2008. márc ius 25. � X VI . é v folyam 6. s zám � NEGYEDÉVENTE MEGJELENÕ KULTURÁLIS MELLÉKLET

– Mikor és miért alakítottátok mega Bibuczit? Miért ez lett a nevetek?

– A zenekart 1992-ben alapítottuk.Valamennyien zenetanárok vagyunk,voltunk. A zene szeretete inspiráltminket, meg szerettük volna másban

is kipróbálni magunkat. A nevünkbőlállt össze az együttes neve is. Bi- mintBischof, -bu mint Budai, -czi mintCzirok. Sajnos Budai Attila 2001-benkivált, s az ő helyére állt be VicziánIstván kollégánk, aki jelenleg is együttvan velünk jóban, rosszban hűségesen.Akkor már a Bibuczi néven ismertekminket országszerte, így nem változ-tattunk rajta. Attila is egyet értettvelünk ebben.

– Miért a gyerekek lettek az elsőd-leges célközönség?

– Látva a meglévő gyerekműsorokszínvonalát, úgy gondoltuk ezen vál-toztatni kell, és képesnek éreztükmagunkat a feladatra. Azt hiszembeigazolódott az elképzelésünk, hiszenhét gyerekműsorunk fut sikerrel, ésjelenleg kb. 1200 előadást tudhatunkmagunk mögött.

– Mi jelenti nektek az igazi sikert?– A kipirult, boldog gyermekarcok,

a tapsoló apró tenyerek, s az élmény-beszámolók egymással és otthon. Mégazt is visszahallottuk már, hogy azország egyik legjobb gyermekműsora amienk. Ennél nagyobb elismerésrenem is vágyunk.

– Jelenleg milyen műsorotok fut?

– Örömmel mondhatjuk el, hogy aNagyotmondó Tóbiás ötszázadik elő-adását tartottuk meg februárban. Amesedarab szövegét nagyrabecsültkollégánk Pete László írta. A szövegkét nap alatt készült el, egy közös nya-

raláson, mikor is felvetődött egy kószaötlet és Lacinak ez elég volt ahhoz,hogy bevegye magát a szobájába.Attól kezdve csak a billentyűzet hang-

ja és néha egy-egy hűha, bruhaha hal-latszott ki. Hát így született meg aszöveg. Laciról tudni kell, hogymagyar-történelem szakos tanár, többkönyve is megjelent és a „Fruzsina her-cegnő” című darabját a békéscsabaiJókai színház is játszotta nagy sikerrel.Mindezek ellenére végtelenül szerényés nagyon jó barátunk.

– Ha jól számolok, a tavalyi jubile-umi év volt a számotokra. Hol, merrejártatok az eltelt idő alatt?

– Valóban jubiláltunk tavaly, hiszen15 évesek voltunk. Merre jártunk?Bejártuk már az egész országot. A fel-sorolás hosszú lenne, de bárhol isvagyunk, mindig kihangsúlyozzuk,hogy Békésről jöttünk, békésiekvagyunk. Mi így próbáljuk népszerűsí-teni „szűkebb hazánkat”. Terveinkbenszerepel az Erdélyben való fellépés is.

– A gyerekek mellett a felnőttek isszámíthatnak rátok. Nekik mitkínáltok?

– Színvonalas zeneszolgáltatást meg-fizethető áron. Repertoárunkban szere-pel nosztalgia zene, jazz standar, mula-tós, a ’70-es, ’80-as évek és a ma sláge-rei. Csak rockkoncertre nem vagyunkkaphatóak. Ha hívnak, mi me gyünkbálba, lakodalomra vagy utcabálramuzsikálni, party zenét „húzni”.Szabad téri és beltéri rendezvényt egya-ránt tudunk vállalni, s az ehhez szüksé-ges technika (szervezés, lebonyolítás,stb.) is rendelkezésünkre áll 2007 óta.

– Új műsort mikorra várhatunk?– Szeptemberre tervezünk új bemu-

tatót, de hogy ez mi lesz, az egyelőremaradjon a mi titkunk.

– Munkahely – előadások – bálok –család, hogy fér meg egymás mellett?

– Hatalmas munkabírással, kevésalvással, önállóságra szoktatott gyerek-kel és csodálatos szülői hátérrel. Csakegy telefon és érkezik is a segítség.

– Csiripelték a verebek, hogy nem-csak honi vizeken eveztek, egy ideig aKanári-szigeteket is célba vettétek?

– Igaz a hír, nem pletyka. Valójábanaz egész Európát is bejártuk és ’91-,’92-ben a Kanári-szigeteken voltunkegy országos hírű dixieland zenekartagjaiként.

– Az is köztudott, hogy a jótékony-sági rendezvényeken ingyen muzsi-káltok. Miért?

– Mi ezzel járulunk hozzá valamelynemes cél eléréséhez, de ez nem olyanfontos. Nem kell erről sokat beszélni.

– Miért csak egy lemezetek van? – Promóciós céllal született és

inkább ráfizetéses volt, mint nyeresé-ges. Mindenki jól ismeri a lemezpiacjelenlegi helyzetét, így beláthatja:nincs értelme új lemeznek. A net-rőlbárki tölthet le a dalainkból. Ott 24dal található, s éppen ezért nincs szán-dékunkban lemezt kiadni.

– Távlati tervek?– A jövőben szeretnénk létrehozni

egy Békés megyeiekből álló dixilandzenekart, melynek reményeink szerinttagja lesz a 18 éves lányunk is.

– Aki többet szeretne tudni rólatok,hol, merre keresgéljen?

– Az érdeklődők figyelmébe ajánlhat-juk honlapjainkat. Gyerek programunk-ról a www.bibuczi.hu oldalon, míg a fel-nőttek a www.bibuczizenekar.hu honla-punkon olvashatnak rólunk.

– Sok sikert kívánok nektek ajövőben is és kitartást nem kevésvállalásaitokhoz! Gugé

A muzsikusnak dalból van a lelkeTÖBB MINT MÁSFÉL ÉVTIZEDE SZÍNPADON A BIBUCI EGYÜTTES

„Muzsikusnak dalból van a lelke.” Ennél jobban semmi semfejezi ki, mit jelent a Bibuczi együttes tagjainak az, amit csi-nálnak. Mire is gondolok? Talán Önök is megértik, ha elolvas-sák a velük készült interjút.

Bibuczi zenekar névjegye

Tagok: Bischof Ildikó zenekarvezető /billen-tyű, zongora, ének/Született: 1966. ápr. 29.Foglalkozás: zenetanárCzirok Mihály felesége, egy gyer-mek édesanyja.

Czirok Mihály /billentyű, trombita,ének/Született: 1965. júl. 29.Foglalkozás: zenetanárNős, egy gyermek édesapja. „ProUrbe Hódmezővásár hely” díj tulaj-donosa.

Viczián István /szaxofon, dob, bil-lentyű, ének/Született: 1950. dec. 3.Foglalkozás: hivatásos előadóművészNős, hat gyermek büszke édesapja.

A Bibuczi együttes két arca: gyerekeknek szánt fellépésen és báli, ünnepi alkalmakkor

PályázatbólkiállításokA Jantyik Mátyás Múzeum

két pályázatot nyújtott be aNemzeti Kulturális Alap Mú -zeumi Kollégiumához a Vatavára – Békés középkori jelen-tősége című kiállítás megren-dezésére és a hozzákapcsoló-dó, S. Turcsányi Il di kó általjegyzett kiadvány megjelente-tésére, továbbá A tordai pogá-csától a tükrös szívig címűkiállítás létrehozására. Ezutóbbi kiállítás, melynek ren-dezője B. Szűcs Irén, a Békés-tarhosi Zenei Napok hoz csat-lakozó programként lesz meg-rendezve, míg az előző Békésvárossá avatásának 35. évfor-dulója alkalmából nyílik. Amúzeum a Nemzeti Kultu -rális Alaptól 800 ezer forinttámogatást igényelt.

Nyertes múzeumipályázat

A városi Jantyik MátyásMúzeum a Múzeumi Állo-mányvédelmi program kere-tében műtárgyak csomagolá-sára, illetve a raktári polcokonelhelyezett tárgyak védelmére800 méter molino vásznat ésugyanolyan mennyiségű ag -ro fátyol fóliát nyert, melyekbeszerzéséről központilag aNéprajzi Múzeum gondosko-dik. Az intézmény néprajzi,történeti tárgyi gyűjteményianyagának jó részét - kivéve atextíliákat, valamint a kiállí-tásokban szereplő tárgyakat -a Széchenyi tér 6. szám alattikiállítóhely kétszintes padlás-terében helyezték el. Rend -szeresen végeztetnek ugyanrovarkártevő-mentesítést, dea porosodás gondot okoz. Amintegy 800 folyóméterpolcrendszeren lévő tárgyak,illetve a padlón elhelyezettnagyobb méretű bútorok,használati eszközök fátyolfóli-ával való letakarása, molinó-val való védelme ezt a problé-mát oldja meg.

BÉKÉSI ÚJSÁG– a békési családok

kedvenc olvasnivalója

2 2008. március 25.

Tisztelt ünneplők! Tisztelt megjelentek!Tisztelt változásra várók!

Nagy megtiszteltetés számomra, hogy rela-tív rövid idő alatt másodszor állhatok az Önökszíne elé ünnepi beszédet mondani.Mindkétszer az a szerencse ért, hogy kerekévfordulón szólhattam, szólhatok Önökhöz:két éve az ’56-os forradalom ötvenedik évfor-dulóján, most az 1848-49-es forradalom és sza-badságharc 160-ik évfordulója kapcsán.

Nem könnyű feladat mindenkinek tetszőmondanivalót megfogalmazni, talán lehetetlenis. És szerintem szükségtelen is. Mindenkinekmegfelelni önmagunk feladásával egyenlő.

Bizonyára vannak, akik a történelmi vissza-tekintést kedvelik, mások azt, ha a megemlé-kezésnek jó sok mai áthallása van.

Magam azok közé tartozom, akik a velünkélő múltat, a velünk élő történelmet szeretik,azaz úgy beszélni történelmünkről, úgy fel-használni történelmi múltunkat, annak tanul-ságait, hogy abból a ma jobbítását célzó törek-véseink hamarabb, könnyebben, felesleges tör-ténelmi körök újra megfutása nélkül valósul-hassanak meg.

Magyarország XXI. századi napjait élvebizony sokszor eszünkbe jutnak 1848-as ele-ink. Olykor nekünk is harci kedvünk támad,hisz egynémely, a téboly határát súroló poli-tikai megnyilvánulásra bizony forrni kezdereinkben a vér.

Ám mielőtt hazaszaladnánk a kaszát kiegye-nesíteni, nézzük meg, mit is írnak a nagyköny-vek arról például, hogy mi is a szabadság? Hátilyet például: „A szabadság az embernek, sze-mélynek illetéktelen megkötöttségtől, azazbelső kényszertől és külső erőszaktól valómentessége.” Ezen ideális állapot felé tendálminden gondolkodó ember, persze azt soha elnem érvén, hisz fizikai és erkölcsi kötöttségeiés kötelezettségei vannak, de mindig igyekszikszabadon dönteni, határozni és cselekedni. Ezta szabadságot szomjazták vitéz 1848-as eleink,s ennek kivívása és védelme érdekében állunkitt mi is ma. Nem könnyű időben, hisz mind-az, ami a szabadságot korlátozhatja része – saj-nos – mindennapi életünknek: a félelem, azerőszak, a féktelen szenvedélyek, saját hibáink,és akár túlzásba vitt, a szabad cselekvést márkorlátozó saját erényeink.

És mi a forradalom? Hát revolúció! Mely szóa latin felforgat igéből származik. Jelentése: azállamrend erőszakos megváltoztatására törek-vő cselekvések összessége. De hogyan jut el ideegy nemzet, ebbe a nem szokványos történel-mi állapotba? Nos, az egyén számára erkölcsifeladat, hogy emberhez méltó társadalmikörülményeket teremtsen az állam kötelékei-nek keretében. A béke és a jólét csak szeretet-re és igazságra épülhet. Ha ez így van, ha előb-biek igazak, akkor csendesen halad előre a fej-lődés, az evolúció. Ám ha a történelmi körül-mények úgy megváltoznak, hogy az állam, azország vezetése nem jó gazdája nemzetének,ha szeretet és igazság helyett gonoszság,hazugság uralkodik - mint napjainkban példá-ul - akkor a csendes evolúció igenis rebellióba,lázadásba, sőt akár forradalomba, revolúcióbacsaphat át. Ettől retteg titkon minden aljaselnyomó hatalom.

A forradalom alapjaiban és azonnal akar sza-kítani a meglévő renddel, és teljesen új körül-ményeket akar teremteni. Eszközei erőszako-sak, szenvedést okozhatnak, de ki kell monda-nunk, hogy A FORRADALOMBAN MEG -ENGEDHETŐ LEHET AZ ERŐSZAKALKALMAZÁSA, HA A JOGOS ÖNVÉ -DELEM IGÉNYLI, ÉS HA NEM OKOZTÖBB SZENVEDÉST, MINT AZ A

JOGTALANSÁG, AMELYET MEG AKARSZÜNTETNI !

Kemény és súlyos szavak. De egy forradalommegítélésénél figyelembe kell venni, hogymennyire szolgálja a közjót, és mi ellen irá-nyul. Nos, az 1848-as forradalom és szabad-ságharc a magyar nemzet közjavát szolgálta, ésa zsarnokság, a bitorlás ellen jött létre, ígytehát jogos és igazságos volt. Mint ahogy jogosés igazságos minden kimondott, leírt szavunk,amit a mai közállapotok ellen felemelünk.

Elbukott, elvérzett ugyan a harc akkor, deerkölcsi tanítása máig hatóan érvényes, hiszma nem lennénk azok, akik, ha eleink nemvívják meg forradalmaikat, mindig megmutat-ván, hogy agyonkínzott, agyonterhelt, ütött-kopott, meszes, de mindmáig mégis törhetet-len a magyarság gerince.

Megfogyva bár, de törve nem, így állunk maitt. Nehéz terheket cipelünk, sokszor görnyedvállunk, és sokszor restelkedünk magunk éstársaink egynémely tettéért, gondolatáért.Messze még a szebb jövő, de hinnünk kell, hogyvan, hogy érdemes érte dolgozni. Hisz gyereke-inkért tesszük, mert ők a jövőnk valójában.

Március van, a tavasz első hónapja. Ilyenkormindenkiben megpezsdül a vér. Március 9-énvalami megmoccanni látszott tespedtnek,tetszhalottnak látszó nemzettestünk ereiben is.Valamely, valójában nagyon pici lépést, demégis áttörést jelentő, lelki határokat átszakí-tó, döntő lépést tettünk előre. Tudatosan előre.Fiatal és idős, pártos és párton kívüli, jobb ésbaloldali, eddig nem is politizálók léptünkelőre, és egymás felé is. Nem is tudni, melyikfontosabb, de hogy egyszerre megtéve óriási

jelentőségű, az tagadhatatlan. Hisz sokan úgytették meg ezt, hogy nem nézték léha pártve-zérkéiket, hanem maguktól, a maguk józanparaszti eszétől vezérelve cselekedtek. Igenis,március 9-én a civilek kijöttek végre a pályára,előkerült a civil kurázsi, s ez fontosabb bármi-lyen pártgyőzelemnél. Csak emelt fejű ember-ek tudnak előre lépni, s ha felemelik fejük,tekintetük, látják, észreveszik egymást,embertársukat is végre. És rájönnek, hogy nin-csenek egyedül. Hogy a másik oldalon is

emberek vannak. Hogy talán mesterségesenugrasztották egymással eddig össze őket.

A lengyelek közzétették a múlt rendszerbűnöseinek neveit. Nem bántották őket, csakmegnevezték. Azóta például helyhatóságiválasztásokon nem a párt- hovatartozás,hanem a hozzáértés alapján választanak.Ennyire egyszerű volna. Csak egyszer megkell tenni. De meg kell tenni. Ha a lelkiisme-retünk tiszta, másról is véleményt formálha-tunk, de addig...

Most engedjenek meg egy zárójelnyi kitérőt.A testületi üléseken szemben ülök a baloldaliképviselőkkel, és nem egy van közöttük, akivela testület megalakulása óta gyümölcsözőenegyütt tudok, tudunk dolgozni. Nem tisztemés jogom sincs rangsorolni, minősíteni Őket,de szerintem közülük is nem kevesen vannak,akik hasonlóképpen éreznek irántunk.Fentieket tekintve nem biztos, hogy nekünk ittBékésen, de akár máshol is a vidékiMagyarországon arra kellene várnunk, hogyPestről mondják meg, mi a teendő, hanemhelyben kellene megpróbálni jól tenni a dol-gunk. Ehhez azonban legelőször saját házunk

táján kellene takarítanunk, kinek-kinek asajátján, nem a szomszédéban kutakodni, ottkeresve a kitépendő gazt, miközben nálunkderékig ér. Ha ezt ki-ki megtette, nos ezekután jöhet a kézfogás. Dupla zárójelben jegy-zem meg, hogy bizony országos pártjainkmindegyikére ráférne a takarítás kisebb-nagyobb mértékben...

Vajon annyira illuzórikus volna azt elképzel-ni, hogy egy mélyreható és alapos takarítás,megtisztulás után az elkövetkezendő helyható-sági választásokon a két oldal egyike adja apolgármester jelöltet, a másik pedig az alpol-gármestert? Hogy megpróbálnának együttdolgozni a város érdekében, és nem feleslegesegymás elleni acsarkodásra fecsérelni amúgysem fölös energiájukat? Szerintem a jövő vala-hol itt kezdődne. Zárójel bezárva.

Sokat szerepelek a közéletben, nejem szerinttúl sokat is. De nem tudok kívül maradni, haúgy érzem lehetőségem van jobbítani. Ezért, smert a mocskolódás sajnos még a mai magyarközélet része, jobb ha tőlem tudják meg, hogyerdélyi vagyok. Némelyeknek még ma isromán. Hogy vannak német lágert megjártmesszi felmenőim, de orosz fogágból visszatér-tek is. Hogy volt a családomban kommunistapárt tagja, de imrédista is. Hogy volt közöt-tünk kizsákmányolt és kizsákmányoló is,mikor, hogy nevezték őket. Hogy mondtakmár szekusnak is, de ismerem a Securitate„vendégszeretetét”, és házkutatási módszereitis. Hogy szépapám, Túróczi Mózes, kinekszobra ma Kézdivásárhely egyik terén áll,öntötte Gábor Áron rézágyúit. Hogy példaké-pem dédnagyapám, Tóth Balázs, aki az erdélyirómai katolikus egyházkerület világi elnökevolt és magyar országgyűlési képviselő.

Hogy végtelen hálás vagyok a Jóistennek,mert hihetek benne, hálás vagyok neki csalá-domért, barátaimért és azért, hogy ilyen nagy-szerű emberek közt élhetek, mint önök, ked-ves békésiek.

Messzire ragadott a március heve, elnézéstérte. De szavaim egyben felhívás is. Csak igazimagunkat, énünket megmutatva nyerhetjük elmások bizalmát. S bizalom nélkül nincs köze-ledés. Közeledés nélkül pedig nincs együtt cse-lekvés. Ez utóbbi nélkül pedig nem érhető e avárva várt változás.

Az év első forradalmi tettét 1848-as eleink-re emlékezve megtettük múlt vasárnap. Ésugyancsak az ő emlékük kötelez bennünket,civileket, de politikusainkat is a tovább cselek-vésre, a közeli továbblépésre. Mert a vasatkihűlni nem szabad hagynunk.

Mielőtt megfogalmaztam mai mondaniva-lóm, elolvastam Dr. Csiby Miklós tavalyibeszédét. Kemény szavak. És sajnos ma is tel-jesen igazak. Hisz ma is ugyanaz a helyzethazánkban, mint tavaly, sőt még rosszabb. Azállam, az azt igazgató kormány nem teljesíti akötelességét. Nem ismeri a közjó fogalmát.Uszít, rombol, butít és egymásnak ugraszt, hahagyjuk.

Hát ne hagyjuk! Március 9-e jó és szép kez-det a méltó folytatáshoz. Tudom, hogy nagyonnehéz türelmesnek lenni, és tudom, hogy atéglákat leszámítva, kik itt állunk egy szóraPestre indulunk ha kell.

Most – még – nem kell. Reméljük nem isfog kelleni. Míg eljön, míg kivívjuk a változást,tartsuk szívünkben eleink 48-as kardját. És neengedjük berozsdásodni. Mert lehet, hogy szépcsendesen talpra állunk, hogy lesz rendes fejlő-dés, evolúció, demokrácia. Ám – ne adj Isten –arra is riadhatunk, hogy valaki azt kiáltja:„Talpra magyar!” És akkor menni kell!

Köszönöm, hogy meghallgattak.

„A béke és a jólét csak a szeretetre és az igazságra épülhet”PÁLMAI TAMÁS ÜNNEPI BESZÉDE 1848-49 KAPCSÁN AZ ELŐKERÜLT CIVIL KURÁZSIRÓL

32008. március 25.

– Több éve vissza-visszaté-rő vendég Békésen, elsősorbanaz evezős rendezvényeken, demás fesztiválokon is. Sze -mélyes kapcsolatok miatt ba -rátságból jön, vagy valóbanúgy érzi: kitörési lehetőséglehet Békésnek az élővízreépülő turizmus?

– Volt olyan év, amikor két-szer is ellátogattam Békésre,sok barátom van ott. Főlegsportbarátok. De emelletthiszek is benne, hogy a térsé-get fel fogják fedezni a turis-ták, és a régió képes leszkihasználni természeti adott-ságait. Sok ember igényli acsendes vizeket, ahol a hajó-forgalom miatti hullámverésnem zavarja meg az evezést,vízi túrázást. A Körösön és azÉlővíz-csatornán erre vanlehetőség. Családostól jönné-nek ide túrázni, evezni, kaja-kozni, túrázni a testmozgástkedvelők. Ehhez az kell, hogylegyen meg a táborozás lehe-tősége, és hogy legyen köny-nyen elérhető közúton Békés.

– Idén is eljön az „Egyhajóban evezünk” versenyre?

– Az idei különleges ren-dezvény lesz, mert részbenverseny, részben túra.Romániában lesz a rajt, úgyjövünk át magyar vizekre.Korábban Tatai Tibivel ésVaskúti Istvánnal eveztünk,idén Foltán Laci lesz a védnö-

ke. Mindannyian jó barátság-ban vagyunk, és nem fogomkihagyni a lehetőséget, hogy afarvizükön elevezgessek. Ottleszek a júniusi rajtnál.

– Milyen kapcsolatot ápolegykori sportága vezetésével,és milyen eredményre számíta pekingi olimpián?

– Gyűjtögető embervagyok, most éppen a szüle-

tésnapokat gyűjtögetem, márhatvan van belőle. (Nevet) Azösszegyűjtögetett évek alatt asportvezetéssel való kapcsola-tom megmaradt, szeretjük éstiszteljük egymást. Ami azolimpiát illeti, nagy reménye-im vannak. A tavalyi nagyver-senyek tapasztalatai alapjánfogalmazom meg azt a merészelgondolásomat, hogy szaká-

ganként 2-2 aranyérem sike-rülhet. Azaz kettő a lányok-nál, a férfi kajakban és a kenu-soknál is. Olimpián mindigminden sportoló ki akarjahozni a legtöbbet magából.Ha a kajak-kenu sport „szállí-tana” fél tucat aranyat, atöbbi sportágak még egyszerugyanennyit, az már 12aranyérem lenne. Ezzel igensikeres olimpiát teljesíteneMagyarország Pekingben.

– Az Utazás kiállítás béké-si standjánál jóféle békési kol-básszal kínálták. Nem kéret-te sokáig magát…

– Szeretem enni a kolbászt,de szeretem csinálni is. Márnégy alkalommal voltam acsabai kolbásztöltő fesztiválon

barátaimmal, egy ízbenKemény Dénessel és KásásTamás vízilabdázó társaim-mal, de Vaskúti Istvánnal is.Nem értünk el kimagaslóeredményt, de helyt álltunk.Embernek lenni mindenkörülmények között, ezt acélt tűzöm ki magam elé min-den nap.

Szegfű Katalin

Wichmann Tamás szeretBékésre jönni

Az idei Utazás kiállításon Budapesten a korábbiéveknek megfelelően jelent volt Békés is. A váro-si standnál a település turisztikai ajánlatairaakarták felhívni a figyelmet. Néhány turisztikaiszakember és sportoló is megjelent a standnál.Egyikükkel, Wichmann Tamással, olimpiai ezüs-térmes, kilencszeres világbajnok kenussal exklu-zív interjút készített a Békési Újság.

Az Utazás kiállítás békési standjánál Wichmann Tamás kenu világbaj-nok (balra) találkozott és a nyári evezős versenyről egyeztetett IzsóGábor polgármesterrel

Dr. Farkasinszky Erzsébet30 éve szerzett orvosi diplo-mát Debrecenben, majdNyíregyházán dolgozott.Mint urológus szakorvosszerzett tapasztalatot a buda-pesti Heim Pál Kórházban,és azt követően tért visszaBékés megyébe.

– Az urológus munkájasokrétű, nem pusztán „férfior-vos”, ahogy mondani szokták,hiszen nőkkel és gyerekekkelis foglalkozunk. A húgy- ésivarszervi betegségek orvosa,így lehet legegyszerűbbenmegfogalmazni – mondtaFarkasinszky főorvos asszony.

A leggyakoribb panasz,amivel hozzá érkeznek, a vize-letürítéssel kapcsolatos: nehéza visszatartása, szakaszosanürül, nehezen indul. Ezek apanaszok férfiaknál jó és rosszindulatú prosztata megbete-gedéseknél egyaránt jellemző-ek, ezért nagyon fontos, hogy

minél előbb jelenjen meg abeteg az urológus orvosnál.Hasonló panaszok nőknél iselőfordulnak, náluk más okhúzódik meg, de a kivizsgálásitt is elődleges.

Dr. Farkasinszky Erzsébetelmondta, hogy a prosztataszűrővizsgálatát közel húszéve végzik Békésen. A Békéskörnyéki településen élő férfi-aknak közel negyven százalé-ka jelenik meg, a békésiek saj-nos kisebb arányban.

A férfiak a vizelettartássalkapcsolatos gondok mellettnem ritkán potenciazavarok-kal keresik fel az urológust. Ezazonban már intimebb prob-léma, amiről sokan nehezenbeszélnek orvosuknak. Dr.Farkasinszky Erzsébet aztjavasolja, hogy hasonló gon-dok esetében ne legyenek sze-mérmesek felkeresni az uroló-gust, mert ez a kezelés elsőlépcsője. A panaszokat termé-

szetesen diszkréten kezelik,ezt mindenki joggal várja el.A doktornő arról is beszámolt,hogy az utóbbi időben többolyan megdöbbentő esetteltalálkozott, amely ellen felkell emelnie szavát. Azttapasztalta, hogy egyes férfiakúgy próbálják növelni poten-ciájukat, hogy a hímtag aláidegen anyagot, pl. vazelintjuttatnak. Ez azonban gyulla-dáshoz, fekélyesedéshez, illet-ve az anyag nyirokrendszerbekerülése esetén életre szólókárosodáshoz vezethet. Dr.Farkasinszky Erzsébet nyoma-tékosan kérte a férfiakat, hogyéppen ezért ilyennel ne pró-bálkozzanak.

Az urológiai szakrendelésrecsaládorvostól is érkeznekbetegek, de lehet egyenesenhozzá is fordulni. Minden napvan szakrendelés. Az új bete-gek fogadása 8-10 óra közötttörténik, érkezési sorrendben.A Ren delőintézet ultrahangberendezése fél 12-től egyig álla doktornő rendelkezésére, ezaz eszköz nagyon fontos szá-mos urológiai megbetegedésdiagnosztizálásában.

Sz. K.

Nem csupán „férfiorvos” az urológus

Közel húsz éve dolgozik Békésen urológus szak-orvosként Dr. Farkasinszky Erzsébet. Munká -jának tapasztalatairól nemrégiben a ToronyRádió élő műsorában számolt be. A beszélgetésfontosabb megállapításaiból idézünk.

Herczeg Tamás, a közép-békési városok fesztiváligazga-tója azokban a percekben nyi-totta meg Békéscsabán a ren-dezvénysorozatot, és BenénéSzerető Hajnalka tolmácsolá-sában üdvözlő jókívánságaitküldte a békési közönségnek.

A darab vezető színésze ésművészeti vezetője a sokak

által ismert és kedvelt KoltaiRóbert volt. Rögtön őt köve-tően viszont meg kell említenia békési származású CzvetkóSándort, aki – és ez elfogulat-lanul kijelenthető – az egyiklegkiemelkedőbb alakítástnyújtotta a darabban, igazikomikus vénáját mutatva mega közönségnek.

De meg kell említeni a többifőszereplő kiváló játékát is, adoktor urat formáló BarátAttilát; a Barátok közt címűtévésorozatból ismert FodorZsókát; az újévi koncerten ittBékésen már fellépett GyebnárCsekka és Király Adrián szín-művészeket; valamint SzabóErika és Faragó András nevét.A jelmezeket Tercs Vera, a dísz-letet Asztalos Adrien tervezte.

Meg kell jegyezni: a darabtele van helyzetkomikumok-kal, gegekkel, poénokkal. Jólaknázta ki ezeket a hálás lehe-tőségeket Koltai Róbert ésCzvektó Sándor, de a többimár név szerint említettművész is kiemelkedő alakí-tást nyújtott. Hálás is volt aközönség, rengeteg tapsotkapott a színtársulat.

Tehát: jó volt a rendezés, aművészeti vezetés, a színtár-sulat. A közönség megérezteezt, ahogy mondani szokták„átjött” az előadás. A publi-kum vevő volt a humorra, avígjáték teljes egészére, egypercig sem volt unalmas adarab.

Azt hiszem az összes, aművelődési központ színház-termét megtöltő néző nevébenmondhatom: köszönjük ezt anagy színházi élményt az ideiTavaszi Fesztivál első napján.

Zsombok Imre

A Budapesti Körúti Színház nagysikerűvendégjátéka

Éppen a Tavaszi Fesztivál nyitónapján, március14-én mutatták be városunkban Molnár Ferenc:A doktor úr című vígjátékát Galambos Zoltánrendezésében, a Körúti Színház előadásában.

Idén éppen szombatra esett a NemzetköziNőnap, azaz március nyolcadika. Így sok szer-vezet, egyesület pihenőnapon ünnepelte ezt ahölgyek előtt tisztelgő szép tavaszi ünnepet.

A Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége is már

hosszú évek óta megemlékezik erről az esemény-ről. Az is szokásos, hogy a dr. Hepp Ferenc isko-lában tartják a megemlékezést. Gonda István, azegyesület elnöke köszöntötte most is a hölgye-ket. Szólt arról, hogy a Clara Zetkin által 1910-ben elindított mozgalmat írók, történészek, álla-mi vezetők hirdetik napjainkban is. „Az életszínpadán az Anyáké a főszerep!” – hangoztattaaz elnök. Ne feledjük, mennyit dolgoznak a nők,milyen sok helyen állják meg a helyüket. Kapát,sarlót ragadók, óvónők, nevelők, pedagógusok,üzletasszonyok, politikusok ők, sőt otthon várjaőket a második, harmadik „műszak”, a háztar-tás, gyermeknevelés feladata is.

Végezetül eredményes tevékenységet, jóegészséget, szeretetet, boldogságot kívántGonda István a hölgyeknek férfitársai nevébenis. Majd az asszonyok – a hagyományokhozhíven – megkapták praktikus ajándékaikat azegyesület férfi tagjaitól.

A rendezvényen Hégely László népzenészszórakoztatta népdalokkal és magyar nótákkalaz ünnepelteket. Zs. I.

Nőnapi ünnepség a volt hadifoglyoknál

4 2008. március 25.

Karacs Teréz fogalmaztameg először, hogy „a hon min-den leányának” lehetővé kelltenni a tanulást, mert a gyer-mekek hatékony neveléséhezelő¬ször a nőket kell művelt-té tenni. Egy olyan társada-lomban, ahol a családanyák90 százaléka analfabéta, ott agyermekek „emberhez méltóoktatása és nevelése” sincsbiztosítva. Munkájában Pesta -lozzi svájci pedagógus elveitkövette. Pestalozzi, a nevelés-történet egyik legnagyobbalakja a korabeli népoktatástegy olyan épülethez hasonlí-totta, „amelynek legfelsőeme lete a tökéletes építőmű-vészet csodája, de ezt csakkevesen lakják. Legalul belát-hatatlan embertömeg lakozik,melynek teljesen ugyanolyanjoga van a napfényhez és atiszta levegőhöz, mint a legfel-ső emeletieknek, azonban azablaktalan lyukak undorítóhomályában magukra hagy-ják őket, sőt azoknak, akiksemmi egyebet nem tesznek,csak fel merik emelni a fejü-ket, hogy a legfelső emeletlakóinak ragyogó életébe be -pillantsanak, könyörtelenülkiszúrják a szemét.”

Karacs Teréz kezdetbennevelőnőként dolgozott, majd

1846-ban megalapította amiskolci felsőbb leányiskolát12-16 éves polgárleányok szá-mára. Az iskolában igyekezettkiépíteni a szemléltető okta-tást, száműzte a „bemagolómodort”, megkívánta munka-társaitól a tanulók lélektanitanulmányozását, ellenségevolt a sulykolásnak, a vakfe-gyelemnek, a testi fenyítésnekés különösen a tanítók lélek-telen munkájának. Az elméle-ti tárgyakkal párhuzamosan anövendékek mindennap többórát foglalkoztak gyakorlatimunkával. Szakképzett mes-terek vezetésével fehérneműés felsőruha szabását, varrásáttanulták, amit nemcsak mintleendő családanyák, hanemszükség esetén, mint kenyér-kereső szakemberek is haszno-síthattak. A szabadságharcalatt a növendékek nagy

mennyiségű ruhaneműt varr-tak a harcoló honvédség szá-mára. 1859-ben elvállalta akolozsvári leányiskola vezeté-sét. Itt is megszervezte a fel-sőbb leánytagozatot, bevezet-te az elméleti tárgyak melletta szabás-varrás tanítását.1862-ben a szülők kéréséremagánintézetet nyitott avárosban. 1863-tól két évigházi nevelőnői feladatokatvállalt Teleki Miksa gyerme-kei mellett, majd Pestre köl-tözött és óraadó tanítókénttartotta fenn magát. 1866-ban részt vett a Kalocsa Rózaáltal vezetett reformátusnőnevelő intézet átszervezésé-ben. Cikkeivel, visszaemléke-zéseivel a reformkor és a forra-dalmi idők irodalmi, pedagó-giai eseményeinek felidézésé-vel valósággal elárasztotta ahazai sajtót.

Utolsó éveit súlyos betegenBékésen töltötte: először arokonainál, majd a reformátusparókián. 1892. október 7-énhalt meg, s úgy távozott, ahogymondta: „Békésről békésen”.

A „nőnevelés apostolát” aRózsa temetőben helyeztékörök nyugalomra.

/Készült a Békési Újság egyikkorábbi lapszámának felhaszná-lásával/

Kétszáz éve született Karacs TerézKaracs Teréz író, pedagógus 1808. április 18-án született Pesten. A reform-kor legműveltebb hölgyei közé tartozott, és a magyar nyelvű nőnevelésértküzdött egy olyan korban, amelyben az általánosan elfogadott vélemény azvolt, hogy „a nők magasabb szintű kiképeztetésére nincs szükség, sőt ártal-mukra van -, hiszen ellenkezik rendeltetésükkel”.

Nagyjából száz emberjelent meg a kiállítás megnyi-tóján a Széchenyi téri Ga -lériában. A tárlat témája nemmindennapi: az egész elmúltszázadot próbálja megidézni anők által használt divattár-gyak és eszközök bemutatásá-val. Megismerhetjük a pa -rasztpolgári ünnepi viseletet,amely a század elején volt jel-lemző. A kiállítóterem beug-rójában a korabeli tisztálkodáskellékeit, hímzett törölköző-ket és papucsot, mosdókan-csót, fésülködőasztalt, vala-mint nagyanyánk korabelifehérneműket láthatunk. Ér -de kes dolgokat tudhatunkmeg a díszmagyar viseletről is,ami több évszázados hagyo-mányú, és szépségével azegész világot meghódította.Megnézhetjük, hogy a korabe-li rőfös, vagyis rövidárus üzle-tek milyen termékeket kínál-tak a vásárokon és piacokon.Megtudhatjuk, vagy újra fel-idézhetjük a jellemző darabo-kat látva, hogy milyen volt adivat az ’50-es, ’70-es és ’80-as

években, valamint hogy mi -lyen volt a frizuradivat a ’60-as években.

Láthatunk még a kiállításontöbbek között menyasszonyiruhákat, ékszereket, kalapokat,kesztyűket, legyezőket. Helyetkapott még a kiállításon egyintarziás Singer varrógép és egyparázzsal működő vasaló is.Valamennyi használati tárgyata Nefelejcs egyesület tagságagyűjtötte össze és bocsátjaközre. A kiállítás elkészítésében

kulcsszerepe volt Balog Gá -borné egyesületi elnöknek.

A terem falán a korabeli he -lyi sajtó hirdetései is megjelen-nek az 1910-es és 20-as évek-ből, amelyek szépen tük rözika kor szellemét és hangulatát.

A kiállítás-megnyitón Haj -mássy Nikolett billentyűsze-néje teremtett kellemes han-gulatot. Baligáné Szűcs Irénmúzeumigazgató megnyitószavait, valamint a tárlat vé -gigjárását követően a megje-lentek a szervezők által bizto-sított házi készítésű finomsá-gokból falatozhattak.

Akik még nem látták akiállítást, meglátogathatjáka Bé ké si Galéria kistermébenegészen május 5-ig.

Horváth Piroska

Ezt hordtuk a múlt századbanDIVATTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS BÉKÉSI SZEMMEL A GALÉRIÁBAN

Nőnapon, idén egy reménytelenül esős szombatinapon nyitották meg A Nők birodalma - szépségés divat a XX. században című kiállítást, amely aNefelejcs Békési Kulturális és HagyományőrzőKözhasznú Egyesület valamint a Jantyik MátyásMúzeum összefogásával valósult meg.

Szinte valamennyi kiállított tárgyat békésiek adtak össze. Ez a tárlatlegnagyobb érdeme és erőssége

Március hó elején ülése-zett a Civil Tanács és többközérdekű témát vitatottmeg.

A Civil Tanács ülését jelen-létével megtisztelte Izsó Gáborpolgármester, és a Hivatal kétmunkatársa is, Váczi Juliannaaz Igazgatási Osztály osztály-vezetője és Kálmán Tibor ifjú-sági és sport referens.

A 2008. évi önkormányzatipályázati felhívásra beérkezettcivil szervezeti pályázatoktámogatására a Civil Tanácselkészítette támogatási javasla-tát. A mérlegelési szempontokközött hangsúlyos volt, hogymely civil szervezet dolgoziknagy hatókörrel, vállal át azönkormányzattól feladatot, ésszervez nagyobb lakosság-

számra ki ter jedő rendezvénye-ket. Ugyan akkor elismerésreméltónak és támogatandónakértékelték azon kisebb hatókö-rű civil szervezetek tevékeny-ségét is, akik elsősorban tagsá-guk felé szolgáltatnak.

A Békésen működő 134civil szervezet közül 2008-banösszesen 63 szervezet nyújtottbe pályázatot önkormányzatitámogatásra.

Döntést hozott a CivilTanács azon szervezetekről is,melyek a 2007. évi pályázatitámogatással nem számoltakel. 2007-ben 75 civil szervezetrészesült pályázati támogatás-ban és 14 szervezet nem szá-molt el határidőre.

A Tanács javaslatainak afigyelembevételével a konkrét

döntéseket a képviselő-testü-let hozza.

A Civil Tanács az ülésenmegismerte az április 12-eivárosi Takarítási Akció idő-pontját és ösztönzi a lakossá-got a részvételre. Megvi tattakegyéb közérdekű, a köz -területen előforduló prob -lémákat és a lehetséges meg-oldásokat. Felhívták min denszervezeti csoport képviselő-jének figyelmét arra, hogymárciusban megjelent aNem zeti Civil Alapprogramműködést kiegészítő, tevé-kenység bővítő pályázatai ésösztönözték a résztvevőketarra, hogy minél többen ké -szítsenek pályázatot.

Szűcs Judit,a Civil Tanács elnöke

Ülésezett a Civil Tanács

Erdős Norbert országgyűlési képviselő aBékéscsabát Békéssel, valamint a DoboztBékéscsabával összekötő utakon építendő kör-forgalmi csomópontok ügyében intézett kér-dést a gazdasági és közlekedési miniszterhez.Kákosy Csaba miniszter válaszából kiderül,

hogy a két csomópont átépítésére kiírt közbe-szerzési pályázatok sikerrel lezárultak, a vállal-kozókkal a szerződést még tavaly decemberbenmegkötötték, az előkészítő munkák már zajla-nak. A körforgalmak várható befejezési idejét aminiszter idén május 30-ban határozta meg.

Megépülnek a körforgalmi csomópontokA MINISZTER MÁJUS VÉGÉRE ÍGÉRTE AZ ÁTADÁST