10.2 a magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban

39
10.2 A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban

Upload: fola

Post on 09-Jan-2016

79 views

Category:

Documents


8 download

DESCRIPTION

10.2 A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban. Bácska. Felvidék. Háborús bűnös. Kollektív felelősség. „A bácskai vérbosszú”. 1944 őszén. Benes dekrétumok. több mint 30 ezer magyart kínzások által gyötörtek halálra. Németek kitelepítése. Lakosságcsere. - PowerPoint PPT Presentation

TRANSCRIPT

Page 1: 10.2 A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban

10.2A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban

Page 2: 10.2 A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban
Page 3: 10.2 A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban

„A bácskai vérbosszú”

1944 őszén

több mint 30 ezer magyart kínzások által gyötörtek halálra

Bácska

Erdély Kárpátalja

Erőszakos atrocitások

Szárazajta

Gyanta

Egres

Kifelé előzékeny nemzetiségi politika

Munka és internáló táborok

Erőszakos katonai behívások

Állampolgárságtól való megfosztás

Márton Áron

„Petőfi Alapot”

Minden 18 – 50 év közötti férfit, elhurcoltak, jelentős részük elpusztult

Háborús bűnös

Kollektív felelősség

Benes dekrétumok

LakosságcsereNémetek kitelepítése

Felvidék

visszaszlovákosítás

Page 4: 10.2 A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban

Bácska

Erdély

Kárpátalja

1945 után az ismét kisebbségbe került magyarságot kollektív felelősségre vonás sújtotta.

Jugoszláv partizánok 10 ezrével lőtték agyon a falvak lakói

Szovjet katonák adtak védelmet a magyaroknak a kegyetlenkedő román gárdistákkal szemben

Minden 18 – 50 év közötti férfit, elhurcoltak, jelentős részük elpusztult

Több százezren települtek vagy menekültek át Magyarországra.

A második világháború után kialakult nemzetközi helyzet hatása a magyar kisebbségek helyzetére:

Page 5: 10.2 A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban

)

Határmenti többsoros harckocsiakadály

Rádiós Toldi 38M könnyű harckocsi átkelése egy rohambürün

1. felderítő-zálszlóalj oszlopa pihenőben

Határmenti többsoros harckocsiakadály Jugoszlávia

Page 6: 10.2 A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban

Az 1942-es újvidéki mészárlás

Ún. Hideg Napok

Áldozatok száma3800

A magyar kormány elrendelte a bűnösök megbüntetését

A kivégzés előtt Németországba menekítették a tiszteket , ahol az SS-ben kaptak szolgálati beosztást

Tk 4 (Sz)F: 136-137/(14, 16,17) old

Rendőrök, katonák és holttestek az utcán

Page 7: 10.2 A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban

„A bácskai vérbosszú”

Csurog 1944 ősz

1944 őszén

A délvidéki magyarság minden képzeletet felülmúló tragédiája vette kezdetét

Sok szerencsétlen válogatott kínzások közepette gyötörtek halálra

több mint 30 ezer magyart

Az áldozatokat „háborús bűnösként” tüntették fel

Horthy-rendszerrel ellentétben meg sem kísérelték a tettesek felelősségre vonását

Azok a helyszínek ahol a lemészároltak száma meghaladta a 100 főt :

-Apata, -Palánka, -Topolya, -Szentfülöp-Péterréve,-Óbecse, -Bezdan, -Csurog, -Kula,-Mohol, -Újvidék (10.000 fö),-Zombor, -Szenttamás, -Szabadka, -Temerin, -Vörösmart, -Hódság..

Page 8: 10.2 A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban
Page 9: 10.2 A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban

Bevonulás Nagyváradra, 1940. szeptember 6.

Page 10: 10.2 A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban
Page 11: 10.2 A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban

1940. augusztus 30-án leírhatatlan lelkesedéssel és örömmel fogadja a falu lakossága a bécsi döntés hírét. Huszonkét év elnyomás és kiszolgáltatottság után észak-Erdély újra visszatér Magyarországhoz. Szeptember 13-án a bevonuló anyaországi honvédeket a nép diadalkapuval, virágesővel és ünnepélyes köszöntéssel fogadja:

Page 12: 10.2 A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban

Ördögkút 1940

1944 őszén

Román önkéntes csapatokIszonyatos vérengzése

ROMÁN PROPAGANDA

Inn1940

A román lakosság két helységben támadást intézett a magyar katonák ellen,

Megtorlás,kb 40 román lakos esett áldozatul,

Page 13: 10.2 A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban

Maniu gárdisták

Erőszakos atrocitások

Szárazajta

Gyanta

Egres

A szovjetek kiparancsolták a román hatóságokat és szovjet katonai közigazgatást vezettek be

Page 14: 10.2 A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban

Petru Groza( román miniszterelnök)

politikát változtatott, mert tisztában volt azzal, hogy egy kifelé mutatott előzékeny nemzetiségi politikával biztosíthatja Nagy Románia helyreállítását.

de

Erőszakos katonai behívások Munka és internáló táborok

folytatódtak fennmaradtak

Több százezer magyarnak nem ismerték el,

állampolgárságukat

akik ennek következtében elvesztették a vagyonuk feletti rendelkezés jogát is.

Page 16: 10.2 A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban

Márton Áron Erdély katolikus püspöke, aki 1945 júniusában 3 millió lejes adományával létrehozta

„Petőfi Alapot”

Ami két évig biztosította a magyar tanügy és a színházak személyzetének fizetését.

Felemelte szavát a magyarokat ért sérelmek miatt

Groza miniszterelnökhöz írt levelében rámutatott, hogy a magyar nemzetiség helyzete nem felel meg az ENSZ Alapokmány előírásainak.

letartoztatták

Hosszú börtönre, kényszermunkára ítélték, majd 1955 és 1967 között házi őrizetben tartották

Page 17: 10.2 A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban

Magyarországról: kb. 200 ezer fő

Kelet és Közép-Európából: kb. 12 millió

Németek kitelepítése

Page 18: 10.2 A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban

Békásmegyer, 1946. Egy asszony pár holmijával a kitelepülő magyarországi németek közül, békásmegyeren. (MTI)

170 ezer svábot telepítettek ki

Lakosságcsere-egyezmény értelmében távozott több mint 70 ezer szlovák

Page 19: 10.2 A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban
Page 20: 10.2 A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban

A svábok kitelepítése

Page 21: 10.2 A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban

Szlovákiából kitelepített magyarok - Dunacsúny, 1946. november

FELVIDÉK

Page 22: 10.2 A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban

H á b o r ú s b ű n ö s

1 9 4 5 - ben m e gá ll ap í to t t bű nc se l ek m é n y -k a te gó r ia

~ az a s ze m él y ak i a h áb o rú so r án g y ilko s sá go k a t kö v e te t t e l~ em b er te l e nü l b án t p o lg á r i sz em él yek k e l ~ de po r tá lá so k ba n ve t t ré s z t~ ha d ifo g l yo k a t b á n ta l m a zo tt~ ka to n a i s zü k sé g le t ek á l ta l n em in do k o lt p u sz t í t á s t o ko zo tt

Page 23: 10.2 A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban

K o lle k tív fe le lő ssé g

A m áso d ik v i lá g h á bo rú u tán m e gfo ga l m a zo t t a l ap e lv

A h á bo rú s fe l e lő ssé g m ia t t a z e g ész n é m et né p ne kbű n hő d n ie k e l l .

~ i n do ko lták a n ém e te k k i te le p í té sé t , á t kö ltö z te té sé t N é m eto rs zá gb a

~ a c se hs z lo vá k ko rm á n y k i t e r je s z te t t e a m a g y ar k ise b bs ég r e is

Page 24: 10.2 A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban

Kassai kormányprogram

1945-ben a csehszlovák kormány kimondta Csehszlovákia felbomlasztásáért a németek és a magyarok

kollektív felelősségét

Ed. Benesköztársasági elnök

Benesi dekrétumok

Megfosztották a csehszlovákiai magyarokat

állampolgárságuktól

Nem lehettek szervezeteik

Nem vehettek részt a politikában

Nem lehetett sajtójuk

Közalkalmazottakat elbocsájtottákMagyar lakosságot nem védte semmiféle törvény, sérelmére bármit ellehetett követni

Page 25: 10.2 A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban

Szlovákiából kitelepített magyarok - Dunacsúny, 1946. november

FELVIDÉK

Page 26: 10.2 A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban

Ed. Benes

15 ezer magyar férfit, majd 15 ezer családot

Benesi dekrétumok

Csehországba hurcoltak

Internáló táborbaA jobb lakásokkal rendelkezőket 50 kg csomaggal kilakoltatták

A magyarok hagyják el ősi lakhelyüket a Felvidéket

A magyarok közmunkára kényszeríthetők

Internáló táborokba

Vagyonelkobzás (Ingatlan és ingóságokra)

Gyűlölet kampány

Cél:

Page 27: 10.2 A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban

Lakosságcsere

70 ezer fő

1946 február

Gyöngyösi János (jobboldalon) és Vladimír Clementis aláírják a magyar-szlovák lakosságcsere megállapodást

csak annyi magyart telepíthetnek ki Felvidékről, ahány magyarországi szlovák jelentkezik áttelepülésre Szlovákiába.

Page 28: 10.2 A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban

Megdöbbentő rendelet volt a visszaszlovákosítási rendelet, mely abból indult ki, hogy a Csehszlovákiában élő magyarok eredetileg szlovákok voltak csak elmagyarosították őket….és aki megtette azonnal szlovák nemzetiségű állampolgárrá vált ( ehhez szlovákul sem kellett tudnia). A rendelet hatására 350 ezer magyar „reszlovakizált”, ezzel mentve megmaradt vagyonát mentesítve magát, hogy kitelepítsék szülőföldjéről.

1948 októberében a csehszlovákiai magyarság visszakapta állampolgárságát. Megszűntek a kitelepítések, de a visszaszlovákosítás 1954-ig érvényben volt.

VISSZASZLOVÁKOSÍTÁS

Szlovák nemzetiségű állampolgár

350 ezer fő„reszlovakizált”

Mindezek hatására, amíg 1941-ben 761 ezeren vallották magukat magyarnak, 1950-ben már csak 354 ezren.

Page 29: 10.2 A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban

Felvonulás a kitelepítés ellen tiltakozó szlovák gyűlésre Békéscsabán, 1946

Page 30: 10.2 A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban

A város plébánosának a kitelepített Cseri Istvánnak búcsúztatása 

Page 31: 10.2 A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban

http://jesz.ajk.elte.hu/takacs1.html

Takács PéterValahol Európában*

A jugoszláviai háborús bűnösök perei 

Page 32: 10.2 A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban

http://www.eirodalom.ro/tanulmany/item/1072-o-libanfalva-es-hodak-mi-szep-emlekek.html#.UqTDO9LuLVo

Libánfalváról és Görgényhodákról,

Cantata profana

  Pécsi Györgyi Sütő András emlékének

http://www.youtube.com/watch?v=an0uNmwRSkwA kilenc csodaszarvas - Cantata Profana - Bartók Béla (Sz. 94, BB 1

Page 33: 10.2 A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban

Érettségi: 2007/május

10. A feladat Magyarország II. világháború utáni történelmére vonatkozik.

Válaszoljon a kérdésekre a források és ismeretei alapján!

(Elemenként 0,5 pont.)Népmozgások Magyarországon

Page 34: 10.2 A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban

Népmozgások Magyarországon a második világháború után

Page 35: 10.2 A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban

Az állami szempontból megbízhatatlan személyeknek a Csehszlovák Köztársaság területén levő vagyonát állami kezelés alá veszik […]. Állami szempontból megbízhatatlanoknak kell tekinteni: a német vagy magyar nemzetiségű személyeket.[…] Azok a német vagy magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárok, akik az idegen megszálló hatalom jogszabályai értelmében német vagy magyar állampolgárságot szereztek, az ilyen állampolgárság megszerzésének napján elveszítették csehszlovák állampolgárságukat.A többi német vagy magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgár e dekrétumhatályba lépése napján elveszti csehszlovák állampolgárságát. […] …bevezetjük azon személyek munkakötelezettségét, akik […] elvesztették csehszlovák állampolgárságukat. […] Az állami szempontból megbízhatatlanoknak tekintett személyeknek a köztársaság hatóságai vagy szervei által őrizetbe vételét a törvény által engedélyezett eseteken kívül is, vagy ideiglenes őrizetben (fogságban) tartásukmeghosszabbítását a törvényben engedélyezett időtartamon túlmenően is törvényesnek kell tekinteni.”(Beneš csehszlovák elnök dekrétuma; 1945)

Page 36: 10.2 A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban

a) Emeljen ki a rendeletből két olyan megkülönböztető intézkedést, amely a csehszlovákiai magyarságot sújtotta a II. világháború után!

b) Válassza ki a felsorolásból aláhúzással azt a korabeli elvet, amely a rendelet alapját alkotta!- Truman-elv- a kollektív bűnösség elve- nemzetiszocializmus- New Deal

Page 37: 10.2 A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban

c) Karikázza be a térképvázlaton azt a nyilat, amely a dekrétum továbbikövetkezményét jelzi!………………………………………………………………………………………d) Mivel magyarázható a szlovákok Csehszlovákiába települése?…………………………………………………………………………………………

Page 38: 10.2 A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban

c) Karikázza be a térképvázlaton azt a nyilat, amely a dekrétum továbbikövetkezményét jelzi!………………………………………………………………………………………d) Mivel magyarázható a szlovákok Csehszlovákiába települése?…………………………………………………………………………………………e) Válassza ki a felsorolásból aláhúzással, miért került sor a magyarországi németek kitelepítésére!- Csak ötven éve telepedtek Magyarországra.- Németországnak szüksége volt rájuk a háborús veszteség pótlására.- A győztesek az egész nemzetiséget felelősnek tartották a nácikkal valóegyüttműködésben.3 pont

Page 39: 10.2 A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban

„A bácskai vérbosszú”

1944 őszén

több mint 30 ezer magyart kínzások által gyötörtek halálra

Bácska

Erdély Kárpátalja

Erőszakos atrocitások

Szárazajta

Gyanta

Egres

Kifelé előzékeny nemzetiségi politika

Munka és internáló táborok

Erőszakos katonai behívások

Állampolgárságtól való megfosztás

Márton Áron

„Petőfi Alapot”

Minden 18 – 50 év közötti férfit, elhurcoltak, jelentős részük elpusztult

Háborús bűnös

Kollektív felelősség

Benes dekrétumok

Lakosságcsere

Németek kitelepítése

Felvidék