229/2012. (viii. 28.) korm. rendelet · a tanév folyamán mesélő muzsika zenei bérletes...

Különös közzétételi lista

229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet

a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról- alapján

név: Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Óvoda

székhely: 2100 Gödöllő Szabadság tér 19.

igazgató: Varga András

tel: 06 28 514 975

e-mail: [email protected]

OM azonosító: 037714

Tartalomjegyzék

1. Felvételi lehetőségről szóló tájékoztató

2. Beiratkozásra meghatározott idő, a fenntartó által engedélyezett osztályok, csoportok száma

3. Térítési díj, a tandíj, egyéb díjfizetési kötelezettség (a továbbiakban együtt: díj) jogcíme és

mértéke, fenntartó által adható kedvezmények

4. A fenntartó nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelésének nyilvános

megállapításai és ideje, a köznevelési alapfeladattal kapcsolatos - nyilvános

megállapításokat tartalmazó - vizsgálatok, ellenőrzések felsorolása, ideje, az Állami

Számvevőszék ellenőrzéseinek nyilvános megállapításai, egyéb ellenőrzések, vizsgálatok

nyilvános megállapításai

5. Nyitva tartásának rendje

6. A nevelési évben, tanévben tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjai

7. Pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításai

8. Szervezeti és működési szabályzat

9. Házirend

10. Pedagógiai program

11. Pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége

12. Nevelő és oktató munkát segítők száma, iskolai végzettsége és szakképzettsége

13. Országos mérés-értékelés évenkénti eredményei

14. Tanulók le- és kimaradásával, évfolyamismétlésével kapcsolatos adatok

15. Tanórán kívüli egyéb foglalkozások igénybevételének lehetősége

16. Hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai

17. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti

vizsgák tervezett ideje

18. Iskolai osztályok száma és az egyes osztályokban a tanulók létszáma

19. Az intézmény továbbtanulási mutatói

1. Felvételi lehetőségről szóló tájékoztató

A beiskolázást az igazgató a fenntartóval egyeztetve végzi. Beiskolázásunkat nem köti

körzethatár. A tanulók felvételéről az igazgató dönt.

Az elutasító döntés ellen az iskolafenntartónál lehet fellebbezni. A fellebbezést az iskola

igazgatójához kell benyújtani - az elutasítás kézhezvétele utáni 8 napon belül.

A felvétel alapvető szempontja, hogy a szülő és gyermeke elfogadják az intézmény pedagógiai

programját és eltökéltek legyenek annak megvalósítására.

Az első évfolyamra jelentkezőknél szülőkkel beszélgetve (hitélet, nevelés), a gyerekekkel játékosan

ismerkedünk.

Plébánosi (lelkészi) ajánlást kérünk.

A felvétel rendje:

Az általános követelményeket kiegészítő szempontok az 1. évfolyamon:

- iskolaérettség írásos igazolása;

- idősebb testvér már az iskola tanulója;

- egyházközösséghez tartozás.

A beiratkozást az állami, önkormányzati fenntartású iskolák beiratkozási időpontjával összhangban

végezzük.

Jelentkezés módja: a kitöltött iskolai jelentkezési lap leadása.

2. Beiratkozásra meghatározott idő, a fenntartó által engedélyezett osztályok, csoportok

száma

Beiratkozásra meghatározott idő:

Az adott évben tanköteles korba lépő gyermeket a szülő április 1-je és április 30-a között - a járási

hivatal által közleményben vagy hirdetményben közzétett időpontban - köteles beíratni a lakóhelye

szerint illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára. Amennyiben a választott iskola igazgatója

a gyermek felvételét elutasító döntést hoz, a szülő a gyermekét a döntés jogerőre emelkedését követő

öt napon belül köteles beíratni a kötelező felvételt biztosító iskola első évfolyamára. [20/2012.

EMMI rendelet. 22. § (2)]

A felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám ezen a feladatellátási helyen:

Általános iskolában 500 fő

Az évfolyamok száma iskolatípusonként: Általános iskola1-4. évfolyam

Általános iskola 5-8. évfolyam

3. Térítési díj, a tandíj, egyéb díjfizetési kötelezettség (a továbbiakban együtt: díj) jogcíme és

mértéke, fenntartó által adható kedvezmények

Étkezési térítési díj

A gyermekek étkeztetését intézményünk a Kalória Gödöllői Gyermek és Közétkeztetési Nonoprofit

Közhasznú Kft útján biztosítja. Az élelmezési nyersanyagnormát a Kalória Kft által – a gyermekek

védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 151. § előírásainak

megfelelően - kimutatott nyersanyagköltség alapján állapítjuk meg, figyelembe véve a Gödöllő

Város Önkormányzata által rendeletben meghatározott - mindenkori - térítési díjat.

A térítési díjról a számlát intézményünk étkezési nyilvántartásai alapján a Kalória Kft állítja ki a

gyermekek részére. A térítési díjat közvetlenül a Kalória Kft számlájára kell befizetni.

Érvényes (bruttó) térítési díjak (2017. július 1-től)

tízórai: 140 Ft/nap

ebéd: 380 Ft/nap

uzsonna: 110 Ft/nap

Az ingyenes és kedvezményes gyermekétkeztetést a gyermekek védelméről és a gyámügyi

igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 21/B § előírásai szerint biztosítjuk.

Tankönyvellátás

A 2013-tól felmenő rendszerben bevezetésre került ingyenes iskolai tankönyvellátást a kormány az

1265/2017. (V. 29.) Kormány határozat értelmében a 2017/2018. tanévben egy ütemben terjesztette

ki az 5-8. évfolyam tanulói számára is. Így az 1-8. évfolyam valamennyi tanulója alanyi jogon

ingyenes tankönyvellátásra jogosult.

Az országos tankönyvellátást a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft (KELLO)

végzi.

4. A fenntartó nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelésének nyilvános

megállapításai és ideje, a köznevelési alapfeladattal kapcsolatos - nyilvános

megállapításokat tartalmazó - vizsgálatok, ellenőrzések felsorolása, ideje, az Állami

Számvevőszék ellenőrzéseinek nyilvános megállapításai, egyéb ellenőrzések, vizsgálatok

nyilvános megállapításai

Az illetékes Budapesti Pedagógiai Oktatási Központ értékelése a 2018/2019. tanév II. félévére

vonatkozóan:

001 A feladatellátási helyen a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók aránya 0%. A második félévi

adatok elemzését követően a feladatellátási hely sem intervenciós, sem prevenciós intézkedést nem

rögzített. A 2018/2019. tanév második félévében a feladatellátási hely, szakmai feladatainak

teljesítése során a Budapesti Pedagógiai Oktatási Központ szakmai szolgáltatásait is igénybe vette.

A feladatellátási hely szerepel a hozzáadott pedagógiai értékek alapján készített kiemelkedő

teljesítményű iskolák 2017. évi listáján. Mutatóik alapján az intézményi folyamatok biztosíthatják

elért eredményeik megtartását. Javasoljuk, hogy nevelő-oktató munkájuk eredményességének

megőrzése érdekében továbbra is vegyenek igénybe szakmai szolgáltatásokat.

5. Nyitva tartásának rendje

Az iskola szorgalmi időben reggel 7.00 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de

legfeljebb 17.00 óráig van nyitva.

Az intézmény a tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva.

Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – rendezvények hiányában – zárva

kell tartani.

A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre – eseti kérelmek alapján – az igazgató ad

engedélyt.

6. A nevelési évben, tanévben tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjai

DÁTUM IDŐ ESEMÉNY FELELŐS

AUGUSZTUS

augusztus 26. Tantestületi értekezlet Varga András

14.00 Alsó tagozaton lévő munkaközösségek alakuló

ülése

Munkaközösség vezetők

augusztus 27. Felső tagozaton lévő munkaközösségek alakuló

ülése


E-Diabelső képzés Janosik Györgyi, Péterné

Szilasi Katalin

augusztus 28. 9.00-12.00 Centrum régió munkaközösség vezetőinek

találkozója


augusztus 29. 9.00-14.00 Redmenta, Learningapps, Audacity programok

kezeléséhez való továbbképzés

Janosik Györgyi

augusztus 30. 16.30 Veni Sancte szentmise a Szentháromság-

templomban

Varga András


SZEPTEMBER

A tanév folyamán az iskolai énekkar időpontja: csütörtök 7. óra, a kórus vezetője Dohanicsné Vígh Adrienn

A tanév folyamán a pedagógusok minősítésében és az országos -pedagógiai szakmai ellenőrzésben

közreműködő pedagógusok munkaidő beosztása, a biztosított tanítás nélküli munkanapok tekintetében: Janosik

Györgyi (szerda), Rózsa Judit (szerda), Grófné Szalai Erika (csütörtök), Gáspárné Kolozs Julianna (kedd)

A tanév folyamán Mesélő muzsika zenei bérletes előadások és Csimota bérlet összefogója Tóth Katalin

A tanév folyamán a Városi Múzeummal és a Királyi Kastéllyal és a Városi Mozival Tüske Mónika tartja a

kapcsolatot.

Takács Sándor- Katolikus Iskolák Országos Történelem Versenye a tanév során - koordinátor Palágyi Istvánné

szeptember 2. 7.50 A tanév első napja Varga András

szeptember 3. BECSülés BECS munkacsoport

szeptember 2- 14. Szülői értekezletek osztályfőnökök

szeptember 7. Belvárosi futóverseny Gáspárné Kolozs Julianna,

Pál István, Füle Nelli,

Korosáné Ádám Györgyi,

Tüske Mónika

szeptember 8. 9.00 Szentmise szolgálat a Szentháromság-

templomban

Bedőné Grébel Anita

szeptember 11-13. Felső tagozatosok tanulmányi kirándulása (Erdei Iskola) osztályfőnökök-kísérő

tanárok

5. a osztály Helyszín: Piliscsaba Weidl Beatrix, Palágyi

Istvánné

5.b osztály Helyszín: Bernecebaráti Liszkainé Seres Mária,

Gáspárné Kolozs Julianna

6.a osztály Helyszín: Eger Virághné Vajda Gyöngyvér,

Gróf Szilvia

6.b osztály Helyszín: Eger Dévai Zsuzsanna, Bedőné

Grébel Anita

7.a osztály Helyszín: Mátrakeresztes Szakács Edit, Holczingerné

Gyurasics Veronika

7.b osztály Helyszín: Pusztavacs Majorosné Kupás Judit,

Csernyánszky Mónika

8.a osztály Helyszín: Budapest- Gödöllő Dohanicsné Vígh Adrienne,

Juniné Tóth-Sebes Diána

8.b osztály Helyszín: Budapest- Gödöllő Praznovszky Tünde, Galliné

Spissák Márta

szeptember 16. Tanmenetek leadásának határideje - alsó tagozat

és felső tagozaton

Munkaközösség vezetők,

szeptember 16. Gazdakalendárium Füle Kornélia; 3.4.

osztályban környezetet

tanítók

szeptember 16. 19.00 Szülői értekezlet a Szentháromság-templomban,

az elsőáldozásra készülő gyerekek szüleinek (4.

osztály)


szeptember 18. Nevezés a Bolyai matematika csapatversenyre 3-

8. évfolyamosok


Liszkainé Seres Mária,

Szakács Edit

szeptember 18. Szerda reggeli szentmisék kezdete Dévai Zsuzsanna, Bedőné

Grébel Anita

szeptember 20. 14.30 Gyerekek év eleji gyónási lehetőségének

megszervezése

Dévai Zsuzsanna, Bedőné

Grébel Anita

szeptember 23. 18.45 Szülői értekezlet a Szentháromság-templomban,

az elsőáldozásra készülő gyerekek szüleinek (3.

osztály)


szeptember 25. Nyári táborszervezők találkozója Vácon

szeptember 27. Kutatók éjszakája Liszkainé Seres Mária

szeptember 27. 15.00 Elsőáldozók gyónása a Szentháromság-

templomban


szeptember 28. 9.00 Elsőáldozás a Szentháromság-templomban Bedőné Grébel Anita

szeptember Intézményi önértékelésbe bevont kolléga:

Virághné Vajda Gyöngyvér

Gáspárné Kolozs Julianna,

Pál István

szeptember Felső tagozat értekezlete Felsős munkaközösség

vezetők

szeptember Vezetőségi értekezlet Varga András


OKTÓBER

október 1. Nevezés a Bolyai magyar csapatversenyre 3-8.

évfolyamosok

Rózsa Judit, Péterné Szilasi

Katalin, Galliné Spissák

Márta

október 2. 2017-ben képzett alsós tanítók ismétlő alkalma

Vácon

Dr. Herdovicsné Kohári

Mária, Manninger

Vilmosné, Dr. Pataki

Lászlóné, Gordos Györgyné

október 2. Felső tagozaton osztályfőnöki óra keretében az

aradi vértanúkra emlékezünk

osztályfőnökök

október 4. Alsó tagozaton az aradi vértanúkra emlékezünk osztályfőnökök

október 8-10. Papírgyűjtés Megyeri Lászlóné

október 8. Vezetői találkozó Vácon Varga András, Bedőné

Grébel Anita

október 10-11., 25. Kaszkád labdás képzés Gordos Györgyné

október 11. DIFER mérés elvégzésének határideje elsős tanítók

október 11. Bolyai matematika csapatversenye 3-8.

évfolyamosok részére - iskolánkban írják


Péterné Szilasi Katalin

(adminisztrátor), Szakács

Edit

október 13. 9.00 Szentmise szolgálat a Szentháromság-

templomban


október 15. Zrínyi matematika verseny - jelentkezési határidő Korosáné Ádám Györgyi,

Szakács Edit

október 15. 2018-ban képzett alsós tanítók képzése Grófné Szalai Erika, Deák

Mária, Utassyné Sámson

Ilona, Tüske Mónika

október 16. Elsős tanítók III. képzési napja Vácon Widl Beatrix, Dugantsyné

Bedő Boglárka, Utassyné

Sámson Ilona, Tüske Mónika

október 16. Bolyai természettudományos csapatversenyre

jelentkezés (3-8. évfolyamosok)

Horváthné Szakál Sára,

Liszkainé Seres Mária, Füle

Kornélia

október 17. Gyepmesteri telep - falfestés - városi rendezvény Praznovszky Tünde

október 22. 11.00 Október 23. megemlékezés az 1956-os

Forradalomról, ünnepi műsor a 8. osztályosok

szereplésével

Osztályfőnökök: Dohanicsné

Vígh Adrienn, Praznovszky

Tünde

október 25. 8.00 Szent Imre nap - mise a Szentháromság

templomban;

Műsor a tornateremben

Műsor: 3.b Gordos

Györgyné, Dr. Pataki

Lászlóné; Lelkinap alsó

feladatai: 3.a tanítók; DÖK

felelős

október 25. 13.00 Szent Imre Kupa Pál István

október 25. DIFER méréssel kapcsolatban jelentés az OH felé Varga András

október Intézményi önértékelésbe bevont kolléga: Tüske

Mónika

Rózsa Judit, Dugantsiné

Bedő Boglárka

október Megyei matematika verseny alsó tagozat Korosáné Ádám Györgyi

október Szent Imre napi rajzverseny, Fotópályázat Praznovszky Tünde

október Felső tagozat értekezlete Felsős munkaközösség

vezetők

október Vezetőségi értekezlet Varga András

október 28-31. Őszi szünet


NOVEMBER

november 4. Őszi szünet utáni első tanítási nap

november 5. 1-6. osztályban tanítók CSÉN szakmai napja Vácon CSÉN csoport

november 6. 7-8. osztályban tanítók CSÉN szakmai napja Vácon CSÉN csoport

november 6. Centrum régió vezetői értekezlet Vácon Varga András

november 8. Bolyai magyar csapatverseny 3-8. évfolyamosok-

Iskolánkban írják


Katalin, Galliné Spissák

Márta

november 10. 9.00 Szentmise szolgálat a Szentháromság-

templomban


november 21. Elsős tanítók IV. képzési napja Vácon Widl Beatrix, Dugantsiné

Bedő Boglárka, Utassyné

Sámson Ilona, Tüske Mónika

november 14. 16.00-

19.00

Felső tagozat fogadónapja Liszkainé Seres Mária,

Praznovszky Tünde

november 22. Országos méréshez szükséges adatok megküldési

határideje

Janosik Györgyi, Liszkainé

Seres Mária

november 24. 9.00 Elsőáldozásra készülők befogadása a

Szentháromság-templomban

Hitoktatók

november Intézményi önértékelésbe bevont kolléga:

Majorosné Kupás Judit


Palágyi Istvánné

november Erzsébet szavalóverseny- városi Tóth Ágnes, Dévai

Zsuzsanna

november Nagykáta Egyházmegyei szavalóverseny Utassyné Sámson Ilona,

Deák Mária, Dévai

Zsuzsanna

november Dugonics András matematika verseny 1. forduló Korosáné Ádám Györgyi,

Liszkainé Seres Mária

november Felső tagozat értekezlete Felsős munkaközösség

vezetők

november Vezetőségi értekezlet Varga András

november Városi diákolimpia (Kobak bajnokság, foci,

asztalitenisz, úszás)


Pál István, Virághné Vajda

Gyöngyvér

november Neumann-napok Erdőkertes- Rácz László

(matematika, informatika,

természettudományos)?




DECEMBER

december 1. Ádvent kezdete (Hétköznapokon Roráté szentmisék a Szentháromság-

templomban, az iskolai szerda reggeli szentmisék szünetelnek.)

december Iskolánkban dolgozók gyermekei részére

rendezett Szent Miklós ünnep

első osztályos tanítók Tóth

Katalin, Dugantsiné Bedő

Boglárka

december 6. Középiskolába menők jelentkezése a központi

írásbeli felvételire

8. évfolyam osztályfőnökei

december 7. Munkanap lenne - Tanítás nélküli munkanap

december 8. 9.00 Szentmise szolgálat a Szentháromság-

templomban


december 9. Gazdakalendárium Füle Kornélia; 3. 4.

környezetet tanítók

december 13. 14.30 Gyermekek gyóntatása Bedőné Grébel Anita, Dévai

Zsuzsanna

december 14. Munkanap lenne - Tanítás nélküli munkanap

december 20. Gyermekek lelki napja (Pásztorjáték) 5. osztályok osztályfőnökei:

Weidl Beatrix, Liszkainé

Seres Mária

december 24. 15.30 Pásztorjáték a Szentháromság-templomban 5. osztályok osztályfőnökei:

Weidl Beatrix, Liszkainé

Seres Mária

december Intézményi önértékelésbe bevont kolléga:

Praznovszky Tünde

Janosik Györgyi, Gordos

Györgyné

december Városi diákolimpia (Kobak bajnokság, foci, úszás) Gáspárné Kolozs Julianna,

Pál István, Virághné Vajda

Gyöngyvér

december BECSülés BECS munkacsoport

december „Cipősdoboz” akció, irgalmasság gyakorlatának

elmélyítése céljából


december Játékos sportverseny (városi) - diákolimpia Dr. Herdovicsné Kohári

Mária, Gáspárné Kolozs

Julianna, Virághné Vajda

Gyöngyvér

december Felső tagozat értekezlete Felsős munkaközösségek

vezetői

december Vezetőségi értekezlet Varga András

december 23-január 3. Téli szünet


JANUÁR

január 6. 8.00 Vízkereszt ünnepe - Mise a templomban

Téli szünet utáni első tanítási nap

Bedőné Grébel Anita,

osztályfőnökök

január 6.-március

31.

Lemorzsolódás vizsgálata Janosik Györgyi

január 8-április 24. NETFIT felmérés Gáspárné Kolozs Julianna

január 12. 9.00 Szentmise szolgálat a Szentháromság-

templomban


január 18. 10.00 Központi írásbeli felvételi-9. évfolyamra, 6 és 8

osztályos gimnáziumi képzésre

(Pótnap: január 23. 14.00)

osztályfőnökök: Dohanicsné

Vígh Adrienn, Praznovszky

Tünde

január 22. 8.00 Ökumenikus imaóra a Szentháromság-

templomban

Osztályfőnök

január 22. Magyar kultúra napja - 2. órában Dohanicsné Vígh Adrienn

január 23. Osztályozó értekezlet felső tagozat Liszkainé Seres Mária,

Praznovszky Tünde

január 24. Az első félév vége

január 28. 14.00 Félévi nevelőtestületi értekezlet Varga András

január 29. Bizonyítványosztás az első órában osztályfőnökök

január 29. Irodalom tanárok szakmai napja Nagykátán

január 31. Iskolai farsang DÖK: Dohanicsné Vígh

Adrienn, osztályfőnökök

január BECSülés BECS munkacsoport

január Intézményi önértékelésbe bevont kolléga: Árkiné

Morzsányi Katalin


Gróf Szilvia

január Városi diákolimpia (Kobak bajnokság, foci, úszás) Gáspárné Kolozs Julianna,

Pál István

január Dugonics András matematika verseny 2. forduló Korosáné Ádám Györgyi,

Szakács Edit


FEBRUÁR

február 1. Egyházközségi farsang

február 3-7. Szülői értekezletek osztályfőnökök

február 7. Bolyai természettudományos csapatverseny 3-8.

évfolyamosok részére

Horváthné Szakál Sára,

Liszkainé Seres Mária, Füle

Kornélia

február 9. 9.00 Szentmise szolgálat a Szentháromság-

templomban


február 18. 17.00 Leendő elsősök szülei részére tájékoztató (Iskola,

ebédlő), a hónap folyamán ismerkedés a leendő

elsősökkel-óvoda

Varga András, leendő elsős

pedagógusok

február 19. A középfokú iskolákba való jelentkezés, a tanulói

adatlapok és jelentkezési lapok megküldésének

határideje

8. évfolyam osztályfőnökei:

Dohanicsné Vígh Adrienn,

Praznovszky

február 21. Zrínyi matematika verseny, megyei forduló

iskolánkban



február 26. 8.00 Hamvazószerda, szentmise a Szentháromság-

templomban


február 26. A kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak

emléknapja (február 25.)

Osztályfőnökök,

osztálykeretben

február 27-29. Tantestületi lelkigyakorlat Bedőné Grébel Anita

február 28. Tanítás nélküli nap (lelkigyakorlat)

február Hermann Ottó verseny, nevezés Pataki Lászlóné, Füle

Kornélia, Horváthné Szakál

Sára

február Felső tagozat értekezlete Felsős munkaközösség

vezetők

február Vezetőségi értekezlet Varga András

február Intézményi önértékelésbe bevont kolléga: Tóth

Katalin

Janosik Györgyi, Korosáné

Ádám Györgyi

február Iskolai Fotópályázat Praznovszky Tünde


MÁRCIUS

március 2-6. Pénzügyi tudatosság témahete Korosáné Ádám Györgyi,

Füle Kornélia

március 3. Beiskolázási tájékoztató leendő elsősöknek

(óvodánk)

Varga András, leendő elsős

tanítók

március 3. Honlap felelősök konzultációja Vácon Dohanics István

március 3. 1-6. osztályban tanítók CSÉN szakmai napja Vácon CSÉN csoport

március 4. 7-8. osztályban tanítók CSÉN szakmai napja Vácon CSÉN csoport

március 8. Szentmise szolgálat a Szentháromság-

templomban


március 11. Centrum régió vetetői találkozó Zagyvaszántón Varga András

március 25. Leendő elsős tanítók képzése (2020/IV/1) Leendő elsős tanítók

március 13. 11.00 Iskolai megemlékezés 1848-ról 7. évfolyam osztályfőnökei

március 15. Városi megemlékezés 1848-ról 7. évfolyam osztályfőnökei:

Szakács Edit, Majorosné

Kupás Judit

március 19-20. Tanulói adatlapok módosításának lehetősége 8. évfolyam osztályfőnökei

március 23. Módosított tanulói adatlapok beküldési határideje 8. évfolyam osztályfőnökei

március 23- 27. Digitális témahét Varga András, Péterné

Szilasi Katalin

március 27-28. Ismerkedés a leendő elsősökkel Leendő elsős pedagógusok

március Dugonics András matematika verseny 3. forduló Korosáné Ádám Györgyi,


március Petőfi szavaló verseny Weidl Beatrix

március Szép kiejtési verseny Manninger Vilmosné,

Galliné Spissák Márta

március Mezei futóverseny Gáspárné Kolozs Julianna,

alsós testnevelők

március "Kapkodd a lábad" Korosáné Ádám Györgyi

március Felső tagozat értekezlete Felsős munkaközösség

vezetők

március Vezetőségi értekezlet Varga András

március Intézményi önértékelésbe bevont kolléga: Weidl

Beatrix


Katalin


ÁPRILIS

április 8. Ezt a napot az osztályok egyéni beosztás szerint

dolgozzák le.

Osztályfőnökök

április 7. 8.00 Lelki nap:

Szentmise a Szentháromság-templomban,

Passió,

osztályonként lelki program

6. évfolyam osztályfőnökei:

Virághné Vajda Gyöngyvér,

Dévai Zsuzsanna

április 8. Iskolába már nem jövünk. Az osztályok más

alkalommal dolgozzák le ezt a napot (kirándulás,

zarándoklat stb.)- tanítás nélküli nap.

Osztályfőnökök

április 9-14. Tavaszi szünet

április 12. Szentmise szolgálat a Szentháromság-

templomban


április 15. A holokauszt áldozatainak emléknapja április 16.

(Az emléknapot megelőző időszakban,

osztálykeretben történik a megemlékezés.)

Osztályfőnökök

április 16. 14.00 "Aranytoll" Egyházmegyei helyesírás verseny Rózsa Judit, Weidl Beatrix,

Praznovszky Tünde, (2.

osztályok tanítói)

április 16. Furulyaképzés ismétlő alkalom Manninger Vilmosné, Tüske

Mónika, Deák Mária

április 20-24. Fenntarthatósági témahét

április 22. Vezetői értekezlet Vácon Varga András

április 23. 16.00-

19.00

Felsős pedagógusok fogadó délutánja Liszkainé Seres Mária,

Praznovszky Tünde

április 27. Felsőbb évfolyamra jelentkezők szülői találkozója Varga András,

Osztályfőnökök

április 29. Leendő elsős tanítók képzése (2020/IV/2) Leendő elsős tanítók

április 30. Pályaorientációs nap - Tanítás nélküli munkanap Munkaközösségek vezetői

április 30. Pedagógusok továbbképzése - KAPI -30+ képzése Janosik Györgyi, Bedőné

Grébel Anita

április Intézményi önértékelésbe bevont kolléga:



Szakács Edit

április Leendő elsősök beiskolázása - Központi időpont Fehérné Nagy Szilvia

április Papírgyűjtés Megyeri Lászlóné

április Felső tagozat értekezlete Felsős munkaközösség

vezetők

április Vezetőségi értekezlet Varga András

április KIDS (futás, úszás) Gáspárné Kolozs Julianna,

alsós testnevelők

április Egyházmegyei hittanverseny Pécel Dévai Zsuzsanna, Bedőné

Grébel Anita


MÁJUS

május 5-8. Határtalan pályázat, a 7. évfolyam Erdélyi utazása 7. évfolyam osztályfőnökei:


Kupás Judit

május 10. Szentmise szolgálat a Szentháromság-

templomban


május 12. 14.00 Felsős beiskolázás Liszkainé Seres Mária,

Praznovszky Tünde, Bedőné

Grébel Anita

május 15. 17.00 Nepomuki- nap, Nemzeti Összetartozás Napja a

délelőtt folyamán

Janosik Györgyi, Juniné

Tóth- Sebes Diána, Bedőné

Grébel Anita

május 20. Idegen nyelvi kompetenciamérés Majorosné Kupás Judit, Gróf

Szilvia, Liszkainé Seres

Mária

Június 5-6. KIDS - országos verseny - labdajátékok szervezése

iskolánkban


Virághné Vajda Gyöngyvér,

Pál István

május 27. Országos kompetenciamérés Janosik Györgyi, Liszkainé

Seres Mária,

6. és 8. osztályok

osztályfőnökei

május 29. Feltöltési határidő NETFIT rendszerbe Gáspárné Kolozs Julianna

május 8. évfolyamosok fényképezése 8. osztály osztályfőnökei

május Családi napok

majus Anyák napja az alsó tagozaton Osztályfőnökök

május Óvodások látogatása az iskolába első osztályok tanítói

május Városi riporter verseny témától függően Galliné Spissák Márta

május Dabas-Sári Egyházmegyei természettudományi és

rajzversenyen

Praznovszky Tünde,

Horváthné Szakál Sára

május Hermann Ottó verseny Pataki Lászlóné, Füle

Kornélia, Horváthné Szakál

Sára

május Városi Gyermeknapi futóverseny Gáspárné Kolozs Julianna,

Füle Kornélia, Tüske Mónika

május Intézményi önértékelésbe bevont kolléga: Varga

András

Bedőné Grébel Anita,

Péterné Szilasi Katalin

május Felső tagozat értekezlete Felsős munkaközösség

vezetők

május Vezetőségi értekezlet Varga András

május Szülői értekezletek Osztályfőnökök


JÚNIUS

június 2-5. Alsó tagozatosok kirándulásai Osztályfőnökök

június 4. Nemzeti Összetartozás Napja (osztályfőnöki

órákon ismételt megemlékezés június 3-án.)

Korábban megtartva: május 15-én.

7. évfolyam osztályfőnökei,

osztályfőnökök

június 9. Felsős osztályozó értekezlet Felsős munkaközösség

vezetők

június 11. 7. és 8. osztályosok gyónási lehetősége Bedőné Grébel Anita

június 12. DÖK nap DÖK - Dohanicsné Vígh

Adrienn

június 12. Bankett 8. Osztály osztályfőnökei

június 13. 9.00 8. Évfolyam ballagási ünnepsége 7. évfolyam osztályfőnökei:


Kupás Judit

8. osztály osztályfőnökei:

Dohanicsné Vígh Adrienn,

Paznovszky Tünde

június 13. Te Deum Vácon

június 14. Szentmise szolgálat a Szentháromság-

templomban


június 15. Tanév utolsó napja - Tanítás nélküli munkanap

június 18. Furulyaképzés Vácon Dohanicsné Vígh Adrienn

június 16. 17.00 Tanévzáró, Te Deum Varga András

június 18. Tanévzáró nevelőtestületi értekezlet Varga András

június 15-19. Kézműves tábor Liszkainé Seres Mária

június Német tábor Majorosné Kupás Judit,

Csernyánszky Mónika

június 22-26. Hittan tábor Bedőné Grébel Anita, Dévai

Zsuzsanna


Tanítás nélküli munkanapok

december 7. Tanítás nélküli munkanap

december 14. Tanítás nélküli munkanap

február 28. Tantestületi lelkigyakorlat

április 30. Pályaorientációs nap - Tanítás nélküli munkanap

június 12. DÖK nap - Tanítás nélküli munkanap

június 15. Tanév utolsó napja- tanítás nélküli munkanap

7. Pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításai

2016-17. Nem volt tanfelügyeleti eljárás.

2017-18. Nem volt tanfelügyeleti eljárás.

2018-19. Vezetői tanfelügyelet

1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása

1.1. Milyen módon biztosítja, hogy a tanulás a tanulói eredmények javulását eredményezze?

1.1.1.

Részt vesz az intézmény pedagógiai programjában megjelenő nevelési-oktatási alapelvek, célok és

feladatok meghatározásában.

Az intézmény a céljai eléréséhez megfelelő tervekkel rendelkezik, melyek elkészítése az óvodai és

az iskolai nevelőtestület bevonásával történt, maximálisan figyelembe vette az intézmény belső és

külső partnereinek véleményét. (munkáltatói interjú)

1.1.2.

Kompetenciaterületek 2015-16.

Kompetenciák értékelése

%-ban

pedagógus pedagógus

1. Pedagógiai módszertani felkészültség 97 97

2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a

megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók 97 94

3. A tanulás támogatása 96 92

4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód

érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű

vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő

gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval 95 97

5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése,

fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-

kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki

tevékenység 100 93

6. Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének

folyamatos értékelése, elemzése 100 94

7. Kommunikáció és szakmai együttműködés,

problémamegoldás 100 97

8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai

fejlődésért 96 96

97,63 95,00

Együttműködik munkatársaival, és példát mutat annak érdekében, hogy az intézmény elérje a

tanulási eredményekre vonatkozó deklarált céljait.

A munkatervben egyértelműen megfogalmazott feladatok találhatók a célok megvalósítása

érdekében.( pedagógusok feladatai)

1.1.3.

A tanulói kulcskompetenciák fejlesztésére, a tanulói eredmények javítására összpontosító nevelő-

oktató munkát vár el.

A munkaterv kiemelt feladatai a: -A pedagógiai program és a helyi tanterv alapján folyó munka,

osztályonként, évfolyamonként, valamint a tantárgyanként meghatározott követelmények

teljesítése.

1.2. Hogyan biztosítja a mérési, értékelési eredmények beépítését a tanulási-tanítási folyamatba?

1.2.4.

Az intézményi működést befolyásoló azonosított, összegyűjtött, értelmezett mérési adatokat,

eredményeket felhasználja a stratégiai dokumentumok elkészítésében, az intézmény jelenlegi és

jövőbeli helyzetének megítélésében, különösen a tanulás és tanítás szervezésében és irányításában.

A tanév eredményei az éves beszámolóban megtalálhatók ( tanulmányi, szociális )

1.2.5.

A kollégákkal megosztja a tanulási eredményességről szóló információkat, a központi mérési

eredményeket elemzi, és levonja a szükséges szakmai tanulságokat.

A kompetenciamérések részletes elemzésére nagy hangsúlyt helyez, ennek is köszönhető, hogy

eredményeik magasan az átlag fölöttiek a legtöbb területen. (Interjúk)

1.2.6.

Beszámolót kér a tanulói teljesítmények folyamatos mérésén alapuló egyéni teljesítmények

összehasonlításáról, változásáról és elvárja, hogy a tapasztalatokat felhasználják a tanuló fejlesztése

érdekében.

Az év végi beszámolóból tudjuk, hogy év végi beszámolót kér az munkaközösségektől. Konkrét

elvárásairól tájékoztatja a nevelőtestületet.

1.3. Hogyan biztosítja a fejlesztő célú értékelést, visszajelzést, reflektivitást az intézmény napi

gyakorlatában?

1.3.7.

Irányításával az intézményben kialakítják a tanulók értékelésének közös alapelveit és

követelményeit, melyekben hangsúlyosan megjelenik a fejlesztő jelleg.

- A tanulók, csoportok értékelése folyamatos, koherens a pedagógiai programban előírtakkal.

1.3.8.

Irányításával az intézményben a fejlesztő célú visszajelzés beépül a pedagógiai kultúrába.

Vezetőtársaival együtt folyamatosan ellenőrzi az intézmény dolgozóinak munkáját. Az

óralátogatások is ezt a célt szolgálják. A félévi és év végi statisztikai adatok elemzésével, a

tanulságok levonásával, megoldások keresésével is értékelő munkát végez. (Interjúk)

1.4. Hogyan gondoskodik arról, hogy a helyi tanterv, a tanmenetek, az alkalmazott módszerek a

tanulói igényeknek megfeleljenek, és hozzájáruljanak a továbbhaladáshoz?

1.4.9.

A jogszabályi lehetőségeken belül a helyi tantervet a kerettantervre alapozva az intézmény

sajátosságaihoz igazítja.

Az intézmény a céljai eléréséhez megfelelő tervekkel rendelkezik, melyek elkészítése az óvodai és

az iskolai nevelőtestület bevonásával történt, maximálisan figyelembe vette az intézmény belső és

külső partnereinek véleményét.

1.4.10.

Irányítja a tanmenetek kidolgozását és összehangolását annak érdekében, hogy azok lehetővé tegyék

a helyi tanterv követelményeinek teljesítését valamennyi tanuló számára.

Az SZMSZ szerint a tanmenetek csoportokhoz való igazítását, folyamatos aktualizálását várja el, év

elején ellenőrzi.

1.5. Hogyan működik a differenciálás és az adaptív oktatás az intézményben és saját tanítási

gyakorlatában?

1.5.11.

Irányítja a differenciáló, az egyéni tanulási utak kialakítását célzó tanulástámogató eljárásokat, a

hatékony tanulói egyéni fejlesztést.

Az év végi beszámolóból kiderül, hogy tartanak tehetséggondozó és fejlesztő foglalkozásokat az

iskolában, a lehetséges óraszám kereteken belül.

1.5.12.

Gondoskodik róla, hogy a kiemelt figyelmet igénylő tanulók (tehetséggondozást, illetve

felzárkóztatást igénylők) speciális támogatást kapjanak.

- A tanulás támogatása kiemelt kompetenciája az iskolának. - A szabadon tervezhető órákat minden

évfolyamon a magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, hittan, valamint a matematika tantárgy heti

óraszámának növelésére használják. - Tantárgyi csoportbontások (informatika, idegen nyelv, hittan

más tantárgyakkal) - Tehetséggondozás: o szakkörök: magyar, matematika, német, rajz kézműves,

ECDL, média, o tanulmányi és egyéb versenyek, énekkar, o színházlátogatás, o sportolási

lehetőségek: sakk, Bozsik program, atlétika, asztalitenisz Korrepetálás a felzárkóztatásra szoruló

gyerekek részére. (Beszámoló, fenntartói interjú)

1.5.13.

Nyilvántartja a korai intézményelhagyás kockázatának kitett tanulókat, és aktív irányítói magatartást

tanúsít a lemorzsolódás megelőzése érdekében.

A beszámolókból kiderül, hogy nincsen lemorzsolódással fenyegetett tanuló az iskolában.

1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

Nincsen

Kiemelkedő területek:

A törvényes működés, az oktató-nevelő munka eredményessége, elért színvonalának megtartása,

illetve annak emelése. Mindig a tanulók érdekeit figyelembe véve, a tanulói eredményességet szem

előtt tartva határozza meg a feladatokat, a fejlődési irányokat a saját, az intézmény és a pedagógusok

számára. (Vezetői interjú) Közvetlen munkatársi, bizalomra épülő, felelősségteljes együttműködés

az eredményességért. A feladatok megosztása. (Vezetői program) Egyénre szabottan fejlesztik a

képességeket. Az iskola vezetősége szívesen befogadja a tanulás-tanítás eredményesebbé tételére

irányuló kezdeményezéseket, innovációkat, fejlesztéseket. (Munkáltatói interjú)

2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása

2.1. Hogyan vesz részt az intézmény jövőképének kialakításában?

2.1.1.

A jövőkép megfogalmazása során figyelembe veszi az intézmény külső és belső környezetét, a

folyamatban lévő és várható változásokat.

A katolikus iskola értékrendjének megfelelően törekszik irányítani az intézményt, célja, hogy az

iskola értékhordozó legyen. A program elkészítésében figyelembe vette az oktatáspolitikai,

fenntartói elvárásokat, a település adottságait vezetői interjú. Az iskolának a városban elfoglalt helye

is meghatározó helyet kap a jövőkép kialakításában. ( vezetői program, interjúk )

2.1.2.

Szervezi és irányítja az intézmény jövőképének, értékrendjének, pedagógiai és nevelési elveinek

megismerését és tanulási-tanítási folyamatokba épülését.

A munkaterv és ütemtervben megfogalmazott feladatok a ped.program célkitűzéseit szolgálják.

2.1.3.

Az intézményi jövőkép, és a pedagógiai program alapelvei, célrendszere a vezetői pályázatában

megfogalmazott jövőképpel fejlesztő összhangban vannak.

A vezető program célkitűzései megjelennek a munkatervekben is.

2.2. Hogyan képes reagálni az intézményt érő kihívásokra, változásokra?

2.2.4.

Figyelemmel kíséri az aktuális külső és belső változásokat, konstruktívan reagál rájuk, ismeri a

változtatások szükségességének okait.

A fenntartói interjú során elhangzik, hogy befogadó a változásokkal kapcsolatosan, az organikus

pedagógia,a CSÉN program tekintetében fogékony, innovatív.

2.2.5.

A változtatást, annak szükségességét és folyamatát, valamint a kockázatokat és azok elkerülési

módját megosztja kollégáival, a felmerülő kérdésekre választ ad.

A folyamatban lévő és várható változások figyelemmel kísérése, ezek szükségessége okainak

megismerése. szerepel az önértékelés során létrejött önfejlesztési a vezetői tervben. Vezetőként is

együtt dolgozik a tantestülettel.

2.2.6.

Képes a változtatás folyamatát hatékonyan megtervezni, értékelni és végrehajtani.

A változtatás folyamatát reálisan végiggondolja, felméri a lehetőségeket és a veszélyeket. Ezek

alapján tervezi, végzi a folyamatot. ( vezetői interjú)

2.3. Hogyan azonosítja azokat a területeket, amelyek stratégiai és operatív szempontból fejlesztésre

szorulnak?

2.3.7.

Folyamatosan nyomon követi a célok megvalósulását.

A beszámolókban értékeli a tervekben meghatározott feladatok végrehajtását.

2.3.8.

Rendszeresen meghatározza az intézmény erősségeit és gyengeségeit (a fejlesztési területeket),

ehhez felhasználja a belső és a külső intézményértékelés eredményét.

Az év végi beszámolóban konkrét eredmények találhatók, melyekre elemzések épülhetnek.

2.4. Milyen lépéseket tesz az intézmény stratégiai céljainak elérése érdekében?

2.4.9.

Irányítja az intézmény hosszú és rövid távú terveinek lebontását és összehangolását, biztosítja azok

megvalósítását, értékelését, továbbfejlesztését.

A pedagógiai programjuk alapján készítik el az éves intézményi munkatervet, ezek alapján

készülnek az alsós és felsős munkaközösségek éves munkatervei. A tanév végi beszámolókban a

munkatervekben leírt feladatokat végignézik, elemzik az elmúlt tanév eseményeit, amely alapján

megállapítják eredményeiket és a jövőre nézve a hiányosságok pótlását, illetve a korrekció

végrehajtásának módját.

2.4.10.

A stratégiai célok eléréséhez szükséges feladat-meghatározások pontosak, érthetőek, a feladatok

végrehajthatók.

A munkatervben a feladatokat pontosan határozza meg, amelyek követhetőek, megvalósíthatóak.

2.5. Hogyan teremt a környezete felé és a változásokra nyitott szervezetet?

2.5.11.

Folyamatosan informálja kollégáit és az intézmény partnereit a megjelenő változásokról, lehetőséget

biztosít számukra az önálló információszerzésre (konferenciák, előadások, egyéb források).

A munkatervben meghatározottak az értekezletek. Az év végi beszámolóban megjelenik az

informálódás lehetősége. Módszertani változatosság fejlesztésén dolgoznak. (Munkaterv, fenntartói

interjú)

2.5.12.

A vezetés engedi, és szívesen befogadja, a tanulás-tanítás eredményesebbé tételére irányuló

kezdeményezéseket, innovációkat, fejlesztéseket.

A fenntartói és az igazgatói interjú során elhangzik, hogy kezdeményező, innovatív, szívesen vesz

részt fejlesztésekben. Önmaga fejlesztése folyamatos. EKIF-en belül működő „Kovászoló”

továbbképzésen vesz részt. Szakmai aktivitását jelzi, hogy a fenntartótól felkérést kapott az

egyházmegye középső régiójában működő intézmények munkaközösségi szintű összefogására.

2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása



Módszertani változatosságra történő bátrabb törekvés. (Munkaterv)


Nyitott a változásokra, rugalmas. Pozitív szemlélettel viszonyul a feladatokhoz, kihívásokhoz,

figyeli, hogy milyen szakmai tapasztalatokat lehet szerezni ezekből a saját, illetve az intézmény

szakmai fejlődése érdekében. (Vezetői interjú) Figyelemmel kíséri az aktuális külső és belső

változásokat. Folyamatosan követi a jogszabály-változásokat, és azokat betartva irányítja az iskolát.

A vezető az intézményi dokumentumokat a változások tükrében aktualizálja a törvényesség

megtartása mellett. A vezető nyitott az új pedagógiai módszerekre. Képes alkalmazkodni a

változásokhoz. A pedagógusokat ösztönzi új módszerek, jó gyakorlatok megismerésére,

kipróbálására. (Munkáltatói interjú) Figyel a pedagógusok munkájára, eredményességére, elismeri

teljesítményüket, támogatja ötleteiket, elképzeléseiket. (Vezetői interjú) Szükséges fejlesztéseket

(építkezések, javítások, egyéb beruházások) észreveszi és megvalósítja.

3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása

3.1. Hogyan azonosítja erősségeit, vezetői munkájának fejleszthető területeit, milyen az

önreflexiója?

3.1.1.

Vezetői munkájával kapcsolatban számít a kollégák véleményére.

Visszajelzést kap kollégáitól a munkájáról, a velük való kapcsolattartásról. Ezeket

tervezőmunkájában hasznosítani tudja.( interjúk)

3.1.2.

Tudatos saját vezetési stílusának érvényesítésében, ismeri erősségeit és korlátait.

A fenntartói, vezetőtársi interjúból kiderül, hogy reálisan ismeri erősségeit, korlátait. Ennek

megfelelően alakítja önfejlesztését.

3.1.3.

Önértékelése reális, erősségeivel jól él, hibáit elismeri, a tanulási folyamat részeként értékeli.

Vezetői önellenőrzést végzett, megfogalmazta az önfejlesztési tervét. Fejlesztési tervet állított össze

területenként.

3.2. Milyen mértékű elkötelezettséget mutat önmaga képzése és fejlesztése iránt?

3.2.4.

A tanári szakma és az iskolavezetés területein keresi az új szakmai információkat, és elsajátítja

azokat.

Az interjúkban követhető az önképzése, az erre való igénye.( “Kovászoló “ képzés )

3.2.5.

Vezetői hatékonyságát önreflexiója, a külső értékelések, saját és mások tapasztalatai alapján

folyamatosan fejleszti.

Figyelembe vesz a visszajelzéseket, önértékelést végez. Tervező dokumentumait rendszeresen

felülvizsgálja.( vezetői interjú)

3.2.6.

Hiteles és etikus magatartást tanúsít. (Kommunikációja, magatartása a pedagógus etika normáinak

megfelel.)

Kommunikációja hiteles, emberi, a keresztény értékrendnek megfelelő.

3.3. Időarányosan hogyan teljesülnek a vezetői programjában leírt célok, feladatok? Mi indokolja az

esetleges változásokat, átütemezéseket?

3.3.7.

A vezetői programjában leírtakat folyamatosan figyelembe veszi a célok kitűzésében, a tervezésben,

a végrehajtásban.

Folyamatos összevetést végez, a munkatervben leírt feladatok koherensek a célokkal. Vezetői

programjának, céljait megvalósította. Új feladatként jelenik meg a furulyaoktatás.( vezetői interjú)

3.3.8.

Ha a körülmények változása indokolja a vezetői pályázat tartalmának felülvizsgálatát, ezt világossá

teszi a nevelőtestület és valamennyi érintett számára.

Az interjúk alapján szorosan együtt dolgozik a tantestülettel, a tájékoztatás is rendszeres.

3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása



Nincsen


Flow-élményben szeret dolgozni, teljes figyelemmel, teljes alkotási örömben. Ezt kívánja megadni

kollégáinak is. (Vezetői program) A vezető önértékelése reális, ismeri erősségeit és korlátait.

Vezetői munkájával kapcsolatban számít vezetőtársai, kollégái, a szülők, tanulók, illetve a fenntartó

képviselőinek véleményére, ezeket beépíti napi vezetési gyakorlatába. Folyamatosan fejleszti

vezetői felkészültségét, vezetői képességeit, naprakész szakmai ismeretei terén ahhoz, hogy az

intézmény jövőképét tovább alkossa, a célokat meghatározza és elérje. Hatékonyan kommunikál,

elkötelezett a tanulók oktatása, a tanárok és önmaga képzése és fejlesztése iránt. (Vezetőtársi interjú)

4. Mások stratégiai vezetés és operatív irányítása

4.1. Hogyan osztja meg a vezetési feladatokat a vezetőtársaival, kollégáival?

4.1.1.

A munkatársak felelősségét, jogkörét és hatáskörét egyértelműen meghatározza, felhatalmazást ad.

Az SZMSZ tartalmazza a jog- és hatásköröket, felelősségeket, a feladatmegosztást, munkaköri

leírást. A munkatervben minden feladat mellé konkrét pedagógust rendel.

4.1.2.

A vezetési feladatok egy részét delegálja vezetőtársai munkakörébe, majd a továbbiakban a leadott

döntési- és hatásköri jogokat ő maga is betartja, betartatja.

A vezetőtársakat bevonja az intézmény döntési folyamataiba, a döntések előkészítésébe. A

vezetőtársak felelősségi, illetve hatásköre egyértelműen meghatározott, és ennek alapján történik

meg a felhatalmazásuk a feladatok elvégzésére.

4.2. Hogyan vesz részt személyesen a humánerőforrás ellenőrzésében és értékelésében?

4.2.3.

Irányítja és aktív szerepet játszik a belső intézményi ellenőrzési-értékelési rendszer kialakításában

(az országos önértékelési rendszer intézményi adaptálásában) és működtetésében.

Részt vett az intézményi önértékelésre történő felkészítésben. Az önértékelési rendszer

működéséhez szükséges dokumentáció kidolgozott, óralátogatásokat végeznek.

4.2.4.

Részt vállal a pedagógusok óráinak látogatásában, megbeszélésében.

Az óralátogatásokon és megbeszéléseken lehetőség szerint a teljes vezetőség vesz részt, ezt

dokumentálják a beszámolóban.(vezetőtársi interjú)

4.2.5.

A pedagógusok értékelésében a vezetés a fejlesztő szemléletet érvényesíti, az egyének erősségeire

fókuszál.

Az év végi beszámolóban pedagógus kompetenciák alapján ad értékelést az óralátogatások

tapasztalatairól.

4.3. Hogyan inspirálja, motiválja és bátorítja az intézményvezető a munkatársakat?

4.3.6.

Ösztönzi a nevelőtestület tagjait önmaguk fejlesztésére. A feladatok delegálásánál az egyének

erősségeire épít.

A fenntartó által szervezett továbbképzéseken a pedagógusok szívesen vettek részt, hasznosnak és

hatékonynak találták. A vezető a részvételt támogatja. (Interjúk)

4.3.7.

Alkalmat ad a pedagógusoknak személyes szakmai céljaik megvalósítására, támogatja munkatársait

terveik és feladataik teljesítésében.

Sok képzésen vesznek részt, támogatják a kollégákat, ha kezdeményezőek a saját képzésükkel

kapcsolatosan, és nem sérül az intézmény működése.( vezetőtársi interjú)

4.4. Hogyan tud kialakítani együttműködést, hatékony csapatmunkát a kollégák között?

4.4.8.

Aktívan működteti a munkaközösségeket, az egyéb csoportokat (projektcsoport, például intézményi

önértékelésre), szakjának és vezetői jelenléte fontosságának tükrében részt vesz a team munkában.

Hét munkaközösség és Dök felelős tanár működik, Beszámolójuk az év végi beszámoló melléklete.

4.4.9.

Kezdeményezi, szervezi és ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket.

A nevelőtestület fejlesztésében elkötelezett. Támogatja a továbbképzéseken szerzett ismeretek

átadását, a minősítésekre való felkészülést segíti. Intézményi bemutató órák tartása még jobban

segíthetné az együttműködést. (Interjúk)

4.5. Milyen módon biztosítja és támogatja az érintettek, a nevelőtestület, az intézmény igényei,

elvárásai alapján kollégái szakmai fejlődését?

4.5.10.

A továbbképzési programot, beiskolázási tervet úgy állítja össze, hogy az megfeleljen az intézmény

szakmai céljainak, valamint a munkatársak szakmai karriertervének.

A továbbképzések az iskola szakmai koncepcióját szolgálják. (Interjúk)

4.5.11.

Szorgalmazza a belső tudásmegosztás különböző formáit.

A pedagógusoknak szakmai segítség biztosításában a portfólió írásával kapcsolatban, a közoktatási

rendszerünk, a pedagógus életpálya, a pedagógus munkakör törvényi változásainak nyomon

követésében, erről a pedagógusok rendszeres tájékoztatásában.

4.6. Hogyan vonja be a vezető az intézményi döntéshozatali folyamatba a pedagógusokat?

4.6.12.

Az intézményi folyamatok megvalósítása során megjelenő döntésekbe, döntések előkészítésébe

bevonja az intézmény munkatársait és partnereit.

Az SZMSZ tartalmazza ennek menetét.

4.6.13.

A döntésekhez szükséges információkat megosztja az érintettekkel.

Munkaértekezletek, munkatársi megbeszélések, melyek során információkat oszt meg

munkatársaival.

4.6.14.

Mások szempontjait, eltérő nézeteit és érdekeit figyelembe véve hoz döntéseket, old meg

problémákat és konfliktusokat.

A közös megbeszélések híve, mindenkivel megtalálja a megfelelő közös hangot, vagy segítséget kér

a megoldásban az igazgatótól.( vezetői, vezetőtársi interjú)

4.7. Mit tesz a nyugodt munkavégzésre alkalmas, pozitív klíma és támogató kultúra megteremtése

érdekében?

4.7.15.

Személyes kapcsolatot tart az intézmény teljes munkatársi körével, odafigyel problémáikra, és

választ ad kérdéseikre.

Mint az egyházközségi képviselő testület tagja, évekig a város képviselő testületének tagja, kiváló

kapcsolatot tart minden munkatárssal. (interjúk)

4.7.16.

Olyan tanulási környezetet alakít ki, ahol az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a tanulási

folyamatot támogató rend jellemzi (például mindenki által ismert szabályok betartatása).

Az év végi beszámolóban vázolja a tárgyi feltételeket,, felújításokat, azokat is, melyek fejlesztésre

szorulnak. tájékoztatást ad az intézmény felszereltségéről. A tárgyi feltételek javítása érdekében él

a pályázati lehetőségekkel, a fenntartó és a városi önkormányzati forrásokkal.

4.7.17.

Támogatja, ösztönzi az innovációt és a kreatív gondolkodást, az újszerű ötleteket.

Felhasználja kapcsolatait, pályázatokat keres, megír, végrehajt.

4. Mások stratégiai vezetés és operatív irányítása



A pedagógusok szakmai fejlődése érdekében további továbbképzések finanszírozási feltételeinek

megteremtése, ingyenes képzési lehetőségek keresése. (Vezetőtársi interjú) Bemutató órák

gyakoribb szervezése. (Fenntartói interjú)


Aktívan részt vesz az intézményi önértékelés tervezésében, irányításában és lebonyolításában. A

pedagógusok értékelésében a fejlesztő szemléletet érvényesíti, az egyének erősségeire fókuszál.

Saját szakmai tapasztalataiból tanácsokkal segíti, támogatja a pedagógusokat. Továbbképzéseket

végez, folyamatosan képzi magát nemcsak saját szakmai fejlődése érdekében, hanem a kollégák

szakmai megsegítése céljából is. A vezető támogatja munkatársait terveik és feladataik

teljesítésében, ösztönzi a nevelőtestület tagjait önmaguk fejlesztésére Személyes kapcsolatot tart az

intézmény teljes munkatársi körével, odafigyel problémáikra és választ ad kérdéseikre. Az iskola

minden dolgozóját egyenrangú partnernek tekinti. Nyitott az iskola dolgozóinak megkeresésére,

odafigyel problémáikra. A fenntartónál képviseli munkatársai érdekeit.

5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása

5.1. Hogyan történik a jogszabályok figyelemmel kísérése?

5.1.1.

Folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmény működését befolyásoló jogi szabályozók változásait.

Az év végi beszámolóban sikeresnek ítéli meg a tervezési, igazgatási, szervezési és vezetési

feladatok szakszerű, törvényes, hatékony, partneri együttműködésen alapuló ellátását. Az interjú

során tapasztalható, hogy tájékozott a jogszabályok, rendeletek , az oktatásügy tekintetében.

5.1.2.

A pedagógusokat az őket érintő, a munkájukhoz szükséges jogszabályváltozásokról folyamatosan

tájékoztatja.

Folyamatos a kapcsolattartás a vezetőség és a tantestület között - információáramlás segítése.

(interjúk)

5.2. Hogyan tesz eleget az intézményvezető a tájékoztatási kötelezettségének?

5.2.3.

Az érintettek tájékoztatására többféle kommunikációs eszközt, csatornát (verbális, nyomtatott,

elektronikus, közösségi média stb.) működtet.

Az intézmény helyben szokásos módon – papír alapú, szóbeli, digitális – rendszeres tájékoztatást

ad. (Beszámolók)

5.2.4.

A megbeszélések, értekezletek vezetése hatékony, szakszerű kommunikáción alapul.

Szakszerű és szükséges számú értekezletet tartanak a feladatok végrehajtásához szükséges kollégák

bevonásával. (Beszámolók, interjúk)

5.3. Hogyan történik az intézményi erőforrások elemzése, kezelése (emberek, tárgyak és eszközök,

fizikai környezet)?

5.3.5.

Hatékony idő- és emberi erőforrás felhasználást valósít meg (egyenletes terhelés, túlterhelés

elkerülés stb.)

A vezetőtársi és a fenntartói interjún elhangzik, beszámolóban megjelenik, hogy 100 %-ban

gondoskodik a humánerőforrásról. A férfi kollégák aránya alacsony.

5.3.6.

Hatáskörének megfelelően megtörténik az intézmény mint létesítmény, és a használt eszközök

biztonságos működtetésének megszervezése (például sportlétesítmények eszközei, taneszközök).

A beszámolókban pontosan nyomon követhető az eszközbeszerzések listája, a fenntartó biztosítja a

szükséges felújítási, eszközbeszerzési keretet. Az interjúkban elhangzott, a megfelelő kihasználtság,

működtetés gyakorlata.

5.4. Hogyan biztosítja az intézményvezető az intézményi működés nyilvánosságát, az intézmény

pozitív arculatának kialakítását?

5.4.7.

Az intézményi dokumentumokat a jogszabályoknak megfelelően hozza nyilvánosságra.

Honlapon dokumentumok, közzétételi lista, munkaterv megtalálható.

5.4.8.

A pozitív kép kialakítása és a folyamatos kapcsolattartás érdekében kommunikációs eszközöket,

csatornákat működtet.

Honlap, fényképek közzététele, plébániai városi megjelenések.

5.5. Hogyan biztosítja az intézményi folyamatok, döntések átláthatóságát?

5.5.9.

Szabályozással biztosítja a folyamatok nyomon követhetőségét, ellenőrizhetőségét.

Az év végi beszámolóban értékeli a folyamatok megvalósulását.

5.5.10.

Elvárja a szabályos, korrekt dokumentációt.

A helyszíni dokumentumelemzés során tapasztalható a korrekt dokumentálás, a vezetőtársi,

fenntartói interjú is megerősítette ezt.

5.6. Milyen, a célok elérését támogató kapcsolatrendszert alakított ki az intézményvezető?

5.6.11.

Személyesen irányítja az intézmény partneri körének azonosítását, részt vesz a partnerek

képviselőivel és a partnereket képviselő szervezetekkel (például DÖK, szülői képviselet) történő

kapcsolattartásban.

Az SZMSZ-ben meghatározott a feladatkör, melyben ez szerepel.

5.6.12.

Az intézmény vezetése hatáskörének megfelelően hatékonyan együttműködik a fenntartóval az

emberi, pénzügyi és tárgyi erőforrások biztosítása érdekében.

Hatás – és feladatkörének megfelelő , hatékony és kiemelkedő az együttműködés a fenntartóval.

(Fenntartói interjú)

5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása



Nincsen


Az iskola érdekeit maximálisan képviseli a fenntartónál, a települési önkormányzatnál, minden

partnernél. Személyesen közreműködik az intézmény partneri körének azonosításában, valamint a

partnerek igényeinek és elégedettségének megismerésében. A partnerekkel a kommunikációját

együttműködés jellemzi.(Munkáltatói interjú) Az intézményvezető ismeri az intézmény vezetését

meghatározó jogszabályokat, és folyamatosan figyelemmel kíséri a jogszabályi változásokat. A

pedagógusokat az őket érintő, a munkájukhoz szükséges jogszabály-változásokról folyamatosan

tájékoztatja. (Vezetőtársi interjú) Megvalósult innovációk, melyek segítik az iskola pozitív képének

kialakítását: belső udvar rekortán borítása, műemlék épület felújítása (Vezetői interjú, intézmény

bejárás)

Intézményi tanfelügyelet

1. Pedagógiai folyamatok

1.1. Hogyan valósul meg a stratégiai és operatív tervezés?

1.1.1.

Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak koherens

kialakítását.

Az intézmény operatív dokumentumainak elkészítése a vezető irányításával történik, mely alapját a

stratégiai dokumentumok adják. (Interjú)

1.1.2.

Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai az intézmény működését befolyásoló mérési (az

Eredmények értékelési területnél felsorolt adatok), demográfiai, munkaerő-piaci és más külső

mutatók (például szociokulturális felmérések adatai) azonosítása, gyűjtése, feldolgozása és

értelmezése alapján készülnek. Ezek segítik az intézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének

megítélését.

A jövőkép kialakításakor építenek a mérési eredményekre és a környezeti, fenntartói elvárásokra.

(vezetői interjú, kompetencia mérés eredményei)

1.1.3.

A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történik, az intézmény munkatársainak

felkészítése a feladatra időben megtörténik.

Mind a hosszútávú, mind a rövidtávú tervek elkészítésébe bevonják a nevelőtestületet, de az egyház

képviselőivel is egyeztetés történik. (SZMSZ, pedagógus interjú)

1.1.4.

Biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti együttműködés.

Jó és eredményes a kapcsolat a fenntartóval, érvényesülnek az elvárások. (vezetői interjú, pedagógus

interjú)

1.1.5.

Az intézményi önértékelési ciklust lezáró intézkedési terv és a stratégiai és operatív tervezés

dokumentumainak összehangolása megtörténik.

Az intézményi önértékelés intézkedési tervének és a tervezés dokumentumainak összehangolása

folyamatban van. (éves munkatervek)

1.1.6.

Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek

terveivel.

Fontos tényezők az éves munkaterv elkészítésénél a pedagógiai program célkitűzései, fenntartói

elvárások és a munkaközösségek véleménye. (éves tervek, PP., interjúk)

1.2. Milyen az intézményi stratégiai terv és az oktatáspolitikai köznevelési célok viszonya; az

operatív tervezés és az intézményi stratégiai célok viszonya?

1.2.7.

Az intézmény stratégiai dokumentumai az adott időszak oktatáspolitikai céljaival összhangban

készülnek.

Az intézmény stratégiai dokumentumainak felülvizsgálata a törvényi előírásoknak megfelelően

megtörténik, a NAT oktatáspolitikai változások megjelennek benne. (PP., SZMSZ, ill. minden

további alapdokumentum)

1.2.8.

Az operatív tervezés a stratégiai célok hatékony megvalósulását szolgálja, és a dokumentumokban

nyomon követhető.

A tervezés során olyan feladatok fogalmazódnak meg, melyek megvalósításához rendelkezésre

állnak a feltételek és ezek nyomon követhetők. (éves munkatervek, beszámolók)

1.3. Hogyan történik a tervek megvalósítása?

1.3.9.

A stratégiai tervek megvalósítása tanévekre bontott, amelyben megjelennek a stratégiai célok

aktuális elemei. (Pedagógiai program, a vezetői pályázat, a továbbképzési terv és az ötéves

intézkedési terv stb. aktuális céljai, feladatai.)

A stratégiai tervek megvalósítása az éves beiskolázási tervekben, munkatervekben nyomon

követhető.

1.3.10.

Az intézmény éves terveinek (éves munkaterv, éves intézkedési tervek, munkaközösségi tervek, a

pedagógiai munka, tervezési dokumentumai stb.) gyakorlati megvalósítása a pedagógusok, a

munkaközösségek és a diákönkormányzat bevonásával történik.

Az éves tervek megvalósításában az intézmény minden szervezete aktívan részt vállal. (interjúk, a

pedagógiai munka tervezési dokumentumai: munkatervek stb.)

1.3.11.

Az intézmény nevelési-oktatási céljai határozzák meg a módszerek, eljárások kiválasztását,

alkalmazását.

A korszerű és jó eredményt mutató tanulási és nevelési módszereket részesítik előnyben igazodva

és prioritást adva az intézmény nevelési-oktatási céljainak. (pedagógus interjú)

1.3.12.

Az intézményi pedagógiai folyamatok (például tanévre, tanulócsoportra tervezett egymásra épülő

tevékenységek) a személyiség- és közösségfejlesztést, az elvárt tanulási eredmények elérését, a

szülők, tanulók és munkatársak elégedettségét és a fenntartói elvárások teljesülését szolgálják.

Az intézményben a nevelési- oktatási, szabadidős tevékenységek a személyiség, közösségfejlesztés,

tanulmányi eredmények folyamatos javítását szolgálják. (szülői-, vezetői-, ill. pedagógus interjú)

1.4. Milyen az intézmény működését irányító éves tervek és a beszámolók viszonya?

1.4.13.

Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek.

A tervek, beszámolók egymásra épülnek, összhangban vannak. (munkatervek, beszámolók,

önértékelési jegyzőkönyvek)

1.4.14.

A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése.

A tanév végi beszámolók a következő tanév tervezési alapjául szolgálnak. (munkatervek,

beszámolók)

1.4.15.

A beszámolók szempontjai illeszkednek az intézményi önértékelési rendszerhez.

Az intézményi önértékelési rendszer és a beszámolók összhangja jellemző. (munkatervek,

beszámolók, önértékelési jegyzőkönyvek, interjúk)

1.5. Milyen a pedagógusok éves tervezésének, és tényleges megvalósulásának a viszonya?

1.5.16.

A pedagógus, tervező munkája során figyelembe veszi az intézménye vonatkozásában alkalmazott

tantervi, tartalmi és az intézményi belső elvárásokat, valamint az általa nevelt, oktatott egyének és

csoportok fejlesztési céljait.

A pedagógusok tervező munkájának alapja a helyi tantervi elvárásokban foglaltak megvalósítása. A

fejlesztési célokat minden évben az adott tanulói közösség összetételéhez, képességeihez igazítják.

(PP., éves tanmenetek, intézményi elvárásrendszer, interjúk)

1.5.17.

A pedagógiai munka megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak.

Munkájuk során figyelembe veszik a munkatervekben kitűzött célokat, melyek megfelelnek az éves

tervezésben foglaltaknak, az eltérések indokoltak. (munkatervek, interjúk, egyéni fejlesztési naplók)

1.5.18.

A teljes pedagógiai folyamat követhető a tanmenetekben, a naplókban, valamint a tanulói

produktumokban.

A tanmenetek, naplók, valamint a tanulói munkák összhangja jellemző. (e-napló, dolgozatok és

értékelésük, interjúk)

1.6. Hogyan működik az ellenőrzés az intézményben?

1.6.19.

Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést végeznek.

A belső ellenőrzés feladatainak meghatározása dokumentált. (SZMSZ. PP., interjúk)

1.6.20.

Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen

eszközökkel ellenőriz.

A belső ellenőrzés részletesen kidolgozott, a feladatok személyre szabottak. (éves munkatervek,

beszámolók, önértékelési tervek, interjúk)

1.6.21.

Az intézmény azonosítja az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának méréséhez,

értékeléséhez szükséges mutatókat.

Az eredményesség és hatékonyság méréséhez rendelnek eredményességi mutatókat. (PP,

intézkedési terv, pedagógus interjú)

1.6.22.

A tanulási eredményeket az intézmény folyamatosan követi, elemzi, szükség esetén korrekciót hajt

végre.

A tanulási eredmények folyamatos nyomon követése, elemzése, szükség esetén korrekció

végrehajtása megvalósul. (eredmények értékelése, dolgozatok, versenyeredmények, interjúk)

1.6.23.

Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésben és a pedagógusok

önértékelése során is.

Mindenki számára értelmezhető és elfogadható közös értékrendszert dolgoztak ki. A megvalósítás

során figyelembe veszik a megváltozott körülményeket, ezekhez igazodni képesek, és az intézményi

önértékelésbe beépítik. (PP, beszámolók, intézményi önértékelés, interjúk)

1.7. Hogyan történik az intézményben az értékelés?

1.7.24.

Az értékelés tények és adatok alapján, tervezetten és objektíven történik, alapját az intézményi

önértékelési rendszer jelenti.

Az intézményben hatékony és egységes önértékelő-rendszert működtetnek. (önértékelési kérdőívek,

pedagógus interjú, dolgozatok)

1.7.25.

Az intézményi önértékelési rendszer működését az intézmény vezetése irányítja, az önértékelési

folyamatban a nevelőtestület valamennyi tagja részt vesz.

A belső önértékelési rendszer működtetését a vezetőség és a BECS irányítja éves terv alapján.

(önértékelési kérdőívek, interjúk)

1.8. Milyen a pedagógiai programban meghatározott tanulói értékelés működése a gyakorlatban?

1.8.26.

Az intézményben folyó nevelési-oktatási munka alapjaként a tanulók adottságainak, képességeinek

megismerésére vonatkozó mérési rendszer működik.

A központi méréseken (kompetencia) túl, intézményben egyedi kidolgozású mérési-értékelési

rendszer (E-DIA) is működik. Melyeknek eredményét rendszeresen értékelik. (mérési

dokumentumok, interjúk)

1.8.27.

A tanulók értékelése az intézmény alapdokumentumaiban megfogalmazott/elfogadott, közös

alapelvek és követelmények (értékelési rendszer) alapján történik.

A tantárgyi értékelési rendszer kidolgozott. (PP, interjúk)

1.8.28.

A pedagógusok az alkalmazott pedagógiai ellenőrzési és értékelési rendszert és módszereket, azok

szempontjait az általuk megkezdett nevelési-oktatási folyamat elején megismertetik a tanulókkal és

a szülőkkel.

Az érintettek tájékoztatása az ellenőrzésről és értékelésről év elején megtörténik. (interjúk)

1.8.29.

Az intézményben a tanulói teljesítményeket folyamatosan követik, a tanulói teljesítményeket

dokumentálják, elemzik, és az egyes évek értékelési eredményeit összekapcsolják, szükség esetén

fejlesztési tervet készítenek.

A kompetencia mérések eredményeinek dokumentálása folyamatos. (mérési eredmények, interjúk)

1.8.30.

A tanuló eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolnak a tanulónak és

szüleinek/gondviselőjének.

A szülők rendszeresen tájékoztatásban részesülnek gyermekük elért eredményeiről. (Házirend,

interjúk)

1.9. Mi történik az ellenőrzés, mérés, értékelés eredményével? (Elégedettségmérés, intézményi

önértékelés pedagógus-értékelés, tanulói kompetenciamérés, egyéb mérések.)

1.9.31.

Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak elkészítése, módosítása során megtörténik az

ellenőrzések során feltárt információk felhasználása.

Az intézményben az ellenőrzések megvalósítása, az ott feltárt információk hasznosítása megjelenik.

(éves tervek, beszámolók, kompetencia mérések és értékelésük, interjúk)

1.9.32.

Évente megtörténik az önértékelés keretében a mérési eredmények elemzése, a tanulságok levonása,

fejlesztések meghatározása, és az intézmény a mérési-értékelési eredmények függvényében

korrekciót végez szükség esetén.

Tantestületi értekezleteken, a mérési eredményekből fakadó tennivalókat megbeszélik.(interjúk)

1.9.33.

Az intézmény a nevelési és tanulási eredményességről szóló információk alapján felülvizsgálja a

stratégiai és operatív terveit, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulók ellátására.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal az intézmény különös tekintettel bánik, terveikben,

gyakorlataikban ellátásukat rendszeresen felülvizsgálják, feladataikat kiemelten elvégzik. Az

intézményben főállású logopédust foglalkoztatnak. (interjúk, egyéni fejlesztési naplók)

1.9.34.

A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtése, segítő belső (ötletek,

egyéni erősségek) és külső erőforrások (például pályázati lehetőségek) és szakmai támogatások

feltérképezése és bevonása természetes gyakorlata az intézménynek.

A külső erőforrások (pályázatok) feltérképezése, megírása, gondozása jó intézményi gyakorlat. Az

iskolában csoportos hospitálási lehetőséget biztosítanak a jó ötletek és az egyéni módszerek

megosztására. Ezen kívül, egyházmegyei továbbképzéseken cserélik ki a jó gyakorlatról szerzett

tapasztalataikat. (interjúk)

1. Pedagógiai folyamatok



Az intézményi elvárásrendszerbe, az iskola katolikus jellegéből adódó megfeleltetési pontok

meghatározásának felvétele. A külső tudásmegosztás lehetőségeinek fejlesztése, a módszertani

repertoár bővítése érdekében.


A tervekben megfogalmazott célok megvalósításához igazítják a módszerek, elvárások

kiválasztását. Az intézményben folyó belső ellenőrzés, értékelés, az intézményi önértékelésben

megfogalmazott elvárásokkal összhangban van. A nevelőtestületen belül a belső tudásmegosztás

átadása és megvalósítása kiemelkedő. A tanulók értékelése az intézmény alapdokumentumaiban

megfogalmazott közös alapelvek alapján történik.

2. Személyiség- és közösségfejlesztés

2.1. Hogyan valósulnak meg a pedagógiai programban rögzített személyiségfejlesztési feladatok?

2.1.1.

A beszámolókban és az intézményi önértékelésben követhetők az eredmények (különös tekintettel

az osztályfőnökök tevékenységére, a diákönkormányzati munkára, az egyéni fejlesztésre).

A pedagógiai programban található célok nyomon követhetőek a beszámolókban.

(dokumentumelemzés. interjúk)

2.1.2.

Támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi az iskolát.

Az intézmény kialakítása, felszereltsége minden tekintetben tanulást támogató környezetet biztosít.

A szaktantermek, közösségi helyiségek berendezése kiemelkedő. (helyszíni bejárás)

2.1.3.

A tanulók személyes és szociális képességeik felmérésére alkalmas módszereket, eszközöket,

technikákat alkalmaznak a pedagógusok az intézményben.

A tanulók egyéni megfigyelése, teljesítményük nyomon követése folyamatos az intézményben. (e-

napló, egyéni fejlesztési naplók, interjúk)

2.2. Hogyan fejlesztik az egyes tanulók személyes és szociális képességeit (különös tekintettel a

kiemelt figyelmet igénylő tanulókra)?

2.2.4.

A pedagógusok módszertani kultúrája kiterjed a tanulók személyes és szociális képességeinek

fejlesztésére, és ez irányú módszertani tudásukat megosztják egymással.

A tanítványok sokoldalú fejlesztését szolgáló közösségi programok, gyakorlati foglalkozások

jelentősen segítik a személyes és szociális képességek fejlődését. (interjúk, helyszíni bejárás)

2.2.5.

A fejlesztés eredményét folyamatosan nyomon követik, s ha szükséges, fejlesztési korrekciókat

hajtanak végre.

A fejlesztés nyomon követése a pedagógusok összehangolt munkája, a szükséges korrekció

megvalósul. (egyéni fejlesztési naplók, éves tanmenetek, interjúk)

2.2.6.

A fejlesztés megvalósulása nyomon követhető az intézmény dokumentumaiban, a mindennapi

gyakorlatban (tanórai és tanórán kívüli tevékenységek), DÖK programokban.

A fejlesztés eredményessége nyomon követhető az intézmény dokumentumaiban, és a mindennapi

gyakorlatban. (e-napló, egyéni fejlesztési naplók, pedagógus interjú)

2.3. Hogyan történik a tanulók szociális hátrányainak enyhítése?

2.3.7.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulók mindegyikénél rendelkeznek a pedagógusok megfelelő

információkkal, és alkalmazzák azokat a nevelő, fejlesztő és oktató munkájukban.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulók feltérképezése folyamatos. A pedagógusok mellett a főállású

logopédus állandó jelenléte állandó támogatást jelent a közösség tagjainak. (interjúk, egyéni

fejlesztési naplók)

2.3.8.

Az intézmény vezetése és érintett pedagógusa információkkal rendelkezik minden tanuló szociális

helyzetéről.

A szülőkkel történő napi szintű kapcsolattartás útján, megfelelő információkkal rendelkeznek a

tanulók szociális helyzetéről. Az esélyegyenlőség biztosítására való törekvés megvalósul.

(pedagógus- és szülői interjú, éves munkaterv)

2.3.9.

Az intézmény, támogató rendszert működtet: Felzárkóztatást célzó egyéni foglalkozást szervez.

Integrációs oktatási módszereket fejleszt, és ezt be is vezeti. Képzési, oktatási programokat,

modelleket dolgoz ki vagy át, és működteti is ezeket. Célzott programokat tár fel. Kapcsolatot tart

fenn valamely szakmai támogató hálózattal. Stb.

A pedagógusok a felzárkóztatást tanórák keretében, valamint az ezt segítő délutáni foglalkozásokon

végzik A szociális képességek fejlesztése fontos szerepet kap az iskola életében (éves munkaterv,

interjúk)

2.4. Hogyan támogatják az önálló tanulást, hogyan tanítják a tanulást?

2.4.10.

Az önálló tanulás támogatása érdekében az intézmény pedagógiai programjával összhangban

történik a nevelési-oktatási módszerek, eljárások kiválasztása vagy kidolgozása, és azok

bevezetésének megtervezése.

A nevelési-oktatási módszerek, eljárások kiválasztása és kidolgozása mind a csoportos, mind pedig

az önálló tanulás támogatása céljából történik (interjúk, éves tanmenetek)

2.4.11.

Az alulteljesítő, tanulási nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű tanulók megkülönböztetett

figyelmet kapnak.

Megkülönböztetett figyelmet igénylő tanulók feltérképezése megtörténik, fejlesztésére nagyobb

hangsúlyt kellene fektetni. (interjúk)

2.4.12.

A pedagógusok az önálló tanuláshoz szakszerű útmutatást és megfelelő tanulási eszközöket

biztosítanak, alkalmazva a tanulás tanítása módszertanát.

A pedagógusok a tanuláshoz változatos módszereket és korszerű tanulási eszközöket biztosítanak.

(helyszíni bejárás, interjúk)

2.5. Hogyan történik a tanulók egészséges és környezettudatos életmódra nevelése?

2.5.13.

Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés elmélete és gyakorlata a pedagógiai

programban előírtak szerint a munkatervben szerepel, a beszámolókból követhető.

Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés elmélete és gyakorlata megvalósul, pl.:

szelektív hulladékgyűjtés az iskola területén. (helyszíni bejárás, interjúk)

2.5.14.

A tanórán kívüli tevékenységek alkalmával a tanulók a gyakorlatban alkalmazzák a téma elemeit.

A nyári táborok, a családdal közösen szervezett programok, valamint a délutáni foglalkozások során

a tanórai ismeretek gyakorlatban való alkalmazása megvalósul. (éves munkatervek, beszámolók,

interjúk)

2.6. Hogyan segíti az intézmény a tanulók együttműködését?

2.6.15.

A stratégiai programokban és az operatív tervekben szereplő közösségfejlesztési feladatokat

megvalósítja az intézmény.

Az intézmény változatos módon tesz eleget a közösségfejlesztési feladatoknak.

(dokumentumelemzés, interjúk)

2.6.16.

A pedagógusok rendelkeznek a közösségfejlesztés folyamatának ismeretével, és az alapján

valósítják meg a rájuk bízott tanulócsoportok, közösségek fejlesztését.

A pedagógusok ismerik és alkalmazzák a közösségfejlesztés lehetőségeit: szakmai programok,

közösségi rendezvények. (dokumentumelemzés, interjúk)

2.6.17.

A beszámolókból követhetők az alapelvek és a feladatok megvalósításának eredményei, különös

tekintettel az osztályfőnökök, a diákönkormányzat tevékenységére, az intézményi hagyományok

ápolására, a támogató szervezeti kultúrára.

Az intézményi hagyományokat az osztályfőnökök, a diákok és pedagógusok közös együttműködése

ápolja, a támogató szervezeti kultúra mentén. (dokumentumelemzés, interjúk)

2.6.18.

Az intézmény gondoskodik és támogatja a pedagógusok, valamint a tanulók közötti folyamatos

információcserét és együttműködést.

Az intézmény vezetése támogatja a pedagógusok, valamint a tanulók közötti folyamatos

információcserét, az elektronikus kommunikáció és kooperáció mindennapos gyakorlat.

(dokumentumelemzés, interjúk)

2.7. Az intézmény közösségépítő tevékenységei hogyan, milyen keretek között valósulnak meg?

2.7.19.

Közösségi programokat szervez az intézmény.

A szociális, kulturális érzékenyítő programok, közösségépítés, személyiségfejlesztés színesíti az

oktató-nevelő munkát. (dokumentumelemzés, interjúk)

2.7.20.

Közösségi programokat szervez a diákönkormányzat.

Megvalósul. (pedagógus interjúk)

2.7.21.

A szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek a közösségfejlesztésben.

A szülői tényező jelentős a közösségi programokban. (szülői-, pedagógus interjú)

2.7.22.

Bevonják a tanulókat, a szülőket és az intézmény dolgozóit a szervezeti és tanulási kultúrát fejlesztő

intézkedések meghozatalába.

A szülőket a szülői értekezletek és egyéb közösségépítő programok során, az intézmény dolgozóit

pedig az értekezletek, lelki napok és egyéb család rendezvények megvalósításakor vonják be a

döntésbe. (éves munkaterv, beszámolók, interjúk)

2.7.23.

A részvétellel, az intézmény működésébe való bevonódással és a diákok önszerveződésének

lehetőségeivel a tanulók és a szülők elégedettek.

A szülők elégedettségüket fejezték ki az iskola működésével, annak átláthatóságával kapcsolatban.

(szülői interjú)

2. Személyiség- és közösségfejlesztés



Megkülönböztetett figyelmet igénylő tanulók fejlesztése érdekében a módszertani repertoár

(pedagógusok célirányos továbbképzése) , valamint a személyi feltételek bővítésére ajánlott.


Személyiség és közösségfejlesztés. Az egyházmegyével, mint fenntartóval történő kapcsolattartás.

A pedagógusok és az intézményvezetés nagyfokú hivatástudattal rendelkezik, magatartásukban és

kommunikációjukban követendő példaként szolgálnak a tanulók számára.

3. Eredmények

3.1. Milyen eredményességi mutatókat tartanak nyilván az intézményben?

3.1.1.

Az intézmény pedagógiai programjának egyik prioritása a tanulás-tanítás eredményessége.

A tanulmányi eredményeket elemzik, ezekből meghatározzák a következő év feladatait. (éves

munkaterv, beszámolók, PP, interjúk)

3.1.2.

Az intézmény partnereinek bevonásával történik meg az intézményi működés szempontjából

kulcsfontosságú sikertényező indikátorok azonosítása.

Elégedettségi felmérések – szülők, középiskolákból érkező eredmények is indikátorai az

eredményességnek. (interjúk, intézménybejárás)

3.1.3.

Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket: kompetenciamérések eredményei, tanév

végi eredmények – tantárgyra, 2 évre vonatkozóan, versenyeredmények: országos szint, megyei

szint, tankerületi szint, települési szint, továbbtanulási mutatók, vizsgaeredmények, elismerések,

lemorzsolódási mutatók (évismétlők, magántanulók, kimaradók, lemaradók), elégedettségmérés

eredményei (szülő, pedagógus, tanuló), neveltségi mutatók. Stb.

Az intézményben fontos tényező a különböző mérési eredmények nyilvántartása és elemzése.

(dokumentum elemzés, év végi beszámolók, interjúk)

3.1.4.

Az országos kompetenciamérésen az intézmény tanulóinak teljesítményszintje évek óta (a

háttérváltozók figyelembevételével) emelkedik/a jó eredményt megtartják.

Az intézmény kompetenciaeredményei jók, több évben is az országos szint felett teljesítenek a

tanulóik. (dokumentumelemzés)

3.2. Milyen szervezeti eredményeket tud felmutatni az intézmény?

3.2.5.

Az intézmény kiemelt nevelési céljaihoz kapcsolódó eredmények alakulása az elvártaknak

megfelelő.

Az intézmény kiemelt nevelési céljaihoz kapcsolódó eredmények alakulása az elvártaknak

megfelelő. Az intézményben folyó nevelő munka elősegíti a kiemelt nevelési célok elérését.

(interjúk)

3.2.6.

Az intézmény nevelési és oktatási célrendszeréhez kapcsolódóan kiemelt tárgyak oktatása

eredményes, amely mérhető módon is dokumentálható (versenyeredmények, felvételi eredmények,

stb.).

A versenyeztetés jelen van, a felvételi eredmények nyomon követhetők. (dokumentumok, interjúk)

3.2.7.

Az eredmények eléréséhez a munkatársak nagy többsége hozzájárul.

Az intézmény eredményességéhez minden itt dolgozó pedagógus hozzájárul, a megfelelő

taneszközök kiválasztásával, szaktantárgyaikon belül több kompetencia terület fejlesztésével és

szakmai tudásával. (interjúk, dokumentumok)

3.2.8.

Az intézmény rendelkezik valamilyen külső elismeréssel.

Igen, rendelkezik. Gödöllő Ifjúságáért kitüntetést kapta meg az iskola, fennállásának 25. évfordulója

alkalmából a város vezetésétől. A város és a környező települések iskolái szívesen fogadják az innen

kikerülő, továbbtanulni vágyó diákokat. (interjúk)

3.3. Hogyan hasznosítják a belső és külső mérési eredményeket?

3.3.9.

Az intézmény vezetése gondoskodik a tanulási eredményességről szóló információk belső

nyilvánosságáról.

A tanulási eredményesség mutatóit – tanulmányi eredmények, versenyeredmények, továbbtanulási

mutatók – az intézményvezetés rendszeresen közli a pedagógusokkal. (dokumentumok, interjúk)

3.3.10.

Az eredmények elemzése és a szükséges szakmai tanulságok levonása és visszacsatolása tantestületi

feladat.

Az eredmények elemzése és a szükséges szakmai tanulságok levonása és visszacsatolása tantestületi

feladat. (interjúk)

3.3.11.

A belső és külső mérési eredmények felhasználásra kerülnek az intézményi önértékelés eljárásában.

Az intézményi önértékelésben és az azt követő tervezésben a mérési eredmények megjelennek.

(önértékelési kérdőívek, interjúk)

3.4. Hogyan kísérik figyelemmel a tanulók további tanulási útját?

3.4.12.

A tanulókövetésnek kialakult rendje, eljárása van.

Középiskolai visszajelzések, tanulókkal-szülőkkel való beszélgetések formájában valósulnak meg.

A nyomon követés még a gyerek középiskolás korában folytatódik, személyes beszélgetések

formájában. (interjúk)

3.4.13.

A tanulók további eredményeit felhasználja a pedagógiai munka fejlesztésére.

A középiskolai visszajelzések a pedagógiai munka színvonalának fenntartását ill. fejlesztését

szolgálják. (interjúk)

3. Eredmények



Javasoljuk az iskolából kikerülő tanulók középiskolai előmenetelének írásos nyomon követését.


Az országos kompetencia mérés évek óta jó eredményeket mutat, az eredmények elemzése és

visszacsatolása megtörténik. Az Intézményre egyéb értékelési rendszer is működtetnek (E-DIA) Az

eredmények és az azokat elősegítő módszerek és tanulásszervezési eljárások elemzése, fejlesztése.

A diákok szóbeli nyomon követése.

4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció

4.1. Milyen pedagógus szakmai közösségek működnek az intézményben, melyek a fő

tevékenységeik?

4.1.1.

Az intézményben a különböző szakmai pedagóguscsoportok együttműködése jellemző (szakmai)

munkaközösségek, egy osztályban tanító pedagógusok közössége, fejlesztő csoportok.

Az oktatás-nevelés területén közös célért dolgozó munkatársak együttműködése, szakmai

munkaközösségek összedolgozása jellemző. (interjúk)

4.1.2.

A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint

dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembevételével határozzák meg.

Az intézmény vezetése támogatja a munkaközösségek működésének önállóságát, munkatervüket az

intézményi céloknak figyelembevételével határozzák meg és valósítják meg. (interjúk)

4.1.3.

A szakmai közösségek vezetőinek hatás- és jogköre tisztázott.

Teljes mértékben tisztázott. Magas fokú a szervezeti kultúra. (interjúk)

4.1.4.

Csoportok közötti együttműködésre is sor kerül az intézményben, amely tervezett és szervezett

formában zajlik.

A szakmai együttműködések napi szinten megvalósulnak. (interjúk)

4.1.5.

Az intézmény vezetése támogatja, ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket, és az

intézmény céljainak elérése érdekében támaszkodik a munkájukra.

Az intézmény vezetése támogatja, ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket, és

támaszkodik azok, ill. a munkaközösségek munkájára. (éves munkatervek, beszámolók, interjúk)

4.1.6.

A munkaközösségek bevonásával történik a pedagógiai folyamatok megvalósításának ellenőrzése,

értékelése.

A munkaközösség vezetők részt vállalnak az ellenőrzés, értékelés folyamatában. (tanulói

dolgozatok, interjúk, önértékelési kérdőívek)

4.1.7.

A tanulók nevelése-oktatása érdekében a szakmai közösségek tevékenységén túl a pedagógusok

kezdeményezően együttműködnek egymással és a pedagógiai munkát segítő szakemberekkel a

felmerülő problémák megoldásában.

Sokrétű együttműködés jellemzi a pedagógusok egymás közötti és az őket segítő szakemberekkel,

partnerekkel való kapcsolatát. (interjúk)

4.2. Hogyan történik a belső tudásmegosztás az intézményben?

4.2.8.

Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka.

Az intézményben magas színvonalú a szakmai műhelymunka és szervezeti kultúra. (interjúk, éves

beszámolók)

4.2.9.

Az intézményben rendszeres, szervezett a belső továbbképzés, a jó gyakorlatok ismertetése,

támogatása.

Teljes mértékeben megvalósul a továbbképzések, kölcsönös hospitálások és a szakmai

tudásmegosztás keretében. (interjúk, éves munkatervek, beszámolók)

4.2.10.

A belső tudásmegosztás működtetésében a munkaközösségek komoly feladatot vállalnak.

A munkaközösségek jól elkülönülnek, tagjai egymással és más munkaközösségekkel is hatékonyan

együttműködnek. (PP., interjúk)

4.3. Hogyan történik az információátadás az intézményben?

4.3.11.

Kétirányú információáramlást támogató kommunikációs rendszert (eljárásrendet) alakítottak ki.

Az információáramlás és kommunikáció az intézményben személyes találkozás útján, valamint

elektronikus úton is megvalósul. (interjúk)

4.3.12.

Az intézményben rendszeres, szervezett és hatékony az információáramlás és a kommunikáció.

Az információáramlásnak szervezett keretei vannak. Az intézményvezető jó rálátással rendelkezik

az információáramlás szerteágazó folyamataira, az osztályfőnök pedig koordinálja azokat

kiscsoportos szinten (Házirend, interjúk)

4.3.13.

Az intézmény él az információátadás szóbeli, digitális és papíralapú eszközeivel.

Mindhárom információátadás előfordul a pedagógiai munka szervezésében, de meghatározó a

személyes kapcsolat. (interjúk)

4.3.14.

Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és

ismeretekhez való hozzáférés.

Igen. (interjúk)

4.3.15.

Az értekezletek összehívása célszerűségi alapon történik, résztvevői a témában érdekeltek.

Teljes mértékben. (vezetői és pedagógus interjú)

4.3.16.

A munka értékelésével és elismerésével kapcsolatos információk szóban vagy írásban folyamatosan

eljutnak a munkatársakhoz.

Igen, kialakult rendszere van. (interjúk)

3. Eredmények



Javasoljuk az iskolából kikerülő tanulók középiskolai előmenetelének írásos nyomon követését.


Az országos kompetencia mérés évek óta jó eredményeket mutat, az eredmények elemzése és

visszacsatolása megtörténik. Az Intézményre egyéb értékelési rendszer is működtetnek (E-DIA) Az

eredmények és az azokat elősegítő módszerek és tanulásszervezési eljárások elemzése, fejlesztése.

A diákok szóbeli nyomon követése.

5. Az intézmény külső kapcsolatai

5.1. Melyek az intézmény legfontosabb partnerei?

5.1.1.

Az intézmény pedagógiai programjával összhangban a vezetés irányításával megtörténik a külső

partnerek azonosítása, köztük a kulcsfontosságú partnerek kijelölése.

Az intézmény széleskörű kapcsolatrendszerrel rendelkezik: • a Váci Püspökséggel • az MKPK

Iskolabizottságával • az Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatóságával • a helyi plébánossal, mint

az iskola lelki gondozójával • a Katolikus Pedagógiai Intézettel (KaPI) • a Pest Megyei

Kormányhivatallal, Oktatási Főosztályával • Gödöllő város Önkormányzatának

Képviselőtestületével, Polgármesteri Hivatalával, Népjóléti és Szociális Irodájával. • az iskolát

támogató alapítvány kuratóriumával • egyházi iskolákkal, óvodákkal • katolikus óvodákkal •

katolikus általános iskolákkal, • katolikus gimnáziumokkal, különösen a Gödöllői Szent Norbert

Gimnáziummal • a városi református és önkormányzati óvodákkal • közművelődési intézményekkel,

a gödöllői F. Chopin Zeneiskolával, a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központtal, a

Művészetek Házával, a Gödöllői Művészteleppel • az egyházi szervezetekkel, a helyi cserkészettel

• Forrás Családsegítő Szolgálat az ennek keretén belül működő Gyermekjóléti Szolgálattal, az

Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal, a Gödöllő város Egyesített Egészségügyi Intézményével •

külföldi iskolákkal

5.1.2.

A külső partnerek köre ismert az intézmény munkavállalói számára.

A külső partnerek köre ismert a munkavállalók, a szülők és a tanulók számára ismert, hiszen az

együttműködés során kapcsolatba is kerülnek egymással. (SZMSZ, interjúk)

5.2. Mi az egyes partneri kapcsolatok tartalma?

5.2.3.

Az intézmény az azonosított partnerekkel kapcsolatos tevékenységekről tartalomleírással is

rendelkezik.

Az együttműködés zavartalansága szükségessé teszi a tevékenységek rögzítését. (SZMSZ)

5.2.4.

Az intézmény terveinek elkészítése során megtörténik az érintett külső partnerekkel való egyeztetés.

Az éves tervek elkészítése és jóváhagyása során az egyeztetés megtörténik (éves tervek,

beszámolók, interjúk)

5.2.5.

Rendszeresen megtörténik a kiemelt kulcsfontosságú partnerek igényeinek, elégedettségének

megismerése.

A visszacsatolás rendszeres. A kapcsolattartás nem csak vezetői, hanem alsóbb szinte is megvalósul.

(vezetői interjú)

5.2.6.

Rendszeres, kidolgozott és követhető az intézmény panaszkezelése.

Rendszeres, kidolgozott és követhető az intézmény panaszkezelése. A panaszkezelésnek követhető

rendszere van, szabályozott. (Panaszkezelési Szabályzat)

5.3. Hogyan kapnak tájékoztatást a partnerek az intézmény eredményeiről?

5.3.7.

Az intézmény vezetése a jogszabályban előírt módon eleget tesz tájékoztatási kötelezettségeinek.

Az intézmény vezetése a jogszabályban előírt módon eleget tesz tájékoztatási kötelezettségeinek.

Rendszeres és követhető. (naplók, honlap)

5.3.8.

Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partereit (az információátadás szóbeli,

digitális vagy papíralapú).

Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partereit (az információátadás szóbeli,

digitális vagy papíralapú). Az információátadás mindhárom módja megvalósul. (Honlap, interjúk)

5.3.9.

A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan

felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik.

A tájékoztatás, a visszajelzés a felülvizsgálat a jelen és jövőbeni célok megvalósítása érdekében

megvalósul. (interjúk)

5.4. Hogyan vesz részt az intézmény a közéletben (települési szint, járási/tankerületi szint, megyei

szint, országos szint)?

5.4.10.

Az intézmény részt vesz a különböző társadalmi, szakmai szervezetek munkájában és a helyi

közéletben.

Az intézmény részt vesz a helyi közéletben. Kapcsolatai kifelé is aktívak. (munkatervek,

beszámolók)

5.4.11.

A pedagógusok és a tanulók részt vesznek a különböző helyi/regionális rendezvényeken.

Az iskola pedagógusai az iskola működést nem zavaró mértékben vesznek részt szakmai és egyéb

továbbképzéseken. (pedagógus interjúk, éves munkaterv)

5.4.12.

Az intézmény kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét elismerik különböző helyi díjakkal,

illetve az ezekre történő jelölésekkel.

A középiskolai visszajelzések szerint az iskola szalmai tevékenységét elismerik. A városvezetés az

iskola 25 éves fennállásának évfordulóján jelezte elismerését. Közéleti szinte az egyéni szülői

elismerés rendszeres. (interjúk)

5. Az intézmény külső kapcsolatai



-


A kapcsolattartás a külső partnerekkel kiemelkedően jól dokumentált.

6. A pedagógiai munka feltételei

6.1. Hogyan felel meg az infrastruktúra az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek,

céljainak?

6.1.1.

Az intézmény rendszeresen felméri a pedagógiai program megvalósításához szükséges

infrastruktúra meglétét, jelzi a hiányokat a fenntartó felé.

A folyamatos fejlesztések következtében egy modern, 21. századi oktatási intézmény jött létre.

(intézménybejárás, vezetői interjú)

6.1.2.

Az intézmény rendelkezik a belső infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó intézkedési tervvel, amely

figyelembe veszi az intézmény képzési struktúráját, a nevelőmunka feltételeit és pedagógiai céljait.

Az intézmény rendelkezik a belső infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó intézkedési tervvel, amely

figyelembe veszi az intézmény képzési struktúráját, a nevelés-oktatás-képzés feltételeit és

pedagógiai-szakmai céljait. Rendelkezik. (intézménybejárás, vezetői interjú)

6.2. Hogyan felel meg az intézményi tárgyi környezet a különleges bánásmódot igénylő tanulók

nevelésének, oktatásának?

6.2.3.

Az intézmény rendelkezik rendszeres igényfelmérésen alapuló intézkedési tervvel.

A tárgyi igények megtörtént, megvalósításukra még nem került sor, pl.: akadálymentesítés. (vezetői-

, ill. szülői interjú)

6.2.4.

Arra törekszik, hogy az intézkedési tervnek megfelelő fejlesztés megtörténjen, és ehhez

rendelkezésre állnak a megfelelő tárgyi eszközök.

Igen, rendelkezik, és terveiben szerepel azok fejlesztése. (intézménybejárás, vezetői interjú)

6.3. Milyen az IKT-eszközök kihasználtsága?

6.3.5.

Az intézmény az IKT-eszközeit rendszeresen alkalmazza a nevelő-oktató munkájában, az eszközök

kihasználtsága, tanórán való alkalmazásuk nyomon követhető.

Minden szükséges esetben maximálisan kihasználtak az eszközök. (intézménybejárás, pedagógus

interjúk)

6.4. Hogyan felel meg a humánerőforrás az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai

értékeinek, céljainak?

6.4.6.

Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a nevelő-oktató

munka humánerőforrás-szükségletéről.

Az intézmény humánerőforrás háttere rendezett, az esetleges hiány pótlására kidolgozott tervei

vannak: továbbképzés, beiskolázás stb. (vezetői interjú)

6.4.7.

A humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a

fenntartó számára.

Igen, egyeztetésre kerül sor (vezető interjú)

6.4.8.

A pedagógiai munka megszervezésében, a feladatok elosztásában a szakértelem és az egyenletes

terhelés kiemelt hangsúlyt kap.

A tantestület tagjai egyenletesen túlterheltek. (interjúk, e-napló)

6.4.9.

A pedagógusok végzettsége, képzettsége megfelel a nevelő, oktató munka feltételeinek, az

intézmény deklarált céljainak.

Minden esetben. (PP., vezetői interjú)

6.4.10.

Az intézmény pedagógus továbbképzési programját az intézményi célok és szükségletek, az egyéni

életpálya figyelembe vételével alakították ki.

A továbbképzési terv tartalmazza a megszerzett krediteket és a pedagógus életpályán való előrelépés

lehetőségeit. (továbbképzési program)

6.4.11.

A vezetők felkészültek a pedagógiai munka irányításának, ellenőrzésének feladataira.

Tapasztalt, jól képzett, egymást kiegészíteni tudó vezetőgárda irányítja az intézményt (interjúk,

intézményi elvárásrendszer)

6.5. Milyen szervezeti kultúrája van az intézménynek, milyen szervezetfejlesztési eljárásokat,

módszereket alkalmaz?

6.5.12.

Az intézmény vezetése személyesen és aktívan részt vesz a szervezeti és tanulási kultúra

fejlesztésében.

Aktívan részt vállalnak benne. (interjúk)

6.5.13.

Az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a közösen meghozott, elfogadott és betartott normák,

szabályok jellemzik.

A a szervezeti tanulás kiszámítható, szervezettség és hatékonyság jellemzi. (éves program, vezetői-

ill., pedagógus interjú)

6.5.14.

Az intézmény alkalmazotti közösségének munkájára, együttműködésére a magas szintű belső

igényesség, hatékonyság jellemző.

Intézményen belül és kívül is történik a megosztás. (vezetői és pedagógus interjúk)

6.5.15.

Az intézmény munkatársai gyűjtik és megosztják a jó tanulásszervezési és pedagógiai gyakorlatokat

az intézményen belül és kívül.

Az önértékelési rendszer működik az intézményben. (intézményi önértékelés)

6.6. Milyen az intézmény hagyományápoló, hagyományteremtő munkája?

6.6.16.

Az intézmény számára fontosak a hagyományai, azok megjelennek az intézmény

alapdokumentumaiban, tetten érhetők a szervezet működésében, és a nevelő-oktató munka részét

képezik.

Az intézmény számára fontosak a hagyományai, azok megjelennek az intézmény

alapdokumentumaiban, tetten érhetők a szervezet működésében, és a nevelő-oktató-képző munka

részét képezik. A hagyományteremtés és -ápolás fontos az iskola arculatának megteremtéséhez.

(SZMSZ, PP, beszámolók, vezetői és pedagógus interjúk)

6.6.17.

Az intézményben dolgozók és külső partnereik ismerik és ápolják az intézmény múltját,

hagyományait, nyitottak új hagyományok teremtésére.

Az intézményben dolgozók és külső partnereik ismerik és ápolják az intézmény múltját,

hagyományait, nyitottak új hagyományok teremtésére. Ismerik és fenntartják. (vezetői és pedagógus

interjúk, SZMSZ, PP, beszámolók)

6.7. Hogyan történik az intézményben a feladatmegosztás, felelősség- és hatáskörmegosztás?

6.7.18.

A munkatársak felelősségének és hatáskörének meghatározása egyértelmű, az eredményekről

rendszeresen beszámolnak.

A munkatársak felelősségének és hatáskörének, beleértve a minőségbiztosítási felelősségi köröket

is, meghatározása egyértelmű, azok az intézmény alapdokumentumaiban, terveiben szabályozottak,

az intézményi működési gyakorlat annak megfelelő. Szabályozottak és az alapdokumentumokban

megjelennek. (SZMSZ, PP, beszámolók)

6.7.19.

A feladatmegosztás a szakértelem és az egyenletes terhelés alapján történik.

A tantestület tagjai egyenletesen túlterheltek. (interjúk, e-napló)

6.7.20.

A felelősség és hatáskörök megfelelnek az intézmény helyi szabályozásában (SZMSZ)

rögzítetteknek, és támogatják az adott feladat megvalósulását.

Megfelelnek és támogatják. (SZMSZ)

6.8. Hogyan történik a munkatársak bevonása a döntés-előkészítésbe (és milyen témákban),

valamint a fejlesztésekbe?

6.8.21.

Folyamatosan megtörténik az egyének és csoportok döntés-előkészítésbe történő bevonása –

képességük, szakértelmük és a jogszabályi előírások alapján.

A döntéshozatal szabályozott és követhető. (interjúk, SZMSZ)

6.8.22.

Ennek rendje kialakított és dokumentált.

Munkaközösségi szinten valósul meg a tervezés és minőségfejlesztési munka elosztása (pedagógus

interjú)

6.9. Milyen az intézmény innovációs gyakorlata?

6.9.23.

Az intézmény munkatársai képességük, szakértelmük, érdeklődésük szerint javaslatokkal segítik a

fejlesztést.

Az iskola modern felszerelései, napra kész oktatói biztosítják a hátteret az innovációhoz.

(intézménybejárás, vezetői és pedagógus interjúk)

6.9.24.

Az intézmény lehetőségeket teremt az innovációt és a kreatív gondolkodást ösztönző

műhelyfoglalkozásokra, fórumokra.

Az önálló tanári munka keretén belül megvalósíthatók az újszerű munkaformák, új technikai

eszközök alkalmazásával. (interjúk)

6.9.25.

A legjobb gyakorlatok eredményeinek bemutatására, követésére, alkalmazására nyitott a testület és

az intézményvezetés.

Szervezett hospitálások során megvalósul. (pedagógus interjú)

6. A pedagógiai munka feltételei



Az akadálymenetesítés megoldása.


Az intézmény, a magas színvonalú infrastruktúrája következtében, alkalmas a 21. századi általános

iskolai képzés igényeinek kielégítésére. Emellett a pedagógusok folyamatos képzése biztosítja a

korszerű tudásátadást.

7. A Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban

megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott céloknak való

megfelelés

7.1. Hogyan jelennek meg a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi

szabályozó dokumentumban meghatározott célok a pedagógiai programban?

7.1.1.

Az intézmény pedagógiai programja koherens a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által

kiadott tantervi szabályozó dokumentumban foglaltakkal.

A Pedagógiai program intézményi célja és elvárása a Kormány és az oktatásért felelős miniszter

által kiadott oktatást szabályozó dokumentumokban megfogalmazott elvárásokra épül. A

jogszabályi elvárásoknak minden szempontból megfelel. (PP., interjú, önértékelés)

7.1.2.

A pedagógiai program a jogszabályi és tartalmi elvárásokkal összhangban fogalmazza meg az

intézmény sajátos nevelési-oktatási feladatait, céljait.

A Pedagógiai programban egyértelműen körvonalazódnak az intézmény sajátos nevelési-oktatási

feladatai és céljai, melyek a katolikus erkölcsi nevelésben fogalmazódnak meg. A helyi sajátosságok

felismerhetők, felépítése megfelel a jogszabályi elvárásoknak. (PP., interjúk, önértékelés)

7.2. Hogyan történik a pedagógiai programban szereplő kiemelt stratégiai célok operacionalizálása,

megvalósítása?

7.2.3.

Az intézmény folyamatosan nyomon követi a pedagógiai programjában foglaltak megvalósulását.

A pedagógiai programban megfogalmazott elvárások megvalósulását rendszeresen ellenőrzik az

intézményben, s a tapasztalatokat feldolgozását követően azokat beépítik az elkövetkezendő évi

fejlesztési feladataikba. (éves munkatervek, beszámolók, interjúk)

7.2.4.

Minden tanév tervezésekor megtörténik az intézmény tevékenységeinek terveinek ütemezése, ami

az éves munkatervben és más fejlesztési, intézkedési tervekben rögzítésre is kerül.

A tanév elején az éves munka tervezése megtörténik, a feladatok ütemezésével együtt, melyet a

felelősök megnevezésével együtt a munkatervben rögzítenek. (éves munkatetvek, beszámolók,

interjúk)

7.2.5.

A tervek nyilvánossága biztosított.

A tervek nyilvánossága minden érintett számára biztosított. A gyerekekre és szülőkre vonatkozó

információk az év eleji szülői értekezleteken, majd azt követően az információs csatornákon

keresztül ismertetésre és felelevenítésre kerülnek. (interjúk)

7.2.6.

A tervekben (éves munkaterv, továbbképzési terv, ötéves intézkedési terv) jól követhetők a

pedagógiai program kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, feladatok, felelősök, a megvalósulást

jelző eredménymutatók.

A tervezés minden esetben kitér a felelősök/érintettek személyére, legyen szó éves munkatervről,

beiskolázásról, vagy intézkedési tervről. (éves munkatervek,beszámolók, továbbképzési terv,

interjúk)

7.2.7.

A képzési és fejlesztési tervek elkészítése az eredmények ismeretében, azokra épülve, annak

érdekében történik, hogy a munkatársak szakmai tudása megfeleljen az intézmény jelenlegi és

jövőbeli igényeinek, elvárásainak.

Az intézmény képzési és fejlesztési tervei a jelenlegi és az elkövetkező évek megfelelő szakmai

ellátottságának figyelembevételével készülnek. (fejlesztési tervek, továbbképzési terv, interjúk)

7.2.8.

A tanítási módszerek, a nevelő-oktató munkát támogató papír alapú és digitális tankönyvek,

segédanyagok kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a pedagógiai prioritásokkal összhangban

történik.

A tanítási segédeszközök kiválasztása a munkaközösségek és a lehetőségek kompromisszumán

alapul. (interjúk)

7. A Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban

megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott céloknak való

megfelelés



Az eredményekből leszűrt további feladatok tervezésének dokumentálása.


Az intézmény eredményessége céljából szem előtt tartja a nemzeti oktatási alapkövetelményeket.

Eredményeit rendszeresen felülvizsgálja, és azok tapasztalatait a további tervező munkánál

felhasználja.

8. Szervezeti és működési szabályzat http://szimre.hu/tanugy/SZMSZ_2018.pdf

9. Házirend http://szimre.hu/tanugy/Hazirend_2013.pdf

10. Pedagógiai program http://szimre.hu/tanugy/Pedagogiai_Program.pdf

11. Pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége

2019. szeptember 1.

Alkalmazott Iskolai

végzettség Képesítés megnevezése

Pedagógus egyetem angol nyelvtanár

Pedagógus főiskola minőségbiztosító

egyetem hittanár, magyar nyelv és irodalom tanár

Pedagógus főiskola református hitoktató

Pedagógus főiskola hittanár, történelemtanár

Pedagógus egyetem magyar nyelv és irodalom tanár

Pedagógus főiskola ének-zene tanár, népművelő,

néptáncoktató, együttesvezető

Pedagógus

főiskola hittanár

egyetem magyar nyelv és irodalom szakos

középiskolai tanár

Pedagógus főiskola tanító

Pedagógus egyetem lelkész

Pedagógus főiskola tanító, ének, népművelés



Pedagógus főiskola tanító, matematika

Pedagógus főiskola

magyar nyelv és irodalom, történelem

tanár

Pedagógus

főiskola mentortanár

egyetem gyógytestnevelés

főiskola testnevelés tanár

Pedagógus főiskola angol nyelvtanár

Pedagógus főiskola szakértő

http://szimre.hu/tanugy/SZMSZ_2018.pdf

http://szimre.hu/tanugy/Hazirend_2013.pdf

http://szimre.hu/tanugy/Pedagogiai_Program.pdf

főiskola tanító

Pedagógus főiskola

folyamatban táncpedagógus

Pedagógus főiskola oligofrénpedagógia-logopédia

Pedagógus

főiskola közoktatásvezető

főiskola fejlesztőpedagógus

főiskola matematika, fizika tanár

Pedagógus főiskola biológia-földrajz tanár,

Pedagógus egyetem teológus

Pedagógus főiskola szakértő

főiskola tanító, testnevelés

Pedagógus főiskola tanító, angol műveltség

főiskola angol nyelv és irodalom tanár

Pedagógus főiskola tanító, testnevelés

főiskola matematika

Pedagógus főiskola matematika, fizika tanár

Pedagógus

főiskola biológia, német nyelv tanár

mesterfokozat

MSc okleveles némettanár

Pedagógus főiskola tanító, orosz nyelv

Pedagógus főiskola földrajz, testnevelés tanár

Pedagógus főiskola történelem, orosz tanár

Pedagógus főiskola tanító, könyvtáros, orosz nyelv

Pedagógus főiskola angol nyelv és irodalom tanár

főiskola tanító, angol nyelv


főiskola számítástechnika tanár

Pedagógus

főiskola tanító, vizuális nevelés

főiskola technika, informatika,

háztartásgazdálkodás tanár

főiskola rajz tanár

Pedagógus

főiskola közoktatási vezető

főiskola tanító, könyvtár

főiskola szakértő

Pedagógus egyetem kémia tanár

Pedagógus egyetem matematika, fizika tanár

Pedagógus egyetem lelkész

Pedagógus főiskola történelem tanár

főiskola tanító

Pedagógus főiskola angol nyelv

főiskola tanító, ének-zene


főiskola óvodapedagógus

Pedagógus főiskola hitoktató

főiskola tanító

Pedagógus

főiskola számítástechnika tanár

főiskola gépész műszaki tanár

főiskola közoktatási vezető

főiskola ált.gépész mérnök

Pedagógus

főiskola táncpedagógus

egyetem közoktatási vezető

egyetem okleveles tánctanár

egyetem testnevelő instruktor

Pedagógus

főiskola magyar nyelv és irodalom tanár

főiskola tanító

főiskola református hitoktató

12. Nevelő és oktató munkát segítők száma, iskolai végzettsége és szakképzettsége

2019.09.01 Alkalmazott végzettsége

Alkalmazott Iskolai végzettség Képesítés

1. középfokú végzettség iskolatitkár

2. középfokú végzettség iskolatitkár

3. középfokú végzettség

pedagógiai asszisztens főiskola

13. Országos mérés-értékelés évenkénti eredményei

2018. évi országos kompetenciamérés-értékelés eredményei:

http://www.szimre.hu/kompetencia/2018/Kompetenciameres_eredmenyei_ertekelese_2018..pdf

A 2018. tanév kompetenciamérésének tapasztalatai

A kompetenciamérések tapasztalatai

Matematika

Szövegértés

6. osztály saját (telephelyi)

átlag 1618 (1518;1662)

saját (telephelyi)

átlag 1677 (1629;1722)

országos átlag 1497

(1496;1498)


(1502;1505)

városi ált. isk. 1476

(1474;1477)


(1484;1488)

nagy városi ált. isk. 1495

(1491;1499)


(1507;1511)

8. osztály saját (telephelyi)

átlag 1796 (1759;1837)

saját (telephelyi)

átlag 1752 (1708;1794)


(1611;1613)


(1570;1572)


(1581;1585)


(1542;1546)


(1595;1605)


(1555;1565)

Iskolánk minden átlag eredménye szignifikánsan jobb az országos átlagtól és mindkét megadott

viszonyítási csoport átlagától. Kiemelkedik ezek közül, hogy ezen csoportok (városi, nagy városi

ált. isk.) körében szövegértésből egyik évfolyamon sem volt nálunk szignifikánsan jobban teljesítő

iskola. A nyolcosztályos, ill. hatosztályos gimnáziumoknál is magasabb átlageredményeket értünk

el, de a képességeloszlás jóval széthúzóbb mindkét évfolyamunkon.

Említésre ad okot, hogy a hatodikosoknál matematikából 5 fő csak a minimum szinten, ill. 17 fő

alapszinten teljesített (53 főből). Szövegértésből jóval egységesebb a kép, a többség a felső három

szinten helyezkedik el. Nyolcadik osztályban azonban már egyik tantárgyból sem volt alapszint

alatti teljesítmény, sőt a regressziós becslés alapján várható eredménynél szignifikánsan jobbak

voltak mutatóink. Ez arra utal, hogy sikerült jól felzárkóztatni a lemaradó tanulókat.

A saját eredményeinkhez képest szintén jobban teljesítettek tanulóink, mint az elmúlt négy

évben. Különösen a nyolcadikosainkra igaz ez, mivel mind matematikából, mind magyarból

http://www.szimre.hu/kompetencia/2018/Kompetenciameres_eredmenyei_ertekelese_2018..pdf

szignifikánsan magasabb teljesítményt produkáltak a 2013-2016. évek bármelyik méréséhez képest.

Sajnos CSH-index-szel csak a hatodikosok rendelkeznek, mert az egyik nyolcadik

osztályban kevesen hozták vissza a kérdőívet. A kisebbek az elvárhatónak megfelelően teljesítettek.

Az osztályok eredményeit összehasonlítva láthatjuk, hogy a 6.a diákjai egységesebbek,

mindkét tantárgyból, míg a másik osztályban nagyobb különbségek vannak, így ott még nagyobb

hangsúlyt kell fektetni a differenciálásra, ill. korrepetálásra.

A nyolcadikosaink 90%-a felvételt nyert a környék gimnáziumaiba. Ez különösen szép

eredmény, ha figyelembe vesszük, hogy városunkban két nyolcosztályos és egy hatosztályos

gimnázium is működik, amelyek folyamatosan elviszik legjobb tanulóinkat.

2019. évi idegen nyelvi mérés eredményei:

http://www.szimre.hu/kompetencia/2018/2018-19_nyelvi_mereshez.pdf

http://www.szimre.hu/kompetencia/2018/2018-19_nyelvi_mereshez.pdf

14. Tanulók le és kimaradásával, évfolyamismétléssel kapcsolatos adatok

A 2018/19-es tanévben nem volt kimaradó és évfolyamismétlő tanulónk.

15. Tanórán kívüli egyéb foglalkozások igénybevételének lehetőségei

A jelentkezés félévre szól. A hiányzást ugyan úgy kell igazolni, mint a tanórai hiányzásokat.

Tanórán kívüli egyéb foglalkozások intézményi szervezésben

Alsó tagozaton: Felső tagozaton

Gyógytestnevelés Rajz szakkör

Művészi torna Történelem szakkör

Magyar szakkör Matematika szakkör

Matematika szakkör Magyar szakkör

Táblajáték Kémia szakkör

Háztartási ismeretek Médiaszakkör

Kézműves szakkör Verseny előkészítő

Énekkar Gyógytestnevelés

Rajz szakkör Énekkar

Gyógyúszás

Tanórán kívüli egyéb foglalkozások nem intézményi szervezésben

Sakk

Bozsik foci

Kölyökatlétika

Asztalitenisz

Szolfézs

Tanórán kívüli térítéses egyéb foglalkozások nem intézményi szervezésben

Judó

Drámajáték

16. Hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai

Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai

Házi feladat:

A házi feladat a már megértett tananyag rögzítésére, elmélyítésére szolgál. Az oktatás keretében csak

annyi házi feladat adható, amennyit egy átlagos képességű gyerek a délutáni tanulási időben meg tud

oldani.

A tanulószobai foglalkozás keretében legalább az írásbeli házi feladat elkészítését meg kell követelni a

tanulóktól.

A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk,

kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot

javasolhatunk.

Az otthoni tanulási idő maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból.

A napi felkészülés ideje nem lehet több 1-1,5 óránál.

Iskolai dolgozatok

Matematikából, idegen nyelvből évente minimálisan a tárgy heti óraszámával egyező, magyar nyelv

és irodalomból legalább 3 iskolai dolgozat íratása kötelező. "Nagy" vagy témazáró dolgozat az,

melynek időtartama 1 vagy több tanóra és egy vagy több téma illetve negyedév, félév, stb. anyagát

öleli fel, ilyen dolgozatból egy nap egy osztályban csak kettő íratható. A dolgozatokat legkésőbb két

héten belül ki kell javítani, eredményüket a tanulókkal ismertetni kell. Iskolai dolgozat ezen felül

bármely más tárgyból íratható. A tanév vége előtt 5 munkanappal témazáró dolgozatot íratni nem

szabad. Azok a tanulók, akik tanév végén kettőnél több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapnak,

az évfolyamot kötelesek megismételni.

Témazáró dolgozat

Megegyezik az írásbeli felelet elvárásainak százalékos arányaival. Javítási lehetőség: a pótlólag

felkészült tanuló a témazárót követő időszakban beszámolhat, javíthat.

Felmérések

A tanulók folyamatos értékelésében fontos szerepe van a felméréseknek. Felméréseket a bevezető,

kezdő alapozó és fejlesztő szakaszban egyaránt készítünk magyarból, matematikából,

környezetismeretből tanév elején, félévkor és év végén. Az év eleji felmérések diagnosztikusak,

melyek az ismétlést követik, így tájékozódó jellegűek, ezért nem osztályozzuk. A félévi

felmérésekben készségeket mérünk (szövegértés, helyesírási, számolási készség, alapműveletek).

Az év végi felmérésekben (szummatív felmérés) a helyi tantervben meghatározott

követelményeket mérjük.

Az írásbeli dolgozatokat, felméréseket lehetőség szerint a következő tanítási órára ki kell javítani,

és két héten belül meg kell beszélni a tanulókkal a hibatípusokat, és meghatározni a

továbbhaladás irányát.

17. Osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti

vizsgák tervezett ideje

PP: 2.2.11 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata

A vizsgaszabályzat célja

Vizsgaszabályzatunk célja a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgáinak lebonyolítása, azok

rendjének szabályozása.

A vizsgaszabályzat szerint

- tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati)

- és az értékelés rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg és a

helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza.

A tanulmányok alatti vizsgák célja:

- a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással)

szeretné a követelményeket teljesíteni.

- azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait

évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai

Programja szerint nem lehetett meghatározni.

-

A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

A vizsgaszabályzat hatálya

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:

osztályozó vizsgákra,

különbözeti vizsgákra,

javítóvizsgákra

pótló vizsgákra

vonatkozik.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

aki osztályozó vizsgára jelentkezik,

akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,

akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít,

akinek különbözeti vizsga szükséges,

és a pótló vizsgák esetében.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira

- akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója

különbözeti vizsga letételét írja elő.

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

A vizsgaszabályzat hatálybalépése a 2013/2014-es tanév végén megszervezendő vizsgáktól

érvényes, és határozatlan időre szól.

Minden vizsga írásbeli vagy szóbeli, vagy gyakorlati vizsgarészből állhat az iskola Pedagógiai

Programja alapján.

Osztályozó vizsga

Az intézményi osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben kell

megszervezni.

Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási év

során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s

emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani.

Az osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 óra, illetve egy adott tantárgyból a tanítási

órák több mint 30 % - a.

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben,

ha

- felmentést kapott –kérelmére - a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól.

- engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy

tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget.

Sikeres osztályozó vizsga esetén az adott tantárgyból a tanulmányok megrövidítésére is engedélyt

kaphat a tanuló.

A vizsgázónak az írásbeli vizsgák megválaszolásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45

perc. Szóbeli vizsga egy vizsgázónak egy vizsganapra legfeljebb három vizsgatárgyból

szervezhető. A vizsgáztatás időtartama 15 percnél nem lehet több.

A tanulmányok alatti vizsgán a tanulónál a vizsga során lehetővé kell tenni mindazon

mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői

vélemény alapján kapott.

A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az Intézmény nem a

Pedagógiai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során

olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta.

Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott

osztályozó vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell.

Különbözeti vizsga

A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg.

Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az

intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell

különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól

alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres

továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek.

A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az

intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében.

Javítóvizsga

Ha a tanuló tanév végén – a tantárgyak számától függetlenül- elégtelen osztályzatot kap,

javítóvizsgát tehet.

Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között – a társiskolákkal egyeztetett időpontban

szervezhető.

A javítóvizsga bizottságban a kérdező tanár lehetőség szerint ne a tanulót javítóvizsgára utasító

kollega legyen.

A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell.

Pótló vizsga

Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az

osztályozó/pótló/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem

teljesített vizsgarészből - kérelmére - pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az

igazgató jelöli ki.

Független vizsgabizottság előtt zajló vizsga

A tanuló alapvető joga, hogy tanulmányai során pedagógusaitól független bizottság előtt,

tanulmányok alatti vizsgát tehet, amely lehet osztályozó-, és javítóvizsga.

A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát az Oktatási Hivatal szervezi.

A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját

megelőző huszonkettedik munkanapig, amennyiben hiányzás miatt nem értékelhető és osztályozó

vizsga letételére kap engedélyt, az engedély megadását követő három napon belül jelentheti be, ha

független vizsgabizottság előtt kíván vizsgát tenni.

A tanuló amennyiben a tanév végén valamely tantárgyból / tantárgyakból megbukott, s

javítóvizsgát tehet, a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy a

javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehesse le.

Tanulmányok alatti vizsgák szervezésének legfontosabb alapelvei

A vizsgabizottság minimum három főből áll. Az általa ellátandó feladatok

- elnök

- kérdező tanár

- ellenőrző tanár

Az elnök

- felel a szabályok betartásáért,

- ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet,

- ha kell szavazást rendel el.

Kérdező tanár(ok)

- csak megfelelő tanári végzettséggel lehet

- lehetőség szerint ne az kérdezze a tanulót, aki vizsgára küldte.

Az igazgató felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért.

Ellenőrző tanár

- lehetőség szerint szakos tanár

- felel a vizsga szabályszerűségéért

Írásbeli vizsgák általános szabályai

- a tanteremben minden padban csak egy diák ülhet

- a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését,

a tanuló nevét és a dátumot

- a feladatlap megoldásának ideje 45 perc

- a vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza

magával.

Egy vizsganapon két írásbeli vizsga tehető le, de közöttük 10 perc pihenőidőt kell biztosítani,

kivétel, pótló vizsga esetén, három írásbeli vizsga tartható.

Ha a vizsgázó az írásbelin szabálytalanságot követ el, a felügyelő tanár e tényt jegyzőkönyvben

rögzíti, és felvezeti a feladatlapra és jelenti az igazgatónak.

Az írásbeli vizsga javítása

- a szaktanár az adott vizsganapon piros tollal kijavítja az írásbeli dolgozatot

- ha a szaktanár arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett

segédeszközöket használt, rávezeti a feladatlapra és értesíti az igazgatót.

A szóbeli vizsga általános szabályai

Egy napon három szóbeli vizsga tehető le:

a vizsgázónak a vizsga előtt minimum 15 perccel kötelező megjelennie

a vizsgák ideje alatti várakozáshoz lehetőség szerint pihenő helységet kell biztosítani.

a szóbeli vizsgán minden vizsgázó tételt húz, a tantárgyakhoz kapcsolódó

segédeszközökkel készül az önálló feleletre

a felkészülési idő legalább 20 perc, kivétel az idegen nyelv ahol nincs felkészülési idő

a felelet során a tanuló a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit használhatja

a felelet maximum 15 percet tarthat

ha a vizsgázó az adott tételből teljes tudatlanságról tesz tanúbizonyságot, egy alkalommal

póttételt húz

két tantárgy között a vizsgázó pihenőidőt kérhet

Ha a szóbelin a vizsgázó szabálytalanságot követ el, az elnök figyelmezteti, jegyzőkönyvet

készít, és a vizsgabizottság a dönt a szóbeli eredményéről.

szabálytalanságok esetében a vizsgabizottság elnöke értesíti az igazgatót, aki a törvények

alapján dönt.

A vizsgatárgyak részei és követelményei

A vizsgatárgyak követelményrendszere:

Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az

intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével.

A vizsgatárgyak részei

Magyar irodalom írásbeli + szóbeli vizsga

Magyar nyelvtan írásbeli + szóbeli vizsga

Történelem írásbeli + szóbeli vizsga

Idegen nyelv írásbeli + szóbeli vizsga

Matematika írásbeli + szóbeli vizsga

Környezetismeret/ Természetismeret írásbeli + szóbeli vizsga

Fizika írásbeli + szóbeli vizsga

Földrajz írásbeli + szóbeli vizsga

Biológia írásbeli + szóbeli vizsga

Kémia írásbeli + szóbeli vizsga

Hon és népismeret írásbeli + szóbeli vizsga

Vizuális kultúra írásbeli + szóbeli vizsga

Technika és életvitel írásbeli + szóbeli vizsga

Informatika gyakorlati vizsga

Testnevelés gyakorlati vizsga

Az értékelés rendje

A vizsgák értékelése a pedagógiai programban foglalt értékelési rend szerint történik.

18. Iskolai osztályok száma és az egyes osztályokban a tanulók létszáma

Iskolai osztályok száma: 16 db

Az osztályokban a tanulók létszáma:

1.a 1.b 2.a 2.b 3.a 3.b 4.a 4.b

31 30 28 30 30 29 29 29

5.a 5.b 6.a 6.b 7.a 7.b 8.a 8.b

23 23 27 27 19 22 20 17

Tanulók létszáma összesen: 414 fő

19. Az intézmény továbbtanulási mutatói

8 általános után melyik iskolába, hány db tanulót vettek fel – idei tanév eredményei

fő

Gimnázium 47

Szakgimnáziumok 7

Szakközépiskola 0

229/2012. (viii. 28.) korm. rendelet · a tanév folyamán mesélő muzsika zenei bérletes...

Documents