzóbb tartományainknak. Mercy kora halála után a bécsi bank, mellynek a bánság birtokába jutott, folytatván javításait, s egész figyelmét a mocsárok kiszárítására, új helységek telepítésére, szóval, a földmívelés emelésére fordít-ván, e tekintetben szinte nagy hasznára volt az országnak (Horváth Mihály, 1840).

Egyetlen búzatermő országnak sincsenek olyan nagyszerű természetadta közlekedési útvonalai, mint Magyarországnak, s ha az ország terményei iránti érdeklődés mutatkoz-nék, bizonnyal élnének is az általuk nyújtott lehetőségekkel. Az ország leggazdagabb részei a Bánát, a Tisza két partja mentén elterülő síkság, a Marostól északra fekvő vidék, valamint a Száva és a Dráva környéke. Mármost e folyók mindegyike hajózható, képzelni se lehet hát Magyarországnál kedvezőbb fekvésű országot. Most pedig azt kell megvizs-gálnunk, mi akadályozta ezt a terményekben oly gazdag országot mindmáig abban, hogy ezeket az előnyös adottságokat a külkereskedelemben is bőségesen gyümölcsöztesse? Úgy gondolom, legfőképpen az a számos kereskedelmet korlátozó törvény, melyeket Ausztria kényszerített rá Magyarországra (John Paget, 1835).

Monográfiák

Vö.: 1., 2., 7., 21., 25., 39., 41., 54., 64., 65., 66., 72., 73., 77., 82., 416., 964. és 1335. sz.

957. Bárány Ágoston: Temesvármegye’ emléke; Nagy-Becskereken – Pleitz Pál betűivel, 1848. 191 p.

958. Berger Károly Lajos: Temes vár-megye gazdasági viszonyai és gaz-dálkodási rendje; Budapest – Pát-ria Irodalmi Vállalat és Nyomdai Részvénytársaság, 1907. 81 p.

958a. Boján László: Temesvár megye földrajza. A miniszteri tanterv sze-rint a temesvári és temesmegyei nép-iskolák III. oszt. számára. Több áb-rával és szemléleti képpel; Budapest – Lampel Róbert, 1891. 35 p.

959. Borsi-Kálmán Béla: Öt nemzedék, és ami előtte következik…; Buda-pest – Noran-Kiadó, 2006. 533 p.

959a. Dobján László: Temes vármegye földrajza. A miniszteri tanterv sze-rint a temesvári és temesmegyei nép is-kolák III. osztálya számára. Több áb-rával és szemléltető képek kel; Bu-dapest – Lampel R., 1891. 35 p.; 2. kiadás, Budapest – uo., 1896. 43 p.

960. Friebeisz István: Magyarország, a

Szerb Vojvodina és a Temesi Bán-ság legujabb felosztása betűrend-ben; Pest – Müller Gyula, 1858. 14 p.

961. Hermann Győző: Temes várme-gye négy utolsó nemesi felkelése; Temesvár – Csanádegyházmegyei Könyvnyomda, 1911. 50 p.

962. Hobohm Henrik: Az Alföld csator-názási, vízmentesítési és öntözé-si tervezete vaspálya és országúti hálózattal; Pest 1873. 8 p. + 3 tábla – részlet (Torontál, Temes és Bács megyében).


963. Juhász Kálmán, dr.: Műveltségi ál-lapotok a Temesközben a török világban; Cluj – Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet Rt. Nyom-dája, 1935. 19 p.

964. Lendvai Miklós: Temes vármegye nemes családjai, I. kötet; Buda-pest – kiadja a Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Múzeum-Társulat, 1896. 161 p. – II. kötet 1899.

965. Ortvay Tivadar: Temes vármegye és Temesvár város története a leg-régibb időktől a jelenkorig [Pesty Frigyes irodalmi hagyatékának fel-használásával] I. könyv; Budapest, 1914. 248 p.

Irodalom: Téglás Gábor: ~; Száza-dok, 1915. 422–427. p.

966. Pesty Frigyes: Oklevelek Temesvármegye és Temesváros törté-netéhez; Pozsony – Eder István könyvnyomdája; 1896. XXXIV p.

966a. [Scherer Károly]: Temesvármegye rövid földrajza. A III. osztály hasz-nálatára írta Scherer Károly; Csá-kova – Gradl Péter könyvnyomdája, é. n., 16 p.

966b. Sebesztha Károly–Gramma Döme: Temes vármegye földrajza. A nép-iskolák III. osztálya számára; Te-mes vár – Polatsek-féle könyvkeres-kedés, 1899.

966c. Sebesztha Károly: Földrajz a szerb tannyelvű elemi iskolák számára; Temesvár – Polatsek-féle könyvke-reskedés, 1905. 47 p.


Vö.: 190., 844. sz. 967. Adatok a reformkorszak történe-

téhez Temesmegyében I–IV.; Tör-ténelmi és Régészeti Értesítő, 1894. 78–102. p.; 1895. 33–60. p.; 1896. 1–35. p. és 1897. 13–65. p.

968. Adda Kálmán: A temesmegyei Beregszó völgye és a Begafolyó közötti terület földtani viszonya-iról; Budapest – Franklin-Társulat könyvnyomdája, 1898. 138–144. p.

969. Beszédes Valéria: Bácska és Te-mesköz népe; Bácsország, 1995. május 4., 6. p.

970. Cseh Lajos: Temesvármegye és az 1843–44. országgyűlés. Adatok a reformkorszak történetéhez I–II.; Történelmi és Régészeti Értesítő, 1903. 3–13. p. és 1904. 52–66. p.

971. Debreczenyi Bárány Ágostony: Torontál megye hajdani, ’s mostani nevezetéről; Tudományos Gyűjte-mény, 1833. X. szám, 84–89. p.

972. Dessewffy Antal: Alapos Rendszabása Temes Vármegyének a’ Ma-gyar nyelv virágzásának előmoz-dítása’ tárgyában; Tudományos Gyűjtemény, 1831. VI. szám, 119–123. p.

973. Fenyvesi László: A temesközi-szörénységi végvárvidék funk-cióváltozásai (1365–1718); In: Végvárak és régiók a XVI–XVII. században; Eger, Studia Agriensia 14., 1993. 235–285. p.; Bibliográ-fia: 271–285. p.

118 TEMES VÁRMEGYE

974. Gattájai Gorove László: A’ Bánsági Bolgároknak hajdani ’s mostani állapotuk; Tudományos Gyűjte-mény, 1837. VIII. szám, 3–85. p. és IX. szám, 3–63. p.

975. Heltai H. István: Az első királyi

komisszárius a Temesi Bánság-ban; Századok, 1913. 791–796. p.

976. Holéczy Mihály: A’ szabadító háború Tiszán túl; Tudományos Gyűj-temény, 1836. VII. szám, 3–79. p.

977. Jankovich Miklós, W. idősb.: Temes vármegyében 1520. esztendő tá-ján virágzott Nemzetségekről, s’ Helységekről; Tudományos Gyűj-temény, 1833. V. szám, 65–74. p.

978. Kristály István: Bánáti levél; Ka-

langya, 1944. 5. szám, 213–216. p.

979. Lendvai Miklós: Temes vármegye nemzeti ellenállása 1861ben; Tör-ténelmi és Régészeti Értesítő, 1908. 27–58. p.

980. Marz, Henrik: A kamarai igazga-tás kezdetei a Bánátban; Levéltári Szemle, 1988. 2. szám, 28–42. p.

981. Németh Ferenc: Bánáti nábobok

régi húsvéti kéjutazása I–IV.; Csa-ládi Kör, 2001. február 15., 24–25. p.; február 22., 24–25. p., március 1., 24–25. p.; március 8., 24–25. p.

982. Papp Árpád: Néprajzi kutatások a

négy történelmi vármegye – BácsBodrog, Szerém, Temes és Torontál – területén 1945ig; Bácsország, 2000. 11–12. szám, 63–67. p.

983. Pechata Károly: A’ Temesi Bánság

Nemzeti Oskolájinak esmertetése;

Tudományos Gyűjtemény, 1825. XI. szám, 77–88. p.

984. Szentkláray Jenő: Mercy [Claudius Florimund gróf] kormányzata a Temesi Bánságban – Újabb rész-letek Délmagyarország XVIII. századi történetéhez; Budapest – Kiadja a Magyar Tudományos Aka-démia, 1909. 188 p.

985. Szentkláray Jenő: Újabb részletek

a délmagyarországi török hódolt-ság történetéből; Budapest – Ki-adja a Magyar Tudományos Aka-démia, 1917. 30 p. – Értekezések a Történelmi Tudományok köréből, XXIV. kötet, 9. szám.


986. Miletz János: Temes és Aradvár-megyék történelmi és régészeti emlékei I–II.; Történelmi és Régé-szeti Értesítő, 1876. 128–136. p. és 165–180. p.

987. Péch József: A zsadányi avar tele-pek Temes vármegyében; Törté-nelmi és Régészeti Értesítő, 1877. 49–59. p.

988. Temesy Győző, vitéz: Bánát, Bán-ság, Temesvidék vagy Temesköz?; In: Földrajzi zsebkönyv 1942; Bu-dapest – Magyar Földrajzi Tár saság, 1942. 61–65. p.

989. Temesy Győző, vitéz: A Temesköz elnevezéséről; Kisebbségi Körlevél, 1943. március, 2. szám, 67–77. p.

989a. Temes vármegye népoktatás-ügyének 1892ik évi állapotáról; Dél vidék, 1893. január 22., 3. p.


TORONTÁL VÁRMEGYEBánát

Torontál vármegye egy a legszebb és a legnagyobb vármegyék közül M[agyar]or-szágban. Hosszúsága tizenhat mérföld, szélessége pedig nyolc-tíz. A Marostól fogva, mely annak északi határja, lenyúlik a Banátusi-illyriai határkerületekig a Dunától mint-egy négy mérföldig. Napnyugatra a Tisza vize határozza, napkeletre pedig Temes várme-gye. Az egész vármegye egy sima térség. Földje igen termékeny, és mind gabonát nagy bőséggel terem, mind kövér legelőkkel bír. Égtája, valamint a más két banátusi várme-gyéknek (és Bács vármegyének is), melegebb, mint Magyarországnak más részeiben. Sajnállani lehet, hogy még ezen vármegye nagyságához képest kevéssé népes, és hogy sok szélesen elterjedt földjei használhatatlan állapotban lévén, mindaddig műveletlenek. Ugyanis tizenkilenc □ mérföld csupa mocsáros hely, és nem egyéb tóknál s náddal beterí-tett posványoknál. Ezenkívül pedig a Tisza, Maros és Temes vizei gyakran kiáradnak, és a nagy esőzések sok állóvizet hagynak magok után, mely szerint még több részek is víz alá tétetnek. Ennek előtte kivált a vizek áradásaitól Torontál vármegye sokat szenvedett, de most a Maros partján és a Tisza mellett készült derék töltések ezen vizek kiöntéseinek nagy gátot vetnek. (…) A tóknak lebocsáttatásában és a mocsároknak kiszárasztásában is sokat cselekedtek immár Torontál vármegyében. Ugyanis a Béga kanálisába és több más kanálisokba, amilyen a Berzovai-kanális a Begain alol, sok állóvizeket csapoltak le, és reménység vagyon, hogy a mostani mocsáros földeknek is kátharmadát még használ-hatóvá tehetik, ha némely projektumban lévő lecsapoló kanálisok végrehajtatnak (Teleki Domokos, 1794).

A rácokat még most nagyrészint vad és műveletlen népnek lehet mondani, kik közül azok, akik a vármegye alsó részeibe laknak, bárdolatlanabbak, valamint az oláhok is, akik sokan adják magokat tolvajlásra és más gonoszságra. Ugyancsak a torontáli oláhok jámborabbaknak tartatnak, mint a Temes és Krassó vármegyeiek. A rácok közönsége-sen véve, kivált a felsőbb vidékiek, jó földművelők; az oláhok rosszabbak. A német és a francia kolonisták pedig igen szorgalmasak, s azért is tehetősek, különben is jóféle jámbor emberek; a magyarok is dolgos emberek, kivált azok, kik a dohánykertészséget űzik. (…) A rácok a Banátusnak részint régibb, részint a török földekről egy századtól fogva általjött lakosai, kik eredet szerint szerviaiak és bolgárok. A németek új kolonisták, kik VI. Károly császár és király idejétől fogva hozattak ezen földre, amely azelőtt nem sokkal szabadult vala ki a török birtokából; rész szerént katol., rész szerént evang. és re-form. vallásúak. Németországnak sok részeiről, főképpen Franconiából [Frankföldről], a Palatinátusból [Pfaltz (Rajnai) palotagrófságból] és Svéviából [Svábföldről] jöttek, még II. József császár is igen sokakat telepített meg itten. A francia lakosok eredet szerint Lotharingiából valók, és VI. Károly császár alatt jöttek. Ezeknek öt helységek vagyon ebben a vármegyében, és Temes vármegyében is van egynehány; ezek is részint katoliku-sok, részint protestánsok, francia nyelvet beszélnek. Azonban ezeket a magyar paraszttól külsőképpen meg nem különböztethetnéd, valamint a Magyarország más részeiben lakó svábokat sem, mert ezeknek még a nyelvek is magyarizálódott majd mindenütt; de a bánátusi németek mind német parasztok módjára járnak, és németnél egyebet nem be-szélnek (Teleki Domokos, 1794).

120 TORONTÁL VÁRMEGYE

A tájtörténetnek ez az újabb fejezete valójában 1718-ban, a požarevaci béke megköté-sével kezdődött, amikor is a Porta lemondott a Temesközről, Szerémségről és Belgrádról. A vidék nem került vissza Magyarországhoz, hanem Ausztria, illetve a császárság beke-belezte „újszerzeményi kerületként”, mégpedig hadikárpótlás címén és persze a hódító, a győztes jogán is. A középkori Temesköz Temesi bánság néven önálló közigazgatási egység lett, közvetlenül Bécs alá rendelve, s Claudius-Florimond Mercy gróf kormány-zósága alatt állt 1718 és 1733 között. A temesvári kormányhivatal egy 1763-ban keltezett iratának meghatározása szerint „a császárnő (Mária Terézia) a Bánságot mint egészen sajátszerű tartományt olyan módon bírja, hogy… ő az egyedüli univerzális földesuraság”. Valóban, a törökök kiűzését követő hat évtizedben egészen 1781-ig, nem léteztek földes-urak a Bánságban, minden település, minden talpalatnyi föld formálisan a császárnő tu-lajdonában volt, az ő nevében igazgatta a kormányzó, illetve a kincstári hivatal a területet (Kalapis Zoltán, 1998).

Monográfiák

Vö.: 1., 2., 7., 11., 16., 21., 25., 41., 54., 64., 65., 66., 72., 73., 77., 82., 104., 159., 391., 395., 400., 416., 419., 421., 422., 423., 425., 426., 428., 438., 439., 766., 768., 770., 964., 1335., 2119., 2138., 2163., 2267., 2268., 2324., 2335., 2384., 3122. és 3123. sz.

990. Abelsberg, Leo: Die Wiederein-bämmung der inundtionsgebiete im Rayon der ehmaligen DeutschBanater Militärgrenze an der Unteren Donau; Budapest – Buch-druckerei Aktiengesellschaft Athe-naeum, 1907. 23 p.

991. A parasztok állapota a Somogy, Kolozs, Szolnok–Doboka és Torontál megyékben; Budapest – Ró-zsa Ottó könyvnyomdája, 1886. 79 p.

992. [Balogh Károly]: Emlékirat a Torontál vármegyei községi és körjegyzői első magán tanfolyam-ról mely fennállott 1890. év január elejétől ápril 30ig – Egybeállitotta Balogh Károly; Nagy-Becskerek – Pleitz Fer. Pál, é. n. [1890]. 27 p.

993. Baróti Lajos: A bánsági legrégibb német település története; Temesvár – nyomatott a Csanád-egyházmegyei könyvnyomdában, 1892. 70 p.

Irodalom: A-a: ~; Századok, 1892. 598–600. p.

994. Bárány Ágoston: Torontálvárme

gye’ hajdana; Budán – A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel, 1845. 163 p. + Második rész: Oklevelek, 80 p.

995. Buchmann Károly: A délmagyaror-szági telepítések története – I. Bá-nát; Budapest – k. n., 1936. 231 p.

996. Buchmann Károly: A Bánát kiváló férfiai; Budapest, 1941. 48 p.

997. Csehák Kálmán: Radnički pokret u Banatu od osnivanja Socialde-mokratske partije Ugarske 1868–1890; Novi Sad, 1967.

998. Cs. Simon István: Sóvirág – ÉszakBánát szociográfiájához; Újvidék – Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság, 1993. 230 p.

998a. Geczer B.: Földrajz a torontálmegyei elemi népiskolák számá-ra. (Kiszlingstein 397.)


999. Gonda Béla: A Torontálmegyei tiszai zsilipek; Budapest – Nyom-tatott az Athenaeum R. Társ. Nyom-dájában, 1877. 31 p. + 6 táblázat.

1000. Hammerstiel, Robert: Ikonok és patkányok – Bánáti gyermekévek 1939–1949; Budapest – Adrianus, 2001. 303 p.

1001. Hegediš, Antal, dr.: Agrarni odnosi u Torontalskoj Županiji u Banatu 1779–1848; Novi Sad, 1987.

1002. Hegedűs Antal: Agrárviszonyok Torontál megyében 1779–1848; Újvidék, 1981.

1003. Hegedűs János: Torontálvármegye szabályrendeletei; Nagy-Becske-rek – Pleitz Fer. Pál, 1899. 686 p.

1004. Herrschaft, Hans: Das Banat – Ein deutsches Siedlungsgebiet in Süd-osteuropa; Berlin – Verlag Grenze und Ausland gmbh., 1942. 338 p., 16 t. : ill. – Bibliogr. 329–336. p. 2. verb. und erg. Aufl.

1005. Hertelendy József: Torontálmegye közigazgatási, közgazdászati és közmívelődési állapota az 1874ik évben; Nagy-Becskereken – Pleitz F. Pálnál, 1875. 27 p.

1006. Hoffmann, Leo: Kurze Geschichte der Banater Deutschen von 1717 bis 1848; Temesvár – Schwabische Verlags – Aktiengesellschaft, 1925. 124 p.

1007. Jakabffy Elemér: A Bánság ma-gyar társadalmának kialakulása a XIX. század folyamán; Lugos, 1940. 42 p.; és A Bánát (Bánság) magyar társadalmának kialaku-

lása a XIX. század folyamán: Ma-gyar Kisebbség, 1940. május 1., 9. szám, 205–208. p. és 1940. május 16., 10. szám, 228–237. p.

1007a. Jakabffy Elemér–Páll György: A bánsági magyarság húsz éve Ro-mániában; Budapest, 1939. VIII + 240 p.

1008. Jeszenszky Ignácz: Kiáltó szó; Nagykikinda – Kiadói ny., 1897. 30 p. + 1 t.

1009. Jeszenszky Ignácz: Torontál vár-megye gazdasági monográfiája; Budapest – Pesti Könyvnyomda-részvény Társaság, 1904. 19 p.

1010. Jordan, Sonja: Die keiserliche Wirtschaftspolitik im Banat im 18. Jahrhundert; München, 1967. 212 p.

1011. Juhász Antal (szerk.): ÉszakBánság paraszti műveltségéből (Öt tanulmány két észak-bánsági falu, Majdán és Rábé társadalom-néprajzáról) – Táj és népi kultúra 3. A József Attila Tudományegyetem Néprajzi Tanszékének kiadványso-rozata. Szeged, 1999. 132 p.

1012. Kalapis Zoltán: Bánát könyve; Új-vidék – Forum Könyvkiadó, 1979. 258 p.

1013. Kalapis Zoltán: Balladaénekesek, mesemondók, vásárosok; Újvidék – Forum Könyvkiadó, 1980. 189 p. – Történelmes gyilkosságének, 5–42. p.; Lappangó szájhagyomá-nyok, 43–78. p.; A bánáti mesemon-dó (Borbély Mihály), 79–114. p.; A torontáli vásár aranykora, 115–188. p.


1014. Kalapis Zoltán: Zendüléstől a for-radalomig – Bánáti munkásmoz-galmi dokumentumriportok; Új-vidék – Forum Könyvkiadó, 1981. 393 p.

1015. Kalapis Zoltán: Vojvodjanski inžiliri, mašinci, svetlopisci; Novi Sad – Pčesa, 2004. 107 p. – Prof. dr. Veselin Lazić: Žedj 5. p.; Bela Duranci: Radost otkrića 6–8. p.; dr. Duško Popov: Višenacionalna baština, Kalapišev zaštitni znak, 9. p.; Autobiografske beleške – Novinar, pa baštinik 10–20. p.; Fotografije i reprodukcije Maćaša Nemeta 21. p.; Bečkerečki svetlopisci 24–55. p.; Konjski vašar u Debeljači 56–61. p.; Vrste goriva u seoskoj avliji izmedju dva rata 62–63. p.; Kasni razvoj, brza propast salaša u Banatu 64–69. p.; Galerija starih inžilira 70–77. p.; Od uredjenih stajaćih voda do ribarskog gazdinstva u Ečki 78–81. p.; Posledjna skela na Tisi 82–85. p.; Bratimljena tri sela iz tri republike 86–91. p.; Naučnik-čergar – Henrick Wislocki u našim krajevima 92–95. p.; Narodni pripovedač iz našeg Banata 96–99. p., Umesto „Orient-Ekspresa” – vicinal 100–105. p.

1016. Katona Antal: Torontálmegye

vizrajzi ismertetése s mérnöki javaslat a vizhasznosítás érdeké-ben; Kecskeméten – Nyomtatott Szilágy Károlynál, 1867. 92 p.

1017. Képessy József: Javaslat Bánát közbenső vízhálózatának szabá-lyozásáról; Temesvárott – nyoma-tott Magyar testvéreknél, 1873. 241 p. + 4 tábla.

Megjegyzés: Fekete Zsigmond: Észrevételek a javaslatba hozott

bánsági vízszabályozások terve-zetéhez; Magyar Mérnök [és Építé-szeti Egylet Közlönye], 1874.

1018. Kiss Bálint: A BékésBánáti Re-formátus Egyházmegye története (1836); Békéscsaba, Szeged, 1992. 444 p.

1019. Kovách Géza: A Bánság demográ-fiai és gazdasági fejlődése (1716–1848); Szeged, 1998. 369 p.

1020. Kovačicky process; Turčiansky Sv.

Martin, 1908. 128 p.

1021. Krischan, Alexander: Deutsche periodische Literatur des Banats 1771–1971; München – Verlag des Südostdeutschen Kulturwerkes, 1987. 142 p.

1022. Krüner Ágoston: Torontál várme-gye 1870ik évi népszámlálása; H. n., é. n., 40 p.

1023. Leitich Antal: Torontálmegye földrajza tekintettel az egyes helyek-hez kötött legfontosabb történelmi mozzanatokra; Temesvár, 1881. 132 p. + 1 térkép.

1024. Legeza László–Szacsvay Péter: Bácska és Bánság; Budapest – Of-ficina Nova, 1991. 288 p. (fénykép-album).

1025. Lőrinc Péter: Bánáti magyar pol-gári társadalomtudomány a szá-zadforduló idején 1880–1918; Újvidék – Hungarológiai Intézet, 1973. 263 p.

Irodalom: Burányi Nándor: ~; Lé-tünk, 1974. 1. szám, 149–154. p.; Rehák László: A felfedezés erejé-vel; Magyar Szó – Kilátó, 1975. de-cember 20., 50. szám, 11. p.


1026. Lukács Sándor–Ternovác Tibor: Sóskopó; Kanizsa – Cnesa, 1995. 85 p.

1027. Marton Andor: Torontál vármegye gazdasági viszonyai és gazdálko-dási rendszerei; Budapest – Pátria Irodalmi Vállalat és Nyomdai Rész-vénytársaság, 1907. 140 p.

1028. Massacurator, dr.: A torontáli vici-nálisok csődje; Budapest – Pátria Irodalmi Vállalat és Nyomdai Rész-vénytársaság, 1901. 41 p.

1029. Milleker, Felix: Kulturgeschichte der Deutschen in Banat 1716–1918; Vršac, 1920. 128 p.

Irodalom: Eperjessy Kálmán: ~; Századok, 1932. 102. p.

1030. Milleker, Felix: Der erste organi-sierte deutsche kolonisation des Banats unter Merch. 1722–1726; Werschetz, 1923. 9 p.

1031. Milleker, Felix: Geschichte der Städte und des Stätewesens im Banat: Vrsac, 1924. 30 p.

1032. Milleker, Felix: Leonhard Böhm, der Monograph des Banats; Wr-schatz, 1925. 17 p.

1033. Milleker, Felix: Geschichte des Buchdruckes und des Zeitungs-wesens im Banat 1769–1922; Be-lacrkva (Weiskirchen), 1926. 47 p.

1034. Milleker, Felix: Geschichte der Deutschen im Banat von den äl-testen Zeiten bis zum Jahre 1716; Bela Crkva (Weiβkirchen), 1927. 27 p.

1035. Milleker, Felix: Kulturgeschichte der Deutschen im Banat, 1716–1918; Wrschatz, 1930. 128 p.

1036. Milleker, Felix: Lenau im Banat; Wrschatz, 1939. 40 p.

1037. Milleker, Felix: Der Anfang der

Einwanderung der Deutschen ins Banat, 1716–1722; Wrschatz, 1939. 36 p.

1037a. Milleker, Felix: Geschichte des Schulwesens in der Banater Mi-litärGrenze 1764–1876; Wrschatz – J. E. Kirchner, 1939. 76 p.

1038. Mokry Endre: A bánáti vizek sza-bályozásának történeti ismerteté-se; Temesvárott – Magyar Testvérek Könyvnyomdája, 1881. 30 p.

1039. Németh Ferenc: A torontáli sző-nyeg – A szőnyegszövés negyed-százada Bánátban Streitmann An-taltól Kovalszky Saroltáig; Újvidék – Forum Könyvkiadó, 1993. 105 p. – Torontalski ćilim. Újvidék – Fo-rum Könyvkiadó, 1995. 103 p.

1040. Németh Ferenc: A bánáti fényké-pészet története; Újvidék – Forum Könyvkiadó, 2002. 225 p.

Irodalom: Cs. K.: A felfedezés öröme – Alkalmi beszélgetés Né-meth Ferenc művelődéstörténész-szel, lapunk munkatársával, akit a napokban Szenteleky Kornél Irodalmi Díjjal jutalmaztak; Csa-ládi Kör, 2002. október 17., 21. p.; Dévavári D. Zoltán: A Bánságot azok írták le, akik nem ismerik!; Hét Nap, 2002. november 27., 7. p.

1041. Németh Ferenc: Úri világ Torontálban; Újvidék – Forum Könyvki-adó, 2003. 121 p.

1042. Oberding József György, dr.: A bán-sági magyarság; Budapest – külön-


nyomat a Láthatár V. évfolyamának 5. számában, 1937. 16 p.

1043. Orso Mátyás, dr.: Torontálmegye közönségeinek felirata az Ország-gyűlés Képviselőházához a polgá-rosított határőrvidéken fennálló házközösségi intézmény megszün-tetése tárgyában; Nagy-Becskerek – é. n., 37 p.

1043a. Paulini Károly: Torontálmegye földrajza – Torontálmegyének is-kolai használatra átdolgozott tér-képével; Pancsova – Nyomatott Koszánovics és Popovicsnál, 1886. 72 p.

1043b. Paulini Károly: Torontálmegye földrajza – Torontálmegyének is-kolai használatra átdolgozott tér-képével; Pancsova – Nyomatott Koszánovics és Popovicsnál, 1886. 137 [1] p.

1044. Penavin Olga: A jugoszláviai Bá-

nát magyar nyelvjárási atlasza; Kanizsa – Cnesa, 1995. 113 p.

1045. Perecz György: A bánsági svábok Romániában; Magyar Szemle, 1939. január (137. szám), 13–23. p.

1046. Pesty Frigyes: Levéltári hulladé-kok; III. Torontál [1405–1448], Gömör [1322–1711], Veszprém [1453–1648] és Bodrog [1339–1511] vármegyei alispánok; Szá-zadok, 1874. 217–219. p.

1046a. Prager Benő: Földrajz a torontálmegyei népiskolák III. osztálya számára; Nagy-Kikinda – Kiadói-nyomda, 1888. 46 p.

1047. Reiser, Georg: Zur SpätThere-sianischen Ansiedlung im Banat

[Gottlob, Triebswetter, Ostern]. Klny.: „Neuen Heimblättern” Jg. 1 H. 3–4., Jg. 2. H. 1–2., 1937 Buda-pest – Dunántúl Pécsi Egyet. Kvk., 1937. 44 p.

1047a. Singer Jakab, dr.: Adatok a bánáti zsidók történetéhez a XVII. szá-zadban; Budapest – Márkus Samu könyvnyomdai műintézete, 1905. 14 p.

1048. Somfai János: A Torontálvármegyei Magyar Közművelődési Egyesü-let évkönyve 1908; Nagybecskerek – Torontálvármegyei Magyar Köz-művelődési Egyesület, 1909. 81 p.

1049. Somfai János: Negyedszázad 1885– 1910 – A Torontálvármegyei Ma-gyar Közművelődési Egyesület emlékkönyve fönnállásának negyed százados évfordulója alkalmá ból; Nagybecskerek – Toron tál-vármegyei Magyar Közművelődési Egyesület, 1910. 178 p.




1053. Somfai János: A Torontálvármegyei Magyar Közművelődési Egyesü-


let évkönyve 1914; Nagybecskerek – Torontálvármegyei Magyar Köz-művelődési Egyesület, 1914. 109 p.

1054. Somfai János: A Torontálvármegyei Magyar Közművelődési Egyesü-let évi jelentése az 1915ik évről; Nagybecskerek – Torontálvár me-gyei Magyar Közművelődési Egye-sület, 1916. 22 p.

1055. Steuer György, dr.: Főispáni szék-foglaló beszéd; Budapest – Pallas Részvénytársaság nyomdája, 1917. 22 p.

1056. Steuer György: Ne bántsd a ma-gyar svábot!; különnyomat a Ma-gyarság 1936. október 18-i számá-ból, 7 p.

1057. [Dr.] Steuer György államtitkár Torontálvármegye volt főispán-jának beszéde, melyet a Délvidé-ki Ligának 1920. évi február hó 29én Szegeden tartott alakuló közgyűlésekor tartott; Budapest, 1920. 10 p.

1058. Govor državnog tajnika, bivšeg nadžupana Torontalske županije dr. Gjure Steuera što ga je držao u Segedinu dana 29. februara 1920. na skupštini za konstituisanje Lige za Južne Krajeve; Budimpešta, 1920. 10 p.

1059. Steuer György, dr.: Egyévi főis-pánságom; Nagybecskerek, 1918. szeptember hó 23-án, 15 p. – gépirat.

1060. Szentiványi Ferencz: Torontál vár-megye vándorlási mozgalmáról; Budapest – Pesti Könyvnyomda Részvény-Társaság, 1911. 51 p. – Különlenyomat a Magyar Társada-

lomtudományi Szemle április–má-jus havi számából.

1061. Szentiványi Ferencz: Torontál vár-megye közgazdasági és szociális állapota a XX. század első tizedé-ben; Budapest – Pesti Könyvnyom-da-részvény Társaság, 1912. 27 p.

1062. Szentkláray Jenő, dr.: Torontáli ős-telepek a Tisza mentén; Temesvár – nyomatott a Magyar-féle könyv-nyomdában, 1877. 16 p.

1063. Sz. Szigethy Vilmos: Torontáli fa-metszetek; a szerző kiadása [Sze-ged], 1937. 240 p.

1064. Tallián Béla: Évi jelentés Torontálvármegye állapotáról 1880; Nagy-Becskerek – Nyomatott Lutsch Józsefnél, 1881. 120 p.

1065. Torontál vármegye községei és egyéb lakott helyei, továbbá Pancsova szab. kir. törvényhatósági jogú város területéhez tartozó egyéb lakott helyek jegyzéke; Bu-dapest – Pesti Könyvnyomda-rész-vénytársaság, 1911. 19 p.

1066. Torontalska županija – Zemljopis; Sombor – F. Biterman, 1882. 32 p.

1067. [Varga Ferencz]: Torontáli Gyár Védegylet alapszabályai; Temes-várott – Beichel József betűivel, é. n. [1842]. 11 p.

1068. Váraljai Ferenc: Torontálmegye a Hertelendyaera alatt és után; Budapest – Buchmann F. könyv-nyomdája, 1892. 23 p.

1069. Wettel, F.: Biographische Skizzen. Beiträge zur Geschichten des


Temeser Banates; Temesvár, 1908. 182 p.

Irodalom: Szentkláray Jenő: Wet-tel, F.: Biographische Skizzen. Beiträge zur Geschichten des Te-meser Banates; Századok, 1908. 636–643. p.

Cikkek, tanulmányok Vö.: 594., 872., 962., 1403., 2186., 3144., 3145., 3148. és 5091. sz.

1070. A bánsági jugoszlávok és romá-nok népcseréje körül; Magyar Kisebbség, 1940. február 16., 3–4. szám, 85–86. p.

1071. A Torontálmegyei (Bánsági) Magyar Közművelődési Egye-sület története; In: Magyar Nap-tár – Gazdák, iparosok és a nép naptára 1927 közönséges évre – A suboticai Magyar Népkör és a Torontál-megyei Közművelődési Egyesület kiadása, Subotica – Szent Antal nyomdában, é. n., 33–35. p.

1072. Az első évforduló – Egy évvel ez-előtt szentelték fel msgr. Jung Ta-más püspököt – A bánáti apostoli kormányzóság múltjából; Hitélet, 1973. 2. szám, 18–20. p.

1073. Baróti Lajos: Bánsági német isko-lák múlt századbeli kimutatása; Történelmi és Régészeti Értesítő, 1890. 56–61. p.

1074. Baróti Lajos: Jelentés a Bánság 1731iki összeírásáról, különö-sen a becskereki, pancsovai, újpalánkai, verseci kerületekről I–II.; Történelmi és Régészeti Érte-sítő, 1890. 186–229. p.

1074a. Baróti Lajos: A bánsági német tele-pítések történetéhez I–II.; Ethno g-raphia, 1891. október 1. (8. szám), 357–364. p. és december 1. (9–10. szám), 413–419. p.

1075. Baróti Lajos: A bánsági legrégibb német település története I–II.; Történelmi és Régészeti Értesítő, 1892. 11–27. p. és 53–68. p. – Füg-gelék: Adatok a bánsági legrégibb német telepek történetéhez; 83–100. p.

Kiegészítés: Baróti Lajos: Újabb adatok a bánsági legrégibb német telepítésről; Történelmi és Régé-szeti Értesítő, 1894. 47–53. p.

1076. Bálint Sándor: A Bánát település-történetéből; Újvidék – A Hunga-rológiai Intézet Tudományos Köz-leményei, 1973. 15. szám, 5–13. p.

1077. Bárczy István: Koncország végvi-dékén I–III.; Heti Magyarország, 1992. november 27.–1992. decem-ber 11.

1078. Beke György: Bolgárok a Bánság-ban; Élet és Irodalom, 1990. au-gusztus 10.

1079. Bédi Imre, dr.: Magyar élet a hatá-rokon túl – Szlovákia, Románia, Bánság, Horvátország; Kisebbségi Körlevél, 1943. november, 6. szám, 381–392. p.; 1944. január, 1. szám, 50–55. p.; 1944. március, 2. szám, 114–123. p.; 1944. május–július, 3–4. szám, 215–226. p.

1080. Biacsi Antal: Bánáti népbánat I–II.; 7 Nap, 1991. június 28., 12. p. és július 5., 12. p.

1081. Boleszny Antal: Dáciának Malva tartománya és ennek nyugati vár-


vonala; Történelmi és Régészeti Értesítő, 1884. 105–127. p.

1082. Böhm Lénárd: A Lederata-Tibiscum közötti hadútvonal az egykori Dáciában; Történelmi és Régészeti Értesítő, 1883. 49–59. p.

1083. Bú András: Bánát mégis él; Hitélet, 1974. 10. szám, 25–27. p.

1084. Büchl Antal: Letelepedés és gazdál-kodás a Bánságban (1716–1848); Korunk Évkönyv 1979 – Románi-ai magyar népismeret, Kolozsvár-Napoca, 1978. 282–289. p.

1085. Cseresnyés Iván: A mezőgazdaság-gal foglalkozó bánsági magyarság társadalmi tagozódása (Statiszti-kai adatok 1911-ből); Magyar Ki-sebbség, 1941. október 1., 19. szám, 437–442. p.

1086. Cseres Tibor: A bánáti nagy per; Magyar Szó – Újvidék, 1990. május 17.–június 2.

1087. cs. si. [Cs. Simon István]: Az „utolsó magyar sámán” és Bánát; Szabad Hét Nap, 1995. április 21., 23. p.

1088. Csömöre Zoltán: Keresztény építé-szetünk első évszázadairól I–III.; Szabad Hét Nap, 1999. április 14-é -től május 5-éig.

1089. Csömöre Zoltán: Középkori falva-ink, mezővárosaink életéből I–IV., Szabad Hét Nap, 1999. december 15-étől 2000. január 5-éig.

1090. Csömöre Zoltán: Bánság földbe rejtett kincsei I–III.; Hét Nap, 2001. szeptember 19-étől október 3-áig.

1091. Dáczer Károly: Válogatott részle-tek a kincstári dohánykertészsé-gek 1843/44es telepítésének eredeti dokumentumaiból; Tanulmá-nyok Csongrád Megye Történetéből XXI., Szeged, 1994. 207–256. p. + 1 tábla.

1092. Deáky Zita: A bánáti posláz (malá-ria) a XIX. század közepén; Nép-rajzi Látóhatár, 1999. 1–4. szám, 147–163. p.

1093. Debreczenyi Bárány Ágoston: Nemzeti haladás; Tudományos Gyűjte-mény, 1831. IV. szám, 123–125. p.

1094. Debreczenyi Bárány Ágostony: Torontál megye hajdani, ’s mostani nevezetéről; Tudományos Gyűjte-mény, 1833. X. szám, 84–89. p.

1095. Engi Lajos: A magyar iskolaháló-

zat kiépítése a Bánságban a né-met megszállás alatt 1941–44ben; Bácsország, 2004. VII–IX. szám, 117. p.

1096. Fa Jenő: Feltáratlan bánáti hagyo-

mányaink nyomában – Beszélge-tés Tomislav NikoličTomival…; Hét Nap, 2004. december 29., 26. p.

1097. Feichtinger Sándor, dr.: Jelentés a Csajkások kerülete, és Torontál vármegye flórája érdekében tett 1870. augusztus havi utazásom-ról; Budapest – Mathematikai és Természettudományi Közlemények, é. n., 15–36. p.

1098. Gabona Ferenc: Szórvány magyar-ság Közép- és Dél-Bánságban; Polísz, 2004. február–március, 75. szám, 27–32. p.


1099. Gattáji Gorove László: A’ Bánsági Bolgároknak hajdani ’s mostani állapotuk; Tudományos Gyűjte-mény, 1837. VIII. szám, 3–65. p. és IX. szám, 3–63. p.

1100. Glück Jenő: Újabb adatok az 1848–49es forradalom bánsá-gi eseményeihez; Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből XXI., Szeged, 1994. 45–61. p.

1101. Gubás Jenő: Mint oldott kéve – Vi-

taindító a Bánságért I–II.; Szabad Hét Nap, 2000. november 15. és no-vember 22.

1102. Hegedűs Antal: Bánáti új földes-urak és jobbágyaik 1782ben; Lé-tünk, 1978. 2. szám, 96–123. p.

1103. Hegedűs Antal: Jobbágymozgal-mak a Bánát Torontál megyei területén (1779–1848); Létünk, 1984. 2. szám, 361–377. p.

1104. Hegedűs Antal: Bánáti autonómiatörekvések 1941–1944 között; Bácsország, 1995. július 6., 3. p.

1105. Hegedűs Antal: Literatura prve polovine XIX. veka o privredi Torontalske, BačkoBodroške i Sremske županije; Novi Sad – Matica Srpska, Zbornik za istoriju 21. sveska, 1980. 109–133. p.

1106. Illésfalvi Péter: A németek által

megszállt Bánság helyzete 1941ben, a Magyar Királyi Csendőr-ség központi nyomozó parancs-nokságának jelentései alapján; Bácsország, 2005. 4. (35.) szám, 76–79. p.

1107. Jakabffy Elemér: Kiket adott a Bánság magyarsága a magyar

művelődésnek?; Magyar Kisebb-ség, 1942. január 16., 2. szám, 29–34. p.

1108. Jankovich Miklós, W. idősb.: Torontál Vármegyére terjedő Csa-nádi Esperestségről; Tudományos Gyűjtemény, 1833. XII. szám, 61–65. p.

1109. Jódal Dezső: Felméréseim a bá-

náti iskoláinkról I–II.; Hét Nap, 2005. augusztus 3. és augusztus 10.

1110. Kalapis Zoltán: A bánáti mese-mondó – Adalékok Borbély Mi-hály életrajzához; Újvidék – Hun-garológiai Közlemények, 1977. 32. szám, 79–99. p.

1111. Magyar festők, szobrászok Bá-nátban a XIX. század második felében és a századforduló táján I–V.; Munkácsy és Ormós Zsig-mond szeptemberi találkozásai; Magyar Szó – Kilátó, 1980. február 23., 8. szám, 12. p. és Munkácsy Beodrán; március 1., 9. szám, 12. p.; Kettő vagy négy Székely Berta-lanfestmény Bánátban?; március 15., 11. szám, 12. p.; Szentgyörgyi indulása Szentgyörgyről; március 22., 12. szám, 12. p.; A képzőmű-vészeti élet kezdete Becskereken; március 29., 13. szám, 12. p.

1112. Kalapis Zoltán: Torontál híres vízépítő mérnöke – Katona An-tal halálának 100. évfordulójára I–XVII. Magyar Szó, 1981. május 29.–június 14.

1113. Kalapis Zoltán: A Bartók család bánáti kapcsolatai; Újvidék – Hungarológiai Közlemények, 1981. 46–47. szám, 71–101. p.


1114. Kalapis Zoltán: Egy bánáti utazó Bácskában és Szerémségben [Bá-rány Ágoston]; 7 Nap – melléklet, 1983. szeptember 16., 9. p.

1115. Kalapis Zoltán: Torontáli nábob

a szabadságharcban – Kiss Ernő élete és halála I–IX.; Magyar Szó, 1997. október 5–14.

1116. Kalapis Zoltán: Öt torontáli vízi-mérnök I–IX.; Magyar Szó, 1990. március 7–15.

1117. Kalapis Zoltán: A táblabírói világ torontáli akadémikusa – Bárány Ágoston születésének 200. évfor-dulója I–X.; Magyar Szó, 1998. december 20.–1999. január 8.

1118. Kalapis Zoltán: Százéves a bánáti vicinális I–XV.; Magyar Szó, 1983. szeptember 21.–október 5.

1119. Kalapis Zoltán: Torontál híres vízépítő mérnöke – Katona An-tal halálának 100. évfordulójára I–XVII.; Magyar Szó, 1981. május 31.–június 16. (17 folytatásban – hi-ányos).

1120. Kalapis Zoltán: Monostorok a föld alatt I–V.; 1. A keleti és nyugati kultúrkör északbánáti mezsgyé-jén; Magyar Szó – Kilátó; 1989. január 14., 5. szám, 16–17. p.; 2. Görög hitű szerzetesek Oroszlá-noson; 1989. január 21., 6. szám, 18–19. p.; 3. Ami a történelmi em-lékezetből kihullott; 1989. január 28., 7. szám, 16. p.; 4. Aracsi ba-zilika, aracsi kő; 1989. február 4., 8. szám, 16. p.; 5. Egy felkészült és szerencsés régészre várva; 1989. február 11., 9. szám, 16–17. p.

1121. Kalapis Zoltán: Örmények Bánát-ban és Bácskában; Bácsország, 1997. július 3., 5. p.

1122. Kalapis Zoltán: Az artézi kutak

múlt századi térhódítása a mai Bánátban; Bácsország, 1998. 2. szám, 36–37. p.

1123. Kalapis Zoltán: Kempelen Far-kas, a bánsági telepítési biztos; Bácsország, 1998. 4. szám, 7–9. p.

1124. Kalapis Zoltán: Samarjay Károly, a torontáli 48as futár és haditudósító; In: 1848–1849 – A magyar forradalom és szabadság-harc jubileuma – a Magyar Szó különkiadványa, Újvidék, 1998. 11–14. p.

1125. Kalapis Zoltán: Szántóföldi kert-

gazdálkodás a régi Torontálban; In: Búza, dohány, selyem; Újvidék – Forum Könyvkiadó, 1998. 31–39. p.

1126. Kalapis Zoltán: Várromok a Bács-kában és Bánátban; Bácsország, 2001. IX–XII. szám, 37–44. p.

1127. Kalapis Zoltán: Kossuth kegye-

lemben részesítette Rózsa Sán-dort – A betyárok szabadcsapata a délbánáti harcokban vett részt; Bácsország, 2002. VII–IX. szám, 18–24. p.

1128. Kalmár János: A Kollonichféle

Einrichtungswerk és a 18. századi bánsági berendezkedés kérdése; Századok Füzetek 1. szám, Buda-pest, 1993. 41–50. p.

1129. Katona Imre: Északbánáti be-tyárballadák; Újvidék – A Hunga-rológiai Intézet Tudományos Köz-leményei, 1973. 15. szám, 15–42. p.


1130. Káich Katalin: A liceumi előadások repertóriuma; Újvidék – Hungaro-lógiai Közlemények, 1980. 42–43. szám, 167–187. p.

1131. Kisléghi Nagy Gyula: Lovas ha-

lomsírokról Torontálmegyében; Archaeologiai Értesítő, 1904. 407–421. p.

1132. Kovách Géza: A Bánság demográ-fiai és gazdasági fejlődése 1716–1848 I–II.; Bácsország, 1999. 5–6. szám, 7–9. p.; 7–8. szám, 4–6. p.

1133. Kovács József: A bánáti bolgá-

rokról – Mit mondanak a doku-mentumok egy népcsoportról?; Magyar Szó – Kilátó, 1978. május 27., 20. szám, 14. p.

1134. Kőművesné Nyáry Márta: Úri világ Torontálban – Lapozgatva a Cor-vinákban, a törökbecsei Berta Judit magánhasználatra készült újságjában; Hét Nap, 2004. no-vember 3., 24. p.

1135. Kristály István: Bánáti levél; Ka-langya, 1943. 10. szám, 464–466. p.

1136. Kunkin Zsuzsanna: Szenzációk a régi Torontálban I–II.; Szabad Hét Nap, 1995. február 23. és március 2.

1137. Lőrinc Péter: A „Torontál” és a to-rontáli polgári társadalomtudo-mány; Újvidék – A Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményei, 1970. 2. szám, 35–47. p.

1138. Lőrinc Péter: A bánáti város szo-ciográfiája az egykorú irodalom tükrében a századforduló idején; Létünk, 1971. 1. szám, 77–86. p.

1139. Lőrinc Péter: A bánáti történetírás története a XIX. és a XX. század-ban; Újvidék – Hungarológiai Köz-lemények, 1980. 45. szám, 5–22. p.

1140. Lukács Sándor–Ternovác Tibor:

Bánáti tengercsöppek; 7 Nap, 1989. szeptember 29., 18–19. p.

1141. Magyar élet a határokon túl – Szlovákia, Románia, Bánság, Horvátország; Kisebbségi Körle-vél, 1944. január, 1. szám, 50–55. p.

1142. Magyar László: A bánáti prostitú-

ció múltjából I–III.; Szabad Hét Nap, 1995. február 2-ától február 16-áig.

1143. Magyari Etelka: A bánsági magyar telepes falvakról; Néprajzi Látóha-tár, 1993. 4. szám, 142–146. p.

1144. Marz, Henrik: A kamarai igazga-tás kezdetei a Bánátban; Levéltári Szemle, 1988. 2. szám, 28–42. p.

1145. Miletz János: Torontál vármegye történelmi és régészeti emlékei; Történelmi és Régészeti Értesítő, 1877. 3–17. p.

1146. Milleker Bódog: Az első német te-lepülések a Duna–Tisza–Marosköz déli részében; Történelmi és Régészeti Értesítő, 1887. 82–92. p.

1147. Milleker Bódog: Vattina 1895. évi leleteiről; Történelmi és Régészeti Értesítő, 1896. 36–46. p.

1148. Milleker Bódog: A Duna–Tisza–Marosköz LaTénekori emlékei; Történelmi és Régészeti Értesítő, 1900. 21–35. p.


1149. Mokry Endre: A bánáti vizek sza-bályozásának történeti ismerte-tése; Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 1880. 409–440. p.

1150. Mutafcsiev, Petar: A bánsági bolgá-rok – A Bánságba költözésük 200. évfordulója alkalmából; Magyar Szemle, 1997. 5–6. szám, 121–133. p.

1151. Nagy Tibor: Egy elfelejtett bán-sági vadász – Damaszkin Arzén (1854–1914); Bácsország, 2001. IX–XII. szám, 28–29. p.

1152. Németh Ferenc: Bánáti agrárszo-cialista zendülések; Újvidék – Ma-gyar Szó Naptár ’88 [1988]. 100–123. p.

1153. Németh Ferenc: Feltérképezet-len szellemi örökség – A bánáti nyomdászat 200 éves évforduló-ján; Magyar Szó – Kilátó; 1990. szeptember 22., 40. szám, 16. p.

1154. Németh Ferenc: „Az eget elsötétítő sáskaraj…” – Bánátban egykor valóságos természeti csapás volt a sáska pusztítása; Szabad Hét Nap, 1995. augusztus 24., 8–9. p.

1155. Németh Ferenc: A millennium Bá-nátban – Bánátiak a millenniu-mon; In: Honfoglalók; Híd, 1996. május–július, 5–7. szám, 533–539. p.

1156. Németh Ferenc: Kiss Ernő ügy-

védje amerikai száműzetésben – Varga Ferenc Torontál megyei alispán életútjáról; In: 1848–1849 – A magyar forradalom és szabad-ságharc jubileuma – a Magyar Szó különkiadványa, Újvidék, 1998. 15–17. p.

1157. Németh Ferenc: Bánáti nábobok régi húsvéti kéjutazása I–IV.; Csa-ládi Kör, 2001. február 15., 24–25. p.; február 22., 24–25. p., március 1., 24–25. p.; március 8., 24–25. p.

1158. Németh Ferenc: Gombolyítunke

még selymet?; Családi Kör, 2001. augusztus 23., 16. p.

1159. Németh Ferenc: Ércbe öntött ke-gyelet – A 20. század első éveiben Bánátban több helyütt szándé-koztak szobrot emelni Kossuth Lajosnak, mindmáig azonban csupán egy hirdeti emlékét; In: Kossuth Lajos 1802–2002 – a Ma-gyar Szó melléklete, Újvidék, 2002. 37. p.

1160. Németh Ferenc: Ércbe öntött ke-

gyelet – A 20. század első éveiben Bánátban több helyütt szándé-koztak szobrot emelni Kossuth Lajosnak, mindmáig azonban csupán egy hirdeti emlékét; Csa-ládi Kör, 2002. március 14., 18. p.

1161. Németh Ferenc: Volt egyszer húsz templom – A kikindai Ljubiša Rauški feldolgozta és kötetben is közzétette az 1945 és 1971 között ledöntött bánáti templomok ada-tait; Családi Kör, 2003. március 13., 14–15. p.

1162. Németh Ferenc: A „csendes” kiraj-zás – Az 1879. évi szegedi árvíz-károsultak Bánátban; Bácsország, 2005. 1. (32.) szám, 86–87. p.

1163. Németh Ferenc: A bánáti fényké-

pészet kezdetei; Bácsország, 2005. 3. (34.) szám, 17–21. p.


1164. Nischer Ernő: A bánáti római sán-cok térképtörténeti ábrázolása; Debreceni Szemle, 1934. 1–11. p. – különnyomat.

1165. Nyáry Márta: Önsorsrontás, avagy önsorvasztás bánáti módra; Új Hét Nap, 1994. május 27., 10. p.

1166. Oltványi Pál: Bánáti telepítvények a múlt és jelen században I–II.; Történelmi és Régészeti Értesítő, 1888. 2–16. p. és 72–80. p.

1167. Paksa Katalin: Kálmány Lajos nyomában a Bánátban; Újvidék – A Hungarológiai Intézet Tudomá-nyos Közleményei, 1970. 4. szám, 93–107. p.


1169. Pálóczy Edgár: A bánáti plébános

– Szabó Ferenc centenáriumára (1843–1943); Kalangya, 1943. 10. szám, 462–463. p.

1170. Pehata Károly: A’ Temesi Bánság Nemzeti Oskolájinak esmertetése; Tudományos Gyűjtemény, 1825. XI. szám, 77–88. p.

1171. Pesty Frigyes: Levéltári hulladé-kok – III. Torontál [1405–1448], Gömör [1322–1741], Veszprém [1453–1648] és Bodrog [1339–1511] vármegyei alispánok; Szá-zadok, 1874. 217–219. p.

1172. Pesty Frigyes: A történeti földrajz kérdései Torontálban; Történelmi

és Régészeti Értesítő, 1879. 153–165. p.

1173. Préc István: Keskenyvágányú vas-

út Bánátban; Bácsország, 1995. szeptember 7., 8. p.

1174. Préc István: Hányan vagyunk?; Hét Nap, 2003. június 25., 27. p.

1175. (P. I.): Bánáti magyarok a számok tükrében; Hét Nap, 2004. február 11., 27. p.

1176. Port.: Bánsági Tudósítások; Tu-dományos Gyűjtemény, 1834. IX. szám, 10–13. p.; X. szám, 73–76. p.; XI. szám, 78–81. p. és 1835. V. szám, 80–83. p.

1177. Régi magyar iskolákról; Hét Nap, 2004. február 18., 29. p.

1178. Ruszoly József: Nemzeti bizott-ságok és önkormányzatok – CsanádAradTorontál közigaz-gatásilag egyelőre egyesített vár-megyék intézménytörténetéhez (1944. szeptember–1945. május); Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből XXI., Szeged, 1994. 117–183. p. + 1 tábla.

1179. Schiff Béla: Az egykori „Temesi Bánság” zsidó rendtartása 1776ból; Magyar Kisebbség, 1942. janu-ár 16., 2. szám, 34–40. p.

1180. -Sipos-: Magyar élet a határokon túl. Bánság – A bánsági közok-tatás; Kisebbségi Körlevél, 1943. szeptember, 5. szám, 318–320. p.

1181. Sümeghy Mihály: Magyar élet a

határokon túl – I. Szlovákia, II. Románia, III. Horvátország, IV.


Temesköz (Bánság); Kisebbségi Körlevél, 1943. március, 2. szám, 107–116. p.

1182. Szabó József: Egy bánáti születé-sű humanista – Schulpe György és munkássága; Bácsország, 2001. V–VIII. szám, 59–62. p.

1183. Szabó J. József: Újabb adatok a bánsági Torontál megyei zsi-dók XVIII. századi történetéhez; Bácsország, 2001. IX–XII. szám, 77–82. p.

1184. Szabó J. József: Kassai Vidor, a bánáti születésű komikus; Bács-ország, 2003. I–III. szám, 95–98. p.

1185. Szabó J. József: Good Templárok ÉszakBánátban; Bácsország, 2005. 1. (32.) szám, 90–93. p.

1186. Szabolcs Ferenc: Anyanyelvi ok-tatásunk helyzete TemesTorontál megyében (Statisztikai adatok az 1940/1941. tanévről); Magyar Ki-sebbség, 1941. augusztus 16., 16. szám, 391–395. p.

1186a. Szász Zsombor: A bánsági magyar-

ság pusztulása; Magyar Szemle, 1939. július (143. szám), 270–275. p.

1187. Szekernyés János: A bánsági hely-történeti kutatás múltjáról, jele-néről, jövőjéről; Bácsország, 2003. I–III. szám, 106–110. p.

1188. Szentkláray Jenő: Torontáli álla-potok Engelshofen idejéből; Tör-ténelmi és Régészeti Értesítő, 1879. 49–51. p.

1189. Szigeti Henrik, dr.: A pestis Ma-

gyarországon – Különös tekin-tettel a múlt században a temesi bánságban uralkodott pestisjár-ványra I–III.; Gyógyászat, 1898. november 6. (45. szám), 723–724. p.; november 20. (47. szám), 755–756. p. és december 1. (49. szám), 786–788. p.

1189a. Szigethy Vilmos, Sz.: Bánáti dé-libáb; Kalangya, 1943. 10. szám, 443–446. p.

1190. (sztn): A lélekben megújhodott

Bánát – Megkeresztelkedésünk ezredik évfordulóját…; Hitélet, 1971. 6. szám, 24–25. p.

1191. Tóth Lívia: A Bánság krónikása – Bemutatták a Cs. Simon István válogatott verseit tartalmazó kö-tetet; Hét Nap, 2005. szeptember 21., 23. p.

VALKÓ VÁRMEGYE

Őstörténetünk elbeszéli, hogy Bulcs, Lél és Botond délfelől jöve a Száván átkeltek, Zágráb várát elfoglalták, és innen ellovagolva, Pozsega várát és Vukovárt is bevették. (…) Ekkor Valkót (parochia, provincia) az első vármegyék sorában találjuk, melynek létezéséről bizonyos tudásunk van, és amelynek megyeisége nem sok bizonyításra szorúl. Már Sz. László idejében (1077–1095. év) határozott nyoma van, a midőn t. i. Vejkei Dénes ősatya, minthogy az Ung nemzetségből származó Henrik grófot Castiliába kö-vette, pozsony- és valkómegyei jószágait Both grófnak 40 ezüst márkáért eladta. Azóta

134 VARASD VÁRMEGYE

szakadatlan sora az adatoknak bizonyítja, hogy Valkó vármegye egyik kitűnő tagját ké-pezte a vármegyei rendszernek, melynek főispánjait majdnem névszerinti teljességgel ismerjük. (…) A megye neve Wlko, Wolko, Wlco, Wolkon, Vlkoy, Valkoy, Valko stb. alakban fordul elő, és a Valko patak nevével azonos. (…) Baranya Drávántúli, avagy jobb parti területének legdélibb része, ugy látszik Podgorács (1408. évben Pogarath) város, mely ma Posega vármegyéhez tartozik. Valpótól Podgorácsig vonalt huzva, még min-dig nem kapjuk Valkó vármegyének nyugati határvonalát, mert e vonalon túl nyugatra még a valkómegyei Gát, Mariancze, Abradfalva (Obradovcze), Miholacz stb. helységek fekszenek, mi arra mutat, hogy Baranya megye (…) élesen beékelte magát Valkó megye területébe, ugy, hogy itt valóságos enclavét képezett volna, ha a Dráva oldalán baranyai földdel közvetlenül nem érintkezett volna. Valkó vármegye nyugati határa legnehezebben állapítható meg. Ez irányban sűrűbben laktak szláv ajkú népek, és az ő helységeiket pá-pai tizedlajstrom, mely minket Valkó vármegye régi területére nézve tájékoz, alig ismeri (Pesty Frigyes, 1880).

Monográfiák Vö.: 17., 25., 77., 79., 83. és 93–94. sz.


Vö.: 956. sz.

1192. Botka Tivadar: Tájékoztatás az el-tűnt magyar Valkó vármegyéről; Századok, 1868. 453–474. p.

1192a. Debreczeni: Hol fekszik Valkó vármegye és Gara helység; Vasár-napi Újság, 1866. március 18. (11. szám), 128. p.; Mitrovics Gyula: Valkómegye, Garavár; Vasárnapi Újság, 1866. április 2. (13. szám), 153. p.; Péterffy J.: Valkómegye; Vasárnapi Újság, 1866. április 7. (14. szám), 166. p.

VARASD VÁRMEGYE

A ráczság szaporítást nyert, midőn a XVI-dik század utolsó éveiben a császári hadve-zérek a törökök által szétvert szerbeket Károlyváros környékén és a varasdi generalatusban telepítették. Mivel ezek görögkeleti hitűek voltak, a jó katolikus érzelmű horvátok által oláhoknak neveztettek, és régibb törvényeink is wlachoknak nevezik. Ők adták a Dráva-Szávaköz egy részének a Kis-Oláhország nevet, mely azonban még a múlt században elenyészett. Ez az úgynevezett Kis-Oláhország Posega vármegyének jelentékeny részét foglalta magában. Határai Posega városnál kezdődnek, éjszaknyugatra Pakracz, innét nyugatra Horvátországba, továbbá dél felé a Száván át a mai Bosniába húzódnak, és így a gradiskai határőrezrednek Horvátországgal határos nyugati részét is a Száva mellett keríti be. A nevezett határőrezred kerületében fekvő Kralyeva Velika nevű helység egykor Kis-Oláhország fővárosa volt. A nép, amelyet e tájon oláhnak neveztek, a XVI. század végén vagy a XVII. század elején Törökországból származott át a Zágrábi püspökség megyé-jébe, és eleinte a Zrínyi, Dersfy és Pogány család jószágain szállt meg. De már kezdettől fogva, a tartományi kormánynak sok nehézséget okozott, a földbirtokosoknak pedig a kilencedet megtagadta (Pesty Frigyes, 1880).


Monográfiák

Vö.: 17., 77., 79., 83. és 93–94. sz.

1193. Jankovics Gyula: Pobirci po povje-sti županije Varaždinske; Varasd, 1899. XXII + 163 p.

Irodalom: Margalits Ede: ~; Száza-dok, 1900. 532–533. p.


1194. Pesty Frigyes: Magyar fejedelmi levél a XV. századból [Corvin Já-nos magyar nyelvű levele, Varasd, 1498. Mindszent napján]; Száza-dok, 1873. 716–719. p.

VERŐCE (VERŐTZE) VÁRMEGYE

Verőcze Vármegye a’ hajdani folyóközi Pannóniának, utóbb pedig helytelenül elne-vezett alsó – Szlavóniának része igazabban egy az eredeti Magyar Vármegyék közül. Szlavóniának majd minden Században más értelme lévén, nem csuda, hogy Történet-Íróink elnevezésében olly annyira egymással ellenkeznek. Ronzanus minden a’ Dráva ’s Száva folyók közt lévő földeket Szlavóniának nevez, Galeotus Martius határait egész Olasz Ország széléig viszi, mások Szlavónia alatt Bozna vagy Ráma Országot ’s Narentát sőt e’ nevezet alatt „egész Szlavónia vezére” Dalmát Országot, egyebek ismét Dalmát Horvát Országot ’s Szlavóniát akarnak érteni: kik igazabban értekeznek a’ mai Horvát Országot Szlavóniának hiszik, mellynek fő városa Zágráb, mutatja ezt az 1572. 7. Cz. midőn rendeli, hogy Szlavónia részére a’ Grécshegyi Zágráb városába esztendőnkint köz-ítéletek tartassanak, a’ Szlavónia felvett perek pedig a’ hajdani szokás szerint Pozsonyban ítéltessenek meg: utóbb az 1575. 15. és 1582. 7. Hogy pedig a’ mai Szlavónia, mellynek hibás nevezete akkor kezdődött, midőn az Országnak e’ része a’ Török iga alól felszaba-dult, noha Horvát ország részei a’ felső Szlavóniával már 1587ben felcseréltettek, Horvát ország ’s Bánai törvényhatósága alá nem tartozott, históriai alapok mutatják. Ugyan is az Országnak legelső elfoglalásakor Béla Király névtelen Jegyzője szerént Árpád fejedelem hadi vezérei győzedelmes fegyvereiket a’ Száva ’s Kulpa mentében Valkón ’s Posegán keresztül Spalató városáig villogtatták. Botond Szlavóniai vezér utóbb Verőcze mellett tetetett sírba. Zoltán Fejedelem az Ország határait délről a’ Száváig, nyugatról Spalatóig terjesztette ki. Sz. István Király Apostoli hivatala következésében az Országot Megyékre ’s Püspökségekre osztotta fel, ezek között a’ Pécsi Püspökség határai a’ Száváig terjedtek, mint azt a’ Megye határairól szóló Oklevél 1009 eszt. bizonyítja (Hoblik Márton, 1832).

Monográfiák Vö.: 17., 77., 79., 83. és 93–94. sz.

Cikkek, tanulmányok Vö.: 847., 848. és 864. sz.

1195. Hoblik Márton: Verőcze Várme-gye Ismérete; Tudományos Gyűj-temény, 1832. II. szám, 3–44. p. és III. szám, 3–62. p.

1196. Hoblik Márton: Függelék Jegyze-tek. Verőcze Vármegye Ismerte-téséhez; Tudományos Gyűjtemény, 1833. IX. szám, 81–90. p.

136 ADA-KALEH

1197. Hoblik Márton: Parasztlakodalmi szokások Verőce vármegye három és Szerém egy magyar falvaiban; In: Magyar tájak néprajzi felfe-dezői; Budapest – Gondolat, 1985. 393–399. p.

1198. Füzes Miklós, dr.: Baranya és Verőcze megye, Pécs és Eszék 1848/49ben; Eszék – Horvátorszá-gi Magyarok Szövetsége Évkönyve 10. szám, 1988. 176–203. p.

2. Tájtörténet

ADAKALEH

A mikor még a török birodalom félholdja Belgrádon túlra is elragyogott, akkorról veszi eredetét az a kis oszmánli szigetvár, melyet Ada-Kále néven ismerünk. Szigetvá-ra volt hajdanta az osztrákoknak, Szigetvár maradt a neve törökül is. A törökök előtti története tudvalevő. Dunai erődöt még I. Lipót csinált belőle és Új Orsova volt a neve mindaddig, míg török uralom alá nem került. Orsova történetével különben is össze volt forrva e sziget sorsa, és midőn 1689-ben Orsova megvédésén fáradozott Heisler, a császár tábornoka, a szigetvárat is körülsánczolta és erős palánkkal látta el. De mindhiába, a török elfoglalta Orsovát és vele együtt hatalmába került a sziget is. Csak a pozsareváczi békével (1718) került ismét osztrák kézbe, és III. Károly császár újolag megerősíttette, hogy az esetleges megtámadások ellen sikeresebben megvédhesse. Két vár épült vele szemben a szerb partra és e két várat egy őrtorony kötötte össze, melyet a császárné tiszteletére Erzsébet-sáncznak neveztek el (1736). Ezzel el volt zárva a hatalmas Dunaág, és vele együtt a hajók közlekedése. Mert aki e két helynek a birtokosa volt, az egyúttal a déli Dunán is rendelkezett (Kúnos Ignácz, 1893).

A folyó közepén zöld fák között Ada-Kaleh fehér minaretjei fénylenek. Ada-Kaleh, ez a zöld sziget a hegyek közül kitörő Dunában, tulajdonképpen nem egyéb, mint Török-ország előretolt cukorbástja és trafikja. Mecsetjén a félhold már inkább idegenforgalmi célokat szolgál, mint egy világ határát jelzi, és bugyogós, turbános törökjei is inkább hasonlítanak azokhoz, akik törökfeketét árulnak Európa kávéházaiban, mint az igazi tö-rökökhöz, akik országot alkotnak Európa alatt. Az egész sziget egy apró bazár, rövid utcácskával, amelyet boltok szegélyeznek, ezen az utcán sétálnak végig az itt egy órát ki-kötő hajó utasai. Szultánkenyeret vesznek és ékes, török felirású dobozokban ada-kalehi cigarettát. (…) Hűs fák között bújnak meg a házak és egy régi erődítés pusztuló falai. A kereskedők mindenféle pénzt elfogadnak, a lakók nagyrészt a hajójáratok utasainak vásárlókedvéből élnek és a herkulesfürdői üdülőkből, akik ki szoktak rándulni ide, hosz-szú szárú török cigarettákat vásárolni. A sziget egy darab ittfelejtett múlt, romantikus és csöndes táj, kevés kapcsolattal a külvilághoz, török sziget a nemzetközi Dunában román és szerb part közt (Szabó Zoltán, 1936).

137II. TÁRSADALOMTÖRTÉNET – TÁJTÖRTÉNET

Monográfiák

1199. Ahmed Ali, (imám): AdaKaleh sziget monográfiája. Kivonatban írta és fordította: Genovszky Béla; Orsova, 1934. 33 p.

1200. Die Donaustrecke Báziás – AdaKaleh – Eisernes Thor; Temesvár, 1894. 109 p.

1201. Jakobovits Elemér: AdaKáhlén és a Kazán-szorosnál; Orodea – Sonnenfeld Részvénytársaság, 1932. 31 p.

1202. [Kúnos Ignácz, dr.]: Ada-Káléi török népdalok – Gyűjtötte, fordí-totta és jegyzetekkel ellátta Kúnos Ignácz; Budapest, 1906. 141. p.

1203. Mihalik Sándor: AdaKaleh törté-nete; Lugos – Virányi János könyv-nyomdája, é. n., 106 p.


Vö.: 5428. sz.

1203a. Ada-Kalé; Vasárnapi Újság, 1878. június 2., 344. p. és 349. p.

1204. A Senki szigete; Újvidék – Magyar Szó Naptár ’88 [1988]. 145–148. p.

1205. Kúnos Ignácz, dr.: Ada-Kálé és népe; Budapesti Szemle, 1893. LXXIV. kötet, 62–86. p.

1206. Márki Sándor: AdaKaleh és Pétervárad múltszázadi vártervrajzai; Történelmi és Régészeti Értesítő, 1881. 3–8. p.

ADRIA

A víz felületének színe a szelek és az esőzések szerint igen változó. Nyugatról érkező (mistral, libeccio, tramontana) szelek alkalmával a legkékebb. Ilyenkor a hullámlejtők szinte sötétkék, ultramarin színt mutatnak. A keleti szél (levanto) a szürkébb színeket, a déli (scirocco) a szennyes kéket, míg a bóra a szürkét s a könnyű borino a zöld színt veti föl. Nagy esőzések után a víz megzavarosodik. (…) A Quarnero másik sajátsága ugyanis a sok édesvizi forrás a tenger szine alatt. A fiumei öbölnek egyetlen folyója a Fiumara, s nyílt forrásai csak Fiuméban és Baccariban vannak. A karsztrétegek ferdén futnak le a tengerbe, oldalaikon a víz föl nem szakadhat. Csakis a tengervíz szine alatt törhetnek elő az édesvizi források, s ezek a magas karsztból esőzések idején elmálott agyagot hoznak magukkal, mely ilyenkor tisztán megmutatja sárga színével a tenger alatti forrásvidéket (Kenedi Géza, 1890).

Monográfiák

Vö.: 787., 790., 792., 793., 798., 810. és 1285. sz.

1207. Cholnoky Jenő: Az Adria és part-vidéke; Budapest – a Magyar Adria Egyesület kiadása, 1915. 76 p.

138 ALDUNA

1208. Czolder Dezső: Adria – Vitorláso-mon Fiuméből a Quarnero körül; Pesti Könyvnyomda Részvénytár-saság, é. n. [1925]. 32 p.

1209. Hasper Ferencz, dr.: Cirkvenica tengeri fürdő és klimatikus gyógyhely; Budapest – Wiener Izi-dor, 1895. 96 p.

1209a. Horváth Jenő: Magyarország útja az Adriához; Budapest – Bethlen nyomda, 1932. 42 p.

1210. Karácsonyi János: A magyar nem-

zet történeti joga hazánk területé-hez a Kárpátoktól le az Adriáig; Nagyvárad, 1916. 160 p.

1211. Kenedi Géza, dr.: A Dunától a Quarneróig; Budapest – Légrády testvérek, 1890. 48 p.

1212. Márki Sándor, dr.: Magyar uralom az Adrián; Budapest – a Magyar Adriai Egyesület kiadása, 1915. 48 p.

1213. Márki Sándor, dr.: Rákóczi adriai tervei; Budapest – a Magyar Adriai Egyesület kiadása, 1915. 52 p.

1214. Prinz Gyula, dr.: Harc a tengerért; Budapest – a Magyar Adriai Egye-sület kiadása, 1916. 59 p.

1215. Szabó László, dr.: Magyar Balázs hadjárata Veglia szigetén; Buda-pest – a Magyar Adriai Egyesület kiadása, 1915. 47. p.


1216. Adria – Magyar Kir. Tengerhajó-zási Részvénytársaság; 1909. 2 p. (hajózási díjszabás).

1217. Az Adria; Milano-Roma, é. n. [12 p.] – idegenforgalmi ismertető.

1217a. Herman Ottó: Adriai képek I–VII.; Vasárnapi Újság, 1877. április 15., 233. p.; május 20., 313. p.; május 27., 329. p.; június 3., 345. p.; június 10., 361–362. p.; június 17., 377–378. p. és június 24., 393–394. p.

1218. Milleker Rezső, dr.: Szerb Adria-politika; Földrajzi Közlemények, 1913. 414–416. p.

ALDUNAAl-Duna, Vaskapu

[…] félórányira Berzaszkától már hallatszott a Duna sebes folyásának moraja, és lát-szottak a víz színén ki-kiálló sziklák csúcsai. Eme hullámok, melyek szinte egyölnyi magasra emelkedtek föl, ragadtatták hajónk a hánykódó Szirnyák Duna részén, ily habok közt mentünk el a Duna középből kiálló kettős Bivoli veszedelmes szikla mellett, ily veszéllyel teljes vad zúgások közt evezénk által a Gyerdáp Duna részén, holott is, hogy a sziklacsúcsokba ne ütközzünk, nagy erővel kellett embereimnek dolgozniok, s minthogy a kiálló sziklák közt csupán húsz öl szélességű áthajózási hely van, a kormányt bátor és lélekéberséggel, teljes vigyázattal kell tartanom, annyival inkább, mivel a víz színe alatt elrejtőzött sziklacsúcsokat legföljebb négylábnyi víz födi (Társalkodó, 1834).


Romantikus és mohos várromok szomorkodnak a parton. Galambóc és Szent László-vár között egy szikla a vízben, melyet Baba-Gáj-nak hívnak. Azért így, mert a török vár parancsnokának a lánya szerelmes volt egykor a magyar vár kapitányába. Míg a két vár a Duna két partján nézett farkasszemet, addig ők ennél a sziklánál találkoztak. Mikor a török apa megtudta lánya bűnét, ide kötötte ki a sziklára, a Duna közepére, viharos idő-ben, hogy senki se tudja kimenteni. A vihar fölött csak azt lehetett hallani, hogy a lány „babagájt” kiáltozik, így hívja kegyetlen apját (Szabó Zoltán, 1936). Monográfiák

Vö.: 6056. sz.

1219. Abelsberg Leó: Az aldunai árte-rületek ármentesítése és betele-pítése; Budapest – az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-Társulat nyomása, 1906. 11 p.

1220. Abelsberg Leó: Az Alduna mentén fekvő árterületek ujbóli ármente-sítése; Budapest – Athenaeum Iro-dalmi és Nyomdai R.-T. nyomása, 1907. 21 p.

1221. Abelsberg, Leo: Die Wiederein-bämmung der inundtionsgebiete im Rayon der ehmaligen DeutschBanater Militärgrenze an der Un-teren Donau; Budapest – Buchdru-ckerei Aktiengesellschaft Athenae-um, 1907. 23 p.

1222. Alduna. Kárpátoktól Adriáig – Kirándulási útmutató; Budapest – kiadja a Magyar Földrajzi Intézet Rt., 1914. 64 p.

1223. Bánki Donát Vaskapuvizerő ter-vezete; Budapest – Németh József Technikai Könyvkiadóvállalata, 1918. 13 p. + 4 tábla.

1224. Beluleszko Sándor: Az Alduna

vidékének településföldrajzi is-mertetése; Budapest, 1905. 40 p. + 2 térkép.

1225. Bodor Antal: Temesvár és Délmagyarország múltja, jelen köz-állapotai és turisztikai leírása az Alduna uti kalauzával; Temesvár – Moravetz Testvérek kiadása, é. n. [1908]. 328 p.

1226. Bodnár Gyula, dr.: Az Alduna – Budapest székesfőváros iskolai kirándulóvonatai, 17. füzet; Bu-dapest, 1936.

1227. Boleszny Antal: Széchenyi mun-

kálatai az AlDunán. Tekintettel a dunagőzhajózás és Széchenyiut történetéhez; Temesvárott, 1878. 37 p.

1228. Boleszny Antal: Kézikönyv az AlDunán Szerb Olah és Bolgárországban utazók számára, és a Kath. misszio ismertetése; Ó-Orsova – nyomatott Handl Jó-zsef-nél, é. n. [1870]. 176 + 3 p.

1229. Gáspárdy Aladár: A magyar Aldu

na; Lugos – Virányi János könyv-nyomdájában, 1904. 123 p.

1230. Gecser Béla: Dunán le Zimonytól TurnSeverinig és Orsovától a Herkulesfürdőig; Pancsován – nyoma-tott Ittigschlager K.-nál, 1893.

1231. Gonda Béla: Az aldunai Vaskapu és az ottani többi zuhatag szabá-lyozása; Budapest – Országgyűlési Értesítő Kő- és Könyvnyomdája, 1896. 251 + IV p. + 1 térkép.

140 ALDUNA

1232. Hoszpotzky Alajos: A vaskapuszabályozási munkák ismertetése; Budapest – k. n., 1908. 31 p. + 2 térkép.

1233. Jezerniczky J.: Az AlsóDuna mint

magyar piacz; Budapest – Kilián Frigyes bizománya, 1887. 217 p.

1234. Juga Elemér: Az aldunai mélysík és a délmagyarországi szerbek; Budapest – Pátria Irod. Vállalat ás Nyomdai Részv.-Társ. nyomása, 1912. 97 p.

1235. Kalecsinszky Sándor: Az Aldunáról és környékéről; Budapest – a Pes-ti Lloyd-Társulat könyvnyomdája, 1894. 16 p.

1236. Kiss Lajos–Bodor Anikó: Az aldunai székelyek népdalai; Újvidék – A Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete, 1984. 588 p.

1237. Kolumbán Lajos: A Délvidéken és az Aldunán; Budapest – Lampel R. Kk. (Wodianer F. és Fia) R. T. könyvkiadóvállalat, 1911. 87. p.

1238. Major Antal, dr.: Az aldunai csán-

gótelepítés orvosi szempontból; Gyöngyös – nyomatott Herzog Ernő Ármin könyvnyomdájában, 1898. 44 p.

1239. Major Antal: Az aldunai csángóte-lepek egészségügye; Budapest – a Pester Lloyd-társulat könyvnyom-dája, 1888. 34 p.

1240. Ortvay Tivadar, dr.: Dáczia és Moesia területén; Budapest – nyo-matott az Athenaeum nyomdájában, 1875. 38 p.

1241. Schafarzik Ferencz: Az aldunai Vaskapuhegység geologiai vi-szonyainak és történetének rövid vázlata; Budapest, 1903. 39 p. + 2 térkép – gazdag irodalomjegyzék.

1242. Simonyi Jenő, dr.: Az AlDuna; Budapest – Hornyánszky Viktor cs. és kir. udv. könyvnyomdája, 1903. 19 p.

1243. Szabó Zoltán: A Vaskapun túl – Balkáni utikönyv; Budapest – az Élet szépirodalmi folyóirat kiadása, é. n. [1936]. 174 p.

1244. Szalay Pál, dr.: Kóborlások – Úti rajzok és benyomások; Rima-szombat, 1916. 163 p.

1245. Téglás Gábor: Az AlDuna felső zuhatagainak szerepe a rómaiak történetében Trajanus felléptéig; Budapest – Athenaeum R. Társulat könyvnyomdája, 1896. 16 p.

1245a. Tőry Kálmán: Az AlDuna szabá-lyozása; Budapest – Vízügyi Törté-neti Füzetek, 1972. 81 p.

1246. Ujváry Zoltán: Népdalok és bal-ladák az aldunai székely közös-ségből; Debrecen – Közlemények a debreceni KLTE Néprajzi Intézeté-ből 21. szám, 1968.

1247. Wallandt Ernő: Adatok a Vaskapu

szabályozásának történetéhez; Budapest – Pátria Irodalmi Vállalat és Nyomdai Részvénytársaság nyo-mása, 1903. 55 p.



Vö.: 1411., 4954., 6077., 6078., 6079. és 6083. sz.

1248. Beluleszko Sándor: Az Alduna vidékének településföldrajzi is-mertetése; Földrajzi Közlemények, 1905. III. füzet, 83–95. p.

1249. Beszédes József: A’ Duna. Világ kereskedési és motsár kiszárítási tekintetben; Tudományos Gyűjte-mény, 1831. I. szám, 70–80. p.

1250. Böhm Lénárd: Egy kőkorsza-ki telep az AlDuna vidékén Szokolovác község határában; Történelmi és Régészeti Értesítő, 1903. 19–21. p.

1251. Dorner J[oseph] von: Die trajanische Tafel am Ausgang der Klissura; In: Die Wundermappe der Donau oder das Schönste und Merkwürdigste an den Ufer dieses Strames in seinen Laufe durch die österreichischen Staaten; Pest und Leipzig, 1841. 146–152. p.

1252. Germanus Gyula: A török első föllépése az Aldunán és az első török–magyar összeütközés; Szá-zadok, 1910. 41–49. p.

1253. Habram Károly: Herkulesfürdő felé; Családi Kör, 2005. január 20., 14–15. p.

1253a. Lévai Aladár: Aldunai kirándulás; Óbecse és Vidéke, 1905. május 28., 1–4. p.

1254. Miske Kálmán, báró: A magyar-országi Alduna vidékéről való ősemlékek korrendi osztályozása

I–II.; Archaeologiai Értesítő, 1909. 130–146 p., 1910. 140–153. p.

1255. Neudeck Gyula: Régiségekről az Alduna vidékén; Archaeologiai Értesítő, 1893. 258–289. p.

1255a. Orbán Irma: Kirándulás Aldunára I–II.; Óbecse és Vidéke, 1907. au-gusztus 18., 1–2. p. és augusztus 25., 1–2. p.

1255b. Sárengrád és PrivinaGláva; Va-sárnapi Újság, 1864. január 17. (3. szám), 28–29. p.

1256. Téglás Gábor: Bronzkarperecz

az aldunai Kozla telep, illetőleg GospodinDojke zuhatag mellől; Archaeologiai Értesítő; 1895. 447–448. p.

1257. Téglás Gábor: A felső moesiai li-mes kialakulásának története az Aldunán; Történelmi és Régészeti Értesítő, 1902. 30–43. p.

1258. Téglás Gábor: Újabb római felirat-ról és Mithrasemlékről SzerbPosesenán; Archaeologiai Értesítő, 1904. 413–414. p.

1259. Téglás Gábor: A Traianus előt-ti Dacia aldunai határkapuja; Archaeologiai Értesítő, 1904. 318–321. p.

1260. Téglás Gábor: A gerebenczi vár-csoport; Archaeologiai Értesítő, 1904. 397–404. p.

1261. Vásárhelyi Pál: Próba vi’sgálat. Beszédes Úrnak a’ Tudományos Gyűjtemény 1830dik esztendei IV. V. VIdik köteteiben kiadott Próba értekezéseiről; Tudományos Gyűj-temény, 1831. III. szám, 57–106. p.

142 ALFÖLD

ALFÖLD

Fő okai közt eddigi hátramaradásunknak a mezei gazdaságban a termesztő osztály tu-datlansága s a kivitel akadályai és belközlekedés nehézsége mellett említendő mezei gaz-dasági rendészetünk tökéletlensége. Ez volt annak is legsajátosabb oka, miért sanyargatta az országot, minden termékenysége mellett is, olly gyakran mostoha termés és szükség; miért volt, hogy a magyar gazda némely bőtermésű évben szinte megcsömörlött csűrei s pincei teljétől, s csak egy sovány év is annyira fölemésztette az előbbi kövéreket, hogy emberek s állatok ezrei jutának majdnem éhenhalás inségére (Horváth Mihály, 1840).

Az ember tágabb vidékünkön a 18. századig nagyobb területre kiható, a táj jellegét megváltoztató munkálatokba nem fogott. Az első ilyen, vidékünkhöz közel eső vízsza-bályozási munkálatok a Temesi Bánságban indultak el, és Claudius Forimundus Mercy tábornoknak, a tartomány katonai parancsnokának a nevéhez fűződnek, aki 1728-ban a Begát Temesvárig csatornáztatta. Több mint száz évvel később indultak a Tisza szabályo-zásának munkálatai, amelynek következtében létrejött az a műtáj, ahol kialakulhatott az ipar, technikai civilizáció (Blazovich László, 2005).

Monográfiák

Vö.: 16. és 416. sz.

1262. Az Alföld – Az Osztrák–Ma-gyar Monarchia írásban és kép-ben. VII. kötet; Magyarország II. könyv; Budapest – A Magyar Ki-rályi Államnyomda kiadása, 1891. 656 p. – Hunfalvy János: Az Al-föld általános jellemzése, 3–20. p.; A Tisza – Hunfalvy János: A Tisza és mellékfolyói, 21–29. p.; Dékány Mihály: A Tisza szabályozása, 30–39. p.; Jókai Mór: Tiszamenti élet, 40–61. p.; Törs Kálmán: Küzdelem az árvíz ellen, 62–72. p.; Baksay Sándor: Magyar népszokások, 73–148. p.; Pulszky Ferenc: Régészeti emlékek az Alföldön, 149–164. p.; A pesti sikság – Jókai Mór: Bevezetés, 165–168. p.; Hoitsy Pál: A Galga és a Tápió vidéke, 169–173. p.; Hoitsy Pál: A régi Soltmegye, 174–176. p.; Hoitsy Pál: A Csepel-sziget, 177–181. p.; Hoitsy Pál: A Sárköz, 182–187. p.; Hoitsy Pál: Homokvidék, 188–191. p.; Váczy János: A „há-

rom város” (Czegléd, Nagy-Kőrös, Kecskemét), 192–206. p.; Hoitsy Pál: Szolnok és vidéke, 207–211. p.; Hoitsy Pál: A puszták, 212–219. p.; Hoitsy Pál: Jellemvonások a népről, 220–230. p.; Baksay Sándor: Jász-kunság, 231–256. p.; A Zagyvától a tokaji hegyig – Kandra Kabos: A Mátraalji síkság, 257–269. p.; Ki-rály Pál: A Harangod és a Taktaköz, 270–280. p.; Jókai Mór: Debreczen, 281–314. p.; Szivos Béla: A Haj-dúság, 315–334. p.; Szivos Géza: A Nyírvidék, 335–352. p.; Géresi Kálmán: Nagy-Károly és Szatmár vidéke. Az ecsedi láp, 353–378. p.; Bunyitai Vincze: Nagy-Várad, 379–396. p.; Ballagi Aladár: A bi-hari síkság, 397–428. p.; A Hármas-Kőröstől a Marosig – Zsilinszky Mihály: Békés, 429–443. p.; Márki Sándor: Az aradi síkság, 444–460. p.; Szivos Béla: Csongrád és Csa-nád, 461–480. p.; Mikszáth Kálmán: Szeged, 481–504. p.; Szentkláray Jenő: Temesvár és környéke, 505–531. p.; Hermann Antal: Pancsova és vidéke, 532–542. p.; Szentkláray


Jenő: A délmagyarországi néme-tek, 543–572. p.; Badics Ferenc: A Bácska, 573–616. p.; Hadzsics Antal: A délmagyarországi szerbek, 616–656. p.

1263. A kézművességről; Létünk külön-száma, 1997. 1–2. szám – Beszédes Valéria: Tematikus számunk elé, 5–6. p.; Ricz Péter: A Duna–Tisza közi cserépedény-készítés a régé-szeti korokban, 7–18. p.; Silling István: Zombor iparossága a XVIII. század közepén, 19–27. p.; Borús Rózsa: Topolyai iparosok 1880 és 1944 között, 28–37. p.; Kovács End-re: A doroszlói kisiparosok, 38–55. p.; Ranko Barišić: A bácsmonostori klumpa, 56–60. p.; Törköly Ist-ván: A falverés és az állatgyógyítás Szajánban, 61–64. p.; Papp Árpád: A gyógyító borbélyok, 65–78. p.; Mira Orlić-Pašić: A nádfedélkészí-tés, 79–81. p.; Nagy Abonyi Ágnes: A kosárfonó mesterség Zentán, 82–90. p.; Valkay Zoltán: Zentai építő-iparosok, 91–101. p., Klamár Zol-tán: A kovácsmesterség Kanizsán, 102–110. p.; Beszédes Valéria: A bácskai asztalosok, 111–117. p.; Balla Ferenc: A bezdáni műszövők, 118–136. p.; Raj Rozália: A nyers-gyapjútól a melegcipőig, 137–149. p.; Kovačev Ninkov Olga: A cuk-rászat térhódításáról, 150–156. p.; Gordana V. Marković: A gyertya-öntő és a mézeskalácsos mesterség Loznica környékén, 157–164. p.; Boris Mašić: A hangszerkészítés hagyománya Apatinban, 165–170. p.; Ljiljana Radulovački: Hogyan készül a tambura Mitrovicán?, 171–175. p.; Raffai Judit: Szabad-kai fényképészek a századfordulón, 176–186. p.; Trifun Pavlović: Hun-garizmusok a szerb foglalkozásne-

vekben, 187–194. p.; Tripolszky Géza: A Zentai Ipartestület művelő-dési rendezvényei, 194–196. p.

1264. Blazovich László: Városok az al-

földön a 14–16. században; Sze-ged, 2002. 211 p. + térkép.

1265. Báttaszéki Lajos, dr.: Alföldi képes emlékkönyv, Arad – nyomtatja és kiadja a Széchenyi Irodalmi Intézet, é. n., 210 p.

1266. Ezer év a Duna–Tisza közén – A Bács-Kiskun Megyei Önkormány-zat Múzeumi Szervezete által 2001. április 25–26-án Kecskeméten ren-dezett millenniumi tudományos konferencia előadásai és korrefe-rátumai; Kecskemét, 2001. 159 p. – Előszó, 5–6. p.; Somogyvári Ágnes: Honfoglalás, honfoglalók a IX–X. században a Duna–Tisza kö-zén, 9–20. p.; V. Székely György: A faluhálózat kialakulása és a népes-ség rétegződése az Árpád-korban, 21–34. p.; Palóczi Horvát András: A településhálózat kiteljesedése, a népesség összetétele a kései közép-korban (XIV–XV. század), 35–40. p.; Kocsis Gyula: Településpusztu-lás és népességfogyás a Duna–Tisza közén a török korban, 41–52. p.; Bárth János: Településtörténeti és népesedéstörténeti változások a Du-na–Tisza közén a magyar újjászü-letés századában (XVIII. század), 53–63. p.; Székelyné Kőrösi Ilona: Települési és népesedési változá-sok a XIX. században, 65–74. p.; Bárth János: A XX. századi telepü-lési és népességi változások vázlata, 75–80. p.; Székelyné Kőrösi Ilona: Szent István-kultusz a Duna-Tisza közén, 83–88. p.; Bereznai Zsuzsa: Etnikus sztereotípiák a népi humor-

144 ALFÖLD

ban, 89–99. p.; Bognár Anikó: A táplálkozást alakító tényezők, 100–104. p.; Mészáros Ágnes: A mági-kus gyógymódok bioenergetikai vo-natkozásai a Duna–Tisza közi népi orvoslásban, 105–110. p.; Romsics Imre: Egy pásztorcsalád vándorlása a Kalocsai Sárközben, 111–122. p.; Szakál Aurél: Egy alföldi agrárvá-ros a XX. században. A kiskunhala-si képeslapok történeti tanulságai, 123–134. p.; Bánkiné Molnár Er-zsébet: Autonómia, önkormányzat és a társadalom kölcsönhatása a Kiskunságban, 135–138. p.; Merk Zsuzsa: Telepítések a Bácskában (1919–1945); 139–144. p.; Papp Árpád: A bácskai városok népes-ségvonzó szerepe a XX. század má-sodik felében, 145–150. p.; Wiker Erika: Rácok a Duna–Tisza közén a XVI–XVII. században, 151–157. p.

1267. Jeszenszky Ignácz: Kiáltó szó – Az alföldi munkásmozgalomnak, mint az egész társadalmi szervezet be-tegségének tünetei. A mi szocziális kérdésünk veleje. Az 1848. évi társadalmi alakulás és az új kivált-ságos osztály képződése. A kisbir-tokos- és munkásosztály elzüllése. A munka- vagy munkáshiány kér-désének eldöntése. A tennivalókról, stb.; Nagy-Kikinda, 1897. 30 p.

1268. Képessy József: A magyar alföld

hydrographiája; Pest – Emich Gusztáv, 1867. 79 p. + térkép.

1269. Kristó Gyula: Fejezetek az alföld középkori történetéből; Szeged, 2003. 187 p.

1270. Kubinyi András: Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és az Alföld szélén; Szeged –

Csongrád Megyei Múzeum, 2000. 197 p. – Dél-Alföldi Évszázadok 14.

1271. Novák László: Településnéprajz – Tanulmányok az Alföld település-néprajzához. Nagykőrös, 1986. 270 p.

1272. Pál Ágnes: Délalföldi határvi-dékek – A magyar–szerb–román határ menti települések társada-lom és gazdaságföldrajzi vizsgá-lata; Pécs, 2003. 235 p.

1273. Párducz Mihály: A nagy magyar Alföld rómaikori leletei; Szeged – Szegedi Városi Nyomda és Könyv-kiadó Részvénytársaság, 1932. 92 p.

1274. Téglás Gábor: Az alföldi sánczok Maros–Dunaközi csoportjának helyrajza és technikai szerkezete; Budapest – Kiadja a Magyar Tudo-mányos Akadémia, 1904. 44 p. – Értekezések a történeti tudományok köréből XX.


Vö.: 598. sz. 1275. Bánkúti Imre: Egy görög kereske-

dő tevékenysége Kecskeméten és a Délalföldön – Adalék a Rákó-cziszabadságharc gazdaságtörté-netéhez; Kecskemét – Cumania 3., 1975. 79–102. p.

1276. Birkás Géza: Francia utazók az Alföldön; Délvidéki Szemle, 1943. 5. szám, 207–217. p.

1277. Blazovich László: Együtt a törté-nelemben – Az alföldi mezővárosok etnikai képe a 14–16. század-ban; Bácsország, 1999. 3–4. szám, I–IV. p.


1278. Blazovich László: Az Alföld XIV–XVI. századi úthálózatának vázlata; Bácsország, 2000. 11–12. szám, 15–18. p.

1279. Dudás Gyula: Az Alföld halmai; Történelmi és Régészeti Értesítő, 1887. 61–82. p.

1280. Dudás Gyula, [dr.]: Az alföldi hal-mok; BBVTT Évkönyve 1888. 80–103. p.

1281. Gerster Béla: Az alföldi öntözések-

ről; Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 1880. 173–180. p.

1282. Mindszenthy Antal: Egy fordulás az Alföldön; Tudományos Gyűj-temény, 1831. X. szám, 3–51. p.; 1832. V. szám, 3–35. p. és VI. 3–43. p.

1283. Silling István: Szent Vendel-

nek, a jószágtartók patrónusa tiszteletének emlékfoszlányai a DélAlföldön; Bácsország, 2003. X–XII. szám, 82–85. p.

1284. Tóth János: Az alföldi magyarság háza; Délvidéki Szemle, 1942. 4. szám, 133–141. p. – bibliográfia, 141. p.

DALMÁCIA

A tengerre irányuló magyar világpolitika Kálmán királyunk alatt bontakozódott ki hatalmas arányokban. Igen, eme messze tekintő királyunk alatt, kinek nagy szelleme szá-zadokkal túlszárnyalta korát; aki már a XII. században, amikor a világforgalom parányi volt a maihoz képest, fölismerte, amit ma minden oldalról hangoztatnak, hogy csak az az ország lehet igazán hatalmas és gazdaságilag független, amelynek tengere van. Kál-mán nagy tervét keresztül is vitte, s hódító ereje megszerezte a magyar szent koronának a dalmát tengerpartot. (…) II. István, II. Géza, III. Béla szintén törekedtek hatalmukat megszilárdítani Dalmáciában. Hogy az Árpádok alatt mily benső volt a viszony Magyar-ország és Dalmácia között, legjobban abból láthatjuk, hogy Dalmácia a tatárok elől me-nekülő IV. Béla királyunkat oltalmába vette, és a legvészesebb időkben tántoríthatatlanul ragaszkodott királyunkhoz és nemzetünkhöz. Az Anjouk folytatták, sőt fejlesztették az Árpádoknak tengeri hatalomra törekvő politikáját, s Nagy Lajos alatt egész Dalmácia a Quarnerótól Durazzóig a Magyar Birodalomhoz tartozott. Nagy Lajos Magyarországot a dalmát tengerpart nélkül mint önálló államot el sem képzelhette. S hogy mily értékesnek tartotta Dalmácia birtoklását, legjobban igazolja ama körülmény, hogy amidőn Velence, amellyel véres harcokat vívott Dalmáciáért, a legfényesebb ajánlatokat tette Lajosnak, ha lemond Dalmáciáról – így a zárai béke megkötése előtt az egész trevisói őrgrófságot haj-landó volt Dalmáciáért kárpótlásul átengedni – Lajos Velence ajánlatait mindig a leghatá-rozottabban visszautasította, kijelentvén, hogy Dalmácia földjének egy arasznyi területét sem engedi elvonni a magyar korona uralma alól (Havass Rezső, 1912).

Zaravecchiát a régi időkben Tenger-Fejérvárnak nevezték a magyarok. Valaha fővá-rosa volt Dalmátországnak és Kálmán király itt koronáztatta magát a partok és szigetek királyává. Itt fogadta szép jegyesét is, a normán Busilát, szicíliai I. Roger úr leányát. Szép kép lehetett, amikor a sárkányorrú normán gályák Tenger-Fejérvár alá érkeztek, melynek

146 DALMÁCIA

tornyain az Árpádok standárjait lobogtatta a tramontana. Látom a sárga hajú, piros arcú nemes normán kalózokat, a mint első ízben farkasszemet néznek a barna arcú turániai lo-vas urakkal. A normánok szürke szemében a szicíliai nap, a magyarok dióbarna szemében az alföldi nap tüze szikrázott. (…) Tenger-Fejérvár ma igen rongyos kis falu. A riván egy-pár fehérre meszelt emeletes házikó unatkozik, a házsor mögött rengeteg kőrakás terül el, melynek oduiban, rommá lett hajdani paloták pincéiben, földhöz ragadt szegény emberek tanyáznak. A velencések dúlták fel a tizenkettedik században, és azóta se tudott többet talpra állni a város (Herczeg Ferenc, 1905).

Monográfiák

Vö.: 792., 793., 794a. és 3182. sz.

1285. Dalmáczia; In: Az Osztrák–Ma-gyar Monarchia írásban és kép-ben. VIII. kötet – Az osztrák ten-germellék és Dalmáczia; Budapest – A Magyar Királyi Államnyomda kiadása, 1892. 782 p. – Dalmáczia tájképekben – Noé Henrik: Száraz-föld, 379–409. p.; Gelcich Jenő: A szigetek, 410–426. p.; Dalmáczia őstörténete, 427–448. p.; Dalmáczia története – Rutar Simon: A népván-dorlás, 449–459. p.; Gelcich József: A közép-kor, 460–475. p.; Eber Tullius: Az új-kor, 476–496. p.; Dalmáczia népe – Vipauz Károly: A lakosság testalkotása, 497–503. p.; Liepopili Antal–Micheli-Tomić Valér–Počina Rókus–Zlatović István: Népélet, 504–562. p.; Vulović Fortunatus: A bocche di cattarói nép élete, 563–583. p.; Kuhać Xav. Ferenc: Zene, 584–592. p.; Dalmáczia irodalma – Mussafia Adolf: Olasz irodalom, 593–611. p.; Kušar Marczel: Szerb–horvát nyelv és irodalom, 612–632. p.; Hauser Alajos: Építés, szobrászat és festészet Dalmácziában, 633–674. p.; Közgazdasági élet Dalmácziában – Tartaglia Péter: Mezőgazdaság és marhatenyésztés, 675–690. p.; Gon-dola Ferencz: Szőlő- és olajbogyó-termesztés, 691–699. p.; Guttemberg Hermann–Zikmundowsky Ferdi-

nánd: Erdészet, 700–706. p.; Becher Ernő: Tengerészet és hajózás, 707–715. p.; Kolombatović György: Halá-szat, 716–721. p.; Gelcich Jenő: Ipar, kereskedelem, közlekedés, 722. p.

1285a. Jászay Magda: Velence és Magyar-ország – Egy szomszédság küzdel-mes története; Budapest – Gondolat Könyvkiadó, 1990. 413 p. – Bibli-ográfia, 391–399. p.

1286. Marczali Henrik: Az Árpádok és Dalmáczia; Budapest – Magyar Tudományos Akadémia, 1898. 106 p.

1287. Nemes Antal, dr.: Makária; Buda-pest – é. n. [1929]. 21 p.

1288. Palugyay Imre: Történeti vázlatok Dalmátiának hazánkhozi viszo-nyáról; Pest – Trattner nyomda, 1852. 40 p.

1289. Solymossy Sándor, dr.: Uti rajzok – Képek Boszniából, Horvátor-szágból és Dalmáciából; Budapest, 1901. 245 p.

1290. Töttösy Ernő: Dalmácia; H. n. [Bu-dapest] – Mécses Kiadó, 1992. 170 p.

Cikkek, tanulmányok 1291. Bencze Lajos: Magyar emlékek a

horvát tengerparton; Magyaror-szág, 1994. október 7., 24. p.


1292. Bencze Lajos: Magyarok Dalmá-ciában; Magyarország, 1994. no-vember 25., 24. p.

1293. Berkes László: Dalmáciai ma-gyar emlékek – Zadar, Biograd, Novigrad, Sibenik, Trogir, Split, Dubrovnik; Délvidéki Szemle, 1943. 6. szám, 266–271. p.

1294. Berkes László: Dalmát–magyar kulturhatások (Zadar, Dubrovnik, Sibenik, Kotor, Trogir); Délvidéki Szemle, 1944. 5. szám, 217–228. p. – bibliográfia, 228. p.

1295. Fejér György: Igaze, hogy a’ Hor-váth nép ’s nyelv valóságos Illyr nép és nyelv?; Tudományos Gyűj-temény, 1840. VII. szám, 3–29. p.

1296. Fejérpataky László: Kutatások

Dalmátia levéltáraiban; Századok, 1881. 214–233. p.

1297. Festő Aladár: Erber, Tullio: Storia della Dalmazia dal 1797 al 1815 [a zárai gymnasium értesítője 1886. 7. szám és 1891. 2. szám]; Századok, 1894. 538–550. p.

1298. Fest Aladár: Pisani, Paul: La Dalmatie de 1797 á 1815; Száza-dok, 1894. 538–550. p.

1299. Havass Rezső: Dalmáczia és a ma-gyar ipar, kereskedelem; Buda-pesti Szemle, 1903. 26–52. p.

1300. Horváth János: A’ Keresztény Hit’ terjedésének történetei, a’ Pannó-niai, ’s más szomszéd népeknél, a’ Magyarok bejövetele előtt. Kriszt. szület. 1–884. eszt.; Tudományos Gyűjtemény, 1817. VII. szám, 8–55. p.

1301. Isztria és Dalmácia I–IV.; Vasár-napi Újság, 1875. április 11., 231–232. p.; április 18., 244–247. p.; április 25., 261–263. p. és május 9., 291–294. p.

1302. Jakabffy Elemér: Dalmácia meg-osztásához; Magyar Kisebbség, 1941. július 16., 13–14. szám, 320–325. p.

1303. Ludwig Károly, dr.: Magyar–dal-mát történeti kronológia; In: Ro-vátkák 1996; Eszék – HunCro, 1996. 150–185. p.

1304. Ludwig Károly, dr.: [Raguza–Dub-rovnik] Magyar ereklyék a kolos-torokban VI–VIII.; Horvátországi Magyarság, 1999. 1–2. szám, 61–66. p.; 3–4. szám, 80–90. p. és 5–6. szám, 74–89. p.

1305. Niedermann Imre, dr.: A zárai ko-ronázás; A tenger, 1943. IV–VI. szám, 36–43. p.

1306. Pauler Gyula: HorvátDalmátország elfoglalásáról 1091–1111 I–II.; Századok, 1888. 197–215. p. és 320–333. p.

1307. Szende Zoltán: Dalmácia Kelet és

Nyugat határán; Pásztortűz, 1943. július 15., 316–324. p.

1308. Szende Zoltán, dr.: Italia Irredenta (II.) – Dalmácia, Korfu, Tunisz; Kisebbségi Körlevél, 1943. május (helyesen: július), 4. szám, 156–176. p.

1309. Sz. Remete Péter [Bencze Lajos]: Mátyás király dalmát kőfaragói; Magyar Szó, 2005. január 29.

148 DELIBLÁTI-HOMOKPUSZTA

DELIBLÁTIHOMOKPUSZTA

A kormány homoki szőlőkkel kísérletezett a delibláti pusztában. Verseci és fehér-templomi vincellérek telepedtek a sivatagba. Ez a harminc kilométeres terület, amely-ről azt olvastam a Pallas Lexikonban, hogy „Európa legimpozánsabb sivataga”, a ter-mészeti csodák közé tartozik, amelyek oly nagy számmal voltak a régi Magyarorszá-gon, és amelyekkel oly keveset törődtünk mi régi magyarok. Titokzatos fehér folt ez Délmagyarország mappáján, ahol ismeretlen állatok és növények, zsiványok és kísértetek tanyáznak. Én többször meglátogattam odakünn a sváb telepeseket, és nem tudtam betel-ni az elképesztően és szinte félelmetesen idegenszerű tájképpel. A hegyeknek is beillő, óriás homokbuckák mind egy irányban vándorolnak, amerre a balkáni Koszovó-szél fújja őket. A svábok szalmával kötötték a homokot, hogy az örökös szél el ne hordja a szőlei-ket. Mária Terézia katonai kormánya – mert Deliblát beleesett a határőrvidékbe – fásítási kísérleteket tett, a csemeték azonban semmiképpen sem akartak gyökeret verni. Két kutat is ásatott a kincstár, olyan mélyek voltak, hogy lóval kellett felhúzatni a vödröt, a kutakat azonban hamar betemette a futóhomok. A svábok kitakarították a kutakat, és a homok alatt nagy gonddal épített bolthajtásokat találtak, a bolthajtások alatt pedig, mikor betör-ték, tiszta víztükör csillogott. Kitűnt, hogy kétszáz esztendővel ezelőtt a hű granicsárok beépítették és betemették a kutakat, hogy elvegyék Mária Terézia kedvét a delibláti ho-moktól. Attól féltek, hogy a királynő svábokat találna oda telepíteni. A sivatag közepén összevissza nőtt bozótot leltek. A bécsi kormány annak idején százezerszámra küldte a facsemetéket, a granicsárok azonban, akiket a fásítással megbíztak, egy helyre dobálták, ahol aztán egy részük mégis gyökeret eresztett, amiből sete-suta csalit lett. A verseci telepesek templomot is építettek maguknak, én pedig, verseci képviselő koromban, ol-tárképet festettem nekik Ipolyival. Homoki Boldogasszonyt ábrázolja, a gyermekkel a karján. A kis Jézus szőlőfürtöt tart a kezében. Nem tudom, megvan-e még a kép. Deliblát ma jugoszláv terület, a Boldogasszony pedig a magyar szent koronát viselte szomorú szép fején (Herczeg Ferenc, 1940).

Még egyszer végigtekintek a homokpuszta végén, az Alföldnek eme délkeleti szögle-tén. Balra a Kárpátok nyúlványai, jobbra a Homolyai hegyek bércei emelkednek ki a lá-tóhatárból. Közöttük a Duna partján állott hajdan Horom vára, amelyről a XII. században két udvari jegyző is megemlékezik. Tudott róla Joannes Kinnamos, Manuel bizánci csá-szár történetírója, Anonymus regényes gestájában pedig azt írja, hogy Árpád fejedelem vezérei hadjáratot vezettek „Galád ellen, kinek uralma a Maros folyótól egészen Horom váráig terjedt” (Kalapis Zoltán, 1979).

Monográfia

1310. Ajtay Jenő: A delibláti kincstári homokpuszta ismertetése; Buda-pest – Pátria irodalmi vállalat és nyomdai részvénytársaság, 1914. 48 p.

Cikkek, tanulmányok 1311. Kalapis Zoltán: Tavasz a delibláti

homokpusztán, In: Bánát köny-ve; Újvidék – Forum Könyvkiadó, 1979. 221–256. p.


1312. Martinek Imre: Tavasz Leánykú-ton; Hét Nap, 2006. május 10., 26. p.

1313. Péter László: Aldunai székelyek nyomában I–III. rész – In: Ma-gyar Turista, 2005. április, 26–28. p., 2005. május 44–45. p., 2005. jú-nius, 44–45. p.

1313a. Tari István: Homokba kapasz-kodva; In: Szórványban [Burány Nándor–Dudás Károly–Németh István–Tari István]; Újvidék – Fo-rum Könyvkiadó, 2004. 157–191. p.

DÉLVIDÉKDélmagyarország

Egyetlen búzatermő országnak sincsenek olyan nagyszerű természetadta közlekedési útvonalai, mint Magyarországnak, s ha az ország terményei iránti érdeklődés mutatkoz-nék, bizonnyal élnének is az általuk nyújtott lehetőségekkel. Az ország leggazdagabb részei a Bánát, a Tisza két partja mentén elterülő síkság, a Marostól északra fekvő vidék, valamint a Száva és a Dráva környéke. Mármost e folyók mindegyike hajózható, képzelni se lehet hát Magyarországnál kedvezőbb fekvésű országot. Most pedig azt kell megvizs-gálnunk, mi akadályozta ezt a terményekben oly gazdag országot mindmáig abban, hogy ezeket az előnyös adottságokat a külkereskedelemben is bőségesen gyümölcsöztesse? Úgy gondolom, legfőképpen az a számos kereskedelmet korlátozó törvény, melyeket Ausztria kényszerített rá Magyarországra (John Paget, 1835).

Monográfiák

Vö.: 82., 885., 1237., 2124., 2141., 2149., 2150., 2155., 2162., 2164., 2340. és 2341. sz.

1314. A Délmagyarországi Tanítóegylet hivatalos közleményei az 1892/3. egyleti évről; Temesvárott – Unió Könyvnyomda és Kiadóintézet, 1893. 55 p.

1315. A Délvidék a magyar történelem-ben; Budapest, 1941. 17 p.

1316. A délvidéki magyarság jövőképe; Tóthfalu – Logos, 2003. 189 p.

1317. A Délvidékért – A Délvidéki Ma-gyar Közművelődési Szövetség egyetemi és főiskolai hallgatók al-

osztályának értesítője 1941–1942; H. n., é. n., 32 p. + 2 tábla.

1318. A Délvidéki Magyar Közművelő-dési Szövetség Évkönyve 1942–1943 (szerkesztette Hegedűs Lász-ló, a bevezetőt írta Kramer Gyula); Újvidék – „Uránia” nyomda, 1943.

Irodalom: Sándor István: A Délvidé-ki Magyar Közművelődési Szövet-ség Évkönyve 1942–1943; Délvidéki Szemle, 1943. 5. szám, 229–230. p.

1319. A Délvidéki Magyar Közművelő-

dési Szövetség Alapszabályai; Új-vidék, é. n. [1942]. 22 p.

1320. A Délvidéki Liga alakuló gyűlése Szegeden, 1920. február 29.; Bu-dapest – Pallas Részvénytársaság nyomdája, 1920. 50 p.

150 DÉLVIDÉK

1321. A honfoglalástól Mohácsig – Millenniumi visszapillantás a délvidéki magyar kultúra első félezredére: Újvidék – Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság, 2002. 215 p. – Tartalom: Bosnyák István: Bevezető, 7–9. p.; Káich Katalin: A honfoglalástól a mohácsi vészig ter-jedő periódus feldolgozása a Bács-Bodrog vármegyei Történelmi Tár-sulat Évkönyveiben (1885–1918), 13–22. p.; Ricz Péter: Árpád-kori régészeti emlékek a Délvidéken, 25–43. p.; Takács Miklós: Az újvi-déki táj középkori településtörténe-te és műemlékei, 45–79. p.; Csehák Kálmán: Szent István, Ajtony és Te-mesköz, 81–86. p.; Rokay Péter: A középkori egyházak mint a magyar-ság jelenlétének tanubizonyságai a mai Vajdaság területén, 87–92. p.; Szegfű László: Az ezredfordulós Délvidékről Szent Gellért tevékeny-sége kapcsán, 93–108. p.; Balla Fe-renc: Adalék Délvidék középkori egészségügy-történetéhez, 111–143. p.; Virág Gábor: A délvidéki magyar iskolatörténet kronológiája 1526-ig, 145–152. p.; Papp György: A Huszi-ta Biblia történelmi, nyelvi, fordí-tástörténeti értékeiről, 153–178. p.; Rajsli Ilona: A Huszita Biblia nyelvi valósághátteréről, 179–188. p.; Bori Imre: Jaj! (Veszedelem, dúlás, sira-lom), 189–215 p.

1322. A középkori DélAlföld és szer (szerkesztette: Kollár Tibor); Sze-ged, 2000. 654 p.

1323. A magyarság települési viszonyai a megszállt Délvidéken; Budapest, 1941. 39 p. – Magyar Sorskérdések

1324. Ambrus Jószef: A legújabb do-hánytörvények (1887. 44. törv.

cz.) a kincstári dohánytermelőket érdeklő része – Ismerteti Ambrus Lajos kisoroszi plébános; Buda-pest – A Magyar Dohányújság ki-adóhivatala, 1888. 13 p.

1325. A mi Rákóczink – Délvidéki ta-

nulmányok a szabadságharc 300. évfordulójára; Újvidék – Vajdasá-gi Magyar Közművelődési Társa-ság, 2005. 135 p.

1326. A nép felszabadulás naptára 1942 (szerk.: Radványi-Radicsevich Sán-dor); Újvidék – Az „Uránia” nyom-dai műintézet és kiadóvállalat nyo-mása [1941]. 154 p. – Benne: Bánffy Dániel: Mintaszerűvé fejlesztjük a Délvidék mezőgazdaságát, 34. p.; Dr. Nagy Iván: Önvédelmi harc, országépítő munka, 35–36. p.; Krámer Gyula: Múltunk és jövőnk, 36–37. p.; Dr. Reök Andor: Gazda-kötelességek, 37–39. p.; Bagi Péter: A délvidéki magyar munkásság helyzete a huszonkét éves megszál-lás alatt, 40–41. p.; Radványi-Radicsevich Sándor: A délvidéki magyar sajtó a megszállás alatt, 41–43. p.; Létmányi István: A délvidéki magyar irodalom, 43–44. p.; Hornyik János: A nyelvről, az isko-láról, meg a keresztényi gondolatról, 45–46. p.; Dr. Kiss Lajos: A magyar népzenéről, 47–48. p.; […] Dr. Né-meth Kálmán: „Leszakadt szívek-ről”, a bácskai székelyekről, 98–101. p.; Blazsek Ferenc: Újvidék felsza-badulása, 102–103. p.; Radványi-Radicsevich Sándor: Kitépett lapok a nagy napok történetéből, 104–105. p.; Létmányi István: Felszabadulás Szabadkán 1941; 106–107. p.; Thomka Viktor: A titeli szurdok ma-gyarjai, 108–109. p.; Faludi Kál-mán: Belgrád ostroma, 110. p.


1327. Arday Lajos: Magyarok a Délvi-déken, Jugoszláviában; Budapest – BIP, 2002. 387 p.

1328. Basch Ferenc Antal: Preyer Nepomuk János – Egy elfeledett bá-náti német író; Budapest – Pfeifer Ferdinand-féle könyvkereskedés (Zeidler testvérek), 1927. 112 p.

1329. Balogh Ányos: A délvidéki szellem kialakulásának tényezői; Szeged – Szegedi Új Nemzedék Lapvállalat R-T. 1943. 15 p.

1330. Balogh Ányos: A Délvidék polgári iskolái; Budapest, 1944. 20 p. – kü-lönnyomat a Tanáregyesületi Köz-löny 1944. április–május–júniusi számából.

1330a. [Bandl Károly]: Emlékirat a dél-magyarországi törvényhatóságok kikerekítéséről – Fehértemplom vá ros községi bizottságának meg-bízásából szerkeszté Bandl Károly; Bu dapest – Athenaeum, 1874. 19 p., [1] t. fol.

1331. Bellai József: Temesvár és Délmagyarország kis kalauza; Temesvár – Moravetz Testvérek könyvnyom-dája, 1914. 73 p.

1332. Biacsi Antal: Kis délvidéki demog-ráfia; Szabadka – Életjel, 1994. 142 p.

Irodalom: Dési Ábel: Szomorú tények könyve; Szabad Hét Nap, 1996. október 31., 9. p.

1333. Bodor Antal: Délmagyarországi telepítések története és hatása a mai közállapotokra; Budapest – Stephaneum Nyomda R. T., 1914. 71 p.

1334. Botlik József–Csorba Béla–Dudás Károly: Eltévedt mezsgyekövek – Adalékok a délvidéki magyarság történetéhez 1918–1993; Budapest – Hatodik Síp Alapítvány – Új Man-dátum Könyvkiadó, 1994. 343 p.

Irodalom: Dési Ábel: Történel-münk és sorsunk; Szabad Hét Nap, 1994. október 13., 9. p.

1335. Böhm Lénárt: Dél-Magyarország vagy az ugynevezett Bánság kü-lön történelme I–II.; Pest – Emich Gusztáv tulajdona, 1867. 314 + VII és 489 + VI p.

1336. Buchmann Károly: A délmagyar-országi telepítések története – I. Bánát; Budapest – k. n., 1936. 231 p.

1337. BudátólBelgrádig – Válogatott dokumentumrészletek az 1687–1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez (A nagyharsányi csa-ta 300. évfordulójának emlékére). Szerk.: Szita László; Pécs – Bara-nya Megyei Levéltár, 1987. 492 p.

1338. Burány Béla: Így éltünk a Délvidé-

ken; Budapest – Nap Kiadó, 1999. 357 p.

Irodalom: Botlik József: Délvidéki krónika – Burány Béla látlelete; Szabad Hét Nap, 2000. január 12., 15. p.; Vajda Gábor: Provinciából régió?; Szabad Hét Nap, 2000. má-jus 31., 15. p.; Krekity Olga: Úgy, ahogy vót; Szabad Hét Nap, 2000. október 4., 7. p.

1339. Czirbusz Géza: A délmagyarországi bolgárok ethnológiai magánrajza; Temesvárott – Délmagyarországi Természettudományi Társulat, 1882. 172 p.

152 DÉLVIDÉK

1340. [Csernovics Diodor, mácsai dr.]: A délmagyarországi kincstári bir-tokok és telepesközségek multja és jelene; Arad – Aradi magy. kir. államjószágigazgatóság, é. n. [1913]. 247 p.

1341. Csorba Béla (szerk.): Afelett sok

harcolást töttek…; Budapest – Ha-todik Síp Alapítvány, 1997. 255 p.

1342. Csorba Béla (szerk.): Árnyéka el-tűnő nevemnek…; Budapest – Ha-todik Síp Alapítvány, 1998. 287 p.

1343. Csorba Béla (szerk.): S nem tö-rődtök vele, a holnap mit őröl…; Budapest – Hatodik Síp Alapítvány, 1999. 250 p.

1344. Csuka János: A délvidéki magyar-ság története 1918–1941; Budapest – Püski, 1995. 502 p.

Irodalom: Mák Ferenc: A Délvidék huszonhárom éve – Csuka János: A délvidéki magyarság története 1918–1941: Regio, 1995. 4. szám, 179–185. p.

1345. Csuka János: Kisebbségi sorsban I–II. – A délvidéki magyarság húsz éve; Szabadka – Minerva, é. n. [1940]. 127 p. és 128 p. – I. kötet: A délvidéki magyarság iskolaviszo-nyai, 7–25. p.; A délvidéki városok népmozgalma, 26–41. p.; Akiktől elvették a földet és akiknek odaad-ták, 42–61. p.; A magyar munkás élet- és bérviszonyai a megszállás alatt, 62–77. p.; A magyar szak-munkás költözködése, 78–82. p., Hígmagyarok és szilárdmagyarok, 83–86. p.; Mindenütt és mindig magyarok vagyunk, 87–90. p.; Ma-gyar életfa, 91–93. p.; Játék a meg-győződéssel, 94–95. p.; A németek

kulturális és gazdasági szervezetei, 96–107. p.; Még háromszázezer szlávot akarnak a Délvidéken le-telepíteni, 108–114. p.; A szerbség feladatai és a nemzeti kisebbségek, 115–122. p.; A délvidéki magyarság lelkisége, 123–126. p. – II. kötet: Elbeszélések és novellák, 127 p.

Irodalom: Sándor István: Könyvek a délvidéki magyarság húsz esz-tendejéről; 1. Csuka János: Kisebb-ségi sorsban; 2. Számot adunk – a Zágrábi Magyar Egyetemi Hallga-tók Kültúregyesületének Értesítője; Délvidéki Szemle, 1942. 1–2. szám, 50–56. p.

1346. Csuka János: Kisebbségi sorsban

– A délvidéki magyarság húsz éve (1920–1940); Budapest – Hatodik Síp Alapítvány, 1996. 109 p.

1347. Délvidéki Emlékkönyv. Megtipor-tak…!; Újvidék – Hungária nyom-da, 1942. 504 p.

1348. Délvidék ipari és kereskedelmi cím-anyaga; Budapest – Ipari és Ke-reskedelmi Zseblexikon Kiadóhiva-tala, é. n., 32 p.

1349. [Az V.] „Délvidéki” kultúrnap; Kisebbségi Körlevél, 1941. július, 4. szám, 207–231. p. – Dr. Antalfia Antal elnöki megnyitója, 207–210. p.; Krámer Gyula: A Délvidéki Ma-gyar Közművelődési Szövetség fel-adata és munkája, 210–215. p.; Dr. Draskóczy Ede: Az Óbecsei Ma-gyar Népkör munkája, 216–220. p.; Dr. Nagy Iván: A jugoszláviai ma-gyarság népi mozgalmai, 220–224. p.; Deák Leó: Adatok a jugoszláviai magyarság közművelődési problé-máiról, 224–227. p.; Csuka János: Visszapillantás 22 év kisebbségi


multjára, 227–230. p.; Dr. Antalfia Antal zárószavai, 230–231. p.

1350. Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség – Beszámoló a Szövet-ség 1941ben végzett munkájáról; H. n. [Újvidék], é. n. [1941]. 67 p.

1351. Délvidéki Szellemi Találkozó; Délvidéki Szemle, 1944. 6. szám; – Batizfalvy János: Délvidéki Szel-lemi Találkozó – beköszöntő, 241–243. p.; Draskóczy Ede: Magyar kisebbségi irodalom a Délvidéken, 244–251. p.; Csuka Zoltán: A délvi-déki magyar irodalom és folyóirata, a Kalangya, 251–253. p.; Szirmai Károly: Harc a színvonalért, 253–256. p.; Lévay Endre: Délvidéki népiség, 256–258. p.; Blazsek Fe-renc: Irodalom és egyesületi élet a Délvidéken, 258–261. p.; Tímár Ferenc: A délvidéki irodalom vál-sága, 261–263. p.; Juhász Kálmán: Száz éves Kübekháza, 263–268. – Bibliográfia 267–268. p.; Csuka Já-nos: A bánáti magyarság szórvány-élete, 268–276. p.; Marjai-Szabó László: A török uralom hatása az alföldi településekre, 277–280. p.; Szervánszky Jenő: Délvidéki kép-zőművészeti kiállítás Szegeden, 280–283. p.; Szirmai Károly: Lévay Endre: A dél kapujában – Szociográ-fiai írások Bácskából, 284–286. p.; Lévay Endre: Peics Marko: Bunye-vác népdalok, 286–287. p.; Maklári Lajos: A Szegedi Filharmonikusok hangversenye, 287–288. p.

1352. Délvidéki Szellemi Találkozó; Dél-vidéki Szemle, 1944. 7. szám; – Vajtai István: Szegedi irodalom, 289–293. p.; Sándor István: Népi és urbánus szegediség, 293–299. p.; Gergely Gergely: A szegedi táj ihle-

tései, 300–302. p.; Madácsy Lász-ló: Kulturált népiesség Szegeden, 302–303. p.; Petróczi István: Táj és szellem a német irodalomtudo-mányban, 304–308. p.; Dorogi Imre: Szeged nagy festője Nyilasy Sándor, 309–320. p.; Kiss Ferenc: Elemi csa-pások az alföldi homokon, 320–327. p.; Vineler László: Szegedi képző-művészek a Délvidéki Szellemi Ta-lálkozón, 327–332. p.; Új könyvek, 332–334. p.; Művészet, 334–335. p.; Színház, 335–336. p.; Zene, 336. p.

1353. Délvidéki Szellemi Találkozó; Dél-vidéki Szemle, 1944. 8. szám; – Hankiss János: A magyar közműve-lődés feladatai, 337–345. p.; Hege-düs László: A Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség, 346–354. p.; Kádár László: Magyar szór-ványok a Délvidéken, 354–356. p.; Csuka Zoltán: A délvidéki magyar irodalom és közművelődés, 356–357. p.; Kristály István: Bánáti ma-gyarság, 357–362. p.; Csuka János: Szerb ifjúság Szegeden – Szerb if-júsági egyesületek 1843 és 1864 közt, 363–365. p.; Majzik Sándor: A keresztény nemzeti népiskola jövő alakulása – Becker Vendel értekezé-séről, 365–367. p.; Csajkás Bódog: Kassa orvosi története, 368. p.

1354. Domonkos László: Magyarok a Délvidéken; Budapest – Zrínyi Ki-adó, 1992. 246 p.

1355. Egy letűnt nép nyomában – Szar-maták ÉszakBácskában; Szabad-ka – Városi Múzeum, é. n., 36 p. – kétnyelvű kiadvány.

1356. Érdujhelyi Menyhért: A közjegyző-ség és hiteles helyek története Ma-gyarországon; Budapest – kiadja a

154 DÉLVIDÉK

Közjegyzők Országos Egyesülete, Pallas Részvénytársaság nyomdája, 1899. 323 p. + 5 tábla.

1357. Fodor Ferenc, dr.: A Délvidék és

a Balkán közlekedési kapcsola-ta; Temesvár – Hunyadi-nyomda, 1917. 36 p. – A temesvári Balkán Iroda kiadványai, 1. szám.

1358. Friebeisz István: Magyarország, a Szerb Vojvodina és a Temesi Bánság legujabb felosztása betűrendben; Pest – Müller Gyula, 1858. 14 p.

1359. Göncz József–Bognár Béla: Szép Délvidékünk – Történelmi képes-lapokon 1897–1945; Sopron, 2005. 184 p.

1360. Gyimessy Jenő szerk.: Délvidéki emlékkönyv – Megtiportak!; Új-vidék, 1942.

1361. Gyöngyösi Dezső: Sorsproblémák; Sombor, 1937. 63 p.

1362. Hagadüs László (sic!): A Délvidéki Magyar Közművelődési Szövet-ség; Szeged – Szegedi Új Nemze-dék Lapvállalat R-T., 1944. 9 p.

1363. Hodinka Antal, dr.: Ami a karlócai békekötésből kimaradt és követ-kezményei; Pécsett – Dunántúl, Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda RT, 1935. 57 p.

1364. Horváth Alice: Egy magyar hu-manista, Váradi Péter építkezései (15. századi építészeti központ DélMagyarországon); Művészet-történeti Értesítő, 1987. 1–4. szám.

1365. Horváth Csaba–Lengyel Ferenc: A délvidéki hadművelet 1941. ápri-

lis; Budapest – Zrínyi Miklós Nem-zetvédelmi Egyetem, 2004.

1366. Honfoglalók; Híd, 1996. május–július, 5–7. szám. A tartalomból: Fodor István: Honfoglalás kori sí-rok Törökkanizsán és Doroszlón, 385–391. p.; Dobos János: Az Ár-pád-kori Kanizsa, 392–397. p.; Szekeres László: Egy Árpád-kori település történetéből – Tavankút, 398–408. p.; Ricz Péter: Szemel-vények a középkori Szabadka tör-ténetéből, 409–423. p.; Magyar László: Szabadka és környéke kö-zép- és török kori kézművességéről, 424–443. p.; Bori Imre: P. Mester gestája, 445–458. p.; Jung Károly: Emleekewzzeunk reegiekreul – A Pannóniai Ének gombosi (?) válto-zatainak (?) kérdéséhez, 459–474. p.; […] Kalapis Zoltán: Százéves a zimonyi millenniumi emlékmű, 519–532. p.; Németh Ferenc: A millennium Bánátban – Bánátiak a millenniumon, 533–539. p.; […] Bori Imre: Emlékeinkről, 549–557. p.; Szeli István: Monográfia füzetek revidivus – Zentai Füzetek 37–40. (szám), 558–560. p.

1367. Honosságunk első félezer éve – Ma-gyarok DélMagyarországon 896–1526; Újvidék – Jugoszláviai Ma-gyar Művelődési Társaság, 1996. 89 p. – Tartalom: Dr. Bosnyák Ist-ván: „Emlékezzünk történetekrül”, 7–14. p.; Dr. Rokay Péter: A hon-foglalás dél-magyarországi szem-szögből, 15–22. p.; Dr. Bori Imre: Emlékeinkről, 23–35. p.; Glatz Fe-renc: Egyszer mi is mérlegre téte-tünk, 36–48. p.; Függelék: Képpel, szóval honosságunk első félezer évéről, 49–89. p.


1368. Hornyik Miklós: A Délbácska tör-ténete (1920–1929); Újvidék – A Magyar Nyelv, Irodalom és Hunga-rológiai Kutatások Intézete, 1985. 253 p.

Irodalom: Hódi Éva: Egy lap a húszas évekből, Létünk, 1988. 1. szám, 203–205. p.; Mészáros Sán-dor, dr.: Értékes tények felsorolá-sa; 7 Nap, 1987. október 30., 30. p.; Szeli István: A jugoszláviai ma-gyar sajtó történetéből; Magyar Szó – Kilátó, 1987. október 17., 44. szám, 14. p.

1369. Hornyik Miklós: A Mi Irodal-

munk története és repertóriuma (1930–1933); Újvidék – A Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete, 1986. 88 p.

1370. Ismerjük meg a Dunabánságot; In: A meggazdagodás könyve – A Napló karácsonyi ajándéka az 1930. évre 252 p. – Ismerjük meg a Dunabánságot, 139–145. p.; Beográdi vázlat, 146–150. p.; Szubotica, 153–159. p.; Szombor, 170–173. p.; Mladenovac-Topola-Arandjelovac, 178–180. p.; Veliki-Becskerek, 181–187. p.; Szenta, 190–192. p.; Pozsarevác, 193–194. p.; Szmederevo, 195–196. p.; Vrsac, 197–201. p.; Kragujevác, 202–203. p., Kristály István: Padej, 204–208. p., Szmederevszka Palánka, 209–210. p.; Bácsko-Petroboszelo, 211–212. p.; A két Vrbász, 213–214. p.; Novi–Itebej, 215–218. p.; Sztara-Kanjizsa, 218. p.; Noviszád, 219–224.; Helységnévjegyzék, 233–252. p.

1371. Iványi István: Kollonits Lipót bibornok országszervező munká-ja; Szabadka – Székely Simon ki-adása, 1886. 24 p.

1372. Karácsonyi János, dr.: Délmagyar-országi monostorok; Temesvár – Csa-nád-egyházmegyei könyvnyomda, 1905. 15 p.

1373. Kiss Lajos: Délvidéki daloskönyv – 108 magyar népdal; Budapest – a Délvidéki Magyar Közművelődé-si Szövetség megbízásából kiadja a Magyar Kórus, 1943. 128 p.

1373a. Kovačev Ninkov, Olga: Eisenhut Ferenc élete és művészete (1857–1903) – Születésének 150. évfordu-lója alkalmából; Szabadka – Városi Múzeum, 2007. 252 p. (szerb–ma-gyar–német nyelvű kiadvány).

1374. [Lehmann, Johann] Johann Leh-manns Reise von Pressburg nach Hermannstadt in Siebenburg; Dü-helspiel und Leipzig, 1785. 190 p.

1375. Lendvai Miklós, szerk.: A Délvidé-

ki Nemzeti Szövetség 1902–1903. évben; H. n., é. n. [1903]. 65 p.

1376. Lévay Endre: Dél kapujában; H. n. – Szenteleky Társaság kiadása, é. n., 176 p.

1377. Lőrinc Péter: A nagy póri pör – Birtokkisajátítás és arató-sztrájkok Vajdaságban; Noviszád – Testvériség-Egység Könyvkiadó Vállalat, 1950. 203 p.

1378. Magyar városok; Budapest – kiad-ja a Vármegyei Szociográfiák Ki-adóhivatala, é. n., 439 p. – Krámer Gyula: Délvidéki városok, 419–420. p.; (R.): Magyarkanizsa, 421–423. p.; (R.): Szabadka, 424–428. p.; (R.): Újvidék, 429–432. p.; (R.): Zenta, 433–435. p.; (R.) Zombor, 436–439. p.

156 DÉLVIDÉK

1379. Marék Antal: A Felvidék, Erdély és a Délvidék irodalma; Budapest, 1942. 64 p.

1380. Marsigli, Luigi Ferdinando: Az Osz-mán Birodalom katonai állapotá-ról, felemelkedéséről és hanyat-lásáról; Budapest – Historiaantik Könyvesház Kiadó, 2007. 307 p. – Szerkesztette és sajtó alá rendez-te Csákváry Ferenc és Domokos György.

1381. Matuska Márton: Hiányzunk egy-

másnak – Történetek a délvidéki magyarság elszéledéséről; Újvi-dék, 1999. 161 p.

1382. Matuska Márton: Hazánk, a mos-toha – Riport a délvidéki és nem délvidéki magyarságról az 1992. évben; Újvidék – Budapest, Ma-gyar Szó – Püski, 1994. 132 p.

1383. Milleker Bódog: Dél-Magyaror-szág őskori régiségleletei; Temes-vár – Történelmi és Régészeti Érte-sítő, 1891. IV. füzet, 98 p.

1384. Milleker Bódog: Délmagyarország

régiségleletei – A honfoglalás előtti időkből. I. Őskori leletek; Temes-vár – Kiadja a Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Múzeum-Társulat, Csanád-egyházmegyei könyvnyomda, 1897. 198 p.; II. Római, római korszaki barbár és népvándorláskori leletek; 1899. 205. p.

1385. Milleker Bódog: Délmagyarország régiségleletei – A honfoglalás előt-ti időkből III.; Temesvár – Kiadja a Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Múzeum-Társulat, Csa-nád-egyházmegyei könyvnyomda, 1906. 294 p.

1386. Miletz János: Bem délmagyaror-szági hadjárata; Budapest, 1882. 43 p.

1387. Móricz Miklós: ÉszakKeletDél és Nyugat; Pécs – Taizs ny., é. n., 116 p.

1388. [Művelődéstörténet]; Újvidék – A Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményei, 1972. 10. szám – Sze-li István: Bevezetés, 3–7. p.; Bori Imre: Művelődéstörténeti kutatása-ink lehetőségeiről, 9–27; Lőrinc Pé-ter: Bánát művelődéstörténeti prob-lémái 1880–1918, 29–36. p.; Pándi Oszkár: Mozzanatok a zrenjanini filharmónia történetéből, 37–45. p.; Matijevics Lajos: Deákműveltsé-günk a külföldi egyetemek névsorai tükrében a XIV–XVI. században, 47–54. p.; Csáky S. Piroska: Nyom-dáink és könyvtáraink életéből, 55–65. p.; Pastyik László: Sajtótör-ténetünk nyílt kérdései, 67–70. p.; Bányai János: Adat Schmidt Jenő Henrik zombori éveihez, 71–76. p.; Gerold László: Színházi kultúránk és drámairodalmunk kezdetei, 77–84. p.; Schneider Júlia: A XVI. szá-zadi vörösmarti „gimnázium”, 85–91. p.; Bela Duranci: A vajdasági magyar képzőművészet a második világháborúig, 93–99. p.; Angyal Endre: A magyar barokk vajdasági emlékei, 101–106. p.; Nagy Sándor: Középkori magyar történelmi mű-emlékek jelenlegi állapota a Vajda-ság déli részén, 107–115. p.; Szeli István: Évi jelentés. Művelődéstör-téneti ülésszak, 129–132. p.

1389. Nagy Iván, vitéz dr.: A Délvidék

iskolái; különnyomat a Kisebbsé-gi Körlevél 1941. évi november és 1942. évi január havi számából,


Első Kecskeméti Hírlapkiadó és Nyomda Rt. 24 p.

1390. Niamessny Mihály, dr.: Szeged és a Délvidék; Szeged – Juhász István könyvnyomdája, 1937, 22 p.

1390a. Ortvay Tivadar: A mohácsi csa-ta elvesztésének okai és követ-kezményei – Egykorú jelentések és okiratos közlések alapján írta Ortvay Tivadar. Fölolvastatott a M. Tud. Akadémia 1910. május 9-én tartott ülésén; Budapest – Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia, 1910. 89 p. – Értekezések a Törté-nelmi Tudományok köréből, XXII. kötet 9. szám. Szerkeszti Pauer Im-re osztálytitkár.

1391. Patzner István (szerk.): Emlék-könyv a Délmagyarországi Tör-ténelmi és Régészeti MúzeumTársulat épületének és gyűjtemé-nyének 1891. évi augusztus 29én történt ünnepélyes megnyitása alkalmából; Temesvár – nyomatott a Csanád-egyházmegyei könyvsaj-tón, 91 p. (megjelent a Történelmi és Régészeti Értesítő, 1891. II. és III. füzeteként).

1392. Pálinkás József: Walter magiszter-

től a tudományegyetemig, Újvidék – Forum Könyvkiadó, 1984. 162 p.

Irodalom: Szűcs Imre: Tanítók, ta-nárok, lámpagyújtogatók; Magyar Szó – Kilátó, 1984. október 20., 42. szám, 17. p.

1393. Pálinkás László: A Délvidék visz-szatért műemlékei; Budapest, 1941. 16 p.

1394. Polácsi Lajos: A népiskolai isme-reteket és alapműveltséget kiegé-

szítő tanfolyamok segédkönyve; Újvidék – a Délvidéki Magyar Köz-művelődési Szövetség könyvsoro-zata, 1942. 172 p.

1395. Pottere Bruno, szerk.: A délvidéki kivándorlási kongresszus tárgya-lásai; Budapest – Pátria Irodalmi Vállalat és Nyomdai Részv.-Társ. nyomása, 1903. 275 p.

1396. Scholtz Kornél, dr.: A visszacsatolt Délvidék kórházai és más gyógy-intézetei; H. n. [Budapest] – külön-nyomat a Magyar Kórház XI. évf. 7. számából, é. n. [1940]. 7 p.

1397. Sternberg Adolf és Sziklay János: Délmagyarország, Budapesttől Orsováig és Belgrádig; Budapest – Borostyáni Nándor és Schwimmer Pál kiadása, é. n., 68 p.

1398. [Steuer György]: Ki legyen a mi nemzetgyűlési képviselőnk?; Bács-almás, 1922. évi május havában, 29 p.

1399. Szekeres László: Amit az idő elte-metett; Újvidék – Forum Könyvki-adó, 1981. 111 p.

Irodalom: Jung Károly: Vajdasági régészet dióhéjban; Magyar Szó – Kilátó, 1981. szeptember 12., 35. szám, 15. p.

1400. Szekeres László: A hunok és Atti-la; Újvidék – Forum Könyvkiadó, 1985. 157 p.

1401. Szentkláray Jenő: Oláhok költöz-tetése Délmagyarországon a múlt században; Budapest – kiadja a Magyar Tudományos Akadémia, 1891. 31 p. – Értekezések a történe-ti tudományok köréből XV.

158 DÉLVIDÉK

1402. Szentkláray Jenő: Száz év Dél-Ma-gyarország ujabb történetéből, tekintettel a III. Károly és Mária Terézia korabeli előzményekre – A dél-magyarországi vármegyék visszakapcsolásának százados év-fordulójára; Temesvárott – Csanád-Egyházmegyei Könyvnyomda, 1879. XV + 520 p. + 4 térkép.

1403. Szentkláray Jenő: A szerb monos-toregyházak történeti emlékei Délmagyarországon; Budapest, kiadja a Magyar Tudományos Akadémia, 1908. 65 p.

1404. Szentkláray Jenő: Ortvay Tivadar r. tag emlékezete; Budapest – Ma-gyar Tudományos Akadémia, 1922. 55 p. – A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai felett tar-tott emlékbeszédek, XVIII. kötet, 6. szám

1405. Szerémi György emlékirataiból; Újvidék – Forum Könyvkiadó, 1996. 118 p.

1406. Szórványban; Burány Nándor, Dudás Károly, Németh István, Tari István publicisztikai írásai; Újvidék – Forum Könyvkiadó, 2004. 204 p.

Irodalom: Németh Ferenc: Szór-ványban; Hét Nap, 2005. április 13., 30. p.

1407. Tedeschi Lambert: Délmagyaror-

szág katonai méltatása; Lugos – 1906. 84 p.

1408. Telepítés, népesedés, migráció – Üzenet, 1998. január–február; – Beszédes Valéria: A népesedéskér-dés néprajzi vonatkozásai, 3–4. p.; K. Csilléry Klára: Megejtően szép, ritka emlék, 5–7. p.; Bárth János:

A magyar népesedéstörténeti kuta-tások lehetőségei és korlátai, 8–22. p.; Penavin Olga: A telepítések és a nyelvjárások, 23–37. p.; Harmath Károly, OFM: Az egyházi élet új-jászervezése a török hódoltság után, 38–45. p.; Pénovátz Antal: Emléksorok a bácskai református falvak XVIII. század végi megtele-püléséről, 46–55. p.; Őrsi Júlianna: Nagykunsági családok a Bácská-ban, 56–70. p.; Szilágyi Miklós: Relatív túlnépesedés, továbbtele-pülés (Békés megyeiek részvétele Bácska és Bánát benépesedésében), 71–77. p.; Klamár Zoltán: Migrá-ció az észak-bácskai Tisza-vidéken. 78–93. p.; Virág Gábor: Családnév és helytörténet, 94–100. p.; Gráfik Imre: Nemzet, nemzetiség, nemze-ti kisebbség (Nemzeti identitás a horvátországi szórványmagyarok körében), 101–118. p.; Mirnics Ká-roly: A vajdasági magyar népesség fejlődésének fő vonalai napjainkig, 119–140. p.; Harkai Imre: A bács-kai kertes települések, 141–147. p.; Barna Gábor: A búcsújáró helyek tájszervező szerepe a Dél-Alföldön, 148–156. p.; Silling István: Magyar és délszláv népi imádságok párhuza-mai, 157–170. p.; Beszédes Valéria: Vajdasági magyar történeti mondák néhány vonatkozása, 171–176. p.

1409. Tolnay Lajos: Jelentés a Délvidéki

Magyar Közművelődési Szövet-ség és a népművelési titkárságok 1941–42. tanévben végzett nép-művelési munkájából; Újvidék – é. n., 77 p.

1410. Tomka Orsolya–Pastyik Endre–dr. Zsoldos Ferenc (szerk.): Baran-goló – Fedezd fel a Délvidéket, Tóthfalu – Logos kiadó, 2004. 119


p. – Második, bővített kiadás: Dél-vidéki barangoló – A Délvidék első turisztikai kézikönyve; Délvi-déki Magyarok Ifjúsági Szervezete, 2005, 227 p.

1411. Városok… Falvak – Néprajzi és történelmi vázlatok, I–II.; Jugo-szláviai Magyar Könyvtár XI–XII. kötete; Subotica – „Uránia” Nyom-dai Műintézet, Komlós Márton, Novi Sad, é. n. [1933], 160 p. és 156 p. – I. kötet: Bródy Mihály: Előszó, 5–8. p.; Schwab Bernát: Neoplanta – Noviszád, 9–16. p.; Lőrincz Ist-ván: Bácska-Topola múltja és jele-ne, 17–28. p.; Deák Kornél: Kikinda régi színészete, 29–44. p.; Perl Előd: Szuboticai népszokások, 45–56. p.; Kohut János: Temerin, 56–60. p.; Maráczy Ferenc: Novi Vrbász, 61–65. p.; Bíró Béla: Szvetozár Miletics, 66–73. p.; Kisbéry János: Bezdán, 74–84. p.; Rihmer Oszkár: Crvenka 1785–1933, 85–95. p.; Wollák Gyula: Becskerek társadal-mi és kulturális élete, 86–106. p.; Baranyai Lajos: Drázs, 107–114. p.; Muhi János: Bácskopetrovoszeló, 115–122. p.; Esztergomi István: Rew-Kenesától – Sztarakanizsáig, 123–133. p.; Lászlóffy Imre: Bánát az őskorban, 134–141. p.; Gonda László: Pancsevo város történeti múltjából, 142–147. p.; Ifj. Laka-tos István: Telecska 1883–1933, 148–160. p.; II. kötet: Fehér Mi-hály: Debeli Jásától – Debeljácsáig, 5–7. p.; Lukinics Vince: Bóka, 8–18. p.; Tangl István: Szaján, 19–24. p.; Wollák Gyula: Jasa Tomics község múltja és jelene, 25–33. p.; Markovics István: Som-bor, 34–39. p.; Muhi János: Mol, 40–48. p.; Kisbéry János: Kolut, Gakovo, 49–57. p.; Gergely Boris-

ka: Novakanizsa látképe, 58–79. p.; Batta Péter: Sztárakanizsa fényké-pe, 80–87. p.; Börcsök Erzsébet: Az Alduna vidéke, 88–95. p.; Tóth-Bagi István: Csontafeyer – Csantavér, 96–105. p.; Kisbéry János: Települések: Szvilojevo, Novi Bezdán, 106–113. p.; Muhi János: Ada, 114–121. p.; Nagy Lajos: Szenta, 122–128. p.; Lukinics Vince: Itebej az őskor-szaktól napjainkig, 129–135. p.; Baranyai Lajos: Batina, 136–144. p.; Lászlóffy Imre: Bánát népszerű története, 145–151. p.; – A Jugo-szláviai Magyar Újság Városok és községek cikkpályázatának kötetből kimaradt írásai: Esztergomi Iván: A csöndváros (1933. szeptember 12.); Vidács István: Debeljacsa (1933. december 8.), Nagy Lajos: Bács-kai búcsú (1933. október 7.); Illés Sándor: Bácskai tallózás (1933. november 3.); Toth Jakab: Bácska-Topolya (1933. október 18.); Dáni-el Gy. László: Bánát fővárosának, Veliki Becskereknek emberföldraj-zi leírása (1933. szeptember 20.); Tangl István: Kikinda monográfiája dióhéjban (1933. szeptember 28.); Lászlóffy Imre: Bánáti népszoká-sok (1933. október 25.); Bíró Béla: Bezdán (1933. október 11.); Bíró Béla: Egy nap Szomborban (1933. november 7.); Lászlóffy Imre: Egy vándor feljegyzései Kikindáról (1933. december 14.); Toth Jakab: Elije Bassz utódai – A martonosi zsidóság története (1933. november 25.); Toth Jakab: Emlékezés Veliki Becskerekre (1933. november 9.); Esztergomi Iván: Kanizsáról-Kani-zsára (1933. szeptember 6.); N. V. István: Képek Palics fürdő történe-téből (1933. november 15.); Tangl István: Kikindai színfoltok (1933. szeptember 10.); Muhi János: Mol

160 DÉLVIDÉK

völgy és Mol gunaras (1933. no-vember 1.); Illés Sándor: Temerin (1933. október 17.); Deák Kornél: Típusok a régi Kikinda társadal-mi életéből (1933. november 23.); Leona: Palics (1933. november 4.); Felsenstein Jenő: Pancsevo (1933. szeptember 16.); Dr. Tolmácsy István: Szenta (1933. december 12.); Skorutyák Károly: Szivac (1933. október 3.); Domka Károly: Vojlovica (1933. december 16.); Kelemen Antal: Vrsac a borváros (1933. november 30.).

1412. Vékony László: Egy olasz poli-hisztor a Kárpátmedencében; Újvidék – A Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményei, 1982. 53. szám, 485–535. p. és A Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete, 1994. 51 p.


Vö.: 2178., 2239. és 2368. sz. 1413. A. A.: Délvidéki írók nyári tábo-

rozása Palicsfürdőn; Délvidéki Szemle, 1943. 9. szám, 416–419. p.

1414. A Délvidék 100 év előtt – Gróf Szé-chenyi István és gróf Waldstein János naplójából; Kalangya, 1944. 1. szám, 1–7. p.

1415. A népvándorlás korától a honfog-lalásig (Szabó József interjúja Ricz Péterrel, a szabadkai Városi Múze-um régészével); Magyar Szó – Kilá-tó; 1988. március 26., 15. szám, 15. p.

1416. Bajor Gyula: Délmagyarországi cí-merek; Kalangya, 1942. 10. szám, 464–465. p.

1417. Balogh Ányos: A délvidéki szellem kialakulásának tényezői; Délvidé-ki Szemle, 1943. 8. szám, 356–370. p.

1418. Banner János: Régészeti feladatok a Délvidéken; Szeged – Délvidéki Szemle, 1942. 1–2. szám, 45–51. p. – Bibliográfia 50–51. p.

1419. Baróti Lajos: Adatok Mercy Kla-udiusz Florimund gróf életéhez; Történelmi és Régészeti Értesítő, 1910. 146–155. p.

1420. Berczik Árpád: Széchenyi első dél-vidéki utazása; Délvidéki Szem-le, 1943. 10. szám, 457–466. p. és Bácsország, 2002. VII–IX. szám, 12–17. p.

1421. Berkeszi István: Múlt századi kül-földi utazók feljegyzései Temes-várról és Délmagyarországról (Johann Lehmann, Hofmannsegg) I–III.; Történelmi és Régészeti Ér-tesítő, 1890. 116–122. p.; 179–188. p. és 218–228. p.

1422. Berkeszi István: Dél-Magyarország monográphiája Bél Mátyástól 1731ből; Történelmi és Régészeti Értesítő, 1892. 199–208. p.

1423. Biacsi Antal összeállítása: Legenda és valóság: A Fekete cár I–VII.; 7 Nap, 1991. november 15-étől de-cember 27-éig (hét folytatásban).

1424. Bisztray Gyula: A Délvidéki Szép-míves Céh bemutatkozó kiállí-tása; Kalangya, 1942. 1–2. szám, 4–9. p.

1425. Bogner József: A délvidéki magyar irodalom és a közélet; Kalangya, 1943. 3. szám, 120–121. p.


1426. Bogner József: Marton Andor; Ka-langya, 1943. 7. szám, 316–317. p.

1427. Bordás Attila: Régi sörfőzők, sör-házak, szárazmalmok; Létünk, 2004. 3–4. szám, 191–207. p.

1428. Böhm Lénárd: Régészeti tanulmá-nyok a délmagyarországi római utakról; Történelmi és Régészeti Értesítő, 1876. 195–198. p.

1429. Böhm Lénárd: Délmagyarország művelődési állapotai a római ura-lom alatt; Régészeti és Történelmi Értesítő, 1885. 5–25. p.

1430. Bulla Béla: A trianoni Délmagyar-ország; In: Földrajzi zsebkönyv 1942; Budapest – Magyar Földrajzi Társaság, 1942. 13–20. p.

1431. Burány Nándor: Középkori útirányok a Délvidéken; In: Vajdasági Magyar Kalendárium; Szabadka – Hét Nap, 2005. 188–203. p.

1432. Czirbusz Géza, dr.: Körutazás a Délvidéken; különnyomat a Turis-ták Lapja XIV. évfolyamának 10–12. számából [1924. ?] 162–184. p.

1433. Csery Ferenc: A magyar ifjúság küzdelme a Délvidéken; Kalan-gya; 1943. 2. szám, 76–80. p.

1434. Csery Ferenc: A dolgozó Délvidék;

Kalangya, 1943. 6. szám, 277–281. p.

1434a. Csorba Béla: A Délvidék XVIII–XIX. századi újratelepítése; Új-vidék – Magyar Szó Naptár 2008. [2007.] 67–78. p.

1435. Csuka János: Délvidéki városok – Szabadka, Zombor, Újvidék,

Zenta; Délvidéki Szemle, 1942. 4. szám, 121–125. p.

1436. Csuka János: A katolikus egyház a megszállt Délvidéken; Kalangya, 1942. 3. szám, 120–123. p.

1437. Csuka János: Névvegyelemzés; Délvidéki Szemle, 1942. 8. szám, 326–331. p.

1438. Csuka János: Délvidék a történe-lem sodrában; Kalangya, 1942. 9. szám, 387–389. p.

1439. Csuka János: A délvidéki magyar munkás útja I–II.; Kalangya, 1942. 12. szám, 551–555. p. és 1943. 1. szám, 7–10. p.

1440. Dávid András, dr.: A magyar szent király képe a régi szerb írástudók könyveiben I–II.; 7 Nap, 1991. de-cember 21., 20–21. p. és december 27., 20–21. p.

1441. Deák Imre, dr.: A Délvidék ipa-ra, kereskedelme és a bezdánkiskőszegi híd; Kalangya, 1943. 6. szám, 241–246. p.

1442. Deák Leó, dr.: A szellem küzdel-

mei Délvidéken; Kalangya, 1943. 4. szám, 146–147. p.

1443. Dudás Gyula: A Délvidék bronz-koráról; Történelmi és Régészeti Értesítő, 1890. 13–21. p.

1444. Eperjessy Kálmán: A Délvidék ma-gyarsága; Délvidéki Szemle, 1942. 1–2. szám, 33–40. p.

1445. Faluhelyi Ferenc: Baranya, Bács-ka, Bánát nemzetiségi képe; Dél-vidéki Szemle, 1943. 8. szám, 337–344. p.

162 DÉLVIDÉK

1446. Fiala Endre: A délvidéki történet-írásról; Kalangya, 1944. 4. szám, 156–159. p.

1447. Fiala Endre: Gondolatok a régi magyarokról és szerbekről; Ka-langya, 1944. 5. szám, 209–212. p.

1448. Frey Imre, dr.: Árpádházi királyok

magyarveretű pénzeiről; Kalan-gya, 1943. 6. szám, 272–277. p.

1449. Frey Imre, dr.: Magyar pénzverés a vegyesházi királyok korában; Kalangya, 1944. 3. szám, 124–132. p.

1450. Garay Béla: A magyar színjátszás küzdelmei a megszállás alatt; Ka-langya, 1943. 4. szám, 233–237. p.

1451. Gábrityné Molnár Irén: A nemzeti és a vallási tudat egybefonódása a Délvidéken; Távlatok – a magyar jezsuiták folyóirata, 1997. 6 szám, 766–780. p.

1452. Gerlovics Szilveszter: Hunyadi Já-nos és Brankovits György közös veretű dénárai; Bácsország, 2004. VII–XII. [helyesen X–XII.] szám, 59–65. p.

1453. Geszti Lajos: A magyar állam déli határváltozásairól; In: Földrajzi zsebkönyv 1944; Budapest – Ma-gyar Földrajzi Társaság [1943], 87–94. p.

1453a. Glattfelder Gyula dr. (megyéspüs-pök főpásztori szózata); Temesvár és a Délvidék visszahódítása – A csanádi egyházmegye visszahódítá-sának 200 éves fordulója (Versecz, október 6.); Délvidék, 1916. októ-ber 13. (41. szám) 1–2. p.

1454. Gulyás Gizella, dr.: Délvidéki művészek a nagybányai művész-telep vonzásában (1896–1944); Bácsország, 2000. 11–12. szám, 110–113. p.

1455. Harkai Imre: Fennmaradt vajda-sági szélmalmok; Műemlékvéde-lem, 2002. 3. szám, 164–170. p.

1456. Hegedűs Antal: Kolostorok a kö-zépkori Délvidéken; Bácsország, 1996. július 4., 7. p.

1457. Herceg János: A Délvidéki Szép-míves Céh szerepe; Kalangya, 1942. 11. szám, 508–510. p.

1458. Herceg János: A szerkesztő elő-szava; In: A diófa árnyékában; Bu-dapest – Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, é. n. [1942]. 5–17. p.

1459. Ilkics István: A délvidéki görögke-

leti szerbek egyházi élete; Kalan-gya, 1942. 3. szám, 106–110. p.

1460. Ismerjük meg a Dunabánságot – A Napló karácsonyi ajándéka az 1930. évre; Subotica – Minerva, [1929]. 139–256. p. + térkép.

1461. Jánosi József: A méhészet vi-dékünkön az 1800as évektől; Bácsország, 2001. V–VIII. szám, 49–50. p.

1462. Juhász Kálmán: Népességi elto-lódások a Délvidéken; Délvidéki Szemle, 1942. 5. szám, 177–181. p. – Bibliográfia 181. p.

1463. Kalapis Zoltán: Várak a föld alatt – I. Síksági lovagvár a Mosztonga partján; Magyar Szó – Kilátó, 1986. július 16., 30. szám, 14. p.; II.


Bács tündöklése és bukása; 1986. augusztus 2., 31. szám, 14. p.; III. Titel égre nyíló bástyái; 1986. au-gusztus 9., 32. p.; IV. „Rémültek magyarok az sok apró várba…”; 1986. augusztus 23., 34. szám, 14. p.; V. Tinódi tudósítása Becse ost-romáról; 1986. augusztus 30., 35. szám, 14. p.; VI. Százéves érteke-zés a becskereki vízivárról; 1986. szeptember 6., 36. szám, 14. p.; VII. Mandula alakú kőépület a verseci Várhegyen; 1986. szeptember 13., 37. szám, 15. p.

1464. Kalapis Zoltán: Sajtótörténetünk

fejezetei és dátumai 1848–1945; Létünk, 1988. 3–4. szám, 506–528. p.

1465. Karácsonyi János: Kunok Délmagyarországon; Történelmi és Ré-gészeti Értesítő, 1882. 93–107. p.

1466. Karácsonyi János: A Csanádnemzetség és birtokai Délma-gyarországon I–II.; Történelmi és Régészeti Értesítő, 1884. 3–24. p. + 1 tábla és 53–63. p.

1467. Karácsonyi János: A Csanádnem-zetség (betűrendben felsorolt) birtokai Délmagyarországon I–III.; Régészeti és Történelmi Értesítő, 1885. 26–35. p.; 65–79. p. és 119–126. p.

1468. Karácsonyi János: Ismeretlen délmagyarországi monostorok; Tör-ténelmi és Régészeti Értesítő, 1905. 76–88. p.

1469. Káich Katalin: Szabad líceumok a 19–20. század fordulóján a ma-gyarosítás szolgálatában különös tekintettel a Délvidéken; Hun-garológiai Közlemények, 2001. 2. szám, 82–90. p.

1470. Kiss Sándor: Szórványmagyarság; Délvidéki Szemle, 1943. 1. szám, 31–36. p.

1471. Kocsis Károly: A délvidéki ma-gyarság etnikai földrajza; Nép-rajzi Látóhatár, 1999. 1–4. szám, 1–36. p.

1472. Kocsis Károly: A kárpát-medencei magyar kisebbségek etnikai teré-nek átalakulása a 2. világháború után; Muratáj, 2001. 1. szám, 113–139. p.

1473. Kosztolnyik Kálmán: A Délvidék szerepe az ország gazdasági éle-tében; Kalangya, 1943. 5. szám, 202–205. p.

1474. Kovács Nándor: Az eltűnt idő nyomában; I. Kastélyok, kúriák, majorságok, arbarétumok a Dél-vidéken; Hét Nap, 2005. augusztus 24., 14–15. p.; II. Székelyharang, négy ginkófa, romba dőlt kastély-falak Hadikkisfalun, Babapusztán; augusztus 31., 14–15. p.; III. Se emlék, se bocsánat, szeptember 7., 14. p.; IV. Nagygyörgy Zoltán: Nem nyílik már Kamaráserdő ró-zsát a számomra?, szeptember 14., 14–15. p.; V. Az újrafakadt a hárs-fa Futakon, szeptember 21., 14. p.; VI. Ballangót sodor a szél a bán-sági tájon, szeptember 28., 14. p.; VII. A múltról nem beszélnek, nem is emlékeznek, október 5., 14. p.; VIII. Karátsonyi grófok Beodrán, október 12., 14. p.; IX. Négy pusz-tuló kastély Törökkanizsán, októ-ber 26., 14. p.; X. Krekity Olga: Baba-lak, november 2., 16. p.; XI. Az ,,ismeretlen” világutazó szondi emléke, november 9., 12. p.; XI. Temesvajkócon, mocsárciprusok

164 DÉLVIDÉK

között, november 16., 14. p.; XII. Fehér galamb a Botka kastély fö-lött, november 23., 14. p.

1475. Krammer Jenő: Délvidéki írók Sze-geden – Berényi János, Hódsághy János, Draskóczy Ede, Herceg Já-nos, Szirmai Károly, Muhi János a DugonicsTársaságban novem-ber 14én; Délvidéki Szemle, 1943. 12. szám, 559–560. p.

1476. Krischan, Alexander: Das Kolo-nisationspatent Maria Teresias von 25. februar 1763. als Beitrag zur Besiedlungsgeschichte des altungarischen Raums; Leipzig – Deutsches Archiv für Landes- und Volksforschung, Heft 1–2., 1943. 99–104. p.

1477. Kunkin Zsuzsanna: Rákóczi haza-hozatala; Bácsország, 2003. VII–IX. szám, 44–49. p.

1478. Kuzsinszky Bálint, dr.: Délvidéki és erdélyi múzeumok I–II.; Ar-chaeologiai Értesítő, 1888. 238–248. p. és 330–343. p.

1479. Lévay Endre: Magyarok a déli vé-geken; Kalangya, 1942. 1–2. szám, 24–29. p.

1480. Lévay Endre: A németség helyze-te a Délvidéken I–III.; Kalangya, 1942. 4. szám, 156–158. p.; 5. szám, 194–201. és 11. szám, 479–481. p.

1481. Lévay Endre: Mi, délvidékiek; Sor-sunk, 1943. 6. szám, 429–435. p.

1482. Majláth Norbert, dr.: Előkészületek a Délvidék nemzeti összetételének megváltoztatására; Bácsország, 2004. VII–XII. [helyesen X–XII.] szám, 4–6. p.

1483. Majtényi Mihály: Délvidéki színek és hangulatok; Kalangya, 1943. 9. szám, 408–410. p.

1484. Makkai Béla: Önvédelem vagy expanzió – Magyar „nemzetgon-dozási” program a délszláv régió-ban a 20. század elején; Századok, 2003. 1. szám, 101–122. p.

1485. Matuska Márton: Így lesznek a mártírok – A Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség 1940. évi megalakulásáról; Hét Nap, 2005. november 30., 30–31. p.

1486. Megyer József: A piaristák és a Délvidék – Szegeden és Szabad-kán; Délvidéki Szemle, 1942. 11. szám, 470–476. p.

1486a. Mészáros Sándor: Újratelepítés a XVIII. században, Vajdasági Hír-nök, 1995. február, 18–19. p.

1487. Mészáros Zoltán: Nyilasok és egyéb szélsőséges mozgalmak, valamint szerepük a Délvidéken (Vajdaságban); Bácsország, 2004. VII–IX. szám, 122–125. p.

1488. Miletz János: Archaeologiai ismer-tetés a régi pogány temetőkről tekintettel Dél-Magyarországra; Történelmi és Régészeti Értesítő, 1876. 61–70. p.

1489. Miletz János: Délmagyarország tör-ténelmi és régészeti emlékeit is-mertető mű és térkép; Történelmi és Régészeti Értesítő, 1877. 34. p.

1490. Milleker Bódog: Újabb délmagyarországi őstelepek; Történelmi és Régészeti Értesítő, 1883. 167–180. p.


1491. Milleker Bódog: A rézkor emlékei Délmagyarországon; Történelmi és Régészeti Értesítő, 1889. 1–6. p.

Megjegyzés: Patzner István: Né-hány észrevétel Milleker Bódog tanulmányára. A rézkor emlékei Délmagyarországon; Történelmi és Régészeti Értesítő, 1889. 13–16. p.

1492. Milleker Bódog: Délmagyarország őskori régiségleletei; Történelmi és Régészeti Értesítő, 1891. 1–98. p.

1493. Milleker Bódog: Dél-Magyaror-

szág római régiségleletei; Törté-nelmi és Régészeti Értesítő, 1892. 101–143. p.

1494. Milleker Bódog: Dél-Magyaror-szág a rómaiak alatt I–II.; Törté-nelmi és Régészeti Értesítő, 1892. 173–192. p. és 1893. 1–38. p.

1495. Milleker Bódog: Dél-Magyaror-szág az őskorban I–II.; Történelmi és Régészeti Értesítő, 1893. 64–104. p. és 1894. 1–46. p.

1496. Milleker Bódog: Dél-Magyaror-szág őskori régiségleletei – pótlék; Történelmi és Régészeti Értesítő, 1895. 1–32. p.

1497. Milleker Bódog: A török első betö-rései DélMagyarországba Zsig-mond és Albert királyok idejében, Keve és Krassó vármegyék meg-szűnése (1393–1439); Történelmi és Régészeti Értesítő, 1913. 3–42. p.

1498. Muhi János: Délvidék szellemisé-gének alakulása; Kalangya, 1942. 11. szám, 512–514. p.

1499. Muhi János: Mezőgazdaságunk helyzete; Kalangya, 1943. 6. szám, 282–283. p.

1500. Muhi János: Magyar falu a meg-szállás alatt; Délvidéki Szemle, 1943. 12. szám, 534–537. p.

1501. Nagy Iván, dr. vitéz: A Délvidék iskolái I–II.; Kisebbségi Körlevél, 1941. november, 6. szám, 337–346. p.

1502. Nagy Tibor: I. (Szent) László és a déli végek I–II.; Bácsország, 1995. október 5., 3. p. és november 2., 4. p.

1503. Ormós Zsigmond: Adatok a dél-magyarországi földvárak törté-netéhez; Történelmi és Régészeti Értesítő, 1878. 65–71. p.

1504. Orosz Endre: Újabb ősemberi te-lepek Délmagyarországon; Törté-nelmi és Régészeti Értesítő, 1895. 69–76. p.

1505. Orosz Endre: Újabb ősrégészeti adatok Délmagyarországból; Tör-ténelmi és Régészeti Értesítő, 1897. 66–71. p.

1506. Ózer Ágnes: Városaink és falva-ink Magyarország első földrajzi enciklopédiájában; Létünk, 2005. 1. szám, 78–84. p.

1507. Örtel Jeromos XVIII. szá-zadbeli krónikás adatai a Délmagyarország területén 1500–1603. között viselt török hadjá-ratokról; Történelmi és Régészeti Értesítő, 1888. 128–137. p.

1508. Palóczi Edgár: A Délvidék a XVI. század derekán; Kalangya, 1944. 2. szám, 61–63. p.

1509. Papp Árpád: A Délvidék magyar újratelepítése 1699 és 1945 között; Létünk, 1993. 2–3. szám, 308–331. p.

166 DÉLVIDÉK

1510. Patzner István: Id. Ormós Zsig-mond emlékezete; Történelmi és Régészeti Értesítő, 1895. 81–116. p.

Irodalom: Benkő Samu: Ormós Zsigmond ifjúsága és irodalmi munkásságának kezdetei; In: Or-mós Zsigmond: Szabadelvű levelek vagy democrat labdacsok aris-tocrat görcs ellen; Bukarest – Kri-terion Könyvkiadó, 1976. 5–53. p.

1511. Pejin Attila: Előjáték a Délvidéken – A Rákócziféle szabadságharc margójára; Bácsország, 2003. VII– IX. szám, 7–8. p.

1512. Prokopy Imre: A délvidéki író és a nemzetiségi kérdés; Kalangya, 1943. 9. szám, 385–388. p.

1513. Ricz Péter: A népvándorlás leg-utolsó képviselői – Besenyők, jászok, kunok megjelenése és beol-vadása; Magyar Szó – Kilátó, 1980. szeptember 27., 38. szám, 13. p.

1514. Ricz Péter: Hungaria Eliberata – Avagy a török kiűzetésének és Magyarország újbóli felszabadí-tásának története I–XIII.; Szabad Hét Nap, 1997. október 9-étől 1998. január 1-jéig – tizenhárom folyta-tásban.

1515. Ricz Péter: Az Árpád-kor régé-szeti emlékei a Délvidéken; In: Magyar millennium 1000–2000 – a Magyar Szó melléklete, Újvidék, 2000. 32–33. p.

1516. Ricz Péter: A Délvidék középkori

régészete – Szemelvények egy be-fejezetlen tanulmányból; Hét Nap, 2003. február 5., 16. p.

1517. Ricz Péter: A Kárpát-medencei avar állam sohasem létezett, avagy a sötét középkor (VII–X. sz.) nem más, mint kitaláció; Bácsország, 2003. X–XII. szám, 100–101. p.

1518. Ricz Péter: A Kárpát-medencei

avar állam létezett, de… – Újra kell-e írni a magyarság történe-tét?; Bácsország, 2004. I–III. szám, 47–49. p.

1519. Sándor István: A Délvidéki Ma-gyar Közművelődési Szövetség beszámolója; Délvidéki Szemle, 1942. 3. szám, 105–108. p.

1520. Sturc Béla: Kitaibel Pál bácskai, szerémségi és bánáti növényta-ni megfigyelései a XIX. század közepén; Létünk, 1988. 2. szám, 320–335. p.

Irodalom: Ludwig Emil: Müge és imola – Kétszázötven éve szüle-tett Kitaibel Pál; Magyar Nemzet – Magazin, 2007. február 3., 36. p.

1521. Szentiványi Dezső: A szövetkezeti mozgalom a Délvidéken; Kárpát-medence, 1942. október, 646–649. p.

1522. Számek György: Szerb telepítvé-nyek Délmagyarországon; Törté-nelmi és Régészeti Értesítő, 1889. 163–170. p.

1523. Számek György: A pestis pusztítá-sa Délmagyarországon 1738–1740 között; Történelmi és Régészeti Ér-tesítő, 1891. 1–12. p.

1523a. Székács József; Vasárnapi Újság, 1876. augusztus 6., 497–498. p.

1524. Takács Miklós: A magyar honfog-lalás kronológiája és kartográfiá-


ja; Bácsország, 2002. I–III. szám, 83–85. p.

1525. Táborosi László: Délvidék sport-történetének kezdetei; Bácsország, 2005. 4. (35.) szám, 106–112. p.

1526. Téglás Gábor: Adalékok Délma-gyarország legrégibb földrajztör-ténelméhez; Történelmi és Régé-szeti Értesítő, 1900. 36–48. p.

1527. Tóth István: Egy délvidéki magyar kalandos életútja – Óbecse, Bu-dapest, Brazília, Kikinda; Magyar Szó, 1999. március 28. – (az első és a június 30-ától július 4-éig megje-lent négy részlet megvan).

1528. Tóth Kálmán, dr.: Délvidéki népi gyermekjátékok; Kalangya, 1943. 10. szám, 467–473. p.

1529. Török László: Délbácska úthálózata; Kalangya, 1943. 3. szám, 128– 129. p.

1530. Tóth László: A Délvidék történet-írója – Pesty Frigyes; Délvidéki Szemle, 1944. 2. szám, 49–53. p.

1531. Törvényterv a két evangelikus hitfelekezet egyházi ügyeinek képviseletét és igazgatását Magyar-ország, a Szerbvajdaság és TemesiBánságban illetőleg; Pest – Emich, 1856.

1532. Trócsányi András: A környező or-szágok magyarságának területikulturális jellemzői; Néprajzi Lá-tóhatár, 2003. 1–2. szám, 5–33. p.

1533. (trz.): A szegény ember sorsa a Délvidéken; Magyar Szemle, 1939. január (17. szám), 59–61. p.

1534. Uri Ferenc: A vármegyei rendszer kiépítése és fejlődése DélMagyarországon, a mai Vajdaság területén, a XI–XVI. században; Bács-ország, 2000. 11–12. szám, 9–10. p.

1535. Varga Ferenc: Egy másfél ezer éves út; Történelmi és Régészeti Értesí-tő, 1876. 180–188. p.

1536. Varga J. János: Berendezkedési tervezetek Magyarországon a tö-rök kiűzésének időszakában – Az „Einrichtungswerk”; Századok Fü-zetek 1. szám, Budapest, 1993. 3– 40. p.

1537. Vékony László: Marsigli; Létünk, 1976. 5. szám, 84–114. p.

1538. Vékony László: Nihil Mihi – Egy polihisztor, akit nem ismerünk eléggé, de nem is mellőzhetünk; Bácsország, 1995. szeptember 7., 3. és 15. p.

1539. Vékony László, dr.: Délvidéki 1848–49es emlékhelyek; Bács-ország, 2000. 11–12. szám, 76–78. p.

1540. Virág Gábor, dr.: Ezer év; Bács-ország, 2002. I–III. szám, 39–51. p.

168 DUNA FOLYÓ

Monográfiák

1541. A Délmagyarországi Magyar Köz-művelődési Egyesület alapszabá-lyai; H. n., é. n. [1909]. 19 p.

1542. Tőkés Lajos: Délmagyarországi Természetrajzi Muzeum tájékoz-tatója; Temesvár, é. n. [1904]. 32 p.

DÉLMAGYARORSZÁGI KÖZMŰVELŐDÉSI EGYESÜLETEK

DÉLMAGYARORSZÁGI TÖRTÉNELMI ÉS RÉGÉSZETI TÁRSULAT

Monográfiák 1543. A Délmagyarországi történelmi

és régészeti társulat 1872ik évi szept. 7én tartott szervező köz-gyűlésének jegyzőkönyve; Temes-várott – nyomatott Magyar Testvé-reknél, 1872. 14 p.

1544. Berkeszi István, dr.: A Délmagyar-országi Történelmi és Régészeti Múzeum Temesvárott; Budapest – Stephaneum nyomda R. T., 1908. 17 p.

Irodalom: –á. – r. – : Ormós Zsig-mond; Vasárnapi Újság, 1872. au-gusztus 25., 413–414. p.

1545. Berkeszi István, dr.: Nebojszai Bogma István művei és emlékeze-te; Temesvárott – Csanád-egyház-megyei könyvnyomda, 1904. 14 p.

1546. Janky Károly: Emlékkönyv a Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Társulat 1874dik évi május hó 20kán Temesvárott tar-tott harmadik ünnepélyes évi köz-gyűlésnek emlékére; Temesvárott, 1874. 96 p.

1547. Jegyzőkönyv, felvétetett Temes-vár sz. kir. városban 1885. évi deczember hó 30án a Délmagyarországi Történelmi és Régészeti MúzeumTársulat részéről tar-tott szervezkedő közgyűlés alkal-mával; Temesvárott, 1886. 28 p.

1548. Pontelly István: A Délmagyaror-szági Történelmi és Régészeti Társulat tizenhárom éves működésének vázlata; Temesvárott, 1884. 40 p.

DUNA FOLYÓ

A Dunának ezen a részén igen sok a sziget, némelyik elég nagy, másokat mintha csak dísznek hullajtották volna a folyóra. Többségük alacsonyan fekszik, s így nem sok hasz-nukat venni: a kisebbeket erdő borítja, a nagyobbakat tőzegláp vagy legelő. Valahányszor egy-egy faluhoz közeledtünk, először csaknem mindig a vízimalmokat pillantottuk meg. Hajóval nem találkoztunk, csak a parasztok apró csónakjaival, s azokkal a lapos fenekű la-dikokkal, melyek a jelzőlövésre odaeveztek hozzánk az utasokért, meg néhány ormótlan, bárkaszerű jószággal, melyek Szegedről érkeztek. Jól épített dereglyék ezek, valamiféle fedélzetet is eszkábáltak föléjük, többnyire a Tisza és a Temes vidékén termett gabonát


szállítják rajtuk Pestre és Bécsbe. Ár ellen emberi erővel vagy lovakkal vontatják őket. Emberből negyvenhat, lóból húsz volt a legtöbb, amit egyetlen bárka elé fogva láttam. A vontatókat igen gyakran éri baleset; nem ritkán látni, amint egy emberi testet vagy döglött lovat sodor lefelé a víz. A test alighanem leúszik egész a Fekete-tengerig, senkinek eszébe se jut, hogy megszakítsa útját, vagy firtassa a halál okát (John Paget, 1835).

M. Terezia alatt ujjonan föléledt a duna-feketetengeri hajózás kérdése; s mivel az ad-riai tengeri hajózás még mindig elég nehézségekkel, kivált a tengerig vivő száraz utakból származókkal volt összekapcsolva, élénk kívánságok támadtak a dunai hajózás megkísér-tésére. A próba 1768ban végre megtörtént. Kleemann Miklós, Stahrenberg zimonyi kal-márház költségeire, Bécsben megrakott hajóval elindult és szerencsésen el is jutott a fekete tengeren ált Krimbe. De pályája e korszak alatt követőkre nem talált, a még is igen sok nehézségek miatt. Gyakorlottabb volt e vizinél a száraz úti kereskedés. M. Terezia alatt Temesvárt nagy lerakója volt a török kereskedőknek. Legélénkebben üzeték azonban a törökkeli közlekedés Zimonyban és Újvidéken; e városok kereskedői közvetíték nagyobb részt a magyar–török közlekedésnek. Ezen helyekre szokták szállítani a török alattvalók a jó szemendriai bort, sok gyapotot és albaniai gyapjut, rizskását, mazsolaszőlőt, pálma-gyümölcsöt, törökkávét, mikért gabonát, fát, szénát s némi gyár és kézműveket szállítának vissza, kivált pedig Belgrádba. (…) Az aldunai és feketetengeri hajózás, kedvenc eszmé-je volt [II.] Józsefnek. Azon szállítások sikere, mellyek 1784 előtt Triest- és Fiuméből évenkint öt, gyapjúszövetekkel, vászon-, üveg- és vasárukkal stb. terhelt hajón tétetett, legkecsegtetőbb reményeket keltének föl ezen osztrák–török s illetőleg magyar–török ke-reskedés iránt. József ösztönzésére a kereskedését Bécsben és Konstantinápolyban kezelő Willeshoven kalmárház 1782ben, tizennégy év múlva Kleemann vállalata után, próbát tőn a dunai hajózásban is, némi osztrák gyárműveket és magyar termesztményeket szállítván a fekete tengerre. A kisérlet szép sikere másoknak is kedvet adott hasonló vállalatokra. Ne-vezetesen a Brigenty és de la Zia kalmárházak a fönebb említett társaságba lépvén, a kö-vetkező évben több hasonló szállításokat is tettek, a német gyárművekhez mindig némelly magyar termesztményeket is, kivált bort, kapcsolván. E szép kezdet azonban később nem felelt meg a várakozásnak; a társaság bal eredményektől kényteleníttetvén, a szállítással felhagyott. Mert számtalanok voltak még ez úton a kereskedésnek elébe gördülő akadá-lyok. A possarovici békekötés több rendü, a belgrádinak pedig 11dik cikkelye (…) az oszt-rák birodalom jobbágyainak különféle kedvezményeket ígért a törökországgali kereske-désben. Ezek azonban különféle ürügy s félremagyarázás által nagy részben kijátszattak, s egyátalján nem birtak azon kiterjedéssel s határozottsággal, hogy kereskedőinkbe nagyobb vállalatokra bizodalmat s kedvet önthetett volna (Horváth Mihály, 1840).

Monográfiák

Vö.: 1211. sz.

1549. A Duna Passautól a Fekete ten-gerig; H. n. – az Első cs. kir. szab. Dunagőzhajózási Társaság, 1913. 158 p.

1550. Czirbusz Géza, dr.: A Kossava-szél és a dunai szigetek; Temesvár – nyomatott Uhrmann Henrik könyv-nyomdájában, 1903. 21 p.

1551. Egan Ede: Feladatok a dunai hajó-zásunk és gyáriparunk fejlesztése szempontjából; Budapest, 1915. 16 p. + 7 táblázatok.

170 DUNA FOLYÓ

1552. Fodor Ferenc: Balla Antal élete és műszaki munkássága (1739–1815); Budapest – Tankönyvkiadó, é. n., 59 p.

1553. Gráfik Imre: Hajózás és gabonake-reskedelem – „Gabonakonjunk-túra vízen”; Pécs – Pannon Köny-vek, 2004. 167 p.

1554. Jankó Béla: A gőzhajózás kezdete a Dunán, „Carolina”, az első gőz-hajó; Budapest, 1967. 24 p.

1555. Korizmics László: Jelentése a du-nai hajózásról, s a magyar borok érdekében Konstantinápolyba tett utjának eredményeiről; Pest – nyomatott Herz Jánosnál, 1858, 26 p. + térkép; Ua.: Budapesti Szemle, 1858. 427–449. p.

1556. Krenedits Ödön: A kenderkötél a dunai hajózás szolgálatában – Ta-pasztalatok, hagyományok és szá-mítások nyomán összeállítva külö-nös tekintettel hazai kenderünkre és kötélgyárainkra; Zimony – nyo-matott Karamat Jovánál, 1896.

1557. Kvassay Jenő: A nemzetközi Duna

és Magyarország; Budapest, 1913. 37 p.

1558. Magyar utazók a Dunatájon – Tanárky Gedeon és Fenichel Sámuel útleírásai; Budapest – Lucidus, 2006. 204 p.

1559. Petrovics Pál: A’ Duna Pest, Bács, és Csongrád alsó magyar országi három vármegyék fövenyten-gerében, s fő mellék folyama a’ Tisza iránti viszonyában – Hon-fias javaslat igen nagy ’s országos hasznok megszerzésére különös

Buda Pest ’s a’t. városainak jövőre az áradásoktóli megmentésére és előkészület ezen nagy folyam sza-bályozására; Budán – a’ Magyar Ki-rályi Egyetem betűivel, 1839. 16 p.

1560. Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a KözépDunamedencében a merkantilizmus korában; Beograd – Novi Sad, 1982. 547 p. + 8 térkép

1561. Rokai, Peter: Plovidba na Dunavu i njegovim pritokama kroz vekove; Beograd, 1983.

1562. Szentkláray Jenő: A dunai hajó-hadak története; Budapest – MTA Történelmi Bizottsága, 1885. 433 p.

Irodalom: Ortvay Tivadar: ~; Szá-zadok, 1886. 349–355. p.; Juhász Kálmán: Két délvidéki történetíró centenáriuma – Szentkláray Jenő és Ortvay Tivadar; Délvidéki Szemle, 1944. 4. szám, 145–149. p.

1563. Szöcs Jenő: DunaAdria hajócsa-torna; Budapest, 1943. 31 p.

1564. Vedres István: A Tiszát a Duná-val összekapcsoló új hajókázható csatorna – 1805; Budapest, 1932. 99 p. Irodalom: Eperjessy Kálmán: ~; Századok, 1934. 370–371. p.; Vácz Elemér, dr.: Vedres István mun-kássága és a Duna–Tisza csator-na, Budapest, 1934. 13 p.

Cikkek, tanulmányok 1565. Aldobolyi Nagy Miklós: Tíz éves

a Magyar DunaTengerhajózás; Délvidéki Szemle, 1943. 8. szám, 398–401. p.


1566. Bárth János: Népcsoportok, nép-rajzi csoportok és történetinép-rajzi tájak a DunaTisza közén; Bácsország, 2002. I–III. szám, 33–38. p.

1567. Bene Ferenc, ifj.: Dunai Utazás Pest-től Orsováig; Tudományos Gyűj-temény, 1833. IX. szám, 3–20. p.

1568. Beszédes Jó’sef: Próbául: A’ Duna

világ kereskedési tekintetben; Tu-dományos Gyűjtemény, 1830. V. szám, 15–44. p.

1569. Beszédes Jó’sef: Duna, Világ ke-

reskedési és folyó szabályozási tekintetben; Tudományos Gyűjte-mény, 1837. I. szám, 72–76. p.

1570. Bordás Attila: A Duna malmai;

Magyar Szó – Kilátó, 1980. április 14.

1570a. Hajóvontatók a Dunán; Vasárnapi Újság, 1863. június 28. (26. szám), 228–229. p.

1571. Hovány Lajos, mgr.: A Duna felfe-dezése kapcsán; Bácsország, 2005. 2. (33.) szám, 70–74. p.

1572. Hunfalvy János: Az Alföld folyó-iról; Budapesti Szemle, 1885. 55–82. p.

1573. Jankovich Miklós, W. idősebb: A’ Duna partján találtatott Római Kőírások; Tudományos Gyűjte-mény, 1834. II. szám, 97–100. p.

1574. Kogutovicz Károly: A Duna; Dél-vidéki Szemle, 1942. 7. szám, 275–278. p.

1575. Mészáros Balázs: A Carolina volt

az első – Száznyolcvan esztendeje indult a dunai gőzüzemű átkelő-hajózás; Népszabadság, 2000. júli-us 15.

1576. Országhegyi Jósa: A dunagőzhajózási társaság története s jelen állapota; In: Magyarföld és népei eredeti képekben. Statistikai és történeti, föld és népismei gyűj-temény; Pest, 1846. 6–8. p.

1577. Osgyán Edina: Az első magyar

gőzhajó; Magyar Nemzet, 2002. szeptember 17.

1578. Pápa Sándor: A dunai hajózás múlt-jából; In: Rovátkák 1999; Eszék – HunCro, 2000. 23–36. p.

1579. Solymos Ede: A dunai malmok; Kecskemét – Cumania 17., 2001. 149–170. p.

1580. Vásárhelyi Pál: Próba vizsgálat. Beszédes Úrnak a’ Tudományos Gyűjtemény 1930diki esztendei IV. V. VIdik köteteiben kiadott Próba értekezéseiről; Tudomá-nyos Gyűjtemény, 1831. III. szám, 57–106. p.

1581. Zaary Károly: A’ Duna folyam sza-bályozásáról; Tudományos Gyűjte-mény, 1830. III. szám, 3–23. p.

172 FERENC-CSATORNA

FERENCCSATORNA, FERENCZCSATORNA(Duna–Tisza–Duna-csatorna)

Törökbecsénél a Tiszán hidason általmenvén, jöttem per Magyarbecse, Sz[ent]tamás (ezek rácokkal elegyes magyar helységek, amilyen Bács vármegyében sok vagyon). Né-met-, vagyis Újverbászra az itten kezdett hajókázó kanálisnak megtekintésére. Itt Kiss József úr, a kanálisi munkának egyik érdemes direktora nékünk magánál szálást adván. Másnap elvezetett a kanálishoz és az ebben készülendő kataraktához (zúghoz vagy víz-rekeszhez), melyen éppen akkor szorgalmatosan dolgoztak. Mindeneket megnézvén Verbászon, délután mentünk a kanális mentiben Kulára, hol Kiss Gábor kapitány úr, a ka-nálisi munkának másik directora lakik, Kuláról pedig másnap a kanális mellett Szivácig – ahol a kanális egy nagy tónak a végén vitetik keresztül Cservenkáig – és a sztapári határig jöttünk, aminnél tovább a kanális még ekkor nem ásatott. Innen tovább Zomborig értünk, holott ismét a kanálison dolgoztak, és egy jó darabig a földet ásómachinával (melyet hat lovak húznak) ásták fel. Itt a kanálist ekkorig egy Mostonga nevű állóvízig vitték, amely-től fogva a Dunáig, mely oda három mérföldnyire esik, még semmi munka nem tétetett. (…) A kanális ezelőtt két esztendőkkel projektáltatott Kiss József és Gábor uraktól, és az ő projektumoknak hasznos volta megesmértetvén, mind őfelsége a király azt hely-benhagyta, mind pedig csakhamar egy társaság is állott fel annak végrehajtására, mely társaság gazdag privatusoktól (nevezetesen bácsi urakból) áll, akik a magok capitalisaikat a kanálisra fordítandó költségekre egybetették oly feltétellel, hogy a kanálisnak ezutáni hasznaiból aszerént, amint egyenként a költségre adakoztak, tíz procentóba részesülje-nek esztendőnként; addig is pedig, míg a kanális elkészülne, öt procentót vegyenek. A kanálisi társaság magát Királyi Privilegiált Hajókázó Társaságnak nevezi (németül: K. k. privilegierte Schiffarths Kanal Gesellschaft). Őfelségétől privilégiuma vagyon hu-szonöt esztendőre, melynek eltelése után a királyi kamara által fogja venni a kanálist, a capitálisokat kinek-kinek visszafordítván. Őfelsége maga is interessatus benne kétszáz-ezer forintokig. Az akcionáriusok, v.is interessatusok négy klasszisokra osztatnak el, olya-nokra, akik tízezerbe és ezen felül, ötezerbe és ezen felül, ezerbe és ezen felül, ötszázba és ezen felül adtak, és ki-ki a maga béadott capitalisának (melyet akciónak neveznek a kereskedésben) mennyiségéhez képest veszi esztendőnkint a meghatározott procento szerint a maga részét v. interesit. Mely sokat nyerjen a kereskedés ezen kanális által, azt bővön eléadni nem szükség. Tudni kell csak azt, hogy a Bánátus és az egynehány azzal határos vármegyék Croatiának, Slavoniának, Olaszországnak és több idegen földeknek gabonásházai, ahová az öszvejövést, mely most sem kicsiny, semmi inkább nem nevel-heti, mint az útnak könnyebbsége, rövidsége és a költségeknek kevesítése, mely célok a kanális által mind elérettetnek (Teleki Domokos, 1794).

Az idők változásáról beszélt az az ünnepi pillanat is, amikor 1872. május 5-én a róla elnevezett kiskanális kezdő kapavágását Ferenc József király és császár tette meg, annak a Türr Istvánnak a jelenlétében, akit halálra ítéltetett, s akit csak Viktória angol királynő közbenjárása mentett meg az akasztófától. Most oda kellett lépnie ehhez a forradalmi tábornokhoz, s azt mondani ország-világ előtt: Ich gratuliere Ihnen… (Herceg János, 1999).


Monográfiák

1582. Andrejev, Nikita: Izgradnja i eksploatacija starih plovnih kanala u Bačkoj; Novi Sad, Vodoprivredni Centar Dunav, 2002. 122 p.

1583. Bácser Francisci Kanal; H. n., 1830. 54 p. + táblázatok.

1584. Gonda Béla: Türr tábornok – Szü-letésének száz éves évfordulójára; Budapest – kiadja Baja város kö-zönsége, 1925. 124 p.

1585. Majtényi Mihály: A császár csa-tornája; Budapest – Magyar Írás Könyvkiadó, é. n., 232 p.

Cikkek, tanulmányok Vö.: 1282. és 1903. sz.

1586. A Ferenccsatorna építésének em-lékirata; BBVTT Évkönyve 1909. 43–45. p.

1587. [Beszédes József]: Szakvélemény a Ferenccsatornáról 1839ben (Megjelent a Századok 1839. aug. 19-i számában „Országos csatorna terve” címmel); BBVTT Évkönyve 1911. 166–167. p.

1588. Csehák Kálmán: KözépEurópa egyik legnagyobb gazdasági vál-lalkozása a XVIII. században – Gondolatok egy jeles monográfia margójára; Magyar Szó – Kilátó, 1979. szeptember 29., 39. szám, 11. p.

1589. Hallgató Imre: A Duna–Tisza (Ferenc)csatorna építésének törté-nete; Bácsország, 2005. 1. (32.) szám, 42–43. p.

1590. Kalapis Zoltán: Újra fehérlik Kiss József obeliszkje; Magyar Szó – Kilátó, 1985. augusztus 31., 34. szám, 14. p.

1591. Koch József: A Ferenccsatorna, a bajabezdáni tápcsatorna és a kissztapárújvidéki öntözőcsator-na rövid története; BBVTT Év-könyve 1885. 3. füzet, 29–61. p.

1592. Kozma László: A FerencJózsefzsilip helyreállítási munkálatai-nak emlékirata; BBVTT Évköny-ve 1917. 20–23. p.

1592a. Majtényi Mihály: Emberek, vá-rosok és történelem a százötven éves Ferenccsatorna partján; Híd (Budapest), 1941. december 23. (53. szám), 13–15. p.

1593. Muhi János: A 150 éves Ferenccsatorna és alkotói; Kalangya, 1943. 2. szám, 63–72. p.

1594. Muhi János: A bácskai csatorna-hálózat – A Ferenccsatorna tör-ténete, Délvidéki Szemle, 1944. 5. szám, 229–237. p. és Szeged – Sze-gedi Új Nemzedék, 1944. 9 p.

1595. Németh Zoltán: Séta a kétszázéves

csatorna partján; Újvidék – Ma-gyar Szó Naptár 2007. 85–92. p.

1596. (P. H. Z.): A Ferenczcsatorna s Kiss Gábor mint annak alapítója; BBVTT Évkönyve 1899. 69–79. p.

1597. Szekeres László: A császár csator-nája; Bácsország, 1996. október 3., 11. p.

1597a. Türr István; Vasárnapi Újság, 1867. szeptember 22., 465–466. p.

174 FRUŠKA GORA

FRUŠKA GORA

A [krusedoli] zárda nagyobb, a 840 éves templom kisebb, de mindkettő édes és szomo-rú emlékekkel van tele. Csikorogva nyílik meg a kulcs fordulására a templom ajtaja. (…) A kalugyer kegyelettel említi meg a nevét legelőbb I. Arszenije Csernojevits-nek, az ipeki pátriárkának, ki 1690-ben, félve a törökök bosszújától, menekülve 80.000 embert ide ve-zetett Ószerbiából Szlavóniába. A II. Csarnojevits Arszén is itt nyugszik (…). Brankovits György szerb despota is itt lelt csendes nyughelyet hosszantartó kényurasága után. Min-den idő hosszú a népnek, ha kényúr uralkodik felette. Itt van eltemetve a megölt (1868.) Obrenovits Mihály fejedelem anyja, Obrenovits Milos szerb fejedelem neje és mások, na-gyok, több szerb király is, kinek a legszebb, kőcsipkés, kettős keresztes sírköve van ezzel az egyszerű felírással: Kraly Milan. Aki életében a pompát úgy szerette, megadatik neki halálában is. A feliratos pántlikás koszorúk sokasága van még a sírkövén. (…) A képekkel díszített nagy étkezőben lévő óriási asztalnak a kőlapjára az 1732-ik évnek a száma van belevésve; nem műértőnek a munkája, csak olyan felcseré (Vértesi Károly, 1909).

Az erdőből kiérve, az alattunk húzódó völgy mélyében megláttuk Vrdnikot. A falu fölött vonuló gerincen szögletes római őrtorony, a „vrdnicska kuka” roskadozik, lejjebb, a völgy felső részében karcsú barokkstílusú templomtorony emelkedik a fák fölé. Hatalmas gyümölcsösök között ereszkedünk le a faluba, ahonnan pár perc alatt a zárdához érünk. A kapuban öreg vazulrendi szerzetes fogad és vezet be bennünket a kihalt kolostorudvar-ba. Az öreg elmondja, hogy jelenleg csak hárman laknak a kolostorban, többi társukat szétszórta a történelem vihara. A félhomályos elhagyott templom kőkockáin kísértetiesen kopognak a lépteink, amint az aranytól szikrázó ikonfal felé közeledünk. Ide az ikon-fal jobboldalán alacsony kőalapzaton álló koporsóhoz zarándokoltak évszázadokon át a szerbek, itt nyugszanak Lázárnak, a középkori Szerbia utolsó fejedelmének, a szerbek nemzeti szentjének hamvai (Szöllőssy Jenő, 1942). Monográfiák

1598. Slobodan Čurčić–Olivera Dobrivo-jević–Gordana Stojaković: Fruška gora; Beograd – Prometej, é. n. [2005], 286 p.

1599. Zdravko: U Fruškoj Gori – Uspomena na izlet svetle nedelje g. 1891.; Novom Sadu – A. Popovits, 1892. 31. p.

Cikkek, tanulmányok 1600. Szöllőssy Jenő: Kirándulás a Frus-

ka Gorában; Turisták Lapja, 1942. május, 86–93. p.

1601. Vértesi Károly: A zombori műked-velő fényképészek tanulmányútja a Szerémségben I–IV.; Bácska, 1909. szeptember 28., 2–4. p.; októ-ber 1., 1–3. p.; október 5., 1–2. p. és október 8., 1–3. p.


MURAKÖZ

Az a része Szala vármegyének, amely a Mura és Dráva vizei közt Styria [Stájeror-szág] határában fekszik, Muraköznek neveztetik, és egy különös vármegye járását tészi. E[z] valóban szép föld: egy része ti. Styria felől hegyes és erdős vidék, a más termékeny gabonaföldekből, rétekből és mezőkből áll, a mezők pedig fákkal rakottak és bokrokkal fedettek. A faluk számosak, és egyik a másikhoz igen közel esik. Nagy is népessége ennek a szigetnek, mert tizenhat □ mérföld a kiterjedése, és mégis negyvenhatezer lakja; a hely-ségek száma száztizenhárom. Azonban ezek nagyobbára kicsiny helységek, mindazáltal mindennek külön templomocskája megvagyon. A lakosok mindnyájan horvátok és kato-likusok. Igen buzgó népnek és szelíd, de ravasz erkölcsűnek is mondják; lopásról, ölésről az ember köztük nem hall, szorgalmatos földművelő emberek és tehetősek is, melyhez legtöbbet a[z] segít, hogy a fuvarozásokkal magoknak igen sokat keresnek. Ugyanis a muraköziek Triestbe és Fiumába, Horvátországba, Budára, Pestre és a Dunán innen lévő városokba mennek, különösen kereskedésbeli portékákat vivén. Lovaik igen jók és erősek vagynak, és igen szépeknek is lehet mondani. Úgy mondják, hogy g. Althán, a mostaniak-nak nagyatyjok, maga ménest tartván, spanyol fajtát szaporított, és ilyen a parasztok által is szaporíttatott, mely szerint a muraközi lovakat spanyol fajtának lehetne jobbrészt mon-dani. A marhák itt olyanok, mint Baranya és Somogy vármegyében, azaz kisebb neműek, a sertések is hasonlók. (…) Az egész Muraköz ennek előtte ama híres régi Zrínyi famíliáé volt. Zrínyi Péter I. Leopold császár alatt notába esett, és az ő egyik testvérjét a vadkan, amint mondatik, megölvén, a más pedig csakhamar Zrínyi Péter után meghalálozván, a Zrínyiek minden jószága a k. fiskus kezére jutott (Teleki Domokos, 1794).

Monográfiák

1602. Kring Miklós: A muraközi ország-határ a magyar–horvát viszony történetében; Budapest, 1942. 68 p. – Különnyomat a Magyar Törté-nettudományi Intézet évkönyvéből.

Irodalom: Juhász Lajos: ~; Száza-dok, 1944. 111–112. p.

1603. Agrarna politika okupatora u Bačkoj, Banatu i Medjumurju 1941–1944; Novi Sad – Matica Srpska, Zbornik za društvene nauke, 1963. 193–213. p.

Irodalom: Kővágó László: Löbl Árpád három tanulmányáról, Századok, 1967. 721. p.

1604. Muravölgyi J.: Muraköz és a hor-vátok; Budapest – Eggenberger-féle könyvkereskedés, 1929. 36 p.


1605. Botka Tivadar: A Muraköz; Buda-pesti Szemle, 1861. 54–65. p.

1606. Gulyás József: Adatok a dualiz-muskori magyarosítás történe-téhez a Muraközben; Századok, 1968. 603–609. p.

1607. Sajti Enikő, A.: A magyar–horvát határtárgyalások és lakosságcse-re kudarca (1941–1944); Szeged – Acta Universitatis Szegediensis, 1985. 3–17. p.

176 MURAVIDÉK

MURAVIDÉKLendvavidék

A mintegy 910 négyzetkilométernyi területen élő kilencvenezer lakosnak – az 1910-es népszámlálási adatok értelmében – a negyedrésze volt magyar nemzetiségű. A magyar lakosság túlnyomó többsége összefüggő, mintegy 50 kilométer hosszú és 5–10 kilométer széles sávban élt közvetlenül a határ mentén (Göncz László, 2001).

Az 1910-es népszámlálás a Zala és Vas megyékhez tartozó Muravidéken 21.000 ma-gyar nemzetiségű polgárt írt össze. A korabeli statisztikák a 920 km² nagyságú terület 169 községében (településén) 91.436 lakost számláltak meg, akiknek a nemzetiségi ho-vatartozás szerinti megoszlása a következőképpen alakult: 66.790 szlovén (vend), amely az összlakosság 73,1%-a, 20.346 magyar, százalékban 22,3% és 2.093 német, amely az összlakosságnak alig 2,3%-át teszi ki. A vallási-felekezeti hovatartozás szerint pedig: két-harmad rész római katolikus, egyharmad rész pedig protestáns (legnagyobbrészt ág. h. evangélikus) (Bence Lajos, 1994).

Neve egy picit szlávos: Zrínyik, Bánffyak,„tiszta, csillogó, Zalák, Wlassitsokfényes, világos”, talányos. szülője,mindig sötét, De nevelésüket mindigmindig ködös és sáros, a nagyvilágra bízta.ritka itt a lélek-virág. Aki itthon maradt –Silány ebben is itthon nem volt semmi,a kvóta, de volt Zrínyije, de lehetett jól ennikinek hódolt Európa. rablóhúst, dödölét,Nem volt soha jussa gánicát, tengődöttEurópa. a földdel ki maradt,(…) s lett belőle senki, elmaradt.

(Bence Lajos: Dal a világos Zaláról, 2002)

Monográfiák

Vö.: 2335. és 2395. sz.

1608. A kétnyelvű oktatás 20 éve; Lend-va, 1979. 116. p.

1609. A Mura mente és a trianoni bé-keszerződés – Pokrajina ob Muri in trianonska mirovna pogodba; Lendva – Lendava, 2000. 209 p. – Ormos Mária: Az első világhá-

borút követő békerendszer néhány kérdéséről, 9–21. p.; Göncz László: Sajátos események a Mura mentén 1919-ben, 33–50. p.; Fujs Metka: A muravidéki szlovének kételyei a válságos (forradalmi) időszakban, 73–79. p.; Hornyák Árpád A ma-gyar–jugoszláv határ kialakulása az első világháború után, különös te-kintettel a Muravidékre, 80–90. p.; Kozar-Mukič Marija: A trianoni ha-tár hatása a Szentgotthárd környé-


ki szlovének életmódjára, 97–99. p.; Kovács Attila: A magyar–szlo-vén nyelvhatár és a trianoni határ, 100–104. p.; Parádi József: Határ-őrizet a húszas évek elején a Mura mentén, 114–131. p.; Suba János: A magyar–jugoszláv Határmegál-lapító Bizottság működése, 1921–1924, 137–148. p.; Szarka László: A Jászi Oszkár vezette nemzetiségi minisztérium rendezési tervei és működése 1918 végén, 154–163. p.; Bence Lajos: Peremhelyzetből kisebbségbe (A szlovéniai magyar-ság gazdasági összeomlása Trianon után), 168–173. p.; Zsiga Tibor: A Mura-mente lakossága és a trianoni békeszerződés, 177–183. p.; Szilá-gyi Imre: „Rendezni végre közös dolgainkat” (Gondolatok a Zsiga Tibor–Vilko Novak vita kapcsán), 184–189. p.; Beke György: Trianon és az 1867-es kiegyezés, 194–199. p.; Székely András Bertalan: Civil lehetőség Trianon meghaladására: a honismereti mozgalom, 200–204. p.

1610. Angyal Endre: A vend kérdés; Bu-dapest – Akadémiai Nyomda, 1972. 23 p.

1611. A szlovén etnikai terület néprajzi topográfiája – 20. század; Ljublja-na – Szombathely, 1984. 225 p. + 44 fénykép.

1612. A vend kérdés – Válogatás eszmék és téveszmék bőséges tárházából; Kossics Alapítvány, Budapest, 1996. 105 p. – Lukács István: A válogatás elé, 5–7. p.; Rát Mátyás: A Magyar Hírmondó 1870. évi 35. leveléből, 9. p.; Bitnitz Lajos: A’ Vass és Szala Vármegyei Tótokról, 10–23. p.; Kossics József: Vannak-e Magyar országban Vandalusok, 24–30. p.;

Bitnitz Lajos: Hazánkban nincsenek Vandalusok, 31–38. p.; Ivanóczy Ferenc: Vázlatok a régmúlt kor-ból, 39–42. p.; Mikola Sándor: A vendség múltja és jelene, 43–62. p.; Matija Slavič: A Murántúl határai a diplomáciában, 44–62. p.; Angyal Endre: A vend kérdés, 71–104. p.

1613. Bence Lajos: Vlaj Lajos (1904–1966); kiadta a Lendvai Községi Kultúrközösség, 1983. 63 p.

1614. Bence Lajos: Írott szóval a meg-maradásért – A szlovéniai ma-gyarság 70 éve; Lendva, 1994. 146 p. – második kiadás: Győr–Lendva, 1996. 166 p.

1615. Bence Lajos: Identitás és enti-tás; Zalaegerszeg – Pannon Tükör Könyvek, 2005. 137 p.

1616. Bokor József és Szíjártó Imre szerk.: Szomszéd népek – szom-szédos kultúrák; Maribor–Szom-bathely, 2001. 121 p. – Lukács István: A szlovén irodalom magyar irodalomtörténeti megközelítésben, 1–18. p.; Fried István: A szlo-vén irodalom történetéről magyar szemmel (Előfelvetések és javas-latok), 19–29. p.; Julia Bálint Čeh: Motiv kralja Matjaža v slovenski in madžarski književnosti, 31–45. p.; Lőkös István: Szombathely a horvát–magyar–szlovén szellemi kapcsolatok műhelye Kossics József (Jožef Košič) korában, 46–54. p.; Joze Filo: Ljudsko izročilo v delih Avgusta Pavla, 55–65. p.; Marjanca Mihelić: Pogledi na novejše pre-vajanje madžarske književnosti v slovenščino in gostovanje madžar-ske književnikov pri nas, 67–72. p.; Gállos Orsolya: A történelmi

178 MURAVIDÉK

regény átalakulásának néhány újabb szempontja a magyar és a szlovén irodalomban, 73–79. p.; Gabriella Gaál: Vezi med slovensko in mad-žarsko dramatiko, 80–84. p.; Gyu-ris Gergely: Kajetan Kovač Utazás Torentóba című regényéről, 85–89. p.; Rudaš Jutka: Szlovén hungarocák a 80-as évek második felétől (A ma-gyar irodalom szlovéniai recepció-járól), 90–100. p.; Varga József: A muravidéki magyar irodalom a 20-as évektől 1945-ig, 101–108. p.; Imre Szíjártó: Tradicije in kontinuiteta v madžarski literaturi v Sloveniji 109–113. p.; Papp p. Tibor: A kisebbségek szereplehetősége az interkulturális (irodalomközi) közvetítés terén (A probléma felvetése), 114–120.; A kö-tet szerzői, 121. p.

1617. Budai Ákos–Budai Zoltán: Szlové-nia és a Triesztiöböl; Budapest, 2005. – benne: A Muravidék, 37–41. p.

1617a. Éhen Gyula: Vas vármegye köz-igazgatási leírása; Budapest – Pesti Könyvnyomda-Részvénytársaság, 1905. 50 p.

1618. Farkaš Brigitta: A „Naptár” re-pertóriuma 1960–2000; Knjižnica Lendava – Könyvtár Lendva, 2000. 214 p.

1619. Göncz László–Nagy Zoltán, dr.: Őrségi végeken; Lendva, 1998. 65 p.

1620. Göncz László: A muravidéki ma-gyarság 1918–1941; Lendva, 2001. 367 p.

1621. Göncz László: Egy peremvidék hírmondói – Mura menti életké-pek a 20. század első feléből; Bu-

dapest – A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága Anyanyelvi Konferencia, 2006. 276 p.

1622. Gönczi Ferenc: A Zala megyei vendek; Kaposvár – Szabó Nyomda, 1914. 70 p.

1623. Halász Albert: Jeles napok, népi

ünnepek a Muravidéken; Lendva, 1999. 322 p.

1624. Hodos és Kapornak története; Lendva, 2005. 345 p. (kétnyelvű ki-advány).

1625. Horváth Károly: Átimennék a Mu-rán… – Lendva környéki népdalok; Budapest, 1992. 315 p.

1626. Kercsmár Rózsa: Domonkosfa krónikája; Lendva, 1990. 123 p.

Irodalom: Penavin Olga: Egy érté-kes helytörténeti munka; In: Naptár 1992 – A Szlovéniai Magyar Írócso-port – Lendva, 1991. 183–184. p.

1627. Kerecsényi Edit: Távol a hazá-tól… – Lendvavidéki magyar kivándorlók és vendégmunkások; Lendva, 1994. 100 p.

1628. Kerecsényi Edit: Hetési női viselet és hímzések – a Muraszombati Múzeum gyűjteményében; Zala-egerszeg – Zala Megyei Népmű-vészeti Egyesület, 1999. 36 p. + illusztráció.

1629. Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918ig; Zalaeger-szeg – Zalai Gyűjtemény 9. szám, 250 p.

1630. Kovács Attila: Földreform és ko-lonizáció a Lendvavidéken a két


világháború között; Lendva, 2004. 452 p.

1631. Komac, Miran: A nemzeti közös-ségek védelme a Szlovén Köztár-saságban; Nemzetiségi Intézet – Ljubljana, 1999. 72 + 8 p.

1632. Molnár András: Nemzetőrök, hon-védek, hadmozdulatok – Lendvavidék a szabadságharcban 1848–1849; Lendva – Magyar Nemzetisé-gi Művelődési Intézet, 2006. 135 p.

1633. Madžari in Slovenci – Sodelovanje in sožitje (Ured. Silvo Devetak–Rudolf Joó); Ljubljana – Komunist, 1987. 614 p.

1634. Magyarok és szlovének – Együtt-élésük és együttműködésük a ju-goszláv–magyar határ mentén I–II. (szerk.: Arday Lajos, Joó Ru-dolf és Tarján G. Gábor); Budapest – Állami Gorkij Könyvtár, 1987. 739 p. – Joó Rudolf és Silvo Devetak: Bevezetés, 11–16. p.; Felsőszölnök, 17–19. p.; Magyarok a Muravidé-ken (Jugoszláviában), 21–42. p.; A magyar nemzetiség által lakott ve-gyes nemzetiségű terület bemutatá-sa, 43–115. p.; Dobronak település területi-urbanisztikai, demográfiai bemutatása, 116–204. p.; A nyelv helyzete, a kétnyelvűség a köz-életben, 205–306. p.; A nemzetiség kulturális tevékenysége, 307–327. p.; Tömegtájékoztatási eszközök, 328–337. p.; A helyi önigazgatás, 338–377. p.; Együttműködés az anyanemzettel – a nemzetiség fej-lődésének feltétele, 378–410. p.; A kutatócsoport néhány javaslata a nemzetiség további fejlődésére vo-natkozóan, 411–430. p.; Szlovének a Rába vidéken (Magyarország),

431–446. p.; Földrajzi, gazdasági, társadalmi és demográfiai viszo-nyok a Rába-vidéken, 447–468. p.; Felsőszölnök település gazdasági, társadalmi, demográfiai viszonyai, 469–499. p.; Oktatás, kultúra, köz-művelődés és tömegkommunikáció a magyarországi szlovén nemzeti-ség körében, 500–542. p.; Kétnyel-vűség Felsőszölnökön, 543–570. p.; A nemzetiség politikai és társa-dalmi szervezettsége a községben, 571–581. p.; A magyarországi szlo-vén nemzetiség Magyarország és Jugoszlávia együttműködésében, 582–598. p.; A kutatócsoport né-hány, a nemzetiség fejlődését előse-gítő ajánlása, 599–606. p.

1635. Miért? – Zakaj? (visszaemlékezé-sek a II. világháborúra); Lendva, 1998. 95 p.

1636. Mikola Sándor: A vendség múlt-ja és jelene; Budapest – Kellner Nyomda, 1928. 46 p.

1637. Mozaikok nemzetiségi kultúránk-ból; Lendva, 1987. 62 p.

1638. Nagyfalusy Lajos, S. J.: A kapor-naki apátság története I–II.; Ka-locsa, 1941. 169 p. és 1942. 269 p.

Irodalom: Hermann Egyed: ~; Dél-vidéki Szemle, 1943. 4. szám, 184–186. p.

1639. Nemzetiségi politika – nemzetisé-gi jog; Lendva, 1978. 104 p.

1639a. Pataky László: Az őrségi reformá-tus egyházmegye története; [Bu-dapest] – Szabad Tér Kiadó, 1992. 454 p.

1640. Penavin Olga: A jugoszláviai Mu-ravidék magyar tájnyelvi atlasza;

180 MURAVIDÉK

Budapest – Magyar Nyelvtudomá-nyi Társaság, 1966. 10 + 140 p.

1641. Ruda Gábor (szerk.): Nemzetiségi iskolák – Kétnyelvű oktatás; Pi-lisvörösvár – Graz, 2002. 423 p. (magyar–szlovén-német nyelvű ki-advány).

1642. Sebjanič, Franc: A pannóniai szlovének protestáns mozgalma; Murs-ka Sobota – Pomurska založba, 1979. 54 p.

1643. Školska kronika – Az iskola kró-nikája; Genterovci – Göntérháza, 1893/94 – 1993/94. [69] p.

1644. Spomenisko Pomurje; Murska Sobota, 1956. 94 p. – képmelléklet.

1645. Székely András Bertalan: „…ezért mind küzdeni kell” – Életút a szlovéniai magyarság szolgálatá-ban; Vas megyei Pedagógiai Inté-zet, 1990. 153 + 5 p.

1646. Székely András Bertalan: A Rábá-tól a Muráig – Nemzetiségek egy határ két oldalán; Püski – Buda-pest, 1992. 196 p.

1647. Szlovénia; Cankarjeva Založba – Ljubljana, 1995. 136 p.

1648. Szlovénia, Isonzó, Doberdó; BKL Kiadó – Szombathely, 2005. 186 p.

1649. Szúnyogh Sándor szerk.: Tanulmá-nyok, cikkek a szlovéniai magyar irodalomról; Lendva 1991. 142 p.

1650. Tanulmányok a szlovéniai ma-gyarság köréből; Budapest – Te-leki László Alapítvány, 1994. 184 p. – Gráfik Imre: Magyarságkutatás

a regionalitás jegyében, 7–18. p.; Kerecsényi Edit: Radamos bené-pesedése, gazdasági és társadalmi viszonyai a XVIII–XIX. században, 19–90. p.; M. Kozár Mária: Köl-csönhatások, 91–114. p.; Pivar Ella: Kót, a legkisebb szlovéniai magyar falu, 115–144. p.; Varga Sándor: A zsidók története a lendvai község-ben 1773–1944 között, 145–178. p.; Összefoglalók, 179–184. p.

1651. Varga Sándor–Pivar Ella: Dobro-nak, Göntérháza, Kót helytörté-nete; Lendva, 1979. 160 p.

1652. Varga Sándor: A Nemzetiségi Bizottság húsz éve; Lendava – Po-murski Medobčinski Svet, 1980. 100 p. (kétnyelvű kiadvány).

1653. Varga Sándor–Pozsonec Mária–Pi-var Ella: Hosszúfalu, Hodos és Lendvahegy múltja és jelene; Lendva – Lendvai és Muraszomba-ti Magyar Nemzeti Érdekközösség, 1982. 180 p.

1654. Varga Sándor: Csente történeti krónikája; Lendva, 1988. 55 p.

1655. Varga Sándor: A szlovéniai ma-gyarok műkedvelő tevékenysége 1920–1970; Lendva, 1995. 133 p.

1656. Varga Sándor: A dobronaki plébá-nia történetéből; Lendva – Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, 1997. 149 p.

1657. Vida István: Egy petesházi tüzér visszaemlékezése a II. világhábo-rúra 1941–1945; Petesháza, Szlo-vénia, 1996–1998. 138 p.

1658. Zala György 1858–1937; Lendva, 1996. 115 p.


1659. Zsiga Tibor, dr.: Muravidéktől Trianonig; Lendva – Magyar Nem-zetiségi Művelődési Intézet, 1996. 207 p.


1660. A Lendva melletti Petesházán templomot szenteltek; Hitélet, 1995. 1. szám, 14. p.

1661. A Muramente néhány kutatója

– Bellosics Bálint (1867–1916), Gönczi Ferenc (1861–1948), Nemesnépi Zakál György (1762–1822); In: Naptár 2001; Lendva – Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet – Magyar Nemzetiségi Tájé-koztatási Intézet, 2000. 98–106. p.

1662. A vendek (Történetük, adatokkal); Magyar Kisebbség, 1941. október 16., 20. szám, 479–481. p.

1663. Bálint Béla: A Muravidék művé-

szeti emlékei; Kalangya, 1944. 4. szám, 184–188. p.

1664. Balažič, Janez: A Slovenska kra-jina (Tótság) és a Murántúl (terra Transmuranus) művészeti emlé-kei az Árpádházi királyok korá-ban; Millenniumi Muratáj, 2000. 79–84. p.

1665. Bánfi Szilvia: A Hoffhalterek nyomdásztevékenysége a 16. szá-zadi Magyarországon; Muratáj, 2002. 1–2. szám, 67–72. p.

1666. Beke György: Nyugati csángók?; Forrás, 1992. január, 74–85. p.

1667. Beke György: Magyarok a Mura mentén; In: Megrokkant élet – Ki-sebbségi utazások, Kapu Könyvek – Budapest, 2002. 95–125. p.

1668. Bellon Tibor: Hetés a tájban; Mu-ratáj, 1998. 1. szám, 140–142. p.

1669. Bence Lajos: Harminc éves a ma-gyar könyvkiadás a Muravidé-ken; Szivárvány, 1992. 2. szám, 100–101. p. és Muratáj, 1991. 2. szám, 80–82. p.

1670. Bence Lajos: A muravidéki ma-gyarság helyzete a demográfiai adatok tükrében; In: Naptár 1992 – A Szlovéniai Magyar Írócsoport – Lendva, 1991. 120–127. p.

1671. Bence Lajos: A megmaradás esé-lyei a Muravidéken; In: Naptár 1994 – A Szlovéniai Magyar Író-csoport – Lendva, 1993. 41–54. p.

1672. Bence Lajos: Önszerveződés és

kapcsolatépítés a muravidéki ma-gyar irodalomban; Millenniumi Muratáj, 2000. 109–113. p.

1673. Bence Lajos: Igényt formálunk a történelmünkre; Muratáj, 1999. 1. szám, 124–127. p.

1674. Berden, Pavel S. J. nyomán: Isten népe egymásra talált [A maribori püspökség, Dobronak]; Hitélet, 1973. 1. szám, 7–10. p.

1675. Bihar Mária–Lendvai Kepe Zol-tán: „Igemige madárnak szárnya alatt…” – Archaikus népi imád-ságok Hetésből; Muratáj, 2001. 2. szám, 184–195. p.

1676. Bihar Mária–Lendvai Kepe Zoltán: A kóti „Pepik körösztyik”; Naptár 2002 – Lendva, 2001. 115–121. p.

1677. Bihar Mária–Lendvai Kepe Zoltán: „Nagy Jó Uram” a muravidéki

182 MURAVIDÉK

magyarok között – Dr. Bellon Ti-bor (1941–2002); Muratáj, 2003. 1. szám, 163–171. p.

1678. Bihar Mária: A vízenjárók és rá-galomtól tartók védelmezője: Nepomuki Szent János; In: Naptár 2003; Lendva – Magyar Nemzeti-ségi Művelődési Intézet – Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet, 2002. 189–194. p.

1679. (bn): Jelek a Muravidékről – Mel-léklet a magyar kultúrünnepre; Magyar Szó – Kilátó; 1989. márci-us 25., 15. szám, 16. p.

1680. (bn): Országok ügye, nemzetisé-gek ügye – Szlovéniai magyar és szlovén napok Zala megyében; Magyar Szó – Kilátó; 1989. április 15., 18. szám, 14. p.

1681. (bn): Muratáj; Magyar Szó – Kilá-tó; 1989. május 13., 22. szám, 18. p.

1681a. Bolyongás a Muramentén – Ma-gyarok, szlovének és vendek kö-zött, akiknek földje két napi járóra esik vonaton a fővárostól; Híd (Bu-dapest), 1944. szeptember 1. (17. szám), 10–11. p.

1682. Burányi Nándor: A Muravidék em-bereinek világa – Interjú Szomi Pállal; Magyar Szó – Kilátó, 1977. április 9., 14. szám, 13. p.

1683. Dabas Rezső, dr.: Magyar közmű-velődési karcolatok – Horvátor-szág és Szlovénia felmérése; Ma-gyar Élet, 1990. július 21.

1684. Dudás Károly: Pannon köszöntés Halicanumnak; Magyar Szó – Ki-látó; 1989. június 10., 26. szám, 16. p.

1685. Dudás Károly: Muravidék – A szlovéniai változásokra I–III.; 7 Nap, 1992. március 20., 10–11. p.; március 27., 10–11. p. és április 10., 10–11. p.

1686. Fábiny Tibor, dr.: Kultsár György és műve; Muratáj, 1994. 2. szám, 72–81. p.

1687. Fehér Ferenc: Lendvai változatok; Magyar Szó – Kilátó, 1980. decem-ber 27., 50. szám, 14. p.

1688. Fehér Ferenc: Muravidéki ma-gyar kiadványok; Magyar Szó – Kilátó, 1984. január 21., 3. szám, 16. p.

1689. Fehér Ferenc: Vallomások Vlaj La-josról; Magyar Szó – Kilátó; 1989. március 18., 14. szám, 18. p.

1690. Ferkov Jakab: Téglaégetés Radamosban; Szeged – Néprajz és Nyelv-tudomány, 1999–2000. 289–295. p.

1691. Fujs, Metka: A földreform és a mu-ravidéki földműves helyzete; In: Naptár 1988 – A szlovéniai magya-rok szemléje; Pomurska Založba – Murska Sobota, 1987. 149–152. p.

1692. Gaál Ferenc: Hadik Mihály és a lendvai csapata; In: Naptár 1995; Lendva – Muravidéki Magyar Mű-velődési Intézet, 1994. 72–74. p.

1693. Gaál Ferenc: Vállalkozások a múltban – Mezei téglagyártás; In: Naptár 1995; Lendva – Muravidéki Magyar Művelődési Intézet, 1994. 86–89. p.

1694. Göncz László: Aktuális problé-mák a muravidéki magyar nem-


zetiség körében, In: Naptár 1989 – A szlovéniai magyarok szemlé-je; Pomurska Založba – Murska Sobota, 1988. 53–65. p.

1695. Göncz László: Magyarok fogyat-kozása a Muravidéken (A nem-zetiségi – kisebbségi – értelmiség hiányának okai, valamint annak összefüggései az asszimilációval); Muratáj, 1992. 1–2. szám, 51–55. p.

1696. Göncz László: A muravidéki ma-gyarság általános helyzete; In: Naptár 1994 – A Szlovéniai Magyar Írócsoport – Lendva, 1993. 32–40. p.

1697. Göncz László: Magyarok-e még a magyarok Muravidéken?, In: Naptár 1992 – A Szlovéniai Magyar Írócsoport – Lendva, 1991. 113–119. p.

1698. Göncz László: A muravidéki ma-gyarság önálló szervezettsége; In: Vasi Szemle, 1995. 3. szám, 405–411. p. és Muratáj, 1995. 1. szám, 56–64. p.

1699. Göncz László: Gondolatok a mu-ravidéki magyar értelmiség sze-repéről; In: Naptár 1996; Lendva – Muravidéki Magyar Művelődési Intézet, 1995. 62–66. p.

1700. Göncz László: Korok, kultúrák párbeszéde a Muravidéken; Mu-ratáj, 1997. 1. szám, 88–92. p.

1701. Göncz László: A Muramente tár-sadalmi jellemzői a századfordu-lón, valamint az I. világháború után bekövetkező értékrendszerváltozás és nemzettudatválság; Muratáj, 1997. 2. szám, 111–121. p.

1702. Göncz László: Őrség: hagyomány és jövő; Muratáj, 1998. 2. szám, 92–94. p.

1703. Göncz László: Néprajzi értékek, kutatások és tervek a Muravidé-ken; Néprajzi Látóhatár, 1999. 1–4. szám, 53–60. p.

1704. Göncz László: A muravidéki ma-gyarság helyzete a rendszerváltás után; Muratáj, 1999. 2. szám, 39–54. p.

1705. Göncz László: Az I. és a II. világ-háborúban elesettek jelképes ha-zatérése; In: Naptár 2000; Lendva – Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet – Magyar Nemzetiségi Tájé-koztatási Intézet, 1999. 112–118. p.

1706. Göncz László: A muravidéki ma-gyarság helyzete a rendszerváltás után – A magyarság nemzettudatá-nak állapota; Híd, 2000. március–április, 185–198. p.

1707. Göncz László: Peremvidék egykor és ma; Millenniumi Muratáj, 2000. 58–63. p.

1708. Göncz László: Hadik Mihály tör-ténete; In: Naptár 2001; Lendva – Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet – Magyar Nemzetiségi Tá-jékoztatási Intézet, 2000. 82–94. p.

1709. Göncz László: Tudományszerve-zés a Muravidéken; In: Ezred-forduló; Dunaszerdahely – Lilium Aurum, 2001. 195–199. p.

1710. Göncz László: A könyvkiadás és az írott szó szerepe a nemzeti tudat formálásában a Mura mentén; Muratáj, 2002. 1–2. szám, 76–81. p.

184 MURAVIDÉK

1711. Göncz László: Vonzotta a mura-vidéki magyarság érdekvédelme (Varga Sándor munkásságáról); In: Naptár 2003; Lendva – Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet – Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet, 2002. 152–164. p.

Irodalom: Székely András Berta-lan: Köszöntjük a nyolcvanesz-tendős Varga Sándort; In: Naptár 2006; Lendva – Magyar Nemzeti-ségi Művelődési Intézet – Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet, 2005. 155–158. p.

1712. Göncz László: A magyar nyelv

státusza a Muravidéken; Muratáj, 2004. 2. szám, 51–59. p.

1713. Guttmann Miklós: A muravidéki magyar települések a nyelvészeti szakirodalomban (1817–1948); Mu-ratáj, 1997. 1. szám, 61–80. p.

1714. [Gyimesi Endre:] Nevezetes mura-vidéki és környékbeli személyek; In: Naptár 1997; Lendva – Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, 1996. 86–99. p.

1715. Hadrovics László: A visszatért

Muravidék, Magyar Szemle, 1941. október (170. szám), 245–248. p.

1716. Halász Albert: A csík fogása a Lendvavidék Mura menti ma-gyar falvaiban; Néprajzi Látóha-tár; 1992. 3–4. szám, 208–215. p.

1717. Halász Albert: Muravidék vagy Lendvavidék? I–II.; In: Naptár 1996; Lendva – Muravidéki Magyar Művelődési Intézet, 1995. 80–86. p. és Naptár 1997; Lendva – Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, 1996. 77–85. p.

1718. Halász Albert: A jeles napok szo-kásainak kutatástörténete Mura-vidéken; Muratáj, 1998. 2. szám, 100–110. p.

1719. Halász Albert: A jeles napok szo-kásainak kutatástörténete Mura-vidéken; Néprajzi Látóhatár, 1999. 1–4. szám, 357–365. p.

1720. Halász Albert: Gondolatok a szlo-véniai magyar néprajzi oktatás, muzeológia és kutatások kapcsán; Néprajzi Látóhatár, 2003. 1–2. szám, 131–136. p.

1721. Hetés – sziget a magyar nyelvhatár peremén (tanácskozás); Muratáj, 1998. 1. szám, 128–180. p. – Göncz László: Hetés – sziget a magyar nyelvhatár peremén címet viselő ta-nácskozás megnyitója, 128–132. p.; Kerecsényi Edit: Hetés kiterjedése és legfőbb néprajzi sajátosságai, 133–139. p.; Bellon Tibor: Hetés a tájban (tárgytörténeti tanulságok), 140–153. p.; Lendvai Kepe Zoltán: A néprajzkutatás gyakorlati nehéz-ségei Muravidék magyarlakta terü-letein, 154–158. p.; Gráfik Imre: A regionális népművészeti kutatások lehetőségei és esélyei, 159–165. p.; Nagy Zoltán: A kapornaki (őrségi) néprajzi-helytörténeti gyűjtemény értékesíthető tanulságai a radamosi tájház létrehozásánál, 166–168. p.; Varga József: Nyelvjárási sajátossá-gok Hetésben, 169–176. p.; Bence Lajos: Hetés – avagy valamit tudhat ez a táj, 176–180. p.

1722. Herzsenyák József: Orosz hadifog-sági élet 1943. december 23ától 1948. augusztus 28áig; In: Naptár 2000; Lendva – Magyar Nemzeti-ségi Művelődési Intézet – Magyar


Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet, 1999. 159–164. p.

1723. Hubert Ildikó: Kulcsár György, a

pasztillaíró; Muratáj, 2002. 1–2. szám, 44–50. p.

1724. Jung Károly: Kilombosodott iro-dalom – Tiszteletkörök a szlové-niai magyar írók kitartása fölött; Magyar Szó – Kilátó; 1989. június 10., 26. szám, 16. p.

1725. Káli Csaba: A Zalához visszacsa-tolt muravidéki területek köz-igazgatása, 1941–1945; Muratáj, 2003. 1. szám, 43–47. p.

1726. Kepéné Bihar Mária és Lendvai Kepe Zoltán: A szlovéniai magyar reformátusok a változó időben; Muratáj, 2004. 2. szám, 126–135. p.

1727. Kercsmár Rózsa: Megszűnt a malomzúgás Domonkosfán; In: Naptár 1989 – A szlovéniai magya-rok szemléje; Pomurska Založba – Murska Sobota, 1988. 160–167. p.

1728. Kerecsényi Edit: A szlovéniai ma-gyar néprajzi kutatások újabb eredményei; In: Határainkon kí-vüli magyar néprajzi kutatások II.; Budapest – Tudományos Isme-retterjesztő Társulat, 1989. 32–37. p.

1729. Kerecsényi Edit: A dobronaki, kebelei és filóczi (egykor Zala vm., ma Szlovénia) parasztfazekasok termékértékesítése az 1900as években; In: VII. Kézműipartörténeti Szimpózium; Veszprém, 1991.

1730. Kerecsényi Edit, dr.: A Lendva-vidéki magyarok XX. századi ki-vándorlása és kapcsolatuk a szü-

lőfölddel; Muratáj, 1991. 2. szám, 52–65. p.

1731. Kerecsényi Edit: Adatok az Alsólendva (Lendava) vidéki fazekas-ság XVIII–XIX. századi történe-téhez; In: Zalai történeti tanulmá-nyok; Zalaegerszeg, 1994. 47–92. p.

1732. Kerecsényi Edit: Mikor kontyol-ták a hetési asszonyokat?; Mura-táj, 1996. 2. szám, 69–72. p.

1733. Kerecsényi Edit: A lendvai népraj-zi gyűjteményről és a gyűjtőutak eredményeiről; Néprajzi Látóha-tár, 1999. 1–4. szám, 61–74. p.

1734. Kerecsényi Edit: Lendva-vidék nép-rajzi kutatása; Honismeret, 1999. 3. szám.

1735. Kerman, Branko: Árpád-kori ré-

gészeti emlékek a Muravidéken; Millenniumi Muratáj, 2000. 41–49. p.

1736. Knézy Judit: Gazdasági változá-sok a Dunántúlon és a tájtörténeti tagolódás (XIX. század); Muratáj, 1999. 2. szám, 65–78. p.

1737. Kolláth Anna: Jelen és jövő a Maribori Egyetem Pedagógiai Karán működő Magyar Nyelv és Irodalom Intézetben; In: Ezred-forduló; Dunaszerdahely – Lilium Aurum, 2001. 200–206. p.

1738. Kovács Attila: A szlovéniai ma-

gyarság a népszámlálás tükrében I–XI.; Népújság, 1998. július 2-ától szeptember 10-éig.

1739. Kovács Attila: Forrásismertetés – A muravidéki települések Fényes Elek Magyarország ’s a’ hozzá

186 MURAVIDÉK

kapcsolt tartományoknak mosta-ni állapotja statistikai és geográfi-ai tekintetben című műve alapján; Muratáj, 1999. 2. szám, 79–101. p.

1740. Kuzmič, Franc: MártonhelyMartjanci temploma a XVII. század-ban – A templom 600. évforduló-jára; In: Naptár 1993 – A Szlové-niai Magyar Írócsoport – Lendva, 1992. 87–91. p.

1741. Kuzmič, Franc: A reformáció kez-dete Murántúlon; In: Naptár 1994 – A Szlovéniai Magyar Írócsoport – Lendva, 1993. 115–122. p.

1742. Kuzmič, Franc: A Muravidék egyháztörténete; In: Naptár 1996; Lendva – Muravidéki Magyar Mű-velődési Intézet, 1995. 99–104. p.

1743. Kuzmič, Franc: A zsidók letele-pedése és élete a Murántúlon a második világháború végéig; In: Naptár 1997; Lendva – Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, 1996. 135–139. p.

1744. Lendvai Kepe Zoltán: Radamos, a hetési néprajzi gyűjtemény ál-landó kiállítóhelye; Naptár ’99 – Lendva, 1998. 86–89. p.

1745. Lendvai Kepe Zoltán: Hetés a népszámlálási és gazdasági ada-tok tükrében; Néprajzi Látóhatár, 2000. 1–2. szám, 147–154. p.

1746. Lendvai Kepe Zoltán: Hetés a nép-számlálás és a gazdasági adatok tükrében; In: Naptár 2002; Lendva – Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet – Magyar Nemzetiségi Tájé-koztatási Intézet, 2001. 99–108. p.

1747. Lendvai Kepe Zoltán: Húsvét egy kapcai családban 2002ben; Mu-ratáj, 2002. 1–2. szám, 150–157. p.

1748. Lendvai Kepe Zoltán: Szíjártók, nyeregmesterek a Lendva-vidé-ken; In: Naptár 2004; Lendva – Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet – Magyar Nemzetiségi Tájé-koztatási Intézet, 2003. 127–134. p.

1749. Lendvai Kepe Zoltán: Szlovéni-ai magyar vendégmunkások és kivándorlók; In: Naptár 2006; Lendva – Magyar Nemzetiségi Mű-velődési Intézet – Magyar Nemze-tiségi Tájékoztatási Intézet, 2005. 167–176. p.

1750. Lőrinc Éva: A nemzetiségileg ve-gyesen lakott muravidéki közsé-gek bemutatása; In: Naptár 2000; Lendva – Magyar Nemzetiségi Mű-velődési Intézet – Magyar Nemze-tiségi Tájékoztatási Intézet 1999. 32–54. p.

1751. Mák Ferenc: A szlovéniai ma-

gyarság történeti kronológiája; In: Naptár 2003; Lendva – Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet – Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet, 2002. 84–137. p.

1752. Mák Ferenc: „A nagyok gondja-inak peremén” – A muravidéki magyarság története (1990–2005); Muratáj, 2005. 1–2. szám, 29–106. p. és Kisebbségkutatás, 2006. 1. szám, 74–126. p.

1753. Mikola S[ándor]: A magyarorszá-gi vendek; Kisebbségi Körlevél, 1941. július, 4. szám, 232–239. p.


1754. Mohos Mária: Szerepcsere: Alsólendva – Lenti; Muratáj, 1997. 2. szám, 99–110. p.

1755. Molnár András: „Aki nem ment honvédnek, gyáva volt a neve” – Ráth János honvédszázados verses visszaemlékezése az 1848–1849es szabadságharcra, Mura-táj, 2001. 1. szám, 49–67. p.

1756. Mód László: Szőlőhegyi ünnepek és szokások a Lendva-vidéken; In: Naptár 1998; Lendva – Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet – Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet, 1997. 142–151. p.

1757. Mód László–Simon András: A haj-tástól az újborig – A szőlő és a bor ünnepei Lendvavidéken; Nép-rajzi Látóhatár, 1999. 1–4. szám, 467–492. p.

1758. Mód László–Simon András: Már-tonnapi mustkeresztelés a Lendva-vidéken; Szeged – Néprajz és Nyelvtudomány, 1999–2000. 311–325. p.

1759. Móser Zoltán: Gyöngyszemet lát-ni – Nagytótlak; Új Ember, 2006. október 22.

1760. Móser Zoltán: Szentek és vendek – Mártonhely; Új Ember, 2006. ok-tóber 29.

1761. Nagy Zoltán: Az Őrség peremén – HodosKapornakBükkalja históriája; Muratáj, 1997. 1. szám, 93–105. p.

1762. Nagy Zoltán: Kultsár György Pastillák című művének újraki-adási munkálatai az OSZKban; Muratáj, 2002. 1–2. szám, 73–75. p.

1763. N. László Endre: Aranyászok a Dráván és a Murán; In: Naptár 2003; Lendva – Magyar Nemzeti-ségi Művelődési Intézet – Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet, 2002. 195–203. p.

1764. Novak, Vilko: A murántúli iroda-lom magyar kapcsolatai; Újvidék – A Hungarológiai Intézet Tudo-mányos Közleményei, 1971. 5–6. szám, 70–82. p.

1765. Orbán Róbert: A szlovéniai Muravidék; Magyar Turista, 2005. de-cember, 40–41. p.

1766. Papp József: Az Öcsinek címzett levelek hozzánk is szólnak (Gábor Zoltán: Postagalamb), Magyar Szó – Kilátó, 1983. augusztus 27., 33. szám, 14. p.

1767. Papp József: Kisebb példányszám, gazdag tartalom (Naptár 85); Ma-gyar Szó – Kilátó, 1985. március 16., 11. szám, 19. p.

1768. Papp József: Hároméves a maribori Magyar Tanszék, Magyar Szó, 1984. április 12., 14. p.

1769. Papp József: Az eszme szolgálatá-ban (Varga Sándor: Vlaj Lajos élet-útja), Magyar Szó – Kilátó, 1984. augusztus 25., 34. szám, 14. p.

1770. Pivar Ella: Muravidéki magyar sajtótermékek a két világháború között; In: Naptár ’85 – A szlové-niai magyarok szemléje; Pomurska Založba – Murska Sobota, 1984. 97–104. p.

1771. Pivar Ella: Szemelvények Kót község állapotáról az úrbérren-

188 MURAVIDÉK

dezéstől a jobbágyfelszabadítá-sig (1768–1848); In: Naptár 1989 – A szlovéniai magyarok szemlé-je; Pomurska Založba – Murska Sobota, 1988. 185–191. p.

1772. Pivar Ella: Tebenned bíztunk ele-jéről fogva – Adalékok a szlovéni-ai református egyház múltjához; In: Naptár 1997; Lendva – Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, 1996. 140–150. p.

1773. Pivar Ella: Kálvint vagy Luthert követni?; In: Naptár 1998; Lendva – Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet – Magyar Nemzetiségi Tájé-koztatási Intézet, 1997. 126–133. p.

1774. Pivar Ella: Úgy járnak oda, mint a búcsúra – A szlovéniai magyar-lakta falvak búcsúi; In: Naptár 2000; Lendva – Magyar Nemzeti-ségi Művelődési Intézet – Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet, 1999. 142–155. p.

1775. Pivar Tomšič Ella: Egy évszázad öt nemzetiségi település életében – Adalékok a Moravske Toplicei község nemzetiségi falvai gaz-daságtörténelméhez; In: Naptár 2006; Lendva – Magyar Nemzeti-ségi Művelődési Intézet – Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet, 2005. 123–130. p.

1776. Radó Ferenc: Magyar nemzetiségi önkormányzat a szlovéniai Mu-ravidéken; Régio, 1993. 3. szám, 68–76. p.

1777. Skalič Gusztáv: A muravidéki evangélikus egyház rövid törté-nete; In: Naptár 2001; Lendva – Magyar Nemzetiségi Művelődési

Intézet – Magyar Nemzetiségi Tá-jékoztatási Intézet, 2000. 95–97. p.

1778. Štih, Peter: Indokolatlan ellenség-képek a szlovén történelemben; Európai Szemle, 2001. 2. szám, 113–122. p.

1779. Szabó Ildikó: Szocializációs folya-matok a muravidéki magyarok körében; Régio, 1994. 1. szám, 128–144. p.

1780. Szabó Ildikó: Kétnyelvűség és nyelvhasználat a muravidéki ma-gyarok körében; Régio, 1993. 3. szám, 56–67. p.

1781. Szentmihályi Imre: A történe-ti Hetés; In: Naptár ’84; Lendva, 1983. 106–115. p.

1782. Székely András Bertalan: Hitélet a szlovéniai magyar szórvány kö-rében; In: Naptár ’87 – A szlové-niai magyarok szemléje; Pomurska Založba – Murska Sobota, 1986. 102–107. p.

1783. Székely András Bertalan: Magya-rok Horvátországban és Szlové-niában; Erdélyi Magyarság, 1992. augusztus, 18–21. p.

1784. Székely András Bertalan: Szlové-niai magyar kiséletrajzok; Szivár-vány, 1992. 2. szám, 115–117. p.

1785. Szíjártó Imre: A szlovéniai magyar civilszervezetek; Muratáj, 2001. 2. szám, 144–149. p.

1786. Szöllősy Vágó László: A szlovéniai kétnyelvű oktatás húsz éve; Ma-gyar Szó – Kilátó, 1979. november 17., 46. szám, 12. p.


1787. Szúnyogh Sándor: Képzőművésze-ti alkotómunka a lendvai ugaron; Szivárvány, 1992. 2. szám, 108–114. p.

1788. Szúnyogh Sándor: Él az arany és a vér – Aranymosás a Muravi-déken; In: Naptár 1997; Lendva – Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, 1996. 111–118. p.

1789. Tantalics Béla: Molnár Pál (1827–1888) az alsólendvai járás egy-kori országgyűlési képviselője; In: Naptár 2003; Lendva – Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet – Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet, 2002. 165–172. p.

1790. 10 éves a Muravidéki Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet; Muratáj különszám, 2003. 151 p. – Előszó, 9. p.; Köszöntő, 11. p.; Göncz László: Egy évtizede a ma-gyar kultúra szolgálatában a Mura mentén és a Kárpát-medencében, 12–18. p.; Tények – értékek – ese-mények, 19–82. p.; Kulturális ní-vódíjak 1992–2003, 83–85. p.; A MNMI Tanácsának tagjai 1992–2003, 86. p.; Az MNMI munkatársai 1994–2003, 87. p.; Kálóczy Katalin: Együttműködés a Magyar Nemzeti-ségi Művelődési Intézettel, 88–90. p.; Komlós Attila: Muravidék vilá-gítótornya, 91–94. p.; Szarka Lász-ló: Lendvai impressziók, 95–96. p.; Kutszegi István: Tisztelgő gon-dolatok a 10 éves lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet évfordulója alkalmából, 97–103. p.; Zver Ilona: Velünk és értünk, 104–106. p.; Kepe Lili: A nemzeti identitás és az anyanyelv szolgála-tában, 107–108. p.; Bence Lajos: A könyvkiadás 10 éve, 109–110. p.;

Lendvai Kepe Zoltán: A muravidé-ki magyarság művelődési intézete a néprajztudomány szolgálatában 1994 és 2003 között, 111–118. p.; Bacsi Zsuzsanna–Patyi Zoltán: Műkedvelő tevékenység, a nemzeti tudat megőrzésének egyik legszi-lárdabb védőbástyája, 119–127. p.; Válogatás a muravidéki költők ver-seiből, 127–148. p.

1791. Tóth Ferenc: A muraszombati közkórház 90 éve (1893–1983); In: Naptár ’85 – A szlovéniai magya-rok szemléje; Pomurska Založba – Murska Sobota, 1984. 128–137. p.

1792. Tóth Gábor: A Mura szabályozása a megyei közgyűlés jegyzőköny-vei alapján (1867–1880); Muratáj, 1999. 2. szám, 102–121. p.

1793. Tóth Sándor: Adatok az alsólendvai Bánffy család történetéhez; In: Naptár 1996; Lendva – Muravidéki Magyar Művelődési Intézet, 1995. 87–98. p.

1794. Tóth Sándor: Képek a török kor-ból – Zrínyi Miklós és a rátkai lesvetés; In: Naptár 1997; Lendva – Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, 1996. 100–110. p.

1795. Tóth Sándor: Kis zalai postatörté-net; Muratáj, 1996. 1. szám, 87–92. p.

1796. Tóth Sándor: Újabb adatok a Bánffycsaládról és a lendvai vár-ról; Muratáj, 1996. 2. szám, 73–83. p.

1797. Tóth Sándor: A Szt. Háromsághegy tizedei 1512ből; Muratáj, 2005. 1–2. szám, 107–129. p.

1798. Törőcsik István: „Aztán elsőbben sötétség lesz…” – Világvége jö-

190 MURAVIDÉK

vendölések Radamosból; Néprajzi Látóhatár, 1999. 1–2. szám, 415–424. p.

1799. Udvarhelyi Gyula: Alsólendva és vidéke. Táj és néprajz; In: A ma-gyar írásmód; Budapest, 1897.

1800. Vallasek Júlia: A Bánffyértelmezés új távlatai a negyvenes években; Muratáj, 2003. 1. szám, 99–110. p.

1801. Varga József: A szlovéniai ma-gyarok kulturális élete; Magyar Nyelvőr, 1980. 162–167. p.

1802. Varga József, dr.: Magyarsággond a Mura mentén; Muratáj, 1991. 1. szám, 9–13. p.

1803. Varga József: 30 éves a muravi-déki magyar irodalom; Muratáj, 1991. 2. szám, 83–85. p.

1804. Varga József: Szociográfiai vizsgá-latok Göntérházán; Muratáj, 1995. 2. szám, 32–37. p.

1805. Varga József: Muravidéki magyar szépirodalmi alkotók a két világ-háború között; Muratáj, 1997. 2. szám, 82–98. p.

1806. Varga József: Irodalmi tevékeny-ség a Muravidéken 1941–1945 között; Muratáj, 1998. 2. szám, 66–71. p.

1807. Varga Károly: Háború Göntérházán; In: Naptár 2004; Lendva – Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet – Magyar Nemzetiségi Tájé-koztatási Intézet, 2003. 162–171. p.

1808. Varga Sándor: A szlovéniai magya-rok valóságirodalma 1921–1990

között; Szivárvány, 1992. 2. szám, 102–107. p.

1809. Varga Sándor: Szőlőtermesztés a Muravidéki Lendvaszőlőhegyen; Néprajzi Látóhatár, 1993. 3. szám, 6–28. p.

1810. Varga Sándor: A szlovéniai magya-rok helyzete 1919–1941 között; Muratáj, 1994. 1. szám, 77–87. p.

1811. Varga Sándor: Vidékünk szabad-ságharcosai az 1848/49es for-radalomban; In: Naptár 1995; Lendva – Muravidéki Magyar Mű-velődési Intézet, 1994. 64–71. p.

1812. Varga Sándor: Olvasókörök, nép-könyvtárak krónikája 1871–1970 között – Lendva, Dobronak, Göntérháza; Muratáj, 1998. 2. szám, 119–133. p.

1813. Varga Sándor: Göntérháza, Híd-vég, Radamos iskoláinak króni-kája 1880–1950; Muratáj, 1999. 2. szám, 122–137. p.

1814. Varga Sándor: A lendvahegyi bor értékesítésének problémái I–II.; Muratáj, 2001. 1. szám, 92–102. p. és 2. szám, 125–143. p.

1814a. Vend vendéghívogató (Muraszom-bat); Vasárnapi Újság, 1873. június 8., 276. p.

1815. Zágorec-Csuka Judit: A szlovéni-ai magyar könyvillusztrátorok 1918tól napjainkig – A szlovéniai könyvillusztrátorok bibliográfiai jegyzéke; Muratáj, 2001. 1. szám, 74–91. p.


1816. Zágorec-Csuka Judit: A magyar könyvkiadás Szlovéniában; Mura-táj, 2003. 1. szám, 127–155. p.

1817. Zágorec-Csuka Judit: A Naptár – a muravidéki magyarok évkönyve; Muratáj, 2004. 2. szám, 136–142. p.

RÓMAISÁNCOK

Hogy római művek nem lehetnek, mutatja az építés minősége és iránya, mert ilyen műveket, ha mindjárt római utánzatnak mondhatnók is, de római műveknek éppenséggel nem mondhatjuk. Ezen véleményen van most az újabb írók többsége. De a rómaiaknak ily gyönge határvédő vonalakra nem is volt szükségük, mert a Duna képezte országhatá-rukat és a Duna bácskai oldalán legföllebb egy-két castellumok építettek előőrs gyanánt a Duna–Tisza közben lakó népek ellen. (…) Az ú. n. római sáncok 3 darabból állnak: 1.) Apatin felső szőlői között kezdve kelet felé, Priglszentiván falu nyugati oldalánál délre fordul, és a Mosztonga jobb oldalán lefelé halad Rácmiliticsig. (…) 2.) Csurogtól nyugat-ra a nagy sánctól a Csík völgyig, Jegricskától Petrovoszelóig haladó részt Fröhlich nem az előbbi folytatásának, hanem külön sáncnak tartja. (…) 3.) Sokkal fontosabb a harma-dik sánc, a mely majdnem egyenes vonalban húzódik Újvidéknek Csenej nevű pusztájá-tól éj. kel. irányban Tiszaföldvárig, s így az alsó Bácskából egy háromszög alakú területet szel ki, az ú. n. csajkáskerületet. Ezen sánc hossza 26 km., most is jó karban van, sokkal magasabb, mint az első s több helyen át van vágva (Iványi István, 1907).


Vö.: 494. és 687. sz. 1818. Fröhlich Róbert: A bácskai u. n. ró-

mai sánczok I–IV.; Archaeologiai Értesítő, 1887. 19–30. p.; 132–138. p.; 207–213. p. és 304–310. p.

1819. Horváth Árpád: Délbácskai táj-kép; Kalangya, 1943. 12. szám, 553–556. p.

1820. Ökrész Károly: A bácskai sáncok; Vajdasági Hírnök, 1994. június 4., 18–19. p.

1821. Pontelly István: Római vagy avar emlékek-e a délmagyarországi pár-huzamos régi műsáncvonalak?; Régészeti és Történelmi Értesítő, 1886. 181–209. p. + 3 tábla.

1821a. Tudós római régész megyénkben (Dr. Buday Árpád a római sáncok-nál); Óbecse és Vidéke, 1912. július 21., 3. p.

SAJKÁSVIDÉK

Csajkás kerület – Bács vmegyének délkeleti sarka, a Tisza–Duna és a római sáncok által bekerített háromszög képezte 1763–1873 között a csajkások kerületét. Az itt lakó nép, mint a tiszai és a dunai határőri militiának utódai, a Tiszán és a Dunán csajkákon (naszádokon) katonai és rendőri szolgálatokat teljesítettek. A kerület egész terjedelme 16,7 □ mf, s kivált az alsó részében nagyon mocsáros s vizenyős volt. Főhelye Titel volt, ide tartozott még 13 helység. Titel, Gardinovác, Lok, Vilova és Mosorin képezte az I.

192 SAJKÁSVIDÉK

századot; Alsó-Felső-Kovil és Káty a II. századot. Goszpodince és Kovil-Szent-Iván a III. századot, Zsablya vagy Josefdorf a IV., Csurog az V., Gyurgyevó és Nádaly (1808 óta) a VI. századot alkották. A Régi vitorlás csajkákat 1853-ban teljesen leszerelték s más célokra használták; ezeket korunk alkotása: az acél páncélú dunai gőzflotilla váltotta fel. A csajkásokból csak szárazföldi had lett, s mint utászok s hidászok alkalmaztattak az ország egyéb pontjain, sőt annak határain túl is. A határőrrendszer megszűntével a csaj-kás kerület kivételes helyzete is megszűnt, a katonai hatóság alól felmentetett, s az 1873. évi 27. tc. által a magyar alkotmány védelmébe került s Bács vmegyében kebeleztetett, s ebből alakíttatott a titeli és a zsablyai járás (Iványi István, 1906).

Monográfiák

1822. Ko je vlasnik ritskih zemalja u Šajkaškoj?; u Novom Sadu – štamparija Djordja Ivkovića, 1898. 40 p.

1823. Tapavicza György: A sajkás kér-dés; Újvidék – nyomatott Fuchs Emil és Társánál, 1909. 207 p.

1824. Tyukics A.: Ustrojstvo c. kr. Titel-skog krajiškog šajkaškog bata-ljona za doba narodnog pokreta 1848–1849 [A titeli cs. kir. ha-tárőr sajkás kerület szervezete 1848–1849iki forradalomban]; Újvidék, 1900. 82 p. – különnyomat a Letopis Matice Srpske 1899. évi folyamából.

Cikkek, tanulmányok 1825. A csajkások negyvenezer hold

földje; Óbecse és Vidéke, 1907. augusztus 11., 3. p. és A csajkások pervesztése; Óbecse és Vidéke, 1907. november 3., 3. p.

1826. Ćirković, Sima: [Šajkaška] – U okvirima Ugarske; Novi Sad – Matica Srpska – Vojvodjanski muzej, 1975. 97–119. p.

1827. Csajkások a királynál (Kit illetnek a réti földek?); Óbecse és Vidéke, 1903. május 17., 4. p.

1828. Csajkások rétkezelő bizottságá-nak feloszlatása; Óbecse és Vidé-ke, 1910. május 1., 2. p.

1829. Feichtinger Sándor, dr.: Jelentés a Csajkások kerülete, és Torontál vármegye flórája érdekében tett 1870. augusztus havi utazásom-ról; Budapest – Mathematikai és Természettudományi Közlemények, é. n., 15–36. p.

1830. Iványi István: A Csajkáskerület 1750–1872; BBVTT Évkönyve 1888. 17–35. p.

1831. [Matuska Márton]: Negyvenöt nap negyvennégyben; Újvidék – Ma-gyar Szó Naptár 1991. 89–109. p. – Sajkás-vidéki statisztika, 108. p.

1832. Mák Ferenc: A Sajkásvidék; Polis, 1998. szeptember, 41. szám, 28–32. p.

1833. Szomorú hír a csajkásból (gaz-

dasági helyzet); Óbecse és Vidéke, 1907. november 24., 2. p.


TISZA FOLYÓTisza-vidék

Miután Vigila otthagyta a tábort, távozta után egy napig ott maradtunk, és másnap elin-dultunk Attilával együtt a vidék északibb részeibe. Bizonyos távolságra együtt haladtunk a barbárral, majd a bennünket kalauzoló szkíták utasítása szerint más útra tértünk, mivel Attila egy faluba szándékozott menni, hogy ott nőül vegyen egy Eskam nevű lányt (filiam Eskam), akit – noha már sok felesége volt – szkíta szokás szerint szintén elvehetett. Ettől kezdve rónaságon húzódó sík úton haladtunk, és hajózható folyókra akadtunk, amelyek közül az Ister [Duna] után a Drekon [?], Tigas [Tisza] és a Tiphesas [Temes] voltak a leg-nagyobbak. Ezeken egyes fatörzsekből készült csónakok vittek át bennünket, amilyeneket a folyók mellett lakók szoktak használni, a többieken pedig tutajokkal keltünk át, amiket a barbárok e mocsaras helyeken szekereiken szállítanak. A falvakban különféle élelmi-szereket készítettek számunkra, kenyér helyett kölest, bor helyett pedig méhsört (mint ők nevezik: medost). A kíséretünkben lévő szolgák is kaptak kölest és árpából készült italt, amit a barbárok kamosnak hívnak. Miután jó hosszú utat megtettünk, este sátrat ütöttünk egy tó mellett, amelynek iható vizéből szoktak meríteni a szomszéd falubeliek. Egyszerre szél és vihar támadt, mennydörgéssel, villámlással és sűrű záporesővel, amely nemcsak sátrunkat forgatta föl, hanem összes felszerelésünket is a tó vizébe sodorta. Megrettenve a napot betöltő égiháborútól és a velünk történtektől, elhagytuk a tájékot és különváltunk egymástól, amennyire a sötétben és esőben lehetett, ki-ki azon utat választotta, amelyet alkalmasnak gondolt. Megérkezvén azután a falu kunyhóiba (mert mindnyájan, ha kü-lönböző utakon is, de egy irányba haladtunk), összetalálkoztunk, s nagy kiabálással ke-restük elhagyott holmijainkat. A szkíták e zajra fölpattantak és nádat gyújtottak – nádat használtak tüzelőül –, mire világosság támadt, aztán megkérdezték, mi bajunk, hogy úgy kiabálunk. A velünk lévő barbároknak azon feleletére, hogy a vihar okozta ezt a zavart, magukhoz hívtak, vendégszeretettel fogadtak, s egy csomó nádat meggyújtván, meleget csináltak számunkra. A faluban uralkodó nő pedig, aki Bleda [Attila idősebb testvére] özvegyei közül való volt, élelmiszereket küldött hozzánk. Napfelkeltekor aztán hozzá-fogtunk az elveszett tárgyak felkereséséhez és részint azon a helyen, ahol az előbbi na-pon tanyáztunk és részint pedig a vízben valamennyit megtaláltuk és összeszedtük. Azon napot a faluban holmink szárításával töltöttük, mert megszűnt a vihar, és a nap fényesen sütött. Miután pedig gondoskodtunk lovainkról s többi teherhordó állatainkról, elmen-tünk a fejedelmi nőhöz és üdvözölvén őt és viszonozván ajándékait, három ezüst csészét, piros bőrrel, indiai borssal, datolyával és egyéb csemegével, amelyek, mivel náluk nem honosak, nagy becsben állanak a barbárok előtt, sok jót kívántunk neki szeretetéért, és eltávoztunk. Hetednapra a bennünket vezető szkíták felszólítására megállapodtunk egy faluban, minthogy – amint mondták – Attila azon falunak fogja útját venni, s nekünk utá-na kell mennünk. Itt nyugat-rómaiakkal találkoztunk, akik szintén mint követek mentek Attilához (Priszkosz Rétor követi feljegyzéseiből, 445–454 között).

Keletre s főként a Tisza vidékén külön világot alkottak a magyar tanyák, élénk kap-csolatot tartva az Alföldön messzire vonuló s szétszórtságukban is szorosan összetartozó, szokásaikban, „törvényeikben” is annyira azonos tanyák bokraival. Mikor a múlt szá-zad végén egy külön színekkel és sajátos nyelvezettel rendelkező és külön világképet kialakító népies irodalomban jelent meg a tanyai nép életének tükörképe az osztrák és

194 TISZA FOLYÓ

a német romantikus Heimatskunde példája nyomán, a Krivaja völgyén túl, le egészen Óbecséig, északon viszont a szabadkai bunyevác tanyákat messze megkerülve, ez a vidék is beletartozott abba a szellemi egységbe, amely egy Kálmány Lajos, Cserzy Mihály és Tömörkény István munkáiban jutott kifejezésre, némi hagyományokból véve a díszítő-elemeket. A táj és az életforma ugyanaz volt, helyenként a nyelvjárás se mutatott nagyobb különbséget, úgyhogy az említett egységet láthatólag nem zavarta semmi. A Zentán taní-tóskodó Móra István elbeszéléseiben hitelesnek kellett elfogadni nemcsak a tájleírást, de az itteni emberekről készült rajzokat is, jóllehet minden tekintetben a szegediek követője volt (Herceg János, 1993).

Monográfiák

Vö.: 13., 422., 2264. és 2266. sz.

1834. A Tisza szabályozása (1846–1879); Budapest, 1971. 73 p.

1835. A tiszaszabályozás folytatása – Jegyzőkönyvek és naplók; Buda-pest – Schlesinger Ignácz könyv-nyomdája, 1891. 99 p.

1836. „A Tiszavölgy: fajtánk bölcsője” – Ezer év a Tisza mentén; Szolnok – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2000. 511 p. – Előszó, 5–9. p.; Tóth Albert: A Tisza-völgy vízrajzi állapotának vál-tozásai a történelem folyamán, 15–50. p.; Béres Mária–Kolivoda Béla: A Közép-Tisza vidéki táj változá-sának hatása az élővilágra, 31–50. p.; Vadász István: Jász-Nagykun-Szolnok megye természetföldrajzi viszonyai, 51–70. p.; Harkai Ákos: Tiszai halfauna, 71–88. p.; Polgár Zoltán: Az Árpád-kori falu, 89–102. p.; Pintér László: Árpád-kori lakóházak Szajol-Tenyőhalom le-lőhelyről, 103–112. p.; Bagi Gábor: Adatok a Közép-Tiszavidék termé-szeti képéhez és a vizek hasznosí-tásához, 113–158. p.; Rokay Péter: Tiszai révek a középkorban Szeged-től a folyó torkolatáig, 159–172. p.; Szikszai Mihály: Révek, átkelőhe-

lyek a Tiszán, 173–202. p.; Szabó László: A réven való átkelés módja és technikája, 203–214. p.; Gulyás Katalin: Ármentesítés és szabályo-zás a Tisza völgyében, 215–241. p.; Bellon Tibor: Ártéri gazdálko-dás a Tisza-Alföldön, 241–258. p.; Betkowszki Jenő: Tiszai hajós-élet (részlet), 259–266. p.; Szilá-gyi Miklós: Vázlat a Tisza népies halászatáról, 267–288. p.; Bedey Endre: Héj, halászok, halászok… (Szolnoki halászat és halászbérlők 1890–1945 között), 289–302. p.; Sári Zsolt: „Csikósok oltárja, Ju-hász kápolnája, betyárok barlang-ja, ringyóknak tanyája…” (Csár-dák a Tisza mentén), 303–316. p.; Füvessy Anikó: A Tisza mente nép-művészete, 317–342. p.; Zsolnay László: Tornyok őrködtek a hajdani tájon, 343–354. p.; Pató Mária: Val-lomások a Közép-Tisza vidékéről, 375–392. p.; Gulyás Éva: A Tisza folklórja, 393–412. p.; Puskás Zol-tán: Tiszai népdalok, 413–436. p.; Török Annamária: Ludwig Burger tiszai grafikái, 437–444. p.; Szabó István: Tisza a képzőművészetben, 445–452. p.; Szabó István: A Tisza és mellékfolyói a befolyás sorrend-jében, 453–466. p.

1836a. Bellon Tibor: A Tisza néprajza – Ártéri gazdálkodás a tiszai Alföldön (sajtó alá rendezte és a szövegszer-


kesztést végezte ifj. Bellon Tibor és Szilágyi Miklós); Budapest – Timp, 2003. 85 [2] p. + XXXII t.

1837. Bitó János: Az én kiskirályságom

– Egy tiszai halász élete; Szeged, 1993. 176 p.

1838. Blazovich László: A Körös–Tisza–Maros köz középkori település-rendje; Békéscsaba, Szeged, 1985. 205 p.

1839. Blazovich László szerk.: A Körös–Tisza–Marosköz települései a középkorban; Szeged, 1996. 353 p. – Dél-Alföldi Évszázadok 9.

1840. Bogdánfy Ödön: A szabályozó munkák hatása a Tiszára; kü-lönnyomat a Természettudományi Közlöny 1934. évi március 1–15. számából, 5 p.

1841. Bogdánfy Ödön: A Duna és a Tisza közötti csatorna; Budapest, 1907. 21 p.

1842. Dékány Mihály: Vizügyeink kü-lönösen a tiszaszabályozás és ármentesités fejlődéséről; Buda-pest – Pesti Könyvnyomda Rész-vény-társaság, 1879. 66 p.

1843. Dunka Sándor–Fejér László–Vágás István: A verítékes honfoglalás – A Tiszaszabályozás története; Bu-dapest – Vízügyi Múzeum, Levéltár és Különgyűjtemény, 1998. 215 p.

1844. Emlékirat a szegedi árviz tár-gyában; Szeged – Burger Gusztáv Könyv- és Kőnyomdája, 1879. 120 p. + térkép.

1845. Farkas László: Vedres István ura-dalma a Tiszabalparton 100 év-vel ezelőtt; Szeged, 1934. 24 p.

1846. Farkas László: Vedres István mér-nök élete és működése; Szeged – Magyar Mérnök és Építész Egylet szegedi osztálya, 1937. 163 p.

1847. Gonda Béla: Vásárhelyi Pál éle-te és művei; Budapest – kiadja a Magyar Mérnök- és Építész-egylet, 1896. 284 p.

1848. Gonda Béla: Türr István emléke-zete; Budapest – Műszaki Irodal-mi és Nyomdai Részvénytársaság; 1909. 21 p.

1849. Gonda Béla: A Torontálmegyei tiszai zsilipek; Budapest – Nyom-tatott az Athenaeum R. Társ. Nyom-dájában, 1877. 31 p. + 6 táblázat.

1850. Herrich Károly: Az 1882ki euró-pai vízáradások s a magyar folyó-szabályozások; Budapest, 1883. 42 p.

1851. Herrich Károly: Csatornák és vasútak harca; Budapest, 1882. 29 p.

1852. Herrich Károly: Előterjesztés a tiszaszabályozás kérdéséről, fejlő-déséről és jelenlegi állásáról; H. n. [Budapest], Pesti Könyvnyomda Részvény-társaság, é. n., 108 p. + térkép.

1853. Katona Antal: Altiszavidékünk vízmentesítésére vonatkozó alap-eszmék, párhuzamban az 1840. X. T.cikkel; Szegeden – nyomatott Berger Zsigmondnál, 1872. 40 p.

1854. Katona Imre: Tisza szélin, Duna hosszán; Budapest – Masszi Kiadó, 2004. 153 p.

196 TISZA FOLYÓ

1855. Kolosváry Gábor: Tiszavölgyi ha-lászat és település; Budapest – a Studium kiadása, 1928. 51 p.

1856. Kolosváry Gábor: A tiszai telepü-lések és a halászat összefüggése; a Szegedi Alföldkutató Bizottság Könyvtára, é. n. [1928], 12 p.

1857. Korbély József: A Tisza szabályo-zása; Debrecen, 1937. 257 p.

1858. Korizmics László: A Tiszavölgy rendezése iránt Palleocapa néze-tei 1847ből; Budapest, 1870. 21 p.

1859. Kovács Sándor: Ahol a Tisza szüle-tik; Budapest – Hungarovox, 2005. [62 p.]

1860. Kvassay Jenő. Árvédelem – Az ár-védelemre vonatkozó törvények és miniszteri rendeletek; Budapest – Pátria Irodalmi Vállalat és Nyom-dai Részvénytársaság, 1907. 154 p.

1861. Kvassay Jenő: A hazai öntözések mai állásáról; Budapest – az Or-szággyűlési Értesítő kő- és könyv-nyomdája Részvény-társaság, 1895. 20 p.

1862. Kvassay Jenő: A vizi társulatok-ra vonatkozó statisztikai adatok; Budapest – Pallas Részvénytársa-ság nyomdája, é. n., 217 p. + 7 p. függelék.

Irodalom: Nyiri János: 150 éve született Kvassay Jenő; Magyar Nemzet, 2000. július 10.; B. T.: Egy magyar kultúrmérnök – Százöt-ven éve született Kvassay Jenő, akinek munkásságát a csepeli szabadkikötő és a nevét viselő dunai zsilip is őrzi; Népszabadság, 2000. július 5.

1863. Lászlóffy Waldemár: A Tisza – Vízi munkálatok és vízgazdálkodás a tiszai vízrendszerben; Budapest – Akadémiai Kiadó, 1982. 609 p. + 1 tábla + 1 térkép.

1864. Péch József: Országos vízjelző szolgálat Magyarországban; Bu-dapest – Pallas Részvénytársaság nyomda, 1902. 50 p. + 4 függelék + 1 térkép (Magyarország térképével).

1865. Pogány Mária: Tőkés vállalkozók és kubikus bérmunkások a Tiszaszabályozásnál a 19. sz. második felében; Budapest, 1966. 120 p.

1866. Remekházy Károly: Néhány szó alföldünk folyóvizeinek szabályo-zásáról; Temesvárott – Csanád-egy-házmegyei könyvsajtó, 1888. 21 p.

1867. Sárközy Imre: Régibb vízi mérnö-keinek életéből; Budapest, 1897.

1868. Schermann Szilárd, dr.: A Tisza forrásvidékének kis turistakalau-za; a Magyar Turista Élet kiadása, é. n. [1939], 31 p.

1869. Szentkláray Jenő, dr.: Torontáli ős-telepek a Tisza mentén; Temesvár – nyomatott a Magyar-féle könyv-nyomdában, 1877. 16 p.

1870. Széchenyi István: Eszmetöredé-

kek, különösen a Tiszavölgy ren-dezését illetőleg; H. n. [Szeged], Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazga-tóság, é. n. [1992], 73 p.

1871. Szilágyi Miklós: A tiszai halászat – Az eszközök és fogási módok történeti változásai; Budapest – Akadémiai Kiadó, 1995. 292 p. + képmelléklet.


1872. Tariczky Endre: A tiszavidéki hun földpyramishalmok ismertetése; Eger – Érseki Lyceum könyvnyom-dája, 1906. 45 p. + 2 térkép.

1873. Timon Béla: A Tisza folytatólagos szabályozásra vonatkozó törvény-javaslat; Budapest – Pallas Rész-vénytársaság nyomdája, 1892. 38 p.

1874. Vadász István: A KözépTiszavidék kisvárosai a XIX–XX. században; Szolnok–Tiszafüred, 1995. 204 p.

1875. Vadnay Andor: A Tiszamellékről; Budapest – Rákosi Jenő Budapes-ti Hírlap Ujságvállalat kiadása, MDCCCC [1900]. 159 p.

1876. Varsányi Péter István: Szerbek és magyarok között a Tisza mentén – Csernovics Péter politikai pá-lyája; Békéscsaba, Szeged, 1988. 241 p.

1877. Vácz Elemér, dr.: Vedres István munkássága és a Duna–Tisza csa-torna; Budapest, 1934. 13 p.

1878. Vay Alajos, báró: Észrevételek a Tisza és mellékfolyóinak szabá-lyozásáról; Budapest – nyomtatta Hornyánszky Viktor, 1885. 39 p. + térkép.

1879. [Vedres István]: A Tiszát a Duná-val öszvekapcsoló új hajózható csatorna, melynek helyét nem-csak Magyarország, hanem az egész ausztriai birodalom hasz-nára felkeresni és meghatározni igyekezett Vedres István; Szege-den – Grünn Orbán betűivel, é. n. [1932], 99 p.

1880. Vendégváró Tisza; Miskolc–Deb-recen, 2002. 303 p.

1881. Zichy Jenő, gróf: A Duna–Tiszai vagyis a Pest, Szeged, Szabadka és Kula közti csatorna ügyében; Pest – nyomatott Emich Gusztáv Magyar Akadémiai nyomdájában, 1868. 25 p.


Vö.: 976. sz. 1882. Bátyai Jenő: A Tisza két mérnöke;

[Szeged], Délmagyarország, 1986. október 30.

1883. Bátyai Jenő: Beszédes József bicentenáriuma; [Szeged], Délma-gyarország, 1987. február 13.

1884. Bátyai Jenő: Folyamhajózásunk negyed évezrede; [Szeged], Délma-gyarország, 1987. július 25.

1885. Bodor Anikó: Tisza menti népdalok; Bácsország, 2000. 9–10. szám, 18–22. p.

1886. Császár Elemér: Orczy Lőrinc és a Tiszaszabályozás I–II.; Századok, 1908. 29–48. p. és 105–122. p.

1887. Csupor Gyula: A bácsi tiszasza-

bályozási társulat vázlatos törté-nete I–III.; Zentai Ellenőr, 1885. november 22., 2. p.; 1885. decem-ber 5., 2–3. p. és 1885. december 13., 2. p.

1888. Dudás Gyula [dr.]: A Tiszavidék őstörténete; BBVTT Évkönyve 1890. 20–31. p.

198 TISZA FOLYÓ

1889. Dudás Gyula: A Tisza–Duna köz története II. Rákóczi Ferenc korá-ban (1703–1711); BBVTT Évköny-ve 1889. 179–193. p. és Bácsország, 2003. VII–IX. szám, 14–21. p.

1890. Fridrik Tamás: A volt koronai kerület története; Pacsér – Bács-Bodrog, 1879. 73–80. p.

1891. F. T.: A districtus pecsétjei; Pacsér – Bács-Bodrog, 1879. 80–81. p.

1892. Gergely József: Árvizektől védet-ten – Száz éve alakult meg a BácsTiszai Ármentesítő Társulat; Ma-gyar Szó, 2003. december 6.

1893. Gubitza Kálmán: Régészeti em-lékek a Tisza vidékéről; BBVTT Évkönyve 1904. 176–179. p.

1894. [Gubitza Kálmán] G. K.: Újabb ré-gészeti adatok a Tisza vidékéről; BBVTT Évkönyve 1909. 179–183. p.

1895. Hallgató Imre: Még egyszer a Fe-renccsatorna építőjéről; Magyar Szó, 2003. február 25.

1896. Hanusz István: Alföldünk belvi-zei; Földrajzi Közlemények, 1886. 405–419. p.

1897. Jelentékenyebb folyóink vízjárá-sának átnézése – 1917. októberhó 20-án (térkép).

1898. Juhász Kálmán: Eltűnt helységek a Tisza–Marosszögletben; Délvidéki Szemle, 1943. 11. szám, 486–495. p. – Bibliográfia, 494–495. p.

1899. Lakos Éva: A reformkor gyerme-kei – Harc a Tisza szabályozásá-ért; Népszabadság, 1987. szeptem-ber 19.

1900. Lipp Tamás–Szikora Katalin: Me-nedéke a Tisza; Népszabadság, 1999. április 10.

1901. Kalapis Zoltán: Az utolsó nagy ti-szai komp; Újvidék – A Hungaro-lógiai Intézet Tudományos Közle-ményei, 1983. 57. szám, 529–570. p.

1902. Kalapis Zoltán: A bácskai nagy-

csatorna befejezésének 200. év-fordulója – Kiss József felemás emlékezete I–IV.; Magyar Szó, 2003. január 19–23.

1903. Komáromi Ákos: Jön a víz – szür-csölni kéne. Épül a Tisza–Palicsvízrendszer; 7 Nap, 1984. decem-ber 14., 10–11. p.

1904. Kvassay Jenő: A duna és tisza

völgyi ármentesítő társulatokra vonatkozó statisztikai adatok; Budapest – Pátria Irodalmi Válla-lat és Nyomdai Részvénytársaság, 1900. 120–125. p.

1905. Kvassay Jenő: A tiszavölgy szabá-lyozásáról I–II.; Budapesti Szem-le, 1888. 136–137. szám, 59–76. és 177–216. p.

1906. Magyar László: Bécsi levéltárak-ban – Újabb adatok a Tiszavidék történetéhez; Magyar Szó – Kilátó, 1984. október 13., 41. szám, 15. p.

1907. Ökrész Károly: Széchenyi István utazásai az AlsóTisza Titel–Szeged szakaszán; Bácsország, 2005. 2. (33.) szám, 61–63. p.

1908. Steltzer Frigyes: Egy régi irat a volt tiszai határőrségről; Pacsér – Bács-Bodrog, 1879. 81–91. p.


1909. Takáts Sándor: Hajóépítők telepí-tése Magyarországba a 16., 17. és 18. században; Magyar Gazdaság-történelmi Szemle, 1904.

1910. Ternovácz István: A szerémségi

magyarság sorsára jute a délbánáti magyarság?; Új Hét Nap, 1994. december 16., 6. p.

1911. Tiszai komp; Vasárnapi Újság, 1868. május 3., 212–213. p.

1912. Tripolszky Géza: A Tiszavidék

népélete Móra István írásai tük-rében; Újvidék – A Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményei, 1975. 23–24. szám, 199–213. p.

1913. Tripolszky Géza: A Tiszavidék

tanyái I–II.; Magyar Szó – Kilátó, 1982. május 8., 17. szám, 16. p. és május 15., 18. szám, 19. p.

1914. Tripolszky Géza: A gányók – Do-hánytermelők a Tiszavidéken és Bánátban; Magyar Szó – Kilátó; 1988. január 30., 7. szám, 16. p.

1915. Tubolyszegi Tuboly László: Nagy Méltóságú Gróf Cziráky Antal Úrnak: a’ Magyar Tudományos Gyűjteménynek’ 1823dik esz-tendői 10dik Kötetjének 126ik lapjára iktatott kérdéseire tisz-teletből adott feleletek; Tudomá-nyos Gyűjtemény, 1824. IX. szám, 54–77. p.

1916. Zalotay Elemér, dr.: A Tisza völgye neolithikus kultúrájának vizsgá-lata a földrajzi tényezők tükré-ben; Földrajzi Közlemények, 1935. 7–8. szám. 120–122. p.

1917. Zalotay Elemér, dr.: A Tiszavölgy első települői; Földrajzi Közlemé-nyek, 1935. 7–8. szám, 122–124. p.

VASÚT

A korábbi időszakban a szárazföldi és vízi utakon haladó forgalom vasútra terelése a 19. század közepéig kialakult városhálózaton változásokat hozott magával. Egyesek lendületes fejlődésnek indultak, mások lemaradtak, stagnálni kezdtek, mivel a fővonalak elkerülték őket. Ez utóbbiak közé kerültek a Tisza menti városok: Szentes, Vásárhely, lát-ványos fejlődése ellenére Szeged és Zenta ipari fejlődésük igazán nem indult be, mert két fontos vasúti fővonal: a Budapest–Szabadka–Újvidék–Belgrád és a Budapest–Szolnok–Békéscsaba–Arad, innen Temesvár, illetve Erdély felé futók közé esett. Az államvasutak Aradon építette fel vagongyárát, Rasicán a mozdonygyárát. Aradon ezen időben épült a hatalmas szeszgyár. Az előbbi gépgyártását, az utóbbi kifejlődő élelmiszeriparát alapozta meg. Temesvár a dunántúlnyi nagyságú Bánság ipari, forgalmi és igazgatási központja lett. A jellegtelen Szolnokot, akárcsak Békéscsabát ugyancsak a vasút emelte ki a te-lepüléstársai közül. Szeged bár vasúthálózatban betöltött szerepében kitűnően indult, a versenyben mégis lemaradt, a nagy könnyű- és nehézipari üzemeket telepítők a malmos Back családot kivéve pedig messze elkerülték. Budapest a középkor óta a török időktől eltekintve a Kárpát-medence forgalmi-kereskedelmi központja az összes várost messze megelőzte. Oly nyomasztó túlsúlyra tett szert, hogy Trianon óta a megcsonkított magyar fennhatóságú terület inkább városállamnak mint országnak tekinthető (Blazovich László, 2005).

200 VASÚT

Monográfiák

Vö.: 1842. sz.

1918. Hoffmann Alajos: A magyar kör-vasút; Budapest – Lampel R. könyv-kereskedése, 1909. 112 p. + térkép.

1919. Keller László: A Budapest–Kelebia–(Zimony) fővonal és a csatla-kozó vasutak története; In: Vasúthistóriai Évkönyv, Budapest, 1992.

1920. Majdán János: A „vasszekér” di-adala – A magyarországi vasút-építés 1914; Budapest – Kossuth Könyvkiadó, 1987. 202 p.

1921. Massacurator, dr.: A torontáli vici-nálisok csődje; Budapest – Pátria Irodalmi Vállalat és Nyomdai Rész-vénytársaság, 1901. 41 p.

1922. Pogány Mária: Vállalkozók, mér-

nökök, munkások a magyar vas-útépítés hőskorában (1845–1873); Budapest – Akadémiai Kiadó, 1980. 170 p.

1923. Tominac József: Magyar Szent Ko-rona országainak vasutai 1845– 1904 – Előszóval ellátta Farádi Vö-rös József; Budapesten – Hornyánsz-ky V. császári és királyi udvari könyvnyomdája, 1905. VIII+80+ 37+táblázatok.

1924. Ujhelyi Géza: A vasútügy történe-te; Budapest – Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T. nyomása, 1910. 523 p.

1925. Walther Ágoston: Egy vasúti igaz-gató a monarchiában – Napló; Budapest – Magyar Államvasutak Rt. 1995. 301 p.

Cikkek, tanulmányok 1926. Eperjesi László, dr.–Krámli Mi-

hály dr.: Kossuth Lajos és Franz Kreuter bajor vasútépítő mérnök levelezése a vukovár–fiumei vas-út tárgyában; Budapest – A Köz-lekedési Múzeum Évkönyve XIV., 2003–2004. 53–83. p.

1927. Fehér Ferenc: Sínpárok dicsérete; Magyar Szó – Kilátó, 1982. novem-ber 6., 43. szám, 16. p.

1928. Heltai Ferencz: A magyar állam-vasutak I–III.; Budapesti Szem-le 1886. XLV. kötet, 337–364. p.; XLVI. kötet, 127–149. p.; XLVI. kötet, 273–315. p.

1929. Kéri Kálmán: A kisantant-államok vasúti hálózata; Magyar Szemle, 1938. március (127. szám), 225–234. p.

1930. Préc István: Keskenyvágányú vas-út Bánátban; Bácsország, 1995. szeptember 7., 8. p.

1931. Szekeres László: A vajdasági vas-

utak első ötven éve; Bácsország, 1995. szeptember 7., 9. p.

1932. Szénásiné Harton Edit: A vasút-

építés nagy korszaka – 120 éve adták át a forgalomnak a Baja–Bácsalmás–Szabadka vasútvonalat; Bácsország, 2004. VII–XII. [helyesen X–XII.] szám, 20–22. p.

1933. Szénásiné Harton Edit: A bács-kai vasutak 1920tól napjainkig; Bácsország, 2005. 1. (32.) szám, 37–40. p.

201II. TÁRSADALOMTÖRTÉNET

Monográfiák

Vö.: 33., 57., 843., 905., 1102. és 1271. sz. 1934. A délvidéki magyarság népvisele-

te; Zenta – Thurzó Lajos Közműve-lődési Központ, 2001. 83 p.

1935. A Jó Isten dicsőségére – Írások a vajdasági magyarság népi vallá-sosságáról; Szabadka – Kiss Lajos Néprajzi Társaság, 2000. 232 p.

1936. A népi táplálkozás a XX. szá-zadban; Létünk, 2002. 3–4. szám – Nagy Abonyi Ágnes: A népi táp-lálkozás a XX. században, 68. p.; Törköly István: Egy életmű szűk-re szabott summázása (Tripolszky Géza), 69–70. p.; Tripolszky Géza: A kenyér és egyéb kenyérlisztből készült ételek a magyar táplálko-záskultúrában, 71–74. p.; Szűcs Ju-dit: A bolgárkertészek termékeinek hatása a népi táplálkozásra Csong-rád és Szentes példáján, 75–84. p.; Papp Árpád: A táplálkozási szoká-sok térbeli sajátosságai Vajdaságban a második világháború utáni idő-szakban, 85–101. p.; Balla Ferenc: A Duna mentén készült halpaprikás titka, 102–105. p.; Nagy Abonyi Ágnes: Az ünnepi és hétköznapi táplálkozáskultúra Zentán és kör-nyékén, 106–113. p.; Balla Bor-bála: A krumpli szerepe az apatini svábok táplálkozásában, 114–117. p.; Kovács Endre: Népi táplálko-zás a XX. században, 118–125. p.; Palatinus Aranka: Népi táplálko-zás a XX. században, 126–136. p.; Trifun Pavlović: A mindennapi kenyér a szerbeknél, 137–144. p.;

Alojzije Stantić: Ételkészítés és -őr-zés a horvát bunyevácoknál tanyán, 145–155. p.

1937. A szemmel verés hiedelemvilága; Létünk, 2003. 1–2. szám – Nagy Abonyi Ágnes: Bevezető, 51–52. p.; Pócs Éva: Igézet, szemverés: a nézéssel való rontás hiedelmei és rítusai, 53–82. p.; Komáromi Tünde: Ahonnan fogantatott, on-nan legyen orvossága, 83–88. p.; Martore Venessa: A szemmel verés mint szintetikus képzet és különbö-ző jelentései Pantelleria szigetén, 89–95. p.; Szőke Anna: A szemmel verés hiedelmének magyar–szláv párhuzamai Kárpátalján és Vajda-ságban, 96–99. p.; Tóth Glemba Klára: Adalék a magyarok és más nemzeti kisebbségek szemmel ve-réssel kapcsolatos hiedelmeihez, 100–103. p.; Ljiljana Radulović: A szemmel verés és a rossz szem hi-edelme a Szerémségben, 104–106. p.; Alojzije Stantić: Igézés, szem-mel verés a bácskai bunyevác hor-vátoknál, 107–110. p.; Gordana Marković: A szemmel verés az északnyugat-szerbiai népi hiede-lemben, 111–115. p.; Mira Orlić Pašić: Védekezés a szemmel verés-től, 116–117. p.; Trifun Pavlović: Ördögök és vámpírok, boszorká-nyok és tündérek a személynevek-ben és a földrajzi elnevezésekben, 118–124. p.; Borús Rózsa: A kü-lönleges képességekkel rendelkező személyek Topolyán a XIX. század végén és a XX. század első évtize-deiben, s a velük kapcsolatos hiedel-mek, 125–131. p.; Palatinus Aran-ka: Szív szerette, szöm mögverte…

3. Néprajz

202 3. NÉPRAJZ

135–140. p.; Tripolszky Géza: Banó István folklórkutatóra, egyko-ri zentai középiskolai tanárra emlé-kezünk, 141–146. p.; Balla Ferenc: Adalékok a szemverés hiedelméhez Bezdánban, 147–150. p.; Silling István: Szent Cirákus (Cirjék), a szemverést gyógyító, 151–155. p.

1938. A temetők néprajza; az Üzenet tematikus száma, 1996. július–au-gusztus, 7–8. szám.

1939. A Vajdaság népi építészete; Szent-endre, 1991. 261 p.

1940. Balassa Iván: A határon túli ma-

gyarok néprajza; Budapest – Gon-dolat, 1989. 418 p.

1941. Bácskai magyar népviseletek; Újvidék – Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság, 1994. 178 + XXVII p. – Beszédes Valéria: Elő-szó, 5–8. p.; Raj Rozália: Doroszló női viselete 1900–1990, 9–60. p.; Raffai Judit: A felnőttek viselete Ludason a XX. században, 61–99. p.; Dr. Balla Ferenc: Helyi népvi-seletek Bezdánban, 100–136. p.; Borús Rózsa: Topolyai népviselet a századfordulón, 137–148. p.; Csor-ba Béla: A temerini magyar népvi-selet vázlatos leírása, 149–158. p.; Kálózi Aranka: A gombosi női vi-selet szemiotikai leírása, 159–165. p.; Silling István: A kupuszinai női viselet változásának szemiotikai vizsgálata, 166–178. p.

1942. Beszédes Valéria: Örökség – Kis magyar bácskai néprajz; Szabadka – Életjel, 1995. 186 p.; Örökség II. – Kis magyar bácskai néprajz; Sza-badka – Életjel, 1998. 192 p.

1943. Beszédes Valéria: Ünnep ez mine-künk – Írások a szabadkaiak népi vallásosságáról; Szabadka – Élet-jel, 2001. 133 p.

1944. Beszédes Valéria: Emberek és ott-honok; Szabadka – Életjel, 1994. 196 p.

1945. Beszédes Valéria: A ház – A lakó-ház szókincse; Szabadka – Életjel, 1991. 176 p.

1946. Bodor Anikó: Vajdasági magyar népdalok; Újvidék – Forum Könyv-kiadó, 1997. 350 p.

1947. Bodor Anikó: Vajdasági magyar népdalok II.: Újvidék, Zenta – Forum Könyvkiadó, Thurzó Lajos Közművelődési Központ, 1999. 550 p.

1948. Bodor Anikó: Vajdasági magyar népdalok III.: Újvidék, Zenta – Forum Könyvkiadó, Thurzó Lajos Közművelődési Központ, 2003. 587 p.

1949. Borús Rózsa: Bácskai lakodalmak; Topolya – készült a Grafoprodukt nyomdában, 1998. 203 p.

Irodalom: Szöllősy Vágó László: Lakodalom van a mi utcánkban; Szabad Hét Nap, 1998. október 14., 16. p.

1950. Bosnyák István: Jugoszláviai ma-gyar népköltészeti kalauz; Újvi-dék – Forum Könyvkiadó, Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete, 1991. 94 p.

1951. Burány Béla, dr.: Emberek, sor-sok, balladák – Így éltünk DélPannóniában; Újvidék – Jugoszlá-


viai Magyar Művelődési Társaság, 1991. 150 p.

1952. Burány Béla, dr.: Emberek, sorsok, katonák – Így éltünk DélPannó-niában II.; Újvidék – Jugoszlávi-ai Magyar Művelődési Társaság, 1993. 266 p.

1953. Csorba Béla: Temerini néphagyo-mányok; Újvidék – Forum Könyv-kiadó, 1988. 275 p.

Irodalom: Lábadi Károly: Temerin népi öröksége; Magyar Szó – Kilá-tó; 1988. november 12., 47. szám, 17. p.

1954. [Értekezések a vallási néprajz

köréből]; a Létünk különszáma, 1998. 3–4. szám, 165–285. p. – Be-szédes Valéria: Tematikus számunk elé, 165–166. p.; Barna Gábor: Parasztkántor-kántor-népénekek, 167–176. p.; Borús Rózsa: Kán-torok és kántorversek Topolyán, 127–186. p.; Pénovátz Antal: Sír-versek 1890, 1891, 187–198. p.; Balla Ferenc: Bezdáni kántortaní-tók, 199–210. p.; Kovács Endre: Doroszlói kántorok, 211–218. p.; Silling István: A kupuszinai kán-torok, 219–223. p.; Molnár Rózsa: Az észak-bánáti segédkántorok, 224–227. p.; Palatinus Aranka: A muzslyai kántorok, 228–235. p.; Törköly István: Nemcsak énekelt, tanított is, 236–239. p.; Klamár Zoltán: A tóthfalusi kántor – Balla János munkássága, 240–251. p.; Bózsó Ildikó: A martonosi kánto-rok, 252–256. p.; Nagy Abonyi Ág-nes: Balassy Gyula, a zentai kántor, 257–267. p.; Tripolszky Géza: Kán-torok torka, 268–273. p.; Beszédes Valéria: Egy szabadkai külvárosi kántor tevékenysége, 274–285. p.

1955. Harkai Imre: Házrendszerek és szerepük a magyar népi építészet-ben; Budapest – LoVik kiadása, 1992. 111 p.

1956. Italfogyasztás a népi kultúrában; Létünk, 2000. 1–2. szám, 119 p.

1957. Jugoszláviai magyar folklór – Vá-logatta, szerkesztette, az utószót írta és az irodalomjegyzéket össze-állította Jung Károly; Újvidék – A Magyar Nyelv, Irodalom és Hunga-rológiai Kutatások Intézete, 1983. 350 p. – I. Folklorisztikai kutatás-történet: Bóna Júlia: A jugoszlávi-ai néprajzi gyűjtő- és kutatómunka 1949-től 1953-ig, 9–14. p.; Szeli István: Kukucska világa. Iskola és néprajz, 15–20. p.; Kósa László: Magyar néprajzi kutatások Jugo-szláviában. Néprajzi és település-történeti áttekintés, 21–40. p.; Bori Imre: A folklórkutatás eredményei és szerepe a jugoszláviai magya-rok kultúrájában, 41–50. p.; II. A naptári ünnepek folklorisztikai ha-gyományai: Tóth Ferenc: Farsangi népszokások az újabb közép-bánáti gyűjtések fényében, 53–57. p.; Dö-mötör Tekla: A szentmihályi tűz-gyújtás szokásának interetnikus ku-tatásához, 58–63. p.; Gunda Béla: Folklore-gyűjtés a Szerémségben, 64–77. p.; Katona Imre: Jeles napok és ünnepi szokások maradványai Észak-Bánátban. Beszámoló egy felderítő jellegű gyűjtésről, 78–104. p.; III. Az emberélet fordulóinak hagyományvilága: Tóth Ferenc: A néphit és népszokások rendszere Ürményházán a szerelemtől a ke-resztelőig, 107–130. p.; Zöldy Pál: A kisgyermek nevelése a szegény családokban Topolyán 1900 körül, 131–140. p.; G. Zimmer Anna: Asz-

204 3. NÉPRAJZ

szonyi dolgok Kupuszinán, 141–150. p.; Jung Károly: A kiházasítat-lanok halotti koronája. Adalékok a halott lakodalmának kérdéséhez a vajdasági magyarság hagyomány-világában, 151–176. p.; Cseh Ist-ván: A nagycsalád-rendszer emléke a szlavóniai magyaroknál, 177–191. p.; Körmöci Erzsébet–Szabó Jolán: Halotti szokások, 192–213. p.; IV. Népi hiedelemvilág és praktikus mágia: Bosnyák Sándor: Adalék Bezdán néphitéhez, 217–235. p.; G. Zimmer Anna: Babonák, ráol-vasások. Adatok Gombos néprajzá-hoz, 236–243. p.; Gyura Julianna: Százötven babona Zenta-Újfaluból, 244–255. p.; Jung Károly: Baj ellen oltalmazó égi levél és áldás Gom-bos hagyományvilágában. Adalék vidékünk szakrális néprajzához, 256–265. p.; Gyura Julianna: Száz-tizenegy babona Zentáról és kör-nyékéről, 266–276. p.; Ferenczi Imre: A táltos és a garabonciás képzete a jugoszláviai magyarok-nál, 276–288. p.; Gyura Julianna: Új Hold, új király. Zenta környéki ráolvasások, 289–303. p.; Ferenczi Imre: Népi gyógymódok a bánsági magyarok körében, 304–319. p.; Voigt Vilmos: Fonetika és fonológia egy folklór műfajban, 320–326. p.; Utószó, válogatott irodalom, muta-tó, 327–350. p.

1958. Jugoszláviai magyar népköltészet

I.; Újvidék – A Magyar Nyelv, Iro-dalom és Hungarológiai Kutatások Intézete, 1985. 284 p.

1959. Jugoszláviai magyar népköltészet III.; Újvidék – Magyar Tanszék, 1995. 239 p.

1960. Jung Károly: Az emberélet fordu-lói – Gombosi népszokások; Újvi-dék – Forum Könyvkiadó, 1978. 229 p.

1961. Jung Károly: Táltosok, ördögök, garabonciások – Bevezetés népi hiedelmeink – babonáink világá-ba; Újvidék – Forum Könyvkiadó, 1985. 162 p.

1962. Jung Károly: Köznapok és legen-dák – Tanulmányok a népi kultúra köréből; Újvidék – Forum Könyv-kiadó, 1992. 255 p.

1963. Jung Károly: Az emlékezet útjain – Ötvenöt olvasmány a néphagyo-mányról, Újvidék – Forum Könyv-kiadó, 1993. 223 p.

1964. [Jung Károly]: Rózsa Sándor me-nedéke – Jugoszláviai magyar gyűj-tésből válogatta Jung Károly; Újvi-dék – Forum Könyvkiadó, 1993. 46 p.

1965. Jung Károly: Őrszerek könyve – Szent levelek, golyó ellen védő imádságok, amulettek a magyar néphagyományban; Újvidék – Fo-rum Könyvkiadó, 1994. 134 p.

1966. Jung Károly: Összefüggések és kapcsolatok – Esszék, tanulmá-nyok a peremvidék népi kultúrájá-ból; Újvidék – Forum Könyvkiadó, 1997. 265 p.

1967. Jung Károly: Régiek kalendári-uma – Heti jegyzetek az esztendő népi hagyományvilágáról; Újvidék – Forum Könyvkiadó, 2000. 149 p.

1968. Jung Károly: A Pannóniai Ének-

től a Márialányokig – Magyar és egybevető magyar folklorisztikai


tanulmányok; Újvidék – Forum Könyvkiadó, 2001. 283 p.

1969. Jung Károly: Elbeszélés és éneklés – Újabb magyar és egybevető ma-gyar folklorisztikai tanulmányok; Új-vidék – Forum Könyvkiadó, 2004. 224 p.

1969a. Katona Imre: Még nincs vége a dalnak – Írások a drávaszögi, szla-vóniai, bácskai és temesközi ma-gyar folklórról; Budapest – Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, 2006. 492 p. – Benne: A jobbágyságtól a ku-bikolásig, 11–22. p.; Néphit, 23–34. p.; Népszokás. 35–64. p.; Szilágyi és Hajmási története, 65–85. p.; Kéziratos énekköltészet, 86–126. p.; Ballada, 127–234. p.; Dal, nóta, 235–293. p.; Prózai epika, 294–354. p.; Szólás, 355–357. p.; Kutatás – kutatók, 358–400. p.; Könyvismer-tetések, 401–436. p.; A Drávaszög folklórja (Összegzés), 437–464. p.; Függelék – A dal folytatódik (Lábadi Károly), Katona Imre utó-élete (Voigt Vilmos), Katona Imre műveinek jegyzéke (Biernaczky Szilárd), 465–492. p.

1970. Matijevics Lajos: Vizeknek szar-váról; Újvidék – Forum Könyvki-adó, 1982. 162 p.

1971. Néprajzi Látóhatár [Délvidéki szám]; 1999. 1–4. szám, 560 p. – Tartalom: A délvidéki magyarság etnikai földrajza, 1–36. p.; Penavin Olga: A szlavóniai sziget-magyarság jelene, 37–38. p.; Lábadi Ká roly: A Drávaszög és magyarságának nép-rajzi kutatása, 39–53. p.; Göncz László: Néprajzi értékek, kutatások és tervek a Muravidéken, 53–60. p.; Kerecsényi Edit: A lendvai néprajzi

gyűjteményről és a gyűjtőutak ered-ményeiről, 61–74. p.; Gráfik Imre: Új állam – új lehetőség? Horvátor-szág és a magyar nemzeti kisebbség, 75–84. p.; Bárth János: Csantavér újranépesedése, 85–122. p.; Beszé-des Valéria: A ludasi templom épí-tése, 123–130. p.; Kovács Endre: A Szlavón-hegyhát magyarsága, 131–146. p.; Deáky Zita: A bánáti posláz (malária) a XIX. század közepén, 147–162. p.; Paládi-Kovács Attila: Egy Karas menti magyar falu kül-ső kapcsolatrendszere, 163–190. p.; Molnár Ambrus: Fejezetek a hor-vátországi magyar reformátusság népi vallásosságából, 191–218. p.; Felhősné Csíszár Sarolta: A „megte-rített asztal”. Úrasztali terítők a hor-vátországi református templomok-ban, 219–236. p.; P. Szalay Emőke: Úrasztali edények a horvátországi református gyülekezetekben, 237–246. p.; Küllős Imre: Ónedények a horvátországi református gyüle-kezetekben, 247–254. p.; Molnár Ambrus: Helytörténeti és néprajzi gyűjtemények, népművészeti alko-tások mai helyzete, 255–262. p.; Tripolszky Géza: Fejezetek a zentai múzeum történetéből, 263–270. p.; Bodor Anikó: A Kájoni kódex két táncának rokonai a magyar és a szerb népzenében, 271–278. p.; Jung Károly: Királyválasztás feldo-bott koronával, 279–306. p.; Lőkös István: Népiség és műköltészet (Krleža Kerenpuh-balladái és a kaj nyelvi hagyomány), 307–318. p.; Kónya Sándor: Egy szerb dallam magyar és keveréknyelvű változata, 319–328. p.; Nagy Abonyi Ágnes: A karácsonyi vacsora (Magyar és dél-szláv párhuzamok zenei példáin), 329–345. p., Pejin Attila: Zsidók és nem zsidók közötti kölcsönhatások

206 3. NÉPRAJZ

Zentán és környékén (1918–1941), 345–356. p.; Halász Albert: A jeles napok szokásainak kutatástörténete Muravidéken, 357–366. p.; Voigt Vilmos: Mit tudunk a jugoszláviai magyar mesekincsről?, 367–376. p.; Raffai Judit: Kísérlet a mese-mondás nem-verbális jeleinek leírá-sára, 377–396. p.; Pénovátz Antal: Angyal Bandi: két szomszédos falu, Moravica és Pacsér szájhagyomá-nyában, 397–402. p.; Lábadiné Ked-ves Klára: Gyermekek és fiatalok társasági alkalmai a Drávaszögben, 403–414. p.; Törőcsik István: „Az-tán elsőbben sötétség lesz…” Vi-lágvége jövendölések Radamoson, 415–424. p.; Katona Imre: Négy-száz drávaszögi tájszó ormánsági és szlavóniai rokonsága, 425–430. p.; Varga József: Néhány hetési dia-lektológiai, nyelvhasználati sajátos-ság, 431–438. p.; Zelliger Erzsébet: Nyelvjárás és nyelvhasználat Velika Pisanicán, 439–446. p.; Silling Ist-ván: Feljegyzések a vajdasági sző-lőtermesztés múltjából és a szőlős-kertek védőszentjeinek tiszteletéről, 447–456. p.; Klamár Zoltán: Ada-lékok Kanizsa vidékének történeti szőlőskertjeiről, 457–466. p.; Mód László–Simon András: A hajtástól az újborig (A szőlő és a bor ünne-pei Lendva-vidékén), 467–492. p.; Papp Árpád: „Hitel nincs!” A XIX. századi szabadkai kocsmák statisztikai vizsgálata, 493–516. p., Balla Ferenc: A népi táplálkozás interetnikus kapcsolatai Bezdánban, 517–524. p.; Raj Rozália–Nagy Ist-ván: A bajmoki magyarság viseleté-ről, 525–554. p.

1972. Néprajzi tanácskozás a házasság-

ról; Létünk, 2001. 1–2. szám – Be-szédes Valéria: Bevezető, 64–66.

p.; Nagy József: A házasság mint szentség, 67–68. p., Györgyi Erzsé-bet: A házasságkötés és szokásköre, 69–73. p., Virág Gábor: Móringolás Feketicsen, 74–84. p.; Balla Ferenc: Amit feljegyeztek a kétszázötven éves bezdáni házassági anyaköny-vek, 85–91. p.; Kovács Endre: Endogámia és exogámia kérdése Doroszlón a 18. és a 19. század-ban, 92–100. p.; Palatinus Aranka: Házassági anyakönyvek tanulságai Muzslyán, 101–116. p.; Törköly Ist-ván: Igaz volt: évente átlag harminc-két házasságot kötöttek, 117–123. p.; Szlávics Károly: A csonoplyai németek házasságkötési szokásai, 123–127. p.; Stantić Alojzije: A bunyevácok lakodalmi szokásai, 128–132. p.; Raj Rozália–Nagy Ist-ván: A menyasszony és a vőlegény lakodalmi öltöztetésének változásai a vajdasági magyarság körében, 133–139. p.; Nagy Abonyi Ágnes: Adalék a lakodalmi ételek és étrend változásához a tálalóversek tükré-ben, 140–146. p.; Nagy Abonyi Ág-nes: Milyen lakodalmi tortákat és süteményeket készítettek a zentai cukrászok?, 147–151. p.; Silling István: A koma birkája a kupuszinai lakodalomban, 152–153. p.; Borús Rózsa: A topolyai lakodalmak ha-gyományvilága és költészete, 154–159. p.; Tóth-Glemba Klára: Nagy bánata van a menyasszonynak, 160–170. p.; Tripolszky Géza: Vá-logatás Bicskei István zentai vőfély verseiből, 171–175. p.

1973. Papp György: Betlehemnek nyis-sunk ajtót!; Szeged – Betli BT, 1994. 249 p.

1973a. Paraszti életmód az 1980as évek-ben – A Létünk 1988-as tanulmány-


pályázata; In: Létünk, 1989. 5–6. szám – Kalapis Zoltán: A változó életmóddal kivesző szokásokról és hiedelmekről Tóbán, 639–683. p.; Kovács Teréz: Paraszti gazdálkodás és életmódváltás Szentmihályon, 684–700. p.; Bence Erika: A család szerepe és szerkezete falusi-paraszti környezetben, 701–711. p.; Silling István: Sonka, kolbász, szalonna – A disznótartással kapcsolatos szo-kások és hiedelmek Kupuszinán, 712–730. p.; Beszédes Valéria: A napsugárdíszes oromzatú házak Vajdaságban, 731–756. p., Bordás Attila: A feketicsi széldarálók, 756–772. p.

1974. Penavin Olga: Néprajzi tanulmá-nyok; Újvidék – A Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatá-sok Intézete, 1983. 323 p.

1975. Penavin Olga: Jugoszláviai ma-gyar népmesék I–II.; Budapest – Akadémiai Kiadó, Újvidék – Forum Könyvkiadó, 1984. 623 és 470 p.

1976. Penavin Olga: Népi kalendárium – Az esztendő néprajza a jugoszlá-viai magyarság körében; Újvidék – Forum Könyvkiadó, 1988. 181 p.

Irodalom: Lábadi Károly: Íratlan naptár; Magyar Szó – Kilátó; 1989. június 17., 27. szám, 18. p.

1977. Pénovátz Antal: Vajdasági magyar néprajzi kalauz; Újvidék – Forum Könyvkiadó, 1979. 127. p.

Irodalom: Penavin Olga: Népsze-rűen a népéletről; Magyar Szó – Kilátó, 1980. július 26., 29. szám, 15. p.

1977a. Péter László: Kálmány Lajos – Egy magyar folklórista élete; Buda-

pest – Közoktatásügyi Kiadóválla-lat, 1952. 72 p.

1978. Silling István: Boldogasszony ab-lakában – Népi imádságok és ráolvasások; Újvidék – Forum Könyvkiadó, Agapé, 1992. 128 p.

Irodalom: Bori Imre: „Boldogasz-szony ablakában”; 7 Nap, 1993. január 1., 17. p.; Bori Imre: „Ág szülte virágát…” – Még egyszer a népi imádságokról; 7 Nap, 1993. január 8., 17. p.

1979. Silling István: Templomok, szen-tek, imádságok – Tanulmányok a vajdasági népi vallásosság tárgykörében; Újvidék–Tóthfalu – JMMT–Logos, 1994. 133 p.

1980. Silling István: Kínján esék esete – Vajdasági archaikus népi imádsá-gok; Újvidék – Forum Könyvkiadó, 1995. 77 p.

Irodalom: Valamivel még adós maradtam – mondta Silling István néprajzkutató (Smidt Valéria); Hit-élet, 1997. 6. szám, 10. p.

1981. Silling István: Kakasok szólalnak,

Máriát kiáltanak – Adalék a vaj-dasági magyar archaikus népi imádságok variálódási vizsgálatá-hoz; Tóthfalu – Logos, 1997. 135 p.

1982. Silling István: Tegnap és ma – Adalékok NyugatBácska népraj-zához; Újvidék – Jugoszláviai Ma-gyar Művelődési Társaság, 1998. 158 p.

1983. Silling István: A vajdasági magyar archaikus népi imádságok nyelvi aspektusai – a doktori értekezés függeléke; Újvidék – K. n., 1999. 249 p.

208 3. NÉPRAJZ

1984. Silling István: Megszentelt jeleink – A 250 éves Kupuszina szabad-téri vallási emlékei; Kupuszina, 2001.

1985. Silling István: Vallási néphagyo-mány: Újvidék – Forum Könyvki-adó, 2002. 252 p.

1986. Székely Mária: Föld, föld… – Gyűjtés a Dunatáj magyarságá-nak szellemi néprajzi hagyomá-nyaiból; Apatin – Apatini Irodalmi Kör, 1991. 161 p.

Irodalom: Penavin Olga: Föld, föld; Magyar Szó – Kilátó, 1982. február 20., 7. szám, 15. p.

1987. Szöllősy Vágó László, dr.: Adjon

az Úristen… – Énekes népi költé-szet; Tóthfalu – Logos, 1999. 78 p.

1988. Tóth Ferenc: Kálmány Lajos nyo-mában – Az északbánáti népbal-ladák élete; Újvidék – Hungaroló-giai Intézet, 1975. 305 p.

1989. Tripolszky Géza: „Nem bánom, hogy juhásznak születtem” – A Tiszavidék néprajzához és folk-lórjához; Újvidék – Jugoszlávi-ai Magyar Művelődési Társaság, 1992. 105 p.

1990. Tripolszky Géza: Munkák, ünne-pek, népszokások – A Tiszavidék néprajzához és folklórjához; Új-vidék – Jugoszláviai Magyar Mű-velődési Társaság, 1993. 156 p.


Vö.: 863., 871. és 911. sz. 1991. Bálint Sándor: A néprajzi kuta-

tás délvidéki feladatai; Délvidéki Szemle, 1942. 3. szám, 72–76. p.

1992. Bellosics Bálint: Esővarázslás; BBVTT Évkönyve 1905. 59–71. p.

1993. Beszédes Valéria: Folklórkutatá-sunk közeli őse [Kálmány Lajos]; Új Hét Nap, 1994. június 10., 2. p.

1994. Beszédes Valéria: Az otthonterem-tés I–IV.; Szabad Hét Nap, 1994. november 10-étől december 8-áig – négy folytatásban.

1995. Bodor Anikó: A Kájoni kódex két táncának rokonai a magyar és a szláv népzenében; Néprajzi Látó-határ, 1999. 1–4. szám, 271–278. p.

1996. Bodor Anikó: A Rákóczinóta dal-lamcsaládjának délvidéki tagjai; Bácsország, 2003. VII–IX. szám, 73–79. p.

1997. Bóna Júlia, M.–Mikolity, Rajko–Novak, Vilko: Magyar néprajzi irodalom Jugoszláviában 1845–1955; Index Ethnographicus, 1956. I. 2. szám, 134–142. p.

1998. Csorba Béla: Napszimbólumok a népi építészetben; Magyar Szó – Kilátó, 1982. augusztus 28., 33. szám, 12. p.

1999. Czoborczy Bence: Rózsa Sándor

síremléke az örmények erdélyi fővárosában; Bácsország, 2002. VII–IX. szám, 30. p.

2000. Ferenczi Imre: Rózsa Sándor és társai – Jugoszláviai magyar nép-hagyományok; Szeged – Somogyi-könyvtári Műhely, 1974. 309–320. p.

2001. Ferenczi Imre: Jugoszláviai ma-gyar hiedelmek, népmondák a tö-rökökről és a tatárokról; Néprajz és nyelvtudomány; 1979. 181–224. p.


2002. Ferenczi Imre: Drávaszögi és szla-vóniai népszokások; In: Néprajzi tanulmányok Dankó Imre tisztele-tére; Debrecen, 1982. 903–942. p.

2003. Fiala Endre: A Hunyadiak a dél-

szláv mondákban; Kalangya, 1944. 3. szám, 121–123. p.

2004. G-a [Gubitza Kálmán]: Bácskai babonák; BBVTT Évkönyve 1900. 112–115. p.

2005. [Hajnal Ignác] Holczmann Ignácz: Bácskai babonák I–IV.; BBVTT Évkönyve 1901. 29–34. p.; 83–87. p.; 223–224. p. és BBVTT Évköny-ve 1902. 186–190. p.

2006. Hannig Györgyné, dr. Karakásevits Josefin: Bácsi sokác népszokások; BBVTT Évkönyve 1907. 122–132. p.

2006a. Harkai Imre: Értékeink átmentése – A népi műemlékvédelem helyzete Vajdaságban; Magyar Szó – Kilátó, 1992. április 4.

2007. Jung Károly: A napsugárdíszes oromfalakról, Magyar Szó – Kilá-tó, 1985. augusztus 3., 30. szám, 15. p.

2008. Jung Károly: Magyar folklorisz-tikai kutatások és kiadványok a Vajdaságban; In: Határainkon kívüli magyar néprajzi kutatások II.; Budapest – Tudományos Isme-retterjesztő Társulat, 1989. 7–15. p.

2009. Jung Károly: Sárba ragadt Kos-suth Lajos batárja – Kossuth paraćini hintaja 2.; Magyar Szó, 1998. június 27., 9. p.

2010. Jung Károly: Királyválasztás feldobott koronával – A horvát száj

hagyomány Mátyás királyának alakjához; Néprajzi Látóhatár, 1999. 1–4. szám, 279–306. p.

2011. Jung Károly: Nyugatmagyaror-szági horvát epikus ének Rákóczi fogságáról és szökéséről; Néprajzi Látóhatár, 2001. 1–4. szám, 159–172. p.

2012. Jung Károly: Adatok és legendák Kossuth és Kossuthné menekülé-sének történetéhez; Néprajzi Látó-határ, 2003. 3–4. szám, 115–131. p.

2013. Katona Imre: Magyar néprajzi kutatások Jugoszláviában; In: A határainkon kívüli magyar nép-rajzi kutatások; Budapest – Tudo-mányos Ismeretterjesztő Társulat, 1984. 25–52 p. + irodalom 53–65. p.

2014. Katona Imre: Magyar néprajzi kutatások Jugoszláviában (1970–1982); In: Folklór és tradíció; Bu-dapest – MTA Néprajzi Kutató Cso-port, 1984. 375–400. p.

2015. Katona Imre–Lábadi Károly: Csá-szár tömlöcéből szabadult úrfiak – Szilágyi és Hajmási; Híd, 1979. 99–105. p.

2016. Kovács Mária: Rózsa Sándor nyo-mában; Bácsország, 2003. X–XII. szám, 66–67. p.

2017. Kósa László: Magyar néprajzi ku-tatások Jugoszláviában; Újvidék – A Hungarológiai Intézet Tudomá-nyos Közleményei, 1972. 11–12. szám, 5–24. p.

2018. Mátyus Péter: Vőfények kötelessége; Szabadka – Nyomatott Bitter-mann Károly betűivel, 1858. p. –

210 3. NÉPRAJZ

közlemény: Szabad Hét Nap, 1994. szeptember 1., 9. p.

2019. Papp Árpád: A Vajdasági Magya-rok Néprajzi Atlasza; Bácsország, 2002. IV–VI. szám, 50–52. p.

Irodalom: Krekity Olga: Parttalan folyam – Beszélgetés Papp Árpád néprajzkutatóval; Hét Nap, 2002. március 13., 6. p.

2020. Penavin Olga: Egyetlen mesemon-dó teljes mesekincse (Pingált szo-bák – Borbély Mihály meséi); Ma-gyar Szó – Kilátó, 1977. április 9., 14. szám, 12. p.

2021. Penavin Olga: A régi népi étke-zésről Jugoszlávia magyar lakos-ságánál; Üzenet, 1976. 1–3. szám, 95–104. p.

2021a. Péter László: Kálmány Lajos adó-sai vagyunk; In: Mindörökké Sze-ged; H. n. – Argumentum Kiadó, 1997. 216–224. p.

2022. Raffai Judit: A Kossuth Lajosfolklór mai állapota a Vajdasági Magyarok Néprajzi Atlasza ada-tai tükrében; Bácsország, 2002. VII–IX. szám, 84–86. p.

2023. Silling István: Az első bácskai nép-rajzi kalauz; Néprajzi Látóhatár, 1993. 3. szám, 208–219. p.

2024. Szojka Emese, P.: A falusi ház és berendezésének alakulása Bács-kában; Bácsország, 2004. VII–XII. [helyesen X–XII.] szám, 46–51. p.

2025. Szöllősy Vágó László, dr.: A Rákó-czinóta vajdasági megjelenései; Bácsország, 2003. VII–IX. szám, 70–72. p.

2026. Szőke Anna: A karácsonyi ün-nepkör szokásvilága egy cseléd-sors tükrében; Bácsország, 2002. X–XII. szám, 29–31. p.

2027. Tripolszky Géza: A táj paraszti humanizálása (Bálint Sándor: A szögedi nemzet); Magyar Szó – Ki-látó, 1983. január 22., 3. szám, 17. p.

2028. Tripolszky Géza: Népi építésze-tünk emlékei; Magyar Szó – Kilá-tó, 1985. március 9., 10. szám, 17. p.

2029. Tripolszky Géza: Néprajzi kutatá-sok a Tisza és a Krivaja mentén; In: Határainkon kívüli magyar néprajzi kutatások II.; Budapest – Tudományos Ismeretterjesztő Tár-sulat, 1989. 26–31. p.

2030. Új lehetőségek a néprajzkutatás-ban; Létünk, 2004. 1. szám, 78–145. p.

2031. Voigt Vilmos: Mit tudunk a jugo-szláviai magyar mesekincsről?; Néprajzi Látóhatár, 1999. 1–4. szám, 367–376. p.

2032. Witz Béla: A szerb lakodalom; BBVTT Évkönyve 1907. 171–179. p.

211II. TÁRSADALOMTÖRTÉNET – TÖRTÉNELEM

4. Történelem

BUKOVINAI SZÉKELYEK

A Nemzetgazdasági Egyesület 1876-ban dolgozza ki a javaslatát a „csángók” betele-pítésére. A vízkárosult falvak szétfutott lakosainak a helyébe új telepeseket követelnek az újságok is: elsőként a Torontál című lap veti fel a csángók betelepítésének gondolatát 1877. március 3-i számában. Nem volt előzmények nélküli tehát az 1882–83-ban meg-valósult elgondolás. A bukovinai magyarok betelepítésének gondolatát ugyanis gyakran azzal hozták összefüggésbe, hogy 1882-ben megalakult a pancsova–kubini „víztársulat”, amely a gátépítéshez Bukovinából tervezett „munkaerő-behozatalt”. A Torontál cikké-ből azonban kiderül, hogy az elgondolás már néhány évvel előbb jelentkezik. Határo-zottabb formában a dunai gátat építő Szegedi Jószágigazgatóság mérnöke, Nagy György kormánybiztos veti fel a régi földek magyar népességgel való betelepítésének kérdését: „Ezen a vidéken – írja Nagy György –, hol, sajnos, alig van magyar, erőteljesebb magyar telepekre lenne szükség, melyek a déli határok bástyái lennének, lakosai pedig a magyar állameszme őrei és harcosai.” Nagy György egy víztársulat megalapítását szorgalmazza, amely elvégezné a réti földek lecsapolását. (…) A szórványban élő magyarok betelepíté-séről szóló hírek csakhamar eljutottak Bukovinába is. Thomka Károly andrásfalvi lelkész figyel fel rájuk elsőként. Nagy hozzáértéssel és kitartással intézi az első naptól kezdve a kitelepülni szándékozók ügyét. (…) Néhány hónap leforgása alatt mintegy négyezer bukovinai székely hagyta el a Szucsava völgyét, és Hertelendyfalván, Székelykevén és Sándoregyházán települt le (Nagy Sívó Zoltán, 1999).

Az új bácskai székely falvak élete két esztendővel ezelőtt még csak vetés volt, fészek-rakás a kialakult tűzhely mellett; ma már megállapodott népi és gazdasági életet jelent, a nemzetiségek közé ékelt déli magyarság népi egyensúlyát. (…) Az apródonként rend-be szedett udvarokat lassan benépesítette az aprójószág, a lakásokat betöltötte a székely szőttes, az utcákat a csizmás, Kossuth-kalapos székely gyermekek tömege. A bölcsők sem maradtak itt üresen. Hadikfalván 1941-ben, a júniusi telepítéstől Szilveszterig harminc-kilenc gyermek született, s a kétszáz-egynéhány családos faluban huszonkét házasságkö-tés volt. Szaporodásuk itt már gyarapodással is jár. Bő termékenységük kiegyenlítődik a bácskai talaj termékenységével, s szolgálja majd a népi fölemelkedést. (…) A bács-kai kisparasztok, törpebirtokosok és zsellérek már az első kaszasuhintásnál ott állottak a székelyek mellett. Nem küldte, és nem hívta őket senki, mégis mentek és odaállottak a gyámoltalan hegyvidékiek mellé, mert tudták azt – jobban, mint egy-két bácskai magyar polgár –, hogy az alföldi gazdálkodás nem könnyű munka. Csak nehéz verejték árán lehet megtanulni. A zsellérekből élő földbirtokosok szemléletét – akik ferde szemmel és nem sok jóindulattal nézték az új telepesek küszködését – a kisparasztok magatartása változ-tatta meg (Lévay Endre, 1943).

212 BUKOVINAI SZÉKELYEK

Monográfiák

Vö.: 1229., 1235., 1236., 1237., 1238., 1239. és 1246. sz.

2033. A bukovinai magyarok hitvilága I–II. (szerkesztette Hoppál Mihály); Budapest – MTA Néprajzi Kutató-csoport, 1977. 247 p. és 1984. 211 p. – Folklór Archívum 6. és 16. szá-ma.

2034. Domonkos Pál Péter: A moldvai magyarság múltja és jelene – Száz-húsz csángómagyar népdal; Ko-lozsvár, é. n. [1941]. 599 p. – Új kiadás: A moldvai magyarság; Bu-dapest – Magvető Könyvkiadó, 1987. 606 p.

2035. Ecseri Lajos, dr.: Telepítési ügyünk; Budapest – Hornyánszky Viktor császári és királyi udvari könyv-nyomdája, 1899. 40 p.

2036. Foki Ibolya–Solymár Imre–Szőts Zoltán: Források a bukovinai szé-kelyek történetének tanulmányo-zásához; Szekszárd – Babits Kiadó, 2000. 308 + [52] p.

2037. Földi István: Mádéfalvától a Du-

nántúlig; Szekszárd, 1987. 250 p.

2038. Gáspár Simon Antal: Az én szülő-földem, a bukovinai Istensegíts; Budapest – Akadémiai Kiadó, 1986. 165 p.

2039. Gombos György: A bukovinai szé-

kelyek hazatelepítése; [1941]. Irodalom: Csuka Zoltán: Gombos

György: A bukovinai székelyek hazatelepítése; Kalangya, 1942. 4. szám, 139–141. p.

2040. Halász Antal: A hazatértek – A bu-kovinai magyarok kétszáz eszten-deje; Nagyvárad – Grafika Nyom-daipari Műintézet, 1941.

2041. Kóka Rozália: Egy asszony két vétkecskéje – Bukovinai székely, gyimesi és moldvai csángó népi szerelmes történetek eredeti gyűj-tések alapján; Budapest – Timp Ki-adó, 2002. 155 p.

2042. László János: A Bukovinában élő(élt) magyarság és kirajzásá-nak története 1762–1914ig, az első világháború kitöréséig; Ko-lozsvár – Kriterion Könyvkiadó, 2005. 136 p. + képmelléklet.

2043. László Mihály: Keleti testvére-ink; Budapest – Franklin-Társulat nyomdája, 1882.

2044. Lőrincz Imre: A bukovinai Istensegítstől a völgyesi Majosig; Buda-pest – Magvető Könyvkiadó, 1986. 623 p.

2045. Lőrincze Lajos: A tolna-baranyai (volt bukovinai) székelyek név-adási szokásaihoz; Budapest – Néptudományi Intézet, 1949. 16 p.

2046. Major Antal, dr.: Az aldunai csán-gótelepítés orvosi szempontból; Gyöngyös – nyomatott Herzog Ernő Ármin könyvnyomdájában, 1898. 44 p.

2047. Major Antal: Az aldunai csángóte-lepek egészségügye; Budapest – a Pester Lloyd-társulat könyvnyom-dája, 1888. 34 p.

2048. Moldvai csángómagyar okmány-

tár 1467–1706 I–II. (Szerkesztette


Juhász Gyula); Budapest – Magyar-ságkutató Intézet, 1989. 849 p.

2049. Némethy Béla, dr.: Hol van az or-

szág telepítési területe?; Budapest – kiadja a Magyar Társaság, 1934. 40 p.

2050. Németh Kálmán, dr.: Százezer szív sikolt – Hazatért és hazavágyó ma-gyarok verőfényes golgotája; Bács-józseffalva, Zenélő Kút Könyvmű-hely, 1943. 520 p. – Hasonmás ki-adás: Putnok – St. Apostol Könyv és Lapkiadó, 2006.

2051. Népdalcsokor – Bukovinai and

rásfalvi népdalok; Szekszárd – Tolna megyei Tanács VB. Művelő-désügyi Osztálya, 1976. 290 p.

2052. Sajti A. Enikő: Székely telepítés és nemzetiségpolitika a Bácskában – 1941; Budapest – Akadémiai Ki-adó, 1984. 63 p.

2053. Sebestyén Ádám: A bukovinai andrásfalvi székelyek élete és története Madéfalvától napjain-kig; Szekszárd – Tolna megyei Ta-nács VB. Művelődésügyi Osztálya, 1972. 278 p.

2054. Sebestyén Ádám: A bukovinai szé-kelység tegnap és ma; Szekszárd – Tolna Megyei Könyvtár, 1989. 396 p.

2055. Schlauch Lőrincz, dr.: A bukovinai és csángó magyarok, és a Szent Lászlótársulat feladata; Buda-pest – Nyomatott a Hunyadi Mátyás Intézetben, 1884.


Vö.: 2360. sz.

2056. A Bukovinából áttelepített ma-gyarok elhelyezkedése; Magyar Kisebbség, 1941. október 1., 19. szám, 437–442. p.

2057. Bodor György: Székely honfogla-lás 1945ben I–II.; Forrás, 1975. 3. szám, 70–74. és 4. szám, 59–68. p.

2058. Bodroghy Szabolcs: A bácskai szé-

kelyek népi élete; Kalangya, 1942. 6. szám, 239–243. p.

2059. Bodroghy Szabolcs: A bácskai szé-kelyek karácsonyi szokásai; Ka-langya, 1942. 12. szám, 530–535. p.

2060. Bodroghy Szabolcs: A bácskai szé-

kelyek vallásos szokásai; Kalan-gya, 1943. 2. szám, 83–86. p.

2061. „Bujdosik a kicsi madár…” – Be-

szélgetés Kóka Rozália bukovinai székely népművésszel; Nyelvünk és Kultúránk, 2005. 3–4. szám, 101–112. p.

2062. Cseresnyés Iván: Az áttelepített bukovinai magyarokról; Magyar Kisebbség, 1941. augusztus 1., 15. szám, 355–360. p.

2063. Csuka Zoltán: Bukovinai székelymagyarok a bácskai telepesfalvakban; Kisebbségi Körlevél, 1941. szeptember, 5. szám, 311–322. p.

2064. Dáczer Károly: Válogatott rész-letek a kincstári dohánykertész-ségek 1843/44es telepítésének eredeti dokumentumaiból; Tanul-mányok Csongrád Megye Történe-

214 BUKOVINAI SZÉKELYEK

téből XXI., Szeged, 1994. 207–256. p. + 1 tábla.

2065. Gombos György: Bukovinai szé-

kelyek letelepítése Bácskában; Láthatár, 1941. augusztus, IX. évf. 8. szám, 189–194. p.

2066. Ihrig Károly: A telepítés kérdésé-hez; Magyar Szemle, 1933. 1. (73.) szám, 14–22. p.

2067. Imrédi-Molnár László: Hazatértek a bukovinai székelyek; In: Föld-rajzi zsebkönyv 1942; Budapest – Magyar Földrajzi Társaság, 1942. 51–54. p.

2068. Kempelen Béla: Adalék a délvidé-

ki német telepítések történetéhez; Századok, 1906. 911–915. p.

2069. Kerék Mihály: A telepítés kérdésé-hez; Magyar Szemle, 1932. novem-ber (63. szám), 224–234. p.

2070. Kerék Mihály: A telepítés pénz-ügyi lehetőségei; Magyar Szemle, 1933. június (70. szám), 126–135. p.

2071. Kőhegyi Mihály–Tóth Ágnes: A bukovinai székelyek letelepítése ÉszakBácskában; Dunatáj, 1989. 4. szám, 58–75. p.

2072. Kőhegyi Mihály–Merk Zsuzsa: Székelyek kiutasítása Jugoszlá-viából; Néprajzi Látóhatár, 1992. 3–4. szám, 162–168. p.

2073. Kürthy Sándor: A bukovinai széke-lyek és a moldvai csángók haza-telepítése; Külügyi Szemle, 1941. július (4. szám), 332–336. p.

2074. Lévay Endre: Hadikfalva; In: Dél kapujában; Szenteleky Társaság kiadása, é. n. [1943]. 95–103. p.

2075. Majláth Norbert, dr.: A svábok be-telepítése; Bácsország, 2003. I–III. szám, 26–29. p.

2076. Matolcsy Mátyás: A földbirtokpo

litika aktuális kérdései (A telepíté-sek kérdése); Magyar Szemle, 1933. június (70. szám), 135–141. p.

2077. Merk Zsuzsa: Földkérdés és tele-

pítés a Délvidéken. In: Múzeumi kutatások BácsKiskun megyében 1994; Kecskemét, 1995. 261–271. p.

2078. Merk Zsuzsa: A katolikus egyház és a bukovinai székely telepítés a Délvidéken (1941–1944); Kecske-mét – Cumania 14., 1997. 41–64. p.

2079. Merk Zsuzsanna: A délvidéki Fo-gadjisten betelepülése (1941–1944); Kecskemét – Cumania 16., 1999. 211–244. p.

2080. Merk Zsuzsa: A bukovinai széke-lyek Bácskába telepítése az egy-házi források tükrében (1941–1944); Bácsország, 2002. X–XII. szám, 18–23. p.

2081. Ősy-Oberding József: A bukovinai

székelyek betelepítése a Dunántú-lon; Agrártörténeti Szemle, 1967. 1–2. szám, 163–194. p.

2082. Szabó A. Ferenc: Népesedés, tele-pítés a századfordulón; Századok, 1992. 2. szám

2083. Szatmásy Lajos: A bukovinai ma-gyarság; Kisebbségi Körlevél, 1941. szeptember, 5. szám, 304–311. p.


2084. Szőts Zoltán: Bukovina, mit vé-tettem?; Bácsország, 2002. X–XII. szám, 26–28. p.

2085. Zorn Antal: A Bácskába telepített bukovinai székelyek menekülé-se az emlékezetben; Bácsország, 2002. X–XII. szám, 24–25. p.

EMLÉKÍRÓKVisszaemlékezések, önéletrajzok

A településtörténetek igazságát mindig a népi emlékezet nehezen ellenőrizhető adatai egészítik ki, vagy legalábbis jelzik, hogy milyennek álmodja magát vissza a múlt elme-rülő tájaira valamely környezet embere. Ha megértenék most itten az én érdeklődésem hátterét, ha fenntartás nélkül hinnék, hogy csakugyan önzetlen írói érdeklődés hozott közéjük, s nem holmi „szimatoló” szándék, akkor könnyebben megnyilatkoznának a falu idősebb emberei. De hát úgy látszik, őket is oktalan védekezésre, mindent magukba záró óvatosságra tanította a történelem. Hogy hitessem el velük, hogy amikor a helység múltja iránt érdeklődöm, elsősorban az elbeszéléseik mélyén meghúzódó magatartás és viszo-nyulás érdekel; a hangvételük sajátsága, az, ahogyan elkezdik és bonyolítják mondóká-jukat, s maga az érzékletesen mindent közel hozó nyelv. A Mária Terézia és II. József korabeli telepítések dokumentálható története úgy viszonyulna az ő elbeszéléseikhez, mint az élettelen okmány a nemzedékről nemzedékre szálló népi szájhagyományhoz, de hát nyilván senki meg nem győzte még őket, hogy magamfajta embert a megismerés alá-zata is közéjük hozhat; a messziről jött ismeretlennek kijáró bizalmatlanság a sorsom, s ebbe bele kell nyugodnom, mert önigazoló heveskedésemmel csak helyzetemet rontanám (Fehér Ferenc, 1970).

Monográfiák

2086. Brenner János: Így láttam, így éreztem – Emlékirataim; Szabad-ka – Életjel, 2003. 315 p.

2087. Frankl István, id.: Harminc év a szabadkai életben (1890–1920) – Visszaemlékezések; Szabadka, 1942. 126 p.

2088. Haraszti Sándor: Befejezetlen szám-

vetés; Budapest – Magvető Könyv-kiadó, 1986. 254 p.

2089. Herceg János: Visszanéző; Újvidék – Forum Könyvkiadó, 1979. 227 p.

2090. Herceg János: Előjáték; Újvidék – Forum Könyvkiadó; 1975. 300 p.

2091. Herceg János: Két világ; Újvidék – Forum Könyvkiadó, 1972. 361 p.

2092. Ignjatović, Jakov: Szerb rapszó-dia; Budapest – Európa Könyvki-adó, 1973. 407 p.

2093. Juhász Géza: A fordulat forgata-

gában; Újvidék – Forum Könyvki-adó, 1987. 179 p.

Irodalom: B. Z.: Juhász Géza; Hét Nap, 2005. április 20., 33. p.; Mák Ferenc: Tétova számvetés; 7 Nap, 1988. július 1., 30. p.; P.[etkovics] K.[álmán]: A fordulat forgata-

216 EMLÉKÍRÓK

gában; 7 Nap, 1988. február 12., 31. p.; Szeli István: Az eszmélke-dés könyve; Magyar Szó – Kilátó; 1988. március 19., 14. szám, 18. p.

2094. Juhász Géza: A fordulat utáni forgatagban; Szabadka – Életjel, 1999. 222 p.

2094a. Katona Imre: Tisza szélin, Duna hosszán – Úti feljegyzések, utolsó beszélgetések; Budapest – Masszi Kiadó, 2004. 153 p.

2095. Kovačevné Fehér Ilona: Örke, mi a csoroszlya?; Zenta – Thurzó Lajos Közművelődési Központ, 2006. 117 p. + [19] p.

2096. Lévay Endre: Terhes örökség; Új-vidék – Forum Könyvkiadó, 1980. 375 p.

Irodalom: Vajda Gábor: Hűség és következetesség; Magyar Szó – Ki-látó, 1981. március 7., 9. szám, 15. p.

2097. Lévay Endre: Régi utcák porában;

Szabadka – Életjel, 1989. Irodalom: Bori Imre: Olvasónap-

ló – Lévay Endre új könyvéről; 7 Nap, 1990. január 12., 30. p.; Vajda Gábor: Szabadka tegnap és ma; 7 Nap, 1990. november 6., 23. p.

2098. Lévay Endre: Holnapvárók; Új-vidék – Forum Könyvkiadó, 2002. 263 p.

Irodalom: Vajda Gábor: Az (ön)cenzúra szomorú esete; Hét Nap, 2002. december 4., 18. p.

2099. Lőrinc Péter: Válságok és erjedé-sek; Újvidék – Forum Könyvkiadó, 1962. 375 p.

2100. Lőrinc Péter: Pirkadás; Újvidék – Forum Könyvkiadó, 1978. 245 p.

Irodalom: Juhász Géza: Az öröm megtartó ereje; Magyar Szó – Ki-látó, 1978. július 15., 5. szám, 12. p.; Borbély János: Líra és történe-lem – Lőrinc Péter nyilatkozata Pirkadás című legújabb kötete kapcsán; Magyar Szó – Kilátó, 1978. december 6., 26. szám, 14. p.; Vajda Gábor: Kultúrák határ-vonalain – Lőrinc Péter, Pirkadás; Magyar Szó – Kilátó, 1978. decem-ber 6., 26. szám, 15. p.

2101. Majtényi Mihály: A magunk nyo-

mában; Újvidék – Forum Könyvki-adó, 1961. 265 p.

2102. Mellár Lajos: Csúrogon születtem; Újvidék – Forum Könyvkiadó, 2000. 219 p. – Részletek: Egy érde-kes életpálya állomáshelyei I–IV.; Családi Kör, 2001. április 5., 20. p.; április 12., 23. p.; április 19., 23. p.; április 26., 23. p.

Irodalom: Kántor Oszkár: Az élet sodrásában – Mellár mester üze-nete; Családi Kör, 1999. december 16., 12. p.; Mák Ferenc: Baranyai honfoglalók; Horvátországi Ma-gyarság, 2006. október, 36–41. p.

2102a. Sárközy Imre: Régibb vízi mér-

nökök életéből; Budapest – Pátria Irodalmi Vállalat és Nyomdai Rész-vénytársaság, 1897. 196. p.

2103. Szeli István: Így hozta a történe-lem; Újvidék – Forum Könyvkiadó, 1988. 108 p. és Vékás János: Szeli István bibliográfiája, Újvidék – Forum Könyvkiadó, 1989. 109 p.

2104. Tóth Lajos: Letűnt világok tanúja – A kisebbségi sors sodrásaiban; Budapest – Püski, 1999. 192 p.


2105. Varga Zoltán: Bábel árnyékában; Újvidék – Forum Könyvkiadó, 1999. 209 p.

2105a. Vereby Soma (szerk.): Honpolgárok könyve (Barabás Miklós raj-zaival); Budapest – Poldini ny. 1866–1878. s. p., 1–13. füzet egybe – Benne: Beodrai gróf Karátsonyi Giudó királyi kamarás [3 p. arckép-pel] és Kamjankai Szemző János, Hódság kerületének országgyűlési képviselője [3 p. arcképpel].

2106. Zabosné Geleta Piroska: Így zaj-lott az életem; Újvidék – Forum Könyvkiadó, 1983. 262 p.

Irodalom: Burány Béla: A földkö-zelség élménye; Magyar Szó – Ki-látó, 1984. április 7., 14. szám, 15. p.

Lapok, folyóiratok

2107. Fazekas János: Élet a börtönszi-geten I–XII.; 7 Nap, 1990. április 27-étől július 13-áig (tizenkét foly-tatásban).

2108. Kalapis Zoltán: Egy serdülő le-gényke a háborúban I–VI.; Ma-gyar Szó, 2005. január 27-étől feb-ruár 4-éig Ugyanaz: Bácsország, 2004. július–szeptember.

2109. [Olajos Mihály] Egy aktivista éle-te… – Vékás János beszélgetése Olajos Mihállyal, 1. rész; Létünk, 1988. 1. szám, 125–153. p.

2110. Ribár Béla: Életutam; Létünk, 1991. 3. szám, 218–221. p.

2111. Vojnits Tivadar: Az idő sodrában – Vigh Rudolf, egy hallgatag ember vallomása I–II.; Családi Kör, 2006. február 9., 22–23. p. és 2006. febru-ár 16., 22–23. p.

2112. Vojnits Tivadar: A bácskai ugar deleje – A barázdától a magiszteri titulusig I–II. (Varga Géza élete); Családi Kör, 2006. március 9., 22–23. p. és 2006. március 16., 22–23. p.

2113. Vojnits Tivadar: Meredek út – Zsá-ki István festőművésznél I–II.; Csa-ládi Kör, 2006. április 6., 20–21. p. és 2006. április 13., 20–21. p.

1848–1849

„A sajkás katonaság főbizottsága a törökbecsei községnek! [1848] Folyó év július 7-ről szóló levelőket, melyben Önök az iránt esedeznek, hogy a nálunk fogva tartott két magyart… bocsássuk szabadon… megkaptuk… Urak! Nem akarjuk, nem bocsájthatjuk ki e két embert addig, míg tőletek az idegen nemzetőrség el nem távolíttatik, s a város nekünk át nem adatik… mert tudjátok meg ti urak, kivált ki magyarománok, hogy oly kínokat fogtok kiállni, minőkről a spanyol inquisitio sem emlékezik, és kő nem fog ma-radni kövön a mi ágyúinktól… visszük hozzátok a szervián hajdúkat, kik félelmet nem ismernek. Hogyha pedig bosszútokat tovább is folytatni fogjátok, tudjátok meg, hogy nem csak rabjaink, hanem többi ellenségeink is kínozva fognak kivégeztetni…” A tu-dósító nyomban kommentárt is fűz a levélhez: „Ők nyilatkoztatnak és viselnek ellenünk irtó hadjáratot, és ránk fogják, hogy mi tagadjuk meg minden nem magyartól a kikiáltott szabadság, testvériség és egyenlőség elveit minden más nyelvű ellenében, ők nyúzzák és

218 1848–1849

fűrészelik az aratás közben elfogott jámbor magyart és németet, ők szegezik a csecsemőt a kapuhoz, húzzák karóba az anyát, ők irtanak éppen a fegyvertelen jámbor szegénység között, hol ellenállástól nincs mit félniök… Hol a depravatio ily fokot ért, ott kétségbe kell esni ily népesség humánus pacificatioja, és ha az sikerül, annak állandósága felől” (Kossuth Hírlapja, [1848] augusztus 17.).

Monográfiák

Vö.: 14., 65., 66., 794a., 835., 851., 1138., 1386., 2092., 4503., 4805., 6043. és 6046. sz.

2114. A kaponyai csata – Kaponjska bitka 1849; Szabadka – Grafoprodukt, 2000. 135 p.

2115. Ambrus József: Az 1848 és 1849ik évi szabadságharczban részt vett római és görögkatolikus paphon-védek albuma I. – Szerkeszti és ki-adja Ambrus József kis-oroszi plé-bános; Nagy-Kikindán – Nyomatott Radák Jánosnál, 1892. 276 p.

2116. Ambrus József: Az örökválság – Kisoroszi híveinek elbeszéli Amb-rus József; Nagykikinda – Nyomta-tott Sonderling Károly könyvnyom-dájában, 1910. 29 p.

2117. Ambrus József: Észrevételek az „Emlékirat”nak és az új szabály-tervezetnek nevezetesebb pontjai felett; Nagybecskerek – Pleitz Fer. Pál könyvnyomdája, 1910. 36 p.

2118. Aradi Péter: A Dráva-vidék védel-mének szervezése 1848 nyarán; Kaposvár, 1972. 87 p.

2119. Bácska és Bánság a szabadság-

harcban 1848–1849 – Fotó és do-kumentumkiállítás; Szabadka, é. n. [1998]. [18] p.

2120. Bodó László: Knezić Károly hon-véd tábornok; Eger, 1998. 160 p.

2121. Boleszny Antal: A magyar Szent Korona Orsova melletti elásatá-sa 1849ben és megtalálása 1853ban; Temesvárott – Nyomatott a Csanád-egyházmegyei könyvnyom-dában, 1889. 27 p.

2122. Boros János c. püspök, gör. kath.

nagyprépost: Az 1848. év esemé-nyei Krassó vármegyében; Lugos – Húsvét és Hoffer könyvnyomdá-ja, é. n. [1928]. 103 p.

2123. Boros János: Történeti feljegyzések Lugos városáról és Udria Konstantin nevű bírájáról az 1848/49. évi szabadságharccal kapcsolat-ban; H. n., é. n. [1916]. 111 p.

2124. Délvidék, negyvennyolc – Az 1848/49es forradalom és szabad-ságharc a mai Vajdaság területén; Újvidék – Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság, 2000. 284 p. – Bosnyák István: Bevezető he-lyett, 5–7. p.; Čedomir Popov: Eu-rópai forradalmi kezdeményezések a mai Vajdaság területén 1848–49-ben, 11–21. p.; Slavko Gavrilović: A szerb nemzeti program és a Szerb Vajdaságért folytatott politikai harc az osztrák császárságban 1848–49-ben, 22–57. p.; Györe Zoltán: A délvidéki szerb mozgalom célja, 58–72. p.; Pál Tibor: Kossuth Lajos az 1848–49-es forradalomban és a szabadságharcban, különös tekin-


tettel a nemzetiségi politikára, 73–89. p.; Csehák Kálmán: Hogyan és miért romlott meg a viszony a ma-gyarok és a szerbek között 1848 ta-vaszán-nyarán, 90–103. p.; Božidar Kovaček: A szerbek Pesten 1848 márciusában, 107–111. p.; Fónagy Zoltán: A délvidéki események visszhangja a népképviseleti Or-szággyűlésben, 112–126. p.; Varsá-nyi Péter István: Királyi biztosként a Délvidéken (Csernovics Péter megbékéltetési kísérletének meta-morfózisa), 127–137. p.; Hegedűs Antal: Bács-Bodrog vármegye ma-gyarsága 1848–49-ben, 141–145. p.; Ökrész Károly: Temerin az 1848–49-es magyar szabadságharc-ban, 146–157. p.; Vékony László: Zenta és Csantavér az 1848–49-es szabadságharcban, 158–167. p.; Virág Gábor: A hegyesi csata, 168– 200. p.; Mirko Mitrović: A szerb–román viszonyok a Bánságban 1790–1848/49, 203–214. p.; Pejin Attila: A magyarországi zsidóság 1848–49-ben, 215–227. p.; Ózer Ágnes: Thim József művének idő-szerűségéről, 231–236. p.; Délvidé-ki S. Attila: „Akkor döntsön köztünk a kard?”, 237–268. p.; Dobos János: Történelmi esély a szerb–magyar viszony rendezésére, 269–282. p.

Irodalom: Vajda Gábor: Önisme-reti továbblépés I–III.; Szabad Hét Nap, 2000. november 8-ától november 22-éig.

2125. „Egyedül Kossuth szava paran-csolt…” – Katolikus papok fel-jegyzései az 1848/49es szabad-ságharc eseményeiről; Szeged – Dél-Alföldi Évszázadok 16., 2001. 241 p.

2126. 1848; Híd, 1998. március

2127. Érdujhelyi Menyhért: Mit nyert a magyar paraszt a márc. 15iki vivmányokban?; Zenta – a Zentai Hírlap nyomása, 1898. 8 p.

2128. Frankl István, id.: A kaponyai üt-

közet – 1849. március 5.; Szabad-ka – Szabados Sándor könyvnyom-dája, 1899. 64 p. + 1 térkép.

2129. Golubski, Novak: Uspomene iz narodnog pokreta 1848 i 1849. godine; Novi Sad, 1893.

2130. Golubski, Novak: Emlékirataim

az 1848/49es [rác] nemzeti moz-galomról, különösen Szenttamás ostromáról és elestéről; Újvidék, 1893. – ford.: Virág Gábor, kézirat

Irodalom: T[him] J[ózsef]: Golubszki, Novák: Uspomene iz narodnog pokreta 1848 i 1849. godine; Századok, 1893. 814. p.

2131. Hamvay Ödön: Damjanich János élete, története és szemelvények a nejéhez intézett leveleiből; Rákosi Jenő Budapest Hírlap Újságvállala-ta; H. n. [Budapest], MDCCCCIX [1909]. 192 p.

2132. Hamvay Ödön (bevezette és fordí-totta): Damjanich levelei nejéhez; Budapest, 1910. 96 p.

2133. Hegedűs János: Kiss Ernő aradi vértanú hős emléke; Nagybecske-rek – Pleitz Fer. Pál könyvnyomdá-ja, 1906.

2134. Hermann Róbert: Az 1848–1849es szabadságharc nagy csatái; Buda-pest – Zrínyi Kiadó, 2004. 408 p.

2135. Iványi István: Szabadka és vidéke 1848/49ben – Okirattár; Szabad-ka – Székely Simon, 1886.

220 1848–1849

2136. Iványi István–Magyar László: Sza-badka és vidéke 1848/49ben; Sza-badka – Grafoprodukt, 1998. 347 p.

2137. Iványosi-Szabó Tünde: A mai Bács-

Kiskun megye a forradalom és szabadságharc idején; Kecskemét, 1988.

2138. Kalapis Zoltán: „Negyvennyolcnak nagy idejében”; Újvidék – Forum Könyvkiadó, 1998. 173 p. – Negy-vennyolcas emlékeink, 5–34. p.; Az első „lentségi” magyar újság szer-kesztője: Szép Ferenc, 35–56. p.; A legfiatalabb aradi mártír: Leiningen-Westerburg Károly, 57–72. p.; To-rontáli nábob a szabadságharcban: Kiss Ernő, 73–97. p.; A bácskai vér-tanú: Schweidel József, 98–119. p.; Ezredes a tábornokok között: Lázár Vilmos, 120–137. p.; Egy elfelejtett honvédtábornok: Kiss Pál, 138–142. p.; Kossuth Lajos azt üzente..., 138–167. p.

2139. Krestić, Vasilije (uredn.): Srbi i madjari u revoluciji 1848–1849. godine; Beograd – Srpska akademija nauka i umetnosti, 1983. 226 p.

2140. Lőrinc Péter: Adalék a vajdasági agrárkérdés történetéhez 1848–1849; Noviszád – Testvériség-Egy-ség Könyvkiadó Vállalat, 1956. 112 p.

2141. Lebl, Arpad: Revolucionarni pokret u Vojvodini 1848–1849; Novi Sad, 1960. 85 p.

Irodalom: Arató Endre: ~; Száza-dok, 1962. 324–326. p.

2142. Márkus László: Guyon Richárd;

Budapest – Művelt Nép Tudomá-nyos és Ismeretterjesztő Kiadó, 1955. 155 p.

2143. Markus, Tomislaw: Hrvatski politički pokret 1848–1849. godine; Zagreb – Dom i Svijet, 2000. 447 p.

2144. Más izben Perlasz városban tör-

tént csata és győzelem; Szabadka – Nyomatott Bittermann Károlynál [?]

2145. Mészáros Lázár emlékezete; Baja, 1993. 73 p.

2146. Mihalik, Alexander: NémetBoksán az 1848/49iki szabadságharcban; Lugos, 1899. 42 p.

2147. Molnár András: Nemzetőrök, hon-védek, hadmozdulatok – Lendvavidék a szabadságharcban 1848–1849; Lendva – Magyar Nemzetisé-gi Művelődési Intézet, 2006. 135 p.

2148. Nagy L. János: Hazátlan! Vagy

utazás a pokóba és vissza; [?], 1900. 10 p. (drámai költemény).

2149. Olcsváry Ö[dön]: A magyar füg-getlenségi harc 1848–1849ben a Délvidéken; Budapest – Nyomatott Márkus Samu könyvnyomdájában, é. n. [1901]. 235 p. + 10 tábla (hi-ányzik az 1., 7., 8.).

Irodalom: ~~; Irodalom. 1. Evetovics János: Képek Baja város múltjából, 2. Trencsény Károly: A zombori iparoskör, 3. Olchváry Ödön: A magyar függetlenségi harcz 1848–1849ben a Délvidé-ken; BBVTT Évkönyve 1901. 234–235. p.

2150. Pejin Attila: Magyarkanizsa 1848–49ben; Zenta, 1999. 72 p.

2151. Popović, Daka: Pančevo u Srpskom ustanku 1848–1849 – Prilog istoriji vojvodjanskih gradova;


Novi Sad – Zbornik Državnih Ar-hiva Vojvodime, 1954. 66 p.

2152. Rat Hrvata s Magjarima godine 1848.9.; Zagreb – Dionička tiskara, 1902. 445 p.

2153. Remellay Gusztáv, Újvidék volt fő-jegyzője: Gróf Kolowrát és a’ hor-vátországi ’s ujvidéktáji esemé-nyek; Pesten – Nyomatott Beimel Józsefnél, é. n., 24 p.

2154. Riadj magyar! – 1848–1849 fa-metszetes ponyvái, csatakrónikái; Budapest – Magvető Kiadó, 1983. 667 p.

2155. Spira György: Hrabovszky altá-bornagy tévelygései Péterváradtól Alamócig; Újvidék – Jugoszlávi-ai Magyar Művelődési Társaság, 2001. 467 p.

2156. Šurmin, Djuro: Knez Miloš u Zagrebu 1848; Beograd, 1922.

Irodalom: Thim József: Šurmin, Gyuro: Knez Miloš u Zagrebu 1848; Századok, 1922. 678–681. p.

2157. Szenttamástól Világosig – Szalkay

Gergely emlékirata 1848–1849ről és a 6. honvédzászlóalj törté-netéből; Kecskemét, 1998. 128 p.

2158. Szerbek és magyarok a Duna mentén – Tanulmányok a szerb–magyar kapcsolatok köréből (1848–1849); Budapest – Akadémi-ai Kiadó, 1983. 186 p.

2159. Szmida Lajos: A Timárycsalád 1848–1849ben; Temesvár, 1900. 15 p.; Ua.: Történelmi és Régészeti Értesítő, 1900. 93–107. p.

2160. Thim József: A magyarországi 1848/49iki szerb fölkelés történe-te I–III.; I. Elbeszélő rész; Buda-pest – Magyar Történelmi Társulat, 1940. 528. p.; II. Iratok 1848 már-cius–augusztus; 1930. 686 p.; III. Iratok 1848. szeptember–decem-ber és 1849. január–augusztus; 1935. 985 p.

2161. Thim József: Az Obrenovicsok fel-kelése a forradalom alatt; Zombor – Bittermann Nándor nyomdája, 1894. 14 p.

2162. Thim József: Délmagyarország ön-védelmi harca 1848–1849, I. kötet – Bácsbodroghmegyei és szerémvidéki események; Zombor – Bit-termann nyomdája, 1887. 347 p. (A tervezett többi kötet nem jelent meg.)

2163. Tyukics A.: Ustrojstvo c. kr. Titelskog krajiškog šajkaškog bataljona za doba narodnog pokreta 1848–1849 [A titeli cs. kir. ha-tárőr sajkás kerület szervezete 1848–1849iki forradalomban]; Újvidék, 1900. 82 p. – Különnyo-mat a Letopis Matice Srpske 1899. évi folyamából.

Irodalom: Margalits Ede: ~; Száza-dok, 1901. 242–252. p.

2164. Zdravkovits S.: Délmagyarországi szerb mozgalmak 1848. [Srpski pokret u južnoj Ugarskoj 1848]; (Torontál vármegye monográfiája, 476. p.)

2165. Zomborcsevits György: A hegyesi csata 1849ik évi julius 14én; Zom-bor – Bittermann Nándor könyv- és kőnyomdájából, 1887. 15 p.

222 1848–1849


Vö.: 1100., 3343., 3344., 4534., 4816., 4943., 5221., 5224., 5601., 5615., 5710., 5726., 6048., 6159., 6176., 6181., 6230. és 6990. sz. 2166. A levitézlett honvéd; Részlet a

Magyar és Erdélyország családi ké-pes naptár-ból (1885); Bácsország, 2003. I–III. szám, 40–41. p.

2166a. A vörössapkás levele [Versecz, 1849. jan. 4.] (Buttner Emil); Dél-vidéki Lapok, 1908. március 22. 2–3. p. (A Budapesti Hírlap 1908. március 15-i számából.)

2167. Ágoston Sándor: Fegyvertársként a Bácskai hadtestben a Délvi-déken; Bácsország, 2005. 2. (33.) szám, 18–23. p.

2168. Bácskai nemzetőrdal 1848ból;

BBVTT Évkönyve 1910. 30–31. p.; Tóth Kálmán Tábordala 1848ból (Azonos az 1910. I. füzetben megjelent „Bácskai nemzetőr-dal”-lal); BBVTT Évkönyve 1912. 93–94. p.

2169. Bálint Sándor: Papok a szabad-

ságharcban – Akik a reverendát egyenruhával cserélték fel; In: 1848–1849 – A magyar forradalom és szabadságharc jubileuma – a Ma-gyar Szó különkiadványa, Újvidék, 1998. 20–22. p.

2170. Bánkiné Molnár Erzsébet: Ró-zsa Sándor a „szabadsághős”; Bácsország, 2002. VII–IX. szám, 25–29. p.

2171. Berkes József: A Kossuth család rövid története; Bácsország, 2002. VII–IX. szám, 46–51. p.

2172. Böhm Lénárd: Fehértemplom ost-roma 1848. augusztus 19.; Törté-nelmi és Régészeti Társulat Értesí-tője, 1887. 12–54. p.

2173. Burány Nándor: A kikezdhetetlen

– Az a végzetes mondat: Úgy hát döntsön köztünk a kard; In: Kos-suth Lajos 1802–2002 – a Magyar Szó melléklete, Újvidék, 2002. 22–23. p.

2174. Cirkl Zsuzsa, F.: A Kossuth csa-lád nyomában a déli végeken; Bácsország, 2002. VII–IX. szám, 52–54. p.

2175. Czoborczy Bence: Rózsa Sándor síremléke az örmények erdélyi fővárosában; Bácsország, 2002. VII–IX. szám, 30. p.

2176. Csehák Kálmán: Kossuth Lajos

és a külkapcsolatok kiépítésére tett erőfeszítések 1848–49ben; Bácsország, 2002. VII–IX. szám, 139–142. p.

2177. Csehák Kálmán, dr.: Kossuth küz-delme a sajtószabadságért és ha-zája függetlenségéért; In: Kossuth Lajos 1802–2002 – a Magyar Szó melléklete, Újvidék, 2002. 4–8. p.

2178. Deák István: Guyon Richárd dél-vidéki hadjárata a szabadságharc utolsó heteiben egy kiadatlan had-testnapló tükrében (1849. június 26.–július 30.); Századok, 1981. 3. szám 557–586. p.

2179. Dömötör Pál: Hősök emléke – In: Őszi rózsák; Zombor, 1895. 53–57. p.

2180. Dudás Andor: Zenta bevétele 1849ben: Zombor – BBVTT Évkönyve 1912. 11–17. p.


2181. Egy levél 1849ből (Ujverbász, 1849. május 18.); Vasárnapi Újság, 1891.

2182. Emléklapok az aradi várfogság-ból 1849–50; BBVTT Évkönyve 1918. 17–20. p.

2183. Frankl István, id.: A kaponyai ütközet. I. Részlet a szerb láza-dás történetéből 1848–49ben; BBVTT Évkönyve 1900. 70–84. p.

2184. Füzes Miklós, dr.: Baranya és Verőcze megye, Pécs és Eszék 1848/49ben; Eszék – Horvátorszá-gi Magyarok Szövetsége Évkönyve 10. szám, 1988. 176–203. p.

2185. Gerlovics Szilveszter: Az első vaj-

dasági papírszükségpénzek – A magyar forradalom és szabadság-harc délvidéki pénztörténeti em-lékei; Bácsország, 2002. VII–IX. szám, 62–64. p.

2186. Glück Jenő: Újabb adatok az 1848–49es forradalom bánsá-gi eseményeihez; Tanulmányok Csong rád Megye Történetéből XXI., Szeged, 1994. 45–61. p.

2187. Grosschmid Gábor: Az utolsó báró Kray a szerbek között 1848–1849; BBVTT Évkönyve 1886. 97–121. p.

2188. Görgei tábornok és Kossuth La-jos kormányzó haditudósításai; Sze-gedi Hírlap, 1849. április 27. (5. sz.)

2189. Gróf Batthyány Lajos jelentése a szenttamási sáncok bevételéről 1849. április 8.; Budapesti Hírlap, 1908. április (8. sz.)

2190. [Gubitza Kálmán] G. K.: Zákó Ist-ván felhívása 1848ban; BBVTT Évkönyve 1912. 184–186. p.

2190a. Guyon Rikhárd 1818–1856; Va-sárnapi Újság, 1877. június 24., 385–387. p.

2191. Gyalókay Jenő: A perlaszi tábor megvétele [1848. szeptember 2.]: Századok, 1915. 274–287. p.

2192. [Hajnal Ignác] Holczmann Ignácz: Torzsa község a szabadságharc-ban; BBVTT Évkönyve 1902. 18–23. p.

2193. Hegedűs Antal, dr.: A kaponyai csata; Szabad Hét Nap, 1999. már-cius 3., 7. p.

2194. Hegedűs Antal, dr.: Se vele, se nél-küle – Kossuth és Széchenyi; In: Kossuth Lajos 1802–2002 – a Ma-gyar Szó melléklete, Újvidék, 2002. 12–14. p.

2195. Horváth Lajos: Magyar állami fel-ségjelzések a tengeren 1848–1849ben; Horvátországi Magyarság, 1999. 1–2. szám, 77–82. p.

2196. Irsai Angéla: Kolerajárvány, 1848/49; In: 1848–1849 – A ma-gyar forradalom és szabadság-harc jubileuma – a Magyar Szó különkiadványa, Újvidék, 1998. 34. p.

2197. Jung Ferenc: Feljegyzése ama el-lenséges csapatoknak, amelyek az 1849. évi februárius hó 3ától ok-tóber hó végéig Bácskából jövőre Kis-Köszegen elszállásoltattak; BBVTT Évkönyve 1899. 121–122. p.

224 1848–1849

2198. Jung Károly: Az 1848as forrada-lom és szabadságharc a népha-gyomány tükrében; Újvidék, Ta-nulmányok, 1999. 25–36. p.

2199. Jung Károly: Kossuth Lajos a szó-

hagyományban; In: Kossuth Lajos 1802–2002 – a Magyar Szó mellék-lete, Újvidék, 2002. 31–34. p.

2200. Juhász Kálmán: A Csanádi Egy-házmegye 1848/49ben; Tanulmá-nyok Csongrád Megye Történetéből XXI., Szeged, 1994. 63–77. p.

2201. Kalapis Zoltán: Negyvennyolcas

emlékeink; In: Történelem a föld alatt; Újvidék – Forum Könyvki-adó, 1995. 191–215. p.

2202. Kalapis Zoltán: A bácskai vértanú: Schweidel József I–VIII., Magyar Szó, 1998. január 18–27.

2203. Kalapis Zoltán: Utolsó órák, be-

fejező percek; Magyar Szó, 2002. október 6.

2204. Kalapis Zoltán: Kossuth kegye-lemben részesítette Rózsa Sán-dort – A betyárok szabadcsapata a délbánáti harcokban vett részt; Bácsország, 2002. VII–IX. szám, 18–24. p.

2205. Kalapis Zoltán: A turini remete végnapjai – A becskereki Torontál és a Szabadkai Közlöny rendkí-vüli kiadása; In: Kossuth Lajos 1802–2002 – a Magyar Szó mellék-lete, Újvidék, 2002. 24–27. p.

2206. Kármán Pál ujverbászi ref. pap: Kula 1849ben – Január 28tól április 2ig; BBVTT Évkönyve 1912. 169–184. p.

2207. Kenyeres Dénes: Emlékeim a bács-kai táborból, 1848; Bácsország, 2003. I–III. szám, 44–45. p.

2208. Kerekes Dénes: Az 1848–49es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó érmek, jelvények; Bács-ország, 2002. VII–IX. szám, 66–67. p.

2209. Kossuth Lajos beszéde 1848. áp-rilis 8án az újvidéki szerb kül-döttek előtt; Híd, 2002. augusztus–szeptember, 984–988. p.

2210. Kozma László: Részlet Kozma La-jos 1848–9ben pirosi ref. lelkész-nek a nagy időkre vonatkozó egy-kori feljegyzéseiből I–IV.; BBVTT Évkönyve 1907. 111–116. p.; 151–156. p. és BBVTT Évkönyve 1908. 111–116. p. és 145–152. p.

2211. Kókay Károly: Hogyan omlott ösz-sze 1849ben Bajmoknál a szerb támadás; Délvidéki Magyarság, 1941. augusztus 23. és 1942. már-cius (4. sz.).

2212. Krieg im Süden der Österreichi-schen Monarchie im Frühling 1849.; Wien – Kriegskamarad, 1850., 34., 37., 40., 42., 47–62. szám.

2213. Levelek 1848ból (Beöthy Ödön, Blagojevics Imre, Rajačić érsek); BBVTT Évkönyve 1911. 113–116. p.

2214. Lukács László: Ha még egyszer azt üzeni… – Kossuth Lajos a magyar néphagyományban; Bácsország, 2002. VII–IX. szám, 78–82. p.

2215. Major Nándor: Szerbia és a ma-gyar forradalom – Délvidéki szerbek mozgalma nemzeti szabadsá-gukért; In: 1848–1849 – A magyar


forradalom és szabadságharc jubile-uma – a Magyar Szó különkiadványa, Újvidék, 1998. 25–28. p.

2216. Marcsók Vilma: Tündérmese és valóság – 200 éve született Kiss Ernő aradi vértanú; Szabad Hét Nap, 1999. március 10., 14–15. p.

2217. Marcsók Vilma: Október hatodika – Az elődök és az utódok szemé-vel; Szabad Hét Nap, 2000. október 4., 8. p.

2217a. Meghalt a nőhonvéd (A temesvá-ri Gillviger Anna 80 éves dohány-gyári felügyelőnő Damjanich János hadtestében szolgált); Óbecse és Vi-déke, 1911. szeptember 24., 3. p.

2218. Mojzes Antal: A kaponyai csa-ta; Magyar Szó, 1998. szeptember 7.–szeptember 15. (hat folytatásban).

2219. Mojzes Antal: A kaponyai csata; Hét Nap, 2003. március 5., 24. p.

2220. Nagy Ádám: „A lázadás legfőbb segédeszközei” – Az 1848–49es szabadságharc pénzei; Bácsország, 2002. VII–IX. szám, 59–61. p.

2220a. Németh Ferenc: Negyvennyolcas emlékeink – Három bánáti vonat-kozású aprónyomtatvány a sza-badságharc idejéből; Családi Kör, 1995. március 15.

2220b. Németh Ferenc: Egy honvéd nap-lójából – Vajda János az 1848– 49-es téli bánsági hadjáratban; Híd, 1995. március.

2220c. Németh Ferenc: Negyvennyolc emlé ke – A szabadságharc vajdasági sajtótermékeiről; Családi Kör, 1996. március 14.

2221. Németh Ferenc: Szemere Pál hon-véd őrnagy, a perleszi csata hőse; In: Vajdasági Magyar Kalendári-um; Szabadka – Szabad Hét Nap, 1998. 176–178. p.

2222. Németh Ferenc: Ércbe öntött ke-gyelet – A 20. század első éveiben Bánátban több helyütt szándékoz-tak szobrot emelni Kossuth Lajos-nak, mindmáig azonban csupán egy hirdeti emlékét; In: Kossuth Lajos 1802–2002 – a Magyar Szó melléklete, Újvidék, 2002. 37. p.

2223. Olchváry Ödön: Vetter Antal altá-bornagy hadműveletei; BBVTT Évkönyve 1901. 187–206. p.

2224. Ökrész Károly: Temerin a magyar szabadságharcban 1848–1849 – A korabeli emlékiratok, naplók, hírlapcikkek tükrében; Újvidék – Forum Könyvkiadó, 2006. 165 p.

2225. Papp György: Emlékeink a forra-

dalomról és szabadságharcról; In: 1848–1849 – A magyar forradalom és szabadságharc jubileuma – a Ma-gyar Szó különkiadványa, Újvidék, 1998. 18–19. p.

2226. Pál Tibor, mgr.: Kossuth Lajos és a szabadságharc; In: 1848–1849 – A magyar forradalom és szabad-ságharc jubileuma – a Magyar Szó különkiadványa, Újvidék, 1998. 7–10. p.

2227. Pál Tibor, mgr.: Kossuth Lajos 1848/49ben, különös tekintettel a nemzetiségi politikára; Családi Kör, 1999. március 11., 20–21. p.

2228. Pál Tibor, mgr.: Kossuth Lajos el-képzelései a Duna menti népek

226 1848–1849

együttműködéséről; In: Kossuth Lajos 1802–2002 – a Magyar Szó melléklete, Újvidék, 2002. 9–11. p.

2229. Petrović, Milan: Odbrana i pad Sen-tomaša 1848–49.; Izveštaj gimnazije u Srbobranu za 1928–29. g. és külön-lenyomat; Srbobran, 1929. 66 p.

2230. Perović, Milutin: Szlovákok az 1848–1849es forradalmi évben; Létünk, 1976. 5. szám, 126–138. p.

2231. Pintér József: Zákó István az

1848/49es forradalomban és sza-badságharcban; Bácsország, 2000. 1–2. szám, 20–21. p.

2232. Pintér József: A karlócai szerb nemzeti gyűlés – 1848. május 13–15.; Bácsország, 2002. I–III. szám, 6–32. p.

2233. Pintér József: Kossuth és a trón-fosztás; Bácsország, 2002. VII–IX. szám, 127–138. p.

2234. Prokopy Imre: Az 1848/1849. évi szerb felkelés; Magyar Szemle, 1941. április (164. szám), 252–255. p.

2235. Rakić, Lazar: Veliki Bečkerek (Zrenjanin) revolucionarne 1848–1849. godine; Novi Sad – Zbornik za društvene nauke, 1964. 39. sve-ska, 5–34. p.

2236. Rakić, Lazar, dr.: Stari Bečej revolucionarne 1848–1849. godine; Novi Sad – Matica Srpska, 1978. Zbornik za istoriju 16. sveska, 87–108 p. és Becsei Újság, 1989. au-gusztus 26-ától folytatásban.

2237. Ricz Péter: A kaponyai csata I–II.;

Szabad Hét Nap, 1995. március 16. és március 23.

2238. Ricz Péter: Szerbek az 1848as honvédseregben; Bácsország, 1995. október 5., 5. p.

2239. Ricz Péter: A 48as forradalom és az azt követő szabadságharc (1848–49) délvidéki vonatkozá-sairól; In: Vajdasági Magyar Ka-lendárium; Szabadka – Szabad Hét Nap, 1998. 172–175. p.

2240. Ricz Péter: Az 1848as forradalom és szabadságharc délvidéki vo-natkozásairól; Bácsország, 1998. március 15., 8–9. p.

2241. Roediger Lajos: Schweidel József 1848–49es honvédtábornok, ara-di vértanú reliquiái; BBVTT Év-könyve 1901. 81–82. p.

2242. Sikor József, dr.: Képek az 1848/ 9iki magyar hadjáratból I. és III. (téves számozás); Vasárnapi Újság, 1868. 283–284. p. és 330–331. p.

2243. Steiner Józsefné: Kossuthszobrok; Bácsország, 2002. VII–IX. szám, 31–37. p.

2244. Subotić, Svetolik: Bela Crkva u dogadjajima iz 1848/49; Novi Sad – Zbornik Matice Srpske, 1960. 27. sveska, 91–122. p.

2244a. Szabó J. József: Aradi vértanúk: 1849. október 6. – Négyen a ti-zenhárom közül: Schweidel, Lázár, Kiss és Leiningen-Westerburg szo-rosan kötődnek a Vajdasághoz; Vaj-dasági Hírnök, 1993. szeptember 20., 12–13. p.

2245. SzentTamás bevétele; Honvéd, 1849. április, 8. szám.


2246. Szloboda János: „Akkor hát dönt-sön közöttünk a kard!” – Az 1848/49. évi magyar polgári for-radalom és szabadságharc a Dél-vidéken; Bácsország, 1999. 1–2. szám, I–XII.

2247. Szmida Lajos: Csernovics Péter királyi biztosságának naplója (be-vezető); Történelmi és Régészeti Ér-tesítő, 1891. 64–67. p. [Csernovics Péter]: Napló – A Torontál Megyé-ben kiütött lázongás elfojtására és a bűnösök megbüntetésének eszközlése végett kinevezett Kirá-lyi Biztos eljárásáról; 68–95. p.

2248. Thim József: SzentTamás ostroma (1848–49ben); Hazánk, I. 1884. és Bácska, 1884. 77., 95. szám.

2249. Thim József: Az 1848–49. szerb fölkelésről I–III.; Budapesti Szem-le, 1894. 61–79., 198–219. és 375–391. p.

2250. Thim József: A délmagyarországi szerb küldöttség Ferdinánd ki-rálynál Innsbruckban 1848ban; Századok, 1925. 1–3. szám, 15–24. p.

2251. Tóth Ilona, G.: A Tiszavidéki

Ujság tudósítása Kaponyáról – 1849; Bácsország, 1999. 7–8. szám, 16–17. p.

2252. Tóth Kálmán Tábordala 1848ból; BBVTT Évkönyve 1912. 93–94. p.

2253. Török József: Szabadkai március; Vigilia, 1998. március.

2254. Trencsény Károly: Az óbecsei szerb lázadás 1848ban; A Bács-Bodrog Vármegyei Történelmi Tár-sulat évkönyve, XXVI. évfolyam III. füzet; szerkeszti Trencsény Károly – Zombor, Bittermann Nán-dor és Fia Könyv- és Kőnyomdája, 1910. 96–117. p.

2255. Trischler Károly: Schweidel Jó-zsef élete; BBVTT Évkönyve 1902. 145–174. p.

2256. Ujvidék szomorúsága 1848; kiadja Sztankó István – Debreczen város könyvnyomdájában, é. n., 7 p.

2257. Urházy György: A Bánátból (Fe-hértemplom); Honvéd, 1849. április 23. és május 15.

2258. Uri Ferenc: Kossuth harca a ma-gyar konzervatív arisztokráciá-val a reformkorban; Bácsország, 2002. VII–IX. szám, 122–126. p.

2259. Vegyes hírek (A fehértemplomi csata); Honvéd, 1849. május 21.

2260. Vukovics Sebő: Vasárnapi Újság, 1868. augusztus 16., 389–390. p.

2261. Vukovics Sebő: Vasárnapi Újság, 1872. december 1., 601–622. p.

2262. Zsoldos Benő: Zákó István felhí-vása 1848ban; Zombor – Bács-Bodrog vármegyei Történelmi Tár-sulat Évkönyve, 1912. 184–187. p.

228 HATÁRŐRVIDÉK

HATÁRŐRVIDÉK

A határőrzés e rendkívüli módjának alapját Zsigmond királyunk vetette meg, mikor a zenggi kapitányságot fölállította; tovább fejlesztését pedig Ferdinánd osztrák főherczegnek köszönheti, a kinek II. Lajos király Horvátország legerősebb helyeit átengedé, hogy e vidéket a törökök ellen védelmezze. I. Ferdinánd tehát összegyűjté a horvátokat, szerbe-ket és oláhokat, kik a törökök elől menekültek, az egész vidéket haszonélvezetül nekik adta, fölmenté őket az adófizetés terhe alól, s a véghelyek védelmét rájok bízta. 1580-ban morlákok és oláhok telepedtek le Horvátországba, kiknek II. Ferdinánd 1597-ben valami 70 elhagyott várat engedett át. Későbben II. Rudolf vallásszabadsággal és adómentes-séggel ruházta fel őket, és így a telepek száma ujabb meg ujabb bevándorlások folytán csakhamar úgy felszaporodott, hogy már 1699-ben három határfelügyelőséget lehetett katonailag szervezni, melyek Horvátországot és a Bánságot vették körül. Ide csatolta I. Leopold 1702-ben a tótországi határvidékeket és Mária Terézia 1763-ban a csajkásokat, 1764-ben és 1766-ban az erdélyi oláh határszéleket. Újabb időkben a Határőrvidékeket elválasztották Magyarországtól és 1849-ben, jutalmul, hogy a bécsi kamarilla mellett a nemzet jogai és az ország alkotmánya ellen oly vitézül harczoltak, külön koronaországot csináltak belőlük. Különben a határőrvidéki szolgálat, kivált régebben, igen fárasztó és terhes volt, és a legszigorúbb éberséget és a legnagyobb pontosságot követelte, mert nem csak a török hadi vagy rabló csapatok ellenséges betöréseit, hanem a ragályos betegsé-gek átjövetelét, s a titokban, de annál nagyobb mérvben űzött csempészkereskedést is meg kellett akadályozniok. Az egész, több mint 200 mérföldnyi határszél hosszában 6-6 emberből álló őrcsapatok voltak fölállítva egymástól akkora távolságban, hogy szükség esetén segítségül hívhatták egymást… (Vasárnapi Újság, 1871).

Monográfiák

Vö.: 990. sz.

2263. Hostinek, J.: Die k. k. Militärgren-ze, ihre Organisation und Verfas-sung. [Torontál vármegye monog-ráfiája, 476. p.]

2264. Iványi István: A tiszai határőrvi-dék 1686–1750; Budapest – Aigber Lajos, 1885. 118 p.

2265. Kerchname, Hugo: Die alte s. s. Militärgrenze; Wien–Leipzig – Adolf Luther Verlag, 1939. 78 p. + 1 térkép.

2266. Koroknai Ákos: Gazdasági és tár-sadalmi viszonyok a dunai és a ti-szai határőrvidéken a XVIII. szá-

zad elején; Budapest – Akadémiai Kiadó, 1974. 217 p.

2267. Milleker, Felix: Geschichte der Banater Militärgrenze 1764–1873; Pančevo, 1925. 306 p.

2268. Orso Mátyás, dr.: Torontálmegye közönségeinek felirata az Ország-gyűlés Képviselőházához a polgá-rosított határőrvidéken fennálló házközösségi intézmény megszün-tetése tárgyában; Nagy-Becskerek – k. n., 37 p.

2269. Ortvay [Orthmayer] Tivadar: A horvát–magyar–szlavon határőrvi-dék kifejlődésének logikája, terü-leti s szervezeti alakultának tör-ténete… és a magyar constitutio


nalizmus… jövőjének biztosítása; Temesvár – Diemer nyomda, 1871. [1] 167 p.

2270. Stassik Ferenc: A volt határőr-

vidéki házközösségek; Nagy-Becskerek – Pleitz Fer. Pál, 1900. 186 p. + 8 tábla.

2271. Vraniček, Fr.: Specialgeschichte der Militärgrenze aus Originalquellen und Quellenwerken geschöpft. Band I–IV.; Wien – Hoffdruck, 1875. I. kötet 588 p.; II. kötet 664 p.; III. kö-tet 472 p. és IV. kötet 601 p.

2272. Vanicsek, Fr.: Istorija vojničke

krajine ili istorija vascelog srpskog naroda sa ove strane Dunava, Save, Une, Vrbasa tako i primor-ja (od 1538 do 1873 – 335 godina.) izvorima i izvornim delima; U Novom Sadu – Štamparija A. Paje-rića, 1878. 126 p.

Cikkek, tanulmányok Vö.: 333. sz.

2272a. A Határőrvidék faipara; Vasár-napi Újság, 1873. november 2., 527–528. p.

2273. Lalia Gábor: A tiszai határőrök szőlői; Bácsország, 1996. június 6., 15. p.

2274. Majláth Norbert, dr.: A katonai ha-tárőrvidék szerepe az Osztrák Bi-rodalom védelmében; Bácsország, 2004. I–III. szám, 53–55. p.

2275. S. L.: A határőrvidékről; Vasárna-pi Újság, 1871. július 23., 379–381. p.

JULIÁNEGYESÜLET

Magyarország és Horvátország között a Dráva országhatár és nyelvhatár volt. A nyelv-határ azonban történelmi, gazdasági és politikai okok miatt nem volt éles választóvonal. Magyarországon 1900-ban a Muraközzel és Fiumével együtt 191 ezer, Fiumén kívül 178 ezer horvát élt. Horvát-Szlavóniában viszont 1880-ban 41, 1890-ben 69, 1900-ban 91 és 1910-ben már 106 ezer magyar anyanyelvű lakost írtak össze. A magyar anyanyelvű és magyarul is beszélő lakosok száma 1910-ben együtt elérte a 170 ezret. (…) A magyar né-pesség dinamikus növekedését, az átlagot meghaladó természetes szaporulaton túlmenő-en, a dél-dunántúli megyékből és kisebb mértékben Bácskából való bevándorlás és a ma-gyar vasútpolitika eredményezte. Baross Gábor minisztersége alatt a magánvasutak nagy részét államosították, és a MÁV többnyire magyar ill. magyarul is tudó vasutasokat alkal-mazott. Amilyen mértékben kiépültek Horvátországban a vasútvonalak, olyan mértékben növekedett a magyar vasúti alkalmazottak és családtagjaik száma. Az 1907. május 2-án életbe lépő „vasúti pragmatika” érvényességét Horvátországra is kiterjesztette a magyar kormány („horvát paragrafus”), s ennek alapján elrendelték a magyar szolgálati nyelvet, és megtiltották a politikai szervezkedést a vasúti alkalmazottaknál. (…) A Julián-Egyesület – a szervezési előkészületek után – 1904. április 16-án tartotta alakuló ülését a Nemze-ti Múzeum dísztermében. Az egyesület akkor megválasztott elnöke gr. Széchenyi Béla,

230 JULIÁN-EGYESÜLET

másodelnöke Tarkovich József ny. államtitkár, ügyvezető igazgató pedig gr. Klebersberg Kúnó miniszterelnökségi s. titkár, a későbbi magyar kultuszminiszter volt. A magyarok őshazáját a XIII. században felkereső Juliánus barátról elnevezett egyesület kezdeti célja a Horvát-Szlavónországban és Bosznia-Hercegovinában élő magyar anyanyelvű lakosság kulturális gondozása. Fő feladatának magyar tannyelvű iskolák és könyvtárak létesítését tartotta, de hitelszövetkezetek alapításának elősegítésével és más módon is igyekezett a főleg dél-dunántúli megyékből bevándorolt nincstelen magyar parasztok gazdasági meg-erősödését szolgálni. Általános célja volt az egyesületnek „a nyelvhatárokon és szórvá-nyokon élő magyarság védelme és megerősítése” (Bernics Ferenc, 1988).

Monográfiák

2276. Bernics Ferenc: A Julián akció – Egy „magyarságmentő egyesület” tevékenysége Horvátországban és BoszniaHercegovinában és a jelen 1904–1992; Pécs – Baranya Megyei Könyvtár, 1994. 181 p.

2277. [Széchenyi Béla, gróf]: Elnöki je-lentés a HorvátSzlavónországban élő magyarság nemzeti gondo-zására alakult JuliánEgyesület 1910. évi működéséről – [Buda-pest], Franklin-Társulat Nyomdája, é. n., 29 p.

2278. [Széchenyi Béla, gróf]: Tájékoz-tató a JuliánEgyesületről – A JuliánEgyesület alapszabályai – A JuliánEgyesület 1912. évi cím és névtára; Budapest, 1912. 31 p.

2279. Igazgatói Jelentés a JuliánEgyesület 1906. és 1907. évi mű-ködéséről; [Budapest] – Franklin-Társulat Nyomdája, é. n., 12 p. + táblázatok.

2280. Makkay Béla: Idegenben – Tanul-mányok a magyar–magyar kap-csolatok korai történetéből; Bu-dapest – Károli Gáspár Református Egyetem, 2004. 208 p. – Benne: Kormányakció a horvátországi ma-gyar kisebbségért, 11–22. p.; Refor-

mátus magyar iskola és szeretetház – Vukovár (1904–1919), 23–32. p.; Az aktív kisebbségvédelem ellent-mondásai a szlavóniai magyarság körében a XX. század elején, 33–46. p.; A Fiumei Egyesült Protes-táns Misszióegyház (1911–1942), 47–82. p.

2281. Novoszel István: Egy Juliántaní-tó odisszeája; Salgótarján – Végh Kálmán Könyvnyomdája, 1928. 127 p.

2282. Petri Pál: A JuliánEgyesület törté-nete – 33 év küzdelme és munká-ja; Budapest, Stephaneum Nyomda R. T., é. n., 95 p.

Cikkek, tanulmányok 2283. Ágoston Sándor: A szlavóniai ma-

gyarság és a Julián Egyesület; Ka-langya, 1940. 11. szám, 477–486. p. és Magyar Kisebbség, 1941. május 1., 9. szám, 199–208. p.

2284. Bernics Ferenc: Julián iskolák Horvátországban 1904–1918; Eszék – Horvátországi Magyarok Szö-vetsége Évkönyve 10. szám, 1988. 85–108. p.

2285. Makkay Béla: Száz éve indult a szlavóniai akció; Magyar Nemzet, 2004. július 19.


2286. Makkay Béla: Önvédelem vagy expanzió – Magyar „nemzetgon-dozási” program a délszláv régió-ban a 20. század elején; Századok, 2003. 1. szám, 101–122. p.

2287. Uri Ferenc: Julián iskolák Szerémségben 1904–1918ig; Bácsország, 2003. I–III. szám, 62. p.

Monográfiák

Vö.: 901., 1395. és 1730. sz.

2288. Hegedüs Lóránt: A magyarok ki-vándorlása Amerikába; Budapest, 1899. 102 p.

2288a. Kula István: Az amerikai kiván-dorlás okai és következményei; Homonna, 1914. 13 p.

2289. Pottere Bruno (szerk.): A délvidéki kivándorlási kongresszus tárgya-lásai; Budapest – Pátria Irodalmi Vállalat és Nyomdai Részv.-társ. nyomása, 1903. 275 p.

2290. Puskás Julianna: Kivándorló ma-gyarok az Egyesült Államokba 1880–1940; Budapest, 1982.

2291. Tezla Albert: „Valahol túl, mese-országban…” – Az amerikás ma-

gyarok 1895–1920 I–II.; Budapest – Európa Könyvkiadó, 1987. 457 p. és 427 p.

2292. Thirring Gusztáv: A magyarok ki-

vándorlása és a külföldi magyar-ság; Budapest, 1904.


2293. Berta István: Egy kivándorló szegényember emlékkönyve; Folia His-torica, 1973. 2. szám, 197–238. p.

2294. Berta István: A délvidéki kiván-dorlás problémája; Folia Historica, 1975. 3. szám, 109–158. p.

2295. Melegh Attila: Migráció és életút – Amerikás magyarok élettör-ténetei; Régió, 1999. 3–4. szám, 126–160. p.

KIVÁNDORLÁS

MAGYAR MILLENNIUM A DÉLVIDÉKEN

Cikkek, tanulmányok 2296. Ágoston Mihály: Idekint mit is ün-

nepelhetünk?; In: Magyar millen-nium 1000–2000 – a Magyar Szó melléklete, Újvidék, 2000. 3. p.

2297. Burány Nándor: Az idegen népek tengerében; Újvidék – Magyar Szó Naptár ’98 [1998]. 88–97. p.

2298. Burány Nándor: Az intelmek – Egy elhaló műfaj utolsó remeke; In: Magyar millennium 1000–2000 – a Magyar Szó melléklete, Újvidék, 2000. 15–17. p.

2299. Csehák Kálmán, dr.: Az államala-pító Szent István – „A valaha élt legnagyobb magyar államférfi”; In: Magyar millennium 1000–2000

232 MAGYAR PÁRT

– a Magyar Szó melléklete, Újvi-dék, 2000. 4–8. p.

2300. Horváth András: Ezer éves magyar parlamentarizmus; In: Magyar millennium 1000–2000 – a Magyar Szó melléklete, Újvidék, 2000. 24. p.

2301. Jung Károly, dr.: Szent István ki-rály a néphagyomány tükrében; In: Magyar millennium 1000–2000 – a Magyar Szó melléklete, Újvi-dék, 2000. 31. p.

2302. Kalapis Zoltán: A születéstől a koronázásig; Újvidék – A Magyar Szó 2000. évi Naptára, 33–56. p.

2303. Kalapis Zoltán: István király alvi-déki ellenfelei és segítőtársai; In: Magyar millennium 1000–2000 – a Magyar Szó melléklete, Újvidék, 2000. 10–13. p.

2304. Németh István: Ezer év; In: Magyar millennium 1000–2000 – a Magyar Szó melléklete, Újvidék, 2000. 34. p.

2305. Ózer Ágnes, mgr.: A magyar álla-miság jelképei – A Szent Korona, a koronázási palást, a jogar és az országalma; In: Magyar millen-nium 1000–2000 – a Magyar Szó melléklete, Újvidék, 2000. 18–19. p.

2306. Pál Tibor, mgr.: Millenniumi töp-rengések, avagy a magyar törté-nelem sorsfordulói; In: Magyar millennium 1000–2000 – a Magyar Szó melléklete, Újvidék, 2000. 28–30. p.

2307. Pejin Attila: Magyarok és idege-nek; In: Magyar millennium 1000–2000 – a Magyar Szó melléklete, Újvidék, 2000. 26–27. p.

2308. Ricz Péter: Az Árpád-kor régé-szeti emlékei a Délvidéken; In: Magyar millennium 1000–2000 – a Magyar Szó melléklete, Újvidék, 2000. 32–33. p.

2309. Sinkovits Péter: Ezerszáz év; Új-vidék – Magyar Szó Naptár ’97 [1997]. 83–94. p.

2310. Szabó Judit: „És mert minden egyes nép saját törvényeivel él…” – Szent István király törvényei; In: Magyar millennium 1000–2000 – a Magyar Szó melléklete, Újvi-dék, 2000. 25. p.

2311. Szalma József, dr.: A magyar ál-lamalapítás és alkotmányozás; In: Magyar millennium 1000–2000 – a Magyar Szó melléklete, Újvidék, 2000. 21–23. p.

MAGYAR PÁRT

1921. május – Kutas-pusztán, egy tanyasi kúrián dr. Sántha György elnökletével, csa-ládi ünnep ürügyén, a messzi vidékről érkezett vendégek, intellektuelek, gazdák, papok és néhány magyar újságíró részvételével egy magyar párt létrehozásának terve kapcsán titkos megbeszélést tartottak. Ebben a kúriában beszélték meg először a Magyar Párt programjának alapelveit. Az elgondolás az volt, hogy a délvidéki magyarság részére olyan eszközt kell teremteni, amely lehetővé teszi a magyar érdekek védelmét. Már ekkor felmerült a gondolat, hogy a politikai, a gazdasági és a kulturális kérdéseket teljesen szét kell választani. A bánátiak azon az állásponton voltak, hogy a torontáli Magyar Közműve-


lődési Egyesületet országos jellegűvé kell kifejleszteni, és a délszláviai magyar kulturális élet rendezése a jövőben ennek az egyesületnek a feladata legyen (Csuka János, 1995).

A magyar mozgalom vezetői közül főként a torontáliak dolgoztak azon, hogy elosz-lassák a belgrádi gyanakvást. Irántuk több volt a bizalom Belgrádban, mert élénkebb kapcsolataik voltak a szerb politikusokkal, és nem kerülhettek abba a gyanúba, hogy nem csak Budapest, hanem Zágráb felé is tekintenek. A bácskai magyar vezetők között töb-ben voltak akkor már, akiket azzal gyanúsítottak, hogy szívesebben dolgoznának együtt Zágrábbal, mint Belgráddal. Éppen ezért az előkészítő tárgyalásokban dr. Várady Imre vezetésével főként a torontáli magyar vezetők vettek részt, akik csupán addig mentek el, ameddig a titokban tartott megbeszéléseken megnyerték valamennyi magyar politi-kus felhatalmazását. A belgrádi politikusok állandóan valamiféle ígéreteket követeltek a magyarságtól. (…) Pártpolitikai szempontból azonban semmiféle ígéretet a torontáli köz-vetítők nem tehettek. Azt a nagyon sokszor hangsúlyozott kívánságot, hogy a magyarság valamelyik nagy országos párt keretein belül helyezkedjen el, visszautasították (Csuka János, 1995).

Jugoszláviai magyarok!

A Magyar Párt folyó hó 17-én Zentán vasárnap délelőtt tíz órakor tartja alakuló orszá-gos nagygyűlését. Hosszas küzdelem után sikerült elérnünk, hogy végre megalakíthatjuk a jugoszláviai magyarság országos politikai szervezetét. A magyarság egész életére kiható kérdésekben kell a jövőben döntenünk, miket csak a magyarság erejével és részvételével oldhatunk meg. Erre a nagy feladatra csak akkor vállalkozhatunk, ha az egész magyarság tömörülésére, egységére és jelenlétére hivatkozhatunk. A ti jelenlétetek adja majd meg nekünk az erőt, a bizalmat és a lelkesedést. Kérünk tehát titeket, legyetek ott mindany-nyian. Azok a szervezetek is, amelyek már megalakultak és azoknak a közösségeknek a magyarsága is, ahol a szervezkedés tőlünk független körülmények miatt nem történhetett meg. Bízunk a ti odaadásotokban, a ti segítségetekben és a ti hívségetekben. – A szabad-kai Magyar Párt intéző bizottsága nevében dr. Sántha György elnök és dr. Székely Áron főtitkár – 1922. szeptember 14.

Monográfiák

2312. A jugoszláviai Magyar Párt me-moranduma Pasicshoz; Budapest – Szent Gellért Társaság Irodalmi Egyesület, 1922. 56 p.

2313. Csuka János: A délvidéki magyar-ság története 1918–1941; Budapest – Püski, 1995. 502 p.

2314. Mémorandum du Parti Hongrois de Yugoslavie a M. Pachitch; Bu-dapest, 1922. 60 p.

Cikkek, tanulmányok 2315. Várady Loránd: Dr. Várady Imre;

Létünk, 2005. 4. szám, 82–94. p.

234 MEGTORLÁS, RAZZIA

MEGTORLÁS, RAZZIA

Ezek azok a napok, amelyekről nem beszéltünk az elmúlt negyvenöt év alatt. Ha beszél-tünk is, nem abban az értelemben, hogy akkor torolták meg mindmáig meg nem nevezett személyek a bácskai szláv és zsidó lakosságon harmadfél évvel korábban esett sérelmeket, melyek az akkori magyar hatóságokat, de itt-ott a helybeli magyarokat is terhelik. Ezeknek a napoknak az évfordulóján diákjainkat dísztribünre állítottuk, és szavaltattuk őket magasz-tos eszmékről; a politikusok alkalmi beszédekben a felszabadulásról és a felszabadítókról szónokoltak. Egyidejűleg a templomokban gyászmisét szolgáltattak az ünnepségen részt nem vevők, akiknek az unokája vagy gyermeke éppen szavalt. A gyászmisét névtelen eltűn-tért, ismeretlen áldozatért, elveszett édesapáért, halottnak mondott, de a hozzátartozók által rendületlenül hazavárt fiúért mondta a pap. És szállt a tömjénfüst a csendes gyászmisén, zavartalan volt a tömjénezés a felszabadulási ünnepségen. Nem lehetett szóvá tenni, hogy a fasizmus feletti győzelmet milyen foltok éktelenítik (Matuska Márton, 1991).

[…] 1944/45-ben a délvidéki magyarokkal szembeni megtorlások kiváltója nem a revizionizmus tényleges veszélye, hanem annak múltja volt. De fogalmazhatunk így is: az „elcsatoltak második nemzedéke” magával vitte az új államba az 1941 és 1944 közötti magyar államhatalom minden terhét és felelősségét, miközben az anyaország irántuk fel-vállalt felelősségének gyakorlati lehetőségei drámai módon leszűkültek. A magyar kor-mány részéről alapvetően két ok miatt nem tették szóvá a kivégzéseket: az egyik ok két-ségkívül az 1942-es razzia miatt érzett lelkiismeret-furdalás, a másik egy józan, racionális megfontolás volt. Budapest úgy ítélte meg, hogy a közelgő béketárgyaláson szomszédai közül egyedül Jugoszlávia jóindulatára számíthat (A. Sajti Enikő, 2001).

Monográfiák

2316. Ádám István–Csorba Béla–Matus-ka Márton–Ternovácz István: A te-merini razzia; Temerin – a VMDP Történelmi Bizottsága, 2001. 286 p.

2317. Božić, Nikola: Batinska bitka; Beo-grad – Rad, 1978. 567 p.

2318. Buzási János: Az újvidéki „raz-zia”; Budapest – Kossuth Könyvki-adó, 1963. 127 p.

2319. Cseres Tibor: Hideg napok; Buda-pest – Magvető, 1966. 327 p.

2320. Cseres Tibor: Vérbosszú Bácská-ban; Budapest – Magvető, 1991. 275 p.

Irodalom: Vajda Gábor: Antité-zis és szintézis I–II.; 7 Nap, 1991. szeptember 13., 23. p. és szeptem-ber 20., 21. p.

2321. Forró Lajos: Jelöletlen tömegsírok Magyarkanizsán, Martonoson és Adorjánon; Szeged, 1995. 117 p.

2322. Godó Ágnes: Magyarok a jugo-szláv népfelszabadító háborúban; Budapest – Zrínyi Katonai Kiadó, 1972. 284 p.

2323. Györkei Jenő: Idegen bírák előtt – Szombathelyi Ferenc újvidéki pere és kivégzése; Budapest – Zrí-nyi Kiadó, 2002. 207 p.


2324. Hammerstiel, Robert: Ikonok és patkányok – Bánáti gyermekévek 1939–1949; Budapest – Adrianus, 2001. 303 p.

2325. Illés Sándor: Sirató; Budapest – Szépirodalmi Könyvkiadó, 1977. 262 p.

2326. Illés Sándor: Akikért nem szólt a harang; Budapest – Tevan Kiadó; 1991. 208 p.

Irodalom: Dévavári D. Zoltán: „Kapaszkodjatok, mint a vihar-ban!”; Hét Nap, 2002. szeptember 18., 7. p.

2327. Illés Sándor: Irgalom nélkül; Bu-dapest – Tevan Kiadó, 1994. 163 p.

2328. Kasaš, Aleksandar, dr.: Madjari u Vojvodini 1941–1946; Novi Sad – Filozofski fakultet u Novom Sadu – Odsek za istoriju, 1996. 247 p.

2329. Matuska Márton: A megtorlás napjai; Újvidék – Forum Könyvki-adó, Magyar Szó, 1991. 393 p.; II. kiadás: A megtorlás napjai; Buda-pest – Montázs Könyvkiadó, 385 +14 p.

Irodalom: Vajda Gábor: Az embe-ri méltóságért I–II.; 7 Nap, 1992. március 6., 22. p. és március 13., 22. p.; Dévavári D. Zoltán: Lámpás a ködben; Hét Nap, 2002. szeptem-ber 25., 7. p.

2330. Matuska Márton: Hová tűntek Zsablyáról a magyarok?; Temerin – A VMDP Történelmi Bizottsága, 2004. 232 p.

Irodalom: Kovács Nándor: Cson-ka torony – Beszélgetés Matuska Márton publicistával, az 1944–45ös vérbosszú körülményeinek

fáradhatatlan kutatójával; Hét Nap, 2004. október 27., 7. p.

2331. Matuska Márton: Három mártí-

runk; Szabadka – Életjel, 2002. 175 p.

2332. Međunarodni naučni skup Istina... – Zbornik radova, septembar 2004.; Skupština AP Vojvodine – Anketni odbor za istraživanje događaja u Vojvodini u periodu od 1941 – 1945 godine (szerk. Živković, Dragoljub); [Novi Sad], [2004]. 398 p.

2333. Mementó 1944–1994; Szabadka, 1994. 32 p.

2334. Mészáros Sándor: Holttá nyilvá-nítva – Délvidéki magyar fátum 1944–45, I. Bácska; Budapest – Hatodik Síp Alapítvány, 1995. 222 p.

Irodalom: Vajda Gábor: A ponto-sítás igényével; Szabad Hét Nap, 1996. március 14., 9. p.

2335. Mészáros Sándor: Holttá nyilvá-nítva – Délvidéki magyar fátum 1944–45, II. Bánság, Szerémség, Baranya, Muravidék; H. n. [Újvi-dék], 2000. 90 p.

2336. Grlica, Mirko–Hegedűs Antal, dr.–Dubajić, Milan–Merković, Lazar: Szabadka község II. világháborús áldozatainak a névsora; Szabadka – Grafoprodukt, 2000.

Irodalom: Dévavári D. Zoltán: Hozzászólás egy névsorhoz; Hét Nap, 2001. február 14., 16–17. p.

2337. Mojzes Antal: Halottak napja Bajmokon; Magyarkanizsa – Cnesa kiadó, 1994. 82 p.

Irodalom: Matuska Márton: Az első monográfia a vérengzésről; Új Hét Nap, 1995. április 7., 15. p.

236 MEGTORLÁS, RAZZIA

2338. Ötvenezer magyar vértanú – Tu-dósítás a jugoszláviai magyar holocaustról 1944–1992; H. n. [1992], 23 p.

2339. Palić, Milenko: Visszaemlékezés a világháború éveire (1941–1945); Szeged, 2003. 125 p.

2340. Rémuralom a Délvidéken; Újvi-dék – Atlantis, 2004. 268 p.

2341. Sajti Enikő, A.: Délvidék 1941–1944 – A magyar kormányok dél-szláv politikája; Budapest – Kos-suth Könyvkiadó, 1987. 306 p.

Irodalom: Mészáros Sándor: Hé-zagpótló kutatómunka; Magyar Szó – Kilátó, 1984. szeptember 29., 39. szám, 15. p.

2342. Stark Tamás: Magyarország má-sodik világháborús emberveszte-sége; Budapest – MTA Történettu-dományi Intézet, 1989.

2343. Szloboda János: Zentán történt ’44ben; Újvidék – Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság, 1997. 233 p.; Zentán történt ’44ben – II., bővített kiadás; Pomáz – Kráter, 2005. 365 + 12 p.

2344. Szombathelyi Ferenc visszaem-lékezése 1945; Budapest – Zrínyi Kiadó, 1990. 126 p.

2345. Teleki Júlia: Keresem az apám sír-ját – Visszatekintés a múltba, II., bővített kiadás; Tóthfalu – Logos Grafikai Műhely, 1999. 209 p.

Irodalom: Vajda Gábor: Teleki Jú-lia nemzeti (nemzetközi) elkötele-zettségéről; Hét Nap, 2002. június 19., 14. p.

2346. Teleki Júlia: Visszatekintés a múlt-ba; Újvidék – Napló, 1996. 100 p.

2347. Törköly István: Akikért nem szólt a harang – Vajdasági frontharcosok vallomásai; Szabadka – Életjel, 2001.


Vö.: 6170. sz. 2348. A kanizsai névsor – A negyvenné-

gyes áldozatok; Új Hét Nap, 1994. szeptember 30., 4. p.

2348a. A tények súlyával bizonyítani – Monográfia készül 1944 tragikus napjairól. Interjú Mészáros Sándor történésszel (Dujmovics György); Vajdasági Hírnök, 1994. július 12., 10–11. p.

2349. Bodor György: Székely honfogla-lás 1945ben I–II.; Forrás, 1975. 3. szám, 70–84. p. és 4. szám, 59–68. p.

2350. Dudás Károly: A halálszobában; 7 Nap, 1993. március 19., 10–11. p.

2351. Franciskovity Olga: Csúrog – 1945. január 23.; Hét Nap, 2005. február 9., 14–15. p.

2352. Friedrich Anna: Az elcsatoltak szenvedései – Tanácskozás Újvi-déken az 1944–45ös magyarelle-nes atrocitások feltárásáról; Csa-ládi Kör, 2003. október 30., 10–11. p.

2353. Friedrich Anna: Mese vagy megtör-tént szörnyűség? – [Beszélgetés] Matuska Mártonnal az 1944–45-ös magyarellenes megtorlások kutatá-sáról; Családi Kör, 2007. február 1., 10–11. p.


2353a. Galántha Gergely: Háborús bű-nösök kiadatási eljárásai Ma-gyarország és Jugoszlávia között 1944–1948; Bácsország, 2006. 4. (39.) szám, 14–23. p.

2354. Golubović, Zvonimir–Kumanov, Živan: A bácskai vérengzés – Az újvidéki razzia negyvenedik év-fordulójára I–XII.; Magyar Szó, 1982. január 20.–január 31.

2355. Habram Károly: Az utolsó élő tanú – Varga György emlékei az 1944. évi újvidéki megtorlásról; Családi Kör, 2005. szeptember 15., 20–21. p.

2356. Habram Károly: Akáckereszt az ör-dögcérnában – Első tiszteletadás hatvan év után a kivégzetteknek a zsablyai temetőben; Családi Kör, 2005. november 10., 10–11. p.

2357. Klajn, Lajčo, dr.: Harc a megszál-lók ellen Bácskában I–XXXVII.; Magyar Szó, 1984. augusztus 17-é -től szeptember 24-éig.

2358. Kovács Gábor: Szombathelyi Fe-renc és a „balkáni megszálló had-osztályok ügye” 1943ban; Száza-dok, 2005. 6. szám, 1371–1425. p.

2359. Kovács Nándor: A gőg és a gyalá-zat áldozatai; Hét Nap, 2003. július 2., 9. p.

2360. Kőhegyi Mihály–Merk Zsuzsa: A székelyek kiutasítása Jugoszlá-viából (1945); Néprajzi Látóhatár, 1992. 3–4. szám, 162–168. p.

2360a. Likvidálva: apám, a kommunista terror áldozata; Vajdasági Hírnök, 1994. október 20., 14. p.

2361. Ludányi András: A magyarok sor-sa Jugoszláviában – Genocídium, ethnocídium vagy etnikai tisz-togatás; Nyelvünk és Kultúránk, 2004. 1. szám, 3–21. p.

2362. [Matuska Márton]: Negyvenöt nap negyvennégyben; Újvidék – Ma-gyar Szó Naptár 1991. 89–109. p.

2362a. Matuska Márton: Névsor készül a gyászévfordulóra; Vajdasági Hír-nök, 1994. április 20., 15. p.

2363. Matuska Márton: Bácskertes meg-menekült – 52 halálra szánt férfi megmentésének históriája I–III.; Új Hét Nap, 1994. december 16-á tól december 30-áig (három folytatás-ban).

2364. Matuska Márton: Hat kicsi szolga

nagy áldozata – Csúrogi kisbírók tragédiája; Új Hét Nap, 1995. ápri-lis 7., 12. p.

2365. Matuska Márton: Őszi gyásznap-jaink – Ez történt a délvidéki magyarokkal 1944 végén és 1945 elején; Bácsország, 2001. IX–XII. szám, 103–108. p.

2366. Mészáros Sándor: Megemlékezés 1944 őszének ártatlan áldozatai-ról; Szabad Hét Nap, 1996. október 31., 6. p.

2367. Németh János összeállítása: Az új-vidéki razzia I–V.; 7 Nap, 1992. január 24-étől február 21-éig (öt folytatásban).

2367a. Pihurik Judit: Emlékirat a Délvi-dék visszacsatolásáról 1941–1944; Bácsország, 2006. 1. (36.) szám, 43–49. p.

238 MEZŐGAZDASÁG

2368. Sajti Enikő, A.: Katonai közigaz-gatás és nemzetiségpolitika a Délvidéken – 1941. április; Acta Universitatis Szegediensis de József Attila Nominatae Acta Historica, tomus LXXI., 1982. 3–47. p.

2368a. Sajti Enikő, A.: A délvidéki hadi-

foglyok hazatérése 1947–48ban; Bácsország, 2006. 1. (36.) szám, 56–64. p.

2369. Sövény Mihály, dr.: Sötét napok Bácsalmáson, 1944 novemberé-ben; Bácsország, 2005. 1. (32.) szám, 58–59. p.

2370. Steinitz Tibor: Sírfelirat helyett – Negyven éve annak, hogy elhur-colták a bácskai zsidókat; Magyar Szó, 1984. június 9., 8. p.

2371. Szavics György: A bolmáni csata utolsó napja; Magyar Szó – Kilátó, 1981. március 21., 11. szám, 11. p.

2371a. [Teleki Júlia]: Keresem a csúrogi áldozatokat, Vajdasági Hírnök, 1994. szeptember 20., 19. p.

2372. Teleki Júlia: A csúrogi magyarok meghurcoltatása; Hét Nap, 2004. január 7., 14–15. p.

2372a. Ternovácz István: Loki lakosok lakolása – ártatlanul – Miért nyil-

vánították háborús bűnössé 1944-ben Martonosi Gergelyt és család-ját? (Sajkáslok); Vajdasági Hírnök, 1993. július 20., 12. p.

2372b. Ternovácz István: „Úgy elmegyek, hírt sem hallasz felőlem…” – El-mondja Ozorák Anna, egy Bácská-ban maradt bukovinai székely; Vaj-dasági Hírnök, 1994. március 20., 15. p. és 20. p.

2372c. Ternovácz István: Mossuk ki a sebbe ragadt szennyet – Teleki Júlia becsei békeaktivista az ötven évvel ezelőtti ártatlan áldozatok névsorának összeállításán dolgozik; Vajdasági Hírnök, 1994. június 4., 12–13. p.

2372d. Ternovácz István: „Még mindig nem akasztottak fel senkit?!” – Beszélgetés Szloboda János zentai helytörténésszel a háború utáni vé-rengzésről; Vajdasági Hírnök, 1994. június 28., 8–9. p.

2373. Töröcsik Ferenc: A nemzeti be-csületbíróságok Jugoszláviában 1944–1945ben; Bácsország, 2006. 3. (38.) szám, 43–47. p.

2373a. Virág Gábor: A tragikus sorsú Kiscsepegi Mihály, áldozat vagy hazaáruló?; Bácsország, 2005. 1. (32.) szám, 54–57. p.

MEZŐGAZDASÁGAgrárreform – Beszolgáltatás – Délvidék

A földmívelésügyi minisztérium 1929. január 1-i kimutatása szerint Szlovéniában (16.697 magyar és 31.631 német lakós) a ljubljanai és maribori agrárhivatalok körzeté-ben 353.647 hektár, Horvát-Szlavonországban (68.390 magyar és 122.190 német lakós) a varazsdini, zagrebi, osijeki és vukovári agrárhivatalok körzetében 1,029.114 hektár, és Magyarországtól elszakított Délvidéken (Vojvodina) (381.948 magyar és 328.195 német


lakós) a noviszadi (újvidéki), veliki-becskereki (nagybecskereki) és verseci agrárhivata-lok körzetében 751.149 hektár (1,302.392 kat. hold), összesen tehát 2,133.910 hektár volt a kisajátítási eljárás alá vont nagybirtok terjedelme, melyből 1,059.599 hektár és pedig 777.656 hektár megművelt föld és 281.943 hektár legelő a tulajdonképpeni mezőgazda-sági terület, míg 910.363 hektár az erdőségre, 163.948 hektár pedig az „egyéb” rovat-ba feltüntetett területre esik. Az ezen nagybirtokon végrehajtott földosztásban összesen 206.440 agráralany részesült, akik kivétel nélkül szláv nemzetiségűek. Kategóriák szerint a fölállítás a következő: 181.057 helyi földigénylő (…), 18.658 dobrovoljac (…), 6.725 telepes, jugoszláv optáns és menekült (Prokopy Imre, 1933).

Monográfiák

Vö.: 1630., 3196. és 3208. sz.

2374. Az 1934. augusztus 27én megje-lent földművesek védelméről szó-ló rendelet magyar fordítása; for-dította: Jankovics Szava, Subotica, 23 p.

2375. Berecz Gyula: A beszolgáltatási kötelezettséggel irányított mező-gazdaság; Óbecse, 1943. 19 p.

2376. Bernát Gyula: Az új Magyaror-szág agrárpolitikája 1867–1914; Budapest, 1938. 416 p.

2377. Bottlik Dezső, dr.: A földművesadósságok felszámolásáról szóló rendelet; Novi Sad – Urania, é. n. [1936], 45 p.

2378. Ecseri Lajos, dr.: A magyar földmíves nép munkája; Szentes – Ró-nai Nyomda, 1930. 56 p.

2379. Ecseri Lajos, dr.: A magyar búza-árak alakulása – A mult század közepétől fogva, és az új mező-gazdasági vámok várható hatása; Budapest – Pesti Könyvnyomda-Részvénytársaság, 1908. 29 p.

2380. Erić, Milivoje, dr.: Agrarna reforma u Jugoslaviji 1918–1941. god.;

Sarajevo – Veselin Masleša, 1958. 547 p.

2381. Etédi: A földbirtokreform a meg-szállt magyar területeken; Buda-pest – a Magyar Nemzeti Szövetség kiadása, 1929. 40 p.

2382. Gallusz László: Földéhség; Újvi-dék – Jugoszláviai Magyar Műve-lődési Társaság, 1996. 171 p.

2383. Gaćeša, Nikola L., dr.: Agrarna reforma i kolonizacija u Bačkoj 1918–1941; Novi Sad – Matica Srpska, 1968. 287 p.

2384. Gaćeša, Nikola L., dr.: Agrarna reforma i kolonizacija u Banatu 1918–1941; Novi Sad – Matica Srpska, 1972. 420 p. + 1 térkép.

2385. Gaćeša, Nikola L., dr.: Agrarna reforma i kolonizacija u Sremu 1918–1941; Novi Sad – Institut za istoriju Vojvodine, 1975. 341 p.

Irodalom: Mészáros Sándor: A vaj-dasági történetírás egyik fejezete; Magyar Szó – Kilátó; 1975. novem-ber 8., 45. szám, 12. p.

2386. Gaćeša, Nikola L., dr.: Agrarna reforma i kolonizacija u Jugoslaviji 1945–1948; Novi Sad – Matica Srpska, 1984. 403 p.

240 MEZŐGAZDASÁG

2387. Gaćeša, Nikola L.: Radovi iz agrar-ne istorije i demografije; Novi Sad – Matica Srpska, 1995. 558 p.

2388. Gagyi Jenő: A földbirtokreform a megszállt magyar területeken; Budapest – Magyar Nemzeti Szö-vetség, 1929. 40 p.

2389. Halbrohr, Mavro: Praktična agrar-na reforma u Vojvodini; Subotica – Minerva štamparija i nakladništvo d. d., 1925. 23 p.

2390. Ihrig Károly, dr.: Mezőgazdasá-gunk fejlődése 1895–1935 – Sta-tisztikai tanulmány; Budapest – Mezőgazdaságpolitikai Intézet, 1944. 127 p.

2391. Ihrig Károly és Hertelendy Gábor: A szántóföldi termelés alakulása a trianoni időszakban; Budapest – Mezőgazdaságpolitikai Intézet, 1944. 46 p.

2392. Jojkić, Vladan, dr.: Nacionalizacija Bačke i Banata – Etnopolitička studija; Novi Sad, 1931. 135 p. + 6 tábla.

2393. Kenéz Béla, dr.: Nép és Föld – A gaz-dasági élet statisztikája; Budapest, Grill Károly Könyvkiadóvállalata, é. n. [1916], 476 p.

2394. Kiss Elemér: Az országos mező-gazdasági címtár kiegészítő része az országgyarapodásokkal visz-szatért területekről – I. kötet, Délvidék (BácsBodrog, Baranya, Vas és Zalavármegye visszatért résszel); Pécs – Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda R.-T., 1944. 208 p.

2395. Kovács Attila: Földreform és ko-lonizáció a Lendvavidéken a két világháború között; Lendva, 2004. 452 p.

2396. Lánczi Jenő, dr.: A szerb agrárjog;

Budapest – Pallas Részvénytársaság nyomdája, 1918. 15 p.

2397. Lőrinc Péter: Harc a földért – A magyar fasizmus jugoszláviai földbirtokpolitikája (1941–1944); Budapest – Akadémiai kiadó, 1977. 233 p.

2398. Mezei István: O razvitku poljopri-vrede u Vojvodini u XVIII. i XIX. veku; Novi Sad, 1957.

2399. „Mezőgazdák gabonaszövetkezete – határozott felelősséggel – Bačko Petrovoselón” alapszabályai; Stari Bečej – Narodna štamparija, 1932. 31 p.

2400. Mezőgazdák Szövetkezete Suboticán – Alapszabályai; Subotica, é. n. [1930], 14 p.

2401. Nagy Sándor, K.: A jobbágyság története Magyarországon; Nagy-Becskereken – Pleitz Fer. Pál Könyvnyomdája, 1891. 175 p. – Történeti- Nép- és Földrajzi Könyv-tár XXXVII. kötet.

2402. Naredba ministra za Agrarnu Reformu od 1. jula 1920 br. 10185 o raspuštanju starih i izbor novih agrar. odbora u Banatu i Bačkoj; Službene novine, 1920. broj 145.

2403. Popov, Jelena: Drama u vojvodjanskom selu (1945–1952); Novi Sad – Platoneum, 2002. 572 p.


2404. Potter Brunó, De: Magyar szo-cziális agrárpolitika; Budapest – Pátria Irodalmi Vállalat és Nyom-dai Részvénytársaság, 1909. 223 + II p.

2405. Prokopy Imre: A jugoszláv agrár-reform; Lugos – Húsvét és Hoffer könyvnyomdája, 1933. 78 p.

2406. Rendelet a moratorium likvidálá-sáról és egyéb peres és perenkívüli eljárásra vonatkozó rendeletek Bánát, Bácska és Baranya terüle-tén; Subotica – Minerva nyomda és lapkiadó r.-t., é. n. [1921].

2407. Sebess Dénes, dr.–Börcsök Andor, dr.: Magyarországi birtokrende-zés; Budapest – Pesti Könyvnyom-da Részvény-társaság, 1909. 550 p.

2408. Sebess Dénes, dr.: Magyar agrár-

evolúciók; Budapest – Királyi Ma-gyar Egyetemi Nyomda, é. n., 368 p.

2409. Sebess Dénes, dr.: Adatok [a] Ma-gyar Agrárpolitikához – A job-bágyság felszabadítása után; Bu-dapest – Grill Károly Könyvkiadó-vállalata, 1908. 254 p.

2410. Šećerov, Slavko: Iz naše agrarne politike 1919–1929; Beograd, 1930. 152 p.

2411. Steuer György, dr.: A birtokpoliti-kai reform; Budapest – Pallas rész-vénytársaság nyomdája, 1918. 18 p.

2412. Ternovácz István: Pusztulj, kulák! – Parasztsanyargatás a Vajdaság-ban; Budapest – Hatodik Síp Ala-pítvány, 1996. 128 p.

Irodalom: Vajda Gábor: A rosszul lerakott alapokról; Szabad Hét Nap, 1998. szeptember 16., 16. p.

2413. Vasović, Milorad, dr.: Najnovije naseljivanje crnogoraca u nekim Bačkim selima; Novi Sad, 1959. 169 p.

2414. Zidarić, Vjekoslav, V.: Zadrugar-stvo; Novi Sad, 1939. 208 p.

Cikkek, tanulmányok 2415. Agrárreform az SHS államban és

a nemszlávok; Magyar Kisebbség, 1925. január 15., 2. szám, 55–56. p.

2416. Berkes József: A jugoszláv agrár-reform és a magyar kisebbség; Magyar Szemle, 1928. május (9. szám), 48–53. p.

2417. Berkes József: A jugoszláv agrár-reform és a magyar kisebbség; Magyar Kisebbség, 1928. május 15., 10. szám, 362–372. p.

2418. [Burns]: A kisebbségi jogok és az agrárreform; Magyar Kisebbség, 1925. augusztus 1., 15–16. szám, 569–579. p.

2419. Csuka János: A délszláv agrárre-form; Kisebbségi Körlevél, 1942. május, 3. szám, 170–175. p.

2420. Für Lajos: Az agrárkultúra meg-újulása az Alföldön, 1848–1914; Forrás, 1986. január, 31–40. p.

2421. Gaćeša, Nikola L., dr.: Promene u agrarno-posedovnim odnosima i migraciona pomeranja u Vojvo-dini 1943; Novi Sad – Matica Srp-ska, Zbornik za istoriju, 21. sveska, 1980. 57–68. p.

2422. Löbl Árpád: Agrarna praksa sremskih narodnih odbora 1941–

242 PÉCS-BARANYAI SZERB–MAGYAR KÖZTÁRSASÁG

1944; Matica Srpska – Zbornik za društvene nauke, 1963. 5–41. p.

2423. Milosavljević, Milivoje: Veleposed

Lederera u Čoki i agrarna refor-ma 1919–1941; Novi Sad – Rad vojvodjanskih muzeja, 29. sveska [1984–1985]. 133–145. p.

2424. Prokopy Imre: Újabb feltűnő ada-tok a jugoszláviai földreformról; Magyar Kisebbség, 1937. április 1., 7. szám, 201–202. p.

2425. Prokopy Imre: Horvát kifogás a jugoszláviai földreform ellen; Ma-gyar Kisebbség, 1939. december 1., 23. szám, 541–542. p.

2426. Romsics Ignác: Az agrárkérdés

nemzetinemzetiségi aspektusa 1890–1918 között; Forrás, 1986. január, 26–30. p.

PÉCSBARANYAI SZERB–MAGYAR KÖZTÁRSASÁG

A kommün bukásával bekövetkezett fordulatra Belgrád színt vallott: szabad utat en-gedett a pécsi munkásmozgalomnak. Amíg tanácshatalom volt Magyarországon, a meg-szállt Pécsett a helybeli reakció volt az üdvöskéje, azzal szűrte össze a levet. Azokkal, akik a kommün iránti vad gyűlöletükben még országgyarapító szándékait is hajlandóak voltak támogatni: hogy a vitás baranyai háromszöget Párizs olvassza be az S.H.S-királyságba. Mert Belgrád mindent elkövetett, hogy a megszállt Pécshez, főleg a szénbányákhoz vég-leg hozzájusson, s ezt a szándékát egy pillanatra sem adta föl. A kommün bukása, az ellenforradalom győzelme után azonban, amikor Budapest meghirdette az irredentizmust, amikor nemcsak Pécs-Baranyáért, hanem jóval többért: Nagy-Magyarországért fújt harci riadót, a helyzet megváltozott. A régi üdvöskéből, a kommüntől reszkető helybeli reak-cióból, Keresztes-Fischerékből egyszeriben ellenfél, mégpedig veszedelmes ellenfél lett. Velük, az irredentizmus szálláscsinálóival szemben és helyettük – Belgrádnak új partner-re volt szüksége: olyan politikai erőre, amellyel nemcsak az esztelen fehér irredentizmust tarthatja féken, de jó esetben országgyarapító terveit is elősegítheti. És az új partner ki más lehetett, mint a reakcióval szemben álló munkásmozgalom, a demarkációs határon túli fehérterror-uralom igazi ellenfele? Az otthon maradottakkal együtt azok a bányászok és pécsi proletárfiatalok, akik márciusban ezrével siettek a tanácshatalom segítségére, s akikkel pár héttel azelőtt még farkasszemet nézett. Az a párt, amelynek a Munkásotthon volt a fellegvára. Ez a kényszerű politikai váltás kezdetben csak látszatra volt egyértelmű. Belgrád ugyan mellettünk, szocialisták mellett döntött, a helyi szerb hatalmi szervek, katonák, csendőrök azonban nem szívesen bontottak barátságot Keresztes-Fischerékkel. A Munkásotthont ugyan megnyitották, a munkássajtóról levették a szájkosarat, de ugyan-akkor szabadjára engedték a reakciós sajtót is, amely a rágalmak özönét szórta a bukott kommünre és a Vörös Hadseregből hazatért pécsi munkásokra (Haraszti Sándor, 1986).

[A Bácsmegyei Napló] Szerkesztőségében akkor még túlnyomórészt emigránsok ültek, akiknek ehhez a területhez nem volt egyéb közük, minthogy átmenetileg a ven-dégszeretetét élvezték. Nem tudtak és nem is akartak gyökeret verni itt, világpolgárok


voltak, s megszokott „széles horizontjukba” jobban illett Európa, mint három csonka megye kevert népességével és letört magyarságával. Nemcsak a politikában voltak for-radalmárok, hanem az irodalomban is, ők hozták magukkal a különböző izmusokat, ők voltak a Délvidék első irodalmi szervezői. Fiatal, bontakozó tehetség alig vonhatta ki magát hatásuk alól. Persze a zavaros irodalmi irányzatok mellé át kellett venni tőlük gyakran azt a politikai beállítottságot is, amely nem mindig vált a magyarság hasznára. A fiatalabb embereknek tetszett a „világpolgárok” szabadsága, fölénye, minden helyi jelle-get lefitymáló magatartása, és évekbe tellett, míg rádöbbentek, hogy e magatartás mögött csupán könnyelmű felelőtlenség húzódik meg, semmi más. A bukott forradalomnak ez a szellemi különítménye hosszú évekre visszavetett minden politikai és irodalmi fejlődést a Délvidéken. A kisebbségi sorsba szakadt magyarságnak úgynevezett vezetői között na-gyon kevés olyan ember volt, aki azelőtt is foglalkozott politikával. A magyar nép öntu-datra ébredése akkor még messze volt. Az egyetlen és egyben legerősebb fegyver, a sajtó ezeknek az idegeneknek volt a birtokában. Az idősebb nemzedékben még elevenen élt a közelmúlt és az osztatlan magyarsághoz való tartozás érzése. Az ifjúság fejlődését azon-ban nemcsak a hatalom idegen bitorlói, hanem a magyar nyelven szóló menekültek is befolyásolták. Talán sehol nem volt mostohább sorsa magyar nemzedéknek, mint annak, amelynek ifjúsága itt, Délvidéken a húszas évekre esett (Herceg János, 1942).

Monográfiák

2427. Glibonjski, Milan: Pécs szerb meg-szállása egy szerb újságíró szemé-vel; Pécs – Pécs Története Alapít-vány, 2006. 141 p. – Benne: Hor-nyák Árpád: Bácska és Baranya az I. világháború után. A szerb megszállás; 13–37. p.

2428. Hajdu Gyula: Harcban az elnyo-mók és megszállók ellen; Pécs, M. J. Város Tanácsának kiadása, 1957.

2429. Haraszti Sándor: Befejezetlen szám

vetés; Budapest – Magvető Könyv-kiadó, 1986. 254 p.

2430. Kéri Nagy Béla, dr.: Barcs antant-szerb megszállása és felszabadulása 1918–1921; Barcs – Dráva Mú-zeum, 1996. 37 p.

2431. Kovačev, Vujica: Organizacija ma-djarskih komunistaemigranata iz Baranje u Jugoslaviji 1921–1922.

godine; In: Prilozi za istoriju soci-jalizma; Beograd – Institut za savre-menu istoriju, 1976.

2432. Nagy Károly: Pécs és Baranya

szerb megszállásának a magyar pénzügyi tisztviselők működé-sével kapcsolatos fontosabb ese-ményei; Pécs – Pécsi Irodalmi és Könyvnyomdai Részvénytársaság, 1929. 24 p.

2433. Szűts Emil: Az elmerült sziget – A Baranyai Szerb–Magyar Köztár-saság; Pécs – Pannónia Könyvek, 1991. 220 p. + fényképek.

Irodalom: Györe Zoltán: A Bara-nyai Szerb–Magyar Köztársaság; Létünk, 1992. 2–3. szám, 196–199. p.

Cikkek, tanulmányok 2434. Becherer Károly: A koronás bank-

jegyek bajai felülbélyegzése; Bács-ország, 2005. 2. (33.) szám, 99–101. p.

244 TELEPES FALVAK A DÉLVIDÉKEN

2435. Gorjanac Radojka: Az 1919. évi népszámlálás a megszállt Bara-nyában; In: Baranyai Helytörté-netírás 1981 (Szita László szerk.); Pécs, 1982. 463–515. p.; Baranyai Helytörténetírás 1982 (Szita László szerk.); Pécs, 1983. 393–441. p.; Baranyai Helytörténetírás 1983–1984 (Szita László szerk.); Pécs, 1985. 513–549. p.

2436. Haraszti Sándor: Baranyai Köz-

társaság; Valóság, 1977. 1. szám, 36–49. p.

2437. Haraszti Sándor: Fény és árnyék; Valóság, 1981. 4. szám, 76–88. p.

2438. Pastyik László: A pécsi emigráció szerepe a jugoszláviai magyar sajtó első évtizedében; Újvidék – A Hungarológiai Intézet Tudomá-nyos Közleményei, 1975. 25. szám, 167–172. p.

2439. Szabó Gyula: Pécs szükségpénzei 1919–1921ben; In: Janus Panno-nius Múzeum Évkönyve 6. [1961]; Pécs, 1962. 105–127. p.

2440. Vajda Gábor: A pécsi emigráció hatása a jugoszláviai magyar iro-dalomra; Újvidék – A Hungaroló-giai Intézet Tudományos Közlemé-nyei, 1975. 25. szám, 159–165. p.

TELEPES FALVAK A DÉLVIDÉKEN

Azok, akik 1918 után vezették a régi Jugoszláviát, úgy hitték, hogy kolonizálással széttörhetik a kisebbségi etnikai tömböket. Milliárdokat költöttek önkéntesek és egyéb telepesek vajdasági, koszovói és metohijai letelepítésére. A Vajdaságban húsz év alatt néhány százalékkal javult a helyzet a mi számunkra, de ennek ellenére a Bácskában to-vábbra is megmaradt a német és a magyar többség. (…) A katonaságnak még a háborús tevékenység idején tervszerűen és könyörtelenül meg kell tisztítania a nemzeti kisebb-ségektől azokat a vidékeket, melyeket a mi népességünkkel szándékozunk betelepíteni. (…) A katonaság részéről történő tisztogatáson kívül más eszközökkel is rá kell kénysze-ríteni a nemzeti kisebbségeket az elköltözésre. (…) A kisebbségek tisztogatásánál külön figyelmet kell fordítani az értelmiségre és a gazdagabb társadalmi rétegekre. Ezek voltak velünk szemben a legrosszabbak, a legodaadóbban szolgálták a megszállókat, s ezért veszélyes őket a helyükön hagyni. A szegényparasztság és a munkásság nemigen rokon-szenvezett a német és a magyar fasizmussal, ezért őket nem kell üldözni. (…) A kisebb-ségi kérdés kitelepítéssel való megoldását az olyan háborúk idején lehet legkönnyebben végrehajtani, mint amilyen a mostani. (…) A kisebbségek, tudván mit követtek el, nem fognak sokáig védekezni, ha száműzzük őket. (…) Soha eddig nem voltak kedvezőbb fel-tételeink a kisebbségi kérdés megoldására, milliónyi nemzeti kisebbségnek a hazánkból való kitelepítése, mint a jelen pillanatban (Vasa Čubrilović, 1944).


Monográfiák

Vö.: 2383–2386. és 2525. sz.

2441. Bajalica, Mila i Dimitrije: Monogra-fija sela Višnjevac; Subotica – Mi-nerva, 1982. 242 p.

2442. Čukvas, Lazar: Na goloj ledini – Monografija Bačkog Dušanova; Subotica – Minerva, 1987. 246 p.

2443. Djurdjev, Branislav S., dr.: Posleratno naseljavanje Vojvodine 1945–1981; Novi Sad – Matica Srpska, 1995. 203 p.

2444. Djurić, V.: Najnovije naseljavanje Bačke kolonistima iz Hrvatske; Novi Sad – Matica Srpska, 1960.

2445. Nikolić, Nikola–Dobai Ibolja: Glavna komisija za naseljivanje boraca u Vojvodini – Novi Sad (1945–1948); Sremski Karlovci – Arhiv Vojvodine, 1979. 223 p.

2446. Popivoda, Mašut: Karkatur Észak

Bácskában; Topolya – Centar, 1989. 144 p.

Irodalom: Fehér Ferenc: Karkatur ÉszakBácskában; Magyar Szó –

Kilátó; 1989. április 15., 18. szám, 16. p.

2447. Pekarić, Petar: Staro Djurdjevo. Istorija naselja. Temerin – Udruže-nje ratnih dobrovoljaca 1912–1918 godine njihovih potomaka i pošto-valaca MZ Staro Djurdjevo, 1999. 240 p.

2448. Slavko Šećerov, dr.: Veliki posed i agrarna reforma. In: Iz naše agrarne politike 1919–1929. Beo-grad, 1930.

2449. Vraneš, A. Milutin: Gorštaci u ravnici; Temerin, 1983–1984. 220 p. (Stencillezett) (A Temerinhez tar-tozó Djurdjevo – Kolónia).

Cikkek, tanulmányok 2450. Mojzes Antal: Montenegróiak a

Ratán; Bácsország, 2004. I–III. szám, 110–112. p.

2451. Penavin Olga: Kočićevo – Kocsityevó, egy kétnyelvű kisközség földrajzi név készlete; Újvidék – A Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményei, 1975. 22. szám, 111–118. p.

TRIANON ÉS A DÉLVIDÉK

A trianoni békeszerződést megelőzően már végrehajtották az egész megyei közigaz-gatás szerbesítését. Bács megye főispánja Manojlovics Vladiszláv lett. Erősen szerb nem-zeti érzésű, aki már a magyar uralom idején tevékenyen részt vett a szerb szervezkedés-ben és azokban a tanácskozásokban, amelyek már 1918 októberében megkezdődtek a délvidéki szerbség vezetői között (…), de teljesen korrekt európai gondolkodású, tisztes-séges ember, akinek az volt az elképzelése, hogy az új délszláv államban a magyarságnak lehet olyan együttélési esélyt biztosítani, amely talán kielégíti a délvidéki magyarságot is. Elképzeléseiből azonban semmi sem valósult meg. (…) Azokban a magyar községekben, amelyekben mindig vegyesen éltek szerbek és magyarok, sokkal kisebb volt a délvidéki magyar társadalomra jellemző, veszedelmes bénultság. Bácsföldvár, Óbecse, Szenttamás

246 TRIANON ÉS A DÉLVIDÉK

magyarsága, amely tulajdonképpen mindig védelmi pozícióban élt, hiszen a szerbség aránylag erősebb volt, ocsúdott fel a leghamarabb. Egyszerű emberek, falusi kereskedők, kisgazdák álltak a közösségi élet megszervezése érdekében indított mozgalom élére, ezek a névtelenek, ezek a kisemberek voltak a magyar ellenállás gondolatának első magvetői (Csuka János, 1995).

A Békeszerződés 65. bekezdése kimondta, hogy azok a nem szláv nemzetiségűek, akik vállalták nemzeti hovatartozásukat, optálhattak, és 1922. január 26-áig el kellett hagyniuk a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság területét. Egy másik bekezdés előírta, hogy azok a magyarok, akik 1910. január 1-je előtt is a most elcsatolt területen éltek, megkap-ták az új ország állampolgárságát. Akik később telepedtek le, azoknak ezt külön kellett kérvényezniük, de a legritkább esetben kapták meg az SZHSZ Királyság állampolgársá-gát. Túlnyomó többségüknek távozniuk kellett az országból. A szerb politikai vezetés in-toleráns magatartása miatt azonban 1921 végéig 39.272 magyar hagyta el Bácska, Bánát és Baranya területét (Mészáros Sándor, 1981).

1920. június 6. – Az oktatási miniszter, Svetozar Pribičević aláírásával megjelent az oktatási minisztérium Bácska, Bánát és Baranya Ügyosztályának 17967 számú rendele-te, amely az 1920–1921-es tanévtől elrendeli a magyar nyelvű iskolai oktatás fokozatos felszámolását. (…) Valamennyi állami gimnázium – a nagybecskereki, a pancsovai, a nagykikindai, a fehértemplomi, a zombori, a szenttamási és az újvidéki is – folytathatja oktatói tevékenységét, de amennyiben a felső tagozatokon eddig magyar nyelven folyt az oktatás, mostantól kizárólag szerb nyelven tanulhatnak a diákok (Mészáros Sándor, 1981).

Monográfiák

2452. Bacsa Gábor: A magyar–jugoszláv (S.H.S.) határ megállapítása és kitűzése – (A trianoni szerződés szerint) 1921–1924; Budapest – Püski, 1998. 224 p.

2453. Balassa József: A magyar békeföltételek; Budapest – A Pallas Irodal-mi és Nyomdai R. T. kiadása, 1920. 86 p. + 2 térkép.

2454. Balogh Arthur, dr.: A kisebbségek védelme; Cluj–Kolozsvár – Miner-va Irodalmi és Nyomdai Műintézet R. T. kiadása, 1931. 95 p.

2455. Baranyai Zoltán: A kisebbségi jo-gok védelme; Budapest – Oriens Nemzetközi Könyvkiadó és Ter-jesztő részvénytársaság, 1922. 158 p.

2456. Békássy Jenő: Zala vármegye fel-támadása Trianon után (Zalai fejek); Budapest – Hungária Hír-lapnyomda részvénytársaság, 1930. 127 p.

2457. Buza László: A kisebbségek jogi helyzete a békeszerződések és más nemzetközi egyezmények ér-telmében; Budapest – Magyar Tu-dományos Akadémia, 1930. 432 p.

2458. Cholnoky Jenő, dr.: Az új magyar határ bírálata; Budapest – M. Kir. Tudományegyetem nyomda, 1921. 88 p.

2459. Dénes István, dr.: Baj van Tiszán-túl!; Budapest – A Studium Főbizo-mánya, 1937. 138 p.


2460. Fall Endre: Jugoszlávia összeom-lása – A Délvidék visszatérése; Budapest – Magyar Revíziós Liga, 1941. 182 p. + 3 térkép.

2461. Faluhelyi Ferenc, dr.: Magyaror-szág békeszerződései; Pécs Du-nántúl Könyvkiadó és Nyomda R. T., 1923. 72 p.

2462. Franko, Ivo dr.: A revízió és a hor-vátság; Budapest – az Erdélyi Fér-fiak Egyesülete, 1933. 29 p.

2463. Horváth Jenő: A magyar kérdés a XX. században – A trianoni bé-kekötés megalkotása és a revízió útja; Budapest, 1939. 568 p.

2464. Horváth Kázmér dr., vitéz: Délba-ranya és a trianoni békeszerződés revíziója; [Pécs] Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda RT., 1931. 133 p.

2465. Kepes Lajos: Zsidók helyzete a megszállott területeken; Budapest – K. n., 1938. 30 p.

2466. Kring Miklós: A muraközi or-szághatár a magyar–horvát vi-szony történetében; Budapest – Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt., 1942. 68 p. + 3 tábla.

2467. Krizman, Bogdan–Hrabal, Bogu-mil (szerk.): Zapisnici sa sednica delegacije SHS na Konferenciji mira u Parizu 1919–1920; Beo-grad, 1969.

2468. Móricz Miklós, dr.–Zathureczky

Gyula–Prokopy Imre–vitéz Nagy Iván, dr.: Észak – Kelet – Dél – Nyugat; Pécs – Taizs József Könyv-nyomda, 1937. 117 p.

2469. Mózes Mihály: A kiegyezéstől Tri-anonig – regionális gazdaságtör-téneti tanulmányok – Erdély, Bá-nát, Tiszántúl; Debrecen – Cosmos Multimédia Könyvek, 1998.

2470. Nagy Iván, vitéz dr.: A nemzetiségi statisztika jelentősége a kisebbsé-gi jogvédelem számára; Budapest – Centrum Kiadóvállalt Részvény-társaság, 1928. 34 p.

2471. Olay Ferenc, dr.: A magyar mű-

velődés kálváriája az elszakított területeken 1918–1928; Budapest – a Magyar Nemzeti Szövetség ki-adása, 1930. 463 p.

2472. Prokopy Imre: A revízió és Délmagyarország; Budapest – Erdélyi Fi-atalok Egyesülete, 1933. 40 p.

2473. Suba János: Magyarország hatá-rának kitűzése és felmérése 1921–1925 között – A határmegállapító bizottság működése; Budapest – MH Tájékoztatási és Médiaköz-pont, 1999.

2474. Szádeczky K. Lajos, dr.: A békere-vízió kérdése; Budapest, 1926. 152 p.

2475. Szidiropulosz Archimédesz: Tria-non utóélete – Válogatás a magyar nyelvű irodalom bibliográfiájából 1920–2000; Budapest – XX. Szá-zad Intézet, 2002. 260 p.

2476. Trianon a magyarság tudatvilá-gában; Tóthfalu – Logos, 2003. 185 p.

2477. Ulein-Reviczky Antal, dr.: A tri-anoni szerződés területi rendel-kezéseinek jogi természete; Pécs – 1943. 237 p. – A Pécsi M. Kir.

248 TRIANON ÉS A DÉLVIDÉK

Erzsébet-Tudományegyetem Ki-sebbségi Intézetének kiadványa.

2478. Vécs Ottó: Vérző határok; Buda-pest – Globus R. T., é. n., 64 p.

2479. 10 Jahre Nachfolgestaaten; Wien – Verlag „Der oesterreichische Volkswirt”, 1928 – részletek: Dr. Hugo Holzmann: Südslawen; Dr. Georg Kemény–Dr. Joseph Badics–Dr. Stefan Varga: Ungarn


Vö.: 1430. sz. 2480. Arday Lajos: Dokumentumok a

jugoszláv–magyar határ kiala-kulásáról (1918–1919); Századok, 1982. 2. szám, 323–339. p.

2481. Baranyai Zoltán: A kisebbségi jog fejlődése és reformja a Nemzetek Szövetségénél; Magyar Szemle, 1929. március (19. szám), 193–202. p.

2482. Baranyai Zoltán: A kisebbségi szer-ződések létrejötte; Magyar Szemle, 1931. október (50. szám), 190–200. p.

2483. Czakó István: Gyorsírói feljegyzé-sek a trianoni béke létrejöttéről I–II.; Magyar Szemle, 1930. márci-us (31. szám), 301–308. p. és április (32. szám), 391–400. p.

2484. Gaál György, dr.: Trianon nyolc év-tized távlatából I–V.; Családi Kör, 2000. május 18., 24–25. p.; május 25., 24–25. p.; június 1., 26–27. p.; június 8., 24–25. p.; június 15., 24–25. p.

2485. Gratz Gusztáv: Békerevizió és nép-szövetség; Magyar Szemle, 1928. június (10. szám), 97–104. p.

2486. Gratz Gusztáv: A középeurópai kérdés és a békeszerződések; Ma-gyar Szemle, 1940. május (153. szám), 341–348. p.

2487. Jancsó Benedek: A magyar tár-sadalom és az idegen uralom alá került magyar kisebbség sorsa; Magyar Szemle, 1927. szeptember (1. szám), 50–57. p.

2488. Késmárky György: Trianoni ki-sebbségek; Magyar Szemle, 1928. október (14. szám), 199–213. p.

2489. Magyary Géza: A kisebbségek vé-

delme; Magyar Szemle, 1928. janu-ár (5. szám), 44–48. p.

2490. Magyary Géza: Az optánsperek legújabb fejleményei; Magyar Szem-le, 1928. május (9. szám), 42–48. p.

2491. Mészáros Zoltán: Trianonról reáli-san – Nyolcvanöt éve írták alá a magyarság sorsát megpecsételő okmányt; Hét Nap, 2005. június 1., 4. p.

2492. Rónai András: A nemzetiségi kér-dés területi megoldásai; Magyar Szemle, 1937. október (122. szám), 201–209. p.

2493. Ruisz Rezső: Népszaporodásunk két világháború között; Magyar Szemle, 1943. november (195. szám), 257–263. p.

2494. Ruttkay László: Az optánsügy mai képe – A hága–párizsi megegyezés után; Magyar Szemle, 1930. július (35. szám), 220–226. p.


2495. Szász Zsombor: A kisebbségi jogvédelem problémája; Magyar Szem-le, 1930. október (38. szám), 129–140. p.

2496. Szloboda János: Nyolcvan év ki-sebbségben; In: Hadak útján – Történelmi publicisztika; Újvidék – Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság, 2001. 24–120. p.

VAJDASÁG, A VAJDASÁGI (JUGOSZLÁVIAI) MAGYARSÁG(Lásd még a Délvidék fejezetet)

Az 1849 és 1860 között létező „Szerb Vajdaság – Temesi bánság”-ból származtatható, s azt sugallja, mintha a terület eredendően szerb lakosságú volna, ahová a magyarok be-költöztek. Jól tudjuk, hogy nem így van. (Az 1910-es népszámlálás szerint a terület 55,4 százalékban, de még 1921-ben is 51,4 százalékban magyar és német többségű volt. A nem egészen száz év alatt végbement etnikai változás mértéke megdöbbentő.) Talán éppen ezért kerülik sokan a Vajdaság szóhasználatot, s a területet a nemzeti romantika hevüle-tétől is áthatva Délvidékként emlegetik. Ám ez is felvet problémákat. Magyarországnak a Dunától keletre és északra eső déli részét az Árpád-korban Alvidéknek, a török meg-jelenésekor Végvidéknek hívták. A Délvidék megjelölés a XVII–XVIII. századból szár-mazik. A Bácska és a Bánság (az egykori Torontál, Temes és Krassó-Szörény vármegye), valamint a Szerémség (az egykori Szerém megye keleti fele) tartozott oda. (A trianoni békediktátum a Bánságot két részre osztotta, kisebbik, nyugati harmada került a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz – a többi Romániához –, ez a Bánát.) Délvidéken tehát ma a történelmi Magyarországnak az 1918. december 1-jén kikiáltott SZHSZ Királysághoz csatolt részeit – tájegységi megnevezésekkel: a Muravidék, a Muraköz, a Dráva-szög, a Bácska, a Szerémség és a Bánát – értjük. Ha tehát nem általában erről a területről, hanem egyértelműen a Szerbiához tartozó legnagyobb darabjáról beszélünk, akkor jobb híján mégis a Vajdaság elnevezés a legkevésbé helytelen (Novák Miklós, 2006).

Fontosnak tartjuk megállapítani, hogy a Jugoszláviának a magyarok által is lakott része nem azonos fogalom sem a kiegyezés előtti idők „szerb Vajdaságának” fogalmá-val, sem a Horthy-éra Délvidékével, amelynek az államraisonja a nemzeti kizárólagosság volt, ugyanakkor azonban nem is pusztán közigazgatási vagy államigazgatási egység, afféle départment, bánság vagy vármegye. A Vajdaságot, mint autonóm szocialista kö-zösséget nem érthetnénk meg, nem foghatnánk fel összetettségét, ha pusztán csak gazda-sági-politikai önkormányzattal rendelkező földrajzi-területi egységet látnánk benne. S az sem lenne elegendő, ha csak történeti s nem történelmi valóságként értelmeznénk. Ez a kifejezésbeli distinkció csak akkor kapja meg az értelmét, ha tudjuk, hogy ennek a tájnak nemcsak krónikája, azaz vele megesett és rajta lezajlott, mintegy a véletlen szeszélye folytán itt lejátszódott népmozgalmai, háborús, társadalmi és kulturális megmozdulásai voltak, hanem történelme is, másképpen szólva: általános fejlődésének sok olyan (vi-szonylagosan) önálló vonása van, amely csak önmagából és sajátos külön fejlődéséből értelmezhető (Szeli István: Hasonulás – elhasonulás, 1983).

A vajdasági magyarok 1910-ben (424.555 fő) még az össznépesség 28,1%-át képez-ték. Vajdaság községeinek a 3/4-ében 10% feletti volt a magyarok jelenléte. Legtöbb

250 VAJDASÁG, A VAJDASÁGI (JUGOSZLÁVIAI) MAGYARSÁG

magyar Bácskában élt, kevesebb Bánságban és még kevesebb Szerémségben. A magya-rok 9 községben abszolút és két községben relatív többségben voltak. Ezek Vajdaság községeinek negyedét adták. A kanizsai községben az össznépesség 94,4%-át alkották, a zentaiban 91,8%-át, a topolyaiban 87,6%-át, a temeriniben 80,2%-át, a becseiben 67,1%-át, a csókaiban 61,2%-át, a szabadkaiban 60,8%-át. A magyarok Vajdaság 53 településé-ben (a települések 15,4%-a) abszolút többséget képeztek az össznépesség arányában. A helyzet még 1953-ban is ehhez hasonló volt, ám 1991-ben jelentős mértékben változott a magyarok kárára. A statisztikák szerint a szerbek most már 33 községben abszolút több-séget képeznek. A települések 63,2%-ában abszolút, 4,1%-ában pedig relatív többséget alkottak az összlakosság arányában. A magyarok 80 településben (a települések 17,2%-a) abszolút többséget, 6-ban (1,3%) pedig relatív többséget alkottak az összlakosság arányá-ban. Bácskában a szerbek 71 településen abszolút többségben vannak (12-ben az arányuk 90%-os). A 10 ezer lelket meghaladó települések közül a szerbek abszolút többségben vannak Újvidéken, Zomborban, Apatinban, Palánkán, Cservenkán, Futakon, Szenttamá-son. 1948-ban Bácska népességének még csak 37,5%-át képezték, azonban 1981-ben százalékuk már 43,4%-ra nőtt. A magyarok Bácska 51 településében (50% feletti) ab-szolút többséget képeznek (ezek közül 19-ben 90%-os a többségük). A 10 ezer lelket meghaladó települések között a magyarok abszolút, 50%-ot meghaladó többségben van-nak Adán, Becsén, Topolyán, Kanizsán, Zentán és Temerinben. Szabadkán elvesztették abszolút többségüket, most relatív többségben vannak (43,8%). A magyarok még 1948-ban is Bácska népességének 38,1%-át alkották, 1981-ben viszont már csak 28,8%-át. Bánságban a szerbek még jobban előretörtek, és 110 településben abszolút többséget képeznek (ezek közül 34-ben az arányuk meghaladja a 90%-ot). A 10 ezer lelket megha-ladó településekben több mint 50%-os a szerbek aránya. Így van ez Fehértemplomban, Kikindán, Kovinban, Törökbecsén, Pancsován, Versecen, Becskereken. A szerbek már 1948-ban is Bánság népességének 59,9%-át, 1981-ben pedig 64,6%-át adták. A magya-rok csak 24 bánsági településben voltak abszolút többségben (közülük 11-ben arányuk meghaladta a 90%-ot). A magyarok Bánság népességének 18,2%-át adták 1948-ban, és 13,7%-át 1981-ben. Szerémségben a szerbek majdnem homogén tömeget alkotnak: 104 településben abszolút többségük van. Ezek közül 5 településen lélekszámuk meghaladja a 10 ezret. A szerbek 1948-ban is Szerémség népességének 68,6%-át, 1981-ben pedig 70,8%-át adták. A magyaroknak csak két kis településben van abszolút többségük. Az 1991-es népszámlálás szerint a 93 település közül, ahol a magyarok abszolút vagy re-latív többségben éltek, csupán négyben növekedett a magyarok száma (az Ürög közsé-gi Satrincán, Kanizsa községben Újfaluban, Zenta községben Tornyoson és Szabadka községben Palicson). Az 1981–1991 közötti időszakban a magyar abszolút vagy relatív többségű települések 85,7%-ában a népesség már képtelen volt a reprodukcióra, és itt be-állt a depopuláció gyorsuló üteme (Mirnics Károly: A magyarok területi elhelyezkedése a Vajdaságban, 2005).

Statisztikai, népszámlálási adatok

2497. A Jugoszláviához csatolt terü-letrészek községeinek népessége anyanyelv szerint az 1910. évi ma-

gyar és az 1921., illetőleg 1931. évi jugoszláv népszámlálások alap-ján; Budapest – Központi Statiszti-kai Hivatal, 1941. 22 p. (Statisztikai kéziratos közlemények 23.)


2498. A Jugoszláviához csatolt közsé-gek népessége anyanyelv szerint az 1910. évi magyar és 1931. évi jugoszláv népszámlálások alap-ján; Budapest – Központi Statiszti-kai Hivatal, 1941. 24 p. (Statisztikai kéziratos közlemények 24.)

2499. A Jugoszláviához csatolt közsé-gek népessége anyanyelv szerint az 1910. évi magyar és az 1921., illetőleg 1931. évi jugoszláv nép-számlálások alapján; Budapest – Központi Statisztikai Hivatal, 1941. 33 p. (Statisztikai kéziratos közle-mények 27.)

2500. A Jugoszláviától az 1941. év áp-rilisában visszafoglalt délvidéki területek és az e területekkel ha-táros járások községeinek népes-sége az 1910. évi magyar és az 1921., illetőleg 1931. évi jugoszláv népszámlálások alapján; Buda-pest – Központi Statisztikai Hivatal, 1941. VI. 26 p. (Statisztikai kézira-tos közlemények 32/34.)

2501. Ćurčić, Slobodan: Broj stanovnika Vojvodine; Novi Sad – Matica Srpska, 1996. 132 p. + 7 tábla.

2502. Definitivni rezultati popisa sta-novništva od 31. januara 1921 godine; Sarajevo – Državna štamp. 1932. VIII + 467 p.

2503. Definitivni rezultati popisa sta-novništva od 31. marta 1931 godi-ne. – I. knj. Prisutno stanovništvo, broj kuća i domaćinstava; [Beo-grad] – Državna štamp. 1937. XV + 139 p.

2504. Popis stanovništva 1953; Beograd

– Zavod za Statistiku; 1. knjiga: Vi-

talna i etnička obeležja, 1959. CIV + 287 p.; 8. knjiga: Narodnost i ma-ternji jezik, 1959. XXVII + 395 p.; 11. knjiga: Starost, pismenost i na-rodnost, 1960. XXVI + 531 p.; 15. knjiga: Osnovni podaci o stanovniš-tvu, 1960. XXVIII + 568 p.

2505. Popis stanovništva 1961 [31. mar-ta]; Beograd – Savezni Zavod za Statistiku; 1. knjiga: Vitalna, etnička i migraciona obeležja. Rezultati za republike i demografske rejone, 1970. XC + 144 p.; 6. knjiga: Vitalna, etnička i migraciona obeležja. Rezultati za opštine, 1967. LXXI + 334. p.; 10. knjiga: Stanovništvo i domaćinstvo u 1948. 1953. i 1961. Rezultati za naselja, 1965. XXXIX + 531 p.

2506. Popis stanovništva i stanova 31. III. 1971. Nacionalni sastav sta-novništva po opštinama; Beo-grad – Savezni Zavod za Statistiku, 1972. 43 + 7 p.

Monográfiák

Vö.: 1370., 2322., 2328., 2329., 2332., 2338., 2340., 2386., 2387., 2389., 2392., 2397., 2398., 2403., 2405. és 2445. sz.

2507. A Balkán poklában – A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közös-ségének évkönyve 1993; [Ada], 1994. 329 p.

2508. A honfoglalás 1100 éve és a Vaj-daság – Egy tudományos tanács-kozás anyaga; Újvidék – Forum Könyvkiadó, Zavod za udžbenike i nastavna sredstva, 1997. 382 p. – kétnyelvű kiadvány – Benne: An-tal, Hegediš: Hristijanizacija na tlu današnje Vojvodine u X. veku, 105–


112. p.; (…) Kürti Béla: A honfog-lalás dél-magyarországi szemszög-ből, 127–136. p.; Laslo Sekereš: Pregled stanja istraživanja o dobi dolaska Madjara u Karpatski basen i Vojvodinu, 137–148. p.; Peter, Ric: Pitanje hronologije napuštanja avarskih nekropola u severnoj Bačkoj, 149–158. p.; (…) Bosnyák István: A honfoglalás apológiája három középkori történeti művünk-ben, 212–220. p.; Dušanka Dinić-Knežević: Doseljavanje Madjara u srpskoj istoriografiji, 221–229. p.; Ózer Ágnes: A szerb történetírás magyarságképe (Két történész – két szemlélet), 230–237. p.; (…) Káich Katalin: Bács-Bodrog vármegyei monográfia 1896-ból, 327–338. p.; Németh Ferenc: A millennium Bánátban – bánátiak a millenniu-mon (Hogyan ünnepelték 1896-ban Torontál megyében a honalapítás ezredik évfordulóját), 339–345. p.; Marko Grlica: Proslava milenijuma u Subotici 1896. godine, 346–353. p.; Kalapis Zoltán: Százéves a zimonyi millenniumi emlékmű, 354–364. p.; Milena Jovanović: Millen(n)arium u novosadskoj gimnaziji, 365–373. p.

2509. Amit Jugoszláviáról tudni kell; História, 1992. 4. szám.

2510. Anyanyelvű oktatásunk (Gábrityné Molnár Irén és Mirnics Zsuzsa szerk.); Szabadka – Magyarságku-tató Tudományos Társaság, 1997. 298 p.

2511. AP Vojvodina 1961–1965; Novi

Sad, 1967. 156 p. – statisztikai ki-advány.

2512. A vajdasági házak sorsa; Újvidék – Magyar Szó Naptár 1999. – Bá-lint Sándor: A vajdasági házak sor-sa, 125–126. p.; Dévavári Zoltán: A ház, ahol a gyilkosság történt – Az utolsó szemtanú [Csáth Géza tragé-diája], 127–134. p.; Kókai Péter: Ház eladó! – Zentán csak zentaiaknak!, 135–138. p.; Miskolczi Magdolna: Elárvuló hajlékok, hajléktalan fiata-lok, 139–142. p.; Farkas Zsuzsa: A megélhetés vonzásában – Merrefelé gravitál napjainkban Vajdaság ma-gyar lakossága?, 143–148. p.; Poly-vás József: Ház tölgyfával – Eladó, illetve Prodaje se, 149–157. p.; Varjú Márta: Mindig zöldre festve – Rend-hagyó vallomás a számomra legszebb vajdasági házról, 159–162. p.

2513. A Vajdasági Magyarok Néprajzi

Atlaszának kommentárkötete; Sza-badka, 2003. 246 p.

2514. A Vajdaság népi építészete; Szent-

endre, 1991. 261 p.

2515. Arday Lajos: Reformok és kudar-cok – Jugoszlávia utolsó évtizedei, és ami utána következett; Buda-pest – BIP, 2002. 251 p.

2516. Bajza József: Jugoszlávia; Budapest – Magyar Szemle Társaság, 1929. 77 p.

2516a. Barokk a Vajdaságban; Szabadka – Városi Múzeum, 2005. 84 p. (Ki-állítási katalógus szerb–magyar–német nyelven.)

2517. Bori Imre: A jugoszláviai magyar irodalom története; Újvidék – Fo-rum Könyvkiadó; 1968. 286 p.


2518. Bori Imre: A jugoszláviai magyar irodalom rövid története; Újvidék – Forum Könyvkiadó, 1993. 439 p.

2519. Bori Imre: Ember, táj, történelem

– Délvidéki olvasókönyv; Újvidék – Forum Könyvkiadó, 2001. 225 p.

Irodalom: Vajda Gábor: A Dél-vidék teljes önismerete felé; Hét Nap, 2006. február 15., 31. p.

2520. Bori Imre: Ezredéve itt – Délvidé-ki olvasókönyv; Újvidék – Forum Könyvkiadó, 2004. 328 p.

2521. Burány Nándor: Magyarok a Vaj-daságban; Magyar Szó – különki-adás, Újvidék, 1990. március, 20 p.

2522. Csáky S. Piroska: Vajdasági ma-

gyar könyvek 1918–1941; Újvidék – Forum Könyvkiadó, 1988. 197 p.

Irodalom: Mák Ferenc: Egy ne-gyedszázad könyvészete; Létünk, 1988. 5. szám, 748–750. p.; Vajda Gábor: Megkésett alapozás, 7 Nap, 1991. november 15., 22. p.

2523. Csáky S. Piroska: A jugoszláviai magyar könyv 1945–1970; Újvi-dék – Forum Könyvkiadó; 1973. 571 p.

2524. Csordás Mihály: A Csépeemléknapok egy évtizede (1972–1982); Kishegyes, 1982. 113 p.

2525. Djurdjev, Branislav S., dr.: Posle-ratno naseljavanje Vojvodine 1945–1981; Novi Sad – Matica Srpska, 1995. 203 p.

2526. Dimković J. Borislav: Fordulópon

ton a falu; Szabadka – Veljko Vla-hović Munkásegyetem, 1977. 161 p.

2527. Duranci, Bela: A vajdasági építé-szeti szecesszió; Szabadka, Grafo-produkt, 2005. 135 p.

2528. Društvenoekonomski razvoj Vojvodine u novoj Jugoslaviji; Novi Sad – Institut za medjunarodne eko-nomske odnose, 1986 decembra, 536 p. (gépirat)

2529. Esély a megmaradásra – A Vaj-dasági Magyarok Demokratikus Közösségének évkönyve 1992; [Ada], 1992. 284 p.

2530. Esélyek és lehetőségek a vajdasági magyar szórvány felzárkóztatásá-ra; Létünk, 2005. 3. szám, 5–50. p. – A vajdasági szórvány- és szigetma-gyarság helyzetéről, 5–13. p.; Bunyik Zoltán: Bevezető előadás, 14–18. p.; Gábrity Molnár Irén: Mit értünk szórványmagyarság alatt Vajdaság-ban?, 19–31. p.; Galambos László: Az asszimilációs folyamat visz-szafordításának lehetőségeiről Dél-Bácskában és Szerémségben, 32–36. p.; Tóth-Glemba Klára: A szórvány-magyarság igényeinek szakterületek szerinti felsorolása, 37–49. p.; A ta-nácskozás záróhatározata, 50. p.

2531. Farkas Frigyesné Lichtnecker Mar-git (szerk.): Bokréta – Jugoszláviai magyar műkedvelők almanachja; Szubotica, 1940. 260 p. – [hason-más kiadás, Sydney, 1999]

Irodalom: Dudás Károly: Hazatért a Bokréta; Hét Nap, 2003. április 16., 8. p.

2532. Fészekhagyó vajdaságiak – Ta-nulmányok, kutatások, statisztikák (Gábrityné Molnár Irén és Mirnics Zsuzsa szerk.); Szabadka – Ma-gyarságkutató Tudományos Társa-


ság, 2001. 428 p. – Szirmai Károly: Elvándorol az erdő, 7. p.; Mirnics Károly: Betelepítések, kitelepítések és a vándormozgalmak, 9–75. p.; Dr. Szalma József: Migráció, kisebbsé-gi jogok, nemzetközi jogszabályok, 77–87. p.; Dr. Saša Kicošev: Nép-számlálási statisztikai mutatók (A vajdasági magyarság területi meg-oszlása és létszámának változása a XX. század folyamán), 89–112. p.; Bogdán József: Maradj velünk!, 113–114. p.; Gábrityné Dr. Molnár Irén: A jugoszláviai magyarok ván-dormozgalmának okai és méretei, 115–161. p.; T. Mirnics Zsuzsanna: Hazától hazáig (A Vajdaságban és Magyarországon tanuló vajdasági magyar egyetemi hallgatók élet-kilátásai és migrációs szándékai), 163–204. p.; Dr. Sági Zoltán: Dél-vidéki lelkiállapot, 205–211. p.; Surányi Zoltán: Kényszerpálya (vagy) az Ígéret Földje? (Vajdasági magyar újságírók kényszerpályán a XX. század utolsó évtizedében), 213–246. p.; Dr. Franyó Zsuzsanna: Rekviem eltávozott színművésze-ink középnemzedékéért, 247–249. p.; Dr. Tóth Pál Péter: Jugoszlávi-ából Magyarországra, 251–269. p.; Papp Árpád: A vajdasági ma-gyar áttelepülők sorsa az anyaor-szágban, 271–332. p.; Mészáros Zoltán: Hogyan találta fel magát a magyar értelmiség 1991–2000 között, Törökkanizsán, 333–348. p.; Melléklet – Vándormozgalmak számokban, 351–401. p.; Tudomá-nyos élet, 403–408. p.; Szervezeti tevékenység, 409–418. p.; A tanul-mányok szerzőiről, 419–428. p.

2533. Göncz Lajos: A magyar nyelv Jugoszláviában (Vajdaságban); Újvidék – Forum Könyvkiadó, Bu-

dapest – Osiris Könyvkiadó, MTA Kisebbségkutató Műhely, 1999. 288 p.

2534. Gubás Jenő: Magyarságtudatha-sadás; Budapest – Püski, 2006. 280 p.

2535. Gulyás Gizella: Délvidéki művé-szek és Nagybánya 1896–1918; Tóthfalu – Logos, 2003. 251 p.

2536. Guszton András–Vrhovac Slavko: Együttélésre ítélve – A szerb–ma-gyar együttélésről szervezett szemi-nárium válogatott referátumainak gyűjteménye (2004–2006). Temerin – Első Helyi Közösség, Esély a Sta-bilitásra Közalapítvány, 2007. 190 + 190 p. (magyar és szerb nyelven)

2537. Hercenberger Sándor: Emlékezés a szintókra; Újvidék – Forum Könyv-kiadó, 2006. 115 p. (kétnyelvű kiad-vány)

2538. HorthyMagyarország részvétele Jugoszlávia megtámadásában és megszállásában 1941–1944; Bu-dapest–Belgrád – Zrínyi Katonai Kiadó, 1986. 567 p.

2539. Hódi Sándor: Jugoszlávia bombá-zása – Lélektani és politikai refle-xiók; Tóthfalu – Logos, 1999. 246 p. és Magyar Fórum Kiadó, 1999. 112 p.

2540. Ivić, Aleksa: Istorija Srba u Voj-

vodini od najstarijih vremena do osnivanja potiskopomoriške granice (1703); Novi Sad – Matica Srpska, 1929. II. + 542 p.

2541. Jankov, Dragomir: Vojvodina – Propadanje jednog regiona; Novi Sad, 2006. 126 p.


2542. Jankulov, B.: Pregled kolonizacije Vojvodine u XVIII. i XIX. veku; Novi Sad, 1961.

2543. Jugoszláviai magyar művelő-

déstörténet; Újvidék – A Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete, 1984. 321 p.; Tartalom: Szeli István: Bevezetés 9–13. p.; Bori Imre: Művelődéstör-téneti kutatásaink lehetőségeiről és feladatairól, 14–34. p.; Nagy Sán-dor: Középkori magyar történelmi műemlékek Vajdaság déli részén, 35–40. p.; Angyal Endre: A magyar barokk vajdasági emlékei, 41–44. p.; Bela Duranci: A vajdasági ma-gyar képzőművészet a XIX. század végétől a második világháborúig, 45–50. p.; Borsa Gedeon: A négy-száz éves alsólendvai nyomda és nyomdászat, 53–61. p.; Csáky S. Piroska: Az alsólendvai nyomda és nyomdáinak szerepe a reformáció korában, 62–70. p.; Lőrinc Péter: Bánáti magánkönyvtárak, 71–89. p.; Matijevics Lajos: Deákművelt-ségünk a külföldi egyetemek név-sorai tükrében a XIV–XVI. szá-zadban, 93–99. p.; Baranyai Júlia: A XVI. századi vörösmarti „gim-názium”, 100–105. p.; Káich Ka-talin: A zombori Tóth Kálmán Kör, 106–113. p.; Káich Katalin: Gozsdu Elek és a Szabad Lyceum, 114–121. p.; Káich Katalin: A becskereki Ady Társaság, 122–128. p.; Pastyik László: Sajtótörténetünk nyílt kér-dései, 131–134. p.; Lőrinc Péter: A Torontál és a torontáli polgári társadalomtudomány, 135–149. p.; Pastyik László: A pécsi emigráció szerepe a jugoszláviai magyar sajtó első évtizedében, 157–161. p.; Lő-rinc Péter: Bánát művelődéstörténe-ti problémái 1880–1918, 165–170.

p.; Bányai János: Adat Schmitt Jenő Henrik zombori éveihez, 171–175. p.; Szeli István: Borislav Jankulov és a magyar művelődéstörténet, 176–187. p.; Garay Béla: Eredeti bemutatók Szabadkán száz év alatt, 191–197. p.; Gerold László: Gyóni Géza, a Bácskai Hírlap színikriti-kusa, 198–222. p.; Gerold László: Színikritikánk a két háború között, 223–234. p.; Kalapis Zoltán: A Bartók család bánáti kapcsolatai, 237–257. p.; Pándi Oszkár: Mozza-natok a zrenjanini Filharmónia tör-ténetéből, 258–265. p.; Szeli István: Nyelvművelésünk múltjából, 269–287. p.; Hornyik Miklós: Utószó, 291–296. p.; Pastyik László: A ju-goszláviai magyar művelődéstörté-neti kutatások válogatott irodalma, 297–308. p.

2544. Jugoszlávia 1918–1941 – doku-mentumok, válogatta A. Sajti Eni-kő; Szeged, 1989. 296 p.

2544a. Kalapis Zoltán: Vándorok és lete-lepülők; Újvidék – Forum Könyv-kiadó, 1985. 195 p. – Majorról, bir-tokról, tanyáról – faluba, 7–68. p.; Egy falu elindul (Tóba), 69–104. p.; Napi ingázók és egyéb utazók (Temerin), 105–160. p.; Vándor-munkások között a hegyekben és a tengeren, 161–192. p.

Irodalom: (L.) [Lábadi Károly]: Tényfeltárás; Magyar Képes Új-ság, 1985. szeptember 26., 39. szám; Dudás Károly: Bánát könyvei; Üzenet, 1985. március, 172–173. p.

2545. Kalapis Zoltán: Sajtótörténetünk fejezetei; In: Újságírók kéziköny-ve; Újvidék – Forum Könyvkiadó, 1989. 75–112 p.


Irodalom: P. Keczeli Klára: Sajtó-történetünk fehér foltjai; Magyar Szó, 1989. november 12.

2546. Kalapis Zoltán: Festők nyomában;

Újvidék – Forum Könyvkiadó, 1990. 245 p.

Irodalom: Duranci, Bela: Hasz-nos adatfeltáró aprómunka; Híd, 1990. szeptember, 958–960. p.; tt: Lappangó értékek tudatosítása; Magyar Szó, 1990. május 9.; Herceg János: Művészettörténeti tabló, Üzenet, 1990. november, 905–906. p.; Vajda Gábor: Igényes ismeretter-jesztés; 7 Nap, 1991. július 5., 23. p.

2547. Kalapis Zoltán: Betűk és képek; Új-vidék – Forum Könyvkiadó, 1992. 158 p. – A padéi Typobeta, 7–30. p.; Az első bácskai teljes gimnázium (Új-vidék), 31–54. p.; A becskereki fény-író, 55–100. p.; A Bartók család bánáti kapcsolatai, 101–128. p.; Öt magyar napilap Szabadkán, 129–153. p.

Irodalom: Németh Ferenc: Szem-besülés elfeledett értékeinkkel; Létünk, 1993. 2–3. szám, 256–259. p.; Szeli István: Töprengő sorok kultúrtörténetünk félmúltjáról; Híd, 1993. március, 170–175. p. Ua.: A kiszolgáltatott kultúra; In: A peremkultúra élettana; Újvidék – Forum Könyvkiadó, Budapest – Akadémiai Kiadó, 1993. 260–267. p.

2548. Kalapis Zoltán: A Magyar Szó fél évszázada – Adalékok a jugoszlá-viai magyar napilap történetéhez; Újvidék – Magyar Szó kiadása, 1994. 191 p.

2549. Kalapis Zoltán: Történelem a föld alatt; Újvidék – Forum Könyvki-adó, 1995. 222 p. – Bazilita monos-torok Észak-Bánátban, 5–22. p.; A

bélakúti apátság dunai erődje, 23–28. p.; Az aracsi pusztatemplom, 29–62. p.; Várromok a Bácskában és a Bánátban, 62–86. p.; Egy Árpád-házi herceg szlavóniai sírja, 87–98. p.; A zimonyi Hunyadi-torony tövé-ben, 99–124. p.; Corvin János utolsó útja, 125–152. p.; Hadik András hu-szárgenerális Futakon, 153–168. p.; Az utolsó Zrínyi halála, 169–176. p.; A Koháry testvérek síremléke Péterváradon, 177–190. p.; Negy-vennyolcas emlékeink, 191–215. p.

Irodalom: Káich Katalin: Kalapis Zoltán: Történelem a föld alatt, 948–1848; Hungarológiai Közle-mények, 1996. 1–2. szám, 139–141. p.; Vajda Gábor: Kalapis Zoltán: Történelem a föld alatt; Szabad Hét Nap, 1996. augusztus 15., 9. p.

2550. Kalapis Zoltán: Búza, dohány,

selyem; Újvidék – Forum Könyv-kiadó, 1998. 185 p. – A szajáni do-hánykertészek, 5–30. p.; Szántóföldi kertgazdálkodás a régi Torontálban, 31–39. p.; Az eperfa 250 éve a Vaj-daságban, 40–72. p.; A monarchia legnagyobb búzavására: Törökbe-cse, 73–145. p.; A téglagyártás év-századai, 146–179. p.

Irodalom: Németh Ferenc: Kalapis Zoltán: Búza, dohány, selyem; Híd, 1998. szeptember, 790–791. p.

2551. Kalapis Zoltán: Lentségi arckép-csarnok; Újvidék – Forum Könyv-kiadó, 2001. 233 p.

Irodalom: Németh Ferenc: Húsz portré, Híd, 2002. április, 558–559. p.; Szeli István: A Lentségi arc-képcsarnok ürügyén; Híd, 2001. november–december, 1339–1344. p.

2552. Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz I–III.; Újvidék – Forum Könyvki-adó, 2002. és 2003. 1135 p.


Irodalom: Fekete J. József: Az Élet-rajzi kalauzról; Magyar Szó – Ki-látó, 2004. április 25.; Krekity Olga: Ősök és alapkövek nyomában; Hét Nap, 2001. december 29., 7. p.; Né-meth Ferenc: Tájegységünk gazdag panteonja; Híd, 2002. november–december, 1480–1481. p.; Serer Len-ke: Nagy felfedezés, nagy élmény volt; Magyar Szó, 2001. december 2.; Serer Lenke: A teremtő magyar szellem jelenlétének dokumentu-ma; Magyar Szó, 2002. augusztus 29.; Soltis Gyula: A „lappangó nép-rajzos” ünneplése; Szabad Hét Nap, 2000. június 21., 7. p.; Szeli István: Az idő, mint történelemépítő; Híd, 2004. február, 267–270. p.

2553. Kalapis Zoltán: Élet, élet, csuda élet; Újvidék – Forum Könyvkiadó, 2005. 177 p. – Adventtől adventig, 5–56. p.; Rózsa Sándor Torontálban, 57–96. p.; A bánáti mesemondó, 97–121. p.; A bácskai mesemondó, 122–136. p.; Időszámítási könyv, 137–154. p., Az utolsó tanyai lako-dalom, 155–176. p.

2554. Kalapis Zoltán: Az Alvidék év-századai – Két kegyes királytól a nagyságos fejedelemig és a dicső kormányzóig; Újvidék – Forum Könyvkiadó, 2006. 183 p. – A szü-letéstől a koronázásig: Vajk fejede-lemtől István királyig, 7–17. p.; Az államalapító alvidéki ellenfelei és segítőtársai, 19–26. p.; „Raguzából siet íme királyunk…”, 27–35. p.; Első királyunk emlékei az Alvi-déken, 36–44. p.; „Szent királyok közt drágalátus gyöngy”, 45–56. p.; Váradi Péter „selymes” bácsi vára, 59–77. p.; Egy „elszórt” XIII. szá-zadi magyar emlék Szerémségben, 78–87. p.; Aquila János és is-

meretlen segítője, 88–94. p.; A Zrínyi-család emlékei Ozalytól Szalánkeménig, 97–114. p., Oltha-tatlan máglya a Balkán-félszigeten, 117–126. p.; Rákóczi és a szerbek, 127–142. p.; Nemzetiségi összecsa-pások az Alvidéken, 143–173. p.

2555. Kisebbségi Körlevél – Jugoszláv szám; Kisebbségi Körlevél, 1941. március, 2. szám – Boczán Béla: A jugoszláv–magyar örökbarátsági szerződés, 63–71. p.; A jugoszláviai magyar kisebbség iskolaviszonyai, 71–82. p.; Csuka Zoltán: Magyar irodalom és művelődés Jugoszlávi-ában, 83–91. p.; Gyöngyösi Dezső: Kisebbségi gazdasági program, 91–93. p.; Sümeghy Mihály: A jugo-szláviai magyarság kulturális élete 1940-ben, 93–104. p.; Jugoszlávia a számok tükrében, 105–114. p.; -ghy-: Horvátok Magyarországon, 114–116. p.

2556. Kisebbségi létjelenségek – Szór-vány- és szociolingvisztikai kuta-tások (Gábrityné dr. Molnár Irén és Mirnics Zsuzsa szerk.); Szabadka – Magyarságkutató Tudományos Tár-saság, 2003. 390 p. – Előszó, 7–9. p.; Szarka László: Etnopolitikai al-ternatívák és az integráció, 11–18. p.; Tarnóczy Mariann: Integrációs törekvések a tudományban, 19–21. p.; Mirnics Károly: Nemzeti kisebb-ségből szórványnépesség, 25–84. p.; Hajnal Virág: Nyelv és kultúra egy szerémségi magyar szórvány-közösség életében, 85–117. p.; Bagi Ferenc: Sremska Kamenica a valamikori Camancz, 119–142. p.; Tóth-Glemba Klára: Az identitás-megőrzés esélyei a szórványban, 143–156. p.; Mikes Melánia: A kétnyelvűség fejlesztése a vajdasá-


gi óvodákban, 159–185. p.; Szőke Anna: A magyar óvodahálózatról, 187–191. p.; Andrić Edit: A szerb nyelv hatása a magyar általános iskolás tanulók nyelvére a Vajda-ságban, 193–213. p.; Rajsli Ilona: Nyelvi attitüdvizsgálatok a vajda-sági fiatalok körében, 215–228. p.; Papp György: A nyelvi korpuszépí-téssel kapcsolatos tevékenység és hasznosulási beszámoló, 229–235. p.; Losoncz Alpár: A vajdasági ma-gyar értelmiségi szerepkörrel kap-csolatos dilemmák, 239–262. p.; Vajda Gábor: A mai vajdasági ma-gyar értelmiség magatartása, 263–285. p.; Gábrityné dr. Molnár Irén: Az értelmiségpótlás körülményei, 287–329. p.; A magyar népesség aránya Vajdaságban-Szerbiában – Összeállította Mirnics Károly, 333. p.; Vajdaság nemzetiségi összetétele – Összeállította Gábrityné dr. Mol-nár Irén, 334–335. p.; A magyarok aránya községek és települések sze-rint – Összeállította Mirnics Károly, 336–357. p.

2557. Kisebbségjog a Vajdaságban – A nemzetiségi jogok törvényes ren-dezésének hagyománya és gya-korlata a Monarchiától napjain-kig; Újvidék – Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság, 2000. 122 p.

2558. Kocsis Károly: Jugoszlávia – Egy felrobbant etnikai mozaik esete; Budapest – Teleki László Alapít-vány, 1993. 60 p. + térképek.

2559. Laura Silber–Allan Little: Jugo-szlávia halála; Budapest – Zrínyi Kiadó, 1996. 477 p.

2560. Lebl, Arpad: Revolucionarni pokret u Vojvodini 1848–1849; Novi Sad, 1960. 85 p.

Irodalom: Arató Endre:~; Száza-dok, 1962. 324–326. p.

2561. Lebl, Arpad: Gradjanske partije u Vojvodini 1887–1918; Novi Sad – Institut za istoriju, 1997.

Irodalom: Mészáros Sándor, dr.: A polgári pártok Vajdaságban; Ma-gyar Szó – Kilátó, 1980. november 22., 46. szám, 11. p. és 13. p.

2562. Magyar képzőművészek alkotásai Vajdaságban 1830–1930; Szabad-kai Városi Múzeum, 1973. 51 p.

2563. Magyar Ünnepi Játékok – Palics 1952; Noviszád – Testvériség-Egység Könyvkiadóvállalat 1952. 208 p. – Olajos Mihály: A kultúrszemléről. 5–18. p.; Herceg János: Emlékeink-ről, 19–36. p.; Ernyes György: Moz-galmas élet az egyesületekben, 37–49. p.; Majtényi Mihály: Írókról, iroda-lomról, 50–68. p.; Sulhóf József: Dí-szek, dalok, táncok, 69–93. p.; (M.): Művelődő munkástömegek, 94–101. p.; Laták István: Lírai széljegyzet – A hét éves magyar színjátszó egyesület-ről, 102–106. p.; s. j.: A függöny mö-gött, 107–119. p.; Jánosi Gábor: Ma-gyar iskolák, 120–129. p.; Tóth An-tal: Zenei életünk, 130–137. p., -f -f: Könyv, mozi, színház az új faluban, 138–145. p.; Kolozsi Tibor: Magyar újságok, 146–156. p.; Néhány szó régi vajdasági írókról, művészekről, 157–164. p.; B. Szabó György: Fes-tők, szobrászok, 165–188. p.; Bodrits István: Sok barátja van a jugoszláviai magyarságnak!; 189–197. p.; Hege-dűs Béla: Palics – az Ünnepi Játékok színhelye, 198–208. p.

Irodalom: Barácius Zoltán: Vaj-dasági Magyar Ünnepi Játékok – amilyen Palicson volt 1952ben; Szabad Hét Nap, 2000. augusztus 16., 8. p.


2564. Magyarok Jugoszláviában ’90 – A Vajdasági Magyarok Demok-ratikus Közösségének évkönyve; Újvidék, 1990. 253 p. – Herceg Já-nos: Köszöntő, 5–9. p.; Szervezett érdekvédelem – Vélemények a ki-sebbségi önszerveződésről, 9–53. p.; Vékás János: Hogyan jött létre a VMDK?, 55–165. p.; Emberi jogok és kisebbségvédelem, 167–179. p.; Mirnics Károly: Egy asszimilálódó nemzeti kisebbség jelene és jövője, 181–190. p.; Hódi Éva: Az ifjúság és a jövő, 191–192. p.; Matuska Márton: Apadó források, 193–200. p.; Szekeres László: A hatszáz éves Szabadka, 203–208. p.; Kalapis Zoltán: Jeles emberekre emléke-zünk, 209–226. p.; Fehér Ferenc: Megmaradásunk lehetősége, 229–235. p.; Németh István: Jegyzetek az életről, 236–240. p.; Művelődési eseménynaptár (válogatta Sinkovits Péter), 243–252. p.

2565. Mándity György: Vajdasági orgo-nák; Újvidék – Agapé, 2002. 240 p.

Irodalom: Németh Ferenc: Az or-gonák értője – Beszélgetés az újvi-déki Mándity Györggyel, a vajdasá-gi orgonák megszállott kutatójával megjelenés előtt álló kötete kap-csán; Családi Kör, 2002. június 6., 22–23. p.

2566. Mesaroš, Šandor: Položaj Madjara u Vojvodini 1918–1929; Novi Sad – Filozofski fakultet u Novom Sadu, Institut za istoriju, 1981. 284 p.

Irodalom: Burányi Nándor: Ma-gyarok helyzete Vajdaságban; Magyar Szó – Kilátó, 1982. no-vember 13., 44. szám, 17. p.; Pavić, Milenko, dr.: Jelentős történészi munka; 7 Nap – melléklet, 1983. április 1., 17. p.; Rehák László:

Nemzeti kisebbségi tárgyú eset-tanulmány; Létünk, 1983. 6. szám, 1169–1172. p.; Csehák Kálmán, dr.: A vajdasági magyarság a nemzeti elnyomás időszakában; Magyar Szó – Kilátó; 1990. április 7., 16. szám, 16. p.

2567. Mesaroš, Šandor: Madjari u Vojvodini 1929–1941; Novi Sad – Filozofski fakultet u Novom Sadu, Institut za istoriju, 1989. 404 p.

2568. Mirnics Károly: Kisebbségi sors; Újvidék – Forum Könyvkiadó, 1995. 139 p. – Bevezető, 7–9. p.; Demográfiai jellegzetességek a jugoszláviai magyar nemzetiség életében, 10–34. p.; Nemzetiség és demokrácia, 35–43. p.; A szórvány-magyarságtól a szigetmagyarságig, 44–77. p.; A népszámlálások és a vajdasági magyarok identitása, 78–94. p.; A vajdasági magyarok poli-tikai-demográfiai helyzete 1988–1992 között, 95–104. p.; A nemzeti kisebbségek politikai alanyisága és a szuverenitás fogalmának válsága, 105–119. p.; A tartós etnikai jelleget és a változó nemzeti kisebbségi tu-datot meghatározó tényezők, 120– 129. p.; Múlt, jelen, jövő, 130–138. p.; Jegyzetek, 139. p.

Irodalom: Megküzdeni a kisebbsé-gi élettel – Az asszimilációt mindig a nagyméretű betelepítések előzik meg (Bálint Sándor interjúja); Ma-gyar Szó – Kilátó, 1990. december 22., 1. szám, 15. p.; Vajda Gábor: A délvidéki magyarság életlehe-tőségeiről; Szabad Hét Nap, 1996. március 28., 9. p.

2569. Mirnics Károly: KisJugoszlávia hozománya – Írások az asszimilá-cióról és a kisebbségről; Budapest


– Hatodik Síp Alapítvány, 1996. 175 p. – I. A népességfogyatkozás és a beolvadás politikai okairól: Nemzetiség és demokrácia, 6–15. p.; A jugoszláv államszocializmus-tól a szerb nacionálszocializmusig, 16–27. p.; Asszimiláció kisebbségi és többségi szempontból, 28–31. p.; Az 1991-es népszámlálás politikai előzményei és előkészítése, 32–37. p.; Népességfogyatkozás és beolva-dás, 38–41. p.; Veszélyes-e magyar-nak lenni?, 42–47. p.; Kiszorítva a társadalom peremvidékeire, 48–50. p.; Az elfogyás és a kihalás veszélye egyre közelebb van, 51–53. p.; Az eltűnés veszélyeinek örvényeiben, 54–65. p.; A magyarság népesedési helyzete a Vajdaságban, 66–69. p.; A kevés is elfogy?, 70–74. p.; II. A balkáni nacionalizmus tudorai: Meg nem élt szeretet, 76–79. p.; A szerb tragédia folytatódni fog, 80–84. p.; Nagy-Szerbia a háborút elvesztette, 85–87. p.; Rablótáma-dás és tolvajtett, 88–91. p.; Kis-Ju-goszlávia hozománya, 92–95. p.; Az ellenőrzött nemzetiszocializ-mus hatalmi technikája, 96–98. p.; A balkáni nacionalizmus tudorai, 99–102. p.; III. Korábban névtelen tömeg voltunk: Egy eltűnt nemzeti-ségi politika eretnekeinek védelmé-ben, 104–106. p.; Mit ér az ember, ha magyar Szerbiában, 107–109. p.; Korábban névtelen tömeg voltunk, 110–112. p.; A kisebbségi kollektív jogokról, 113–116. p.; Az én lelki-ismeretem nyugodt, 117–118. p.; Felhívás a vajdasági magyarokhoz, 119–120. p.; Levél a menni készü-lőkhöz, 121–122. p.; A nacionaliz-mus támpillérei és idomtéglái, 123–126. p.; Levél a jugoszláviai ma-gyar választópolgárhoz, 127–128. p.; A vajdasági magyarok helyzete

és belső politikai viszonyai, 129–133. p.; „Megdöntjük Ágostont!”, 134–135. p.; Illyés Gyula malomkő súlyú értékítélete, 136–140. p.; Ka-litkában, 141–144. p.; IV. Bölcsők és koporsók: Kétnyelvűség a vaj-dasági magyar családban, 146–153. p.; A gyorsuló kihalás veszélye, 154–170. p.

2570. Nyolcvan év kisebbségben (szer-kesztette Hódi Éva és Hódi Sán-dor): Tóthfalu – Logos, 2002. 267 p. – Hódi Sándor: Nyolcvan év ki-sebbségben, 3–14. p.; Hódi Éva: A szerkesztő előszava, 15–16. p.; Ká-vai Anna: Elindultunk a Posta úton, 17–45. p.; Szloboda János: Nyolc-van év kisebbségben, 46–63. p.; F. Cirkl Zsuzsa: Sem nagy, sem kicsi, csak ember, 64–77. p.; Uri Ferenc: Három nemzedék életrajza, 78–91. p.; Tomán László: 80 év kisebbség-ben, 92–105. p.; Szabó Szabados Ilona: 80 év kisebbségben, 106–120. p.; Sass László: 80 nyár és 80 tél, 121–129. p.; Kószó Mihály: 80 év kisebbségben, 129–139. p.; Kiss Ádám: Gondolatok a határon, 140–148. p.; Korhecz Illangó: Otthon a városháza tövében, 149–157. p.; Kiss Tivadar: 80 év kisebbségben, 157–159. p.; Almási P. Gabriella: Sóvirág, 160–165. p.; Balassy Ildi-kó: Levél a Délvidékről, 166–169. p.; Bogdán József: A hármashatár ollójában, 170–173. p.; Cvetanović Márta: A millennium emlékköny-vébe, 174–177. p.; Friedrich Anna: Anyám mozaikkockái, 178–190. p.; Fülöp Piroska: Nyolcvan év kisebb-ségben, 191–194. p.; Kopilovics Mária: 80 év kisebbségben, 195–201. p.; Mészáros Zoltán: Múlt és jövő fókuszában, 202–207. p.; Nagy Farkas Dudás Erika: 80 év


kisebbségben, 208–216. p.; Polyvás József: 77 nap Újvidéken, 217–223. p.; Szőke Anna: Családfa nélkül, 224–231. p.; Tari István: Van egy Németországunk, 232–243. p.; Te-leki Júlia: Apukám várom, 243–245. p.; Tóth Mátyás: A gyűrű, 246–253. p.

2571. Önmagunk nyomában – A JMMT jubiláris évkönyve 1990–2000; Újvidék – A Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság, 2000. 407 + [18] p.

2572. Perényi József–Arató Endre: Jugo-

szlávia története; Budapest – Tan-könyvkiadó, 1990. 292 p.

2573. Popov, Jelena: Narodni Front u Vojvodini 1944–1953; Novi Sad, 1986. 419 p.

2574. Popović, J. Dušan, dr.: Problemi Vojvodine I. Beograd (a szerző ki-adása), 1925. 160 p. + 3 tábla.

2575. Prilozi za poznavanje naselja i naseljavanja Vojvodine; Novi Sad, 1974. 167 p.

2576. Rehák László: A kisebbségek Ju-goszláviában; Újvidék – Forum Könyvkiadó, 1967. 504 p.

2577. Rehák László: Kisebbségtől a nem-zetiségig; Újvidék – Forum Könyv-kiadó, 1978. 267 p. – második ki-adás, 1979.

Irodalom: Burány Nándor: Nem-zetközi méretekben is; Magyar Szó – Kilátó, 1979. március 3., 9. szám, 14. p.

2578. Rehák László: Nemzet, nemzeti-ség, kisebbség Jugoszláviában; Budapest – Gondolat, 1988. 183 p.

2579. Sajti Enikő, A.: Délvidék 1941–1944 – A magyar kormány dél-szláv politikája; Budapest – Kos-suth Könyvkiadó, 1987. 306 p.

Irodalom: Vajda Gábor: Monográ-fia a Délvidék négy sötét esztende-jéről; 7 Nap, 1987. november 6.

2580. Sajti Enikő, A.: Nemzettudat, ju-goszlávizmus, magyarság; Sze-ged, 1991. 138 p.

Irodalom: Pál Tibor: Jugoszlávia: az egymást keresztező törekvések térsége; Létünk, 1992. 2–3. szám, 193–196. p.

2581. Sajti Enikő, A.: Kényszerpályán – Magyarok Jugoszláviában 1918–1941; Szeged, 1997. 132 p.

2582. Sajti Enikő, A.: Impériumváltások, revízió, kisebbség – Magyarok a Délvidéken 1918–1947; Budapest – Napvilág Kiadó, 2004. 416 p.

Irodalom: Dévavári D. Zoltán: Dél-vidék, 1920–1944; Hét Nap, 2003. április 9., 7–8. p.

2583. Sokáig éltünk némaságban – A Vajdasági Magyarok Demokrati-kus Közösségének évkönyve, 1991; [Ada], 1991. 367 p. – Benne: Vér-zivatarban, 147–198. p.; VMDK-krónika, 281–366. p.

2584. Sokcsevits Dénes–Szilágyi Imre–

Szilágyi Károly: Déli szomszédaink története; Budapest – Bereményi Könyvkiadó, é. n., 355 p. – A szlá-vok betelepülése a Balkán-félsziget-re és a szlovén, horvát, szerb hon-foglalás (S. D.), 9–18. p.; A szerbek államalapításától 1928-ig (Sz. K.), 19–80. p.; A horvátok államalapítá-sától 1928-ig (S. D.), 81–172. p.; A szlovénok az államalapítástól 1928-ig


(Sz. I.), 172–216. p.; Jugoszlávia eszmei kialakulásának vázlatos tör-ténete (Sz. I.), 217–224. p.; Az első Jugoszlávia 1918–1941 (Sz. I.), 225–262. p.; A második Jugoszlávia 1941–1991 (Sz. K.), 263–351. p.

Irodalom: P.[ál] T.[ibor]: Déli szomszédaink története; Új Hét Nap, 1994. október 7., 15. p.

2585. Stanojev, Nebojša: Nekropole X– XV. veka u Vojvodini; Novi Sad – Arheološko Društvo Vojvodine, 1989. 135 p.

2586. Stjepan Mesić: Jugoszlávia nincs többé; Budapest – Helikon Kiadó, 2003. 405 p.

2587. Szeli István: A magyar kultúra útjai Jugoszláviában; Budapest – Kossuth Könyvkiadó, 1983. 139 p.

Irodalom: Dér Zoltán: Nemzetiségi létünk alapkönyve; 7 Nap – mel-léklet, 1983. szeptember 16., 16–17. p.

2588. Szeli István: Utak egymás felé – Tanulmányok; Újvidék – Forum Könyvkiadó, 1969. 275 p.

2589. Szeli István: Történő történelem – Tanulmányok, kritikák, esszék; Új-vidék – Forum Könyvkiadó, 1981. 376 p.

2590. Szeli István: Az erózió ellen – Ta-nulmányok, esszék; Újvidék – Fo-rum Könyvkiadó, 1986. 223 p.

2591. Szeli István: Hosszú útnak pora… – Tanulmányok, kritikák; Újvidék – Forum Könyvkiadó, 1991. 240 p.

2592. Szeli István: A peremkultúra élet-tana – Tanulmányok; Újvidék – Fo-rum Könyvkiadó, 1993. 269 p.

2593. Szeli István: Nyelvünk, kultúránk, nyelvi kultúránk; Újvidék – Forum Könyvkiadó, 1997. 234 p.

2594. Szeli István: Emlékezések könyve – Vallomás, tanúság, számadás; Új-vidék – Forum Könyvkiadó, 2001. 186 p.

2595. Szerbia a Vajdasággal – Bosznia és Hercegovina. Ami az útiköny-vekből kimaradt; Szombathely – BKL Kiadó, 2006. 249 p.

2596. Vajda Gábor: A magyar irodalom a Délvidéken Trianontól napjain-kig; Budapest – Bereményi Könyv-kiadó, é. n. [1995]. 201 p.

2597. Vajda Gábor: Remény a megfélem-

lítettségben – A délvidéki magyar-ság eszme- és irodalomtörténete (1945–1972); Szabadka – Magyar-ságkutató Tudományos Társaság, 2006. 503 p.

2598. Vajdaság és Magyarország levél-

tárai – Levéltári Napok; Zenta – [a Zentai Történelmi Levéltár kiadá-sa], 2006. 36 p.

2599. Vajdasági marasztaló – Tanulmá-nyok, kutatások (Gábrityné Molnár Irén és Mirnics Zsuzsa szerk.); Sza-badka – Magyarságkutató Tudomá-nyos Társaság, 2000. 343 p. – Beve-zető gondolatok, 7–8. p.; Dr. Hege-dűs Antal: Vajdaság története 1944-ig, 11–21. p.; Mgr. Mirnics Károly: Demográfiai jellemzők, társadalmi mutatók, 23–52. p.; Gábrityné dr. Molnár Irén: Gazdasági életünk útvesztői, 53–67. p.; Gábrityné dr. Molnár Irén: Szellemi élet: elszige-teltség vagy nyitottság?, 69–88. p.; Dr. Bori Imre: A vajdasági magyar


irodalom, 91–120. p.; Dr. Csáky S. Piroska: A kutatás színtere a könyv-tár, 121–128. p.; Dr. Gerold László: A vajdasági (szabadkai) színjátszás története és jelene, 129–137. p.; Dr. Franyó Zsuzsanna: Az Újvidéki Színház rövid története, 139–144. p.; Mgr. Beszédes Valéria: A bácskai és bánsági magyarság népéletének néhány vonatkozása, 145–157. p.; Gábrityné dr. Molnár Irén: Vallási életünk, 159–171. p.; Mirnics Zsu-zsa: Koldusbotra jutott kisebbségi médiák, 175–212. p.; Ifj. Korhecz Tamás mgr.: Jog és joggyakorlat, 213–248. p.; Mgr. Mirnics Károly: Politikai önszerveződés, 249–279. p.; Dr. Bosnyák István: Adatok a délvidéki magyar tanügyi, művelő-dési, tudományos és művészeti civil szervezetek múltjához és jelenéhez, 281–287. p.; Magyar tagozatos is-kolák, egyetemek, egyházi hivata-lok és intézmények, a vajdasági ma-gyar civil szervezetek és művelődé-si egyesületek címtára, 289–335. p.

2599a. Vajdaság templomai és kolosto-rai; [Újvidék] – Vajdaság Idegen-forgalmi Szervezete; 2006. 48 p.

2600. Vajdasági útkereső – Kutatások, tanulmányok, jelentések (Gábrityné dr. Molnár Irén és Mirnics Zsuzsa szerk.); Szabadka – Magyarságku-tató Tudományos Társaság, 1998. 334 p. – Ajánló, 7. p.; Bevezető gondolatok, 9–10. p.; Gábrityné dr. Molnár Irén: A jugoszláv társadal-mi környezet elemzése a nemzeti kisebbségek szempontjából, 13–31. p.; Mirnics Károly: A magyar ki-sebbség iskolázottsági szintje a Vaj-daságban, 33–93. p.; Dr. Tóth Lajos: Pedagógushiány (tanárhiány) – mint a magyar oktatás elsorvasztásának

jelentős tényezője a Vajdaságban, 95–107. p.; Papp Árpád: A vajdasá-gi mi-tudat?, 109–130. p.; Dr. Ágos-ton Mihály: Világítótornyot nemze-ti megmaradásunk országútja fölé!, 133–153. p.; Ifj. Korhecz Tamás mgr.: Egyenrangú és egyenrangúbb hivatalos nyelvek, 155–167. p.; Dr. Szalma József: A külföldi diplomák honosítási problémái, 169–177. p.; Dr. Ribár Béla: A magyar tudomá-nyos kutatók utánpótlása a Vajda-ságban, 179–181. p.; Dr. Horváth Mátyás: Nyelvhasználat és anya-nyelvű oktatás, 183–190. p.; Dr. Molnár Csikós László: Az anya-nyelven való tanulás a jugoszláviai magyarok körében, 191–196. p.; Kucsera Géza–Sziveri Rezső: Az általános oktatás szakmai feltételei Szabadka község általános iskolái-ban, 197–204. p.; Mihályi Katalin: Biflázók előnyben?, 207–211. p.; Szőke Anna: Hagyománytisztelő óvodai nevelés, 213–233. p.; Péter Klára: A nyelvpolitika érvényesülé-se általános iskoláinkban, 235–239. p.; Jelenlétünk. Tudományos konfe-renciák, tanácskozások, 241–258. p.; A vajdasági általános iskolák, kö-zépiskolák, gyógypedagógiai általá-nos iskolák, felnőttképzők, zene- és balettiskolák címtára a községek és a tannyelv szerint, 259–334. p.

2601. Vinaver, Vuk dr.: Jugoslavija i Madjarska 1933–1941; Beograd – Narodna knjiga, 1976. 461 p.

2602. Vojvodina u brojkama; Novi Sad, 1989. februar, 134 p. (sokszorosított gépirat).

2603. Vojvodina – Od najstarijih vremena do velike seobe; Novi Sad, 1939. XI + 572 p.


Irodalom: Hadrovics László: ~; Századok, 1944. 102–104. p.

2604. Volt egyszer egy ország – Jugo-szlávia létrehozása és széthullása; Tóthfalu – Logos, 2003. 193 p.

2605. Vujicsics D. Sztoján (szerk.): Szom-szédság és közösség – Délszláv–magyar irodalmi kapcsolatok; Budapest – Akadémiai Kiadó, 1972. 550 p. + dokumentumok


Vö.: 2361. és 2362. sz.

2606. A bölcsőtől az iskoláig (Pályavá-lasztási tanácsadó); In: Útmutató – A Napló ajándéka; Subotica – Mi-nerva štamparija i nakladništvo, é. n., 5–75. p.

2607. A feloszlott Jugoszlávia iskolái; Magyar Kisebbség, 1941. május 16., 10. szám, 225–226. p.

2608. A „gyanús” nevű tanulók (Kép a jugoszláviai iskolapolitikához); Ma-gyar Kisebbség, 1927. október 15., 20. szám, 719–720. p.; Kumanudi P. Koszta (A közoktatási miniszter 74470. sz. rendelete); 1927. novem-ber 15., 797–798. p.

2609. A jugoszláv ellenzék kiáltványa; Magyar Kisebbség, 1935. július 1., 13. szám, 371–374. p.

2610. A jugoszláv főiskolák; Magyar Ki-

sebbség, 1941. március 1., 5. szám, 106–107. p.

2611. A jugoszláviai iskolatörvény és a magyar kisebbség; Magyar Ki-sebbség, 1928. december 1., 23. szám, 874–880. p.

2612. A jugoszláviai kisebbségi magyar nemzet politikai, közgazdasági és kulturális helyzete a genfi kong-resszus előtt; Magyar Kisebbség, 1930. október 1., 19. szám, 685–705. p.

2613. A jugoszláviai magyar kisebb-

ségről (Sajtószemle a Bácsmegyei Napló és a Délbácska írásaiból); Magyar Kisebbség, 1922. szeptem-ber 15., 2. szám, 59–60. p.; [Lap-szemle], 1922. október 1., 3. szám, 94–95. p.; A Jugoszláviai Magyar Párt memoranduma (ismertetés); 1922. november 15., 6. szám, 195. p.; [Lapszemle], 1922. december 1., 7. szám, 221–222. p.; A jugo-szláviai magyarok választójoga, 1922. december 15., 8. szám, 267. p.; A horvátok és a szerb királyi ház, 1923. március 15., 6. szám, 215. p.

2614. A jugoszláviai magyar kisebbség állásfoglalása az új belpolitikai helyzetben; Magyar Kisebbség, 1939. december 16., 24. szám, 575. p.

2615. A Jugoszláviai Magyar Népszö-vetségi Liga; Magyar Kisebbség, 1928. augusztus 1., 15–16. szám, 577. p.

2616. Arday Lajos: A jugoszláviai ma-gyar nemzetiség helyzete (1981); In: Jelentések a határokon túli ma-gyar kisebbség helyzetéről (Csehszlovákia, Szovjetunió, Románia, Jugoszlávia); Budapest – Medve-tánc Könyvek, 1988. 265–303. p.

2617. A kisebbségi sérelmek felsorolá-sa a belgrádi parlamentben. Dr. Kraft és dr. Moser németpárti képviselők nagy beszédei; Magyar Kisebbség, 1928. szeptember 1., 17. szám, 632–636. p.


2618. A magyar államiság emlékei a Vajdaságban; In: Vajdasági Ma-gyar Kalendárium; Szabadka – Szabad Hét Nap, 2001. 164–168. p.

2619. „A nagy jugoszláv nép magyar csoportja”; Magyar Kisebbség, 1930. október 16., 20. szám, 759. p.

2620. A névvegyelemzés megszüntetése az SHS királyságban; Magyar Ki-sebbség, 1928. szeptember 1., 17. szám, 649. p.

2621. Ágoston András: Levél a vajdasági magyarokhoz; Újvidék – Magyar Szó Naptár ’94 [1994]. 144–147. p.

2622. Ágoston Mihály: Üzenet útravalóként (hallgató) fiatal értelmi-ségünkhöz – határok nélkül; Újvidék – Magyar Szó Naptár ’98 [1998]. 77–86. p.

2623. Ágoston Mihály: A készülő hely-ségnévjegyzékről; Hét Nap, 2003. augusztus 6., 18–19. p.

2624. Bálint Sándor: Gyerek híján nincs

iskola…; Létünk, 1991. 4–5. szám, 269–281. p.

2625. Bárth János: Magyarságtudomá-nyi kutatások Jugoszláviában; Forrás, 1988. 6. szám, 61–69. p. és Határainkon kívüli magyar nép-rajzi kutatások II.; Budapest – Tu-dományos Ismeretterjesztő Társu-lat, 1989. 38–51. p.

2626. Beiratkozási rendelet az SHS ál-lamban; Magyar Kisebbség, 1929. szeptember 1., 17. szám, 632. p.

2627. Berkes József: A magyar kisebb-ség politikai helyzete az S.H.S.

államban; Magyar Szemle, 1928. január (5. szám), 48–53. p.

2628. Berkes József: A jugoszláviai ma-gyarság kivándorlása; Magyar Szem le, 1930. február (30. szám), 161–165. p.

2629. Berkes József: A szerb diktatú-ra három kultúrtörvénye; Magyar Szem le, 1931. szeptember (49. szám), 54–64. p.

2630. Beszámoló a Jugoszláviai Orszá-gos Magyar Párt helyzetéről; Ma-gyar Kisebbség, 1927. június 15., 12. szám, 452–458. p.

2631. Beszédes Valéria: Közép- és ba-rokk kori építészeti örökségünk; In: Vajdasági Magyar Kalendá-rium; Szabadka – Hét Nap, 2004. 125–131. p.

2632. Biacsi Antal: Népesedés: Fogyunk, fogyatkozunk – A számok beszél-nek; 7 Nap, 1991. március 22., 12–13. p.

2633. Biacsi Antal: Ollóval szabdalt köz-érzet – Körzetesítés és demográ-fia; 7 Nap, 1992. február 21., 6–7. p.

2634. Bisztray Gyula: Vajdasági irodal-mi élet; Magyar Szemle, 1934. de-cember (88. szám), 430–439. p.

2635. Boczán Béla: A vajdasági magyar-ság helyzete Jugoszláviában; Ki-sebbségi Körlevél, 1940. szeptem-ber, 5. szám, 25–29. p.

2636. Bori Imre: Hagyományaink; Lé-tünk, 1971. 1. szám, 63–75. p.

2637. Bori Imre: Harminc év – Harminc-éves a Magyar Tanszék, húszéves


a Hungarológiai Intézet; Magyar Szó – Kilátó; 1989. október 21., 45. szám, 13–14. p.

2638. [Bosnyák István]: Kisebbségmeg-tartó feladatkörben – Megalaku-lás előtt a Jugoszláviai Magyar Írástudók Műhelye – Interjú dr. Bosnyák István egyetemi tanárral (Bálint Sándor); Magyar Szó – Ki-látó; 1990. április 21., 18. szám, 15. p.

Kiegészítés: Egy értelmiségi társu-lás megalakulása elé – A Jugoszlá-viai Magyar Művelődési Társaság programja; Magyar Szó – Kilátó; 1990. június 9., 25. szám, 14. p.; Bosnyák István: Önmagunk nyo-mában – Tízéves a Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság; Családi Kör, 2000. június 22., 21. p.

2639. Bozóki Antal: Helységnevek Vaj-daságban I–IV.; Családi Kör, 1998. szeptember 24., 16. p.; október 1., 16. p.; október 8., 16. p.; október 15., 16. p.

2640. Brindza Károly: A miniszter és a bán „eszmecseré”je a jugoszlá-viai magyar színházalakítás enge-délyeztetéséről; Új Hét Nap, 1994. március 25., 11. p.

2641. B. Szabó György: A magyar nyelv és irodalom tanszékének néhány feladatáról; Magyar Szó – Kilá-tó, 1978. július 29., 7. szám, 11. p. – Uo.: Ljubomir Milin: A gim-náziumtól a katedráig – B. Szabó György a Novosadski Dnevnikben is közzétette a Magyar Tanszék és a Hungarológiai Intézet megala-pítására vonatkozó írását; 12. p.

2642. Burányi Nándor: Magyarok Vaj-daságban – Mióta és meddig tart

még a fogyatkozás; Magyar Szó – Kilátó; 1989. december 23., 1. szám, 13–14. p.; Magyarok a köz-életben; Magyar Szó – Kilátó; 1990. január 13., 4. szám, 13–14. p.

2643. Csáky S. Piroska: A Reggeli Újság szerepe művelődési életünkben; Újvidék, Tanulmányok, 1997. 13–23. p.

2644. Cseresnyés Iván: A jugoszláviai „naš narod” és a népkisebbségek lélekszáma; Magyar Kisebbség, 1941. május 1., 9. szám, 196–199. p.

2645. Csorba Béla: Vajdaság közkönyv-tárai egy felmérés tükrében; Hun-garológiai Közlemények, 1997. 4. szám, 129–133. p.

2646. Csordás Mihály: Zajos keresztelő – Létrejött a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség; 7 Nap, 1992. július 17., 14. p.

2647. [Csuka Zoltán]: Magyar irodalom és művelődés Jugoszláviában; Magyar Kisebbség, 1941. május 16., 10. szám, 226–236. p. – a Ki-sebbségi Körlevél 1941. márciusi számából átvett, bevezetővel ellá-tott írás.

2648. Čubrilović, Vasa: A kisebbségi kérdés az új Jugoszláviában; Híd, 1996. december, 1041–1060. p.; Vasa Čubrilović A kisebbségi kér-dés az új Jugoszláviában című ta-nulmánynak statisztikai mellék-lete; Híd, 1997. január, 110–112. p.

2649. Deák Leó: A Népszövetség és kongresszusunk jövő feladatai; Magyar Kisebbség, 1929. szeptem-ber 15., 18. szám, 670–679. p.


2650. Deák Leó: Keserű panasz (Az 1934. szeptember 4-én Bernben el-mondott beszéd); Magyar Kisebb-ség, 1934. november 16., 22. szám, 656–658. p.

2651. Dévavári Zoltán: Mit hagyunk a XXI. századra? – A vajdasági műemlékvédelem gondjai és táv-latai; 7 Nap, 1984. szeptember 21., 18–19. p.

2652. Dévavári Zoltán: Múltunk, jele-nünk kincsestára [a Jugoszláv Enciklopédia magyar kiadásának terve]; 7 Nap, 1985. december 27., 22–23. p.

2653. din: Műemlékeink nyomában, Hét Nap, 2003. április 16., 26. p.

2654. Dobos János, mgr.: Quo vadis archivum?; 7 Nap, 1986. október 24., 28. p.

2655. Domonkos László: Tito és a ma-gyarok – In: Folytatódó titkos tör-ténetünk; Budapest – Püski, 1996. 42–89. p.

2656. Egy figyelemre méltó szerződés – Románia és Jugoszlávia szerző-dése a bánsági kisebbségi iskolák helyzetének szabályozásáról; Ma-gyar Kisebbség, 1933. május 16., 10. szám, 285–294. p.

2657. Fegyverzés és kisebbségi kérdés – Deák Leó dr. előadása a VIIik nemzetkisebbségi kongresszuson; Magyar Kisebbség, 1931. szeptem-ber 16., 18. szám, 645–649. p.

2658. Fekete Lajos: Magyar kisebbség Ju-

goszláviában; Magyar Szemle, 1935. december (100. szám), 378–382. p.;

1936. március (103. szám), 285–289. p.; 1936. június (106. szám), 188–191. p.; 1936. szeptember (110. szám), 192–198. p.; 1937. január (113. szám), 97–100. p.; 1937. ápri-lis (116. szám), 393–396. p.; 1937. augusztus (120. szám), 380–383. p.; 1937. december (124. szám), 285–288. p.; 1938. február (126. szám), 186–190. p.; 1938. szeptember (133. szám), 92–97. p.; 1938. december (136. szám), 397–391. p. Megjegyzés: Kisebbségi esemény-történet (Fekete Lajos írásaiból); Híd, 1993. december, 977–984. p.

2659. Für Lajos: A magyar tudomány-művelés Jugoszláviában; In: Je-lentések a határokon túli magyar kisebbség helyzetéről (Csehszlo-vákia, Szovjetunió, Románia, Ju-goszlávia); Budapest – Medvetánc Könyvek, 1988. 305–315. p.

2660. Friedrich Anna: Fogyatkozó vaj-dasági magyarok – Annyi ma-gyar, ahány betelepült menekült; Családi Kör, 2001. május 31., 8–9. p.

2661. Gáj József: A római katolikus egy-ház helyzete Jugoszláviában; Ma-gyar Kisebbség, 1924. február 1., 3. szám, 115–122. p.

2662. Gáj József: Az SHS magyarsá-gának politikai élete és harcai – I. Történelmi áttekintés (1848–1918); Magyar Kisebbség, 1926. ja-nuár 15., 2. szám, 51–60. p.; II. Tör-ténelmi áttekintés (1918–1925), 1926. február 1., 3. szám, 86–92. p; III. (1922. júl. 26.–1925. febr. 8.), február 15., 4. szám, 142–145. p.

2663. Gáj József: Az SHS államban élő

magyarság helyzete 1924 óta; Ma-


gyar Kisebbség, 1926. október 1., 19. szám, 708–718. p.

2664. Gáj József: A jugoszláviai kato-likus kisebbségek és a glagolica; Magyar Kisebbség, 1927. január 15., 2. szám, 45–49. p.

2665. Gáj József: Politikai pártok az SHS államban és a nemzeti ki-sebbségek; Magyar Kisebbség, 1927. március 1., 5. szám, 161–164. p.

2666. Gáj József: A jugoszláv vallási és nemzeti kisebbségek és az új kö-zépiskolai törvényjavaslat; Ma-gyar Kisebbség, 1927. március 15., 6. szám, 198–204. p.

2667. Gáj József: Morituri te salutant… (Az SHS királyság tíz éves jubileu-ma); Magyar Kisebbség, 1927. de-cember 15., 24. szám, 894–896. p.

2668. Gáj József: A jugoszláviai Srnac, Orjuna, Hanao és Orkán; Ma-gyar Kisebbség, 1928. április 15., 8. szám, 292–293. p.

2669. Gáj József: Válaszunk Nikics Fedornak (A vajdasági magyar kisebbség iskolaügyeiről); Magyar Kisebbség, 1929. október 15., 20. szám, 794–813. p.

2670. Gaál György: A vajdasági törté-nelmi intézet tanulmánykötetei; Századok, 1974, 1275–1276. p.

2671. Gaál György: Vajdaság gazdasága a két világháború között; Létünk, 1976. 1. szám, 38–49. p.

2672. Gaál György, dr.: Visszaélés a tör-ténelemmel I–IV.; 7 Nap, 1988. április 22., 14–15. p.; április 29.,

13–14. p.; május 6., 22. p. és május 13., 24–25. p.

2673. Gábrity Molnár Irén: Vajdasági magyar humántudományosság és a tudományos műhelyek szerepe; In: Ezredforduló; Dunaszerdahely – Lilium Aurum, 2001. 211–229. p.

2674. Gerlovics Szilveszter: Középko-ri magyar pénzek verdehelyei a Vajdaságban I–II.; Bácsország, 2003. X–XII. szám, 44–47. p. és Bácsország, 2004. I–III. szám, 42–46. p.

2675. Gubás Jenő: A jugoszláviai ma-gyar értelmiség helye és szerepe a kultúra világában; Hitélet, 1995. 1. szám, melléklet 1–8. p.

2676. Györe Kornél: Vajdaság népei-

nek és nemzetiségeinek területi megoszlása különös tekintettel a tartomány magyar népességére; Létünk, 1971. 1. szám, 9–24. p.

2677. Györe Kornél: A vajdasági vá-rosok népességének alakulása az 1948–1971es időszakban; Létünk, 1972. 5. szám, 33–45. p.

2678. Havas Emil–Szenteleky Kornél: Eszmecsere (A kisebbségi magyar irodalomról); Létünk, 1972. 5. szám, 157–161. p.

2679. Hegedűs Antal: Hatvanéves a Vaj-dasági Levéltár; Magyar Szó – Ki-látó, 1986. szeptember 6., 36. szám, 13. p.

2680. Hegedűs Nándor: Levélváltás egy jugoszláv kisebbségi szakértővel [Lavo Cermelj szlovén íróval]; Ma-gyar Kisebbség, 1937. március 20., 5–6. szám, 151–157. p.


2681. Huszonöt parlamentáris kormány után (1918. december 7.–1928. jú-lius 28. közötti 25 kormány felso-rolása); Magyar Kisebbség, 1929. január 15., 2. szám, 73. p.

2682. Jugodemokrácia [Moser János parlamenti felszólalása]; Magyar Kisebbség, 1925. augusztus 1., 15–16. szám, 586–595. p.

2683. Jugoszlávia kisebbségi politikája; Magyar Kisebbség, 1924. július 1., 13. szám, 562–565. p.

2684. Jugoszlávia kisebbségeinek blokkja Genfben; Magyar Kisebbség, 1931. július 1., 11. szám, 411–412. p.

2685. Juhász Géza: Magyar irodalom és könyvkiadás Jugoszláviában, 1945–1970; Létünk, 1972. 5. szám, 59–80. p.

2686. Juhász Géza: A Kultúrszövetségtől a Magyar Alosztályig I–III. – 1. A nyílt és rejtett vertikális nem-zetiségi szervezetekről, különös tekintettel a könyvkiadásra; Ma-gyar Szó – Kilátó; 1990. július 28., 32. szám, 12. p.; 2. Újabb nekilen-dülés: a Forum; 1990. augusztus 4., 33. szám, 11. p.; 3. A kisebbség művelődésének szolgálatában; 1990. augusztus 11., 34. szám, 11–12. p.

Hozzászólás: Olajos V. Mihály: Közöm volt hozzá…; Magyar Szó – Kilátó; 1990. szeptember 8., 38. szám, 13–14. p.

2687. Jung Károly: Borislav Jankulov le-velei Sebestyén Gyulához délszláv hősdalfordításainak közzététele ügyében; Létünk, 1991. 1–2. szám, 50–58. p.

2688. Kalapis Zoltán: A Magyar Szó évei, évtizedei; Újvidék – Magyar Szó Naptár 1989. 88–127. p.

2689. Kalapis Zoltán: Így kezdődöt… – Szemelvények A Magyar Szó fél évszázada című könyvből; Újvi-dék – A Magyar Szó 2004. évi Nap-tára, 40–50. p.

2690. Kalapis Zoltán: Az eperfa 250 éve

a Vajdaságban; In: Búza, dohány, selyem; Újvidék – Forum Könyvki-adó, 1998. 40–72. p.

2691. Kalapis Zoltán: Hírlapírók, szer-kesztők, tipográfusok; Újvidék – A Magyar Szó 2002. évi Naptára, 53–90. p.

2692. Kisebbségi iskolai egyezmény Ju-goszlávia és Románia között; Ma-gyar Kisebbség, 1928. január 15., 2. szám, 57–60. p.

2693. Kongó Tivadar: Félelem és vissza-

vonulás – Rövid visszapillantás kulturális önszerveződésünkre; Magyar Szó – Kilátó; 1990. április 7., 16. szám, 18. p.

2694. Kovács Teréz, mgr.: Vidéki diplo-mások I–V.; Magyar Szó – Kilátó, 1982. szeptember 25., 37. szám, 13. p.; október 2., 38. szám, 15. p.; ok-tóber 9., 39. szám, 15. p.; október 16., 40. szám, 15. p. és október 23., 41. szám, 14. p.

2695. Közgyűjtemények Vajdaságban; Újvidék – A Magyar Szó 2004. évi Naptára, 197–211. p.

2696. Kőhegyi Mihály: Vajdasági falva-ink adatai Katona István könyvé-ben I–III.; Bácsország, 2001. I–IV.


szám, 12–13. p.; 2001. IX–XII. szám, 101–102. p. és 2002. I–III. szám, 76–77. p.

2697. Krizsán Mónika: Megérteni és továbbadni az irodalom örök elevenségét – A Magyar Nyelv, Irodalom Tanszék fennállásának negyvenötödik évfordulóját ün-nepelte; Hét Nap, 2004. október 27., 30. p.

2698. Löbl Árpád: A vajdasági történet-írás tíz éve; Századok, 1959. 616–626. p.

2699. Löbl Árpád: Klasne borbe u Vojvodini i revolucionarne veze Vojvodine sa Madjarskom 1918–1919; Novi Sad – Matica Srpska, Zbornik za društvene nauke, 1959. 25–70. p.

2700. Ludányi András: A magyarok sor-sa Jugoszláviában – Genocídium, ethnocídium vagy etnikai tisz-togatás; Nyelvünk és Kultúránk, 2004. 1. szám, 3–21. p.

2701. Magyar kisebbségi nyilatkozatok a Vajdaság kettéosztása ellen; Magyar Kisebbség, 1940. június 16., 11–12. szám, 265–266. p.

2702. Magyar László: Vajdasági vonat-kozású dokumentumok – Talló-zás a BácsKiskun Megyei Levél-tárban; Magyar Szó – Kilátó, 1987. május 16., 23. szám, 16. p.

2703. Magyarok a Vajdaságban – Az

1991es népszámlálás margójá-ra; Újvidék – Magyar Szó Naptár, 1992, 64–79. p.

2704. Magyar sérelmek és kívánságok a jugoszláv törvényhozás előtt; Ma-

gyar Kisebbség, 1939. június 16., 12. szám, 301–303. p.

2705. Magyar tanítóhiány a Vajdaság-ban; Magyar Kisebbség, 1933. ja-nuár 1., 1. szám, 18. p.

2706. [Mayer Ottmár] Hajdu Vilmos: A jugoszláviai kisbirtokosság hely-zetéhez; Híd, 1936. június, 6. szám, 1–5. p.

2707. Matuska Márton: Elöregedés, el-néptelenedés; Magyar Szó – Kilátó, 1982. április 3., 13. szám, 13. p.

2708. Matuska Márton: Demográfia: 1. Költözködünk; Magyar Szó – Ki-látó, 1983. augusztus 27., 32. szám, 11. p. és 2. Öregszünk és fogyunk; szeptember 3., 33. szám, 11–12. p.

2709. Matuska Márton: Mikor üt a meg-váltás órája? – Gondolatok a nép-számlálási adatok ismeretében; Hét Nap, 2003. január 29., 10–11. p.

2710. Megalakult a jugoszláviai Ma-gyar Közművelődési Szövetség; Magyar Kisebbség, 1940. december 16., 24. szám, 560–564. p.

2711. Milovanović Jović, Olivera: Három tevékeny évtized – Műemlékvéde-lem; Magyar Szó – Kilátó, 1981. november 7., 43. szám, 11. p.

2712. Mirnics Károly: Az asszimiláció a tények tükrében; Magyar Szó – Kilátó; 1990. február 3., 7. szám, 15. és 18. p.

2713. Mirnics Károly: A kisebbségi kul-turális jogokról – Az erőszakos asszimilációtól a természetes asszimiláció felé!; Magyar Szó –


Kilátó; 1990. szeptember 15., 39. szám, 13–14. p.

2714. Mirnics Károly: Szórványmagyar-ságtól a szigetmagyarságig (Az asszimilációról); Létünk, 1991. 4–5. szám, 244–268. p.

2715. Mirnics Károly: Az eltűnés ve-szélyeinek örvényében; Újvidék – Magyar Szó Naptár ’94 [1994]. 124–136. p.

2716. Mirnics Károly: Megmaradhate a vajdasági magyarság?; Újvidék – Magyar Szó Naptár ’96 [1996]. 84–89. p.

2717. Mirnics Károly: Örömtelen közös-ség; Szabad Hét Nap, 1995. augusz-tus 10., 6–7. p.

2718. Mirnics Károly: A nemzetiségek iskolázottsági szintje a Vajda-ságban; Létünk, 1998. 1–2. szám, 69–89. p.

2719. Mirnics Károly: A magyarok te-rületi elhelyezkedése a Vajdaság-ban; 2005. 7 p. (gépirat)

2720. Molnár Eleonóra: Magyar médi-umok Vajdaságban; Újvidék – A Magyar Szó 2003. évi Naptára, 125–146. p.

2721. Nánay Béla: A jugoszláviai magyar művelődés útja; Magyar Szem le, 1936. február (102. szám), 169–179. p.

2722. Nánay Béla: A jugoszláviai ma-gyar tanügy képe; Magyar Szemle, 1937. október (122. szám), 187–198. p.

2723. Nemzetiség? Kisebbség? – Be-szélgetés Julijan Tamas ruszin

nemzetiségű egyetemi tanárral és íróval I–II. (Fehér István); Magyar Szó – Kilátó; 1990. március 31., 15. szám, 15. p. és 17. p.; 1990. április 7., 16. szám, 13. p. és 15. p.

2724. Németh Ferenc: Vajdasági kasté-lyok – Beszélgetés Branka Kulićtyal, a Tartományi Műemlékvédő Intézet szakmunkatársával; Ma-gyar Szó – Kilátó, 1986. március 22., 12. szám, 17. p.

2725. Németh Ferenc: Veszendő értéke-

ink: a vajdasági kastélyok I–II.; Családi Kör, 2000. október 19., 24–25. p. és október 26., 24–25. p.

2726. Németh Ferenc: A „fényképészillusztrátor”tól a fotóriporterig – Vajdaság sajtófotótörténetének első korszakából (189?–1918); Bácsország, 2005. 3. (34.) szám, 32–34. p.

2727. Népességstatisztika – Várt ered-

mények és meglepetések a tavalyi népszámlálás adataiban; Magyar Szó – Kilátó, 1982. március 6., 9. szám, 11. p.

2728. Novák Miklós: Halasztott áldás – Tizenegy és fél millióra fogyat-kozhat a Kárpátmedencei ma-gyarság; Magyar Nemzet, 2006. április 15.

2729. Olajos V. Mihály: Bizalmatlanság a magyarok iránt I–II.; Magyar Szó – Kilátó, 1990. november 3., 46. szám, 13. p. és 16. p.; 1990. no-vember 10., 47. szám, 13. p. és 16. p.

2730. Papp György: A délvidéki (vaj-

dasági) társadalomtudományi és nyelvészeti kutatások céljairól és


jellegéről; In: Ezredforduló; Duna-szerdahely – Lilium Aurum, 2001. 64–73. p.

2731. Páll Sándor: A nemzetiségi önszer-veződésről Vajdaságban; Létünk, 1990. 6. szám, 658–666. p.

2732. Petkovics Kálmán: Ár ellen – Már-tír hidasok 1941–1945; Magyar Szó – Kilátó, 1982. április 17., 15. szám, 13. p.

2733. Petkovics Kálmán: Egy élclap kró-nikája [Grimasz] I–XX.; 7 Nap, 1987. november 27-étől 1988. ápri-lis 8-áig.

2734. Prokopy Imre: A vajdasági községi választásokhoz; Magyar Kisebb-ség, 1927. december 1., 23. szám, 841–843. p.

2735. Prokopy Imre: A jugoszláviai nem-zeti kisebbségek helyzete; Magyar Szemle, 1932. december (64. szám), 387–396. p.

2736. Prokopy Imre: A jugoszláviai nem-zeti kisebbségek helyzete hivatalos megvilágításban és a valóságban; Magyar Kisebbség, 1932. december 1., 23. szám, 705–717. p.

2737. Prokopy Imre: A jugoszláviai ag-rárreform I–IX.; Magyar Kisebb-ség, 1933. április 16., 7–8. szám, 216–222. p.; május 1., 9. szám, 251–261. p.; május 16., 10. szám, 295–306. p.; június 16., 11–12. szám, 343–354. p; július 1., 13. szám, 391–397. p.; július 16., 14. szám, 423–432. p; augusztus 16., 15–16. szám, 466–472. p.; szep-tember 1., 17. szám, 501–508. p.; szeptember 16., 18. szám, 538–541. p.

2738. Prokopy Imre: A vojvodinai hely-ségnevek újabb megváltoztatása; Magyar Kisebbség, 1936. április 16., 8. szám, 202–203. p.

2739. Prokopy Imre: Beszédes számok [A magyarországi szerbekről és a jugoszláviai magyarokról]; Magyar Kisebbség, 1937. február 16., 4. szám, 114–117. p.

2740. Prokopy Imre: Néhány tanulságos számadat a szkupstina költségve-tési vitájából; Magyar Kisebbség, 1937. április 16., 8. szám, 224–225. p.

2741. Prokopy Imre: A jugoszláviai nemzeti kisebbségek iskolaügyi hely-zete a statisztika tükrében; Ma-gyar Kisebbség, 1939. január 1., 1. szám, 3–8. p.

2742. Prokopy Imre: A jugoszláviai kép-viselőválasztások; Magyar Kisebb-ség, 1939. február 16., 3–4. szám, 65–81. p.

2743. Prokopy Imre: A jugoszláviai vá-lasztások; Magyar Szemle, 1939. február (138. szám), 160–170. p.

2744. Prokopy Imre: Elvi jelentőségű bírói döntés a jugoszláviai feleke-zeti iskolák vagyonáról; Magyar Kisebbség, 1940. február 16., 3–4. szám, 84. p.

2745. Prokopy Imre: Egy jugoszláv ha-tárrevízió története; Magyar Szemle, 1941. augusztus (168. szám), 83–88. p.

2746. -pp: Elfogyunk; Hitélet, 1991. 3. szám, 15–17. p.

2747. Rados K. Béla: A jugoszláviai új községi törvény és a kisebbségek;


Magyar Kisebbség, 1933. május 16., 10. szám, 307–310. p.

2748. Rados K. Béla: A vajdasági ma-gyar egyesületek ügye a Népszö-vetség előtt; Magyar Kisebbség, 1933. szeptember 16., 18. szám, 527–537. p.

2749. R. F.: A jugoszláviai egyetemi és főiskolai hallgatóság sz. 1936–37. tanévben különös tekintettel a magyar hallgatókra; Kisebbségi Körlevél, 1940. november, 6. szám, 28–36. p. + 3 tábla.

2750. Ricz Péter: Az elátkozott hadosz-

tályok – In memoriam sok ezer vajdasági katona emlékére; Bács-ország, 2005. 4. (35.) szám, 80–83. p.

2751. Roncsák Alexandar: Görögtűz vagy valami más – Huszonöt éves a Jugoszláviai Magyar Nyelvmű-velő Egyesület; 7 Nap, 1989. októ-ber 13., 22–23. p.

2752. Sándor Béla: A jugoszláviai ma-gyarság kívánságai iskolai téren; Magyar Kisebbség, 1927. július 1., 13. szám, 484–489. p.

2753. Sebestyén Imre: Megfogyva bár…;

Újvidék – A Magyar Szó 2002. évi Naptára, 33–46. p.

2754. Silling István: Feljegyzések a vaj-dasági szőlőtermesztés múltjából és a szőlőkertek Védőszentjeinek tiszteletéről; Néprajzi Látóhatár, 1999. 1–4. szám, 447–456. p.

2755. Somorja Sándor: A jugoszláviai magyar egyetemi hallgatók; Ka-langya, 1938. 7. szám, 322–327. p. és Létünk, 1973. 1. szám, 165–168. p.

2756. Szabó Bálint: A szovjet–jugoszláv viszály drámai következményei a magyar–jugoszláv határrégi-óban; Bácsország, 2002, IV–VI. szám, 101–103. p.

2757. [Szabó Géza] Szakács Gábor: A vojvodinai földmunkásmozgalom történetének alapvonalai I–IV.; Híd, 1939. július–augusztus, 7–8. szám, 257–260. p., 1939. szeptem-ber, 9. szám, 321–327. p.; 1939. no-vember, 11. szám, 417–422. p. és 1939. december, 12. szám, 478–482. p.

2758. Szekeres László: A vajdasági vas-

utak első ötven éve; Bácsország, 1995. szeptember 7., 9. p.

2759. Szeli István: Akadémiánk előtör-ténetéből – A „tudós társaságok” szervezése gondolatának fejlődé-se a mai Vajdaság területén; Ma-gyar Szó – Kilátó, 1981. január 10., 1. szám, 11. p. és 13. p.

2760. Szeli István: Egy délszláv hősénekciklus fordításának közzé-tétele alkalmából; Létünk, 1991. 1–2. szám, 59–70. p.

2761. Szeli István: Negyven esztendős a Tanszék; Hungarológiai Közlemé-nyek, 2000. 2. szám, 105–114. p.

2762. Szöllősy Vágó László, dr.: Vajdaság magyarlakta települései; Bács-ország, 2000. 10–12. szám, 8. p.

2763. 14000 telepes érkezett, Magyar Szó, 1945. szeptember 29. – Ua.: Magyar Szó, 1984. szeptember 29., 21. p.

2764. Torok Csaba: Első szellemi ember-öltőnk végén – Az Újvidéki Egye-


tem 35 éves Magyar Tanszéke a jugoszláviai magyarság önisme-retének és önérzetének szolgála-tában – Beszélgetés dr. Bányai Já-nos tanszékvezető tanárral; Csa-ládi Kör, 1994. október 27., 6–7. p.

2765. Tóth Lajos: Az anyanyelvű oktatás a nemzeti kisebbségek fennma-radásának és fejlődésének alap-pillére; Létünk, 1991. 4–5. szám, 282–304. p.

2766. Tudományos akadémia Vajdaság-ban, Magyar Szó – Kilátó, 1979. február 10., 6. szám, 15. p.

2767. Vajdaság; A Magyar Nemzet mel-

léklete, 1990. július 16., 4 p.

2768. Vajdaság helységnévtára és a la-kosok száma; In: Vajdasági Ma-gyar Kalendárium; Szabadka – Szabad Hét Nap, 1998. 102–115. p.

2769. Vajdasági: Az SHS állam ethnográfiája [statisztikai adatok]; Ma-gyar Kisebbség, 1924. február 15., 4. szám, 172–174. p.; Mennyi is az igazi „naš narod” az SHS állam-ban – 1924. április 15., 8. szám, 348–351. p.; A református egyház számadatai az SHS királyság-ban – Magyar Kisebbség, 1924. május 15., 10. szám, 428–429. p.; Széljegyzetek a jugoszláviai nem-zetiségi kisebbségi politikához – 1924. augusztus 1., 15–16. szám, 620–623. p.; Széljegyzetek az SHS állam agrárreformpolitikájához – 1924. szeptember 15., 18. szám, 730–736. p.

2770. Vajdasági szélmalmok; Magyar

Szó – Kilátó, 1986. július 5., 27. szám, 14. p.

2771. Vajdasági Tudományos és Művé-szeti Akadémia – A Kilátó külön-száma; Magyar Szó – Kilátó, 1979. december 15., 50. szám, 11–15. p.

2772. Varjú Márta: A légicsapások króni-kája – Eseménynaptár 1999. már-cius–június; Újvidék – A Magyar Szó 2000. évi Naptára, 157–166. p.

2773. Változás a jugoszláviai magyar-ság helyzetében; Magyar Kisebb-ség, 1936. november 16., 21–22. szám, 573–575. p.

Kiegészítés: Jakabffy Elemér: Újabb adatok a jugoszláviai magyarság helyzetváltozásához; Magyar Ki-sebbség, 1936. december 16., 24. szám, 641–655. p.; Újabb adalék a jugoszláviai magyarság helyzet-képéhez; Magyar Kisebbség, 1937. január 16., 2. szám, 72–73. p.

2774. Vékás János: Kisebbségi akrobácia – A VMDK hármas autonómiater-vezetének háttere; Új Magyaror-szág, 1994. május 20., 14. p.; Ua.: A botrány. Vajdasági magyarság – Tények és számok; Újvidék, 1994. júniusa, 169 p.

2775. Vékás János: Közösségben gon-

dolkodni – Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége I–IV.; Magyar Szó – Kilátó; 1990. április 14., 17. szám, 18. p.; 1990. április 21., 18. szám, 13–14. p.; 1990. áp-rilis 28., 19. szám, 14. p.; 1990. má-jus 5., 20. szám, 13–14. p. és 1990. május 12., 21. szám, 13–14. p.

2776. Vékás János: A vajdasági magyar-ság területi elhelyezkedése; Új Hét Nap, 1994. augusztus 26., 7. p.


VILÁGHÁBORÚ 1914–1918

Belgrád elesett és ezzel a szerbek elvesztették a fővárosukat és egyben a legjobb vé-delmi vonalukat. Belgrádot az egész vidéken uralkodó magaslati fekvése, a Duna és Szá-va, mint hatalmas természeti akadályok, szinte bevehetetlenné tették. A szerb, a francia és orosz vezérkari tisztek, az entente katonai szakértői lehetetlennek tartották, hogy a csapataink átkelhessenek a Dunán, amelyik itt majdnem egy kilométer széles és hozzá tele orosz aknákkal, amiket francia tengerészek raktak le. És mégis sikerült. Belgrád alatt a hajókon piros-fehér-zöld zászló lobog, a konak előtt aradi bakák állnak díszőrséget és az utcákon a debreceni honvédhuszárok – lovasrendőrök. A szerbek készültek Belgrád megtámadására, várták az ostromot, csak a támadás emberfölötti méretére nem voltak elkészülve. Éjjelenkint fényszórókkal világították meg a Dunát. A Kalimegdánon úgy ál-lították fel a hajóágyúkat, hogy a Dunát minden percben és minden ponton eláraszthatták tüzükkel. A szerb hadvezetőség valószínűnek tartotta, hogy csapataink a négyszáz méter széles Száván akarják kierőszakolni az átkelést. (…) Meckensen tábornagy kiadta a pa-rancsot, hogy az alsó Drinán, Száván és Dunán egyszerre támadjuk meg Szerbiát. (…) Tüzérségünk már október ötödikén belőtte magát a szerb állásokra és Belgrád katonailag fontos pontjaira. A szerbek, hogy állásaikat el ne árulják, nem viszonozták a tüzet. Mi tud-tuk, hogy a Kalimegdánon és a Vracsar-magaslaton van a szerb tüzérség, és hogy a Duna jobb partján húzódó lövészárkokban, sőt a kis Cigány-szigeten is szerb gyalogság van. Egész éjjel keresett, kutatott a Kalimegdánon az ellenség fényszórója. Október hatodikán délután tüzérségünk megkezdte az ágyúzást. Bombázásunknak borzasztó hatása volt. A belgrádi vasútállomásnál, a gyárvárosban, a vágóhídról északnyugatra levő negyedben gyújtóbombáinktól sok ház lángba borult. Gránátjainktól a falak összeomlottak. A szerb tüzérség rettenetes tüzelésünk alatt is hallgatott. Csak késő délután tett több lövést egy német repülőgépre, amelyik Belgrád fölött kóválygott hosszabb ideig, de az aviatikus sértetlenül visszatért és beszámolt a tüzelés hatásáról. Jelentette, hogy a topcsidealjai fő vasútvonalon igen élénk forgalmat észlelt. A szerbek visszavonulnak… Október hatodi-kán éjfélkor kezdtük átszállítani első csapatainkat a szerb partra (Herczeg Géza, 1916).

1918. november 19. – Bojovics Petár vajda az első hadsereg teljes vezérkarával Új-vidékre érkezett, ahol a szerb nemzeti tanács meghívására aznap ülésezett a Délvidék valamennyi szláv vezetője. A megszállás teljesen simán folyt le, sehol az ellenállásnak a legcsekélyebb nyoma sem volt. Szabadkán leszerelték a magyar nemzetőrséget. (…) A szerb csapatok bevonulása előtti órákban százával hagyták el otthonaikat a magyar intel-lektuelek, akik nem akartak egy pillanatig sem idegen uralom alatt élni. Ezek azt hitték, hogy csak pár hét, pár hónap rendcsinálásról van szó, arról a rövid átmenetről, amely szükséges egy békekonferencia előkészületeire, és mindenüket hátrahagyva, sokszor egy kézitáskával vagy hátizsákkal indultak Budapestre, hogy azután csak a felszabadító hon-védek nyomában tudtak huszonhárom esztendő múlva visszatérni (Csuka János, 1995).

Monográfiák, visszaemlékezések

2777. Aggházy Kamil, vitéz–Stefán Va-lér: A világháború 1914–1918; Bu-dapest – Országos Közművelődési Tanács, 1934. 326 p.

2778. Andrássy Gyula gróf: Diplomá-cia és világháború; Budapest – Légrády Testvérek kiadása, é. n., 254 p.

276 VILÁGHÁBORÚ 1914–1918

2779. Berend Miklós, dr.: Harctéri nap-lója; Budapest – Singer és Wolfner kiadása, 1916. 344 p.

2780. Breit József, Doberdói: Az 1914. évi osztrák–magyar szerb–monte-negrói hadjárat; Budapest – Grill Károly Könyvkiadóvállalat, 1929. 226 p. + 5 térkép.

2781. Bródy: A szerb háború kézi térké-pe; Budapest – Globus, é. n., lépték 1:750.000.

2782. C. R.: Szerbia és a szerbek; Buda-pest – Népszava-Könyvkereskedés, 1915. 25 p.

2783. Csáth Géza: Emlékirataim a nagy évről – Háborús visszaemlékezések és levelek; Szeged – Lazi Könyvki-adó, 2005. 247 p.

2784. Fehéri Armand: A magyar lövész-árok; Budapest – a Magyar Keres-kedelmi Közlöny Hírlap- és Könyv-kiadó Vállalat kiadása, é. n., 192 p.

2785. Fényes László könyve a szerb

harctérről; Budapest – az Athenae-um Irodalmi és Nyomdai Részvény-társaság kiadása, 1915. 227 p.

2786. Geml József: Mackensen Temesvárott; Történelmi és Régészeti Érte-sítő, 1916. 1–47. p.

2787. Gömöri Jenő: A nagy háború ka-

tona nótái: Budapest – Lampel R. könyvkereskedése (Wodianer F. és Fia) R. T., 1918. 184 p. – Előszó – Nagybecskerek, 1918 januárius ha-vában, 5–16. p.

Irodalom: Németh Ferenc: El kell menni, ha nem akarnátok is… – Gömöri Jenő első világháborús

becskereki katonanótagyűjteményeiről I–II.; Bácsország, 1995. ok-tóber 5., 11. p. és november 2., 11. p.

2788. Hangay Sándor: Az égő Balkánon keresztül 1914–1915–1916; Buda-pest – Globus Műintézet Részvény-társaság; 1918. 184 p.

2789. Herczeg Géza: Végig Szerbián; Budapest – az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T. kiadása, 1916. 204 p.

2790. Herczeg Géza: Szarajevótól Lo dzig; Budapest – Dick Manó kiadá-sa, 1915. 192 p.

2791. Julier Ferenc: Borojević Szvetozár tábornagy; Magyar Szemle, 1934. február (78. szám), 192–200. p.

2792. Lévai Mihály: A fekete hegyekben; Budapest, 1916. 111 p.

2793. Ludwig, Emil: Tizennégy júliu-sa; Budapest – Révai kiadás, é. n. [1929]. 384 p.

2794. Magony József: A világháború és Délmagyarország, Történelmi és Régészeti Értesítő, 1915. 1–91. p.

2795. Munk Artur: A hinterland – A mö-göttes országrész háborúja; H. n., 1933. 282 p.

2796. Nagy Vilmos, vitéz: Az 1914. évi szerbiai hadjárat – I. Történel-mi előzmények, II. A diplomácia küzdelme 1914 júliusában, III/1. Hadműveletek, III/2. Hadműve-letek; Budapest – a szerző kiadása, 1930. 133 p.; 211 p.; 185 p. és 323 p.

277II. TÁRSADALOMTÖRTÉNET – TÁRSNÉPEK...

2797. Novák Károly Frigyes: A kataszt-rófa utja; Szeged – Engel Lajos kiadóvállalat, 1919. 175 p.

2798. Pogány József: A Balkánháború és az osztrák–magyar imperializ-mus; Budapest – Népszava-könyv-kereskedés kiadása, é. n., 48 p.

2799. Pozzi, Henri: A háború visszatér; H. n. [Budapest], Dr. Marjay Fri-gyes kiadása, 1935. 244 p.

2800. Ruttkai Ruttkay Vilmos: A világhá-ború – Olaszország, a Balkán és AusztriaMagyarország; Budapest – Franklin-Társulat, 1916. 415 p.

2801. Sréter István, vitéz: Összeomlás az albán arcvonalon; Budapest – Stá-dium Sajtóvállalat Részvénytársa-ság, 1924. 87 p.

2802. Tüskés Tibor: Párhuzamos törté-nelem; H. n. [Budapest] – Pátria Könyvek, 1992. 147 p.

2803. Varga Jenő: A háborús nagyhatal-mak – Olaszország; Budapest – Nép-szava-Könyvkereskedés, 1915. 163 p.

2804. Vági István: Elmélkedések a világ-háborúról, I. kötet: A világhábo-rú előzményei, a szarajevói gyil-kosságig; Sopron, 1927. 381 p.

5. Társnépek és társnemzetek a Délvidéken

KISEBBSÉGEK A TÖRTÉNELMI MAGYARORSZÁGON

Monográfiák

Vö.: 63a., 63b., 63c., 64., 65., 66., 1606., 1607., 1609., 1610., 1611., 1612., 1616., 1619., 1620., 1634., 1636. és 1642. sz.

2805. A nemzetiségi törvényjavaslat or-szággyűlési vitája 1868; Budapest – Természet és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány – Kor-társ Kiadó, 2002. 208 p.

2806. Apponyi Albert: A nemzetiségi kérdés múltja és jövője Magyar-országon; Budapest – Szent Imre Kollégiumi Kör, 1926. 28 p.

2807. Arató Endre: A nemzetiségi kérdés története Magyarországon 1790–

1848 I–II.; Budapest – Akadémiai Kiadó, 1960. – I. kötet 1700–1840. 403 p.; II. kötet 1840–1848. 442 p.

2808. Asztalos Miklós: A nemzetiségek története Magyarországon betele-pülésüktől máig; Budapest – Lan-tos, 1934. 121 p.

2809. Ács Zoltán: Nemzetiségek a törté-nelmi Magyarországon; Budapest – Kossuth Könyvkiadó, 1984. 330 p.

2810. Balogh Pál: A népfajok Magyar-országon; Budapest – Vallás és Köz-oktatási Minisztérium, 1902. 1113 p.

2811. Baross János, dr.: Magyarország földjének nemzetiségi és szociá-

278 KISEBBSÉGEK A TÖRTÉNELMI MAGYARORSZÁGON

lis megoszlása; Budapest – Pátria Irodalmi Vállalat és Nyomdai Rész-vénytársaság, 1923. 24 p.

2812. Czirbusz Géza: Krassován bulgá-rok; Budapest – nyomatott Fonda József könyvnyomdájában; 1883. 29 p.

2813. Dózsa Endre: Még egy pár szó a nemzetiségi kérdésről; Budapest – Légrády testvérek, 1897. 35 p.

2814. Hodinka Antal: A kárpátaljai rutének lakóhelye, gazdaságuk és multjuk; Budapest – Apostol-nyomda RT. nyomása, é. n., 48 p.

2815. Hodinka Antal: Négy egykoru jelentés az 1704i pécsi rácz dulásról; Pécs, é. n. [1932]. 59 p.

2816. Hortobágyi Ágost: Magyarország

nemzetiségei; Zalaegerszeg – Fü-löp nyomda, 1923. 176 p.

2817. Jászi Oszkár: A nemzetiségi kérdés és Magyarország jövője; Budapest – Grünhut-Steiner ny. 1911. 31 p.

2818. Juga Velimir, dr.: A magyar szent korona országaiban élő szerbek; Budapest – Nemzetiségi Ismertető Könyvtár, 1913. 289 p.

2819. Kemény Boldizsár: A nemzetisé-gi kérdés történeti kialakulása Magyarországon; Budapest – Kapisztrán ny. [Vác], 1942. 32 p.

2820. Kenéz Béla: Magyarország né-

pességi statisztikája; Budapest – Stampfel, 1906. 314 p.

2821. Kovács Alajos: Nemzetiségi viszo-nyaink kialakulása az utolsó két században; Budapest – kiadja a Szabad Lyceum, 1920. 32 p.

2822. Mercator: A nemzetiségi kérdés és a magyar birodalmi eszme; Buda-pest – Ráth Mór, 1908. 65 p.

2823. Mocsáry Lajos: Néhány szó a nemzetiségi kérdésről; Budapest – Singer és Wolfner könyvkereskedé-se, 1886. 81 p.

2824. Moravek Endre: Nagymagyarország nemzetiségei. Múlt és jelen; Budapest – Athenaeum, 1934. 78 p.

2825. Réz Mihály: A nemzetiségi kérdés a politikai tudomány szempontjá-ból; K. n., é. n., 32 p.

2826. Rónai András: A nemzetiségi kér-dés; Budapest – Országos Szociál-politikai Intézet, é. n., 30 p.

2827. Szerbek és magyarok a Duna men-tén II. – Tanulmányok a szerb–ma-gyar kapcsolatok köréből (1848– 1867); Budapest – Akadémiai Ki-adó, 1987. 351 p.

2828. Sztojácskovics Sándor: A magyar-országi gör. kel. szerb egyház ön-kormányzatáról; Budapest – az Athenaeum R. társaság könyvnyom-dája, 1886. 76 p.

2829. Válogatott bibliográfia a ma-

gyar hivatalos statisztikai szolgá-lat történetének tanulmányozásá-hoz (Csahók István–Gyulay Ferenc szerk.); Budapest – Központi Statisz-tikai Hivatal, Könyvtár és Dokumen-tációs Szolgálat, 1992. XIV + 483 p.



Vö.: 1662., 1743. és 1753. sz.

2829a. Abay Gyula: Nemzetiségi elv és magyarság; Pannónia, 1943. 3. és 4. szám, 312–340. p.

2830. Bajza József: A nyugatmagyaror

szági horvátok; Magyar Szemle, 1933. december (76. szám), 317–327. p.

2831. Bálint Béla: A vend irodalom fő-irányai; Délvidéki Szemle, 1944. 3. szám, 108–118. p.

2832. Bálint Sándor: A délmagyarországi bolgárok népélete; Kalangya, 1942. 10. szám, 446–451. p.

2833. Berkes József: A szlovének; Ma-gyar Szemle, 1929. július (23. szám), 261–265. p.

2834. Berkes József: Miletics és Polit; Magyar Szemle, 1932. január (53. szám), 70–76. p.

2835. Bodonyi Ilona: Nemzeti forradal-mak és nemzeti kisebbségek; Napi Magyarország, 2000. március 11.

2836. Bory István: Szerb Nemzeti Szín-házi törekvések Magyarországon; Kalangya, 1944. 4. szám, 163–168. p.

2837. Csehák Kálmán: A szerb nemze-ti egyházi és iskolai autonómia a dualizmus kori Magyarországon a dokumentumok tükrében; Lé-tünk, 1992. 4–5. szám, 229–238. p.

2838. Dániel Antal: A magyar liberaliz-mus és a nemzetiségi mozgalmak történetének közös útja I–III.; Magyar Kisebbség, 1936. február

16., 3–4. szám, 65–74. p.; március 1., 5. szám, 104–113. p. és március 16., 6. szám, 149–155. p.

2839. Faluhelyi Ferenc: A magyarorszá-gi nemzetiségi kérdés jellege és megoldása; Kisebbségi Körlevél, 1942. július, 4. szám, 199–210. p.

2840. Frivaldszky János: Néhány adat a

románság magyarországi törté-netéhez; Századok, 2005. 2. szám.

2841. Gattáji Gorove László: A’ Bánsági Bolgároknak hajdani ’s mostani állapotuk; Tudományos Gyűjte-mény, 1837. VIII. szám, 3–65. p. és IX. szám, 3–63. p.

2842. Gratz Gusztáv: Magyarország és

a nemzeti kisebbségek; Magyar Szemle, 1928. október (14. szám), 185–198. p.

2843. Grosschmid Gábor: A magyar románok és a magyar nemzet; BBVTT Évkönyve 1891. 76–81. p.

2844. Gündisch Guido: A nemzeti eszme fejlődése a németségnél; Magyar Szemle, 1928. március (7. szám), 253–260. p.

2845. Györe Zoltán: 1868: XLIV. tör-vénycikk – egy korai próbálkozás a nemzetiségi kérdés törvényes rendezésére; Létünk, 1992. 4–5. szám, 239–254. p.

2846. Hovanyecz László: Zsidók, izma-eliták és kunok – Berend Nóra: A középkorban senki sem volt tole-ráns; Népszabadság, 2000. novem-ber 6.

2847. Jancsó Benedek: A magyarországi németek helyzete és az erdélyi ki-

280 KISEBBSÉGEK A TÖRTÉNELMI MAGYARORSZÁGON

sebbségek; Magyar Szemle, 1928. március (7. szám), 260–263. p.

2848. Kemény G. Gábor: Márki Sándor és a századforduló nemzetiségi mozgalmai; Újvidék – A Hungaro-lógiai Intézet Tudományos Közle-ményei, 1974. 18. szám, 77–85. p.

2849. Késmárky György: Trianoni ki-sebbségek; Magyar Szemle, 1928. október (14. szám), 199–213. p.

2850. Kmet, Ján, dr.: A teljes kibonta-kozás felé – A Magyarországon élő délszláv kisebbség helyzetéről I–IV.; Magyar Szó – Kilátó; 1990. június 9., 25. szám, 13. p. és 17. p.; 1990. június 16., 26. szám, 14. p.; 1990. június 23., 27. szám, 15. p. és 1990. június 30., 28. szám, 13. p.

2851. Lahman György: A nemzetiségi

oktatásügy történeti fejlődése I–II.; Kisebbségi Körlevél, 1944. március, 2. szám, 67–82. p. és má-jus–július, 3–4. szám, 172–191. p.

2851a. [Mocsáry Lajos]: A közművelődési egyletek és a nemzetiségi kérdés – írta X. Y.; Budapest – Kókai Lajos, 1886. 64 p.

2851b. Mocsáry Lajos: Nemzetiség; Buda-pest – Közgazdasági és Jogi Könyv-kiadó, 1987. 204 p. – Az 1858-ban Pesten, Ráth Mór által kiadott mű reprintje.

2851c. Mocsáry Lajos: Néhány szó a

nemzetiségi kérdésről; Budapest – Singer és Wolfner, 1886. 81 p.

2852. Mutafcsiev, Petar: A bánsági bolgá-

rok – A Bánságba költözésük 200. évfordulója alkalmából; Magyar Szemle, 1997. 5–6. szám, 121–133. p.

2853. Pál Tibor: A szerbek nagy kiván-dorlása; Bácsország, 2000. 7–8. szám, I–VIII. p.

2854. Polzovics Iván, ókéri, dr.: Gróf Te-leki Pál nemzetiségi politikája; Kisebbségi Körlevél, 1942. novem-ber, 6. szám, 235–248. p.

2855. Prokopy Imre: A magyarországi szerb nemzetiség helyzete az ura-lomváltásig I–II.; Kisebbségi Kör-levél, 1944. március, 2. szám, 83–91. p. és május–július, 3–4. szám, 192–202. p.

2856. Pusztai Popovits József: A magyar-

országi nemzetiségek sajtóorgá-numai és azok munkatársai; Ki-sebbségi Körlevél, 1942. november, 6. szám, 284–289. p.

2857. Ricz Péter: A szerb nemzeti és külpolitika titkos dokumentuma, 1844; Bácsország, 2000. 11–12. szám, 96. p.

2858. Rokay Péter: A szerbek betelepü-lése Magyarországra a XV. szá-zadban; Bácsország, 2000. 3–4. szám, 4–8. p.

2859. Salacz Gábor: A katolikus egyház és a nemzetiségi kérdés a dualiz-mus korában; Kisebbségi Körle-vél, 1944. május–július, 3–4. szám, 207–215. p.

2860. Szabó Zoltán: Politikai és nyelvi önkormányzatot – A magyaror-szági nemzetiségek küzdelme jo-gaikért a kiegyezés időszakában; Magyar Szó – Kilátó, 1984. novem-ber 10., 45. szám, 15. p.

2861. Székely András Bertalan: Közös gondjaink kimondása – A magyar


kisebbségpolitika új fejleményei-ről és a magyarországi délszlávok helyzetéről, perspektíváiról I–II.; Magyar Szó – Kilátó; 1990. július 7., 29. szám, 13. p. és 1990. július 14., 30. szám, 11. p. és 13. p.

2862. Vékony László, dr.: Nemzetiségi népiskolák Magyarországon az 1943/44es tanévben; Bácsország, 2003. I–III. szám, 63–85. p.

BUNYEVÁCOK, SOKÁCOK A DÉLVIDÉKEN

Monográfiák Vö.: 12., 65., 66., 488., 5501., 6923. és 6937. sz.

2863. Antunović, Ivan: Rasprava o po-dunavskih i potisanskih Bunjev-cih i Šokcih u pogledu narodnom, vjerskom, umnom, gradjanskom i gospodarskom; Beč, 1882. – II. kiadás: Sombor – Štamparija „Op-ćinski glasnik”, 1930. 234 p.

2864. Bunjevački običaji kroz literaturi i narodna sićanja kraj 19. i 20. vik – Sever Bačke; Subotica – Bu-njevački Nacionalni Savet, 2005. 101 p.

2865. Čović, M.[arko]–Kokić, A.[leksa]: Bunjevci i Šokci; Zagreb – Hrvat-sko književno društvo sv. Jeronima, 1939. 39 p.

2866. Erdeljanović, Jovan: O poreklu Bunjevaca; Beograd – Srp. kralj. akademija, 1939. X + 408 p.

2867. Georgijević, Krešimir: Hrvatska književnost od 16. do 18. stolje-ća u sjevernoj Hrvatskoj i Bosni; Zag reb – Matica hrvatska, 1969.

2868. Grgura Peštalića slava bačkih i drugih slavinske krvi delijih (pri-redio Vasa Stajić); Subotica – Grad-

ska štamparija, 1929. 47 p.; Benne: Grgur Peštalić – Jedan od prvih književnika Bačkih Bunjevaca, 3–22. p.; Dostojna plemenite Bač-ke starih uspomena sadašnji i drugi slavinske krvi delijah slava bačkim plemićima – štampano u Kaloči, 1790. 23–47. p.

2869. Heka, Ladislav: Povijest hrvata dalmatina u Segedinu; Budimpeš-ta, 2004. 101 p.

2870. Iványi István: A szabadkai bunye-vácok és szokásaik; é. n., – külön-nyomat az Ethnographia II. évf. V. füzetéből, 16 p.

2871. Ivanić, Ivan: O Bunjevcima, po-vesničko narodopisna rasprava; Subotica, 1894.

2872. Ivanić, Ivan: Bunjevci i Šokci. Istorijskoetnografska rasprava; Beograd, 1899.

2873. Jankó János, dr.: Adatok a bács-bodrogmegyei sokáczok népraj-zához; Budapest – Hornyánszky Viktor könyvnyomdája, 1896. 68 + 22 tábla.

Irodalom: Dudás Gyula: Jankó János: Adatok a BácsBodrogmegyei sokácok néprajzához; Szá-zadok, 1896. 658–659. p.

282 BUNYEVÁCOK, SOKÁCOK A DÉLVIDÉKEN

2874. Kujundžić, Ivan: Izvori za povijest bunjevačkošokačkih Hrvata; Zag-reb, 1968.

2875. Kuntić, Alba M.: BunjevacBu-njevcima i o Bunjevcima; Suboti-ca, 1930. 48 p.

2876. Leksikon podunavskih hrvata

bunjevaca i šokaca; Subotica – Hrvatsko akademsko društvo – 1. füzet: A – 2004. 59 p.; 2. füzet: B-Baž – 2004. 77 p.; 3. füzet: Be-Br – 2005. 87 p.; 4. füzet: Bu – 2005. 73 p.; 5. füzet: C-Ć – 2006. 65 p.

2876a. Mamusich Lázár: A „Bácskai Hír-adó” és a Bunyevác elemi tanügy; Szabadka – Bittermann, 1874. [9], 42 p.

2877. Mandić, Živko: Povjesna antropo-logija bunjevačkih Hrvata u Madžarskoj; Budapest – Tankönyvki-adó, 1987. 434 p.

Irodalom: Virág Gábor: Bunyeváchorvát családnévkönyv; 7 Nap, 1988. március 11., 31. p.

2878. Mándics Mihály, dr.: A magyaror-szági bunyeváchorvátok történe-te – Povjest bunjevačkih hrvata u Madjarskoj; Kecskemét – 1989. 192 p.

2879. Mandić, Živko (szerk.): Podravski Hrvati; Budapest – Tankönyvki-adó, 1988. 304 p.

2880. Martinović, Aleksandar: Istina o

Bunjevcima i Šokcima; Subotica – Srpski Kulturni Klub, 1940. 18 p.

2881. Meznerich Jenő: A bunyevácok; Budapest, 1938. 43. p. [Más adat szerint ua. Kiskunfélegyháza, 1931.]

Irodalom: Thim József: Meznerich Jenő: A bunyevácok; Századok, 1939. 234. p.

2882. O Bunjevcima (Uredio Milivoje V. Knežević); Subotica – Književni sever, 1927. 96 p.

2883. O Bunjevcima (Uredio Milivoje V. Knežević) drugi deo; Subotica – Književni sever, 1930. 136 p.

2884. Pavelić, Rikard: Bunjevci; Zagreb, 1973.

2885. Pavelić, Rikard: Stope predaka – Bunjevci u Hrvatskom primorju, Gorskom kotaru i Lici; Tiskara Rijeka, 1991. 131 p.

2886. Peić, Marko–Bačlija, Grgo: Imenoslov bačkih Bunjevaca; Novi Sad–Subotica, 1994. 205 p.

2887. Pekić, Petar: Povijest hrvata u Vojvodini – Od najstarijih vreme-na do 1929. godine; Zagreb, 1930. 312 p.

2888. Poljaković, Alojzije: Saga o Bu-njevcima i Šokcima – Hrvatima i ne Hrvatima od dalmatinskih buna do pobune mladih 1947; Su-botica, 2005. 99 p.

2889. Prčić, Ivo: Subotica i Bunjevci – da se zna i ne zaboravi; Subotica – Matica subotička, 1936. 47 p.

2890. Prčić, Ivo: Bunjevački narodni običaji; Subotica, [1937]. 16 p.

2891. Prčić, Kata: Bunjevci i Šokci; Su-botica – Bunjevačke novine [1940]. 36 p.


2892. Protić, Marko: Srpski triumviri u bunjevačkom renesansu od 1860–1900 god.; Subotica – Jugoslovenski dnevnik, [1933]. 229 p.

2893. Sokčić, Joso: Putokaz Bunjevcima u Vojvodini; Subotica – Bunjevačke novine, 1925. 16. p.

2894. Sekulić, Ante: Narodni život i obi-čaji bačkih Bunjevaca; In: Zbornik za narodni život i običaje; Zagreb – JAZU, knj. 50., 1986.

2895. Sekulić, Ante: Bački bunjevci i šokci; Zagreb – Školska Knjiga, 1990. 255 p.

2896. Stajić, Vasa: Madjarizacija i pre-porod Bunjevaca; [Sremski Kar-lovci] – [Srpska manastirska štam-parija], 1935. 46 p.

2897. Stantič, Alojzije: Kruv naš svag-danji; Subotica – Bunjevačko kolo, 2001. 286 p.

2898. Unyi, P. Bernardin, OFM: Istorija šokaca, bunjevaca i bosanskih franjevaca; Subotica, 2001. 127 p.

2898a. [P.] Unyi Bernardin OFM: Soká-cokbunyevácok és a bosnyák ferencesek története; Budapest – Magyar Barát, Kapisztrán nyomda Vác, 1947. 254 p. (Gyöngyösi Fe-rences Könyvek 10.)

2899. Vereš, Tomo: Bunjevačko pitanje danas; Subotica, 1997. 140 p.


Vö.: 471., 487., 1936., 1937., 1972., 2006. és 5555. sz.

3000. Alojzije, Stantić: A bunyevácok lakodalmi szokásai; Létünk, 2001. 1–2. szám, 128–132. p.

3001. Berényi János: Bunyevác népszo-kások; Délvidéki Szemle, 1943. 11. szám, 509–512. p.

3001a. Búcsúra menő sokácz nők; Vasár-napi Újság, 1873. június 15., 287–288. p.

3002. Cepetić, Milko: Tri dana med Bunjevcima i Šokcima; Subotica – Subotička Danica za 1919. 58–62. p.

3003. Czirfusz János: A baranyai soká-cok eredete; Pécsi Pedagógiai Fő-iskola Évkönyve, 1957. 211–221. p.

3004. Cseresnyés Iván: A bunyevácok és a sokácok; Magyar Kisebbség, 1941. június 16., 12. szám, 293–296. p.

3005. Dudás Gyula [dr.]: A bunyevácok története; BBVTT Évkönyve 1904. 111–113. p.

3006. Evetović, Ivan: Štogod iz prošlosti Bunjevaca; Neven, 1888. br. 7., 107–108. p.

3007. Evetović, Matija: Nešto o Bunjevcima; Subotica – Književni sever, 1925. I. knjiga, 1. sveska, 27–31. p.

3008. Evetović, Matija: Naši biskupi; In: Subotička Danica za 1941.; Subo-tica, 1940. 84–86. p.

3009. Filipović, S. Milenko: O imenu „Bunjevci”; Beograd – Zbornik za društvene nauke sv. 40., 1965. 158–166. p.

284 BUNYEVÁCOK, SOKÁCOK A DÉLVIDÉKEN

3010. Gábriel András: Horvát nyelvszi-get Baranya közepén; Élet és Tu-domány, 1986. 882–885. p.

3011. Holjevac, Večeslav: Hrvati izvan domovine; Zagreb, 1967. 281–299. p.

3012. Horváth Rudolf: Hrvati u Bačkoj; Osijek – Hrvatski glas I., 1921. br. 98. i br. 107.

3013. Ilkić, Stefan: Bunjevci i madjari-zacija; Subotica – Književni sever, 1927. III. sv. 135–141. p.

3014. Iványi István: Bunyevác nemes-

ségünk; BBVTT Évkönyve 1896. 14–35. p.

3015. Ivić, Aleksa: Bunjevci, Srbi i Hr-vati; Subotica – Književni sever, 1927. knj. 1., sv. 7., 264–265. p.

3016. Ivić, Aleksa: Iz prošlosti Bunje-vaca; Subotica – Književni sever, 1927. knj. III., sv. 3–4., 102–107. p.

3017. Jeremić, Risto: Beleške o Bunjev-cima; Subotica – Književni sever, 1927. knj. III., sv. 3–4., 158–165. p.

3018. Katanec, Mihovil: Udio Hrvata u poviestnom razvoju Bačke i Ba-ranje; Zagreb – Klasje nasih ravni, 1944. br. 1–2., 7–15. p.

3019. Katanec, Mihovil: Hrvati Bačke i Baranje u svietlu brojitbe; Zagreb – Klasje nasih ravni, 1944. br. 1–2., 117–120. p.

3020. Kiss Mária: A Baja környéki dél-

szlávok (bunyevácok) szokásformái; Bácsország, 2002. X–XII. szám, 12–14. p.

3021. Kostalić, Janko: Pobirci iz povisti bačvanskih Bunjevaca od njiho-vog dolazka do raspada milicije 1686–1745; In: Subotička Danica za 1890.; Subotica, 1889. 20–25. p.

3022. Kostalić, Janko: Kako pišu o Bu-njevci i Šokci magjarski časopi-si?; In: Subotička Danica za 1892.; Subotica, 1891. 38–41. p.

3023. Kujundžić, Ivan: Bunjevačkošokačka bibliografija – Prilog kulturnoj povijesti bunjevačkošo-kačkih hrvata; Zagreb, 1969. 667–768. p.

3024. Lévay Endre: Bunyevácok magyar földön; Délvidéki Szemle, 1942. 5. szám, 161–168. p.

3025. Mandić, Mijo: Prilozi za bunjevačku povijest; In: Subotička Danica za 1897.; Subotica, 1896. 42–55. p.

3026. Mandić, Mijo: Naša pradomovina; In: Subotička Danica za 1898.; Su-botica, 1897. 42–43. p.

3027. Mándics Mihály: A bácskai bunye-vácok hitélete; Bácsország, 2002. X–XII. szám, 15–17. p.

3028. Mandić, Živko: Povjesna antropologija bunjevačkih Hrvata u Madžarskoj; Budapest – Tankönyv-kiadó, 1987. 1–36 p. + bibliográfia 425–428. p.

3029. Meznerich Jenő, dr.: Bunyevácok; Budapest, 1938. 43 p.

3030. Milić, Ivo: O bačkim Bunjevcima;

Subotica – Književni sever, 1927. knj. III., sv. 3–4., 95–102. p.


3031. Nikić, Fedor: Bunjevci i srpska Vojvodina; Subotica – Književni sever, 1927. knj. III., sv. 3–4., 131–135. p.

3032. Popović Munjatović, Gj.: Gdi sta-nuju Bunjevci i koliko ih ima?; Neven, 1894. br. 4., 54–57. p.

3033. Rajić, Blaško: Podunavski Bu-njevci i Šokci izvan granice naše države; In: Subotička Danica za 1938.; Subotica, 1937. 37–40. p.

3034. Sekulić, Ante: Nedorečena istina; Kritika, br. 6., Zagreb, 1969. 389–394. p.

3035. Sekulić, Ante: Tri priloga hrvat-skoj kulturnoj povijesti; Kačić – Split, 1969. 71–100. p.

3036. Sekulić, Ante: Književnost bačkih Hrvata; Posebno izdanje Kritike, br. 5., Zagreb, 1970.

3037. [Sekulić, Ante] Tin Kulić: Ulomci iz nepoznate hrvatske kulturne povijesti; Kačić – Split, 1970. 129–137. p.

3038. Sekulić, Ante: Cjelovit lik Lajče Budanovića; In: Subotička Danica za 1971; Subotica, 1971. 35–49. p.

3039. Sokácz-család; Vasárnapi Újság,

1873. november 9., 535–538. p.

3040. Sövény Mihály, dr.: Az almási bunyevác nemes családok; Bács-ország, 2004. I–III. szám, 106–109. p.

3041. Sümeghy Mihály: Sokácok és bu-nyevácok a Délvidéken; Kisebb-ségi Körlevél, 1941. november, 6. szám, 346–365. p.

3042. Szárics Jenő: A bunyevácok I–IV.; Regélő Pesti Divatlap, 1842. 838–870. p.; 849–853. p.; 869–879. p. és 886–888. p.

3043. Tolj, Ivan: Biskup Ivan Antunović, narodni vodj Bunjevaca; Hrvat-ska prosvjeta – Zagreb, 1925. br. 3. 126–130. p.; br. 4. 176–184. p.; br. 5. 201–205. p.; br. 7. 304–309. p. – Ua.: Subotica – Bunjevačka matica, 1933. 23 p.

3044. Tonković, Stevan: O Bunjevcima,

narodnoj nošnji i Božiću kod bunjevaca – Kratak uvod u et-nogenezu Bunjevaca u Bajskom trokutu; Bácsország, 2002. X–XII. szám, 6–11. p.

3045. Ulmer Gáspár: Porodične zadruge kod bunjevaca i srba u Subotici krajem XVIII. veka; Novi Sad – Matica Srpska, 1977. Zbornik za istoriju 16. sveska, 123–129. p.

3046. Vasiljev, Spasoje: Pregled bunje-vačke književnosti; Beograd – Gla-snik Jugoslovenskog profesorskog društva, knj. XVIII. sv. 11–12., 1938. 1028–1037. p.

3047. Vukovich Gergely, dr.: A bácskai

bunyevácok helyzete a megszál-lás alatt; Kalangya, 1942. 3. szám, 95–98. p.

286 HORVÁTOK A DÉLVIDÉKEN

HORVÁTOK A DÉLVIDÉKENMagyar–horvát államközösség

Horvátország nehéz krízisen ment át Kresimir Péter idejében. Péter király megsza-kította Bizánccal a régi kapcsolatot, és szövetséget kötött Vojslavjević Mihály királlyal és a bulgárokkal. Egyházpolitikája másfelől alárendelt viszonyba hozta őt Rómával. A belső egyenetlenkedés, mely a latin és szláv egyházi nyelv küzdelme nyomán keletkezett Horvátországban, az ország ellenfeleinek, Magyarországnak és Velencének uniójához vezetett. Magyarország háborús célja egyelőre a régi Szlavónia volt, míg Velence a dal-mát partvidéket óhajtotta megszerezni. A Zvonimir király halála után, 1089-ben létrejött szövetség ama párt ellen irányult, mely Trpimir utolsó leszármazottját, Stjepant kihozta a kolostorból, és trónra ültette. A számos adatból következtetve, melyet Šišić a Priručnik-ban közzétett, Szlavóniában valóban volt magyar párt. A belső egyenetlenkedés lehető-vé tette tehát Szent László magyar királynak, hogy megszerezze Szlavóniát (totam fere Sclavonian acquisivi), a velencei köztársaságnak pedig, hogy meghódítsa, Zárát, Traut, Spalatot és Quarnero szigeteit. Szent László számára Szlavónia királyi magántulajdon lett, patrimonium regium. Amíg a parasztok eddig a horvát nemzetségeknek szolgáltak, most a magyar királynak kellett szolgáljanak. (…) Szlavónia és a dalmát városok között feküdt a horvát királyság, tizenkét nemzetség birtoka. Horvátország nemzeti királyának székhelye Knin volt. Szent László utóda, Kálmán, Velencével szövetkezett Horvátország királya ellen, aki 1097-ben hősi halált halt a Gvozd-hegységben. Horvátországból így szintén patrimonium regium lett. A régi nemzetségek tagjai bele kellett egyezzenek, hogy jobbágyaik mostantól kezdve a magyar királynak szolgálnak. De csak átmenetileg! A há-ború öt teljes évig tartott, és végül bizonyos megegyezéshez vezetett. Azt persze kérdésbe kell vennünk, hogy vajon az úgynevezett pacta conventa hűséges tükrözője-e ennek a megegyezésnek. A pacta conventa szövegében az a nyilatkozat olvasható, hogy a horvát nemzetségek tagjai népeikkel (jobbágyaikkal) együtt tovább birtokolhatták tulajdonukat, és ezért sem adót, sem juttatásokat nem fizetnek. Úgy látszik, Kálmánnak föl kellett ad-nia szándékát, hogy Horvátországból személyes patrimoniumot létesítsen, és kényszerít-ve volt arra, hogy megelégedjék a koronázással, azokkal a feltételekkel, melyeket min-den horvát királynak el kellett fogadnia. A megegyezést még Kálmán Zaravecchiában (Biograd na Moru) történő koronázása előtt kötötték meg. A király szent esküt tett, hogy tiszteletben tartja a horvát nemzetségek jogait és szokásait, a horvát nemzetségek képvi-selői viszont megfogadták, hogy hívek maradnak a királyhoz, és megsegítik őt a hábo-rúban. A királynak nélkülözhetetlen szüksége volt a horvát rendek támogatására, mert le akart számolni fivérével, Álmossal, valamint Velencével (Dabinović Antun, 1944).

Monográfiák

Vö.: 17., 25., 55., 57., 64., 65., 66., 83., 84., 94., 104., 900., 904., 2143., 2152., 2153., 2156., 2269., 2276., 2277. és 2280. sz. 3048. Andelić Vilmos: A reformáció kez

dete és terjesztése HorvátSzla

vonországban; Budapest – Stepha-neum nyomda R. T. 1911. 84 p.

3049. Andrović, Ivan: Das verhältnis zwischen Kroaten und Ungarn; Wien – Verlag der Pol. Zeitschrift „Ujedinjena Hrvatska”, 1904. 53 p.


3050. Bajza József: A horvát kérdés; Bu-dapest – Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1941. 529 p.

3051. Bajza József: A magyar–horvát unio felbomlása, Budapest – Frank-lin-Társulat, 1925. 74 p.

3052. Balanyi György: Kísérletek a ma-gyar piaristák megtelepítésére Horvátországban; Budapest – Stepha-neum nyomda, 1943. 30 p.

Irodalom: Vándor Gyula: ~; Délvi-déki Szemle, 1944. 3. szám, 136–138. p.

3053. Deáky Lоránd, dr.: Horvátszlavon és Dalmátországok közjogi állása; Kolozsvárt – Ellenzék-Könyv-nyomda, 1907. 78 p.

3054. Deér József: A magyar–horvát ál-lamközösség kezdetei; Budapest – Királyi Egyetemi nyomda, 1931. 42 p.

3054a. Ernest Bauer: Joseph graf Jella-chich de Buzim Banus von Kro-atien – Schicksal und Legende der kroatischen Helden von 1848; München, Wien – Herold, 1975. 331 p., [16] t. – Bibliogr. 315–316. p.

3055. Fábián Zoltán: Egyházi beszéd; Baja – Nánay Lajos könyvnyomdá-ja, é. n., 16 p.

3056. Fára József, dr.: Muraköz történe-tének rövid foglalata; Szombat-hely, 1942. 26 p.

3057. Franko, Ivo, dr.: A revízió és a hor-vátság; Budapest – az Erdélyi Fér-fiak Egyesülete, 1933. 29 p.

3058. Garay Ákos: Szlavoniai régi ma-

gyar faluk; H. n., é. n., 28 p.

3059. Goszthony Mihály, dr.: HorvátSzlavon és Dalmátországok au-tonóm alkotmánya mint a magyar államjog különös része; Budapest – Athenaeum R. Társulat könyv-nyomdája, 1892. 263 p.

3060. Halász Sándor: Horvát, Szlavon, Dalmátországnak Magyarország-hoz való viszonya történelmi és közjogi alapon; Pápán – 1885. 85 p.

3061. Horváth Ödön, dr.: Húsz év Hor-vátország történetéből; Fiume – Unió könyvnyomdai műintézet, 1902. 40 p.

3062. Horvat, Rudolf, dr.: Najnovije doba hrvatske povjesti; Zagreb – Matica Hrvatska, 1906. 286 p.

3063. Jászi Viktor, dr.: Tanulmányok a magyar–horvát közjogi viszony köréből; Budapest – Eggenberger-féle Könyvkereskedés, 1897. 268 p.

3064. Klaić, Vjekoslav: Opis zemalja u kojih obitavaju Hrvati; Zagreb, 1883.

3065. Klaić, Vjekoslav: Povjest Hrvata od najstarijih vremena do svršet-ka XIX. stolijeća I–VI.; Zagreb, 1899–1911.

3066. Kovačević, N.: Put do trializma; Zagreb, 1911. 40 p.

3067. Kring Miklós: A muraközi or-szághatár a magyar–horvát vi-szony történetében; Budapest – Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt., 1942. 68 p. + 3 tábla.

Irodalom: Eperjessy Kálmán: ~; Délvidéki Szemle, 1943. 6. szám, 281–282. p.

288 HORVÁTOK A DÉLVIDÉKEN

3068. Korbuly Imre: A báni méltóság, tekintettel a horvát, dalmát és tótországi, nem különben a szörényi, bosnyákországi, macsói, sói, ozorai, bronchi, kruchói, bolgárországi, nándorfehérvári, zreberniki, jajczai, szabácsi és szerémi bánságok történelmi és közjogi viszonyaira; Pest – kiadja Korbuly Ignácz, 1868. 220 p.

3069. Kuzma Gyula: A szlavóniai tölgye-sekről; Ungvár – Székely és Illés könyvnyomdája, 1911. 30 p.

3070. Lajos Iván, dr.: A horvát kérdés; Pécsi Irodalmi és Könyvnyomdai Részvénytársaság, 1932. 116 p.

3071. Lobmayer Iván, dr.: Történelmi kapcsolataink Horvátországgal; Budapest – a Magyar Külügyi Tár-saság kiadása, 1941. 36 p.

3072. Margalits Ede: Horvát történelmi repertórium I–II.; Budapest, 1900. XXIV + 783 p. és 1902. LI + 864 p.

Irodalom: Neményi Lajos:~; Szá-zadok, 1902. 850–854. p.

3073. Margalits Ede, dr.: Páter Lukács, a sólyom, Szlavónia felszabadítója; Budapest – az Athenaeum R.-társa-ság könyvnyomdája, 1894. 28 p.

3074. Márffy-Mantuano Rezső, dr.: Horvát-Szlavon- és Dalmátországok autonómiája s a magyar állami-ság; Budapest – Uránia Könyv-nyomda, 1914. 173 p.

3075. Markus, Tomislaw: Hrvatski po-litički pokret 1848–1849. godine; Zagreb – Dom i Svijet, 2000. 447 p.

3076. Mohl Adolf: Horvátok bevándor-lása 1533ban; Budapest – Szent-

István-Társulat tud. és irod. osztá-lya, 1915. 34 p.

3077. Muravölgyi J.: Muraköz és a hor-vátok; Budapest, 1920. 36 p.

3078. Pesty Frigyes: Száz politikai levél Horvátországról; Budapest, 1885. VIII + 419 p.

3079. Rat Hrvata s Magjarima godine 1848.9.; Zagreb – Dionička Tiska-ra, 1902. 445 p.

3080. Ruh György: Magyarok Horvát-országban; Budapest, é. n. [1942]. 16 p. + térkép.

3081. Šufflay Milán, dr.: A két arbei iker-oklevél; Budapest – Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T. nyomá-sa, 1905. 25 p.

3082. Sattler, Wilhelm: Die deutsche Volksgruppe im unabhängigen Staat Kroatien – Ein Buch vom Deutschtum in Slawonien, Syrmi-en und Bosnien; Graz – Steirische Verlagsanstalt, 1943. 114 p. + 1 tér-kép.

3083. Smičiklas, Tade: Povijest Hrvatske II. 1526–1848; Zagreb, 1879. IV + 496 p.

Irodalom: Mayer Aurél: ~; Száza-dok, 1882. 506–509. p.

3084. S. T.: A zágrábi „felségárulási” pör; Budapest – Márkus Samu Könyvnyomdája, 1909. 240 p.

3085. Szalay László: A horvát kérdés-hez; Pest – kiadják Lauffer és Stolp., 1861. 94 p.

3086. Tarczay Erzsébet: A jobbágyság története Horvátországban 1650–


1848; Budapest – May János Könyv-nyomdája, 1913. 118 p.

3087. Thallóczi Lajos–Hodinka Antal (szerk.): A horvát véghelyek ok-levéltára I. 1490–1527; Budapest, 1903. CVIII + 753 p. – Magyar tör-ténelmi emlékek. I. oszt. Okmány-tárak XXXI.

3088. Ustav izabrane pravoslavne srpske crkvene obštine novosadske; u Novom Sadu, 1867. 15 p.

3089. Veridicus: Horvátország az 1907–1908. évben; Budapest – Haladás Könyvnyomda, 1909. 29 p.

3090. Vidinović, Matija: Josip Juraj Strossmayer – Njegov život za-dnjih 6 mjeseci i zadnjih dana; Zagreb, 1905. 30 p.


Vö.: 333. és 2830. sz. 3091. A Horvát Blokk álláspontja; Ma-

gyar Kisebbség, 1924. október 15., 20. szám, 804–810. p.

3091a. – a –: Stroszmayer József, diakóvári püspök; Vasárnapi Ujság, 1866. május 6. (18. szám), 213–214. p.

3092. Angyal Endre: Magyar–horvát kapcsolatok a historiográfiában; In: Tanulmányok a DélDunántúl történetéből; Budapest – Akadémi-ai Kiadó, 1970. 77–109. p.

3093. Bajza József: Az örök horvát kér-dés; Magyar Szemle, 1937. július (119. szám), 268–275. p.

3094. Balassa József: A szlavóniai ma-gyarokról; Budapesti Szemle, 1894. 1–17. p.

3095. Berkes József: A horvát tragédia; Magyar Szemle, 1931. augusztus (48. szám), 371–376. p.

3096. -cse-: A Független Horvát Állam kormánya; Kisebbségi Körlevél, 1943. január, 1. szám, 45–58. p.

3097. Dabinović Antun: Horvátország és az Árpádok; Pécs – különnyomat a Sorsunk 1944. 5. számából, 7 p.

3098. Gróf Pejacsevich Péter; Vasárnapi Ujság, 1871. február 26., 108. p.

3099. Hegedűs Antal: Rákóczi és a hor-vátok; Bácsország, 2003. VII–IX. szám, 29–30. p.

3100. Hegedüs Ferenc: Felhívás és kére-lem a horvátországi magyarság érdekében!; H. n., é. n. [1902]. 1 p.

3101. Hermann Egyed: Magyarok és délszlávok – Bajza József a hor-vát kérdésről; Délvidéki Szemle, 1942. 6. szám, 237–243. p.

3102. Híd a Dráván [Összeállítás a ma-gyar–horvát kapcsolatok történe-téből]; Új Magyarország Magazin, 1993. október 30., 13–19. p.

3103. Horvátország [Országnévjegy]; Nép-szabadság, 1995. július 8., 8 p.

3104. Joszipovich Antal; Vasárnapi Uj-ság, 1875. január 3., 1–3. p.

3105. Lukács Béla: Horvát törekvések; Budapesti Szemle, 1885. 24–78. p.

290 NÉMETEK (SVÁBOK) A DÉLVIDÉKEN

3106. Mazuranics Iván; Vasárnapi Ujság, 1873. október 12., 485–486. p.

3107. Miskolczy Gyula: A horvát kér-dés (1790–1847); Századok, 1924. 567–584. p.

3107a. N. M.: Suhaj Imre (a horvát szábor képviselője); Vasárnapi Ujság, 1866. június 17. (24. szám), 285–286. p.

3108. Pauler Gyula: B. Rauch Levin – HorvátTótország báni helytartó-ja; Vasárnapi Ujság, 1868. szeptem-ber 6., 425–426. p.

3109. P. Gy.: Vukovich Antal – A horvát-országi tartománygyűlés elnöke; Vasárnapi Ujság, 1868. október 11., 485–486. p.

3110. p. e.: Mihalovics József; Vasárnapi Ujság, 1870. július 3., 333–334. p.

3111. Prokopy Imre: A horvát válság; Magyar Szemle, 1939. július (142. szám), 159–166. p.

3112. Sümeghy Mihály: A horvát szábor; Kisebbségi Körlevél, 1943. január, 1. szám, 26–40. p.

3113. Szabó Károly: A végvidéki horvát határőr, különösen a seressán és családja; In: Magyarföld és népei eredeti képekben. Statistikai és történeti, föld és népismei gyűj-temény; Pest, 1846. 14–16. p.

3114. Szabályzat a Horvát Bánság száborának rendjéről és megszerve-zéséről; Kisebbségi Körlevél, 1940. szeptember, 5. szám, 29–42. p.

3115. Szerémi: Trakostyán vára a XVIik század végén, és egy adat Zrínyi a költő életéhez (1592–1651) I–II.; Századok, 1879. 528–532. p. és 608–612. p.

3116. Szűcsi József: A horvát választó-jog; Politika, 1918. április, 47–56. p.

3117. Szűcsi József: Horvátország né-pessége; Földrajzi Közlemények, 1916. IV–V. füzet, 230–259. p.

3118. Vándor Gyula: Mile Budak, a hor-vát újjászületés írója; Délvidéki Szemle, 1942. 1–2. szám, 56–63. p.

3119. Vándor Gyula: A mai Horvátor-szág; Délvidéki Szemle, 1942. 7. szám, 295–299. p.

NÉMETEK (SVÁBOK) A DÉLVIDÉKEN

Nem egészen egy évvel később [1944-ben] a kommunisták abba a helyzetbe kerültek, hogy bebizonyíthatták, mennyire veszik komolyan kisebbségi politikájukat. 1944 októbe-rében a Bácska és a Bánát jugoszláv része a kommunista partizánok és a Vörös Hadsereg uralma alá került. Csak a kisebbségi lakosság egy része tudott vagy akart elmenekülni vagy került a kiürítés által biztonságba. A nagy többség helyben maradt, és bízott benne, hogy nagyobb baj nélkül megússza a változásokat. Szinte azonnal megkezdődött a népi németek és magyarok tömeges kivégzése, és munkatáborba való internálása. Napirenden voltak a fosztogatások, megerőszakolások és bántalmazások. Német vizsgálatok szerint akkor és 1945 tavaszán (Szlavóniában és Szlovéniában) mintegy 10.000 népi német esett az első bosszúhullám áldozatául. Sokkal kevésbé megalapozott magyar becslések szerint


majd 40.000 magyart gyilkoltak meg akkor, azonban (különösen a német áldozatok szá-mához képest) ez kevésbé tűnik meggyőzőnek. November 17-én bevezették a leplezetle-nül kisebbségellenes katonai közigazgatást. A lépést azzal indokolták, hogy a hatalmat, melyet a németek és a magyarok magukhoz ragadtak, újra a szlávoknak adják vissza, és előkészítsék a polgári szerveket a közigazgatás átvételére. Azokban a helységekben, melyekben túlsúlyban volt a kisebbségi lakosság, nem állítottak fel népi felszabadítási bizottságokat, hanem katonai kirendeltségek vették át az irányítást. A nem szláv lakosság mozgásszabadságát korlátozták, és bevezették számukra a munkakötelezettséget. A né-met népesség tömeges letartóztatásának a koncentrációs táborokba való összezsúfolásá-nak folyamata fokozódó hevességgel 1945 közepéig tartott. Addig csak az aktív partizán-támogatók, régi kommunisták és részben a vegyes házasságban élők képeztek kivételt. Az AVNOJ elnökségének 1944. november 21-i határozatával a teljes népi-német tulajdont lefoglalták. A németek elveszítették polgári, sőt emberi jogaikat, anélkül, hogy ezt valaha nyilvánosságra hozták volna. Egyenként és közösségileg a megszállók szolgálatában álló népellenséggé nyilvánították, és ennek megfelelő elbánásban részesítették őket. Néhány német faluban, vagy falurészben táborokat hoztak létre, melyekben letartóztatásban ma-radt 1948 tavaszáig a német népesség. Járványok, éhezés, bántalmazások és nehéz munka következtében 50.000 ember pusztult el. Egy kb. 8–10.000 főből – javarészt nőkből – álló kisebb csoportot 1944 végén, 1945 elején – szovjet felszólításra – a Szovjetunióba depor-tálták (Dr. Zoran Janjetović: Nemzeti kisebbségek Jugoszláviában 1944-től 1991-ig).

Monográfiák

Vö.: 11., 15., 23., 51., 64., 65., 66., 73., 77., 81., 105., 106., 107., 404., 455., 593., 849., 885., 898., 1004., 1006., 1021., 1029–1037., 1045., 1262., 2324., 3191. és 3203. sz.

3120. Czirbusz Géza, dr.: A délvidéki németek; In: A magyarországi németek, szerkesztette dr. Szabó Oreszt; Budapest – K. n. [Franklin], 1913. 104 p.

3121. Czirbusz Géza: A délmagyarországi németek; Budapest – Nemzetiségi Ismeretterjesztő Könyvtár, 1913. 207 p.

3122. Dammang, Andreas: Die deutsche Landwirtschaft im Banat und in der Batschka; München–Reinhardt, 1930. 197 p.

3123. Engelmann, Nikolausz: Die Bana-ter Schwaben – Auf Vorposten d. Abendlandes; Ferlassing – Panno-nia-Verlag, 1966. 119 p.

3124. Grentrup, Theodor svd., dr.: Das deutschtum an der Mitteleren Donau in Rumänien und Jugo-slawien – Unter besonderer be-rücksichtigung seiner kulturellen Lebensbedingungen; Münster in Westalen – Aschendorffsche Ver-lagsbuchhandlung, 1930. 336 p.

3125. Heβ, Nikolaus: Heimatbuch der drei Schwestergemeinde SvetiHubert, Charlevil und Soltur im Banat 1770–1927; Sveti Hubert, 1927. 205 p.

3126. Mirnič, Josip: Nemci u Bačkoj u drugom svetskom ratu; Novi Sad – Institut za izučavanje istorije Voj-vodine, 1974. 385 p.

292 NÉMETEK (SVÁBOK) A DÉLVIDÉKEN

3127. Pukánszky Béla: Német polgárság magyar földön; Budapest – Ki-sebbségkutatás Könyvek 2000. 189 p. – Benne: Niederhauser Emil: A magyarországi asszimiláció prob-lémái, 174–189. p.; Az 1941-ben megjelent könyv új kiadása.

Irodalom: Herceg János: Pukánszky Béla: Német polgárság magyar földön; Kalangya, 1942. 4. szám, 186–188. p.

3128. Reschke, Fridrich: Genese und Wandlung der Kulturlandschaft des südöstlichen jugoslawischen Banats im Wechsel des histori-schen Geschehens; Köln, 1968. III + 255 p.

3129. Röhlmann, Paul dr.: Das Schul-

rechteder deutschen Minderheit in Jugoslawien im Rahmen der minderheitenrechtlichen Gesamt-problematik; Berlin – Verlag von Reimar Hobbing, 1932. 126 p.

3130. Rüdiger, Hermann: Die Do-nauschwaben in der südslawischen Batschka; Stuttgart – Ausland und Heimat Verl.-Aktines, 1831. 135 p.

3131. Senz, Josef Volkmar: Die Deut-schen im Batschland – Pionire und Marthyrer d. Abendlands im europischen Südosten; Wien – Ös-terr. Landsmannschaft, 1984. 103 p.

3132. Sepp Janko: Weg und Ende der deutschen Volksgruppe in Jugo-slawien; Graz–Stuttgart, Leopold Stock Verlag. 1982. 346 p. + 2 térkép.

3133. Stökl, Günther: Die deutschslavi-sche Südostgrenze des Reiches im 16. Jahrhundert; Breslau – Verlag Priebatschs Buchhandlung, 1940. 275 p.

3134. Tóth Ferenc: A németség elterjedé-se és településformái Dunántúlon; Szigetvár – Zrínyi Könyvnyomda és Lapkiadóvállalat, 1931. 62 p.


Vö.: 486., 593., 696., 885., 886., 917. 932., 947., 948., 1073., 1075., 1106., 1146., 1262. és 1480. sz.

3135. A hazai németség igazsága I–II.; Délvidéki Lapok, 1907. március 24. 1. p. és március 31. 2. p.

3135a. A németség az utódállamokban; Kisebbségi Körlevél, 1941. január, 1. szám, 49–55. p.

3135b. Balogh Béla: Az alldeutschok és a kormány; Délvidéki Lapok, 1908. január 5. 1–2. p.

3135c. Balogh Béla: A magyarországi né-met néppárt programja; Délvidé-ki Lapok, 1908. január 12. 1–2. p. – A pángermán kiskáté; Délvidéki Lapok, 1908. január 12. 2–3. p.

3135d. Baróti Lajos: A bánsági német te-lepítések történetéhez I–II.; Ethno-graphia, 1891. október 1. (8. szám), 357–364. p. és december 1. (9–10. szám), 413–419. p.

3136. Beer, J[osef]: Flucht aus dem ser-bischen Banat und der Batschka; In: Die Donauschwaben 1944–1964; München, 1968. 32–53. p.

3137. Csuka János: A bácskai németek;

Kalangya, 1942. 4. szám, 179–182. p.

3138. Csuka János: A volt jugoszlávi-ai német Kulturbund húsz éve 1920–1940; Délvidéki Szemle, 1943. 4. szám, 170–176. p.


3139. Friedrich Anna: A túlélők (még most sem) beszélnek – Mi történt a németekkel Jugoszláviában a háború után?; Családi Kör, 2002. december 19., 10–11. p.

3140. Friedrich Anna: Hároméves fasisz-ták? – Meghurcolt emberek talál-kozója az újvidéki Donau német egyesületben; Családi Kör, 2005. május 12., 10–11. p.

3141. Gaćeša, Nikola: Nemci u agrarnoj reformi i vlasništvu obradjivog zemljišta u Vojvodini 1919–1941; Novi Sad – Zbornik za istoriju, 1976. 73–94. p.

3142. Haltmayer, Josef: Die Donauschwa-

ben in der Batschka 1867–1918; In: Die katholischen Donauschwaben in der Doppelmonarchie 1867–1918; Stuttgart, 1977. 378–425. p.

3143. Haltmayer, Josef: Die katholischen Donauschwaben in der jugosla-wischen Batschka 1918–1945; In: Die katholischen Donauschwaben in den Nachfolgestaaten 1918–1945; Freilassing, 1972. 228–276. p.

3144. Holtzträger, Hans: Die Evakuie-rung der Deutschen der serbi-schen Banats im Herbst 1944; Südostdeutsche Vierteljahresblätter, München, 1976. 263–268. p.

3145. Lehmann, Michael: Die katholi-schen Donauschwaben in der ju-goslawischen Banat 1918–1945; In: Die katholischen Donauschwa-ben in den Nachfolgestaaten 1918–1945; Freilassing, 1972. 154–206. p.

3146. Lévay Endre: A németség helyze-te a Délvidéken; Kalangya, 1942. 162–169. p.

3147. Kempelen Béla: Adalék a délvidé-ki német telepítések történetéhez, Századok, 1906. 911–915. p.

3148. Metzger Márton: A bánáti német-ség; Magyar Kisebbség, 1923. ápri-lis 1., 7. szám, 221–225. p.

3149. Mirnics József: Die Batschkadeut-schen zur Zeit der ungarischen Bezetzung 1941–1944; [Budapest] Acta hist. Acad. Sci. Hung. 18. 1972. 319–351. p.

3150. Szirmai Károly: A jugoszláviai né-met népközösség kialakulása; Ka-langya, 1940. 11. szám, 514–518. p.

3150a. Védekezés; Délvidéki Lapok, 1907. április 21. 1–2. p.

3151. Žiletić, Zoran: Die Geschichte der Donauschwaben in der Wojwodina – Zu ihrer Darstellung in Serbien und in Deutschland; In: Die Deutschen in Ostmittel und Südosteuropa II. Band; München – Herausg. von Gerhard Grimm und Krista Zach., 1966. 223–236. p.

294 RUSZINOK A DÉLVIDÉKEN

Monográfiák

Vö.: 12. és 488. sz. 3152. Bibliografija Rusnacoh u Jugo

slaviï 1918–1980 – Bibliografija Rusina u Jugoslaviji – Ruszinok bibliográfiája Jugoszláviában – Bibliografija Rusinov v Jugoslávii – Bibliografija rutenilor din Jugo-szlávia (Glavni vodič red. Mirko Vuksanović); Novi Sad – Biblioteka Matice Srpske, 1990. 432 p.

3153. Grulich, Rudolf: Die Ukrainer in Jugoslawien; Graz, Wien – Donau-raum, 1978. 1–2.

3154. Laboš, Fedor: Istorija Rusinoh Bačkoj, Srimu i Slavoniji 1745–1918; Vukovar – Sojuz Rusinoh i Ukraincoh Gorvatskej, 1979. 299 p.

3154a. Ramač, Janko: Rusini u južnoj Ugarskoj (1745–1918); Novi Sad, 2007. 526 p.

3154b. Szabó Oreszt: A magyar oroszok-ról (ruthének); Budapest é. n. [1913]. Ny. n. 300 p. + 15 t.

3154c. Tomaš, Julian: Istorija rusinske književnosti; Novi Sad – Prometej, Ruske slovo, 2002. 671 p.

3155. Vladimir, Biljnja: Rusini o Vojvo-dini – Prilog izučavanju istorije Rusina Vojvodine 1918–1945; Novi Sad – Dnevnik, 1987. 191 p.

3156. Vojvodić, Ilija: Rusko Selo u miru i ratu; Novi Sad, 1969. 269. p.


Vö.: 463., 487., 712., 735. és 2723. sz. 3157. Gaćeša, Nikola L.: Rusini izmedju

dva svetska rata; Novi Sad – God. Društ. Ist. Vojvodine, 1977. 275–308. p.

3158. Drljača, Dušan: Naseljavanje i razmeštaj Rusina i Ukrajinaca u Sremu; In: Tradicijna kultura ju-goslavjanskih Rusinoh; Novi Sad–Beograd, 1971. 59–83. p.

3159. Latjak, Djura: Kratki pregljad ra-zvoju kulturnogo života jugosla-vjanskih Rusinoh; In: Književnost narodnosti Vojvodine 1945–1972.; Novi Sad, Beograd, 1973. 65–89. p.

3160. Lebl, Arpad: Socijalna struktura Rusnacoh u Jugoszlaviï – Agrar-na struktura; Novi Sad – Švetlosc, 1975. 169–187. p.

3161. Lebl, Arpad: Rusinsko nacionalno pitanje u Bačkoj do 1918. godine; Novi Sad – Visn. Kult. I., 1976. 48–53. p.

3162. Lebl, Arpad: Rusini od 1890. do 1928.; Novi Sad – God. Društ. Ist. Vojvodine, 1977. 255–273. p.

3163. Lebl, Arpad: Razvoj rusinske naci-onalne i gradjanske svesti u ogle-du Ruskih novina 1924–1930.; Novi Sad – Visn. Kult. I., 1977. 67–74. p.

3164. Medješi, Ljubomir: Čislo ruskoga žitel’stva v Vojvodini; Narod. Ka-lendar, 1982. 43–55. p.

RUSZINOK A DÉLVIDÉKEN


3165. Medješi, Ljubomir: Kulturne pita-ne Rusnacoh; Novi Sad – Švetlosc, 1989. 224–233. p.

3166. Vladimir, Biljnja: Prilog prouča-vanju istorije Rusina izmedju dva

svetska rata; Novi Sad – Zbornik Ist. 15. 1977. 171–187. p.

3166a. Vrábély Mihály: A bácskai ruténekről; Ethnographia, 1891. 10. szám, 338–343. p.

SZERBEK A DÉLVIDÉKENMagyar–szerb kapcsolatok

Én abban a’ vélekedésben voltam, hogy a’ Bács és Bodrogh Vármegyéket mostan elborító Ráczok csak a’ Törökök alatt, ’s azoknak kiverettetések után telepedtek meg ezen Vármegyében, az előtt pedig mind tiszta magyarok lakták azokat, azonban néhai Várday Péter [sic!] Bácsi és Kalocsai Érseknek 1492ben a’ Királyhoz írt egy némely panaszkodó leveléből ollyan forma tetszik ki, hogy már akkor is kellett a’ nevezett Vár-megyékben nem kis számmal ráczoknak lakni. Az említett levél szavai ezek: „Minimus Woiniki(ones) nostros, quos nos gravissimis expensis in bonis nostris ad descensionem regni et Ecclesiae nostrae conservamus.” Woinik ráczul katonát tesz, ’s ha a’ rácz nyelv és a’ rácz kifejezések Bács Vármegyében közönségesek nem lettek volna, úgy az Érsek, Szabolcs vármegyei gyökeres magyar nemzetségből eredvén különben, a’ levelében ka-tona helyett Wojnik kifejezéssel nem élt volna (Mindszenthy Antal, 1832).

Monográfiák

Vö.: 13., 14., 15., 65., 66., 1234., 1262., 1403., 1877., 2124., 2129., 2139., 2141., 2158., 2160., 2161., 2164., 2540., 2574. és 6525. sz.

3167. A szerbek, horvátok és szlové-nek királyságának alkotmánya; Subotica, 1921. 32 p.

3168. A szerbek Magyarországon (Tu-dományos konferencia 1990); Sze-ged – Móra Ferenc Múzeum, 1991. 216 p.

3169. A magyar vörös-kereszt egylet szer-

biai missziójának jelentése; Bu-dapest – é. n. [1914]. 46 p.

3170. A Szerbiával 1892. évi augusztus hó 9én kötött kereskedelmi szer-ződés; [Budapest] – é. n., 68 p.

3171. A szerb királygyilkosság, a forra-dalom és a királyválasztás; Arad – Jung Hugó Könyvkiadóhivatala, 1903. [8] + 64 p.

3172. Bajza József: A montenegrói kér-dés; Budapesti Szemle, 1927. de-cember, 322–372. p. – Jožef Baj-za: Crnogorsko pitanje; Újvidék – Forum Könyvkiadó, 2006. 80 p. és az eredeti tanulmány hasonmás kiadása.

3173. Balla Pál, dr.: A magyar–szerb po-litikai kapcsolatok alakulása nap-jainkig; különnyomat a Láthatár 1943. januári számából, 18 p.

296 SZERBEK A DÉLVIDÉKEN

3174. Baranyay Tibor: A rácok elterje-dése és településformái Baranyá-ban; Pécs – Kultúra, 1940. 55 p.

3175. Baschdaroff, G.: A macedon kér-dés; Budapest, 1926. 46 p.

3176. Behschnitt, Wolf Dietrich: Natio-nalismus bei Serben und Kroaten 1830–1914; München – R. Olden-bourg Verlag, 1980. 423 p.

3177. Belić, Vlad. J.: Ratovi srpskog naroda u XIX. i XX. veku 1788–1918; Beograd, 1937. 160 p.

3178. Berend Miklós, dr.: Harctéri nap-lója; Budapest – Singer és Wolfner kiadása, 1916. 344 p.

3179. Bíró Lajos: A haldokló ország; Bu-dapest – Légrády Testvérek kiadása, 1918. 134 p.

3180. Bonkáló Sándor, dr.: A szlávok – A szláv népek és a szláv kérdés is-mertetése; Budapest – Athenaeum Irodalmi és Nyomdai részvénytár-sulat kiadása, é. n. [1915]. 163 p.

3181. Cvetkovitsch, Miodrag B.: Der Schutznationaler Minderheiten in Jugoslawien; Heidelberg – Buch-druckerei August Lippl., 1939. 121 p.

3182. Géza Czirbusz: Die südungari-schen Bulgaren; In: Stefanović Bisovsky, Theodor Ritter: Die Ser-ben im südlichen Ungarn, im Dal-matien, Bosnien und in der Her-zegovina; Wien – 1884. 403 p.

3183. Diktatur in Jugoslawien; Berlin – Bund „Freier Balkan”; é. n., 86 p.

3184. Faragó László: Szerbia összeom-lása 1915ben; Budapest – Pátria Irodalmi Vállalat és Nyomda R-T, 1935. 120 p.

3185. Faragó László: Karagyorgye és a Karagyorgyevicsek; Budapest – A Magyar Külügyi Társaság kiadása, 1940. 40 p.

3186. Feketekúty Béla, vitéz, dr.: Jugo-szlávia magyar szemmel; Buda-pest – Cserépfalvi, é. n. Készült a könyvnyomtatás 500. esztendejé-ben, 193 p.

3187. Fényes László: Egy vöröskeresztes ember naplója a Balkánháború idejéből; Budapest – Rózsavölgyi és Társa Könyvkiadóhivatala, 1915. 132 p.

3188. Gazdasági ismertető az osztrák és magyar csapatok által megszál-lott szerb területekről; Budapest – A m. kir. Kereskedelmi Múzeum kiadványa, 1916. 54 p. + 1 térkép.

3189. Gál István: Magyarország és a Balkán; Budapest – a Magyar Kül-ügyi Társaság Balkán-Bizottsága, 1942. 112 p. – Balkán-Könyvtár 1.

Irodalom: Vándor Gyula: ~; Délvi-déki Szemle, 1942. 8. szám, 348–349. p.

3190. Gavrilović, Slavko–Petrović, Niko-la: Temesvarski sabor 1790; Novi Sad–Sremski Karlovci, 1972. 726 p.

3191. Gesemann, Gerhard: Das Deutsch-tum in Südslavien; München, 1922. 20 p.

3192. Göndör Ferenc: Szerb szocialisták a háborúban; Budapest – Népsza-


va-Könyvkereskedés kiadása, é. n., 128 p.

3193. Hadrovics László: A magyarorszá-gi szerb kérdés balkáni gyökerei; Budapest, 1942. 42 p.

Irodalom: Thim József: Hadrovics László: A magyarországi szerb kérdés balkáni gyökerei; Száza-dok, 1944. 105–107. p.

3194. Herczeg Géza: Végig Szerbián; Budapest – Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R-T. 1916. 203 p.

3195. Hilferding A.: A szerbek és a bolgá-rok története; Nagy-Becskereken – Pleitz Fer. Pál Könyvnyomdája, 1890. 276 p. – Történeti- Nép- és Földrajzi Könyvtár, XXV. kötet.

3196. Hollmann, A. H.: Agrarverfassung und Landwirtschaft Jugoslawiens; Berlin – Verlagsbuchhandlung Paul Parey, 1931. 137 p.

3197. Ivić, Aleksa: Istorija Srba u Ugar-skoj od pada Smedereva do seo-be pod Čarnojevićem 1459–1690; Zagreb, 1914. 8 + 284 p.

3198. Ivić, Aleksa: Izmedju prvog i drugog srpskog ustanka; Zagreb, 1917.

3199. Ivić, Aleksa: Istorija Srba u Voj-vodini; Novi Sad – Matica Srpska, 1929.

3200. Jánossy Dénes: A szaloniki per; Budapest – Franklin nyomda, 1933. 16 p.

3201. Jánossy Dénes: A szerb politika útja a berlini kongresszustól a szerb királyság kikiáltásáig; Bu-dapest, Sárkány nyomda, 1933. 23 p.

3202. Jireček, Constantin: Geschichte der Serben – Erste Band – bis 1371; Gotha – 1911. 442 p.

3203. Jocich, Eugen, dr.: Das gecheim-nisvolle „Z” – Der Tragödie der Donauschwaben in der Wojwodi-na; 1958. 24 p.

3204. Kállay Béni: A szerb felkelés tör-ténete 1807–1810, I–II. kötet; Budapest – a Magyar Tudományos Akadémia kiadása, 1909. 406 és 416 p.

3205. Konstantin, Jireček: Istorija Srba I–IV.; Beograd, 1922–1923.

3206. Kovácsevics, Ly.–Jovanovics, Ly.: A szerb nemzet története; Beograd, 1893. 135 p.

Irodalom: Thim József: Kovácse-vics, Ly.–Jovanovics, Ly.: A szerb nemzet története; Századok, 1895. 260–268. p.

3207. Kirilović, Dimitrije: Srpski narodni sabori I–II.; Novisad, é. n., 223 p. és 286. p.

Irodalom: Thim József: Kirilović, Dimitrije: Srpski narodni sabori I–II.; Századok, 1940. 243–246. p.

3208. Komadinić, Milan: Agrarno-prav-ni odnosi nove Srbije; Beograd – Štamparija Dositej Obradović, 1914. 115 p.

3209. Kovács Alajos: Egy helyett három nemzetiségi állam; H. n., é. n., 10 p.

3210. Kovácsevics, Ly.–Jovanovics, Ly.: A szerb nemzet története I.; Belg-rád, 1893. 135 p.


3211. Kranitz, F.: „Serbien” – Hischto-rischethnografische Reisestudien aus den Jahren 1859–1868; Lip-cse, 1868. 744 p.

3212. Lengyel Géza: Utazás a meghódí-tott Szerbiában; Budapest, 1916. 20 p.

3213. Lugosi Döme: Szerb színészet Sze-geden; Szeged – Szegedi Új Nem-zedék nyomdája, 1942. 16 p.

3214. Major László, dr.: Szövetkezetek a

jugoszláv mezőgazdaságban; Bu-dapest – 1966. 56 p. (kézirat).

3215. Miličević, M. C.: Kraljevina Srbi-ja; Beograd – Štampa i izdanje Kr.-Srp. Državne Štamparije, 1894. 485 p. + 1 térkép.

3216. Milovanović, M.: Zadruga; Beo-grad, 1889. 37 p.

3217. Moravac: Ekonomsko stanje sta-re Srbije i Makedonije; Beograd, 1913. 55 p.

3218. Nádasdy Béla: Délszlávok – Tör-ténelempolitikai tanulmány; Bu-dapest – Athenaeum kiadása, é. n. [1934]. 215 + I. + II. + III. mellék-let.

3219. Németh József: Szerbia egyetemes leírása; Budapest – Hornyánszky Viktor könyvnyomdája, 1918. 482 + XX p.

3220. Németh József: Szerbia és az új Szerb–Horvát–Szlovén állam; Bu-dapest – a Magyar Külügyi Titkár-ság kiadása, 1922. 20 p.

3221. Novaković, Stojan: Dvadeset godi-na ustavne politike u Srbiji 1883–1903; Beograd, 1912. 336 p.

3222. Palásthy Ödön, dr. fordítása: Az 1929. évi január 27. napján ho-zott új büntető törvény; Sombor – Izdanje štamparija Miladjev Sava, [1929]. 130 p. (Palásthy Ödön be-vezetője, kétnyelvű kiadvány.)

3223. Pártos Szilárd, dr.: Gazdasági és kulturmunkánk a meghódított Szerbiában; Budapest – Bíró Miklós Könyvnyomdai Műintézet, 1918. 111 p.

3224. Pavlović, G. Živko: Rat Srbije sa AustroUgarskom, Nemačkom i Bu-garskom 1915. godine; Beograd, 1968. 944 p. + térkép.

3225. Pesty Frigyes: Brankovics György rácz despota birtokviszonyai Ma-gyarországban és a rácz despota czim; Budapest – M. Tud. Akadé-mia könyvkiadó hivatala, 1877. 65 p. – Értekezések a történeti tudomá-nyok köréből.

3225a. Popović, J. Dušan: Srbi u Bačkoj do kraja XVIII. veka; Sečanski Živan: Popis stanovništa Bačke tokom XVIII. veka; Beograd – Naučna knjiga, 1952. VI + 416 p. + 8 térkép.

3225b. Popović, J. Dušan: Srbi u Banatu do kraja XVIII. veka – Istorija naselja i stanovništva; Beograd – Naučna knjiga, 1955. VIII + 468 p. + 21 t.

3225c. Popović, J. Dušan: Srbi u Sremu do 1736/7 – Istorija naselja i sta-novništva; Beograd – Naučna knji-ga, 1950. 299 p. + 2 térkép.


3225d. Popović, J. Dušan: Srbi u Vojvo-dini od najstarijih vremena do Karlovačkog mira 1699; Novi Sad – Matica Srpska, 1957. 370 p.

3225e. Popović, J. Dušan: Srbi u Vojvodi-ni od Karlovačkog mira 1699 do Temišvarskog sabora 1790; Novi Sad – Matica Srpska, 1959. 481 p.

3225f. Popović, J. Dušan: Srbi u Vojvodi-ni od Temišvarskog sabora 1790 do Vlagoveštenskog sabora 1861; Novi Sad – Matica Srpska, 1963. 328 p.

3225g. Popović, J. Dušan: Vojvodina. Op-šti deo. 1. Bačka; Beograd – Štam-pa Rodoljub, 1925. VIII + 155 p. + 4 p.

3225h. Popović, J. Dušan: Velika seoba Srba 1690. Srbi seljaci i plemići; Beograd – Štampa Kultura, 1952. 378 p.

3225i. Popović, J. Dušan–Sečanski, Živan: Gradja za istoriju naselja Vojvo-dine od 1695 do 1796; Novi Sad – Štampa Gregorić, XXIII + 144 p. + 1 t.

3225j. Popović, J. Dušan: Srbi u Budimu od 1690 do 1740; Beograd – Štam-pa Kultura, 1952. 593 p.

3226. Popovich Milos: A nemzetiségi

kérdés Magyarországban szerb szempontból; Szabadkán, nyoma-tott Bittermann Károlynál, 1865.

3227. Poznan Jolán: Magyarok és a bal-kánszlávok – Történelmi, föld-rajzi, jogi, nyelvtudományi és sta-tisztikai tanulmány; Pancsova – a szerző kiadása, 1903. 88 p.

3228. Radonić, Jovan: Grof Djordje Branković izabran despot srpski u Budimu; u Novom Sadu izdanje Matice Srpske, 1911. 158 p.

3229. Radonić, Jovan: Prilozi za istoriju Srba u Ugarskoj u XVI., XVII. i XVIII. veku; Novi Sad – Matica Srpska, 1909. 382 p.

Irodalom: Szentkláray Jenő: Radonics János: Bakics Pál, II. Brankovics György és Csernovics Arzen – Adatok a magyarországi szerbek XVI., XVII. és XVIII. századi történetéhez; Századok, 1910. 725–737. p. és 802–816. p.

3230. Radonić, Jovan–Kostić, Mita: Srp-ske privilegije od 1690 do 1792; Beograd, 1954. 182 p.

3231. Reiswitz, Johann Albrecht: Bel-grad–Berlin, Berlin–Belgrad 1866–1871; München–Berlin, 1936. 242 p.

3232. Ruvárac, Hilárion: O knezu Láz-áru; Újvidék, 1888. VII + 425 p.

3233. Šurmin, Gyuro: Knez Miloš u Zagrebu 1848; Beograd, 1922.

3234. Sauter, Hermann von, dr.: Wirt-schaftliche Entwicklungstenden-zen in Serbien; Wien, 1911. 26 p. + 2 térkép.

3234a. Sava Tekelija (1761–1842); Novi

Sad – Arad, Muzej Vojvodine, 2002. 32 p.

3235. Suhay Imre: Thallóczy Lajos mint a megszállt Szerbia országos pol-gári biztosa; Budapest – kiadja a Thallóczy Lajos-társaság, 1941. 20 p.


3236. Stefanović Bisovsky, Theodor Rit-ter: Die Serben im südlichen Un-garn, im Dalmatien, Bosnien und in der Herzegovina – Mit einem Anhang: Die südungarischen Bulgaren von Géza Czirbusz; Wien – 1884. 403 p.

3237. Steinfeld Sándor: Az új Jugo-szlávia gazdasági helyzete; Híd Könyvkiadó, é. n., 15 p.

3238. Steltzer Frigyes: Pánszláv világ az Alföldön; Újvidéken – Pajevics A., 1887. 80 p.

3239. Šviker, J. H.: Politička istorija Srba u Ugarskoj; Novi Sad – Matica Srpska, 1998. 331 p.

3240. Szabó Dániel: A magyar álláspon-tok helye a Szerbiával szembeni hadicélok rendszerében (1915–1918); Budapest – Akadémiai Ki-adó, 1976. 181 p.

3241. Szaloniki – Gazdasági ismertető; Budapest – a M. Kir. Kereskedelmi Múzeum kiadványa, 1914. 24 p. – Balkáni piacok a háború után, XI. füzet.

3242. Szántó György, dr.: A trieszti kér-dés; Budapest – Cserépfalvi, 1946. 47 p.

3243. Szászy István: Szerb költők; Buda-pest – Franklin Társulat, 1910. 172 p.

3244. [Székács József]: Szerb népdalok és hősregék. Az eredetiből fordítá Székács József, kiadá Kunoss End-re; Pesten, 1836. – Trattner Károly könyvműhelyében. 332 p. – Az új-vidéki Forum Könyvkiadó hason-más kiadása 1986. – Szeli István:

Székács József és műve; Újvidék – Forum Könyvkiadó, 1986. 118 p. (kétnyelvű kiadvány); Vujicsics Sztoján: Székács József – Vuk Ste-fanović Karadžić: Szerb népdalok és hősregék; Újvidék – Forum Könyv-kiadó, 1986. 138 p. (kétnyelvű ki-advány).

3245. Székács József: Szerb népdalok és hősregék; Budapest – Franklin-Társulat, 1887. 302. p. – Előszó, 3–26. p. (Második, javított kiadás.)

3246. Szokolai Kornél: Államcsíny Szer-biában; Budapesti Szemle, 1893. 140–151 p.

3247. Sztojácskovics Sándor: A magyar-országi gör. kel. szerb egyház önkormányzatáról; Budapest – az Athenaeum R. társaság könyv-nyomdája, 1886. 76 p.

3248. Sztojacskovics, Aleksander: Über die staatsrechtlichen Verhältnisse der Serben in der Wojwodina und überhaupt in den Ländern der ungarischen Kronen; Temesvar, 1869. 60 p.

3249. Szalay László: A magyarországi szerb telepek jogviszonya az ál-lamhoz; Pest – Heckenast Gusztáv, MDCCCLXI [1861]. 141 p.

3250. Szerbek és magyarok a Duna men-tén – Tanulmányok a szerb–magyar kapcsolatok köréből (1848–1849); Budapest – Akadémiai Kiadó, 1983. 186 p.

3251. Taysen, Friedrich v.: Das jugosla-wische Problem; Berlin – S. Mitt-ler & Sohn Verlag, 1927. 120 p.


3252. Thallóczy Lajos: Magyar–szerb történeti összeköttetések 1956ig – Bevezetés a „Magyar–szerb ösz-szeköttetések oklevéltárához”; Bu-dapest – Hornyánszky Viktor cs. és kir. udvari könyvnyomdája, 1906. 53 p. + 2 térkép a Mácsói bánságról.

3253. Thallóczy Lajos, Áldásy Antal (szerk.): Bosnyák és szerb tanul-mányok – A Magyarország és Szer-bia közti összeköttetések oklevéltá-ra; Budapest, 1907.

3254. Thallóczy Lajos: Bosnyák és szerb élet s nemzedékrajzi tanulmá-nyok; Budapest, 1909.

3255. Thim József: A szerbek története

a legrégibb kortól 1848ig; Nagy-Becskerek – Pleitz Fer. Pál könyv-nyomdája, 1892. 159 p. + 179 p. + 116 p. – Történeti Nép- és Földrajzi Könyvtár XXIV. Kötet.

3256. Tóth István, dr.: Délvidéki szerbek élete és szokásai; Budapest, 1942. 17 p. – Más adatok szerint a megje-lenés helye Pécs – Magyar Szociog-ráfiai Intézet, 1942. 18 p.

3257. Törvényjavaslat a Szerbiával 1910. évi július hó 14/27én kö-tött kereskedelmi szerződés beczikkelyezéséről. [1910]. 221 p.

3258. Ustav za Kraljevinu Srbiju; Beo-grad – Državna Štamparija Srbije, 1911. 58 p.

3259. Varsányi Péter István: Szerbek és magyarok között a Tisza mentén – Csernovics Péter politikai pá-lyája; Szeged – Csongrád Megyei Levéltár, 1988. 241 p. + 24 tábla.

Irodalom: Pál Tibor: Szerbek és magyarok között; Magyar Szó –

Kilátó; 1989. április 8., 17. szám, 18. p.

3260. Velimir, Juga, dr.: A magyarorszá-gi szerbek; Budapest – k. n., 1913. 289 p. – Nemzetiségi Ismertető Könyvtár, szerkesztette dr. Szabó Oreszt.

3261. Verics S.: Milán – A szerbek első királyának élete és működése; Budapest – Rubicsek Zsigmond, 1889. 96 p.

3262. Vošnjak, Bogumil, dr.: U borbi za ujedinjenu narodnu državu; Ljub-ljana – Naklada Tiskovne Zadruge, 1928. 410 p.

3263. Wendel, Hermann: Südslawien (Königreich der Serben, Kroaten und Slowenen); Frankfurt am Main – Buchdruckerei R. Th. Hauser & Co., é. n., 87 p.


Vö.: 491., 501., 513., 582., 646., 647., 682., 1438., 1445., 1459., 1522., 2032., 2183., 2209., 2215., 2232., 2234., 2238., 2239., 2250., 2837., 2850., 2853., 2855., 2857. és 2858. sz.

3264. Bajza József: A délszláv diktatúra I–III. közlemény; Budapesti Szem-le, 1931. 35–52. p.; 249–291. p. és 394–440. p.

3265. Bajza József: Jugoszlávia; In: A mai Európa – A főbb államok politikai helyzetképe; Budapest, 1931. 107–114. p.

3266. Bajza József: Délszláv külpolitika;

Magyar Szemle, 1933. július (71. szám), 201–208. p.


3267. Bajza József: Jugoszlávia válsága; Magyar Szemle, 1933. április (68. szám), 382–390. p.

3268. Bajza József: Egy év délszláv kül-politikája; Magyar Szemle, 1934. június (82. szám), 167–177. p.

3269. Bajza József: Uzunović kormány-alakítása; Magyar Szemle, 1934. február (78. szám), 252–263. p.

3270. Bajza József: Marseille előtt; Ma-gyar Szemle, 1934. december (88. szám), 446–456. p.

3271. Bajza József: Marseille után; Ma-gyar Szemle, 1935. január (89. szám), 78–86. p.

3272. Bajza József: A Jeftićkormány; Magyar Szemle, 1935. június (94. szám), 173–181. p.

3273. Bajza József: A Stojadinovićkormány; Magyar Szemle, 1935. no-vember (99. szám), 260–272. p.

3274. Bajza József: Stojadinović új utakon; Magyar Szemle; 1936. április (104. szám), 367–376. p.

3275. Bajza József: Jugoszlávia kül-politikája a régenstanács alatt; Magyar Szemle, 1936. július (107. szám), 271–280. p.

3276. Bajza József: A horvát regény aty-ja; Magyar Szemle, 1936. szeptem-ber (109. szám), 75–82 p.

3277. Bajza József: Előtérben a horvát kérdés; Magyar Szemle, 1936. no-vember (111. szám), 267–276. p.

3278. Bajza József: A brežicei találko-zó; Magyar Szemle; 1937. március (115. szám), 264–271. p.

3279. Bajza József: A délszláv konkor-dátum; Magyar Szemle, 1937. no-vember (123. szám), 234–243. p.

3280. Balla Antal: Az annexiós válság; Magyar Szemle, 1930. augusztus (36. szám), 387–396. p.

3281. Berkes József: Jugoszlávia meg-születése „szent hazugság”; Ma-gyar Kisebbség, 1928. július 1., 13. szám, 491–494. p.

3282. Berkes József: A szlovének; Ma-gyar Szemle, 1929. július (23. szám), 261–265. p.

3283. Berkes József: A horvát kérdés Jugoszláviában; Magyar Szemle, 1929. április (20. szám) 327–331. p.

3284. Bonomi, Eugen: Serbokroaten im Ofner Bergland; Südost Forschun-gen, 1939. 56–69. p.

3285. Cseresnyés Iván: A románok lét-száma a szétesett Jugoszláviában; Magyar Kisebbség, 1941. június 1., 11. szám, 259–260. p.

3286. Csuka János: A mai délvidéki szerb élet; Kalangya, 1943. 2. szám, 49–52. p.

3287. (cs. z.): Egy román települési pél-da Szerbiában; Kisebbségi Körle-vél, 1942. március, 2. szám, 118–119. p.

3288. Dudás Andor: Szerb paróchiák 1780ban; BBVTT Évkönyve 1912. 136–139. p.


3289. Dudás Gyula: A magyarországi szerbek szereplésének története 1526–1711ig I–III.; Régészeti és Történelmi Értesítő, 1885. 105–118. p.; 1886. 65–94. p. és 129–155. p.

3289a. D…s Gy..a, dr. [Dudás Gyula]: Szerbia múltjából; Délvidék, 1894. március 4., 1–2. p.

3290. Dudás Gyula, dr.: A bácskai és a bánáti szerbek szereplésének tör-ténete 1526–1771 I–II.; BBVTT Évkönyve 1896. 67–96. p. és 97–143. p.

3291. Érdujhelyi Menyhért: A magyar-országi szerb hírlapirodalom története I–II.; BBVTT Évkönyve 1892. 163–168. p. és BBVTT Év-könyve 1893. 181. p.

3292. Erdődi Gyula: A szerb nemzeti-ség számának csökkenése a Dél-Dunántúlon 1881–1930; In: A Dunántúl településtörténete 5/1 kötet; Pécs–Veszprém, 1982. 247–255. p.

3293. Fried István: Szerb–magyar kul-turális kapcsolatok a dualizmus korában; Létünk, 1991. 1–2. szám, 31–49. p.

3294. Gaál György, dr.: Serviának leírá-

sa 1788ban – A török elleni had-járatra készülődve; Magyar Szó – Kilátó, 1984. szeptember 8., 36. szám, 15. p.

3295. Gáj József: A szerb egyháztörté-nelem és a nagyszerb történelem közös álma; Magyar Kisebbség, 1924. január 1., 1. szám, 18–22. p.

3296. Gáj József: A kisebbségi vallásfe-lekezetek helyzete a háború előtti Szerbiában – Történelmi átte-kintés (1853–1914); Magyar Ki-sebbség, 1924. január 15., 2. szám, 60–66. p.

3297. Gaál György, dr.: Szerbek és ma-gyarok a kuruckorban; Családi Kör, 2003. október 23., 18–19. p.

3298. Gosztonyi Pál, dr.: A Balkánfél-sziget népeinek asszimilációja; Kisebbségi Körlevél, 1942. márci-us, 2. szám, 82–92. p.

3299. Gratz Gusztáv: A szerb–horvát

ellentét; Magyar Szemle, 1929. de-cember (28. szám), 305–313. p.

3300. Hadrovics László: A szlovének; Magyar Szemle, 1939. május (141. szám), 49–57. p.

Kiegészítés: A szlovének; Magyar Kisebbség, 1941. május 16., 10. szám, 255–256. p.; Németek a Leibachi tartományban; Magyar Kisebbség, 1942. január 1., 1. szám, 15–17. p.

3301. Hadrovics László: A szlovének

helyzete a szerbek és [a] horvátok között; Magyar Kisebbség, 1940. január 16., 2. szám, 35–41. p.

3302. Hadrovics László: Magyarország és a szerb művelődés; Délvidéki Szemle, 1942. 9. szám, 372–382. p. – Bibliográfia, 382. p.

3303. Hadrovics László: A szerb naci-onalizmus kialakulása és a ma-gyarországi szerbség; Délvidéki Szemle, 1943. 5. szám, 193–201. p. – Bibliográfia 201. p.


3304. Hasznos tudnivalók az SHS. Ki-rályságról; In: S. H. S. királysági magyar naptár az 1923ik kö-zönséges évre. Szerkeszti Ágoston Sándor; Subotica – kiadja a „Mag-vető” iratterjesztése, „Minerva” Nyomda és Lapkiadó részvénytár-saság, 1923. 106–108. p. – Benne: A Vojvodina vásárai és hetipiacai, 110–112. p.; Vásárok Horvát és Szlovénországban, 112. p.

3305. Hegedűs Antal, dr.: Tragédia és szerencse – A kiváltságolt szerb nemzet a XVIII–XIX. században Magyarországon; Magyar Szó – Kilátó; 1990. október 20., 44. szám, 13. p. és 17. p.

3306. Hegedűs Antal: A szerbek perszo-

nális és területi autonómiája Ma-gyarországon 1690 és 1868 között; Létünk, 1992. 4–5. szám, 215–228. p.

3307. Hodinka Antal: Szerbia I–II.; Bu-dapesti Szemle, 1892. 207–230. és 388–402. p.

3308. Hodinka Antal: Az ipeki szerb pát-riárka Magyarországon való ál-landó letelepedésre adományleve-let kér I. Lipót királytól; Pannónia (Pécs), 1943. 93–103. p.

3309. Hornyik János: A ráczok ellenfor-radalma 1703–1711, I–III.; Buda-pest – Századok 1868. 530–552. p.; 608–632. p. és 692–719. p.

3310. Horvát–szerb megegyezés; Ma-gyar Kisebbség, 1939. október 1., 19. szám, 460–465. p.

3311. Hosszú vándorlás – Dokumen-tumriport a szerb nép nagy ván-dorlásának háromszázadik évfor-

dulója alkalmából I–VII.; – I. Az ipeki kolostor; 7 Nap, 1990. június 1. 36–37. p.; II. A bécsi fordulat; 1990. június 8., 36–37. p.; III. Szer-bia földjén; 1990. június 15., 36–37. p.; IV. A császár ígérete; 1990. júni-us 22., 36–37. p.; V. A granicsárok sorsa; 1990. június 29., 36–37. p.; VI. A tornyok városa; 1990. július 6., 36–37. p. és VII. Az emlékek ös-vényein; 1990. július 13., 36–37. p.

3312. Ilkics István: A délvidéki görögke-leti szerbek egyházi életéből; Ka-langya, 1942. 3. szám, 106–110. p.

3313. Ivacskovics Prokop; Vasárnapi Új-

ság, 1874. szeptember 20., 593–594. p.

3314. Jugoszláv hangok a kisebbsé-gi kérdésről; Magyar Kisebbség, 1940. január 16., 2. szám, 42–43. p.

3315. Kalapis Zoltán: Olthatatlan mág-lya Európa területén I–II.; Ma-gyar Szó – Kilátó; 1989. június 17., 27. szám, 15–16. p. és 1989. június 24., 28. szám, 13–14. p.

3316. Kalić, Jovanka: Ugarski dvor u Sremu; Zbornik radova Vizanto-loškog Instituta – Beograd, 1983. 21–29. p.

3316a. Képek a szerb egyház kongresz-szusáról (Újvidék); Vasárnapi Uj-ság, 1902. június 15. (24. sz.) 386–387. p. – 2 fényképpel.

3317. Kőhegyi Mihály: A szerbek felköl-tözésének (1690) történeti előzmé-nyei; Bácsország, 2000. 5–6. szám, 22–24. p.

3318. Kővágó László: Jugoszláv törté-

netírók a két világháború közötti


jugoszláviai fasizmusról; külön-nyomat a Történelmi Szemle 1962. évi 3–4. számából, 569–574. p.

3319. Lévay Endre: A szerb kultúrélet reviziója – A Prosvetni glasnik (Közművelődési Közlöny) 58. évf. 1. számáról; Délvidéki Szemle, 1942. 9. szám, 391–392. p.

3320. Lévay Endre: Szerbia a megújho-dás útján; Délvidéki Szemle, 1943. 3. szám, 111–119. p.

3321. Lévay Endre: A szerb szellemi élet – A Prosvetni glasnik (Közművelő-dési Közlöny) 1942-i évfolyamáról; Délvidéki Szemle, 1943. 5. szám, 230–231. p.

3322. Lévay Endre: Szerbia a megújho-dás útján; Délvidéki Szemle, 1943. 9. szám, 422–425. p.

3323. Major Nándor: Szerbia és a ma-gyar forradalom – Délvidéki szerbek mozgalma nemzeti szabad-ságukért; In: 1848–1849 – A ma-gyar forradalom és szabadság-harc jubileuma – a Magyar Szó különkiadványa, Újvidék, 1998. 25–28. p.

3324. m. e.: A belgrádi diktatúra angol

szemmel; Magyar Szemle, 1929. február (18. szám), 165–166. p.

3325. Mészáros Zakariás: Fehér foltok – Adalékok a szerb nép etnikai ere-detéhez I–II.; Új Hét Nap, 1994. október 14., 14. p. és október 21., 14. p.

3326. Milleker Rezső, dr.: Szerb Adria-politika; Földrajzi Közlemények, 1913. IX. füzet, 414–416. p.

3327. Milosevits Péter: A magyarorszá-gi szerb kultúra háromszáz éve 1690–1990; Tiszatáj, 1990. október, 53–62. p.

3328. Naumov, Je. P.: A szerb falu társa-

dalmi struktúrájának kérdéséhez az 1830–50es években; Études Balkaniques, 1970. 2. szám, 124–133. p.

3329. Pal Šandor: Jugoslovenske teme i ličnosti u madjarskim listovima, časopisima i beletrističkim knji-gama 1780–1825; Bačko Petrovo Selo, 1987. 467 p. (gépirat)

3330. Pál Tibor: A szerb népvándor-lás 300. évfordulójára I–VI.; 1. A nagy bécsi háború kezdete és következményei; Magyar Szó – Kilátó; 1990. május 19., 22. szám, 18. p.; 2. Szervezett betelepülés; 1990. május 26., 23. szám, 16. p.; 3. A letelepedés és a belső mig-rációk; 1990. június 2., 24. szám, 16. p.; 4. Az új hazában a XVIII. század elején; 1990. június 9., 25. szám, 16. p.; 5. A Rákócziszabad-ságharc ellen, 1990. június 16., 26. szám, 15. p.; 6. Újabb betelepülés 1739 után; 1990. június 23., 27. szám, 18. p.

3331. Penavin Olga: Vuk Stefanović Karadžić és kora; Létünk, 1986. 6. szám, 861–885. p.

3332. Prokopy Imre: A Trianon előtti Ma-gyarország szerb nemzetiségének egyházi és iskolai önkormányza-ta; Magyar Kisebbség, 1935. októ-ber 16., 19–20. szám, 540–545. p.

3333. Prokopy Imre: A horvát kérdés a szkupstina és a szenátus előtt a


sajtóban; Magyar Kisebbség, 1937. május 16., 9–10. szám, 241–245. p.

3334. Prokopy Imre: Miért nem lehetett Jugoszlávia „egységes nemzeti” állam?; Magyar Szemle, 1941. de-cember (172. szám), 384–392. p.

3335. Prokopy Imre: A jugoszláv egyen-jogúság elméletben és a valóság-ban; Magyar Kisebbség, 1936. március 1., 5. szám, 101–103. p.

3336. Prokopy Imre: A szerb–horvát ki-egyezés vajúdása; Magyar Kisebb-ség, 1937. március 20., 5–6. szám, 147–148. p.

3337. Prokopy Imre: A Jugoszláviával kötött konkordátum sérelmes ki-sebbségi rendelkezései; Magyar Kisebbség, 1937. szeptember 16., 18. szám, 480–483. p.

3338. S. L. [Sámi Lajos]: Szerbia új fe-jedelme [IV. Obrenovics Milán]; Vasárnapi Ujság, 1872. szeptember 8., 441–442. p.

3339. Sümeghy Mihály: Az új jugoszláv adó és illetéktörvény; Kisebbségi Körlevél, 1940. május, 3. szám, 18–29. p.

3340. Szelencsey József: A szerbek és a szerb keleti egyház múltja a volt monarchiában; Magyar Kisebb-ség, 1924. október 1., 19. szám, 762–769. p.

3340a. Szerb autonómia kongresszus; Ó-Becse és Vidéke, 1902. május 18., 2. p. és Szerb kongresszusi válasz-tási eredmény; Ó-Becse és Vidéke, 1902. május 25., 3. p.

3341. Szerbia állami és társadalmi éle-téből I–V.; Vasárnapi Ujság, 1868. 294–295., 307–308. p.; 319–320. p.; 333–334. p. és 344–345. p.

3341a. Szerb autonómia kongresszus; Ó-Becse és Vidéke, 1902. május 18., 2. p. és Szerb kongresszusi választási eredmény; Ó-Becse és Vidéke, 1902. május 25., 3. p.

3341b. Szerb nemzetiségi politika itthon és máshol; Délvidéki Lapok, 1907. április 14., 1–2. p.

3341c. Szerbiát megyékre osztják; Óbe-cse és Vidéke, 1904. augusztus 21., 4. p.

3342. Szollár István: A déli szláv népek; Kisebbségi Körlevél, 1942. márci-us, 2. szám, 67–82. p.

3343. Thim József [dr.]: A szerb vajda-ság felállításának megkísérlése a múlt században. Adalékok a ma-gyarországi szerbek történetéhez; BBVTT Évkönyve 1888. 1–8. p.

3344. Thim József: A délmagyarországi szerb küldöttség Ferdinánd ki-rálynál Innsbruckban 1848ban; Századok, 1925. 1–3. szám, 15–24. p.

3345. Újabb adatok a jugoszláv–magyar közeledéshez; Magyar Kisebbség, 1937. július 1., 13. szám, 353–356. p.

3346. Wicker Erika: Rácok a Duna–Ti-sza közén a XVI–XVII. század-ban I–II.; Bácsország, 2002. IV–VI. szám, 53–55. p. és Bácsország, 2003. I–III. szám, 14–17. p.

3347. ***: Marseilletől Genfig; Magyar Szemle, 1935. február (90. szám), 179–183. p.


Monográfiák

Vö.: 12., 65., 66. és 488. sz.

3348. Bosić, Mila: Narodna nošnja Slo-vaka u Banatu – Kovačica; Zag-reb – Kulturno-Prosvijetni Sabor Hrvatske, 1989. 152 p.

3349. Hronec, Viťazoslav: Bibliografia

slovenskej knižnej tvorby v Jugosláviï 1918–1977; Nový Sad – Ob-zor, 1993. 238 p.

3350. Stará Pazova 1770–1970 (Ópázo-

va) (szerk. Ján Turčan); Nový Sad – Obzor, 1972. 478 p.

3351. Tradična kultúra Slovákov v Voj-

vodine; In: Zbornik prác z vedeckej konferencie v Novom Sade od 22. do 24. októbra 1970; Nový Sad – Obzor, 1973. 249 p.


Vö.: 462. és 487. sz.

3352. Barjaktarović, Mirko R.: Slovenska obec Jánosik v Banáte Jugoslávia (Újsándorfalva); Slov. Národop. 18. 1970. 497–502. p.

3353. Bartán, Rudo: Slováci na karlovskom gymnásiu; Zbornik Slavist. 2. 1971. 16–38. p.

3354. Benka, Michal: Prispevok k dejinám Slovákov v Laliti (Lili-omos); Slováci v zahraničí, 1981. 184–201. p.

3355. Bovdišova, Marta: Slovaci u Jugoslaviï; Novi Sad – Švatlosc, 1977. 370–376. p.

3356. Čehak, Kalman: Izvori za istoriju Slovaka u Vojvodini u drugoj polovini XIX. i u prvoj polovini XX. veka; Novi Sad – Zbornik za istoriju, 1970. 167–170. p.

3357. Drljača, Dušan: Prispevok k vyskumu Slovákov povodu v Ostojićeve Banat, Jugoslávia (Tiszaszentmiklós); Slov. Národop. 18. 1970. 249–255. p.

3358. Joó Tibor: Magyar nemzet – szlo-vák nép; Kisebbségi Körlevél, 1940. július, 4. szám, 13–23. p.

3359. Kováts Alajos, dr.: Az alföldi szlo-vákokról; Kisebbségi Körlevél, 1940. május, 3. szám, 1–10. p.

3360. Krajčovič, Milan: Periodozácia dejin Slovákov v Srieme; Slováci v zahraničí 12. 1987. 109–124. p.

3361. Lebl, Arpad: Slovačka Narodna Stranka i Vojvodina 1895–1918; In: Istraživanja; Novi Sad, 1973. 113–194. p.

3362. Perović, Milutin: Nacionalni po-kret kod Slovaka od kraja 18. do početka 20. veka; Godišnjak društ. ist. Vojvodine, 1981. 37–76. p.

3363. Sirácky, Jan: Slovaci u Jugoslavi-ji – Prilog istoriji naseljavanja; Novi Sad – Zbornik za društvene nauke, 1966. 5–22. p.

3364. Sirácky, Jan: Slovaci u Vojvodini kao istorijskoetnografski feno-men; Novi Sad – Zbornik za istori-ju, 1972. 109–117. p.

SZLOVÁKOK A DÉLVIDÉKEN

308 6. EGYHÁZTÖRTÉNET A DÉLVIDÉKEN

3365. Sirácky, Jan: Dvestoročné migrá-cie Slovakov – K storočnici maso-vého slovenského vysťahovalec-tva do zámoria; Nový Sad – Zbor-nik Spolku. Vojvod. Slovakistov 2. 1980. 5–45. p.

3366. Sirácky, Jan: Hložany (Dunagálos); Slováci v zahraničí 9. 1983. 92–114. p.

6. Egyháztörténet a Délvidéken

A kereszt a görögöknek oktalanság, a zsidóknak botrány, nekünk, keresztényeknek győzelmi jel – idézte Szent Pál szavait [Bővíz László] Beodra plébánosa. – Nekünk, dél-vidéki keresztény magyaroknak, akiknek nap mint nap oktalanságot, botrányt kell elszen-vednünk, a keresztállítás hitvallás is, mert az egybeforrott a nemzeti öntudattal. Bizton mondhatjuk így: ezen a tájon addig lesz magyar ember, ameddig hűséges lesz a kereszt-hez. A keresztnek titka ugyanis, amit sem a görögök, sem a zsidók nem tudnak megérteni, hogy a szeretetnek és szenvedésnek a jele. A magyar sors éppen ezzel a szeretettel és szenvedéssel fonódott össze, még népdalunkban is ez zeng fel, amikor arról énekelnek, hogy „megtanultam tűrni, szenvedni, azt is tudom, hogyan kell szeretni” (Kovács Nándor, 2005).

Monográfiák

Vö.: 1., 2., 4., 7., 13., 15., 17., 19., 22., 44., 61., 63., 86., 99., 107., 108., 2115, 2125., 3782., 3783. 5165., 5166., 5488., 5489., 5490., 5504., 5526., 5528., 5532., 6213., 6285., 6405., 6406., 6497. és 6498. sz.

3367. A bács ágostai hitvallású evangelikus egyházmegyének szabály-rendeletei. A) Az egyházmegyei tisztviselők hatásköréről. B) Az egyházmegye ügyrendjéről; Újvi-dék – Ivkovics Györgynél, 1903. 18 p.

3368. A BácsBodrogh vármegyei Evang. Ref. Tanító Egyesület közgyűlésének jegyzőkönyve 1906. évről; Topolya – Wilhelm Miksa Könyv-nyomdájából, 1906.

3369. A bácskai Miasszonyunkról ne-vezett nővérek konstitúciója és direktóriuma; Subotica – K. n., 1988. 131 + 40 p.

3370. A Bánáti Apostoli Kormányzóság Kántorszabályzata; Petrovgrad – K. n., 1935. 7 p.

3371. A bánáti ág. hitvallású evangelikus egyházmegye 1884. évi aug. hó 13. és 14ik napján NagyBecskereken megtartott közgyűlésének jegyző-könyve; Temesvár – Südungarischer Lloyd nyom., 1884. 34 p.

3372. A beodrai római katholikus hit-község alapszabályai; Nagybecs-kerek – Nyomtatott Pleitz Fer. Pál-nál, [1913]. [15] p.


3373. A Délmagyarországi Német Evan-gélikus Egyház alkotmánya; H. n. [Újvidék], é. n. [1943]. 13 p.

3374. A keresztfához megyek – Ke-resztutak gyűjteménye; Újvidék – Agapé, 1983. 142 p.

3375. A MáriaKongregáczió értesítője a Miasszonyunkról nevezett iskolanénék zárdájában Szabadkán 1900–1901; Szabadkán – Bit-termann József könyvnyomdájából, 1901. 16 p. – kézirat gyanánt.

3376. A MáriaKongregáció értesítője a Miasszonyunkról nevezett isko-lanénék zárdájában Szabadkán 1903–1904; Szabadkán – Kladek és Hamburger könyvnyomdájából, 1903. 47 p. – kézirat gyanánt.

3377. A Miasszonyunkról nevezett sze-gény iskolanénék intézetében fennálló szabadkai nők kongregációjának és ifjúsági kongregációnak értesítője az 1907. és 1908. évről; Szabadka – Nyomatott a Szabadkai Nyomda- és Hírlapkiadó-vállalat m. sz. könyvnyomdájában, 1908. 34 p.

3378. A nagyméltóságú vallás és köz-oktatásügyi m. kir. minisztérium 1868. évi november hó 14én kelt 20110. sz. magas rendelete alap-ján szervezett újvidéki róm. kath. egyházközség módosított alapsza-bálya; Újvidéken – Dr. Pavlovics és Jocics gőzkönyvnyomdája, 1989. 32 p.

3379. A szabadkai zsidó hitközség alap-szabályai; Szabadka – Szabados Sán-dor könyvnyomdája, [1905]. 27 p.

3380. A szabadkai zsidó hitközség évi jelentése, zárószámadása és

mérlege 1908. évről; Szabadka – Krausz és Fischer Könyvnyomdája, 1909. 16 p.

3381. A Szabadkai Izr. Önsegélyező és

Gyámolító Egyesület alapszabá-lyai; Szabadka – Schlesinger Sán-dor könyvnyomdájából, 1889. 12 p.

3382. A Szabadkai Izr. Hitközség 1905. évi költségelőírányzata; Szabadka – Szabados Sándor könyvnyomdá-ja, 1904. 17 p.

3383. A Szabadkai Izr. Hitközség 1907. évi költségelőírányzata; Szabadka – Szabados Sándor könyvnyomdá-ja, 1906. [13] p.

3384. A Szabadkai Izr. Hitközség 1908. évi költségelőírányzata; Szabadka – nyomtatott a „Hungária” könyv-nyomdában, 1907. 19 p.

3385. A Szabadkai Izr. Hitközség 1909. évi költségelőírányzata; Szabadka – Szabados Sándornál, [1908]. [19] p.

3386. A Szabadkai Izr. Hitközség 1912. évi költségelőírányzata; Szabadka – Szabados Sándornál, [1911]. [19] p.

3387. A szabadkai Izraelita Nőegylet 65ik (1916–17) évi évkönyve – Szerkesztette dr. Wilhelm Jenő egyleti titkár; Szabadka – Nyomta a Hungária műnyomda [1917]. 31 p.

3388. Az adai r. kath. egyházközség alapszabályai; Adán – Nyomtatott Kollonits István könyvnyomdájá-ban, 1911. 19 p.

3389. Az AlsóBaranyaBácsi helvét hit-vallású egyházmegye 1867ik évi közgyűlésének jegyzőkönyve; H.


n., k. n. [1867]. 11 p. – A Fekete-hegyen május 15–16-án megtartott közgyűlés.

3390. Az AlsóBaranyaBácsi ref. egy-házmegye Mohácson 1874ik év ápril 22 és 23án tartott gyűlésé-nek Jegyzőkönyve – kiadta Szabó Péter; Újvidék – nyomtatta Fuchs Ignácz, 1874. 24 p.

3391. Az AlsóBaranyaBácsi E.[gyház] Megye Vörösmarton 1875ik év Szeptember 2ikán és Rétfaluban 1875ik évi Április 21 és 22ik napján tartott gyűlésének jegyzőkönyve – kiadta Szabó Péter e. m. jegyző; Újvidéken – A szerb nemze-ti társulat nyomdájában, 1875. 24 p.

3392. Az AlsóBaranyaBácsi ref. e.me-gye Újvidéken 1876ik évi május 17. és 18ik napján tartott ülésé-nek jegyzőkönyve – kiadta Szabó Péter; Budapest – Nyomtatta Váradi T. [Buschmann F. betűivel], 1876. 26 p.

3393. Az AlsóBaranyaBácsi ref. e.megye Baján 1877. évi április 25. és 26ik napján tartott ülésének jegyzőkönyve – kiadta Szabó Pé-ter; Baja – Nyomtatta Nánay Lajos gyorssajtóján, 1877. 24 p.

3394. Az AlsóBaranyaBácsi Ref. E.[gyház] Megye Mohácson 1878. évi Május 15. és 16ik napján tar-tott ülésének jegyzőkönyve – ki-adta Szabó Péter e. m. jegyző; Új-vidéken – A szerb nemzeti társulat nyomdájában, 1878. 23 p.

3395. Az AlsóBaranyaBácsi Ref. E.[gyház] Megye Újvidéken 1879. évi april 17. és 18ik napján tar-

tott ülésének jegyzőkönyve – ki-adta Szabó Péter e. m. jegyző; Új-vidéken – Nyomtatott Fuchs Ágos-tonnál, 1879. 28 p.

3396. Az AlsóBaranyaBácsi Ref. E.[gyház] Megye Rétfalu és Eszé-ken 1880. évi april 21ik napján tartott ülésének jegyzőkönyve – kiadta Szabó Péter e. m. jegyző; Újvidéken – Nyomtatott Fuchs Ágostonnál, 1880. 30 p.

3397. Az AlsóBaranyaBácsi Ref. E.[gyház] Megye Zomborban 1881. évi april 21ik napján tartott gyű-lésének jegyzőkönyve – kiadta Szabó Péter e. m. jegyző; Újvidé-ken – Nyomtatott Fuchs Ágoston-nál, 1881. 32 p.

3398. Az AlsóBaranyaBácsi Ref.

E.[gyház] Megye Baján 1882ik évi april 26ik napján tartott gyűlé-sének jegyzőkönyve – kiadta Sza-bó Péter e. m. jegyző; Újvidéken – Dimitrijević Nikola gőzkönyv-nyomdája, 1882. 45 p.

3399. Az AlsóBaranyaBácsi Ref. E.[gyház] Megye Mohácson 1883ik évi ápril 18ik és 19ik napján tartott gyűlésének Jegyzőkönyve – kiadta Szabó Péter e. m. jegyző; Kúla – Berkovits Márk könyvnyomdája és könyvkötészete, 1883. 19 p.

3400. Az AlsóBaranyaBácsi Ref. E.[gyház] Megye Újvidéken 1884ik évi ápril 23–24ik napján tartott gyűlésének jegyzőkönyve – kiad-ta Szabó Péter e. m. jegyző; Újvidék – Dimitrijević Nikola gőz-könyv-nyomdája, 1884. 56 p.


3401. Az AlsóBaranyaBácsi Ev. Ref. Egyházmegye 1885 april 15–16 napjain M. Rétfalu és Eszéken tartott gyűlésének jegyzőköny-ve – kiadta Kulcsár Sándor e. m. h. jegyző; Újvidék – Dr. Jojkits Mladen könyvnyomdája, 1885. 46 p.

3402. Az AlsóBaranyaBácsi Ev. Ref. Egyházmegye 1886. év május hó 5. és 6. napjain Baján tartott gyűlésének jegyzőkönyve – kiad-ta Kulcsár Sándor e. m. fő-jegyző, Újvidék – Fuchs Ág. Könyvnyom-dája, 1886. 41 p.

3403. Az AlsóBaranyaBácsi Ev. Ref. Egyházmegye 1887. év május hó 4ik napján Mohácson tartott gyűlésének jegyzőkönyve – kiad-ta Kulcsár Sándor e. m. fő-jegyző; Újvidék – Fuchs Ág. Könyvnyom-dája, 1887. 55 p.

3404. Az AlsóBaranyaBácsi Ev. Ref. Egyházmegye 1888ik év április hó 25ik napján ÚjVerbászon tartott gyűlésének Jegyzőkönyve – kiadta Kulcsár Sándor e. m. fő-jegyző; Pécsett – Nyomtatott Taizs Józsefnél, 1888. 54 p.

3405. Az AlsóBaranyaBácsi Ev. Ref. Egyházmegye 1888ik év szep-tember hó 18ik napján Zomborban és 1889ik év augusztus hó 28ik napján Baján tartott gyűlésének Jegyzőkönyve – kiadta Kulcsár Sándor e. m. h. jegyző; Ba-ján – Nánay Lajos Könyvnyomdája, 1889. 62 p.

3406. Az AlsóBaranyaBácsi Ref. Egyházmegye 1890. szeptember 10dik napján Újvidéken tartott gyűlésének Jegyzőkönyve – kiadta

Hetesy Viktor e. m. főjegyző; Pécs – Nyomtatott a Lyceumi nyomdá-ban (Feiler Mihálynál), 1890. 77 p.

3407. Az AlsóBaranyaBácsi Ref. Egy-házmegye 1891. augusztus 12dik napján EszékRétfaluban tartott gyűlésének jegyzőkönyve – kiadta Hetesy Viktor e. m. főjegyző; Pé-csett – Nyomtatott Taizs Józsefnél, 1891. 92 p.

3408. Az AlsóBaranyaBácsi Ev. Ref. Egyházmegye 1892. augusztus hó 16. napján Baján tartott gyűlé-sének jegyzőkönyve – kiadta He-tesy Viktor e. m. főjegyző; Baján – Nánay Lajos Könyvnyomdája, 1892. 59 p.

3409. Az AlsóBaranyaBácsi ev. ref. egyházmegye 1893. szeptember 20–21. napjain Újvidéken tartott gyűlésének jegyzőkönyve – ki-adta Hetesy Viktor e. m. főjegyző; Pécsett – Lyceumi könyvnyomda (Feiler Mihály), 1893. 85 p.

3410. Az AlsóBaranyaBácsi Ev. Ref. Egyházmegye 1894. szeptember 19–20. napjain Mohácson tartott gyűlésének jegyzőkönyve – ki-adta Hetesy Viktor e. m. főjegyző; Zombor – Oblát Károly könyv-nyomdája és könyvkötészete, 1894. 104 p.

3411. Az AlsóBaranyaBácsi Ev. Ref. Egyházmegye 1895. augusztus 8. napján Baján tartott gyűlésének jegyzőkönyve – kiadta Hetesy Vik-tor e. m. főjegyző; Baján – Nánay Lajos Könyvnyomdája, 1895. 93 p.

3412. Az AlsóBaranyaBácsi ev. ref. egyházmegye 1896. szeptember


9–10én M.Rétfaluban és Eszé-ken tartott gyűlésének jegyző-könyve – kiadta Hetesy Viktor e. m. főjegyző; Zombor – Oblát Károly könyvnyomdája és könyvkötészete, 1896. 76 p.

3413. Az Alsó BaranyaBácsi ev. ref. egyházmegye 1897. július 7–8án Újvidéken tartott gyűlésének jegyzőkönyve – kiadta Hetesy Vik-tor e. m. főjegyző; Zombor – Oblát Károly könyvnyomdája és könyv-kötészete, 1897. 94 p.

3414. Az Alsó BaranyaBácsi ev. ref. egyházmegye 1898. augusztus 25–26án Vukováron tartott gyűlésé-nek jegyzőkönyve – kiadta Hetesy Viktor e. m. főjegyző; Zombor – Oblát Károly könyvnyomdája és könyvkötészete, 1898. 116 p.

3415. Az Alsó BaranyaBácsi ev. ref. egyházmegye 1899. augusztus 23án Baján tartott gyűlésének jegyzőkönyve – kiadta Hetesy Vik-tor; Baján – Nánay Lajos könyv-nyomdája, 1899. 88 p.

3416. Az Alsó BaranyaBácsi ev. ref. egyházmegye 1900. évi június 21én Újvidéken tartott gyűlésé-nek jegyzőkönyve – kiadta Szendy Lajos e. m. helyettes főjegyző; Zombor – Oblát Károly könyv-nyomdája, 1900. 88 p.

3417. Az Alsó BaranyaBácsi ev. ref. egyházmegye 1901. augusztus 28–29én EszékRétfaluban tar-tott gyűlésének jegyzőkönyve – kiadta Hetesy Viktor e. m. főjegy-ző; Zombor – Oblát Károly könyv-nyomdája, 1901. 119 p.

3418. Az Alsó BaranyaBácsi ev. ref. egyházmegye 1902. szeptember 3–4én Baján tartott gyűlésének jegyzőkönyve – kiadta Hetesy Vik-tor e. m. főjegyző; Baján – Nánay Lajos könyvnyomdája, 1902. 93 p.

3419. Az Alsó BaranyaBácsi Ref. Egy-házmegye zsinati törvényjavas-latok tárgyalására kiküldött bi-zottságának jegyzőkönyve. 1903. márczius 24. – kiadta Hetesy Vik-tor e. m. főjegyző; Zombor – Oblát Károly könyvnyomdája, 1903. 18 p.

3420. Az Alsó BaranyaBácsi ev. ref. egy-házmegye 1904. szeptember 7én M.Rétfaluban tartott gyűlésének jegyzőkönyve – kiadta Hetesy Vik-tor e. m. főjegyző; Zombor – Oblát Károly könyvnyomdája, 1904. 110 p.

3421. Az Alsó BaranyaBácsi ev. ref.

egyházmegye 1906. augusztus 14. és 15én Baján tartott gyűlésének jegyzőkönyve – Összeállította és kiadta Tóth Sándor; Baja – Nánay Lajos könyvnyomdája, 1906. 136 p.

3422. Az AlsóbaranyaBácsi Ref. Egy-házmegye 1907. augusztus 29. 30. és 31én Újvidéken tartott gyű-lésének jegyzőkönyve – Összeál-lította és kiadta Tóth Sándor e. m. főjegyző; Zombor – Oblát Károly Villamos Könyvnyomdája, 1907. 180 p.

3423. Az AlsóbaranyaBácsi Ref. Egy-házmegye 1908. augusztus 25. és 26án Magyar–Rétfaluban tartott gyűlésének jegyzőkönyve – Ösz-szeállította és kiadta Tóth Sándor e. m. főjegyző; Újvidék – Hungária Könyvnyomda, 1908. 189 p.


3424. Az AlsóbaranyaBácsi Ref. Egy-házmegye Baján 1909. augusz-tus 24., 25. és 26. napján tartott rendes közgyűlésének és Bírósági ülésének jegyzőkönyve; Eszék – Egyházmegye, 1909. (Eszék – Szla-vóniai Magyar Újság könyvnyom-dája), 189 p.

3425. Az AlsóbaranyaBácsSzlavóniai Református Egyházmegye Vukováron 1910. augusztus 14., 15., 16. és 17. napján tartott rendes köz-gyűlésének jegyzőkönyve; Sza-badka – Egyházmegye, 1910. 109 p.

3426. Az AlsóbaranyaBácsSzlavóniai Református Egyházmegye Újvi-déken 1911. augusztus 15., 16. és 17. napján tartott rendes közgyű-lésének jegyzőkönyve; Szabadka – Egyházmegye, 1911. 121 p.

3427. Az AlsóbaranyaBácsSzlavóniai Református Egyházmegye Zomborban 1912. augusztus 20. és 21. napján tartott rendes közgyűlésének és Bírósági ülésének jegyző-könyve; Szabadka – Egyházmegye (Szabadka Hungária könyvnyom-dája), 1912. 144 p.

3428. Az AlsóbaranyaBácsSzlavóniai Református Egyházmegye Baján 1913. augusztus 27. és 28. napján tartott rendes közgyűlésének és bírósági ülésének jegyzőkönyve; Szabadka – Egyházmegye (Szabad-ka Hungária könyvnyomdája), 1913. 182 p.

3429. Az AlsóbaranyaBácsSzlavóniai Református Egyházmegye Zomborban 1914. szeptember 29–30. napján tartott rendes közgyűlésének és bírósági ülésének jegyző-

könyve; Szabadka – Egyházmegye (Szabadka Hungária könyvnyom-dája), 1914. 173 p.

3430. Az AlsóbaranyaBácsSzlavóniai Református Egyházmegye Zomborban 1915. szeptember 7–8. napján tartott rendes közgyűlésének és bírósági ülésének jegyző-könyve; Szabadka – Egyházmegye, (Szabadka Hungária könyvnyomda és Lithográfiai Műintézet), 1915. 175 p.

3431. Az AlsóbaranyaBácsSzlavóniai Református Egyházmegye Zomborban 1916. augusztus 15ik nap-ján tartott rendes közgyűlésének és bírósági ülésének jegyzőköny-ve; Szabadka – Egyházmegye (Sza-badka Hungária könyvnyomda és Lithográfiai Műintézet), 1916.

3432. Az AlsóbaranyaBácsSzlavóniai Református Egyházmegye Zomborban 1917. augusztus hó 7–8ik napján tartott rendes közgyűlésének és bírósági ülésének jegyző-könyve; Szabadka – Egyházmegye (Szabadka Hungária könyvnyomda és Lithográfiai Műintézet), 1917. 127 p.

3433. Az AlsóbaranyaBácsSzlavóniai Református Egyházmegye Zomborban 1918. augusztus hó 14–15ik napján tartott rendes köz-gyűlésének és bírósági ülésének jegyzőkönyve [Feketics]; Szabadka – Hungária könyvnyomda és Lithog -ráfiai Műintézet, 1918. 119 p.

3434. Az AlsóbaranyaBácsSzlavóniai

Református Egyházmegye EszékRétfaluban 1920. október hó 21–22ik napján tartott rendes köz-


gyűlésének és bírósági ülésének jegyzőkönyve; Pécsett – Nyomta-tott Taizs József Könyvnyomdájá-ban, 1920. 55 p.

3435. Az AlsóbaranyaBácsSzlavóniai Református Egyházmegye Zomborban 1921. augusztus 30–31. napján tartott rendes közgyűlésének és bírósági ülésének jegyző-könyve [Feketics]; Az Alsóbaranya-Bács-Szlavóniai Református Egy-házmegye hivatalos kiadványa, 1921. 192 p.

3436. Az AlsóbaranyaBácsSzlavóniai Református Egyházmegye Zomborban 1922. június 21–22. nap-ján tartott rendes közgyűlésének és bírósági ülésének jegyzőkönyve [Feketics]; Az Alsóbaranya-Bács-Szlavóniai Református Egyházme-gye hivatalos kiadványa; Novivrbas – Nyomtatott Pleesz Henrik Könyv-nyomdájában; 1922. 66 p.

3437. Az SHS Királysági Református Egyházmegye Crno Brdon 1923. november 20. napján tartott ren-des közgyűlésének és bírósági ülésének jegyzőkönyve; Az SHS Királysági Református Egyházme-gye hivatalos kiadványa; Novivrbas – Nyomtatott Pleesz Henrik Könyv-nyomdájában, 1923. 84 p.

3438. Az SHS Királysági Református Egyházmegye Somborban 1924. szeptember 9. napján tartott ren-des közgyűlésének és bírósági ülésének jegyzőkönyve [Feketics]; Az SHS Királysági Református Egy-házmegye hivatalos kiadványa; No-vivrbas – Nyomtatott Pleesz Henrik Könyvnyomdájában, 1924. 62 p.

3439. Az SHS Királysági Református Egyházmegye tanácsülésének, bíróságának és Szomborban 1925. augusztus 7én tartott rendes köz-gyűlésének jegyzőkönyve; Az SHS Királysági Református Egyházme-gye hivatalos kiadványa; Novivrbas – Nyomtatott Pleesz Henrik Könyv-nyomdájában, 1925. 102 p.

3440. Az SHS Királysági Református Egyházmegye tanácsülésének, bíróságának és Debeljačán 1926. augusztus 25én tartott rendes közgyűlésének jegyzőkönyve; Az SHS Királysági Református Egyházme-gye hivatalos kiadványa; Novivrbas, 1926. 116 p.

3441. Az SHS Királysági Református

Egyházmegye Novi Sadon 1927. szeptember 15. napján tartott rendes közgyűlésének és bírósági ülésének jegyzőkönyve; Az S. H. S. Királysági Református Egyházme-gye hivatalos kiadványa; Novivrbas – Nyomtatott Pleesz Henrik Könyv-nyomdájában, 1927. 115 p.

3442. Az SHS Királysági Református Egyházmegye Feketicsen 1928. október hó 25. napján tartott rendes közgyűlésének és bírósági ülésének jegyzőkönyve; Az SHS Királysági Református Egyházme-gye hivatalos kiadványa; Novivrbas – Nyomtatott Pleesz Henrik Könyv-nyomdájában, 1928. 37 p.

3443. A Jugoszláv Királysági Refor-

mátus Egyházmegye Somborban 1929. november hó 14. napján tartott rendes közgyűlésének és bírósági ülésének jegyzőkönyve; A Jugoszláv Királysági Református Egyházmegye hivatalos kiadványa;


Novivrbas – Nyomtatott Pleesz Hen-rik Könyvnyomdájában, 1930. 30 + XVIII p.

3444. A jugoszláv királysági reformá-tus egyház St. Moravicán 1930. november hó 20. napján tartott rendes közgyűlésének és bírósági ülésének jegyzőkönyve; A jugo-szláv királysági református egyház hivatalos kiadványa; Novivrbas – Nyomtatott Pleesz Henrik Könyv-nyomdájában, 1931. 44 p.

3445. A Jugoszláv Királysági Reformá-

tus Keresztyén Egyház Suboticán 1931. november hó 13. napján tartott rendes közgyűlésének a jegyzőkönyve; A Jugoszláv Ki-rálysági Református Keresztyén Egyház hivatalos kiadványa; Novi Vrbas – Nyomtatott Pleesz Henrik Könyvnyomdájában, 1931. 44 + XVII p.

3446. A Jugoszláv Királysági Reformá-tus Keresztyén Egyház Sombor-ban 1933. február hó 8. napján tartott rendes közgyűlésének és bírósági ülésének jegyzőkönyve; A Jugoszláv Királysági Református Keresztyén Egyház hivatalos kiad-ványa; Novi Vrbas – Pleesz Henrik, 1933. 68 + XV p.

3447. A Jugoszláv Királysági Reformá-tus Keresztyén Egyház Rétfalun 1933. július hó 11. napján tartott rendkívüli közgyűlésének jegy-zőkönyve; A Jugoszláv Királysági Református Keresztyén Egyház hi-vatalos kiadványa; Novi Vrbason – Nyomtatott Pleesz Henrik Könyv-nyomdájában, 1933. 12 p.

3448. Jegyzőkönyv felvétetett a Jugo-szláv Királysági Református Ke-

resztyén Egyház 1935. évi novem-ber 26án Kúlán tartott országos közgyűléséről; (sokszorosított pél-dány), [1935]. 28 + 40 p.

3449. A jugoszláv királysági református keresztyén egyház alkotmánya; Novi Vrbas – Vrbaška štamparija, 1933. 69 p.

3450. A jugoszláv királysági reformá-

tus keresztyén egyház évkönyve 1936; Novi Vrbason – Nyomtatott Pleesz Henrik Könyvnyomdájában, 1937. 48 p.

3451. A jugoszláv királysági reformá-tus keresztyén egyház évkönyve 1937; Novi Vrbason – Nyomtatott Pleesz Henrik Könyvnyomdájában, 1938. 60 p.

3452. A jugoszláv királysági reformá-tus keresztyén egyház évkönyve 1938; Novi Vrbason – Nyomtatott Pleesz Henrik Könyvnyomdájában, 1939. 47 p.

3453. A jugoszláv királysági reformá-tus keresztyén egyház 1940. évi évkönyve és az országos egyházi közgyűlés 1940. évi március hó 25én Szomborban tartott ülé-sének jegyzőkönyve; Szabadka – Nyomtatott Deák Sándor könyv-nyomdájában, 1941. 72 p.

3454. A suboticai zsidó hitközség alap-szabályai; Subotica – Zsidó hitköz-ség, 1932. 52 + 52 p.

3455. Az alsóbaranyabácsi reformá-tus egyházmegye Kiskunhalason 1943. szeptember 2án d. u. 4 órai kezdettel tartott első rendes köz-gyűlésének jegyzőkönyve; (sok-szorosított példány), [1943]. 16 + 1 p.


3456. Az 1893. évi november 26án Sza-badkán tartott BácsBodroghmegyei katholikus nagygyűlésen mondott beszédek [Eszterházy Miklós Móric gróf, dr. Steécz György cím-zetes kanonok, plébános, Zittl Ró-bert temerini plébános, Petrovácz József]; Szabadka – Bittermann Jó-zsef könyvnyomdájából, 1893. 65 p.

3457. Az 1926. évi jubileumi nagy bú-csú; Subotica – kiadja az „Alfa” Vállalat, 1926. 32 p.

3458. Ágoston Sándor: Szórványok egy-házi gondozása – Irányelvek a diasporamisszió gyakorlására; Bu-dapest – Franklin, 1916. 42 [2] p.

3459. Ágoston Sándor: Felszabadulás (A Kálvin-téri templomban 1941. má-jus 11-én); Budapest – Kálvin-téri Egyházköz. 1941. 6 [3] p.

3460. Barsy László: A nazarénizmus

– Bácskai történet; Budapest – Hornyánszky ny. [1908]. 22 p.

3461. Bácsszerémi ágostai hitvallású

evangelikus esperességi lelkészözvegy és árva segélyegylet alap-szabályai; Újvidéken – Pajevics A. könyvnyomdája, 1884. 10 p.

3462. Belohorszky, Gabriel: Evangeli-sches Confirmandenbüchlein. 7. vermerte und verbesserte Auflage; Neusatz – Buchdruckerei von A. Bajevics, 1892. 31. p.

3463. Berecz Sándor: Katholikus né-pünk és a hitélet; H. n. [Subotica], k. n., 1932. 63 p.

3464. Berecz Sándor: Kegyhelyeink tör-ténete; Temerin – R. kat. plébánia-hivatal, 1979. 120 p.

3465. Berecz Sándor: A zarándokok könyve; Bački Vinogradi – A Ró-mai Katolikus Plébániahivatal, 1986. 214 p.

3466. Berecz Mihály: Az ujvidéki rómk. egyházközség rövid története kap csolatban az új templom épí-tésének történetével és számadá-saival; Újvidék – Nyomtatott Fuchs E. és Társa, 1903. 84 p.

3467. Bierbrunner Gusztáv: A Bács-sze-rémi ág. hitv. ev. egyház monog-ráfiája – Az egyházmegye megbí-zásából összeállította Bierbrunnek Gusztáv ókéri ág. hitv. ev. lelkész; Újvidéken – Ivkovics György Könyv-nyomdája, 1902. 254 p.

3468. Brankovics György: Brankovics György szerb pátriárka, ügyes üzletember; Újvidéken – Nyomta-tott Fuchs Emil és Társánál, 1893. 10 p.

Irodalom: Brankovics György: Brankovics György pátriárka; Új-vidék – Nyomtatott Fuchs Emil és Társánál; 1907. 7 p.; Iljić, Branko: Brankovics pátriárka „feledé-kenysége” – 1. Figyelmeztetésül – 2. Hogyan adta el Brankovics egy-házának érdekét 192 zsák zabért – 3. Mi okból állította egy katonatiszt Brankovics pátriárkáról, hogy gaz-ember?; Újvidék – Ivkovics György könyvnyomdája, 1907. 14 p.

3469. Budanović, Lajčo: Az 1926. évi jubileumi nagy búcsú; Subotica – Horváth József nyomdája, 1926. 32 p.

3470. Cvekan, Paškal; Subotički franje

vački samostan i crkva; Subotica, 1977. 72 p.


3471. Csajághy Sándor néhai csanádi püspök egyházi beszédei; Temes-vár – Kiadja dr. Csiky Gergely, nyomtatott Diemer K.-nál, 1870. XVI + 154 p.

3472. Csajághy Sándor néhai csanádi püspök költeményei; Temesvár – Kiadja dr. Csiky Gergely, nyomta-tott Diemer K.-nál, 1870. II + 81 p.

3473. Csajághy Sándor néhai csanádi püspök vegyes művei – Érteke-zések; Temesvár – Kiadja dr. Csiky Gergely, nyomtatott Diemer K.-nál, 1870. 355 p.

3474. Csajághy Sándor néhai csanádi püspök vegyes művei – Püspöki körlevelek; Temesvár – Kiadja dr. Csiky Gergely, nyomtatott Diemer K.-nál, 1870. 182 p.

3475. Erős Lajos: Adalékok a ZrenjaniniNagybecskereki Egyházmegye történetéhez; Tóthfalu – Logos, 1992. 708 p.

3476. 1852–1902 – Emlék lapok a Sza-badkai Izr. Nőegylet fennállásá-nak félszázados ünnepére – kiadja a Szabadkai Izr. Nőegylet; Szabadka – Krausz és Fischer Könyvnyomdá-ja, 1902. 29. p.

3477. Fekete Gyula: A nagy-kikindai evang. refor. missióegyház tör-ténete; Nagy-Kikinda – Szegyakov ny., 1897. 76 p.

3478. Ferences templom és rendház – 50 év ferences jelenlét Isten és ember szolgálatában (összeállította Ká-roly és Tádé); Újvidék – Franjevački samostan, Agapé, 1993. 36 p. – hor-vát és magyar nyelvű kiadvány.

3479. Filippi, Karl: Die 100jahrige deutschevangelische Kirhenge-meinde zu Pašićevo – Kirchenge-meinde in Pašićevo von 1827–1927; Pašićevo, 1930. 239 p.

3480. Földváry László: Szegedi Kis Ist-ván élete és a Tisza–Duna mellé-keinek reformácziója; Budapest – Hornyánszky Viktor könyvnyom-dája, 1894. 226 p.

3481. Franjevačka prisutnost u Subotici – Ferencesek Szabadkán; Szabad-ka, 2001. 201 p. – kétnyelvű kiad-vány.

3481a. Gyászemléklapok – Kegyelete jeléül kiadta az alsóbaranyabácsi ev. ref. egyházmegye néhai Korbai Károly tanácsbírójának emlékére; Kula – Nyomatott Berkovits Márk könyvnyomdájában, 1896. 39 p. – Benne: Ima – Néhai Korbai Károly e. m. v. tanácsbíró koporsójánál. Írta s 1894. június 6-án Bács-Kulán elmondta Keck Zsigmond ev. ref. lelkész Cservenkán, 1–7. p.; Em-lékbeszéd néhai Korbai Károly e. m. v. tanácsbíró felett. Írta és 1894. június 6-án a gyászudvaron el-mondta Bács-Kulán Szendy Lajos ev. ref. lelkész Pacséron, 9–15. p.; Trauer – Rede am Sarge des weil. Herrn Karl Korbai Consistorialrath des alsóbaranyabácser ev. ref. Seni-orates am 6-ten Juni 1894. zu Bács-Kula gesprochen von A. Venetianer Lic. theol. Pfarrer, 17–26. p.; Gyász-beszéd néhai Korbai Károly e. m. v. tanácsbíró sírjánál. Írta s 1894. júni-us 6-án Bács-Kulán elmondta Tóth Sándor ev. ref. lelkész Feketehe-gyen, 27–33. p.; A gyászszertartás bevégzése az alsó baranya-bácsi református egyház megye nevében


Hetésy Viktor ómoraviczai ref. lel-kész s egyházmegyei főjegyző által, 35–39. p.

3482. Hetesy Viktor: Az alsó baranyabácsi ref. egyházmegye végzései 1813ik évtől 1888ig – Külön az összes egyházakat, lelkészeket, ta-nítókat és külön az egyes egyhá-zakat érdeklők; Pécsett – nyomta-tott a Lyceumi Nyomdában (Feiler Mihálynál), 1889. 88 p.

3483. Hetényi Varga Károly: Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában II.; Abaliget – Lám-pás Kiadó, 1994. 574 p. – A szerző előszava, 9–14. p.; Kalocsa-Bácsi Egyházmegye, 15–170. p.; Csanádi Egyházmegye, 171–332. p.; Erdélyi Egyházmegye, 333–512. p.; Nagy-váradi Egyházmegye, 513–558. p.; Névmutató, 559–574. p.

3484. Iványi István: Az evang. és reform. hitközségek fejlődése Szabadkán; Pozsony – Wigand F. K. é. n. [1888]. 8 p.

3485. Janković, Pavle: A román metro-polita a szerb alapítványok ellen – A Trandafilféle alapítványra vonatkozó per főbb iratainak ismertetése; Újvidék – Ivkovics György könyvnyomdája, 1904. 128 p.

3486. Javaslat a bácsszerémi ág. hitv.

ev. esperesség néptanítói egylet alapszabályainak módosítása iránt; Újvidéken – Bácsszerémi ág. h. ev. egyházmegye főesperesi hivatala, 1898. 7 p.

3487. Javaslat az alsó baranyabácsi ev. reform. egyházmegye lelkészi öz-vegy-árva gyámintézetének alap-

szabályai (módosítására); Újvidé-ken – Fuchs E. és társa, 1898. 4 p.

3488. Jászapáthi I. József: Egyetemes Magyar, Erdélyi és Horvátorszá-gi katholikus egyházi névtár az 1864–65dik évre; Pesten, 1884.

3489. Jegyzőkönyve az 1871dik év Junius 6dikán és 7dikén Újvi-déken, és folytatólagosan Junius hó 9dikén Ókéren megtartott bácsszerémi ág. hitv. ev. esperes-ségi közgyűlésnek, melyet mélt. Kubinyi Ágoston esp. felügyelő úr nagyt. Stúr Dániel főesperes úr ikerelnöklete alatt…; Új Verbász, [1871]. 12 p.

3490. Jegyzőkönyve az 1890. évi június hó 2án és 23án Újvidéken tartott bácsszerémi ág. ev. esperességi közgyűlésnek, melyen Scuktéty Ede esp. felügyelő és Belohorszky Gábor főesperes ikerelnöklete alatt jelent meg; Újvidék – Pajevits A. könyvnyomdájában, [1890]. 26 + 1 p.

3491. Jegyzőkönyv a szerémmegyei ág. h. ev. egyházközségek rendkívüli közgyűléséről, 1899. dec. 13.; Új-vidék – Ivkovics György könyv-nyomdája, 1900. 17 p.

3492. Jegyzőkönyv, felvéve Ujvidéken, 1902. évi junius 24én, a bácsi ág. hitv. ev. egyházmegye rendes évi közgyűlésén; Újvidék – Ivkovics György könyvnyomdája, 1902. 69 p.

3493. Jegyzőkönyv, felvéve Ujvidéken, 1902. évi junius 26án, a bácsi ág. hitv. ev. egyházmegye rendes évi közgyűlésén; Újvidék – Ivkovics György könyvnyomdája, 1902. 71 p.


3494. Jegyzőkönyv, felvéve Ujvidéken, 1903. évi május 18án, a bácsi ág. hitv. ev. egyházmegye rendes évi közgyűlésén; Újvidék – Ivkovics György könyvnyomdája, [1903]. 6 p.

3495. Jegyzőkönyv, felvéve Ujvidéken, 1903. évi junius 11én, a bácsi ág. hitv. ev. egyházmegye rendes évi közgyűlésén; Újvidék – Ivkovics György könyvnyomdája, [1903]. 46 p.

3496. Jegyzőkönyv a bácsi ág. hitv. ev. egyházmegye rendes évi közgyű-léséről; Újvidék – (Ivkovics), 1924. 169 p.

3497. Kernúch K.[ároly] Adolf: A bánáti ágost. hitv. evang. esperesség mo-nográfiája – Az esperesség önál-lóságának ötvenedik évfordulója alkalmából; Temesvárott – nyom-tatott Magyar Testvéreknél, 1886. 304 p. + 2 tábla – I. Általános rész: 1. időszak, 1526–1782, 1–34. p.; 2. időszak, 1782–1835, 35–94. p.; 3. időszak, 1836–1886, 95–166. p.; II. Különös rész – Az egyes esp. egy-házak külön története, alphabetikus sorrendben, 169–300. p.; Antalfalva, 169–177. p.; Tót-Aradácz, 177–180. p.; Török-Becse, 180–184. p.; Nagy-Becskerek, 184–193. p.; Birda, 193–196. p.; Brestye, 196–197. p.; T.-Buttyin, 197–202. p.; Ebendorf, 202–204. p.; Écska, 204–206. p.; Ferdinandsberg, 206–211. p.; Franzfeld, 211–216. p.; Hajdusicza, 216–225. p.; Nagy-Kikinda, 225–227. p.; Komlós, 227–228. p.; Lajosfalva, 228–237. p.; Liebling, 237–243. p.; Lugos, 243–248. p.; Marienfeld, utóbb: Hertelendyfalva, 248. p.; Mramorák, 248–251. p.; Orsova, 251–253. p.; Pancsova, 253–259. p.; Párdány, 259–261. p.;

Resicza, 261–266. p.; Rittberg, 266–276. p.; Kis-Semlak, 276–278. p.; Steierdorf-Anina, 278–283. p.; Sző-lős, másképp: Nákófalva, 283–284. p.; Tót-Stámora, 284–286. p.; Theés, 286–288. p.; Temesvár, 288–291. p.; Versecz, 291–296. p.; Vukova, 296–299. p.

3498. Kis Bálint: A BékésBánáti Re-

formátus Egyházmegye története (1836); Békéscsaba – Szeged, 1992. 444 + [16] p.

3499. Kiss Nándor: A református egyházról – O reformatskoj crkvi; Újvi-dék – Forum Könyvkiadó, 2005. 180 p. – kétnyelvű kiadvány.

3500. Kovács Nándor: Az élő egyház a Délvidéken; Tóthfalu – Logos, 2005. 228 p.

Irodalom: Vajda Gábor: A hiteles értékek keresése; Hét Nap, 2006. január 4., 31. p.

3501. Kováts Sándor: Emlékbeszéd Kersch Ferenc felett; Szabadka – Szent Antal nyomda, 1912. 19 + 4 p.

3502. II. Körlevél az országos egyház, a négy egyházmegye és az egyház-községek tiszteletes funkcioná-riusaihoz; Subotica – A Jugoszláv Királysági Református Keresztyén Egyház Elnöksége, 1934. [2] p.

3503. [A] Nagybecskereki Püspökség Évkönyve 2000; Nagybecskerek – Püspöki Hatóság, 2000. 96 p. + tér-kép.

3504. Németh Ferenc: Negyed évezred az Úr szolgálatában – A nagybecskereki római katolikus egy-házközség története (1753–2003);


Nagybecskerek, 2004. 85 [+ 72 il-lusztráció] p.

3505. Puskely Mária: Kövess engem! – Bogner Mária Margit élete; H. n. [Kecskemét] – Korda Kiadó, 2005. 98 [+ 20 fényképillusztráció] p.

3506. Püspökszentelés – Szabadka, 1989. VI. 18.; Novi Sad – Krišćanska sadašnjost, Agapé, 22 p. – Magyar és horvát nyelvű kiadás.

3507. [S. H. S.] Református Árvahá-zi Naptár az 1923ik közönséges évre – Szerkeszti Ágoston Sándor; Subotica – kiadja a „Magvető” iratterjesztése – „Minerva” Nyom-da és Lapkiadó részvénytársaság, [1922]. 128 p. (második évfolyam) – Keck Zsigmond: Kunst Irén, 41–42. p.; Református templo-maink (Nagybecskerek, Vukovár, Tordince), 43–45. p.; Árváink, 111–112. p.; Hasznos tudnivalók az SHS. királyságról, 122–124. p.

3508. Református Árvaházi Naptár az 1924ik szökőévre – Szerkeszti Ágoston Sándor; Subotica – kiadja a „Magvető” iratterjesztése – „Mi-nerva” Nyomda és Lapkiadó rész-vénytársaság, [1923]. 147 p. (har-madik évfolyam) – Árvaházunk alapítói, 24. p.; Számadás az S. H. S. királysági református árvaház készpénz bevételeiről és kiadásairól 1922. július 1-től 1923. június 30-ig. 59. p.; Vendégeink (Dr. Ravasz László püspök Novi Sadon), 65–66. p.; Az S. H. S. királysági reformá-tus árvaház alapszabályai, 65–66. p.; Keck Zsigmond, Kelecsényi Zádor fényképe, 81. p.; A feketehe-gyi árvaház fényképe, 82. p.; Négy templom (Torzsa, Vörösmart, V.

Kikinda, Kórógy), 105. p.; Az SHS. királysági református egyházmegye tiszti címtára, 121. p.; Egyházköz-ségi névtár, 122–127. p.; Az SHS. királysági ref. egyházmegye adattá-ra, 128–129. p.; Az SHS. királysági református lelkészi hivatalok helyes postai címzése, 130–131. p.

3509. Református Árvaházi Naptár az 1925. évre – Az S. H. S. királysági református egyházmegye évköny-ve. Szerkeszti Ágoston Sándor; Subotica – kiadja a „Magvető” irat-terjesztése – „Minerva” Nyomda és Lapkiadó részvénytársaság, [1924]. 142 p. (negyedik évfolyam) – Jelen-tés az SHS. királysági református egyházmegye feketicsi árvaházának belső életéről az 1923–24. évben, 19–21. p.; Az árvaház felszentelése, 22–25. p.; Horváth Lajos: Képek a noviszádi református egyház tör-ténetéből, 32–39. p.; Kozma Géza (halálára), 68–70. p.; Vass Antal: A pancsevói református egyház, 74–75. p.; A sztárisziváci református egyház, 85–86. p.; A vel.-szerdistei református egyház, 97–98. p.; A SHS királysági református egyház-megye tiszti címtára, 123. p.; Egy-házközségi névtár, 124–130. p.; Az SHS királysági ref. egyházmegye adattára, 132–133. p.

3510. Református Árvaházi Naptár az 1926. évre – Az S. H. S. királysági református egyházmegye évköny-ve. Szerkeszti Ágoston Sándor; Subotica – kiadja a „Magvető” irat-terjesztése – „Minerva” Nyomda és Lapkiadó részvénytársaság, [1925]. 132 p. (ötödik évfolyam) – Évi je-lentés az SHS. királysági reformá-tus egyházmegye feketicsi árvahá-záról 1924. július 1-től 1925. június


30-ig, 20–21. p.; Cardiffi élmények 24–30. p.; Két árva fiu, 45–50. p.; Képek a magyar református egyház multjából (Magyar reformátorok), 58–62. p.; Az SHS királysági re-formátus egyházmegyei árvaház költségvetése 1925. július 1-től – 1926. junius 30-ig, 61. p.; Az SHS királysági ref. egyházmegye adattá-ra, 101–102. p.

3511. Református Árvaházi Naptár az 1927ik évre – Az S. H. S. királysá-gi református egyházmegye év-könyve. Szerkeszti Ágoston Sán-dor; Subotica – kiadja a „Magvető” iratterjesztése – „Minerva” Nyom-da és Lapkiadó részvénytársaság, [1926]. 157 p. (hatodik évfolyam) – Gachal János: Éljen a király! (vers), 27. p.; Évi jelentés az SHS. királysági református egyházmegye feketicsi árvaházáról 1925. július 1-től 1926. június 30-ig, 28–32. p.; M. K. N.: Esperesi jelentés a debeljacsai egyházmegyei közgyű-lésen 1926. augusztus 25-én, 33–42. p.; Levél az Árvaházi Naptár szer-kesztőjéhez, 43–44. p.; A suzai (Csuza) református egyházközség történetéből, 45–46. p.; Benkő Vic-tor: Belmisszionárius jelentés 1925. szeptembertől 1926. augusztusig, 47–53. p.; Nánay Attila: A herceg-szöllősi református egyház történe-téből, 54–57. p.; Dr. Schick Károly egyházmegyei főjegyző: A reformá-tus presbiter és a Tízparancsolat, 58–69. p.; Utasy Sándor: Vasárnapi iskola, 74–77. p.; Gachal János: A debeljácsai református egyház, 78–80. p.; Szalay Antal: A kopacsevói templom, 83–84. p.; A novisadi re-formátus dalárda, 88–89. p.; Az S. H. S. királysági református egyház-megye egyesített számadásainak

mérleg kimutatása. 1925. decz. hó 31-én, 90. p.; Vagyonkimutatás, 91. p.; Egyházközségi névtár, 116–125. p.; Az SHS királysági ref. egyház-megye adattára, 126–127. p.

3512. Református Árvaházi Naptár az 1928ik szökőévre – Az S. H. S. királysági református egyházmegye évkönyve. Szerkeszti Ágoston Sán-dor; Subotica – kiadja a „Magvető” iratterjesztése – „Minerva” Nyom-da és Lapkiadó részvénytársaság, [1927]. 184 p. (hetedik évfolyam) – Évi jelentés az S. H. S. királysági református egyházmegye feketicsi árvaházáról 1926. július 1-től 1927. június 30-ig, 28–33. p.; Esperesi jelentés a noviszadi egyházmegyei közgyűlésen 1927. szeptember 15-én, 37–43. p.; Gachal János: Otthon (vers), 44–45. p.; Belmisszionáriusi jelentés 1926. szeptembertől 1927. augusztusig, 51–53. p.; Ács Já-nos laskói presbiter, 57. p.; Szabó Aladár: Sztáray Mihály, 68–69. p.; Feketics, 71–72. p.; Az egyházme-gyei közpénztár évi jelentéséből, 87–90. p.; Rumenka (Piros), 95. p.; Az egyházközségek névtára, 120–129. p.; Kimutatás a polgári közsé-gek református egyházi beosztásá-ról, 136–156. p.

3513. Református Árvaházi Naptár az 1929ik esztendőre – Az S. H. S. királysági református egyházmegye évkönyve. Szerkeszti Ágoston Sán-dor; Subotica – kiadja a „Magvető” iratterjesztése – „Minerva” Nyom-da és Lapkiadó részvénytársaság, [1928]. 184 p. (nyolcadik évfolyam) – Évi jelentés az S. H. S. királysági református egyházmegye feketicsi árvaházáról 1927. július 1-től 1928. június 30-ig, 29–34. p.; Klepp Péter


(A torzsai lelkész halálára), 35–41. p.; Urunk, Atyánk! (Vitkay Gyu-la dala), 42. p.; Esperesi jelentés a feketicsi egyházmegyei közgyűlé-sen 1928. okt. 25-én – Felolvasta Ágoston Sándor, 43–58. p.; Halász Sándor kórógyi lelkész (halála), 69–70. p.; Sztrilics Béla (halála), 75–76. p.; Az S. H. S. királysági református egyházmegye statiszti-kája 1928, 97–113. p.; Az S. H. S. királysági református egyházmegye címtára, 115–116. p.; Az egyház-községek névtára, 117–124. p.

3514. Református Árvaházi Naptár az 1930. évre – A Jugoszláv Királyság Református Keresztyén Egyház Év-könyve. Szerkeszti Ágoston Sándor; Subotica – kiadja a „Magvető” irat-terjesztése – „Minerva” Nyomda és Lapkiadó részvénytársaság, [1929]. 192 p. (kilencedik évfolyam) – Évi jelentés a Jugoszláv Királysági Református Keresztyén Egyház feketicsi árvaházáról 1928. július 1-től 1929. június 30-ig, 29–34. p.; Esperesi jelentés – A zombori egy-házmegyei közgyűlésen 1929. no-vember hó 14-én felolvasta Ágoston Sándor esperes, 35–51. p.; Ágoston Sándor esperes: Napló amerikai uta-zásomról 1929. junius 3–augusztus 11., 55–127. p.; A Jugoszláv Ki-rálysági Református Egyházmegye statisztikája 1929 (magyar és német nyelven) 147–163. p.; Egyházkö-zösségek névtára, 166–174. p.

3515. Református Árvaházi Naptár az 1931. évre – A Jugoszláv Királysági Református Keresztyén Egyház Év-könyve. Szerkeszti Ágoston Sándor; Subotica – kiadja a „Magvető” irat-terjesztése – „Minerva” Nyomda és Lapkiadó részvénytársaság, [1930].

180 p. (tizedik évfolyam) – Évi je-lentés a Jugoszláv Királysági Refor-mátus Keresztyén Egyház feketicsi árvaházáról 1929. július 1-től 1930. június 30-ig, 29–35. p.; Esperesi jelentés – A sztáramoravicai egy-házmegyei közgyűlésen 1930. no-vember 20-án felolvasta Ágoston Sándor esperes, 36–61. p.; Borkó Julianna, 113–121. p.; A Jugoszláv Királysági Református Egyházme-gye statisztikája 1930 (magyar és német nyelven) 130–146. p.; Egy-házközösségek névtára, 147–155. p.

3516. Református Árvaházi Naptár az 1933ik évre – A Jugoszláv Király-sági Református Keresztyén Egy-ház Évkönyve. Szerkeszti Ágoston Sándor; Novivrbas – kiadja a „Mag-vető” iratterjesztése – „Verbászi Könyvnyomda” Pleesz H., [1932]. 151 p. (tizenkettedik évfolyam) – Évi jelentés a Jugoszláv Királysági Református Egyház feketicsi árva-házáról 1931. július 1-től 1932. júni-us 30-ig, 36–44. p.; Esperesi jelentés – A jugoszláv királysági református egyházmegye elé terjeszti Ágoston Sándor esperes, 45–68. p.; Gachal János: Üzenet Saopaolóba… (vers), 72–73. p., Gachal János: Mikor a legátus megsértődik (tárca), 83–85. p.; Gachal János: Ősszel (vers), 90. p.; A jugoszláv királysági reformá-tus egyházmegye címtára, 91. p.; A jugoszláv királysági református egyházmegye statisztikája 1932, 111–127. p.; Egyházközösségek név-tára, 129–139. p.

3517. Református Árvaházi Naptár az 1935ik évre – A Jugoszláv Király-sági Református Keresztyén Egyház Évkönyve. Szerkeszti Ágoston Sán-dor; Novi-Vrbas – kiadja a „Mag-


vető” iratterjesztése – „Verbászi Könyvnyomda” Pleesz H., [1934]. 135 p. (tizennegyedik évfolyam) – Évi jelentés a Jugoszláv Királysági Református Egyház feketicsi árva-házáról 1933. július 1-től 1934. jú-nius 30-ig, 29–33. p.; Egy esztendő a Jugoszláv Királysági Református Egyház életéből (1934), 34–37. p.; A beocsini ifjúsági tábor, 61–64. p.; A Jugoszláv Királysági Református Egyház alapelvei, 65–80. p.; A jugo-szláv királysági református egyház-megye statisztikája 1934, 81–98. p.; A verbászi diakonisszaház, 99–103. p.; A jugoszláv királysági reformá-tus keresztyén egyház árvaházának költségvetése 1934. július 1-től 1935. június 30-ig, 106–109. p.; A jugoszláv királysági református egyházmegye címtára, 111–112. p.; Egyházközösségek névtára, 113– 123. p.

3518. Református Árvaházi Naptár az 1936ik évre – Kiadja a Reformá-tus Egyház; Feketicsen – „Verbászi Könyvnyomda” nyomása, [1935]. 131 p. (tizenötödik évfolyam) – Évi jelentés a Jugoszláv Királysági Református Egyház feketicsi ár-vaházáról 1934. július 1-től 1935. június 30-ig, 30–34. p.; D. I.: Keck Zsigmond cservenkai lelkipásztor 50 éve szolgája az Isten igéjének, 35–37. p.; Egy ötvenéves gyüleke-zet (Budiszava), 77. p.; Néhány nap a halasi iskola múltjából, 85–90. p.; Gachal János esperes: A pap meg az eső (tárca), 95–96. p.; Lukácsi Imréné Dömötör Mária: Vén dió-fa (vers), 97–98. p.; Á. S.: A guzla (tárca), 98–99. p.; A verbászi pro-testáns diakonisszaház életéből, 107–113. p.; A jugoszláv királysági református keresztyén egyház árva-

házának költségvetése 1935. július 1-től 1936. június 30-ig, 117–118. p.; A jugoszláv Királysági Refor-mátus Keresztyén Egyház címtára, 120–121. p.; Egyházközösségek név-tára, 123–131. p.

3519. Református Árvaházi Naptár az 1937ik évre – Kiadja a Reformá-tus Egyház; Feketicsen – „Verbászi Könyvnyomda” nyomása, [1936]. 131 p. (tizenhatodik évfolyam) – Évi jelentés a Jugoszláv Királysági Református Egyház feketicsi árva-házáról 1935. július 1-től 1936. jú-nius 30-ig, 29–34. p.; A Jugoszláv Királysági Református Egyház, 35–36. p.; A Diakónia Egylet évi jelentéséből, 62–64. p.; A jugoszláv Királysági Református Keresztyén Egyház árvaházának költségvetése 1936. július 1-től 1937. június 30-ig, 90–92. p.; A jugoszláv Királysá-gi Református Keresztyén Egyház címtára, 103–104. p.; Egyházkö-zösségek névtára, 105–114. p.

3520. Református Árvaházi Naptár az 1939ik évre – Kiadja a Reformá-tus Egyház; Feketicsen – „Uránia” nyomdavállalat Noviszád, [1938]. 215 p. (tizennyolcadik évfolyam) – Évi jelentés a Jugoszláv Király-sági Református Egyház feketicsi árvaházáról 1937. július 1-től 1938. június 30-ig, 32–38. p.; Szász Fe-renc, 39–40. p.; Gachal János: Az áldásos pofon (elbeszélés), 40–42. p., Ködöböcz Zsigmond, 43. p.; Gachal János: Elveszett és meg-találtatott (vers), 46. p.; Kozma László és Tóth Sándor, 55–58. p.; [Kozma László] Emlékezés édes-anyámról, 59–61. p.; Kozma Lász-ló: Cipruslevél, Fenn a hegyen (ver-sek), 61–63. p.; Kelecsényi Zádor,


69–70. p., Fábián Zoltán, 67–68. p.; Piger Zoltán, 71. p.; Árvaházi adakozás (névjegyzék), 81–171. p.; Számadás a jugoszláv királysági református keresztyén egyház árva-házának költségvetése 1937. július 1-től 1938. június 30-ig, 172–173. p.; A jugoszláv Királysági Refor-mátus Keresztyén Egyház címtára, 190–191. p.; Egyházközösségek név-tára, 192–201. p.

3521. Református Árvaházi Naptár az 1940ik szökőévre – Kiadja a Református Árvaház; Feketicsen – „Uránia” nyomdavállalat Noviszád, [1939]. 191 p. (tizenkilencedik év-folyam) – Évi jelentés a Jugoszláv Királysági Református Egyház feketicsi árvaházáról 1938. július 1-től 1939. június 30-ig, 32–37. p.; Árokháty Béla: „Énekeljetek új éneket!” – Új énekeskönyvünk lelki képe, 41–68. p.; Gachal János: Az anya ébren (vers), 75. p.; Narancsik Zoltán (Haraszti lelkipásztor), 76. p.; Id. Biberauer Richárd, 84. p.; Gachal János: Bíró előtt (vers), 111. p.; Számadás a jugoszláv királysá-gi Református Keresztyén árvaház készpénzbevételéről és kiadásairól 1938. július 1-től 1939. június 30-ig, 158–159. p.; A jugoszláv Királysá-gi Református Keresztyén Egyház címtára, 162–163. p.; Egyházkö-zösségek névtára, 164–173. p.

3522. Református Árvaházi Naptár az

1941ik évre – Kiadja a Református Árvaház; Feketicsen – Nyomatott „Grafika” könyvnyomda, Subotica, [1940]. 160 p. (huszadik évfolyam) – Évi jelentés a Jugoszláv Királysá-gi Református Keresztyén Egyház feketicsi árvaházáról 1939. július 1-től 1940. június 30-ig, 32–38.

p.; Ágoston Sándor: Éneklésben tanító mester – Losonczi István 1709–1780, 39–41. p.; Á. S.: Tinódi Sebestyén, 42–43. p.; A Keresztyén Ifjúsági Egyesületek Jugoszláviai Nemzeti Szövetségének jelentése, 48–50. p.; Székely Sándor: Mi is volt Beocsinban?, 50–55. p.; Gara József: Magyar énekmondók, akik Énekeskönyvünk dicséreteit ír-ták, vagy fordították, 57–69. p.; Muraközy Gyula: Az út visszafelé, 70–74. p.; Dr. Steinmetz Károly (ha-lála), 74–75. p.; Á. S.: Látogatás a daruvári nyári iskolában, 77–78. p.; Gara József: Amikor az ige magyar nyelven szólalt meg, 78–81. p.; T. K.: Tomka Károly (halála), 81. p.; Erdély rövid története, 82–84. p.; Dr. Ravasz László: Gróf Majláth Gusztáv, 84–86. p.; Tomka Viktor: A noviszádi nagy árvíz 1940-ben, 100–104. p.; Számadás a jugoszláv királysági Református Árvaház készpénz bevételéről és kiadásai-ról 1939. július 1-től 1940. június 30-ig, 136–137. p.; A jugoszláv Királysági Református Keresztyén Egyház címtára, 140–141. p.; Egy-házközösségek névtári adatai 1940, 142–151. p.

3523. Református Keresztyén Árvahá-zi Naptár az 1942ik évre – Szer-keszti Ágoston Sándor; Szabad-ka – kiadja a Református Egyház Bácsfeketehegyen – Nyomtatott Deák Sándor könyvnyomdájában, [1941]. [számozatlan oldalak] (huszon-egyedik évfolyam) – Évi jelentés a délvidéki református keresztyén egyház bácsfeketehegyi árvaházá-ról 1940. július 1-től 1941. június 30-ig, [27–33. p.]; Ágoston Sándor: A délvidéki református egyház [40–41. p.]


3523a. Református egyházak a Kárpátmedencében; Budapest – a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata, 2003. 64 p.

3524. Református Kalendárium 2006; [Erdőkertes] – Exosus, 2006. 209 + [10] p. – Benne: Gyülekezeti beszá-molók: Csúza, 34–38. p.; Eszék, 39–41. p.; Harkány, 42–47. p.; Hercegszöllős, 48–55. p.; Kistótfalu, 56–58. p.; Mohács, 59–62. p.; Pécs-várad, 63. p.; Sepse, 64. p.; Szent-lászló, 67–70. p.; Vörösmart, 71. p.; Zengővárkony, 76. p.; Bereczky Il-dikó: A templomot és az iskolát (Kiss Gézáról), 90–97. p.; Nagy-tiszteletű Ács Gedeon Csúza ev. ref. lelkész, egyházmegyei tiszteletbeli esperes, tanácsbíró és a tanügyi bi-zottság elnökének életrajza [1823], 98–101. p.; […] Varga György: Egyházfegyelmezés Csúzán a 19. században, 162–167. p. […]

3525. Schematismus almae provinciae sanctissimi salvatoris in Hungaria ordinis s. p. francisci strictioris observabtiae pro anno 1845; M. Theresiopoli – Typis Caroli Bittermann Caes. Reg. Priv. Typo-graphi [1845]. 47 p. – 1866-ig évi rendszerességgel megjelent.

3526. Schematismus Dioecesis Suboticanae; Anno Domini, 1993. Subo-ticae, 160 p.; Schematismus… [1995], [1998]

Irodalom: (-r): Jubileumi Schematismus; Hitélet, 1994. 3. szám, 17. p.

3527. Schneeberger János és Kutlik Felix:

Egy ujszabású vértanú a bácsszerémi ágost. hitv. evangelikus esperességben; Újvidék – Pajevics A. Könyvnyomdája, 1887. 23 p.

3528. Šebjanič, Franc: A pannóniai szlovének protestáns mozgalma; Murs-ka Sobota, 1979. 54 p.

3529. Sterlemann, Karl: Studien zur Kir-chengeschichte der Reformierten Christlichen Kirche in Jugoslawi-en, Kroatien und Südungarn (von der ansiedlungszeit bis 1944); Bad Neuheim, 1988. 187 p.

3530. Szekfű Sándor: A nagybecskereki római katolikus árvaház történe-te 1878/9–1914ig; Nagybecskerek – Pleitz Fer. Pál Könyvnyomdája, 1914. 63 p.

3531. Tóth Sándor: Rövid értesítés az alsóbaranyabácsszlavóniai re-formátus egyházmegyei közgyűlés alkotó tagjaihoz; Bácsfeketehegy – k. n., 1919 karácsony hava, 16 p.

3532. Törvény a jugoszláv királysági ágostai hitvallású evangélikus keresztyén egyházakról és a református keresztyén egyházról [Fe-ketics]; Novi Vrbasz, 1930. 27 p.

3533. Törvényterv a két evangelikus hit

felekezet egyházi ügyeinek képvi-seletét és igazgatását Magyaror-szág, a Szerbvajdaság és TemesiBánságban illetőleg; Pest – Emich, 1856.

3534. Unyi Bernárdin: A mohácsi feren-cesek története; Gyöngyös, 1943. 183 p.


Vö.: 1436., 3784., 3800., 3803., 4965., 5103., 5112., 5707., 5742., 6182., 6183., 6412., 6443., 6445., 6466., 6491., 6499–6503., 6979., 6982. és 7009. sz.


3535. Adatok az újonnan felállított sza-badkai egyházmegyéről; Hitélet, 1968. 6. szám, 17. p. – mellette: A püspöki székesegyház híveit várja – 1968. IV. 30. (helyesen: 1968. VI. 30.), 16. p.

3536. A hivatások hiánya megpróbálta-

tás az egyházak számára; Hitélet, 1985. 6. szám, 15. p.

3537. A Jugoszláviai Református Ke-resztény (sic!) Egyház tisztviselői (sic!); Újvidék – Magyar Szó Nap-tár 1992. 130. p.

3538. A jugoszláviai német reformátu-sok elszakadási mozgalma; Ma-gyar Kisebbség, 1941. május 1., 9. szám, 212. p.

3539. A Szentatya Huzsvár László pre-

látust, újvidéki esperesplébánost nevezte ki bánáti püspökké; Hit-élet, 1988. 1. szám, 1. p.

Vonatkozó cikkek: Komáromi Bor-bála: Püspökszentelés Bánátban; Hitélet, 1988. 2. szám, 1–2. p.; K. B.: Mindegyikünknek mindegyi-künkre szüksége van – Püspök-szentelés az egymáshoz tartozás jegyében; Hitélet, 1988. 3. szám, 1–3. p.; Istennek dicsőség – em-bereknek béke. Beszámoló a püs-pökszentelésről; Agapé, 1988. már-cius, 1–5. p.; Délbánáti körúton a zrenjanini püspök; Hitélet, 1988. 8. szám, 6–7. p.

3540. Belgrádban ünnepélyesen köz-zétették az új egyháztartományt alapító pápai bullát; Hitélet, 1987. 7. szám, 1–3. p.

3541. Brindza Károly: A topolyai katoli-kus anyaegyház állapotáról 1778ban; Bácsország, 1997. április 3., 2. p.

3542. B. V.: Vajdasági őrjárat – A fel-sőhegyiek százéves temploma – Bácska legrégibb magyar egyház-községe – Kegyeletadás az 1944es áldozatoknak; Új Ember, 1993. november 28., 5. p.

3543. Csáky S. Piroska–Csapó Julianna: Magyar nyelvű egyházi kiadványok Jugoszláviában (1945–1994); Létünk, 1995. 1–2. szám, 83–125. p.

3544. Csuka János: A Katholikus egyház a megszállt Délvidéken; Kalangya, 1942. 3. szám, 120–123. p.

3545. (de): Emlékezés dr. Kuhn Lajos paptanárra [Temesvár]; Hitélet, 1977. 8. szám, 9. p.

3546. Evetovics János: Adatok a zombori ferencrendi zárda és a templom történetéhez; BBVTT Évkönyve 1910. 8–14. p.

3547. Életük Isten szolgálata – Stantić Tamás és Balázs Ferenc (Zombor); Hitélet, 1975. 7. szám, 12–14. p.

3548. Értelmiségi vallásosság ma – A Vajdasági Pax Romana J. R. K. E. Diakóniai Szolgálatának tanul-mányi hétvégéje, Feketics, 1993. szeptember 27–28.; Létünk, 1993. 3–4. szám, 205–292. p.

3549. Gyémántmise, gyémántfogada-lom… [Az egyházmegye életéből]; Hitélet, 1982. 8. szám, melléklet 1–12. p.

3550. Gyermán Tibor: A szabadkai zsi-nagóga beiktatási ünnepsége; Hét Nap, 2002. október 2., 22. p.


3551. Harmincéves a Paulinum; Buda-pest – Új Ember Évkönyve 1993. 106–108 p. – A Hitélet 1992. májusi számából.

3552. Hétköznapok Bácskában [Az egyházmegyéről]; Hitélet, 1982. 4. szám, melléklet 1–8. p.

3553. (hl): Hányszor lehet elcsodálkozni Zomborban [A zombori katolikus egyházközségről]; Hitélet, 1974. 4. szám, 18–25. p.

3554. Hodossy Géza, dr.: A szabadkai református egyház; Bácsország, 2001. I–IV. szám, 5–10. p.

3555. Horváth József: Dokumentumok a szabadkai református egyház életéből; Bácsország, 2002. IV–VI. szám, 21–26. p.

3556. Ilkics István: A délvidéki görögke-leti szerbek egyházi életéből; Ka-langya, 1942. 3. szám, 106–110. p.

3557. Imádság és szolgálat – Msgr. Zvekanović Mátyás megyéspász-tort 25 éve szentelték püspökké; Hitélet, 1981. 2. szám, 5. p.

3558. (j): Nagyobb lett a kanizsai kis-templom; Hitélet, 1972. 4. szám, 19–20 p.

3559. kb: A sajtóapostolkodás gépszí-jában – Beszélgetés dr. Harmath Károly igazgatóval, az Agapé fennállásának 10. évfordulója al-kalmából; Hitélet, 1992. 10. szám, 13–14. p. és 20 p.

3560. Kocsis Antal: A verbászi pravo-szláv egyház és templom; Bácsor-szág, 2003. I–III. szám, 34–35. p.

3561. Kocsis Antal: A görög katolikus ruszin egyház; Bácsország, 2004. I–III. szám, 62–64. p.

3562. (lc3): Megemlékezés Budanović Lajos püspök halálának évfordu-lójáról; Hitélet, 1978. 4. szám, 9. p.

3563. (l s): A zentai Szentszív templom üzen; Hitélet, 1976. 5. szám, 18–21. p.

3563a. Margit István: A Jugoszláviai Református Keresztyén Egyház múltja és jelene; Református Élet, 1990. 5–6–7. szám, 5–9. p.

3563b. Matuska Márton: Aranymise Bez-

dánban – Kecskés Maczonkai Ferenc plébános köszöntése; Vajdasági Hír-nök, 1994. június 28., 12. p. és 20. p.

3564. Megyer József: A piaristák és a Délvidék; Bácsország, 2002. X–XII. szám, 64–66. p.

3565. Milleker Bódog: A verseci gör. ke-leti szerb püspökség múltja I–II.; Történelmi és Régészeti Értesítő, 1890. 87–103. p. és 168–178. p.

3566. M. J.: Húsz éves a szabadkai püs-

pökség; Hitélet, 1988. 2. szám, 1. p.

3567. Negyela László: Évszázados jelen-lét – A zombori karmelita kolostor egy éven át ünnepli alapításának 100. évfordulóját; Hét Nap, 2005. január 5., 15. p.

3568. Németh Ferenc: Jubilál az újvidé-ki katolikusság; Családi Kör, 2002. augusztus 22., 12–13. p.

3569. (N. K.): Nagy ünnep Topolyán – Százéves a Sarlós Boldogasszony katolikus templom, Hét Nap, 2006. június 28., 8. p.


3570. Pataky András: A brezai fölirat magyar rovásjelekkel kőbe vésett kultúrtörténeti emlékünk; Eszék – Horvátországi Magyarok Szö-vetsége Évkönyve 10. szám, 1988. 137–146. p.

3571. Raj Rozália–Nagy István: Köszön-teni jöttünk a szép Szűz Máriát… – Kegyhelyek, zarándokok a Vaj-daságban; In: Vajdasági Magyar Kalendárium; Szabadka – Szabad Hét Nap, 2000. 148–159. p.

3572. -rl: Elhunyt msgr. Zvekanović Mátyás püspök; Hitélet, 1991. 5. szám, 15–16. p.

3573. (si): Bemutatkozik a zombori karmelita templom; Hitélet, 1975. 6. szám, 18–23. p.

3574. Silling István: A NyugatBácska

kápolnái, avagy a védőszentkul-tuszkutatás egyik lehetősége; Lé-tünk, 1995. 1–2. szám, 57–59. p.

3575. Szent Erzsébet asszony házatáján (Újvidék); Hitélet, 1974. 12. szám, 18–24. p.

3576. Székely András Bertalan: Vallás és egyház a jugoszláviai magyar-ság életében; Új Symposion, 1990. 9–10. szám, 45–53. p.

3577. (Sz-i): Őszi búcsúk két egyházme-gyében (Doroszló, Versec); Hitélet, 1976. 10. szám, 3–5. p.

3578. Templomszentelés Topolyán; Hit-élet, 1991. 12. szám, 17–19. p.

3579. Új püspököt kapott Szabadka [Pénzes János]; Hitélet, 1989. 6. szám, 1. p.

Vonatkozó cikkek: A Szabadkai Egyházmegye történetéből – az Agapé rendkívüli száma; 1989. jú-nius 18., 12 [4] p.; Matuska Már-ton: Főpásztoravató; Magyar Szó, 1989. június 22., 8. p.; Felszentel-ték Pénzes János püspököt; Hit-élet, 1989. 7. szám, 1–2. p.

1. vármegyék és a magyar korona csatolt déli...

Documents