gyakorlat – képzés – hálózatok az intézményi pedagógiai...

Gyakorlat – képzés – hálózatok az intézményi pedaGóGiai

kooperációban

a kötet a „pedagógusképzést segítő hálózatok továbbfejlesztése a dél-dunántúl régióban” elnevezésű,

támop-4.1.2.b.2-13/1-2013-0014 azonosító jelű

projekt keretében került kiadásra

kaposvár2015

3

Előszó

A tanulmánykötet áttekintést ad a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kara képzési profiljához kapcsolódó szakmai gyakorlatok szervezéséről, megismerteti az olvasót a gyakorlatok szervezésének szakmai hátterével, a törekvésekkel, a kutatási eredmé-nyekkel éppen úgy, mint a szervezés praktikumaival.

Összegzi mindazokat az oktatói és oktatásszervezési tapasztalatokat, melyek az intézmény néhány éves közép- majd több évtizedes felsőfokú, 2009-től egyetemi szintű pedagógusképzése során felhalmozott, s melyet mai gyakorlatában, mint képzési hálózatban széleskörűen alkalmaz.

Maga a kötet megszületése, a szerkesztő és a szerzők szándéka is alátámasztja, amit egyébként a kötet egyik tanulmánya is kiemel, hogy a gyakorlati képzésnek kitüntetett helye, szerepe van a kaposvári pedagógusképzésben.

Az első hosszabb lélegzetű tanulmány áttekintést ad arról, hogy mi mindent tesz az egyetem a korszerű elméleti ismeretek minél tudatosabb gyakorlati alkalmazásért, a hallgatók szakmai tudásának, hivatásszeretetének elmélyítéséért. Bemutatja a folyama-tot, ahogyan a gyakorlati képzés támogatja a hallgatót abban, hogy alapvető képessége legyen a tudás transzferálása, hogy a megszerzett ismereteket más, a tanulási helyzetektől eltérő esetekben is tudja alkalmazni, hogy képessé váljon a folyamatos megújulásra, az új pedagógusszerep elsajátítására. Lépésről - lépésre megismerheti az olvasó a Pedagógiai Kar képzési profiljához kapcsolódó, a csecsemő- és kisgyermeknevelő, a gyógypedagógus, az óvodapedagógus és a tanítóképzés gyakorlatai szervezésének a folyamatát, a folyamatban eredményesen működő intézményi kooperációt, képzési hálózatot. Bemutat olyan jó gyakorlatokat, melyek megismerése más felsőoktatási intézmények számára is hasznos lehet.

Helyet kapott a kötetben a Kar két saját kutatási eredményének a bemutatása is. Az egyik kutatás a hallgatók elméleti és módszertani felkészültségéről, kompetenciáiról, az iskolai gyakorlati munkájuk eredményességéről, illetve a mentorpedagógusok és az intézményvezetőik, mint leendő munkáltatók elvárásairól adott visszajelzést a képzőhely számára. A fókuszcsoportos interjúk alanyai a partnerintézmények gyakorlatvezető mentorai és intézményvezetők voltak. A tanítójelöltek felkészültségét mérő elégedettségi vizsgálat eredményei megerősítették a Pedagógiai Kart abban, hogy összességében hallgatóik magas színvonalú elméleti ismeretekkel és módszertani tudással érkeznek a gyakorlóhelyekre, és ott sikeresen helyt állnak, de emellett az eredmények fontos visszajelzésekkel szolgálnak a jövőbeli szakmai fejlesztések tekintetében is.

A kötet következő tanulmánya a társadalmi partnerekkel való kapcsolattartást, a partnerek igényeit, együttműködési javaslatait és az intézményhez fűződő kapcsola-tát mutatja be, a 2014/2015-ös tanévben végzett vizsgálatok eredményei alapján. A tanulmányból megtudhatjuk, hogy a megkérdezett frissen végzett diplomás pedagó-gusok, a mentorpedagógusok, és a hallgatók színvonalasnak ítélik meg az egyetem képzéseit, és igény mutatkozik részükről az egyetem és a köznevelési intézmények közötti szorosabb együttműködésre.

szerkesztetteBencéné dr. Fekete Andrea

a szerkesztésben közreműködöttHorváthné Tóth Ildikó

szakmai lektorDr. Jelenszkyné dr. Fábián Ildikó

anyanyelvi lektor és korrektorDr. Paál László

a borítórajzot készítetteB. Perényi Andrea

isbn 978-963-9821-89-7

kiadJa

A KAPOSVÁRI EGYETEM PEDAGÓGIAI KARA

készÜlt

A dombóvári SZECSOX Nyomdában

FelelŐs kiadó:

DR. PODRÁCZKY JUDIT DÉKÁN

4 5

A kötet záró tanulmánya nemzetközi kitekintésre tesz lehetőséget az olvasó számára. Bemutatja a szomszédos Ausztria tanulmányút keretében megismert, a pályakezdők mentorálásában kipróbált jó gyakorlatát. Tanulságos olvasmány az ausztriai tartományi példát összevetni a köznevelés napjainkban formálódó hazai gyakorlatával.

A kötetet haszonnal forgathatják gyakorló és leendő tanítók, óvópedagógusok, cse-csemő- és kisgyermeknevelők, gyógypedagógusok, más pedagógusképző intézmények oktatói, de értékes lehet az oktatásirányítás szereplői, a pedagógusképzés fejlesztésében közreműködő szakemberek számára is.

A kötet tanulmányai alapján a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kara jelmondata a Kar által sikeresen működtetett gyakorlati képzési hálózat szereplőire is vonatkoztatható:

„Neked is közöttünk a helyed!”

Dr. Jelenszkyné dr. Fábián Ildikó

TarTalomjEgyzék

Előszó ...................................................................................................3

Bencéné dr. Fekete Andrea – Horváthné Tóth Ildikó

Gyakorlat teszi a mestert ......................................................................7


Elégedettségmérés a mentorok körében a tanítójelöltek

felkészültségéről ................................................................................. 21

Dr. Fináncz Judit

Társadalmi partnerek kapcsolata a Kaposvári Egyetem Pedagógiai

Karával ............................................................................................... 33

Bencéné dr. Fekete Andrea

A pályakezdők mentorálása - egy jó gyakorlat Európában ................ 47

Gyakorlat teszi a mestert

7

gyakorlaT TEszi a mEsTErT

bencéné dr. Fekete andrea* – horváthné tóth ildikó**egyetemi docens*, tanársegéd** – Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar

[email protected]*, [email protected]**

„Kettős úton halad az emberi élet:Egyik a gyakorlat, másik az elmélet.”

Arany János 1

1. Bevezetés

A gyakorlati képzés célja a kiváló elméleti ismeretekkel, gyakorlati tapasztalatokkal és készségekkel rendelkező pedagógusok képzése. A leendő tanítóknak, óvónőknek, kisgyermeknevelőknek, gyógypedagógusoknak olyan ismereteket és készségeket kell a felsőoktatásban töltött évek során megszerezniük, amelyeket később más helyzetekben is megfelelően tudnak alkalmazni. A tudás transzferálásának képessége kiemelkedő jelentőséggel bír a pedagógushivatás gyakorlása során is, mivel tudni kell alkalmazni a már meglévő tudást. A hétköznapok során a megszerzett ismereteiket a tanult minták alapján alkalmazzuk. Képesnek kell lenni azonban a tanultakat más tanulási helyzetek-től eltérő esetekben is alkalmazni. A transzferálás képességének különös jelentősége van, mert a transzfer segítségével a szituációk végtelen sorozatának birtokába jutunk.

Az új helyzetek ismérvei egyre inkább eltérnek az eredetitől. A közeli transzfer esetén az új szituáció nagyon hasonlít a tanulási helyzethez. A távoli transzfer esetében a két állapot között nagy eltérés fedezhető fel, az eredeti helyzet jelentős mértékben eltér az új helyzettől, melyben a tanult ismereteket a begyakorolt séma alapján már nem lehet alkalmazni. Amennyiben a gyakorlati alkalmazás szilárd elméleti ismereteken alapul, de a megvalósítás önálló, eredeti módon, egyedi ötlet alapján történik, akkor kreativitásról beszélhetünk. A tanulástól az alkalmazásig történő transzfer esetében a gyakorlatért történő tanulásról beszélhetünk. Az egyszerű transzfer során akaratlan, implicit, automatizált cselekvésekről beszélhetünk, amely a megismert modellekre támaszkodik, megismerésen alapul. A szocializáció, a társadalomba történő beillesz-kedés, a kultúra elsajátítása, a tapasztalás alapú kognitív folyamatokban jelenik meg. Az értelem alakítására, kibontakoztatására az absztrakció, az alapelvek alkalmazása és a tudatosság jellemző (Huzdik, 2015).

A leendő pedagógusok számára nagyon fontos, hogy képesek legyenek a folyamatos megújulásra, az elméleti ismeretek gyakorlatban történő átültetésére. A pedagógusokkal szemben támasztott követelmények az információrobbanás következtében folyamato-san megnőttek. A tanár már nem a mindent tudás birtokosa, hanem olyan szakember, aki a tanulás folyamatának hatékonyságáért felelős. A szemléletváltással a tanári professzió meghatározása is megváltozott. Az Európai Unióban középpontba került a pedagógushivatás minőségének javítása, melynek előfeltétele, hogy az új elvárásoknak megfelelő elméleti ismereteket sajátítsák el a pedagógusjelöltek a tanulmányaik során.

1 Arany János: Nagyidai cigányok. Második ének. http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/arany/ncmasodi.htm


8 9


A gyógypedagógus hallgatók terepmunkáit az egyetem épületében található, a Pe-dagógiai Kar által létrehozott modern logopédiai laboratórium is segíti. A laborban a beszédvizsgálatok mellett szociológiai, pszichológiai vizsgálatok is végezhetők. A gyakorlati képzésben nem csak oktatási intézmények vesznek részt. A gyógypedagó-gus-képzés szakmai gyakorlatait támogatja a Kaposi Mór Oktatókórház gyermekosztá-lyával, illetve a gyermekpszichiátriai gondozóval kialakított szoros szakmai kapcsolat. A Kar stratégiai partnerei a Somogy Megyei Önkormányzat Duráczky József Óvodája, Általános Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Nevelési Tanácsadója és Diákotthona, valamint a Bárczi Gusztáv Módszertani Központ.

A Csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szakon tanuló hallgatók a megyé-ben található bölcsődékben, nevelőotthonokban, családi napközikben hospitálnak és vesznek részt gyakorlaton.

A szakmai gyakorlat unikalitása, hogy a pedagógusképzési terület szakjai nagyon szorosan együttműködnek. A Gyakorlati Képzési Bizottság tevékenységkörébe tartozik a Kari képzési rendben zajló gyakorlati képzések dokumentumainak kidolgozása. A hallgatók és a mentorok munkájának megkönnyítése érdekében került sor a gyakor-lati képzési tájékoztató és igazoló füzetek kiadására, mely a képzés részletes leírását tartalmazza tájékoztató céllal, és minden esetben a képzések igazolását szolgálja. Az igazoló könyvecske célja a módszertani oktatók, a gyakorlati képzés vezetői és a hallgatók közti kapcsolattartás megkönnyítése. A legfontosabb szempont az igazolások pontos könyvelése, a hallgatói gyakorlatok értékelésének vezetése.

Minden alapképzési szakon, felsőoktatási szakképzésben a gyakorlatiképzési fele-lősök és a bizottsági tagok irányítják, ellenőrzik a szakmai gyakorlatok folyamatát. A felelősök tartják a kapcsolatot a gyakorlati képzési helyekkel, vezetik a naprakész nyilvántartást, irányítják a szerződéskötést illetve végzik a tanéves, féléves frissítéseket. Segítik a gyakorlaton lévő hallgatóink munkáját, és részt vállalnak a fogadó intézmények közti kapcsolat jogszerűségének megteremtésében, a szerződések, keretszerződések érvényességének fenntartásában. A karon folyamatos a gyakorlati képzés tartalmi korszerűsítése, ezek tantervet érintő módosításainak elvégzése.

4. a pedagógusjelöltek felkészítése hivatásuk gyakorlására

A pedagógusképzés kiemelkedően fontos része a leendő pedagógusok felkészítése a pályára. A gyakorlati képzés már a felsőoktatási intézménybe lépéskor kezdődik, a képzés első szakaszától a saját gyakorló intézmények falain kívül is zajlik, a sokrétű képzési profilnak köszönhetően. A Pedagógiai Kar gyakorlati képzési hálózata szer-teágazó, tudatosan került kialakításra. Célja, hogy a hallgatók felkészítése a lehető legárnyaltabban módon történjen. A gyakorlat során bevezetést nyerjenek a pedagó-gushivatás rejtelmeibe, szépségeibe, de fontos, hogy lehetőséget biztosítsunk arra is, hogy a pedagógusjelöltek betekinthessenek az árnyoldalakba is.

A pályakezdők nem minden esetben találkoznak interaktív táblával, a legmoder-nebb technikával felszerelt köznevelési intézményekkel. A gyerekek sem mindig felelnek meg a NAT-ban leírt átlagos szintnek. Egyre több a nehéz helyzetben élő, szociokulturálisan hátrányos helyzetű tanuló, akiket a családjuk nem támogat, az is-meretek birtoklása nem jelent értéket számukra. A pozitívan motivált gyerekek között is egyre növekszik azoknak a tanulóknak a száma, akik olyan iskolába járnak, ahol

El kell sajátítaniuk a tantervkészítéshez szükséges ismereteket, jártasságot kell szerezniük gyakorlati és társadalmi értelemben. A kompetenciák körének bővítése is szükségessé vált, hogy a leendő pedagógusok eredményesen tudjanak közreműködni a társadalmi szolgáltatás jellegű tevékenységekben. Az iskolába járó gyerekek is folyamatosan változnak, a velük való foglalkozása multikulturális szemléletmódot, kulturális, emocionális érzékenységet kíván meg (Székely, é.n.).

Az új pedagógusszerep elsajátításánál nem elég a kiváló elméleti ismeret. A pedagó-gus akkor tud a kor elvárásainak megfelelni, ha az életbe át tudja ültetni a tanultakat, és a diákjainak tovább is tudja adni. A pályakezdőknek sok nehézséget okoz, ha a felsőoktatási intézményben elsajátítottak és a valós élet között szakadék tátong. A képzés során a lehetőségekhez teret kell biztosítani a hallgatók számára, hogy minél több helyzetben kipróbálhassák, hogy elméleti ismereteiket, hogyan tudják hatékony tevékenységgé konvertálni.

2. intézménytörténet, képzési profil

A pedagógusképzés Kaposváron régi hagyományokra épül, országosan is elismert a tanítóképzés tekintetében. Kaposváron 1950-ben kezdődött egy középfokú végzettséget adó, majd 1959-ben az érettségire épülő felsőfokú tanítóképzés. 1975-ben kapta meg az intézmény a főiskolai besorolást. 2000-től a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Főiskolai Karaként, majd 2009. év harmadik negyedévétől Pedagógiai Kar néven egyetemi karként működik. A Kar képzési területének profiljába a pedagógus-alapképzések (csecsemő- és kisgyermeknevelő BA, óvodapedagógia BA, tanító BA, gyógypeda-gógus BA) és a pedagógusképzési területekhez közeli felsőoktatási szakképzések (továbbiakban FOSZK) (csecsemő- és kisgyermeknevelő FOSZK, szociális és ifjúsági munka FOSZK) tartoznak. Ennek alapján a képzések 0-20 éves korig készítik fel a hallgatókat a pedagógus szakma szépségeire és nehézségeire.

3. gyakorlati képzés a kaposvári Egyetem Pedagógiai karán

A gyakorlati képzés nagyon fontos, kitüntetett szegmense a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karán a pedagógusképzésnek. Az óvodapedagógus és a tanító szak nap-pali tagozatán a gyakorlati képzés döntően saját gyakorlóintézményeinkben zajlik. A Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, valamint a Gyakorló Óvoda részt vesz még a gyógypedagógus hallgatók közül a tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányosok képzésében is. A gyakorlati képzés színvonalának emelése érdekében a Kar a tanév végén gyakorlati képzési szakmai fórumokat rendez, ahova meghívást kapnak a gyakorlati képzésben részt vevő intézmények képviselői. A megbeszélés során lehetőség nyílik a tapasztalatcserére, a problémák megbeszélésére.

Az intézményen kívüli gyakorlatok lebonyolítása Kaposvár város, valamint Somogy, Tolna, Baranya, Zala és Pest megye közoktatási intézményeinek együttműködésével történik. A gyakorlat kínálatának bővítése érdekében együttműködési megállapodás született Törökbálint önkormányzatával, melynek értelmében megalakult a KE PK Törökbálinti Módszertani Központja. Az együttműködés értelmében az Egyetem a Budapest környékén élő hallgatók számára biztosít gyakorlati lehetőséget, korszerű feltételek között.


10 11


részesei lehetnek a hálózati tanulási feladatok ellátásának, és referenciahelyi szolgál-tatásokat nyújthatnak a régió többi nevelési-oktatási intézménye számára. A projekt során a régió három megyéjében (Somogy, Tolna, Baranya), összesen 64 intézmény szerzett referencia-intézményi előminősítést és segítheti a régió többi köznevelési intézményeinek szakmai munkáját3. Ezen referencia-intézmények közül a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kara közel 14 intézménnyel kötött együttműködési megállapodást a pedagógusképzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlatok eredményes lebonyolításának céljából.

A Pedagógiai Kar partnerintézményeinek száma folyamatosan növekszik, hiszen az intézmény tovább építi kapcsolatrendszerét a köznevelési, gyógypedagógiai és szoci-ális intézmények mellett a civil és gazdasági szervezetekkel, egyházi intézményekkel a pedagóguspályára való felkészítésben, jó gyakorlatok, új módszerek megtanulása érdekében, hogy a hallgatók jól felkészülten lépjenek ki a munka világába.

5.1. a Pedagógiai karon folyó gyakorlati képzési rendszerA képzések legnagyobb értéke a gyakorlatorientáltság. A csecsemő- és kisgyermek-nevelő BA és FOSZK szakok gyakorlati helyszíneit Kaposvár bölcsődéi és a helyi családi napközik biztosítják. Az óvodapedagógus BA és a tanító BA szakos hallga-tók gyakorlati bázisát egyetemünk fenntartása alatt működő Gyakorló Óvoda és a Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium adja. A több hónapos, összefüggő szakmai gyakorlatokra állami és önkormányzati fenntartású, néhol nemzetiségi vagy egyházi fenntartású iskolákban és óvodákban; a bölcsődei összefüggő gyakorlatok esetében az iparkamarák részére lejelentett és általuk kibocsátott – gyakorlóhelyként működ-tethető –, igazolással rendelkező bölcsődékben kerülhet sor. Az alapképzésen tanuló gyógypedagógusok gyakorlati képzését – szakiránynak megfelelően – a kaposvári Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Egységes Gyógypeda-gógiai, Módszertani Intézet és Kollégium, Nevelési Tanácsadó és a Duráczky József Pedagógiai Fejlesztő és Módszertani Központ látja el. A helyi partnerintézmények mellett számos, a régióban és az ország másik területén – a szak specifikumához igazodva – végeznek gyakorlatokat gyógypedagógus hallgatóink. A pedagóguskép-zés területéhez kapcsolódó – szociális és ifjúsági munka – felsőoktatási szakképzés esetében önkormányzatoknál, alapítványoknál, civil szervezeteknél és az iskolákban végezhetik a hallgatók gyakorlataikat.

Az Egyetemmel együttműködésben álló köznevelési intézmények és egyéb más fenntartású gyakorlóhelyek által vállalt gyakorlati képzések az intézmények székhe-lyén, vagy azoknak kihelyezett helyszínén folynak. A partnerintézmények mindegyike szakmailag elismert, az Oktatási Hivatalban gyakorlóhelyként bejegyzett intézmény, az adott szakterületen kiváló mentorokat foglalkoztat. Az intézmények jól felszereltek, a gyakorlati képzési követelményeknek megfelelő infrastruktúrával rendelkeznek.

Fontos szerepe van, az elméleti háttérismeretek mellett, a gyakorlatba ágyazott tudás elsajátításának. Halász Gábor (2011) szerint ahhoz, hogy a le nem írható, tacit (hallgatólagos, „néma”) tudást megosszuk egymással, ahhoz fontos a személyes

3 „Területi együttműködések, társulások, hálózati tanulás” „Tudásháló” – a Dél-dunántúli Régióban. TÁMOP-3.2.2-08/A/2-2008-0001 – Zárókiadvány, információs kiadvány. 15-21.o.

nincsenek meg a tanulást elősegítő, megkönnyítő tárgyi feltételek. A multikulturális környezetben különösen szükség van a pedagógusok szociális érzékenyégére, azért hogy megfelelően tudjanak reagálni a gyermekek érzelmi és értelmi igényeire. Gya-korlati képzésük során kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a leendő pedagógusok ne inkubátor iskolákban tegyék meg első szakmai lépéseiket, hanem a lehető legtöbb valós helyzetben kipróbálhassák szakmai rátermettségüket. Elsősorban pályázati forrásokból tudjuk biztosítani hallgatóinknak azt a lehetőséget, hogy részt vehessenek a hátrányos helyzetű településeken működő iskolák életében is.

5. a gyakorlati képzési hálózatok kialakulása

A gyakorlóhelyek hosszú éveken át folyó sikeres együttműködés eredményeként kerülnek kiválasztásra, elsősorban a személyi feltételek, a képzettség, a szakmai tapasztalat és az intézmények adottságai, lehetőségei és felszereltsége alapján. A gyakorlati helyek vezetői közvetlenül a szakok gyakorlati képzési felelőseivel tartják a kapcsolatot. A felek közti kommunikáció a közös cél elérését szem előtt tartva, a hallgatók eredményes képzésének érdekében folyamatos. Azon szervezetek esetében, amelyek folyamatosan és hosszú távon együttműködésben állnak egymással, és céljuk, hogy a szervezetek és tagjaik tanulási hatékonyságát növeljék, ott tanuló hálózatokról beszélünk (Szabó – Singer – Varga, 2011). A társadalmi háló szereplői a személyek, a szervezeti hálóé a köznevelési intézmények, amelyek valamilyen kommunikációs kapcsolatban állnak egymással.

Számos empirikus kutatást végeztek pedagógusképző és köznevelési intézményekben, vagy a pedagógusképzéshez kapcsolódó más állami, civil, vagy gazdasági szakmai szervezetek körében. A BME APPI fejlesztési tervei között szerepelő – empirikus kutatások eredményei alapján – a közvetlen intézményközi együttműködések mellett, a szakmai-informális közösségekkel, a pedagógusképzés területéhez kapcsolódó szervezetekkel történő együttmunkálkodás nagyban hozzájárulhat a pedagóguskép-zés továbbfejlesztéséhez és innovációjához (Benedek – Szabóné, 2011). Ugyanakkor a TÁMOP 3. prioritású pályázatai keretében nyílt lehetőség a szakmai szolgáltató hálózatokkal történő együttműködések támogatására és a regionális referencia-in-tézményi hálózat2 kialakítására is. A pályázat nyertesei a Dél-Dunántúl régióban 16 szakmai szolgáltatóval, 159 civil szervezettel kötöttek sikeres együttműködési meg-állapodást képzési, tanácsadói és mentori szolgáltatásokra. Fórumok, szakmai napok szervezésével, a folyamatos kapcsolattartás és információáramlás mellett kistérségi pontok hálózata épült ki.

A 26 kistérségben 25 koordinátor (intézményvezető vagy pedagógus) végzi a referencia-intézmény mint szakmai pont munkáját. A referencia-intézmények minő-sítési folyamatában fontos szerepe volt a tantestületek együttműködésének és közös gondolkodásának. Ezek az intézmények a minősítési „bizonyítvány” megszerzésével

2 A referencia-intézményi megjelölés egyfajta minősítés a közoktatási intézmény számára, hogy intézményük, vagy annak egy nevelési-oktatási részlege újító szemléletű, korszerű és magas színvonalú pedagógiai gyakorlatot folytat, melyet a többi intézmény számára is elérhetővé tesz. Ezen intézmények alapfeladata nevelési-oktatási teendők ellátása, más intézmény számára szakmai szolgáltatás nyújtása, a „jó gyakorlatok” és hiteles minták átadása.” „Területi együttműködések, társulások, hálózati tanulás” „Tudásháló” – a Dél-dunántúli Régióban. TÁMOP-3.2.2-08/A/2-2008-0001 – Zárókiadvány, információs kiadvány. 20. o.


12 13


A Szabályzat 18. pontja alapján a gyakorlat megszervezésének, teljesítésének rész-letes szabályait a karunk által elkészített kiegészítés tartalmazza, mely útmutatót és a gyakorlatok szervezésének ügyrendjét is magába foglalja.

Az intézmények között kötendő „Együttműködési megállapodás a szakmai gya-korlatról” 1. pontja alapján „a szakmai gyakorlat célja a szakképzettségnek megfelelő munkahelyen, munkakörben az elméleti és gyakorlati ismeretek összekapcsolása, a szakma gyakorlásához szükséges munkavállalói kompetenciák munkafolyamatokban történő fejlesztése, az anyag-eszköz-technológia ismeretek és gyakorlati jártasságok, valamint a munkafolyamatokban a személyi kapcsolatok és együttműködés, feladat-megoldásokban az értékelő és önértékelő magatartás, az innovációs készség fejlesztése.” A szakmai gyakorlat teljesítése feltétele a záróvizsgára bocsátásnak.

A hallgatók a gyakorlat ideje alatt is a Pedagógiai Kar teljes jogú polgárai, vonatkozik rájuk az Egyetem Tanulmányi- és vizsgaszabályzata. Ezzel együtt kötelesek figyelembe venni, megismerni és alkalmazni a fogadó intézmény pedagógiai programját, helyi tanterveit, házirendjét, Szervezeti és Működési Szabályzatát.

A gyakorlati szabályzat és a kari kiegészítés a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar minden képzésére (alapszakokra, felsőoktatási szakképzésekre, szakirányú továbbkép-zésekre) egyaránt vonatkozik, figyelembe véve a szakok eltérő gyakorlati képzésére vonatkozó előírásokat.

5.2. a gyógypedagógia (Ba) szak gyakorlati képzéseA képzési és kimeneteli követelmény alapján a gyógypedagógia szakon a gyakorlat a szakirányhoz kapcsolódó hospitálásokból, egyéni és kiscsoportos gyakorlatokból, önismereti, kommunikációs és fejlesztő tréningekből áll. A gyakorlatorientált szeminá-riumokon szerzik meg a hallgatók az első szakmai tapasztalatokat, majd az összefüggő szakmai gyakorlat keretében, fél éven át gyakorolják a szakmát külső helyszíneken. 4

Az összefüggő szakmai gyakorlat előfeltétele a gyógypedagógiai alapképzési szak – a szakdolgozaton és záróvizsgán kívüli – minden követelményének teljesítése, a szükséges kreditek összegyűjtése. Jelenleg a tanulmányban már korábban említett két nagy gyakorlóintézmény szolgálja ki a gyógypedagógus hallgatókat képzésük során. Ezen túl – elsősorban a levelezős hallgatók – az ország számos helyén végzik a képzési terv szerinti kötelező gyakorlatukat. Néhány éve került a tanulásban akadályozottak szakot végző hallgatók pedagógiája-gyakorlata az Egyetem által fenntartott óvodába és iskolába. A partnerek megelégedéssel fogadták a kezdeményezést, és vélhetően nyitottak a logopédia-gyakorlatok fogadására is, de körvonalazódtak a fejlesztési el-képzelések a tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányon további lehetséges gyakorlati helyszínek feltárására.

További lényeges képzés-ellátási változást jelenthet a jövőben, hogy az új gyakor-lati helyszínek bevonásával megfelelően kontrollált körülmények között végezhetik a hallgatók gyakorlataikat. A gyermekotthon-lakásotthon területek a majdani pszi-chopedagógia szakirány hallgatóinak kiszolgálásában is jelentős szerepet tölthetnek

4 KKK Gyógypedagógia BA szak: https://www.google.com/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=3&cad=r-ja&uact=8&ved=0CCUQFjACahUKEwik0sXls_IAhXBvHIKHYLTCYs&url=http%3A%2F%2Fwww.nefmi.gov.hu%2Fkkk&usg=AFQjCNHNWueNBoWDKzqhJ8yq9LgCPBogDw [2015.10.05.] 215.p.

jelenlét. Ebből kiindulva az Egyetemnek azon intézményekkel való együttműködési formákat kell támogatni, melyek biztosítani tudják a valós gyakorlati helyzetekben történő közvetlen személyes együttlétet, a sikeres, jól bevált gyakorlatokat, akik „kép-ző helyként” biztosítani tudják, hogy az ott gyakorlatozó hallgató részese lehessen a tudás befogadásának. Ennek azonban közvetlen kommunikációval kell párosulnia. Mindezen feltételeket a referencia intézményi minősítéssel rendelkező intézmények jól koordinálják. A gyakorlati tudás átadásának feltétele azonban a pedagógusok folyamatos innovatív szakmai fejlesztése, mely nem a klasszikus formális tanfolya-mi képzésre épül. Erre jó példákkal szolgálnak a külföldi iskolák jó gyakorlatai, az iskolára szabott szemináriumok, a csoportos tanulás moderálása (Halász, 2011).

A sikeres működéshez, a jó partnerkapcsolathoz elengedhetetlen az iskolán belüli szakmai kommunikáció a tantestület tagjai között. Az egyes pedagógusok által kidol-gozott és kipróbált, jól bevált gyakorlatok egymással való megosztása, a rendszeres szakmai tapasztalatcserék. Singer Péter (2006: 143) szerint „ahogy az intézmény kommunikál… minta azok számára, akik abban az intézményben tanulnak.” Az intézmények belső kommunikációja mellett egyre fontosabb szerepet kap a külső kommunikáció biztosítása a szülőkkel, fenntartókkal, a szakmai szervezetekkel való folyamatos együttdolgozás, hiszen sikeres iskola széles kapcsolatrendszer kialakítása nélkül ma már nem létezhet.

A Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karának képzéseiben részt vevő hallgatók (bár-mely szakos és tagozatos legyenek), a gyakorlati képzést csak abban az esetben kezdhetik meg, ha – a hallgató által választott vagy intézményünk által felajánlott, a szakok gyakorlati képzési követelményeinek megfelelő, szakmailag kompetens – a gyakorlati képzés lebonyolításában közreműködő intézményekkel az együttműködési megállapodás megkötése megtörtént.

A Nemzeti Felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. Törvény 44. §, és a 230/2012 (VIII.28.) 14. – 16. § is leírja, hogy a felsőoktatási intézmény a szakmai gyakorlóhellyel együttműködési megállapodást köthet a felsőoktatási intézmény hallgatói számára a szakmai gyakorlat biztosítására.

A törvény értelmében a „szakmai gyakorlat: a képzésnek azon része, amely a felsőok-tatási szakképzés, az alapképzési, a mesterképzési szak képzési és kimeneti követelmé-nyeiben meghatározott időtartamban a szakképzettségnek megfelelő munkahelyen és munkakörben lehetőséget nyújt a megszerzett tudás és a gyakorlati készségek együttes alkalmazására, az elméleti és gyakorlati ismeretek összekapcsolására, a munkahely és munkafolyamatok megismerésére, a szakmai kompetenciák gyakorlására.”

A törvény a szakmai gyakorlóhely fogalmát is definiálja, miszerint a „szakmai gyakorlóhely: azon jogi személy, gazdálkodó szervezet, amely felsőoktatási szak-képzésben, alapképzésben vagy mesterképzésben a felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodás, valamint a hallgatóval az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja szerint kötött hallgatói munkaszerződés alapján, az egybefüggő szakmai gya-korlatot biztosítja, és amelyet az Oktatási Hivatal a felsőoktatási intézmény adatainál szakmai gyakorlóhelyként nyilvántartásba vett.”

A Kaposvári Egyetem Szenátusa 2014. június 26-án a 125/2014 (VI.26). számú határozatával a KE Szervezeti és Működési Szabályzatának III. Kötet (Hallgatói Kö-vetelményrendszer) 3. számú mellékleteként elfogadta a 78. § „A Szakmai gyakorlati szabályzat” című dokumentumot.


14 15


Az óvodai gyakorlatokon a hallgatók megismerik az óvodai dokumentumokat, részt vesznek a gyermekcsoport hétköznapi életében. A képzés ideje alatt a hallgatók ugyanabban az óvodai csoportban végzik gyakorlatukat, hiszen így közelebb kerülnek a gyermekekhez, és a kialakult érzelmi kötődés miatt hatékonyabban képesek motivál-ni őket. Az egyéni gyakorlatok során a mentor óvodapedagógus külön foglalkozik a hallgatókkal, ami nagyban segíti a szakmai kompetenciák fejlődését. A leendő óvoda-pedagógusok minden félévben az egyetemen tanultakra alapozva készítenek gondozási tervet, udvarijáték-tervezetet és az általuk tartott foglalkozásokhoz tervezeteket.

A hallgatók a hároméves képzés ideje alatt két nyári gyakorlatot teljesítenek: 5 napos nyári óvodai gyakorlaton vesznek részt a választott partneróvodában az első évet követően, ahol az óvodai élet nyári megszervezését segítik. Majd a második év után 5 napos nevelési gyakorlat következik, amelyet választott intézményben (óvoda, családi napközi, nyári napközi, tábor) teljesíthetnek.

Az utolsó félévben a hallgatók 8 hetes külső szakmai gyakorlaton vesznek részt az általuk választott partnerintézményekben. A külső szakmai gyakorlat zárófoglalkozására is a külső helyszínen kerül sor (amennyiben a partnerintézmény igényli vagy a hallgató addigi előmenetele indokolja, akkor a zárófoglalkozás a Gyakorló Óvodában történik).

A levelező tagozatos óvodapedagógus hallgatók ugyanazokat a gyakorlatokat tel-jesítik, ugyanannyi óraszámban mint a nappali tagozatosok, a csoportos gyakorlat kivételével. Az összefüggő szakmai gyakorlat számukra két hét. A levelező tagozatos hallgatók gyakorlatukat minden esetben a partnerintézményekben teljesítik, mivel a Gyakorló Óvoda kapacitását a nappali tagozatos hallgatók gyakorlata teljesen kimeríti.

5.4. a Csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szak gyakorlati kép-zéseA szak 2014 szeptemberétől indult a Karon. A gyakorlati képzés szervezése folyamatos. Elsősorban a felsőoktatási szakképzés számára gyakorlati helyet biztosító intézmé-nyekre alapoztunk, ahol a jó színvonal mellett több éves szakmai kapcsolata van az Egyetemnek. A gyakorlati képzőhelyek figyelembe veszik az egyetem elvárásait, a képzési követelményrendszert, mely szerint a szakmai gyakorlat magában foglalja: a képző intézményben végzett csoportos gyakorlati foglalkozásokat, a képző intézmény által hallgatói csoportoknak szervezett külső intézménylátogatásokat, a hospitálásokat, a monitorozásokat, a hospitálást a lehetőségek szerint egy vagy több intézményben. Kiemelkedően fontos szerepe van a képzés során a külső intézményben végzett egyéni tevékenységeknek, ahol lehetőség nyílik a csecsemő- és kisgyermekellátás alapvető feladatainak begyakorlására, egy választott speciális területhez kapcsoló-dóan. A képzés eleme a speciális ismeretek gyakorlását lehetővé tevő terepgyakorlat, és az egyéni összefüggő külső gyakorlatot. A gyakorlati képzés különböző szinteken történik. Először a szakmai képességfejlesztés szintjén, ezt követően a tájékozódás szintjén, ami az ellátó intézmények megismerésére irányul, majd következik az a szint, amikor a leendő kisgyermeknevelők megismerik az ellátandó tevékenységek körét, laborgyakorlatokon vesznek részt és előkészítő kisegítő feladatokat látnak el. A képzés zárásaként önálló tevékenységeket végeznek külső helyszínen, mentorok vezetésével.

be. Kiemelendő, hogy a hallgatók mindkét szakirány esetében aktívan hozzájárulnak az Egyetem által fenntartott intézmények SNI-feladatainak a jogszabályok által előírt színvonalú teljesítéséhez.

5.3. az óvodapedagógus (Ba) szak gyakorlati képzéseA szak kiemelkedő értéke, hogy az Egyetem saját gyakorlóintézményében, hat csoport-ban magas színvonalú gyakorlati képzést végeznek, és az együttműködésnek (vagy a szerző más értelmezésében: hat csoportban, hagyományosan magas színvonalú gya-korlati munka folyik), már hosszú évekre visszanyúló hagyománya van. A gyakorlati képzés célja, hogy a hallgatókat felkészítse az eredményes, önálló óvodapedagógusi feladatellátásra. Kiemelten fontos, hogy a leendő óvodapedagógusokban a gyakorlat során alakuljanak ki azok a készségek, képességek, amelyek a hivatás eredményes gyakorlásához szükségesek. A gyakorlat célja, hogy a hallgatók olyan elméleti isme-reteket sajátítsanak el, amelyeket a gyakorlatba átültetve képessé válnak komplex, fokozatosan bővülő önállóságú, egymásra épülő óvodai feladatrendszer megvalósítá-sára. A hallgatói gyakorlat részét képzik a hospitálások, csoportos és egyéni óvodai gyakorlatok, önismereti, kommunikációs és játszóképesség-fejlesztő tréningek, vala-mint a speciális programok gyakorlatai, és a pedagógiai és módszertani stúdiumok keretében végzett gyakorlatok.5

A külső szakmai gyakorlat időkerete 8 hét. A gyakorlati képzés jelentős része nap-pali és levelező tagozaton a Gyakorló Óvodában történik. Az intézményben a mentor óvodapedagógusokon kívül egyetemi oktatók (tantárgypedagógusok és gyakorlatvezető oktatók) is figyelemmel kísérik a képzést, és részt vesznek a hallgatói tevékenységek értékelésben. A gyakorlati képzésről részletes tájékoztatót kap minden hallgató a képzés megkezdésekor. A tájékoztató füzet félévekre lebontva tartalmazza a hallga-tók gyakorlati és írásbeli feladatait, a tantárgy-pedagógiákra lebontott megfigyelési szempontokat, valamint a félév teljesítésének követelményeit.

Az első félévben a hallgatók egy-egy napot töltenek bölcsődében (partnerintézmé-nyek) és iskolában (KE Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium) és két napot a KE Gyakorló Óvodában hospitálással. Megfigyeléseikről pedagógiai naplót vezetnek, amelyet az egyetemen a gyakorlatvezető oktató értékel (a partnerintézményekkel is ő tartja a kapcsolatot).

A 2-3-4-5. félévben a hallgatók csoportos gyakorlat keretében hetente egy délelőttöt a Gyakorló Óvodában töltenek. A csoportos gyakorlaton megfigyelik a hallgatótárs által tartott foglakozást, azt követően pedig megadott szempontok alapján elemzik és értékelik a látottakat. Emellett mindenki félévenként 5 napos egyéni gyakorlatot teljesít, az utolsó napon a hallgató a foglalkozást a csoporttársai jelenlétében vezeti. A 2. félévben játékirányítási tevékenységet, a 3. félévben anyanyelvi és környezeti foglalkozást, a 4. félévben testnevelés és matematika, az 5. félévben pedig ének-zenei és vizuális nevelési foglalkozást tartanak a hallgatók – egyéni gyakorlatuk során – az óvodában.

5 KKK Óvodapedagógus BA szak: https://www.google.com/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=3&cad=r-ja&uact=8&ved=0CCUQFjACahUKEwik0sXls_IAhXBvHIKHYLTCYs&url=http%3A%2F%2Fwww.nefmi.gov.hu%2Fkkk&usg=AFQjCNHNWueNBoWDKzqhJ8yq9LgCPBogDw [2015.10.05.] 198.p.


16 17


1. számú ábra: A Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar gyakorlati képzési kapcsolatrendszere

Az intézmény kapcsolatban áll az oktatásért felelős minisztériummal, államtitkár-ságokkal, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tankerületeivel, a Kaposvári Pedagógiai Oktatási Központtal, az önkormányzati fenntartású óvodákkal, alapítványi és magánóvodákkal, a katolikus és református egyház iskoláival. A Kar speciális ága-zata, a gyógypedagógus képzés kapcsán az Egységes Módszertani Intézményekkel, és a pedagógiai szakszolgálatokkal. A felsőoktatási szakképzés területén a szociális intézményekkel, úgymint a kaposvári SzocioNet Egyesített Szociális és Gyermekjóléti Intézményével és azok társintézményeivel, a bölcsődékkel.

A gyakorlóintézmények kiválasztása nem minden esetben szakfüggő, hiszen a cse-csemő- és kisgyermeknevelő szakos hallgatók a bölcsődéken kívül, a helyi Napsugár Gyógypedagógiai Módszertani Központban és a Kar Gyakorló Óvodájában is töltenek gyakorlati időt, ahol óvodapedagógus hallgatók és gyógypedagógus hallgatók is foly-tatnak gyakorlatot. Ugyanez jellemző az általános iskolákra is, ahol, mivel a gyógype-dagógus hallgatók számára kötelezően előírt az integráló iskolai gyakorlat elvégzése, a tanító-jelölteken kívül a gyógypedagógus hallgatók is teljesítenek gyakorlatot.

A gyakorlati képzés tanuló hálózatának kialakulása először az egyetem és a gya-korlóhely között írásos vagy személyes megkereséssel kezdődik. Ezt követően az egyetem a hallgatókkal, majd a hallgatók a gyakorlóhelyen lévő szakvezetővel, men-torral alakítják ki szakmai, később esetleg informális kapcsolataikat. A hallgatók a tanulókkal való közös munkavégzés során, és ezzel párhuzamosan a szülőkkel, más szakmai szolgáltatók bekapcsolásával is folyamatosan bővítik a kapcsolati hálóikat.

Minden gyakorlati idő végén – a gyakorlati képzést segítő – partnerintézmény elége-

A BA képzés sajátosságából adódóan új gyakorlati terepek bevonására is sor kerül, a kapcsolati hálózat kialakítása jelenleg is folyamatban van.6

A csecsemő- és kisgyermeknevelő felsőoktatási szakképzésen a hallgatók a megyé-ben található bölcsődékben, nevelőotthonokban, családi napköziben hospitálnak és vesznek részt gyakorlaton. A gyakorlat szervezésénél a nehézséget az okozza, hogy az életkori sajátosságokból adódóan egy csoportban nem lehet sok hallgató, ezért távolabbi intézmények segítségét is igénybe kell venni. Ebben az esetben azonban nehézséget okoz a hallgatók utazása, illetve elszállásolása a távoli helyszínen.

6. kapcsolattartás a partnerintézményekkel

A gyakorlóhelyekkel folyó közös munka alapja a jó kommunikáció. A partnerin-tézményeket az adott szak gyakorlati képzésért felelős oktatója tájékoztatja a szak követelményeiről, feltételeiről és az értékelés módjáról. A hallgatókat az adott szak szakfelelős/gyakorlatvezető oktatója tájékoztatja a gyakorlati képzésre vonatkozó pontos információkról, az Oktatási Hivatal által nyilvántartásba vett gyakorlóhelyekről és a gyakorlati beosztásról. A hallgatók számára a kar a tájékoztató dokumentumokat írásos formában is elérhetővé teszi a Neptun rendszerben. Minden évben kiadásra kerülnek a Gyakorlati képzési füzetek, melyeket kitöltve, ellátva az oktatók hitelesítenek, és amelyeket államvizsga előtt az Oktatási Igazgatóság ellenőriz. A gyakorlati képzési füzet nélkül nem mehet a hallgató záróvizsgázni.

A személyes találkozás az egyes régiókban lévő intézmények földrajzi elhelyez-kedése miatt nehezen valósul meg, azonban a rendszeres elektronikus és telefonos kommunikáció áthidalja ezeket a „hiányosságokat”. Évente egy alkalommal, a tanév végén egy közös szakmai megbeszélést kezdeményezünk minden partnerintézménnyel, ahol a mentorok elmondhatják a gyakorlathoz kapcsolódó erősségeket, gyengeségeket, javaslatokat tehetnek annak hatékonyabb, eredményesebb működtetésére. Itt nyílik lehetőség a személyes találkozásra, szakmai tapasztalatcserékre, esetleges problémás vagy érdekes szakmai esetek megvitatására. Mindezeket figyelembe véve, ezek alap-ján kezdődik el a következő félévi gyakorlatainak szervezése. A gyakorlati képzés irányításáért és adminisztrációjáért felelős egyetemi munkatársakkal félévente egy alkalommal szakmai megbeszélést tartunk, ahol a felmerült kérdéseket, problémákat egyeztetjük.

A Kaposvári Egyetem gyakorlati képzési kapcsolatrendszere (lásd 1. ábra) a Nemzeti Felsőoktatási törvény előírásainak megfelelően és az Egyetemre, Karokra vonatkozó szabályzatok alapján szerveződik.

6 KKK Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA szak: https://www.google.com/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&sour-ce=web&cd=3&cad=rja&uact=8&ved=0CCUQFjACahUKEwik0sXls_IAhXBvHIKHYLTCYs&url=htt-p%3A%2F%2Fwww.nefmi.gov.hu%2Fkkk&usg=AFQjCNHNWueNBoWDKzqhJ8yq9LgCPBogDw [2015.10.05.] 222.p.


18 19


irodalom

Bencéné Fekete Andrea – Horváthné Tóth Ildikó (2015): Hálózatépítés a gyakorlatban – A Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karának gyakorlati képzési rendszere. In: Belo-vári Anita – Bencéné Fekete Andrea (szerk.): Acta Scientiarum Socialium. Há-lózatkutatás a neveléstudományban tematikus szám. 43. sz. Kaposvári Egyetem Társadalomtudományi Tanszék, Kaposvár. 67-79.

Benedek András – Szabóné Berki Éva (2011): Hálózatfejlesztés és innováció a szakmai pedagógusképzésben. A nemzetközi szakpolitikai háttér nyújtotta lehetőségek. In: Kozma Tamás – Perjés István (2011): Új kutatások a neveléstudományokban 2010. Törekvések és lehetőségek a 21. század elején. Az MTA Neveléstudományi Bizottságának sorozata. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 37-43.

Gráfik Imre (2010): Hálózat és/vagy modell. In: Balaskó Mária – Balázs Géza – Kovács László (szerk.): Hálózatkutatás. Hálózatok a társadalomban és a nyelvben. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 44-63.

Halász Gábor (2011): Javaslat a nemzeti oktatási innovációs rendszer fejlesztésének stratégiájára. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest. 130-135.

Huzdik Katalin (2015): A BKF tudástranszfer modellje a duális képzés segítségével. [online] https://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=2&-ved=0CCUQFjABahUKEwie0prwitTHAhXChywKHbrGCPM&url=htt-p%3A%2F%2Fwww.tudasmenedzsment.org%2Fdocs%2Fhuzdik_katalin.pp-t&ei=6q7kVZ61MsKPsgG6jaOYDw&usg=AFQjCNFIjwAn8wRdw2QmCXc-BdLHPZqR89w&cad=rja [2015.08.120.]

Székely Noémi (é.n.): 21 századi elvárások a tanári hivatással szemben. [online] http://rmpsz.ro/uploaded/tiny/files/magiszter/2003/tavasz/2.pdf [2015.08.20.]

Szabó, Mária – Singer, Péter – Varga, Attila (szerk.) (2011): Tanulás hálózatban. Elméleti összefoglaló és gyakorlati tanácsok az eredményes hálózati tanulás megvalósításához. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest. 7-38.

„Területi együttműködések, társulások, hálózati tanulás” „Tudásháló” – a Dél-du-nántúli Régióban. TÁMOP-3.2.2-08/A/2-2008-0001 – Zárókiadvány, információs kiadvány. 15-21.

törvények, rendeletek, egyetemi belső szabályzatok:A Kaposvári Egyetem Szenátusa 2014. június 26-án a 125/2014 (VI.26). számú ha-

tározatával a KE Szervezeti és Működési Szabályzatának III. Kötet (Hallgatói Követelményrendszer) 3. számú mellékleteként elfogadta a 78. § „A Szakmai gyakorlati szabályzat” című dokumentumot.

A Nemzeti Felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. Törvény 44. §.A 230/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási

képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről 14-16. §

dettségi kérdőívet tölt ki a gyakorlatra vonatkozóan. A beérkező válaszok feldolgozása, összesítése segít a gyakorlatok eredményességének a kimutatásában, mérésében. A 2013/14-es tanévi és a 2014/2015-ös tanév őszi szemeszterében az elégedettségi kérdő-ívek eredményei alapján a hallgatók jól felkészülten, megfelelő elméleti ismeretekkel érkeztek a gyakorlóhelyekre. Az elhivatottságuk, a gyermekekhez való viszonyulásuk a pedagógus szakma szeretetéről vall. A kutatás során a hallgatók is elmondhatták tapasztalataikat a gyakorlóhelyekről. Véleményük szerint legtöbb esetben színvonalas, módszertanilag jól felkészült szakemberek mellett dolgozhattak, tanulhattak. Kiemel-kedően fontosnak tartották a mentor és a hallgató személyes kapcsolatát.

A kérdőíves visszajelzések és a szakmai megbeszélések, az egyetemen megrendezésre kerülő szakmai konferenciák egyértelműen azt bizonyítják, hogy nagyon jó kapcso-latot ápol a Pedagógiai Kar a gyakorlóhelyekkel. Egyre több pedagógus kolléga vesz részt – most már előadóként is – konferenciákon, ahol a hallgatókkal, gyermekekkel, tanulókkal, diákokkal való közös műhelymunkák eredményeiről, jól hasznosítható módszertanról adnak számot. Ezek a találkozások jó lehetőséget biztosítanak a többi intézményben dolgozó pedagógus kolléga számára, hogy a köznevelési intézmények bekapcsolódhassanak ebbe a már kialakult kapcsolati hálóba, ami folyamatosan bővülő hálózat kialakítását jelenti. Ezek a hálózatok erősek, rugalmasak, nyitottak egymás és az Egyetem felé egyaránt.

7. Összegzés

A hálózatkutatások alapján elmondható, hogy a hálózati együttműködések, a hálóza-tosodás minden területen megjelennek, céljuk a hatékonyság, az eredményesség és a versenyképesség javítása.

Bármely tudományterületről legyen is szó, a hálózat az egyén és a szervezet között jön létre, melynek kihagyhatatlan szereplője a személy. A kapcsolati rendszerek kiala-kítását, fenntartását, eredményességét a kölcsönös interakciók, a tagok közti folyamatos információáramlás és - felhasználás jellemzi, mely új tudást generál.

A tanulmányban áttekintett szakmai gyakorlatokat működtető szervezeti hálózat az elmúlt években jelentősen kibővült. A felsőoktatási gyakorlatok helyszíneiként, a hagyományosnak mondható állami köznevelési intézményeken kívül, gazdasági szerep-lők, alapítványok, civil szervezetek is bekapcsolódtak a felsőoktatásba. Intézményünk gyakorlata, hogy akár állami, akár nonprofit, vagy profitorientált partnerintézményről lévén is szó, a velük való jó kapcsolat, közös műhelymunkák során formáljuk a peda-gógus és/vagy szociális pályára készülő, a későbbiekben kollégáinkká váló hallgatókat. (Bencéné – Horváthné, 2015)

Elégedettségmérés a mentorok körében a tanítójelöltek felkészültségéről

21

ElégEdETTségmérés a mEnTorok kÖréBEn a TaníTójElÖlTEk fElkészülTségéről

bencéné dr. Fekete andrea* – horváthné tóth ildikó**egyetemi docens*, tanársegéd** – Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar

[email protected]*, [email protected]**

1. a tanító (Ba) szakos hallgatók gyakorlati képzése

A Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karának Tanító alapképzési szakos hallgatói szá-mára már az első évfolyam tavaszi félévétől folyamatosan biztosítjuk a gyakorlati képzéseket. Az első gyakorlat során hospitálásokon vesznek részt a hallgatók saját intézményeinkben, illetve azokon a külső gyakorlóhelyeken, melyekkel intézményünk együttműködési megállapodást kötött. A tanító szakos hallgatók nemcsak általános iskolákban, hanem óvodai gyakorlatokon is részt vesznek, hiszen nagyon fontos lépés az óvodából iskolába történő átmenet a kisgyermek életében, ezért a leendő tanítóknak is meg kell ismerniük a korosztályhoz kapcsolódó pedagógiai módszereket.

„A tanítóképzésben a gyakorlati képzés olyan sajátos tanulási-tanítási forma, melyben a szakvezető és az egyetemi hallgató együttesen tevékeny” (Bencéné-Velner-Pusztai, 2015: 4).

A gyakorlóhelyen minden egyetemi hallgató mellett van egy szakvezető, mentor, aki segíti a hallgató munkáját, felkészíti a gyakorlati feladatok megoldására, megha-tározza aktuális feladatait, folyamatosan kontrollálja felkészültségét, valamint érté-keli, minősíti, osztályozza gyakorlati munkáját (Bencéné-Velner-Pusztai, 2015). Az egyetemen az erre a feladatra kijelölt gyakorlatvezető elkészíti a hallgatók beosztását, egyeztet a gyakorlóintézményekkel, az iskolai gyakorlatvezetőkkel, a hallgatók köte-lező gyakorlati idejét az egyetemi és az iskolai élet naptári tervéhez, szokásrendjéhez igazítja. A hallgatók műveltségterületi képzés keretében a kiemelt tárgyukat tanítják felső tagozaton, 5-6. osztályokban is.

„A gyakorlati képzés folyamatában történik a tanítói tevékenységre, mint életpá-lyára való felkészítés. A gyakorlati képzésnek egyik legfontosabb része a tanításra való tanítás, illetve a tanítással összefüggő gyakorlati tennivalókra való felkészítés. A gyakorlati képzés keretében sajátítják el a hallgatók azt a pedagógiai technológiát, azt a módszertani kultúrát, ami a tudatos és hivatásos tanítási tevékenységhez szük-séges. … A gyakorlati képzés folyamatában teljesedik ki a leendő tanítók szakmai felkészítése, aminek következtében kialakul szakmai kompetenciájuk”(Deli, 1994:15).

A fenti gondolatokat Deli István írta, a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar jogelőd intézményének, a Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola Pedagógia Tanszékének oktatója, gyakorlati képzési csoportvezetője, aki több évtizedes szakmai tapasztalata és az országszerte ismert, eredményesen működő gyakorlóiskolák, gyakorlatvezetők munkája alapján alakította ki a főiskolai gyakorlati képzési rendszert, melyre intéz-ményünk mai egyetemi gyakorlati rendszere is épül.

A tanító szak Képzési és Kimeneteli Követelményében megfogalmazottak alapján a gyakorlati képzés célja a 6-12 éves korú gyermekek tanulásának irányításához,


22 23


során célunk volt, hogy személyesen kapjunk információkat a külső gyakorlatokon lévő hallgatóink munkájáról, felkészültségéről, leendő munkavállalói kompetenciáiról. Megismerjük a pozitívumokat, és beszéljünk a hiányosságok pótlásának lehetőségeiről. Az elektronikus kommunikáció mellett szerettük volna az intézmények véleményét meghallgatni a hallgatók elméleti és módszertani felkészültségéről, kompetenciáiról, az iskolai gyakorlati munkájuk eredményességéről, illetve a mentorpedagógusok és intézményvezetőik mint leendő munkáltatók elvárásairól.

Az interjú során a hallgatókkal foglalkozó mentorpedagógusok és intézményvezetőik véleményét kérdeztük meg arról, hogy hallgatóink mennyire felkészülten érkeznek a külső szakmai gyakorlatra, milyen hiányosságaik és erősségeik vannak.

A fókuszcsoportos interjú célcsoportját, a nappali és levelező tagozatos tanító BA szakos hallgatók munkáját a 2014-15-ös tanévben értékelő, az említett tanévben együttműködési megállapodásban álló általános iskolák mentorai és/vagy intézmény-vezetői alkották.

A levelező tagozatosok hallgatók mentorait azért szólítottuk meg, mert bár a nappali tagozatos hallgatók gyakorlati képzését napi rendszerességgel nyomon tudjuk követ-ni, az intézményekkel való kommunikációnk folyamatos, a levelezős hallgatóinkkal azonban nem. Ők csak havonta 3-4 napot tartózkodnak az Egyetemen, ezért kiemelten fontos az ő szakmai gyakorlataiknak a nyomonkövetése.

A szakmai program jó lehetőséget biztosított a megjelent külső partnerintézmények számára, hogy betekintést nyerhessenek a Pedagógiai Kar életébe, és személyesen megismerkedhessenek azokkal a pedagógiai, pszichológiai és módszertani ismereteket tanító kollégákkal is, akik az elméleti felkészítésben segítik hallgatóinkat. A fórum keretében lehetőség nyílt a szakmai tapasztalatcserére, közös hosszú távú gyakorlati műhelyek létrehozására és a kapcsolati hálózat bővítésére.

A gyakorlati szakmai fórumnak a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kara adott otthont 2015 tavaszán. A szakmai beszélgetést, tapasztalatcserét felkészült oktató kollégák irányították.

2.1. a kutatás résztvevőiÖsszesen 15 köznevelési intézmény vállalta, hogy részt vesz az interjúban. Egy iskola az interjú elején kérte, hogy intézményének neve és települése ne kerüljön közlésre, amelyik kérdésre tud válaszolni, azt szívesen megválaszolja. A kutatás során 15 olyan mentortanítót és/vagy intézményvezetőt kérdeztünk meg, akik rendszeresen fogadnak végzős hallgatókat összefüggő gyakorlatra, de többen kérték, hogy az intézményük neve ne szerepeljen az adatelemzésben, így egységesen egyik intézmény nevét sem tüntetjük fel.

A válaszadó 15 pedagógus lakóhely szerinti megoszlása, a megyék szerinti aránya éppen ahhoz hasonló, amilyen az egyetemi beiskolázási arány a környező megyékből (1. számú ábra). Somogy megyéből 8, Baranyából 3, Tolnából 2, míg Pest és Zala megyéből 1-1 intézmény válaszolt a feltett kérdésekre.

személyiségük fejlesztéséhez szükséges korszerű eljárások, módszerek gyakorlása külső helyszínen, iskolai környezetben. A 8. félévben a hallgatók intézményen kívüli összefüggő szakmai gyakorlaton vesznek részt, melynek időkerete 10 hét.1 A gya-korlati képzés során történik a hallgatók speciális tanítói képességeinek, technikai jártasságainak fejlesztése. A gyakorlati képzés során a leendő tanítók hospitálásokon, csoportos és egyéni iskolai gyakorlatokon vesznek részt. Az elméleti módszertani is-meretek elsajátítását a pedagógiai, pszichológiai és tantárgy-pedagógiai tárgyak teszik lehetővé, melyek szemináriumain sor kerül az elmélet alkalmazásának gyakorlására is.

Az iskolai gyakorlat célja, hogy a hallgatók elsajátítsák az oktató-nevelő munkához szükséges készségeket és képességeket, azokat minél jobban fejlesszék a tanítási-tanulási folyamat során. Fontos, hogy bekapcsolódjanak az iskolai munkába, hogy az általuk választott műveltségterületnek megfelelően az 1-6. osztályos munka tartalmi, mód-szertani és adminisztratív feladataival is megismerkedjenek. A tanórák megtekintése, vezetése mellett fontos, hogy hallgatóink az iskola belső világába is betekinthessenek, annak részeseivé váljanak, és a nevelőtestület tagjaival kollegális viszonyt kialakítva elsajátítsák a személyes és a szakmai kommunikáció módjait. A közéleti tapasztalat-szerzés is kiemelkedő szerepet kap a gyakorlatok során. A gyakorlatvezetők az intéz-mény falain kívül zajló tevékenységekbe is aktívan bevonják a leendő pedagógusokat, ahol tapasztalatokat szerezhetnek, melyek a későbbi oktatói-nevelői munkájuk során előnyként és erősségként jelenhetnek meg (Bencéné-Velner-Pusztai, 2015).

A tanító szakos hallgatók számára a szakfelelős és a gyakorlatvezető kolléga egy ún. „Gyakorlati szakmai füzet”-et állít össze, mely útmutatóként, tájékoztatóként és hivatalos dokumentációként is szolgál a hallgatók számára. Ez a „kiskönyv” tartalmazza a hallgató hivatalosan hitelesített személyes adatait, a gyakorlati képzésre vonatkozó tájékoztatóanyagot, előírt készségeket és képességeket, feladatokat, illetve az egyes évfolyamokon elvégzendő gyakorlati munkákat, az intézményi gyakorlatvezető tanító által adott hivatalos értékeléseket és érdemjegyeket.

2. szakmai tapasztalatcsere a mentorokkal

A minőségi képzés érdekében nagyon fontos, hogy a gyakorlatban együttműködő partnerek között folyamatos legyen a kommunikáció. A tantárgyi tartalmak kor-szerűsítésében kiemelkedően fontos szerepe van a visszacsatolásnak. A gyakorlati képzési fórumok félévente lehetőséget adnak arra, hogy a partnerek közösen alakítsák ki céljaikat, stratégiájukat és azok megvalósítási módját. A hallgatók megszerzett ismereteiről, illetve azoknak gyakorlatba történő alkalmazásáról, kompetenciáinak értékeléséről nem történik ekkor részletes elemzés.

A Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kara a tanító szak gyakorlati képzésének haté-konyságáról minden tavaszi félévben, a kétszer egyhónapos külső intézményi gyakorlat után egy kérdőívet töltet ki az adott félév partnerintézményeivel. A 2014/2015-ös tan-évben, a hagyományos kérdőíves vizsgálattól eltérően, interjút készítettünk a gyakorlati szakmai program keretében hallgatóink mentoraival. A szakmai tapasztalatcsere

1 KKK Tanító BA szak: https://www.google.com/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=3&cad=r-ja&uact=8&ved=0CCUQFjACahUKEwik0sXls_IAhXBvHIKHYLTCYs&url=http%3A%2F%2Fwww.nefmi.gov.hu%2Fkkk&usg=AFQjCNHNWueNBoWDKzqhJ8yq9LgCPBogDw [2015.10.05.] 204.p.


24 25


1

1

2

1

1

1

1

4

1

0

4

1

1

0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5

Szakcs

Somogyvár

Pécs

Öreglak

Nagykanizsa

Nagyberény

Lengyeltóti

Kaposvár

Hosszúhetény

Gödre

Csököly

Buzsák

Budapest

A gyakorlatukat teljesítő tanítójelölt hallgatók száma az interjúban részt vevő köznevelési intézmények települései szerint a 2015. tavaszi félévben (fő)

2. számú ábra: A gyakorlatukat teljesítő tanítójelölt hallgatók száma az interjúban részt vevő köznevelési intézmények települései szerint a 2015. tavaszi félévben

A 15 intézmény, mely mentortanítóján keresztül az interjút vállalta, 14 településen található. Egyik településen két iskola pedagógusa vállalkozott az interjúra (Kaposvár), és egy iskola volt, amely teljes anonimitást kért mind intézménye, mind települése publikálásához. Csak így járult hozzá az interjúban való részvételhez. Azokra a kérdé-sekre, melyekre határozottan tudott válaszolni, vállalkozott a válaszra. Az anonimitást kért intézményből nem mentorpedagógusként volt jelen az interjúalany, és mivel erre a kérdésünkre nem tudott pontos választ adni, így nem nyilatkozott. A kis iskolával, kis létszámú tantestülettel rendelkező Csököly község esetében a vizsgált időszakban a legmagasabb hallgatói létszámot tudták vállalni, összesen 4 levelező tagozatos hallgatót.

3

8

2

11

Az interjúban részt vevő pedagógusok megoszlása intézményük települése szerint megyénként (N = 15)

Baranya

Somogy

Tolna

Pest

Zala

1. számú ábra: Az interjúban részt vevő pedagógusok megoszlása intézményük települése szerint megyénként

Nappali és levelező tagozatos hallgatóink többsége Kaposváron vagy Kaposvár környékén lakik, így természetes, hogy a megyénkből érkezett a legtöbb mentorpe-dagógus és intézményvezető a programra, és vállalta, hogy részt vesz a kutatásban.

Az interjúban részt vevő pedagógusok köznevelési intézményei jellemzően a me-gyeszékhelyen, Kaposváron és kistelepüléseken találhatóak. Az intézmények mind-egyikével együttműködési megállapodásunk, és több éves szakmai kapcsolatunk van.

Az intézményekben megfelelő végzettséggel rendelkező, jól képzett, sok éves szakmai tapasztalattal rendelkező mentorok foglalkoznak a leendő pedagógusokkal. Az infrastruktúra mindenhol megfelelő. A diáklétszámok az iskola és a település méretével arányosan eltérőek.

A tantestület tagjai – az egész életen át tartó tanulás elvét szem előtt tartva – fo-lyamatosan képzik magukat. Az alábbi diagram bemutatja, hogy mely településekről valók azok az intézmények, melyek a kutatásban részt vettek, és hogy ezen intézmé-nyekben települések szerint összesen hány hallgató gyakorolt a 2015. tavaszi félévben (2. számú ábra).


26 27


4,46

3,84,07 4,13

4,66

0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

3,5

4

4,5

5

hallgatóktudástartalma

gyakorlatitapasztalatuk

alkalmazottoktatási

módszerek

tudáshasznosítás szociáliskompetencia

A hallgatók szakmai felkészültsége a mentorpedagógusok véleménye alapján (átlag)

4. számú ábra: A hallgatók szakmai felkészültsége a mentorpedagógusok véleménye alapján

A 4. számú ábra az interjúalanyok értékelését mutatja abban a kérdésben, hogy milyennek ítélik meg a hallgatók szakmai felkészültségét, hogy a hallgatóink milyen elméleti tudással, gyakorlatban jól alkalmazható módszertani eszköztárral és szociális kompetenciával érkeznek a külső gyakorlati helyszínre. Az interjúalanyok elmondása alapján a hallgatók az oktatási módszerek kiválasztásában a legerősebbek. A szociális kompetenciájuk átlagosan 4,66-os értéket kapott. Elméleti tudásuk és a megszerzett tudás gyakorlatban való hasznosítása is 4,00 feletti átlagot ért el. (A gyakorlatban használt oktatási módszerek szempont esetében a 15 intézményből 2 intézmény men-torpedagógusa nem tudta megítélni megfelelően mentoráltját, így erre a kérdésünkre ők nem válaszoltak. A kapott átlagérték így 13 intézmény válaszát mutatja.) A hallgatók az oktatási módszereket a gyakorlatban nem minden esetben megfelelően, vagy csak sok segítséggel tudják alkalmazni. Ez a tapasztalatlanság még természetes, hiszen ez az alkalom az első, amikor külső helyszínen önállóan kell a tanultakat a gyakorlatba átültetni, és egyedül kell megvalósítani a tanítás-tanulás folyamatát a tervezéstől a tanítási óra végéig. E módszertani „hiányosságokat” a megjelent mentorok nem tartották negatívumnak, hanem csak figyelemfelkeltőnek. Javasolták, hogy a négy tanév folya-mán jó lenne, ha több alkalommal mennének a leendő tanítók külső gyakorlóhelyekre.

Megkérdeztük az intézményekből érkező vezetőket, hogy amennyiben munkáltatóként lehetőség lenne alkalmazni iskolájukban a gyakorlatozó hallgatót, milyen szempon-tokat vennének figyelembe, melyek alapján alkalmaznák őket. A 15 intézményből 10 mindenképpen alkalmazná tanítóként a gyakorlatot teljesítő hallgatót, az alapján, amit tapasztalt a hallgató végzett munkája, a gyermekekhez és a szülőkhöz való hozzáállása és az iskolai életbe való bekapcsolódásuk alapján. 4 intézmény jelentős betanítással mindenképpen lehetőséget adna a tanítópályára való belépésre. 1 intézmény nem

511

91

1033

62

48

4

0 2 4 6 8 10 12

SzakcsSomogyvár

PécsÖreglak

NagykanizsaNagyberényLengyeltóti

KaposvárHosszúhetény

GödreCsökölyBuzsák

Budapest

Mentorpedagógus végzettséggel rendelkező tanítók száma az interjúban részt vevő köznevelési intézmények települései szerint a 2015. tavaszi félévben (fő)

3. számú ábra: Mentorpedagógus végzettséggel rendelkező tanítók száma az interjúban részt vevő köznevelési intézmények települései szerint a 2015. tavaszi félévben

Az interjú során rákérdeztünk arra, hogy a hallgatókkal való gyakorlati foglalkozást az intézmények milyen személyi feltétellel tudják megoldani. A 3. számú ábra mutat-ja, hogy van olyan intézmény, ahol 5 fő feletti azon tanító kollégák száma, akik már mentori végzettséggel rendelkeznek, így a tanítójelöltjeink képzett szakemberektől tanulhatják meg az oktató-nevelő munka szakmai szépségeit, nehézségeit. Több in-tézmény esetében a mentorok egyetemünkön szerezték meg szakképesítésüket, illetve van olyan pedagógusuk, aki jelenleg is mentorhallgatónk.


28 29


kiváló, a gyakorlati tapasztalatok hiányosságait is figyelembe véve, és hogy emberi, szociális kompetenciájuk, gyermekekhez való viszonyuk, empátiájuk alapján szívesen alkalmaznák kollégaként őket.

Öt intézmény képviselője arra helyezte a hangsúlyt, hogy további gyakorlati tudás és tapasztalat megszerzésével és továbbképzésekre való beiskolázással alkalmazná csak a mentorált hallgatóját. Mint ahogy említették is, az elméleti és módszertani tudásuk megvan a hallgatóknak, de a gyakorlatban való tapasztalatszerzés mindenképpen folyamatos tréningeken való részvételeket igényel, betanításukra jelentős humánerő-forrást kell alkalmazni.

128

1 1

A gyakorlati képzési fórumok szerepe, jelentősége az intézmények számára

kapcsolattartás

dokumentumok

szakfejlesztés

egyéb

6. számú ábra: A gyakorlati képzési fórumok szerepe, jelentősége az intézmények számára

Hasznosnak véltük megkérdezni a jelenlévőket arról is, hogy mennyire tartják fontosnak a szakmai fórumokon való részvételt, mi számukra a legfontosabb válasz-tási szempont, amikor meghívást kapnak egy ilyen rendezvényre. Kérdésünkre több választ is kaptunk. A válaszadók egyértelműen a kapcsolattartást és kapcsolatépítést tartják elsődlegesnek, a folyamatos személyes kommunikációt, ami az e-mailekkel nem pótolható. Ugyanakkor 8 intézmény még a dokumentációkról történő egyeztetést is megnevezte fontos szempontnak. Úgy vélték, hogy nem minden esetben egyértelmű, hogy milyen feladatot lehet és kell adni a hallgatóknak, milyen tervezetet kell készíteni, és a teljesítményt milyen módon kell értékelni. Egy-egy intézmény a szakfejlesztésre vonatkozó információk miatt látogatja szívesen a szakmai programokat.

A program zárásaként a megjelent vendégeink javaslatokat, észrevételeket és ké-réseket fogalmazhattak meg a tanító szak gyakorlati képzésére és a hallgatók felké-szültségére vonatkozóan. Az intézmények köszönetüket fejezték ki az Egyetemnek, hogy az megkereste őket a feladattal, hogy mentorként segíthették a tanítójelöltek

válaszolt erre a kérdésünkre (5. számú ábra).

10

4

1

A mentorált hallgató leendő munkavállalóként való alkalmazása a gyakorlóhelyen az intézmények vezetőinek szempontjai alapján

2015. tavaszi félév (intézmények száma)

igen

jelentős betanítással,továbbképzéssel

nem válaszolt

5. számú ábra: A mentorált hallgató leendő munkavállalóként való alkalmazása a gyakorlóhelyen az intézmények vezetőinek szempontjai alapján, 2015. tavaszi félév

Megkértük az intézmények jelenlévő képviselőit, hogy nevezzék meg azokat a szakmai képességeket, készségeket és kompetenciákat, amelyek előnyt jelentenek egy leendő tanító számára egy állásinterjú során, és mint munkaadó jól tudnák hasznosítani az intézményi munka minőségének erősítésében. A mentorok és intézményvezetőik szá-mára az elsődleges szempont – melyet minden jelenlévő határozottan kihangsúlyozott – a gyermekek iránti szeretet. Kiemelték még az szilárd elméleti alapokon nyugvó szakmai tudást, a módszertani eszköztár ismeretét, a pedagógusjelölt határozottságát, jó tervezőkészségét, csapatban való együttműködését és kreativitását. Volt olyan in-tézményvezető, aki szerint az iskolájában gyakorlatát teljesítő hallgatók bármelyikét szívesen alkalmazná, mert a hallgatók az elméleti tudásuk alapján jól felkészültek, és a gyakornoki években kapott segítséggel a későbbiekben kiemelkedő szakemberekké válhatnak. Egyetértettek a kollégák abban, hogy a gyakorlatot teljesítő pedagógusjelöltek nyitottak, toleránsak, szívesen együttműködnek és bekapcsolódnak a nevelőtestületi munkákba, közösségi, szabadidős tevékenységekbe. Szívesen szerveznek külön fog-lalkozásokat a gyermekeknek, kreatívak és ötletgazdagok.

Egy vidéki intézmény mentora elmondta, hogy az iskolájukban gyakorlati és záró-tanításon részt vett hallgatók mindegyike megfelelő szakmai tudással rendelkezett. A gyakorlati tapasztalatot és a jártasságot az intézményükben alkalmazott tanulás-szervezési módszerek alkalmazásában majd a gyakorlati munkájuk során szerezhetik meg. Kiemelte, hogy a szakmához való elhivatottságuk, munkabírásuk és szakmai alázatuk lehetővé tenné a tantestületükben való beilleszkedést.

Egy intézményvezető megfogalmazta, hogy a hallgatók szakmai felkészültsége


30 31


és mentori vélemények Karunk számára is fontos visszajelzések a jövőben szakmai fejlesztések tekintetében.

irodalom

Deli István (1994): A gyakorlatvezetés pedagógiája. Segédkönyv a tanítóképző főis-kolákon gyakorlati képzést vezetők számára, CSVMTF, Kaposvár.

Bencéné Fekete Andrea – Velner András – Pusztai Judit (szerk.) (2015): Útmutató szakmai gyakorlathoz Tanító BA szak. Nappali és levelező munkarend. Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar, Kaposvár.

gyakorlati felkészülését, hozzásegíthették őket a tanítói szép hivatáshoz. Volt olyan, aki elmondta, hogy az adott tanévben náluk gyakorlatot teljesítő két hallgató minden tekintetben a legjobbnak bizonyult az elmúlt 10 év viszonylatában.

Néhány intézmény vezetője felhívta a figyelmünket arra, hogy a hallgatók csak a külső intézményi gyakorlaton ismerkedtek meg a kooperatív tanulási technikák alkalmazásával, az interaktív tábla rendszeres használatával. Itt próbálták ki először az óratervezéseik során a képességek szerinti differenciálást.

Javaslatot tettek arra az intézmények képviselői, hogy kisebb hangsúlyt kellene fektetni a technikai megvalósításokra és több figyelmet szentelni a személyes varázs kiépítésére. Véleményük szerint a pedagógusjelölteknek tisztában kell lenniük azzal, hogy a tanítás eszközeinek a megléte még nem feltétele az ismeretek jó közvetítésé-nek. Talpraesettnek, határozottnak kell lenniük a váratlan helyzetekben is. Célszerű lenne szituációs feladatok és mikrotanítások segítségével gyakorolni a problémák megoldásának lehetséges kimeneteleit.

Az egyházi fenntartású intézmények képviselői is elmondták, hogy egyházi iskola-ként tanáraik számára fontos a vallásos előírásokkal kapcsolatos szabályoknak való megfelelés; a leendő tanítók munkájával nagyon meg voltak elégedve.

3. Összegzés

A tanítójelöltek felkészültségét mérő elégedettségi vizsgálatra a tavalyi tanévben egy szakmai fórum keretében lehetőségünk volt személyesen is meghívni a gyakorlatot biztosító intézményeket. A fókuszcsoportos interjú keretében sor került a tanító szakos hallgatók gyakorlati munkájának értékelésére, a fejlesztési lehetőségek megbeszélésére, mindez a képzés minőségének javítása érdekében.

Az intézmények vezetői és mentorpedagógusainak véleménye alapján hallgatóink jól felkészülten, megfelelő elméleti ismeretekkel érkeznek a gyakorlóhelyekre. Az elhiva-tottságuk, a gyermekekhez való viszonyulásuk a pedagógus szakma szeretetére vall.

A pedagógusok visszajelzései, nyitottságuk a személyes találkozásra azt bizonyítja, hogy kiemelkedő jelentősége van a hálózati kapcsolatrendszernek a gyakorlati képzés területén is. A szakmai kapcsolat erősödését az is igazolja, hogy a Kar által szervezett szakmai napokon, konferenciáinkon egyre több pedagógus előadóként is részt vesz, ahol a jó gyakorlatok bemutatásával segítik hozzá a hallgatók és oktatókat a köznevelési intézményekben folyó tevékenység megismeréséhez. Továbbgondolásra érdemes lehet, hogy a szakmai fórumokra, szakmai napokra a hallgatókat is meg lehetne hívni, és akkor nem csak a kollégák, hanem a hallgatók-oktatók-pedagógusok közti szakmai tapasztalatcsere is lehetővé válna.

A gyakorlóintézmények vezetői fontosnak tartják pedagógusaik folyamatos képzé-seinek biztosítását, mert vallják, hogy számukra, akik a gyermekek oktatása-nevelése folyamatában nap mint nap részt vesznek, a gyorsan változó igényeknek való megfelelés elengedhetetlen.

A szakmai napon elhangzottak alapján méltán lehetünk büszkék hallgatóinkra és lehetünk büszkék oktatóinkra is, akik lelkiismeretes munkájukkal, megfelelő, magas színvonalú elméleti ismereteket és módszertani tudást adtak át a pedagógusjelölteknek.

Hisszük, hogy a hálózatokban való együttműködés a versenyképességet és a ha-tékony munkát növeli. A szakmai program keretében elhangzott intézményvezetői

33

Társadalmi partnerek kapcsolata a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karával

Társadalmi ParTnErEk kaPCsolaTa a kaPosvári EgyETEm PEdagógiai karával

dr. Fináncz Juditegyetemi docens, Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar

[email protected]

1. Bevezetés

Minden felsőoktatási intézmény számára fontos, hogy megismerje potenciális társa-dalmi partnereinek igényeit, érdekeit, és működése során igyekezzen ezeket figyelembe venni, illetve velük minél szorosabb kapcsolatot kialakítani. Ez az igény fokozottabban jelentkezik egy pedagógusképző kar esetében, hiszen az intézményben folyó pedagó-gusképzéseknek és továbbképzéseknek kapcsolódniuk kell a köznevelési folyamatokhoz és reagálniuk kell társadalmi környezetük szükségleteire.

A tanulmány a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karához (KE PK) kapcsolódó tár-sadalmi partnerek igényeit, együttműködési javaslatait és az intézményhez fűződő kapcsolatát mutatja be, a 2014-2015-ös tanévben végzett vizsgálatok eredményei alapján. Az igényfelméréseket a „Pedagógusképzést segítő hálózatok továbbfejlesz-tése a Dél-Dunántúl régióban” című TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 pályázatban részt vevő kaposvári K/3 munkacsoport végezte, amely a köznevelési és felsőoktatási intézmények együttműködésének bővítésével, összehangolásával foglalkozott. A vizs-gálatokban a tanulmány szerzője mellett közreműködött Szöllősi Bernadett, Horváthné Tóth Ildikó, Schmidt Lilla és Varga Ilona.

Mivel a Kaposvári Egyetem Pedagógia Karán főként gyakorlatorientált alapképzések (óvodapedagógus BA, tanító BA, gyógypedagógia BA, csecsemő-és kisgyermeknevelő BA) és szakirányú – többségében pedagógus szakvizsgával záruló – továbbképzések működnek, ezért a vizsgálatok célcsoportjaként a következő halmazok jelentkeztek: az intézményben pedagógusdiplomát szerzett egykori hallgatóink, a hallgatók szakmai gyakorlatát partnerintézményben segítő mentorpedagógusok, valamint a dél-dunántúli köznevelési intézmények vezetői.

2. az intézményben végzett frissdiplomások kapcsolata a képző intézménnyel

A diplomás pályakövetési vizsgálat keretében a KE Pedagógia Karán 2009-2014 között végzett egykori hallgatóinkat kerestük meg online kérdőív segítségével. Az adatbázisba azok az óvodapedagógus BA, tanító BA és gyógypedagógia BA szakon végzettek kerülhettek be, akik a végzést követően hozzájárultak ahhoz, hogy adataikat a KE ALUMNI a későbbiekben felhasználja. 2014 decemberében 935 email címre küldtük ki az online kérdőív URL címét tartalmazó felkérő levelet, illetve a kérdőív kitöltésére emlékeztető e-mailt. Sajnos a három-négy évnél régebben végzettek eseté-ben azt tapasztaltuk, hogy sok e-mail cím már nem aktív, így nem tudtunk mindenkit elérni. Az online kérdőívet 103 fő töltötte ki, ami 11 százalékos kitöltési arányt jelent.

Dr. Fináncz Judit

34 35


kapcsolatban, illetve a gyakorlatban hogyan vált be az egyetemen megszerzett tudás. A kérdezettek ötös skálán értékelték a pedagógus szakmához tartozó tényezőket, az ötös a legkedvezőbb, az egyes a legkedvezőtlenebb válaszlehetőség volt. A válaszok átlagos értékeit a 2. számú ábra szemléleti.

0 1 2 3 4 5

Pedagógia

Pszichológia

Általános módszertaniismeretek

Szakmódszertan

IKT módszertan

Kompetencia-fejlesztés

4,13

4,34

3,98

3,99

3,69

3,76

4,235

4,49

3,96

3,92

3,55

3,66

Az egyetemen kapott felkészítés és a megszerzett tudás beválása a gyakorlatban (n=103)

Milyen felkészítést kapott a pedagógus szakmára vonatkozóan azegyetemen?Hogy vált be a gyakorlatban az a tudás, amit kapott az egyetemen?

2. számú ábra: Az egyetemen kapott felkészítés és a megszerzett tudás beválása a gyakorlatban (N=103)

Az ábrán látható, hogy a végzett hallgatók a legkedvezőbbnek a pszichológia és pedagógia területén kapott tudást és annak gyakorlati alkalmazhatóságát ítélik, ezeket rendre négyesnél magasabbra értékelték. Kevéssel négyes alatti értékeket kapott az általános és szakmódszertani felkészítés, míg a kompetenciafejlesztés és az IKT mód-szertan értékelése 3,5-3,8 közötti. A tagozat változó esetén nincs szignifikáns különbség a válaszok között, de a szak változót tekintve a pszichológiai tudás beválásának és az általános módszertani felkészítés beválásának megítélése esetén már szignifikáns különbség mutatkozik a válaszok között, ezeket szemlélteti az 1. és 2. táblázat.

2.1. a képzés értékeléseA kérdezetteknek ötös skálán állításokat értékelhettek a Kaposvári Egyetem Pedagó-giai Karán végzett képzéssel kapcsolatban. Az 1. számú ábrán látható, hogy egy item kivételével a kérdezettek legalább kétharmada mindegyik állításra a két legkedvezőbb értéket adta. A kivétel a gyakorlati képzés értékelése volt, itt csak a válaszadók 55 százaléka állította, hogy a képzés kellőképpen gyakorlatorientált volt. Ugyanakkor ehhez azt is hozzá kell tenni, hogy további 30 százalék közepesen gyakorlatorientált-nak ítélte meg a képzést. A szak és tagozat változókat tekintve nem volt szignifikáns különbség a válaszok között.1

0% 20% 40% 60% 80% 100%

a képzés magas színvonalú volt

az oktatók mindent megtettek a minőségi képzés…

minden információt megkaptam a képzéssel kapcsolatban.

a hallgatók és az oktatók között a kapcsolat megfelelő volt.

a választott képzéssel versenyképes diplomát szerezhettem.

a tantárgyak egymásra épülése logikus, jól átgondolt volt.

a képzés gyakorlatorientált volt, így megfelelően…

a kötelező szakmai gyakorlat azért volt fontos, mert…

78%

77%

67%

80%

78%

68%

55%

81%

Képzéssel kapcsolatos állítások értékelése (ötös skálán a két legkedvezőbb érték összesítve), százalék, n=103

1. számú ábra: Képzéssel kapcsolatos állítások értékelése (ötös skálán a két legkedvezőbb érték összesítve), százalék, N=103)

A gyakorlati képzés fontosságát nem elhanyagolva meg kell jegyezni, hogy a végzést követő gyakornoki időszak során több lehetőség nyílik a szakmai tapasztalatszerzésre, mint a képzés során, ahol az elméleti és gyakorlati képzés egymással párhuzamosan történik.

A tanulmány szerzője elképzelhetőnek tartja, hogy a többi felsőoktatási intéz-ményben végzett egykori hallgatók is hasonlóan gondolkodnak a gyakorlati képzés helyzetéről. Ugyanis az Országos Programfejlesztési Bizottság ülésein a gyakorlati képzés kreditértékeit és időkereteit a többi képző intézmény hasonló adataival ösz-szevetve egyértelműen megmutatkozott, hogy az óvodapedagógus és tanító szakokon a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karán az átlagnál nagyobb hangsúlyt fektetnek a gyakorlati képzésre.

A 2009-2014 között végzett pedagógusoktól az iránt is érdeklődtünk, hogyan vélekednek arról, milyen felkészítést kaptak az egyetemen a pedagógus szakmával

1 Chi-négyzet szignifikanciapróba alapján

Dr. Fináncz Judit

36 37


2.2. Továbbképzési igényekA válaszadók a kérdőívben megjelölhették azokat a területeket, ahol szükségesnek vélik saját továbbképzésüket. Ezeket szemlélteti a 3. táblázat (egy válaszadó több területet is megjelölhetett). A válaszokból kitűnik, hogy az SNI és hátrányos helyzetű gyermekekkel való foglakozás, a portfóliókészítés, a konfliktuskezelés, a devianciák kezelése és a kompetenciafejlesztés területén igényelnének a legtöbben továbbképzést. Emellett a szakmódszertanok, a tehetséggondozás, a tanulásmódszertan és az idegen nyelvi képzés is kiemelt területként jelenik meg a mentori tevékenységgel kapcsolatos képzési igényen túl.

kompetenciafejlesztés 36%

tanulásszervezés 15%

tanulásmódszertan 21%

szakmódszertan 31%

HH és HHH gyermekek fejlesztése 44%

SNI gyermekekkel való foglalkozás 53%

devianciák kezelése 36%

konfliktuskezelés 38%

tehetséggondozás 30%

hallgatói és gyakornoki mentorálás 17%

portfóliókészítés 42%

gazdasági 9%

művészeti 14%

informatikai 7%

szabadidő-, rendezvényszervezés 11%

idegen nyelvi 22%

3. táblázat: Mely területeken tartja szükségesnek saját továbbképzését? (n=103)

A 4. táblázat adatai alapján látható, hogy a válaszadók leginkább a rövidebb, gya-korlatközpontú képzések iránt érdeklődnek, emellett a szakvizsgát adó felsőoktatás szakirányú továbbképzések is kelendőek a minta körében. Ennek valószínűleg két tényező állhat a hátterében: egyrészt a jelenlegi szabályozás szerint pedagógus minősí-tési rendszerben a pedagógus szakvizsga megléte alapvető fontosságú a pedagógus II. kategóriába történő besoroláshoz, ezt pedig többnyire 2-4 féléves felsőoktatási szak-irányú továbbképzés keretében lehet megszerezni. Másrészt a mindennapi pedagógiai munkában felmerülő konkrét problémák gyakorlati megoldását vagy annak segítését a pedagógusok a rövidebb, gyakorlatiasabb képzésektől, tanfolyamoktól várják.

A pszichológiai fel-készítés megítélése

(χ²=0,47)

A megszerzett pszicho-lógiai tudás beválásának

megítélése

(χ²=0,015)

óvodapedagógus 4,57 4,55

tanító 4,36 3,95

gyógypedagógus 4,38 4,19

1. táblázat: A pszichológiai felkészítés és megszerzett pszichológiai tudás megítélése szakonként (N=103)

Az 1. táblázat adatait tekintve látható, hogy a pszichológiai felkészítés megítélését illetően nincs különbség a különböző szakon végzettek válaszai között, azonban a be-válás megítélésében már van szignifikáns eltérés: az óvodapedagógus szakon végzettek kedvezőbben ítélik meg a megszerzett pszichológiai tudás hasznosíthatóságát, mint a tanító vagy gyógypedagógia szakon végzettek. Különösen a tanítók esetén szembeötlő a pszichológiai felkészítés megítélése és a megszerzett tudás beválása közötti eltérés.

Az általános mód-szertani felkészítés

megítélése

(χ²=0,056)

A megszerzett általános módszertani tudás beválá-

sának megítélése

(χ²=0,038)

óvodapedagógus 4,13 4,23

tanító 4,23 4,14

gyógypedagógus 3,45 3,45

2. táblázat: Az általános módszertani felkészítés és a megszerzett általános módszertani tudás beválásának megítélése szakonként (N=103)

A 2. táblázat az általános módszertani felkészítés és annak gyakorlati beválásának megítélésének szakonkénti különbségeit mutatja. A felkészítés megítélése szakon-ként nem mutat szignifikáns különbséget, bár a χ² értéke mutatja, hogy közel van a szignifikanciaszinthez. A megszerzett általános módszertani tudás beválásának megítélése viszont már határértéken belül van, tehát az adatok alapján elmondható, hogy az egyetemen szerzett általános módszertani tudás hasznosíthatóságát tekintve az óvodapedagógus és tanító szakon végzettek elégedettebbek a gyógypedagógusoknál.

A végzett hallgatókat arról is megkérdeztük, hogy jelenlegi munkájukban milyen mértékben használják a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karán végzett tanulmányaik során elsajátított tudást és készségeket. A válaszadók háromnegyede válaszolta azt, hogy teljes vagy jelentős mértékben épít a képzés alatt megszerzett ismereteire, készségeire.

Dr. Fináncz Judit

38 39


3. a mentorpedagógusok visszajelzései, együttműködési igényei

A Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karának végzős hallgatói a képzés utolsó félévében 8 hetes összefüggő gyakorlatot teljesítenek külső partnerintézményben. A nappali tagozatos tanító és óvodapedagógus hallgatók gyakorlatát segítő mentorpedagógusok számára kiküldtünk egy kérdőívet, melyben többek között a hallgatói mentorálással kapcsolatos témaköröket és a KE Pedagógiai Karához fűződő kapcsolatukat vizsgáltuk.

A papíralapú kérdőívet 44 pedagógus juttatta vissza, többségük óvodában dolgozik. A hallgatókkal foglalkozó pedagógusok válaszaiból kiderül, hogy több mint 85 szá-zalékuk nem rendelkezik mentori végzettséggel, ugyanakkor mintegy 60 százalékuk szeretne mentorképzésben részt venni. A képzés iránt érdeklődők háromnegyede nem szakirányú továbbképzés, hanem rövidebb idejű képzés vagy tanfolyam keretében képzeli el a mentori végzettség megszerzését.

3.1. visszajelzések a végzős hallgatókrólA végzős hallgatók felkészültségét a mentorpedagógusok rendkívül pozitívan értékelik, ezt szemlélteti a 6. táblázat. A felsorolt tényezők közül egyedül a konfliktuskezelés értékelése nem éri el ötös skálán a négyes átlagot, ugyanakkor nagyon sok készség, ismeret kapott 4,5-nél magasabb értékelést. Ezek közül kiemelkedik a végzős hallgatók informatikai tudása, együttműködési, kapcsolatteremtési készsége, kreativitása és a tervezőmunka. Emellett a mentorok pozitívan értékelték a hallgatók elméleti és mód-szertani felkészültségét és a hátrányos helyzetű gyermekekkel való bánásmódjukat.

Az továbbképzés kapcsán többekben felmerül a mesterszakos képzés igénye is, ami lehetővé teszi a magasabb bérkategóriába történő besorolást.

felsőoktatási alapszak (BA) 10%

felsőoktatási mesterszak (MA) 36%

felsőoktatási szakirányú továbbképzés 48%

rövid idő alatt elvégezhető (30, 60, 120 órás) képzés 53%

néhány hónapos tanfolyam 26%

4. táblázat: Milyen típusú képzéseken szeretne részt venni? (n=103)

2.3. Együttműködés a kE Pedagógiai karávalA válaszadókat azzal kapcsolatban is megkérdeztük, hogy milyen területen képzelik el a Kaposvári Egyetemmel való további együttműködést, miben igényelnének segít-séget. A kérdezetteknek zárt kérdés keretében előre meghatározott együttműködési lehetőségeket kellett ötös skálán értékelniük, ahol az ötös jelentette a legnagyobb együttműködési igényt. Emellett egyéb ötleteket is megfogalmazhattak, bár ezzel kapcsolatban nem sok válasz született.

szakmai anyagok rendelkezésre bocsátása 3,95

szakmai fórumok szervezése 3,71

adatbázis szolgáltatások: partnerintézmények 3,34

adatbázis szolgáltatások: munkaerő-közvetítés 3,55

adatbázis szolgáltatások: gyakornoki helyek 3,48

adatbázis szolgáltatások: jó gyakorlatok 3,88

honlap-szolgáltatások pedagógusok számára 3,91

tanácsadó szolgáltatás működtetése gyakornokok számára 3,93

tájékoztatás a pedagógus minősítési rendszerrel kapcsolatban 3,92

5. táblázat: Milyen területeken igényelné a képző intézmény (KE PK) további segítségét pedagógiai munkája gyakorlása során? (n=103)

Az 5. táblázatban látható, hogy a válaszadók elsősorban a pedagógus életpályamo-dell kérdéseivel kapcsolatban igényelnének segítséget, tájékoztatást, emellett szívesen vennék, ha szakmai anyagokat és jó gyakorlatok leírását is elérnék az egyetemen ke-resztül. Az egyéb adatbázis szolgáltatások (gyakornoki helyek, munkaerő-közvetítés, partnerintézményi adatbázis) iránt nem mutatkozik nagy igény, bár elképzelhető, hogy mivel ezek a szolgáltatások eddig nem voltak elvárhatóak a felsőoktatási intézmények-től, nem részei a mindennapi gyakorlatnak, ezért a kérdezettek nem látják ezeknek esetlegesen pozitív hatásait.

Dr. Fináncz Judit

40 41


- a gyakorló óvodában a délutáni feladatokba nagyobb mértékben kapcsolódjanak be a hallgatók;

- az óvodavezetői feladatokkal történő ismerkedés kerüljön át a 8 hetes gyakorlat elejére;

- a tanító szakosoknak több iskolai hospitálásra és hosszabb zárógyakorlatra lenne szükségük;

- a tanító szakosok a műveltségterületükből is tartsanak zárótanítást;- a hallgatók legyenek nyitottabbak a gyakorló intézményektől eltérő

pedagógiai programok és gyakorlatok tekintetében.

3.2. kapcsolat a kaposvári Egyetem Pedagógiai karávalAmi a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karával való kapcsolatot illeti, a hallgatók fo-gadása mellett az elmúlt három évben a válaszadók 15 százaléka vett részt az egyetem által szervezett képzésben, negyedük működött közre egyetemi rendezvényeken. A mentorokat arról is megkérdeztük, hogy milyen területeken látják az együttműködési lehetőségek továbbfejlesztését a KE Pedagógiai Karával. A válaszokat a 7. táblázat szemlélteti.

hallgatói mentorálás területén 54,5%

partnerintézményi kapcsolat kialakítása 27,9%

szakmai fórumok szervezése 70,5%

szakfejlesztésekben való részvétel 29,5%

tudományos kutatásokban való együttműködés 11,4%

7. táblázat: Milyen területeken lehetne további együttműködést kialakítani a KE Pedagógiai Karával? n=44

A mentorpedagógus több mint 70 százaléka úgy véli, hogy több szakmai fórumra lenne szükség, emellett csaknem 55 százalékuk a hallgatói mentorálás területén is intenzívebb együttműködést szeretne a képző intézménnyel.

Bár a tudományos kutatásban történő együttműködést viszonylag alacsony arány-ban választották, amikor a következő kérdésben közös kutatási témákat javasoltunk, ott jóval nagyobb arányú érdeklődés mutatkozott. A mentorok szerint a következő témakörök vizsgálata területén tudnának a leginkább együttműködni az egyetemmel:

- átmenetek problémája és kezelése- hátrányos helyzetű gyermekek esélyteremtésének lehetőségei- tehetségfejlesztés- szokás-és szabályrendszer kialakulása, kialakítása az óvodában és az

iskolában- tanulási és tanítási motiváció vizsgálata- agressziókezelés, konfliktuskezelés- kompetenciafejlesztés

elméleti felkészültség 4,63

ismeretek gyakorlati alkalmazása 4,54

módszertani felkészültség 4,55

foglakozások/tanítási órák tervezése 4,86

önelemző-önértékelő képesség 4,60

differenciált tanulásszervezés 4,36

kooperatív technikák alkalmazása 4,34

projektmódszer alkalmazása 4,37

tervezőmunka 4,63

fejlesztő értékelés 4,40

minősítő értékelés 4,38

tehetséggondozás 4,32

hátrányos helyzetű gyermekekkel való bánásmód 4,67

csoportmunka 4,50

irányító-és szervezőkészség 4,45

kezdeményezőkészség 4,60

határozottság 4,53

önálló munkavégzés 4,67

kreativitás 4,72

kapcsolatteremtés 4,77

együttműködési készség 4,81

konfliktuskezelés 3,90

informatikai ismeretek 4,90

a hallgatók szociális kompetenciájának illeszkedése a munkahelyi légkörhöz 4,71

6. táblázat: Milyennek ítéli meg a hallgató ismereteit, készségeit, képességeit? Értékelje 1-től 5-ig (5=legmagasabb érték) n=44

A hallgatók kedvező megítélését támasztja alá az is, hogy a válaszadó mentorok háromnegyede szerint a képző intézmény jól felkészítette a gyakorlatra érkező hallga-tót, további egyötödük szerint csak részben voltak felkészültek. A mentorok csaknem 85 százaléka szívesen dolgozna együtt a jövőben kollégaként a megismert végzős hallgatóval.

A válaszok alapján elmondható, hogy a mentorok nemcsak a hallgatók tudásával, hanem társas készségeikkel, pedagógiai attitűdjükkel is elégedettek. A hallgatók megítélésében nincs szignifikáns különbség az egyes szakokat tekintve, ennek ösz-szehasonlításához magasabb minta-elemszámra lenne szükség.

A mentorokat arra is megkértük, hogy fogalmazzanak meg javaslatokat a hallga-tók szakmai gyakorlatával kapcsolatban annak érdekében, hogy a külső szakmai gyakorlat tevékenységeit jobban előkészíthessük. A mentorok a következő fontosabb észrevételeket tették:

Dr. Fináncz Judit

42 43


Rendelkeznek-e megfelelő elméleti háttérrel? 4

Rendelkeznek-e megfelelő gyakorlati tapasztalattal? 3,56

Az általunk használt gyakorlatorientált oktatási módszerek milyen mértékben tükröződnek munkavégzésükben? 3,78

Milyen mértékben tudják hasznosítani a megszerzett tudást a munka világá-ban (gyakorlati felhasználhatóság szempontjából)? 3,74

Illeszkedik-e és ha igen, milyen mértékben a hallgatók megszerzett szociális kompetenciája a munkahelyi légkörhöz? 3,97

Milyen a hallgatók kommunikációs, kapcsolatteremtő képessége? 4

Milyen szintű a hallgatók pályaalkalmassága? 3,97

Szívesen alkalmazna a Kaposvári Egyetemen végzett hallgatót? 4,19

8. táblázat: Milyennek ítéli meg a KE PK hallgatóinak tudását, képességeit? Értékelje ötös skálán! (5= legmagasabb szintű) n=101

4.2. képzési igényekA vizsgálat keretében arra is választ kerestünk, milyen továbbképzési igények merülnek fel a köznevelési intézmények vezetői részéről, illetve milyen végzettséggel rendelkező pedagógusokra lenne szükség az adott intézményben.

Az intézményvezetők válaszaiból kiderül, hogy a természettudományok és az informatika területén a legsürgetőbb a pedagógushiány pótlása, ugyanakkor többen jelezték, hogy a következő években szükségük lenne óvodapedagógusokra, gyógy-pedagógusokra, fejlesztő pedagógusokra, nyelvtanárokra és tanítókra – ez utóbbi csoportból főként az idegen nyelvi és a testnevelés műveltségterülettel rendelkezőket részesítenék előnyben a válaszadók.

Az intézményvezetőket megkérdeztük arról is, hogy mely területeken és milyen típusú képzések keretében tartják szükségesnek a pedagógusok továbbképzését. A válaszok megoszlását mutatja a 9. és 10. táblázat. A képzés területét tekintve a válaszok hasonlítanak az imént bemutatott diplomás pályakövetési vizsgálatban kapott adatokhoz (3. táblázat): az intézményvezetők szintén az SNI és hátrányos helyzetű gyermekekkel való foglakozást, a portfóliókészítést, a konfliktuskezelést, a kompetenciafejlesztést és a módszertan területeit emelték ki, ugyanakkor az idegen nyelvi képzéseket kevésbé tartják fontosnak, mint a pályakezdő pedagógusok. Egy másik jelentős különbség az informatikai képzések fontosságának megítélése: az intézményvezetők háromszoros arányban választották ezt továbbképzési területként a fiatal pedagógusokhoz képest. Ennek hátterében valószínűleg generációs különbség állhat.

4. intézményvezetők a kaposvári Egyetem Pedagógiai karáról

Az intézményvezetői vizsgálat 2014 decemberében zajlott, online kérdőív formájában. Az elmúlt évek intézményi összevonásai miatt a Dél-Dunántúl régióban 456 közne-velési intézmény működött 2014 őszén, közülük 101 intézményvezető töltötte ki az online kérdőívet. A mintában mintegy 40 százalék az óvodák és csaknem 30 száza-lék az általános iskolák aránya, a többi közös intézmény vagy középiskola, emellett három bölcsődevezető is kitöltötte a kérdőívet. Az intézmények felénél a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot nevezték meg fenntartónak, további 46 százaléknál önkormányzati fenntartású intézményekről beszélhetünk. A válaszok több mint fele Somogy megyei intézményekből érkezett, a Tolna és Baranya megyei köznevelési in-tézmények alulreprezentáltak a mintában. Mindez vélhetően annak is betudható, hogy a földrajzi közelség miatt a somogyi intézmények több szállal kötődnek a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karához.

4.1. visszajelzések a hallgatókrólA hallgatói mentorálást illetően elmondható, hogy az intézmények több mint fele fogadott az elmúlt három évben hallgatókat valamelyik felsőoktatási intézményből a szakmai gyakorlatuk teljesítése érdekében. A válaszadók 29 százaléka fogadott hallgatókat a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karáról.

A 8. táblázat azt szemlélteti, hogyan értékelik az intézményvezetők a KE PK hall-gatóinak felkészültségét. A kapott értékelésekből világosan kiderül, hogy az intéz-ményvezetők alapvetően jónak ítélik hallgatóink tudását, képességeit. Ugyanakkor látható, hogy az előzőekben bemutatott mentorpedagógusi értékeléshez képest ezek az értékek némileg alacsonyabbak. Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy nem csak a végzős hallgatókra kérdeztünk rá, és a képzés korai szakaszában a hallgatók isme-retei és pedagógus attitűdjei még nem olyan magas szintűek, mint az utolsó félévben. Emellett a legtöbb esetben nem feltétlenül az intézményvezető a gyakorlatát teljesítő hallgató mentora, így a hallgatóval kapcsolatos véleménye nem első kézből származik. Ugyanakkor örvendetes az intézményünkben végzett hallgatók jövőbeli alkalmazásá-val kapcsolatos item, amely a legmagasabb értékelést kapta az intézményvezetőktől.

Dr. Fináncz Judit

44 45


A továbbképzési igények mellett nem elhanyagolható kérdés a képzések finanszí-rozása sem. Az intézményvezetők közül csak kevesen gondolják úgy, hogy kizárólag az intézménynek vagy magának a pedagógusnak kellene finanszírozni a továbbkép-zéseket, a többségük a központi költségvetést vagy a pályázati forrásokat hívná ehhez segítségül. Ugyanakkor több mint 40 százalékuk a képzések vegyes finanszírozását javasolja: a pályázati vagy központi finanszírozás fedezze a képzés jelentős részét, de a pedagógus és/vagy az intézmény is járuljon hozzá a költségekhez. Ez a gyakorlat jelenleg számos intézményben működik, ugyanakkor a szerző véleménye szerint ügyelni kell arra, hogy a képzés költségeinek csak kis részét finanszírozzák önerőből, hiszen általában mind az intézmények, mind a pedagógusok anyagi forrásai szűkösek. Mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy a pedagógusok olyan továbbképzéseken vegyenek részt, amelyek valóban fontosak a szakmai továbbfejlődésükhöz.

4.3. Együttműködés a kE Pedagógiai karávalA válaszokból kiderül, hogy az intézmények jelentős része folyamatos kapcsolatban áll a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karával. A 11. táblázat adatai alapján elmondható, hogy az elmúlt három évben legalább minden harmadik intézményből volt pedagógus, aki az egyetem valamelyik képzését végezte, és ugyanekkora az egyetemi rendezvényeken résztvevők aránya is. Emellett az intézmények csaknem 30 százaléka fogadott hallgatót a KE Pedagógiai Karáról szakmai gyakorlatra, és több mint negyedük alkalmazott az elmúlt három évben a Kaposvári Egyetemen végzett pedagógust. A válaszadók a fentieken túl egyéb működő kapcsolatokról is beszámoltak a KE Pedagógiai karával: tanulmányi versenyek, pályaválasztási tanácsadás, szakmai kapcsolatok, tehetséggon-dozás, illetve óraadó oktatók és érettségi elnökök révén is kötődnek az intézményhez.

Hallgatók fogadása szakmai gyakorlatra 29%

Kaposvári Egyetemen végzett pedagógus, szakember alkalmazása 27%

Az intézmény dolgozói közül volt, aki részt vett a Kaposvári Egyetem képzésein 36%

Az intézmény dolgozói közül volt, aki részt vett a Kaposvári Egyetem által szervezett rendezvényeken (szakmai és tudományos fórumok)

36%

11. táblázat: Az elmúlt 3 évben milyen kapcsolata volt az intézménynek a Kaposvári Egyetemmel? n=101

hallgatói mentorálás területén 35%

továbbképzések területén 68%

partnerintézményi kapcsolat kialakítása 22%

közös műhelymunka, workshop szervezése 17%

szakmai fórumok szervezése 51%

tudományos kutatásokban való együttműködés 15%

12. táblázat: Milyen területen lehetne további együttműködést kialakítani a Kaposvári Egyetem és az Ön által vezetett intézmény között? n=101

kompetenciafejlesztés 39%

tanulásszervezés 21%

tanulásmódszertan 27%

szakmódszertan 33%

HH és HHH gyermekek fejlesztése 39%

SNI gyermekekkel való foglalkozás 48%

devianciák kezelése 24%

konfliktuskezelés 61%

tehetséggondozás 37%

hallgatói és gyakornoki mentorálás 22%

portfóliókészítés 38%

gazdasági 5%

művészeti 3%

informatikai 21%

szabadidő-, rendezvényszervezés 5%

idegen nyelvi 11%

egyéb 2%

9. táblázat: Mely területen tartja szükségesnek a pedagógusok továbbképzését? (Több válasz is megjelölhető) n=101

A továbbképzések típusát tekintve látható, hogy az intézményvezetők több mint háromnegyede a rövidebb idő alatt elvégezhető képzéseket preferálja (ez az érték a fiatal pedagógusoknál 53% volt). Itt valószínűleg arról van szó, hogy intézményveze-tői megközelítésben az intézmény hatékony működtetése a legfontosabb, és ezt nem segíti elő, ha több pedagógus évekig szakirányú továbbképzésre vagy mesterképzésre jár. Ezzel szemben a pedagógusok saját szakmai előmenetelüket is tekintetbe veszik, amikor a hosszabb, újabb diplomát nyújtó képzést választják.

felsőoktatási alapszak (BA) 4%

felsőoktatási mesterszak (MA) 10%

felsőoktatási szakirányú továbbképzés 40%

rövid idő alatt elvégezhető (30, 60, 120 órás) képzés 77%

néhány hónapos tanfolyam 18%

Egyéb 2%

10. táblázat: Milyen típusú képzések keretében tartaná szükségesnek a pedagógusok továbbképzését? (Több válasz is megjelölhető) n=101

Dr. Fináncz Judit A pályakezdők mentorálása - egy jó gyakorlat Európában

46 47

a PályakEzdők mEnTorálása - Egy jó gyakorlaT EuróPáBan

bencéné dr. Fekete andreaegyetemi docens, Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar

[email protected]

1. Bevezetés

A mentori tevékenység meghatározása nehéz feladat, mivel kultúránként más és más jelentése van. A szerepkör megjelenése évezredekre visszavezethető, így például már a Bibliában is találhatók mentori feladatokat ellátó személyek, akik segítették ember-társaikat. A történelmi dokumentumokban a későbbi korszakokban is találhatók olyan személyek, akik mások személyes és szakmai pályájának fellendülését támogatták. A 18. századtól kezdődően tanító jellegű művekben maga a mentor kifejezés is megjelent, a segítő személy megnevezésére alkalmazták. 1997-ben Woodd írta le, hogy „a mentor olyan személy, aki vezet, támogat, tudást közvetít, és megfelelő időben a rábízottnak segítségére van” (idéz: Di Blasio – Paku – Marton, 2013:1).

A mentortanárnak kulcsfontosságú szerepe van a szakmai szocializáció folyama-tában. Segíti a leendő pedagógusokat a szakmai gyakorlat során, irányítja a gyakorló órákat, és eközben modellként mintát nyújt a leendő pedagógusok számára. Szakértő konzulens, aki szükség esetén tanácsadó, segítő szerepet is betölt. (Lesznyák, é.n.)

A mentorpedagógus feladatkörébe azonban nemcsak a hallgatók iskolai gyakorlatának segítése, a pedagógusjelöltek tapasztalatszerzésének irányítása, tevékenységük elem-zése, értékelése tartozik, hanem a pályakezdők szakmai szocializációjának segítése, hivatástudatuk erősítése is (Di Blasio – Paku – Marton, 2013:1).

A pedagógus hivatás komplex, felelősségteljes feladatkör, nagyfokú érzékenységet kíván a kezdetektől a tanári professzió kialakulásáig. A gyakorlat során az elméletben megtanult ismereteket mindig újabb szituációban kell tudni eredményesen alkalmazni. A munkába állás a szakmai életpálya érzékeny időszaka, mivel nagyon sok új követel-ménynek meg kell felelni (Pind-Roßnagl, 2013). Az osztálytermi munkát már egyedül, önállóan kell szervezni, a tervezés folyamatát nem segíti senki. Meg kell találni a megfelelő kapcsolatot a kollégákkal, a szülőkkel, és szocializálódni kell az iskolai közösség életébe is. Meg kell ismerni az intézményben alkalmazott tankönyveket, a rendelkezésre álló oktatási segédanyagokat , az iskola életét szabályozó dokumentu-mokat, és annak törvényi hátterét. Az új feladatok közti eligazodás során nagyon jó egy segítő személy, aki nem felügyelő, nem értékelő, hanem tanácsadó szerepet lát el.

Hazánkban az utóbbi feladatkör ellátásának gyakorlata napjainkban még formálódik, de egyre inkább szükségessé válik, kormányrendelet is szabályozza, hogy a frissdip-lomások mentorok segítségével kapjanak bevezetést a szakmai életbe. Érdemes ezért a határon túlra kitekinteni, és egy Ausztriában már bevált jó gyakorlatot megismerni.

Ausztriában, a pedagógusképző intézményekkel együtt, tartományonként eltérő módon vezetik be az iskolák a pályakezdőket a szakma rejtelmeibe. Alsó-Ausztriá-ban 2010-ben, egy pilot projekt keretében vezették be a pályakezdőket segítő mentorprogramot, amely az idők folyamán három szakaszban folyamatosan bővült.

A további együttműködési lehetőségeket a 12. táblázat szemlélteti. A táblázat adatait tekintve elmondható, hogy az intézményvezetők leginkább a továbbképzések területén, szakmai fórumok szervezésében és a hallgatói mentorálás területén kívánnak további együttműködést kialakítani a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karával.

5. Összegzés

A Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karának társadalmi partnerei körében végzett vizsgálatok eredményeként elmondható, hogy az intézményben végzett hallgatók, a mentorpedagógusok és az intézményvezetők színvonalasnak ítélik meg az egyetem képzéseit. Ugyanakkor a hallgatói mentorálással kapcsolatban növekvő igény mutatko-zik a további egyeztetésre, együttműködésre az egyetem és a köznevelési intézmények képviselői között. Emellett a válaszadók szívesen részt vennének több egyetemi szakmai fórumon is, erről a kérdőívekre adott válaszokon kívül az elmúlt évek tapasztalatai is tanúskodnak: az egyetemen rendezett konferenciákon egyre nagyobb számban jelennek meg a köznevelés területéről előadók és résztvevők.

A továbbképzési igényeket tekintve folyamatos egyeztetésre van szükség a köznevelés szerepelőivel: az egyetem elsősorban szakirányú továbbképzéseket tud nyújtani, me-lyek kialakítása során igyekszik figyelembe venni a köznevelés felől érkező igényeket.

A tudományos kutatásokban történő együttműködés egyelőre még részben kiak-názatlan terület, elsősorban személyes kapcsolatokon keresztül működik, de számos olyan témakör merült fel, melyek kutatása egyaránt fontos a felsőoktatás és a közne-velés szereplői számára.

Bencéné dr. Fekete Andrea A pályakezdők mentorálása - egy jó gyakorlat Európában

48 49

nyitó rendezvény, előadás

az 1. gyakorlati év megkezdése előtt, a szünidő végén

best – treffen

2-szer egy félévben

előadások

félévente 1 modul, amely 2 részből áll

témák:

• tanítás, • szülőkkel történő

kapcsolattartás személyiségfejlesztés

• teljesítménymérés

portfólió

Önreflexió

9 reflexió tanévente

iskolai mentorral történő beszélgetés

lehetőség és igény szerint

záróelőadás, rendezvény

a harmadik tanév kezdete előtti napokban

1. táblázat: A pályakezdők mentorálásának folyamata Forrás: Pind-Roßnagl, Susanne (2013): Das menotringkonzept für

Berufseinsteiger/innen in NÖ. In: Erziehung und Unterricht. Jänner/Februar 1-2/2013: 5.p.

Félévente két alkalommal kerül sor 15-20 fős, mindenféle iskolatípusból érkező pedagógusokból álló csoportokban, a „BEST – Treffen” elnevezésű találkozóra, ahol elindulhat a szakmai tanácsadás, párbeszéd. A megbeszéléséket szakmai előadások kiegészítik, modulonként félévente kétszer. A négy fő modul a pályakezdés legkritiku-sabb pontjait érinti: a tanítás, a szülőkkel történő kapcsolattartás és közös tevékenység, személyiségfejlesztés és teljesítménymérés. Az előadások célja, hogy az elméletet és a gyakorlatot egymással kapcsolatba hozza.

A pályakezdő tanítónak a portfólióban a szakmai életutat, tevékenységrendszert kell bemutatnia, és tanévente kilenc alkalommal kell önreflexiót készítenie.

A zárórendezvényen kerül sor a portfólió bemutatására, elemzésére, értékelésére, valamint a két év eredményeinek összegzésére. A végzettséget igazoló bizonyítványt, az önálló pedagógusi pályára történő átlépés lehetőségét csak az a pályakezdő kaphatja meg, aki mindegyik részt sikeresen teljesítette (Pind-Roßnagl, 2013).

Az első szakaszban egy nyolc részes előadássorozat kezdődött, melynek címe A pályakezdés professzionális leküzdése, alakítása. Ebben a szakaszban kiemelkedően fontos volt a szemináriumok minősége, az előadók kiemelkedő szakmai tapasztalata. A programot és a szemináriumokat elsősorban minőségbiztosítási tanácsadók és pá-lyakezdést segítő szaktanácsadók tervezték, közösen. A projekt során kiderült, hogy a kezdő pedagógusok részéről nagy igény van a segítő program további folytatására, erre vonatkozóan számos kérést és igényt fogalmaztak a szervezők felé.

A második szakaszban, már a korábbi tapasztalatok összegzése alapján, változtak az előadássorozat témái. Bővült a résztvevők köre is, és a pedagógusképző intézmények is bekapcsolódtak a mentorálás koordinálásába. A pályakezdést koordináló személyek állandó csoportokkal kezdek el dolgozni, a mentorálás időtartama két iskolaév volt.

A harmadik szakaszban a program még újabb két elemmel bővült. Az egyik elem, hogy a kezdő pedagógusoknak két éves időtartam alatt portfóliót kellett készíteniük önreflexióval. A másik elem, hogy mentorálás folyamatát vezető személyek köre is bővült, a segítő tevékenységbe bekapcsolódtak a munkáltatók és az iskolák pedagógusai is. A fiatal tanítót a pályája kezdetén három fős, egymással és a pályakezdővel nem függőségi viszonyban álló mentorcsapat segíti. A pályakezdést irányító koordinátornak, aki az iskolafelügyeleti rendszerhez tartozik, feladata a helyi és a regionális iskola-rendszerrel képviselőivel történő kapcsolattartás, és a fiatalok számára félévente két találkozó szervezése. Az iskolai mentor az intézmény vezetőjével történő egyeztetés alapján kerül kijelölésre, a kisiskolákban a legtöbb esetben az intézményvezető tölti be ezt a szerepet. A regionális előadást vezető pedagógus minőségbiztosítási tanácsadó, akihez 13 tanácsadó pedagógus tartozik. Közösen tervezik meg a pályakezdők munkáját segítő szemináriumokat, oly módon, hogy választ adjanak a felmerülő problémákra és kérdésekre (Pind-Roßnagl, 2013).

2. a mentorálási koncepció

A tanévkezdés előtt a szünet utolsó napjaiban kerül sor az első találkozásra, melyet a pályakezdést segítő koordinátor szervez. Az elsődleges cél az ismerkedés, valamint a helyi és a regionális rendszer megismerése.

Bencéné dr. Fekete Andrea A pályakezdők mentorálása - egy jó gyakorlat Európában

50 51

irodalom

Di Blasio Barbara - Paku Áron – Marton Melinda (2013): A mentor mint kapuőr a tanári professzió kialakításában. [online] http://www.oktatas.hu/kozneveles/pro-jektek/tamop_315_pedkepzes_fejl/projekhirek/t315_mentor_mint_kapuor?print-Mode=true [2015.08.12.]

Lesznyák Márta (2013): A mentortanár szerepe és feladatai a szakmai szocializáció-ban. [online] https://www.u-szeged.hu/download.php?docID=24139 [2015.09.12.]

Pind-Roßnagl, Susanne (2013): Das menotringkonzept für Berufseinsteiger/innen in NÖ. In: Erziehung und Unterricht. Jänner/Februar 1-2/2013

3. jövőbeni feladatok a tapasztalatok tükrében

A mentor feladata az elmélet és gyakorlat összekapcsolásának segítése a pedagógiai gyakorlatban, a pedagógusképzés éveiben, és a pályára lépés kezdeti éveiben egya-ránt. Hazánkban a pályakezdő pedagógus, a gyakornok és mentora együttműködését a köznevelési törvény írja elő, a szabályozást Kormányrendelet tartalmazza, ám az ausztriai példától eltérően a hazai pedagógusképző intézmények nem kapnak lehe-tőséget a mentorálás folyamatának koordinálásában, a minősítő vizsgabizottságok munkájában, és a minősítési eljárásban. Célszerű lenne Magyarországon is bevonni a pályakezdők mentorálásának kezdeti szakaszába, a pedagógusképző intézményeket, és a fenntartókat is, hogy minél több oldalról megvilágítva tudják közösen leküzdeni a pályakezdés sikerét hátráltató akadályokat.

A fiatal kollégák érkezése az intézmény életébe mindig újdonságot, megújulást hoz, mivel a mentorálás folyamata kétirányú. A mentor egyengeti, támogatja az ifjú pályakezdő szakmai életútját. Tanácsokkal látja el, pozitív törekvéseit támogatja, bizonytalan pillanataiban megerősítést nyújt, hogy a pályakezdő pedagógusnak reális szakmai énképe alakuljon ki. A folyamat résztvevői kölcsönösen hatnak egymásra, a pályakezdő pedagógus is alakítja mentorát, tőle is lehet tanulni új elmélet ismetere-tek, módszereket, kreatív ötleteket. „A mentor feladata az egyik legszebb hivatásbeli munka, amelyben a résztvevő kölcsönösen adnak és kapnak, generációk találkoznak egymással lelki értelemben is” (Di Blasio – Paku – Marton, 2013: 6).

4. zárszó

Németh László szerint „Az, hogy az iskola – és benne a tanár – milyen volt, csak jó 10 évvel az iskola elvégzése után kezd kiderülni.”1 A pedagógusképzésre is érvé-nyes ez az örök igazság. Sokszor csak évtizeddel a pályakezdés után derül ki, hogy a képzés sikeres volt-e. A pedagógusjelöltből a hivatását szerető, sikeres pedagógus lett-e, aki sok-sok kisgyermeket vezet be eredményese a betűk és a számok világába, megszeretteti velük a tudás birodalmát. A kutatás tapasztalatai, a szakmai fórumok eredményei arra utalnak, hogy a gyakorlati képzésnek a hallgatók, az oktatók és a mentorok szemszögéből tekintve is kiemelkedő jelentősége van. Nagyon fontos, hogy a hallgató az egyetemi évek során, és a pályája első éveiben jól képzett, tapasztalt pedagógusoktól kapjon segítséget abban, hogy elméleti ismereteit minél eredménye-sebben tudja átültetni a gyakorlatba. Célunk, hogy minél több olyan lelkes pedagógus lépjen a pálya kezdő ösvényére, aki hisz a gyerekekben, és lelkesedésével vissza tudja állítani a társadalomban a pedagógus hivatás becsületét.

1 Németh László: http://tanitoikincseim.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1210690 [2015.10.06.]

gyakorlat – képzés – hálózatok az intézményi pedagógiai...

Documents