2016. 02. 17.

1

II. ELŐADÁSA MODERN PÉNZ, AZ INFLÁCIÓ

HATÁSA A GAZDASÁGRA ÉS A TÁRSADALOMRA, MONETÁRIS POLITIKA (ALAPFOGALMAK)

Pénzügytan, Pénzügyi alapismeretek

Süveges Gábor

2016. 02. 17.

3. A mai pénzrendszerek

A mai pénzrendszer hitelpénzrendszer, a pénz nem rendelkezik valóságos értékkel.

Vásárlóerő függ az általános árszínvonaltól.

Árszínvonal: egy adott fogyasztói kosarat az adott fizetőeszköz mekkora egységével lehet megvásárolni.

Tanmese

Egy napon egy gazdag német turista érkezik a szigetre és megáll egy kis hotelnél. Mondja a tulajdonosnak, hogy szívesen megnézné a hotelben található szobákat és aztán ha megfelel valamelyik, kibérelné egy éjszakára. Kaucióként letesz a pultra 100 eurot, a tulajdonos pedig átad neki egy pár szobakulcsot.

1.) Amikor a látogató felmegy lépcsőn, a tulaj fogja a pénzt és rohan a szomszédos henteshez, hogy kifizesse a tartozását.2.) A hentes fogja a 100 eurot és szalad a paraszthoz kifizetni a tartozását.3.) A paraszt felkapja a pénzt és rohan a szövetkezeti raktárba a tartozását rendezni.4.) Az ott lévő ember rohan a pénzzel gyorsan a kocsmába és rendezi a tartozását.5.) A kocsmáros odacsúsztatja a pénzt a kocsmában ülő prostituáltnak, akinek a szolgáltatásait ebben az ínséges időben hitelben vette igénybe.6.) A prostituált elteszi a pénzt és szalad a hotelbe, hogy kifizethesse az elmaradt szobabérleti díjakat.7.) A hotel tulajdonosa visszateszi a pénzt a pultra.

Ebben a pillanatban a turista visszaérkezik a hotel halljába és közli, hogy sajnos egyik szoba sem felel meg neki. Fogja a 100 eurot és elhagyja a várost.

Tanulságok :Senki nem termelt semmit.Senki nem keresett semmit.Minden résztvevő rendezte a tartozását és optimistán tekint a jövőbe.

A modern pénz: hitelpénz

Belső értékkel nem bíró, mesterséges , teremtett eszköz, melynek gazdaságba való bekerülése (teremtése), illetve onnan történő kikerülése (megsemmisülése) csak a bankrendszer intézményeinek segítségével történhet.

Bankok teremtik, de nem mindegyik képes erre

Bankkal szembeni követelés, bankpasszíva (fizetési eszköz, forgalmi eszköz, felhalmozási eszköz)

A modern bankrendszer szereplői (keretek):

- központi bank

- kereskedelmi bankok

- nem monetáris pénzintézetek

A bankrendszer szereplői

Jegybank

Kereskedelmi bankok

Nem monetáris pénzintézetek

Bankszerűen működő pénzintézetek

Nem bankjellegű pénzügyi intézmények

Befektetési bankok

Lízingtársaságok

Befektetési alapok

Biztosítótársaságok Nyugdíjtársaságok

Modern pénz- inhomogén jószág

1. Eredete szerint

külső, definitív pénz: jegybankpénz, monetáris bázis (készpénz, jegybanki

számlapénz)

belső pénz: kereskedelmi banki pénz

2. Technikai megjelenési formák

készpénz

számlapénz

3. A pénz időértéke

4. Különböző törvényes fizetőeszközök egymás közti átválthatósága

2016. 02. 17.

2

Pénzaggregátumok

A pénzmennyiség összetevőit, a „fizetőeszközöket” csoportosítja

M0 = jegybankpénz (monetáris bázis) = jegybank által kibocsátott

készpénz (KP) + pénzintézetek forint és devizabetéte a jegybanknál (R)

M1 (tranzakciós pénz) = forgalomban lévő készpénz + látra szóló betétek

(folyószámla állományok) (DL)

M2 (széles értelemben vett pénzmennyiség) = M1 + lekötött forint és devizabetétek (DE)

M3 = M2 + egyéb pénzpiaci (pénzintézetek által kibocsátott) eszközök (PE)

M4 = M3 + állampapírok

Egyre kevésbé likvid pénzek

A monetáris rendszer

Kétszintű bankrendszer:

Monetáris Hatóság

Kereskedelmi bankok

Nem monetáris pénzintézetek

Funkció: A gazdaság pénzellátásának és fizetési

rendszerének biztosítása

A monetáris politika működésénekintézményi kerete1.

1. A monetáris hatóság – a központi bankfeladatai:

Pénzkibocsátás (emisszió)

Bankok bankja – szlavezetés, LoLR

Állam bankja – költségvetés számláinak kezelése (ÁKK, ÁPV

Rt, MÁK), jelenlegi gyakorlat szerint a ktgvetési hiány jegybanki

hitellel nem finanszírozható

Nemzetközi tartalékok kezelése (nemesfém, deviza)

Szabályozás – belföldi fizetési rendszer, hitelintézetek

adatszolgáltatása

Felvigyázás – figyelemmel kíséri a monetáris rendszer működését

Egyéb – oktatás, kommunikáció (KSH), kutatási tevékenység

A monetáris politika működésénekintézményi kerete 2.

2. A kereskedelmi bankok

A megtakarítások összegyűjtésével és kihelyezésével volumen és lejárati transzformációt hajtanak végre –pénzteremtés, kockázatok kezelése – diverzifikáció

3. Nem monetáris pénzintézetek

Bankszerűen működő intézmények(takarékszövetkezetek, jelzálogbankok)

Nem bank jellegű pénzügyi intézmények (biztosító, nyugdíjpénztár)

A pénzügyi innováció miatt konkurensei a ker. bankoknak

A KITERMELÉS

A világ legnagyobb aranytermelő országai

1. Kína 13%

2. Ausztrália 9%

3. USA 9%

4. Dél-Afrika 9%

5. Oroszország 8%

6. Peru 8%

7. Kanada 4%

8. Indonézia 4%

9. Ghána 4%

10. Üzbegisztán 4%

11

JEGYBANKI ARANYTARTALÉKOK

a világ aranytartalékainak közel a 20%-a, 30 ezer tonna a jegybankoknál található

a jegybanki aranytartalékok aránya a tartalékokon belül világátlagban 10,2%. Portugália, Görögország példája: nem biztos, hogy a költségvetési fegyelemre jó hatást gyakorol a sok aranytartalék.

Az euro-zóna a világ legnagyobb aranytartalékoló egysége (12.100 tonna 350 mrd € értékben)

Central Bank Gold Agreement – CBGA3 (2009. augusztus 7.): fejlett országok jegybankjainak arany-megállapodása 5 éves időszakra, 2014 végéig

legfeljebb évi 400 tonnát adnak el, azaz a teljes időszakban 20%-kal csökkentik arany-eladásaikat

a jövőben az IMF eladásait is be kell majd számítani

2010. szeptember végi adatok szerint mindössze 6 tonnát adtak el, az IMF 88 tonnát

12

2016. 02. 17.

3

JEGYBANKI ARANYTARTALÉKOK

Jegybanki aranytartalékok és azok aránya a tartalékokon belül

Ország tonna arány Ország tonna arány

1 USA 8 133,5 72,10% 14 Portugália 382,5 79,60%

2 Németország 3 402,5 67,40% 18 Libanon 286,8 25,20%

3 IMF 2 907,0 22 Fülöp-szigetek 175,9 13,50%

4 Olaszország 2 451,8 66,20% 30 Görögország 111,7 76,50%

5 Franciaország 2 435,4 65,70% 79 Kanada 3,4 0,20%

6 Kína 1 054,1 1,50% 81 Aruba 3,1 14,80%

7 Svájc 1 040,1 15,10% 82 Magyarország 3,1 0,30%

8 Japán 765,2 2,70% 83 Kirgízia 2,6 6,20%

9 Oroszország 726,0 5,70% 100 Csád 0,3 2,70%

10 Hollandia 612,5 55,80%

13

AZ ARANY KERESLETE-KÍNÁLATA

Az arany kereslete és kínálata

KÍNÁLAT 2008 2009 KERESLET 2008 2009

Bányászat 2 410 2 575 Ékszeripar 2 193 1 759

Közvetlen termelői ügyletek -352 -254 Egyéb ipar és fogászat 439 373

Teljes termelés 2 058 2 322 Összes ipar 2 632 2 132

Jegybanki aranyvisszanyerés 232 30Kiskereskedelmi rúd- és érmeforgalom 643 503

IMF aranyvisszanyerés 1 316 1 673Egyéb kiskereskedelmi értékesítés 215 228

TELJES KÍNÁLAT 3 605 4 024 Aranyspekulációs eszközök 321 617

TELJES KERESLET 3 811 3 480

15

KERESLET-KÍNÁLATI ÖSSZEFÜGGÉSEK

a kínálat folyamatosan nő 2010-ben 4.200 tonna

a kereslet azonban csökken 2010-ben 2800-3400 tonna között mozog

a globális aranypiacon egy évi 800-1400 tonnás, azaz kb. 25-33%-os állandó többlet van

az aranyár ezzel szemben folyamatosan nő Oka: az aranyspekuláció

16

Az arany árának alakulása

Aranyár meghatározása fontban London Bullion Market Association (LBMA) által bevezetett Gold Fixing

1900–1931-ig 4-5 £/uncia

1932-1949-ig a 6-8 £/uncia

Aranyár meghatározása dollárban 1900 és 2010. október 14. közötti 110 évben az ár közel a 67-szeresére növekedett

1980 és 2000 között az átlagárak majd a felükre (51,9%) csökkentek (587 $-ról 279 $-ra)

2000. január 1. és 2010. október 14. között az ötszörösére (489,5%-ra) növekedtek

2008 első és utolsó napja között alig 2,97%-kal növekedtek az árak

2009 első és utolsó napja között 26,93%-kal ugrottak meg az árak

Aranyár meghatározása euroban 1999. január 4-től jegyzi az LMBA: 243 €/uncia

11 év alatt az aranyár 305,29%-al növekedett

17

A pénzteremtés mechanizmusa

Ki teremti a pénzt?

1. Jegybanki pénzteremtés

2. Kereskedelmi banki pénzteremtés

2 formája:

1. Készpénz - csak a jegybank

2. Számlapénz - jegybank és ker. bank is!

Pénzteremtés:

hitelnyújtás

a bank devizavásárlása

2016. 02. 17.

4

Pénzteremtés hitelnyújtással

vállalati hitelfelvétel

a) fizetés bankon belül – keresk. bankpénzzel

b) fizetés bankon kívül – jegybank pénzzel

I. Bank mérlege

Betét („A” váll.) 1.000

Hitel („A” váll.) 1.000

I. Bank mérlege

Hitel („A” váll.) 1.000

Betét („A” váll.) 500Betét („B” váll.) 500

I. Bank mérlege Jegybank II. Bank mérlege

jegybanki betét- 500

Betét („A”):- 500

I. Bank betéte:- 500

II. Bank betéte:+ 500

jegybankibetét:+500

Betét („B):+500

Pénzteremtés a bank devizavásárlásával

valuta: készpénz

deviza: valutára szóló követelés (számlapénz, csekk)

Exportáló vállalat eladja devizáját a banknak:

Pénz megsemmisülése: banki deviza eladás

Bank

Betét („A” váll): 250.000 Ft

Deviza 250.000 Ftértékben

Pénzteremtés a bankrendszer egészében – a multiplikátor hatás

A gazdaságban M mennyiségű pénz van, ennek x százalékát tartják készpénzben és (1-x) százalékát bankbetét formájábanM=KP=KP*x+(1-x)*KP

A bankok az (1-x)*KP betét y százalékát tartalékolják és (1-y)százalékát hitelként folyósítják.

Ezáltal a gazdaságban levő pénz mennyisége:M’=KP*x+(1-x)*KP+(1-y)*(1-x)*KP

=KP+ (1-y)*(1-x)*KP kötelező tartalékráta (y): megmutatja, hogy a kereskedelmi

banknál elhelyezett betétek hány %-át köteles a bank a jegybanknál betétben elhelyezni

likviditási tartalék, készpénzhányad (x): a gazdasági szereplők tranzakcióikban milyen hányadban használnak készpénzt

Pénzteremtés mechanizmusa

1.000 Ft jegybankpénz érkezik a kereskedelmi bankba

- kötelező tartalékráta = 10%

- a bank hosszú idő tapasztalatai alapján úgy látja, hogy a fizetéseknél 30% marad ügyfélkörön belül, 70%-át más banknál vezetett számlákra utalnak az ügyfelek

900 = 0,3*0,1*H + 0,7*H

H = 1232,8 H = hitelösszeg

I. Bank

Jegybankpénz:+1.000

Betét („X”):+1.000

I. Bank

Szabad jbp: 900Tartalék: 100Hitel („A”): ?

Betét („X”): 1.000Betét („A”): ?

Pénzteremtés mechanizmusa

0,7*H = 862,96 átutalásra kerül más kereskedelmi bankhoz, akik szintén képesek

pénzteremtésre

Hányszorosára nő a kezdeti jegybankpénz a bankrendszer egészében?

1+(1-y)+(1-y)2+….+(1-y)n = 1/y

1/y - pénzmultiplikátor

m = 1/y: a tartalékráta reciproka (maximum)

Tartalékrendszer, készpénztartás

yxyx

KPM

M = a gazdaságban lévő pénz mennyisége

KP = jegybankpénz

x = a jegybankpénz hány százalékát tartjuk készpénzben

y = jegybanki kötelező tartalékráta (jegybankpénzben tartják)

x és y minél kisebb, M annál nagyobb• Milyen a hitelnyújtási képesség, a hitelkereslet(magánszektor pénzkereslete)?• x és y időben legyenek stabilak (szezonalitás, fejlettség)!•Jegybank tudja szabályozni a pénzmennyiséget KP-n és y-on keresztül!

2016. 02. 17.

5

Endogén-egzogén pénzteremtés

Egzogén pénz:

1. Jegybanki pénzteremtés

2. Betétképződés a ker. bankban

3. Hitelezési kényszer - pénzteremtés

Endogén pénz:

1. Gazdasági döntések

2. Finanszírozási igény, Hitelkereslet

3. Hitelnyújtás - pénzteremtés

4. Majd forrásbiztosítás

4. E-money

Elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről szóló 2009/110/Ek irányelv

„elektronikusan tárolt – ideértve a mágneses tárolást is –monetáris érték, amely követelést testesít meg a kibocsátójával szemben;

előre kifizetett pénzeszköz (készpénz vagy számlapénz) ellenében bocsátják ki, és amely

fizetési műveletek lebonyolítására használható

a kibocsátón kívül más természetes vagy jogi személyeknél is.”

Típusai: Chipkártyán tárolt (hardveralapú)

Szerveralapú („On-line”)

Forrás: Magyar Nemzeti Bank, MNB tanulmányok 85. 2010

4. E-money

Chipkártyán tárolt (hardveralapú), elektronikuspénztárca „Az elektronikus pénztárca egy olyan előre fizetett,

újratölthető kártya, amely az ügyfél által a kibocsátó részéreelőre kifizetett pénzértéket elektronikus formában, azazelektronikus pénz formájában tárolja, és lehetővé teszi afizetést, számlakapcsolat, illetve bankjegy vagy érme nélkül. „

automatáknál (áruautomaták, tömegközledés, parkolás stb.)

a jellemzően gyors, de kis összegű fizetést igénylő helyeken(újságos, büfé, kávézó, „kisbolt”)

Szerveralapú („On-line”) központi számítógép tárolja az előre fizetett értéket

megtestesítő jeleket (PayPal)

Forrás: https://felugyelet.mnb.hu/fogyasztoknak/bankkartyak/bankkartyatipusok/elektronikus_penztarca.html

Az elektronikus pénztárcával történő fizetés folyamata

Forrás: Magyar Nemzeti Bank, MNB tanulmányok 85. 2010

Óvatosság

Csak egy készüléken húzzák le

Csak egyszer

Nem téveszteni szem elől

Pénzkivétel előtt a kártyafogadó nyílást, a pénzkiadó nyílást, esetleges billentyűzetre irányuló kamera elhelyezését

Takarni a Pin kódot

PayPass illetve PayWave

Monetáris politika

Fiskális politika

Pénzügyi politika

Devizapolitika

2016. 02. 17.

6

A monetáris politika eszköztára

Milyen eszközei vannak a jegybanknak a pénz mennyiségét befolyásolni?

Alapvető feladat: a gazdaság likviditásigényhez igazítani a pénzteremtést

Pénz keletkezése nem mozog együtt a likviditásigény alakulásával!

Eltérő mozgástér: zárt v. nyitott gazdaság, fejlett v. fejletlen, stb.

www.mnb.hu

A monetáris politika eszköztára

Célrendszer: mi a kitűzött cél, és ezt milyen fázisokon keresztül éri el a jegybank? • Végső cél - infláció

• Közbülső célok (nominális horgony) –M, árfolyam

• Operatív cél - pénzpiaci hozamok

• Jegybanki eszközök

Lehetnek más végső célok is (kamat, árfolyam, gazdasági teljesítmény!)

Eszközrendszer: azon akciók összessége, amelyek az operatív célok teljesülését és a közbülső célok érvényesülését biztosítják

Pénztömeg, mint horgony

T

MPV

TPVM

TPVM

1:

**

** Feltétel:•Zárt gazdaság vagy

devizabevételek és devizakiadások egyenlők•Forgási sebesség állandó

Árfolyam, mint horgony

Árfolyamleértékelés

Import javak ára nő

Importjavak áremelkedése miatt belföldi vállalkozások árai nőnek (begyűrűzés)

Exportálók jövedelme nő, amit belföldön költenek el

Árfolyamfelértékelés

Importjavak ára csökken

Belföldi vállalkozások is kénytelenek áraikat csökkenteni

Exportálók is megpróbálnak belföldön értékesíteni

Infláció nő

Infláció csökken

Inflációs célkövető rendszer feltételei (Mishkin)

1. Számszerű, középtávú inflációs cél bejelentése.

2. Intézményi elköteleződés az árstabilitás iránt.

3. Széles információs bázison alapuló monetáris stratégia.

4. A monetáris politika nagyfokú transzparenciája.

5. A jegybank nagyfokú elszámoltathatósága az inflációs cél elérésének vonatkozásában.

Forrás: MNB Monetáris politika 2012

Jegybanki függetlenség elemei

Személyi függetlenség

Politikai függetlenség

Finanszírozási függetlenség

Gazdálkodási függetlenség

2016. 02. 17.

7

Forrás: MNB Monetáris politika 2012

Transzmissziós mechanizmus

Látszólag egyértelmű kapcsolat a kamatláb és a hitelmennyiség, az M nagysága között

Nem a kamatláb az egyetlen, és nem is a legfontosabb tényező! – Általános gazdasági helyzet megítélése

Transzmissziós mechanizmus: „A jegybank által hozott mennyiségi és kamatdöntések milyen áttéteken keresztül befolyásolják a makrokeresletet és az inflációt.”

A monetáris politika eszköztára

Eszközök:

A, Direkt eszközök: azon jegybanki eszközök, amelyek szabályozási szinten jelennek meg, adminisztratív korlátot képeznek, közvetlenül hatnak a pénzmennyiségre

B, Indirekt eszközök: azon jegybanki eszközök, amelyek a piaci működés logikájával próbálnak hatni a makro-pénzügyi folyamatokra, a pénzmennyiségre

Transzmisszió fajtái

1. Kamatcsatorna

2. Eszközár-csatorna

3. Árfolyamcsatorna

4. Hitelcsatorna1. Bankhitelcsatorna <-> kamatcsatorna

2. Mérlegcsatorna <-> eszközár-csatorna

5. Várakozási csatorna

Forrás: MNB Monetáris politika 2012

Indirekt monetáris politikai eszközök

1. Viszontleszámítolás (refinanszírozási kamat)

Klasszikus eszköze a váltó viszontleszámítolása

VáltóVáltó

leszámítolásaVáltó

viszontleszámítolása

Kereskedelmi bank Központi bank

Ker. bankok a likviditáshoz szükséges pénzt ilyen papírokban tartják. Jegybank mint végső mentsvár.

Indirekt monetáris politikai eszközök

Emelkedik a refinanszírozási kamat

Megdrágul a refinanszírozás

Ker. bankok is felemelik a kamatokat

Kevesebb hitel fogy

M kevésbé fog nőni!

2016. 02. 17.

8

Indirekt monetáris politikai eszközök

Feltételek: Bankok hárítsák át az ügyfelekre a kamatláb emelkedését

(felfele, azaz restriktív módon hatékonyabb!)

Hitelkereslet kamat rugalmas legyen

Viszontleszámítolást ma már nem nagyon használják (helyette más, jegybanki refinanszírozó hitelek)

Indirekt monetáris politikai eszközök

2. Nyílt piaci műveletek – legnépszerűbb

A klasszikus nyíltpiaci műveletnek számító végleges állampapír eladása-vétele keretében a központi bank értékpapírokat, elsősorban állampapírokat forgalmaz azzal a céllal, hogy a forgalomban lévő pénztömeget szabályozza.

Piacbarát, rugalmas, naponta többször használható, nincs bejelentési hatás

A kereskedelmi bankoknál lévő jegybankpénz mennyiségét szabályozza, és a kamatkondíciókat

Indirekt monetáris politikai eszközök

Ni

tC Értékpapírok árfolyama:

C: piaci árfolyamt: névleges kamatlábi: piaci kamatlábN: névérték

•A jegybank kamatlábemelést, M szűkítését szeretné: olcsón ad el értékpapírokat, árfolyam csökken, kamat emelkedik, bankok lekötik pénzüket, kevesebbet hiteleznek

• A jegybank kamatlábcsökkenést, M bővülését szeretné: drágán vásárol, árfolyam emelkedik, kamat csökken, bankoknak likviditástöbblete lesz, hiteleznek

Pénzügytan

Indirekt monetáris politikai eszközök

3. Repó

Értékpapírfedezet mellett nyújtott, visszavásárlással egybekötött művelet• Aktív repó: rövid lejáratú jegybanki hitelnyújtás; a jegybank

állampapír-fedezet mellett finanszírozza az adott ügyfelét

• Passzív repó: rövid lejáratú, jegybanknál történő betételhelyezés; a

jegybank nyújt állampapír-fedezetet a megadott időre nála lekötött likviditás ellenében (betét)

Pénzügytan

Direkt monetáris politikai eszközök

1. Kötelező tartalékráta (y)

Mennyi jegybankpénzt tartsanak a kereskedelmi bankok, hogy biztonságosan kielégíthessék a betéteseket?

tartalékráta =

Jellemzői: nem a likviditást szabályozza nem változik a napi igényeknek megfelelően hosszabb távra szóló döntést jelent meghatározza a kereskedelmi bankok pénzteremtési korlátait a bankok jövedelmezőségét kedvezőtlenül befolyásolja (a jegybank alacsony

kamatot fizet)

készpénz + jegybanki betét

kereskedelmi bank összes betéte

Kötelező tartalékráta

A szabályozás módja:

Ha a tartalékráta nő a multiplikátor csökken a kereskedelmi bankok kevesebb hitelt tudnak nyújtani apénzmennyiség csökken

Ha a tartalékráta csökken az előző folyamattal ellentétben, a pénzmennyiség nő

Ha y nagy – kevesebb hitelnyújtás!

Ma már más funkciói vannak!

Elemei: tartalék mértéke, az elhelyezés alapja, tárgyi formája, tartalékra fizetett kamat, számítási periódus

2016. 02. 17.

9

Direkt monetáris politikai eszközök

Kötelező tartalékráta felfelé hatékony (expanzív monetáris politikára nem igazán jó)

Indirekt adóztatási elem

Egyéb direkt eszközök:

Hitelkontingensek (viszontleszámolási plafon)

Irányított hitelek

Erkölcsi ráhatás

Forrás: www.mnb.hu

Az MNB eszköztára

Az irányadó instrumentumként szolgáló eszköz (a kéthetes MNB-kötvény), amely a transzmissziós mechanizmusban tölt be lényeges szerepet – a jegybank ezáltal közvetíti az „optimális” kamatszintet a piac számára -Jegybanki alapkamat

A bankközi kamatok volatilitását csökkentő eszközök, amelyek a hitelintézetek likviditás kezelését támogatják; legrövidebb hitel: 1 napos (O/N) overnight hitel

kamatfolyosó

kamatplafon: az a hitelkamat, amelyet az MNB nyújt 1 napra értékpapír fedezet mellett

kamatpadló: 1 napos MNB betéti kamatláb

kötelező tartalék: 5% (Európában 2%), kamata megegyezik a jegybanki alapkamattal

Az MNB eszköztára

• sterilizációs eszközök, amelyek a bankrendszer likviditás többletének lekötését

szolgálják: két hetes MNB kötvény

• az árfolyam direkt befolyásolását szolgáló eszközök: ha a devizapiacon leértékelődik a belföldi fizetőeszköz, devizát ad el.

A forint euróval szembeni árfolyam ingadozási sávja+-15% volt.

Árfolyamsáv eltörlése: 2008. febr. 25.

Az infláció

Az általános árszínvonal emelkedése A pénz vásárlóértékének csökkenése kúszó (évi néhány százalékos)

vágtató (már kétszámjegyű)

hiperinfláció (háromszámjegyű, akár több száz százalékos – az árak növekedési üteme meghaladja az évi 100 %-ot –pénzfunkciók elvesztése – 1945-46 pengő – forint)

Ellentéte a defláció – recessziót eredményezhet

Az inflációt az árszínvonal változását kifejező árindexszel mérjük – adott időszak elején és végén mért árszínvonal hányadosa – Pl: CPI (fogyasztói árindex)

A jövedelem-újraelosztás és a gazdaságpolitikai kiigazítások eszköze lehet

Infláció

Árak általános és tartós emelkedése

Mérés: fogyasztói árindex (KSH)

Éves, havi, negyedéves árindex

Maginfláció: belső piaci folyamatok hatására változó termékek árai (kiv: nyers élelmiszer, üzemanyag, hatósági áras termékek)

2016. 02. 17.

10

Árstabilitás

3% alatti áremelkedés

Defláció: árak általános és tartós csökkenése

Vágtató infláció: kétszámjegyű áremelkedés

Hiperinfláció: három számjegyű áremelkedés

Balassa-Samuelson-hatás

Infláció okai

Kereslet nagyobb, mint a kínálat (bérek növekedése nagyobb, mint a termelékenység növekedése) –keresletoldali infláció

Import áruk ára emelkedik (olajár-emelkedés) –költségoldali infláció

Közvetett adók emelése (ÁFA, Jövedéki adó)

2016. 02. 17. 2016. 02. 17.

1 kilogramm kenyér ára

Dátum Ár (Pengőben)

1945. augusztus 6

1945. október 27

1945. november eleje 80

1945. november vége 135

1945. december eleje 310

1945. december vége 550

1946. január eleje 700

1946. január vége 7.000

1946. május eleje 8.000.000

1946. május vége 360.000.000

1946. június 5.850.000.000

2016. 02. 17. 2016. 02. 17.

2016. 02. 17.

11

2016. 02. 17.

2016. 02. 17. 2016. 02. 17.

Hiperinfláció Tabi László klasszikussá váló korabeli glosszája, amely a Lúdas Matyiban

jelent meg:

“Tájékoztatás a zsír áráról

Kedden a déli órákban elterjedt a híre annak, hogy a zsír kilója már 90 000pengőbe kerül. Az a körülmény, hogy egy kiló zsír ára 100 000 pengő,élénken mutatja, hogy a fogyasztóközönség mennyire ki van szolgáltatva afeketepiacnak. Ki tud manapság 120 000 pengőt adni egy kiló zsírért? Mertnemcsak a zsír kerül 135 000 pengőbe, de a drágaság minden vonalonijesztő. S ha meg is veszi valaki ezt a 165 000 pengős zsírt, pusztán zsírbóltáplálkozni nem tud. Lehetetlen állapot, hogy amikor egy kiló zsír 180 000pengő, a fizetések nem emelkednek megfelelő arányban. 215 000 pengőtcsak az tud ma zsírért adni, aki feketézik.

Mert a kisember számára ez a 238 000 pengő bizony nagy pénz, 296 000pengőért sokat kell dolgozni, s míg valaki megkeresi azt a 367 000 pengőt,amibe egy kiló zsír kerül, ugyancsak elfárad. Valamikor 470 000 pengőért,vagyis egy kiló zsír áráért sarokházat lehetett vásárolni. Ma egy kiló zsíráráért, 540 000 pengőért már csak egy háromnegyed kiló zsírt lehet kapni.

Itt tenni kell valamit! A 768 000 pengős zsírt csak az tudja megfizetni,akinek van annyi pénze, hogy egy kiló zsírért 920 000 pengőt adjon. Mertbizony ma ennyibe kerül fél kiló zsír.” (História, 1980/1. 25.)

2016. 02. 17.

12

1946. augusztus 1-jén vezették be az akkor még aranyfedezettel (1 forint = 0,0757575 g színarany) rendelkező forintot. Az aranyfedezet 1982-ben szűnt meg.

A pengő és a forint átváltási aránya: 400 ezer kvadrillió pengőért (4*1029) lehetett egy darab új egyforintos érmét kapni.

Milyen forint- és fillércímletek kerültek kibocsátásra 1946-ban? 2 filléres érme 10 filléres érme 20 filléres érme 1 forintos érme 2 forintos érme 5 forintos érme 10 forintos bankjegy 100 forintos bankjegy

Hiperinfláció

2016. 02. 17. 2016. 02. 17.

2016. 02. 17.

Forgalomban levő bankjegyek 2006.

december 31.

Címletek Menny. (Millió

db)

Érték (Mrd Ft)

20.000 43,274 865,48

10.000 83,675 836,75

5.000 22,721 113,605

2.000 18,155 36,31

1.000 50,294 50,294

500 28,513 14,2565

200 46,404 9,2808

Össz. 253,9 1.176,12132016. 02. 17.

2016. 02. 17.

13

Pénzhamisítás Pénzhamisítás a gyakorlatban

Forgalomban levő érmék 2006.

december 31.

Előállítási

költség

Címletek Menny.

(millió db)

Érték

(millió Ft)

(Ft)

100 146,31 14.631

50 98,629 4.931,45

20 187,832 3.756,64 27,8

10 223,577 2.223,577 31,9

5 307,161 1.535,805 14,9

2 846,356 1.692,712 4

1 990,785 990,785 2

Össz. 2.800,650 29.761,9692016. 02. 17.

0

50

100

150

200

250

300

350

400

450

196

0

196

1

196

2

196

3

196

4

196

5

196

6

196

7

196

8

196

9

197

0

197

1

197

2

197

3

197

4

197

5

197

6

197

7

197

8

197

9

198

0

198

1

198

2

198

3

198

4

198

5

198

6

198

7

198

8

198

9

%

Fogyasztóiár-indexek (1960–1988)1960=100%

Fogyasztóiár-idex

Ebből: élelmiszer

háztartási energia

egyéb cikkek, üzemanyagok

szolgáltatás

forrás:www.ksh.hu

0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

7000

8000

%

A fogyasztóiár-index (1985–) 1984=100%

Élelmiszerek

Szeszes italok, dohányáruk

Ruházkodási cikkek

Tartós fogyasztási cikkek

Háztartási energia

Egyéb cikkek, üzemanyagok

Szolgáltatások

Összesen

Forrás: www.ksh.hu

0

2000

4000

6000

8000

10000

12000

14000

%

Fogyasztóiár-indexek (1960–)1960=100%

Fogyasztóiár-idex

Ebből: élelmiszer

háztartási energia

egyéb cikkek, üzemanyagok

szolgáltatás

Forrás: www.ksh.hu

2016. 02. 17.

14

Inflációs célok

Forrás: www.mnb.hu